Az iskolai szociális munka

története – nemzetközi kitekintés

WJLF Pedagógia BA

Pecze Mariann

Amerikai Egyesült Államok

3

Amerikai Egyesült Államok

Növekvő szociális nehézségek, bevándorlás, ifjúsági bűnözés

Speciális iskolai szociális munka iránti igény

1906 – Boston, Harford, New York

Gyermekmunka-ellenes törvény

Esélyegyenlőtlenség (bevándorlás)

1916 – látogató tanárok egyesülete

Látogató

tanárok

munkakör

4

1915. Országos Népjóléti Konferencia

Abraham Flexner

a szociális munka nem létezik, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyaga és módszertani eszköztára

FLEXNER, Abraham: Is social work a profession? Proceedings of the National Conference of Charities and Corrections. Chicago : Rildmann Printing Co., 1915.

Reakció: Richmond, Mary: Social Diagnosis (1917)

5

1. Mary Ellen Richmond (1861-1928)

az amerikai szociális munka egyik „alapítója”

1917 - Szociális diagnózis (Social Diagnosis)

Családdal készített interjúk elemzésével megérthető a kliens problémája – diagnózis felállítása – terápia tervezhető

A szoc.munka elméletének és gyakorlatának átfogó kimunkálása

1922 - Mi a szociális esetvezetés? című munkája

a "látogató tanárok" fő feladatai: figyelemmel kísérni és segíteni azokat a gyermekeket, akik

szociális nehézségekkel küzdenek, betegek, csavarognak, családi problémáik vannak.

Eszközként a személyes ráhatást, a szülőkkel való kooperációt, a segítő intézmények és szolgáltatások beavatkozását, és akut esetben a gyermek környezetéből való kiemelését ajánlja

What is Social Casework? An Introductory Description (1922)

6

Mary Ellen Richmond

What Is Social Case Work? An

Introductory Description (1922)

Friendly Visiting Among The Poor: A

Handbook For Charity Workers

7

A Charity Organisation Society, és más hasonló szervezetek baráti látogatói a segélykérelmezőknél tett látogatások során a családi körülményeket vizsgálták, közben beszélgettek a családtagokkal, jó tanácsokat adtak, bátorították a szegényeket és morális mintát kínáltak nekik. Munkájukban a család helyzetére koncentráltak, a kielégítetlen szükségletekre.

A szociális esetmunka kialakulásának fontos állomása volt az első módszertani könyv megjelenése 1917-ben. Mary Richmond Social Diagnosisa e látogatások tapasztalatait összegzi, a család működésének megértését tűzi ki célul, és arra a kérdésre keresi a választ, mi a család szerepe az egyén mentális állapotában. Következő könyve, az 1922-es What is Social Casework? már a beavatkozás lehetőségeit kutatja, a segítségnyújtás színtere változatlanul a család otthona.

8

2. Dolgozatírási mozgalom

Tanárok ismereteket szerezhetnek az

egyéni különbségekről

A hh gyerekek kötelező oktatása fontos

3. Mentálhigiénés mozgalom (1920-as

évek)

9

Mentálhigiéné fogalma

10

4. 1940-60 iskolai esetvezetés bevett gyakorlattá válik, tanárokkal való

együttműködés szükségessége; pszichoszociális ügyek

5. 1975-ös törvény A fogyatékos gyermekek kötelező oktatásáról (Fogyatékossággal élő

személyek oktatására vonatkozó tv.) hivatalos szociális munka

6. ’70-es évek második fele: nehézségek

- infláció, kltsgvetési megszorítások

- szociális munkás munkakörbe más végzettségűek kerülnek

7. NASW - National Association of Social Workers (Szociális Munkások Országos Szövetsége) vizsgálata

8. 1992. iskolai szociális munkás oklevél

9. 1994. Amerikai Iskolai Szociális Munkások Szövetsége

11

Anderson – az iskolai szoc.munka

megjelenési formái

1. Hagyományos klinikai modell

2. Iskola-változtató modell

3. Szociális interakciós (társ-i kölcsönhatás) modell

4. Közösségi iskolai modell

12

1. Hagyományos klinikai modell

Középpontban: arra az egyénre fókuszál, akit

szociális, érzelmi problémái akadályoznak a

tanulásban

Alap: a gyerek, családja diszfunkcionális,

problémás – esetkezelés kell

Cél: ösztönző, támogató együttműködés

kialakítása

(az iskolarendszerre nem fókuszál!)

13

2. Iskola-változtató modell

Középpontban: iskola miliője, intézményes politikája, gyakorlata, normái, körülmények

Cél: azonosítani és változtatni a diszfunkcionális iskolai normákat, körülményeket, változásokat elősegíteni

Közvetlen munka a tanulókkal, csoportmunka, tanárokkal is

Alap: szervezetszociológia, szervezéselméletek

Az iskolát, mint egészet célozza

14

3. Társadalmi kölcsönhatás modell

Középpontban: egyének és csoportok tetteinek kölcsönhatása

Cél: a tanuló(csoporto)k, családok, iskola és a közösség közötti kölcsönhatások minőségének megismerése

Szerep: közvetítő szerep, a helyzet tisztázása, felek közötti jobb megértés elősegítése, a felek közti kölcsönös segítési rendszer kialakulásának koordinálása

Alap: rendszerelmélet, társ-tud-elmélet, kommunikáció-elmélet

15

4. Közösségi iskolai modell

Középpontban: hátrányos helyzetű

közösségek

kiindulás: a közösségek nem értik, félreértik az

iskolát, nem bíznak benne

Cél: fejlődjön ki a közösségi megértés és

támogatás, legyenek hh segítő programok,

hátrányos megkülönböztetés megszűnése

Szerep: közbenjáró, támogató, közvetítő

Alap: közösségelméletek

16

Gyermekekre orientálódó iskolai

szociális munka ’80-as évek

Nincs az iskola vezetésének alárendelve

Preventív jellegű munka

Családdal való szoros kapcsolattartás

Gyakori családlátogatás

17

Ökológiai modell (Florence Costin)

’90-es évek

Cél: szociális kompetencia

kialakításának segítése, iskola

érzékenyítése

Környezet és személyiség komplexitása

Kettős funkció: Coping erősítése az emberekben

A környezet minőségének tökéletesítése

Bővebben lásd külön diasorozatban

18

Az iskolai szociális munka helyzete

a mai USA-ban

Elméleti sokszínűség, továbbfejlesztések

A szakma kiterjedőben van

1990: országos felmérés cca 2300 fős

mintával (iskolai szociális munkások)

82 % teamben dolgozik, szupervízióval

57 % tagja a helyi szociális munkások

egyesületének, 69 % az amerikai Szociális

munkások Egyesületének

Finanszírozás: speciális oktatási alapokból +

normatív támogatás + kutatói ösztöndíjak

Nagy-Britannia

20

Educational social worker

Helyi önkormányzat finanszírozza

Iskolalátogatási kötelezettség megszegése a kezdeti probléma

Egy szoc.munkáshoz az adott körzet néhány iskolája tartozik

Team: tantárgyi szaktanácsadók, pszichológusok (fejlesztő tanárok)

Nem kötelező szolgáltatás, nincs hatósági jogkör

Esetkonferencia: saját órarend összeállítása (gyerek, szülő, tanárok, iskola képviselője, más szakember)

Iskolai programok szervezése

Németország

22

Alap: szociálpedagógia

Az ifjúsági mozgalmakhoz áll közelebb

Szabadidős tevékenységek révén prevenció; –

a gyerekek jó minőségű társas kapcsolatainak,

beilleszkedésének segítői

‘60-as évek: a „normális” tanulókkal és „eltérő”

gyerekekkel való foglalkozás összekapcsolása

– segítő szakemberek az iskolában

23

Az iskolai szoc.munka megjelenési

formái

1. Alkalmazkodó típus Az isk.sz.m funkcióit az iskola szükségletei határozzák

meg.

Cél: az iskolai oktatási folyamat zavartalanságának elősegítése

2. Innovatív típus Cél: az iskola megváltoztatása: teljesítményorientált

oktatási intézményből szociálpedagógiai iskola

Konfliktusos, nehezített együttműködés

3. A gyermekekre orientálódó iskolai szociális munka Közvetítő funkció a gyermekvédelem és az iskola között

Iskolai szoc.munka önálló intézmény, nem az iskola vezetésének alárendelt – független fenntartó

Családdal való szoros kapcsolattartás - családlátogatások

24

Az iskolai szociális munka helyzete

a mai Németországban

Tartományonként eltérő modellek

Döntő többségben iskolától függetlenek (önkormányzat, civil sz. alkalmazza)

Egy iskolai szociális munkás egy iskolában, főállásban dolgozik

Schulstation (iskola-állomás) program (2002)

Asszisztens

Tárgyi feltételek (saját iroda, közösségi szoba, lazító szoba, mediációs terem)

Heti stábülés, havi esetmegbeszélés társiskolával

Egyéni fejlődés segítése, akut problémahelyzetek kezelése, közvetítés

Japán

26

1999 – a kezdetek

Egy város oktatási bizottsága 4 iskolai szociális munkással

Iskolakerülés, megfélemlítés, viselkedési zavarok, gyermekbántalmazás… („hikikomori”, „furita” - freeter)

2006 – Osaka, Shiga, Hyogo projektje

2007- elkülönített rész a kltsgvetésből

25 oktatási bizottság biztosít iskolai szociális munkát (kb. 40 fővel) (2007)

Japán fiatalok veszélyben?

(a hikikomori és freeter jelenség)

27

Mongólia

29

1995, 1998 igényfelmérések

1997 – modellprogram indítása 2 intézményben

1999 – az oktatási törvény módosítása: egy

szociális munkás kinevezése minden iskolában

Gyermekvédelmi szolgáltatás, gyermekbarát

környezet kialakítása, egyéni fejlesztés,

együttműködés

30

Iskolai szociális munka 2008

Iskolai Szociális Munkások Nemzetközi Hálózata (International Network for School Social Work) kutatása alapján

Az alábbi országokban végeznek iskolai szociális munkát:

Argentína, Ausztrália, Ausztria, Bahama-szigetek, Kanada, Kína, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Ghánai Köztársaság, Magyarország, Izland, India, Japán, Dél-Korea, Litvánia, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Mauritius Köztársaság, Mongólia, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Pakisztán, Lengyelország, Oroszország, Srí Lanka, Svédország, Svájc, Tajvan, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok és Vietnám

Nemzetközi szervezetek

International Network for

School Social Work (INSSW)

http://internationalnetwork-

schoolsocialwork.htmlplanet.com/

International Federation of

Social Workers (IFSW)

http://ifsw.org/

International Association of

Schools of Social Work

(IASSW)

http://www.iassw-aiets.org/

31

•1999 United States, Chicago

•2003 Sweden, Stockholm

•2006 South Korea, Busan

•2009 New Zealand, Auckland

•2012 Ghana, Accra

•2015 Mongolian, Ulaanbaatar

The focus of our conference is “Child Friendly Schools” and we want to focus on:

Positive relationships: Creating positive relationships in schools

Child protection: Ensuring child protection for all children

Child participation: Enabling children to participate and develop at school

Cooperation: Coordinating family involvement and support of their children

32 http://isswc.massw.org/