az ÓriÁs egysejtÛ - a földgömb · „ahol víz van, ott élet is...”– az atacama-sivatag...

A MEGISMERÉS KALANDJA

2016 . ÁPR I L I S WWW.AFOLDGOMB.HU

940

FT

ALAP

ÍTVA

: 192

9

A Magyar Földrajzi Társaság folyóirata

AZ ÓRIÁS EGYSEJTÛNUMMULITESZ

INDONÉZ SZIGETEK — MEGFÉRNEK EGYMÁS MELLETTATACAMA-ÁLMOK — A SZÁRAZ OÁZIS

IPARI FELVIDÉK — HÁROM LAKAT ALATT„MINDENT” A KERECSENRÔL

BIRODALMI TÖREKVÉSEK ÁRNYÉKÁBAN — OROSZ SZOMSZÉDSÁGFESTETICS RUDOLF — MERÉSZ FÉRFI, MERÉSZ UTAZÁSOK

ÉTÉVENTE BIZTOS, HOGY RÉSZLETESEN ÍRUNK A FÖLD LEGMAGASABBvulkánjáról, a fagyos és száraz Ojos del Saladóról. Nyilvánvalóanazért, mert ilyen rendszerességgel célozzuk meg a valóságban is a kü-

lönleges helyszínt – 2012 óta egyre nagyobb adatzsákmánnyal hazatérve. A magaslati sivatagi kutatómunka heteinek végén, meglehetősen kime-rülve, még fönt, a hegyen azonban mindig feltesszük a kérdést: vajon a kö-vetkező alkalommal mi lesz az a hajtóerő, amiért újra nekivágunk a hosszúszervezésnek és a küzdelmes megvalósításnak? Mert fáradtak vagyunk, mo-tivációnk csökken, észjárásunk lassul. Aztán lent, tengerszinten, kipihenten,feltáplálva, megnyugodva már nem rágódunk ilyeneken… Az adatvadászatsikeres volt, boldogok vagyunk.

Most sem hagyjuk szó nélkül a 2016-os expedíciót, de a finom részletekmajd a májusi számunkban jönnek: a május 21-ei Felfedezők Napja központikérdése a klímakutatás, ez magyarázza az időzítést. Ám két, vízhez kötődőtéma mégis szerepel e számunkban a Föld legszárazabb hegyvidékéről. Magyar búvármagassági világrekord született az Ojos del Salado oldalában,és megnézzük, mi csábítja és mi fenyegeti az embereket szélsőségesen száraz, sivatagi lakó- és munkahelyeiken.

Jég, víz, sivatag

K

Dr. Nagy Balázs főszerkesztő

FOTÓ: TENCZER GÁBOR

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ISMERETTERJESZTÔ MAGAZINJAAlapítva: 1929

XXXIV. évfolyam, 302. lapszám2016. április

Fôszerkesztô: Dr. Nagy BalázsHelyettes fôszerkesztôk:

Farkas Péter, Dr. Nemerkényi ZsomborMunkatársak:

Barabás Ambrus, Bugya Éva, Dr. Mari LászlóÁllandó szerzôink:

Francsics László, Dr. Jakab Gusztáv, Dr. Karácsonyi Dávid, Kálló Péter, Kerekes István, Kirschner Péter,Ladányi Tamás, Méhész Zsuzsa, Sánta Gábor,Süveg Áron, Szirmai Gábor, Dr. Tamáska Máté, Dr. Telbisz Tamás

Térképek: Dr. Nemerkényi Zsombor

Tervezôszerkesztô: Heiling ZsoltTördelôszerkesztô: Máté GáborKorrektor: Márton Béla

Nyomás: Pethô Nyomda Kft.

Kiadó: Heiling Média Kiadó Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125. Tel.: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045 E-mail: [email protected]

A kiadásért felel: a kiadó igazgatója

Értékesítési és marketingigazgató:Sekoulopoulu Márta. Tel.: (30) 650-6801 E-mail: [email protected]

Megjelenik minden hónap elsô hetében, évente 10 alkalommal (két összevont lapszámmal).

Terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztôkElôfizetés 1 évre: 7500 FtElôfizethetô a kiadóban Zimay Viktóriánál

Tel.: (1) 231-4040 E-mail: [email protected] webáruházunkban: EBOLT.AFOLDGOMB.HU

Régebbi lapszámaink megvásárolhatók a kiadóban,vagy az EBOLT.AFOLDGOMB.HU webáruházban

Minden jog fenntartva! A magazinban megjelent képe-ket, ábrákat és szövegeket a kiadó engedélye nélkültilos közzétenni, reprodukálni, számítás tech nikai rendszerben tárolni és továbbadni! Meg nem rendeltfényképeket és kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapban megjelent hirdetésektartalmáért a kiadó nem vállal felelôsséget.

HU ISSN 1215-8690

Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult

PILLANTÁS AZ ÉGREFrancsics László–Sánta Gábor: SARLÓ-KÖD – VÖRÖS ÓRIÁS UTÁN, SZUPERNÓVA ELŐTT 4FLÓRA ÉS FAUNA Jakab Gusztáv: KOCKÁSLILIOM 6TÉR-FIGYELÔTóth Ágnes: A BALATONON HOSSZABB, A VELENCEI-TÓNÁL RÖVIDEBB IDEIG NYARALUNK 8VAN KÉPÜNK!Kerekes István: HÚSVÉTHÉTFŐ 10FÖLD ÉS ÉG Ladányi Tamás: LA PAZ, HOLDFÉNYBEN 12Nagy Balázs: MERÜLÉS A LEHETŐ LEGMAGASABBAN 14Grynaeus András: CSONTVÁRY CÉDRUSAINÁL 16Tóth Emőke–Virág Attila:AZ ÉV ŐSMARADVÁNYA, 2016: A NUMMULITESZ 21

Kálló Péter: ATACAMA-ÁLMOK – A SZÁRAZ OÁZIS 28

Balázs István (Balu): „MINDENT” A KERECSENRŐL... 40

Polgár András: INDONÉZ SZIGETEK – MEGFÉRNEK EGYMÁS MELLETT 52

Szigeti-Böröcz Ferenc: HÁROM LAKAT ALATT – EGYEDÜLÁLLÓ IPARTÖRTÉNETI (TÁJ)EMLÉKEK A FELVIDÉKEN 64

Kőszegi Margit: BIRODALMI TÖREKVÉSEK ÁRNYÉKÁBAN 76Erdélyi Eszkimó Péter: MERÉSZ FÉRFI MERÉSZ UTAZÁSAI 87

Pulitzer-emlékdíj (2008)Gárdi Balázs szerzônk, lapunkban megjelent anyagai elismeréseként

Szociográfia-különdíj (2012)Társadalmi témájú riportjaink, képsorozataink elismeréseként

Címlapkép: NummuliteszLANTOS MIKLÓS

„Ésszel járom be a Földet!” Vámbéry Ármin

A likacsosházúak közé tartozó nummuliteszek már kihalt, ten-geri mészvázú, egysejtű szervezetek. Változatos ősmaradvány-csoport, mert megőrződött vázaik felépítése alapján az őslény-tankutatók több mint 200 fajukat különböztetik meg. Elsőre

talán meglepő lehet, hogy egysejtű nyer egy népsze-rűségi versenyt, hiszen gondolhatnánk, hogy marad-ványaik olyan kicsinyek, hogy szabad szemmel észresem vesszük az őket rejtő üledékes kőzetben21

A nummulitesz

„Ahol víz van, ott élet is...”– Az Atacama-sivatag közepén, a Földlegszárazabb helyén is igaznak látszik a mondás, ahol alig 3%-osa relatív páratartalom, és egyes helyeken csak évek alatt jön összeaz 1 mm-nyi csapadék. Az élet mindenhol talál magának helyet,

még ha ez egy oly élhetetlennek tűnő porfészek is,mint Copiapo városa. Az 1700-as évek közepén alakult ki, amikor az emberi élet még keményebb éselképzelhetetlenebb volt errefelé

Atacama-álmok – a száraz oázis

Aki azt állítja, hogy mindent tud a kerecsensólyomról, vagy nemmond igazat, vagy csak meggondolatlanul nyilatkozik. Még csakegy évtizede foglalkozom e gyönyörű és nemes madarakkal,

de minél több időt fordítok védelmükre és tanul-mányozásukra, annál kevésbé érzem úgy, hogy márismerném őket, hiszen viselkedésükben az egyedek éspárok szintjén is különbségek lehetnek

„Mindent” a kerecsenről...

Indonéz szigetek

A középkorban a felvidéki bányavárosok tették gazdaságilag erőshatalommá országunkat. A 14. századi Magyarország mégis hár-mas lakat alatt volt – szól egy legenda: az egyik rézből, a másikezüstből, a harmadik aranyból készült. E hármas zár tartott

vissza attól, hogy európai nagyhatalommá válhassunk.Pedig volt mindhez kulcsunk, nem is akármilyen: arézkulcsot Besztercebánya, az ezüstöt Selmecbánya,a legértékesebbet pedig Körmöcbánya őrizte…

Három lakat alatt

28

40

64

Az Indonéziát alkotó mesés szigetek hosszan elnyúló lán-ca szellős nyakéket fűz Ázsia és Ausztrália közé, s közbenészrevétlenül választ el két óceánt. Ha e földdarabokat egy-egy négyzetnek gondolván ugróiskolát játszhatnánk ti-

zenhétezernél is több szigetén, minden bizonnyalmegértenénk, hogy a megannyi elszigetelt föld-darab miként köt mégis egységbe annyi embertvallástól, nyelvtől függetlenül52

PILLANTÁS AZ ÉGRE

SARLÓ-KÖDVÖRÖS ÓRIÁS UTÁN, SZUPERNÓVA ELŐTTA Hattyú csillagképben járunk, ami az elközelgő nyári égbolt egyik csillagászati értelemben vett leg-gazdagabb területe. Nem ok nélkül. A Tejútnak, vagyis galaxisotthonunknak hazánkból láthatóegyik legfeltűnőbb és az északi féltekéről az egyik legtöbbet vizsgált része valójában galaxisunkegyik spirálkarjának speciális vetülete. A Hattyú, latin nevén Cygnus csillagkép felé tekintve sajátspirálkarunkba látunk bele, annak csillagsokaságával nézünk farkasszemet. Galaxisunk e részletetelis-tele van izgalmas csillagokkal és a csillagközi anyag, azaz a kozmikus gáz és porfelhők cso-dálatos formavilágú képződményeivel. És ami igazán izgalmas: a csillagközi anyag alakzatai és acsillagok – többnyire az igen óriásiak – között gyakran szoros összefüggés áll fenn!

Az amatőrtávcsővel készült felvételen két olyan égitestis látható, ami az összefüggések iskolapéldáját mutatjabe. A fotótávcső látómezejének bal oldalán, alul hal-vány, kékes fényben derengő, leheletfinom buborékotpillanthatunk meg. Egy planetáris-köd árulkodik azegykori, Naphoz hasonlatos csillag haláltusájáról. Eza naptömegű, átlagos és igen gyakori csillagtípus akárévmilliárdokig ragyoghat az égbolton, amíg kevéskehidrogén-üzemanyagkészletét felélve vörös óriássánem duzzad, és a külső rétegeit a kozmoszba nemfújja. Az így kilökött gázokból jellemzően halványanderengő, körszimmetrikus alakzat, planetáris-köd születik, ami néhány tízezer év alatt oszlik el.

Ám a Tejút spirálkarjaiban születhetnek kivételestulajdonságú csillagok is, melyek tömege akár harmincszorosa lehet a Napénak, életüket pedig rend-kívül rövid idő alatt élik le. A látómező jobb oldalánterpeszkedő szokatlan képződmény, a Sarló-köd –a csillagászok között csak NGC 6888 – is egy ilyenritka csillagnak köszönheti létét.

A ködösség középpontjában látható kékes-lilás,WR 136 jelű óriáscsillag úgy 4 és fél millió évvel ezelőtt született meg a Cygnus többi csillaga között.Ám hiába fiatalabb ezerszer is a mi Napunknál, máris létének befejező szakaszához érkezett! Néhányszázezer évvel ezelőtt belső átalakuláson esett át, magamögött hagyta azon csillagok típusát, melyek életükfő szakaszában járnak, és hidrogént alakítanak héliummá a magjukban. Vörös óriássá fejlődött, majd30 000 km/órás csillagszelet fújva lehántotta magárólkülső, vörösen izzó, névadó rétegeit, melyből egy fényes csillagközi felhőt hozott létre maga körül. A Naphoz hasonló csillagok ebben a fázisban be isfejezik az életüket, és fehér törpeként hűlnek ki,miközben a körülöttük kialakult planetáris-köd lassan elhalványodik. Ezzel szemben a Tejút mindenegymilliárdodik csillaga – a legnagyobb tömegűek – további fejlődésen mennek keresztül: Wolf–Rayet-csillaggá alakulnak.

4 A FÖLDGÖMB 2016. ÁPRILIS

A Wolf–Rayet-csillagok felszíni hőmérséklete többszázezer K°-ra emelkedik, csillagszelük sebességemegnő, és eléri a 4 millió km/órát! Felszínükről mégtöbb anyag szökik a kozmoszba: hihetetlen, de 50 ezerévente egy teljes napméretű csillagnak megfelelőmennyiségű anyagot párologtatnak el! A Sarló-ködcsillaga, a WR-, azaz Wolf–Rayet 136 gigászi csillag-szele lökéshullámként érte utol és ütközött a koráb-ban ledobott külső héjak anyagfelhőinek. E lökés-

A felvételt ÉDER IVÁN készítette Ágasvárról, 30 cm tükörátmérõjû newton-távcsõvel, CCD-kamerávalés a kozmikus ionizált gázködök sugárzására optimalizált speciális szûrõkkel

hullám az ütközéskor röntgenfényben ragyogott fel,energiája pedig cafatokra tépte a korábbi, jóval las-sabban távolodó héjak sima felületét. A kataklizma fé-nyes maradványa 10 ezer éven át ragyog…

A WR 136 életét szupernóva-robbanás során fe-jezi majd be – talán 100 ezer év múlva. Ekkor saját,a korábbi fejlődési szakaszaiban még szét nem szóró-dott tömegének maradékát is kilöki a kozmoszba, mi-közben egy apró neutroncsillagot hagy hátra magaután. A végső robbanáskor létrejövő, tovaterjedő, a je-lenleginél jóval erősebb lökéshullám – környezetét át-alakítva – leendő csillagok szülőhelyét teremtheti újraa Cygnus masszív hidrogén- és molekulafelhőiben.

SZÖVEG: FRANCSICS LÁSZLÓ WWW.PTES.HUSÁNTA GÁBOR: WWW.MCSE.HU


FLÓRA ÉS FAUNA

KOCKÁSLILIOMA nedves rétek és ligeterdők egyiklegdekoratívabb tavaszi virága a mo-csári kockásliliom (Fritillaria mele-agris). Nevét virágainak jellegzetessakktáblamintázatáról kapta, lepel-levelein a fehéres és rózsaszín vagy bí-bor foltok szabályosan váltakoznak.Harang alakú virága a rómaiak koc-kavető poharára, a fritillusra emlé-keztet, innen kapta a nemzetség tu-dományos nevét. Hajtásai bimbósállapotban elfekszenek, később a nö-vény felegyenesedik, de a virágai bó-kolnak. Áprilistól májusig virágzik.

Hazánkban szórványos előfor-dulású, a Dunántúl és az Északi-kö-zéphegység egyes tájegységeiben,valamint a Szatmár-Beregi-síkontalálkozhatunk vele. Védett nö-vényfaj, állományait leginkábbélőhelyeinek átalakulása, az üderétek lecsapolása és feltörése ve-szélyezteti. 2016-ban az Év vad-virágának választották.

SZÖVEG ÉS KÉP: JAKAB GUSZTÁV

FELFEDEZÔK NAPJA2016. május 21.

10.00—19.00, Millenáris D-csarnok

ADÓJA 1%-ÁVAL TÁMOGASSA A FÖLDGÖMB AZ EXPEDÍCIÓS KUTATÁSÉRT ALAPÍTVÁNYT IDÉN IS! ADÓSZÁMUNK: 18200267-1-42

HOGY A FÖLDGÖMB RENDEZVÉNYEI TOVÁBBRA IS INGYENESEK LEHESSENEK,

www.felfedezoknapja.info

A FELFEDEZÔK NAPJA FOLYAMATOSAN FRISSÜLÕ PROGRAMJÁT A WWW.FELFEDEZOKNAPJA.INFO CÍMEN TEKINTHETI MEG!


TÉR-FIGYELÔ

A BALATONON HOSSZABB, A VELENCEI-TÓNÁLRÖVIDEBB IDEIG NYARALUNK

Jelentős külföldi vendégszámot leginkább a nyugatimegyék települései mutatnak, melyek eloszlása egyen-letes, nem koncentrálódik egy-egy nagyobb településköré, viszont kiemelkedik Bük, Hévíz, Sárvár és Győrlátogatottsága. A külföldiek koncentrálódása a budapestiagglomerációban is megfigyelhető – a főváros lényegeskülföldi túlsúlyával együtt (3 236 209 külföldi vendég).A külföldiek esetében feltűnő az is, hogy jellemzőbb ahosszabb idejű, akár 20–29 napos tartózkodás. Átlagalatti tartózkodási idővel jelzett településből éppen feleannyit találhatunk a térképen, ezek inkább a tran-zitszállásokkal jellemezhető területeket képviselik.

Megvizsgáltuk, hogy az egyes megyékben melyik te-lepülés tekinthető „turisztikai megyeszékhelynek”, vagyis hogy – összesítve a külföldi és a belföldi ven-dégéjszaka-számot – melyik városban töltötték a turis-ták 2014-ben a legtöbb vendégéjszakát (Budapestetkülön kezeltük Pest megyétől). E településeket jelölik afeliratok, az ágyat ábrázoló piktogram relatív mérete pedig a vendégéjszakák éves darabszámát szimbolizálja.Érdekes, hogy csak 8 megyénél egyezik meg a turiszti-kai és a közigazgatási megyeszékhely (legjellemzőbbenaz északkeleti megyék esetén), s a 20 győztes településközött csupán egyetlen olyan település van, amely nemváros, hanem község (Cserkeszőlő).

A turisztikai megyeszékhelyekről, illetve az országösszes településéről bővebb információ érhető el a http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb weboldalonmegtekinthető, képi és szöveges tartalommal bővített interaktív térképen.

SZÖVEG: TÓTH ÁGNES

Az egyre emelkedő napsütéses órák számától megih-letve már biztosan sokak fejében felmerült a kérdés:hová is menjünk idén nyaralni? A TeIR-ben (Orszá-gos Területfejlesztési és Területrendezési InformációsRendszer) elérhető turisztikai adatok alapján, e havitérképünkön azt mutatjuk be, hogy miként döntöt-tek e kérdésben a belföldi, illetve a külföldi turisták2014-ben.

A térképen áttekinthető, hogy mely településekenvoltak többségben a belföldi, s hol a külföldi turisták,valamint az is, hogy az országosan 2,63 napos átlagostartózkodási időhöz viszonyítva inkább hosszabb vagyrövidebb ideig élvezték a hely vendégszeretetét. Az át-lag alatti és feletti vendégéjszaka-számmal jellemezhetőtelepülések mellett láthatók azon helyszínek is, ahol avendégéjszaka-szám, illetve a vendégek száma is 0 volta vizsgált év során.

Az egész országot tekintve a belföldi turizmus azuralkodó, azon belül azonban vegyesen jelenik meg a rö-vid, illetve a hosszú tartózkodási idő. A legegyveretűbbtérség a Balaton körüli települések együttese, ahol egy-két kivétellel mindenhol több volt a belföldi turista,mint a külföldi, és szinte mindenütt az országos átlagonfelüli vendégéjszakát töltöttek el. A Velencei-tónál szin-tén a belföldi turisták túlsúlya jellemző, a Balatonnal el-lentétben azonban az itt nyaraló turisták rövidebb ideigmaradtak. Ehhez a jelenséghez hozzájárulhat Budapestközelsége is, hisz a Velencei-tóhoz könnyebb „leug-rani” egy hétvégére, mint a Balatonhoz. A keleti országrészben a Tisza-tónál figyelhető meg a Velencei-tóéhoz hasonló eloszlás a tartózkodási időt és a külföldi-belföldi turisták arányát tekintve. A Fertő tónál már mo-zaikosabb a kép, vegyesen láthatunk külföldi és belfölditúlsúllyal rendelkező településeket, illetve az átlagostartózkodási időben is van különbség.

FORRÁS: WWW.TEIR.HU

Belföldi turisták túlsúlya, tartózkodási idõ átlagosnál hosszabbBelföldi turisták túlsúlya, tartózkodási idõ átlagosnál rövidebbKülföldi turisták túlsúlya, tartózkodási idõ átlagosnál hosszabbKülföldi turisták túlsúlya, tartózkodási idõ átlagosnál rövidebb0 vendégéjszaka

TELEPÜLÉS KATEGÓRIÁK

50 000 500 000

5 000 000

ÖSSZES VENDÉGÉJSZAKA

BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI TURISTÁK ORSZÁGOS

ELOSZLÁSA ÉS TARTÓZKODÁSIIDEJE (2014)

VAN KÉPÜNK!

HÚSVÉTHÉTFŐ

A székelyföldi Csíkszentkirályon a fiatalok újra felélesztették a húsvéthétfői locsolkodás „klasszikus formáját”.A legények a falut járva felkeresik a lányos házakat, ahol kútból merített, jéghideg vízzel öntik nyakon a székely ruhába öltözött menyecskéket. A fénykép készítésekor 2 °C volt.

SZÖVEG ÉS KÉP: KEREKES ISTVÁN

FÖLD ÉS ÉG

LA PAZ, HOLDFÉNYBEN

A telihold szinte nappali fénnyel deríti a tájat a bolíviai Altiplano-fennsíkról, El Alto városából keleti irányba te-kintve. A kép előterében a Cordillera Real kopár vonula-tainak övében La Paz, az ország adminisztratív székhelyefekszik, éjszakai kivilágításban. A világ egyik legmaga-

sabbra, a tengerszint fölé átlagosan 3600 méterre felkúszó városamögött a Keleti-Andok impozáns vonulata húzódik. A fővároshátterében a szürkületi időszakban is kontrasztosan rajzolódik kia Nevado Illimani 6438 méterre emelkedő sziluettje.

SZÖVEG ÉS KÉP: LADÁNYI TAMÁS

MERÜLÉS A LEHETŐ LEGMAGASABBAN

Amikor a Földgömb Atacama KlímamonitoringExpedíció csapata – befejezve a hegyi munkát – levonult az Ojos del Saladóról, és az első városban,Copiapóban a megváltó első steakra várt, még az utcán maradtam egy telefonra. Pár nappal korábban,5800 méteren ugyanis február 20-a 20 órát beszél-tem meg Nagy Patríciával, Ernő társával a műholdasinformációcserére. Ott fenn, még elbúcsúzás előtt,feltöltötték telefonjukat a generátorunkról, de tud-tuk, hogy a bérelt készülékük 1-2 perc után leme-rülhet, ezért kellett a pontos időpont.

Mi időjárási adatokat adtunk, Pati pedig hely-zetjelentést: másnap drukkoljunk, mert itt a nagynap, a tó eléréséé és a merülésé. Annak fényében,hogy a helyszínen végigkövettük a 2012-es próbál-

kozásukat, és a 2015-ösről is jócskán hallottunk,nem volt izgalommentes a másnap. De sikerült!

Nagyon magas helyzetű tavak két környezettí-pusban helyezkednek el a Földön. Előfordulhatnakgleccserek morénasáncain, a törmelék alatti jég-magok olvadási mélyedéseiben, ekkor a tavak ésmedencéjük rövid életűek, gyorsan átalakulnak,de akár újak is keletkezhetnek. A legmagasabb tó-medencék viszont kialudt vulkánok krátereibenvagy lejtőinek mélyedéseiben húzódnak (a merüléshelyszíne is ez utóbbi helyzetű a hegy argentin oldalán). Vizüket gyakran jégpáncél borítja – ha egyáltalán állandó bennük a vízjelenlét, hiszenki is száradhatnak, vagy épp évekig hó töltheti ki a mélyedést.

Tósoki Ernő 2016. február 21-én sikeres merülést hajtott végre a Föld leg-magasabban fekvő, búvármerülésre alkalmas tavában, kb. 6380 m-en, achilei–argentin határon magasodó, 6893 m magas Ojos del Salado vulkánon.Előtte senki sem teljesítette ezt 6000 méternél magasabban…

A VILÁGREKORD MAGASLATI MERÜLÉS HELYSZÍNE: 6380 MÉTER!

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:TÓSOKI ERNÔKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.trendfm.hu

BÚVÁRREKORD 15

A Föld ma ismert, legmagasabban fekvő, aktívtómedencéje szintén az Ojos del Saladón van, avulkán egyik kráterében, mintegy 100 méterrelmagasabban, mint a merülésre alkalmas kis tó (apontos magassági értékek hiányának magyarázata,hogy csak turista-GPS-sel történtek itt tavi magasságmérések, ezek pontatlansága pedig több10 méter). A legmagasabb tómedence azonbannem búvárhelyszín: vizét ma még 95%-ban vastagjég borítja, s mivel szép számmal működnek kör-nyezetében vulkáni kísérőjelenségek, kémhatásaerősen savas (4,5-5-ös).

Mi ebben a nehéz?A helyszín megközelítése kifejezetten körülményes.Bár nagy nehezen fel lehet autózni 5800 méterre,de onnan még több kilométer cipekedés jön járat-lan törmeléklejtőkön, végtelen oldalazásokkal ésnagysziklás terepen kapaszkodással.

Az oxigénkoncentráció igen alacsony, a több-napnyi gyaloglás, felszereléshurcolás – még a meg-felelő akklimatizációt követően is – jelentősen ki-fáraszt, s ez erősen csökkenti a veszélyes merüléshez

szükséges fokozott koncentrációt, és nehezíti aszintén elengedhetetlen ellazulás lehetőségét.

Soha, senki sem merült még ilyen magasan aFöldön, élettani hatásai sem igazán ismertek.

A légköri nyomás rendkívül alacsony, nagyonnagy a kontraszt a víz alatt erősen megnövő nyo-mással. Ez jelentősen terheli a szervezetet, emiattjócskán eltér az itt belélegzendő gáz összetétele anormálbúvárkodásétól, de az alkalmazott technikaés a felszínre jöveteli körülmények is egészen extrémek. Ráadásul történik mindez egy olyan tó-ban, aminek vizét és mélységviszonyait még senkisem elemezte.

És mindezt miért?... mert kézenfekvő kérdésként adódik, hogy milyen körülményeken bír úrrá lenni az emberiszervezet, miként reagálunk az extrém körülmé-nyekre, milyen technikát követel mindez, s meddigfeszíthetjük a határokat? Cél az alapvető informá-ciószerzés, egy fehér folt eltüntetése.

SZÖVEG: NAGY BALÁZS, KÉP: NAGY PATRÍCIA

A R G E N T Í N A

A Föld legmagasabban fekvô tómedencéje (kb. 6500 m)

Az Ojos del Salado fõcsúcsa(6893 m)

A Föld legmagasabban fekvô merülhetô tava (kb. 6380 m)

C H I L E

1 km

A LEGMAGASABBAN HÚZÓDÓ TAVAK AZ OJOS DEL SALADÓN (behavazott és befagyott állapotban)

TÓSOKI ERNÔ ÉS NAGY PATRÍCIA akklimatizáció közben, 4300 méteren

CSONTVÁRYCÉDRUSAINÁLA cédrusok illata, látványaleírhatatlan: igencsak sajátos dolog a bő kétméteremmel kisfiúnaklátni magamat egy faóriás tövében állva...Régen volt ilyen érzésem!

A cédrusokról szinte már mindenki hallott,hisz a szép, hatalmas, tartós fa szinonimája.Azt viszont csak a vájt fülűbbek tudják, hogye növénynemzetségnek két faja van: a hi-malájai és a libanoni. Arról már vitatkoznak aszakemberek, hogy ez utóbbi változatai egyfajhoz tartoznak-e, vagy sem. Mindenesetrearborétumokban, kertekben gyakrabban ta-lálkozhatunk az atlaszcédrussal, mint a„klasszikus” libanonival.

Szinte közhely, hogy a korábbi korok em-berei annyira kedvelték – méltán – e fafajt,hogy majdnem teljesen kiirtották. Ez utóbbimegállapítást viszont kicsit árnyalni kell,mert az atlaszváltozatból lényegesen többmaradt eredeti környezetében, mint a liba-noniból. Ez utóbbi a veszélyeztetettebb, mert„odahaza”, azaz a Libanon-hegység terüle-tén valóban alig maradt belőle. Szerencsérea szomszédos területeken (Törökországban,Cipruson) azért akadnak még cédruserdő-foltok – viszont csak a szigorúan védett te-rületen. Libanonban, amelynek zászlaját éscímerét is e fa díszíti, azonban csak háromkis élőhelyen maradt meg. Ebből az egyikBysharre mellett található – jelentős idegen-forgalmi látványosságként.

Bekerítve, megörökítve

Viktória királynő jóvoltából kerítés veszi körül azerdőt, ugyanis a legelésző kecskék komolyan ve-szélyeztették az állomány fennmaradását. Szeren-csére az uralkodó nagylelkűsége (és pénze) ezt a gon-dot orvosolta. A területet azért nemcsak e kerítés őrzi,hanem vigyáznak is rá, és gondozzák is. Szabadon lá-togatható, de csakis nyitvatartási időben.

Persze, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne más-kor is megnézni! Mivel nyitás előtt egy órával ér-kezünk, sofőrünk egyből az állandóan nyitva állóhátsó kapuhoz visz. Mire végigálmélkodjuk ma-gunkat a csodálatos fák között, a főbejárat is kinyit,és ott távozhatunk. Nyilván senki sem teszi szóváa dolgot…

AZ ISTENI CÉDRUSA park egyik legidõsebb fája kb. 2500 éves. Már fél évszázada élt, amikor Jézus Krisztus megszületett Betlehemben… (balra)

417 ÖREG ÉS 1225 FIATALA 417 cédrus többségének életkora 500 és 1000 év között van. A ’90-es évek végén a közelben elültetett 1225 csemete közül a legnagyobbak már 15 méteresek

CSONTVÁRY CÉDRUSAI 17


Az itt álló cédrusokat nemcsak a kerítés védi: alegmagasabb példány például villámhárítót is ka-pott, biztos, ami biztos alapon. Ráadásul a cédru-sok még halott állapotukban is értéket képviselnek.Az egyik kiszáradt példányt egy helyi művész for-málta át, vagy inkább újjá. A Biblia főbb alakjait ál-modta bele, a szó szoros értelmében Ádámmal ésÉvával kezdve, Jézussal befejezve.

A fák között két magyar vonatkozású emléktáblát

is találunk. Sajátos „hangú” festőnk, CsontváryKosztka Tivadar itt látta meg a később megfestett céd-rusait. Így e fák valamelyike szolgált modellként a Ma-gányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz című al-kotásaihoz. A táblák erre az eseményre utalnak. Ámnéhány éve, az izlandi vulkánkitörést követően, a szo-kásos téli hómennyiség több mint kétszerese hullott(a helyiek 10 méter fölötti hóról beszéltek!), s a már-ványtáblák ezt már nem bírták ki.

CSONTVÁRY CÉDRUSAI 19

Valódi és utánzat

A cédruserdő bejáratánál butikrengeteg húzódik –a giccs határát súroló, természetesen cédrusból ké-szített tárgyfelhozatallal. Érdekes termékek, külö-nösen, mivel nem idegen tőlem a fenyők szöveti-kép-ismerete, és az indulás előtt a cédrusoknakkülön is utánanéztem. Az itteni „cédrustárgyak”legalább négy különböző típusú fenyőből készül-tek, és ha jól láttam, Cedrus libani A. Richard mégvéletlenül (vagy épphogy nem véletlenül?) sem voltköztük… De jólneveltségem okán nem keveredtemvitába az árusokkal. Útitársaim – jó pénzért – elül-tethető, töves példányt is vásároltak.

Néhány nappal később egy fiatal erdész vitt azautóján. Tőle tudtam meg, hogy pár éve nagysza-bású újratelepítési programba kezdtek: amerikai

támogatással megpróbálják a kopasz hegyeket újracédrusokkal betelepíteni. Már vagy 300 fát elül-tettek, de még hátravan 1500. És majd valamikor,évtizedek múltán látszani is fog az eredmény, mertmost csak a hegyoldalon lévő „barázdákat” lehetsejteni.

Hazafelé aztán még bevezet a helyi autózás rej-telmeibe is: „Libanonban egyetlen autómárka lé-tezik: a Mercedes. Minden egyéb csak olcsó után-zat – mondja, miközben a vadonatúj BMW-benülünk… Ha egyszer lesz pénzem, én is olyat veszek,de most be kell érnem ezzel.” A gondolat folytatásamár egy másik történet!

SZÖVEG ÉS KÉP: GRYNAEUS ANDRÁS

KÖZEL 150 ÉVE VÉDETT!A 10 hektáros területet 1339 méter hosszú, 3 méter magas fal övezi, melyet Viktória királynõ költségére emeltek 1876-ban (jobbra lent)

AJÁNDÉKTÁRGY-ERDÕA park sok turistát vonz, és az igényeiket a helyiek igyekszenek is kielégíteni. Például hazavihetõ, eredeti „cédrus” emléktárgyakkal... (balra lent)

CSONTVÁRY EMLÉKTÁBLÁJAA hó súlya alatt pár éve darabokra tört márványtáblát1995-ben állította a Magyar Állam a festõ 1907-es látogatása emlékére (jobbra fent)

A BIBLIA — ÁDÁMTÓL JÉZUSIGAz egyik cédrus 1992-ben villámcsapás következtébenkiszáradt. A neves libanoni szobrász, Rudy Rahme a fát szoborkompozícióvá formálta át (balra fent)

AZ ÉV ŐSMARADVÁNYA, 2016: A NUMMULITESZMinden országnak van jellegzetes növénye és állata, mely egyediségével, gyakoriságával, vagyéppen népszerűségével érdemli ki ezt a címet. Így felmerülhet a kérdés: vajon lehet-e ilyen ősmaradványa is? Természetesen a válasz: igen.Sőt, hazánk olyan gazdag és változatos ősma-radvány-leletanyaggal büszkélkedhet, hogy érdemes ezt évente még szavazásra is bocsátani

A NUMMULITES MILLECAPUT BOUBÉE faj kb. 42 millió éves, 5-10 cm-es, lapos, korong alakú példányai óriásnak számítottak a kihalt mészvázú egysejtûekközött is. Az egykori Tethys-óceán sekély, de nyugodt trópusiívizeiben tömegével hevertek a tengerfenéken

SZÖVEG: TÓTH EMÕKE—VIRÁG ATTILA


Sok kicsi sokra megy: a „nummuliteszes mészkő”A nummuliteszek a hajdan Afrika északi és Eurázsiadéli pereme között elterülő Tethys-óceán meleg, se-kély, átvilágított régióiban szétszórva hevertek azaljzaton. Ma élő rokonaik életmódjából kiindulva,az egykor még áttetsző vázaikon belül fotoszinteti-záló kovaalgák (diatómák) éltek, szimbiózisban agazdaszervezettel. Ennek a kölcsönösen pozitív kap-csolatnak a lényege, hogy a váz védelmet nyújtott az algáknak, „ők” pedig tápanyagokkal látták el a num-muliteszt. Képletesen szólva: olyan ez, mint egy kisüvegház, amiben ezek az élőlények saját kis algaker-tet nevelgettek. Ennek köszönhetően olyan táp-anyagszegény környezetben is el tudtak szaporodni,ahol a fényen kívül szinte semmi más nem állt ren-delkezésre. Nem csoda, hogy az 55–35 millió évvelezelőtt lerakódott, tengeri eredetű rétegekben, a ge-ológusok által „nummuliteszes mészkőnek” nevezettkőzetben gyakran kőzetalkotó mennyiségben for-dulnak elő, nemcsak hazánkban, de az egész medi-terráneumi térségben. Tömeges felhalmozódásukmiatt a francia geológusok a 66–23 millió évvel ez-előtti földtörténeti időszakot, a paleogént nummu-litikumnak is nevezik.

Első az egyenlők között

Miből fakad ez a szerencsés helyzet? Egyszerű a válasz,hiszen Magyarország területének jelentős részét egy-kori tengerekben és tavakban képződött üledékeskőzetek borítják, melyek számos kihalt állat és növénymaradványait rejtik. Tavaly ősszel először „szálltringbe” három ősmaradvány a bajnoki címért. Aprogramot a Magyarhoni Földtani Társulat indítottaaz „Év ásványa” kezdeményezéssel párhuzamosan,amelyről már A Földgömb 2016. január–februáriszámában is olvashattak. A nyilvános internetes sza-vazás végeredményeként a szoros küzdelemből aNummulites, egy apró, lencse formájú, mészvázú egy-sejtű került ki győztesen, megelőzve a méltán híres,230 millió éves kavicsfogú álteknőst, a Placochelyst, va-lamint a 200 millió éves, fatermetű magvaspáfrányt, aKomlopterist. Ezzel nemcsak az idei év ősmaradványalett, de élére állt annak a dicsőségtáblának is, amire azelkövetkező években rendszeresen újabb tagok kerül-nek fel. De lássuk, miben is rejlik a nummuliteszekvonzereje, amivel elnyerték a szavazók bizalmát!

Óriás az egysejtűek közöttA likacsosházúak (foraminiferák) közé tartozó num-muliteszek már kihalt, tengeri mészvázú egysejtűszervezetek. Változatos ősmaradványcsoport, mertmegőrződött vázaik felépítése alapján az őslénytan-kutatók több mint 200 fajukat különböztetik meg.Elsőre talán meglepő lehet, hogy egysejtű nyer egynépszerűségi versenyt, hiszen gondolhatnánk, hogymaradványaik olyan kicsinyek, hogy szabad szemmelészre sem vesszük az őket rejtő üledékes kőzetben. Anummuliteszek ebből a szempontból kivételesek,mert 1 millimétertől akár 15 centiméteresre is meg-növő, lencse vagy pénzérme formájú vázukkal roko-naik között óriás termetűnek számítanak. Latin ne-vüket is a maradványok alakjáról kapták, hiszen a„nummulus” pénzecskét jelent. A váz falát pórusoktörik át, ahol az állábak léptek ki, melyeknek a táp-lálékszerzésben és a mozgásban volt szerepük. Ha ezta lencse alakú maradványt a legnagyobb átmérőmentén kettépattintjuk, a „likacsos ház” bonyolultszerkezete a spirálisan felcsavarodott belső kamrákkalláthatóvá válik. Erre merőlegesen eltörve azonbanegymásba illeszkedő, rombuszokra emlékeztető kam-raelrendezést figyelhetünk meg. Növekedésüket úgytudjuk legjobban elképzelni, hogy a kamrákat egyfektetett V betű száraira fűzzük fel, és a szárak vég-pontjait összekötő tengely mentén a V betűt körbe-körbe forgatjuk, miközben a betű méretét fokozato-san növeljük. Az így kialakuló újabb és újabb rétegekteljesen beborítják a már korábban kialakult kamrá-kat. A vázat kívülről fajonként eltérő módon bordák,sávok vagy apró dudorok díszítették.

NUMMULITESZES MÉSZKÔNem csoda, hogy már az ókori görögök fantáziáját ismegmozgatta ez a nagyon könnyen felismerhetõüledékes kõzet, hiszen a nummuliteszvázak tömeges jelenléte a mészkõben megkövesedett lencsefõzelékreemlékeztetheti a szemlélõt

SZENT LÁSZLÓ PÉNZEA kunok kôvé vált aranyát mi is megtalálhatjuk, ha a Bakonyban vagy a Budai-hegységben kirándulunk (jobbra)

NUMMULITESZ 23

A legendás ősmaradvány: „Szent László pénze” és a piramisok építőköveAz sem meglepő, hogy egy ilyen gyakori ősmarad-ványról a legelső feljegyzés egészen az i. e. 5. szá-zadból származik. Hérodotosz, görög történetíróegyiptomi utazásai során észrevette, hogy a gízai pi-ramisok, sőt a nagy szfinx is olyan kőből épült fel,amely telis-tele van apró nummuliteszekkel. Úgygondolta, hogy az építőelemekből azok a megköve-sedett lencsék peregnek ki, amiket egykor a piramis-építő rabszolgák hullajtottak el maguk után. De té-vedett, hiszen maga a kőzet, ami az építőkövekanyagát adja, szinte kizárólag ezeknek az egysejtű-eknek a vázából épül fel, és jóval idősebb a pirami-soknál: kb. 40 millió éves!

De nem ez az egyetlen legenda, ami a nummuli-teszekhez kötődik. Hazánkban a népi hagyománylegtöbbször Szent László pénzeként vagy kunokaranyaként emlegeti ezeket a maradványokat. Erről

a mondáról az első írásos emlék 1499-ből TemesváriPelbárt tollából származik, és latin nyelven íródott. Atörténet szerint, amikor Szent László király vitézeivelüldözőbe vette a kunokat, azok aranypénzeket szór-tak maguk mögé, hogy megtévesszék a magyarokatés elmenekülhessenek. Szent László ezt látva az éghezfohászkodott, és a pénzek nyomban kővé változtak,így a csata végül győzelemmel zárult. Egy másik változat szerint, amikor a besenyők üldözték SzentLászlót, a király aranyakat szórt maga mögé, bízva üldözői kapzsiságában. Számítása bevált, és vitézeivelegyütt sikeresen megmenekült. A pénzek azonban azellenség nagy bánatára kővé változtak. A Bakonybanmondhatni egész hegyek épülnek fel nummulite-szekből. Ezt jól tükrözi, hogy ezekről a maradvá-nyokról kapta a nevét Pénzesgyőr és az előbbi mon-dához kapcsolódóan Bakonyszentlászló község is.


HANTKEN MIKSA,a Magyar Királyi Földtani Intézet elsôigazgatója és a Budapesti Tudományegyetemelsô ôslénytan professzora úttörô volt a hazaiföldtani és ôslénytani kutatásokban. Nem meglepô hát, hogy — névadóját követve — a Hantken Miksa Alapítvány támogatja az Év ôsmaradványa programot is

Magyarországon is tekintélyes múltra nyúlik visszaa nummuliteszek kutatása. Elsőként Hantken Miksa(1821–1893) foglalkozott a csoporttal. KezdetbenDorogon dolgozott bányamérnökként, később pe-dig ő lett a Magyar Királyi Földtani Intézet (ma Ma-gyar Földtani és Geofizikai Intézet) első igazgatója ésa Budapesti Tudományegyetem újonnan alakult Ős-lénytani Tanszékének első professzora. Kőszénkuta-tóként felismerte, hogy a terület földtani felépítésé-nek és az egymásra települő kőzetrétegek korának ésképződési környezetének alapos ismerete elenged-hetetlen a hatékony nyersanyagtermeléshez. Rájött,

hogy bizonyos nummuliteszfajok szinte előre jelzika kőszénrétegek közelségét. Madarász Zsigmond(1822–1884) közreműködésével egy olyan, esztéti-kai és tudományos szempontból is kiemelkedő pre-parátumsorozatot készített, ami a különböző fajokmetszeteinek és felszínének bemutatása révén előse-gítette a nummuliteszek meghatározását. Ezeknek azúgynevezett „zöld kazetták”-nak több példánya Eu-rópa leghíresebb természettudományi gyűjtemé-nyeibe is eljutott, a teljes sorozat pedig az 1873-asbécsi világkiállításon az egyes országok szénbányá-szatát bemutató szekcióban aranyérmet is kapott.

Aranyérmes gyűjtemény: egy egysejtű a világkiállításon

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:TÓTH EMÔKEKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.trendfm.hu

ZÖLD KAZETTÁK A bécsi világkiállítás aranyérmes nummuliteszpreparátumainak, az ún. „zöld kazettáknak” nagy része az ELTE Természetrajzi Múzeumában Budapestentekinthetô meg, de Hantken Miksa korának számos nummuliteszkutatójávaltartotta a kapcsolatot. Ennek köszönhe-tôen, több példányban is elkészített kollekciójából sok preparátum eljutottBécs, Lausanne, Padova és Párizs természettudományi múzeumaiba is


Az úttörők nyomában: a parány őslénytanászHantken nemcsak a földtani, de a mikropaleonto-lógiai kutatásokban is úttörő személyiség volt, hi-szen a világon először ő ismerte fel ennek az egy-sejtűnek a kétalakúságát is. Az egymást váltónemzedékében ugyanahhoz a fajhoz különbözőméretű példányok tartoznak. Az ivarosan szapo-rodó (vagy mikroszférás) nemzedék nagy méretűpéldányokból áll, kis kezdőkamrával, míg az ivar-talanul szaporodó (makroszférás) formákra pont azellenkezője az igaz. Ez azért volt akkor kiemelkedőeredmény, mert a mikropaleontológusnak, a szak-értőnek nehéz dolga van, ugyanis egy jellemző

metszetet (preparátumot vagy vékonycsiszolatot)kell készítenie a példányról, hogy a belső felépítésttanulmányozni tudja. A kamrák mérete viszontmár olyan pici, hogy mindezt csak mikroszkópalatt tudja vizsgálni. Ez nagyon időigényes és nagytürelmet kívánó feladat. Hantken munkásságát ha-zánkban később Rozlozsnik Pál (1880–1940) foly-tatta, napjainkban pedig Dr. Kecskeméti Tibor, aMagyar Természettudományi Múzeum nyugalma-zott munkatársa és Dr. Less György, a MiskolciEgyetem professzora nemzetközi szinten elismertkutatói a témának.

NUMMULITESZ 27

NUMMULITESZES MÉSZKÔBÔL KÉSZÍTETT VÉKONYCSISZOLAT MIKROSZKÓP ALATT

A NUMMULITESZEK VIZSGÁLATA AZ ÕSLÉNYTANI KUTATÁSOKNAK MOST IS FORRÓ TÉMÁJA Olyanok ezek az õsmaradványok, mint a repülõgépek feketedoboza. A paleontológusok számára fontos információkat rejtenek a vázaikat bezáró üledékes kõzetek koráról és az egykori tengeri környezetrõl, amiben a rétegek leülepedtek. Az aktuális nemzetközikutatások fõként a csoport evolúciójával, törzsfejlõdésével foglalkoznak (balra)

Nem titkolt a szándékunk, hogy felkeltsük az érdeklôdést az„Év ôsmaradványa”-programsorozat iránt. Ha szívesen tudná-nak meg többet a nummuliteszrôl, a program folyamatosan fris-sülô (www.evosmaradvanya.hu) honlapján és facebook-oldalán(Év ôsmaradványa) további tudnivalók, pályázatok és program-ajánlatok várják az érdeklôdôket. Ôsztôl pedig várjuk szavaza-taikat a 2017-es jelöltekre is.

A képeken látható ôsmaradványok az ELTE Természetrajzi Múzeumának gyûjteményében találhatók

5 mm

SZÖVEG ÉS KÉP: KÁLLÓ PÉTER

ATACAMA-ÁLMOKA SZÁRAZ OÁZIS

Csontszáraz medencék a teljesen kopár, sivatagi hegyek között. Minimális csapadék, de lehet, hogy egész évben egy csepp sem hullik. Finom, sós port kavaró szél, tűző Nap. Százezrek otthona, hiszen a felszín alatt bőséges arany- és ezüstkészletek rejtőznek. A vonzerő felülírja a mumifikáló körülményeket. Ám mindehhez a víz azért elengedhetetlen. A felszínen viszont nincs, a mélybenszivárgó nedvesség magashegyi forrásvidéke pedig innen láthatatlan. Pedig ott van: a sivatagi gazda(g)ságot éltető olvadékvíz pont onnan jön, ahol a Földgömb Atacama-expedíciói elemzik jelenlétét!


„Ahol víz van, ott élet is...”

... az Atacama-sivatag közepén, a Föld legszá-razabb helyén is igaznak látszik a mondás, aholalig 3%-os a relatív páratartalom, és egyes he-lyeken csak évek alatt jön össze az 1 mm-nyicsapadék. Az élet mindenhol talál magánakhelyet, még ha ez egy oly élhetetlennek tűnőporfészek is, mint Copiapo városa. Az azonosnevű és igen alacsony vízhozamú folyó partján– melynek medre nagyrészt egész évben szá-raz – alakult ki e látszólag érthetetlen település még az 1700-as évek kö-zepén, amikor az emberi élet még keményebb és elképzelhetetlenebb volterrefelé. Azóta azonban az Atacama-régió központjává nőtte ki magát,és Chile egyik bányászati centruma, a sivatagi gazdaság láthatatlanul lüktető szíve lett.

A lakosságszám a 20. század elején már elérte a 10 ezret, mostanra vi-szont meghaladta a 200 ezret is. Mindennek az oka az itt termő „pénz”,a gyors meggazdagodás reménye. Az Atacama-sivatagban Copiapo kör-nyéke nemes- és színesfémekben, nyersanyagokban igen gazdag terület.Már a 19. század közepén idevonzotta „A kincs” az aranyásó kalando-rokat a világ minden tájáról. Először egyszemélyes magánbányák, a 20. század elejétől pedig nagyrészt multinacionális bányatársaságokuralják a bánykincsek felszínre hozatalát.

A lakosságszám a 20. század elejénmár elérte a 10 ezret, mostanra viszont meghaladta a 200 ezret is.Mindennek az oka az itt termő „pénz”,a gyors meggazdagodás reménye.

AUTÓTEMETÔJármû és gép van bõven, a korrózió alárendelt, de a nyúzott autók egyszer csak szétesnek. És akkor jön a por, az igen erõs UV-sugárzás, majd az enyészet

ÉLTETÔ BALLONBár van vezetékes víz,nem igazán ajánlják fogyasztásra, annak ellenére, hogy jobb híjána helyiek is isszák, ha épp nincs más. Az alacsony páratarta-lom és az állandó meleg a duplájára emeli az ember napi vízigényét.És bár a vízbôl itt kevés van, ritkán akármindent el is áraszthat.A tavalyi árvíz, amely végigzúdult a környezõvölgyeken és Copiapónis, komoly károkat hagyott maga után

HÍVOGATÓ SIVATAGA medencében Copiapo városa, kora este. Mellettünk a pánamerikai autóút, a fôváros, Santiago pedig épp 800 km. A vad terep és a napfény könnyen szétszedi a gumiabroncsokat…

COPIAPO 31

A munkaerőt – nemzetközi mércével mérve is – a mostoha körülmények miattigen jól megfizetik. Sokan csak 2-4 éves munkaszerződésük időszakára érkeznek – ezérta lakosság pontos száma nehezen mérhető –, a külföldi geológusoktól kezdve az egyszerű, képzetlen bányászokig. Utóbbiak dolgozhatnak modern, jól gépesítettrendszerekben – nagy pénzért –, de kiszorulhatnak a kis családi bányákba is, melyeka kitermelt nyersanyagot közvetlenül próbálják eladni – a bánya környékén kis vis-kókban élve, a felszínre hozott mennyiségtől és a piaci áraktól igen erősen függve.


A jövő olajaA lítium a legkisebb sűrűségű alkálifém, s a líti-umakkumulátorok kifejlesztése után rendkívülkeresetté is vált, hiszen a modern kor elektromoseszközeinek elsődleges energiaforrásairól vanszó. Ezek az akkumulátorok sokkal könnyebbekés lényegesen nagyobb az élettartamuk, mint ahagyományos nikkeltartalmúaknak.

A lítium nem túl gyakori a Földön, elsőd-leges előfordulási helyei a sós talajvíz és a sós ta-vak, így legfontosabb lelőhelyei a Bolíviára,Argentínára és Chilére kiterjedő, úgynevezett „Lítium-háromszögben”,gyér csapadék, ám annál erősebb párolgási vízveszteség mellett kialakultsósivatagokban találhatók. Chilében a Salar de Atacama a legfőbb kitermelőhely, de a Copiapo környéki, töményen sós tavakban is látnaklehetőséget a befektetők. A Laguna Verde környékét például néhány évemérték fel.

A lítium nem túl gyakori a Földön,elsődleges előfordulási helyei a sós talajvíz és a sós tavak, így legfontosabb lelőhelyei a Bolíviára,Argentínára és Chilére kiterjedő,úgynevezett „Lítium-háromszög”...

COPIAPO 33

A harminchármak2010. augusztus 5-én Copiapo szomszédságában a magyar gyökerű,1957-ben alapított San Estaban Primera (I. Szent István) cég réz- ésaranybányájának egy része beomlott. A biztonsági hiányosságok miatt700 méteres mélységben rekedt 33 bányász több mint két hónapon áttartó mentését az egész világ végigkísérte – a pápától kezdve az ameri-kai elnökön át Peléig mindenki értük izgult, hiszen az már két hét utánkiderült, hogy még élnek, de a mélybe vezető pontos mentőfúrás kivi-telezése hosszú heteket vett igénybe. Túlélték. Mindannyian.

És hogy kerek legyen a magyar szál: az ország egyik leggazdagabb em-bere, a bányától független Leonardo Farkas minden érintett bányásznaktöbb mint 2 millió forintnyi pesót ajándékozott fájdalomdíjként, a szabadulást követően…

Amellett, hogy a helyi regionális múzeum is a 2010-es szerencsét-lenségre építette fel a tematikáját, a történetet könyvben és filmen is fel-dolgozták: a The 33 című film Patricia Riggen rendezésében idén kerüla mozikba, a szereplők között pedig Antonio Banderas is feltűnik.

Magáról a balesetről kevés információ szivárgott ki: a közvetlen ok arobbantások következtében a fő lejtaknában történt kőomlás volt, amelyelzárta a kijáratot a bányászok elől. Ilyen esetben a menekülési útvonalegy függőleges szellőzőakna, de mint kiderült, a kötelező létrák nem ér-tek le az akna aljáig, 48 órával később pedig a szellőzőjárat is eltömődött.

A bánya biztonsági hiányosságaira utal az a tény is, hogy 2004 és 2010között 42 alkalommal kellett büntetést fizetnie a tulajdonosoknak az elő-írások megszegése miatt. Két évvel a híres eset előtt ráadásul már történtitt halálos baleset, ami után a termelés leállt, és eljárás is indult a cég el-len. Ám miután az áldozat családjának kárigényét a bányavállalat kielé-gítette, a vádakat ejtették. A termelés néhány hónapon belül újraindultanélkül, hogy a biztonsági feltételeken változtattak volna.

Többek között a 2010-es szerencsétlenség hatására 2012-ben Chileis aláírta a Nemzetközi Bányászati Törvényt, mely szigorúan meghatá-rozza a nemzetközi bányabiztonsági szabványokat.

„BÁNYÁSZTOTEM”egy környékbeli

családi bánya bejáratánál.A bányászok otthona egyszerû, kis viskó,

a bánya bejárata pedig egylyuk, ahonnan a kitermelt anyagot azonnal eladják.

Ez a mindennapi megélhetésük. A veszélyes

bányászmesterség szinte szakrális jelképeket

szül: Dél-Amerikában a bányavidékeken sok

helyen keverednek a katolikus vallás és

az õsi sámánhit tárgyi,kézzelfogható kellékei,

pl. a jó szerencse „áldozati” motívumai

PLÉHKRISZTUS HELYETT...A kereszténység és az ôsi vallások ötvözôdésébôl létrejövô furcsa, bálvány-imádónak tetszô hitvilág gyakori megtestesülései a jól gondozott, út mentikegyhelyek (jobbra)


FÉLNOMÁD SÁTORLAKÓKA kiszáradt, vízsodorta iszapfelszín még most isõrzi a tavalyi árvíz hordalékemlékét, mely pontosana lakóhelyükön gázolt át, sokakat elragadva közülük. Ez a család úgy élte túl, hogy hallották a dübörgést, és még idõben a közeli dombokra menekültek. Az ár mindenüket elvitte, kezdhettékelölrõl a gyûjtögetést. Öröm az ürömben, hogy a sárfolyam a bányák felõl rengeteg fémhulladékot is magával hozott, melyeket vagy eladtak, vagy használati tárgyakat készítettek belõlük

A BALKÁNRÓL AZ ATACAMÁBAA Copiapo külvárosában sátortáborokban

élő, az egykori Jugoszlávia területéről érke-

zett családok büszkék roma származásukra.

A sivatagi száraz és meleg klíma lehetővé

teszi, hogy egész évben használhatók

legyenek a 20-30 négyzetméteres sátraik,

amelyeket oda költöztetnek, ahol éppen van

megélhetés. Egész generációk nőnek így

fel, magukban hordozva a vándorcigányok

minden jellegzetességét.

COPIAPO 35

COPIAPO 37

SZÍNESEN, FELSZERELTENA bányák közelében kiépült külváros elhagyott területein élnek, látszólag nyomorban, de a sátrak — a vándoréletmódhozképest — viszonylag jól felszereltek: nagy ágyak, tévé, parabolaantenna, mikrohullámú sütô. Áramot az út túloldaláról, a közeli házakból kapnak

KÉZIMUNKAEzen a vidéken mindenki valahogyan a bányákhoz kötôdik. A külsô negyedeket bányamunkások és családjaik lakják, ôk állandó munkára érkeztek ide.Ám elôfordulnak jól fizetett alkalmi munkák is, a sátras romák igazán ezekre várnak. Ilyenkor tolonganak, hogy megszerezzék a zsíros jutalékért, de kemény fizikai munkával járó lehetôségeket. Ráadásul ilyenkor olyan nyersanyagokközelébe kerülhetnek, melyekbôl késôbb az egész család bevonásával eladható tárgyakat készíthetnek. Itt épp csillogó patkókat...

CSENDES A TÁBORA sátrak nem érnek egymásba, ellentétben a friss bányászkolóniák barakkjaival. De most amúgy is kevesen vannak, a többség a fõvárosba ment egy esküvôre


Árvíz a sivatagban2015 márciusában egyetlen éjszaka alatt azéves csapadékmennyiségnek hússzorosa, kb.24 mm eső hullott Copiapo térségében. A több ezer méter magas hegyek kopár, növényzet nélküli felszínéről a vízzel együttsár- és törmelékár zúdult a völgyekbe és medencékbe. Az utoljára 20 éve tapasztalt jelenség végül több száz emberéletet követelt.Copiapo városát is elöntötte az áradat, épületek sokasága vált lakhatat-lanná, és az Argentínát és Chilét összekötő Andok-átszelő utat is gya-korlatilag teljesen szétszabdalta a víz.

A hirtelen lecsapó villámáradások nem ismeretlenek még e szélsősége-sen szárazföldi területeken sem – ráadásul korántsem a modern klímavál-tozásokhoz kapcsolódnak. Az elmúlt évszázadokban a várost alapító tele-peseknek többször kellett megküzdeniük a vízhiány, a forróság, az erős szélés a pusztító földrengések mellett a váratlanul lezúdúló víztömeggel is,

Az utoljára 20 éve tapasztalt jelenségvégül több száz emberéletet követelt.Copiapo városát is elöntötte az áradat, épületek sokasága váltlakhatatlanná...

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:KÁLLÓ PÉTERKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.trendfm.hu

COPIAPO 39

mely kiszámíthatlanul csap le a térségre. Ponto-sabban: az okok ismertek, de nehezen előreje-lezhetőek. Mindehhez az kell, hogy a Csendes-óceán felől érje el csapadék a vidéket (ami a hideg Humboldt-áramlás hűvös légpárnájamiatt igen ritka), vagy Argentína felől átjussonaz Andok hatezresein a nedvesség, és lecsapjon a sivatagperemi hegyekre is. Azért ez néha elő-

fordul, bár az „Andesi Száraz Átló” területén vagyunk, ami azt jelenti, hogy ittmár évezredek óta igen kicsi az esélye a jelentősebb csapadékhullásnak – és ezértpéldául a környező magashegységekben nincsenek is gleccserek, valamint a hóhatár is itt a legmagasabb a Földön.

Copiapóban, a világ egyik legszárazabb városában helyreállt a rend, a szenve-dések és a nehézségek ellenére a nyersanyag-kitermelés zajlik tovább, s a bánya-kincsek nemcsak a helyieket látják el megélhetéssel, hanem talán épp olvasóinkdigitális fényképezőgépének akkumulátorát is táplálják elektromossággal...

Mindehhez az kell, hogy a Csendes-óceán felől érje el csapadék a vidéket,

vagy Argentína felől átjusson az Andok hatezresein a nedvesség, és

lecsapjon a sivatagperemi hegyekre is.

MASSZÍV KERESLETAhol ennyi férfi dolgozik egy helyen, ott a szórakozta-tóipar is burjánzik. E copiapói sztriptízbár a bányászok hétvégéire, szabadnapjaira szakosodott(lent)

TÖRMELÉKÁR TETEJÉNA völgyek alját a 2015-ös víz- és törmelékáradat nyomai uralják. A táblán jól látszik, hogy milyen erejevolt a villámáradásnak. A nyár végén elmosott utakat épp mostanában állítjákhelyre — gyakran a törmelékár felszínébeúj nyomvonalat földgyaluzva (balra)

„MINDENT” A KERECSENRŐL…

SZÖVEG ÉS KÉP: BALÁZS ISTVÁN (BALU)

KERECSENSÓLYOM 41

Aki azt állítja, hogy mindent tud a kerecsensólyomról, vagy nem mond igazat, vagycsak meggondolatlanul nyilatkozik. Még csak egy évtizede foglalkozom e gyönyörűés nemes madarakkal, de minél több időt fordítok védelmükre és tanulmányozá-sukra, annál kevésbé érzem úgy, hogy már ismerném őket, hiszen viselkedésük-ben az egyedek és párok szintjén is jókora különbségek lehetnek.

Ez az eurázsiai elterjedésű ragadozó madár a mi mondavilágunktól kezdve azarab országok igen erős solymásztradícióján keresztül számos nép kultúrájábanvan jelen. Ennek egyik közvetett hatása, hogy gyakran a kerecsenek kerülnek elő,ha szárnyas ragadozókról és azok védelméről esik szó

BARÁTSÁGOS ÉRDEKLÕDÉS... legalábbis a fészekben eltöltött heteik elsõ szakaszában

Kerecsenek a modern világbanNapjainkra a kerecsensólyom – Csehországtól Kínakeleti feléig húzódó – elterjedési területe sok hely-színén már csak erősen megfogyatkozott számbanvan jelen vagy épp el is tűnt onnan. A jól ismert, ra-gadozó madarakat érintő prózai okokon túl (áram-ütés, ütközés, lelövés, mérgezés) a solymászati célúbefogások egyik legfőbb célpontja is e faj. Erre Ka-zahsztán és Oroszország a két legerősebb példa: itt alegaktívabbak a fészekfosztogatók a költési időszak-ban. Ám mivel például az első éves madarak óriásitávokat tehetnek meg a fészekelhagyást követően

(legtöbbször déli irányba), ezért e probléma a sóly-mok vonulása közben is ugyanúgy fennáll. Ilyenklasszikus befogási helyszín többek közt Pakisztán is,ahol – hogy kerecsenekhez jussanak – egy kisebb ter-metű fajt, az indiai sólymot is bevetik csaliként.

A tradíciókkal, ha észszerűek és ökológiailagproblémamentesek, nem kell feltétlenül hadrakelni, de az óriási, szabályozatlan felvevőpiac és azerre épülő csempészet évente sok száz, de inkábbsok ezer madár életét követelheti. A perzsa (arab)-öböli államokba, de főképp a Szaúd-Arábiába irá-

KIVÉTELES ESETBENakár ilyen felirattal is kerülhet sapka

a fiókákra késõbb, ehhez azonban kalandos utat kell bejárniuk kirepülésükután; már a szaúdi piacon is felbukkanthazai kerecsensólyom, onnan pedig már

csak egy ugrás az Emirátusok… A sapka klasszikus eszköze a ragado-

zókkal foglalkozóknak, mivel a sólymokszeme is kivételesen érzékeny, ezért a madarak nyugalmának fenntartása

érdekében célravezetõ a külvilág ingereinek blokkolása


NYOMON KÖVETVEKöltésben lévõ tojó kerecsensólyom Mongóliában, a mûholdas adó felszerelését követõen (jobbra)

HARCRA KÉSZENEz fogadja a gyûrûzõt, ha vérmes és jól fejlett, fõképp tojó egyeddel hozza össze a sors. Szezononként mindig akad néhány fészekalj, ahol esetenként „komoly közelharcra” kerülhet sor, mire a gyûrû felkerül (lent)

KERECSENSÓLYOM 43

A tenyésztési technológia egyre magasabb szín-vonala immár a hibrid madarak külalakjában, szí-nében is egyre határozottabban mutatkozik, miközben a high-tech kütyük (mikrocsipek, mű-holdas adók, kamerák) segítségével a vad- és soly-mászmadarak legközvetlenebb partnereivé válhat-tunk. A madarak jelölése ugyanis napjainkban márnemcsak gyűrűkkel, de – házi kedvenceinkhez ha-sonlóan – akár mikrocsipekkel is történhet. Az el-múlt években Ausztriától Ukrajnán át Mongóliáigszázas nagyságrendben kaptak fiatal és idős kere-csensólymok műholdas nyomkövetőt. A műholdasés kameracsapdás információk élő és tárolt adataióriási mennyiségű új ismerettel szolgálnak a kutatótermészetvédők számára. Például a Mongóliábanmikrocsipekkel ellátott madarak sokszor valamelyperzsa (arab)-öböli állam sólyomkórházában buk-kannak fel ismét. Kalandos, ember által is irányítottútjukról bízvást megérné filmet készíteni, bár jobblenne, ha ilyen jellegű téma híján a rendező és azoperatőr is munka nélkül maradna…

nyuló illegális „export” során a madarak sokszor márteljesen legyengülve vagy elpusztulva érkeznek meg.

Ám a piac és az igények is egyre változnak, ígya 21. század elején sokan már genetikailag jól ismert, „trendi”, hibrid sólymokat vásárolnak azangol vagy épp német tenyésztőktől. E tendenciatovább-erősödése valószínűleg lélegzetvételhez jut-tathatja a vadon élőket.

A hibrid sólymok solymászcélú elterjedése ésidőnkénti környezetbe jutása azonban egy újabbproblémát, a genetikai szennyezés lehetőségét hor-dozza magában… Az elmúlt évek kutatásaiból mégaz is kiderült, hogy a sólymok genetikailag köze-lebb állnak a papagájokhoz, mint a sasok és ölyvekképviselőihez!

MODERN JELÖLÉSMikrocsip-beültetés egy fiatal kerecsensólyomba, Mongóliában


Kazahsztán, Kína, Mongólia – expedíciós ösvényekenA kerecsenek leginkább e nagy kiterjedésű ázsiai or-szágokban érzik otthon magukat, de viszonylag nagyszámban fordulnak elő Oroszország déli részein is,ahol a tajga már enged szorításából, és nyílt pusztairészek is előtűnnek. A kerecsensólyom a hatalmas,füves pusztákon van igazán elemében, ahol óriásimennyiségű ürgére és pocokfélére vadászhat.

E gyönyörű sólyomféle kutatása és védelme mára múlt század második felében elindult, de az igazánkiterjedt és átfogó tevékenység csak a 21. századbankezdődött. Expedíciók, rengeteg terepi és napja-inkra még több irodai munka vár azokra, akik bele-

ássák magukat a kerecsensólymok világába. Ka-zahsztántól néhány órás kerecsenrepülésnyireészakra, Oroszországban járunk. Több ezer kilo-méteres kutatóúton vagyunk, bár most épp a barátiszürkének semmiképp sem nevezhető UAZ-t pró-báljuk kiásni a hóból. Az áprilisi éjszaka sem teliktúl forró hangulatban, nem mindennap sátrazik azember 30-40 centis hóban. Reggelre szó szerint ar-cunkra fagy a mosoly. Mivel szeretnénk elkerülni akistelepülések lehúzó kiskirályait, hamarosan kifu-tunk víz- és élelemkészleteinkből. A másfél hónapalatt egyre kevesebb élelemhez és vízhez jutunk, és

RÖPTÉBENA jó röpképkészítéshez óriási szerencse, de még inkábbkitartás szükséges, fõleg, ha vadmadárról van szó. E kép elkészültetöbb, egymást követõ tél sok száz órás, aktív megfigyelésének köszönhetõ...

KERECSENSÓLYOM 45

csak néhány alkalommal sikerül egész testfelüle-tünket megmosni: ritkán itató, természetes szikla-medence vagy épp kis folyó képében érkezik amegváltás. A tavaszodó kazah tájak középső, félsi-vatagos részein pedig viszonylag kevés kerecsensó-lyommal, ám annál több nehézséggel kell meg-küzdenünk. Az expedíció vége felé már nemcsak azút porát, de hálózsákjainkat is egyre nehezebben va-

karjuk le magunkról egy rövidke alvást követően…Egyszer mindenkinek érdemes lenne eltölteni más-fél hónapot egy UAZ hátsó ülésén úgy, hogy akomfort szele még csak halványan sem csapja megaz embert, miközben a kevéske fogmosóvízért isölre menő küzdelem bontakozik ki a főképp oroszkutatókból álló kis csapaton belül…

Kína északnyugati részén május eleje van, dereggelre vékony hólepel fedi sátrainkat. Annyirapersze nem meglepő a jelenség, hiszen az Altájnyugati részén, 1500 méter fölött járunk. A kö-vetkező bő két hónapban sok száz kilométert te-szünk meg gyalogosan, hogy kerecsensólymok nyo-mára bukkanjunk. A kősivatag nem kíméli sem alábbelinket, sem a ruházatunkat. Egy ásót kérek azangol kollégától: terepi nadrágom végleg megadtamagát, de nem akarom csak úgy szemétként elha-jítani ebben a – helyenként a Tatuin világát idéző –remek sivatagi környezetben.

Mongóliában épp egy fészkelőterület ellenőr-zésére tartunk egy fénykorát már rég túlhaladottkeletnémet ETZ motorral. A tegnapi kevéske eső,a fiatal kolléga vehemens gázadagolása és együttestestsúlyunk meghozza gyümölcsét: egy komolyabbbukkanó, és a sáros talajon találjunk magunkat, fé-lig a motor alá temetve. Szerencsére nincs komo-lyabb baj, de egyértelmű, hogy a terepi közlekedésismeretlen vidéken sosem egyszerű.

LÁTVÁNY A TORONYBÓLEgy templom tornyából épp jókor, jó helyen, jó irányba pillantunk. A fiatal, tavalyi kelésû kerecsennek fel van adva a lecke, ha galambpecsenyétszeretne. Egyik sikertelen vadászatánál például a galambot már csak mélyen — nem sokkal az épüle-tek szintje fölött — sikerült megragadnia, így kellõlendület híján egy iskola udvarán landolt...

TEREPI FELVILÁGOSÍTÁSA tájékoztatás és ismeretterjesztés alapvetõ fontosságú ahhoz, hogy természeti értékeinket — így a kerecsensólyom védelmét is — minél többenismerjék és elfogadják. Itt épp Északnyugat-Kínában(balra)


ABU-DHABI REPÜLÕTEREA tradíciók erõsek, és jelei mindenhol ott vannak

GAZDAGON FELSZERELVESólyomkórház

belülrõl, Abu-Dhabiban

Egy kis kontraszt

Az Emirátusokban, Abu-Dhabiban óriási villámokés felhőszakadás nehezíti landolásunkat. A reptérenmindenhol áll a víz, de úgy tűnik, az emberek él-vezik e ritka, tavaszi jelenséget. A kerecsensólyomnemzetközi szakértőinek megbeszélésére érkeztünk.A puccos hotel nem rossz, és fitneszklubja is első-rangú, de alig várjuk már, hogy a néhány napos be-zártság után a sivatagban is eltöltsünk egy kis időt.

Nem véletlenül zajlik pont itt a faj védelmévelfoglalkozó értekezlet. A közel-keleti és észak-afrikaiországok solymásztradíciói több ezer évre nyúlnakvissza, és a gyökerek keresése, a solymászkultúra

ápolása még szorosan összefügg a vadon élő állo-mányok kutatásával, védelmével. Azóta persze sokvíz lefolyt a Tigrisen és az Eufráteszen, vagy éppmég több olajat hoztak fel a Perzsa-öböl automatarendszerei… Manapság légkondicionált termek-ben pihennek a solymászmadarak, ultramodernkórházakban várják a sérült és beteg példányokat.És évente sok-sok millió dollárt fordítanak arra is,hogy az ázsiai galléros túzokot visszatelepítsékazokra az élőhelyekre, ahonnan már „sikerült” ki-pusztítani. (Persze főképp azért, hogy ismét legyenmire vadászni!)

HIBRID KERECSENSÓLYMOK(Sólyom)kórházi körülmények között a Közel-Keleten


A TÁVOLBAN IS ELÕKERÜLHET

Líbiában befogott fiatal, hazai

kerecsensólyom

FOTÓ: HAKIM SHAHIN

KERECSENSÓLYOM 49

Magyar kerecsenek – magyar érdekességekNem kell mindenáron sok ezer kilométert keletremozdulnunk ahhoz, hogy élőben, a természetbenkerecsensólymot lássunk. Szerencsénkre itt, a Kár-pát-medencében is előfordul ebből a klasszikuspusztai ragadozó madárból, melynek védelme, ku-tatása több évtizedes múltra tekint vissza hazánk-ban. Az elmúlt több mint 30 évben számos olyanszakember kezdett a faj védelmével foglakozni (ateljesség igénye nélkül: Dudás Miklós, Bagyura János,Szitta Tamás), akik kiemelkedő munkát végezteka magyar ragadozó madarakért, és nevük mára ösz-szeforrt a kerecsensólyom védelmével is.

A jelenlegi, mintegy 200 páros hazai létszám per-sze nemcsak az ő munkájuk gyümölcse, hanem azokéis, akik vagy az asztal mellől, vagy a terepen, egy sziklatövében vigyázták a sólymok mindennapjait.

A néhány évtizede még a fennmaradásáért küzdő,de – számos, főképp emberi tényező kedvező válto-zásának köszönhetően – mára megerősödő hazai ál-lomány Európa legjobban óvott és felügyelt kere-csensólyom-populációja!!! Azóta sok ezer, leginkábbfiatal madár kapott itthon ornitológiai gyűrűt, és ke-

rült meg számos közülük így vagy úgy, adatokatszolgáltatva. Már jó pár éve annak az izgalmas őszinapnak, amikor a Gyűrűző Központ jóvoltából egyHortobágyon jelölt madárról kaptunk fényképesvisszajelzést, Líbiából! Bár korábban is voltak infor-mációink arról, hogy egyes példányok a Földközi-tengert átszelve, Észak-Afrikában landolnak, demennyivel személyesebb az, amikor egy pálmafás si-vatagi udvarban, fényképen is visszaköszön az álta-lunk gyűrűzött kerecsen?!…

A kerecsensólyom hazai védelmének egyik tör-téneti érdekessége, hogy a hetvenes-nyolcvanasévekre a korábbiak töredékére csökkent állományaközéphegységeink erdeiben talált menedékre. Ez a(néhány) tucatnyi madárpár az elmúlt évtizedekbenfoglalta vissza klasszikus alföldi élőhelyeit, olyany-nyira, hogy a hegyvidéki sziklás költőhelyeket telje-sen „átengedték” a 21. század elején visszatérő ésmegerősödő vándorsólyom-állományunknak. Csake látványos változás nyomon követése és tudomá-nyos részletességű elemzése megérne egy külön kuta-tási programot! Csupán idő és pénz kérdése az egész…

FÉSZEKRAKÁSAz áramszolgáltatók hathatós közremûködésével itthon már több száz mûfészeket helyeztek ki országszerte (balra)

VÉDETT MADARAKAz öreg kerecsensólyom-tojó épp etetés után tekint ki mesterséges fészkébõl. Ezek az új generációs fészkek már az idõjárás viszontagságaival szemben is védelmet nyújtanak (fent)


Felderítés, ellenőrzés

Ma is biciklivel indulok a kerecsensólyom-revírek(-territóriumok) ellenőrzésére. Nemcsak azért,hogy olajalapú társadalmunknak – legalább alkal-manként – fityiszt mutathassak, de használatávalökológiai lábnyomom csökkentését is előmozdít-sam, na meg a kondimnak is jót tesz. A tavaszi te-repbejárások alkalmával főképp azok a műfészkekkerülnek górcső alá, amelyekben akár évtizedekóta is sólymok költenek. Persze a helyzet nem ilyenegyszerű, hiszen annak ellenére, hogy a kerecsenekelőszeretettel foglalják el e mesterséges építménye-ket (itthon több százat helyeztek már ki), van úgy,hogy természetes lakhelyet választanak a költésiidőszak néhány hónapos időtartamára. A több tíz-ezerre tehető hazai természetes fészek naprakészfelderítése és ellenőrzése azonban óriási energiátigényelne…

A kora tavaszi költéskezdést és egyáltalán a köl-tések sikerességét számtalan tényező befolyásolja,ezek közül a kedvező időjárás és táplálékelérhetőségaz alapvető. A tavasz első felében kb. 30 napos kot-lási időt követően kel ki a fészkenkénti, átlagosan 3-4 fióka, és 6 hetes, viszonylag gyors fejlődési peri-ódust követően már ki is lépnek a szárnyalóéletbe.

„ÓDIVATÚ” HELYENA fiatal, néhány hetes kerecsensólyom-fiókák egerészölyv által épített, természetes fészekbõl figyelnek. Egyre ritkábban találkozunk ilyennel: mára az ismert állomány mindössze 5-10%-a költ természetes fészekben

FOTÓ: BERECZKY ATTILA ÉS BALÁZS ISTVÁN

KERECSENSÓLYOM 51

Már régóta ismert, hogy a kerecsen – főképp pél-dául a vándorsólyommal összehasonlítva – inkább aföldön vagy földközelben szeret zsákmányolni, s e va-dászati stílushoz a kisemlősök, rágcsálók (ürge, hör-csög) illenek. Mivel itthon számtalan tényező miattmár sok helyről tűntek el a kerecsennek oly kedves kisélőlények, ezért a fajnak sokszor más lehetőségek

után kell néznie. A fészkek és a táplálékmaradványokizgalmas vizsgálata alkalmanként kifejezett érdekes-ségekkel is szolgál, és sokszor egészen ritka dolgok iselőkerülnek. Ilyen például egy süllő mumifikálódottteteme, amit nagy valószínűséggel egy szerkőtől vagycsértől orozott el a kerecsen, de a nemes hal végülmégsem nyerte el a sólyom tetszését… Egy biztos: akerecsen táplálékterítéke igen-igen széles, ami egybenjó alkalmazkodóképességének ékes bizonyítéka, per-sze van olyan egyedük is, amely főképp városi ga-lambokra specializálódott!

A sólymok városi jelenlétének ténye továbbrasem hagy nyugodni, de az biztos, hogy a galam-boknak résen kell lenniük, ha jelenlétükkel to-vábbra is az őket etető nagymamákat kívánják bol-dogítani…

ÉTKEZÉS KÖZBEN...Öreg, hím kerecsensólyom,vetésivarjú-zsákmányával.A falatozás kb. 20-25 percigtartott, ezalatt több százfelvétel készült…

SZÖVEG ÉS KÉP: POLGÁR ANDRÁS

INDONÉZ SZIGETEK

MEGFÉRNEKEGYMÁS MELLETT

Az Indonéziát alkotó mesés szigetek hosszan elnyúló lánca szellős nyakéket fűz Ázsia és Ausztrália közé, s közben észrevétlenül választ el két óceánt. Ha e földdarabokat egy-egy négyzetnek gondolván ugróiskolátjátszhatnánk tizenhétezernél is több szigetén, minden bizonnyalmegértenénk, hogy a megannyi elszigetelt földdarab miként köt mégisegységbe annyi embert vallástól, nyelvtől függetlenül. Azért földközelből is megsejthetünk mindebből valamit…

Áldás a békesség

Indonézia a Föld negyedik legnépesebb országa,egyben a legnagyobb muszlim lakossággal rendel-kező állam. Bár a helyi szokások, hagyományokkétségtelenül sokat módosítottak a vallás határain,ma tízből kilencen az iszlám valamely ágát követik.Ilyen például a jávai kultúrához tartozó abanganirányzat is, amely rugalmasan követi az iszlám ta-nítását, egyben hindu, buddhista és animista ele-meket is magában foglal.

Az iszlám térnyerése előtt a szigetvilágban ahinduizmus és a buddhizmus (az indiai vallási fi-lozófiák) voltak meghatározók, ezen időszak leg-csodásabb emlékei a korábbi főváros, Yogyakarta(„dzsokdzsa”, ahogy a helyiek nevezik) határábantalálható Borobudur buddhista, illetve Pramba-nan hindu templomegyüttesei – mindkettőUNESCO kulturális világörökségi helyszín. Mára etanok jelentősége csökkent, ugyanakkor mind a ke-resztények – protestáns, illetve katolikus hitűek –,mind a zsidóság jelen vannak a szigeteken.

A családi hagyományoknak megfelelően min-denki szabadon választhatja meg vallását, az egyet-len kitétel, hogy vallásosnak kell lenni! (Papíronlegalábbis, mert a személyi igazolványokban van

egy kötelező vallásrubrika.) Annyi azonban bizo-nyos, hogy az ázsiai embernek az istenhit minden-képpen többet jelent, mint egy átlagos európainak.

Indonéziában a világvallások egymásra hatásahosszú időre nyúlik vissza, így mára komplex hitvi-lág alakult ki a szigeteken. Talán éppen ez a kulcsa an-nak, hogy a világvallások egymást segítve tudnakbékében meglenni, beteljesítve eredeti funkciójukat.

Az ország sokszínűségéhez tartozik a bevándo-rolt népek asszimilációja is. A legnagyobb nemzetikisebbség a mintegy 3,5 millió főt számláló kínai,akiknek többsége városokban él. Arányuk az országnépességéhez képest elenyésző, jól ismert igyeke-zetüknek köszönhetően azonban rengeteg helyivállalkozás került a kezükbe.

TELI TALPPAL A FÉKEN… de csak a piaci sokadalom miatt. A kínai kereske-dôk uralják a terepet — valamint a belpiacos motorok

ESÔ ÁZTATTA JAKARTAA trópusok szívében vagyunk. Hasonlóan Délkelet-Ázsia más területeihez, Indonéziában is mindössze két évszak van: az esôs (november—március) és a száraz. A magas csapadékmennyiség miatt bármikor szükség lehet az esernyôre… (elôzô oldalpár)

A CIKK MEGJELENÉSÉNEK TÁMOGATÓJA AZ STA TRAVEL

STATRAVEL.HU

NYOMOKBAN MÉG MEGVAN…Prambanan templomegyüttese eredetileg összesen 240 templomból állt. Mára a legbelsô körben található 16 templomot felújították,ám a körülölelô egykori 224 kisebb-nagyobb szentélybôl csupán kettô maradt meg


Függetlenség és multikulti

Indonézia a 350 évig tartó gyarmati sor után meg-küzdött önállóságáért. Az eredmény egy elnyomás-tól és kizsákmányolástól mentes, független egység.Az 1945. augusztus 17-én kihirdetett függetlenségmeghatározza az Alkotmányt, melyben lefektették azállam öt alapelvét – ez a Pancasila. Nevezetesen: hitaz egyetlen, legfőbb Istenben, igazság és civilizált em-berség, Indonézia egysége, belső bölcsesség által irá-nyított demokrácia, mely a képviselők közti tanács-kozásból fakadó egyhangúságban rejlik és szociálisigazság Indonézia népének.

A Pancasila tehát megteremtette az egységes in-donéz állam filozófiai alapjait, a lehető legharmo-nikusabb módon támogatva a nemzet vallásoséletét úgy, hogy közben egyik vallást sem helyezi amásik elé. Indonézia valódi multikulturális társa-dalom, mindezt pedig az eltérő vallási irányzatok,a több száz etnikum és a közel 350 nyelv vagynyelvjárás sűrűjében létrejött hagyományok ga-rantálják. Ez a különbözőség egysége, helyi kifeje-zéssel élve: bhinneka tunggal ika. A sokszínű ka-rakteren a folyamatos fejlődés sem ejtett sebet.Sőt, a helyiek éppen úgy tartják, hogy az indonézkultúra ereje az új helyzetekhez való alkalmazko-dásban rejlik, mert a pozitív folyamatokra nyitott,míg a hátrányos befolyásnak ellenáll.

A függetlenség kivívását tavaly nyáron már 70.alkalommal ünnepelték. A hivatalos protokollese-mények mellett szemet gyönyörködtető progra-mokkal teszik emlékezetessé a dicső napot – nemminden ország ünnepli ilyen felszabadultan füg-getlenné válásának évfordulóját! Egy panjat pi-nangnak nevezett játékban egy kérgétől megfosz-tott, majd olajjal bekent törzsű fa tetejére kellfelmászni az ott elrejtett nyereményért. De elma-radhatatlan a vászonzsákban futás – a lomba ka-rung goni – is, a legkisebbek kedvence pedig arizskrékerevő verseny, a lomba makan kerupuk,ahol az indulók hátratett kézzel falják a madzagralógatott kekszféleséget. Számomra mégis a leglát-ványosabb a kispályás focibajnokság volt, amit aférfiak – feminin jellegüket továbbhangsúlyozva –kis, otthonkaszerű ruhákban játszanak.

NEM KISPÁLYÁS OTTHONKAA Függetlenség Napjának felszabadult rendezvény-özönébôl fénylô csillagként emelkednek ki az ünnepi focibajnokságok, átgondolt sminkkel és valójában utánozhatatlan, de itthon is követendôként ajánlott dresszel (jobbra fent, lent)

EMLÉK A NEMZETI MÚZEUMBÓLA muszlim vallású nôknek nyilvános helyen hidzsábot kell vi-selniük, mely takarja a hajat, a nyakat és a karokat. Legel-

terjedtebb a kamaszkortól való viselet, de Indonéziában az sem ritka, hogy a hölgy maga dönti el, mikor vállalja

a fátyol viselésének felelôsségét — ha egyáltalán…

INDONÉZIA 57

TAKART ARCCAL: EGÉSZSÉGVÉDELEMBÔLMaszk védi a szennyezôanyagoktól a jakartai plázaforgalomirányítóját (jobbra)

TAKART ARCCAL: SZÓRAKOZÁSBÓLFérfi játszik az egyre keményebb sztereotípiával:arca elé emeli kendôjét, hogyfélelemkeltô terroristánaktûnjék (balra)

MÉLYSÉG ÉS MAGASSÁGFelhôkarcolókkal szegélyezettvárosi temetô (balra lent)

INDONÉZIA 59

Metropolisz – metró nélkülJáva nemcsak Indonézia, de a világ egyik legsű-rűbben lakott területe is, az ország lakosságánaktöbb mint fele ezen a szigeten él; a Magyarország-nál valamivel nagyobb területen 150 millióan zsú-folódnak össze! A sziget északnyugati partvidékénfekvő főváros, Jakarta a nagyvárosok összes gond-jával-bajával küzd.

A város közlekedési térképét tanulmányozva el-csodálkoztam, hogy a sok, egymást metsző, színescsík nem metróvonalakat jelöl, csupán a fő busz-járatok hálózatáról tájékoztat. Az első földalatti ki-építése még csak most van folyamatban. Szeren-csére a széles sugárutakon legtöbbször különbuszsávot hoztak létre – legalábbis elméletileg.Csúcsidőben így is hosszú sorokban kell várakoznia buszajtók magasságához emelt váróplatformo-kon, hogy végre felnyomakodhassunk valamelyikjárműre. A felszállás után pedig – külön sáv idevagy oda – nagy eséllyel kerülhet az ember Jakartaegyik közlekedési dugójába.

A legolcsóbb tömegközlekedési eszköz a vonat.A vasút minden irányból pókhálószerűen telep-szik a városra, ingázók áradatát szállítva nap mintnap. A pénztárban még nem sejtettem, hogy a me-netjegy megvásárlásával egyben szociológiai tanul-mányútra is befizetek.

Az út során egyrészt az utazóközönséget mér-hettem fel. A nők például kifejezetten a részükrefenntartott fülkékben, a khusus wanitában utazhat-nak, hogy kényelmesebb legyen az útjuk, mint atöbbi vagonban összepréselődött férfiaknak. A vo-natablakból kitekintve akad némi rálátás a társada-lom színtereire is. Rögtön az állomást elhagyva a vas-úti sínek szomszédságában elterülő szlömre nyíltkilátás. A leszakadó rétegek csak ilyen nyomorne-gyedekben tudják megoldani a lakhatást. A háznak


nem mindig nevezhető vityillók a vasúti sínek köz-vetlen közelében épülnek. Hajnalonta ugyanitt pi-acok is felütik a fejüket, mutatva a terület város a vá-rosban jellegét. De a vonatút jellemző képéhezhozzátartozik a távolban feltűnő felhőkarcolók lát-ványa is. Az ország pénzügyi, politikai és gazdaságiközpontja 200 méter magas üvegcsodákban ka-pott helyet. A nyugati hatás leginkább itt érez-hető, a legtöbb külföldi bankot, luxusszállodát itttaláljuk, és az üzleti élet is a toronyházak közöttpezseg igazán.

A plázaszindrómára az indonéz nagyvárosoksem immunisak: a bevásárlóközpontok és társléte-sítményeik paraziták a város belsejében, ellehetet-lenítve közvetlen környezetüket. Jakartában ez hat-ványozottan igaz. Nagyon érdekes viszont, hogy azitteni konzumbirodalmakban mindenhol találniaz imádkozásra használt termet, a mushollát, ésezek nemcsak az iszlám követőinek vannak fenn-tartva… A hitélet központja egyébként a belváros:a római katolikusok a klasszikus templomépítészetminden jegyét magán viselő Katedrálist emelték aszázadelőn, később közvetlenül ezzel szemben épültaz Istiqlal-mecset monumentális épületegyüttese,ami ma Délkelet-Ázsia leghatalmasabb muszlimszentélye.

NAGYVÁROS, ALULRÓLA dél-ázsiai metropoliszoknak szerves részei a hatal-mas szegénynegyedek. A jakartai, vasút menti kiadás-ban a becslések szerint közel 350 ezren élnek

VÍZI ÚTONA teher- és személyszállításban a hajózásé a vezetô szerep: a szigetvilágban továbbra is a víz az úr. A nemzetközi kereskedelem viszont átalakulóban: a kivitt áruknak már korántsem csak Japán a felvevôje, hiszen jócskán megnôtt az USA, valamint az Európai Unió jelentôsége

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:POLGÁR ANDRÁSKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.trendfm.hu

INDONÉZIA 61

INDONÉZIA 63

A szabadság szigete

Az indonéz szigetvilág összesen három időzónábanhelyezkedik el, ezért Balin – alig 2 óra repülőútra Jakartától – az órámat eggyel már előre kell állítani.Fehér homokos tengerpartjai mellett a sziget a bali-néz kultúra fennmaradásának köszönheti rendkí-vüli turisztikai vonzerejét. Az idegenforgalom azon-ban megosztó, a helyiekkel beszélgetve megértettem

egy s mást ezzel kapcsolatos aggodalmaikból; sokankérdőjelezik meg az egymás tövében nyíló szállodáklétjogosultságát. Hiába szeretnék megtartani a ha-gyományos mezőgazdaságot, a teraszos rizsföldeket,miközben egyre többen akarnak a turizmus farvizénérvényesülni.

Bali az ország hindu közösségének központja is.A kevert balinéz-hindu vallás hozadéka a látványosvallási ünnepeken, szertartásokon túl egy igencsakmegengedő közösség. Itt az ország más részein ta-bunak számító dolgok is elfogadottak. Ezt az erköl-csi „kiskaput” pedig nemcsak az indonézek, de a tu-risták is előszeretettel kihasználják.

A turizmus javarészt Bali déli részére koncent-rálódik; nappal a tengerparton a helyiek azt is megakarják tanítani szörfözni, aki otthon még egysámlira sem mer felállni. Éjszaka aztán a belvárosraesik a rivaldafény. Az egymást érő éttermek, bárok,karaoképartik és diszkók a féktelen szórakozás szín-terei – Budapest bulinegyedei ehhez képest csendeskávéházak.

A sziget egyik legpikánsabb arcvonása, hogy aDélkelet-Ázsiában mind divatosabbá váló nemi át-alakító műtéten átesettek és a transzvesztiták is szí-vesen választják lakhelyükül. A világ legtöbb pontjánaz ilyen emberek megítélése igen rossz, de nem úgyBalin! A szórakoztatóipar is felfedezte őket, és – fő-leg a turisták efféle igényeit kiszolgálandó – sokan aprostitúciót választották hivatásuknak.

ABBAST VÁGYA, HOGY AZ ELLENKEZÕNEM TAGJAKÉNT ÉLHESSENFél a sebészeti beavatkozások következményeitõl, így nem marad más választása, mint idõszakosan nõi ruhát öltenie. A fõvárosból Balira költözött, ahol elfogadóbbak vele szemben. A szigeten több lehetõ-sége van ismerkedni és szórakozni is. Jelenleg egyedülél, egy masszázsszalont üzemeltet (balra fent)

AUTÓBÉRLÉSBalin a nagy távolságok miatt érdemes kismotor helyett autót bérelnünk, még mindig jutányos áron. 8 órára kérhetjük sofõrrel is! Még az autó típusát iskiválaszthatjuk... (balra lent)

BALI BÁRBAN Nem kell félteni a szórakozóhely hangulatfelelôseit sem...

SZÖVEG ÉS KÉP: SZIGETI-BÖRÖCZ FERENC

HÁROMLAKATALATTEGYEDÜLÁLLÓIPARTÖRTÉNETI (TÁJ)EMLÉKEK A FELVIDÉKEN

A történelemkönyvekből tudjuk: a középkorban a felvidékibányavárosok tették gazdaságilag erős hatalommá orszá-gunkat. A 14. századi Magyarország mégis hármas lakat alatt volt– szól egy legenda: az egyik rézből, a másik ezüstből, a harmadikaranyból készült. E hármas zár tartott vissza attól, hogy európai nagyhatalommá válhassunk. Pedig volt mindhez kul-csunk, nem is akármilyen: a rézkulcsot Besztercebánya, azezüstöt Selmecbánya, a legértékesebbet pedig Körmöcbányaőrizte…

A tikkasztó hőségben árnyéktól árnyékig sietek Selmecbányaódon házai között. Sokadik utam a gyönyörű felvidéki bányavá-rosban, csodálkozom is, hogy először találom nyitva a főtér sar-kán álló Szent Katalin-templomot. A hűvös templombelső mág-nesként vonz, a Kammerhofská utca évszázados macskaköveinelrobogó autókból kikandikáló úszógumik nem kevésbé. A temp-lom és a strand hűvöséről ezúttal lemondva a főtér fölött maga-sodó Paradicsom-hegyre és a szomszédos Tanád csúcsára ka-paszkodunk fel. Sok enyhülést ugyan nem ad, de a szellősgerincen baktatva a Hegybányáról felhallatszó falurádió melódiái-val időutazást tehetünk. Sőt, letekintve térképnek, mi több, földrajz-és történelemkönyvnek is tűnik a táj.

A girbegurba utcákat fentről szemmel követve megérthetjük,hogy a városról amúgy nem éppen romantikus idillben értekezőMikszáth miért is írta, hogy: „… itt a szomszéddal beszélgetnikönnyű, de átmenni hozzá egy fél napba is telhet.” Figyelmesszemünk azt is észreveszi, hogy Csontváry Kosztka Tivadar a Pa-radicsom-hegy oldalából festhette meg híres selmecbányai tájké-pét. A beszédes nevű Tó-nyeregbe leereszkedve pedig a völgyek-ben található megannyi kisebb-nagyobb tó is előbújik rejtekéből.Ahá, szóval, ezekhez igyekszik a környék apraja-nagyja!

SELMECBÁNYA ÓVÁROSAMikszáth nemcsak a város domborzati viszonyait kárhoztatta:„Szomorú város ez! A levegôje méreg a bányákkipárolgásától… A harmadévi újoncozásnálhatszáz katonakötelezettifjú közül négy vált be császár emberinek.” (balra lent)

TORNYOK ÉS HEGYEK Sziluettek a naplementé-ben Körmöcbányán(elôzô oldalpár)

FELVIDÉKI BÁNYAVÁROSOK 67

Az ezüstlakat kulcsa

A Tanád csúcsáról nyugat felé tekintve a figyel-mes szemlélő egy vulkán központi kalderájá-nak roncsát láthatja meg az előtte elterülő he-gyek alkotta katlanban. A Selmeci-hegységtűzhányói 16–11 millió évvel ezelőtt működtek,jobbára tengeri környezetben. Leghatalmasabbközülük a selmeci rétegvulkán volt, beszakadá-sos kalderája mintegy 20 kilométer átmérőjű,igaz, az egykori vulkáni forma a mai dombor-zatban már nem igazán felismerhető.

A vulkánosság során a kőzetrésekbe nyomuló forró víz oldott ásvá-nyi anyagából a kihűlés-kristályosodás során nemes- (arany, ezüst) és szí-nesfémércek (réz, ólom, cink) keletkeztek. E telérek kiaknázására jötteklétre azok a bányák, amik a felvidéki bányavárosokba a kor viszonyai kö-zött mérhetetlen gazdagságot hoztak.

A 14. századi Európa ezüsttermelésének felét a Magyar Királyság adta,ennek jelentős részét pedig Selmecbánya. Még IV. Béla csábított ide (ésa többi bányavárosba) német telepeseket, jelentős adókedvezményeketkínálva. A járványok és történelmi vészkorszakok ellenére a felvidéki bá-

A 14. századi Európa ezüsttermelésé-nek felét a Magyar Királyság adta,

ennek jelentős részét pedig Selmecbánya.Még IV. Béla csábított ide (és a többi

bányavárosba) német telepeseket, jelentős adókedvezményeket kínálva.

FESTÔI HELYEgy jellegzetes, tekintélyt sugárzó bányászház a gyönyörû településképpelrendelkezô Úrvölgyön(jobbra lent)

nyavárosok fejlődése egészen a 16. századig töretlen volt. Csak ekkor, atengerentúli ásványkincsek felfedezésével vette kezdetét hanyatlásuk.

De akadt más gondja is a vájároknak: a középkori bányászoknakmind mélyebbre kellett hatolniuk az érctelérek mentén, a folyton betörőbányavíz így egyre nagyobb gondot jelentett. A problémát Selmecbányamérnökei – hasonlóan más bányavárosokhoz – a vízenergia hatékonyfelhasználásával oldották meg. Felváltva az addig használt lóerőt,


a 16–19. század között Selmecbánya körül víztározók bonyolult rendszereépült ki, s az ezekből nyert vízzel működtették a bányaszivattyúkat és azércőrlőket, a gőzerő, majd az elektromosság térnyeréséig.

Ez a mérnöki teljesítmény hozta el a város második „ezüstkorát”. A vízenergia használatának hála, a 18. század második felében az adottkor technikai színvonalán rendkívüli jelentőségű bányászati és nemesí-tési technika teremtődött meg Selmecbányán. A korszak gyümölcsevolt az 1735-ben létrehozott híres BányászatiAkadémia is. Az intézményt Mária Terézia1763-ban bányászati és kohászati főiskolává,1770-ben egyetemi rangú akadémiává emelte,létrehozva ezzel a világ első felsőfokú műszakiiskoláját. A város jelentőségéről hű képet ad,hogy ez idő tájt Pozsony és Debrecen utánSelmecbánya Magyarország harmadik legna-gyobb városának számított, amit bizony a Ta-nád csúcsáról körbetekintve ma nehéz elhinni.

A város jelentőségéről hű képet ad,hogy ez idő tájt Pozsony és Debrecenután Selmecbánya Magyarországharmadik legnagyobb városának számított, amit bizony a Tanád csú-csáról körbetekintve ma nehéz elhinni.


A víz erejeA Selmeci-hegység különös tavai a maguk korában mérnöki bra-vúrnak számítottak. A Rozgrund-tó (30,2 m), a Bacsófalvi-tó(29,6 m) és a Rihnyavai-Nagy-tó (Veľká Richňava, 23,4 m) a 19. sz. közepéig Európa három legmagasabb gátja volt. Ugyan-csak egyedülálló megoldás volt, hogy a tavakat nemcsak a víz-gyűjtő területtel, de egymással és a bányákkal is vízvezetékek kö-tötték össze. A Hegybánya melletti rihnyavai víztározókrendelkeztek a legnagyobb gyűjtőrendszerrel, összesen 24 kilo-méter felszíni és 1714 méter föld alatti vezetékkel. Egyedül aSzitnyán 16 kilométernyi gyűjtőcsatorna található, ezek az egyiklegnagyobb víztározót, a Bacsófalvi-tavat táplálják. A bányászatcsúcspontján a tározók összkapacitása mintegy 7 millió köb-

méter volt, ezeket összesen 72 kilométer gyűj-tőcsatorna táplálta. A kiépült rendszer nagyonhatékonyan gyűjtötte össze a hegységre lehul-lott csapadékot, emellett jelentős energiát spó-rolt meg: a tórendszer (szakszóval: erővízrend-szer) kiépítését megelőzően a bányavízkiemeléséhez akár 4000 ember és kétszer ennyiló munkaereje kellett.

És a vízhálózatoknak volt más funkciója is: ezek vezették lea bányavizet. A legismertebb közülük az 1782 és 1878 közöttépült II. József-altáró, melynek megépítése a korabeli Európalegnagyobb föld alatti vállalkozása volt. A 16 kilométer hosszúvezeték feladata a selmeci, szélaknai és hodrusi bányák vizéneklevezetése volt a Garamba.

Az egykor mintegy 60 tóból álló rendszerből mára 26 maradtmeg, egyedi hangulatot kölcsönözve az alaposan megbolygatotttájnak. Több tó ma népszerű turistaközpont, a leglátogatottabbtalán a Bacsófalvi-tó, de a legtöbb vízfelület csendesen bújik megaz erdők mélyén.

Ugyancsak egyedülálló megoldás volt,hogy a tavakat nemcsak a vízgyűjtőterülettel, de egymással és a bányák-

kal is vízvezetékek kötötték össze.

ÉVSZÁZADOS TÓHASZNÁLATA Vindšachtské-tó nyáron ideálisfürdôhely

KINCSES FALAK KÖZÖTTA Kammerhofská utca jellegzetes sétánya Selmecbányán, háttérben a fôtér sarkában álló Szent Katalin-templom. Az egységes városkép miatt Selmecbánya a történelmi filmek kedvelt forgatási helyszíne (balra)


A rézlakat kulcsa

Dóvalon (Donovaly) érdekes információs táb-lára lehetünk figyelmesek: Bansky vodovod.Vízi út a hegyekben? A történelmi források1006-ra teszik a Besztercebánya környéki réz-bányászat kezdetét, amikor is az Óhegy (StaréHory) melletti Haliar-völgyben megnyílt azelső bánya. Mivel IV. Béla a tatárdúlást követőország-újraépítése során különös figyelmetszentelt a bányászatnak, erre a környékre tapasztalt tiroli és szász tele-peseket hívott be. Óhegy tágabb környékén ekkor kezdték el a feltárást,illetve a felszíni bányászatot. A megnyílt felszíni bányák azonban gyor-san kimerültek.

A közeli Úrvölgyben (Spania Dolina) 1250 körül gazdag rézérctelért ta-láltak, s nagy erőkkel kezdődött meg a bányaművelés. Az „aranykor” akkorteljesedett ki a bányavidéken, amikor a híres Thurzó család a kor messze föl-dön ismert német bankáraival, a Fuggerekkel egyesülve, 1494-ben megala-pította bányászati vállalatát. Ők voltak azok, akik korszerű módon, vízzel haj-tatták meg a bányaműveket, s ezzel a bányák mélysége és a kitermelt érc

Az „aranykor” akkor teljesedett ki a bányavidéken, amikor a híresThurzó család a kor messze földön ismert német bankáraival, a Fugge-rekkel egyesülve, 1494-ben megalapí-totta bányászati vállalatát.

VÍZADÓ LEJTÔKA Dóval felôl Úrvölgy irányábatartó fô vízvezeték rekonstruált szakasza a Jelenská skala csúcs oldalában — természetesenegy törpe felügyelete alatt

mennyisége is radikálisan megnőtt Úrvölgy környékén. Az első ilyen bá-nyatáró a 250 méter mély Ferdinánd-akna volt Úrvölgy központjában. Az 1546-ig tartó időszak soha nem látott gazdagságot hozott a falu és a közeliBesztercebánya életébe. Ezt követően az Osztrák Bányászati Kamara vette átaz irányítást a bányák felett, és bár sorra nyíltak az újabb aknák (a Maximilian,a Mária és a legmélyebb, a 440 méter mély Ludovika), a 16–18. sz.-ban a ter-melés fokozatosan csökkent, majd a 20. század elején le is állt.

Hasonlóan Selmecbányához, a Thurzó–Fugger-vállalat először kisebb tározókat épített ki Úrvölgy környékén is, s ezekből vezetékeken keresztüllátták el vízzel a különböző aknákat. A völgy és a környék felszíni vízkész-lete azonban nem volt elégséges, ezért vízvezetéket építettek, amely már1639-ben elérte a meglehetősen távoli Dóvalt (a vízvezeték ekkor több mint 13 km hosszú volt). További fejlesztésekkel (Piesky-i František-akna, rich-tarovai Terézia-akna megnyitása) a vízvezeték 1764-re elérte az Alacsony-

MAGASAN ÉS MÉLYENÚrvölgy a falu fölött tornyosuló, „történelmi” meddôhányó felôl. A falu központjától 150 méterre,

északra található Maximilian-aknát 1567-ben nyitották meg. A bánya a 18. század végére elérte a 320 méteres mélységet, ekkor hagytak fel a bányászattal. A bányából az évek

során kitermelt meddô ma a legnagyobb halmot alkotja a környéken

Tátra nyugati tömbjében található Prašivá északi lej-tőit, onnan érkezett gondosan kialakított, elegyen-getett szintúton a völgybe a víz. A vezetékek hosszaa falu környéki elágazásokkal együtt ekkorra már 42 km volt, kapacitása másodpercenként 100 literDolný Šturec hágójánál, ahol a vezeték több sza-kaszra ágazott el az egyes aknák irányába.

A vízvezetékrendszer a bányák kimerüléséig, a20. század elejéig működött. Ezt követően a ter-mészet gyorsan visszafoglalta az egyedülálló, fábólépült ipari emléket. Ma a Ludovika-akna mellettlátható még az a kőfal, amelyen a favályút vezettékegykoron az aknához, illetve a látványos, hegyi bá-nyászfaluból, Úrvölgyből Dóval felé tartó, az egy-kori vízvezetéket részben követő turistaút egyespontjain figyelhetők meg rendezett, kiegyengetettszakaszok a hegyoldalban, ahol a szintben vezetettfavályúk szállították az oly fontos vizet. Sőt, a Jelenská skala csúcs oldalában látható az egykorivízvezeték egy rekonstruált szakasza is.


Aranykulcs

A vízhasználat legmaradandóbb emlékét Kör-möcbányán őrzik – részben hétpecsétes titok-ként. Körmöcbánya az aranykitermelés köz-pontja volt: itt, a még Károly Róbert által1325-ben alapított pénzverdében készült a ko-rabeli Európa egyik legbecsesebb pénze, a kör-möci dukát, ami lényegében színaranyból állt.

A kitermelés előrehaladtával ezt a várost isutolérték a környező bányavárosok problémái.Pontos dátumot nem ismerünk, de valamikor a 15. századbanépítették meg a Körmöci-hegység egyik bővizű patakja, a Turiecfelső szakaszán azt az elvezetőcsatornát, ami továbbfejlesztve amai napig működik. Ez, az eredetileg 22 kilométer hosszú, rész-ben földbe ásott vízvezeték szolgálta a város bányaműveit.

Körmöcbánya az aranykitermelésközpontja volt: itt, a még Károly Róbert által 1325-ben alapítottpénzverdében készült a korabeli Európa egyik legbecsesebb pénze, a körmöci dukát...

NEMCSAK MÚZEUM A körmöci pénzverdében külföldi álla-mok számára vernek hivatalos pénzér-méket (itt épp Srí Lanka számára), a hazai piacra pedig elsôsorban jelvényeket, medálokat (jobbra)

KÖRMÖCBÁNYA A fôtér a Szent Katalin-vártemplommal


A 19–20. század fordulóján az aknák több-sége már Körmöcbányán sem üzemelt. A vízkülönböző gyárakban és üzemekben, így a ma-jolikagyárban, a máig működő pénzverdében,a papírgyárban és a püspöki malomban hasz-nosult. Egyes, még üzemelő aknák szomszéd-ságában ekkor épültek meg az első turbinák,

A víz különböző gyárakban és üzemekben, így a majolika-

gyárban, a máig működő pénz-verdében, a papírgyárban és

a püspöki malomban hasznosult.


1913-ban pedig a vízerőmű – Európa első földalatti erőműve – a föld alatt érkező vízcsatornára.A 20. század első felében mind a vízerőművet,mind az azt tápláló vízvezetéket felújították, il-letve modernizálták, továbbá gyűjtőtározó is épültTurček falva felett. A Turiec völgyében ma is látszika vízkivétel helye, s a meredek hegyoldalba vágvakövethető is a víz útja a csatornában. KÖRMÖCBÁNYAI híres aranydukátok a középkorból


A mostanában magához térő Selmecbányához viszonyítva a régipatríciusházakat és a központban található, gyönyörű várat márnagyon régen felújították Körmöcbányán, a látogatókat már évekóta korrekt turistainformáció és olyan látványosságok fogadják,mint a manapság különböző országok számára dolgozó pénz-verde. Kár, hogy az európai szinten is egyedülálló, működő földalatti vízerőmű – állítólagos technikai okok miatt – nem látogat-ható, és még csak információt szerezni róla is nagy kihívás.

A DUKÁTTÓL AZ EURÓIGA Károly Róbert által alapított pénzverde százéves gépei ma is hibátlanul mûködnek

SZÖVEG: KÔSZEGI MARGIT

BIRODALMITÖREKVÉSEKÁRNYÉKÁBAN

Birodalmi gondolat?

Az orosz identitás egyik meghatározó tényezőjét azidősebb generációk hazánkban is jól ismerik. Nem-csak a híradásokból, a nagypolitika hozzánk is eljutóértelmezéseiből szűrhettük ki a hatalmas ország vi-szonyát a világ azon részéhez, amit a saját érdekelt-ségének tekintett: személyesen is találkozhattunk, be-szélhettünk orosz emberekkel, akik közvetítettékszámunkra ezt a sajátos nézőpontot, amit itt, mostbirodalmi gondolatnak nevezek.

Személyes érintettségünk e kérdésben történel-münk menetét is befolyásolta, ezért Oroszországközelsége a mi identitásunk formálódásában is mar-káns nyomokat hagyott. Világos, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverésében a cáriOrosz Birodalom tevékenyen részt vett, és az is, hogya 20. század második felében a katonai megszállás-sal és a politikai átalakulással a szovjet érdekszféra ré-szévé váltunk. A hazánkat érintő eseményekkel egy-ben két utat is meghatároztunk a birodalmi gondolatirányába: gyökeresen eltérő elvi/ideológiai alapon

ugyan, de a cári önkényuralom évszázadaiban és aszovjet pártállami diktatúra évtizedeiben egyarántmeghatározó politikai irányvonallá váltak a külde-téstudattal erősített expanziós törekvések.

Hogyan vezet mindez a Fekete-tengerhez és apartján élő népekhez? Ha az orosz terjeszkedési szán-dék szemüvegén keresztül a térképre nézünk, akkorszámunkra is magától értetődőnek tűnik a hatalmasKelet-európai-síkság szívéből növekvő állam fekete-tengeri irányultsága. Ennek sikeres megvalósításarévén azonban a növekvő területtel egyre inkábbgyarapodott a nem szláv nyelvű és/vagy nem orto-dox keresztény vallású lakosság Oroszországban. Azígy születő és mind nagyobb problémává váló ki-sebbségi kérdést a drasztikus eszközöket használószovjet pártállami vezetés sem tudta megoldani, in-kább csak elkendőzni. Mi sem bizonyítja ezt jobban,mint a tény, hogy a Moldovától a Kaukázusig terjedőzóna, a Fekete-tenger északi partvidéke a 21. szá-zadban is jelentős konfliktusforrás.

FOTÓ: EXTERRA

BIRODALMI TÖREKVÉSEK 79

A régmúlt: az orosz identitáskulcsmotívumaiAz orosz önazonosság alakulásában kulcsszerepetjátszott a (keresztény nézőpontból) pogány tatá-rokkal és oszmánokkal való szembenállás. Amíg ha-zánkban a pusztító tatárjárás két esztendőt érintett,az orosz területek több mint két évszázadig tatárfennhatóság alá tartoztak (Dzsingisz kán utódainakadófizetői voltak). Az orosz nép kollektív emléke-zetében a tatár az ellenséget, a pogányt, a rosszmegtestesülését jelenti, a tatár fennhatóság idő-szaka számukra egyenlő az idegen uralommal, arabsággal, az erőszakkal és az önkénnyel. Az orosztörténészek által sokat emlegetett „tatár iga” ha-sonló szerepet tölt be identitásukban, mint a miönazonosságunkban a 150 éves török uralom: ez anyugatitól eltérő fejlődés magyarázata, az elmara-dottság igazolása.

A 15. században az erősödő és Moszkva köz-pontosító törekvései révén egyesülő orosz fejede-lemségek a mongol Arany Horda (a Dzsingisz kánnyugati hódításait egyesítő állam) szétesése utánmeghódítandó területként tekintettek a déli, dél-keleti szomszédos földekre. Így kerültek szembe az-zal az Oszmán Birodalommal, amelyik éppen eb-ben az időszakban foglalta el az ortodox keresztényegyház központját, Konstantinápolyt. Az oroszidentitás másik fontos tényezője, az ortodox vallásés egyház vezető szerepének átvétele ebben az idő-szakban gyökeresedett meg a közösségi tudatban.A bizánci örökség átvételét házasságkötéssel (bi-zánci hercegnővel) is szentesítették, Moszkva a har-madik Rómaként kívánta egyesíteni az alattvalókat.

Az évszázadokon átívelő orosz–török háborúkhosszú sora nyomán vált egyre nyilvánvalóbbá azorosz igény a Fekete-tengerre, sőt, annak legna-gyobb városára, Isztambulra (Konstantinápolyra)!Azt, hogy az orosz állam Bizánc és egyben a RómaiBirodalom örökösének tekinti magát, jól bizo-nyítja a települések átnevezése, az új alapítású vá-rosok görögös hangzású nevei (pl. Odessza, Her-szon). A háborúk nyomán az oszmánoktólelhódított terület, az ún. Új-Oroszország egyre na-gyobb kiterjedésűvé vált a Fekete-tenger mentén. A18. és 19. században a Krími Tatár Kánság beol-vasztása mellett nyugatra Besszarábia, keletre pediga Kaukázus irányába is jócskán terjeszkedtek.

… és a 20. század?A Romanov-dinasztia utolsó uralkodóinak idejénmegerősödő oroszosító törekvések a Fekete-tengerpartján erőteljes ellenállást váltottak ki a helyiekből,ezért az I. világháború alatt létrejövő szovjet állameleinte elnézőbb volt az itt élő kisebbségekkel. Asztálini időszak kezdetén, a „gyökereztetés” idő-szakában még igen széles kulturális önállósággalrendelkeztek, azonban az 1930-as évektől már azegységes szovjet nép összeolvasztásának szellemébenhozták az intézkedéseket.

A kisebbségek megítélésében a II. világháborúhozott gyökeres változást. A Wehrmacht által meg-szállt fekete-tengeri partvidéken – miután vissza-kerültek a Szovjetunióhoz – nagyarányú deportá-lásokat hajtottak végre. Az ellenséggel valókollaborálás bűnét szinte minden nem orosz nem-zetiségű népre rásütötték. A hazaárulás vádját el-képesztő méreteket öltő propaganda-hadjárattalerősítették meg, a „haza ellenségeit” a Szovjetuniólegeldugottabb részeiben is megismerték.

A győztes háború után a hazafiság vált a pártlegfőbb ideológiai fegyverévé. A haza (azaz a Szov-jetunió, vagyis a párt) odaadást és hűséget követelta lakosságtól, de egyben győztesként, a fasisztaerők legyőzőjeként felsőbbrendűséget és küldetés-tudatot is biztosított. Ilyen körülmények között acári önkényuralom gyarmatosító törekvéseit is át-értékelték, és éppen azokat a kisebbségi mozgal-makat nyilvánították reakciósnak, amelyek az ön-kénnyel szemben fejtettek ki ellenállást.

A birodalmi gondolat tehát létjogosultságotnyert a Szovjetunióban is, miközben az ellenséggelszembeni gyűlöletkeltésben nem ismertek határo-kat. A kisebbségek elfogadása így nem vált köve-tendő mintává sem az orosz öntudatban, sem a tag-köztársaságok többségi társadalmában (pl. az ukránidentitásban sem).

OROSZORSZÁG SZÍVÉBENA kazanyi esti városkép impozáns épületei bármelyorosz város látványát elénk idézhetik, azonban a baloldali, méreteiben az ortodox templommal vetekedõmecset meglepõ dologra, az iszlám markáns jelenlétére hívja fel a figyelmet (elõzõ oldalpár)

BAHCSISZERÁJA krími tatár mecsetek a balkáni hasonló épületek hangulatát, az oszmán befolyást idézik. Mielõtt a cári Oroszország a 18. század végén elfoglalta e területüket, az iszlámhívõ krími tatárok évszázadokon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt éltek. A nyugati közönség számára az Oszmán Birodalom jelentette az elsõ kapcsolatot a Kelettel, számukra ezek az épületek hordozzák a jellegzetes orientalista stílusjegyeket (balra)


A tatár nem mongol – és nem mindig krímiAz ukrajnai polgárháborús események kapcsán több-ször előkerült a médiában Rinat Ahmetov neve. Azüzletember, akit Ukrajna leggazdagabbjaként tarta-nak számon, tatár származású. Azt viszont elfelejtike hírrel kapcsolatban hangsúlyozni, hogy nem krímitatár, tehát nem Ukrajna/Szovjetunió/Oroszországmarginalizált kisebbségének tagja. Oroszország te-rületén élnek más tatárok is, akiknek sorsa máskéntalakult, mint krími társaiké.

Kik a tatárok? Bár a mongol és a tatár szinoni-maként jelenik meg a középkori forrásokban, aDzsingisz kán által egyesített mongol törzsekkelazonosított tatároknak valójában kevés közük van anagy keleti rokonokhoz. Az általuk beszélt tatár nyelv,amelyet – különböző becslések szerint – 6-8 millióanbeszélnek ma, az altáji nyelvcsalád török csoport-jához tartozik. Az iszlám híveivé a 14. századbanváltak, amikor az Arany Horda mongol birodalmifennhatósága alá tartoztak. Oroszországban a lét-számuk közel 6 millió fő (ha a Krím félszigetet iside számoljuk), de jelentős számban élnek Üzbe-gisztánban és Kazahsztánban is. A közép-ázsiaiegykori szovjet utódállamok mellett az OszmánBirodalom területén létrejött államokban szétszór-tan ma is jelen vannak, ahogyan az Oroszországgalszomszédos európai országokban is.

Oroszországban három nagy közösségüket kü-lönböztetik meg: az Európában legismertebb krímitatárok mellett a volgai és szibériai tatárokat. Leg-nagyobb lélekszámukat az Orosz Föderáció részét

alkotó Tatárföld és Baskíria területén érik el, az Urálhegység délnyugati lábánál, a Volga folyó mentén.E belső területek tatár lakossága egészen más iden-titással rendelkezik, és másként viszonyul az oroszállamhoz, mint a krími tatárok!

Az Arany Horda szétesése után létrejött Kaza-nyi és Asztraháni kánság 16. századi meghódítá-sával kerültek az iszlámhívő, török nyelvű tatárokorosz fennhatóság alá. A helyi társadalom átala-kítására tett kísérleteik (az orosz nemesség földhözjuttatása, orosz parasztok betelepítése, keresztényhitre térítés) nyomán felerősödő ellenállást II. (Nagy) Katalin törte meg a 18. században az-zal, hogy véget vetett a vallásüldözésnek, és visz-szaállította a tatár nemesek és kereskedők jogait.Az orosz közép-ázsiai hódítások nyomán növekvőmuszlim lakosságú területeken a tatárok mono-polizálták a kereskedelmet, ezáltal nagy gazdag-ságra tettek szert.

Pozícióiknak köszönhetően egyrészt az OroszBirodalom híveivé és támogatóivá váltak, másrészttámogatásukkal a 19. században virágzásnak in-dult egy jellegzetes tatár iszlám kultúra, ami Buharaés Szamarkand kulturális hagyományait és az oroszműveltséget ötvözte az iszlám oktatási rendszerben.A szovjet időszakban ugyan közösségeiket sem kí-mélte a vallásüldözés, valamint autonóm kisebbségijogaikat is jelentősen korlátozták, de a hivatalospropagandában nem váltak a haza kollektív ellen-ségeivé, mint krími társaik.

KÉZMÛVESHAGYOMÁNYOKEurópa keleti felében a tradicionális foglalkozások és technikák sokkal inkább továbbélnek a társadalom perifériáján élõ, kis lélekszámú népcsoportok életében

FOTÓ: KARÁCSONYI DÁVID

AZ OROSZORSZÁGI ISZLÁM MÁSIK ARCAAz Urál hegység déli lábánál, a Volga mentén fekvõ Tatárföld és Baskíria területén az iszlámhívõ tatár közösségeka hatalmas ország leggazdagabb népei közé tartoznak, amelyet városaik, közösségi épületeik is híven tükröznek.Kazany központi mecsetét úszóink is megcsodálhatták a 2015-ben rendezett világbajnokságon

FOTÓ: ISTOCKPHOTO



A krími tatárok tragédiája

A Krími Tatár Kánság az Arany Horda szétesésekor,a 15. században jött létre. Oszmán függőségbe került,a szultán adófizetője volt egészen a 18. század máso-dik feléig. Rettegett katonai erejüket a magyarok ismegismerhették, amikor a 17. században a törökökkérésére feldúlták az Erdélyi Fejedelemséget. Több év-századon át félelmetes ellenségnek számítottak a tőlükészakabbra elhelyezkedő orosz fejedelemségek szá-mára, számos alkalommal portyáztak területeiken,katonai erejükkel részt vettek hatalmi harcaikban. Azorosz–török háborúk egyik epizódjaként Oroszor-szág végül 1783-ban foglalta el a kánságot.

A Krím félszigetet és a Fekete-tenger északi part-vidékének egy részét magában foglaló területük stra-tégiai fontosságú volt az új hódítóknak. A bizánci(római) örökség eszméje elevenedik meg abban,hogy a krími tatár települések a hellenisztikus múltat idéző klasszikus neveket kaptak: Akmecsetvárosából így lett Szimferopol (ma a Krím félszigetlegnagyobb városa), Akhitarból pedig a krími háborúban, a 19. században hírhedtté vált Szevasz-topol, ma az orosz fekete-tengeri hadiflotta állo-máshelye. A nagyobb városok közül csupán a krímitatárok fővárosa, a Krím félsziget déli részén fekvőBahcsiszeráj tarthatta meg tatár nevét.

A Szovjetunió megalakulása után még Lenin ál-tal létrehozott Krími Szovjet Szövetségi Köztársa-ságban a krími tatárok jelentős kulturális autonó-miajogokat is érvényesíthettek. A sztálini érábanviszont az 1930-as évektől már a szövetségi állam

centralizációja került előtérbe, így a korábban kapottjogokat fokozatosan megnyirbálták, a vallásüldözéspedig közösségeiket sem kímélte.

A II. világháború eseményei végül gyökeresen felforgatták életüket. A Vörös Hadseregben a krímitatár férfilakosság is jelen volt, így sokan kerültek ha-difogságba a németek előrenyomulásakor. A meg-szállók igyekeztek felhasználni minden nem orosznépet saját céljaik megvalósítása érdekében, ezért akrími tatároknak is engedélyezték nemzeti intéz-mények létrehozását, és az együttműködni hajlandóhadifoglyokból egy krími tatárlégiót is szerveztek.Ahogyan a többi oroszországi kisebbség esetében,úgy a krími tatárok közösségeiben is voltak olyanok,akik az 1930-as évek megpróbáltatásai után felsza-badítót láttak a németekben! Ráadásul a Szovjetunióelőre lemondott a hadifoglyokról, eleve hazaárulók-nak bélyegezte őket, így a visszatérés saját közössé-geikbe lehetetlen volt.

Ám a kollaborálás vádja nem csupán a valódiegyüttműködőket érintette: a szovjet pártállami vezetés a krími tatár nép egészére kimondta a haza-árulás bűnét! Büntetésük a deportálás volt. A Fekete-tenger partvidékéről szinte az összes nem orosz né-pességet eltávolították: a krími tatárokat és a krímiőslakosokat, a görögöket, bolgárokat, kurdokat marhavagonokba terelték, és megindították őketkelet felé. A krími tatárok létszáma 1944-ben a becs-lések szerint 180-200 ezer fő volt. Nagy részüket (kb. 150 ezer főt) Üzbegisztánban szórták szét,



legnagyobb közösségük Taskentben meghaladta az50 ezer főt. Kisebb részüket (akik főleg a hadifogolyférfiak voltak, kb. 30 ezer fő) Szibériába és az Urálvidékére deportálták.

De mi lett a sorsuk az 1943–44-ben deportál-taknak, akik elsősorban nők, gyerekek és idősekvoltak? A sztálini propaganda jól működő gépezeterévén a szintén muszlim helyi lakosság ellenségkéntfogadta az érkezőket, előfordult, hogy kővel do-bálták őket. Ám pár év elteltével az iszlám mint kö-zös kulturális gyökér segítette a megbékélést.

Az első évek azonban rendkívül nehéznek bizo-nyultak, egyrészt a szokatlan éghajlat és az új betegsé-gek, másrészt az ipartelepeken folyó embertelenmunka miatt. A főként vidéki, korábban mezőgazda-sággal (kertészet, szőlő- és dohánytermesztés) foglal-kozó tatárok számára ez teljes életmódváltást jelentett.A közös vallás ellenére a „spectelepek” elhagyásával(erre 1957-ben kaptak engedélyt) a beilleszkedésüksem volt egyszerű, hiszen a nyitottabb, nyugatias fel-fogásuk számára idegen volt a közép-ázsiai, sokkal in-kább hagyománytisztelő vallási közösség.

Sztálin halála után a deportált népek (csecsenek,ingusok, balkárok, karacsájok, kalmükök) hazatéré-sét hivatalosan is engedélyezték, sőt, 1956 novem-berében határozatot hoztak nemzetiségi autonó-miáik visszaállításáról, azonban a krími tatárokrólmegfeledkeztek. Alacsonyabb létszámukból adó-dóan eleve kisebb volt az érdekérvényesítő képessé-gük, de a kis létszám akár előny is lehetett volna szá-

mukra. Viszont nem is várták őket haza! Oroszországés Ukrajna egyesítésének háromszázadik évfordulójaalkalmából, 1954-ben Ukrajna ajándékba kapta aKrím félszigetet, politikusai pedig kifejezetten elle-nezték a krími tatárok hazatérését!

Bár nem térhettek haza, kollektív emlékezetük-ben őrizték a „Zöld sziget” emlékét, és a deportálásnapján, május 18-án minden évben megemlékezé-seket tartottak. Jelszavukká vált: „Semmit sem fe-lejtünk, és semmit sem fogunk felejteni!”

Végül a 20. század utolsó két évtizedének válto-zásai számukra is megnyitották az utat: 1989-ben hi-vatalosan is engedélyezték a krími tatárok hazatele-pülését. A majd’ 500 ezres közösség fele (250 ezerember) választotta a nagy utat és a romantikus ál-modozás után a nagy kiábrándulást.

Egy olyan generáció tért vissza, aki már Közép-Ázsiában született, és valójában sosem látta a Krímfélszigetet! Mit találtak ott? A helyi kommunistanómenklatúra heves ellenállását, lerombolt falva-kat. A déli tengerparton nem is engedélyezték lete-lepedésüket. Mivel kimaradtak a kollektivizálásból,ezért az 1999-es privatizációból sem részesülhettek.Gazdasági, kulturális és politikai marginalizálódásukmellett általános ellenszenv övezi őket. Az idegenel-lenesség sokáig élteti a régi szólamokat: akár emlék-művekről, akár temetőkről legyen szó, a felfestett„hazaárulók” feliratok és a náci horogkereszteketábrázoló falfirkák hamar megjelennek a krími tatá-rokhoz köthető helyszíneken…

ORIENTALISTA HANGULATBANBékés pillanatok a krími tatár vezetôk életében:mintha nyugati festôk mesés Keletrôl készített életképeinek egyike elevenedett volna meg (balra)

VIDÉKI HÉTKÖZNAPOKA krími tatárok egykor virágzó államánakterületén megállt az idô (fent)



Gagauzok „szerencséje”

A krími tatárokkal ellentétben sokkal kevésbé is-mert a Fekete-tenger északnyugati partvidékén élő,közel 200 ezer főt számláló gagauz népesség. Leg-népesebb közösségeiket Moldovában, Gagauziaautonóm területén (kb. 150 ezer fő), valamint Uk-rajna Odessza körzetében találjuk. Nyelvük az al-táji nyelvcsalád oguz török csoportjába tartozik,eredetük vitatott, több türk nép leszármazottjá-nak tartják őket. Nem csupán az oroszbarátságuk,hanem kifejezetten a szovjet állami keretek irántinosztalgiájuk miatt is kakukktojásnak számítanaka térségben. Hogyan alakulhatott ki két szomszé-dos, kis lélekszámú nép, a gaguzok és a krími tatá-rok esetében ennyire különböző identitás?

A vallás ebben az esetben (is) igen fontos té-nyező. A gagauzok ugyanis ortodox keresztények.Korábban évszázadokig a Fekete-tenger nyugati part-vidékén, főként Dobrudzsa területén éltek, még bi-

POSZTSZOVJET ROMANTIKAAszfaltozott út, távvezeték és autó a pusztában — a Szovjetunió adománya a Fekete-tenger partján élõ népeknek


CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:KÔSZEGI MARGITKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.trendfm.hu

zánci hatásra vették fel a középkorban az ortodox hi-tet. Az Oszmán Birodalom megtűrte őket, hason-lóan a többi keresztény balkáni néphez, akiket spe-ciális adókkal (többek között a hírhedtgyermekadóval) sújtottak. Helyzetük a 18. század-ban fordult válságosra, amikor a térségben megkez-dődtek a sorozatos orosz–török háborúk. Az oroszcár az ortodox hit előretolt bástyáinak nevezte őketis, noha nem voltak szlávok. Besszarábia (a Prut ésa Dnyeszter közötti terület) elfoglalása után az OroszBirodalom földeket ajánlott számukra az újonnanmeghódított területen. Mivel helyzetük az OszmánBirodalomban rosszabbra fordult, ezért a közösségnagy része az elvándorlást választotta, így kerültekorosz fennhatóság alá a 18. és 19. században.

A 20. század és az I. világháború „tulajdonvál-tást” hozott a fejük felett: Besszarábiát Romániáhozcsatolták! Az 1940-ig tartó időszak háttérbe szo-


rulással járt, hiszen a román állam az általuk románnemzetiségűnek tartott moldávokat helyezte elő-térbe. A nemzetiségi kártyát ellenfeleivel szembenmindig remekül alkalmazó Sztálin viszont kifeje-zetten a moldávok gyengítése érdekében erősítettea gagauzok jogait a II. világháború után a főkéntBesszarábia területéből létrehozott Moldova Szov-jet Szövetségi Köztársaság területén.

A gagauzokat tehát elkerülték a II. világháborúvégén a szovjet állami vezetés parancsára végrehaj-tott deportálások, így számukra az identitásukbanjelen lévő negatív kollektív élmény nem ehhez azeseményhez, hanem a román államban elszenvedettdiszkriminatív intézkedésekhez kötődik. A terüle-tük Szovjetunióhoz való visszacsatolása utáni ínsé-

ges éveket (amikor az éhínség hatalmas méreteketöltött Moldovában) a háború és nem az „új gazda”negatív hatásaként élték meg. A sztálini megosztópolitika révén a pártállami diktatúra idején hely-zetük is jobbra fordult, annak ellenére, hogy Mol-dova mindvégig a Szovjetunió egyik legelmara-dottabb szövetségi köztársasága maradt.

Miközben a Szovjetunió széthullása után azalig 34 ezer km2 területű és 3,5 millió lakossal ren-delkező Moldova a függetlenség mellett döntött,területét szeparatista erők feszítik szét, s nem csu-pán a de facto függetlenedett Transznyisztria(Dnyeszter-menti Köztársaság) áll igen erőteljesorosz befolyás alatt. Az 1980-as évek zűrzavaroseseményeiben a gaguzok is felléptek jogaik vé-delmében, aminek eredményeként az 1990-esévek elején autonóm területet alakítottak ki szá-mukra Moldova déli részén. A választási eredmé-nyek alapján is deklarált szovjetbarátságukat per-sze a szomszédos Oroszország is minden lehetségesmódon gerjeszti. A mélyszegénységben élő gagau-zok az autonómia kivívása mellett fenntartják azta jogot, hogy Moldova és Románia esetleges egye-sülésekor, illetve Moldova európai uniós csatla-kozása esetén kinyilvánítsák függetlenségüket, va-lamint az Orosz Föderációhoz való csatlakozásiszándékukat!

DOHÁNYTERMESZTÕKA Fekete-tenger partvidékén a dohánytermesztés évszázadok óta hagyományos foglalkozásnak számít,tekintet nélkül a nyelvi és vallási hovatartozásra

Geopolitikai sorozatunk támogatója a


kában és Fraciaországban lévő gyűjteményeivel ké-sőbb kiegészíti ezt az ajándékát. Franciául megje-

lent útleírásának második kötetében ez áll:„Egész hosszú, kalandos utam során a

honfitársaimra gondoltam. Ez tartottabennem a lelket fáradozásaim és az

átélt veszélyek közepette, míg össze-gyűjtöttem és hazahoztam mind-azokat az érdekes tárgyakat, melyek közül sok egyedi darab.”

Festetics Antal gróf szerint azutazások bizonyára sok veszéllyeljártak, de Rudolf sok kalandotnagyított fel, vagy túlzott el, hi-szen „… az nem volt akkor semszokás a bennszülöttek között, hogy

a fehér felfedezőket kondérban megfőzték, majd megették. Emberi

koponyatrófeákat ugyan szerzett magának a sikeres őslakó vadász, de az

ellenfél testét nem fogyasztotta el.”– Azt azért le kell szögeznünk, hogy

rendkívüli néprajzi gyűjteményt állított össze,amelyhez rengeteg fényképet készített, és az il-lusztrációkat, ha felületesen is, de jegyzetekkel egé-szítette ki. Pótolhatatlan kincsekkel járult hozzá atudományhoz – teszi hozzá Festetics Antal.

FESTETICS RUDOLF 87

Festetics először új hazájában, az Egyesült Álla-mokban nősült, másodszor Franciaországban.Mindkétszer amerikai milliomos lányát vette el, ésmindkét asszonyának hozományát arra használtafel, hogy tengerjáró jachtot építsen. Első, több évigtartó sajátos nászútján beutazta feleségével a mesésdéltengeri szigeteket. Regényes úti élményeit a le-bilincselő Emberevők között című visszaemléke-zésében írta le.

„Bolondos” vállalkozások sora– Családunk humorral közelít Rudolfhoz. Én is ked-ves, romantikus kalandornak látom – mondja mo-solyogva a Bécsben élő Festetics Antal gróf,világhírű etológusprofesszor, a göttingeniGeorg-August Egyetem nyugalmazotttanszékvezetője. – Rudolfnak mindigbolondos vállalkozásai voltak. Ki az,aki az asszony hozományát hobbi-hajóépítésre költi, ráadásul ezt kétesetben is megteszi?! Mindazon-által huszármúltjára, amely ma-gyarságát fejezte ki, egész élet-ben büszke volt, s ennekjelképétől, kardjától soha nemvált meg. Ami a magyar gyöke-reit illeti, nos, ismereteim szerintmagyarul csupán néhány szót tu-dott, de kollekcióját önzetlenül éscéltudatosan a magyar nemzetnek gyűjtötte – folytatja a távoli rokon.

Ezt a szándékát bizonyítják a grófszavai is, aki gyűjteménye egy részét1902-ben ajándékozta a nemzetnek: „… legyenaz szerény bizonysága annak a ragaszkodásnak és hűségnek, melyet a messzi idegenben töltött évekalatt hazám iránt mindenkor éreztem.”

Ígéretet tett arra is, hogy az akkor még Ameri-

MERÉSZ FÉRFI MERÉSZ UTAZÁSAIGátlástalan kalandor, műkedvelő, netántudós, esetleg a magával ragadó útikönyvemiatt kitűnő tollú író volt-e a magyar főúr,Tolnai Festetics Rudolf gróf? A véleményekmegoszlanak, de az biztos, hogy a MagyarNéprajzi Múzeum rendkívüli Óceánia-gyűjteményt köszönhet neki…


A gyűjtőszenvedély

Az utazó gróf legelkötelezettebb híve és kutatójaAntoni Judit régész és néprajzkutató. Szavaiból ér-ződik, hogy Festetics Rudolf munkásságát, ered-ményeit némileg elfeledettnek találja.

– A gróf egyike a magyar néprajz- és természet-tudomány érdemtelenül háttérbe szorított egyéni-ségeinek – állítja. – Mindez annak ellenére törté-nik több mint egy évszázada, hogy közel 1600tárgyat és több mint 450 eredeti üvegnegatívotadományozott a Magyar Nemzeti Múzeum Nép-rajzi Osztályának, a világban szétszóródott gyűjte-ményének darabjairól nem is szólva – sorolja azadatokat.

És valóban, a nagy hajós Tolna nevű jachtjávalés feleségével hatalmas területet járt be 1893 és1898 között. Végighajózták a Csendes-óceán leg-több szigetcsoportját, amelyeken Festetics igen jóérzékkel szerezte meg az érdekes néprajzi tárgyakat,készítette el felvételeit, írta meg feljegyzéseit, ame-lyek együttesen egyedülálló tanúként mutatják bea szigetek lakóinak életét, anyagi műveltségét alegutolsó pillanatban, hiszen az európai kultúraépp ekkor kezdte felülírni az ősi kultúrákat.

„– Mindjárt lesz reggeli! – mondtam embereim-nek. – Velem volt a huszárkardom, melytől nemváltam meg soha, a mióta a szigeteket jártam. He-gyével megpiszkáltam az egyik halmazt. Pompáspecsenyeillat szállt fel belőle, amely kellemesen csik-landozta orromat és ínyemet ízletes étekkel kecseg-tette. Egy csomó levél volt ráborítva, ezeket elveszem:

tarót és batatát pillantok meg, melyen a leveszsír,mint valami pástétom kocsonyás kérge étvágyger-jesztően reszketett. De közöttük még egy csomag voltzsíros levelekbe takargatva. – Ez lesz a pecsenye,melynek illata annyira hívogatott! – gondolom. Le-szedtem a leveleket és meglátok – egy emberi lábat.Mondhatom, több csalódást, mint undort éreztem!”

Ezek a „kannibál gróf” szavai az Espíritu Santoszigetek lakóiról, amelyek hitelességében többenkételkednek, mint hisznek.

– A hosszúra nyúlt, regényes és veszedelmekkelteli nászút után felesége elvált tőle, Festetics pedigvisszatért Bécsbe, ahol megírta kétkötetes, francianyelvű úti beszámolóját. 1908-ban újranősült, ésmásodik feleségével szintén nászútra ment, a ho-zományból épített, 270 tonnás „Tolna II” jachtján– folytatja a történetét Antoni Judit.

Utazásai során a volt huszártiszt levert két mat-rózlázadást, hajótörést szenvedett, és számtalanszorkerült embereivel együtt életveszélybe. Ráadásulgyakorta végzett felcseri munkát, gyógyította mat-rózait, az egyiknek szakszerűen levágta az elfertő-zött ujját – miközben a műtét alatt orvosi szak-könyvből puskázott. A Szamoa-szigeteken pedigtalálkozott Robert Louis Stevensonnal, a híres skótregényíróval, akivel állítólag majdnem államcsínybekeveredett.

A TOLNA RARATONGA KIKÖTÕJÉBEN A megtestesült hozomány, amellyel a déltengereket járták feleségével

FESTETICS RUDOLF 89

Száz év magány a raktárban

– A Franciaországban maradt gyűjteményének je-lentős része elkallódott, szétszóródott az I. világ-háborúban. Legalább öt ottani múzeum büszkél-kedik velük, a magángyűjtőkről nem is beszélve. – Ezek már Czoma László, nyugalmazott múze-umigazgató szavai. – A hazánkban őrzött különle-ges maszkokat, fegyvereket, törzsfőnöki botokatés egyéb tárgyakat száz esztendeig nem láthatta amagyar közönség, de végül 2001-ben sikerült meg-nyitni az első tárlatot a keszthelyi Festetics-kas-télyban – teszi hozzá az intézmény egykori vezetője.

A hatás fergeteges volt. A közönség tátott száj-jal járt tárgyról tárgyra. Úgy tűnt, hogy a gyűjte-mény hazánkban is életre kelt. Egy részét nem sok-kal később a Néprajzi Múzeum is bemutatta. A harmadik kiállításra – Antoni Judit és RogerBoulay rendezésében – 2007-ben Párizsban kerültsor, a Musée du quai Branly-ban.

A keszthelyi kiállítást Rockenbauer Zoltán nyi-totta meg, aki akkor a nemzeti kulturális örökség mi-nisztere volt. Ma művészettörténészként egészen másszempontból tekint a nagylelkű adományra.

CZOMA LÁSZLÓ, TÖRTÉNÉSZHárom évtizedet töltött a magyar fõúri családok „rehabilitálásával” és megismertetésével, köztük a Festetics családéval

A KUTATÓ ÉS A MÛVÉSZAntoni Judit, régész-néprajzkutató és Alfred Falchetto, teururai faragómûvész. Antoni Polinézia legszakavatottabb magyar tudósa, Falchettónak pedig a vérében van népe kultúrája


KÁRTYÁZÓ SZAMOAI LEÁNYOKÉrdekes módon az õslakosok elsõsorban a rossz szokásokat veszik át az európaiaktól

FÜRDÉS A VAILIMA FOLYÓBANA nõkben semmilyen szégyenérzet nincs. Azt is tudják, hogy a fényképezõgép nem viszi el a lelküket

EGY MOREAI EBÉD VENDÉGEI Manihinihi és a feleségem egymás kezét fogják(jobbra)

FESTETICS RUDOLF 91

– Közismert, hogy a 20. századi modernizmusfejlődésében mennyire meghatározó volt a törzsiművészet hatása. A polinéz szigetek világa formáltaGauguin festészetét egyedülállóvá, a Vadak és nyo-mukban a kubisták – Matisse, Derain, Vlaminck,Picasso, Braque, hogy csak néhány nevet említsünka legismertebbek közül – nemcsak csodálták, degyűjtötték is az afrikai, óceániai tárgyakat, melyekesztétikája megtermékenyítette művészetüket, ésúj utat szabott ezzel az európai festészetnek is.Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy a századelőfiatal magyar fauve-jainak és kubistáinak sem kel-lett volna nélkülözniük ezt a tapasztalatot. Ma-gyarországnak nem voltak gyarmatai – így itthon,a hazai régiség- és műtárgykereskedésekben nem le-hetett találkozni afrikai és óceániai maszkokkal ésszobrokkal. Ám Fenichel Sámuel (Új-Guinea,1891–1893), Bíró Lajos (Új-Guinea, 1896–1902)és különösen gróf Festetics Rudolf (csendes-óceá-niai szigetvilág, 1893–1900) páratlan gyűjtéseielvben épp a legalkalmasabb időben állhattakvolna rendelkezésükre. (Ha Párizst járt, ifjú mű-vészeink egyáltalán tudomást szereztek volna alétezésükről…)

Feléledhet-e a múlt?

Az igazsághoz tartozik, hogy Festetics Rudolf előszörTahitin kelt életre egy fotókiállításon, amit Antoni Ju-dit szervezett meg, nagyjából 70 eredeti fényképéből.

– Nagyszerű érzés volt tapasztalni a látogatók re-akcióit: „Jé, én is hasonló házban születtem”,„Nagyapámék ilyen csónakokat használtak”, vagya királyi család tagjai felismerték egy-egy ősüket.Vagyis a múltjukat fedezték fel Festeticsen keresz-tül – meséli Antoni.

E sorok írója harmincöt évvel ezelőtt a NéprajziMúzeum munkatársaként láthatta az elfeledett, rak-tárakban halódó gyűjteményt. Biztos benne, hogyma már sokuk szánalmas állapotban pihen a polco-kon. Restaurálásuk hatalmas összegbe kerülne, demegérné, hiszen a (vándor)kiállítások mellett film ésalbum is készülhetne belőlük, melyekből egy letűntvilág néprajzát ismerhetnénk meg.

„A mint ott horgonyoztunk a part mentén, húszcsatacsónakot láttunk elhaladni a part mentén;alkalmasint emberfej-vadászatra mentek; a szá-razföldnek közvetlen közelében maradtak, hogy amagas fáknak a vízre vetődő árnya elfedje őket. Énkis csónakban ülve, eléjük mentem, hogy a felvonu-lást lefényképezzem. Szerencsétlenségemre a vadak


észrevettek, csatasorba álltak, és nyilaikat levegőberöpítve, felém közeledtek. Csak egyetlen matróz voltvelem, azért a legnagyobb sietséggel visszatértem ahajómra. Ők üldözőbe vettek, és nyilaikat sűrűnröpítették utánam: pisztolyaimat néhányszor elsü-töttem, de ettől nem ijedtek meg.”

A II. világháború kitörésekor a gróf „Tolna II.”hajóját a franciák elkobozták, házával és gyűjte-ményével együtt, házassága pedig zátonyra futott.Festetics 1931-ben harmadszor is megnősült, degyermeke nem született. 1943-as haláláról – ha-sonlóan életéhez – keveset tudunk. Pontos idő-pontja, helye, sőt oka is ismeretlen.

SZÖVEG ÉS KÉP: ERDÉLYI ESZKIMÓ PÉTERARCHÍV KÉPEK: GRÓF FESTETICS RUDOLF

MANUA BENNSZÜLÖTTEIEgy marék dohányért azonnal vendégül látják az idegent

TROBRIANDI VASFA MALACRituális faragvány, amely az egyetlenhúsforrást jelképezi (jobbra)

FEJVADÁSZATRA INDULÓ CSATACSÓNAKA gróf néha önkényesen fokozta a nem létezõ feszültséget

Kőszegi Margit (1980) földrajz éstörténelem szakos tanár, az ELTEFöldtudományi Doktori Iskolájában szerzett tudományos fokozatot. Tár-sadalomföldrajzi kutatásai a hazai et-nikai földrajzi irányzatokhoz kötődnek

Ladányi Tamás (1972) asztrofotós, tanár, a „The World At Night” nem-zetközi elit fotográfusszervezet tagja.Munkájában a csillagászat és a földrajzkapcsolatának megjelení tésére fókuszál,művészeti aspek tusból és tudományosis meret terjesztés céljából

Polgár András (1986) városépítész, fotográfus és multimédia-készítő. A városkutatás mellett a kulturálisantropológia és az emberi történetekérdeklik. Jelenleg a MÚOSZ fotóri-porteri iskola tanulója. 2013 augusz-tusa óta a Slam Poetry Budapestvideósa. www.andraspolgarphotos.com

Szigeti-Böröcz Ferenc (1978) geo-gráfus, település- és területfej lesztő.Városfejlesztési és kulturális kérdésekmegválaszolásán dolgozik különbözőprojektekben, Európa-szerte

Tóth Ágnes vidék- és területfejlesztésitanulmányait a Szent István Egyete-men végezte, 2013 augusztusa óta dol-gozik a Lechner Tudásközpontban,ahol a térségi tervezés és az építésügytémaköreivel, valamint térinformatikaiprojektekkel foglalkozik

Tóth Emőke (1981) geológus-pale-ontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa. Kutatási területe magyarországi lelőhe-lyek mészvázú mikrofosszíliáinak(kagylósrákok és mészvázú egysejtűek)szerepe az egykori környezetek rekon-struálásában

Virág Attila (1986) geológus-pale-ontológus, az MTA-MTM-ELTEPaleontológiai Kutatócsoportjánaktudományos munkatársa. Kutatásiterülete miocén és pleisztocén ősor-mányosok és kisemlősök fogazatánakvizsgálata és ez alapján életmódjuk ésegykori életterük megismerése

Balázs István „Balu” (1976) orni-tológus, mintegy 10 éve foglalkozik ra-gadozó madarakkal és azok védelmé-vel, eközben számos különleges hely-színt keres fel Földünkön

Erdélyi Péter (1960) dokumentum-film-készítő. A Lomonoszov Egyetemtörténelem-néprajz szakára járt, számoselemző, főként néprajzi filmet készítettvilágszerte

Francsics László (1984) építész mér -nök, fotográfus, egyetemi oktató, aMagyar Csillagászati Egye sü let tagja.Csillagászati kép rögzítéssel 2003 ótafoglalkozik, szakterülete az asztro fi zi -kai ér de kességek esztétikus bemu-tatása. A hazai asztrofotós-mozga-lom egyik fő szervezője

Grynaeus András (1968) a budapestiBaár-Madas Református Gimnáziumtörténelemtanára, régész, dendrokro-nológus. A régészeti ásatásokonelőkerülő famaradványok mellett az élőfákat is szívesen fényképezi. A munká-ja révén és utazásai során felkeresetthelyeken a történelmi és természeti emlékek egyaránt érdeklik

Jakab Gusztáv (1975) biológus, aSzent István Egyetem GAEK egyetemidocense. Szakterülete a Kárpát-me-dence virágos növényeinek rendszer-tana, valamint a negyedidőszaki klíma-és vegetációfejlődés. Kutatásai mellettkülönösen fontosnak tartja az eltűnőtermészeti értékek fényképes doku-mentálását

Kálló Péter (1978) a Metropol fotó-riportere, A Földgömb fotográfusa,számos rangos díj nyertese. A 2015-ösMagyar Sajtófotó pályázaton A Föld-gömbben megjelent képeivel két első díjat is nyert. A 2016-os Atacama-ex-pedíció fotósa, operatőre. Fotóblogja:kallopeter.hu

Kerekes István (1977) tanár, szabadúszófoto gráfus. 2012-ben a NemzetköziFo tó mű vész Szövetség (FIAP) általadományozott minősítések közülmegkapta a FIAP Kiváló művésze leg magasabb, platina fokozatát. Főként szocio-, port ré-, valamint ter-mészetfotókat készít. Honlapcíme:www.kerekesistvan.com

1112 Budapest, Budaörsi út 45.Telefon: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045Honlap: www.foldrajzitarsasag.huE-mail: [email protected]

Elnök: Dr. Gábris GyulaAlelnökök: Dr. Kovács ZoltánDr. Michalkó GáborFõtitkár: Dr. Mari LászlóÜgyvivô: Heiling ZsoltTitkár: Erôss Ágnes

1929—1933, felelôs szerkesztô:Dr. Milleker Rezsô

1934—1944, szerkesztôk:Dr. Baktay Ervin és Dr. Kéz Andor

1999—2005, fôszerkesztô: Dr. Nemerkényi Antal

2005—2006, fôszerkesztô: Dr. Vojnits András

2006-tól fôszerkesztô: Dr. Nagy Balázs

Szakosztályok:Biztonságföldrajzi és Geopolitikai Szakosztály, Expedíciós Szakosztály,Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály, Hegymászó Szakosztály,Oktatás-módszertani Szakosztály,Egészségföldrajzi Szakosztály,Természetföldrajzi Szakosztály,Térképészeti Szakosztály,Turizmusföldrajzi Szakosztály,Földrajztanári Szakosztály

Területi osztályok: Bakony–Balaton-vidéki Osztály (Veszprém)Borsodi Osztály (Miskolc)Debreceni OsztályDél-dunántúli Osztály (Pécs)Duna-völgyi Osztály (Szekszárd)Eger–Bükk-vidéki OsztályGyöngyös–Mátra-vidéki Osztály Kisalföldi Osztály (Gyõr)Kiskunsági Osztály (Kecskemét)Közép-dunántúli Osztály (Székesfehérvár)Körös-vidéki Osztály (Békéscsaba)Nyírségi Osztály (Nyíregyháza)Nyugat-magyarországi Osztály (Szombathely)Szegedi OsztálySzékelyföldi Osztály (Csíkszereda)Tolna megyei Osztály (Dombovár)Zalai Osztály (Nagykanizsa)

Könyvtár és gyûjteményei:1112 Budapest, Budaörsi út 45.Tel.: (06-1) 309-2600/1443(2015. november 15-tôl határozatlan ideigzárva tart.)

Az éggömböt tartó Atlasz a Magyar Földrajzi Társaság védjegyként bejegyzett jelképe

Miben különbözik egyik év amásiktól a Föld legszárazabbmagashegyén? Hová tart a jegetrejtő sivatag felmelegedése? Mit jelent ma a tudományoszsákmányszerzés, és ki kíváncsiminderre? Hogyan haladnak akorral a Földgömb-expedíciók,és hogyan épülnek le a résztve-vők 5-6 kilométeres magasság-ban? (Részben) új arcok a régihelyszínen, új kalandok, kihívá-sok és buktatók.

Lapalapító (1929):Dr. Milleker Rezsô

Az új sorozat újraindítói (1999):Dr. Nemerkényi Antalés Farkas Péter

MÁJUSI LAPSZÁMUNK TARTALMÁBÓL

NAGY BALÁZS:

OJOS DEL SALADO: MAGASHEGYI ADATVADÁSZAT

Spanyol és amerikai gyarmati múltjával,katolikus templomaival a Fülöp-szigetekegy csipetnyi Latin-Amerika Délkelet-Ázsia szigetvilágában, ahol a társadalmiszakadék feneketlen mély, a kriminalisz-tikai statisztikák diagramjai meg az égbeszöknek. Amerika egykor társult országaa Marcos-diktatúra évei alatt Japán mel-lől a régió sereghajtói közé süllyedt gaz-daságilag, amiből nehéz a kilábalás –pláne, ha a térséget időről időre tájfunok

ALAPÍTVA: 1872

Bár a Chicagóval kapcsolatos asszociációkban Al Capone elő-kelő helyen szerepel, a városbannőtt fel számos világhírű színész(pl. Harrison Ford, James Be-lushi, Robin Williams), politikus(pl. Hillary Clinton), vagy spor-toló (pl. Bobby Fischer, DwyaneWade), sőt Walt Disney élete is a Michigan-tó partjáról indult. A város fejlődésének összetett folyamatai inspiráló közeget alkottak: bár különböző korsza-kokban, de a „chicagói iskola”egyaránt fogalommá vált az épí-tészetben, a városszociológiábanés a közgazdaságtanban is.

MICHALKÓ GÁBOR–RÁTZ TAMARA:

CHICAGO – A VILÁGVÁROSOK ALFÁJA

KARÁCSONYI DÁVID:

FÜLÖP-SZIGETEK – DARABKA LATIN-AMERIKA


FOTÓ: NAGY BALÁZS

FOTÓ: MICHALKÓ GÁBOR

az ÓriÁs egysejtÛ - a földgömb · „ahol víz van, ott élet is...”– az atacama-sivatag...

Documents