AZ AZ ÉÉRZELMI NEVELRZELMI NEVELÉÉSShelye helye éés lehets lehetőősséégei a gei a

pedagpedagóógiai folyamatbangiai folyamatban

Herr NikolettaHerr Nikoletta

PszichopedagPszichopedagóógusgus

KKöözoktatzoktatáásai szaksai szakéértrtőő

Mi lenne, haMi lenne, ha……....

�� Fontosnak tartjukFontosnak tartjuk--e, hogy a re, hogy a ráánk bnk bíízott zott gyermekek otthonrgyermekek otthonróól l „„magukkal hozzmagukkal hozzáákk””az az éérzelmeiket?rzelmeiket?

�� JJóónak tartannak tartanáánknk--e, ha a die, ha a diáákok minden, az kok minden, az intintéézmzméényben keletkezett nyben keletkezett éérzelmrzelmüüket ket kinyilvkinyilváánníítantanáák?k?

VVÁÁLASZOK LASZOK -- NEMNEM

�� PlatPlatóónn (i.e. 427(i.e. 427--347) 347) „…„… az az éérzelmek az elme rzelmek az elme alsalsóó rréétegtegéébbőől szl száármaznak rmaznak éés megrontjs megrontjáák az k az éértelmet.rtelmet.””

�� SpinSpinóózaza (1675/1997) (1675/1997) Etika Etika „„Az affektusoknak Az affektusoknak alaláávetett ember vetett ember …… nem a maga ura, hanem ura nem a maga ura, hanem ura a sors!a sors!””

�� ElsterElster (1985) Az em(1985) Az emóócicióóknak a knak a „„cselekedetekben valcselekedetekben valóó kköözvetlen jelenlzvetlen jelenlééte te elselsööpri, alpri, alááaknaknáázza a racionzza a racionáális mentlis mentáális lis folyamatokat.folyamatokat.””

VVÁÁLASZOKLASZOK--IGENIGEN

�� PascalPascal (1643/1983) (1643/1983) „„A szA szíívnek vannak vnek vannak éérvei, rvei, miket nem ismer miket nem ismer éérvelrvelőő eszeszüünk.nk.””

�� SolomonSolomon (1977) az (1977) az éérzelem a hitelessrzelem a hitelesséég g zzááloga, loga, öönmagunk megismernmagunk megismeréése se úútjtjáán n vezvezéérfonal, alapvetrfonal, alapvetőő éértrtéékeink forrkeink forráása, a lsa, a léélek lek ééleterejleterejéét adja.t adja.

�� McClellandMcClelland (1987) az (1987) az éérzelmek a motivrzelmek a motiváácicióós s rendszerek fontos rrendszerek fontos réészei, mert jelzik a szei, mert jelzik a termterméészetes incentszetes incentíívek (pl. fvek (pl. fáájdalom) jelenljdalom) jelenlééttéét, t, éés felers felerőőssíítik a hattik a hatáásukat.sukat.

�� IlsenIlsen (1978) az (1978) az éérzelmek kreatrzelmek kreatíívabbvabbáá tesznek a tesznek a problprobléémamegoldmamegoldáásban.sban.

VVÁÁLASZOK LASZOK

�� „„az az éérzelem a pszicholrzelem a pszicholóógia hamupipgia hamupipőőkkééjeje……mmííg g

testvtestvéérei az rei az éértelem rtelem éés az akarat els az akarat előőkelkelőő

helyeken pomphelyeken pompááznak, znak, őő a csela cseléédszobdszobáában hban hááll””

(Carl Lange d(Carl Lange dáán fizioln fiziolóógus 1887 In: Atkinson gus 1887 In: Atkinson 1997).1997).

�� „„ Ami az Ami az éérzelmi vilrzelmi viláágban megy vgban megy véégbe, vagy ami gbe, vagy ami

éérzelmi indrzelmi indííttatttatáássúú, az sz, az szüükskséégkgkééppen fppen füüggetlen ggetlen

a racionalita racionalitááststóól, vagy l, vagy ééppensppensééggel racionggel racionáálislis””

(Zrinszky, 2002) (Zrinszky, 2002)

KKüüllöönbnböözzőő felfogfelfogáások az sok az éérzelmek rzelmek éés a viselkeds a viselkedéés kapcsolats kapcsolatáárróóll

Racionalista felfogRacionalista felfogááss-- az az éérzelmek a viselkedrzelmek a viselkedéést dezorganizst dezorganizáállóó, zavar, zavaróó elemekelemek

-- az emberi az emberi éélet primitlet primitíív aspektusaiv aspektusai

FiziolFiziolóógiai felfoggiai felfogááss

-- minden viselkedminden viselkedéésnek van emocionsnek van emocionáális aspektusalis aspektusa

-- corticcorticáális lis éés subcortics subcorticáális terlis terüületek egyarletek egyaráánt fontosaknt fontosak

EvolEvolúúcicióós s -- pszicholpszicholóógiai felfoggiai felfogááss

-- az az éérzelmi vrzelmi váálaszok a tlaszok a táársas krsas köörnyezettel valrnyezettel valóómegkmegküüzdzdéésnek hasznos, ssnek hasznos, sőőt alapvett alapvetőő eszkeszköözeizei

-- integrintegráált kognitlt kognitíív /emotv /emotíív/ motivv/ motiváácicióós rendszers rendszer

A NEVELA NEVELÉÉSRSRŐŐLL

Fogalma:Fogalma:A nevelA neveléés olyan s olyan éértrtéékkáátadtadóó, , éértrtéékrendszert kialakkrendszert kialakííttóófejlesztfejlesztőő folyamat, melynek cfolyamat, melynek céélja, hogy az egylja, hogy az egyéént nt ééletfeladatai megoldletfeladatai megoldáássáára kra kéépesspesséé tegye.tegye.

JellemzJellemzőői:i:-- csak az emberre jellemzcsak az emberre jellemzőő tevtevéékenyskenyséég g -- ttöörtrtééneti jellegneti jellegűű-- nemzeti jellegnemzeti jellegűű-- tudatos, tervszertudatos, tervszerűű, szervezet , szervezet -- fejlesztfejlesztőő hathatáássúú-- bipolbipolááris (kris (kéétirtiráánynyúú) folyamat) folyamat

NEVELNEVELÉÉSI KONCEPCISI KONCEPCIÓÓK 1.K 1.

NormatNormatíív nevelv neveléési koncepcisi koncepcióók:k:�� egyegyéértelmrtelműűen deklaren deklarááljljáák k éés fontosnak s fontosnak tartjtartjáák a hosszabb tk a hosszabb táávon fennmaradvon fennmaradóóemberiemberi--etikai etikai éértrtéékeket keket

�� tudatosan ttudatosan töörekszenek az elfogadott rekszenek az elfogadott magatartmagatartáási normsi normáák kk köözvetzvetííttéésséére re éés s interiorizinteriorizáálláássáára a nevelra a neveléés s ááltal ltal

�� a direkt nevela direkt neveléési msi móódszereket dszereket alkalmaznakalkalmaznak

NEVELNEVELÉÉSI KONCEPCISI KONCEPCIÓÓK 2.K 2.

ÉÉrtrtéékrelativista koncepcikrelativista koncepcióókk::

�� a gyerekeket a gyerekeket ééletszerletszerűű kköörrüülmlméények knyek köözzöött tt kell tevkell tevéékenykedtetni kenykedtetni

�� sajsajáát tapasztalatok alapjt tapasztalatok alapjáán alakn alakíítja majd ki tja majd ki az egyaz egyéén azokat a normn azokat a normáákat, amelyeket kat, amelyeket magatartmagatartáássáában is ban is éérdemes krdemes köövetnivetni

�� indirekt nevelindirekt nevelőő hathatáásokkal segsokkal segííti a ti a gyermeki gyermeki öönnáállllóóssáág kialakulg kialakuláássáát t

A A ((nevelneveléési)si) CCÉÉLOK KIJELLOK KIJELÖÖLLÉÉSSÉÉT T BEFOLYBEFOLYÁÁSOLSOLÓÓ TTÉÉNYEZNYEZŐŐKK

�� az az áállami berendezkedllami berendezkedéés jellege, s jellege,

�� gazdasgazdasáági tgi téényeznyezőőkk

�� szociokulturszociokulturáális tlis téényeznyezőők,k,

�� „„divatjelensdivatjelenséégekgek””,,

�� mméédidiáák,k,

�� individuindividuáális tlis téényeznyezőők,k,

�� nevelnevelőői szemi szeméélyislyiséégjegyekgjegyek

A NEVELA NEVELÉÉS CS CÉÉLJA LJA NAPJAIKBANNAPJAIKBAN

A nevelA neveléés cs céélja: a mlja: a műűvelt, velt, szuverszuveréén,n,éérdekeit objektrdekeit objektííve ve éérvrvéényesnyesííteni teni tudtudóó,,ööntevntevéékeny, magatartkeny, magatartáássáában ban egyetemes egyetemes éértrtéékeket kkeket köövetvetőő szemszeméélyislyiséég g kialakkialakííttáása.sa.

A nevelA neveléés ters terüületeiletei

�� Testi nevelTesti nevelééss�� ÉÉrtelmi nevelrtelmi nevelééss�� ÉÉrzelmi nevelrzelmi nevelééss�� ErkErköölcsi nevellcsi nevelééss�� EsztEsztéétikai neveltikai nevelééss�� EgEgéészsszséégnevelgnevelééss�� KKöörnyezeti nevelrnyezeti nevelééss�� ÁÁllampolgllampolgáári nevelri nevelééss�� MultikulturMultikulturáális nevellis nevelééss�� MMéédia dia éés nevels nevelééss

ÉÉrzelmi nevelrzelmi nevelééss

A gyermek egA gyermek egéészsszsééges fejlges fejlőőddééssééhez hez éérzelmi kapcsolatokrarzelmi kapcsolatokra is szis szüükskséég van. g van. Ezek Ezek tudatos alaktudatos alakííttáásasa az az éérzelmi rzelmi nevelneveléés.s.

SzSzüükskséég van hozzg van hozzáá::

�� ÉÉrzelemformrzelemformáállóó szemszeméélyi kapcsolatoklyi kapcsolatok

�� ÉÉrzelemformrzelemformáállóó kköözzöösssséégi kapcsolatokgi kapcsolatok

�� ÉÉrzelmi intelligenciarzelmi intelligencia

Az Az éérzelemrrzelemrőőll--defindefiníícicióó??

„„ szubjektszubjektíív v éés objekts objektíív tv téényeznyezőők k öösszjsszjááttéékaka, , bonyolult halmaz, amelyeket idegi bonyolult halmaz, amelyeket idegi éés hormons hormonáális lis rendszerek krendszerek köözvetzvetíítenektenek”” (Kleinginna 1981)(Kleinginna 1981)

�� NNööveli az (veli az (éérzelmi) rzelmi) éélmlméénytnyt�� KognitKognitíív folyamatot indv folyamatot indíít meg (t meg (éészlel, emlszlel, emléékezik, kezik, éértrtéékel)kel)

�� FiziolFiziolóógiai alkalmazkodgiai alkalmazkodáásra ksra kéésztetsztet�� CCééllal irllal iráánynyíított, kifejeztott, kifejezőő viselkedviselkedééshez vezetshez vezet

Az Az éérzelmeknek nincs egy egyetemes rzelmeknek nincs egy egyetemes jellemzjellemzőője, ami mindegyik je, ami mindegyik éérzelemre rzelemre meghatmeghatáározrozóó lenne.lenne.

Fogalmi kategFogalmi kategóóririáákk

HasonlHasonlóó jegyek alapjjegyek alapjáán (pl. Mn (pl. Méérrőő LLáászlszlóó: : Az Az éérzelmek rzelmek áállatkertje)llatkertje)

�� AlapAlapéérzelmek rzelmek éés varis variáácicióóikik

�� KognitKognitíív v éérzelmekrzelmek

�� TisztTisztáán emberi n emberi éérzelmekrzelmek

ALAPALAPÉÉRZELMEKRZELMEK

1.1. ÖÖrröömm2.2. SzomorSzomorúússáágg3.3. DDüühh4.4. UndorUndor5.5. FFéélelemlelem6.6. MeglepMeglepőőddééssA kA kéépzeletbeli kikeverpzeletbeli kikeverééshez ezek kshez ezek köözzüül egyikl egyikmmáásiknak a feltsiknak a feltűűnnőő hihiáánya is hasznnya is hasznáálhatlhatóó. . Pl. derPl. derűű, csod, csodáálat, aggodalom, beletlat, aggodalom, beletöörrőőddéés, s,

agressziagresszióó (+ vagy (+ vagy –– iriráánynyúúak)ak)

KOGNITKOGNITÍÍV V ÉÉRZELMEKRZELMEK

Nem tisztNem tisztáán emberi n emberi éérzrzééseksek

Pl. bPl. béékesskesséég, elg, eléégedettsgedettséég, irigysg, irigyséég, zavar g, zavar stbstb……

TISZTTISZTÁÁN EMBERI N EMBERI ÉÉRZRZÉÉSEKSEK

Pl. altruizmus,ambPl. altruizmus,ambíícicióó, , öönnéérzet, rzet, áálszentslszentséég, g, szemszeméérem, rem, lelkiismeretlelkiismeret--furdalfurdaláás stbs stb……

Az Az éérzelmek kognitrzelmek kognitíív kiv kiéértrtéékelkeléés s elmelmééletelete

(Smith (Smith éés Lazarus 1990)s Lazarus 1990)

„„Az Az éérzelmek alakulrzelmek alakuláássáában a helyzetre vonatkozban a helyzetre vonatkozóóismeretek ismeretek éés hiedelmek s hiedelmek éértrtéékelkeléése jse jáátszik dtszik dööntntőőszerepetszerepet””

�� Mennyiben,mennyire Mennyiben,mennyire éés hogyan befolys hogyan befolyáásolja a solja a helyzet a szemhelyzet a szeméélyes lyes ééletletüünket?nket?►►fenyegetfenyegetőő, , áártalmas, kihrtalmas, kihíívvááss/Iskolai p/Iskolai péélda/lda/MMáásodlagos sodlagos éértrtéékelkeléésnsnééll alaposabb elemzalaposabb elemzéésskköövetkezik: kinek tulajdonvetkezik: kinek tulajdonííthatthatóó a helyzet, mit teheta helyzet, mit tehetüünk nk a nemka nemkíívváánatos helyzet javnatos helyzet javííttáássáára, mik a jra, mik a jöövvőőbeli beli kilkilááttáások? sok?

Az Az éérzelmi rzelmi ááttééllééss

-- ererőős s éérzelmi bevonrzelmi bevonóóddáás a tevs a tevéékenyskenyséég g vvéégzgzéésséébebe

-- szokatlan, szokatlan, úújszerjszerűű éés aktivits aktivitáást igst igéénylnylőőhelyzetekben valhelyzetekben valóó tevtevéékenykedkenykedééss

-- annak annak éérzrzéése, hogy az egyse, hogy az egyéén n ááltal vltal véégzet gzet cselekvcselekvééssel, tevssel, tevéékenyskenysééggel igazggel igazáán n öönmaga lehetnmaga lehet

(Waterman 1993)(Waterman 1993)

Az Az éérzelmi intelligencirzelmi intelligenciáárróóll

�� Howard Gardner, a Harvard Egyetem professzora a Howard Gardner, a Harvard Egyetem professzora a ttööbbszbbszöörröös intelligencias intelligencia elmelmééletletéének kidolgoznek kidolgozóója (1983ja (1983--ban publikban publikáálta ellta előőszszöör az elkr az elkéépzelpzeléésséét). Gardner t). Gardner ááltal ltal felismert kfelismert küüllöönbnböözzőő intelligenciintelligenciáák a kk a köövetkezvetkezőők:k:

-- verbverbáálislis--nyelvinyelvi-- matematikaimatematikai--logikailogikai-- ttéérbelirbeli--vizuvizuáálislis-- testitesti--kinesztetikuskinesztetikus-- zeneizenei-- interperszoninterperszonáálislis-- intraperszonintraperszonáálislis

Az Az éérzelmi intelligencia krzelmi intelligencia kéészsszséégtergterüületeiletei

Ezek kEzek köözzüül az utl az utóóbbi kettbbi kettőő foglalja magfoglalja magáába ba �� Az Az interperszoninterperszonáális intelligencialis intelligencia az az egyegyüüttmttműűkkööddéés s kkéépesspesséégeinek geinek öösszefoglalsszefoglalóókifejezkifejezéése. Ezzel a kse. Ezzel a kéépesspessééggel rendelkezggel rendelkezőőszemszeméély kly kéépes a mpes a máásikat megsikat megéérteni, jrteni, jóól ml műűkköödik dik csoportban.csoportban.

�� Az Az intraperszonintraperszonáális intelligencialis intelligencia velejvelejáárróója az ja az a ka kéépesspesséég, hogy g, hogy sajsajáát t éérzelmeinketrzelmeinketazonosazonosíítsuk, hogy megtsuk, hogy megéértjrtjüük sajk sajáát ct cééljainkat ljainkat éés s szszáándndéékainkat. Az ilyen szemkainkat. Az ilyen szeméélyek jlyek jóól ml méérik fel rik fel erejerejüüket, hatket, hatáározott az rozott az éénn--tudatuk tudatuk éés s magabiztosak. magabiztosak.

ÉÉrzelmi kompetenciarzelmi kompetencia

Daniel Goleman (1997) az Daniel Goleman (1997) az ÉÉrzelmi intelligencia crzelmi intelligencia cíímműű kköönyvnyvéében ben hasznhasznáálja ellja előőszszöör az r az „é„érzelmi kompetenciarzelmi kompetencia”” fogalmfogalmáát (t (éérzelmeink rzelmeink iriráánynyííttáássáának knak kéépesspesséégege). ). KKéét elemt eleméét lehet elkt lehet elküüllöönnííteni, a teni, a szemszeméélyeslyes éés a s a szociszociáális lis dimenzidimenzióót. t.

A kA kéét dimenzit dimenzióó mentmentéén az n az éérzelmi kompetencia a krzelmi kompetencia a köövetkezvetkezőőkkéészsszséégtergterüületekkel rendelkezik:letekkel rendelkezik:

�� affektaffektíív kv kéészsszséégekgek ((éérzelmek felismerrzelmek felismeréése, kse, kéépesspesséég az g az éérzelmekre rzelmekre pl. pl. öörrööm, bm, báánat)nat)

�� konatkonatíív kv kéészsszséégekgek (felsz(felszóóllííttóó éés mozgs mozgóóssííttóó kkéészsszséégek pl. gek pl. éérdeklrdeklőőddéés, munkakedv)s, munkakedv)

�� szociszociáális klis kéészsszséégekgek (t(táársas rsas éés szems szeméélyklyköözi kzi kéészsszséégek pl. gek pl. egymegymáásra figyelsra figyeléés, emps, empáátia, elfogadtia, elfogadáás, egys, együüttmttműűkkööddéés)s)

FFÖÖLDRENGLDRENGÉÉSS

�� MMéég nem vagyunk tisztg nem vagyunk tisztáában azzal, hogy milyen ban azzal, hogy milyen mméértrtéékben hatkben hatáározza meg ez az intelligencia faktor a rozza meg ez az intelligencia faktor a sikeres alkalmazkodsikeres alkalmazkodáást, a boldogulst, a boldoguláást st éés az s az egegéészsszsééges, kiegyensges, kiegyensúúlyozott lyozott ééletet. letet.

�� Ha ennek fontossHa ennek fontossáággáát, meghatt, meghatáározottsrozottsáággáát be tudja t be tudja bizonytani a tudombizonytani a tudomáány, akkor a pedagny, akkor a pedagóógigiáának fel kell nak fel kell kkéészszüülni: olyan mlni: olyan móódszereket szdszereket szüüksksééges kidolgozni, ges kidolgozni, melyek az melyek az éérzelmi intelligencia fejlesztrzelmi intelligencia fejlesztéésséében, az ben, az éérzelmek felismerrzelmek felismeréésséében ben éés szabs szabáályozlyozáássáában nyban nyúújtanak jtanak segsegíítstsééget. get.

�� A jelenlegi egA jelenlegi egéészsszséégfejlesztgfejlesztőő programok inkprogramok inkáább a nem bb a nem kkíívváánatos viselkednatos viselkedééseket cseket céélozzlozzáák meg, ezek helyett k meg, ezek helyett inkinkáább olyanokat kellene alkalmazni, amelyek a dibb olyanokat kellene alkalmazni, amelyek a diáákok kok éérzelmeit rzelmeit éés szocis szociáális klis kéészsszséégeit fejlesztik.geit fejlesztik.

„É„ÉRZELEMSZABRZELEMSZABÁÁLYOZLYOZÓÓKK””öösszesssszesséégege

�� genetikai adottsgenetikai adottsáágok gok

�� makro makro -- éés mikro ts mikro táársadalmi helyzet rsadalmi helyzet

�� a szocializa szocializáácicióó mmóódozataidozatai

�� ttáársadalmi rsadalmi éés kulturs kulturáális normlis normáák k

MiMiéért Crt CÉÉLSZERLSZERŰŰ/SZ/SZÜÜKSKSÉÉGESGES„„az az éérzelmeket nevelnirzelmeket nevelni””??

�� A pozitA pozitíív v éérzelmek trzelmek táággíítjtjáák a figyelem lk a figyelem lááttóókköörréét, mt, mííg a g a negatnegatíív v éérzelmek szrzelmek szűűkkíítik. tik.

�� A pozitA pozitíív v éérzelmek elrzelmek előősegsegíítik a kreattik a kreatíív gondolkodv gondolkodáást st igigéénylnylőő tevtevéékenyskenyséégek vgek véégzgzéésséét. t.

�� A pozitA pozitíív v éérzelmek krzelmek kéépesek arra, hogy a pesek arra, hogy a negatnegatíív v éérzelmek rzelmek „„mellmelléékhatkhatáásaitsait”” kijavkijavíítstsáák k

�� A pozitA pozitíív v éérzelmek tovrzelmek továábbbbáá segsegíítenek abban is, hogy a tenek abban is, hogy a mindennapi nehmindennapi nehéézszséégekkel, a stresszel kgekkel, a stresszel köönnyebben nnyebben megkmegküüzdjzdjüünk. nk.

�� Az Az éérzelmi intelligencia fejlesztrzelmi intelligencia fejlesztéésséének egyik hozadnek egyik hozadééka, ka, hogy bhogy bőővvííti az olyan megoldti az olyan megoldáási lehetsi lehetőősséégek kgek köörréét, t, melyet eddig nem volt mmelyet eddig nem volt móód megtapasztalni, ezd megtapasztalni, ezááltal ltal mozgmozgóóssíítani tudjuk a ditani tudjuk a diáákok sajkok sajáát t éés ts táársas errsas erőőforrforráásait.sait.

Az Az éérzelmi nevelrzelmi neveléés lehetss lehetsééges ges mmóódszereidszerei

�� KKöözvetlenzvetlen mmóódszerek: kdszerek: köövetelveteléés, gyakoroltats, gyakoroltatáás, s, segsegíítstséégadgadáás, ellens, ellenőőrzrzéés, s, öösztsztöönznzéés (elismers (elismerééss--elmarasztalelmarasztaláás; jutalmazs; jutalmazááss--bbüüntetntetéés)s)

�� KKöözvetettzvetett mmóódszerek: magatartdszerek: magatartáásisi--tevtevéékenyskenyséégi modellek kgi modellek köözvetzvetííttéése (elbeszse (elbeszéélléés, s, modellmodelléértrtéékkűű szemszeméély bemutatly bemutatáása, msa, műűalkotalkotáás s bemutatbemutatáása, szemsa, szeméélyes plyes pééldaadldaadáás). s). A kA köözvetett mzvetett móódszerek jellemzdszerek jellemzőően nem en nem munkatevmunkatevéékenyskenyséégekhez kgekhez kööttőődnek (pl. jdnek (pl. jááttéék), k), ugyanakkor nem lehet ugyanakkor nem lehet őőket teljes mket teljes méértrtéékben kben elkelküüllöönnííteni a kognitteni a kognitíív tevv tevéékenyskenyséégektgektőől sem l sem (tanul(tanuláás).s).

A negatA negatíív v éérzelmek rzelmek kköövetkezmvetkezméényeinyei

Amennyiben az egyAmennyiben az egyéén nem tanulja meg a pozitn nem tanulja meg a pozitíív v éérzrzééseket seket ááttéélni, lni, úúgy gy

�� eluralkodnak a viselkedeluralkodnak a viselkedéésséében a negatben a negatíív, elutasv, elutasííttóóreakcireakcióók k

�� visszahvisszahúúzzóódik a kdik a köörnyezetrnyezetééttőől, tl, táársas problrsas probléémmáák k jellemzik jellemzik

�� nem lesz knem lesz kéépes proszocipes proszociáális viselkedlis viselkedéésresre�� szorongszorongáásos sos éés depresszs depresszíív tv tüünetekkel lesz jellemezhetnetekkel lesz jellemezhetőő�� figyelmifigyelmi--gondolkodgondolkodáási problsi probléémmáák lk lééphetnek fel nphetnek fel náálala

vagyis vagyis öösszesssszessééggéében kben kééptelen lesz az ptelen lesz az öörröömteli mteli éélmlméénykehez jutnykehez jutááshoz.shoz.

EQ fejlesztEQ fejlesztéésese

Az Az éérzelmi intelligencia nem fejleszthetrzelmi intelligencia nem fejleszthetőőugyanugyanúúgy, mint az gy, mint az éértelmi intelligencia rtelmi intelligencia (magyar(magyaráázat, belzat, belááttáás), hanem s), hanem meg kell meg kell tapasztaltatni, tapasztaltatni, éélmlméénnynnyéé kell tenni. kell tenni.

Az Az éérzelmi fejlesztrzelmi fejlesztéés ls lééppéései:sei:

�� MintakMintaköövetvetéés (krs (kríízishelyzetben nem az zishelyzetben nem az éértelem rtelem vezvezéérel bennrel bennüünket, hanem a belnket, hanem a beléénk ivnk ivóódott dott mintmintááink szerint reagink szerint reagáálunk).lunk).

�� ÉÉrzrzéések azonossek azonosííttáása, megksa, megküüllöönbnbööztetztetéése.se.

PozitPozitíív v éérzelmi kapcsolatok rzelmi kapcsolatok kialakkialakííttáásasa

�� A megbecsA megbecsüülléés kifejezs kifejezéése: verbse: verbáális lis éés nem s nem verbverbáális lis úúton.ton.

�� A megA megéértrtőő figyelem kimutatfigyelem kimutatáása. (Verbsa. (Verbáális lis éés s nem verbnem verbáális kifejezlis kifejezéése.)se.)

�� A konzekvensen tanA konzekvensen tanúússíított megbecstott megbecsüülléésnek snek pozitpozitíív nevelv nevelőő hathatáása van. Cssa van. Csöökken a kken a bizonytalansbizonytalansáág, fejlg, fejlőődik az dik az öönnéértrtéékelkeléés, javulnak s, javulnak a ta táársas kapcsolatok, jobbak lesznek a tanulrsas kapcsolatok, jobbak lesznek a tanuláási si eredmeredméények.nyek.

A megbecsA megbecsüülléés s éés a megs a megéértrtéés s jelentjelentőősséégege

Carl Rogers (feltCarl Rogers (feltéétel ntel néélklküüli elfogadli elfogadáás)s)

ÖÖsszetevsszetevőői:i:

1. pozit1. pozitíív v éérzelmi odafordulrzelmi odaforduláás,s,

2. a gyermek ir2. a gyermek iráánti nti éérdeklrdeklőőddéés,s,

3. felt3. feltéétel ntel néélklküülisliséég g toleranciatolerancia

„„A boldogsA boldogsáág g ááttéélléésséét olyan helyzetek t olyan helyzetek

hathatáározzrozzáák meg, ahol az ember k meg, ahol az ember öönmaga nmaga

lehetlehet””..

Egy Egy úúj aspektusj aspektus

A szociA szociáálpszichollpszicholóógia gia éés a csoportls a csoportléélektanlektan

►►az az éérzelmek rzelmek ááttéélléésséének knek kéépesspesséége ge elselsőősorban ksorban köözzöösssséégi tevgi tevéékenyskenyséégekben, gekben, a csoportos teva csoportos tevéékenyskenyséégek rgek réévvéén n alakulnak ki. alakulnak ki.

►►az az éérzelmi nevelrzelmi neveléés hangss hangsúúlya a lya a kköözzöösssséégi nevelgi nevelééss--, a szoci, a szociáális lis kompetencia fejlesztkompetencia fejlesztéésséében jelenik meg ben jelenik meg

RECEPT?RECEPT?

�� A mA móódszerek csak akkor lehetnek igazdszerek csak akkor lehetnek igazáán n hathatéékonyak, ha konyak, ha öösszhangba jutnak a nevelsszhangba jutnak a nevelőőszemszeméélyislyisééggéével. vel.

�� Maga a mMaga a móódszer a neveldszer a neveléés s öösszetett, bonyolult sszetett, bonyolult folyamatfolyamatáában csak egyetlen tban csak egyetlen téényeznyezőő csupcsupáán. n.

�� A nevelA nevelőői ri rááhathatáás minden egyes tants minden egyes tantáárgy rgy keretkeretéében jelenlben jelenléévvőő folyamat.folyamat.

�� A pedagA pedagóógiaigiai--pszicholpszicholóógiai szakma a tematikus giai szakma a tematikus öönismereti cnismereti cééllal szervezett foglalkozllal szervezett foglalkozáásokat sokat javasolja.javasolja.

UtUtóószszóó helyetthelyett

A szemA szeméélyislyiséégfejlesztgfejlesztéés igazs igazáán hasznos n hasznos eredmeredméénye az lehet, ha a dinye az lehet, ha a diáákjainkat kjainkat „„megtanmegtaníítjuktjuk”” idegeskedidegeskedéés helyett s helyett úúgy gy belemerbelemerüülni abba, amit csinlni abba, amit csináálnak, hogy ennek lnak, hogy ennek az az éérzrzéések segsek segíítstsééggéével szinte vel szinte ööntudatlanul ntudatlanul kküüzdjenek meg a nehzdjenek meg a nehéézszséégeikkel, hogy geikkel, hogy teljesteljesíítmtméénynyüük ezk ezááltal nltal nöövekedjen. vekedjen. =Cs=Csííkszentmihkszentmiháályi Mihlyi Miháály (Chicago) ly (Chicago) flowflow--nak nak ((ááramlat) elnevezett ramlat) elnevezett „„belefeledkezbelefeledkezéés valami s valami

éértrtéékes aktivitkes aktivitáásbasba”” fogalomkfogalomköörréévelvel

FelhasznFelhasznáált lt éés ajs ajáánlott irodalomnlott irodalom

�� Goleman, David: Goleman, David: ÉÉrzelmi intelligencia, Hrzelmi intelligencia, Hááttttéér kiadr kiadóó, Bp. 1997, Bp. 1997�� UzsalynUzsalynéé PPéécsi Rita: A nevelcsi Rita: A neveléés az s az éélet szolglet szolgáálata, Kulcs Kiadlata, Kulcs Kiadóó, ,

PPéécs, 2010cs, 2010�� NicolsonNicolson--Nelson Kristen: A tNelson Kristen: A tööbbszbbszöörröös intelligencia, Szabad s intelligencia, Szabad

IskolIskoláákkéért Alaprt Alapíítvtváány, Bp. 2007ny, Bp. 2007�� ZrinszkyLZrinszkyLáászlszlóó: Nevel: Nevelééselmselméélet, Mlet, Műűszaki Kszaki Köönyvkiadnyvkiadóó, Bp. 2002, Bp. 2002�� KozKozééki Bki Bééla: Karakterfejlesztla: Karakterfejlesztéés, F. M. Ped. Int. Szs, F. M. Ped. Int. Széékesfehkesfehéérvrváár, r,

19911991�� N. KollN. Kolláár Katalinr Katalin--SzabSzabóó ÉÉva: Pszicholva: Pszicholóógia pedaggia pedagóógusoknak, Osiris gusoknak, Osiris

KiadKiadóó, Bp. 2004, Bp. 2004�� BBáábosik Istvbosik Istváán: A neveln: A neveléés elms elméélet let éés gyakorlata, Nemzeti s gyakorlata, Nemzeti

TankTanköönyvkiadnyvkiadóó, Bp. 1999, Bp. 1999�� SzentmihSzentmiháályi Klyi Káároly: Pszicholroly: Pszicholóógia tangia tanáároknak roknak éés dis diáákoknak, koknak,

Hantken KiadHantken Kiadóó, Bp. 2007, Bp. 2007�� SzitSzitóó Imre: Az Imre: Az éérzelmi intelligencia fejlesztrzelmi intelligencia fejlesztéése az iskolse az iskoláában, Edition ban, Edition

nove, Sopron, 2009nove, Sopron, 2009