Az érzelmi intelligencia

Az érzelem dezinformál

Hallgattasd el érzéseidet, képzeleted, szenvedélyeid és megfogod hallani a belső igazság tiszta hangját

Az érzelem elhomályosítja az elménket

Az érzelem cerebrális kontrollvesztést okoz

Az érzelmesség nem okos dolog

Az értelem az érzelem ügynöke

Az értelem figyelembe veszi a valóságot a szenvedélyek diktálta célok eléréséhezMi fontos, mi nem, az érzelem dönti el, nem az észAz érzelem energizálja az adaptív viselkedéseketAz érzelem egy jelző és kommunikációs rendszerAz érzelem információval látja el az embert ami formálja döntéseit, prioritásait, viselkedését

„Az ész és az érzelem frigyéből szenvedélyes világosság születik. Az értelem érzelem nélkül tehetetlen lenne, az érzelem értelem nélkül pedig vak” (Tomkins 1962)

Nem-akadémikus intelligenciák

Thorndike: szociális intelligencia

Gardner: többféle intelligencia

Sternberg: gyakorlati intelligencia

Mayer, Salovey, Caruso: érzelmi intelligencia

Gardner (1983) Frames of Mind többféle intelligencia

Nem egyfajta monolitikus intelligencia hoz sikert az életben, hanem az intelligenciák széles skálája. 7 fő változat jelzi az intelligencia sokféleségét

Verbális, matematikai-logikai, téri, kinesztétikus, zenei, interperszonális, intraperszonális

Az érzelmi intelligenciával kapcsolatos tévhitek cáfolata

Az érzelmi intelligencia nem egyenlő azzal, hogy kedvesek vagyunkNem jelenti azt, hogy egyeduralmat biztosítunk az érzéseknekSem a nők sem a férfiak nem jobbak az érzelmi intelligencia terén

Reuven Bar-On (1997) érzelmi intelligencia modellje

Az érzelmi intelligencia azon érzelmi, személyes és társas kompetenciák valamint készségek együttese amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén eredményesen küzdjön meg környezete követelményeivel

5 kulcsfontosságú nonkognitív képesség különíthető el amely öt

faktorba rendezhető Intraperszonális képességek: önismereti képesség, érzelmeink felismerésének képessége, az érzelmeink kifejezésének képességeInterperszonális képességek: szoros érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége, mások érzelmeinek megértése, az emberek iránti érdeklődés fenntartásaAlkalmazkodókészség: rugalmasság, realitásérzék, problémamegoldó képességStresszkezelés: stressztűrés, impulzivitás kontroll, érzelmi kontrollHangulatszabályozás: Optimizmus, öröm kifejezésének képessége, a másokkal való kapcsolat élvezetének képessége

Cooper és Sawaf (1997) érzelmi intelligencia modellje

Emocionális „Fitness”: rugalmasság és érzelmi kitartás (szociálisan ragaszkodás)Emocionális mélység: intenzitás és differenciáltság az érzelem világbanEmocionális műveltség (a saját érzelmekről és azok működéséről való tudás)Emocionális „alkímia”: az érzelmek kreativitásban való felhasználásának képessége

Az érzelmi intelligencia Mayer és

Salovey (1977) modellje alapján Érzelmi intelligencia

Érzelmi intelligencia

Az érzelmek megkülönböztetésének képességeAz érzelmek megkülönböztetésének képessége

Az érzelmek megértésének

képessége

Az érzelmek megértésének

képessége

Az érzelmek

szabályozásának

képessége

Az érzelmek

szabályozásának

képessége

Az érzelmek integrálásának képessége Az érzelmek integrálásának képessége

Goleman érzelmi intelligencia modellje

Személyes kompetenciák

Éntudatosság

Önszabályozás

Motiváció

Szociális kompetenciák

Empátia

Társas készségek

Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy képesek vagyunk a

magunk és mások érzéseit felismerni, önmagunkat

motiválni, az érzelmeinkkel magunkban és emberi

viszonylatainkban megfelelően bánni.

ÉntudatosságSaját belső állapotaink, preferenciáink, erőforrásaink és

intuícióink ismerete.

Érzelmi tudatosság: érzelmeink és azok hatásainak felismerése

Pontos önértékelés: erősségeink és korlátaink ismerete

Önbizalom: értékeink és képességeink biztos tudata.

ÖnszabályozásKépesség, amely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső

állapotainkat, impulzusainkat és erőforrásainkat.

Önkontroll: a hátráltató érzelmek és impulzusok kordában tartásaMegbízhatóság: őszinteség és igazmondás.Alkalmazkodás: a változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság.Innováció: találékonyság, nyitottság az új ötletekkel, megközelítési módokkal és az új információval szemben.Lelkiismeretesség: a saját teljesítményünkkel kapcsolatos felelősségvállalás.

MotivációOlyan érzelmi jellegű törekvések, amelyek serkentik

és irányítják a kitűzött célok elérését.Teljesítménymotiváció: a kiválóság fejlesztésére vagy egy adott szintjének elérésére irányuló késztetés.Elköteleződés: igazodás a team vagy a szervezet céljaihoz.Kezdeményezőkészség: készenlét a felmerülő lehetőségek megragadására.Optimizmus: a kitűzött célok elérésére irányuló kitartás az akadályok és kudarcok ellenére.

EmpátiaMások érzéseinek, szükségleteinek és

meggyőződéseinek ismereteMások megértése: ez a képesség teszi lehetővé, hogy megértsük mások érzelmeit és nézőpontját, és aktív érdeklődést tanúsítsunk mások meggyőződése iránt.Mások fejlesztése: ez a képesség elősegíti mások fejlődési szükségleteinek megértését és mások képességeinek fejlesztését.Kliensközpontúság: képessé tesz arra, hogy elvárjuk, felismerjük és teljesítsük az ügyfelek szükségleteit.A sokszínűség értékelése: a kibontakozás lehetőségének biztosítása tőlünk különböző emberek számára.Politikai tudatosság: egy team érzelmi feszültségeinek és erőviszonyainak észlelése.

Társas készségekOlyan készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki.

Befolyásolás: hatékony módszerek bevetése mások meggyőzésének érdekében.Kommunikáció: pártatlan érdeklődés mások véleménye iránt, és képesség, amely lehetővé teszi, hogy meggyőzőek legyünk.Konfliktuskezelés: tárgyalási képesség, amely lehetővé teszi az ellentétek feloldásátVezetés: egyének és teamek inspirálása és irányítása.A változás katalizálása: változás kezdeményezése vagy kezeléseKapcsolatépítés: hasznos ismeretségek ápolása.Együttműködés: képessé tesz arra, hogy másokkal együtt dolgozzunk közös céljaink érdekében.Csapatszellem: a munkacsoport összhangjának megteremtése a közös célok elérése érdekében.

Szociális érzelmi intelligencia teszt(Maureen O’Sullivan és J. P. Guilford)

SEMIQ-teszt Oláh A. (1999)

”A” otthagyta a többieket, mert…

1. hirtelen haragú.2. fél attól, hogy a

mulatozásnak rossz vége lesz.

3. nem tudott kijönni a többiekkel.

4. a többiek öröme őt inkább elszomorította.

5. úgy gondolta ő nem érdemli meg, hogy felszabadultan vigadozzon.

Davies, Stankov és Roberts vizsgálata (1998)

1. vizsgálat (30 változó) faktorai: E,N,P, kristályos és fluid intelligencia,érzelmi világosság, érzelmi tudatosság, érzelemészlelés

2. vizsgálat faktorai: N, E, Barátságosság, technikai tudás, perceptuális gyorsaság, kvantitatív és verbális képesség

3. vizsgálat: N-I, gondolkodás-érzés, kristályos intelligencia., fluid intelligencia, szociális intelligencia. Ez utóbbin van súlya az érzelmi arckifejezések felismerésének és az interperszonális intelligenciának – ellentétes előjellel.