az új „civil törvény” – tudnivalók és vélemények

Az új „civil törvény” – tudnivalók és vélemények

A Trust-program

A közép-kelet-európai régióban műkö- dő Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe nevű alap tevékenységének részeként 2003-ban Magyarországon is elindult a nonprofit szektor felzárkóztatása és felemelkedése érdekében létrehozott program.

Hazánkban az Ökotárs Alapítvány a jogi-, szabályozási környezet átalakításának elősegítésével járul hozzá a hazai nonprofit szektor fenntarthatóságának és független-ségének növeléséhez kutatások és programok, támogatásával és megvalósításával.

A Civil jövőkép koncepció-tervezet egyedülálló módon vizsgálja a mai magyar nonprofit jogi

szabályozást : átfogóan és stratégiai jelleggel.

Célja, hogy elméleti és gyakorlati áttekintést adjon a civil nonprofit szektor jogszabályi környezetéről; hogy felvesse a legfonto-sabbnak tartott kérdéseket, és alternatívákat mutasson fel azok megválaszolására, hiszen a civil szervezetek létrehozásával és működésével kapcsolatos problémák, a civil szervezetek és a közigazgatási szektor közötti tisztázatlan viszonyok feloldása csak komplex gondolkodással mehet végbe.

Céljaink - átfogó nonprofit jogi reform koncepció

A magyar nonprofit jogrendszer átalakítására tett javaslatainkkal, kezdeményezéseinkkel célunk, hogy a szektor sajátos érdekeit középpontba állító, a hazai civil szektor tényleges fenntarthatóságához hozzájáruló jogszabályok jöjjenek létre.

A koncepció három, egymással összefüggő területen vizsgálja a magyar civil nonprofit joganyagot.

A civil nonprofit szektor

autonómiája

A civil nonprofit szektor és az

állam viszonyrendszere

A civil nonprofit és a

magánszektor viszonyrendszere

1.) Az egyesülési szabadság kiteljesítése

2.) Az alapítványok strukturális reformja

3.) A civil működés megkönnyítése

4.) A civilek-állam viszony új alapokra helyezése

5.) A részvételi elvű demokrácia szélesítése

6.) A közhasznúság rendszerének átgondolása

7.) A civilek gazdasági forgalomban való részvétele

8.) A társadalmi támogatottság ösztönzése

9.) A civil szervezetek átláthatóságának növelése

Civil Jövőkép

Az új „civil törvény” – a jogalkotás folyamata2010. július Szászfalvi László társadalmi felzárkóztatásért felelős

államtitkár felhívása: augusztus 31-ig várja a civil szervezetek javaslatait a szabályozás átfogó felülvizsgálatára

2011. február-március

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium többoldalú munkcsoportokat hív őssze az új törvény előkészítésére

2011. április

Elkészülnek a törvény első, nem nyilvános tervezetei (több változatban)

2011. június 22.

Társadalmi egyeztetésre bocsátják a törvénytervezetet a kormany.hu-n – július 11-ig lehet beküldeni a véleményeket (elektronikus úton)

2011. november 5.

A javaslatot T/4866 számon a kormány benyújtja az Országgyűlésnek

2011. december 5.

Az Országgyűlés elfogadja 2011. évi CLXXV. törvényt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Kapcsolódó jogszabályok

350/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről

5/2012. (II. 16.) KIM rendelet a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről

11/2012. (II. 29.) KIM rendelet a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól

Az új civil törvény – újdonságok (ami pozitív)A javaslat több területen előremutató, civil szakértők által régóta sürgetett

elemeket tartalmaz

1) A „civil társaság” – nem jogi személyiségű (nem bejegyzett) szervezeti forma (79. §) kb. a civil lét „előszobája megalakításához elég 3 fő gazdálkodó tevékenységet nem végezhet

2.) A csőd- és felszámolási, végelszámolási szabályok civilekre alkalmazása (9-10. §) rendezi a civil szervezet megszűnésének kérdését esetleg utat nyithat a civilek hitelképessége irányába

3.) A civil szervezetek egységes nyilvántartásának megteremtése (13-16. §) országos, nyilvánosan hozzáférhető közhiteles nyilvántartás egyablakos, elektronikus ügyintézés lehetőség alapszabály-minta használatára Civil Információs Portál - beszámolókLd. még a 2011. évi CLXXXI. törvényt is

Az új civil törvény – újdonságok (ami pozitív) 2.

5.) A gazdálkodási szabályok pontosítása Bevételek és kiadások fajtáinak elkülönítése (19. §) Adománygyűjtés szabályai (Korm. rendelet)

6.) Beszámoló benyújtásának kötelezettsége (28-30. §) Minden civil szervezet köteles pénzügyi beszámolóját és közhasznúsági

mellékletét a bíróságon letétbe helyezni A rendelkezés célja az „alvó” szervezetek kiszűrése törvényességi

felügyeleti eljárás keretében

7.) Az állami támogatások típusainak pontosítása Adomány – feladatfinanszírozás – közszolgáltatási szerződés

szétválasztása (2 §. 1., 8., 20. pontok) – különböző viszonyrendszert testesítenek meg

Költségvetési források koordinációja (53. §)8.) Civil Információs Centrumok

Civil szervezeteknek szolgáltatást nyújtó, azokat segítő megyei (civil) szervezetek

Eddig is létező hálózat, most törvényben nevesítve (51-52. §)

Az új civil törvény – a közhasznúság szabályozása

A közhasznúságról szóló 1997. évi CLVI. törvény sok tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat, megérett a reformra – az új törvényjavaslat felemás megoldásokat hozott

1) A közhasznú tevékenység definíciója – közfeladat (=jogszabályban meghatározott állami/önkormányzati feladat) ellátása, közvetlenül vagy közvetetten (2. § 19. pont)

A fogalom hagyományos nyugat-európai értelmezésében a „közhasznú” = ami a társadalom, közösségek, polgárok: emberek számára hasznos, amit ők támogatni kívánnak.

A Kelet-Európában, így Magyar-országon is kialakuló lévő fogalom alapján „közhasznú” = ami az állam, a kormányzat számára hasznos, és támogatására érdemes.

2) A bejegyzés és a közhasznú jogállás megszerzése elválik egymástól – legalább kétéves működés után

3) A közhasznúsági beszámoló tartalmát illető részletesebb elvárások (29. §)

4) A beszámoló bírósági letétbe helyezésének kötelezettsége (30 §.)

Az új civil törvény – a közhasznúság szabályozása 2. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei: közhasznú tevékenység +

beszámoló + 32. §:

(4) Megfelelő erőforrás áll (…) a szervezet rendelkezésére, ha (…) a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem negatív, vagy c) a személyi jellegű kiadásai – a vezetők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az

összes ráfordítás (költség, kiadás) egynegyedét .(5) Megfelelő társadalmi jelentőség mutatható ki a (…) szervezetnél, ha (…) a

következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó 1%-ából felajánlott összeg, eléri (…) az összes bevétel kettő

százalákát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes

ráfordítás felét a két év átlagában, c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű

önkéntes tevékenységet végző személy segíti (…)

Kevés kedvezmények kapcsolódik hozzá: intézményfenntartó szervezetek(35-36. §), társaságiadó-kedvezmény (20+20%)

Az új civil törvény – Nemzeti Együttműködési AlapA Nemzeti Civil Alapprogram utódszervezete – legvitatottabb fejezetCélja: a civil szervezetek működésének (60%-ban) és különböző (nem ágazati)

programjainak támogatása Csökkenő forrás (58.§) – 2012-re: 3,38 mrd Ft (2009-ben: 6,8 mrd Ft!) A korábban majdnem tisztán civil delegáltakból álló döntéshozó testületekben

(Tanács, kollégiumok) 1/3-1/3-1/3-os összetétel (60-61. §): a) 3 tagját a (…) civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett

szervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg,b) 3 tagját az Országgyűlés – illetve a kormány az illetékes szakbizottsága

útján jelöli ki,c) 3 tagját a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételr ől szóló

törvény rendelkezései szerint civil szervezetekkel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter saját hatáskörében kéri fel .

A testületek elnökét a miniszter jelöli ki Az alap forrásainak 10%-ról a miniszter saját hatáskörben dönt (pályázat

nélkül) A Tanács elnöke vétójogot kap Szigorú összeférhetetlenségi szabályok

Átmeneti rendelkezések – teendők 1.

Státusz 2012. június 30-ig

2013. május 31-ig

2014. május 31-ig 2014. május 31-t követően

Közhasz-nú 2011. december 31-én

A 2011. évre vonatkozó, a korábbi szabályok szerint elkészített beszámolót meg kell küldenie az Országos Bírósági hivatalnak.

A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak.

- Korábbi közhasznú státuszát megtartja, élvezi az előnyöket.- A 2013. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak.

Csak akkor maradhat közhasznú, ha a két benyújtott beszámoló alapján megfelel a jelenleg hatályos közhasznúsági szabályoknak megfelel.



2013. május 31-ig


Közhasz-núvá kíván válni 2012. január 1-je után



- - A 2013. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti beszámolót és közhasznúsági mellékletet az elektronikus rendszeren keresztül be kell nyújtania a bíróságnak. - A jelenleg hatályos szabályok szerint bírálják el: a két utolsó benyújtott beszámoló alapján - amennyiben megfelel, úgy közhasznúvá válhat.

Az akkor hatályos szabályok szerint bírálják el: amennyiben megfelel, úgy közhasznúvá válhat.



2013. május 31-ig


Közhasz-nú 2011. december 31-én, de státuszát nem kívánja megtarta-ni



- Korábbi közhasznú státuszát megtartja, élvezi az előnyöket.- A bíróságtól kéri közhasznú státuszának törlését.- Ha nem felel meg a feltételeknek, törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként elveszíti státuszát. .

.


Bevételek és kiadások nyilvántartása:

Bevétel:

a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;c) a költségvetési támogatás: (beleértve a pályázati és uniós támogatásokat és az szja 1%-ot)d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;f) befektetési tevékenységből származó bevétel;g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Kiadás:

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

(Bevételek arányában meg kell osztani!)


Alapító okirat módosítása szükség szerint:

egyesületeknél legfőbb szerv üléseit évente össze kell hívni (eddig 5 év volt); elektronikus ülésezés megengedett (ha a személyazonosság megállapítható), felszámolással is megszűnhet

adományosztó civil szervezetek esetében a létesítő okirat tartalmazza adományosztást, mint alapcélt

közhasznú szervezeteknél a létesítő okirat tartalmazza: a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését,

hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő

ülésezés gyakoriságára, nyilvánosságra, határozatképességre, határozathozatal módjára,

ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező (5 mFt élves bevétel felett), annak létrehozására, működésére, hatáskörére,

vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.Közhasznú melléklet új űrlapja (rendelet mellékletében)!

Civil Lobbi Kerekasztal

Kb. 30, jellemzően országos ernyőszervezet laza csoportosulása (közülük 12-15 rendszeres részvételével)

Funkciók nonprofit jogi kérdések megvitatása, együttgondolkodás („thinktank”) jogalkotási és politikai folyamatok nyomon követése közös stratégia és állásfoglalások kialakítása alkalmanként közös akciók, pl: „Az állam legnagyobb civil hitelezője”

2005 őszén

Hosszabb múltra tekint vissza, 2009 eleje óta ismét rendszeresen ülésezik (kb. másfél havonta) + e-mail lista

Köszönöm a figyelmet!

Móra Veronika

www.okotars.hu/civil_tars

www.civiljogok.hu

az új „civil törvény” – tudnivalók és vélemények

Documents