b -fasori e g pedagÓgiai programjafasori.s10.vhost.hu/files/edit/file/dokumentumok/p... · 1.2.2....

BUDAPEST-FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2010 timor Domini principium scientiæ

A BUDAPEST-FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

timor Domini principium scientiæ

- 2 -

TARTALOMJEGYZÉK

1. NEVELÉSI PROGRAM 6

1.1. Jogi státus 6

1.2. Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelveink 6

1.2.1. Gimnáziumunk értékrendszere, pedagógiai alapelveink 6

1.2.2. Keresztény értékrend és világkép 7

1.2.3. Egyetemes és keresztény értékek, melyek mentén az iskolai munkát szervezzük 7

1.3. Helyzetelemzés 9

1.3.1. Eredményeink 9

1.3.2. Szervezeti felépítés 9

1.3.3. Tanári kar 10

1.3.4. Az oktatást segítő alkalmazottak 10

1.3.5. Gazdasági alapok 10

Bérhelyzet

Működési, dologi költségeink

Fejlesztéseink

Alapítványunk

1.3.6. Kapcsolataink 11

1.4. Az iskola cél- és feladatrendszere (személyiség- és közösségfejlesztés); teljesítési

kritériumok 12

1.4.1. Oktatásunk főbb szempontjai, alapelvei, céljai 12

Oktatási alapelveink

Nevelési céljaink

Nevelési alapelveink

1.4.2. A tehetséggondozás és felzárkóztatás lehetőségei 14

1.4.3.Feladatok a nevelési folyamatban 15

Személyiségfejlesztés

Közösségfejlesztés

1.5. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatásaink 17



- 3 -

1.5.1. Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység.

Gyermek- és ifjúságvédelem 17

1.5.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 18

1.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 18

1.5.4. Egyéb szolgáltatások 19

Tanulószoba

Kollégiumi ellátás

Könyvtár- és internethasználat

Sportkör

Étkeztetés, büfé

1.6. Az iskolai mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere 20

1.7. Környezeti nevelési program 20

1.7.1. Helyzetelemzés, helyzetkép 20

1.7.1.1. Az iskola helye és épülete 20

1.7.1.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból 20

1.7.1.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 20

1.7.1.4. Erőforrások 21

Nem anyagi erőforrások

a) Az iskolán belüli együttműködés

b) Az iskolán kívüli együttműködés

Anyagi erőforrások

a) Saját erőforrások

b) Külső erőforrások

1.7.2. Alapelvek, jövőkép, célok 23

Alapelvek, jövőkép

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Konkrét célok

1.7.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 26

1.7.3.1. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások 26

1.7.3.2 Módszerek 26

1.7.3.3. Taneszközök 27

1.7.3.4. Kommunikáció 27



- 4 -

Az iskolán belüli kommunikáció formái

Az iskolán kívüli kommunikáció formái

17.4. Minőségfejlesztés 28

1.7.5. Továbbképzés 28

1.8. Egészségnevelési program 29

1.8.1. Elméleti háttér 29

1.8.2. Az egészséges iskola 30

1.8.3. Az iskolai egészségnevelő program szereplői 30

1.8.4. Az egészséges életmód és életszemlélet, magatartás területei 31

1.8.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink 32

1.8.6. Szervezeti keretek 33

1.8.7. Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló testi és lelki egészségnevelési témák

évfolyamok szerint 33

7–8. osztály: 5 óra



1.8.8. A mindennapos iskolai testedzés programja 35

1.8.8.1.A mindennapos testmozgás megvalósítását szolgáló program 36

1.8.8.2. A mindennapos testmozgás oktatás-szervezési formái 36

Órarendi keretek között szervezett foglalkozások rendje

Tanórán kívüli sportfoglalkozások

1.8.8.3. Az iskolán kívüli sportolási lehetőségek támogatása 36

1.9. A pedagógiai program végrehajtásának tárgyi feltételei 37

1.9.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, az oktató-nevelő munkát segítő

eszközök és felszerelések 37


eszközök és felszerelések jegyzéke 37

1.10. Az iskolai életről és hagyományainkról 37

1.10.1. Általános munkarend 37

1.10.2. Hagyományaink 37



- 5 -

1.11. Az iskola és a tanulók együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei

39

1.11.1.Tanulói részvétel, diákönkormányzat szervezete és működése 39

1.11.2. Istentiszteletek és áhítatok 39

1.11.3. Önképző köreink 40

1.11.4. Iskolaújság, iskolarádió 40

1.12. Az iskola és a szülői ház kapcsolata és továbbfejlesztésének lehetőségei 40

1.13. Az iskola és a kollégium kapcsolata és továbbfejlesztésének lehetőségei 42

1.14. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának

programja 42

1.15. A közlekedésre neveléssel összefüggő ismeretek elsajátítása 45

1.16. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással és az erőszakmentes

konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek megismerése és

elsajátítása 45

2. HELYI TANTERV 46

2.1. Eszközök, eljárások 46

2.2. Oktatási rendszerünk szerkezete 46

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai

foglalkozások

2.2.1. Az oktatás szerkezete-specialitások 48

2.2.2. Belépés az iskolába 48

2.2.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 48

2.2.4. Az átjárhatóság feltételei 48

2.3. Az egyes tantárgyak cél-tananyag-követelményrendszere 49

2.3.1 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának

elvei 49

A tankönyvek kiválasztása, rendelése

Az ingyenes tankönyvellátás biztosítása

A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

2.4. A tanulók értékelése, feladatainak és írásbeli és szóbeli beszámoltatásának

meghatározása (formája, rendje, korlátai, szerepe és súlya) 51



- 6 -

2.4.1.A tanulmányi munka ellenőrzésének alapelvei 51

2.4.2. Házi feladatok – az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátjai 53

2.4.3. Osztályzatok, érdemjegyek 54

2.4.4. Az osztályozhatóság feltételei 55

2.4.5. A tanulók értékelésének egyéb módjai, díjak, ösztöndíjak 55

2.4.6. A magatartás és a szorgalom értékelése 55

A magatartás- és szorgalomjegyek elbírálási szempontjai

2.4.7.A szülők tájékoztatása 58

2.4.8. Jogorvoslati lehetőségek 58

2.5. A középszintű érettségi vizsga témakörei 59

2.6. A tanulók fizikai állapotának mérése 59

Cél

A mérések megvalósításának módjai

A mérések általános szempontjai

Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák

Értékelés módja

Záró rendelkezések 61

Mellékletek

1. számú melléklet: Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és

választható tanórai foglalkozások áttekintő táblázata

2. számú melléklet: Az egyes tantárgyak cél-tananyag-követelményrendszere

3. számú melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei

4. számú melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, az oktató-nevelő

munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke



- 7 -

1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1. Jogi státus

Az intézmény neve: Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

Az alapítás éve: 1823

Újraalapítás éve 1989

Az intézmény székhelye, címe: 1071 Budapest, Városligeti Fasor 17–21.

Az intézmény fenntartója, szakmai és törvényességi felügyeletének biztosítója a Magyarországi

Evangélikus Egyház.

Az intézmény munkarendje nappali rendszerű. Alaptevékenysége általános középfokú oktatás,

gimnáziumi nevelés.

A képzés belső szerkezete:

Iskolánkban négy-, öt- és nyolcosztályos gimnáziumi képzés folyik:

5–12. évfolyamig nyolcéves gimnáziumi képzés, évfolyamonként két-két osztállyal;

9–13. évfolyamig ötéves, nyelvi előkészítő évfolyamos képzéssel kiegészített gimnáziumi

képzés, évfolyamonként egy-egy osztállyal;

9–12. évfolyamig négyéves gimnáziumi képzés, évfolyamonként egy osztállyal;

9-12. évfolyamig négyéves emeltszintű angol, német nyelvi képzés egy osztállyal;

9-12. évfolyamig négyéves emeltszintű természettudományos képzés egy osztállyal.

1.2. Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelveink

1.2.1. Gimnáziumunk értékrendszere, pedagógiai alapelveink

Intézményünkben, mely világnézetileg elkötelezett egyházi gimnázium, fontosnak tartjuk a

keresztény értékrendszer alapján való tájékozódást és ennek hiteles megélését. Számunkra a

keresztény értékrendszer jelenti az egyetemes emberi értékek alapját. A fenntartói elvárásoknak

megfelelően törekszünk olyan, jellegében keresztény, felekezeti iskola lenni, ahol hitükben,

jellemükben erős, tudásukban felkészült, tehetséges diákokat nevelnek. Törekvésünk csak akkor

lehet sikeres, ha a nevelési munkában részt vevő partnerek együttműködnek, ha pedagógusok,

szülők, dolgozók hiteles mintát képesek diákjainknak felmutatni. Azon munkálkodunk, hogy

partnereink értsék, ismerjék és elsajátítsák az iskola értékrendszerét.



- 8 -

1.2.2. Keresztény értékrend és világkép

Az európai kultúrára tekintve nem tagadható, hogy a kereszténység alapvetően és közvetlenül

járult hozzá a modern tudomány fejlődéséhez és az élet minőségének javulásához. A bennünket

is meghatározó protestáns etikai alapok nélkül elképzelhetetlen lett volna az a dinamikus

fejlődés, amely akár Nyugat-Európában, akár az Egyesült Államokban végbement, és úgy tűnik,

hogy ez a fejlődés éppen akkor torpan meg, illetve téveszt célt, amikor ezektől az alapoktól

eltávolodunk. Napjainkra az épülés után ugyanis láthatjuk a romlást is, melynek elsődleges oka

az erkölcsi értékek devalválódása. Éppen ezért a kereszténység missziós felelőssége, hogy a

megélt evangélium által újra só, világosság és kovász legyen a világ számára, akár egy felekezeti

iskolán keresztül is. A tehetségek kibontakoztatásában és nevelésében az egyház a múltban élen

járt, mert az adottságokat Istentől kapott ajándéknak tekintette. A tehetség pedig tudatos

támogatás hiányában elvész, mert a tehetséget el lehet vesztegetni, és el lehet nyomni.

Egy adott kultúra mindig hitbeli elkötelezettségben gyökerezik, és kulturális

központokban formálódva felülről lefelé hatja át a társadalmat. Mivel a társadalomban megélt

hétköznapi életünk az uralkodó kultúra foglya, a legtöbb vélekedésünket, döntésünket, erkölcsi

érzékünket leginkább ez határozza meg. Ha az egyház – betöltve a Krisztustól kapott missziói

küldetését – mint „kovász” hatással akar lenni a társadalomra, mindenekelőtt be kell törnie

azokba a közösségekbe, amelyekből a kulturális változások indulnak. Ennek kézenfekvő eszköze

lehet az a gimnázium, mely úgy neveli a rábízott tehetségeket, hogy azok tanulmányaik

végeztével minél magasabb szintre juthassanak. A keresztény erkölcsön alapuló nevelés tette

lehetővé a múltban azt, hogy a fasori gimnázium komoly értékekkel járuljon hozzá az egyetemes

és a magyar kultúrához. Hisszük, hogy az újraalapított gimnáziumnak is feladata, hogy az elődök

nyomdokaiba érjen.

1.2.3. Egyetemes és keresztény értékek, melyek mentén az iskolai munkát szervezzük

Már utaltunk rá, hogy erkölcsi értékrendszerünk alapjait a kereszténység adja. Ezen nyugszanak

azok az értékek, melyeket képviselni és magunkban is kiművelni szeretnénk.

Noha tudatában vagyunk annak, hogy a mai korszellem látszólag és általánosan elveti az

erkölcsi értékeket, mi mégis fontosnak tartjuk a tudatos erkölcsiségre való nevelést. Olyan

közösséget szeretnénk formálni, mely tiszteli az értékeket, felismeri és megkülönbözteti a helyest

a helytelentől, az igazat a hamistól, az értékest az értéktelentől, és képes a jó mellett dönteni.

Arra törekszünk, hogy közösségünk tagjait – a diákokat, a tanárokat és a többi alkalmazottat – az

igazságosság, az őszinteség, a becsületesség, az egyenesség, az istenszeretetből következő

felelősségtudat és a felelősség vállalására való készség jellemezze. Mutassanak igaz emberséget,



- 9 -

az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az

állhatatosságban kegyességet, a kegyességben felebaráti szeretetet.

Életüket és munkájukat jellemesség, lelkiismeretesség és hűség hitelesítse – hűség a

hithez, az emberi közösségekhez (nemzet, család, iskola- és osztályközösség, barátok) és

azokhoz az elvekhez, melyek meghatározók számukra. Legyenek készek a segítségnyújtásra,

képesek az empátiára és az együttműködésre. Műveltek és intelligensek, önmagukkal és

másokkal szemben igényesek legyenek, érzékeny és értő befogadói a művészeteknek és a

tudományoknak. Legyen igényük az önművelésre, rendelkezzenek általános és speciális

műveltséggel, legyenek motiváltak az állandó tanulásra és az új ismeretek befogadására.

Ismerjék az elfogadott társadalmi normákat, ragaszkodjanak azok pozitív elemeihez, tartsák be

az alapvető udvariassági szabályokat. Reális önismerettel bíró, autonóm személyiségek

legyenek, akik céltudatosak és sikerorientáltak, ugyanakkor kellően alázatosak is másokkal

szemben, s akik pozitív eszmény- és példaképeket követnek. Tudjanak alkalmazkodni a változó

feltételekhez, legyen határozott életcéljuk, törekedjenek az önfejlesztésre és önmenedzselésre. A

kudarcokat tanulják meg helyesen feldolgozni, a bennük lévő feszültségeket, szorongásokat

oldani. Legyenek képesek tűrni és megoldani a konfliktusokat.

Ismerjék és szeressék hazánkat, nemzetünket, történelmünket, tiszteljék nemzetünk

szimbólumait. Ismerjék, védjék, tiszteljék és gyarapítsák kultúránkat és hagyományainkat.

Anyanyelvünket tisztán használják, műveljék, és ragaszkodjanak hozzá. A határainkon túl,

kisebbségben élő magyarokkal közösséget érezzenek, problémáikat ismerjék, keressék a velük

való kapcsolatot.

Európai polgárként legyenek büszkék kulturális gyökereikre, ismerjék és gyarapítsák az

európai hagyományokat – különös tekintettel Közép- és Kelet-Európa történelmére, sajátos

problémáira. Igyekezzenek minél több nyelvet elsajátítani. Tartsák tiszteletben szomszédaink és

minden európai nép nemzeti érzéseit és identitástudatát, valamint az egyetemes emberi jogokat.

Érzékeljék Európa és az emberiség globális problémáit, óvják környezetünket.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy diákjainkkal megismertessük a demokrácia működésének

szabályait. A diákönkormányzat lehetőséget kínál számukra arra, hogy megtanuljanak szabad

véleménynyilvánítási és szavazati jogukkal élni, hogy megtanulják az érdekeiket helyesen

képviselni, illetve hogy miként kell egy közösség felelősségteljes tagjaiként élni.

Tisztában vagyunk azzal, hogy nem könnyű a fent vázolt „eszményképnek” megfelelni.

Abban, hogy egy diák mennyire tud partner lenni ennek elérésében, döntő szerepe van az

otthonról hozott mintáknak is, éppen ezért szeretnénk, ha olyanok választanák intézményünket,

akik szívesen azonosulnak az általunk fontosnak tartott értékekkel.



- 10 -

1.3. Helyzetelemzés

1.3.1. Eredményeink

Gimnáziumunk számos ismert tudóst, művészt adott hazánknak és a nagyvilágnak. Ez az

örökség arra kötelez bennünket, hogy a jelenben is mindent megtegyünk iskolánk jó hírnevének

öregbítéséért.

Minden évben több tanulónk részt vesz a legrangosabb országos versenyeken, és nagy

részük kiválóan helyt is áll. Érettségizőink túlnyomó többsége valamelyik felsőfokú

intézményben folytatja tanulmányait.

Kiemelkedően fontosnak tekintjük a nyelvoktatást is. Diákjaink között igen magas a

nyelvvizsgával rendelkezők aránya.

Mindezek érdekében

bátorítjuk az egészséges versenyszellem kialakítását,

szívügyünknek tekintjük a tehetséggondozást,

elősegítjük a differenciált oktatást,

különféle fakultációkkal, egyéni konzultációs lehetőségek biztosításával minden

segítséget megadunk a sikeres érettségi és felvételi vizsgához,

mindezzel egy távolabbi célt, a tudatos, felkészült, keresztény értelmiségi létet

kívánjuk megalapozni.

Iskolánkban minden évben felvételi vizsgát tartunk a 4. és 8. évfolyamos diákok számára.

Mivel a jelentkezők száma igen magas, tanáraink igyekeznek a legtehetségesebb diákokat

kiválasztani. Szeretnénk, ha az ide jelentkezőket büszkeséggel töltené el, ha felvételt nyernek

intézményünkbe.

Gimnáziumunk gyakorlóiskolaként is működik: az Evangélikus Hittudományi Egyetem

lelkész és hittantanár szakos hallgatóinak nyújt lehetőséget a hospitálásra és a vizsgatanítások

bemutatására. Természetesen örömmel fogadjuk a többi felsőoktatási intézmény

pedagógusjelöltjeit is.

A tehetséges vidéki tanulókat is szívesen várjuk; számukra kollégiumi elhelyezést is tudunk

biztosítani.

1.3.2. Szervezeti felépítés

A gimnázium szervezeti felépítését, működési rendjét a Szervezeti és működési szabályzat és a

Minőségirányítási program maradéktalanul tartalmazza, így arra most külön nem térünk ki.



- 11 -

1.3.3. Tanári kar

Az iskolai oktató-nevelő munka eredményessége, sikeressége döntő módon a tanári kar

összetételén múlik. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink mind szakmailag,

mind emberileg példaként állhassanak tanulóink előtt. Iskolánk felekezeti jellege miatt arra is

hangsúlyt helyezünk, hogy oktatóink maguk is vallják a keresztény értékeket. (Pedagógusaink

szakmai életrajza megtekinthető iskolánk honlapján is.)

1.3.4. Az oktatást segítő alkalmazottak

Gimnáziumunkban főállású iskolatitkár, két főállású adminisztrátor, egy főállású gazdasági

ügyintéző, egy félállású bér- és munkaügyi ügyintéző, egy félállású pénztáros, egy főállású

rendszergazda, egy félállású oktatástechnikus, egy félállású sofőr, egy főállású gondnok, egy

főállású könyvtáros, egy főállású fűtő-kézbesítő segíti az oktatási munkát, mely kielégítőnek

mondható.

1.3.5. Gazdasági alapok

Bérhelyzet

Az elmúlt időben intézményünk bérhelyzete nem romlott. Fenntartónk – a Magyarországi

Evangélikus Egyház – a normatíva biztosításával a béreket is biztosítja. Sajnos azonban a

többletfeladatokat ellátó dolgozóink anyagi elismerésére csak erősen korlátozott mértékben van

lehetőségünk. A minőségi munka további ösztönzésére, fenntartására a jövőben a megfelelő

bérkeretet kell biztosítani. Reméljük, hogy a minőségi bérrendszer pályázati lehetősége valóban

minőségi béreket fog pedagógusaink számára megteremteni.

Működési, dologi költségeink

Az épület fenntartását és működtetését a fenntartótól kapott normatíva teszi lehetővé. Anyagi

helyzetünk javítása érdekében ki kell használnunk a helyiségeink bérbeadásának lehetőségét,

illetve külső rendezvények lebonyolítását vállaljuk magunkra.

Az iskolaépület általános felújításra szorul. Az épület udvari falainak vakolata hullik,

alapjai erősen vizesek. A nyílászárók javításra, cserére szorulnak. Az elavult fűtési hálózatot

korszerűsíteni kell, a világítótesteket modern, energiatakarékos változatokra kell módosítani stb.

Szükséges lenne, hogy gazdasági vezetésünk a különféle egyéb bevételeinket ne az alapvető

működés biztosítására, hanem korszerűsítésre, fejlesztésre fordítsa. Ez azonban

megvalósíthatatlan az állami költségvetésből kapott támogatás fenntartónk rendszeres és

nagyobb mértékű kiegészítése nélkül.



- 12 -

Fejlesztéseink

Az iskola újraindítása elképzelhetetlen lett volna egykori – 1952-ig érettségizett – diákjaink

hathatós segítsége, anyagi támogatása, adományai nélkül. Öregdiákjaink ezt követően sem

hagyták magára az iskolát, hanem rendszeres felajánlásaikkal segítették munkáját. Mára azonban

szomorú tény – részben, mert egyre többüktől vagyunk kénytelenek örökre búcsúzni –, hogy

fokozatosan apad az ilyen jellegű támogatás, mely korábban fejlesztéseink jelentős alapját

jelentette. (Az öregdiákok új generációját eddig csupán egészen elhanyagolható százalékban

sikerült támogatásra serkenteni, s ezen javítani szeretnénk a jövőben. Erre való tekintettel is

törekszünk arra, hogy szorosabb kapcsolatot építhessünk ki velük és jobban bevonjuk őket az

iskola életébe.)

A legutóbbi években ezért elsősorban saját – helyiségeink bérbeadásából származó –

bevételeinkből, illetve pályázati, alapítványi és egyéb forrásokból igyekeztünk a fejlesztéseket

megvalósítani. Így kapott futópályánk és udvarunk egy része új burkolatot; újult meg

intézményünk főbejárata; végeztünk az iskolai folyosókon tisztasági festést; alakítottunk ki új

könyvtárat, kiépítve diákjaink számára is az internethasználat lehetőségét, s ahol új helyet kapott

iskolai múzeumunk, illetve elkészült egy teljesen modern mellékhelyiség. Szintén így tudtunk az

iskola számára új kisbuszt vásárolni és fejleszteni a technikai eszközparkunkat (hangosítási

eszközök, digitálisfénymásoló).

A jövőben – forrást keresve – tervezünk további fejlesztéseket megvalósítani, úgymint

nyílászárókat, ablakokat cserélni, számítástechnikai tantermet felújítani, mellékhelyiségeket

renoválni, szertáraink állományát gyarapítani, sportudvarunk ideiglenes lefedését lehetővé tenni

stb.

Alapítványunk

1989 óta működik alapítványunk, az „Evangélikus Gimnázium Alapítvány”, s járul hozzá

hatékonyan gimnáziumunk gyarapításához, törekvéseink, tanulóink kulturális-, tanulmányi-,

sport és szabadidős tevékenységeinek anyagi támogatásához.

1.3.6. Kapcsolataink

Gimnáziumunk – régi hírnevének köszönhetően is – szerteágazó kapcsolatrendszerrel

rendelkezik. Ennek legfontosabb elemei:

a Magyarországi Evangélikus Egyház – mint fenntartónk

a Budapesti Evangélikus Gimnázium Volt Növendékeinek Egyesülete

a VII. kerületi önkormányzattal fenntartott kapcsolat



- 13 -

gimnáziumunkat szakmailag és anyagilag támogató más gazdálkodó

szervezetekkel fenntartott kapcsolat

Külföldi testvériskolákkal (Németország/Nürnberg, Svédország/Ljusdal)

fenntartott kapcsolatok.

1.4. Az iskola cél- és feladatrendszere (személyiség- és közösségfejlesztés); teljesítési

kritériumok

1.4.1. Oktatásunk főbb szempontjai, alapelvei, céljai

A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium olyan magas színvonalú, korszerű oktatást kíván

nyújtani diákjainak, amely alkalmazkodik a szülők és a diákok igényeihez, s amely megfelel az

aktuális oktatáspolitikai követelményeknek is.

Elsődleges oktatási célunk az egyetemi és főiskolai tanulmányokra való felkészítés, illetve a

tehetséggondozás.

Legfőbb nevelési célunk az, hogy értelmes, felelősségteljes, erkölcsös, a keresztény értékeket

tiszteletben tartó diákok járjanak iskolánkba, akik ismerik jogaikat és kötelességeiket, akik

betartják a közösségi lét és a demokrácia szabályait.

A fenti célokat szolgáló fejlesztési céljaink a következők:

az oktatási struktúra folyamatos korszerűsítése;

iskolánk hagyományainak ápolása;

a tanári kar megőrzése és folyamatos bővítése magasan kvalifikált, kiváló

pedagógusokkal;

a gimnázium fenntartásához új anyagi erőforrások felkutatása, bevonása;

kapcsolatrendszerünk kibővítése.

Oktatási alapelveink

Iskolánkban egyformán hangsúlyos a humán és a reál tárgyak oktatása. Célunk, hogy tanulóink

minden tudományterületen magas szintű ismereteket szerezhessenek, azokból a tantárgyakból is,

amelyeknek tanulmányozást a gimnázium elvégzése után befejezik. Úgy véljük: a felelős,

tudatos értelmiségi lét alapfeltétele egy korszerű, alapvető ismeretanyag elsajátítása, melyhez mi

minden segítséget meg kívánunk adni.

A tudás persze nem csupán lexikális ismertekből tevődik össze, hanem képességekből,

kompetenciákból is. Fontosnak tartjuk ezek sokirányú fejlesztését is.



- 14 -

Az oktatás során holisztikus szemléletre törekszünk. Igyekszünk elősegíteni a tantárgyi

koncentrációt, hogy a különféle tantárgyak során megszerzett ismeretek globális egésszé

állhassanak össze a diákok fejében.

Oktatási módszereinkben is törekszünk a sokoldalúságra és korszerűségre. A

hagyományos frontális oktatás mellett támogatjuk a tanulók önálló munkavégzésére épülő

módszereket is, valamint bátorítjuk pedagógusainkat arra, hogy éljenek a differenciált fejlesztés

által kínált lehetőségekkel.

Az egyre gyorsuló technológiai fejlődés miatt nem az a célunk, hogy konkrét és

valószínűleg gyorsan elavuló technológiai tudást adjunk át tanítványainknak, hanem a

gondolkodásfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt, amelynek segítségével képessé válhatnak arra,

hogy eligazodjanak a világban, s újabb és újabb ismereteket fogadjanak be.

Ma már lehetetlen megfelelő nyelvtudás nélkül érvényesülni, ezért iskolánk kiemelten

fontosnak tartja, hogy a diákok minimum két nyelvet elsajátítsanak, és legalább az egyikből

középfokú nyelvvizsgát tegyenek.

Szintén nélkülözhetetlen napjainkban a számítástechnika alapjainak, az

információszerzés modern technológiájának az ismerete. Intézményünkben erre is kínálunk

lehetőséget tanulóinknak.

Nevelési céljaink:

a tanulók személyiségének fejlesztése,

adottságaik, képességeik kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük

gyarapítása, az önművelésre való igényük kialakítása;

olyan erkölcsös, becsületes, reális önismerettel rendelkező, viselkedni tudó emberek

nevelése, aki szeretik hazájukat és nyelvüket, ismerik és elfogadják a keresztény

értékeket, de tolerálják a többi világnézetet is;

útmutatás az életpálya megtalálásához;

közösségre nevelés, a harmonikus társas kapcsolatok kialakításának elősegítése, a

kommunikációs és az együttműködési képesség fejlesztése;

felkészítés a felelős társadalmi életre, a demokrácia működésének bemutatása.

Nevelési alapelveink

A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium egyházi iskola, ezért ideológiailag elkötelezett.

Működésében kiemelt szerepe és helye van az alapvető keresztény értékeknek, melyek áthatják

az oktató-nevelő munka egészét.



- 15 -

Iskolánk fenntartója a Magyarországi Evangélikus Egyház, ezért a tanulók és tanárok

kiválasztásakor előnyt élveznek azok, akik evangélikus vallásúak. Természetesen szívesen

várjuk a többi keresztény felekezet tagjait is, akik elfogadják és tiszteletben tartják

gimnáziumunk lutheránus szellemiségét. Oktató-nevelő munkánkat ökumenikus szellemben

végezzük, diákjainkat is felekezeti toleranciára neveljük.

A szülőkre partnerként tekintjük, nevelési elveiket tiszteletben tartjuk, javaslataikat,

véleményüket szívesen fogadjuk.

A keresztény értékeken kívül természetesen az általános emberi értékek is fontosak

számunkra, ezért kiemelt figyelmet fordítunk

az együttműködésre, toleranciára nevelésre, a közösségi élet elősegítésére;

az alapvető együttélési normák, udvariassági szabályok betartatására;

a hazaszeretetre nevelésre;

a környezet védelmére, a környezettudatos szemléletmód kialakítására;

az egészséges életmód támogatására, az egészség védelmére.

1.4.2. A tehetséggondozás és felzárkóztatás lehetőségei

Az oktatási folyamat egymástól eléggé távol eső, mégis összetartozó és azonos súllyal szereplő

két alappólusa a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Iskolánk esetében a felzárkóztatás a

lassabban haladókat, a lemaradókat védi a gyengébb teljesítménytől, ritkábban a

lemorzsolódástól, a kimaradástól. A tehetséggondozás a kreatívakat, tehetségeseket kívánja

minél nagyobb sikerek elérésére alkalmassá tenni.

Mivel gimnáziumunk jó hírét elsősorban a tehetséges és kimagasló eredményt elérő diákjainak

köszönheti, büszkén állíthatjuk: ezen a téren komoly hagyományokkal rendelkezünk. A

tehetséggondozás területei a következők:

versenyek;

specializációk (fakultációk, szakkörök, önképzőkörök);

egyéni vagy kiscsoportos konzultációs lehetőségek.

Tapasztalataink szerint a kiemelkedő képességek már a 7–10. évfolyamos tanulóknál

megfigyelhetőek. Minél hamarabb figyelünk fel ezekre a képességekre, annál jobban ki tudjuk

bontakoztatni őket.

A tehetségek korai felismerését segíti az egészséges versenyszellem megteremtése és

ébrentartása. Gimnáziumunk minden évben számos belső versenyt, pályázatot hirdet meg, és



- 16 -

több rangos országos versenybe delegál diákokat. Pedagógusaink külön is foglalkoznak ezekkel

a tanulókkal, akik többnyire előkelő helyezésekkel öregbítik iskolánk jó hírnevét.

Mindemellett nagy hangsúlyt helyezünk tanulóink motivációjának ébren tartására, hiszen

ha egy diákban nincs érdeklődés, kíváncsiság, tettrekészség, kitartás, még akkor sem teljesít

kellően, ha tehetséges. Szent-Györgyi Alberttel egyetértve valljuk, hogy nem igaz, hogy a

tehetséget nem lehet elnyomni, és hogy a tehetség minden körülmények között utat tör magának.

A tehetséget először is fel kell ismerni, majd pedig gondozni. Ehhez kreatív, tehetséges

pedagógusokra van szükség, valamint ingerdús környezetre, amely további erőfeszítésekre

sarkall.

Figyelmet kell fordítanunk azokra a tényezőkre is, amelyek rontják az iskolai

teljesítményt:

az irreális énképre, a nem reális önértékelésre;

az érzelmi labilitást előidéző okokra (családi problémák, iskolai kudarcok, a

pedagógussal való konfliktusok stb.);

szociális éretlenség;

agresszív magatartás.

Ilyen tapasztalatok esetén a pedagógiai helyzet megoldását, a problémát kiváltó okok

megtalálását tekintjük elsődleges célunknak. A felzárkóztatás során pedig a differenciált

fejlesztés, a személyre szabott korrepetálás lehetőségeit keressük. A felzárkóztatás területén a

tantárgyi feladatok meghatározását az egyes tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.

1.4.3.Feladatok a nevelési folyamatban

Alapvető nevelési feladatainknak az alábbiakat tekintjük:

Szeretetre, boldogságra nevelés. A kereszténység egyik legfontosabb üzenete a

boldogság forrásának megmutatása. Mivel iskolánk értékrendszerének középpontjában a

keresztény értékek állnak, küldetésünknek tekintjük, hogy diákjainkkal megismertessük a

boldog, teljes élet, a felebaráti szeretet alapjait. Azt szeretnénk, ha tanulóink az emberi

problémák iránt érzékeny, segítőkész, együtt érző, toleráns emberek lennének, hiszen ez

az alapja minden emberi együttélésnek, az értékes emberi kapcsolatoknak, a

felelősségteljes párkapcsolatnak.

Az önismeret, önfegyelem kialakítása. Boldog, elégedett, sikeres ember csak az lehet, aki

reális önképpel rendelkezik. Ennek kialakulásában döntő szerepe van a középiskolai

éveknek: a sikerek és a kudarcok feldolgozását ebben az időszakban kell megtanulni.

Mindebben nagy szerepe van az önfegyelemnek és az akaraterőnek: annak, hogy képesek

legyünk megfékezni indulatainkat, tudjunk áldozatokat hozni a céljainkért.



- 17 -

A konfliktuskezelési technikák elsajátítása. Nincs közösség konfliktusok nélkül, így a

közösségben való boldoguláshoz elengedhetetlenül fontos, hogy a kommunikációs

problémákat, feszültségeket megtanuljuk helyesen kezelni, a konfliktusokat helyesen

megoldani.

Fejlesztési területek:

Személyiségfejlesztés

Személyiségfejlesztő munkánk alapjait a Nemzeti alaptantervben, illetve az ezt kiegészítő

kerettantervekben szereplő követelmények határozzák meg. Ennek megfelelően tanulóink

adottságainak, képességeinek, tehetségének sokoldalú fejlesztésére törekszünk, s közben

személyiségük minél teljesebb kibontakoztatását is célul tűzzük ki. A személyiségfejlesztés

területei a következők:

a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a

kibontakoztatása, fejlesztése,

az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára

vonatkozó ismeretek gyarapítása,

a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása,

az önismeret, az együttműködési készség fejlesztése, az akarat edzése.

Közösségfejlesztés

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja, megteremti. Individualizált, sikerorientált korunkban a közösségi élet lehet az iskolai

nevelés azon forrása, amely elősegíti a „mi tudat” kialakulását, a fasori értékrend elfogadását, a

másik ember megbecsülését.

Iskolánkban a közösségek kialakulása az osztályokban, a csoportokban, a szakkörökben

és az egyéb diákkörökben ösztönözhető leginkább.

Úgy látjuk, hogy különösen is a mai, erősen individualizált közegben fontos

hangsúlyozni, hogy az egyént szükséges megtanítani arra, hogyan lehet aktív tagja a

közösségnek, hogyan lehet felelős vezetővé, hiszen ehhez a szocializáció alapját képező, az

önmegvalósítást hirdető társadalomban nem kap elégséges mintát. Ezért célul tűzzük ki egy

olyan közösség kimunkálását, mely méltó és kívánatos modellt nyújthat.



- 18 -

1.5. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatásaink

1.5.1. Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység.

Gyermek- és ifjúságvédelem

Tanulóink között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, vagy

veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek vagy elváltak. Ezek a problémák többnyire

azonnal érzékelhetők az iskolában.

Nagy veszélyt jelentenek – elsősorban a kistelepülésekről érkező kollégistáinknak, de a

fővárosi tanulóknak is – a következők:

a) szabados életformák, a csavargás, a bandákba verődés,

b) a dohányzás, italozás,

c) a drogárusítás, illetve a drogfogyasztás megjelenése,

d) a különböző szélsőséges politikai csoportok, illetve azok ifjúsági lecsapódásai,

e) a társadalmilag széles körűen nem támogatott vallási irányzatok.

Ezek – sajnálatos módon – többnyire természetes velejárói a városi, nagyvárosi életformának, és

önmagukban is veszélyeztetik a tanuló személyiségét, a családhoz, a kollégiumhoz, az iskolához,

a tanuláshoz való viszonyát. Még nagyobb gondot jelentenek a következmények: az iskolai

fegyelem, a Házirend szabályainak megsértése, a közös tevékenységek alól való kibúvás, iskolai

kötelességeik, kapcsolataik elhanyagolása, a késések, a benti dohányzás, a tanulás

semmibevétele, a közösségi élet normáinak fokozott megsértése. Mindez gyakran megelőzhető,

vagy még az iskolán belül kezelhető. De nagyon veszélyes következményekkel is járhat, hiszen

az ellenőrizhetetlen csoportok gyakran követnek el társaikra, az iskolára, a társadalomra

veszélyes cselekményeket is.

Munkánknak két lényeges eleme van: a prevenció és a korrekció.

A prevencióhoz ismernünk kell a szülőket, a családok helyzetét, szélsőséges esetben

helyzettanulmányokat kell készíteni, hogy a hatékony beavatkozás érdekében megismerjük a

gyermek otthoni körülményeit. Ismerni kell a tanulók baráti, „kortárs” környezetét, ismeretségi

körét, kapcsolatait, valamint az osztályközösségben elfoglalt helyzetét is. Ebben nagy szerepük

van az osztályfőnököknek.

Amennyiben korrekcióra van szükség, szakemberek (pszichológus, neurológus, jogász,

gyermekvédelmi szakember stb.) segítségét is kérjük.

Pedagógusaink nagy empátiával kísérik figyelemmel a hátrányos helyzetű és a

nehézségekkel küzdő tanulók sorsát. Diákjainkat arra bátorítjuk, hogy gondjaikkal nyugodtan

forduljanak iskolalelkészünkhöz, aki hetente több órában fogadja egy csendes, meghitt kis

szobában az őt megkeresőket, illetve maga is kapcsolatba lép azokkal, akikről kollégái jelzik,

hogy problémákkal küszködnek.



- 19 -

1.5.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Fontosnak tartjuk, hogy egyetlen tanulónknak se kelljen az anyagiak hiánya miatt hátrányt

szenvednie. A szülőkkel, az önkormányzattal, a tanulóval, az igazgatósággal összefogva, a

pályázati lehetőségeket figyelve igyekszünk orvosolni a helyzetet.

Először is felmérjük, azt, hogy ki tartozik a hátrányos helyzetűek közé, majd kialakítjuk a

segítés stratégiáját. Ebben legfontosabb segítőnk az Evangélikus Gimnáziumért Alapítvány,

melynek egyik fő tevékenységi köre a rászoruló tanulók támogatása. Tanulóinknak ezen kívül

segítséget nyújtunk abban is, hogy további forrásokat találjanak (például felvesszük a

kapcsolatot a tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattal, ilyen profilú alapítványokkal, figyeljük

a pályázati lehetőségeket).

Tudjuk, hogy a hátrányos helyzet nem jelent automatikusan veszélyeztetettséget, de egy-

egy hátrányos helyzetű tanuló könnyebben lesz veszélyeztetett, így ezekre a diákjainkra

különösen oda kell figyelnünk.

1.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

Az iskola feladata közé tartozik felderíteni, hogy vannak-e a tanulási kudarcnak – önhibájukon

kívül – kitett tanulói, és javítani esélyüket a felzárkóztatásban.

A szaktanár feladata, azoknak a tanulóknak a felderítése, akik valamilyen tanulási zavarral

küzdenek és erről az osztályfőnök, illetve a szülők tájékoztatása.

Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a vélelmezett problémáról, és a lehetséges megoldásokat

együtt mérlegelik. Az osztályfőnök felajánlhatja az iskolaorvos, az iskola pszichológusa vagy

más szakember, illetve a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét is.

Természetesen bármilyen megoldás csak a diák és a szülő beleegyezésével lehetséges, az iskola

csak a felismerésben és a szakemberhez irányításban játszik komoly, nem nélkülözhető szerepet.

Amennyiben a probléma az iskolán belül, szakember segítségével is megoldható, akkor a

szakórákon, illetve délutáni korrepetálásokon van mód a hiányok pótlására.

Amennyiben a családi/szociális háttér bizonyul a tanulási kudarc okának, akkor az előbbiek

szerint a gyermekvédelmi felelős segítségével próbál az osztályfőnök és az iskola segítséget

nyújtani a tanuló számára.

Igyekszünk továbbá szaktanári szervezésben, de iskolai vagy osztály szinten olyan feladatokat,

versenyeket, rendezvényeket szervezni, amelyeken azok a tanulók is sikerrel vehetnek részt, akik

tanulási kudarcaik miatt visszahúzódóak, vagy kevesebb a sikerélményük. Ezeken lehetőséget

kapnak arra, hogy olyan oldalukról mutatkozzanak be a tanárok és a diákok közössége előtt,

amelyben kiemelkedők (sport, művészetek, hobbi). Így elismerést tudnak kivívni maguknak, és a

siker –mint tudjuk– gyógyít, és alkalmas arra, hogy átlendítse őket a nehézségek okozta gátlásos

időszakon, javítsa felzárkózási – beilleszkedési lehetőségeiket.

A bekerült diákok esetében idejekorán kell diagnosztizálni az esetleges tanulást gátló tényezőket,

és fontos, hogy megfelelő szakember foglalkozzon az érintett tanulókkal.



- 20 -

Folyamatosan nyomon követjük a fejlődésüket, és az osztályozó értekezleteken az osztályban

tanító tanárok alaposan megvitatják a további teendőket, lehetőségeket.

Fontos továbbá, hogy olyan hangulatot igyekszünk teremteni, amelyben a jó eredményeknek és

az értékes személyiségeknek helyük van. A pusztán teljesítmény és jegycentrikus helyett az

emberi értékekre is odafigyelő diákközösséget szeretnénk kialakítani.

A kudarcokkal küzdő diákok éppen olyan fontosak számunkra, mint a könnyen és látványosan

haladók. Érdekükben más intézmények eredményesnek mutatkozó tanfolyamait, kísérleteit is

nyomon követjük, és részt veszünk bennük.

1.5.4. Egyéb szolgáltatások

Tanulószoba

Tanulószobát az Szervezeti és működési szabályzatban és a Házirendben meghatározottak szerint

biztosítunk.

Kollégiumi ellátás

Vidéki diákjainknak a Budapest VII., Rózsák terén lévő kollégiumban – térítés ellenében –

szállást biztosítunk. A kollégiumi felvételről az intézmény igazgatója dönt.

Könyvtár- és internethasználat

Diákjaink számára az Szervezeti és működési szabályzatban és a Házirendben meghatározottak

szerint könyvtár- és internethasználati lehetőséget biztosítunk.

Sportkör

Tanulóinkat a tanórán kívül számos sportolási lehetőség, sportkör várja, továbbá ingyenesen

használhatják a konditermet. (Részletesen lásd az 1.6. pontot.)

Étkeztetés, büfé

Gimnáziumunk menzáján – térítés ellenében – lehetőség van meleg ebéd fogyasztására. Az

étkezés nyugodt körülményeit két hosszabb szünet (ebédszünet) beiktatásával biztosítjuk.

Diákjaink étkezési szokásait nagymértékben meghatározza az iskolai büfé kínálata, éppen

ezért figyelemmel kísérjük működését. Üzemeltetőjét arra kérjük, hogy folyamatosan bővítse az

egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálatot.



- 21 -

1.6. Az iskolai mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere

A tanulók munkájának mérési, ellenőrzési és értékelési rendszerét külön fejezetben foglaltuk

össze a helyi tanterv részeként. Itt külön rész foglalkozik a magatartás és szorgalom

értékelésével.

Minőségirányítási programunk a Comenius 2000 II. program eredményeit feldolgozva,

külön dokumentumban lett kidolgozva.

1.7. Környezeti nevelési program

1.7.1. Helyzetelemzés, helyzetkép

1.7.1.1. Az iskola helye és épülete

Gimnáziumunk Budapest VII. kerületében, a Városligeti fasor 17–21. alatt található. A Pecz

Samu által tervezett impozáns iskolaépületet 1904-ben emelték. Az épület adottságai lehetővé

teszik a színvonalas oktató-nevelő munkát, a Városliget közelsége pedig vonzóvá teszi a

környéket.

1.7.1.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Tantestületünkön belül több pedagógus is intenzíven foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel

a tanórákon és azokon kívül.

1.7.1.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

A tanórákon a tananyaghoz kapcsolódóan számos környezetvédelmi és egészségügyi témát

vetünk fel. Különböző interaktív módszereket (szituációs gyakorlatok, csoportos beszélgetések)

használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Szívesen

élünk a modern technika eszközeivel (filmvetítés), és gyakran hívunk külső előadókat is.

Tanórán kívüli programok

A tanév során minden osztály tanulmányi kirándulásra megy. Az itt szerzett élmények,

tapasztalatok beépülnek az oktatási folyamat egészébe.

A tanulóink sikerrel vesznek részt olyan versenyeken, amelyeken hangsúlyos szerepet

kap a természetvédelem ügye (pl. Kitaibel Pál biológiaverseny, Csapody Vera emlékverseny,

Herman Ottó verseny).

Gimnáziumunkban nagy hagyományuk van a nyári táboroknak. Minden évben több

tábort (pl. cserkész-, hittan-, sport-, kajaktábor stb.) is szervezünk, hogy mindenki megtalálja az

ízlésének megfelelőt. Ezek a nyári együttlétek lehetőséget adnak hazánk természetvédelmi



- 22 -

tájainak, föld- és vízrajzának, élővilágának sokoldalú tanulmányozására is, és számos sportolási

lehetőséget kínálnak.

Iskolánkban csillagászati szakkör működik, melynek tagjai nyaranta külön táborozást is

szerveznek.

Évente megemlékezünk a Föld és a víz napjáról, a diákönkormányzat szervezésében minden

évben papírgyűjtési versenyt hirdetünk az osztályoknak. A bejáratnál használtelem-gyűjtő

konténert helyeztünk el.

1.7.1.4. Erőforrások

Céljaink elérésének elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint

a külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatban legyenek. A résztvevők és a

közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Nem anyagi erőforrások

a) Az iskolán belüli együttműködés

Tanárok

Legfontosabb feladatuk a személyes példamutatás a környezettudatosság és az egészséges

életmód terén. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti és egészségnevelés egységes szemléletmód

szerint, közös célok mentén valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk

a munkaközösségek együttműködését is.

Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a

kulturált magatartásra, hogy védje önmaga és társai egészségét. Ebben kiemelkedő feladata van

az iskolai diákönkormányzatnak, valamint az osztályközösségnek.

Szülők

Az iskolai környezeti és egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola

harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a

környezettudatos magatartást, amelyet gimnáziumunk is közvetíteni kíván. Örömmel vesszük, ha

programunk megvalósításába aktívan is bekapcsolódnak, például szakértői előadások tartásával.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói is aktív részesei nevelési programunknak.

Szívügyünknek tekintjük, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas és



- 23 -

újrafelhasznált papírok használatával, kicsinyített és kétoldalas fénymásolással, digitális

információáramlással), hogy folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott

nyomtatópatront.

b) Az iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó

Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és

költségvetését, környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is alapvető

fontosságú a vele való jó együttműködés. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a

fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.

Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai

környezeti nevelési programokat.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a

különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból

kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a

látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak

legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott

intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

Civil szervezetek

A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési

munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon,

továbbképzéseiken. Szükségesnek tartjuk, hogy több, az egész tantestületet érintő

környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben.

Hivatalos szervek

A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és

egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra,

véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Az iskolai büfé

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata.

Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi



- 24 -

szerepeljen a büfé kínálatában. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai

diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény

ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé üzemeltetőjével.

Anyagi erőforrások

a) Saját erőforrások

Költségvetés

Az iskola költségvetése minden évben biztosít egy keretösszeget a környezeti nevelési

munkához szükséges eszközök és szakkönyvek megvásárlására, valamint az iskolai

környezeti témájú versenyek lebonyolítására, jutalmazására.

Az Evangélikus Gimnáziumért Alapítvány

Iskolánk alapítványa – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók osztálykirándulásokon

és nyári táborokban való részvételét. Arra is lehetőség van, hogy a tábori munkához

szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse.

b) Külső erőforrások

Saját bevétel

Az iskolának a teremkiadásból van saját bevétele, melynek egy részét környezeti

nevelési célokra fordítjuk.

Pályázatok

A pályázatok figyelése az iskola könyvtárosának feladata. Ő tájékoztatja a kollegákat a

pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes

egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

1.7.2. Alapelvek, jövőkép, célok

Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát,

tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

a fenntartható fejlődés;

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

alapvető emberi szükségletek;



- 25 -

emberi jogok;

demokrácia;

elővigyázatosság;

biológiai és társadalmi sokféleség;

az ökológiai lábnyom.

Hosszú távú célunk az, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek

érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

a környezettudatos magatartást és életvitelt;

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és

életvitelt;

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást;

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, a

rendszerszemléletet;

az egészséges életmód iránti igényt és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat,

módszereket.

A célok eléréséhez a következő készségeket kell kialakítani, fejleszteni a diákokban:

problémamegoldó gondolkodás;

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

analizálás és szintetizálás;

problémaérzékenység, integrált megközelítés;

kreativitás;

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

kommunikáció, médiahasználat;

konfliktuskezelés és -megoldás;

állampolgári részvétel és cselekvés;

az értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet

minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken egyaránt. A

fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok

számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül



- 26 -

hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek

segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra,

konfliktuskezelésre és -megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják

az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat

tudunk kialakítani.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha

minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne

elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet s benne az

embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése

kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között

már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a

humán területeken is.

Konkrét célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok

megvalósításához milyen lépések vezetnek.

Terveink:

a tantestület tagjainak minél szélesebb körű megnyerése a környezeti nevelési

munkához;

a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek

bemutatása;

a szakirodalom nyomon követése, eredményeinek felhasználása.

A hagyományok ápolása:

az iskola híres diákjainak számon tartása, emlékének ápolása;

a kerület nevezetességeinek feltérképezése;

nyári táborok, osztálykirándulások szervezése;

az osztálykirándulások évfolyamokra lebontott ütemtervének elkészítése

meghatározva az úti célokat, hogy diákjaink tanulmányaik végére

megismerkedhessenek a Kárpát-medence tájaival

környezetvédelmi témájú előadások meghirdetése.



- 27 -

Szaktárgyi célok:

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre;

a kétszintű érettségire való felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és

megoldási lehetőségeik);

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a

környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre);

interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);

tanórán kívüli szakórák szervezése;

természetvédelmi versenyekre való felkészítés;

multimédiás módszerek, számítógép alkalmazása a szakórákon.

1.7.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

1.7.3.1. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni.

Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció megteremtése. Minden lehetőséget meg kell

ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Ebben a következő lehetőségekkel élhetünk:

a terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások,

akadályversenyek, városismereti játékok stb. szervezése;

kézműves-foglalkozások (egy-egy ünnephez kötötten, tábori időben stb.), „akciók”

(pályázatok, kiállítások, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése) szervezése;

modellezés;

múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park látogatása, illetve szeméttelep,

hulladékégető, szennyvíztisztító stb. megtekintése;

versenyek szervezése;

szakkörök, táborok meghirdetése;

a hagyományok ápolása.

1.7.3.2. Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van

szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési

céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért

olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy



- 28 -

ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt tanítványai között alkalmazza, hiszen a

foglalkozások, módszerek csak így válnak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott

módszercsoport:

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;

játékok;

modellezés;

terepgyakorlat;

kreatív tevékenység;

közösségépítés;

művészi kifejezés.

1.7.3.3. Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a

környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott

vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

A biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz

szükséges eszközöket, vegyszereket biztosítani kell. Fontos, hogy a környezeti nevelési tanórák

és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok

és a tanulók rendelkezésére.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című

alfejezet tartalmazza.

1.7.3.4. Kommunikáció

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a

kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink az

írott, hallott és látott információkat okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra,

hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, hogy az értékes információkat meg tudják

különböztetni az értéktelentől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az

előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt –

ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.



- 29 -

Az iskolán belüli kommunikáció formái

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

házi dolgozat készítése;

poszterek készítése és bemutatása;

az iskolarádió felhasználása a híradásra;

drótpostán történő levelezés tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;

szórólapok készítése.

Az iskolán kívüli kommunikáció formái

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

környezetvédelemről szóló rádiós és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;

a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;

a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az

illetékes önkormányzattal.

1.7.4. Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola

életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai

ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és

értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.

A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében

mérjük is.

1.7.5. Továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell

tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt

szeretnénk, ha minél több tanárunk részt venne a külső intézmények által szervezett környezeti

nevelési tanár-továbbképzési programokon – lehetőleg minden évben más-más

munkaközösségből.



- 30 -

1.8. Egészségnevelési program

1.8.1. Elméleti háttér

Iskolánk egészségnevelési programja az Egészségügyi Világszervezet , a WHO egészségnevelési

útmutatására épül, mely szerint az egészségfejlesztő iskola elősegíti, hogy az iskola az élet, a

tanulás és a munka egészséges színtere legyen, és arra törekszik, hogy folyamatosan fejlessze

környezetét. E cél elérése érdekében iskolánk minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti:

a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az eredményes tanulás

előfeltételét;

a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, a szülők és a diákok

együttműködését,

az egészséges környezetet, az iskolai egészségnevelést, és egészségügyi

szolgáltatásokat biztosít.

A WHO meghatalmazása szerint az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki,

szociális „jól-lét” állapota, tehát nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség

kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt a diákoknak:

ha az egyén integrálódik a közösséghez (a családhoz, az iskolához);

ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud;

ha individuális önállóságát megőrzi;

ha megteremti az összhangot a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi

lehetőségei közt.

Az iskolának jelentős szerepe van abban, hogy a tanulók a fent említett feltételeknek

megfeleljenek, és ezáltal egészségüket megőrizhessék. A korszerű egészségnevelés az egészségi

állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartoznak például a következők:

az egészséges táplálkozás alapelveinek megismertetése;

ötletek adása a szabadidő aktív eltöltéséhez,

a mindennapos testmozgás elősegítése;

a személyi higiéné;

a lelki egyensúly megteremtése;

a harmonikus párkapcsolat ideáljának kialakítása;



- 31 -

a családi életre való nevelés;

a családtervezési módszerek ismertetése;

az egészséges és biztonságos környezet kialakításának igénye;

az egészségkárosító magatartásformák elkerülése stb.

1.8.2. Az egészséges iskola

A személyes kapcsolatok gazdagsága teszi az iskolát valódi életteli színtérré. Ezért fontos az

egészséges iskola megteremtése, mely nemcsak külső körülményeiben, hanem szocializációs

szerepében is olyan hely, ahol a diák otthon van, ahol gondjait megbeszélheti.

A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben a hosszú időszakban érdemi hatást lehet

gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később

kialakuló szokásaikat, az életideálokat.

1.8.3. Az iskolai egészségnevelő program szereplői

a tantestület (kiemelt szerepük van a testnevelőknek, a biológia szakos tanároknak és az

osztályfőnököknek, valamint az egészségfejlesztésben képzett pedagógiai

szakembereknek és az iskolaigazgatónak),

a diákok,

a szülők,

az iskolaorvos,

a védőnő,

az iskolalelkész,

a szabadidő-szervező,

a diákönkormányzatot segítő pedagógus,

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

Az iskolai egészségnevelő program a diákokért van, az ő egészséges életvitelüket szolgálja.

Tanítványaink egészségügyi problémáiról közvetlenül tudomást szerezhetünk, ha megvan a

bizalom az iskolai egészségnevelő program szereplői között. Ennek a bizalomnak a kialakítása a

program egyik legfontosabb célja. A különböző vizsgálatok, felmérések pedig a közvetett

információszerzést szolgálják.



- 32 -

Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakemberek elsősorban az osztályfőnökökre

támaszkodhatnak, de szükséges a pedagógusok és az iskolai egészségügyi szolgálat

munkatársainak szoros együttműködése is. A legjobb program sem lehet eredményes, és a

legfelkészültebb egészségnevelő, drogügyi prevenciós szakember sem tudja ellátni feladatát az

iskolavezetés és a kollégák támogatása nélkül. Fontos, hogy a tanárok tudják, mi a feladatuk, és

mit kell tenniük, ha kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak.

Szükség van arra, hogy az iskolaigazgató, az egész tantestület, minden pedagógus egyetértsen az

iskola egészségnevelő céljaival. Minden munkatárs véleménye fontos. Össze kell gyűjteni a

nevelőtestület módszereit, ötleteit, de tisztázni kell, kik azok, akikre leginkább számítani lehet.

Kiemelt jelentőségű a szakirányú végzettséggel rendelkező tanárok (biológia, testnevelés

szakosok) bevonása a munkába.

A szülők a diákok egészséges életvitelének cselekvő alakítói. A szülők és az iskola

együttműködése elengedhetetlen. A szülők véleményét a szülői értekezleteken, fogadóórák során

ismerhetjük meg, ezen alkalmakkor gyűjthetjük össze az álataluk megfogalmazott problémákat,

melyeket közösen – szülők, pedagógusok, diákok és más szakemberek együttműködésével –

oldhatunk meg.

Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő együtt látja el. Feladatuk a

tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, az érzelmi és intellektuális

fejlődés követését és a kóros elváltozások korai felismerését.

Az iskolalelkész feladata – egyebek mellett – a tanulók, tanárok és más alkalmazottak

lelkigondozása, szükséges esetben a megfelelő szakemberhez való irányítása.

1.8.4. Az egészséges életmód és életszemlélet, magatartás területei

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,

a mozgás fontossága,

a testi higiénia,

az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, AIDS-

prevenció,

személyes krízishelyzetek felismerése és a megoldási stratégiák ismerete,

a tanulás és a tanulás technikái,



- 33 -

a szenvedélybetegségek elkerülése (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-használat

megelőzése),

személyes biztonság (közlekedés),

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, a környezeti ártalmak

elkerülése,

a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat),

a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja.

1.8.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink

A hagyományos egészségnevelő felvilágosítás

Helye elsősorban az osztályfőnöki óra. A hagyományos egészségnevelő felvilágosítást azért

alkalmazzuk, mert a megfelelő ismeretek tudása helyes döntésekhez és az életvezetés helyes

alakításához vezet. (Például a világ számos országában nagyon jó eredményhez vezettek azok az

egészségnevelő kampányok, melyek a dohányzás veszélyeire, a helyes táplálkozási szokásokra

és a mozgásban gazdag életmódra hívták fel a figyelmet.)

A hagyományos felvilágosítás azonban nem elegendő a tanulók viselkedésének a

befolyásolására. Más, iskolán kívüli motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek

lehetnek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén érdemi eredményeket

tudjunk elérni. A hagyományos egészségnevelés jellemző vonása, hogy általában egyoldalú

közlési forma: a diákság aktív és személyes bevonása nélkül történik. A nagyobb hatékonyság

elérése érdekében pedig gyakran fordul elrettentő információk bemutatásához.

A rizikócsoportok felismerése

Az iskolaorvosi vizsgálatok során sor kerül a tanulók életkorhoz kötött kötelező

szűrővizsgálatára. A túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küszködő diákok számára

gyógytestnevelést biztosítunk.

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások

A hagyományos egészségnevelő felvilágosítás, ismeretbővítő módszer hiányosságait, korlátozott

hatékonyságát felismerve jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik

megfelelő eszköznek. Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító

magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak

meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul



- 34 -

tűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programunk

működtetéséhez adott esetben külső szakértőket is bevonunk, hogy szocializációs lehetőséget

biztosítsunk diákjainknak társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére.

Ilyenek lehetnek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoport-

foglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret

fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a

dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Az ilyen csoportos foglalkozások célja, hogy a

résztvevőket ne csak arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre,

hanem arra is, hogy például igent tudjanak mondani az egészségre, és megvédje őket a divatos,

de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes

testépítéstől.

1.8.6. Szervezeti keretek

Szinte minden tantárgy tanítása során előkerülnek olyan kérdések, amelyek az egészséges

életmódra nevelés kérdéseit érintik, de elsősorban az osztályfőnöki órák nyújtanak alkalmat a

fenti témák megbeszéléséhez. Mindezeken túl a testmozgás lehetőségét biztosítják a

testnevelésórák, az iskolai sportkörök,

az osztálykirándulások,

az iskolai sportrendezvények (Fasor-kupa, az evangélikus gimnáziumok közötti

rangadók),

sítábor, nyári táborok,

délutáni, hétvégi szabadidős foglakozások,

a vetélkedők, versenyek, játékos programok (iskolanapi programok, tanár-diák meccsek)

a néptáncoktatás, szalagavató bál.

1.8.7. Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló testi és lelki egészségnevelési témák

évfolyamok szerint


a) lelki egészség (mentálhigiéné): 2 óra

A lelki fejlődés folyamatai, meghatározói. A gátlások kialakulása és leküzdése. Az agresszió és

hatása az egyénre. Önmagunk elfogadásának és elfogadtatásának képessége. Az esztétikum

hatása a lelki fejlődésre.

b) testi egészség: 3 óra

Az emberi test életműködésének ismerete az önismeret lényeges eleme. Az egészségmegőrzés

belső igényének kialakítása. Az egyéni adottságok, hajlamok figyelembevétele a szervezet



- 35 -

működésében. A balesetek elkerülése. A közlekedés szabályai. A biciklivel való közlekedés

egészségmegőrző szerepe és veszélyei.


a) lelki egészség: 2 óra

A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza, az életkorból fakadó

problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktus a szülőkkel és a

pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.). Önismeret, önkontroll,

önértékelés, önbizalom. Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és képesség. A

képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelés, az

alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának

technikái. A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele és a megfelelő

mentálhigiénés állapot mint az eredményes konfliktuskezelés alapja. A kudarcok tűrése,

tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége.


Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének

kiépítése. A testi és lelki egészség összefüggései (pl. az önfegyelem, az akaraterő, az

énazonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában, a pszichés zavarok testi jelei).

Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az önismeret szerves része (egyéni

hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria tudatosítása). A serdülés testi

sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése.

Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. Az egészséget fenyegető tényezők

ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel,

egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb.). Fertőzések, járványok. A betegségek

megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges

életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvés a lelki egészség megteremtésére stb.).

Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete,

betartásuk: segítségnyújtás baleseteknél). Az egészséges táplálkozás, a háztartás szervezése.


a) lelki egészség: 2 óra

Emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság,

ugyanakkor az autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás. Az önálló döntés

képessége, a lehetőségek mérlegelése, személyes felelősségvállalás. A művészi önkifejezés, a

humor, a játék, a műélvezet mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának



- 36 -

hatékony eszköze. Élményképesség, érzelmi jelenlét mindabban, ami történik velünk, a pozitív

és negatív élmények feldolgozásának képessége. Saját magunk tisztelete, méltósága,

egyéniségünk színeinek vállalása. Érzelmeink vállalása s a velünk kapcsolatban lévő emberek

ösztönzése ezek vállalására. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az

emberi gesztusok esztétikuma iránt. A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel

szembeni tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés.


Szexuális kultúra, felelősségvállalás egymás iránt, a fogamzásgátlás módjai és kockázatuk, a

gyakran váltogatott partnerkapcsolatok veszélyei, az abortusz körüli viták. Szexuális

rendellenességek, devianciák, homoszexualitás, a nemi betegségek és a nemi magatartás

összefüggése, az AIDS. Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése,

illetve gyógyításuk: a mértéktelen alkohol-, kávé- és gyógyszerfogyasztás, a kábítószerek, az

alkoholizmus. A drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések). A betegekkel,

fogyatékosokkal szembeni helyes magatartás. Beteg, gondozásra szoruló családtagok.

A speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintő kérdések megvitatásához

meghívott előadót (orvost, biológiatanárt, szexuálpszichológust) kérünk fel, aki kész a felmerülő

konkrét problémák megválaszolására is. A tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán

is, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem mindig van idő, és nem megfelelő a

környezet sem. Fontos, hogy azok a diákok, akik igényt tartanak rá, kapjanak lehetőséget a

négyszemközti beszélgetésre is.

1.8.8. A mindennapos iskolai testedzés programja

A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi

egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52. § (9–10),

valamint az 53. § (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló

243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között.

Ennek célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás

eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó mozgásszegény

életmód komoly egészségügyi problémák forrása lehet. A fizikai képességek hanyatlása a

szellemi teljesítmény romlásához is vezethet. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között

kialakítható az egészségtudatos magatartás, valamint kitűnően fejleszthetőek a szociális

kompetenciák is. Iskolánkban minden diák előtt nyitva áll a lehetőség, hogy tanítás után a

különböző sportkörök munkájába bekapcsolódjon, illetve igénybe vegye a konditerem

szolgáltatásait.



- 37 -

1.8.8.1.A mindennapos testmozgás megvalósítását szolgáló program

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai

szempontok figyelembevétele szükséges a konkrét feladatok megszervezése során:

Lehetőség szerint minden tanuló mindennap vegyen részt a testmozgást szolgáló

programban.

Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás, a

testnevelésóra.

Érvényesüljön a sport személyiség- és közösségfejlesztő hatása (kreativitás,

együttműködési és szociális készségek stb.).

A testmozgásprogram az életkori sajátosságok figyelembevételével játékos, táncos

elemeket is tartalmazzon.

A mindennapos testmozgás az életminőség javítását szolgálja.

1.8.8.2. A mindennapos testmozgás oktatás-szervezési formái:

Órarendi keretek között szervezett foglalkozások rendje

évfolyamonként heti 2,5 óra testnevelés;

néptánc: heti 1 óra az 5–6. évfolyamosoknak (nem kötelező);

gyógytestnevelés: hetente 2 óra az arra rászorulóknak.

Tanórán kívüli sportfoglalkozások:

sportkörök, diáksportkör;

osztálykirándulások, túrák,

téli-nyári sporttáborok;

iskolai szintű sportversenyek, évfolyambajnokságok, vetélkedők;

sportnap („Fasor kupa”).

A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendjét az iskola éves munkaterve tartalmazza.

1.8.8.3. Az iskolán kívüli sportolási lehetőségek támogatása

rendszeresen csatlakozunk más szervezetek, intézmények sportprogramjaihoz.

A tehetséges tanulókat sportegyesületekhez irányítjuk.



- 38 -

1.9. A pedagógiai program végrehajtásának tárgyi feltételei


eszközök és felszerelések

Iskolánk – feladatainak ellátásához – rendelkezik a Közoktatási törvény 38. § (1) bekezdésében

meghatározott feltételekkel. Ugyanakkor helyzetünk elemzésekor azt is bemutattuk, hogy az

intézmény rangjának megőrzéséhez, az egykori Fasor fényének helyreállításához az épület

további rekonstrukciójára és az eszközrendszer folyamatos fejlesztésére lenne szükség. A

kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékhez csatoltunk egy ütemtervet is a 2003 és 2008 közötti

időszakra, amelyben felsoroljuk, hogy milyen fejlesztésekre, beruházásokra lenne szükség

intézményünkben. Ezt a dokumentumot a fenntartónknak megküldtük.


eszközök és felszerelések jegyzéke

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzéke a Pedagógiai program 1. számú melléklete tartalmazza.

1.10. Az iskolai életről és hagyományainkról

1.10.1.Általános munkarend

Iskolánk általános munkarendjét a Szervezeti és működési szabályzat és a Házirend

maradéktalanul tartalmazza, így arra most külön nem térünk ki.

1.10.2. Hagyományaink

Gimnáziumunk hagyományai az egykor a világ legjobb középiskolái között számon tartott

intézmény múltjában gyökereznek, az oktató és nevelőmunkához, a diákélet eseményeihez és

iskolánk szellemiségét, érték- és célrendszerét is jelképező szimbólumokhoz kapcsolódnak.

Intézményünk szimbólumai:

Jelmondatunk

Gimnáziumunk jelmondata: timor Domini principium scientiae – az Úrnak félelme az ismeret

kezdete. Ez a mottó a magyarországi protestáns oktatás kezdeteivel kapcsol össze bennünket, és

az iskola épületén keresztül is rámutat a méltán híressé vált fasori hagyományra, ugyanakkor

örök érvényű üzenete által a jelenben is munkánk alapvetését, kiindulópontját kell, hogy jelentse.

Címerünk



- 39 -

A gimnázium címere és jelképe 1865 óta bizonyítottan a jelenleg is használt körpecséten

megjelenő szimbólum. Ezen egy „Ébren” feliratú pajzs látható tetején a felkelő Nappal és leveles

ágakkal körbevéve. A pecsét bal oldalán egy kereszt és egy Szentírás látható a kihajtott ágak

között.

Jelvényünk

Sokan – különösen is a jelenlegi öregdiákok – az iskola autentikus jelképének leggyakrabban a

huszadik század elején készült gimnáziumi sapkajelvényt tartják. Ezen egy vörös pajzson

Luther-rózsát helyeztek el „Ev G” felirattal. A pajzs tetején a magyar korona szimbolikus

ábrázolása látható.

Mellényünk

Varga Edina iparművész 1997-ben nagy körültekintéssel tervezte az ünnepélyeinken használatos

egyenruhát, mely az összetartozást erősíti. Szép, kényelmes, praktikus viselet.

Állandó kapcsolatot tartunk öregdiákjainkkal, akik sokrétű tevékenységükkel segítik

iskolánkat. A velük való együttműködést – különös figyelemmel az újraindulás óta

érettségizettekre – a jövőben szeretnénk szorosabbra fűzni.

Iskolánk egyházi jellegéből következő hagyományaink a hetenkénti, órarendben iktatott

áhítatok, egyházi ünnepekhez kapcsolódó istentiszteletek és egyéb lelki alkalmak.

Nemzeti ünnepeinkhez, jeles napjainkhoz kapcsolva megemlékezéseket, műsorokat

szervezünk. Évente rendezünk –tanár és diák – csendesnapokat, diáknapokat, a „Fasor kupa”

sportbajnokságot és egyéb versenyeket. Rendszeresen szervezünk klubdélutánokat és esteket,

idegen nyelvi műsorokat; bel- és külföldi osztálykirándulásokat.

Nyaranta különböző korosztályoknak hirdetünk meg táborokat, népszerűek az évente

szervezett sítáboraink. Újonnan érkező diákjainkat az első tanév előtt „gólyatáborba” várjuk.

Iskolánkban nagy hagyományai vannak az önképzőköri munkának, diákjaink számtalan

különóra és szakkör tevékenységébe kapcsolódhatnak bele.

Gimnáziumunkban demokratikusan, saját alapszabály szerint működő Diákönkormányzat

tevékenykedik, alakítva és ápolva a diákélet hagyományait.

Reméljük, hogy a jövőben a hagyományaink, identitástudatunk erősítője lehet az óraközi

szüneteket és tanórák kezdetét jelző „dallamcsengő” is. Az ehhez szükséges feltételek

megteremtésén dolgozunk.

A hagyományaink őrzése, ápolása iskolánk életének nélkülözhetetlen része, tanárainak és

diákjainak a jövőben is alapvető feladata lesz.



- 40 -

1.11. Az iskola és a tanulók együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei

1.11.1.Tanulói részvétel, diákönkormányzat szervezete és működése

Iskolánkban diákönkormányzat működik, amelynek fontos szerepe lenne a közösségi

élet, az érdekvédelem, a szabadidős szervezések, a demokráciára nevelés területén. A

diákönkormányzat segítése, patronálása, irányítása tanári feladat. A választott diákvezetőségnek

ugyanis szüksége van egy olyan felnőttre, aki segíti munkájában, aki rendelkezik az empátia

képességével, aki fontosnak tartja a tanulókkal való folyamatos találkozást és foglalkozást, aki

meg tudja várni, hogy a tanulók a legképtelenebb ötleteiket elmondják, higgadtan tud ezekre

reagálni, tud magyarázni, érvelni, meggyőzni, nem sértődékeny, nem kíván a magasból, a

mindent tudó tanár szerepéből irányító szerepet fölvenni. Ha tanár és a diákvezetőség egymásra

talál, akkor az együttműködés mind pedagógiai, mind szervezeti, mind tevékenység-szervezési

szempontból gyümölcsöző lehet.

A diákönkormányzatot segítő tanár szerepeit a következőkben látjuk:

összekötő a diákság, a diákönkormányzat és a tantestület között,

segíti, támogatja, ösztönzi, időnként ellenőrzi a diákönkormányzat tevékenységét,

tapasztalataival segíti, sugalmazza a szabadidős szervezéseket, türelmes, megértő

viselkedéssel lefaragja a szélsőséges megnyilvánulásokat,

vállalja, hogy tantestületi vitákban, megbeszéléseken a diákok érdekeit képviseli,

mellettük érvel, természetesen a lehetséges kereteken belül, nem minden áron és

nem minden határon túl.

A diákönkormányzatot segítő tanár kell hogy rendelkezzen olyan jogi ismeretekkel, amely

tartalmazza az ifjúsággal kapcsolatos jogokat, a diákjogi chartában megfogalmazott dolgokat, a

Közoktatási törvényben meghatározott tanulói jogokat, a Házirend, a Működési Szabályzat

tanulókra vonatkozó meghatározásait.

A diákönkormányzatot segítő tanár nem főnöke a diákönkormányzatnak, hanem segítője,

ösztönzője, sugalmazója, támogatója és mentora.

1.11.2. Istentiszteletek és áhítatok

A tanulók lelki nevelésén túl az istentiszteletek és a hetenkénti áhítatok közvetetten és

közvetlenül építik az iskola és a diákok közösségét. A hetenkénti áhítatokhoz kapcsolt

információs, „hirdetési percek” közvetlenül is segítik az iskolai élet működését, erősítik a diák és

az iskola kapcsolatát. Ezen túlmenően a jövőben kiemelt célunk a diákok rendszeresebb

bevonása ezekbe az alkalmakba, illetve aktivizálása ezeken az alkalmakon.



- 41 -

1.11.3. Önképző köreink

Az iskola és diákok együttműködésének alapjai és motorjai a gimnáziumunkban működő

önképző körök. Ezek közül átfogó céljai miatt különösen is kiemelkedik az Ordass-klub,

diákjaink közösségi szerepvállalását serkentő, erre felkészítő önképző kör.

1.11.4. Iskolaújság, iskolarádió

Szeretnénk, ha az elsősorban támogatóinknak, diákjaink szüleinek készülő Fasori Hírmondó

mellett diákjaink is készítenének állandó és színvonalas diákújságot. Ilyen irányú törekvések

noha újra és újra megjelentek iskolánk életében, ezek a szükséges feltételek hiányában rendre

elhaltak. Ennek ellenére az ehhez szükséges tárgyi, anyagi és személyi feltételek kialakításán

dolgozunk, célul tűzve ki a rövid távon történő megvalósítást. Emellett szintén célunk, hogy

iskolánkban színvonalasan és rendszeres időközönként iskolarádió is működhessen, tájékoztatva

a diákokat. Az erre vezető első lépéseket már megtettük, az újjászervezett iskolarádiót kísérleti

jelleggel elindítottuk.

1.12. Az iskola és a szülői ház kapcsolata és továbbfejlesztésének lehetőségei

Az intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe

veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztésének

elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködése.

Ezen együttműködés

alapja a közös felelősség,

megvalósulási formái:

a kölcsönös támogatás

koordinált pedagógiai tevékenység,

feltétele:

a kölcsönös bizalom és tájékoztatás

az őszinteség,

eredménye:

a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán

kedvezően fejlődő személyiség.

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az

alábbiak köré rendezzük.

a./ Szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk:



- 42 -

aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, ezek szervezésének tevőleges segítése,

aktív szülők delegálása az intézmény igazgatótanácsába, iskolai szülői

munkaközösségbe,

szülői szervezetek aktív működése, őszinte véleménynyilvánítás, kapcsolatkeresés,

együttműködő magatartás, pedagógusok munkájának tisztelete,

nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása,

a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése,

érdeklődő, segítő viszonyulás az iskola belső életéhez,

szponzorok, támogatók szervezése, szponzori segítségnyújtás

az Evangélikus Gimnázium Alapítvány támogatása.

b./ Intézmény részéről a helyes neveléshez a következő tevékenységi formákat ajánljuk:

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, személyiségük

fejlődéséről, magatartásáról (¼-ed, ½-ed, ¾-ed évi értesítők, év végi bizonyítvány,

ellenőrző, személyes megbeszélés stb.)

az intézmény helyzetével, életével kapcsolatos rendszeres tájékoztatás adása (honlapon,

Fasori Hírmondón és egyéb kiadványokon keresztül),

munkatervben előre tervezett szülői értekezletek, fogadóórák,

szülő(k), pedagógus(ok) által kezdeményezett rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák,

iskola által szervezett családi („iskola”) kirándulások,

igény esetén nyílt napok (órák) szervezése,

szükség esetén családlátogatás,

hátrányos helyzetű tanulók esetén a családtámogatás segítése, szervezése,

felvilágosító, ismeretterjesztő előadások szervezése,

szükség esetén nevelési, pályaválasztási tanácsadás szervezése.

c./ Szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:

osztály – család közös kulturális, sport és szabadidős tevékenységének szervezése,

közös rendezvények szervezése (pl. „szülők csendesnapja”) a szülők és pedagógusok

részvételével,

előre egyeztetett formában, tanulói részvétellel szervezett szülői értekezletek, fogadóórák

rendezése,

szülők bevonása a fejlesztési koncepciók kidolgozásába,



- 43 -

alapítványunk további támogatására való buzdítás, a támogatásokkal való részletesebb

elszámolás,

az iskolai honlap, és az online digitális kapcsolat kiépítése, illetve további fejlesztése.

1.13. Az iskola és a kollégium kapcsolata és továbbfejlesztésének lehetőségei

Az iskola és kollégium kapcsolata fontos része az iskolai nevelésnek. Ahogyan a szülőkkel való

kapcsolat minősége meghatározó, úgy a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztésének

szintén elengedhetetlen feltétele a kollégiumi nevelők és a pedagógusok koordinált, aktív

együttműködése. A kollégiumi pedagógusokkal szükség szerint tartják pedagógusaink és az

iskola vezetése a kapcsolatot, illetve a negyedévi zárások előtt az osztályfőnökök külön is

megbeszélést folytatnak a kollégiumi nevelőkkel. Az iskola és a kollégium a diákok

előmeneteléről és magatartásáról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jövőben szeretnénk még

tudatosabb együttműködést kialakítani.

1.14. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának

programja

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói

magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (Nat)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása,

elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete

jelenti.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag

megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van

szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat

érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és

társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint

például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún.

cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat)

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A

tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú

folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja

hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek

érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a

nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket,

hozzáállást, értékrendet kell formálni fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban



- 44 -

elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói

magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv

érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a

jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról

hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési

folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és

megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó,

akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen

differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani.

E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a

korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a

hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés,

hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásában lényeges például:

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:

a tájékozódás képessége,

a döntés helyzet felismerése és

a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket

e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás

során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus

fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola

befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív

marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos

mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és

megoldásának képessége és készsége jellemez.

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti

problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind

a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk ön- vagy csupán vállalati

profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és

természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe

veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai

környezetük megtartására törekednek.

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk

erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló

fogyasztás között.

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon

történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez,



- 45 -

de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát,

valamint a hulladék és a szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék

teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége –

ne kerüljenek veszélybe.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén

érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel

kapcsolatos tartalmak.

Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások;

Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);

Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;

Magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái;

Osztályfőnöki – tudatos, kritikus fogyasztói magatartás

Biológia – ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos fogyasztás, génmódosított

élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és

divatjaik, egészséges táplálkozás

Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok,

háztartási vegyszerek, kozmetikumok, célszerű és tudatos használatuk;

Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói

veszélyforrások, telefónia;

Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám

története stb;

Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai;

Tantárgyközi projektek ( pl.: Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?).

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) osztályfőnöki órákon

Hazai és nemzetközi együttműködések ( más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel,

cégekkel)

Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel

kapcsolatos foglalkozások.

Módszertani elemek, kompetenciaalapú fejlesztés

Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a

hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból

préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a

fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és

csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az

egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a

feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokáskialakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek

együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a

családok és a közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb

segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói

döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a

gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési



- 46 -

szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az

információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a

család vásárlói magatartását.

A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása

megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független

gondolkodás fejlesztésének.

Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi

és globális problémákon keresztül.

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

Riportkészítés az eladókkal

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

Egyéni és csoportos döntéshozatal

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

Szimulációs játék, esettanulmány

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci

magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

1.15. A közlekedésre neveléssel összefüggő ismeretek elsajátítása

1. Tanítási órákon

- osztályfőnöki órán: a közlekedés résztvevői, elemei, szabályai, területe

- testnevelés órán: a közlekedés különböző típusainak gyakorlása

2. Az óraközi szünetekben való közlekedés

- az iskola épületei között

- az iskola épületeiben

- a biztonságra való törekvés

3. Tanítási órán kívüli

- tanulmányi kirándulások: a gyalogos, kerékpáros, autóbuszos és a vasúti közlekedés

jellemzőivel való ismerkedés

- közlekedési versenyeken való részvétel

1.16. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással és az erőszakmentes

konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek megismerése és

elsajátítása



- 47 -

Tanítási órákon

osztályfőnöki órán: előadások meghallgatása, beszélgetések, viták, helyzetgyakorlatok,

társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel

kapcsolatosan

történelem órán: az erőszak szerepe a társadalmak történelmi fejlődése során

minden tanítási órán - ha szükséges - az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal való

ismerkedés

Tanítási órán kívüli tevékenységek

tanulmányi kirándulásokon, tanulmányi utakon vizsgálni, megismerni más települések, országok,

rétegek és korosztályok helyzetét, viszonyulását

2. HELYI TANTERV

2.1. Eszközök, eljárások

Gimnáziumunk a Nevelési programját és a helyi tantervét a hatályos jogszabályokat alapul véve

készítette el. A helyi tantervek kidolgozásához figyelembe vettük a kerettantervek ajánlásait.

Nevelési, oktatási eszközeink, módszereink és eljárásaink megfelelnek a korszerű, differenciált

oktatás és nevelés eszközeinek, módszereinek és eljárásainak.

2.2. Oktatási rendszerünk szerkezete

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások

áttekintő táblázatát a Pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza.

A jövőben is meg kívánjuk őrizni a nyolc illetve négy évfolyamos és az emeltszintű nyelvi és

természettudományos képzéssel kiegészített gimnáziumi képzést is. Mindhárom forma sajátos

erényekkel rendelkezik, bármelyik elhagyása ma komolyan veszélyeztetné a minőségi

oktatómunka folytatását.

Iskolánk hagyományaiból és múltbéli kimagasló eredményeiből vezérelve 2010.

szeptemberétől újra indítjuk a klasszikus emeltszintű természettudományos képzést.

2011. szeptemberétől pedig a nyelvi előkészítőt felváltva az emeltszintű angol, német

nyelvi képzés kerül indításra.

Meg kívánjuk őrizni kollégiumunkat, ezzel biztosítva az országos beiskolázásban való

részvétel lehetőségét. Úgy érezzük, a kollégium működtetésével komolyan hozzájárulunk a jó

irányú társadalmi mobilitáshoz, a nem fővárosi, anyagilag szerényebb, de a tanulás, a művelődés



- 48 -

és a tudományok iránt fogékonyabb rétegekből verbuválódó fiatalok szellemi elitbe való

bejuttatásával.

Hagyományainkból, eredményeinkből következik, s a tehetséges diákok beiskolázása

révén alapvető célunk és feladatunk a diákok továbbtanulásra való felkészítése. Így fontosnak

tartjuk, s mindhárom struktúrában a kidolgozott az óratervek által biztosítani kívánjuk a tanulók

általános, minden tárgyból megfelelően magas színtű képzésének lehetőségét; ugyanakkor

kiemelt szerepet szánunk a tehetséggondozásnak.

A kerettantervi követelményeket mindhárom struktúrában és minden évfolyamon

megtanítjuk. Továbbra is követni kívánjuk iskolánk általános gyakorlatát és hagyományát, hogy

az átlagnál többet és alaposabban tanítunk. Ezt a kötelező, a szabadon tervezhető és a választható

órák összhangjának kialakításával kívánjuk elérni.

Rendkívül fontosnak tartjuk az idegen nyelvek tanítását, két idegen nyelvből a magas

szintű képzést. Ezt számos módon elősegítjük:

a kerettanterv ajánlott óraterveihez képest magasabb idegen nyelvi óraszámokkal;

a – gyakran tudásszintek szerint is kialakított – csoportbontásokkal;

azzal a gyakorlatunkkal, hogy az első idegen nyelv tanulása a diákok számára

„haladó” szintről való folytatást jelent - hisz az általános iskolában eddig tanult

angolt v. németet folytathatják; (így nem vész kárba a korábbi évek tanulása, s

nem kell két idegen nyelvet egyszerre elkezdeni a gimnáziumban)

Iskolánk egyházi jellegéből következően nagy hangsúlyt fektetünk a keresztény hit

oktatására, diákjaink vallásos nevelésére. Az oktatás megszervezése során figyelembe vesszük a

történelmi keresztény felekezetek kerettantervi ajánlásait, az oktatás színvonalának állandó

emelése és szinten tartása érdekében rendszeresen egyeztetünk ezen felekezetek vezetőivel.

Alapvető feladatunknak tartjuk a diákok egészséges életmódra való szoktatását és

környezeti nevelését.

A közoktatási törvény követelményeinek megfelelően helyi tantervünk biztosítja az iskolaváltás,

a tanulók – szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel történő – átvételének

lehetőségét.

A kialakított óraterveknek megfelelő helyi tanterveket az egyes tantárgyakból a

munkaközösség-vezetők irányításával szaktanáraink készítették. A tantervek tükrözik tanáraink,

vezető tanáraink gazdag oktatói-, programírói-, tankönyvírói tapasztalatait. Az egyes tanterveket

a szakmai munkaközösségek megvitatták és elfogadták. Természetes, hogy ezek konkrét

megvalósítása részleteikben mutathatnak majd bizonyos sokszínűséget - hisz mindenki a maga



- 49 -

hangsúlyait érvényesíti oktató munkájában, ami persze – az alapvető előírások (pl. időbeosztás)

alkalmazása miatt – az átjárhatóságot nem akadályozza meg, sőt: erénye kell, hogy legyen egy

iskolának.

Az alkalmazott tankönyvek, tanulási segédletek, taneszközök megválasztása a szakmai

munkaközösségek döntése alapján egy adott területen többféle is lehet. Ennek elveit a következő

pontban dolgoztuk ki.

2.2.1 Az oktatás szerkezete - specialitások

nyolcosztályos gimnáziumi képzés: 5-12. évfolyam

9. évfolyamon nyelvi előkészítő – 9-13. évfolyam

négyosztályos gimnáziumi képzés: 9-12. évfolyam

emeltszintű angol, német nyelvi képzés: 9-12. évfolyam

emeltszintű természettudományos képzés 9-12. évfolyam

A képzés szakaszai:

Minden iskolai szerkezeti típusnál a képzés 2 éves ciklusokra bontható:

Elsõ szakasz (5. 6. évf.): szintre hozó, alapozó

Második szakasz (7. 8. évf.): előkészítő

Harmadik szakasz -9. évf.- szintre hozó, alapozó – a bejövő osztályoknál

-10. évf.- orientáló

Negyedik szakasz (11. 12. évf.): intenzív felkészítő, közép- és emeltszintű érettségire.

2.2.2. Belépés az iskolába

Az iskolába való belépés szabályait a Szervezeti és működési szabályzat és a Minőségirányítási

program maradéktalanul tartalmazza, így arra most külön nem térünk ki.

2.2.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

Adminisztratív formai feltétel: az előző tanév eredményes befejezését igazoló

bizonyítvány.

A továbbhaladásról az osztályozó értekezleteken hozott döntések alapján a tanulót tanító

tanárok illetve a nevelőtestület egésze dönt.

2.2.4. Az átjárhatóság feltételei

Átjárhatóság iskolán belül csak igazgatói engedéllyel, ha szükséges különbözeti, illetve

osztályozó vizsgák letételével lehetséges.

A gimnázium felsőbb osztályaiba más iskolából történő átjelentkezésről és felvételről – a

szükséges különbözeti vizsgák eredményes letétele és az érintett osztályfőnökkel való egyeztetés

után – gimnáziumunk igazgatója dönt.



- 50 -

2.3. Az egyes tantárgyak cél-tananyag-követelményrendszere

Az egyes tantárgyak cél-, tananyag és követelményrendszerét a Pedagógiai program 3. számú

melléklete tartalmazza.

2.3.1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskolai tankönyvellátás lebonyolításának szabályairól rendelkező - 1993. évi LXXIX. törvény

a közoktatásról, a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, a 23/2004. évi OM

rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, a központi költségvetési törvény –

jogszabályok szerint eljárva biztosítjuk tanulóink számára a tankönyvtámogatást.

Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott

személy (tankönyvfelelős) végzi. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben

résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt.

Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a

tankönyvterjesztés lebonyolítására.

A tankönyvek kiválasztása, rendelése

A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által jóváhagyott tankönyvjegyzék eljusson a

munkaközösség-vezetőkön keresztül a nevelőtestülethez.

Az alkalmazott tankönyveket és segédleteket a munkaközösségek választják ki az

osztályok, tanulócsoportok számára. Törekedni kell arra, hogy az egyes évfolyamokon a tanulók

azonos tankönyvekből tanuljanak.

A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai

tankönyvrendelés jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi

tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, segédletek nem változtathatók meg. A

tankönyvválasztásban a pedagógiai szempontok mellett a tankönyvek árát is figyelembe kell

venni.

A munkaközösség döntése a szaktanárra nézve kötelező érvényű. A tankönyvek listáját

osztályonként nyilvánosságra kell hozni, attól eltérni a tanév során nem lehet.

A munkaközösség-vezetők február 10-ig leadják a tankönyvfelelősnek a

munkaközösségek tankönyvrendelési igényeit. Az iskola minden év február 15-ig elkészíti a

tankönyvrendelést. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható,

becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvek osztályokra kötelező listáját ismertetni

kell a szülőkkel. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg

kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, pl. használt tankönyvvel

kívánja megoldani.



- 51 -

A szülő aláírásával kötelezettséget vállal, hogy augusztus végén a kívánt tankönyvek

csomagját átveszi és kifizeti.

A tankönyvek kiválasztási elvei összefoglalva a következők:

Az alkalmazott tankönyveket és segédleteket a munkaközösségek választják ki az

osztályok, tanulócsoportok számára. Törekedni kell arra, hogy az egyes évfolyamokon a

tanulók azonos tankönyvekből tanuljanak. A pedagógus nem választhat olyan

tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés jogszabályban

meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, segédletek nem változtathatók meg.

A tankönyvválasztásban a pedagógiai szempontok mellett a tankönyvek árát is

figyelembe kell venni.

A munkaközösség döntése a szaktanárra nézve kötelező érvényű. A tankönyvek listáját

osztályonként nyilvánosságra kell hozni, attól eltérni a tanév során nem lehet.

Az ingyenes tankönyvellátás biztosítása

A tankönyvtámogatás felhasználható:

a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére,

iskolai könyvtárból történő kölcsönzésre (használt tankönyv),

a tankönyvek napköziben, tanulószobában történő elhelyezésére.

Iskolai könyvtári könyvekkel biztosítjuk, hogy a napközis és tanulószobai foglalkozásokon a

tanulók rendelkezésére álljanak a tankönyvek a tanítási órákra történő felkészüléshez.

A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

A nevelőtestület december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban

értesíti a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót.

A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 6-7. §-

ában meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-

ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ingyenes

tankönyvellátásról.

A gimnázium tájékoztatja a szülőket, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. Az

éves központi költségvetési törvényben kell meghatározni az egy tanulóra jutó

tankönyvtámogatás összegét.



- 52 -

Az ingyenes tankönyvellátás keretében kapott tankönyveket iskolaváltoztatás esetén a

tanulónak le kell adnia az iskolai könyvtár számára:

ha tanulói jogviszonya iskolaváltással megszűnik, a jogviszony megszűnésekor,

ha ingyenes tankönyvellátásra való jogosultsága megszűnik, a jogosultság megszűnését

követő 15 napon belül.

A normatív kedvezmény iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által

meghatározott időben, az OM 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell

benyújtani. Az igénylőlaphoz csatolni kell a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló

okiratot. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább 15

nappal korábban, köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő

jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az

igénybejelentés jogával.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen

alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

Az ingyenesen kapott tankönyvek az iskolai könyvtár nyilvántartásába kerülnek, ezért a

tanév végén használható, jó állapotban kell a kedvezményezett diákoknak a könyveket

visszajuttatni a könyvtárba. (Ez azért is szükséges, mert a biztosított összeg iskolánkban nem

elegendő az ingyenes tankönyvcsomaghoz, és a következő években a korábban kedvezménnyel

juttatott tankönyveket is felhasználjuk az ingyenes tankönyvellátáshoz.)

Amennyiben a kedvezményezett diák a könyveket nem, vagy nem megfelelő állapotban

hozza vissza, úgy a tankönyvek teljes árát meg kell téríteni, tehát a tanuló, illetve a kiskorú

tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának

megtéríteni.

Az iskolai könyvtáros augusztus utolsó hetében, a tankönyvek átvételekor állományba

veszi azokat a tankönyveket, amelyekhez a tanulók könyvtári kölcsönzéssel juthatnak hozzá.

2.4. A tanulók értékelése, feladatainak és írásbeli és szóbeli beszámoltatásának

meghatározása (formája, rendje, korlátai, szerepe és súlya)

2.4.1.A tanulmányi munka ellenőrzésének alapelvei

A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével

összefüggésben megilleti az a jog, hogy értékelje a tanulók munkáját és minősítse

teljesítményüket. A Közoktatási Törvény azt is kimondja: „a pedagógus a tanuló teljesítményét,

előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év

végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését



- 53 -

az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az

érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az

év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a

kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló

teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1);

b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó

(3), rossz (2);

c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó

(3), hanyag (2).”

A törvényi előírások szellemében iskolánkban az értékelés főbb alapelvei a következők:

arra törekszünk, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva

történjen, elfogulatlan legyen és a minősítés (érdemjegy, illetve osztályzat) hitelesen

tükrözze a tanulói teljesítményt.

az ellenőrzés közvetlen célja informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az

értékelés feladata pedig a hiteles visszajelzést adjon a tanuló számára a teljesítményéről

és a követelményeknek való megfeleléséről.

az ellenőrzés és értékelés átfogó pedagógiai célja azonban a reális önértékelés, az önálló

tanulási képesség és igény kialakulásának segítése.

A tanuló érdemjegyet kaphat:

szóbeli feleletre

írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat)

önálló kiselőadásra

tanórai, tanórához kapcsolható munkára

tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre

Minden diákot évente, csoportbontás esetén félévente legalább egyszer, a tanórán szóbeli

felelet alapján is kell értékelni. A szóbeli feleleteket a felelet elhangzása után értékelni és az

értékelést indokolni kell.



- 54 -

A kötelező érettségi tárgyakból évente legalább annyi nagydolgozatot kell íratni, mint az

általános tantervű osztályokban a heti óraszám, de ez nem lehet kevesebb 2-nél. A többi tárgyból

is (a készségtárgyakat kivéve) félévente legalább egy nagydolgozatot kell íratni.

A dolgozatok érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a kijavított dolgozatokat meg

kell mutatni.

A nagydolgozatokat a szaktanár köteles az év végéig megőrizni. Amennyiben a szülő

kéri, az iskolában őrzött dolgozatokat – a szaktanárral előzetesen egyeztetett időpontban –

megtekintheti.

A dolgozatok íratásának rendjét, a javítási határidőket az iskola Házirendje szabályozza.

Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó öt munkanapon féléves/éves anyagból

témazáró dolgozatot íratni, vagy beszámoltatni kizárólag a tanuló kérésére lehet. Ha azonban a

tanuló ezt kéri a szaktanár joga eldönteni, hogy ad-e lehetőséget erre a beszámolóra.

Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a

tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás

megszűnését követő második napon (nem feltétlenül a tanórán) pótló dolgozatot köteles írni,(a

dolgozat nehézségi foka lehetőleg azonos az osztály által megírt dolgozattal).

Javító dolgozatot írni a szaktanár belátásától függően lehet. Ennek biztosítása a tanuló

számára nem kötelező, csupán lehetőség. Ugyancsak a szaktanár dönti el, hogy az eredeti

dolgozat érdemjegyét a félévi/év végi osztályzat számításánál figyelembe veszi-e. Ezzel

kapcsolatos álláspontját az év elején közli a diákokkal. A javító dolgozat megírásának időpontját,

a tantárgyi követelményt a szaktanár jelöli ki, erről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles.

A félévi/év végi osztályzatok megállapításakor az év közben adott érdemjegyek nem

feltétlenül egyenértékűek. A szaktanár döntheti el, hogy megkülönbözteti-e az érdemjegyeket, de

erről év elején tájékoztatnia a diákokat és a szülőket. Ha bizonyos érdemjegyek nagyobb súllyal

esnek latba, akkor ezt a naplóban is jelölni kell (pl. külön színnel beírva kell jelezni).

A törvényben előírtaktól eltérő osztályzat (pl. törtjegy) osztályzatként nem adható.

A érdemjegyek minimális száma félévenként legalább annyi, amennyi az adott

tantárgyból a heti óraszám, de egyetlen tantárgy esetén sem lehet kevesebb 2-nél, s ügyelni kell

azok időarányos eloszlására. Az érdemjegyeket az osztálynaplóba legalább havonta be kell írni.

A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az

osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi

osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli.

2.4.2. Házi feladatok – az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátjai



- 55 -

A házi feladat célja, hogy a tanuló az órán tanult új ismereteket megszilárdítsa, emlékezetébe

vésse, és lehetőséget biztosítson további gyakorlásra. Egyes esetekben a következő óra

tananyagát készíti elő.

A házi feladat lehet szóbeli tanulás, írásbeli, rajzos v. gyakorlati feladatmegoldás.

A házi feladatok mennyiségének meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a

diákok az iskolai 6-7, esetleg 8 órai iskolai munka után gyakran még különórák után érnek haza,

és gyakran 4-5 tárgyból kell másnapra készülniük.

Házi feladatok meghatározásának főbb szempontjai:

hétvégére illetve szünetekre sem adható több házi feladat, mint a munkanapok

egymást követő óráira.

több időt igénylő házi feladat esetén (házi dolgozat, gyűjtőmunka) legalább egy

hetet kell a munkára biztosítani, de ebbe az esetleges szünetek nem számíthatók

be.

Ha a tanuló valamilyen tőle független ok miatt nem tudott az órára készülni, azt az óra

elején köteles jelenteni, és a következő órára bepótolni. Az ellenőrzés módját a szaktanár

határozza meg.

2.4.3. Osztályzatok, érdemjegyek

A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló

adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatják a szülőket és a pedagógusokat,

minősítik a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és osztálynaplóba

beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga eredményei

alapján kell meghatározni a közoktatási törvényben leírtak szerint.

A tanulók szaktanáraik által javasolt év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, és

dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben – ha a tanuló javasolt év végi

osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől – a nevelőtestület felkéri az

érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, illetve, ha az indokolt

változtassa meg döntését.

Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület annak indokaival nem ért

egyet, a nevelőtestület az év végi osztályzatot a tanuló évközi eredményei alapján a tanuló javára

módosíthatja. Osztályozó vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathat meg.

A tanév végi osztályzat tanúsítja, hogy

a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette



- 56 -

ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez

tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez, vagy a záróvizsgára

bocsátáshoz.

2.4.4. Az osztályozhatóság feltételei

Az osztályozás az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, illetve

eredményes tantárgyi osztályozó vizsga alapján történik.

A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai nem haladhatják meg az évi 250 órát. (Az

igazolatlan órák közé a diákok késéseit is be kell számítani, oly módon, hogy a különböző

késések percei összeadva 45 percenként tegyenek ki egy igazolatlan órát.)

A tanuló, ha hiányzása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát

meghaladja és emiatt teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a

tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó

vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az

igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett

a törvényben előírt értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első

félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt

érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.

2.4.5. A tanulók értékelésének egyéb módjai, díjak, ösztöndíjak

A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent

az tanév végén – tanévzáró ünnepségen – átadott jutalomkönyv vagy dicsérő oklevél, melyet

„kiemelkedő tanulmányi munkáért”, vagy „kiemelkedő közösségi munkáért” kaphat a tanuló.

Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos vagy határokon túli viszonylatban kiemelkedő

versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen.

Tanulóink munkáját egyéb díjakkal és ösztöndíjakkal is elismerjük. A tanuló

értékelésének módja lehet az ellenőrző könyvbe és osztálynaplóba is bevezetett szaktanári,

osztályfőnöki, igazgatói dicséret vagy elmarasztalás.

2.4.6. A magatartás és a szorgalom értékelése

A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);

szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

osztályzatok használhatók.



- 57 -

A magatartás- és szorgalomjegyek elbírálási szempontjai

Az osztályfőnököknek a tanulók magatartásának megítélésekor elsősorban az alábbi

szempontokat kell figyelembe vennie:

Általános mérlegelési szempont a tanuló önállósága, felelősségérzete, igényessége. A

mindenkori megítélést befolyásolják a kapott dicséretek, elmarasztalások.

Ezen túlmenően különösen az alábbiakat kell mérlegelni:

A Házirend tiszteletben tartása, különösen:

o a szabályok tiszteletben tartása,

o hiányzások indokoltsága, igazolások megléte

o pontosság

o az iskola épületének megóvása

o órai magatartás

o egyéb iskolai rendezvényeken való viselkedés (kirándulás, táborok, koncertek)

A kulturált viselkedés, az alapvető emberi normák tiszteletben tartása:

o mások jogainak, nézeteinek tiszteletben tartása

o kulturált beszéd és hangnem

A közösséghez való viszony, közösségi aktivitás

o részvétel a közösségi munkában

o az iskola kulturális és sportéletében

o az iskolai közéletben

o segítőkészség, szolidaritás

A itt leírt szempontokat a tanulókkal ismertetni kell akkor, amikor az iskolába bekerülnek. A

félévi osztályozó konferenciák előtt egy osztályfőnöki órán az osztályfőnök beszélje meg újra a

tanulókkal ezeket a szempontokat. Ekkor adjon lehetőséget az osztály tanulóinak arra, hogy

kifejthessék véleményüket saját magatartásukkal és az osztály egészének megítélésével

kapcsolatban. A tanulók önértékelését vesse össze az osztályt tanító szaktanároktól kért

véleményekkel, majd ezek után döntsön az általa javasolt érdemjegyekről, amelyeket az

osztályozó konferencia elé terjeszt. Ha a konferencián a szaktanárok javaslatára módosul

valamelyik osztályzat, akkor a változást és annak okát osztályával a következő osztályfőnöki

órán tudassa. Az osztály általános értékelését a legközelebbi szülői értekezleten is ismertetni

kell.



- 58 -

Példás (5) a magatartás, ha a tanuló mindennapi munkája során mindhárom kiemelt

szempontnak megfelel, és mindemellett öntevékeny, aktív.

Rossz (2), ha tevékenysége során több kiemelt szempontnak nem felel meg, vagy más

súlyos fegyelmi vétséget követ el.

A jó (4) és a változó (3) magatartást az osztályfőnök a fenti szempontok figyelembe

vételével ítélje meg. Vitás esetben erről az osztályozó konferencia véleményét is

kikérheti.

A szorgalom osztályzásával a tanulónak a tanulmányi munkához való viszonyát értékeljük az

alábbi szempontok alapján.

Tanulmányi eredmény:

o a tanuló képességei, adottsága, körülményei és a teljesítmény (tanulmányi

eredmény) viszonya

o a tanulmányi eredmény alakulása az előző félév vagy tanév végéhez viszonyítva

o igény a tanulmányi eredmény javítására

o a tanulmányi átlag önmagában nem lehet minősítő szempont

A tanuláshoz való viszony:

o önállóság, rendszeresség, igényesség a tanulásban

o az órákra való felkészülés

o órai aktivitás

Tanórán kívüli tanulmányi munka

o igény az önképzésre, önművelésre

o szakkörökön való – aktív – részvétel

o tanulmányi versenyeken elért eredmény

Az értékelésnél hangsúlyosan kell figyelembe venni, ha a tanuló valamely tantárgyból

kiemelkedően teljesít, így például az OKTV-n az 1-10. helyezést éri el.

A példás (5) szorgalmú tanuló a fenti kiemelt szempontoknak egyenletesen és

kimagaslóan eleget tesz. Az országos versenyen elért minősített eredmény alapján is

példás a szorgalma, amennyiben a többi tantárgy tanulását nem hanyagolja el. Nem lehet

példás a szorgalom, ha a tanuló valamely tantárgyból elégséges (2) osztályzatot ért el.



- 59 -

A hanyag (2) szorgalmú tanuló a kiemelt szempontok egyikét sem teljesíti. Amennyiben

valamely tárgyból elégtelen (1) érdemjegyet szerzett, szorgalma hanyag.

A jó (4) és a változó (3) szorgalmat az osztályfőnök a fenti szempontok figyelembe

vételével ítélje meg. Vitás esetben erről az osztályozó konferencia véleményét is

kikérheti.

A szorgalom osztályzatait a magatartáshoz hasonlóan – osztályfőnöki órán – meg kell beszélni

az osztállyal.

2.4.7.A szülők tájékoztatása

A szülőket az iskola a Digitális napló és az Üzenő illetve év végén a Bizonyítvány útján

tájékoztatja. Az érdemjegyek beírása a digitális naplóba a szaktanárok feladata, de azokat az

osztályfőnök legalább kéthavonta ellenőrzi.

Az év végi osztályzatok lezárása előtt 3–4 héttel a szaktanár az osztályfőnökkel

egyeztetve az ellenőrző útján köteles külön tájékoztatni a tanköteles tanuló szüleit, ha a tanuló az

adott tárgyból bukásra áll. Ha a szülő nem írja alá az ellenőrzőt, meg kell ismételni a tájékoztatót

ajánlott levélben.

Egyéb tájékoztatást a szülő a szülői értekezleten, az iskola negyedévi, félévi és

háromnegyedévi fogadónapján, illetve az igazgatóság tagjaival, és a szaktanárral

fogadóórájukon, telefonon előre egyeztetett időpontban kaphat.

A dolgozatokat a fentebb leírtak szerint tekintheti meg.

2.4.8. Jogorvoslati lehetőségek

A tanulónak joga van kérni, hogy egy vagy több tárgyból független vizsgabizottság előtt adjon

számot tudásáról, és ennek alapján kapjon félévi, illetve év végi osztályzatot. Ez irányú kérelmét

a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját

megelőző harmincadik napig adhatja be. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

intézmények működéséről)

Az a tanuló, aki a tantervi követelményeket a tanév végéig egy vagy több tantárgyból

nem teljesítette (elégtelen osztályzatot kapott), és a nevelőtestület javítóvizsgára utalta, a

bizonyítvány kézhez vételével egy időben tájékoztatást kap a javító-pótló vizsga időpontjáról,

helyéről, a tantárgyi követelményekről és a független vizsgabizottság előtti vizsgázás

lehetőségéről.



- 60 -

2.5. A középszintű érettségi vizsga témakörei

A középszintű érettségi vizsga témaköreit a Pedagógiai program 4. számú melléklete

tartalmazza.

2.6. A tanulók fizikai állapotának mérése

Az emberi mozgásteljesítménynek biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző

megjelenési formában mérhetők, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit több szakterület

kutatói vizsgálják (orvosok, pszichológusok, biológusok, a testnevelés ás a sport szakemberei,

stb.). A testnevelés és a sport saját modelljében a különböző életkori és

teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A teljesítményélettani

paraméterek alapján megismerhetjük a gyermek pillanatnyi fizikai fittségét, amely lehetővé teszi

az egészség szempontjából leglényegesebb fizikai képességek hiányosságainak a feltárását. A

fizikai szint ismerete kiindulási alapot ad az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához, a

képességek fokozatos fejlesztéséhez.

Cél

Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek

területén mutatkozó hiányosságok. Ezért célunk: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző

hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú

fiatalok körében.

A mérések megvalósításának módjai

A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson

és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik.

A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban.

A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni.

A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért

végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket.

Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell

lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.).

A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni a

teljesítményösszesítő adatlapon, amely tartalmazza az adott diák eredményeit, illetve az

ehhez tartozó szöveges értékelést. Ezt az adatlapot a testnevelő vezeti, amelyet a szülő is

bármikor megtekinthet.



- 61 -

A mérések általános szempontjai:

A tanulók valamennyi tesztet testnevelési/sportfelszerelésben hajtják végre.

Valamennyi tesztet, az iskola tornatermében, illetve az udvarán célszerű elvégeztetni.

Sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez.

Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell

tanulmányozni minden testnevelőnek, hogy a vizsgálat pontos legyen.

A tesztek között a tanulók pihenjenek.

A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási

utasításában nincs erre külön utalás.

A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért

képességnek megfelelő, pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra.

Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség (Cooper-teszt) tesztjeit

azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el.

Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák:

1. Helyből távolugrás

2. Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan

3. Hason-fekvésből törzsemelés és- leengedés folyamatosan

4. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés, folyamatosan

5. Cooper-teszt

Értékelés módja

A tanulók általános fizikai teherbíró képességének eredménye a diákok testnevelési

osztályzatának kialakításában részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel az önmagához mért

fejlődésre! Az értékelés tesztenként megadott táblázatok szerint történik. A táblázatokban

szereplő pontok összesítése után megkapjuk a minősítő kategóriákat.

Az általános fizikai teherbíróképesség minősítése:

0–20 pont igen gyenge,

21–40 pont gyenge,

41–60 pont elfogadható,

61–80 pont közepes,

80–100 pont jó,

101–120 pont kiváló,

121–140 pont extra.



- 62 -

Záró rendelkezések

A pedagógiai program érvényességi ideje és módosítása

Gimnáziumunk 2007. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját a jelen

pedagógiai program alapján. A pedagógiai program a következő módosításig hatályos.

Módosítást az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja a nevelőtestület 15%-ának

képviseletében, a nevelők szakmai munkaközösségei, a szülői választmány vezetősége, az iskola

fenntartója kezdeményezhet. A módosító javaslat szövegét az igazgató köteles a tantestület elé

terjeszteni. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó

jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév

szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület

folyamatosan vizsgálja.

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a

pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények

megvalósulását.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A

pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve

helyeken tekinthető meg:

az iskola fenntartójánál;

az iskola irattárában;

az iskola könyvtárában;

az iskola nevelői szobájában;

az iskola igazgatójánál;

az igazgatóhelyetteseknél;

az iskolatitkárságon



- 63 -

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2010. év április hó 7 napján tartott ülésén

véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2010. április 7

Cseplye Dániel

az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői választmány vezetője 2010. év április hó 14. napján tartott

ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Budapest, 2010. április 14

Dr. Bicsak Ágnes

a szülői választmány elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2010. év április hó 7. napján tartott ülésén

véleményezte, és elfogadta.

Budapest, 2010. április 7.

Dr.Roncz Béla

igazgató

A pedagógiai programot az igazgatótanács 2010. év április hó 15. napján tartott ülésén

véleményezte, és elfogadta.

Budapest, 2010. április 15.

Tamásy Tamás

az igazgatótanács elnöke

A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium pedagógiai programját a Magyarországi

Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma 2010. év április hó 29. napján tartott ülésén

elfogadta és jóváhagyta.

Budapest, 2010.április.29.

Kákay István Dezső



- 64 -

BUDAPEST-FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 1. MELLÉKLETE

AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI

FOGLALKOZÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

2010 timor Domini principium scientiæ



- 65 -

Általános tantervű osztály

Évfolyam 5 6 7 8 9 10 11 12

Magyar nyelv és irodalom 4(1) 4(1) 4 4 4(1) 4(1) 5 5(5)

I. Élő idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3

II. Élő idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4 3 4 4 5

Történelem 2 2(2) 2(2) 2 2 2 3 3

Társadalomismeret 1(6) 1(6)

Természetismeret 2 2

Fizika 2 2 2 2 2

Kémia 2 2 2 2

Biológia 2 2 2 2 2

Földrjaz 2 2 2 2

Ének 2 2 1 1 1 1

Rajz és művészettörténet 2 2(3) 1 2(5) 1 1 1 1(3)

Informatika 1 1 1 1 2 1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Testnevelés és sport 3(1) 3(1) 2 2 2(1) 2(1) 3 3

Filozófia 1

Latin 3 3 3 3

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Hittan 2 2 2 2 2 2 2 2

Kötelező óra 22,5 22,5 25 25 27,5 27,5 30 30

Összesen 29 29 32 33 32 32 31 29

Modulok:

-Tánc és dráma (1) 0,5 0,5 0,5 0,5

- Hon- és népismeret (2) 1

- Művészetek (3) 1 1

-Technika és életvitel (4)

- Mozgókép és médiaism. (5) 0,5 0,5 0,5

- Ember és társadalomism. (6) 0,5 0,5



- 66 -

Természettudományos tantervű osztály

Évfolyam 9 10 11 12

Magyar nyelv és irodalom 4(1) 4(1) 4 5(5)

I. Élő idegen nyelv 3 3 3 3


Matematika 4 4 6--4 6--4

Történelem 2 2 3 3


Természetismeret

Fizika 2---2 2--2 4--2 4--0

Kémia 2--2 2--2 0--4 0--4

Biológia 2--2 2 2--4 0-4

Földrajz 2 2

Ének 1 1

Rajz és művészettörténet 1 1 1(3) 1(3)

Informatika 2 1


Testnevelés és sport 2(1) 2(1) 3 3

Filozófia 1

Latin

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Hittan 2 2 2 2

Kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Összesen 33 32 33--35 33-35

Modulok:

-Tánc és dráma (1) 0,5 0,5

- Hon- és népismeret (2)



- Mozgókép és médiaism. (5) 0,5 0,5




- 67 -

Emelt nyelvi képzés

Évfolyam 9 10 11 12

Magyar nyelv és irodalom 4(1) 4(1) 4 5(5)

I. Élő idegen nyelv 6 5 2 2


Matematika 3 4 4 5

Történelem 2 2 3 3


Természetismeret

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia 2 2 2

Földrjaz 2 2

Ének 1 1


Informatika 2 1


Testnevelés és sport 2(1) 2(1) 3 3

Filozófia 1

Latin

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Hittan 2 2 2 2

Kötelező óra 27,5 27,5 30 30

Összesen 33 33 32 31

Modulok:





- Mozgókép és médiaism. (5) 0,5 0,5




- 68 -

Nyelvi előkészítő

Évfolyam 9 10 11 12 13

Magyar nyelv és irodalom 3 4(1) 4 5 5(5)

I. Élő idegen nyelv 12 5 5 3 2


Matematika 3 3 4 4 5

Történelem 2 2 2 3 3


Természetismeret 2

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia 2 2 2

Földrjaz 2 2

Ének 1 1 1


Informatika 4 1


Testnevelés és sport 3 2(1) 2(1) 3 3

Filozófia 1

Latin

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

Hittan 2 2 2 2 2

Kötelező óra 30 27,5 27,5 30 30

Összesen 33 33 31 30 26

Modulok:





- Mozgókép és médiaism. (5) 0.5 0,5




- 69 -

b -fasori e g pedagÓgiai programjafasori.s10.vhost.hu/files/edit/file/dokumentumok/p... · 1.2.2....

Documents