A Vesta rendszerInformatika az energetika szolgálatában

Badó Andrea, II. évfolyam

Kiss Dániel, II. évfolyam

Kiss Imre Tanulmányi Verseny 2009 – IBM Smarter Planet

A jelenlegi rendszer Magyarországon

• Hagyományosan működő víz-, villany- és gázórák alkalmazása

• Manuális leolvasás, diktálás telefonon vagy e-mailben– Visszaélések lehetősége– Átalánydíjas számlák ideiglenesen károsíthatják a

fogyasztót

• Számlák kiegyenlítése postai úton– Egyre elterjedtebb az e-számlák használata

A Vesta rendszer

• A fejlesztés kiindulópontjai– Az informatika a mindennapok meghatározója, az Internet a modern

kor közművévé válik

– A technikai fejlődés következtében a modern kommunikációs technológiák használata egyre olcsóbb

– A vezeték nélküli hálózati megoldások robbanásszerűen fejlődnek és terjednek

• E három tényezőt kihasználva kialakítható egy olyan rendszer, ami felhasználói beavatkozás nélkül automatikusan eljuttatja a fogyasztási adatokat a különböző szolgáltatóknak, ezáltal pontosabb számlázási lehetőséget, precíz statisztikákat és valós idejű fogyasztási adatokat kaphatunk

A Vesta rendszer

• Vezeték nélküli technológiával ellátott, digitális távmérők és egy központi egység felszerelése

• A mérőórák meghatározott időközönként elküldik az aktuális állást a központi egységnek

• A központi egység összegyűjti az mért adatokat, majd továbbítja őket a központi szervernek

• A számlázási és egyéb ügyeket egy interneten keresztül elérhető felületen intézhetik a fogyasztók

• A rendszer elérhető lakossági és üzleti ügyfelek, illetve közintézmények számára is

• Egyéb speciális szolgáltatások online

Lakossági megvalósítás – a rendszer működése

• Adatok begyűjtése és továbbítása hetente– A mérések lekérése meghatározott időpontokban

• Szabványos üzenet küldése – A leolvasást követő 12 órán belül véletlenszerű

időpontban a szerverek túlterhelésének elkerüléséért

• Adatok feldolgozása– A központi szerveren futó szoftver válogatja,

ellenőrzi és adatbázisba írja az adatokat.

Az adatok útja

Eszközök

• Szükséges eszközök– Mérőórák

• Már létező, ám eddig széles körben nem használt távleolvasási technika alkalmazása.

• Saját beágyazott rendszerrel működő készülékek, melyek képesek GSM alapú kommunikációra és saját memóriával rendelkeznek.

– Központi egység• Háztartásonként egy egység, amely képes a

mérőórákkal és a feldolgozó központtal való kommunikációra, szintén GSM alapon.

Az adatbázis felépítése

• Külön adatbázis a lakossági fogyasztók és a nagyfogyasztók adatainak

• Az adatokat fogadó szoftver különböző scripteket futtat az adatok valódiságának ellenőrzésére

– A hibásnak talált adatokat külön táblában is rögzíti

Az adatbázis felépítése

Az online felület funkciói

• Korábbi fogyasztási adatok böngészése

– Korábbi fogyasztói adatok importálása a szolgáltatók adatbázisából

• Statisztikák készítése

– Részletesen statisztikák, lekérdezések lehetősége

• Az archív adatok alapján előzetes díjkalkuláció készítése

– Az archív és a jelenlegi adatokban mutatkozó trendek alapján az árak felhasználásával előzetes díjkalkuláció készítése

• Online számlabefizetés– A számlák kiállítása az üzemeltető vállalat feladata, a

szolgáltató által leigazolt adatok alapján

– A szolgáltatókhoz a mi rendszerünkön keresztül érkezik meg a pénz

• Előrefizetés– Takarékossági szempontból fontos lehetőség

• Egyéb kalkulációk– Például egy Celsius-foknyi eltérés mennyiben változtatja a

számla végösszegét

– A lehetőségek száma végtelen

Az online felület funkciói

A központ és a szolgáltatók kapcsolata

• Szoros együttműködés

– Szervezetközi információrendszer

• Csak a központ tud közvetlenül kommunikálni a háztartásokban lévő rendszerekkel

– Szolgáltatók kérései a központon keresztül

– Számlákat a központ készíti

Nagyfogyasztói specifikációk

• Megvalósítás

– Speciális igények, eltérő követelmények

– Mérőórák számának eltérése jellemző

– Lakossági fogyasztási adatoktól leválasztott táblákban tárolt adatok

– Nagyfogyasztók fogyasztási adatait tároló tábla

– Nagyfogyasztók ismérveit tároló tábla, igény szerinti bővíthetőség

Nagyfogyasztói specifikációk

• Azonosítás

– Üzleti ügyfelek azonosítása 8 jegyű alfanumerikus kód alapján

– Első négy betű: Szervezet azonosítása

– Négy szám: telephely, alegység azonosítása

• Előnyök, eredmény

– Aggregált adatok a szervezet egésze számára

– Adatok kisebb egységekre lebontva

– Számlázás egyszerűsödése, szofisztikált adatok elérése a web felületen.

Szervezeti lehetőségek

• Nonprofit Zrt.– A tulajdoni viszonyok a belépő vállalatok ügyfeleinek

számával arányos.

– Esetleg állami támogatás, közhasznúvá nyilvánítással, belépési kötelezettség.

• Profitorientált üzleti vállalkozás– Termékként adja el a rendszert, az szolgáltatók a

vevők.

– Eszközök felszerelését, karbantartását, adatgyűjtést és –szolgáltatást a cég végzi, a számlázást a kapott adatok alapján a szolgáltató végzi.

Költségek

• Háztartások költségei, mérőeszközök cseréje

– Vízórák 30 000 Ft

– Gázórák 50 000 Ft

– Villanyórák 20 000 Ft

– Beszerelés, hitelesítés 30 000 Ft

– Központi egység 20 000 Ft

– 3.8 millió háztartás esetében ez 3.8-5.4 milliárd forint országos szinten, Ami irreálisnak hat első ránézésre..

Költségek

• Azonban!

– Az órák cseréje egyébként is folyamatos

– A költségek átütemezhetők, részletfizetés megoldható

– Lakossági ügyfelek számára új szolgáltatások jönnek létre

Költségek

• Jól becsülhető hagyományos informatikai beruházási költségek

– Telephely kiépítése

– Adattároló szerverek

– Web felületet kezelő szerverek

– Telekommunikációs fogadó eszközök

– Beüzemeltetés, oktatás, üzemeltetés, stb.

Hatások, jövőkép

• Valós idejű fogyasztási információk

• Tudatosabb fogyasztói magatartás ösztönzése

– Az energiafogyasztás tudatos tervezése

• A jövő háztartásaiban minden automatizált, informatikával támogatott

– Az informatikával támogatott energiagazdálkodás első lépcsőfoka

Köszönjük a figyelmet…

…várjuk a kérdéseket!