Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet

BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA A FIDIC SZERZŐDÉSES RENDSZEREK TÜKRÉBEN

02-003 Mérnöki tanácsadás és a FIDIC szerződéses rendszer

Záhonyi Zoltán

Oktatási segédanyag.

Budapest 2016.

Előadás: 2016. február 29. Ezt a tananyagot jogosultan csak a BME Mérnöktovábbképző Intézet beiratkozott hallgatói használhatják. © Záhonyi Zoltán

1/19

3. előadás Beruházások előkészítése és lebonyolítása a FIDIC

szerződéses rendszerek tükrében

A beruházások tervezési, előkészítési fázisában követendő általános szempontok A Beruházás pontos stratégiájának felvázolása

- Beruházás tárgya –» szerződés típusa –» versenyeztetés módja - Az előkészítési és a megvalósítási fázis fő egységeinek, tevékenységeinek meghatározása

- Időbeli tervezés (egységek közötti kapcsolatok, időszükségletek, előzetes határidők)

- Elkészítendő dokumentumok, engedélyezők / jóváhagyók, egyéb közreműködők meghatározása

A fenti elemek meghatározása, azonosítása, a szereplők és feladatainak számbavétele, az előkészítési lépések és sorrendiségük felvázolása összességében szükséges a beruházás stratégájának meghatározásához. A jól felépített beruházási stratégia elengedhetetlen egy projekt sikeres megvalósításához.

A kockázatok pontos (egyértelmű) megosztása

- Az előkészítési fázis kockázatai nagymértékben a Megrendelő oldalán jelentkeznek (Tervező & Tanácsadó részesedik !)

- A megvalósítási fázis kockázatai megoszlanak a Megrendelő és Vállalkozó között (pl. tervek, határidők, engedélyek, mennyiségek, előre nem látható fizikai körülmények, kapcsolódási pontok, stb.)

A kockázatok feltérképezése, mértékük megítélése, bekövetkezési valószínűségének meghatározása, valamint a kockázat viselő fél és a kockázat viselésének mértéke (esetleges megosztása) lényegi elemét képezi egy beruházás stratégiájának. Ennek révén lehetséges idejében felkészülni a „váratlan", vagy „nem kívánt” események bekövetkezésére és lehetőség nyílik az ilyen helyzetek gyors és hatékony kezelésére.

3. előadás

2/19

A szerződés megfelelő típusának kiválasztása

- Fő szempontok: projekt típus; kockázat megosztás; projekt menedzsment; kifizetés típusa, módozata

- Mikor kell e döntést meghozni? (legkésőbb az előtervezés lezárultakor DE mindenképpen az előzetes költségbecslést megelőzően)

- Változhat-e a kiválasztott szerződés típus az előkészítés során? (Csak részben, jelentős visszalépés, többnyire csak „árnyalódhat”)

A beruházás típusa, illetve annak stratégiája a legtöbb esetben már eleve meghatározzák a megkötendő szerződés típusát. Mindenképpen fontos, hogy a szerződés típus még az előzetes költségbecslések lezárultát megelőzően kerüljön meghatározásra, ellenkező esetben rossz koncepció feltételezésével teljesen félrevezető költségbecslések születhetnek és ez az előkészítőkre nézve, illetve a projektre is káros hatásokkal járhat. Az előkészítés során a már egyszer meghatározott szerződés típusát csak a lehető legszükségesebb esetben szabad megváltoztatni. Ilyenre a legtöbb esetben akkor kerülhet sor, ha a projekthez korábban figyelembe nem vett újabb létesítmény elemek csatlakoznak, illetve a beruházás eredeti tartalmából elhagyásra kerülnek, vagy a megvalósítás lényeges körülményeit alapvetően befolyásoló tényezők merülnek fel.

Stratégiai döntések előkészítése és időben történő meghozatala

- Stratégiai döntések azonosítása - Döntéshozók azonosítása (ki melyik döntést hozza meg, miért felel)

- Döntési struktúra felvázolása, kapcsolódási pontok és HATÁRIDŐK

- Elkésett (stratégiai) döntések hatványozódó időbeni hatása Minden esetben szükséges megválaszolni a következő alapvető kérdéseket:

(a) Melyek az eldöntendő „kérdések”

(b) A döntéshozók kiléte

(c) A döntéshozók döntési jogosultságai

(d) A stratégiai döntések meghozatalának várható időpontjai, határidejei

(e) Előzetesen „elvárt” döntések, illetve az ettől eltérő döntések vonatkozásai

3. előadás

3/19

A fenti kérdések megválaszolásával összeállítható egy döntési struktúra, egy folyamat ábra, amely nagymértékben segíti az előkészítésben résztvevők hatékony együttműködését.

Az előkészítési fázis jellemző főbb tevékenységei

- Tervező / Tanácsadó kiválasztása (lehetőség szerint „QBS”) - Tervek elkészíttetése a szükséges szintig - Szükséges engedélyek, jóváhagyások megszerzése - Ajánlatkérési dokumentáció(k) elkészíttetése - A szükséges engedélyek, jóváhagyások birtokában a versenyeztetés lebonyolítása

QBS = „Quality Based Selection”, azaz a tervező / tanácsadó kiválasztásánál az elsődleges szempont a szolgáltatások MINŐSÉGE és NE az ÁR legyen! A beruházás stratégiájának, illetve a szerződés típus meghatározásának alapján szükséges azonosítani azt a pontot, ameddig a Megrendelő érdekkörében / megbízásából folyjék a tervezés (tehát amelyen túl nem célszerű, sőt nem szabad tovább terveztetni). Ezen pontot követően a tervezés felelősségének át kell szállnia a Vállalkozóra (amennyiben az adott projekt / beruházás stratégiája ezt megkívánja). Rendkívül fontos, hogy a tervek kidolgozottsága a kiválasztott szerződés típusának feleljen meg. Hátrányos pl., ha egy tételes elszámolású szerződés esetében a terv kidolgozottsági szint nem kellően részletes a mennyiség-kimutatási tételek meghatározásához. Ugyancsak káros és sok követelést / vitát eredményezhet, ha egy tervezés-építés projekt esetében a Megrendelő előzetesen jóval nagyobb részletezettséggel dolgoztatja ki a terveket a szükségesnél. Szintén elengedhetetlen, hogy a Megrendelő kellő információval rendelkezzen a létesítmény megvalósításához szükséges engedélyek, hatósági jóváhagyások tekintetében. Ezen adatokat, információkat szerepeltetni kell a szerződéses dokumentumok műszaki köteteiben, világosan megjelölve a Felek engedélyekkel kapcsolatos kötelezettségeit és felelősségeit.

Előtervezés, költségbecslés

- Előtervezés: a projekt fő geometriai méreteinek, műszaki jellemzőinek, kapacitási / teljesítmény jellemzőinek meghatározása

++ a szerződés típusának, kockázat megosztás főbb elemeinek meghatározása

3. előadás

4/19

Költségbecslés: csak az előzőeket követően, költségelemek meghatározása, költségek becslése

Bármely „előzmény” kihagyása, vagy nem teljes körű teljesülése félreviheti a beruházás költségeinek előzetes becslését!

FIDIC 2011-es „Procurement Procedures Guide” Beszerzési Eljárások Útmutató A FIDIC a beszerzési eljárások elfogadott nemzetközi tapasztalatok alapján összeállított útmutatóját a mérnöki szolgáltatások (tervezés, tanácsadás) és építési beruházások előkészítésének és versenyeztetésének elősegítésére támogatására bocsátotta rendelkezésre 2011-ben. FIDIC 2011-es „Procurement Procedures Guide*” rövid ismertetése A 2011-es Útmutató (többek között): -» alapvető eligazítást ad a különféle projektek típusairól, különbségeiről -» kiemelten bemutatja a megvalósítási elő- és megvalósítási

tanulmányok tartalmát, jelentőségét -» alapot biztosít a projekt stratégia elkészítéséhez -» részletes útmutatást ad a beszerzési folyamat minden lépéséhez -» minta dokumentumokat tartalmaz -» gyakorlati tanácsokkal látja el a felhasználókat -» rugalmas, tehát különféle projektek esetében is jól használható. Az Útmutató rendkívül hasznos segítséget jelent olyan projektek esetében, amelyek jellegüket tekintve összetettek és több szerződés előkészítését, megkötését és megvalósítását igénylik.

Az útmutatóban megtalálható csaknem minden típusú mérnöki szolgáltatás, építési beruházás előkészítésére és versenyeztetésére vonatkozó, aktuálisan elérhető legjobb nemzetközi gyakorlat.

3. előadás

5/19

“Útmutató” – Projekt Előkészítés A létesítményt a MEGRENDELŐNEK kell definiálnia (vagy legalább körülírnia). A tárgyi beruházás előkészítésének és megvalósításának számos fázisát előzetesen meg kell határozni. A megrendelő által kidolgozandó tervek szintjét, részletezettségét rögzíteni kell a projekt stratégia részeként. Bármely esetben a cél az, hogy a projekt stratégiának megfelelő szinten elkészített tervek kellő részletezettségűek legyenek ahhoz, hogy megfelelő ajánlatot lehessen kapni.

A létesítmény (és pontos céljának) meghatározása a mindenkori megrendelő feladata és felelőssége – ez nem ruházható át a vállalkozóra semmilyen formában. A nem kellő részletezettséggel kidolgozott tervek az ajánlattétel során számos „bizonytalansági faktort” hordozhatnak –» mindez árfelhajtó hatással lehet a projekt bekerülési költségeire nézve. Ugyanakkor „tervezés-építés” projektek esetében csupán vázlat tervekre van szükség a megrendelő részérő, azonban ilyen esetekben sokkal több figyelmet kell fordítani a „Megrendelő Követelményei” c. szerződéses dokumentum kidolgozására.

“Útmutató” – Előtanulmányok A CÉL: a megrendelő támogatása abban, hogy felelősségteljes döntést hozhasson – az előtanulmányokban bemutatott információk alapján elkészíttesse-e a projektre vonatkozó további részletes előkészítő dokumentumokat (részletes tanulmányok, tervek). ALAPVETŐ, hogy reális kiindulási paraméterek álljanak rendelkezésre! Többek között pl. a projekt: -» nagyságrendje, helyszíne, időtartama, költségei. FONTOS több opció figyelembe vétele. A nagyberuházások különösen nagy gondosságot igénylenek az előkészítési fázisban. A tágabb megközelítés a kezdeti fázisban rendkívül fontos (pl. gazdaságossági-, szociális életképesség, jövőbeni fenntarthatóság, környezetre gyakorolt hatás, jelenlegi és jövőbeni gazdasági és üzleti feltételek / környezet stb.)

3. előadás

6/19

A mérnöki létesítmények hosszú távon kell, hogy megfelelő színvonalon szolgálják az általuk lefedni / megvalósítani szándékozott célokat. Továbbá, tekintettel a magas bekerülési / beruházási költségekre elengedhetetlen, hogy a lehető leggondosabb módon, több opció mérlegelésével kerüljenek előkészítésre. A rossz beruházási döntések akár generációkra előrevetítve megkeseríthetik a felhasználók mindennapjait. Mindezek alapján a megfelelő és kell gondosságú előkészítésnek legalább akkora szerepe és fontossága van, mint magának a létesítmény megépítésének.

“Útmutató” – Előtanulmányok Amennyiben a projekt léptéke szükségessé teszi: a több szerződésre való felosztás megfontolandó –» DE kellő körültekintéssel! (ld. Megvalósítási fázis, jogi- és fizikai kapcsolódási pontok stb.) Az előtanulmányok eredménye elő kell segítse a megrendelőt a helyes döntés meghozásában: további előkészítési fázisok VAGY a projekt elvetése. A következő előkészítési fázis megvalósíthatósági tanulmányait kellő részletezettséggel és mennyiségű információ rendelkezésre bocsátásával kell elkészíteni annak érdekében, hogy eldönthető legyen: megvalósítható-e a projekt és annak céljai, vagy nem.

Az előkészítési fázis egymásra épülő dokumentum rendszerében fontos, hogy mindegyik kellően átgondolt, részletezett legyen a szükséges döntések elősegítése érdekében. Bármely ilyen előkészítő dokumentum nem kellő színvonala / kidolgozottsága rányomja a bélyegét a teljes beruházásra, annak kimenetelére.

“Útmutató” – Megvalósíthatósági tanulmányok A megvalósíthatósági tanulmányok [MT] alapvető CÉLja: hogy igazolják a befektetés megtérülését, alátámasszák a projekt szükségességét, és meghatározzák a megvalósítás legmegfelelőbb módját. –» Érveket szolgáltassanak a projekt megvalósításához, vagy elvetéséhez. Előtanulmányok -» alternatívák és opciók feltárása, bemutatása -» részletes projekt tervek.

3. előadás

7/19

Bármely, a MT-ban szereplő megállapítás és becslés csupán előzetes / ideiglenes! Az előkészítés ezen szakaszában jelzett előzetes költségek pontossága általában csupán +/- 20 ~ 30% !

A mérnöki /infrastruktúra beruházásokkal szembeni alapkövetelmény, hogy megtérülésük – legalább – hosszú távon igazolható legyen, vagy olyan közcélt szolgáljanak, amelyek a létesítmény használóinak életminőségét jelentősen javítják. Gyakori hiba, ha egyes beruházások korai előkészítési fázisában előzetes költségbecslések szivárognak ki és kerülnek „kész tény”-ként a köztudatba.

“Útmutató” – Megvalósíthatósági tanulmányok A Megvalósíthatósági Tanulmányok CÉLJA: » a projekt nagyságrendjének / jellegének, költségeinek és fő műszaki

paramétereinek előzetes azonosítása; » a finanszírozás, üzemeltetés-fenntartás értékelése, valamint a

szükséges időbeni ütemezés bemutatása; » a finanszírozás lehetséges forrásainak felkutatása, bemutatása; » a projekt gazdasági és szociális életképességének bemutatása; » javaslattétel az optimális projekt változat kiválasztására; » potenciális probléma területek bemutatása a tárgyi projekt

megvalósítása és üzemeltetése tekintetében.

A fent megfogalmazott CÉLok együttes elérése elengedhetetlen egy sikeres beruházás előkészítéséhez – egyes beruházástípusok azonban további, szélesebb körű vizsgálódást is szükségeltetnek.

3. előadás

8/19

“Útmutató” – Megvalósíthatósági tanulmányok A Megvalósíthatósági Tanulmányok főbb fejezetei: » Projekt elhelyezkedése (tervezés, geotechnikai adottságok); » Jogi környezet: a projektre alkalmazandó jogszabályok és előírások; » Finanszírozás: projekt életképessége, gazdaságossága; » Ütemezés és időbeni korlátok; » Nagyságrend/jelleg és tervezés; » Üzemeltetés és fenntartás; » Előzetes költségbecslések; » Megrendelő közreműködése a megvalósítás fázisában; » Projekt kockázat; » Környezeti hatások és fenntarthatóság. A többféle megvalósíthatósági tanulmány összessége alapján össze-állított végső “produktum” az ún. “Megvalósíthatósági Jelentés” – összefoglalja az összes alapvetően fontos megállapítást.

Mindezen megvalósíthatósági tanulmányok, illetve az azokból készített megvalósíthatósági jelentés segíti elő a megrendelő számára a helyes beruházási döntések meghozatalát, megalapozását. Az egyes fejezetek kellően alapos és részletes kidolgozása nélkülözhetetlenné teszi a kellő tapasztalattal és rutinnal rendelkező szakemberek (mérnökök, közgazdászok, jogászok) bevonását az előkészítési fázisban.

3. előadás

9/19

“Útmutató” – Projekt Stratégia Megrendelő menedzsment felépítése – beszerzés Összefoglalóan a projekt előkészítési fázis lépései: Alapfeltételezések -» Megvalósíthatósági Jelentés -» Projekt Stratégia kidolgozása, beleértve: » Beszerzési eljárások irányítását » A szükséges szerződés típusok kiválasztását Az egyes fázisok, tevékenységek megrendelő általi ellenőrzése ALAPVETŐ! Az intézkedéseket, döntéseket színtiszta logikai alapon kell megtenni, reális időbeni ütemezést kell felállítani és mindvégig következetesen követni. A döntések meghozatalának eljárásai és rendszere rendkívül fontos! (» Egyértelmű hatáskörök és felelősségek, valamint a döntések előre vitele).

Fentiek alapján a megrendelő menedzsmentje fontos szerepet játszik a beruházások előkészítésében. Amennyiben megrendelő nem rendelkezik elegendő beruházói rutinnal, múlttal, mindenképpen az a leghelyesebb gyakorlat, ha kellően tapasztalt mérnök tanácsadót von be az előkészítési feladatok ellátásába és mindvégig kellő nyitottságot tanúsít a mérnök tanácsadóval való együttműködés során.

“Útmutató” – Projekt Stratégia Megrendelő menedzsment felépítése – beszerzés A Projekt Stratégia eldöntése Előtervezési fázis –» Projekt Stratégia kidolgozása

3. előadás

10/19

A Projekt Stratégia kidolgozását befolyásoló két legfőbb tényező: – Megrendelő tervei és jövőbeni szándékai – Tanácsadó javaslatai (lehetséges változatok bemutatása és elmagyarázása, + az összes lehetséges következmény) –» További projekt fázisok –» Siker, vagy bukás A megfelelő döntések meghozatala érdekében szoros együttműködés szükségeltetik a tanácsadó és a megrendelő között, a tanácsadó szakmai támogatásával. Miután a Projekt Stratégia eldöntésre került, kihatással lesz a projekt további teljes életciklusának tevékenységeire – ezt követően igen nehéz a projekt stratégiát megváltoztatni anélkül, hogy ne lenne jelentős idő- és pénzbeli kihatása!

Számos példát lehet találni a helytelen projekt stratégia alkalmazására, illetve a projekt stratégia „menet közbeni” megváltoztatásának szükségességére. Minden ilyen esetben a beruházók számára mind pénzbeli, mind pedig időbeni hátrányokkal jár az ilyen fajta „korrekció”. Mindezek alapján elengedhetetlen, hogy már a beruházás korai fázisában olyan tapasztalt mérnök tanácsadó szervezet működjön közre, amelynek tevékenysége révén elkerülhetők mindezen tévutak / mellékvágányok.

“Útmutató” – Projekt Stratégia Megrendelő menedzsment felépítése – beszerzés Tanácsadó – egy, vagy több? Főbb projekt fázisok, amelyek (biztosan) tanácsadó közreműködését igénylik: » előtanulmányok készítése » tervek elkészítése ELŐKÉSZÍTÉS FÁZISA » ajánlatkérési dokumentáció készítése / ajánlatkérés » megvalósítás felügyelete (“Mérnök”) MEGVALÓSÍTÁS FÁZISA

3. előadás

11/19

Mindkét fő fázisra egy tanács-adó alkalmazásának előnyei: -» folytonosság (nincs szükség több tanácsadóra) -» a tanácsadó minden lényeges részletet ismer -» időtakarékosság (több szempontból) Ugyanakkor: összeférhetetlenség és szakmai ellentétek alakulhatnak ki a megvalósítás fázisában! (A “Mérnök” pl. nem tanúsítana megfelelő hozzáállást a Vállalkozó azon követeléseinek kezelésében, amelyeket “nem megfelelő / hibás” tervekre alapoz.) –» A nemzetközi finanszírozó intézmények igen gyakran ELTÉRŐ tanácsadó alkalmazását írják elő a megvalósítás fázisára.

A (mérnök) tanácsadó közreműködésének kezdeti időpontjának meghatározására nincs egyértelmű és „egyedül üdvözítő” megoldás – a projekt típusától, a megrendelő kilététől és korábbi tapasztalataitól, kapacitásaitól nagy mértékben függhet ez az időpont. Ugyanígy, arra vonatkozóan, hogy az előkészítési (pl. tervezés) és a lebonyolítási („Mérnök”) tevékenységek során végzett mérnöki szolgáltatások egy, vagy két mérnök tanácsadó szervezethez tartozzanak – ismételten nincsenek szigorú szabályok. Mindkét megoldás működhet teljesen probléma mentesen, de ennek fordítottja sem zárható ki. Egyes nemzetközi finanszírozó szervezeteknek határozott előírásai vannak e kérdés kezelésére, tehát támogatott / külső forrásból megvalósuló projektek esetén mindenképpen betartandók a finanszírozók vonatkozó előírásai.

“Útmutató” – Projekt Stratégia Megrendelő menedzsment felépítése – beszerzés A Projekt Stratégia Kézikönyv elkészítése A Projekt Stratégia Kézikönyv (PSK) célja, hogy eljárási útmutatóként szolgáljon a projekt teljes időtartama alatt a megrendelő oldalán közreműködők számára. A PSK alap eszköz kell legyen, lehetővé téve a projekt sikeres előkészítését és megvalósítását. (+ A megfelelő vállalkozó/k kiválasztását, minden döntés megfelelő előkészítését-, meghozatalát és dokumentált alátámasztását stb.)

3. előadás

12/19

A PSK-t a projektben résztvevő minden résztvevő számára elérhetővé kell tenni (a megrendelő oldalán) – biztosítva egyúttal azt, hogy az érintettek tisztában vannak az eljárásokkal és szigorúan követik azokat. A projekt előrehaladtával, a PSK mint hiteles feljegyzések dokumentációja – kiváló alapot szolgáltat bármely jövőbeni audit lefolytatásához !

A Projekt Stratégia Kézikönyv egyfajta „kotta”-ként szolgál a projektben résztvevők számára (a megrendelői oldalon). Főként abban az esetben nélkülözhetetlen, amikor a beruházó kevés korábbi tapasztalattal rendelkezik építési-/ mérnöki beruházások előkészítésében, megvalósításában. A projekthez kapcsolódó szükséges tervek, szerződéses dokumentumok, engedélyek stb. csupán a KERET-et adják a projekt megvalósításához – a Projekt Stratégia Kézikönyv pedig az eljárásokat, a követendő módszereket tartalmazza – segítendő a beruházás megvalósításán a megrendelői oldalon tevékenykedők napi munkáját.

“Útmutató” – Projekt Stratégia Projekt Stratégia Kézikönyv – Költségvetés A költségvetésnek az alábbiakra kell kiterjednie: -» a projekten belüli összes szerződés (beleértve nem csupán az építést, hanem a mérnöki szolgáltatásokat is, viták rendezésének költségeit stb.) -» a megrendelő személyzetét érintő költségek -» bármely egyéb költség, vagy kiadás (Ld. pl. az “Útmutató” 3.4 fejezetét) FONTOS, hogy a projekt céljaira megfelelő / elegendő pénzügyi tartalék álljon rendelkezésre – annak érdekében, hogy az építési beruházások esetében gyakran (és természetszerűleg) felmerülő váratlan kiadások részére álljon rendelkezésre fedezet. Ezen tartalékok felhasználása mindenkor szigorú keretek között, ellenőrzötten és auditálható módon történhet!

A költségvetés az egyik legfontosabb indikátora egy projekt megfelelő szinten történt előkészítésének (vagy éppen fordítva). A hibás és hiányos módon előkészített projekt esetében lehetetlen kellő pontossággal elkészíteni a kapcsolódó költségvetést – igen gyakran alapvető tételek maradnak ki a költségvetésben megjelenő fő tételek

3. előadás

13/19

közül (pl. a megrendelő beruházás megvalósításához kötődő saját költségelemei, vitarendezésre elkülönített költség keret stb.) FONTOS továbbá, hogy a nem konkrét (egyes kivitelezési szerződésen belül megjelenő) feladatok elvégzésére rendelkezésre bocsátott tartalék összegek a megrendelőnél állajak rendelkezésre, DE SOHASEM az egyes építési szerződéseken belül! (=NE legyenek a szerződéseken belül „allokálatlan” tartalék összegek!)

“Útmutató” – Projekt Stratégia Projekt Stratégia Kézikönyv – Kifizetések a vállalkozók számára A PSK egyik legfontosabb részeként, szükséges a vállalkozó(k) számára eszközölendő kifizetések minden részletének / eljárásának rögzítése. A különféle FIDIC szerződés típusok világos feltételeket tartalmaznak a kifizetések tekintetében –» hasznos, ha minden érintett (beleértve a meg-rendelő személyzetét) teljes egészében ismeri a kifizetés rendszerét és feltételeit. A PSK kifizetésekre vonatkozó részeinek ki kell térnie a következőkre: -» a kifizetések általános rendszere, módja -» a kifizetések rendszerének teljeskörű leírása (beleértve az érintett

szereplőket, feladataikat és felelősségeiket valamint a vonatkozó határidőket).

Az építési szerződéseken belül a megrendelő egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) kötelezettsége a vállalkozó számára az ellenszolgáltatások (=kifizetések) időben és szükséges mértékben történő teljesítése. Ennek elmulasztása esetén a FIDIC szerződések megfelelő védelmet biztosítanak a vállalkozók számára. Mindezek alapján rendkívül fontos, hogy a megrendelő személyzetének azon tagjai, akik bármilyen formában kapcsolatban állnak a kifizetésekkel, teljes mértében tisztában legyenek annak rendszerével, a megrendelő kötelezettségeivel, a szerződéses következményekkel és a megrendelő szervezetén belüli munkamegosztással és kötelezettségekkel.

3. előadás

14/19

“Útmutató” – Projekt Stratégia Projekt Stratégia Kézikönyv – Kifizetések a vállalkozók számára A kifizetések a vállalkozó számára: –» kellő gyakorisággal (havonta) ÉS –» határidőn belül a szerződés szerint javasoltak Mindez alapvető a vállalkozó cash-flow-ja szempontjából! «– DE a projekt szempontjából is nagymértékben fontos a fizetési feltételek betartása! Minden közreműködő számára világossá kell tenni a késedelmes fizetések szigorú következményeit!

–» Vállalkozó csökkentett ütemű előrehaladása –» Késedelmi kamatok –»  Munkák (részbeni vagy egészbeni) felfüggesztése –»  Vállalkozó általi felmondás

–» ilyen esetekben, a vállalkozó számára kompenzáció jár (költségek + haszon + Megvalósítási Időtartam meghosszabbítása)!

Amennyiben a projekt kifizetési rendszere kedvezőtlen a vállalkozó(k) számára, számos olyan körülmény fordulhat elő, amely a PROJEKTRE magára nézve (és ezáltal a megrendelőre nézve is) KÁROS (pl. magasabb ajánlati és szerződéses árak, alacsonyabb kapacitású előrehaladás, alacsonyabb minőség, késedelmek stb.) A projekt szerződésein biztosított kedvező cash-flow a megrendelő érdekét is szolgálja!

“Útmutató” – Projekt Stratégia Projekt Stratégia Kézikönyv – Egyéb tartalmi elemek Általában, a PSK számos egyéb fontos témakört is lefed, pl. az alábbiakat: – ingatlan/tulajdon megszerzés / kisajátítás – műszaki és tervezési szabványok – környezetvédelmi előírások – tervezés/ütemezés – kockázatok azonosítása, elemzése és kezelése – költségek ellenőrzése – munka- és egészségvédelmi előírások

3. előadás

15/19

– képzések – szerződések részletei – lakossági kapcsolattartás – beszerzés/beszállítás/ellenőrzés – minőség biztosítás és ellenőrzés szabványok és eljárások – stb.

A Projekt Stratégia Kézikönyv fenti tartalmi elemei csupán a „kötelezően lefedendő” témaköröket tartalmazzák – természetesen projektenként ez még kiegészülhet számos más elemmel is.

Kockázatok kezelése (1) [Az „Útmutató” szerint] Projekt kockázatok A project kockázatok két fő kategóriába sorolhatók: -» elkerülhetetlen (megelőzhetetlen) kockázatok vagy -» elkerülhető (kontrollálható) kockázatok. A megvalósíthatósági tanulmánynak azonosítania kell a megvalósítás irányításának jelentős kockázatait valamint azok kezelését. A vonatkozó tennivalókat és felelősségeket a megfelelő Fél kell hogy végezze / viselje. A megfelelő szerződés típus kiválasztása nagy mértékben függ a kockázatmegosztás jellegétől, mikéntjétől. A projekt beruházási költsége szintén egyenes arányban áll a vállalkozó oldalára telepített kockázatok mennyiségével és mértékével. A projekt számára kiválasztott kockázat megosztási rendszer közvetlen kihatással van az alkalmazandó biztosításokra. -» Biztosítási szakértő bevonása az előkészítési fázisban hasznos lehet

a projekt megvalósítása és sikere szempontjából.

Az építési szerződések magas kockázatokat kell, hogy kezeljenek – ezért mindenképpen szükséges ezen kockázatok előzetes, előkészítési fázisban történő felmérése és kezelésük mikéntjének szerződéses rögzítése – ennek elmulasztása a projekt megvalósítását veszélyezteti szélsőséges esetekben!

3. előadás

16/19

Kockázatok kezelése (2-3)

• Kockázat ≠ Veszély (Vészhelyzet) • Kockázat mértéke = Bekövetkezés valószínűsége x Okozott kár

mértéke • Kockázat elemzés:

1. lépés: a kockázatok azonosítása 2. lépés: a kockázatviselők kiválasztása 3. lépés: a kockázatok ‘telepítése’

• Kockázat viselés = PÉNZ!!!

• A kockázatok ‘telepítése’ előtt megvizsgálandó szempontok: - Ki az aki (melyik fél) képes előre látni (azonosítani) az adott kockázatot?

- Ki az aki (melyik fél) képes az adott kockázatot kezelni? - Ki az aki (melyik fél) képes a kockázati tényezők bekövetkezése estén az (anyagi) következményeket viselni? - Leginkább melyik felet sújtja, illetve melyik fél számára lehet

előnyös a kockázat bekövetkezése? • ÉRTELMETLEN olyan kockázatot telepíteni egy adott félre,

amelyet az nem képes viselni, kezelni, vagy megfelelő módon tovább hárítani (pl. biztosítás).

ÁLTALÁNOSSÁGBAN elmondható: – Minél több kockázatot telepítenek egy építési szerződés keretein

belül a vállalkozóra, annál magasabb lesz az ajánlati- és szerződéses ár.

– Miután ezen kockázati felárhoz kötődő költségek a szerződéses árban beépítetten jelentkeznek, ezen többlet költséget megrendelő abban az esetben is kifizeti, ha a kockázatok akár jelentős része nem következik be (=DRÁGÁBB projekt).

– Igazságosabb kockázat megosztás = alacsonyabb projekt bekerülési költség (a be nem következett kockázatot a megrendelőnek NEM KELL KIFIZETNIE a vállalkozó számára!)

A megvalósítás során jelentkező főbb tevékenységek

▶ A Megrendelő szerepe és felelőssége általában - Kifizetések időbeni teljesítése - Szükséges (munka) terület, adatok, információk, engedélyek stb. időbeni szolgáltatása

- Stratégiai döntések meghozása (pl. Változtatások)

3. előadás

17/19

- A kockázatok rá eső részének viselése (FIDIC szerződés típus szerint változó!)

(A Vállalkozó az utasításokat a Mérnöktől kapja!) Az építőipari szerződések esetében a Megrendelő részéről a leggyakoribb mulasztási ok a munkaterület és/vagy – bizonyos esetekben – a szükséges (építési) engedélyek rendelkezésre bocsátásának késedelme. Gyakran tapasztalható, hogy a Megrendelő nem, vagy nem időben hoz meg fontos döntéseket. Minden ilyen esetben az eredmény vállalkozói követelés lesz, amelynek mind időben, mind költségekben káros kihatásai vannak a Megrendelőre nézve. A FIDIC szerződések megvalósítása során Magyarországon az egyik leggyakoribb hiba, hogy a Megrendelő közvetlen utasításokat ad a Vállalkozónak, holott a FIDIC szerződéses feltételek erre alapvetően nem adnak lehetőséget (t.i. a Vállalkozó csak a Mérnöktől fogadhat el utasításokat, illetve csak a Mérnök utasításai szerint járhat el).

▶ A Mérnök szerepe és felelőssége általában

- A projekt adminisztrációt irányítja, végzi - Döntéseket hoz és utasításokat ad a Vállalkozónak (a Szerződéssel összhangban)

(Nincs joga a Szerződést módosítani) - Kötelezettségeit és jogait részben átruházhatja képviselőire - Továbbiakat ld. részletesen későbbi előadás keretében!

▶ A Vállalkozó szerepe és felelőssége általában

- A szerep és felelősségi kör - a FIDIC szerződéstől függ elsősorban - „csak” kivitelezés (a létesítmény állékonyságával, alvállalkozókkal, munkabiztonsággal, munkaterülettel kapcsolatos felelősség stb.)

- tervezés és építés együttesen (tervek megfelelőségével, a Létesítmény teljesítmény paramétereivel kapcsolatos felelősség stb.)

Pl. a Piros Könyv alapú szerződések esetében a Vállalkozó elsődleges felelőssége a megvalósítás (építés) és csak minimális felelősség terheli a tervezést illetően. A Sárga Könyves beruházások esetében a Vállalkozónak – az építéssel kapcsolatos felelősségén túlmenően – jelentős feladatai és felelőssége van a tervezésre vonatkozóan. Az Ezüst Könyv alapján megvalósuló beruházások esetében pedig minden lényegi felelősség a Vállalkozót terheli (ld. „kulcsrakész beruházás”).

3. előadás

18/19

Együttműködés, partnerség – szembenállás - A FIDIC szerződések fejlődése során tapasztalható tendencia - A szerződés típusa magában hordozza a „partnerség” mértékét - Korábbi hazai „rossz” gyakorlat (beidegződés) - Legújabb (angolszász) trendek – Vállalkozó és Megrendelő nem ellenérdekű felek, SŐT! Ld. a későbbi előadások során

A FIDIC szerződések fő alapelvei közé tartozik a felek közötti:

− kiegyensúlyozott és „ellentételezett” kockázatviselés,

− méltányosság és

− korrekt eljárások. CSAKIS mindezen alapelvek EGYÜTTES betartásával várható el hosszú távon a megfelelő minőségű, tartós és mindenki számára elfogadható ár/érték arányú beruházások megvalósítása!

A Mérnök szerepe „jogosítványai” a különféle típusú szerződések esetében A Mérnök az 1987-es „régi Piros Könyv” szerinti szerződésekben

- Deklaráltan „független” szerep - Erős jogosítványok - A vitákat első körben a Mérnök dönti el (nincs DAB)

A mérnöki szerep és erős jogosítványai, párhuzamban a „függetlenségével” sok esetben megkérdőjelezhetők voltak a „régi” Piros Könyves szerződések esetében. Ennek eredménye volt a FIDIC változtatása a mérnöki szerepek és jogosultságok tekintetében az újabb szerződéses feltétel kiadványok elkészítése során.

A Mérnök az 1999-es „Piros Könyv” szerinti szerződésekben - A Mérnök deklaráltan a Megrendelő érdekkörében jár el, azonban részrehajlás nélkül a Szerződésben rögzítettek szerint, igazságosan

- Kevésbé erős jogosítványok, mint a „régi Piros Könyv”-ben - Vitákat a Mérnök nem dönt el: DAB (=Döntőbizottság)

3. előadás

19/19

A Mérnök az 1999-es „Sárga Könyv” szerinti szerződésekben - A Mérnök deklaráltan a Megrendelő érdekkörében jár el, azonban részrehajlás nélkül a Szerződésben rögzítettek szerint, igazságosan

- Kevésbé erős jogosítványok, mint a „régi Piros Könyv”-ben - Jelentős a szerepe a tervezéssel kapcsolatos vállalkozói feladatok esetében

- Vitákat a Mérnök nem dönt el: DAB (=Döntőbizottság)

A Mérnök az 1999-es „Zöld Könyv” szerinti szerződésekben - A Mérnök alkalmazása „választható”. Ha alkalmazzák, akkor a Megrendelő érdekkörében jár el.

- Jogosítványai korlátozottak - A vitákat első körben a Döntnök dönti el.

A Mérnök az 1999-es „Ezüst Könyv” szerinti szerződésekben - A Mérnök nincs! („Megrendelő Képviselője” időről-időre történő alkalmazása „választható”.)

- A Mérnök szerepeinek egy részét a Vállalkozó által megbízott műszaki ellenőr látja el (Kvázi „fővállalkozás”)

- A vitákat első körben a DAB dönti el A Mérnök feladatait, szerepét és felelősségét a további előadások részletesen tárgyalják!

--X—X—X--