TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés (M.P.) 4

A jelenlegi állapot (M.P.) 6

Számítási módszerek 7

Új lakóépületek fûtési energiafelhasználásának racionalizálása 8

Összefoglalás (M.P.) 8A település klímatudatos tervezése (M.P.) 8

Épületek és épületszerkezetek hôszigetelése (O.M.) 18A passzív, hibrid energiahasznosítás lehetôségei (M.P.) 34

Újszerû energiaforrások és hôtermelô berendezések (M.P.) 40

Meglévô lakóépületek fûtési energiafelhasználásának csökkentése 47

A település klímatudatos fejlesztése (M.P.) 47Épületek és épületszerkezetek utólagos hôszigetelése (O.M.) 48

Hôszigetelések természetes és újrahasznosított anyagokból (O.M.) 59Újszerû energiaforrások és hôtermelô berendezések (kiegészítés) (M.P.) 63

A közlekedési energiafelhasználás csökkentés ( M . P . ) 64

Összefoglalás 64"Barna mezôs" beruházások 67

Jobb tömegközlekedés alternatívája 67Beépítés sûrûsége, vegyes területhasználat 67

Távmunka 68

Válogatott irodalom 69

Az egyes fejezetek szerzôi:M.P. - Medgyasszay PéterO.M. - Osztroluczky Miklós

Mivel nem lehet, nem szabadazt gondolnunk, hogy ateljesség birtokosai lehetünk,utunk és választásaink viszont ateljesség felé kell mutassanak.

Medgyasszay Péterokleveles építészmérnök

1971 - Budapest

1995 - Budapesti MûszakiEgyetem Építészmérnöki Kar

1995-99 - BMEÉpületszerkezettani TanszékPhd hallgató

2000-tôl BME ÉpületszerkezetiTanszék - külsô oktató

1996-tól Független Ökológiaiközpont

2000 - tôl ügyvezetô igazgató

szakterület: építészet ökológia

Energiatudatos építés

és felújítás

3

A hatályos mûszaki szabályo-zás, az energiaárak nap mintnap tapasztalható és prog-nosztizálható további emel-kedése, a környezetvédelmiszempontok, az épületek belsôtereivel szemben támasztottkövetelmények egyaránt kisenergiafogyasztású, jó hô- éshangszigetelésû épületek ésépületszerkezetek tervezésétés kivitelezését teszik szük-ségessé, de ugyanilyen fontosmeglévô épületeink hatékonyés gazdaságos utólagoshôszigetelése is.

Osztroluczky Miklósokleveles építészmérnök, okleveles

szakmérnök, fôiskolai tanár

1940 - Budapest

1969 - Budapesti MûszakiEgyetem Építészmérnöki Kar

1958-73 - ÉAKKI, SZIKKTI,ÉMI tudományos munkatárs

1973-tól Ybl Miklós MûszakiFôiskola

1987-tôl tanszékvezetô

1994 a mûszaki tudománykandidátusa (CSc)

1995 PhD fokozat

1999 - 2002 SzéchenyiProfesszori Ösztöndíjas

2000 Apáczai Csere János díj

szakterület: épületszerkezetek,épületszigetelések, épületfizika

4 BEVEZETÉS

A kötet a háztartások energiafelhasználásának racionali-zálásán keresztül azok számára kíván eligazítást nyújtani,akik saját lakásuk, lakókörnyezetük alakításán túl hatássaltudnak lenni településük, tágabb környezetük fejleszté-s é r e .

A technikai jellegû lehetôségek ismertetésén túl kísér-letet teszünk a mai magyar társadalmi, gazdasági kontex-tusba történô beilleszthetôség kifejezésére is.

Magyarország energiaimportra utalt ország. Szükség-leteink 70%-át fedezzük importból, mely a külkereskedel-mi mérleghiány 50%-áért felelôs. Az építéshez kapcsolódóenergiafelhasználás (építés, fenntartás) az ország ener-giafelhasználásának mintegy 40%-át teszi ki [11].

Nemzeti stratégiánkban egyre fontosabb szerepetkap, hogy nemzeti vállalásaink szellemében (EU irány-

e l v e k1, Kyoto2) egyre nagyobb hangsúlyt fektessünk azenergiahatékonyságra, illetve a megújuló energiák haszná-l a t á r a .

Az energiaforrások felhasználásának súlypontja aglobális környezeti problémák és a kimerülô készletekokozta áremelkedés miatt várhatóan erôteljesen változnifog. Egyre nagyobb hangsúly lesz a készletek racionálishasználatán (energiahatékonyság), és a nem szennyezô,megújuló energiaforrások használatán.

Az elmúlt évek (10+40) gazdasági és tulajdonviszo-nyaiból adódóan épületeink állaga meglehetôsen leromlott,és lassan 10 éve nem készül annyi új lakás, mely az elörege-dô lakásállományt pótolni tudná. Ez a helyzet egyre sürge-tôbben hordozza magába a felújítások, új építések erôteljesigényét és szükségszerûségét.

Az elkövetkezendô években a jelenleginél nagyobb lépté-kû lakásépítés várható. Magyarország hosszú távú ver-senyképességének egyik eleme lehet, hogy e helyzetteljáró veszélyeket és lehetôségeket mennyire ismeri fel, ésmilyen válaszokat képes adni. Új épületek, telepítések e-setén mai döntéseinkkel a magyar építési szokások szerint80 éves életciklusú lakóházakat, illetve 500 éves életcik-lusú településhálózatot determinálunk, mely rossz döntésesetén kevésbé fenntartható élet kereteinek kialakulásá-hoz vezethet.

A probléma egyre aktuálisabb lesz, mivel egyes fosszilisenergiahordozók kimerülése emberi léptékkel is belátható.Áruk egyre magasabb lesz, és nem kellôen alapos tervezésesetén nemcsak unokáink, de már gyermekeink lakhatásilehetôségeit is megnehezítjük. A következôkben többször említünk két fogalmat, melyekhasználata nem általános, használatuk elôtt némi kifejtésti g é n y e l n e k .

BEVEZETÉS

Technikai lehetôségeinketgazdasági körülményeinkés egyéni-, társadalmimotiváltságunk függvé-nyében vagyunk képe-sek kihasználni. (Norman nyomán) [67]

A megújulás ciklusaiV á r o sU t c a s z e r k e z e tÉ p ü l e tF e l ú j í t á sB i r t o k b a v é t e lÉ p í t é s

1000 év500 év100 év20 év10 év1 év

Alexander, N (1990)Sqeezing SpreadCities: Improving theEnergy Efficiency ofLarge Cities (Thesis:Melbourne, Ausz-tralia) [64]

4

5B E V E Z E T É S

É p í t é s ö k o l ó g i a alatt azt értjük, hogy az építés hogyanilleszkedik be a Föld körfolyamataiba, ökoszisztémájába. Ez afogalom elsôsorban az épület és környezete viszonyávalfoglalkozik. Az építés jellemzô negatív hatásai:

• Az építôanyagok gyártása, beépítése nagy energiaráfordí-tást, és sok esetben jelentôs - levegôbe, vagy vizekbekerülô - mérgezô anyag kibocsátást eredményez.

• A beépítés jellemzôen magas környezetterheléssel jár,(zaj, stb.) és nagymértékben alakítja át a terület élôvilágát,v í z h á z t a r t á s á t .

• Az energiafogyasztáson keresztül áttételesen jelentkezôC O2 kibocsátás, mely globálisan üvegházhatást eredmé-n y e z .

• A vízhasználattal melléktermékeként keletkezô szennyvízterheli a környezetet, mely kellô kezelés nélkül az élô- éstalajvizek szennyezéséhez, az élôvilág pusztulásához vezet.

• Az épületbe beépített, illetve a használat során azépületbe bejutó anyagok jellemzôen olyan mértékben fel-dolgozott termékek, hogy csak nagyon lassan fordíthatókvissza a Föld anyagháztartásába. A hulladékként kikerülôanyagok (jellemzôen nem veszélyes hulladékok) utókeze-lés nélkül terhelik a környezetet.

É p í t é s b i o l ó g i a alatt azt értjük, hogy az épített környezetmilyen hatással van az emberi szervezetre, a fizikális életre.Ez a fogalom elsôsorban az épület (település) és az emberviszonyával foglakozik. Az építés, épületek jellemzô negatívh a t á s a i :

• Az építôanyagokba beépített káros anyagok (kötôanya-gok, oldószerek, stb.) kipárolgása révén keletkezô egész-ségkárosodás.

• A nem légáteresztô szerkezetek, mûanyag felületbevo-natok káros anyagok egészségtelen feldúsulását eredmé-nyezik.

• Az épület nem kellô használata során feldúsuló nedves-ség hatására gombásodás alakul ki.

• Tartósan árnyékos helyeken a napsütés UV sugarai nemképesek fertôtleníteni az épületet, mely káros mikroor-ganizmusok elszaporodásához vezethet.

• A funkcióhoz rosszul megválasztott színvilág pszichés zava-rokat eredményezhet.

• A nem megfelelô tervezés és kivitelezés miatt akörnyezet zajterhelése következik, ami diszkomfort-érzetet okozhat.

A tudományos és etikai alapokon kimunkált ökologikus gon-dolkodás, de a hétköznapokban tapasztalható problémákraadható válaszok egy út felé mutatnak. Az ökologikusgondolkodásnak be kell épülnie a hatóságok, a tervezôk,kivitelezôk szakmai, a lakosság civil értékalkotásába.

1 A Gazdasági Minisztérium által 1999-ben készített, A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje c. kormány-elôterjesztés többek között a következôket írja: ”Az Európai Unió hosszabb távú elvárása, hogy az energiaellátásban a megújuló energiahordozók a jelenlegi részarányt jelentôsen (legalább 6-7%) meghaladják”

2 1997-ben Kyoto-ban rendezett világkonferencián Magyarország 2008-2012 közötti idôszakra 6%-os csökkentést vállalt az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás terén az 1985-87-es bázisidôszakhoz képest.

A világ energiahordozóinak tartalékai,amennyiben a mai felhasználás nem emelkedik. [96]

2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160

A Föld gázkészletének várható kimerülése

A Föld olajkészletének várható kimerülése

A Föld uránkincsének várható kimerülése 2 3 0 0

A Föld széntartalékainak várható kimerülése 3 6 0 0

6

* Megújuló energia felhasználásával, ezért a számításokbank m / u t a s - k W h .

k m / u t a s - k W h C O2 g / u t a s k m

Személygépkocsi - egy utas

G y a l o g o s*

K e r é k p á r*

B u s z

01 3 , 8

03 9 , 4

6 , 1 7 1 5 9

2 0 11 , 2

A JELENLEGI ÁLLAPOT

A bevezetôben foglaltak szerint a következôkben egyháztartás jelenlegi energiafogyasztását vesszük alapul. Aszámítások alapját a budapesti agglomeráció egyiktelepülésén - Pusztazámoron - épült ház fogyasztása képezi.Az ország különbözô helyein, az eltérô adottságokfüggvényében ez az érték változhat. Az ismertetett számításimódszertan alapján a számítás a helyi viszonyokraa d a p t á l h a t ó .

Nagyságrendek

A hatékony energia-megtakarítás útja, hogy azenergiaháztartásban szignifikánsan jelentkezô tételekrekoncentrálva keressük technikai-gazdasági lehetôségeinkmaximumát, társadalmi megvalósíthatóságuk tükrében.

A háztartások energiafogyasztása nem csak azenergiaszolgáltatók által számlázott közvetlen fogyasztásbóláll. Közvetett energiafogyasztásként jelentkezik az elfogyasz-tott ételekbe, igénybe vett szolgáltatásokba (pl.: higénia,stb.), illetve a közüzemi rendszerek fenntartásába fektetettenergia. A továbbiakban csak a közvetett energiafelhasználásazon részét tekintjük, melyek az építészet eszközeivel - teháta városszerkezet kialakításával, illetve az egyes épületektervezésével, kialakításával - befolyásolhatók.

Ezen adatokból kiderül, hogy az építészethez kapcso-lódó fenntartási energiaigény meglehetôsen magas (mintegy65%), mely a közvetlen energiafelhasználáson túl (fûtés,elektromos áram, benzin) magába foglalja a házkarbantartás,a közüzemi rendszerek fenntartásának, és az utazás háztar-tásokra esô közvetett energiafelhasználását.A háztartások teljes energiamérlegéhez hozzátartozik aház/lakás építési energiaigénye is. Ez az érték az ún. primérenergiaigénybôl számítható, mely magába foglalja azépítôanyag kitermeléséhez, elôállításához és szállításáhozfelhasznált energiát.

A helyes nagyságrendek érzékelésére azt kell megvizsgálni,hogy a háztartás teljes életciklusára vetítve miként alakulnakaz energiafogyasztás eddig említett tételei.

Egy a budapesti agglomerációban található háztartás,egyszerûsített energiafelhasználási diagramja felrajzolható, a“Számítási módszerek” fejezetben ismertetett alapadatokból kiindulva. A diagram a magyar építési szokások szerint 80éves életciklusra tervezhetô épület energiafelhasználásátv i z s g á l j a .

Hogy megtudhassuk az energiafogyasztás, így akörnyezet állapotának romlásában leginkább szerepet játszótényezôket, ún. Parétó-diagramban ábrázolhatjuk azenergiafogyasztás egyes tételeit (80 éves felhasználástö s s z e s í t v e ) .

A diagram ismeretében bizton állítható, hogy azenergiafelhasználás racionalizálásakor elsô sorban a fenntar-tási energiafogyasztás csökkentésére kell koncentrálni.

Külön figyelmet igényel a közlekedés kérdése. Avárosszerkezet optimalizálásával, a városi életminôség javí-tásával jelentôs energiaráfordítás takarítható meg.

A nagyságrendek ismeretében a következôkben azépítészethez legközelebb álló fûtési-, valamint a hasonlónagyságrendet képviselô közlekedési energiafelhasználáscsökkentési lehetôségeit ismertetjük. A jelentôs számú, ésenergetikai szempontból meglehetôsen rossz minôségûlakásállomány kérdéskörét külön fejezetben taglaljuk.

A JELENLEGI ÁLLAPOT

3 Magyarországon csaknem 4 millió lakás van. Az utóbbi években közel 25.000 lakás épült évente, de nem várható, hogy évi 40.000 lakásnál több épüljön az elkövetkezôkben[84, 101]

Átlagos holland háztartás energiafelhasználása 1990-ben, kWh-ban

Rekreáció,képzés 10%

Öltözködés,higiénia 10%

Étkezés 15%

Közmûvek 12%

Fûtés 26%

Elektromos áram12%Kommunikáció,utazás 15%

12001000

800

600

400

200

0

A budapesti agglomeráció egy háztartásának 80 év alatt várható energiafelhasználásakWh-ban (Paréto-digram)

A táblázat néhány utazási mód energiafelhasználását mutatja

7A JELENLEGI ÁLLAPOT

Számítási módszerek

Fûtés

“Az épületek és épületszerkezetek hôszigetelése”fejezetben ismertetett számítógépes program segítségével.

Utazás

Az elôzô oldalon bemutatott táblázat a következôkbenhasznált számítási alapértékeket mutatja a szakirodalombantalálható adatok és saját számítások alapján.[1., 2., 59., 62.,42., 81.]

Használati melegvíz termelés

25 kWh/év/m2 [81]

Fôzés, világítás

20 kWh/év/m2 [ 8 1 ]

Építési anyagok beépített energiatartalma

Az építési anyagok beépített energiatartalmát a következôtáblázat mutatja. [102]

Egy átlagos ház építési energiaigényeMészhomok falazóelem hôszigetelés nélkül 40.000Válaszfalak 10.000Tetôszerkezet (fa) 2.800Fedés (cserép és hôszigetelés 5.600Ajtók, ablakok (PVC) 12.500Födém lépcsôkkel (vasbeton) 36.000Padlóburkolat (PVC) 8.400Falburkolat (tapéta, festés) 2.000Vizes fûtési rendszer 10.000

Fôzés, világítás - 1.800 kWh/évFûtés - 16.000 kWh/év(korszerû hôszigetelés mellett)Közlekedés - 18.000 kWh/év(munkanapokon, szgk-val, 50 km/nap)

Használati melegvíz - 2.800 kWh/év

Fûtési igény 3.219 MWh nemmegújuló energia

használata

Az épület 80 évesélettartama alatt

Mai korszerû szerkezet, hagyományos üzemeltetési móddal

Az egyszerûsített ábra azt szemlélteti, hogy egy agglomerációban élô család mennyienergiát fordít a háztartásra az épület 80 éves élettartama-életciklusa alatt.

Építési módok:A ipari elôregyártás - szendvicsszerkezetû betonelemek, elôregyártott beton födé-

mek, iparosított szakipari szerkezetekB „korszerû“ építési mód - réteges tégla falszerkezetek, vasbeton födém, vegyes

szakipari szerkezetekC hagyományos építési mód, de „egészséges“ építôanyagokkal - réteges tégla

falszerkezet, tégla belsô falak, vegyes födémszerkezetD „természetes“ vagy „egészséges“ építési mód - évszázados tapasztalatok alapján,

kiegészítve a modernépítés idevágó tapasztalataival

Kivitelezés

200m2

KÜLSÔ FAL

szendvics szerk. betonelemek keményhab szigeteléssel 54.000 mészhomok tégla vakolva keményhab szigeteléssel 50.000tégla falszerk., parafa szigetelés, faburkolat 45.000faváz+vályogfal, természetes rost szig. 14.000

70 m2

T E H E R H O R -DÓ BELSÔF A L

betonelemek 12.600mészhomok tégla 7.000tégla 10.500kôszerkezet 2.800

200 m2

V Á L A S Z F A Lgázbeton 12.000könnyített mészhomoktégla 10.000soklyukú tégla 10.000faváz+vályogfal 3.600

F E D É L S Z É K hagyományos fa 2.800 2.800mérnöki (optimalizált) faszerkezet 1.680gömbfa, deszka 960

130 m2

T E T Ô F E D É S

azbesztcement+keményhab hôszig 6.400cserépfedés+üveggyapot 5.600zsup- vagy nádfedés 1.600zöldtetô 560

50 m2

A B L A K S Z E R K .

alumínium 40.000mûanyag 12.500fa (egyesített szárnyú) 500 500

50m2

Ü V E G E Z É S

hôszigetelô táblákkal 10.000 10.000egyedi rétegek 9.000 9.000

240 m2

FÖDÉM L É P C S Ô K K E L

vasbeton 36.000 36.00033%téglaboltozaz+66% fafödém 12.000 12.000

240 m2

P A D L Ó B U R K .

mûanyag 8.40050% mûanyag+50% kô 5.40033% kô+33% fa+33% linóleum 1.600 1.600

F Û T É S vízkeringetés, fûtôtestek 10.000 10.000légfûtés (légcsatorna falban és födémben 1.000 1.000

20 m2

K O L L E K T O R

alumínium és hôszigetelô üveg 16.000acél és hôszigetelô üveg 8.000 8.000fa, acél és hôszigetelô üveg 5.000

%-bankifejezve

270% 100% 83% 39.9%

160 m2

B E L S Ô

H Ô S Z I G .

keményhab 4.000üveggyapot 1.600parafa, kókusz 960szalma, papír, stb. 480

Épületrész A B C D(kWh)

8 A TELEPÜLÉS KLÍMATUDATOS TERVEZÉSE

Összefoglalás

A fûtési energiafelhasználás képletszerûen megha-tározható. Az épület pillanatnyi fûtési energiaigénye (QG) akövetkezôképp határozható meg [4]:

a h o l

Qt= ΣA kr ( ti – te) = transzmissziós hôveszteség

Qh h= Σl kl ( ti – te) = vonalmenti transzmissziós hôveszteség

Qs z= Lρc (ti – te) = szellôzési veszteség

Qs= ΣAt * I * N = szoláris nyereség

Qb = belsô hônyereség

Még mielôtt bárki megrémülne ettôl a képlettôl, csak atanulságait összegezném. A képletekbôl kifejthetôen akövetkezô célok vázolhatók fel az energiafogyasztásc s ö k k e n t é s é r e :

• lehûlô felületek csökkentése,• jobb hôszigetelésû anyagok, szerkezetek használata,• a külsô és belsô hômérséklet közötti különbség csökken-

tése a belsô hômérséklet csökkentésével,• a külsô és belsô hômérséklet közötti különbség csökken-

tése a külsô hômérséklet növelésével,• egységes hôszigetelési érték biztosítása az épület külsô

felületén,• az épület szellôzési veszteségeinek csökkentése• úgy kialakítani az épületet, hogy minél több napsugárzás

érje a felületét,• napenergia hasznosító felületek növelése,• az épület belsejébe jutott hô tárolása.

Ezen célok teljesülése esetén bizton állítható az energia-fogyasztás csökkentése. “A kislány azonban ritkán szép ésokos is egyszerre”, azaz ügyelni kell arra, hogy mely célokatpróbálom megvalósítani, egyszerre mindent ugyanis nagyonritkán lehet. Nehéz egyszerre a lehûlô felületek csökkentése(pl. ablakok), és a napenergia hasznosító felületek növelése(ugyancsak pl. ablakok). Az energiafelhasználásának ebbôlkövetkezôen két fô stratégiája van [4]:

1) A veszteségek csökkentése, és 2) a nyereségek növelése.

A továbbiakban sorra vesszük a lehetséges gyakorlati lépé-seket. A település klímatudatos tervezése mindkét stratégiaelemét képezheti. Az épületetek és épületszerkezetekhôszigetelése fejezet elsôsorban a veszteség csökkentô stra-tégia lehetôségeit, a passzív energiafelhasználás lehetôségeifejezet pedig elsôsorban a nyereségnövelô stratégia

lehetôségeit ismerteti.A jegyzet az újszerû energiaforrások és hôtermelôberendezések fejezetében azt villantja fel, hogy a hazaiklimatikus viszonyok mellett szinte elengedhetetlen fûtésienergiaigényt miként lehet megújuló illetve hulladékenergiával fedezni. A fejezet különösen érdekes, miveláltalában ökonómiailag (energiaár) és ökológiailag (CO2,egyéb üvegház gázok) gyorsan megtérülô lehetôségeketi s m e r t e t .

Az energiaracionalizálás azonban nem értelmezhetôpusztán technológiai szemlélettel. Az élet egyre fontosabbterületét képzi, de a gazdasági és társadalmi adottságokismerete nélkül az energiacsökkentés lehetôségei csak elvijelentôségû fejtegetések, legjobb esetben minta értékûegyedi beruházások lehetnek.

A település, az ország energetikai megtakarításaihoz, akörnyezet védelméhez, az egyéni léptékû energiamegtakarítások nagy számú gyakorlata szükséges. Azönkormányzati mûszaki szakemberek és döntéshozókfelelôssége, hogy eszközrendszerükkel elôsegítsék aracionálisabb energiafelhasználást lehetôvé tévô építéskereteinek kiépülését.

A lehetôségeket rögtön a fejezet elején összegzôtáblázatban ismertetjük, majd kifejtjük a kötet terjedelmeengedte mélységben.

A lehetôségeket összegzô táblázatok szubjektívelemeket is tartalmaznak. Érdemes a helyi viszonyokpontosabb ismerete alapján saját véleményt kialakítani anem technikai jellegû kérdések pontosításával,módosításával, a súlypontok meghatározásával.

A település klímatudatos tervezése

A külsô környezet állapotának változásait az embermegpróbálja kiegyensúlyozni, hogy az év teljes idôtartamaalatt komforthatárain belül maradjon. Ez a törekvésrendszerint jelentôs nem megújuló energiafogyasztással jár.

A klímatudatos tervezés eszközeinek alkalmazásakoralapvetôen három dologgal kell tisztába lenni:

1) Biztos sokan megtapasztalták azt az élményt, amikoregy rekkenô nyári napon az Alföld valamely vidékenkirándulva tikkadtan egy erdôs részbe értek - hôkomfortunkjavulása intenzíven érzékelhetô. Ugyanezen a tájon egy bo-rús ôszi napon sétálva alig érzünk valami változást hôkom-fortunk állapotában. A klímatudatos tervezés eszközei elsô-sorban szélsôséges meterológiai viszonyok között jelentô-s e k .

2) Az energiahasználat csökkentési lehetôségekelemzése során azzal is tisztába kell lenni, hogy a klíma-tudatos tervezési, majd épületszerkezeti, majd gépészetieszközök alkalmazása egyre nagyobb hatásfokkal képes akülsô környezet szélsôségeit csökkenteni, azonban ezen esz-közök egyre magasabb energiafelhasználással járnak, melyekegyre kevésbé fenntarthatók.

ÚJ LAKÓÉPÜLETEK FÛTÉSI ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK RACIONALIZÁLÁSA

Qt+ Qh h+ Qs z+ Qs+ Qb+ ∆QT

∆QT= tárolt hô változása

∆ τ = QG

∆ τ

9A TELEPÜLÉS KLÍMATUDATOS TERVEZÉSE

3) A klímatudatos tervezés elemei általában hosszabbidôtávon fejtik ki hatásukat (pl. az utcák kedvezô tájolása kb.500 év), mint a gépészeti (20 év) vagy épületszerkezetek(50-80 év). Ha az nézzük, hogy egyes energiahatékonyságotnövelô intézkedések “mennyit hoznak a konyhára”, elôfor-dulhatnak olyan szituációk, ahol a sok kicsi megtakarításösszege nagyobb, mint az egy rövid ideig tartó, nagy haté-konyságú megtakarítás.

A jegyzet ezen fejezete az F 023241 számú, “A lakásépítéskörnyezetkímélô telepítési és építéstechnológiai lehetôségeia budapesti agglomerációban” címû OTKA kutatásfelhasználásával készült.

A település klímatudatos tervezése /1 - Téli szélvédelem, nyári hôcsillapítás növényzettel

Lehetséges Szélvédô erdôsávok Szélvédô fasor az utcákon Szélvédô vegetáció a telken Zöld homlokzatokintézkedés (*forrás: Szûcs Gábor) (*forrás: Szûcs Gábor) (*forrás: Szûcs Gábor)

Befektetési igény

Megvalósíthatóság idôpontja

Fenntartási igény

Lehetséges energia- Együttes alkalmazás esetén kb. 15-20%-os fûtési energiamegtakarítás.megtakarítás

Érintettek

Társadalmielfogadhatóság

Kockázatok

Szociális hatás

Építészeti aspektusok

1 ha-os terület védelmére kb. 60eFt*

min. 20-25 évvel a telepítés után vár-ható effektív szélcsökkentés

1 ha-os terület kiegészítô védelmérekb. 150 eFt*

min. 10-15 évvel a telepítés után vár-ható effektív szélcsökkentés

min. 10 évvel a telepítés után várhatóeffektív szélcsökkentés

Az elsô évek gondozási igénye utánközel 0 Ft

Az általános településkarbantartásimunkákba beépíthetô: közel 0 Ft

Egy telek esetén kb. 150 e Ft.*

Fajtától függôen 1-10 évvel atelepítés után várható effektívszélcsökkentés

közel 0 Ft

Egy ház esetén a tartóváztólfüggôen kb. 100 eFt

közel 0 Ft

1) önkormányzat 2) tervezôk

1) önkormányzat2) tervezôk

1) helyi lakosság 1) helyi lakosság

pozitív pozitív pozitív1) jelenleg divatosabbak aszínes vakolt felületek2) sokakban idegenkedés van anövényzettel szemben a boga-rak és a vakolatkárosító hatásmiatt

1) csak település léptékben tervezhetô,a megrendelô önkormányzatnak, és atervezôknek tisztában kell lenni ahelyes telepítés szabályaival

1) az utcák tájolása, és az uralkodószélirány iránya determinálja ahatékonyságot2) a helyes telepítés, fajtakiválasztásbizonyos szakértelmet igényel

1) a helyes fajtaválasztás, telepítés ahelyi lakosság tagjaitól kellô szintûismereteket feltételez

1) rossz állapotú vakolatravalóban nem célszerû közvetle-nül növényzetet futtatni, mertaz károsítani fogja a vakolatot

rekreációs célokra is hasznosítható kedvezôbb tér a találkozásra nem jellemzô nem jellemzô

a település képébe komponálandó az utca képébe illesztendô nem jellemzô nem jellemzô

A környezet hômérsékletingadozásának (1) tompítása a klímatudatos tervezés (2) azépületszerkezetek klímakiegyenlítô hatása (3), valamint a mechanikus fûtés és hûtés(4) eszközeivel. [8.]

1 0

• Nem megfelelôen telepített növényzet pszichológiaiproblémákat okozhat (naplemente hiánya, stb.).

• Nem megfelelôen kiválasztott növényvegetáció rendkívülzajos lehet.

Hôterhelés csökkentése

A hagyományos energetikai számítások csak a fûtésienergiafelhasználásra koncentrálnak. Nem mellékes azonbana “magyar nyár”. A napsugárzás elôször a Föld - illetve a ház- felszínét melegíti fel, majd fokozatosan a levegôt. Anövényzet a következô módon képes a felesleges hô-nyereség - a hôterhelés - távoltartására:• leárnyékolja az épületet,• leárnyékolja a talajt, így az nem képes felmelegedni,• megköti a port, ezzel csökkenti a helyben kialakuló

ü v e g h á z h a t á s t ,• a fotoszintézis melléktermékeként vizet bocsát ki, mely

párolgása során hûti a környezetet.

Mindezen hatások összességeként akár 6-8˚C-kal iscsökkenhet a helyi hômérséklet. A magyar hétköznapigyakorlatban lakóházak esetén nem általános a klímagépekalkalmazása.

Az energiafogyasztás csökkentése így korrekten nemszámszerûsíthetô. A klímagépek árának, beszerelésének,üzemben tartásának figyelembe vételével azonban jelentôsmegtakarítás mutatható ki.

S Z É L V É D E L E M

Szélvédelem

A szélvédelemmel, mint veszteségcsökkentési stratégiaimódszerrel a következô pozitív hatások elérhetôk el:

• a külsô hômérséklet növelése, • csökkenti a felületi hôátbocsátási együtthatót, • csökkenti a ház légcsere számát, • csökkenti a falazatra jutó csapóesôt, így a többlet hôvesz-

t e s é g e t .

Mindezen hatások összességeként, a részletes kifejtést nemismertetve, mintegy 15-20 %-os fûtési energia megtakarításérhetô el.

A szélvédelem hátrányai és lehetséges anomáliái:• A helyhez kötött vegetáció fûtési energiafogyasztás

csökkentése csak vegetációra merôlegesen érkezô, hûvöserôs szél elleni védekezés esetén szignifikáns (ezen szélnem fúj állandóan, tehát a számított maximális hatásfokcsak ritkán realizálható).

• Nem kellôen kiválasztott vegetáció télen a nyáriállapothoz képest csak mintegy 50%-kal képescsökkenteni a szél negatív hatásait.

• A hatékony vegetáció a telepítés (és az azt megelôzôtervezés) után csak mintegy 10 évvel terebélyesedik ki.

• Szoláris házak fûtési energiafogyasztása a növényzetárnyékvetése miatt összességében akár nôhet is. [5]

A SZÉL HÔMÉRSÉKLET-MÓDOSÍTÓ HATÁSA

szabad szelek

település szélvédelem nélkül

szélvédô sávval, sövénnyel

sövénnyel és szélmegemeléssel

HÔMÉRSÉKLET ZÖLDFELÜLETEK ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ESETÉN

Gertis/Woleser nyomán

Zöldfelületek Sûrûbeépítés

Léghômérséklet

NYÁRI SZELEK

TÉLI SZELEK

veszélyes szél ahideg periódus alatt

nem veszélyesnem veszélyes

jelentéktelenreggeli ésesti szél

reggeli és esti szél

uralkodó szél a túlságosanmeleg idôszak alatt

Olgyay féle szélelemzés, valamint a téli és a nyári szelek összesítése. [8]

reggel

dél

este

1 1S Z É L V É D E L E M

Összességében az mondható el, hogy Magyarországon ahazai mérsékelt szélviszonyok, a hideg teleken lombhullatóôshonos vegetáció, és a lehetséges napárnyékolás miatt aszélvédelem mint fûtési energia csökkentô lehetôség hatásaáltalánosságban nem jelentôs.

Annál jelentôsebb viszont a nyári hôterhelést csökkentôhatása. Elsôdlegesen ezen szempontok szerint kell atelepítést tervezni.

A különbözô szempontú növényzet-telepítés gyakorlati szabályai

A széltervezés elsô lépcsôje a széladatok vizsgálata. Avizsgálat eredményeként meg kell állapítani a kedvezô éskedvezôtlen szelek irányát, gyakoriságát. Erre legcélszerûbbaz Olgyay féle vektoriális elemzés. A területre irányuló egészéves mérés eredményeként meg kell határozni a téli hideg(kedvezôtlen), és nyári frissítô (kedvezô) szelek irányát,nagyságát.

Ez meglehetôsen hosszú (egy éves) vizsgálatokkal, vagymeterológiai adatokkal, illetve kellô helyismeret eseténtapasztalati úton határozható meg.

Szélvédelem esetén a telepítés, és a megfelelô növényzetkiválasztásakor ökölszabályként a következôk mondhatók el:• a szélvédelem függ a szélvédô növényzet magasságától

és szélességétôl, és az épületektôl való távolságtól,• a keskeny, magas szélterelô növényzet jóval kedvezôbb,

mint a széles lapos,• a növényzet kiválasztásánál ügyelni kell a lombozat áte-

resztô képességére,• lehetôleg ôshonos fákat ültessünk,• minél gyorsabban érje el a tervezett magasságot, tömör-

s é g e t ,• ne legyen olyan magas, hogy a környezô házakat leár-

n y é k o l j a .

A szélvédô növényzet tervezésekor a következô telepítésiszabályokat érdemes betartani ahhoz, hogy kb. 50%-osszélcsökkentést lehessen tervezni:

• Magyarországon jellemzôen az észak-nyugati irányból kella védelmet kialakítani. Déli irányból nem érdemes hazaiviszonyok mellett szélvédelmet kialakítani, mivel azmegakadályozza a napenergia-hasznosítását.

A házak szélvédelmére létesítendô növényzet fôbb geometriai paraméterei.

A szélelemzés határozza meg a várható kellemetlen szelek, a szélvédô vegetáció ésaz épület egymáshoz való viszonyát. [21]1. Kitett részek (parkoló, út, garázs, ipar)2. Védett zónák (lakás, iskola, iroda, park, kert)

A szélvédelem mértéke és hatótávolsága a növényzet sûrûségének függvényében. [6]

A szélvédelem elôtt és után is jelentôsen csökken a szél sebessége, mely energiamegtakarításhoz vezet [56]. A méréseket 3,7 m magasan a föld felett végezték.

Védett épület

1 .

1 .

1 .

2 .2 .

2 .

A szélcsökkenés mértéke a szabad szelek százalékában

A növényzet magassága 4,6 m, közepesenáteresztô

1 2 S Z É L V É D E L E M

• Az épülettôl való távolság a növényzet tervezett magas-ságának függvényében határozható meg. Ökölszabály-ként az mondható, hogy a védelem 3-4 H távolság ese-tén maximális, és 8-10 H távolságig jelentôsen, 30 Htávolságig észlelhetôen érezteti hatását.

• A telepítendô növényzet kiválasztásakor az ökológiaiszempontok mellett (ôshonos fajták, stb.) két dolograkell ügyelni:a) lehetôleg közepes sûrûségû legyen a lombozat, melyugyan valamivel kisebb csökkentést eredményez, denagyobb távolságra fejti ki a hatását,b) a téli idôszak alatt a levelek nélküli növényzet kevésbécsökkenti a szelek sebességét.

• Nem elég, ha közvetlenül a védendô épület elé telepítjüka növényzetet a szél kerülô útjai miatt. A védendô részszéleinél mindkét irányban 3-4 H-val túlnyúló védôsávtelepítése szükséges.

• Nem célszerû túl széles szélvédelem, mert az több helyetfoglal el, és kisebb távolságra érezteti hatását.

A hôcsillapítás érdekében telepített növényzet fôbbs z a b á l y a i :• Jellemzôen a déli oldal felôl kell a növényzetet telepíte-

ni.• A növényzetet úgy kell kiválasztani, hogy a hôterheléses

periódus alatt (május közepétôl szeptember közepéig)végig kellô lombkoronája legyen a vegetációnak.

• Csak megfelelô nagyságú terület, különbözô magasságúnövényzettel képes a mikroklímát befolyásolni. Célszerûfák és cserjék együttes telepítése.

A szélsebesség három típusú szélvédô vegetáció esetén. [8]

A hatékony szélvédelem kellôen széles növényzetet igényel. [21]

A sûrû erdôk állandóan hûvös mikroklímát teremtenek. A ritkább vegetációkba besütheta ferde napsütés, ezért valamivel melegebbek, de a zenit felé leárnyékoló lombkoronaképes mérsékelni az éjszakai lehülést. [3]

Közvetlen besugárzás esetén a fakorona felsô részén alakul ki a legmagasabbhômérséklet. A korona belsô tere (itt található délelôtt az összes rovar) csak késôbbmelegszik fel, s ezután következik a törzs tere. [3]

A szél útjába telepített sövény eltérô nyomást hoz létre az épület oldalain, és ezenhelyek között légcsere jön létre. [8]

A nap besugárzásának eloszlása. A levelek többek között színük és szôrzetükváltoztatásával szabályozni képesek saját hôháztartásukat. [3]

A növényzet mint szélterelô

SÛRÛERDÔK RITKÁS ERDÔK

Nappal és éjjel hûvös Nappal és éjjel melegebb

ERDEI KLÍMAÉJSZAKA NAPPAL

Hômérséklet eloszlása az erdôbenéjszaka nappal

koronatetôszinti klíma

koronaszinti klíma

törzsszintiklíma

napsütöttetalajtalajszinti

klíma

hômérséklet (oC)

4,8 m magas 33%-banáteresztô kerítô sövény19 m magas, vékonynyárfa erdôsáv

12 m magas kôriserdôsáv

EGY LEVÉL ENERGIAMÉRLEGE100% 5-30%BESUGÁRZÁS VISSZAVERÔDÉS

5-20%FOTO- 10-50%SZINTÉZIS HÔLEADÁS

20-40% 5-30%PÁROLOGTATÁS ÁTERESZTÉS

1 3AZ ÚJ TELEPÜLÉS HELYSZÍNRAJZA, A BEÉPÍTÉS INTENZITÁSA

Mint érzékelhetô, a növényzet telepítése a szélvédelemilletve a nyári hôvédelem szempontjait figyelembe véveellentétes igényeket támaszt. Az ambivalencia részbenfeloldható, amennyiben örökzöld növényeket szélvédelemgyanánt az épület északi részére, lombhullató növényekethôvédelem gyanánt az épület déli oldala felé telepítünk.

A domborzathoz, környezethez alkalmazandó nö-vénytelepítési stratégia kiválasztását egyedi tervezés,elemzés kell, hogy megelôzze.

A település klímatudatos tervezése /2 - Az új telepítés helyszínrajza, a beépítés intenzitása

A háztelkek helyének kiválasztása Az utcák orientálása Közepes beépítettségi intenzitás

Befektetési igény

Megvalósíthatóság idôpontja

Fenntartási igény

Lehetséges energiamegtakarítás

Érintettek

Társadalmi elfogadhatóság

Kockázatok

Szociális hatás

Építészeti aspektusok

A terület közmûvesítése - adottságok függvénye. Részben az adottságok függvénye, demeglehetôsen flexibilis, olcsó megoldás.

Önkormányzat és a hatósági egyeztetések, alap-közmûvek kiépítésének függvénye. kb. 1-2 év

A telepítés helyének kiválasztása, enge-délyezése folyamatában játszik szere-pet, elfogadott rendezési terv esetén0 év.

Bármely nem klímatudatosan kiválasztott hely általá-nos költségeihez képest elenyészô. kb.: 0 Ft

kb. 0 Ft

Alkalmazott építészeti eszközök, gépészeti berende-zések függvénye: kb.: 10-50 % fûtési, 0-50% hmvenergia megtakarítás

1) önkormányzat,2) tervezôk3) lakosság, építtetôk

1) önkormányzat,2) tervezôk3) lakosság, építtetôk

Kellô felvilágosítás esetén az energiaszámlákcsökkenése és az egészségesebb életkörülményekpozitív elfogadhatóságot vetítenek elôre.

Az építésökológiailag építésbiológiailagis kedvezôbb környezet pozitívelfogadha-tóságot vetít elôre.

Nyári idôszakban túlságosan meleg területek, kitett-ség jön létre.

Nyári idôszakban túlságosan meleg te-rületek, kitettség jön létre.

nem jellemzô nem jellemzô

Az épületek egymástól való távolsága a lejtôkategó-ria és a kitettség függvénye.

Az egységes kép és a monotonmegjelenés közötti ellentét feloldásamagas építészeti kvalitást követel.

Amennyiben a rendezési tervben kezde-tektôl fogva jelen van ez a lehetségeskoncepció, többlet befektetési igényt nemigényel. A különálló lakásokhoz képest anagyobb beépítési sûrûség megtakarítástjelent.

Az építés folyamata jellemzôen lakásszövet-kezeti formában képzelhetô el, ami a na-gyobb hatékonyság révén lerövidíti az épí-tésre fordítandó idôt.

Az energia megtakarításon túl az épületekfenntartási költségei is csökkennek.

Alkalmazott építészeti eszközök, gépé-szeti berendezések függvénye: kb.: 5-25 % fûtési, 0-50% hmvenergia megtakarítás

Alkalmazott építészeti eszközök függ-vénye: kb.: 25 % fûtési, 10-30 % közlekedési energia megtakarítás

1) önkormányzat,2) tervezôk,3) lakosság

A mai magyar társadalmi értékrend azindividualizmust messze magasabb priori-tásként kezeli, mint a csoportos házépítésáltal nyújtható gazdasági és ökológiai elô-nyöket. Ezen szabályozás várható elfogad-hatósága negatív.

Túlságosan zsúfolt beépítés nem biztosítkellô mozgásteret az egyéni igények kielé-gítésére. Az építészeti tervezés nagyobbgondosságot igényel, mint családi házak e-setén. Kellô kvalitású építészek bevonásanélkül negatív példák jöhetnek létre.

1) A kulturális, szórakoztató intézményekgazdaságosan helyben is megvalósíthatók.2) A sûrûbb beépítés nagyobblakósûrûséget eredményez, mely többlehetôséget kínál emberi kapcsolatokkiépítésére.

Azb utcaképileg illetve energetikailagelônyös épületelhelyezés ambivalen-ciákat illetve hordozhat magában

• Település léptékben a koncentrált, sûrû egybefüggôtelepítés helyett az egymással hálót alkotó KIS kiterjedésûtelepítés a kedvezô. A hô- és nedvességleadás a nö-vényzet szélén a legintenzívebb, és a több kisebb felületnagyobb kerületet eredményez.

• A növényzet kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy aklimatikus kiegyenlítô hatás a lombkorona szint felsôharmada alatt jelntôs. A beépítés magassága célszerûenjobb, ha ennél alacsonyabb.

• A szélelemzés ismeretében épület melletti növényzettelepítésével többlet szellôztetés indukálható

1 4 AZ ÚJ TELEPÜLÉS HELYSZÍNRAJZA, A BEÉPÍTÉS INTENZITÁSA

Az új telepítés kiválasztása és a beépítési intenzitása elsô-sorban a nyereségnövelési stratégia eleme. Lehetôségeinekalkalmazásával elérhetô pozitív hatások:

• Több napfény éri a házat és a telket, mely az energetikaiszempontokon túl egészségügyileg is rendkívül fontos anapsugárzás fertôtlenítô hatása miatt.

• Több passzívan hasznosítható nyereség az épületen belül.

• Több aktívan hasznosítható nyereség az épület gépészeteáltal.

• Magasabb külsô hômérséklet a kedvezôbb benapozott-ság révén.

További, veszteségcsökkentô aspektusok:

• Intenzívebb beépítés esetén kevesebb lehûlô felületadódik.

• A nagyobb beépítési intenzitás kedvezôbb a tömegközle-kedés kialakítására.

• A közmûvek gazdaságosabban kiépíthetôk.

Mindezen hatások összességeként a részletes kifejtést nemismertetve, az egyéb építészeti eszközök függvényébenmintegy 5-50 %-os energiamegtakarítás érhetô el.

A helykiválasztás, beépítési sûrûség klímatudatosmeghatározásának hátrányai, lehetséges anomáliái:

• Nyáron többlet hôterhelések jelentkezhetnek. A rész-letes számítás ismertetése nélkül Olgyay kutatásai szerint[8] tartható az az ökölszabály, hogy hazai viszonyokmellett a déli lejtôk közepére történô telepítés hozlegkedvezôbb eredményt a túlzott hôterhelés elkerüléseés az optimális hônyereségek kihasználásához.

• A lehetséges megtakarítás számításakor külön kell vá-lasztani a jelenlegi építési kultúra, illetve a szoláris építé-szet által elérhetô differenciákat. A jelenlegi szokásokszerint épülô házak ugyanis kevesebb nyereségetrealizálnak. A szoláris építészet szerint épülô házaknakazonban még nincs Magyarországon hagyománya, atervezési, kivitelezési kultúra, a tömeges megrendelôiigények minimum 10 év múlva várhatóak.

• A családi házas beépítés jelenlegi általános építésügyiszabályozása mellett (kb. 1000 m2-es telek, max. 6 m-esgerincmagasság) nem szignifikáns a különbözô lejtôkitett-ségû területekre telepített épületek egymásra vetett ár-nyékának negatív hatása.

Összességében azt mondhatjuk, hogy csupán a tájolás kér-dése jelenleg nem hoz jelentôs energiamegtakarítást, a kö-zeljövôben alkalmazható építészeti eszközökkel azonban je-lentôs megtakarítás érhetô el. A telepítésnek azért van kie-melt szerepe az energetikát vizsgálva, mert rossz döntésesetén a jövôbeni megtakarítások akár évszázadokig is elle-h e t e t l e n ü l n e k .

A lejtôkitettséget is figyelembe vevô telepítés helykiválasztásának fôbb elvei,ökölszabályai

A telepítés elsô lépcsôje a domborzati viszonyok minél pon-tosabb megismerése, feldolgozása. A hagyományos térképé-szeti módszereken túl lehetôség van a számítógéppel segí-tett feldolgozásra is (GIS). A feldolgozás után (némileg tor-zítva a magassági koordinátákat) beszédes kép kapható egyterület domborzati viszonyairól. A GIS-es ábrázolás nemcsak a lejtôkitettséggel kapcsolatok problémák, hanem ha-gyományos településtervezési feladatok (út, csatorna, stb.)feldolgozására is alkalmas.

A következô lépcsô annak meghatározása, milyenmódszerrel különböztetjük meg egymástól a kitettség sze-rint pozitív illetve negatív helyeket. Mindenképpen figye-lembe kell venni a lejtô meredekségét, fekvésének irányát, aNap várható beesési szögét, a valós várható nyereségeket-veszteségeket. A nemzetközi szakirodalom többféle mód-szert dolgozott ki ezen szempontok együttes kezelésére,közelítésére (Olgyay, Matus). A következôkben a vetett ár-nyék nagyságával hozzuk összefüggésbe a kedvezôked-vezôtlen területeket.

Az elemzés utolsó lépcsôje olyan kimutatás készítése,mely áttekinthetôen képes a kedvezô és kedvezôtlen helyekbemutatására. A 15. oldali ábra 10x10 méteres raszterben 7féle árnyalatban mutatja be ezt. A fehér részek a legkedve-zôbb, a fekete részek a legkedvezôtlenebb területekkitettség szerint.

Az elsô ábrán a házak a domborzat lejtésviszonyaitól függetlenül, egyenlô távolságrakerültek elhelyezésre. Az északi, keleti és nyugati lejtôkön lévô házak leárnyékoljákegymást.A második ábrán olyan sûrûséggel telepítették a házakat, hogy ne vessenek egymásraárnyékot. [18]

1 5AZ ÚJ TELEPÜLÉS HELYSZÍNRAJZA, A BEÉPÍTÉS INTENZITÁSA

E módszerrel az önkormányzati mûszaki szakemberek,településtervezôk számára hasznos és egyszerû adalék infor-máció adható a telepítés helyszínének kiválasztásához.

Ökölszabályként az mondható el, hogy

• kerüljük a dombtetôre, és a völgybe történô telepítést,

• energetikailag és biológiailag, lakás célú beépítésre leg-

kedvezôbb a közel déli fekvésû lejtôközépen, nem túl me-

redek fekvésû terület.

Az utcairány kiválasztásának problémafelvetései

Az utca irányának kiválasztásakor az okozhat nehézséget akésôbbi tervezés során, hogy az utcákra jellemzôenmerôlegesen futó teleksorok nem teszik lehetôvé kedvezôtájolású házak telepítését. A házak telken belülielhelyezésénél gondot okozhat, hogy a kedvezôtlen tájolásvégett a passzív nyereségek (lásd a „Passzív energia-felhasználás lehetôségei“ c. fejezetben), valamint az aktívszoláris nyereségek nem használhatók ki kellôképpen4.

A kitettség szempontjából kedvezô és kedvezôtlen területek grafikus ábrázolása.(Mattányi-Medgyasszay-Telbisz)

A különbözô lejtésû (0%; 4%; 8%; 16%). és tájolású területeken akár kilencszereseltérés tapasztalható, egységnyi épület által vetett árnyék területére vonatkoztatva.(Mattányi-Medgyasszay-Telbisz)

1542m2

185%402%

1003m2

220%261%

893m2

107%233%

668m2

80%174%

546m2

65%142%

384m2

46%100%

3462m2

415%902%

1440m2

172%375%

835m2

80%174%

1003m2

120%261%

1542m2

185%402%

893m2

107%233%

1074m2

129%280%

Egy település és környezete 2x2 km-esszelvényének térhálós modellje.(Mattányi-Medgyasszay-Telbisz)

4 A szomszédos Ausztriában nem engedélyeznek olyan házat, melynek nincsen déli tetôfelülete, napkollektorok lehetséges telepítésére. Megjegyzendô, hogy ez a szabályozásvilágviszonylatban sem elterjedt még. A napenergia hasznosításában rejlô potenciált azonban érzékelteti, hogy a nálunk kedvezôtlenebb napsugárzási értékkel rendelkezô Ausztriaegyes területei világelsôk az egy fôre jutó napkollektorok számát tekintve.

1 6 AZ ÚJ TELEPÜLÉS HELYSZÍNRAJZA, A BEÉPÍTÉS INTENZITÁSA

Családi házas beépítés esetén kevésbé okoz problémát anagy szabadságfokkal telepíthetô épület kedvezô elhelye-zése. Az alacsonytól az intenzív beépítés felé haladva azon-ban egyre fontosabb, hogy az utcák irányával is foglalkoz-z u n k .

További problémát okozhat, hogy az utca mennyireképez szélcsatornát, illetve "utcai szurdokot".

A tervezés, elemzés módszertana, alapelvei jelen fejezet-ben, a "A különbözô szempontú növényzet telepítés gya-korlati szabályai" bekezdés alatt ismertetettek.

Lehetôség szerint kerüljük a téli (kedvezôtlen)széliránnyal párhuzamos utcairány kijelölést, és próbáljuk anyári kedvezô szelet az utcák átöblítésére használni. Atervezett beépítési sûrûség függvényében többféle optimálisutcairány határozható meg.

- önálló családi ház,- ikerház,- sorház,- alacsony többlakásos ház,- park, rekreációs tér, köztér

- önálló családi ház,- ikerház,- sorház,- park, rekreációs. tér,

köztér

- mag. többlakásos ház,- park, rekreációs tér, köztér

- közmûvek

- önálló családi ház,- ikerház,- sorház,- alacsony többlakásosház,

- park, rekreációs tér, köztér

- családi ház,- ikerház,- park, rekreációs tér,

köztér

- családi ház,- park, rekreációs tér,

köztér

- közepes többlakásos ház,- magas többlakásos ház,- kereskedelem,- ipar,- középületek,- vegyes területhasználat,- park, rekreációs tér, köztér- közmûvek

- park, rekreációs tér, köztér- közmûvek

L e j t é s( % )

T á j o l á s

D

N y

K

É

0 - 2 - 5 - 1 0 - 2 0 2 0 +

- önálló családi ház,- ikerház,- sorház,- alacsony többlakásos ház,- közepes többlakásos ház,- magas többlakásos ház,- kereskedelem,- ipar,- középületek,- vegyes területhasználat,- park, rekreációs tér, köztér- közmûvek

Matus nyomán [18] a következôképpen foglalhatók táblázatba az építés ökológiailag/biológiailag kedvezô területek. Még egyszer hangsúlyozni érdemes, hogy a telepítésrôl szólódöntés több száz évre határozza meg a település lehetséges nyereségeit, veszteségeit.

A házfalak hôleadása és a zárt kisugárzás miatt magasabb hômérséklet alakul ki. [3]

UTCAI SZURDOK

ÉJSZAKA

KISUGÁRZÁS

1 7A BEÉPÍTÉS SÛRÛSÉGE

A beépítés sûrûségének problémafelvetései

Bár erôs a társadalmi igény a családi házas, kertes beépítéskialakítására, a gyakorlat mégis sok veszélyt rejt magában.

Azon túl, hogy rengeteg területet igényel ez az alacsonyintenzitású beépítés, rengeteg olyan problémát,energiafogyasztást vet fel, ami egyre nehezebben kezelhetô.A tradicionális falvak ugyan képesek voltak ilyen alacsonyintenzitás mellett is fenntartható életet élni, de a maigazdasági, társadalmi igények kielégítése ezen beépítéssell é p t é k t é v e s z t e t t .

Az elmúlt évtizedek bizonyították, hogy ugyanúgyléptéktévesztett a lakótelepi alternatíva is. Bár energetikailaga lakótelepi beépítés kedvezô építészeti forma (lásd a „Pasz-szív energiahasznosítás lehetôségei“ c. fejezetben), az em-bert is - reális igényeivel - az ökológiai rendszer részének tar-tós építésökológia/biológia szempontjából nem járható út.

Akik az építésökológiai szempontokat fokozottan szemelôtt tartják, a következô alapelveket fogalmazták meg ahelyes beépítési intenzitás és funkciószerkezetm e g h a t á r o z á s á r a :

• Elsônek a „barna mezôs“ területek, azaz az egyszer márbeépített területek kezelésével kell foglalkozni.

• Vegyes (lakó-, irodai-, kereskedelemi-, intézményi-) funk-ciók jelenléte az újonnan létesítendô területeken.

• A tervezés minôségének erôsítése.

• Hosszabb tervezési folyamat az érintettek bevonásával.

• A "Városi Falvak" koncepciója szerint tömörebb,városiasabb beépítés, melyek kapcsolatban vannake g y m á s s a l .

• A beépítés tegye lehetôvé az attraktív gyalogos forgalmat,és a tömegközlekedést.

• Legyen megoldható a gépkocsi nélküli közlekedés, élet.

• Magán, és közhasználatban lévô zöld területek kialakítása.

• Helyi centrumok alakuljanak ki (lásd még a "Közlekedésienergiafelhasználás csökkentése" c. fejezetben).

Emellett kiemelten kell kezelni a hagyományosan is elem-zett szempontok közül a történelmi örökség megôrzését.

Az Aldous féle “Városi Falvak” koncepció sémája [10]“Egy álom x 2 millióval” (Le Corbusier, 1937) [62]

1 8 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓKÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSE

Épületek és épületszerkezetek hôszigetelése

Lakóépületek energetikai tervezése

Követelmények

A hatályos mûszaki szabályozás, az energiaárak nap mintnap tapasztalható és prognosztizált további emelkedése,a környezetvédelmi szempontok, az épületek belsô terei-vel szemben támasztott követelmények egyaránt kis e-nergiafogyasztású, jó hô- és hangszigetelésû épületek ter-vezését teszik szükségessé.

Az 1992. óta hatályban lévô épületenergetikai köve-telmény a tervezett (vagy felújításra kerülô) épületfunkciójától és geometriai arányától függ. Utóbbi alatt itta lehûlô felület (ΣA) és a fûtött épülettérfogat (V) arányátkell érteni. A követelmény (Qm f) az egységnyi fûtöttépülettérfogatra vetített (fûtési) hôigényt korlátozza.Ebbôl következik, hogy a követelményérték direkt módonaz adott épületre vonatkozik és nagysága épületenkénteltérô és megállapítandó. Egy adott (tervezett) lakóépü-letre vonatkozó követelményérték a ΣA/V hányadoskiszámítása után az ábra diagramjából leolvasható, vagy afeltüntetett összefüggéssel kiszámítható.

Az épülethatároló szerkezetek hôszigetelésének mér-tékére vonatkozó hazai követelmény nincs, igény viszontaz állagvédelmi és hôérzeti követelmények kielégítése, ezpedig jórészt a tömör épülethatároló szerkezetek és ahôhidak hôszigetelési módjától és mértékétôl függ.

Az ábráról az is kitûnik, hogy a hazai szabályozás “kar-bantartásának” (azaz rendszeres szigorításának) el-maradása miatt a követelményszint ma már nemtekinthetô megfelelônek: csupán ennek teljesítése mégnem jelent igazán hatékony fûtési energiatakarékosságot.Ezért az új lakóépületek és energiatudatos épületfelújítá-sok esetében is igény, hogy ezt a követelményszintet jó-val meghaladó épületeket és épülethatároló szerkezete-ket tervezzünk.

Figyelembe véve a jelenlegi technikai lehetôségeket(ide értve többek között a korszerû hôszigetelô anyagokés nyílászáró szerkezetek hazai térhódítását) ez a köve-telményszint kb. az elôírt érték 65-70%-ában veendôszámításba. Ide tartozik az is, hogy a hôszigetelô anyagokés termékek ára az épülethatároló szerkezetek meg-valósítási (vagy felújítási) költségeinek csak csekély há-nyadát (általában 15-20%-át) teszi ki, vagyis az ezzel való”takarékosság” valójában pazarlás. A hôszigetelési mértéknövelésének természetesen határt szabnak a beépítésilehetôségek, valamint a gazdaságossági mutatók is.

A fajlagos hôigény számítása

Az elôzôekben ismertetett Qmf követelményértéket a ter-

vezett, illetve felújítandó épület fajlagos hôigényével (Qm)

kell összehasonlítani, utóbbi nem lehet nagyobb, mint a kö-vetelményérték. A fajlagos hôigény a következô összefüg-géssel számítható:

(Σkt. At + Σkl

. Ll)C + Σkp. Ap + Σkü

. AüQm = ------------------------------------------------------ (W/m3K),V

amelybenkt = a “tömör” épülethatároló szerkezetek rétegtervi

hôátbocsátási tényezôje (W/m 2K),At = a “tömör” épülethatároló szerkezetek felülete a

belsô (fûtött) oldalon (m2),kl = a hôhidak vonalmenti hôátbocsátási tényezôje

(W/mK),Ll = a hôhidak hossza (m)C = korrekciós tényezô: azt fejezi ki, hogy a nem külsô

légtérrel határos épülethatároló szerkezeteknél a∆t hômérsékletkülönbség hogyan aránylik a külsôlégtérrel határos szerkezetekéhez, ha azt 1-nekvesszük

kp = a talajon fekvô padló egynértékû hôátbocsátásitényezôje (W/m2K),

Ap = a talajon fekvô padló felülete (m2),kü = a transzparens (üvegezett) határoló szerkezetek

egyenértékû hôátbocsátási tényezôje (W/m 2K),Aü = a transzparens (üvegezett) homlokzati nyílászáró

szerkezetek felülete (m2),V = a fûtött épülettérfogat (a fûtött levegô térfogata)

(m3)

o , 8 20 , 8 0

0 , 7 0

0 , 6 0

0 , 5 0

0 , 4 0

0 , 3 0

0 , 2 20 , 2 0

0 , 1 0

Egységnyi térfogatra jutófajlagos hôáram Qm ( W / m3K )

0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1.2

Lehûlô összfelület, m2 ΣA- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -Fûtött épülettérfogat, m3 V

1 9

H ô h i d a k

ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSEÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A fenti ábrán érzékeltetett, szabvány szerintiméretezésnél nem kell számításba venni a filtrációshôveszteségeket (feltételezve, hogy azok nem haladjákmeg a helyiségek rendeltetésszerû használatához szük-séges mértéket), valamint az épület használatából (pl.világítás, melegvíz termelés, háztartási gépek használata)és az emberi test hôleadásából származó belsô hônye-reségeket, de a számítógépes programok ezeket atényezôket is figyelembe veszik.

Tömör épülethatároló szerkezetek

A rétegtervi hôátbocsátási tényezôk meghatározásánál ter-mészetesen figyelembe kell venni a rétegrenden belüli hô-hidak hatását (pl. az átkötéseket, a hôszigetelô réteg meg-szakitásait, stb.), vagyis átlagos (eredô) tényezôkkel kell szá-molni.

A számítás során a ”rétegtervi” hôátbocsátási tényezô-kön kívül számba kell venni a különféle hôhidakat és vonal-menti hôátbocsátási tényezôiket. Ezeket az ún. hôhíd-kata-lógusokban lehet megtalálni, amelyek ezeken kívül a szerke-zeti kapcsolatok (hôhidak) belsô felületi hômérsékleteit istartalmazzák (ezek az állagvédelmi és hôérzeti ellenôrzés szempontjából fontos adatok).

Talajon fekvô padlók

A talajon fekvô padlók különleges tömör épülethatárolószerkezeteknek minôsülnek, mivel ”külsô” oldalukon az igennagy hôtehetetlenségû talajjal határosak, amelynek hômér-séklete térben változó: a talaj hômérséklete néhány méter-rel a felszín alatt az egész év folyamán gyakorlatilag állandó.A talajon fekvô padló hôvesztesége a külsô körvonal men-tén a legnagyobb, vagyis itt fôként hôhídhatással, azaz apadló kerülete mentén létrejövô vonalmenti hôveszteség-gel kell számolni. Az épületek energetikai méretezésénél apadlófelület hôveszteségét egy fiktív számmal, a felületegy-ségre vetített egyenértékû hôátbocsátási tényezôvelvesszük számításba.

Homlokzati üvegezett nyílászáró szerkezetek

E szerkezetek hômérlegét az ún. egyenértékû hôátbocsátásitényezôvel vesszük számításba, amely a szerkezetek transz-missziós hôveszteségein kívül a szoláris hônyereséget is tar-talmazza. A teljes szoláris nyereség hasznosulásánakfeltétele az, hogy a nyílászáró “mögötti” helyiség elegendôhôtároló képességgel rendelkezzék. Ezt a feltételt úgyfogalmazhatjuk meg egyszerû formában, hogy az egységnyiüvegezett felülethez egy fajlagos tömeg-határértéket ren-delünk, amely elegendô a nappali félperiódusban fellépônyereségnek az éjszakai félperiódusra való átmentéséhez.(Ugyanez a hôtároló tömeg a szélsôségesen hideg napokona fûtési csúcsteljesítmény igény túlzott megnövekedése,továbbá a nyári túlzott helyiséghômérséklet-ingadozásszempontjából is bizonyos védelmet nyújt). A szolárisnyereség könnyûszerkezetek esetében alig hasznosítható.

Az egyenértékû hôátbocsátási tényezô meghatározá-sához a nyílászáró szerkezet tájolásának, árnyékoltságánakés árnyékolási módjának ismerete is szükséges. (Az”árnyékoltság” azt jelenti, hogy a nyílászáró más épületszer-kezetekkel - pl. erkélylemez, függôfolyosó, ereszpárkány -részben árnyékolt).

Számítógépes tervezés

Részben a magasabb követelmények, részben a piac folya-matosan bôvülô kínálata miatt az épületek energetikai ter-vezése és az épületszerkezetek hô- és nedvességtechnikaiméretezése ma már ”kézi” módszerekkel meglehetôsenmunkaigényes feladat, és ha az épület energetikai szem-pontból elsôre nem bizonyul megfelelônek, nem túl egy-szerû a ”javítás” sem. A tervezési és ellenôrzési munkátegyaránt megkönnyítik a számítógépes épületenergetikaiprogramok, pl. a szerzô által legalkalmasabbnak tartott”AUSTROTERV” program.

A program két önállóan is, összekapcsolva is használ-ható részbôl áll. Az épülettervezô programmodul segítsé-gével a tervezô már a tervezés kezdeti szakaszában (vázlat-tervi szinten) képet kaphat az épülethatároló szerkezetekmegkívánt hôszigetelési mértékérôl, majd pedig a programsegítségével elvégzett ellenôrzés eredményei (az építési en-gedélyezési tervdokumentációhoz csatolva) alkalmasak azépület megefelelô energetikai minôségének bizonyítására.

A tervezô választ kap arra is, hogy épülete megfelel-e a nyári hôérzeti követelményeknek.

Tömör é p ü l e t h a t á r o l ó

s z e r k e z e t e k

Σkt x C Atx = Qt

W / m2K m2 W / K

Talajon fekvô padlók Σkp Apx = Qp

W / m2K m2 W / K

H o m l o k z a t iü v e g e z e t tn y í l á s z á r ó

szerkezetek

Σkü Aüx = Qü

W / m2K m2 W / K

É p ü l e tH x Sz x M = V

m3

ΣAQm f = 0 , 6 ------ + 0 , 1

VΣQ---- = QmV

Σkl. C Llx = Ql

W / m K m W / K

m

2 0 ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSE ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A program energetikai (téli méretezési) modulja a ter-vezett épület fajlagos hôigényét számítja, összevetve azt akövetelményértékkel. Ehhez a tervezônek a következô épületjellemzôket kell ismernie, illetve kiszámítania:• a bruttó beépített alapterület (m2),• a bruttó szintterület (m 2),• a nettó szintterület (m 2),• a hasznos fûtött összterület (m2),• az átlagos belmagasság (m),• az épület kerülete (m),• a legalsó fûtött épületszint alatti határoló szerkezetek (pl.

pincefödém, árkádfödém, talajon fekvô padló) felülete(m2), vagy felületaránya (%),

• a fûtés szabályozása (”lusta”, ”átlagos”, ”rugalmas”),• az épületben tartózkodók száma (vagy az épület belsô

hôterhelése Watt-ban kifejezve),• az épülethomlokzatok felülete (m2), vagy felületaránya

(%) égtájanként,• a passzív szolár eszközök vagy szerkezetek geometriai

jellemzôi égtájanként, és• a homlokzati üvegezési arányok égtájanként.

Az épületre, illetve az épülethatároló szerkezetekrevonatkozó egyéb jellemzôk részben normatívák (átlagosbelsô léghômérséklet, mértékadó külsô hômérséklet, lég-csereszám), részben pedig a képernyôn megjelenô egysze-rû, de kifejezô ábrák - piktogramok - közüli választással ad-hatók meg. A piktogramok “kérdései” az épület környeze-tére és beépítési módjára, alaprajzi és függôleges tagoltsá-gára, az épülethomlokzatok tagoltságára, a homlokzati nyí-lászáró és árnyékoló szerkezetek típusára és kialakítására, apasszív szolár eszközök beépítési módjára és szerkezeti jel-lemzôire, az épülethatároló szerkezetek hôszigetelési mód-jára és fajlagos hôtároló tömegére és a belsô térosztás sû-rûségére vonatkoznak

A program az energiaforgalmat befolyásoló tényezôkközül - a konkrét adatok bekérése nélkül, statisztikai függvé-nyek alapján - számításba veszi a “tömör” határoló, nyílás-záró és árnyékoló szerkezetek hôszigetelô hatását, a cso-mópontok, hôhidak többlet-hôveszteségeit, a homlokzatitagozatok, lombhullató és örökzöld növényzet és a kör-nyezô beépítés hatását, a napsugárzási hônyereség haszno-sítható hányadát a hôtároló tömeg és az árnyékhatásokfüggvényében, a talajon fekvô padlók hôveszteségét, azépülethez csatlakozó szomszédos épületek, fûtetlen terekhatását, a passzív szolár építészeti eszközök és szerkezetek(pl. üvegház, tömegfal, Trombe-fal, transzparens hôszi-getelés) hatását. Az eredmények a következô kérdésekre adnak választ:• Megfelelnek-e a nyári hôérzeti követelményeknek az

épület helyiségei?• Megfelel-e az energetikai követelménynek a tervezett

épület, illetve milyen arányban áll egymással a ténylegesés a követelménynek megfelelô hôigény?

• Mekkora a tervezett épület mértékadó fajlagos hôigényeés várható éves fûtési költsége - beszámítva a szellôzésihôveszteségeket és a hasznosított hônyereségeket is?

Ha a tervezett épület valamely (tájolású) helyisége nem felelmeg a nyári hôérzeti követelményeknek, a program utal ajavítás módjára (”póbálkozzon jobb árnyékolóval”). Ha atervezett épület energetikai szempontból nem meg-felelô,illetve mûszaki és/vagy gazdaságossági okokból többféleváltozat összehasonlítására van szükség, bármelyik adat vagypiktogram-választás igen egyszerûen módosítható, azösszehasonlítások és javítások gyorsan elvégezhetôk. Azépület ”forgatható” (azaz tájolása változtatható) és mód vanépületek energetikai szempontból való összehasonlítására is.Ami az épülethatároló szerkezetek hôszigetelésénekmértékét illeti, többféle számítás (tervezés vagy ellenôrzés)elvégzésére nyílik lehetôség a program által “ajánlott”hôátbocsátási tényezôk elfogadásával vagy (bizonyos hatá-rokon belül) azok ”felülírásával”.

A szabványban elôírt követelmények ellenôrzésén, il-letve az ezeket kielégítô szerkezetek számításán túl továbbiadatokat is kapunk: különbözô fajlagos mutatókat, a fûtésienergiaigényt havi bontásban és éves összesítésben, a hô-nyereségeket és azok hasznosított hányadát, a szoláris ele-mekbôl származó energiaáramokat, az üvegház (naptér) lak-ható idôtartamát. Mód van arra is, hogy különbözô tervvál-tozatokat párosával azonos képernyôkön összehasonlítsunk,és a program egyéb szolgáltatásokat (pl. mentés, épület-adatok megôrzése, nyomtatás) is nyújt.

Épülethatároló szerkezetek hôszigetelése

A hôszigetelés mértéke

Noha a hazai épületenergetikai követelményrendszer csakállagvédelmi és hôérzeti alapon korlátozza az egyes épület-határoló szerkezetek hôszigetelésének mértékét, egyáltalánnem közömbös az, hogy az adott épületnél hogyan választ-juk meg a szerkezetek hôátbocsátási tényezôit. Az épület-energetikai követelményrendszer jellegébôl következik,hogy az adott épületre vonatkozó követelményérték azépülethatároló szerkezetek hôszigetelési mértékének szá-mos variációjával kielégíthetô.

A hôszigetelés mértékét a következô határértékek között célszerû meghatározni:• minimális hôszigetelés: az állagvédelmi és hôérzeti kö-

vetelmények kielégítéséhez elegendô hôvédelem• maximális hôszigetelés: a beépítési lehetôségektôl és

a hôszigetelés gazdaságosságától függô hôvédelem

A hôszigetelés gazdaságossága

Az épülethatároló szerkezetek hôszigetelésének gazdasá-gossága számos tényezôtôl (pl. szerkezetfajta, rétegfelépí-tés, a hôszigetelés lehetôségei és beépítési költségei, a hôhi-dak hôveszteség-növelô hatása, fûtésmód, a fûtôanyag ára,stb.) függ. A szokásos gazdaságossági számításokkal ezekegyüttes hatását csak közelíteni lehet, ám az kimutatható,hogy bizonyos szerkezetek általában (tehát a lehetségesesetek többségében), illetve konkrét épületek esetében iskevésbé gazdaságosan hôszigetelhetôk, mint más szerkeze-tek.

Ha csak a szerkezeti jellemzôket vizsgáljuk, megállapít-ható, hogy az állagvédelmi és hôérzeti követelményeknekmég megfelelô “minimális hôszigetelés” lényeges mértékûnövelését nem csak a hôszigetelô anyag ára és a hôszigete-

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 2 1ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSE

lô réteg beépítésének és (esetlegesen külön) védelménekköltségei, hanem a beépítési lehetôségek is korlátozzák.Utóbbi esetekben a hôszigetelô réteg vastagságának növe-lése egyáltalán nem lehetséges (pl. ha csak egyrétegû hôszi-getelés készíthetô), vagy csak túlzott többletköltségek áránvalósítható meg (pl. a segédszerkezetek túlméretezésé-vel). Más szerkezettípusoknál “olcsó” hôszigetelô anyagokis beépíthetôk és a vastagság- és rétegszámnövelés nem eredményez számottevô többletköltségeket.

Az épülethatároló szerkezetek hôszigetelésének gazda-ságosságát a következô ábrán bemutatott módszerrel leheta valósághoz jobban közelítô módon vizsgálni.

a tönkrement homlokzatképzés, tetôszerkezeteknél a káro-sodott tetôfedés vagy csapadékvíz szigetelés felújítási vagy javítási költségeit, stb.).

A számítási módszer részleteire itt nem térünk ki, de akövetkezô ábrán bemutatjuk annak eredményét egy külsôfal utólagos hôszigetelése esetén. (A falazatot korábbanB30 jelû falazóblokkokból építették, az utólagos hôszigete-lés üveggyapot lemez, az új homlokzatképzés pedig váz-szerkezetre szerelt kiselemes ETERNOVA mûpala burko-lat: az eredetileg egyhéjú falszerkezet a felújítás után két-héjú, szellôztetett légréteges szerkezetként funkcionál)

A módszer lényege az, hogy az épülethatároló szerke-zetek hôszigetelésének gazdaságossági vizsgálatánál nemkell számításba venni a hôszigeteletlen szerkezetek beruhá-zási költségeit és a ”minimális hôszigetelés” költségeit. Agondolatmenet az, hogy a szerkezet minimális hôszigeteléseakkor is követelmény volna, ha - energiatakarékossági okok-ból - nem kényszerülnénk a hôszigetelés fokozására. Ilyenalapon viszont elegendô a ”többlet” hôszigetelés gazdasá-gosságát vizsgálni, azaz a minimális hôszigeteléssel ellátott szerkezet ”gazdaságossága” nem vitatható.

Végeredményben tehát ezzel a módszerrel nem a hô-szigetelés gazdaságossága, hanem a hôszigetelés növelésé-nek, fokozásának gazdaságossága vizsgálható.

Az ábrán megfigyelhetô, hogy a számításoknál figye-lembe kell venni a hôszigetelés anyagköltségén kívül a beé-pítési többletköltségeket (pl. az esetlegesen szükséges kie-gészítô rétegek és a rétegszámnövelés költségeit, a tartó-szerkezeti elemek, segédszerkezetek módosításának költsé-geit, stb.). Ugyanakkor az eljárás elônye az is, hogy nem kell”felszámítani” a hôszigeteletlen szerkezet megvalósításiköltségeit, az elsô (vagy egyetlen) hôszigetelô réteg beépí-tési költségeit, és az elsô hôszigetelô réteggel társított kie-gészítô réteg(ek) költségeit - mivel a minimális hôszigetelés”eléréséhez” az (elsô) hôszigetelô réteget már be kell épí-teni.

Meglévô épületek és épülethatároló szerkezetek ese-tén természetesen minden, az utólagos hôszigeteléssel kap-csolatos költséget számításba kell vennünk, de ebbôl levon-hatjuk azokat a költségeket, amelyek az utólagos hôszigete-léstôl függetlenül is szükségesek lennének (pl. külsô falaknál

k ö l t s é g e kF t / m2, é v

összköltség (hôszigetelés + hôveszteség pótlása)

fokozott hôszigetelés tartománya

t ö b b l e t k ö l t s é g

hôveszteség-pótlás k ö l t s é g e

hôveszteség költsége min. hôszigetelés esetén

hôszigetelô réteg vastagsága, cm

0

Kd m i n

dm a xdm i n

hôszigetelés növelésénekberuházási költsége

Az eddigiek alapján belátható, hogy az új épülethatáro-ló szerkezetek fokozott hôszigetelése általában gazdaságo-sabb, mint az utólagos hôszigetelés (ahol a kiegészítô-vé-dô-burkoló-felületképzô stb. rétegek teljes beépítési költ-ségét is figyelembe kell venni). Ezt igazolja a következô áb-ra is, DRYVIT-rendszerû hôszigetelt homlokzatvakolatgazdaságossági vizsgálatának eredményeivel.

A számítási eredmények realitását bizonyos adatok (pl.a gyakran változó költségtényezôk) kedvezôtlenül befolyá-solhatják. Arra azonban nyilvánvalóan alkalmas a módszer,hogy egy adott épület különféle határoló szerkezeteinekhôszigetelési mértékérôl jó döntést hozhassunk, illetvehogy egy adott szerkezet lehetséges hôszigetelési változatai közül kiválasszuk a legelônyösebbet.

1 9

1 8

1 7

1 6

1 5

1 4

m e g t é r ü l é s iidô, év

hôszigetelô réteg vastagsága, cm3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

hôszigetelés egy rétegben hôszigetelés két rétegben

optimális h ô s z i g e t e l é st a r t o m á n y a

1 9

1 8

1 7

1 6

1 5

1 4

1 3

1 2

m e g t é r ü l é s iidô, év

új szerkezet hôszigetelése

utólagos hôszigetelés

hôszigetelô réteg vastagsága, cm

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 2 ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSE EGYHÉJÚ KÜLSÔ FALAK HÔSZIGETELÉSE

A vakolt hôszigetelô homlokzatburkolati rendszerek széles-körû elterjedése annak tulajdonítható, hogy szinte vala-mennyi építésmódban alkalmazhatók, a jó hôszigetelô anya-gok használata révén energetikai szempontból igen hatéko-nyak és megvalósítási költségük viszonylag alacsony. Ugyan-akkor tudni kell, hogy felújítás-igényesek, tagozott homlok-zatok burkolására kevéssé alkalmasak, és mivel a hôszigete-lô táblákkal és a vékonyvakolatokkal a nyers homlokzatsíkfelületi hibái és (sík)pontatlanságai nem korrigálhatók, fel-hordásukhoz (különösen felragasztásukhoz) falazatok eseté-ben általában felületkiegyenlítô réteg készítése szükséges.

Expandált polisztirolhab hôszigetelés esetén csak kistestsûrûségû és pihentetett lemezek használhatók a beépí-tett táblák számottevô utózsugorodása miatt. Kedvezôtlen,hogy az anyag viszonylag kis nyomószilárdsága miatt a homlokzatburkolat nyomás- és ütésállósága csekély.

A mechanikai rögzítéssel beépíthetô,fagyapot rétegekkel társított hôszige-telés azért elônyös, mert rabichálóvalhagyományos homlokzatvakolatok isfelhordhatók és a fagyapot réteg ré-vén a homlokzatburkolat mechanikaihatásokkal szemben ellenálló. Mûsza-ki szempontból ez esetben is a kôzet-gyapot hôszigetelésû elemek (T E K -T A L A N) használata szerencsésebb.

A hôszigetelési rendszerek tartal-mazzák mindazokat a kiegészítô ele-meket és anyagokat (pl. dûbelek,erôsítô hálók, hálórögzítôk, ragasz-tók, szárazvakolatok, különféle élvé-dô profilok stb.) amelyek a szakszerûkivitelezéshez szükségesek.

színvakolat (homlokzati vékonyvakolat)

hálóbetétes védôréteg

HÔSZIGETELÉS

ragasztás és/vagy mechanikai rögzítés

felületkiegyenlítô réteg (vakolat, simítás)

teherhordó szerkezet (falazat)

felületkiegyenlítô réteg (oldalfal vakolat)

felületképzô réteg (festés, tapéta)

expandált polisztirolhab lap

extrudált polisztirolhab lap

kôzetgyapot lap

HERAKLITH lemezekkel társítottexpandált polisztirolhab lap

HERAKLITH lemezekkel társítottkôzetgyapot lap

N I K E C E L LD

A U S T R O T H E R MAT - H2

STYROFOAM I B

R O C K W O O LSPEEDROCK

H E R A T E K T AC 3

T E K T A L A NC 3

anyaga és terméktípusa termékjele

H ô s z i g e t e l é s

80 90

1 0 01 2 0

60 80

1 0 01 2 0

80 100 1 2 01 4 0

75 1 0 0

75 1 0 0

Hôszigetelô rétegvastagsága

(mm)

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q(MJ/m2,év)

A

104 - 106 95 - 9787 - 89 75 - 76

99 - 100 91 - 9284 - 85 72 - 73

94 - 97 86 - 8980 - 82 70 - 71

89 - 91 82 - 8476 - 78 67 - 68

81 - 85 75 - 7970 - 73 62 - 64

109 - 112 87 - 8972 - 74 71 - 68

104 - 105 84 - 8570 - 71 60 - 61

98 - 101 80 - 8267 - 69 58 - 59

93 - 95 76 - 7865 - 66 56 - 57

84 - 88 70 - 7361 - 63 53 - 55

104 - 106 87 - 8975 - 7666 - 67

121 - 125 97 - 100

115 - 117 93 - 94

121 - 125 95 - 97

108 - 112 89 - 91

115 - 117 91 - 92

108 - 112 86 - 89

102 - 104 84 - 86

91 - 96 77 - 81

102 - 104 82 - 84

91 - 96 75 - 79

99 - 100 84 - 8572 - 73 64 - 65

94 - 97 80 - 8270 - 71 62 - 63

89 - 91 76 - 7867 - 68 60 - 61

81 - 85 70 - 7362 - 64 56 - 58

B C D E

ha a szerkezettípus jele:

Az extrudált polisztirolhab hôszigetelés (még jobb hôszige-telô képességét számításba véve is) jóval költségesebb meg-oldás, viszont nagyobb nyomószilársága révén a burkolat amechanikai hatások ellen védettebb. Polisztirolhab hôszi-geteléseknél - kis páradiffúziós ellenállású falazatok és/vagyvastagabb hôszigetelô réteg esetén - fennál a szerkezetenbelüli idôszakos nedvességtorlódás veszélye, ezért a terve-zett rétegfelépítésû falszerkezet nedvességtechnikai (“páradiffúziós”) ellenôrzése minden esetben szükséges. Haaz ellenôrzés eredménye negatív, a kôzetgyapot anyagú hô-szigetelô lapok használata kerül elôtérbe.

A k ô z e t g y a p o t hôszigetelés sok tekintetben elônyö-sebb, mint a mûanyaghabok, mivel az anyag nem éghetô,akusztikai szempontból kedvezô, utózsugorodása és hôtá-gulása minimális mértékû és páraáteresztô tulajdonságú lé-vén nedvességtechnikai szempontból kockázatmentes.

A kisméretû tömör téglafal (25), kevéslyukú téglafal (25)B kisméretû tömör téglafal (38), soklyukú téglafal (25), B30 blokkfal (30)C kevéslyukú téglafal (38), UNIFORM 10, 11 és 12 blokkfalak (30)D soklyukú téglafal (38), UNIFORM 13 és 14 blokkfalak (30) E P O R O T O N 30 (30), PF 45 (30), HB 30 (30) blokkfala

Teherhordó szerkezet (falazat) és vastagsága cm-ben

2 3ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSEEGYHÉJÚ KÜLSÔ FALAK VAKOLT HÔSZIGETELÔ HOMLOKZATBURKOLATTAL

A hôszigetelô habarcsok duzzasztott perlit és/vagy poliszti-rolhabgyöngy adalékú, mészhidrát + cement kötôanyagú éstöbbféle kiegészítô (pl. hidrofobizáló, légpórusképzô, plasz-tifikátor, kötéslassító, szinezô, stb.) adalékkal gyárilag elôke-vert ”szárazhabarcsok”, amelyeket az építés helyszínén csak vízzel kell összekeverni.

A hôszigetelô homlokzatvakolatok hatékonysága erô-sen korlátozott. Ennek oka egyrészt az, hogy a megfelelônyomószilárdságú habarcsok hôszigetelô képessége csakközepes mértékû (hôvezetési tényezôjük 0.085 és 0.18W/mK közötti), másrészt a hôszigetelô alapvakolat vastag-sági mérete sem haladhatja meg az 50-60 (különleges ese-tekben, erôsítéssel a 80) millimétert. Ezért ez a hôszigete-lési módszer csak az egyébként is számottevô hôvezetésiellenállással rendelkezô falazatok esetében jöhet szóba. A táblázat csak ilyen falazatokat tartalmaz.

A vakolandó felület megfelelô szilárdságú, por- és szennye-zôdésmentes és kitöltött hézagú legyen. A felület elôned-vesítése után egy 2-3 milliméter vastag híg, adalékokkal javí-tott cementhabarcs réteg kézi vagy gépi felhordásával (”gú-zolás”) kell az alapvakolat megfelelô tapadását elôkészíteni, ún. tapadóhidat létesíteni, amely egyben a felületek egyen-letes szívóképességét is biztosítja.

A hôszigetelô habarcs a gúzolás után kb. 24 órával 2-3rétegben hordandó fel, rétegenként 20-30 milliméter vas-tagságban, hagyományos kômûves szerszámokkal, vagy gépivakolással (utóbbi esetben azonban a hatékonyabb tömörí-tés miatt csökken a vakolat hôszigetelô képessége). Az el-készült vakolatréteg felületét érdesíteni kell és a rétegek kö-zötti több napos technológiai szünetben gondoskodni kellaz elkészült vakolatréteg nedvesen tartásáról. Vastagabbhôszigetelô vakolat üvegszövet erôsítéssel készíthetô.

A hôszigetelô alapvakolat felett általá-ban tanácsos, esetenként pedig elôírtolyan kiegészítô-védô vékonyvakolat(ilyen pl. a BAUMIT simító tapasz) fel-hordása, amely a hôszigetelô alapva-kolat felületkiegyenlítésére, nedves-ség elleni védelmére alkalmas és egy-ben a színvakolat aljzatát képezi.

Színvakolatként általában szilikát-alapú nemesvakolatok használatosak,a felületképzéstôl (dörzsölt, kapart,fésüs, csurgatott) függô (3-15 mm)vastagságban. A hôszigetelô vakolatokkészítéséhez elengedhetetlen a külön-féle vakolóprofilok használata azépületsarkoknál, a lábazat felett és anyílászáró szerkezetek körül.

színvakolat (homlokzati vékonyvakolat)

felületkiegyenlítô-védô réteg

HÔSZIGETELÔ alapvakolat

felületkellôsítô réteg

teherhordó szerkezet (falazat)

felületkiegyenlítô réteg (oldalfal vakolat)

felületképzô réteg (festés, tapéta)

A HB 38, HB 30, POROTON 30, POROTONPF 45B THERMOPOR, POROTHERM30, MÁTRATHERM 30, UNIPOR 30, BUDA 36, POROTON 36C ISOPLUS30, UNIPOR 38, POROTHERM 38, MÁTRATHERM 38D YTONG 30E YTONG 38, POROTHERM 44

duzzasztott perlit

polisztirol habgyöngy

Megjegyzés: (*) alapvakolat rabicháló erôsítéssel

adalékanyaga hôvezetési tényezôje

Hôszigetelô alapvakolat

40 50 60

143 - 132127 - 118

152 - 142136 - 127

133 - 143125 - 135120 - 128108 - 115

139 - 150132 - 142126 - 135115 - 122

107 - 114102 - 108

98 - 10490 - 95

110 - 118106 - 113102 - 10895 - 100

88 - 9885 - 9482 - 9176 - 84

73 - 8170 - 7968 - 7664 - 71

90 - 10187 - 9785 - 9480 - 88

74 - 8472 - 8170 - 7967 - 74

116 - 124112 - 120109 - 116

94 - 10691 - 10389 - 100

77 - 8675 - 8573 - 82

119 - 127116 - 124113 - 121

96 - 10894 - 10692 - 104

78 - 8877 - 8676 - 85

0 , 1 8(pl. B A U M I TT H E R M O)

0 , 1 4(pl. T E R R A L I T)

0 , 0 8 5(PL. T E R R A N O V A

E X T R A)

0 , 1 0

40 50 60

40 50 6 080 (*)

40 50 6 080 (*)

Hôszigetelô alapvakolatvastagsága

(mm)

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q(MJ/m2,év)

A B C D E

ha a szerkezettípus jele:

Teherhordószerkezet (falazat) és vastagsága cm-ben

2 4 ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSE KÉTHÉJÚ KÜLSÔ FALAK SZERELT HOMLOKZATBURKOLATTAL

A szerelt homlokzatburkolatok v á -lasztéka nagy, anyagukat (fém, fa,kô, mûkô, üveg, mûanyag, mûpala,stb.), és kialakításukat (kis- és nagy-elemes, sávos és táblás, stb.) illetô-en is. Csak a ”fokozottan vízzáró”burkolatok alkalmasak és a burkolatmögé jutó csapadék kivezetésérôlgondoskodni kell. A homlokzatbur-kolatot érô jelentôs mértékû köz-vetlen hôhatások és a téli-nyári hô-mérsékletingadozás miatt, illetve ahômozgások feszültségmentes leját-szódása érdekében elônyös a különrögzítés nélküli (pl. beakasztássalfüggesztett, bepattintott) burko-lóelemek használata.

A kisméretû tömör téglafal (25), kevéslyukú téglafal (25)B kisméretû tömör téglafal (38), soklyukú téglafal (25), B30 blokkfal (30)C UNIFORM 10, 11 és 12 blokkfalak (30), kevéslyukú téglafal (38)D soklyukú téglafal (38), UNIFORM 13 és 14 blokkfalak (30)E POROTON 30 (30), PF 45 (30), HB 38 (38), HB 30 (30) blokkfalak

H ô s z i g e t e l ôv a s t a g s á g a

( m m )

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q (MJ/m2,év) ha a szerkezettípus jele

A

H ô s z i g e t e l é s

anyaga és terméktípusa termékjele

124 - 129106 - 10993 - 9582 - 84

8 01 0 01 2 01 4 0

N I K E C E L L 1 , 2 , D

A U S T R O T H E R MA T - H 2

expandált polisztirolhabl a p

118 - 120101 - 10389 - 9079 - 80

110 - 11598 - 9986 - 8777 - 78

104 - 10790 - 9380 - 8272 - 74

93 - 9982 - 8774 - 7767 - 70

130 - 135106 - 109

89 - 9277 - 79

6 08 01 0 01 2 0

STYROFOAM I B

A U S T R O T H E R MXPS-G BG 20

extrudált polisztirolhabl a p

123 - 125101 - 10386 - 8775 - 76

119 - 12098 - 9984 - 8573 - 74

107 - 11190 - 9378 - 8069 - 70

96 -10282 - 8772 - 7564 - 67

105 - 12484 - 10072 - 8664 - 76

7 51 0 01 2 01 4 0

T H E R W O O L I NH L

TEL FDP. FDPL

üveggyapot lap100 - 116

81 - 9570 - 8262 - 73

95 - 11177 - 9167 - 8060 - 71

90 - 10374 - 8665 - 7658 - 68

81 - 9668 - 8160 - 7254 - 65

114 - 13592 - 10980 - 9570 - 84

7 51 0 01 2 01 4 0

ROCKWOOL R F PISOLYTH WP, FP

TOPLAN N tHERALAN F P

kôzetgyapot lap

109 - 12589 - 10377 - 9068 - 80

102 - 12084 - 9974 - 8766 - 78

97 - 11180 - 9371 - 8263 - 74

87 -10274 - 8765 - 7759 - 70

B C D E

A környezetbôl a helyiségbe jutó hôáramok csökkentésé-nek egyik hatékony módszere, építészeti-épületszerkezetieszköze a határoló szerkezet kéthéjú, szellôztetett légré-t e g e s kialakítása. A szerkezet két héja között áramló levegômozgását a sûrûségkülönbségbôl származó felhajtóerô és -külsô falaknál kisebb mértékben és esetlegesen - a szél ha-tására kialakuló nyomáskülönbség idézi elô.

A szerkezet ”viselkedése”, a helyiségbe bejutó hôáramnagysága számos tényezôtôl függ. Ilyen például a külsô faltájolása, a mindenkori klimatikus viszonyok, a szerkezeti ré-tegek szomszédos (”szembenézô”) felületeinek sugárzásitulajdonságai, stb.

T é l e n a kéthéjú fal elsôrendû elônye (az egyhéjúakkalszemben) az, hogy a falszerkezetbe, illetve a hôszigetelô ré-tegbe belûlrôl (páradiffúzióval) bejutó nedvességet a szellô-zô levegô ”elszállítja”, vagyis biztosított a szerkezeti rétegekszáraz állapota, ami a hôszigetelés hatékonysága szempont-jából igen fontos. Ugyanakkor a szellôztetett légréteg hôve-zetési ellenállása (ha csak csekély mértékben is) növeli a fal hôátbocsátási ellenállását, hôszigetelô képességét.

N y á r o n a szellôztetett légréteg különösen hatékonyancsökkenti a helyiség hôterhelését: a napsugárzás hatására akülsô héj (azaz a homlokzatburkolat) felmelegszik, a héjakközötti levegô hômérséklete (sugárzás és hôátadás révén)megnô, sûrûsége csökken és a légréteg és a külsô környe-zet között légkörzés alakul ki. A légrétegbôl távozó levegô-vel együtt a szerkezetbôl konvektív hôáram jut ki a külsôtérbe, ami által a helyiségbe kerülô hôáram csökken. Nap-sütéskor a hôszigetelô réteg külsô felületi hômérséklete jó-val alacsonyabb, mint az (ugyanolyan hôszigetelésû és fajla-gos tömegû) egyhéjú falak külsô felületi hômérséklete, va-gyis a homlokzatburkolat mintegy ”szellôzetetett naper-nyô”-ként mûködik. A szellôztetés ”csúcselkenô” hatása akeleti tájolású falaknál a leghatékonyabb, mert a napsugár-zás intenzitásának és a külsô levegô hômérsékletének maxi-muma viszonylag távol esik egymástól. Ugyanezért ez a ha-tás legkevésbé a délnyugati-nyugati tájolású falaknál érvé-n y e s ü l .

Könnyûszerkezetes külsô falak a hazai klimatikusviszonyok között kéthéjú szerkezetként alakítandók ki.

szerelt homlokzatburkolat

homlokzatburkolat aljzata (segédváz)

vázszerkezet és rögzítése

szellôztetett légréteg

légzáró-páraáteresztô réteg (kasírozás)

HÔSZIGETELÉS

(felületkiegyenlítô réteg)

teherhordó szerkezet (falazat)

felületkiegyenlítô réteg (oldalfal vakolat)

felületképzô réteg (festés, tapéta)

Teherhordó szerkezet (falazat) és vastagsága cm-ben

2 5ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSEKÉTHÉJÚ KÜLSÔ FALAK TÉGLABURKOLATTAL

Az ún. kéthéjú, szellôztetett légréteges külsô falak egyik pél-dája az ábra szerinti, ahol a hôszigetelés a teherhordó fal ésaz égetett agyag vagy mészhomok téglákból épített hom-lokzati burkolófal közé kerül. A szerkezettípus elterjedésétgátolja, hogy megvalósítása meglehetôsen költséges, eztazonban számos elônyös tulajdonság ellensúlyozza: a tég-laburkolat magas esztétikai értékû, felújítást nem igényel, azépülettel azonos élettartamúnak tekinthetô, a burkolófal je-lentôsen növeli a szerkezet hôtehetetlenségét és léghang-gátlását. A jelentôs fajlagos tömegû (kb. 2,2 kN/m2) tégla-burkolat a nyári hôterhelés csökkentése szempontjábólazért elônyösebb a ”könnyû” szerelt burkolatoknál, mertnagyobb hôtároló (”hôcsillapító”) képessége következté-ben a külsô hômérséklet változása a falszerkezet belsô felü-letén kisebb és idôben késleltetett hômérséklet-ingadozástokoz. Mivel a hôszigetelô réteget kívülrôl a tôle gyakorlati-lag függetlenül beépített burkolófal védi, kisebb testsûrûsé-gû és nyomószilárdságú, azaz olcsóbb hôszigetelô termékek h a s z n á l h a t ó k .

A szerkezet, illetve a hôszigete-lés nedvesség elleni védelmétszolgálják a burkolófalat és afalszerkezetet összekapcsolóspeciális átkötô elemek is, ame-lyek a szellôztetett légrétegbenvízorrtagozattal, vagy vízcsep-pentô tárcsával vannak ellátva.A burkolófal belsô felületénidôszakosan lecsapódó ned-vesség így (az átkötô elemenbefelé folyva) nem juthat be a hôszigetelô anyagba.

Erôtani-állékonysági okok-ból az átkötô elemeken kívül aburkolófal szintenkénti kiváltá-sa is szükséges

A kisméretû tömör téglafal (25), kevéslyukú téglafal (25)B kisméretû tömör téglafal (38), soklyukú téglafal (25), B30 blokkfal (30)C kevéslyukú téglafal (38), UNIFORM 10, 11 és 12 blokkfalak (30)D soklyukú téglafal (38), UNIFORM 13 és 14 blokkfalak (30)E POROTON 30 (30), PF 45 (30), HB 38 (38), HB 30 (30) blokkfalak

H ô s z i g e t e l ôv a s t a g s á g a

( m m )

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q (MJ/m2,év) ha a szerkezettípus jele

A

H ô s z i g e t e l é s

anyaga és terméktípusa termékjele

107 - 11192 - 9580 - 8271 - 73

8 01 0 01 2 01 4 0

N I K E C E L L 1 , 2 , D

A U S T R O T H E R MA T - H 2

expandált polisztirolhabl a p

103 - 10488 - 9077 - 7969 - 70

97 - 10184 - 8774 - 7766 - 69

92 - 9480 - 8271 - 7364 - 66

83 - 8873 - 7766 - 6960 - 62

112 - 10692 - 9578 - 8067 - 69

6 08 01 0 01 2 0

STYROFOAM I B

A U S T R O T H E R MXPS-G BG 20

extrudált polisztirolhabl a p

107 - 10988 - 9075 - 7765 - 67

101 - 10584 - 8772 - 7463 - 65

95 - 9880 - 8269 - 7161 - 62

86 - 9173 - 7764 - 6757 - 59

99 - 11680 - 9570 - 8262 - 73

7 51 0 01 2 01 4 0

T H E R W O O L I NH L

TEL FDP. FDPL

üveggyapot lap97 - 10192 - 9580 - 8271 - 73

97 - 10192 - 9580 - 8271 - 73

63 - 6450 - 5143 - 4438 - 39

59 - 6148 - 4942 - 4337 - 38

107 - 12588 - 10376 - 9068 - 80

7 51 0 01 2 01 4 0

ROCKWOOL R F PISOLYTH WP, FP

TOPLAN N tHERALAN F P

kôzetgyapot lap

103 - 11784 - 9774 - 8666 - 77

97 - 11281 - 9471 - 8363 - 75

92 - 10477 - 8868 - 7961 - 71

83 - 9671 - 8363 - 7457 - 67

B C D E

homlokzati téglaburkolat

homlokzatburkolat átkötése

szellôztetett légréteg

légzáró-páraáteresztô réteg (kasírozás)

HÔSZIGETELÉS

(felületkiegyenlítô réteg)

teherhordó szerkezet (falazat)

felületkiegyenlítô réteg (oldalfal vakolat)

felületképzô réteg (festés, tapéta)

A mûanyaghab lemez hôszigetelések tûzvédelem, lég-hanggátlás, utózsugorodás és páradiffúziós ellenállás szem-pontjából kevésbé elônyösek, viszont kedvezô, hogy ned-vességre nem, vagy alig érzékenyek, nedvességfelvételük minimális mértékû.

A ”szálas” hôszigetelô anyagok ( ü v e g g y a p o t é s k ô z e t -g y a p o t ) számos elônyös tulajdonsággal rendelkeznek, dehatékony nedvesség (elnedvesedés) elleni védelmük rend-kívül fontos követelmény. Ezt jól szolgálja az alkalmas hôszi-getelô lemeztermékek (beépítéskor) külsô oldalára kasíro-zott légzáró-páraáteresztô réteg (tûzbiztonsági okból elsô-sorban az üvegfátyol kasírozás javasolt), amely akadályozzaa szellôzô levegô bejutását a nyíltpórusú hôszigetelô anyag-ba, ami a hôszigetelô képesség csökkenéséhez vezet. Kasí-rozatlan lemezek használata esetén a hôszigetelô réteg je-lentôs mértékû (mintegy 25 %-os) ”túlméretezése” szük-séges: ez költségesebb megoldás, mint a kasírozott termé-kek alkalmazása. Ugyancsak nedvességtechnikai okból java-solt hidrofobizált anyagú hôszigetelô termék beépítése.

Teherhordó szerkezet (falazat) és vastagsága

2 6 TETÔTÉRBEÉPÍTÉST HATÁROLÓ FERDE FALAKÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK H Ô S Z I G E T E L É S E

A tetôtérbeépítéseket határoló ferde falak hôszigetelésé-nek egyik lehetséges megoldása látható az ábrán, amikor afelsô hôszigetelô réteget a szarufák közé, az alsó rétegetpedig a szarufák alsó síkján rögzített zárlécek közé helyezik.A kétrétegû hôszigetelés azért igény, mivel a szarufák szo-kásos, erôtani szempontból indokolt magassága (12...18cm) nem elegendô a teljes hôszigetelô réteg (manapságmár 18...24 cm) és az e feletti alsó szellôztetett légréteg (le-galább 50 mm) ”befogadására”. A két rétegben beépítetthôszigetelés egyébként is elônyös, mivel ”átmenô” hôhidakcsak a szarufák és a zárlécek keresztezôdéseinél keletkez-nek, ami energetikai szempontból kedvezô.

A hôszigetelés anyagául elsôsorban az ásványgyapotajánlható: az üveggyapot vagy kôzetgyapot lapok vagy filcekhézagmentes elhelyezése (a fa szerkezeti elemek közé be-szorítva) nem okoz gondot, utózsugorodásuk nem számot-tevô és akusztikai szempontból is elônyösek.

Hôszigetelô rétegek vastagsága

(mm)

felsô réteg alsó réteg

100100120120120140140

80100608010080100

Hôszigetelt szerkezet

fajlagos hôigénye

Q (MJ/m2,év)

56 - 6751 - 6156 - 6851 - 6247 - 5647 - 5743 - 53

Hôszigetelés

anyaga és terméktípusa

üveggyapot filc vagy lap

termékjele

felsô réteg

THERWOOLIN LHF THERWOO-ROLL

TEL WDF, UNIROLL

alsó réteg

THERWOO-FILC

TEL ROLLISOL

100100120120120140140

80100608010080100

54 - 6649 - 6055 - 6750 - 6145 - 5646 - 5042 - 52

kôzetgyapot filc vagy lapROCKWOOL

RP-III, DK ISOLYTH WF, WP

TOPLAN Nt, Nf HERALAN KP

ROCKWOOL RP-III, DK

ISOLYTH WF, WPTOPLAN Nt, Nf HERALAN KP

100100120120

100120100120

56 515247

expandált polisztirolhab lap NIKECELLSTYROTECT

NIKECELL TA

tetôfedés

tetôfedés aljzata (lécezés, deszkázat)

ellenléc és szellôztetett légréteg

alátéthéjazat

szellôztetett légréteg (szarufák között)

légzáró-páraáteresztô réteg

HÔSZIGETELÉS (szarufák között)

HÔSZIGETELÉS (zárlécek között)

légzáró-párafékezô (párazáró) réteg

burkolattartó lécváz

belsô burkolat

belsô felületképzés

A hôszigetelés alatt légzáró-pá-rafékezô réteget kell beépíteni.Mindkét funkció szempontjábólrendkívül fontos a réteg fe-lületfolytonos, megszakítatlanbeépítése, ami különösen a le-mezcsatlakozásoknál és a kü-lönféle szerkezeti kapcsolatok-nál igényel rendkívül gondos ki-vitelezôi munkát. A réteg ké-szülhet a hôszigetelô termékregyárilag felkasírozott vékonyalumíniumfóliából, vagy a hôszi-getelés elhelyezése után rögzí-tett mûanyag fóliából.

A belsô burkolat aljzatakéntbeépített lécek közé ”bezárt”levegôréteg a szerkezet pára-gazdálkodása szempontjábólfontos: megakadályozza a pára-lecsapódást a párafékezô rétegalsó felületén.

Ha a szarufák között elhelyezett hôszigetelô lapok vagy fil-cek felsô oldalukon gyárilag légzáró-páraáteresztô réteggel(tûzvédelmi okokból célszerûen üvegfátyollal) kasírozottak,nem kell számolni a hôszigetelésbe jutó szellôzô levegô hôszigetelô képességet csökkentô hatásával.

Az expandált polisztirolhab lemeztermékek közül e-gyedül a NIKECELL STYROTECT-S márkanevû termékajánlható a szarufák közötti elhelyezésre: ezeken a lapokongyártásuk során a lemezfelületekre merôleges, hosszirányú(beépítéskor a szarufákkal párhuzamos hossztengelyû) hor-nyokat marnak, és ennek révén a táblák a hornyokra merô-leges irányban kismértékben összenyomhatók. A szarufákalatti hôszigetelést (elsôsorban akusztikai okokból) ekkor is tanácsos ásványgyapot termékekbôl készíteni.

A leírtak természetesen nemcsak a ferde falakra, ha-nem értelemszerû eltérésekkel a tetôtérbeépítést határolófödémekre és belsô térdfalakra is vonatkoznak.

TETÔTÉRBEÉPÍTÉST HATÁROLÓ FERDE FALAK 2 7ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSE

A tetôtérbeépítéseket határoló szerkezetek hôszigetelésé-nek másik módja a szaruzat felett beépített extrudált vagyexpandált polisztirolhab táblákból képzett, megszakítás-mentes (azaz ”hôhídmentes”) hôszigetelô réteg. Ehhezalkalmas anyagú (kellô nyomószilárdságú, zártpórusú) éskialakítású elemek szükségesek.

A hôszigetelô lapok szélei körben csaphornyos kiképzé-sûek, ami nemcsak a hôszigetelô réteg hôhídmentessége,hanem az elemek megfelelô együttdolgozása miatt is elô-nyös. Ez az együttdolgozás azt jelenti, hogy a nagyméretûlapok beépítése független a szarufakiosztástól, csatlakozta-tásuk a szarufaközökben is lehetséges.

Az extrudált polisztirolhab táblákból készített hôszige-telés valamivel elônyösebb a jobb hôszigetelô képesség, illetve a minimális mértékû utózsugorodás miatt.

A baloldali ábrarészen látható megoldásnál a hôszige-telô rétegre a szarufák tengelyében elhelyezett, speciális,

korrózióálló, csavartszárú szegekkel lehorgonyzott fa rögzí-tôlécekkel (”ellenlécek”) leszorítva légzáró, vízzáró és pára-áteresztô képességû mikroperforációs mûanyagfóliát (pl.TYVEK, BRAMAC UNIVERSAL) fektetnek a vízlefolyás irá-nyában takart átlapolásokkal. A fólia - mint másodlagos víz-szigetelés - megakadályozza, hogy a tetôfedésen keresztülbejutó csapadékvíz és porhó, valamint a tetôhéjalás belsôfelületén idôszakosan lecsapódó és visszacsepegô pára ahôszigetelés felületére jusson. Ez a rétegfelépítés expandált polisztirolhab hôszigetelés esetén is alkalmazható.

Az ellenlécek egyben ”kijelölik” a szellôztetett légrétegsávját is, ezért vastagsági méretük nem lehet kisebb 50 milli-méternél.

A jobb oldali ábrarészen látható megoldásnál az extru-dált polisztirolhab elemek fölé nem kerül külön védôréteg,de a hôszigetelô réteg alatt mûanyag légzáró-párafékezôfóliát fektetnek a belsô burkolatra.

Ez a fólia másodlagos csapadék-víz szigetelésként is funkcionál: ahôszigetelô rétegen esetlegesenátjutó nedvesség ezen lefolyvajut ki a külsô térbe. A fólia lehethôvisszaverô képességû is.

Természetesen lehetséges amegfelelô fóliák elhelyezése ahôszigetelés alatt és felett is,fôként expandált polisztirolhabhôszigetelés esetén.

Ha a szarufák megjelenése abelsô térben nem igény, a belsôburkolat a szaruzat alsó síkján isbeépíthetô. Fokozott léghang-gátlási igény esetén ilyenkor aszarufák között ásványgyapotkiegészítô hôszigetelés beépíté-se elônyös lehet.

A hôszigetelô réteg vastag-sága javasolhatóan legalább 10cm.

Hôszigetel réteg

vastagsága (mm)

8090100110120

Hôszigetelt szerkezet fajlagos

hôigénye Q (MJ/m2,év)

9888807468

Hôszigetelés

anyaga és terméktípusa

extrudált polisztirolhab tábla

termékjele

ROOFMATE TG

AUSTROTHERM XPS-G

8090100110120

117106978982

expandált polisztirolhab táblaNIKECELL TA

AUSTROTHERM AT-N4

A hatékonyabb nyári hôvédelem érdekében gyakran vasbeton lemez a tetôtérbeépítést határoló falak és födémek tartószer-kezete (ez az ún. ”koporsófödém”). Ilyen esetben a baloldali ábrarészen bemutatott hôszigetelési változat alkalmazható azzal az eltéréssel, hogy légzáró-párafékezô rétegre nincs szükség és a rögzítôlécek kiosztása kötetlen.

A bemutatott szerkezeti modellek kivitelezéstechnológiai elônye, hogy a hôszigetelés beépítése felûlrôl történik, és gyakorlatilag kizárt a tökéletesen méretpontos hôszigetelô táblák ”hézagos” elhelyezése.

tetôfedés

tetôfedés aljzata (lécezés, deszkázat)

ellenléc és szellôztetett légréteg

légzáró-páraáteresztô-vízzáró réteg

HÔSZIGETELÉS (szarufák felett)

légzáró-párafékezô réteg

belsô burkolat

szaruzat (látszó)

2 8 PADLÁSFÖDÉMEK HÔSZIGETELÉSEÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSE

A padlásfödémek a leggazdaságosabban hôszigetelhetôépülethatároló szerkezetek, a következô okokból:• A padlásfödém egy kéthéjú ”hidegtetô” alsó héjszerke-

zete, amely felett a nagy kiterjedésû padlástér (mint ún.”puffer” tér) révén a felsô oldali hôátadási ellenállásvalamivel nagyobb, mint a külsô légtérrel közvetlenül ha-táros szerkezeteké.

• A padlásfödémet közvetlen külsô hôhatások nem érik.• A hôhidak fajlagos hosszúsága (az alapterülethez viszo-

nyítva) viszonylag kicsi: a padlásfödém-külsô fal csatlako-zásokon kívül általában csak a födém és a legfelsô szin-ten beépített belsô falak kapcsolatai képeznek vonal-menti hôhidakat.

• A padlásfödémek ”olcsó” hôszigetelô anyagokkal, illetvetermékekkel hôszigetelhetôk, mivel vagy terheletlenek(lásd a baloldali ábrát), vagy terhelésük (a hôszigetelésfeletti szerkezeti rétegek önsúlya és a hasznos terhek)csekély mértékû.

• A hôszigetelés védelmére külön szerkezeti rétegek be-építése legtöbbször nem szükséges.

Mindez csak akkor igaz, ha a tetôfedés és az azt kiegészítôalátéthéjazat együttesen vízhatlan tetôhéjalást képez, azaz apadlástér a csapadékvíz és a porhó bejutása ellen tökélete-sen védett. Elemekbôl épített födémszerkezet esetén légzá-ró-párafékezô réteg beépítésére is szükség lehet.

A leírtakból értelemszerûen következik az, hogy a padlás-födémek hôszigetelésének mértéke csak a beépítési lehetô-ségektôl, illetve az alkalmas hôszigetelô termékek (vastagsá-gi) méretválasztékától függ, a hôszigetelés gazdaságossága20 cm vastagság felett is kimutatható.

A járóréteg kisebb mértékû igénybevétele esetén alkal-mazhatók az ábra szerinti hôszigetelési megoldások.

A fa, vagy építôlemez járóréteget hordó pallóváz elemeiközé fektetett hôszigetelés (baloldali ábrarész) javasolható-an szálas hôszigetelô anyagból (a táblázatban 1. és 2. jelû)készítendô, mivel ezek a (filc, vagy lágy lap) termékek hé-zagmentesen csatlakoztathatók (”beszorítással”) a vázpal-lókhoz és egymáshoz. A pallóváz elemei hôhidat képezneka hôszigetelô rétegben, a hôveszteséget mintegy 15-20 %-kal megnövelve. A hôhídhatás mértéke többek között a pallók méreteitôl és beépítési távolságuktól függ.

A jobb oldali ábrán az AUSTROTHERM AT - PA jelû,8 mm vastag fagyapot lemez járóréteggel társított, 985x485mm méretû, AT-N3 jelû lépésálló expandált polisztirolhablapokkal, illetve a HERALAN E-02 jelû, 25 mm vastag fagya-pot lemez járóréteggel társított, 1015x615 mm méretû kô-zetgyapot lapokkal készíthetô hôhídmentes hôszigetelô ré-teg látható. Az elemek megfelelô együttdolgozását az elem-csatlakozások lépcsôs, illetve árokeresztékes kapcsolataibiztosítják. Elônyös, hogy az elemek “száraz” technológiávalés igen gyorsan elhelyezhetôk,

járóréteges hôszigetelô panel

felületkiegyenlítô réteg

födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

járóréteg pallóvázon

HÔSZIGETELÉS

(légzáró-párafékezô réteg)

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

Hôszigetelô réteg

vastagsága

(mm)

120140160180 200

Meg-jegy-zés

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q (MJ/m2,év)

ha a teherhordó födémszerkezetmonolit vasbeton egy. vb. gerendás kerámia elemes

78 - 9668 - 8461 - 7455 - 66 50 - 60

75 - 9366 - 8259 - 7254 - 65 49 - 59

71 - 8863 - 7757 - 6952 - 62 47 - 5771 - 8863 - 7757 - 6952 - 62 47 - 57

75 - 9366 - 8259 - 7254 - 65 49 - 59

78 - 9668 - 8461 - 7455 - 66 50 - 60109- 9684 - 7670 - 64 56 - 52

105- 9281 - 7368 - 63 55 - 51

98 - 8777 - 7065 - 60 53 - 49

85 - 94 82 - 91 77 - 86

Hôszigetelés

anyaga és terméktípusa termékjele

üveggyapot filc vagy lap

THERWOOLIN LHF THERWOO-ROLL

TEL WDF, UNIROLL

1

120140160180 200

kôzetgyapot filc vagy lap

ROCKWOOL RP-III, DK

ISOLYTH WF, WPTOPLAN Nt, Nf HERALAN KP

2

100+8

fagyapot lemez járóréteggeltársított

kôzetgyapot lapvagy

expandált polisztirolhablap AUSTROTHERM AT-P

HERALAN E-02

75+25 105+25 130+25 170+25

4

3

PADLÁSFÖDÉMEK HÔSZIGETELÉSE 2 9ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSE

A hôszigetelô réteget ez esetben elsôsorban mûanyaghablapokból tanácsos készíteni. A lapokat kötésben, lehetôlegkét rétegben, rétegenként hézagcserében kell fektetni, gon-dosan ügyelve a hézagmentes (”ütközôhézagos”) elhelye-zésre, amely esetleg a táblák pontonkénti helyzetbiztosító leragasztását teszi szükségessé.

A teherhordó födémszerkezet felett felületkiegyenlítôréteg készítésére felül nem sík födémek, illetve párafékezô réteg beépítési igénye esetén lehet szükség.

Ugyanitt párafékezô réteg képzésére legfeljebb eseten-ként, ilyen szempontból kedvezôtlen rétegpárosítások (pl.elôregyártott vasbeton gerendás-béléstestes födémek éskavicsbeton padozat) esetén lehet szükség. Erre a célra ál-talában párafékezô tulajdonságú polietilén fóliák is alkalma-sak lehetnek , de feltétel, hogy a fóliák párazáró ragasztással vagy hegesztéssel legyenek csatlakoztathatók.

A hôszigetelô réteg felett technológiai szigetelés elhe-lyezése szükséges, hogy a képlékeny állapotú kavicsbetonvagy habcement felhordása és tömörítése során ne jussonnedvesség a hôszigetelô táblák közé. Erre a célra különösena vékony (0,1-0,15 milliméter vastagságú), csekély páradiffú-ziós ellenállású, nagy méretû (kevés csatlakoztatást igény-lô) PVC fólialepedôk alkalmasak.

Az itt bemutatott hôszigetelési megoldások akkor alkalma-zandók, ha a padlásfödémet tárolás, raktározás céljára hasz-nálják és ezért megfelelô szilárdságú padozat készítésére van szükség a hasznos terhek felvételére és átadására.

A baloldali ábrarészen a hôszigetelés felett kavicsbetonpadozat készül, amelynek vastagsága (esetleg vasalása) a várható terhelés mértékétôl függ.

A jobb oldali ábrarészen látható habcement járórétegvastagságát és testsûrûségét (azaz nyomószilárdságát) a ter-heléstôl függôen kell meghatározni. Ez a megoldás azértelônyös, mert az anyag hôszigetelô képessége számottevô(a 400 kg/m2 testsûrûsségû habcement hôvezetési ténye-zôje például 0.10 W/mK), és a képlékeny anyag egyszerûeszközökkel elôállítható és ”csövön” feljuttatható a padlás-födémre. A habcement kötési és szilárdulási ideje igen rö-vid, páradiffúziós ellenállása csekély, ami nedvességtechnikai szempontból elônyös.

A kavicsbeton vagy habcement padozatot (lehetôlegtömített) mozgási hézagokkal kell kialakítani, utólagos befû-részelés esetén legalább a rétegvastagság 2/3-ának megfe-lelô mélységben. Mozgási hézagokat kell kiképezni a csatla-kozó épületszerkezetek (pl. talpszelemenek, térdfalak, pad-lástéri felépítmények) mentén, kéménypillérek körül.

kavicsbeton járóréteg

(technológiai szigetelés)

HÔSZIGETELÉS

(párafékezô réteg)

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

könnyûbeton járóréteg(pl. habcement)

(technológiai szigetelés)HÔSZIGETELÉS

(felületkiegyenlítô réteg)

födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

PS-habvastagsága

(mm)

8090

100110120 130140150160180200

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q (MJ/m2,év)

ha a járóréteg anyaga és vastagságakavicsbetonmin. 60 mm

habcement160 mm

habcement130 mm

habcement100 mm

116 -103104 - 94

95 - 8687 - 8081 - 7475 - 6970 - 6566 - 6262 - 5856 - 5351 - 48

82 - 7576 - 7071 - 6667 - 6263 - 5959 - 5656 - 5353 - 5151 - 4847 - 4443 - 41

75 - 6970 - 6566 - 6162 - 5859 - 5556 - 5353 - 5051 - 4848 - 4644 - 4241 - 39

69 - 6465 - 6161 - 5858 - 5555 - 5253 - 5050 - 4748 - 4546 - 4442 - 4039 - 38

Hôszigetelés

anyaga és terméktípusa termékjele

expandált polisztirolhablap

NIKECELL 1, 2

AUSTROTHERMAT-N1, N2

A vízhatlan (pl. alátéthéjazattal vízhatlanná tett) tetôhéjalás készítése ilyen padlásfödémek esetén is követelmény, de a ka-vicsbeton vagy habcement padozat jó szolgálatot tehet, ha a padlástérbe nedvesség jut (pl. a tetôhéjalás károsodása nyo-mán). Ilyenkor az padozat a nedvességet annak elpárolgásáig megtartja, megakadályozza a födémszerkezet leázását.

3 0 PINCEFÖDÉMEK HÔSZIGETELÉSEÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK H Ô S Z I G E T E L É S E

A pincefödémek hôszigetelése kevésbé hatékony, mint akülsô légtérrel határos szerkezeteké, mivel a fûtési idénybena mértékadó átlagos külsô és belsô hômérséklet-különbségjóval kisebb, mint a külsô légtérrel határos szerkezeteknél.Ennek ellenére a szerkezet megfelelô mértékû hôszigete-lése állagvédelmi és hôérzeti okokból (is) igen fontos: hô-érzeti szempontból például elôírt, hogy a padló felületi hô-mérséklete legfeljebb 2,5 K-nel lehet alacsonyabb a belsô légtér hômérsékleténél.

A szerkezettípus hôszigetelésének egyik lehetôsége azún. úsztatott párnafák közé elhelyezett könnyû (”nem ter-helhetô” minôségû) ásványgyapot (lap vagy filc) hôszigete-lés (baloldali ábrarész). Az impregnált fa zárlécek (párna-fák) úsztatására teljes felületen vagy sávszerûen terhelhetôminôségû ásványgyapot lapokat illetve lemezcsíkokat kellelhelyezni. A párnafák tengelytávolságát célszerû úgy meg-választani, hogy közéjük a hôszigetelô lapok vagy filcek hul-ladékmentesen elhelyezhetôk legyenek A filceket vagylapokat szoros ütköztetéssel kell a párnafákhoz és egymás-hoz illeszteni.

A padlóburkolat alá, a párnafák fölé a szálas hôszigetelôanyag felporzását megakadályozó fóliát (pl. TYPAR geotex-tíliát) kell (átlapolásokkal) fektetni.

A bemutatott megoldás csak ”melegpadló” burkolatok-kal készített padlószerkezeteknél alkalmazható.

A táblázatból leolvasható, hogy a pincefödémek padlószerkezeten belüli hôszigetelése hôérzeti szempontból megfelelômegoldásnak tekinthetô, de hatékony fûtési energiamegtakarításra nem igazán alkalmas. Ilyen igény esetén csak az alsó oldalihôszigetelés, vagy a két hôszigetelési módszer együttes alkalmazása a mai elvárásoknak megfelelô megoldás.

A jobb oldali ábrarészen az ún. úsztatott betonaljzatos pad-lószerkezet látható, amelynél a beépített szigetelô lapok atesthanggátláson kívül a hôszigetelés funkcióját is ellátják, ésezért a szokásos, csak testhanggátlásra szolgáló úsztatóréte-geknél nagyobb vastagságban készülnek.

A hôszigetelô-hanggátló réteget terhelhetô minôségûlapokból kell készíteni. Hanggátló réteg készítésére egyesexpandált polisztirolhab termékek is alkalmasak.

A lapokat egy rétegben, kötésben kell fektetni és szorosillesztéssel (”ütközôhézagokkal”) kell egymáshoz csatlakoz-tatni. A hôszigetelô réteg fölé technológiai szigetelést kellfektetni, amelyre leginkább a nagyméretû (toldást sokszor nem is igénylô) PVC fólialepedôk alkalmasak.

Igen fontos, hogy az úsztatott kavicsbeton aljzat falcsat-lakozásai mentén összenyomódásra képes mûanyaghabvagy ásványgyapot lemezcsíkok elhelyezésével elválasztólszegélysávot kell készíteni a ”kerülôutas” testhangterjedés ellen. Összenyomódásra hajlamos ásványgyapot hôszigete-lô-úsztató réteg esetén az úsztatott kavicsbeton aljzatot célszerû hegesztett hálós vasalással ellátni.

A bemutatott megoldás bizonyos ”melegpadló” burko-latoknál (pl. szalagparketta, padlószônyeg) is alkalmazható.

A hôszigetelô-úsztató réteg vastagságnövelésénekmindkét megoldásnál gyakran gátat szab a pincefödém mástényezôk által korlátozott vastagsági mérete.

üveggyapot vagy kôzetgyapotlap vagy filc

úsztatott párnafák között

(úsztatóréteg 20 mm vastagságúterhelhetô ásványgyapot lapokból)

üveggyapot, kôzetgyapotvagy expandált polisztirolhab

lapok úsztatott betonaljzat alatt

ROCKWOOL RPIII.

ISOLYTH WF, WP

TOPLAN filc

THERWOOLINLHF, LHL

TEL WDF, WDPL

ROOFROCK TOPLAN T

THERWOOLINTL-T, TL-TK

TEL TDPS, TDPTHERALAN TP, TPT

AUSTROTHERM AT-L

anyaga és terméktípusa termékjele

Hôszigetelés

50

60

75

80

40

50

60

80

Hôszigetelés

vastagsága

(mm)

107 - 114

97 - 105

86 - 93

82 - 90

152 - 183

128 - 156

110 - 136

87 - 108

102 - 109

93 - 100

82 - 89

79 - 86

96 - 103

88 - 95

78 - 85

76 - 82

131 - 154

113 - 135

100 - 120

80 - 98

145 - 173

123 - 149

107 - 131

85 - 105

ha a teherhordó szerkezet

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q(MJ/m2,év)

monolit vasbetonlemezfödém

egy. vasbeton gerendás és körüreges pallófödém

vázkerámia elemesfödém

padlóburkolat és aljzatageotextília védôréteg (felporzás ellen)HÔSZIGETELÉSúsztatott párnafaúsztató réteg

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

padlóburkolat és aljzataúsztatott kavicsbeton aljzat

technológiai szigetelésHÔSZIGETELÔ úsztató réteg

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

PINCEFÖDÉMEK HÔSZIGETELÉSE 3 1ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK HÔSZIGETELÉSE

expandált polisztirolhab vagy kôzetgyapot lapok

ragasztással rögzítve

kôzetgyapot vagy üveggyapotlap vagy filc

álmennyezet vagy burkolat felett

NIKECELL D

AUSTROTHERMAT - H2

TEKTALANC3

ROCKWOOLRP-III, DK

ISOLYTH WF, WP TOPLAN Nt, Nf HERALAN KP

THERWOOLINLHF, LHL

TEL WDF, WDPL

anyaga és terméktípusa termékjele

Hôszigetelés

70 8090

100 110 120

75 80

100120 140 160

Hôszigetelés

vastagsága

(mm)

64 - 54 61 - 5157 - 49

64 - 5457 - 49 52 - 4547 - 41

71 - 64 67 - 6163 - 57

71 - 6463 - 57 56 - 5251 - 47

76 - 71 71 - 6767 - 63

76 - 7167 - 63 60 - 5654 - 51

47 - 42 43 - 3940 - 3737 - 34 35 - 3233 - 30

45 - 41 43 - 3937 - 3433 - 30 29 - 2726 - 25

50 - 47 46 - 4342 - 4039 - 37 37 - 3534 - 33

53 - 50 48 - 4644 - 4241 - 39 38 - 3736 - 34

51 - 48 48 - 4641 - 3936 - 34 32 - 3128 - 27

48 - 45 46 - 4339 - 3734 - 33 31 - 2927 - 26

pincefödém

ha a teherhordó szerkezet

árkádfödém

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q(MJ/m2,év)

vasbetonlemez

egy. vb. ger.beton b.test

egy. vb. ger.beton b.test

vázkerámiafödém

vázkerámiafödém

vasbetonlemez

padlóburkolat és aljzataúsztatott kavicsbeton aljzattechnológiai szigetelésúsztató réteg

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô réteg

HÔSZIGETELÉS

felületképzô-védô réteg

padlóburkolat és aljzataúsztatott kavicsbeton aljzat

technológiai szigetelésúsztató réteg

teherhordó födémszerkezet

álmennyezet (burkolat) rögzítése

HÔSZIGETELÉS

álmennyezet (burkolat)

Ha a pincefödém (teherhordó szerkezet + padlószerkezet)vastagsági mérete (felûlrôl) korlátozott, szerkezeten belülihôszigeteléssel esetenként még az állagvédelmi és hôérzetikövetelmények sem elégíthetôk ki. Ilyenkor csak a födémalsó oldali hôszigetelése jelent megoldást. Az árkádfödé-meknél eleve ez a megoldás (vagy a kétféle együtt) alkal-mazandó, mivel ezeknél a szerkezeteknél pusztán a hôér-zeti követelmények teljesítése legalább 10-12 cm vastagsá-gú hôszigetelô réteg beépítését igényli.

A szerkezettípus hôszigetelésére a baloldali ábrarészszerinti megoldásban a polisztirolhab vagy kôzetgyapot la-pok egyaránt alkalmasak. A hôszigetelés mechanikai rögzí-tése sok esetben, pl. az elôregyártott vasbeton gerendás-béléstestes és elôfeszített vasbeton pallófödémeknél nemlehetséges, ezért csak a ragasztásos rögzítés jöhet szóba.Ehhez felületkiegyenlítô réteg (pl. vakolat, simítás) készítéseszükséges. Ha a födém mechanikai rögzítésre alkalmas (pl.sima alsó felületû monolit vasbeton födémeknél) inkább amechanikai rögzítés, esetleg a kétféle rögzítési mód együt-tes alkalmazása javasolható.

A pinceszint használatától függôen természetesen ele-gendô lehet a hôszigetelô rétegre felhordott hálóbetétesvédôréteg, árkádfödémeknél azonban nyilvánvalóan nemmaradhat el a színvakolat, vagy más esztétikus felületképzés felhordása a szerkezet alsó síkján.

A jobb oldali ábrarész szerinti szerkezettípus hôszigetelésé-re elsôsorban az ásványgyapot (kôzet- vagy üveggyapot)termékek javasolhatók, mivel ezekkel biztonságosabbanmegoldható a “felületfolytonos”, hézagmentes hôszigetelôréteg készítése az álmennyezet (árkádfödémeknél) vagy mennyezetburkolat (pincefödémeknél) felett.

A z árkádfödémeknél gyakoribb és energetikai szem-pontból (is) indokoltabb a jobb oldali ábrarészen láthatómegoldás: a födém és az álmennyezet vagy burkolat közéelhelyezett hôszigetelés. Ez esetben elôregyártott elemesfödémszerkezeteknél célszerû az álmennyezetet (burkola-tot) tartó/függesztô segédvázváz rögzítési lehetôségérôl már a födémszerkezet készítésekor gondoskodni. Monolitvasbeton lemezfödémeknél természetesen a korszerû rög-zítéstechnikai megoldások utólagos szerelést is lehetôvé tesznek.

Az álmennyezetes megoldásnál javasolható minél vas-tagabb hôszigetelô réteg beépítése, hiszen itt kisebb test-sûrûségû és szilárdságú, azaz olcsóbb hôszigetelô termékekhasználhatók és a függesztô elemek hôhíd-hatását is ellen-súlyozni kell. Mivel a hôszigetelô elemek elhelyezése általá-ban az álmennyezeti elemek szerelésével párhuzamosantörténik, különös gondot kell fordítani a lapok vagy filcekhézagmentes (”ütközôhézagos”) elhelyezésére, azaz felü-letfolytonos hôszigetelô réteg készítésére.

3 2 ÁRKÁDFÖDÉMEK HÔSZIGETELÉSEÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK H Ô S Z I G E T E L É S E

Az árkádfödémek valódi “külsô” épülethatároló szerkeze-tek, ezért hôszigetelésük megkívánt mértéke is ennek meg-felelô: pusztán a hôérzeti követelmény (vagyis a belsô lég-hômérsékletnél legfeljebb 2,5 K-nel alacsonyabb padlófelü-leti hômérséklet) teljesítése is legalább 0,38...0,42 W/m2Khôátbocsátási tényezôjû szerkezetet, azaz legalább 10-12centiméter vastagságú, 0.04 W/mK körüli hôvezetési té-nyezôjû anyagból készített hôszigetelô réteget igényel. Haaz energiatakarékosság szempontját is figyelembe vesszük,akkor a hôszigetelô réteg minimális vastagságát 20 cm-benhatározhatjuk meg. Ezt az igényt gyakorta csak két rétegbenbeépített hôszigeteléssel, a szerkezeten belül elhelyezett, il-letve az árkádfödém alsó síkjára szerelt vagy ragasztott hô-szigetelô rétegekkel lehet teljesíteni. Ilyen megoldás látha-

tó az ábrán, amely tulajdonképpen az elôzô két szerkezetimodell ”egyesített” változata.

A szerkezeten belüli hôszigetelés egyik lehetôsége azúsztatott párnafák közé elhelyezett könnyû (”nem terhelhe-tô” minôségû) ásványgyapot (lap vagy filc) hôszigetelés(baloldali ábrarész), a másik pedig a jobb oldali ábrarészenlátható megoldás, amikor az úsztatott kavicsbeton aljzat aláterhelhetô minôségû ásványgyapot, vagy expandált polisz-tirolhab hôszigetelô-hanggátló réteg kerül.

A szerkezet alsó oldali hôszigetelésére a baloldali ábra-rész szerinti megoldásban védôréteggel és színvakolattal el-látott polisztirolhab vagy kôzetgyapot lapok szolgálnak, míga másik megoldás szerint a kôzet- vagy üveggyapot hôszige-telés az álmennyezet felett kerül elhelyezésre.

anyaga és terméktípusaanyaga és terméktípusa termékjele

Hôszigetelés a födémszerkezet alsó oldalánHôszigetelés a padlószerkezetben

60 - 6653 - 5948 - 53

80 100120

80 100120 120 140160 120 140160

53 - 6048 - 5444 - 49 48 - 5243 - 4840 - 4444 - 4840 - 4437 - 41 58 - 6953 - 6147 - 55 50 - 6146 - 5542 - 5047 - 5443 - 4940 - 45 42 - 4939 - 4536 - 41

vastagsága (mm)

vastagsága (mm)

Hôszigetelt szerkezet

fajlagos hôigénye

Q(MJ/m2,év)

NIKECELL D

AUSTROTHERMAT - H2

TEKTALAN C3

ROCKWOOLRP,DK ISOLYTH WF, WP TOPLAN Nt, Nf HERALAN KP

THERWOOLINLHF, LHL

TEL WDF, WDPL

expandált polisztirolhab vagy kôzetgyapot lapok

ragasztással rögzítve

üveggyapot

vagy

kôzetgyapot

lap vagy filc

úsztatott párnafák

között

üveggyapot

vagy

kôzetgyapot

lapok úsztatott

betonaljzat alatt

kôzetgyapot vagy üveggyapot

lap vagy filcálmennyezet vagy burkolat felett

80 100120

80 100120 120 140160 120 140160

NIKECELL D

AUSTROTHERMAT - H2

TEKTALAN C3

ROCKWOOLRP,DK ISOLYTH WF, WP TOPLAN Nt, Nf HERALAN KP

THERWOOLINLHF, LHL

TEL WDF, WDPL

expandált polisztirolhab vagy kôzetgyapot lapok

ragasztással rögzítve

kôzetgyapot vagy üveggyapot

lap vagy filcálmennyezet vagy burkolat felett

termékjele

60

80

60

80

60

80

60

80

padlóburkolat és aljzatageotextília védôréteg (felporzás ellen)HÔSZIGETELÉSúsztatott párnafaúsztató réteg

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

HÔSZIGETELÉS

hálóbetétes védôréteg (vakolat)

padlóburkolat és aljzataúsztatott kavicsbeton aljzat

technológiai szigetelésHÔSZIGETELÔ úsztató réteg

teherhordó födémszerkezet

álmennyezet (burkolat) rögzítése

HÔSZIGETELÉS

álmennyezet (burkolat)

ROOFROCK

TOPLAN T

TEL TDPS, TDPT

HERALAN TP, TPT

ROCKWOOL RPIII.

ISOLYTH WF, WP

TOPLAN filc

THERWOOLINLHF, LHL

TEL WDF, WDPL

ÜVEGEZETT HOMLOKZATI NYÍLÁSZÁRÓK HÔMÉRLRGE 3 3ÉPÜLETEK ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEK H Ô S Z I G E T E L É S E

Normál kétrétegûhôszigetelô üveg

(kü = 3,00 W/m2K)

Kétrétegûhôszigetelô üveg

gáztöltéssel

(kü = 2,70 W/m2K)

Kétrétegûhôszigetelô üveg

különleges gáztöltéssel

(kü = 1,30 W/m2K)

Kétrétegûhôszigetelô üveg

alacsony emisszióstényezôjû bevonattal

(kü = 1,60 W/m2K)

Kétrétegûhôszigetelô üveg

alacsony emissziós tényezôjû bevonattal

és speciális gáztöltéssel

(kü = 1,10 W/m2K)

É

+1,98524

+0,50132

+1,16307

+1,45384

+1,75463

- 0.11- 29

- 0,35- 92

- 0,69- 182

+0,3080

+0,96254

- 0,23- 61

+0,43114

+1,25330

+1,55410

- 0,44- 116

- 0,75- 198

- 0,63- 166

- 0,84- 222

- 0,94- 248

-0,28- 74

+0,013

+0,3182

- 1,10- 290

- 0,44- 116

- 0,15- 42

+0,1540

+0,52138

+0,2360

+0,61161

+1,24328

+0,78206

+0,95251

+0,1026

-0,10- 26

+0,1232

+0,3285

+0,49130

-0,14- 37

+0,66175

+0,78206

+0,41109

+0,2772

+0,58154

+0,44116

+0,1026

-0,28- 74

-0,06- 16

+0,2874

+0,65172

+0,84222

+0,48127

+0,82217

+0,45119

+0,62164

+0,50132

+0,67177

+0,90238

+1,07283

+0,2258

-0,10- 26

+0,038

-0,18- 48

+0,2053

+0,50133

+0,3285

+0,1129

+0,62164

+0,41108

+0,51135

+0,81215

+0,72190

+1,03273

+0,3182

- 0,04- 10

+0,60159

+0,90238

+0,2669

+0,56148

+0,55146

+0,84222

+1,14302

+1,37363

+1,13299

+0,79209

+1,78470

+1,25330

+1,04275

+0,73193

+0,85225

+0,64170

+0,54143

+0,38100

+1,38365

+1,09288

+0,96254

+0,76201

+0,98260

+0,80212

+0,72190

+0,58154

Üvegezésfajtája

Árnyékolószerkezet

Átlagos transz-miszsziós hôát-

bocsátásitényezô

km (W/m2K) D DK, DNy K, Ny ÉK, ÉNy

Egyenértékû hôátbocsátási tényezô ks (W/m2K)

Fajlagos hôigény Q (MJ/m2,év)

ha a nyílászáró szerkezet tájolása

nincs 2,58

1,97

1,73

1,39

2,38

1,85

1,64

1,33

1,45

1,24

1,14

0,98

1,72

1,43

1,30

1,10

1,32

1,14

1,06

0,92

függöny

redôny

redôny + függöny

redôny

redôny

redôny

redôny

függöny

függöny

függöny

függöny

nincs

nincs

nincs

nincs

redôny + függöny

redôny + függöny

redôny + függöny

redôny + függöny

Hogy az épületek energetikai méretezésével kapcsolatoskép teljes legyen, szükséges rávilágítani arra, hogy a homlok-zati üvegezett nyílászáró szerkezetek korábbi (negatív) sze-repe mennyire megváltozott a korszerû szerkezetek elter-jedésével. E szerkezetek (ablakok, erkélyajtók) hômérlegéta transzmissziós hôveszteségek és a szoláris hônyereségek számbavételével állapíthatjuk meg.

Az alábbi táblázatban egy átlagos méretû (120x150 cm,üvegezési arány 65 %), kétrétegû hôszigetelô üvegezésû faablak adatai találhatók különbözô üvegezések, árnyékolószerkezetek és tájolás esetén. Látható az árnyékoló szerke-zetek kedvezô hatása, valamint az, hogy D - DK - DNy-i tá-jolás esetén (általában ilyen tájolásúak a lakószobák) a fûtésiidény átlagában “hônyereség” is keletkezhet - ha a helyisé-geket határoló szerkezetek megfelelô hôtároló tömegûek

és a fûtési rendszer rugalmasan követi a külsô léghômérsék-let változásait (lásd a táblázat beárnyékolt mezôiben).

A nyílászárók filtrációs hôveszteségeit itt annak feltéte-lezésével nem vesszük számításba, hogy a szerkezetekbebeépített szellôztetô berendezésekkel az állagvédelmi és-hôérzeti követelmények kielégítéséhez elegendô (óránkénti0.8...0.9-szeres) légcserét biztosítjuk, ami igy tulajdonkép-pen ”szükséges” hôveszteségnek minôsíthetô. (Ugyanakkora filtrációs hôveszteséget az épületenergetikai programok számításba veszik és kimutatják).

Mindez arra utal, hogy ma a ”masszív” épületek nyílás-záró szerkezeteinek tervezésekor az építészeti igényekbôl(megvílágítás, benapozás, homlokzatképzés) kell kiindulni,mivel ezek a szerkezetek energetikai szempontból gya-korlatilag ”egyenértékûek” a külsô falak ”tömör” részeivel.

3 4 A PASSZÍV ENERGIAHASZNOSÍTÁS LEHETÔSÉGEI

A passzív, hibrid energiahasznosítás lehetôségei

Az elôzô alfejezetben elsôdlegesen a veszteségcsökkentésistratégia lehetséges megoldásait tekintettük át. Jelen alfeje-zetben az elsôdlegesen nyereségorientált megoldásokatismertetjük.

A nyereségek elsôsorban a Nap sugárzó hôjébôl adód-nak. Természetesen azonban minden napfelhasználás el-sôdleges feltétele a kellô idôben érkezô napsugárzás be-gyûjtése, a sugárzás hôvé alakítása, és a keletkezett hô táro-lása az árnyékos idôszakokra. Itt kell megemlíteni, hogy azegyes idôben pozitív napsugárzás nyáron többlet hôter-heléshez vezethet, melynek megoldására gondolni kell.

A Nap pályájának szerkesztése, számításának módszer-tana meghaladja a rendelkezésre álló terjedelmet, azonbantöbb könyv ismerteti, illetve számítógépes programok ké-pesek a várható besugárzás meghatározására.

Passzív energiahasznosítás alatt elsôdlegesen azokat atervezési módszereket, szerkezeteket értjük, amelyek gépé-szeti berendezés nélkül, az épületszerkezetek tudatos for-málásával képesek a szükséges (elsôsorban fûtési) energiacsökkentésére, a szoláris energia hasznosítására, az épülethûtésére.

Hibridnek pedig azokat a megoldásokat nevezzük, ami-kor a gépészeti berendezések csak a szerkezetekkel pasz-szívan energiahasznosító épület hatékonyságát növelik.

A Föld különbözô klimatikus régióiban, gazdasági, tár-sadalmi környezetében más és más megoldásokat találtak kiés alkalmaznak a passzív, hibrid energiahasznosítás téma-körében (napterek, transzparens hôszigetelés, árnyékvetôk,stb.). Ezen lehetôségek közül választanunk lehet és kell a-dott klimatikus viszonyok között, hiszen könnyen belátható,hogy az északi sarkon felesleges a természetes szellôzéssel,a sivatagos részeken a szoláris fûtéssel operálni.

A következôkben a legfontosabb, a gyakorlatbanlegegyszerûbben alkalmazható megoldásokat vesszük sorra,röviden ismertetve az elméleti alapokat, és a gyakorlatiökölszabályokat.

Épülettervezési módszerek

Az épület tervezésénél nagymértékben döntünk a jövûbenienergiafelhasználás mértékérôl. Az energetikaiszempontokat a tervezés kezdetén kell az elképzelésekbebeilleszteni, hogy a megvalósult szerkezetek az épületépítészeti koncepciójába integrálhatóak legyenek. Atervezés kései stádiumában felmerülô tervezésiszempontok, az utólagosan alkalmazásra kerülô szerkezetek,csak jelentôs kompromisszumokkal építhetôk be.

Az épülettervezési módszerek összességében arraalkalmazhatók, hogy az épület hôveszteségei minél kisebbek,a potenciális hônyerô felületek minél nagyobbak legyenek.

Épülettömeg, tájolás

A téli hôveszteségek csökkentésére a kompaktabbépületformák alkalmasak. Ezen formák azonban kevesebbfelületen képesek a szoláris hônyereségek befogadására,hasznosítására. Olgyay szerint mérsékelt éghajlati viszonyokközött a dél felé nézô 1:1,6 arányú épületaránylegkedvezôbb energetikailag (ld. következô oldalon).

További kérdést vetnek fel a lehûlô felületek. Aszabadon álló házhoz képest lényegesen kevesebb lehûlôfelület adódik sorházas, illetve blokkházas beépítés esetén.Alacsony beépítési sûrûség esetén a napenergia hasznosításszempontjából az utcák tájolása, a telektömbön belülielhelyezése is jelentôs eltéréseket eredményezhet. Az utcák tájolásakor törekedni kell arra, hogy minél nagyobb délihomlokzatfelületek alakuljanak ki.

Amennyiben az épület szélessége nem haladja meg abelmagasság kétszeresét, a napenergia hasznosítás és atermészetes világítás egyszerûen megoldható. A déli tájolástovábbi elônye, hogy a tetôfelületbe a napenergiát aktívanhasznosító kollektorok és PV-cellák jól integrálhatók.

A passzív, hibrid és aktív fûtési, hûtési tervezésistratégiák közül Magyarországon a klimatikus vi-szonyok miatt télen a hagyományos fûtés, ôsszel,tavasszal a passzív fûtés, nyáron elsôdlegesen ahôtárolás, valamint az éjszakai szellôztetés és alevegônedvesítés alkalmazható. Ezen stratégiákontúl elsôdleges szerepe van a hôszigetelésnek [4.]

Emberi hôkomfort zóna

Komfortszellôzés

Hôtárolás Éjszakai szellôzés

Gépihûtés

Hagyományos fûtés

Passzívfûtés Párologtatásos

hûtés

Sugárzóhûtés

Levegônedvesítés

Száraz léghômérséklet

Éves szinten a külsô hô- és légnedvesség

Állapotok diagramja

oC

%

3 5A PASSZÍV ENERGIAHASZNOSÍTÁS LEHETÔSÉGEI

A napenergia-hasznosítás szempontjából egyre kedvezôbb helyzetben lévô utcakialakítás.[73]

A hônyereség/hôveszteség és atájolás/épületarány össze-függései mérsékelt éghajlativiszonyok között.

A szabadon álló háznak 40%-kal nagyobb a hôvesztesége ugyanazon kubusra vonat-koztatva. [12]

Azonos térfogatú lakásszámított hôvesztesége

I. II. III.

IV. V. VI.

optimum 1:1,6

hônyereség/veszteség kWh/nap-ban

nyártél

1:2.41:1

Az optimálisnak kimutatottépületarány kísértetisen ha-sonlít a háromosztatú magyarparasztház arányaihoz. [8]

Passzív energiahasznosító rendszerek összehasonlítása

Lehetséges módszer Épülettömeg, tájolás Alaprajzi elrendezés

Befektetési igény A kedvezô arányokra csak a tervezés során kell figyelmet fordítani.Anyagigénye kb. 0 ft.

A kedvezô elrendezésre csak a tervezés során kell figyelmetfordítani. Anyagigénye kb. 0 ft.

Megvalósíthatóság idôpontja Új épület esetén a tervezéstôl a kivitelezés befejezéséig egyre többkompromisszummal alkalmazható. Hatása az épület teljeséletciklusa alatt hat.

Új épület esetén a tervezéstôl a kivitelezés befejezéséig egyretöbb kompromisszummal alkalmazható. Hatása az épület teljeséletciklusa alatt hat.

Fenntartási igény 0 ft 0 ft

Lehetséges energiamegtakarítás 0-40% 0-15%

Érintettek 1.) lakosság2.) tervezôk3.) közvetetten a rendezési tervek készítôi (ld. klímatudatos

telepítés fejezet

1.) lakosság2.) tervezôk

Társadalmi elfogadhatóság Ez a lehetôség kevésbé él a köztudatban, figyelemfelhívó ismeret-terjesztés szükséges. Kellô propaganda mellett, a módszer alacsonyköltségigénye révén, azonos jellegû épületek esetén, illetve a tájolástekintetében kedvezô fogadtatás várható.

Ez a lehetôség kevésbé él a köztudatban, figyelemfelhívó ismeret-terjesztés szükséges. Kellô propaganda mellett, a módszeralacsony költségigénye révén kedvezô fogadtatás várható.

Kockázatok A kedvezôbb épülettömeg magyarra lefordítva egyre sûrûbb beépítéstjelent. Atársadalmi értékrend jelenleg a város közeli, családi házasbeépítést preferálja. Különbözô jellegû épületek esetén a mûszakiracionálisnál (érthetô módon) erôsebb a ‘’komfort’’ racionalitás.

nem jellemzô

Szociális hatás nem jellemzô nem jellemzô

Építészeti aspektusok A túlzott egyszerûség, racionalitás nem mehet az építészeti értékek,koncepció rovására.

Egyedi esetekben felmerülô helyi adottságok jelentôsenmegnehezítik a módszer alkalmazását.

3 6 A PASSZÍV ENERGIAHASZNOSÍTÁS LEHETÔSÉGEI

Alaprajzi elrendezés

Az épületek belsô elrendezésénél ügyelni kell arra, hogya gyakran használt terek a várható használat függvényeszerint délre (nappali), illetve keletre (háló) vagy nyugatra(konyha) nézzenek. Így a használat során a beérkezônapfény pozitív energetikai és pszichés hatása maximálisanh a s z n o s í t h a t ó .

A napenergia hasznosítás általában az épületbe integráltüvegfelületû helységeken, vagy szerkezeteken keresztültörténik, az üvegházhatás elvére építve. A hasznosításlehetséges megoldásait a szerkezettervezési módszerek alatti s m e r t e t j ü k .

A kevésbé használt, illetve alacsonyabb hôigényû tereketaz északi oldal felé tájoljuk. Ezzel a puffer zónával csök-kenthetô a téli hôveszteség, illetve a nyári hôterhelésesidôszak alatt az alacsony hôigényû terek (kamra) kedvezôhelyzetbe kerülnek.

Szerkezettervezési módszerek

A napenergia passzív hasznosítása elsôsorban az ôszi,tavaszi idôszakokban, fûtésrásegítésre alkalmazható. Mindenrendszernek tartalmaznia kell a következô elemeket:

• hôelnyelô szerkezet• hôtároló szerkezet• hôvédô, hôcsillapító szerkezet.

A hôelnyelô szerkezet általában üvegszerkezet mögöttisötét felület. A hôelnyelés lényege az üvegházhatás. Azüvegszerkezeten keresztül a helyiségbe érkezô napsugárzáshullámhossza megváltozik a belsô burkolatról visszaverôdve,így a hô már képtelen lesz elhagyni a helyiséget.

A hô- és fényátbocsátásra alkalmazott nagy felületûüvegszerkezetek azonban azt a problémát vetik fel, hogy téliidôszakban túl sok hôt engednek ki, a nyári idôszakban túlsok hôt engednek be az épület belsô tereibe. Technikailagrengeteg megoldás áll rendelkezésre e probléma orvos-lására, a nemesgáztöltésû hôszigetelô üvegezésektôl kezdvea több rétegû üvegezéseken át, a bevonatos, fotokémikusüvegezésig. Az egyre horribilisabb költségû szerkezetekmellett jó tudni, hogy az egyszerû ablak elôtti függöny,redôny, vagy hôszigetelt zsaluk alkalmazásával, éshasználatával töredék költséggel nagyságrendileg javítható az ablakok hôszigetelô teljesítménye. (ld. még a 33. oldalon is)

A napsugárzás intenzitása az átvonuló felhôk miattpercenként, illetve a borús napok miatt napi ciklikussággalváltozik. A napfénymentes idôszakok illetve a kellemetlentúlmelegedés idôszakosságának kiegyensúlyozására hôtárolószerkezetek beépítése szükséges, mely kialakítható ahelyiségek burkolatában (falak, padlószerkezetek), illetve azépületbe integrált hôtároló tartályokban (kôágy, víztartály,stb.). A hôtároló szerkezetek méretezésénél alapelv, hogy a

a b l a ka b l a k

+f ü g g ö n y

a b l a k+

h ô s z i g e t e l t+

z s a l u

a b l a k+

f ü g g ö n y+

r e d ô n y

a b l a k+

r e d ô n yk (W/m2K )

H á r o m s z o r o süvegezés 2 , 2 1 , 7 4 1 , 5 4 1 , 2 7 0 , 4 7

Különleges üvegezés 1 , 8 1 , 4 8 1 , 3 4 1 , 1 3 0 , 4 5

Kettôs ü v e g e z é s 2 , 8 2 , 1 1 , 8 2 1 , 4 5 0 , 4 9

K é t s z e r e sü v e g e z é s 3 , 2 2 , 2 1 , 9 1 , 5 0 , 5

Kiegészítô szerkezetekkel az ablakszerkezetek hôszigetelési tulajdon-ságai nagyságrendilegjavíthatók. [100]

Hôtároló kapacitás szem-pontjából kedvezôbb az1. ábra, ahol a nehézszerkezet az épületbelseje felé helyezkedikel. [95]

Pufferterek kialakítása egy családi ház tervében

3 7A PASSZÍV ENERGIAHASZNOSÍTÁS LEHETÔSÉGEI

24 órás hôtárolást minimum feltételként minden rendszerbiztosítsa. A hôtároló rendszerek hatására a hirtelenfelmelegedések és lehûlések késleltetve, csillapítva érkezneka ház lakóihoz, így mindig komfortosan érezhetik magukat anap energiáját hasznosítva.

Hôtárolásra az épület belsô felületei vehetôk figyelembe.Fontos tudni, hogy amennyiben hôszigetelô burkolatokkal(szônyegpadló, hôszigetelô tapéta, stb.) látjuk el a helyiségekbelsô felületét, azok tömege hôtárolásra nem hasznosítható.A hôtároló kapacitás függ a szerkezet anyagától is. Azonostérfogatú gázbeton vagy könnyû tégla, tömör tégla vagy fa,illetve beton szerkezet 1:2,3:3,4 arányban képes a hôtárolására. A szerkezetekben megköthetô és leadhatónedvességtartalom is szignifikáns szerepet játszhat egyesanyagok hôtároló kapacitásában.

A hôtárolás mellett szót kell ejteni a hôkésleltetésrôl,vagy hôcsillapításról. Ez alatt azt a jelenséget értjük, hogy akülsô hômérsékletváltozás a belsô felületek hôtárolókapacitásának hatására csak bizonyos idô elteltével képes abelsô léghômérséklet megváltoztatására. A passzív tervezéseszközeként a hôcsillapítás méretezése speciális tudástigényel. Jól hasznosítható nappali terek esetén, nyáriidôszakban az éjszaka lehûlt falak a helyiségben mérsékelniképesek a nappali felmelegedést. Elônytelen viszont

hálószobák esetén, ahol a nappali magas hômérséklet afalakban tárolódva éjszaka sem engedi lehûlni a szobát.

A hôtárolás, hôcsillapítás mérsékelt klímánkon fontoseszköz, hogy gépi hûtés és fûtés nélkül az év nagyszázalékában lakhatóak legyenek épületeink.

Mivel a hônyereségeket általában az ôszi, tavaszi idôszakraméretezzük, így amennyiben nem gondoskodunk kiegészítôhôvédelemrôl, nyáron elviselhetetlen hôség alakul ki azépületben. A gyakorlatban árnyékolással és szellôztetésselvédekeznek a nyári hôterhelés kiküszöbölésére. Aszellôztetésrôl részletesebben a “Télikertek, napterek”fejezetben szólunk.

Árnyékolásra sokféle lehetôség adódik. Az ablakhoz valóhelyzete szerint ablak elôtti, közötti, belüli, ablakszerkezetében történô, flexibilitása szerint fix, elforgatható,vagy elmozdítható árnyékolókról beszélhetünk. Azárnyékolók anyaga szerint természetes anyagú, illetve fém,mûanyag árnyékolók kaphatók. Belsô terekben atermészetes anyagú termékek használatára kell törekedni.Külsô terekben indokolt az elôállítási energiatartalom szerint kedvezôtlen, ámde idôjárásnak jobban ellenálló, és helyzetemiatt nagyobb hatékonyságú fém, mûanyag árnyékolóka l k a l m a z á s a .

A szellôzés és árnyékolás elsôsorban a lakóterekben, télikertekben elengedhetetlen.[108]

Hassan Fathi egyiptomi építész mérései szerint a vályogfalú épületek (1.) komfort-zónában képesek tartani a belsô tér hômérsékletét, míg erre a beton épület (2.)képtelen. Az ábra élesen mutat rá a különbözô anyagokban rejlô hôtárolás szerepére.Jól leolvasható mindkét ábráról a hôkésleltetés jelensége. [109]

50-szeres szellôztetés + árnyékolás

50-szeres szellôztetés

szellôztetés árnyékolás nélkül

Néhány fa jellemzô magassága és növekedési üteme. [3.]

Szelídgesztenye, Castanea sativa Vadalma, Pyrus malus Vadgesztenye, Aesculus hippocastanum Pirosló vadgesztenyeAesculus carnea briontti

90 év 50 év 15 év 110 év 20 év 12 év 12 év 50év

3 8 A PASSZÍV ENERGIAHASZNOSÍTÁS LEHETÔSÉGEI

Családi ház, társasház léptékben legjobb külsô árnyékolószerkezet a növényzet. Elképzelhetô az üvegfelület elé, zöldhomlokzatszerûen, tartóvázon vezetett lágyszárú, valamintültetett fás szárú vegetáció. Fák fajtaválasztásakor célszerûszakértôk (kertészek) bevonása, akik tanácsot tudnak adni afák várható magasságáról, növekedési ütemérôl.

A továbbiakban a passzív napenergia hasznosítás szélestárházából csak a mai Magyarországon leginkább elérhetô,illetve legnagyobb eredménnyel kecsegtetô rendszereketmutatjuk be.

Lehetséges Lakótér direkt rendszer Transzparens hôszigetelés Télikertek, napterek OM szolár rendszermódszer (dr. Szûcs Miklós nyomán) (Takács Lajos nyomán)

Befektetési igény

Megvalósíthatóság idôpontja

Fenntartási igény

Nagyobb nyílások, kiegészítô árnyéko-lók kb. 1-200 eFt többlet költséget je-lentenek.

A szerkezettervezési elvek ismertek, aszükséges kiegésztô elemek a piaconkaphatóak.

Egyesített rendszerû, 6-10cm vtg-útranszparens hôszigetelés ára 65-75ezer ft/m2. Üvegezett szendvicsszerke-zet ára ennek háromszorosa lehet

A szerkezettervezési elvek ismertek, debeépítésük egyedi tervezést igényel

A szerkezettervezési elvekismertek, a szükséges kiegésztôelemek a piacon kaphatóak.

A hagyományos szerkezetek, minden-képpen szükséges fenntartási igényéntúl nem jelentkeznek külön költségek:közel 0 Ft

Fûtési költségek 10-15%-a.A tájolástól és a szerkezeti kiala-kítástól függôen a fûtési költségek10-20%-a

Fûtési költségek 10-15%-a.

A hagyományos szerkezetek minden-képpen szükséges fenntartási igényeintúl nem jelentkezenek külön költségek

A télikert méretétôl, házba valóintegrálásától függôen kb. 500eFt-tól (szerkezet, üvegezés,árnyékolók, szellôzés)

A szerkezettervezési elvek ismertek, aszükséges kiegésztô elemek a piaconkaphatóak.

Anyagiakban nem jellemzô, de akiegé-szítô szerkezetek optimálisbeállítása odafigyelést igényel.

Egyszerû rendszerek esetén mér-sékelt többletköltség, igényes ki-építés esetén a hagyományos fûtésirendszer árának 150-200%-a

Hibrid rendszerekre jellemzô, dealacsony fenntartási költségek (pl.hôcserélôk, légmotorok idôszakoscseréje, axiálventillátorok elektro-mos energiaigényeKiépítettségtôl függôen 10-30% évesfûtési hôszükséglet-megtakaríás, 30-90% használati melegvíz energia-igény megtakarítás. A hûtésnél 100%megtakarítás a klímaberendezésekhezképest

1) lakosság2) tervezôk

1) lakosság2) tervezôk

1) lakosság2) tervezôk

1) lakosság2) tervezôk

A nagy üvegfelületek, világos terek di-vatosak, így pozitív fogadtatásvárható.

A kevésbé ismert technológia, és a ha-zai gazdasági viszonyok mellett magasbekerülési költség miatt csak hosszabbtávon várható igazán pozitív fogadta-tás.

A nagy üvegfelületek, világos terekdivatosak, így pozitív fogadtatásvárható. A lakóterekhez képestmagasabb ára miat t fô leg amagasabb jövedelmûek körében.

A rendszer jelentôs költségigénye,a megszokottól jelentôsen eltérôépületszerkezeti kialakítás és Mo.-n kevéssé elterjedt volta hátrál-tathatja a rendszer elterjedését.

A nyári árnyékolás, szellôztetés,illetve a téli hôvédelem kérdésétfokozott gondossággal kell megoldani.

A hôáramok tervezésére, a szerkezetkülsô oldali mechanikai védelmére (fô-leg közterek felé) figyelmet kell fordí-tani.

Nagy üvegfelületek miatt abiztonságtechnikára figyelmet kellfordítani.

A jó hatásfok érdekében a tetôfe-lület külsô felületének tisztaságá-ról, a higénia érdekében a légfû-tésés rendszer tisztán tartásárólgondoskodni kell. Nem megfelelôkivezetés esetén a rendszer mûkö-dése nem kielégítô, extrém esetbennem javítható módon.

Család kohézióját erôsítheti, ameny-nyiben jól illeszkedik a ház építészetielrendezésébe, illetve a család éle-tébe.

Nem jellemzô Család és a baráti társaság kohé-zióját erôsítheti, hiszen a ház jel-lemzôen használt tereitôl levá-laszthatóan teret biztosít kisebbrendezvények szervezésére.

Nem jellemzô.

Technikai oldalról (hôvédelem, stb.),építészeti oldalról (környezetbe, házbaillesztés, stb.) gondos tervezéstigényel.

A külsô oldali homlokzatképzés családiház szinten nehéz feladat elé állítja atervezôket.

Az épületbe illesztés, valamint abelsô tér atmoszférájánakmegteremtése gondos tervezéstigényel.

A tetôsíkban elhelyezkedô légkol-lektor könnyen integrálható az épü-letbe, a légvezetékek szokásostól el-térô helyigényére figyelmet kellfordítani.

A direkt rendszerû hôszigetelés folyamata. [95]

Építészeti aspektusok

Szociáli hatás

Kockázatok

Társadalmielfogadhatóság

Érintettek

Lehetségesenergiamegtakarítás

Passzív, hibrid energiahasznosító rendszerek összehasonlítása

3 9A PASSZÍV ENERGIAHASZNOSÍTÁS LEHETÔSÉGEI

Lakótér - direkt rendszer

A direkt, azaz közvetlen, rendszerek lényege, hogy a ház-ba/helyiségbe érkezô napsugárzás közvetlenül a használatitérben alakul hôvé.

A hagyományos épületek is mûködhetnek direktrendszerekként, amennyiben a ház megfelelô mennyiségû(lehetôleg délre nézô) ablakkal, és kellôen nagy tömegû fal-szerkezettel, padlószerkezettel épül. A rendszer elônye egy-szerûsége, olcsósága, kivitelezhetôsége. Csak építészetitervezést igényel, megvalósítása az építési költségekbenszinte nulla többlet ráfordítást jelent.

A rendszer hátránya, hogy a napsugárzás miatti hô-mérséklet-ingadozást nem tudja kellôképpen csillapítani,akár 10 ˚C nagyságrendû ingadozás várható. Nyáriidôszakban a hôterhelést csak szellôztetéssel elvezetni nemlehet, így szükségessé válhat nagyobb költségû külsôárnyékolók tervezése és beépítése. A nagy ablakfelületekkáprázást idéz-hetnek elô és az üveg által el nem nyelt UV-sugárzás a helyi-ség berendezéseit, bútorzatát rongálhatja.

Transzparens hôszigetelés

A transzparens, azaz fényáteresztô hôszigetelés egy speciálislehetôség, mely egyesíti magában a nyereség-, és veszteség-orientált tervezési stratégiák elônyeit.

A hôszigetelés olyan speciális anyagból van, mely afelületére közel merôlegesen érkezô sugárzást átengedi ateherhordó fal külsô síkjára. Az itt felmelegedô felületrôl ahô, a hôszigetelés illetve az elôtte lévô üvegszerkezet miattcsak a belsô terek irányába tud áramolni. A hôszigetelésmögötti falszerkezet méretezésével elérhetô, hogy ahôterhelés bizonyos késéssel, az esti hideg órákra jusson ela belsô terekbe. Nyáron a fal külsô hômérséklete árnyékolásnélkül akár 100 ˚C-ot is elérheti, így az árnyékolásról, illetvea hôszigetelés és a falszerkezet közötti kiszellôztetésrôlgondoskodni kell. Amennyiben nincs napsütés, ahôszigetelés hagyományos hôszigetelésként mûködik,csökkentve az épületek hôveszteségét.

Elônye, hogy a rendszer komfortosan, kis belsôingadozással képes hasznosítani a napenergiát. Télen nemkeletkezik nagy hôveszteség (ami valós veszély a direktrendszerek nagy ablakai esetén).

A rendszer hátránya, hogy jelentôs beruházást igényel,és a szokatlan architekturális megjelenés miatt nehezenilleszthetô bele családi házak homlokzati képébe. Magas áramiatt Magyarországon jelenleg nem elérhetô.

Télikertek, napterek

Általánosan napterek alatt értjük azokat a helyiségeket(pufferterek, üvegezett verandák, télikertek), melyek akövetkezô kritériumoknak tesznek eleget:• üvegezett külsô felülettel rendelkezik,• fûtött lakótérhez kapcsolódik,• nem fûtött (esetleg temperált).

A beérkezô napenergia hôvé alakul át a naptérben,ahonnan szabályozottan jut be a belsô terekbe, illetveengedik ki a szabadba. A hô a naptér falazatában és padlórétegrendjében tárolható. Ôszi és tavaszi idôszakokban afûtött terekkel közvetlenül összenyitható, télen a hidegmiatt, nyáron a meleg miatt csak idôszakosan használható.

A napterek - továbbiakban a hazai szakzsargon miattegyszerûen télikertek - elônye, hogy a belsô tér hômérsék-let-ingadozása csekély, az éjszakai hôveszteségek alacsonyak.Tervezése, alkalmazása során ügyelni kell az épület egészébetörténô építészeti beillesztés kérdésére. A szerkezetekkiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy temperált helyiségeknéla külsô és belsô hômérsékletkülönbség, illetve a nagy lehülôfelületek miatt a belsô oldalon párakicsapódás várható.

Amennyiben az év nagyobb hányadában kívánjuk atélikerteket használni, minimum kétszeres üvegezés beépíté-se ajánlott. A napenergia passzív hasznosításának hatékony-ságát növeli, ha a télikertet a déli, délnyugati homlokzatratájoljuk, úgy, hogy hátsó falával minimum 25%-ban letakarjaa fôépület homlokzatát.

A nyári túlmelegedés ellen feltétlenül árnyékolással ésszellôztetéssel is védekezni kell. Árnyékolásra alacsony épü-letmagasság esetén növényzet a legalkalmasabb, de szereltkülsô és belsô árnyékolók is elképzelhetôk. Az elégségesszellôztetéshez alsó bevezetô és felsô kivezetô nyílásokrólkell gondoskodni. A bevezetô nyílások felülete a kereszt-metszet 1%-ában, a kivezetô nyílások 5,5%-ban irányozha-tók elô.

A transzparens hôszigetelés nézete és mûködési sémája. A naptér és a fûtött tér közötti hômérséklet-különbség függvényében alégáram csappantyúkon keresztül, az igényeknek megfelelôen szabályozható.

TÉLEN

NYÁRON

Hônyereség

Szolárisbesugárzás

Hôleadás

Kisugárzás éshôvisszaverôdés

Transzparenshôszigetelés

Abszorbálófelületképzés

Falszerkezet

4 0 ÚJSZERÛ ENERGIAFORRÁSOK ÉS HÔTERMELÔ BERENDEZÉSEK

1 A szélenergia a magyarországi szélviszonyok, a gazdaságos méretnagyság, és a lehetséges lakosságot zavaró hatások elkerülése végett elsôsorban külterületen, elektromos áramter-melésre, illetve vízkiemelésre alkalmazható.

2 A vízenergia szintén áramtermelésre, de az ország alvízi helyzetébôl adódóan csak speciális esetekben alkalmazható.3 A hôszivattyúk a föld, víz, vagy levegô alacsony hômérsékletû energiáit képesek a befektetett elektromos áram fûtôértékének háromszorosával megegyezô hôenergiává koncentrálni.

A Magyarországra jellemzô hagyományos áramtermelés azonban csak a primér energia harmadrészét képes a fogyasztóknál hasznosítható árammá alakítani. Alkalmazása akkor ajánlott, ha az elektromos áram megújuló forrásokból, vagy kapcsolt rendszerben állítható elô.

OM szolár rendszer

A hibrid rendszerek kiépítésére az elméleti lehetôségek éskülföldi példák tárháza áll rendelkezésre. A következôkben ahazai gyakorlatban megvalósult OM szolár rendszertismertetjük, bemutatva a gépészettel segített napenergiahasznosításban rejlô lehetôségeket.

A rendszer lényege, hogy a tetô fémlemez fedése alattfelmelegedô levegôt a gerinc közelében összegyûjtik. Azösszegyûjtött meleg levegôt az évszaknak és a használati igé-nyeknek megfelelôen, a rendszer “szíveként” funkcionálókezelô dobozból irányítják a belsô helységek felé,hasznosítják melegvíz termelésre, vagy juttatják ki aszabadba, az északi oldalon. Amennyiben fûtési célrahasznosítják a meleg levegôt, azt ventilátor segítségével jut-tatják a fûtendô terek speciális padozatába.

A rendszer utólag nem építhetô a házba, elsôsorban ahazai gyakorlatban kevésbé elterjedt légfûtés szerkezetiigényei miatt. Magyarországon megvalósult pár családi házOM szolár rendszerrel.

Újszerû energiaforrások és hôtermelô berendezések

Ahogy a "Település klímatudatos tervezése" fejezetbenkifejtettük, hôkomfortunkat egyre nagyobb hatásfokkal, deegyre nagyobb energiaráfordítással tudjuk biztosítani aklímatudatos tervezés, épületszerkezetek, majd gépészetiberendezések alkalmazásával. Magyarországi éghajlativiszonyok, és elvárt komfortfokozat mellett azonban agépészeti berendezések alkalmazása nélkülözhetetlen.

A berendezések kiválasztásakor abban a szerencséshelyzetben vagyunk, hogy míg a házak tervezése, a telepítéshelyének, intenzitásának kiválasztása évtizedekre,évszázadokra határozza meg életünket, a gépészetiberendezések várható élettartama miatt "csak" 20 évre kellelôre gondolkodni.

A gépészettel biztosítandó hôigény kielégítésekorelsôdlegesen a helyben elérhetô forrásokat kellfeltérképezni, igénybe venni. A helyi energiaforrások áranem függ a világgazdaság aktuális trendjeitôl, ezért nagyobbfokú szabadságot biztosít a települések, és lakóik számára. AFüggetlen Ökológiai Központban készített "AutonómKisrégió - Országos Ajánlás" szerint az ország nagy részénmegoldható saját erôforrásokra épülô energiarendszerk i é p í t é s e .

A következôkben olyan hagyományostól eltérôtechnológiákat ismertetünk röviden, melyek alacsonyabbkáros anyag kibocsátásuk révén rászolgálnak az Ertsey Attilaáltal "szelíd technológiák"-nak nevezett terminológiára.

A lehetséges berendezéseket célszerû csoportosítani azáltaluk használt primér energia függvényében:

Megújuló energiaforrások hasznosítása:• biomassza hasznosítás,• napenergia hasznosítás,• geotermikus energia hasznosítás,• szélenergia hasznosítás1,• vízenergia hasznosítás2,

Hulladék energiaforrások hasznosítása:• szemétégetés,• depóniagáz hasznosítás.

Az átlagostól lényegesen nagyobb hatásfokú nem megújulóenergiaforrások hasznosítása

• kapcsolt hôtermelés,• hôszivattyúk3.

A jegyzet felhasználói körére és a jegyzet terjedelmére valótekintettel ezen gyakorlatban alkalmazható technológiákközül csak a településeken alkalmazható leghatékonyabb, éskörnyezetvédelmileg legelônyösebb technológiákat villantjukfel.

Az OM szolár rendszer mûködési elve. [95]

4 1ÚJSZERÛ ENERGIAFORRÁSOK ÉS HÔTERMELÔ BERENDEZÉSEK

Lehetséges módszer Kapcsolt Szemétégetés Depóniagáz hasznosításhôtermelés (dr. Székács Gábor nyomán) (dr. Herédy Sándor nyomán)

Befektetési igény

Megvalósíthatóság idôpontja

Fenntartási igény

Lehetséges energiamegtakarítás

Érintettek

Társadalmi elfogadhatóság

Kockázatok

Szociális hatás

Építészeti aspektusok

Nagyságrendtôl függôen minimum 1,5 mFt. 25-30 mFt 10 millió m3 térfogatú kommunális hulla-déklerakóra vonatkoztatva 250-300 mFt.

Jelenleg a magyar piacon elérhetô technoló-gia.

Jelenleg a magyar piacon elérhetôtechnológia.

Új tároló esetén a feltöltés kezdete után párévvel, rekoltivált hulladéklerakó esetén aberuházás évében nyerhetô depóniagáz. Adepóniatelep kimerülése kb 10-15 év.

Nagyságrendtôl függôen 50 eFt/év-tôl. A beruházási költségek 1,5-2 %-a évente A nagyságrend és az automatizálás függvé-nye.

A teljes fûtési igény fedezhetô a gáz és azáramszolgáltató felé eladott elektromos áramárkülönbözetébôl.

Az energiamegtakarítás a hulladék ener-getikai hasznosításában jelentkezik, mely-nek összege az átalakítási, technológiaiveszteségek miatt a hulladék biomasz-szájában raktározott energia 42%-a.

Az említett lerakó nagyságrendjében 18-20.000 MWh/év villamos teljesítmény, 30-35MWh/év hôteljesítmény, ami 2-3 évesmegtérülést eredményez.

1) minimum egy társasház közössége, mivel ezen lépték alatt a technológia nem megvalósítható.

2) áramszolgáltató.

A berendezés bekerülési költsége, minimálisteljesítménye miatt elsôsorban közüzemek,középületek, lakóközösségek.

1) lakosság,2) önkormányzat,3) áramszolgáltató,4) kommunális hulladéklerakó tulajdonosa,

üzemeltetôje5) állami donorok,6) bankok.

Az újdonság miatt, és az áramszolgáltatók ál-tal átveendô áram törvényi szabályozásánakhiányossága hátráltathatja a megvalósulást.

A hulladékégetés koncepcióját az érintettterületen várhatólag negatívan fogadják. Akétfázisú rendszer elônyeinek ismertetésetársadalmi felvilágosítást igényel.

Meglévô hulladéklerakóra történô telepítésesetén kedvezô megítélés várható, de szá-molni kell az ismeretlen technológia beveze-tésekor jelentkezô kezdeti ellenállással.

A keletkezô zaj, rezgésterhelés izolálása. A kockázatok pontos megállapításáhoztörvényileg szabályozottan részleteskörnyezeti hatástanulmány hatástanulmányszükségeltetik.

1) Az áramszolgáltató mennyire képes a termelt áramfelesleg átvételére.

2) A nyári idôszak alatt keletkezô feles- leges hôenergia elvezetése, hasznosítása.

3) Állami, egyéb támogatások

nem jellemzô nem jellemzô Amennyiben helyi, közös tulajdonú beruhá-zásként valósul meg, jelentôs közösségépítôhatása lehet.

Megfelelô befogadó helyiség az épület mel-lett, a zaj és rezgésterhelés kiszûrésére.

Védôtávolságot kell betartani lakó és közü-leti funkcióktól.

A szükséges épületek (szivattyúház, hôköz-pont), a gázfáklya képe gondos tervezéstigényel, hogy az épületek beleilleszkedjenekkörnyezetükbe.

Nem hagyományos energiaforrások /1.

4 2 ÚJSZERÛ ENERGIAFORRÁSOK ÉS HÔTERMELÔ BERENDEZÉSEK

Lehetséges módszer Biomassza Napenergia Geotermikus energia hasznosításhasznosítás hasznosítás (dr. Kontra Jenô nyomán)

Befektetési igény

Megvalósíthatóság idôpontja

Fenntartási igény

Lehetséges energia-megtakarítás

Érintettek

Társadalmi elfogadhatóság

Kockázatok

Szociális hatás

Építészeti aspektusok

Egyedi felhasználás kazánjai 120 eFt-tólkaphatók, a csoportos berendezések áraennél lényegesen magasabb.

A hévízkút létesítési költsége a mélységtôlfüggôen 80-120 mFt. Meglévô meddô olaj-kutak hévíz-kitermelésre történô hasznosítá-sa alacsonyabb költséggel megoldható.

Az egyedi készülékek ma elérhetôk Magyar-országon, a csoportos rendszerekre csakausztriai példa ismert, de a technológia meg-valósítható.

A technológiák elérhetôk maMagyarországon, de a napelemesrendszerek jelenleg meglehetôsen sokbakerülnek.

A felszín alatti hévízkincs a meglévô meddôolajkutak használatával, illetve új hévíz ku-tak fúrásával jelenleg hasznosítható.

A gázüzemû készülékeknél alacsonyabb ár,fôleg ha helyben beszerezhetô tûzifa állrendelkezésre.A készülék karbantartása kb. 15-20 évesélettartama alatt nem igényel különösebbbefektetést.

A berendezések 15-20 éves élettartamukalatt nem igényelnek különösebbbefektetést.

A hôszolgáltatói rendszer fenntartási igényeegy közepes kút esetén kb. 100-200 eFt.

A gáz és a tûzifa árkülönbözetébôl számítan-dó. További megtakarítás, hogy nem a tech-nológia CO2 semleges, de ezeket az exter-nális költségeket jelenleg még nem építik beaz árba.A megtakarítás mértéke várhatóan egyre nô-ni fog a növekvô gázárak miatt.

Napkollektoros rendszereknél éves szinten75-80 %-os HMV termelés, valamint fûtésrásegítés, mellyel 7-20 év megtérülési idôszámítható.A napelemek a jelenlegi elektromos áramárés bekerülési költségek mellett élettarta-muk alatt nem térülnek meg.

A hévíz hômérsékletétôl, és a hasznosításmikéntjétôl függôen 2-3 MW fûtési teljesít-mény a téli idôszakban, nyáron a használatimelegvíz termelés teljes energiaigénye és akisebb vízfogyasztásból származó megtakarí-tások vehetôk számításba.

Egyedi berendezés esetén:1) lakosság,2) tervezôk.Csoportos berendezés esetén:1) lakosság, 2) önkormányzat,3) tervezôk,4) engedélyezô hatóságok,5) állami támogatási rendszer.

1) lakosság,2) tervezôk

1) potenciális felhasználók, mint társasházlakóközössége, nagyobb növényház telep,fürdôk, stb.2) önkormányzat

A gáztüzelést (oktalanul) általában komforto-sabbnak tartják, mint a fatüzelést.A csoportos beruházás megvalósítása Magyar-országon nem megszokott összefogást igé-nyelne.

A napenergia hasznosítás egyre inkább di-vatba jön, egyre több ember hajlandó ál-dozni erre a befektetésre.

A technológia ôsi formájában (török fürdôk)régóta ismert. Pozitív fogadtatás várható.Idegenforgalmi alkalmazás esetén azfogadtatás tovább javulhat.

A csoportos berendezés megvalósítása jelen-tôs állami támogatást, a környezetpolitikáhoztörténô attitûd megváltozását feltételezi.A megvalósítás, üzemeltetés során meg kellváltozzon az energiához való viszony.

Nem jellemzôAz új kutak fúrása igen magas kockázattaljár. A mélybôl felszínre kerülô víz jelentôsoldott ásványi anyag és gáz tartalommalrendelkezik, mely a felszínre kerülvekicsapódik. A rétegvíznyomás csökkenésénekés a környezetszennyezés elkerüléseérdekében a lehûlt vizet lehetôleg vissza kellpréselni a vízadó rétegbe.

A csoportos beruházás megvalósításifolyamata fejlesztôen hathat a közösségre. Amegvalósult berendezés üzemeltetése (sajáterdôrészek esetén) a pénztôl, keresettôlfüggetlen létet, a közösség erôforrásainaktudatosabb használatát eredményezheti.

Nem jellemzô Fürdô célú hasznosítás a közélet újabbhelyszínét teremtheti meg.

A csoportos berendezés jelentôs tároló helyi-ségigénnyel rendelkezik, melyet a településképébe kell illeszteni.A távhôvezeték-rendszer kiépítése jelentôsideiglenes környezetterheléssel jár.

A kollektorok és napelemek épületbe integ-rálását az épület teljes egészének tervezé-sekor kell megkomponálni. Az utólagos al-kalmazások sok technikai és esztétikai buk-tatót rejtenek magukba.

Figyelmet kell fordítani lakóházak esetén anagy nyomású, robbanásveszélyes épületekelhelyezésére.Fürdô célú alkalmazás speciális építészeti ésépületszerkezeti megoldásokat igényel.

4 fôs család HMV igényére, fûtésrásegítésére méretezve kb. 400 eFt. 4 fôs család elektromos áramigényére mé-retezve mai fogyasztó berendezéseket alkal-mazva kb. 4.000 eFt.

Nem hagyományos energiaforrások /2.

4 3ÚJSZERÛ ENERGIAFORRÁSOK ÉS HÔTERMELÔ BERENDEZÉSEK

Kapcsolt hôtermelés

Kapcsolt hôtermelés során a jól szabályozható energia-forrásból (gáz, depóniagáz, folyékony üzemanyag) elektro-mos áram és hôenergia állítható elô. A rendszer egy autó-motorhoz hasonlóan generátorral állít elô áramot, és a hû-tôvíz fûtésre hasznosítható. A Magyarországon kifejlesztettKOHER rendszer már lakóház csoport, lakótömb, üzemiléptékben képes gazdaságosan mûködni.

A felesleges áram a hálózaton keresztül a szolgáltató feléeladható, mely jelenlegi magas piaci ára miatt a beruházásgyorsan megtérül.

Jelen gazdasági, energiahordozó árstruktúrában ez amegoldás egyike a leggyorsabban megtérülô beruházások-n a k .

Szemétégetés

Gondot jelent a településeken keletkezô veszélyes éskommunális hulladékok kezelése. A hulladék szerves anyag,cellulóz és egyéb éghetô anyag tartalma, illetve a keletkezettmennyiség csökkentése végett energetikai és hulla-dékgazdálkodási lehetôség a hulladékok égetése. Ahagyományos egyfázisú kemence csak 200.000 lakos felettgazdaságos, és jelentôs költségeket és gondokat okozhat atávozó veszélyes gázok kezelése. A kétfázisú hulladékégetôkkisebb léptékben is hasznosíthatók (üzemitôl kisvárosiméretben), és az üzemeltetés kevesebb káros anyag kibo-csátással jár.

Bár e kiadvány az energetikai kérdésekrôl szól, de ittfeltétlenül megjegyzendônek tartjuk, hogy a hulladékkezeléselsô feladata a hulladék mennyiségének csökkentése!

A hagyományos elektromos áram elôállítássorán kevesebb hulladékhô képzôdik. [83]

Kétfázisú hulladékégetô. [11]

Primerenergia159%

Gázmotoros erômûηε= 35%

Fûtômûηt=90%

100%

59%

34%

53%

65%6% 1%

72%Veszteség

Blokkfûtôerômûηε= 35%

ηt= 55%

100%

34%

53%

Primer energia100%

11% 2%13%

Veszteség

4 4 ÚJSZERÛ ENERGIAFORRÁSOK ÉS HÔTERMELÔ BERENDEZÉSEK

Depóniagáz hasznosítás

A hulladéklerakóba kerülô kommunális hulladékból, annakszerves anyag tartalmának bomlása során döntôenmetánból és CO2-bôl álló depóniagáz keletkezik. A hulla-déklerakó technológiája szerint, hogy ezen gázok ne okozza-nak ózon károsító környezetszennyezést, a gázokat össze-gyûjtik és elégetik.

Lehetséges Nyugat-Európában, és Magyarországon isalkalmazott alternatíva ezen gázok elvezetése, és egy helyihôközpontban, törpe erômûben (akár kapcsolt rendszer-ben) történô hasznosítása.

Az országban egyre több helyen kell az EU szabályok-nak megfelelô regionális hulladéklerakókat létesíteni. Ezentárolókban - a telepítéstôl számított 3-4 éven belül - haszno-sítható mennyiségû depóniagáz keletkezik, mely a tervezetttelítôdés után további 4-5 évig elegendô energiaforrást biz-tosít a környék települései számára, fûtési és elektromosenergiaigényük kielégítésére.

A beruházás, mértéke miatt, ismerve az önkormány-zatok jelenlegi gazdasági viszonyait nehezen képzelhetô eltámogatások nélkül, de megvalósulása esetén egy-két évenbelül megtérül, így az üzemeltetés további idôszakára vetítvejelentôs haszon realizálható.

Biomassza hasznosítás

A biomassza fogalom alatt jelen kontextusban az erdészeti,mezôgazdasági szilárd és folyékony energiaforrás céljárahasznosítható anyagokat értjük.

Magyarországon különösen jelentôs, mivel az ország jótermészeti adottságai révén jelentôs felhasználható illetvekiépíthetô potenciállal rendelkezik.

Felhasználásnak - a beruházás léptéke szerint - kétfajtáját kell megemlíteni.

Az egyedi felhasználás legismertebb formái a kályhák,kandallók, tûzhelyek. Ezen berendezések mellett kevésbéelterjedtek a központi fûtésként, illetve melegvíz-fûtés-tûzhely kombinációkban alkalmazható kombináltberendezések. Elsôsorban családi ház, üzem léptékbenalkalmazhatók, a kevésbé urbánus területeken.

A központi hôellátás lehetôsége a biomasszahôközpont, mely napenergia hasznosítással, kapcsoltrendszerû áramtermeléssel ötvözhetô.

A rendszer Ausztriában mintegy 70 kisebb településenüzemel. Jellemzôen erdészeti mellékterméket dolgoznak felfaaprítéknak. A homogén alapanyag szabályozható üzemettesz lehetôvé. A kazán és a fogyasztók között számítógépesrendszer biztosítja a használati igény (fûtés/melegvíz) és az

Biomassza hôközpont, ésfelhasználóinak sematikusábrája. [11]

1. faapríték2. szállítószalag3. ejtôakna4. toló dugattyú5. égéstér6. elsô légbevezetés7. második légbe-

vezetés8. utóégetô kamra9. hôcserélô

10. elektroszûrô11. felszívó ventillátor12. kémény13. puffer tároló14. olajkazán15. hamu-tartály16. felhasználók

szemétlerakó - mint szükség,DEPÓNIAGÁZNYERÔ KUTAK

-mint lehetôség

vákumpumpa,tisztító, gázmérô

helyi hôközpontkapcsolt hô- és áramtermeléssel

napkollektorokkal

a felesleges áram eladásaa szolgáltató felé

a hôenergia hasznosításaa falu meglévô és újonnan

létesítendô házaihoz

A rekoltivált hulladéklerakó

Egyedi biomassza kazán[100]

prizmába rakott hulladék

1. réteg

2. réteg

3.réteg

4 5ÚJSZERÛ ENERGIAFORRÁSOK ÉS HÔTERMELÔ BERENDEZÉSEK

energiatermelés optimalizálását. A fogyasztókhoz a hôtávvezetéken (jellemzôen a földben vezetve) jut el. Csupánpár fô kezelô személyzetet igényel, és képes kis települések,városrészek energiaigényét biztosítani.

Mivel a biomassza - ésszerû léptékben hasznosítva -megújuló energiaforrás, az üzemeltetés CO2-semleges, azazcsak annyi káros anyagot bocsát a levegôbe, amennyit a faélete során a levegôbôl megkötött.4

A rendszer különösen jól alkalmazható meglévô távhôszolgáltatások kazánjainak kiváltására.

Sajnos a bekerülési költség, melyet jelentôsen megnövela korszerû technika és a távhô-vezeték kiépítése eseténszükséges infrastrukturális beruházás, önerôbôl nemvállalhatók jelen gazdasági körülmények között.

Napenergia hasznosítás

A passzív és hibrid, elsôsorban fûtésre alkalmazhatónapenergia hasznosítás mellett szerepe van a fûtésre,melegvíz termelésre és elektromos áram termelésrealkalmas aktív hasznosításnak is. Mindenféle hasznosításfeltétele, hogy a Nap hôjét átalakító kollektorokat, illetvePV-cellákat közel déli tájolással lehessen elhelyezni (ittjegyzem meg, hogy Ausztriában nem engedélyeznek olyancsaládi házat, melynek nincsen déli tetôfelülete anapkollektorok késôbbi telepítése céljából).

A fûtésre és melegvíz termelésre alkalmas rendszeráltalában kollektorból, szolárbojlerbôl, és a szükségesgépészeti vezetékekbôl, szivattyúkból áll. A melegvíztermelésre alkalmas berendezések az éves melegvíz igénykb. 80%-át képesek elôállítani. A szükséges beruházás kb. 15

Az ausztriai Unterrabnitzban lévô, napenergia felhasználással kombinált biomassza hôközpont békésen illeszkedik a falu látképébe [98]

Fotovoltaikus rendszer sémája [11].

1. Szolár cellák2. Akkumulátoros tároló

egységek3. Szabályozó4. Felhasználók

4 A nem megújuló energiahordozók égetése során azonban évmilliókkal ezelôtt megkötött káros anyagokat juttatunk a légkörbe, veszélyeztetve a Föld légkörét alkotó gázok kényes egyensúlyát

Napkollektoros rendszer sémája [11]

4 6 ÚJSZERÛ ENERGIAFORRÁSOK ÉS HÔTERMELÔ BERENDEZÉSEK

év alatt térül meg. A fûtésrásegítésre is használt rendszerekhasonló nagyságú beruházási költségei a jobb hasznosításmiatt akár már 7 év alatt is megtérülnek.

Ehhez azonban a fûtési rendszer kiépítésekor 60-40 ˚Chômérsékletû fûtôközeget hasznosítani képes, alacsony hô-mérsékletû fûtés (padlófûtés, falfûtés, stb.) beépítéses z ü k s é g e s .

Az elektromos áram termelésére alkalmas rendszerekPV-cellákból, akkumlátorokból és szabályozókból állnak. Azelektromos áramtermelés ezen módja jelenleg rendkívülköltséges megoldás. A költségek csökkenthetôk, ha atermelt áramot nem helyben tárolják akkumlátorokban,hanem felesleg esetén visszatáplálják a hálózatba.

A napenergia hasznosításban rejlô lehetôségeketrövidtávon hajlamosak vagyunk túlbecsülni, hosszú távonpedig alulértékelni. Példa erre, hogy rövidtávon aszabályozások változása, és a termelési volumen kritikustömeg fölé emelkedése szükséges a napot hasznosítórendszerek gyors elterjedésére, illetve, hogy egy számításszerint amennyiben a jövôben Nagy-Britannia épületeinek10%-ára PV-cellákat telepítenek, azok képesek az országelektromos áram igényének kielégítésére.

-hévízkút

-hévízkút csoport

-felsô pannon fekû

Debrecen

Szolnok

Cegléd

Szeged

Szentes

Geotermikus energia hasznosítása

Magyarországon a geotermikus energia az országterületének felén gazdaságosan kitermelhetô hévízkincstalálható. Legjelentôsebbek az Alföld, a Kisalföld és a Drávamentén található 60 ˚C-nál magasabb hômérsékletû kutak.Épületek energiagazdálkodásában a víz hômérsékletétôl füg-gôen hagyományos épületfûtésre (80-100˚C), csökkentetthômérsékletû fûtésre (60-80˚C), illetve alacsony hômér-sékletû fûtésre és melegvíz elôállításra (60-45˚C) haszno-s í t h a t ó .

A vízkitermelés rendszerét feltétlenül zárt rendszerbenkell megoldani, azaz a felszínre hozott hévizet vissza kellsajtolni a talajba. Ezáltal elkerülhetô a rétegvíz kimerülése,megoldódik a felszínre került víz környezetvédelmilegkényes elhelyezése, és kevesebb gáz és vízkô kiválásjelentkezik a rendszerben.

A TELEPÜLÉS KLÍMATUDATOS TERVEZÉSE 4 7

Az elôzô fejezetben a tisztábban tervezhetô és értelmezhe-tô új épületek esetén ismertettük az energiamegtakarítás le-hetôségeit. A meglévô lakásállomány problémája két szem-pontból is kiemelt figyelmet igényel.

Elôször is mennyisége révén. Mint azt a bevezetôbenemlítettük, Magyarországon közel 4 millió lakás van. A 90-es években évente csupán 25-35 ezer új lakás épült és nem valószínû, hogy ez a szám hosszú távon 40 ezer fölé emel-kedjen, vagyis a jelenlegi lakásállománnyal az elkövetkezô100 évben dolgunk lesz!

Másodszor is minôsége révén. Mint az több felmérésbôlkiderül a hazai lakásállomány túlnyomó része nem elégíti kiaz aktuális hôtechnikai elôírásokat. A rosszul hôszigeteltépületek hôvesztesége nemzetgazdasági szinten jelentôsveszteséget, a helyzet orvoslása jelentôs megtakarításipotenciált jelent.

Meglévô épületek esetén, a helyi szituáció függvényé-ben sok, új épületek esetén számba vehetô megoldás nemalkalmazható ésszerûen. A továbbiakban kiemeljük aszámba vehetô megoldásokat, bemutatva az alkalmazáslehetôségeit, nehézségeit.

A település klímatudatos tervezése (kiegészítés)

A település klímatudatos tervezése kedvezôbb helyiklímaviszonyokat próbál teremteni, hogy az alacsonyabbenergiafogyasztás révén ökonómiai és ökológiai elônyöklegyenek érvényesíthetôk. Legfontosabb területei a Nap ésa szél pozitív hatásainak kiaknázására irányulnak.

Városban a Nap és a szél szerepét teljesen másként kellértékelni, mint új, alacsony intenzitású családi házasbeépítés esetén. A sûrû beépítés, az egymáshoz érôházfalak oly mértékben csökkentik a hûvös szeleksebességét, a lakások hôveszteségét, hogy a klímatudatostervezés során elsôdlegesen az egészséges levegô,mikroklíma megteremtésére, valamint a nyári hôterheléscsökkentésére kell hangsúlyt fektetni. Az új épületeknélhosszasan fejtegetett kitettség, benapozottságoptimalizálása csak a "barna mezôs", azaz egyszer már

beépített, és város-rehabilitáció, vagy funkcióváltás soránújonnan beépítendô területek esetén értelmezhetô.

A város légszennyezô kibocsátásai (fûtés, közlekedés,ipar által kibocsátott CO2, SO2, por, stb.) a város fölöttolyan burkot hoz létre, mely megváltoztatja a helyihômérséklet és páraviszonyokat. Ez azt eredményezi, hogya városban a helyi hômérséklet napos idô esetén, illetveéjszaka akár 6˚C-kal is magasabb lehet, mint a környezôterületeken. Magas portartalom esetén a porhoz tapadóegészségkárosító anyagok elviselhetetlen füllesztô szituációteremtenek.

A nyári hôterhelés csökkentésének eszközei amegfelelô szélcsatornák biztosítása, illetve növényzet,vegetáció megteremtése. 100-200 m2 zöldfelület 3-4 ˚C-kalis csökkentheti a helyi hômérsékletét, és emellett 1/6-1/8-ára csökkenti a terület portartalmát.

Városi környezetben meglévô házak, településstruktúraesetén kevés lehetôség van nagy területet, távlatikoncepciót igénylô klímatudatos tervezésre. Egyes városoktörténekében (Párizs, Bécs, Budapest) ismert ugyan olyanvárosrendezési precedens, melynek során jelentôsenjavultak a benapozottság, városi légmozgás mutatói, azelsôdleges cél soha nem a mikroklimatikus elônyöknövelése volt. A mai jogi, közigazgatási környezet továbbkorlátozza, nehezíti ilyen irányú lépések mozgásterét.

Falusi környezetben meglévô épületek esetén is kellômennyiségû szabad tér áll rendelkezésre a klímatudatostervezés elemeinek megvalósítására. Természetesenmeglévô épületek esetén a kitettség, benapozottságjavításának eszközeivel nem élhetünk. A növényzetteltörténô téli hôvédelem, nyári hôcsillapítás lehetôségeiazonban az új épületeknél leírtak szerint alkalmazhatóak. Aszámításba vehetô módszerek a következôk:• szélvédô erdôsávok,• szélvédô fasor az utcán,• szélvédô vegetáció a telken,• zöld homlokzatok.A részletes ismertetés a 10. oldaltól tekinthetô át.

MEGLÉVÔ ÉPÜLETEK FÛTÉSI ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE

A városi levegô klímamódosító hatása[3]

NAPPALlégszennyezôdés

harang

nem beépített területek város nem beépített területek

ESTE/ELLENTÉTESIDÔJÁRÁSI HELYZET

nem beépített területek város nem beépített területek

4 8 ÉPÜLETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSE

Épületek utólagos hôszigetelése

Követelmények és elvárások

A követelmények elvben azonosak az új épületekre vonat-kozókkal, vagyis a felújított épület energetikai szempontbólmeg kell feleljen a 18. oldalon bemutatott követelmény-rendszernek, illetve az adott épületre vonatkozó követel-ményértéknek. Ez azonban csak a minimum-követelmény,vagyis utólagos hôszigetelés esetében is indokolt akövetelményérték 65-70 %-ának megfelelô hôvédelem biz-tosítása.

Meglévô épületeknél bizonyos szerkezetek utólagos hô-szigetelése vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak aránytala-nul magas költségráfordításokkal lehetséges. Ezek közé tar-toznak például a talajon fekvô padlók és a pincefalak, deesetenként más épülethatároló szerkezetek (például erô-sen tagozott homlokzati falak, mûemlék vagy mûemlék jel-legû épületek külsô falai, stb.) utólagos hôszigetelésétôl is el kell tekintenünk.

Ettôl függetlenül az utólagos hôszigetelés tervezésekora valamennyi hôszigetelhetô szerkezetre kiterjedô utólagoshôszigetelésre kell törekedni. Ennek alapvetô oka az, hogycsak így lehetséges az épülethatároló szerkezetek hôhidaskapcsolatainak, csatlakozási helyeinek megfelelô mértékûhôvédelme, amellyel megakadályozható a késôbbi állagká-rosodások keletkezése. Részleges hôszigetelés esetén, hapéldául csak a külsô falakat hôszigeteljük és a csatlakozó fö-démszerkezeteket nem, a hôszigeteletlen szerkezeteken ésszerkezeti kapcsolatokon (azaz a hôhidakon) keresztülmegnô a hôáramsûrûség, a szerkezetek csatlakozásainálcsökken a belsô felületi hômérséklet, ami a penészkárokkeletkezésének egyik elôidézô oka. Hasonló károsodásokjelentkezhetnek akkor, ha jól tömített, nagy légzárású, kor-szerû nyílászáró szerkezetekre cseréljük az alkalmatlan régi-eket, de ugyanakkor elhagyjuk a homlokzatok hôszigetelé-sét. Vagyis az ilyen szakszerûtlen, részleges utólagos hôszi-getelésekkel alkalmasint a korábbinál is kedvezôtlenebb helyzetet, állapotokat idézhetünk elô.

Ami az épületek utólagos hôszigetelésének kívánatos mértékét illeti, ezt a következô tényezôk befolyásolják:

• a meglévô szerkezetek hôszigetelésének mértéke, • a hôszigetelés beépítési lehetôsége, és• a hôszigetelés fokozásának gazdaságossága.

Belátható, hogy az 1980 elôtt épült, silány építôanya-gokból készített, alulhôszigetelt épülethatároló szerkezetekutólagos hôszigetelése jóval hatékonyabb, mint az ezt köve-tôen, az l979-ben hatályba lépett hôtechnikai követelmé-nyeknek megfelelôen kivitelezett, jobb hôszigetelésû szer-kezeteké. Elsôsorban (illetve legelôször) tehát a régebbenhasználatba vett épületek energiatudatos felújítása indokoltannál is inkább, mivel ezek általános állapota, állaga legtöbb-ször jóval gyengébb, mint az 1980 után épített épületeké.

A hôszigetelés beépítési korlátai közé tartoznak a hôszi-getelô termékválaszték, a segédszerkezetek (pl. vázszerke-zetek, fogadó szerkezetek) jellemzôi, az adott kivitelezésitechnológia, de esetenként még a meglévô épületszerke-zetek geometriai vagy teherbírási jellemzôi is.

Az utólagos hôszigetelés gazdaságosságát (a beruházásiköltségek megtérülési idejét) kedvezôtlenül befolyásolja az,hogy a kivitelezési költséget a hôszigetelô anyagon kívül akiegészítô, védô, burkoló, felületképzô rétegek, illetve ese-tenként segédszerkezetek beépítési költségei is terhelik.

Ennek megfelelôen az épület utólagos hôszigetelésénektervezésekor mindhárom szempontot szem elött tartva kellmeghatároznunk az egyes határoló szerkezetek hôszigete-lésének módját és mértékét, kerülve a rutinmegoldásokat, használva az energetikai számítógépes programokat és a gazdaságossági ellenôrzô számításokat.

Épülethatároló szerkezetek utólagos hôszigtelése

Homlokzati falak

Csak a falszerkezetek külsô oldali utólagos hôszigetelése ja-vasolható, nem csupán praktikus okokból (vagyis a helyisé-gek zavartalan használata érdekében) hanem azért is, merta belsô oldali hôszigetelés nedvességtechnikai, állagvédelmiszempontból igen veszélyes: a hôszigetelés mögötti ”hideg”(harmatpont alatti hômérsékletû) falfelületen a hôszigete-lésen átdiffundáló, vagy a hôszigetelô elemek csatlakozásihézagain átjutó pára lecsapódhat, kedvezô táptalajt nyújtva a penészképzôdéshez.

A külsô falak utólagos hôszigetelése a kevésbé gazda-ságos megoldások közé tartozik, mivel a felújítási költségdöntô hányadát az új homlokzatképzés vagy homlokzat-bukolat kivitelezési költségei teszik ki, és ezt még tetézi asegédszerkezetek (állványok) létesítési költsége is. Kivételtképez az az eset, ha a meglévô homlokzatvakolat avult, ká-rosodott, tönkrement, felújítása mindenképpen szükséges:ilyenkor ugyanis csak a hôszigetelô réteg beépítési és kiegé-szítô költségei ”számolhatók fel” az utólagos hôszigetelés terhére.

Ugyanakkor az esetek többségében a homlokzati falakutólagos hôszigetelése mindenképpen indokolt, már csak azitt sûrûn elôforduló szerkezeti kapcsolatok, hôhidak miatt is.

Az utólagos hôszigetelés használatos módszerei közül avékonyvakolatos hôszigetelô homlokzatszigetelés a kisebb kivitelezési költség miatt gyakrabban alkalmazott megoldás.

A másik hôszigetelési módszer, azaz a szerelt vagy épí-tett homlokzatburkolat mögötti hôszigetelés költségesebb,de jóval hatékonyabb módszer. Az így kialakított kéthéjú,szellôztetett légréteges falszerkezet ugyanis a téli és a nyárihôvédelem szempontjából egyaránt kiváló védelmet nyújt a szerkezet, illetve a belsô tér részére.

A külsô falak utólagos hôszigetelése a nyílászárók kor-szerûsítése nélkül csak félmegoldásnak tekinthetô, mivel ezesetben a külsô fal hôveszteségének mintegy 60-80 %-át ahomlokzati összfelület kb.15-30 %-át kitevô régi nyilászáró-kon keresztül távozó hôáramok képezik !

Homlokzati nyílászáró szerkezetek

A homlokzati üvegezett nyílászárók (ablakok és erkélyajtók)közül a ‘80-as éveket megelôzôen gyártott és beépített”hagyományos” (pallótokos, kapcsolt gerébtokos, egyesítettszárnyú) szerkezettípusok tartós energetikai korszerûsítésegyakorlatilag nem lehetséges. A fô probléma ugyanis az,hogy a korábban nem megfelelô anyagból és technológiával

ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSE 4 9

készített szerkezetek deformációját, vetemedettségét a je-lenleg ismert hézagtömítési módszerekkel (amelyek tartós-sága egyébként is csak idôleges) nem tudjuk korrigálni, azaznem tudjuk elérni hôveszteségük számottevô csökkentését.Ennek következtében e szerkezetek filtrációs hôveszteségea domináns, légáteresztô képességük nagyságrendileg meg-haladja a hôérzeti és állagvédelmi szempontból szükségesmértéket. Az üvegezés rétegszámának növelésével ezért a teljes hôveszteség alig csökkenthetô.

A másik jellegzetesség az, hogy a téli és nyári hôvéde-lem szempontjából egyaránt hatékony külsô oldali árnyéko-ló szerkezetek gyártása, használata és választéknövelése év-tizedekig háttérbe szorult és még manapság sem tekinthe-tô teljesértékûnek.

Racionális megoldásnak e szerkezetek többségénél csaka teljes, vagy részleges szerkezetcsere tekinthetô (utóbbiesetben a régi tokszerkezet esetleg megtartható, illetve al-kalmassá tehetô az új nyílászáró szerkezet fogadására).

Mivel egy bizonyos energetikai minôség és használati ér-tékszint felett a szerkezetek ára csak kismértékben nô, cél-szerû az igen jó hôszigetelô képességû (1,1-1,3 W/m2K hô-átbocsátási tényezôjû), külsô oldali mobil árnyékoló szerke-zettel ellátott új szerkezetek beépítése. A szerkezetcsereugyan költséges megoldás, de pénzmegtakarításban nem ki-fejezhetô értéke a használati érték növekedése, például a nyári hôvédelem javulásával.

A kiváló minôségû új nyílászáró szerkezetek beépítésebizonyos esetekben kockázatokkal is járhat. Ha ugyanis azúj, igen jó légzárású nyílászáróval ellátott helyiség(ek) szel-lôz(tet)ése nem kielégítô, a belsô tér páratartalma megnö-vekedhet, és a hôhidak szakaszán idôszakos páralecsapódáskövetkezhet be, ami a késôbbiekben a szerkezet részlegeselnedvesedését és penészkárok keletkezését okozhatja. Eb-bôl következik, hogy a régi nyílászárók cseréje esetén szinteelengedhetetlen a külsô falak utólagos hôszigetelése, amelya belsô felületi hômérséklet növelésével a szerkezeti kap-csolatok (hôhidak) szakaszán is csökkenti a páralecsapódásveszélyét. Ugyanilyen okból csak beépített (kézi vezérlésûvagy automatikus mûködésû) szellôztetô szerkezettel ellá-tott új nyílászáró szerkezetek beépítése javasolható, ame-lyekkel az állagvédelmi és hôérzeti szempontból elégséges (óránkénti 0,8-0,9-szeres) légcsere biztosítható.

Tetôtérbeépítéseket határoló szerkezetek

A szerkezetek belsô oldali utólagos hôszigetelése idôlege-sen akadályozza a tetôtéri helyiségek használatát és elôfel-tétele a meglévô tetôhéjalás vízzárósága. Ugyanakkor haté-konysága a korábban kivitelezett hazai szerkezetek (kis vas-tagságú hôszigetelô termékek hézagos elhelyezése a szaru-fák között) ismeretében nem kérdôjelezhetô meg. Az utó-lagos hôszigetelés nemcsak a szarufák hôhíd-hatását csök-kenti, de a szakszerûen, felületfolytonosan beépített légzá-ró-párafékezô réteg révén a határoló szerkezet légzáró ké-pességét is növeli, ezzel is csökkentve a szerkezet téli hô-veszteségét.

A külsô oldali utólagos hôszigetelés akkor kézenfekvômegoldás, ha az avult, károsodott vagy tönkrement tetôfe-dés cseréje vagy átrakása egyébként is szükséges, vagyis en-

nek kivitelezési költsége nem terheli az utólagos hôszigete-lés beruházási költségeit, azaz nem növeli annak megtérülé-si idejét. Ez esetben ”hôhídmentes” új hôszigetelô réteg ké-szül, ami némiképpen ellensúlyozza az alkalmas hôszigetelô termékek viszonylag magas elôállítási költségét.

Padlásfödémek

Ezek a leggazdaságosabban hôszigetelhetô szerkezetek, kü-lönösen akkor, ha a födém a ”nem járható” (pl. búvótér esetén) vagy ”nem terhelhetô” igénybevételi kategóriábatartozik, vagyis nem használják jelentôs tömegû anyagok tá-rolására. Ilyen esetekben a könnyû járóréteggel és “száraz”építési technológiával készített utólagos hôszigetelések ke-rülnek elôtérbe, amelyek bármilyen anyagból (acél, fa, vas-beton) készített teherhordó födémszerkezet esetén alkal-mazhatók, illetve adaptálhatók.

Mivel ezeknél a megoldásoknál a padlástérbe bejutónedvesség (csapadékvíz vagy porhó) felfogására nincs alkal-mas (”puffer”) réteg, burkolat, elôfeltétel a meglévô tetô-héjalás vízhatlansága.

LapostetôkAz utólagos hôszigetelés gazdaságos megoldása, ha ezt ösz-szekapcsolhatjuk a csapadékvíz szigetelés (idônként amúgyis szükséges) felújításával. Ez nem mindig teljesíthetô, vi-szont a külsô falak és a tetôfödémek (padlásfödémek és la-postetôk) csatlakozási hôhídjainál keletkezô jellegzetes ká-rosodások (páralecsapódás, elnedvesedés, penészkár) leg-többször csak mindkét szerkezet egyidejû és teljesértékû(megszakítatlan) utólagos hôszigetelésével kerülhetôk el. Ezazt jelenti, hogy a lapostetôk utólagos hôszigetelése kifo-gástalan állapotú vízszigetelés esetén is szükséges lehet.

Pincefödémek és árkádfödémek

A pincefödémek hôszigetelése ugyan kevésbé hatékony,mint a külsô légtérrel határos épülethatároló szerkezeteké,de ezt némiképp ellensúlyozza az, hogy az utólagos hôszi-getelés költsége jóval kisebb azokénál. A korábban kivitele-zett pincefödémek általában hôszigeteletlenek, vagy alig hô-szigeteltek, ezért utólagos hôszigetelésük energetikai és hô-érzeti szempontból egyaránt szükséges.

Az árkádfödémek hôszigetelésének minimális mértékétindokoltan szigorú hôérzeti követelmény szabályozza. Haez a meglévô épület esetén nem teljesül, a szerkezet utó-lagos hôszigetelése mindenképpen szükséges.

Belsô falak

Régi épületeknél a fûtött és fûtetlen tereket, helyiségeketelválasztó falak (jellemzôen a lépcsôházat és a lakásokat el-választó falszerkezetek) általában hôszigeteletlenek. Nohaaz utólagos hôszigetelés hatékonysága ez esetben sem tel-jesértékû, az igénytelenebb fûtetlen oldalon felhordott, ol-csóbb hôszigetelés gazdaságos megoldásnak tekinthetô.

5 0 ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSE EGYHÉJÚ KÜLSÔ FALAK

A vakolt hôszigetelô homlokzatburkolati rendszerek felújí-tások során is jól alkalmazhatók, mivel a jó hôszigetelô a-nyagok használata révén energetikai szempontból igen ha-tékonyak és megvalósítási költségük viszonylag alacsony.Ugyanakkor felújítás-igényesek és tagozott homlokzatokburkolására kevéssé alkalmasak. A kivitelezés kulcskérdésea meglévô homlokzatvakolat állapota (szilárdság, tapadóké-pesség, felületminôség, stb.), amely meghatározza a hôszi-getelô réteg rögzítési módját . Ha a vakolat porló, feltáská-sodott, hiányos, célszerû leverése és új cementhabarcs simí-tás vagy vakolat készítése. Ha a vakolat megfelelô szilárdsá-gú, dönteni kell a rögzítés módjáról (csak ragasztás vagycsak mechanikai rögzítés, vagy ezek együttes alkalmazása).

Expandált polisztirolhab hôszigetelés esetén csak az er-re a célra gyártott kis testsûrûségû és pihentetett lapok

színvakolat (homlokzati vékonyvakolat)

hálóbetétes védôréteg

HÔSZIGETELÉS

ragasztás és/vagy mechanikai rögzítés

meglévô homlokzatvakolat

teherhordó szerkezet (falazat)

felületkiegyenlítô réteg (oldalfalvakolat)

felületképzô réteg (festés, tapéta)

használhatók az utózsugorodás csökkentése érdekében. Az extrudált polisztirolhab hôszigetelés (még jobb hô-

szigetelô képességét számításba véve is) jóval költségesebbmegoldás, viszont nagyobb nyomószilársága révén a burko-lat a mechanikai hatások ellen védettebb. Polisztirolhabhôszigetelések esetén - kis páradiffúziós ellenállású falazatokés/vagy vastagabb hôszigetelô réteg esetén - fennál a szer-kezeten belüli idôszakos nedvességtorlódás veszélye, ezérta tervezett rétegfelépítésû falszerkezet nedvességtechnikai(“páradiffúziós”) ellenôrzése minden esetben szükséges.

A kôzetgyapot hôszigetelés sok tekintetben elônyö-sebb, mint a mûanyaghabok, mivel az anyag nem éghetô,akusztikai szempontból kedvezô, utózsugorodása és hôtá-gulása minimális mértékû és páraáteresztô tulajdonságú lé-vén nedvességtechnikai szempontból kockázatmentes.

A mechanikai rögzítéssel beépít-hetô, fagyapot rétegekkel társított hô-szigetelô lapok azért elônyösek, mertrabichálóval hagyományos homlok-zatvakolatok is felhordhatók és a fa-gyapot réteg révén a homlokzatbur-kolat mechanikai hatásokkal szembenellenálló. Mûszaki szempontból ezesetben is a kôzetgyapot hôszigete-lésû elemek (TEKTALAN) használa-ta szerencsésebb megoldás.

A hôszigetelési rendszerek tartal-mazzák mindazokat a kiegészítô ele-meket és anyagokat (pl. dûbelek,erôsítô hálók, hálórögzítôk, ragasztók,szárazvakolatok, élvédô profilok.),amelyek a kivitelezéshez szükségesek.

expandált polisztirolhab lap

extrudált polisztirolhab lap

kôzetgyapot lap

HERAKLITH lemezekkel társítottexpandált polisztirolhab lap

HERAKLITH lemezekkel társítottkôzetgyapot lap

NIKECELLD

AUSTROTHERMAT - H2

STYROFOAM IB

ROCKWOOLSPEEDROCK

HERATEKTAC3

TEKTALANC3

anyaga és terméktípusa termékjele

Hôszigetelés

70 80 90

100

60 80

100120

80 90

100120

75 100

75 100

Hôszigetelô rétegvastagsága

(mm)

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q(MJ/m2,év)

1,9 - 1,4

123 - 116 110 - 104100 - 95

91 - 87

116 - 109 104 - 99

95 - 90 87 - 83

109 - 99 99 - 9190 - 83 83 - 77

99 - 89 91 - 8283 - 76 77 - 71

89 - 74 82 - 7076 - 65 71 - 61

128 - 120 101 - 9683 - 80 71 - 68

120 - 113 96 - 9180 - 76 68 - 66

113 - 102 91 - 8476 - 71 66 - 62

102 - 92 84 - 7771 - 66 62 - 58

92 - 76 77 - 6666 - 58 58 - 52

110 - 104 100 - 95

91 - 8778 - 75

130 - 122 103 - 98

122 - 115 98 - 93

130 - 122 103 - 98

115 - 104 93 - 86

122 - 115 98 - 93

115 - 104 93 - 86

104 - 93 86 - 78

93 - 77 78 - 67

104 - 93 86 - 78

93 - 77 78 - 67

104 - 99 95 - 9087 - 83 75 - 72

99 - 91 90 - 8383 - 77 72 - 67

91 - 82 83 - 7677 - 71 67 - 63

82 - 70 76 - 6571 - 61 63 - 55

1,4 - 1,1 1,1 - 0,8 0,8 - 0,6 0,6 - 0,4

Meglévô falszerkezet rétegrendi hôátbocsátási tényezôje és fajlagos hôigénye 1,9 - 1,4 W/m2K (505 - 370 MJ/m2, év) kisméretû tömör téglafal (38 és 25), kevéslyukú téglafal (25), B30 blokkfal (30)1,4 - 1,1 W/m2K (370 - 290 MJ/m2, év) kevéslyukú téglafal (38), soklyukú téglafal (25), UNIFORM 10, 11, 12 blokkfalak (30)1,1 - 0,8 W/m2K (290 - 210 MJ/m2, év) soklyukú téglafal (38), UNIFORM 13, 14 blokkfalak (30), HB 38, POROTON (30)0,8 - 0,6 W/m2K (210 - 160 MJ/m2, év) POROTON (36), THERMOPOR (36), HB 30, RÁBA (38) 0.6 - 0.4 W/m2K (160 - 105 MJ/m2, év) POROTHERM (38), MÁTRATHERM (38)

ha az eredeti falszerkezet hôátbocsátási tényezôje (W/m2K)

ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSEKÉTHÉJÚ KÜLSÔ FALAK 5 1

A szerelt homlokzatburkolatok válasz-téka nagy, anyagukat (fém, fa, kô, mû-kô, üveg, mûanyag, mûpala, stb.), és ki-alakításukat (kis- és nagyelemes, sávosés táblás,) illetôen is. Csak ”fokozottan vízzáró”burkolatok alkalmasak.

A homlokzatburkolatot érô jelen-tôs mértékû közvetlen hôhatások és atéli-nyári hômérsékletingadozás miatt,illetve a hômozgások feszültségmenteslejátszódása érdekében javasolható akülön rögzítés nélküli (pl. beakasztássalfüggesztett, bepattintott) burkolóele-mek használata. Vázszerkezetekként ahagyományos fa lécvázak helyett akorszerû, korrózió ellen védett fémvá-zak használata ajánlott.

A kéthéjú, szellôztetett légréteges külsô falak kialakítása u-tólagos hôszigetelés esetén is igen elônyös, mivel télen aszerkezet két héja között áramló levegô a falszerkezetbe, il-letve a hôszigetelô rétegbe belülrôl (páradiffúzióval) , illetvekívülrôl (a nem vízhatlan homlokzatburkolaton át) bejutónedvességet ”elszállítja”, nyáron pedig a szellôztetett légré-tegben áramló levegô hatékonyan csökkenti a helyiség hô-terhelését, vagyis a burkolat télen-nyáron ”védôernyô”-ként mûködik. A szerkezet ”viselkedése”, a helyiségbe beju-tó hôáram nagysága számos tényezôtôl függ. Ilyen például akülsô fal tájolása, a mindenkori klimatikus viszonyok, a szer-kezeti rétegek ”szembenézô” felületeinek sugárzási tulaj-donságai, a burkolat anyaga, szine, felületi érdessége, stb.

A szerkezettípus hôszigetelésére elsôsorban az ásvány-gyapot termékek javasolhatók, mivel nem éghetôek, zsugo-

rodásuk és hôtágulásuk mértéke minimális, akusztikai (lég-hanggátlási) szempontból is igen elônyösek és nem kell szá-molni rovarkárral sem. Kivitelezési elônyként jelentkezik,hogy a hôszigetelô lapok könnyen, pontos illesztéssel ”fel-szúrhatók” az elôzôleg beépített rögzítôelemekre.

Légzáró-páraáteresztô kasírozással (pl. üvegfátyol) gyá-rilag ellátott hôszigetelô lapok használata energetikai szem-pontból elônyös, mivel így megakadályozható a (mozgó) levegô bejutása a hôszigetelô anyagba.

Hôszigetelésként polisztirolhab lapok is beépíthetôk, detudni kell, hogy tûzvédelmi okokból legfeljebb kétszintes épületeknél.

Igen fontos a szellôztetett légréteg, valamint a be- és ki-szellôzés szakszerû tervezése és kialakítása, amire pontosanelôírt szabályok vonatkoznak.

szerelt homlokzatburkolat

homlokzatburkolat segédváza, tartóváza, tatóváz rögzítése

szellôztetett légréteg

légzáró-páraáteresztô réteg

HÔSZIGETELÉS

meglévô homlokzatvakolat

teherhordó szerkezet (falazat)

felületkiegyenlítô réteg (vakolat)

felületképzô réteg (festés, tapéta)

Meglévô falszerkezet rétegrendi hôátbocsátási tényezôje és fajlagos hôigénye

1,9 - 1,4 W/m2K (505 - 370 MJ/m2, év) kisméretû tömör téglafal (38 és 25), kevéslyukú téglafal (25), B30 blokkfal (30)1,4 - 1,1 W/m2K (370 - 290 MJ/m2, év) kevéslyukú téglafal (38), soklyukú téglafal (25), UNIFORM 10, 11, 12 blokkfalak (30)1,1 - 0,8 W/m2K (290 - 210 MJ/m2, év) soklyukú téglafal (38), UNIFORM 13, 14 blokkfalak (30), HB 38, POROTON (30)0,8 - 0,6 W/m2K (210 - 160 MJ/m2, év) POROTON (36), THERMOPOR (36), HB 30, RÁBA (38) 0.6 - 0.4 W/m2K (160 - 105 MJ/m2, év) POROTHERM (38), MÁTRATHERM (38)

expandált polisztirolhab lap

extrudált polisztirolhab lap

NIKECELL 1, 2

AUSTROTHERMAT-H2

WALLMATE CW

anyaga és terméktípusa termékjele

Hôszigetelés

80 100 120140

50 60 80

Hôszigetelô rétegvastagsága

(mm)

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q(MJ/m2,év)

1,9 - 1,4

146 - 136 122 - 115104 - 98

91 - 87

136 - 127 115 - 108

99 - 94 87 - 84

127 - 113 108 - 98

94 - 87 84 - 78

113 - 100 98 - 8887 - 79 78 - 71

100 - 82 88 - 7479 - 67 71 - 62

192 - 175 168 - 155134 - 125

175 - 160 155 - 143125 - 118

160 - 139 143 - 126118 - 106

139 - 120 126 - 110106 - 95

120 - 95 110 - 8895 - 78

kôzetgyapot lap

üveggyapot lap

ROCKWOOL RFPL

ISOLYTH WP, FP

TOPLAN R, Nt

HERALAN FP

THERWOOLINHF, HL

TEL FDP, FDPL

75 100 120140

75 100 120140

138 - 129 109 - 103

93 - 89 81 - 78

129 - 121 103 - 98

89 - 85 78 - 75

121 - 109 98 - 9085 - 79 75 - 70

109 - 97 90 - 8179 - 72 70 - 65

97 - 79 81 - 6972 - 62 65 - 57

138 - 129 109 - 10393 - 89 81 - 78

129 - 121 103 - 98

89 - 85 78 - 75

121 - 109 98 - 9085 - 79 75 - 70

109 - 97 90 - 8179 - 72 70 - 65

97 - 79 81 - 6972 - 62 65 - 57

1,4 - 1,1 1,1 - 0,8 0,8 - 0,6 0,6 - 0,4

ha az eredeti falszerkezet hôátbocsátási tényezôje (W/m2K)

5 2 ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSE TETÔTÉRBEÉPÍTÉST HATÁROLÓ FERDE FALAK

Ez az utólagos hôszigetelési módszer akkor jöhet szóba, haa tetôfedés és aljzata megfelelô állapotú és vízzáróságú,cseréje nem indokolt, de a pótlólagos hôszigetelés beépí-tése - energetikai, hôérzeti és/vagy állagvédelmi okokból -szükséges. A megoldás hátránya, hogy a tetôtéri helyiségektere csökken és azok használatát a felújítás során (ha csakrövid idôre is) szüneteltetni kell.

A lécváz közeiben elhelyezett kiegészítô hôszigetelésenergetikai szempontból hatékony, mivel így csak “pont-szerû” hôhidak alakulnak ki a szerkezetben (a szarufák és asegédváz léceinek csatlakozási helyein). Ugyancsak a hôhíd-hatás mérséklése szempontjából fontos a hôszigetelô táb-lák vagy filcek hézagmentes elhelyezése, beszorítása.

A kiegészítô hôszigetelés anyagául elsôsorban az ás-ványgyapot ajánlható: az üveggyapot vagy kôzetgyapot la-pok vagy filcek hézagmentes elhelyezése nem okoz gondot,utózsugorodásuk nem számottevô és akusztikai szempont-ból is elônyösek. Az új hôszigetelés alatt légzáró-páraféke-zô réteget kell beépíteni. Mindkét funkció szempontjábólrendkívül fontos a réteg felületfolytonos, megszakítatlan be-

A kiegészítô hôszigetelés táb-lázatban feltüntetett, javasoltvastagsági méretei járatos gyár-tási méretek, és egyben kije-lölik a gazdaságos hôszigetelésmérettartományát. Ajánlatos anagyobb termékvastagságokatalkalmazni: egyrészt azért,mert e termékek ára viszony-lag alacsony, másrészt azért,mivel a fa segédváz jelentôsmértékben (mintegy 17-20 %-al) csökkenti a hôszigetelôréteg hôátbocsátási ellenál-lását.

Kedvezô esetekben a meg-lévô burkolat (pl. lambéria,építôlemez) méretre szabássalvisszaépíthetô, illetve anyagafelhasználható az új burkolatkészítéséhez.

üveggyapot filc(alufólia kasírozással)

kôzetgyapot lap vagy filc

THERWOOLIN

THERWOO - FILC

TELROLLISOL

ROCKWOOLRP-III, DK

ISOLYTH WF, WPTOPLAN Nt, Nf

HERALAN KP

anyaga és terméktípusa termékjele

Hôszigetelés

75

80

100

120

75

80

100

120

Hôszigetelô rétegvastagsága

(mm) ha az eredeti hôszigetelés vastagsága

6 cm 8 cm 10 cm

85

81

71

63

76

73

65

58

68

66

59

54

89

86

76

68

79

76

68

62

70

68

62

56

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q(MJ/m2,év)

tetôfedés

ellenléc és szellôztetett légréteg

tetôfedés aljzata (lécezés, deszkázat)

alátéthéjazat

szellôztetett légréteg (szarufák között)

légzáró-páraáteresztô réteg

meglévô hôszigetelés (szarufák között)

kiegészítô HÔSZIGETELÉS(szarufák alatt, zárlécek között)

légzáró-párafékezô (párazáró) réteg

burkolattartó lécváz + bezárt légréteg

belsô burkolat

belsô felületképzés

építése, ami különösen a lemezcsatlakozásoknál és a külön-féle szerkezeti kapcsolatoknál (pl. oromfalak, térdfalak, tetô-ablakok, kémények, szellôzôk, stb.) igényel rendkívül gon-dos kivitelezôi munkát. A réteg készülhet a hôszigetelô ter-mékre gyárilag felkasírozott vékony alumíniumfóliából, vagya hôszigetelés elhelyezése után rögzített mûanyag (célsze-rûen polietilén) fóliából. A táblázatban feltüntetett üveg-gyapot termékek beépítése esetén a táblákon túlnyúló alu-míniumfólia füleket a fa segédváz léceinek belsô felületéretûzik és öntapadó alufólia-csíkkal átragasztják, így felület-folytonos párazáró réteget képezve.

A réteg beépítésével természetesen csökken a szerke-zet páraáteresztô képessége, ami kedvezôtlen esetekben(elsôsorban a helyiség, vagy helyiségrészek nem megfelelôszellôztetése miatt) a penészkár keletkezése szempontjábólkritikus idôszakos belsô felületi páralecsapódást idézhet elô.A burkolattartó lécváz közeiben bezárt levegô ”puffer” ré-tegként mûködik: e nélkül a szerkezetbe diffundáló nedves-ség a légzáró-párafékezô fólia és az azzal érintkezô burkolatközött megrekedhet.

ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSETETÔTÉRBEÉPÍTÉST HATÁROLÓ FERDE FALAK 5 3

Ez az utólagos hôszigetelési módszer akkor alkalmazható,ha a tetôfedés és/vagy aljzata (lécezés, deszkázat) elavult,tönkrement, vagyis ha szükségessé válik a tetôhéjalás cseré-je vagy átrakása. A szarufák felett beépített, csaphornyos il-lesztésû hôszigetelô lapokból készített hôszigetelô réteg amagastetô teljes felületû, megszakítatlan (“hôhídmentes”)hôszigetelését eredményezi, ami energetikai szempontbóligen elônyös. További elôny, hogy az utólagos hôszigetelésta belsô burkolat bontása nélkül lehet megvalósítani. A fa te-herhordó szerkezet (fedélszék) élettartama számottevôenmegnô, mivel a temperált, védett oldalra kerül. A hôszige-telt szerkezettípus hátránya, hogy csak egy szellôztetett lég-réteg alakul ki a tetôhéjalás alatt: ez a nyári hôvédelemszempontjából kedvezôtlen.

A kiegészítô hôszigetelés anyaga extrudált, vagy expan-dált polisztirolhab lehet. Elôbbi valamivel elônyösebb a jobbhôszigetelô képesség, illetve a nem számottevô mértékûutózsugorodás miatt, utóbbi pedig a kisebb termékár révén.

A hôszigetelô lapok szélei körben csaphornyos kikép-zésûek, ami nemcsak a hôszigetelô réteg hôhídmentessége,

hanem az elemek megfelelô együttdolgozása miatt is elô-nyös. Ez az együttdolgozás azt jelenti, hogy a nagyméretûlapok beépítése független a szarufakiosztástól, csatlakozta-tásuk a szarufaközökben is lehetséges.

A kiegészítô hôszigetelés fölé légzáró és páraáteresztôképességû alátéthéjazat (általában ún. mikroperforációsmûanyagfólia, pl. TYVEK, BRAMAC UNIVERSAL, stb.) ke-rül, amely mint másodlagos vízszigetelés megakadályozza,hogy a tetôfedésen keresztül bejutó csapadékvíz és porhó,valamint a tetôhéjalás belsô felületén idôszakosan lecsapó-dó és visszacsepegô pára a hôszigetelés felületére jusson.Ezt a fóliát természetesen a vízlefolyás irányában takart átla-polásokkal kell a hôszigetelésre fektetni.

A kiegészítô hôszigetelés és az alátéthéjazat rögzítése,leszorítása, valamint a tetôfedés aljzatának (lécezés vagydeszkázat) fogadása a szarufák felett elhelyezett ellenléce-ken keresztül történik speciális, korrózióálló, csavartszárúszegekkel. Az ellenlécek egyben ”kijelölik” a szellôztetettlégréteget is, ezért ajánlott vastagsági méretük nem lehet ki-sebb 50 milliméternél.

extrudált polisztirolhablap

expandált polisztirolhablap

AUSTROTHERMXPS-G BG 20, BG30

ROOFMATE TG

NIKECELL TF

anyaga és terméktípusa termékjele

Hôszigetelés

70

80

90

100

110

120

100

120

Hôszigetelô rétegvastagsága

(mm) ha az eredeti hôszigetelés vastagsága

6 cm 8 cm 10 cm

75

69

64

59

55

52

67

62

57

54

51

48

61

57

53

50

48

45

69

61

62

56

57

51

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q(MJ/m2,év)

Az utólagos hôszigetelés elké-szítése elôtt meg kell vizsgálniaz eredeti hôszigetelés álla-potát és pótolni kell az eredetikivitelezés hibáiból, illetve aszarufák közötti hôszigeteléselcsúszásából, roskadásábólesetlegesen bekövetketett hiányokat.

Ez az utólagos hôszige-telési módszer nemcsak a télifûtési hôigény csökkentésérealkalmas, hanem - részben arégi és új hôszigetelô rétegközött kialakuló bezárt lég-réteg, részben pedig a kiegé-szítô hôszigetelés révén - vala-mit javít a szerkezet nemkevésbé fontos nyári hôvé-delmén és léghanggátlási tulaj-donságán is.

tetôfedés

tetôfedés aljzata (lécezés, deszkázat)

ellenléc és szellôztetett légréteg

légzáró-páraáteresztô-vízzáró réteg

kiegészítô HÔSZIGETELÉS (szarufák felett)

szarufa

meglévô hôszigetelés (szarufák között)

meglévô légzáró-párafékezô réteg

meglévô belsô burkolat

meglévô belsô felületképzés

5 4 ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSE P A D L Á S F Ö D É M E K

járóréteg pallóvázon

HÔSZIGETELÉS

légzáró-(párafékezô) rétegmeglévô padozat rétegei(Ri = 0 - 0,35 m2K/W)

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

Amint azt az új épületszerkezetek hôszigetelésénél már je-leztük, a padlásfödémek utólagos hôszigetelése igen gazda-ságos, elsôsorban azért, mert a szokásos terhelések esetén”olcsó” hôszigetelô anyagokkal, illetve termékekkel hôszige-telhetôk és - ha a tetôhéjalás korábban alátéthéjazattal, azazvízhatlan minôségben készült - a hôszigetelés védelmére külön szerkezeti rétegek beépítése nem szükséges.

A járóréteg kisebb mértékû igénybevétele esetén alkal-mazhatók az ábra szerinti hôszigetelési megoldások.

A baloldali ábrarészen látható megoldásnál a hôszigete-lés javasolhatóan szálas hôszigetelô anyagból készítendô,mivel ezek a (filc, vagy lágy lap) termékek hézagmentesencsatlakoztathatók a vázpallókhoz és egymáshoz. A padlás-födém hôszigetelésének mértéke gyakorlatilag csak az alkal-mas hôszigetelô termékek vastagsági méretválasztékátólfügg. Célszerû a termékválasztékból a legvastagabb filc, vagylapterméket kiválasztani annál is inkább, mivel a pallók hôhi-dat képeznek a hôszigetelô rétegben, annak hatékonyságátmintegy 18-22 %-al csökkentve. A hôhídhatás mértéke attólis függ, hogy a járóréteget tartó pallókat milyen távolságbanhelyezzük el egymástól a terhelés mértékétôl, a járórétegszilárdsági jellemzôitôl és a hôszigetelô termék (szélességivagy hosszúsági) méretétôl is függôen. Járórétegként bármi-lyen építôlemez, vagy fa pallózat illetve deszkázat is használ-ható, de a réteg vastagságát úgy kell meghatározni, hogy apallóközök 10 mm-el kisebbek legyenek a hôszigetelô ter-mék valamelyik gyártási méreténél.

Hôszigetelô réteg

vastagsága

(mm)

120140160180 200

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q (MJ/m2,év)

ha a teherhordó födémszerkezetmonolit vasbeton egy. vb. gerendás kerámia elemes

78 - 9668 - 8461 - 7455 - 66 50 - 60

75 - 9366 - 8259 - 7254 - 65 49 - 59

71 - 8863 - 7757 - 6952 - 62 47 - 5771 - 8863 - 7757 - 6952 - 62 47 - 57

75 - 9366 - 8259 - 7254 - 65 49 - 59

78 - 9668 - 8461 - 7455 - 66 50 - 60109- 9684 - 7670 - 64 56 - 52

105- 9281 - 7368 - 63 55 - 51

98 - 8777 - 7065 - 60 53 - 49

85 - 94 82 - 91 77 - 86

Hôszigetelés

anyaga és terméktípusa termékjele

üveggyapot filc vagy lap

THERWOOLIN LHF THERWOO-ROLL

TEL WDF, UNIROLL

120140160180 200

kôzetgyapot filc vagy lap

ROCKWOOL RP-III, DK

ISOLYTH WF, WPTOPLAN Nt, Nf HERALAN KP

100+8

fagyapot lemez járóréteggeltársított

kôzetgyapot lapvagy

expandált polisztirolhablap AUSTROTHERM AT-P

HERALAN E-02

75+25 105+25 130+25 170+25

járóréteges HÔSZIGETELÔ elem

meglévô padozat rétegei(Ri = 0 - 0,35 m2K/W)

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítôés felületképzô réteg

A jobb oldali ábrarészen az AUSTROTHERM AT - PA jelû,8 mm vastag fagyapot lemez járóréteggel társított, 985x485mm méretû, AT-N3 lépésálló expandált polisztirolhab la-pokkal, illetve a HERALAN E-02 jelû, 25 mm vastag fagya-pot lemez járóréteggel társított, 1015x615 mm méretû kô-zetgyapot lapokkal készíthetô hôhídmentes hôszigetelô ré-teg látható. Az elemek megfelelô együttdolgozását az elem-csatlakozások lépcsôs, illetve árokeresztékes kapcsolataibiztosítják. Elônyös, hogy az elemek “száraz” technológiávalés igen gyorsan elhelyezhetôk, illetve hogy csekély fajlagostömegük révén kismértékben terhelhetô padlásfödémeknél is alkalmazhatók.

Beépítés elött a meglévô födém felsô síkját meg kelltisztítani, egyenetlen felület esetén felületkiegyenlítô rétegetkell készíteni. A táblákat soronként féltábla eltolásban (“kö-tésben”), kell elhelyezni, az elemeket szorosan egymáshozillesztve. A táblákat nem kell leragasztani, de célszerû a hor-nyokba felhordott ragasztóval a táblák együttdolgozásátelôsegíteni. A szükséges helyeken a táblák a szokásos fa-megmunkáló szerszámokkal vághatók, alakíthatók.

Párafékezô réteg képzésére általában nincs szükség, defafödémek és elôregyártott vasbeton gerendás-béléstestesfödémek esetében indokolt lehet légzáró réteg (pl. polieti-lén fólia) elhelyezése a hôszigetelô táblák alatt.

A meglévô padozat rétegei csak akkor tartandók meg,ha mind szilárdság, mind pedig felületminôség szempontjá-ból alkalmasak a kiegészítô hôszigetelés fogadására.

ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSEP A D L Á S F Ö D É M E K 5 5

Régi épületeink padlásfödémei legtöbbször alul nádvakolat-tal ellátott, borított gerendás fafödémek. Az eredeti hôszi-getelés általában a felsô deszkázatra felhordott agyagtapasz-tás, vagy égetett agyag elemekbôl készített padlásburkolat alatti salakfeltöltés, amelyek hôszigetelô értéke minimális.

A szerkezettípus utólagos hôszigetelése célszerûen azalsó és felsô deszkaborítás és a födémgerendák közötti térkitöltése valamilyen jó hôszigetelô képességû, szárazon éshézagmentesen beépíthetô könnyû anyaggal, amely nemakadályozza a födémszerkezet lélegzését és nem növeli szá-mottevô mértékben a jelentôs teherbírási tartalékkal általá-ban nem rendelkezô fafödém önsúlyát (lásd a táblázatbanaz 1. jelû megoldást)

A hôszigetelô munka a felsô deszkaborítás és a felettelévô réteg(ek) elbontásával és a gerendaközök megtisztítá-sával kezdôdik, majd a szabadon lévô fafelületek védôkeze-lésével és az ásványgyapot filctermékek beszabásával és be-szorításával folytatódik, egy vagy két rétegben. Az elbontottés kielégítô állapotú felsô deszkaborítás pótlással visszaépít-hetô, de ezt megelôzôen azt is védôkezeléssel kell ellátni.

A megoldás hatékonyságát korlátozza a födémgerendákadott, általában 20...24 cm közötti magassága, amely -figyelembe véve a födémgerendák hôhíd-hatását is - nemtekinthetô elégséges hôszigetelési lehetôségnek. Szóba jö-het a gerendák ”magasítása” a rájuk szegezett zárlécekkel,vagy pedig a jobb oldali ábrarész szerinti, ennél valamivelköltségesebb, de jóval hatékonyabb megoldás.

Az adott magasságú födémgerendák között elhelyezett ás-ványgyapot hôszigetelés kiegészíthetô az elôzô oldalon márbemutatott HERALAN E-02 jelû, 25 mm vastagságú fagya-pot járóréteggel ellátott lépésálló kôzetgyapot hôszigetelôelemekkel (a táblázatban 2. jelû megoldás). Az ezekbôl ké-szített kiegészítô hôszigetelô réteg csekély fajlagos tömege(0,15 - 0,19 kN/m2) csak a födémszerkezet minimális több-letterhelését eredményezi. (A polisztirolhab hôszigetelésûelemek használata ez esetben nem ajánlott, mivel páradif-fúziós ellenállásuk akadályozhatja a szerkezet “lélegzését“,ami faanyagú szerkezeteknél különösen fontos követel-mény). A kiegészítô hôszigetelô elemek beépítése azonos az elôzô oldalon ismertetett eljárással.

Mivel a hôszigetelô elemek nagyobb vastagságú kôzet-gyapot lapokból is készülnek, a másik lehetséges megoldása födémgerendák közötti hôszigetelés elhagyása (a táblázat-ban 3. jelû megoldás). Ez fôként akkor jöhet szóba, ha a fel-sô deszkázat állapota megfelelô, cseréje nem szükséges.Ilyenkor esetleg a deszkázat feletti eredeti szerkezeti réte-gek is megtarthatók, ha a padozat felülete alkalmas vagy alkalmassá tehetô a HERALAN elemek fogadására.

Tudni kell, hogy a HERALAN elemek terhelhetôségekorlátozott: a padlásfödém ez esetben a ”járható, de nemterhelhetô” kategóriába kerül. Ugyanakkor igen kedvezô az,hogy az utólagosan hôszigetelt padlásfödém tûzbiztonságszempontjából jóval magasabb követelményeket elégít ki,mint az eredeti szerkezet.

vastagsága(mm)

vastagsága(mm)

180200220240

200

180

Meg-jegy-zés

Hôszigetelt szerkezet

fajlagos hôigénye

Q (MJ/m2,év)

67615652

75 + 25105 + 25130 + 25170 + 25

44403632 42373431

70

55

75 + 25105 + 25130 + 25170 + 25

130 + 25

170 + 25

Födémgerendák közötti hôszigetelés HERALAN E-02 hôszigetelés

anyaga és terméktípusa termékjele

kôzetgyapot vagyüveggyapot filc

THERWOOLIN LHF, ROLL TEL WDF, UNIROLL

ROCKWOOL RP-III, DK ISOLYTH WF, WP

TOPLAN Nt, Nf HERALAN KP

THERWOOLIN LHF, ROLL

TEL WDF, UNIROLL

ROCKWOOL RP-III, DK

ISOLYTH WF, WP

TOPLAN Nt, Nf

HERALAN KP

1

2

3

HERALAN E-02járóréteges kiegészítô

HÔSZIGETELÔ elem

páraáteresztô-légzáró réteg

HÔSZIGETELÉS

felületkiegyenlítô réteg(nádvakolat)

régi vagy új deszkázat

HÔSZIGETELÉS

deszkázat

felületképzô réteg (festés)

5 6 ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSE EGYHÉJÚ, EGYENES RÉTEGRENDÛ, NEM HASZNOSÍTOTT LAPOSTETÔ

Ha az ún. egyhéjú, egyenes rétegrendû, nem hasznosított (“nem járható”) lapostetô • csapadékvíz szigetelésének állapota és lejtésviszonyai is

megfelelôek (vagy a károsodott szigetelés egyszerûenjavítható), vagy ha

• a csapadékvíz szigetelés felújításra szorul, de lejtésvi-szonyai megfelelôek,

ugyanakkor azonban (mindkét esetben) hôtechnikai-ener-getikai szempontból (pl. hôhidak hatása, belsô oldali párale-csapódás, penészedés, túlzott fûtési energiafogyasztás) al-kalmatlan, az ábrán látható utólagos hôszigetelési módszer javasolható.

A kiegészítô hôszigetelés extrudált polisztirolhab la-pokból készíthetô. Az anyag tartósan ellenáll a külsô hatá-soknak, vagyis vízfelvétele nem számottevô, fagyálló, korha-dásmentes, megfelelô nyomószilárdságú és térfogatállandó.A külsô oldali (csapadékvíz szigetelés feletti) hôszigetelésrévén a felújított szerkezet nedvességtechnikai szempont-ból is igen kedvezôvé válik, és ezért külön védelemre (pl.páravédelmi rétegek vagy páraszellôzôk beépítésére) nincs szükség.

A lapokat csak egy rétegben szabad elhelyezni, mivelkét réteg beépítése esetén a rétegek között párazáró víz-film alakulhatna ki. Az elemek csaphornyos szélkialakításarévén egy réteg hôszigetelés elhelyezésével is “hôhídmen-tes” hôszigetelô réteg képezhetô ki.

extrudált polisztirolhab lap

ROOFMATE SL

AUSTROTHERMXPS-G BG 20, 30

anyaga és terméktípusa termékjele

Hôszigetelés

60

70

80

90

100

110

120

140

160

Hôszigetelô rétegátlagos vastagsága

(mm)

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q (MJ/m2,év)

1,6 - 1,3

106 -101

95 - 90

86 - 82

78 - 75

71 - 69

66 - 64

61 - 59

54 - 52

48 - 47

101- 96

90 - 86

82 - 78

75 - 72

69 - 66

64 - 62

59 - 57

52 - 51

47 - 45

96 - 89

86 - 81

78 - 74

72 - 68

66 - 63

62 - 59

57 - 55

51 - 49

45 - 44

89 - 76

81 - 69

74 - 64

68 - 60

63 - 56

59 - 53

55 - 50

49 - 44

44 - 40

76 - 69

69 - 64

64 - 60

60 - 56

56 - 52

53 - 49

50 - 47

44 - 42

40 - 38

1,3 - 1,1 1,1 - 0,9 0,9 - 0,6 0,6 - 0,5

ha az eredeti szerkezet hôátbocsátási tényezôje (W/m2K)

leterhelô réteg (pl. kavics, betonlapok)

kiegészítô HÔSZIGETELÉS

meglévô hôszigetelés és páravé-delmi réteg(ek)

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô ésfelületképzô réteg

elválasztó-védô-szûrô réteg(pl. geotextília)

kellôsített csapadékvíz szigetelés

(felületkiegyenlítô réteg)

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

Az új csapadékvíz szigetelés értelemszerûen csak leterhe-léssel rögzített lehet, aminek feltétele a födémszerkezet-megfelelô teherbírási tartaléka. A szélszívás elleni leterhelés(amelynek anyaga és vastagsága többek között az épületmagasságától is függ)16-32 mm szemcsenagyságú, 50-80mm vastagságú kavicsréteg és/vagy betonlap terítés. A kie-gészítô hôszigetelés és a leterhelô réteg minimálisra csök-kenti a csapadékvíz szigetelés hôterhelését: hômérsékletin-gadozása így évente csupán 15-25 Kelvin mértékû. A meg-oldás elônyei közé tartozik a gyors kivitelezhetôség is.

Ha a teherhordó födém teherbírási tartalékai nem ele-gendôek az újonnan beépítendô szerkezeti rétegek hordá-sára, akkor is van megoldás: speciális, vékony mûkôbetonréteggel társított, árokeresztéses szegélykapcsolatokkalegyüttdolgozóvá tett extrudált polisztirolhab táblákkal(ROOFMATE LG) a tetôszerkezet önsúlya mindössze 0,25 kN/m2 többletterheléssel növekszik.

A pótlólagos hôszigetelés felett elválasztó-védô-szûrôréteget (általában a TYPAR márkanevû nemszövött poli-propilén geotextíliát) kell elhelyezni, hogy megakadályozzuka hôszigetelés elszennyezôdését és megvédjük a túlzottmértékû mechanikai hatásoktól.

Tény, hogy ennél a módszernél a felújítás beruházásiköltsége viszonylag magas, ám ez hosszú távon bizonyosanmegtérül: a csapadékvíz szigetelés élettartama, és ezzel együtt a felújítási ciklusidô is jelentôsen megnô.

ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSEEGYHÉJÚ, EGYENES RÉTEGRENDÛ, NEM HASZNOSÍTOTT LAPOSTETÔ 5 7

Ha az ún. egyhéjú, egyenes rétegrendû, nem hasznosított(“nem járható”) lapostetô csapadékvíz szigetelése károso-dott, tönkrement és ezért felújítása elkerülhetetlen, min-denképpen javasolható ezt egybekötni az utólagos hôszige-teléssel . A kiegészítô hôszigetelés beépítési költsége csu-pán a teljes felújítási költség 25-30 %-át teszi ki, ugyanakkorigen hatékony a fûtési energia csökkentésében, különösenaz alulhôszigetelt épületek, illetve tetôszerkezetek eseté-ben. A legtöbb esetben a korábban kivitelezett lapostetôkcsapadékvíz szigetelésének lejtése sem megfelelô (vagy pe-dig egyáltalán nincs lejtés, illetve a tetôfelület “ellenlejté-ses”), ezért az utólagos hôszigetelés egyben lejtést adó, vagy lejtéskorrekciós rétegként is funkcionálhat.

Az ábrán az utólagos hôszigetelés két megoldása látha-tó. A baloldali ábrarészen a kétrétegû kiegészítô hôszigete-lés alsó rétege “normál”, felsô rétege pedig lejtésben sza-bott expandált polisztirolhab lapokból készül, amelyeketpontos terv (tetôalaprajz) és elemkonszignáció alapjángyártanak le, és helyeznek el a régi, kellôsített (részben el-bontott, javított, perforált, stb.) csapadékvíz szigetelés fe-lett. Ez esetben az új csapadékvíz szigetelés csak leterhelés-sel rögzített lehet, aminek feltétele a födémszerkezet meg-felelô teherbírási tartaléka. A megoldás legfôbb elônye agyors kivitelezés és a “száraz” technológia, aminek követ-keztében a felújítás során nem kerül újabb nedvesség a te-tôszerkezetbe.

A jobb oldali ábrarészen látható módszernél a lejtést adókiegészítô hôszigetelést valamilyen könnyû, nedves techno-lógiával készített habarcsszerû anyagból készítik A lehetsé-ges anyagok közül elsô helyen a habcement javasolható, mi-vel kivitelezése gyors és egyszerû, szilárdulási ideje igen rö-vid és páradiffúziós ellenállása viszonylag csekély. A habce-menttel ugyan nedvességet viszünk a szerkezetbe, de en-nek lassú eltávozása, a szerkezet száradása szakszerû terve-zés és kivitelezés esetén biztosított. Ezen a rétegen ragasz-tással rögzített új csapadékvíz szigetelés is készíthetô, de agôznyomás kiegyenlítésérôl (általában a szigetelésre kasíro-zott, illetve külön mûanyagfilc alátétréteggel, vagy sávos ra-gasztással) és a pára elvezetésérôl gondoskodni kell. Ter-mészetesen a leterheléses rögzítés ez esetben is elônyö-sebb, mivel a vastag védôréteg (leterhelô kavicsréteg, vagybetonlap-terítés) igen hatékony védelmet nyújt a közvetlenhôhatás és a sugárzások ellen. A habcement réteget befûré-szelt dilatációs hézagokkal kell ellátni és a falak és felépít-mények mentén is mozgási hézagot kell kialakítani.

A táblázatból kítûnik, hogy a habcement lejtést adó kie-gészítô hôszigetelô réteg energetikai szempontból önmagá-ban nem elég hatékony. A két megoldás együttes alkalma-zása (kiegészítô hôszigetelés expandált polisztirolhab lapokfeletti habcement lejtést adó réteggel) esetén viszont csakleterheléssel rögzített új csapadékvíz szigetelés készítése jö-het szóba.

expandált polisztirolhab lap

habcement (400 kg/m3)

NIKECELL 3,4

AUSTROTHERMAT - N3, N4

Bau-Mix

PORISOL

anyaga és terméktípusa termékjele

Hôszigetelés

90 100 110120130 140 150160

90 100 110120130 140 150160

Hôszigetelô rétegátlagos vastagsága

(mm)

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q (MJ/m2,év)

1,6 - 1,3

93 - 89 86 - 82 79 - 76 74 - 71 69 - 67 65 - 6361 - 59 58 - 56

89 - 85 82 - 7876 - 73 71 - 68 67 - 64 63 - 6159 - 57 56 - 54

85 - 80 78 - 7473 - 69 68 - 65 64 - 61 61 - 5857 - 55 54 - 52

80 - 68 74 - 6469 - 61 65 - 57 61 - 55 58 - 5255 - 50 52 - 47

68 - 63 64 - 6061 - 56 57 - 54 55 - 51 52 - 4950 - 47 47 - 45

175 - 160 164 - 150155 - 143 146 - 135 138 - 129 132 - 123125 - 118 120 - 113

160 - 147 150 - 140143 - 133 135 - 126 129 - 121 123 - 115118 - 111 113 - 106

147 - 133 140 - 126133 - 120 126 - 115 121 - 111 115 - 106111 - 102 106 - 99

133 - 104 126 - 100120 - 97 115 - 93 111 - 90 106 - 87102 - 84

99 - 82

104 - 92 100 - 89

97 - 86 93 - 84 90 - 81 87 - 7984 - 76 82 - 74

1,3 - 1,1 1,1 - 0,9 0,9 - 0,6 0,6 - 0,5

ha az eredeti szerkezet hôátbocsátási tényezôje (W/m2K)

új csapadékvíz szigetelés és gôznyomást kiegyenlítô réteg

kiegészítô HÔSZIGETELÉS

meglévô hôszigetelés és páravédelmi réteg(ek)

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

leterhelô réteg

új csapadékvíz szigetelés éselválasztó-védô rétegekkiegészítô HÔSZIGETELÉSrégi csapadékvíz szigetelés(kellôsítve)

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô és felületképzô réteg

5 8 ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK UTÓLAGOS HÔSZIGETELÉSE PINCE- ÉS ÁRKÁDFÖDÉMEK

A pincefödémek utólagos hôszigetelése ugyan kevésbé ha-tékony, mint a külsô légtérrel határos szerkezeteké, de aszerkezet megfelelô mértékû hôszigetelése állagvédelmi és hôérzeti okokból (is) igen fontos.

A szerkezettípus hôszigetelésére a baloldali ábrarészszerinti megoldásban a polisztirolhab vagy kôzetgyapot la-pok egyaránt javasolhatók. Utólagos hôszigetelés estén ahôszigetelés mechanikai rögzítése sok esetben, pl. az elôre-gyártott vasbeton gerendás-béléstestes és elôfeszített vas-beton pallófödémeknél nem lehetséges, ezért csak a ra-gasztásos rögzítés jöhet szóba. Ehhez alulról vakolatlan,vagy durván vakolt födémeknél felületkiegyenlítô réteg (pl.vakolat, simítás) készítése szükséges. Ha a födém mecha-nikai rögzítésre alkalmas, inkább ez a módszer javasolható.

A pinceszint használatától függôen természetesen ke-vésbé igényes mennyezeti felületképzések is alkalmasak le-hetnek, de a hôszigetelô rétegre felhordott hálóbetétes vé-dôréteg elhagyása ekkor sem tanácsos.

A hôszigeteléssel ez esetben sem célszerû takarékos-kodni, hiszen az általában egyszerû, igénytelen felületképzésrévén ez a módszer is az “olcsóbb” utólagos hôszigetelési eljárások közé tartozik.

A jobb oldali ábrarész szerinti szerkezettípus hôszige-telésére elsôsorban az ásványgyapot (kôzet- és üveggya-pot) termékek javasolhatók, mivel ezekkel biztonságosab-

ban megoldható a “felületfolytonos”, hézagmentes hôszige-telô réteg készítése.

Az árkádfödémek utólagos hôszigetelése elvben a pin-cefödémekével azonos módokon történhet, de gyakoribbés energetikai szempontból indokoltabb a jobb oldali ábra-részen látható megoldás: a födém és az álmennyezet vagyburkolat közé elhelyezett hôszigetelés. Természetesen ezesetben is elôfordulhat, hogy a burkolatot vagy álmennye-zetet tartó segédszerkezet mechanikai módszerekkel nemrögzíthetô, és ezért a ragasztással rögzített hôszigetelés a lehetséges megoldás.

Az árkádfödémek valódi “külsô” épülethatároló szerke-zetek, ezért hôszigetelésük megkívánt mértéke is ennekmegfelelô: pusztán a hôérzeti követelmény (vagyis a belsôléghômérsékletnél legfeljebb 2,5 K-el alacsonyabb padlófe-lületi hômérséklet) teljesítése is legalább 0,38...0,42 W/m2Khôátbocsátási tényezôjû szerkezetet, azaz legalább 10-12cm vastagságú hôszigetelô réteget igényel - amibe termé-szetesen a már meglévô hôszigetelés is beleszámít. Ha azenergiatakarékosság szempontját is figyelembe vesszük, ak-kor a kiegészítô hôszigetelés minimális vastagságát 12-14centiméterben határozhatjuk meg. Az álmennyezetes meg-oldásnál egyébként is célszerû ennél is vastagabb hôszigete-lést beépíteni, hiszen itt kisebb testsûrûségû és szilárdságú,azaz olcsóbb hôszigetelô termékek használhatók.

expandált polisztirolhab vagy kôzetgyapot lapok

ragasztva és/vagy mechanikai rögzítéssel

ásványgyapot lap vagy filcálmennyezet vagy burkolat felett

NIKECELL D

AUSTROTHERMAT - H2

TEKTALANC3

ROCKWOOLRP-III, DK

ISOLYTH WF, WP

TOPLAN Nt, Nf

HERALAN KP

anyaga és terméktípusa termékjele

Hôszigetelés

70 8090

100 110 120

75 80

100120 140 160

Hôszigetelés

vastagsága

(mm)

ha az eredeti szerkezet hôátbocsátási tényezôje (W/m2K)

1,1 - 0,9

64 - 54 61 - 5157 - 49

64 - 5457 - 49 52 - 4547 - 41

71 - 64 67 - 6163 - 57

71 - 6463 - 57 56 - 5251 - 47

76 - 71 71 - 6767 - 63

76 - 7167 - 63 60 - 5654 - 51

47 - 42 43 - 3940 - 3737 - 34 35 - 3233 - 30

45 - 41 43 - 3937 - 3433 - 30 29 - 2726 - 25

50 - 47 46 - 4342 - 4039 - 37 37 - 3534 - 33

53 - 50 48 - 4644 - 4241 - 39 38 - 3736 - 34

51 - 48 48 - 4641 - 3936 - 34 32 - 3128 - 27

48 - 45 46 - 4339 - 3734 - 33 31 - 2927 - 26

0,9 - 0,7 1,0 - 0,8 0,8 - 0,6 0,6 - 0,4

pincefödém árkádfödém

Hôszigetelt szerkezet fajlagos hôigénye Q (MJ/m2,év)

1,3 - 1,1

padlóburkolat és aljzata

teherhordó födémszerkezet

álmennyezet (burkolat) felfüggesztése

kiegészítô HÔSZIGETELÉS

álmennyezet (mennyezetburkolat)

padlóburkolat és aljzata

úsztatott kavicsbeton aljzat

technológiai szigetelésúsztatóréteg

teherhordó födémszerkezet

felületkiegyenlítô réteg

kiegészítô HÔSZIGETELÉS

hálóbetétes védôréteg és vékonyvakolat

HÔSZIGETELÉSEK TERMÉSZETES ÉS ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOKBÓLLEGFONTOSABB TUDNIVALÓK 5 9

Hôszigetelések természetes és újrahasznosított anyagokból

Jól tudjuk, hogy mesterséges hôszigetelô anyagaink gyártá-sa rendkívül energiaigényes, és java részük elôállításához -még ha egyébként “ártalmatlan” alapanyagokból is készül-nek - olyan vegyi anyagok, sôt egyes esetekben ártalmasgázok bevitele is szükséges, amelyek ma már megkérdôje-lezik gazdaságosságukat, illetve jövôjüket. A megoldás ter-mészetesen nem gyártásuk megszüntetése, de az energia-takarékossági és környezetvédelmi elvárások megkövetelik“semlegesítésüket”, ami viszont esetenként használati tulaj-donságaik romlásához vezet (lásd például az extrudált po-lisztirolhabok “esetét”).

Van más lehetôség is: az idôközben elfeledett növényieredetû hôszigetelô anyagok használatának újraélesztése,(eredeti természetes, vagy újszerû, feldolgozott formájuk-ban), illetve a hulladékanyagokból (textilipari, faipari, pa-píripari melléktermékekbôl) elôállított, és újrahasznosítotthôszigetelô termékek alkalmazását.

A növényi eredetû hôszigetelô anyagok használatamellett szól, hogy Magyarország termôföldben gazdag or-szág és az EU csatlakozással kapcsolatos feladatai közé tar-tozik az élelmiszertermelés és a munkanélküliség csökken-tése (ami utat nyithat a haszonnövények termesztéséhez ésaz ezzel kapcsolatos vidéki munkalehetôségek megte-remtéséhez), valamint a környezet állapotának javítása.

A megújuló forrásokból származó hôszigetelô anyagokgyártása az utóbbi célt is szolgálja, hiszen ezzel csökkenthe-tô a veszendôbe menô, amúgy a tûz martalékává váló anya-gok mennyisége, vagyis a légszennyezés mértéke is.

Mindkét anyagtípus jellemzôje, hogy:

* alapanyagaik Magyarországon megtalálhatók,

* gyártásuk során igen kevés energiát (2-13 kWh/m3)

használnak fel,

* nem allergének,

* a belôlük készített hôszigetelés nedvesség- és páragaz-

dálkodás szempontjából elônyös,

* az épülethatároló szerkezetek egyszerûbb rétegrend-

del készíthetôk (bizonyos, máskor szükséges szerkezeti

rétegek elhagyhatók).

Összefoglalva az eddigieket megállapíthatjuk, hogy új (vagyinkább régi, jó) módszereket alkalmazhatunk annak a célnakaz érdekében, hogy épületeink építésük és használatuksorán kevés energiát pazaroljanak, az épületek belsô te-eiegészségesek legyenek, a hôszigetelô anyagokat decent-ralizáltan, helyi munkaerô felhasználásával állíthassuk elô, éstermészeti erôforrásaink gazdagsága ne a mezôgazdaságösszeomlását eredményezze az EU csatlakozás során, ha-nem piacképes, egészséges és megújuló forrásból származótermékekkel jelenhessünk meg a nemzetközi piacon is.

Ami a konkrétumokat illeti, a következô természetes é-pítôanyagokat használtuk valaha a tradícionális építésben:* szôr, zuzmó és mohafélék (pl. gerendaházak réskitöltô

anyagaként),* fûfélék (pl. tetôfedésként, csomóba kötve vagy fonato-

san feldolgozva válaszfalaknál),* magasabbra növô len és kender fajok (pl. fali és padló-

kárpitnak feldolgozva, hordozó- vagy kiegészítô anyag-ként, újabban hôszigetelô paplanként is),

* nád- és szalmafélék (pl. tetôfedésre, hôszigetelésre, va-kolatok hordozóanyagaként, válaszfalba építve, hôszi-getelô lapokká formázva, stb),

* fa és faipari termékek, melléktermékek (faházak, falszer-kezetek, burkolóanyagok, apróra ôrölt formában vázasszerkezetbe bedolgozva hôszigetelésként, stb).

Egyiket-másikat ma is használjuk az említett célokra, de ahôszigetelô termékek túlnyomó többségét nálunk ma ás-ványi gyapotokból és mûanyaghabokból készítik. Külföldönazonban gyorsan terjednek a természetes növényi és újra-hasznosított anyagokból készített hôszigetelések, sôt az iselôfordul, hogy ezekhez Magyarországról szállítják az “ol-csó” (vagyis az olcsó magyar munkaerô által válogatott, elô-készített) alapanyagokat.

Magyarországon termesztésre különösen alkalmas nö-vények a len és kenderfélék, melyekbôl az üveggyapothozhasonló hosszúszálú, vagy a fagyapothoz hasonló rövidszá-lú hôszigetelô anyag nyerhetô. Ezek a termékek különösenakkor hasznosak, ha más anyagok allergizáló hatásuk miatt nem kívánatosak.

Új jövôje lehet a nádból készített hôszigetelésnek, hi-szen megfelelô mennyiségben rendelkezésre áll, termôte-rülete tovább növelhetô és a szálanként, kézzel összeválo-gatott termékeken túlmenôen (amelyeket jelenleg Ausztri-ába és Németországba exportálunk tetôfedéshez) az ala-csonyabb minôségi osztályba kerülô anyagok is kiválóan al-kalmasak olcsó nádpalló készítésére. A nád hôszigetelô ké-pessége mintegy 70 %-a az üveggyapoténak, vagyis a “jó”hôszigetelô anyagok közé tartozik. Mivel korhadó anyag,beépítési lehetôségei kötöttek: csak olyan szerkezetbe épít-hetô be, ahol nem veszélyezteti az elnedvesedés. Ilyenek le-hetnek például a nem járható, vagy búvótér alatti padlásfö-démek, és a járhatók is, ha a nádat a járóréteget alátámasz-tó deszka- vagy pallóváz elemei közé helyezzük, vagy a két-héjú, szellôztetett légréteges külsô falak. És persze ide tar-tozik maga a nádfedés is, amellyel beépített tetôterek is le-fedhetôk, télen-nyáron kellemes mikroklímát teremtve a te-tôtéri helyiségeket használók számára.Természetesen nemszabad megfeledkezni a tûzvédelmi követelményekrôl sem:az ilyen hôszigetelésû szerkezetek csak 1-2 szintes, és meg-határozott funkciójú épületeknél jöhetnek szóba.

Vannak (és nem csak a hôszigetelô termékgyártók kö-rében), akik nem szívesen látnák az ilyen anyagok hazaigyártását és elterjedését, a következôkkel érvelve:* nincs elég beépítési tapasztalat: ez részben igaz, de a

hagyományokat fel lehet újítani, másrészt idegen pél-dákból el lehet sajátítani az újszerû beépítés ”titkait”,

* ezek az anyagok érzékenyek a nedvességre: ez részbenigaz, de csak a hibásan készített épületszerkezeteknél,ahol ezekben nedvességtorlódás lép fel (ez egyébkéntminden hôszigetelô anyagra nézve veszélyes),egyébként azonban jó páragazdálkodó képességûek,

* tûzvédelmi szempontból a cellulóz termékek nem meg-felelôek: ez is csak részben igaz, de megfelelôalkalmazás (kezelés és beépítés) esetén alkalmassátehetôk (lásd a késôbbiekben),

* nincs minôsítés a termékekre: ez igaz, de nyilván pótol-ható.

6 0 HÔSZIGETELÉSEK TERMÉSZETES ÉS ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOKBÓL LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK

Vizsgáljuk meg, mi a lényeges különbség az anyagok szerke-zetében és tulajdonságaiban, ami miatt kedvezônek tarthat-juk a cellulóz szálakból készített hôszigetelések használatátépületszerkezeti, épületfizikai és épületbiológiai szempont-ból. Az összehasonlítás másik tárgya a szálas ásványgyapot(kôzet- és üveggyapot), mivel az igen energiaigényes gyár-tású mûanyaghabok alkalmazási területe eltérô, illetve hasz-nálatuk csak bizonyos esetekben elônyös.

Tudjuk, hogy az anyagok hôszigetelô képességét fôkénta termékbe “bezárt” levegô mennyisége, a levegôrészecs-kék (pórusok, üregek, légoszlopok) alakja, mérete, elhelyez-kedése határozza meg. Az ásványgyapotok esetében elsô-sorban a szálak közé bezárt levegô, illetve az anyag testsû-rûsége (ami lényegében és közvetve ugyancsak a levegômennyiségére, illetve a “levegôoszlopok” méreteire utal)határozza meg az anyag hôvezetési tulajdonságát és minô-ségét. A cellulózszálak és a gyapjúszerû termékek esetébenazonban nemcsak a szálak közé bezárt levegô, hanem azüreges falszerkezetû szálakba bezárt levegô, illetve a kiszá-radt sejtek és sejtfalak közötti apró bezárt levegôrészecskékis hozzájárulnak a jó hôszigetelô képességhez.

A párával, nedvességgel kapcsolatos viselkedésük is kü-lönbözô: az üveg- és kôzetszálak nem képesek nedvesség-felvételre, azonban a szerkezetbe jutó nedvesség a szálakközött felgyûlve és a levegô helyét kitöltve lerontják azanyag hôszigetelô képességét, illetve a pangó nedvességbenmegtelepednek a penészedést és allergiás folyamatokatelôidézô baktériumok és gombák.

A természetes szálak maguk is képesek a levegô pára-tartalmát követve bizonyos mennyiségû nedvességet fel-venni és azt leadni (vagyis higroszkopikus tulajdonságuk ré-vén ún. ”puffer” anyagként viselkedni), azaz használatukesetén kisebb a valószínûsége a nedvesség megtelepedé-sének, feltorlódásának. Természetesen alapkövetelmény,hogy a szerkezet rétegfelépítése eleve alkalmas legyen a pá-radiffúziós folyamatok akadálymentes lejátszódására, a szer-kezetbe jutó nedvesség áteresztésére, vagyis a feladat ”lé-legzô” (de ugyanakkor megfelelô légzárású) szerkezet meg-valósítása.

A cellulóztermékek alkalmazásának sarkalatos pontja atûz elleni védelem Egyes külföldi gyártók részben az anyagelôkezelésével (pl. a svéd ECOFIBER anyag esetében a BO-RON márkanevû, boracid - borax dekahydrat tartalmú, tûz-gátló, korhadást és gombásodást gátló anyaggal) érnek eleredményt, de olyan termékeket is piacra dobnak, amelyekolyan apró és tûz ellen kezelt szálakból állnak, amelyekbena közbezárt levegôrészecskék kicsinysége nem teszi lehe-tôvé a tûz gyors terjedését, csak az anyag lassú szenesedé-sét.

A cellúlóz alapú hôszigetelésekkel készített szerkezetek“lélegzôképesek”: a külsô térbôl oxigén kerül a belsôbe,míg a széndioxid a belsô térbôl a külsôbe vándorol.

A cellulózra vonatkozó jellemzôk közül minden igaz azújrapapírból készülô hôszigetelô anyagokra, itt csupán arrakell figyelemmel lenni, hogy ezek a termékek tartalmaznakfestékmaradványokat, és a fehérítô eljárások miatt klórma-radványokat is. Vagyis ez az anyag kevésbé javasolt lakóhe-lyiségeket határoló szerkezetek hôszigetelésére mindaddig,amíg a mellékanyagok kivonása nem megoldott.

Különbözô hôszigetelô anyagok ökológiai jellemzôirôl a kö-vetkezô táblázat ad számszerû információkat:- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -Jellemzôk expandált üveggyapot cellulóz

PS-hab 60 kg/m3 s z á l- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -C O2 szennyezés g/kg 2312 2130 1 1 2S O2 szennyezés g/kg 20.7 15,5 1 , 4é l e t t a r t a m é v 4 0 8 0 4 0gyártási energia MJ/kg 96,3 45,2 3 , 7- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Mûszaki jellemzôk

Az ECOFIBER márkanevû cellulóz alapú hôszigetelô anya-gokat több változatban : újrahasznosított papír, könnyû fa-gyapot formájában, illetve ezek kombinációjaként gyártjákés forgalmazzák Svédországban. A termékeket könnyûszer-kezetes külsô falak, födémek, padlásfödémek és magastetôkhôszigetelésére használják. Az anyagok fôbb mûszaki jel-lemzôi a következôk:

* Testsûrûség külsô falakban, szórt: 44 kg/m3

külsô falakban, elôregyártott: 60 kg/m3

födémekben, szórt : 25 kg/m3

magastetôkben, szórt: 42 kg/m3

* Hôvezetési tényezô átlagosan 0,041 W/mK* Levegôtartalom: 85-92 %* Nedvességfelvétel: 1 liter/m3

* Károsanyag kibocsátás: formaldehyd 0,000003 mg/g* Gyártási energiafelhasználás: 5 kW/m3

* Beépítési anyagveszteség: minimális* Tûzvédelem: átszenesedés ideje 5-15 cm/óra* Tûzvédelem, gombásodás és korhadás elleni védelem:

BORON (boracid, borax dekahydrat) adalékkal* Anyagár: 200-600 SEK/m3 (6000-18000 Ft/m3)

Egyre többször kerül elôtérbe az épületek ökológiai ér-tékelése. Ezt évek óta folyamatosan végzi a svájci illetôségûBauBioDataBank-ot gondozó csoport is. Az értékelés soránaz egyes szerkezetek alkalmassága értékelô-összehasonlítótáblázatok, illetve Öko-Index formájában jelenik meg. Ez azértékelés egyértelmûen rávílágít arra, hogy ha a felvetettkérdéskör társadalmi és mezôgazdasági aspektusát nem isvesszük figyelembe, a cellulóz alapú hôszigeteléseknekcsupán az ökológiai jellemzôk révén is egyre nagyobbszerepet kell kapniuk.

A következô oldalakon az ECOFIBER márkanevû fagya-pot, illetve újrahsznosított papír alapú hôszigetelések hasz-nálatának két lehetôségét mutatjuk be hazai adaptálásban.A táblázatokban megjelenô fajlagos hôigény-értékek(MJ/m2,év) közvetlenül utalnak az egységnyi felületû épület-határoló szerkezetek várható hôveszteségére.

HÔSZIGETELÉSEK TERMÉSZETES ÉS ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOKBÓLKÜLSÔ FALAK HÔSZIGETELÉSE 6 1

Svédországban a cellulóz alapú hôszigeteléseket egyaránthasználják a hagyományos és modern gerendaházak és fa-vázas épületek hôszigetelésére és meglévô épületek utóla-gos hôszigetelésére.

A külsô falak esetén többféle beépítési mód járatos. Azegyik, amikor favázas épületeknél a vázszerkezet és az elôrefelszerelt burkolólemezek (tulajdonképpen bennmaradó“zsaluzatok”) között kialakuló térbe fújják be géppel az elô-nedvesített anyagot Az enyhe túlnyomás révén a gyapot-szerû anyag a tér minden szegletébe eljut, minden zugot ki-tölt, bármilyen formát felvesz és a szerkezeti csatlakozások-nál homogén hôszigetelést képez.

A másik megoldásnál elôregyártott falelemeket készítenek:a hôszigetelô anyagot páraáteresztô tulajdonságú építôle-mezek (pl. farostlemezek, hullámosítással merevített kar-tonlemezek - mint zsaluhéjak) közé töltik 20-25-35 cmvastagságban. Az így legyártott szintmagas elemeket váz-szerkezet közeiben helyezik el. A keretszerkezet és a fale-lemek tetszôleges méretben készíthetôk és egyedi gyártás-ra is mód van.

A harmadik szisztéma szerint a nedvesített, gyapotsze-rû anyagot több rétegben “lövik” fel a felületre (pl. homlok-zati falakra, lakást elválasztó falakra), és az “megkötve” a fe-lületen hôszigetelô bevonatot képez a falburkolat mögött.

Az ilyen hôszigetelésû falszerkezetekkiváló hôszigetelô képessége nemvitatható, és egy bizonyos határigtetszés szerint növelhetô, vagyis a télihôvédelem és a fûtési energia-takarékosság szempontjából elônyösszerkezetek. Mivel azonban a falszer-kezetek fajlagos tömege csekély,hôtároló és hôcsillapító képességük iskedvezôtlen annak ellenére, hogy abeépített növényi eredetû anyagokfajhôje jóval magasabb, mint a szilikátalapú építôanyagoké. A magyar-országi klímatikus viszonyok között anyári hôvédelem ezért valamilyen“rásegítô” megoldást igényel.

Az egyik ilyen - épületgépésze-ti - megoldás a klimatizálás, deez nem mindenki számára elér-hetô és egyébként is aggályos.Az épületszerkezeti megoldá-sok közé tartozik az ábrán lát-ható kéthéjú, szellôztetettlégréteges falszerkezet kiala-kítása, amelynél a gravitáció és aszél hatására a légrétegbenmozgó levegô “hûti” a hôszi-getelt ”falmag” külsô felületét,és így a homlokzatburkolattulajdonképpen “napernyô”-ként is funkcionál. Fontos a sze-relt homlokzatburkolat anya-gának megválasztása is: ilyenszempontból a faburkolatok alegelônyösebbek.

Nemkülönben fontos, hogy ahôszigetelés zsaluzatát képezôépítôlemezek csekély pára-diffúziós ellenállásúak legye-nek: ez a biztosíték arra, hogy aszerkezet valóban “lélegzô”legyen, ne következhessen beszerkezeten belüli párakicsa-pódás, az érzékeny hôszige-telô anyag elnedvesedése.Belsô oldali párafékezô rétegbeépítése nem szerencsés,mivel ilyenkor a belsô tér pá-ratartalma túlzott mértékbenmegemelkedhet. Igen fontosmég a falszerkezet légzárásá-nak megoldása is az elemcsat-lakozásoknál és a nyílászárószerkezetek körül.

szerelt homlokzatburkolat (pl. faburkolat)

burkolatrögzítô váz + szellôztetett légréteg

építôlemez zsaluzat, illetve bennmaradó zsaluzat

szórt cellulóz HÔSZIGETELÉS

építôlemez zsaluzat, illetve bennmaradó zsaluzat

felületképzô réteg (festés, tapéta)

ECOFIBER

250270290310330350

Szerkezettípus

Kéthéjú, szellôztetettlégréteges külsô fal

terméktípusa vastagsága (mm)

Szórt cellulóz hôszigetelés Hôszigetelt falszerkezetfajlagos hôigénye

Q (MJ/m2,év) átlagos hôátbocsátási tényezôje

k (W/m2K)

636057535047

0,190,180,170,160,150,14

6 2 HÔSZIGETELÉSEK TERMÉSZETES ÉS ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOKBÓL PADLÁSFÖDÉMEK HÔSZIGETELÉSE

A cellulóz alapú hôszigetelô anyagok régi és új padlásfödé-mek hôszigetelésére egyaránt alkalmasak. A leggyakrabbanelôforduló, ún. borított gerendás fafödémek utólagos hôszi-getelése történhet a felsô (esetenként amúgy is cseréreszoruló, máskor a faanyagvédelmet követôen részben visz-szaépíthetô) deszkaborítás elbontása után, a gerendaközökkitöltésével, ha a padozatot “járható”, vagy kismértékbenterhelhetô funkcióval kívánjuk használni. Ekkor azonban ahôszigetelés csak a fagerendák magasságával (18-24 cm)azonos vastagságú, ráadásul a gerendák hôhidakat képez-nek, ami 15-20 %-os hôveszteség-növekedést eredményez.A hôszigetelô réteg és a padozat között a szálas anyag

felporzását gátló vékony páraáteresztô réteg, javasolhatóangeotextília (pl. TYPAR) helyezendô el. Ha a felújított pad-lásfödém nem járható kivitelben készül, vagy a hôszigetelésbúvótér alatti födémbe kerül (ilyenek például a belsô térd-falas tetôtérbeépítéseknél keletkezô szûk, folyosószerû te-rek), a hôszigetelés vastagsága nem korlátozott (Svédor-szágban például 50-70 cm vastagságban szokásos), legfel-jebb a tetôszéleken kell gondoskodni a hôszigetelés lehatá-rolásáról. A már ritkaságszámba menô csapos gerendafö-démeknél és az új padlásfödémeknél vagy ez a megoldás al-kalmazható, vagy pedig a hôszigetelô anyag a padozatotalátámasztó pallóváz elemei közé tölthetô.

szórt cellulóz HÔSZIGETELÉS(felsô deszkaborítás felett)

födémszerkezet

felületkiegyenlítô réteg (vakolat, simítás)felületképzô réteg (pl. festés, tapéta)

szórt cellulóz HÔSZIGETELÉS(felsô deszkaborítás felett)

deszkaborításfelporzást gátló réteg (pl. geotextília, csakfödémgerendák közötti hôszigetelés esetén)szórt cellulóz HÔSZIGETELÉS(födémgerendák között)deszkaborításnádvakolat + felületképzô réteg (festés)

A szerkezettípus egyik elônye,hogy mivel a hôszigetelô rétegpáraáteresztô, a szerkezetlélegzô, a rétegfelépítés követia “belülrôl kifelé haladva egyrekisebb páradiffúziós ellenállásúrétegek sorolása” ökölszabályt.Ez azt jelenti, hogy páravédelmi(ez esetben párafékezô) rétegnem szükséges. Természetesenitt különösen fontos a tetôhéja-lás vízhatlan minôsége, ami újépítkezésnél a megfelelô alá-téthéjazat elhelyezésével eleveteljesül, de errôl meglévôpadlásfödémek utólagos hô-szigetelése esetén is gondos-kodni kell.

Kivitelezéskor a munkaterületelôkészítése lényegében csak afelületek megtisztítását, a hô-szigetelô réteg tetôszéli “zsalu-zatának” elkészítését, illetvemeglévô fafödémek esetén afaszerkezetek “szabad” felü-leteinek védôkezelését jelenti. Acellulóz hôszigetelô anyag ezesetben is csövön érkezik abeépítés helyére, akárcsak a hely-színen készített külsô falaknál.Vízszintes helyzetû szerkezetrôlés felûlrôl történô munkavég-zésrôl lévén szó, a kivitelezés ésaz elkészült hôszigetelés ellenôr-zése rendkívül egyszerû és gyors.

ECOFIBER

200250400450500550

Szerkezettípus

Padlásfödém

terméktípusa vastagsága (mm)

Szórt cellulóz hôszigetelés Hôszigetelt padlásfödémfajlagos hôigénye Q (MJ/m2,év) átlagos hôátbocsátási tényezôje k (W/m2K)

bor.gerendás födém 806640373330

736037333030

0,240,200,120,110,100,09

0,220,180,110,100,090,09

vasbeton födém bor.ger. födém vb. födém

ÚJSZERÛ ENERGIAFORRÁSOK ÉS HÔTERMELÔ BERENDEZÉSEK 6 3

Újszerû energiaforrások és hôtermelô berendezések

(kiegészítés)

Meglévô épületek esetén a hagyományostól eltérôenergiaforrások alkalmazási lehetôségei kapcsán kétnagyságrendrôl érdemes beszélni.

Az egyedi berendezések esetén a környezetkímélô, tisztábbtechnológiák alkalmazása csak egy egyén illetve egy családdöntése. A berendezések léptéke valamint a szükségestérigény miatt elsôsorban családi házas beépítés esetén,fôleg vidéki környezetben számba vehetô megoldások. Ama elérhetô berendezések - némileg magasabb áron - valósalternatívát tudnak adni a szén- olaj- sôt a gázalapú családienergiatermelô rendszerek nyújtotta kényelmi komfortra.

Az egy család által, meglévô épületekre jó eséllyelalkalmazható megoldások a következôk:

• Napenergia hasznosítás fûtésre, melegvíz termelésremelegvizes kollektorokkal,

• biomasszatüzelésû berendezések üzemeltetése.Ezen környezetbarát és energiatakarékos megoldásokat

a házi fûtési rendszerek felújítása során érdemesbetervezni, megvalósítani.

A csoportos berendezések vidéki és városi környezetbenegyaránt alkalmazhatók. A megvalósítást nagybanmegnehezíti az új beruházásokhoz képest, hogy az egyesfogyasztók fûtési rendszere valószínûleg egymástól eltérôállapotban van, így egy rendszercsere sem technikailag, semszociológiailag nem optimalizálható.

A megvalósítást tovább nehezítik az eltérô jövedelmiviszonyok, és a meglévô rendszerek üzemközbeniváltásával járó kellemetlenségek (pl.: árokásás, forgalom-elterelés, stb.).

A fenti nehézségek mellett azonban az új épületekesetén ismertetett megoldások mindegyike elképzelhetômeglévô épületek esetén is:

• kapcsolt hôtermelés, • kétfázisú szemétégetés,• depóniagáz hasznosítás• biomassza hasznosítás• geotermikus energia hasznosítás.

Az itt leírt lehetôségeket a kötet 40. oldalától ismertettükrészletesen.

Két példa a napenergiahasznosító berendezések alkalmazására

Biomassza tüzelésû erômû

6 4 A KÖZLEKEDÉSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSE

Összefoglalás

Amikor építészek körében energiahatékonyságról, energiamegtakarításról beszélünk, a közlekedési energia felhasználástémaköre ritkán kerül szóba, holott egy háztartás a fûtésrefordított energiával nagyságrendileg azonos mennyiségûenergiát fordít közlekedésre. Az energiafelhasználás mellettjelentôs környezetterhelô tényezô a gépkocsik általkibocsátott CO2, és egyéb légszennyezés. Nagyságrendjérejellemzô adat, hogy Ausztriában az összes CO2 k i b o c s á t á s1/3-a, az összes légszennyezés fele származik aközlekedésbôl.

Az egyéni építtetôk, sôt a gyakorló építészek is kevésbefolyással lehetnek a közlekedési energia fogyasztáscsökkentésére, mivel a számba vehetô alternatívák csakjelentôs önkormányzati, politikai akarattal, átgondolt hosszútávú településfejlesztési koncepciók során valósíthatók meg.Az igazán életképes, jó megoldások csak valós társadalmirészvétellel képzelhetôk el. A jelenlegi gyakorlat szerinti párhetes civil véleményeztetési "folyamatok", illetve a 4 évesciklusokban való gondolkodás nem vezethet optimálism e g o l d á s h o z .

A közlekedési energiafogyasztásért elsô sorban aszemélygépjármû forgalom a felelôs. A személygépkocsiknaka tömegközlekedéshez képest hatszor akkora energia éskáros anyag kibocsátásuk van. A gépjármûvek nagy számamiatti növekvô úthálózat és parkolófelület igény, azajterhelés és a káros anyag kibocsátás lakhatatlanná teszi avárosokat. Vidéken, a kisebb forgalomterhelés miatt aprobléma kevésbé jelentkezik, de városi környezetbenaggasztó trendeknek lehetünk szemtanúi.

Magyarországon 1960-tól 1995-ig a városi lakosságaránya 42%-ról 64%-ra emelkedett. Az elmúlt évekbenpedig a belvárosok elnéptelenedése, az agglomerációbatörténô kiköltözés vette kezdetét. A folyamatot támogatja agazdaság erôsödése, a kertes övezetek presztízse, és apolitikai akarat.

A városok ilyen jellegû terjeszkedése azonbanszemélygépjármû nélkül lakhatatlan településhálózatkialakulását eredményezi. A folyamat káros hatásai jóltanulmányozhatók az amerikai városok esetén, illetveEurópa egyik nagy kertvárosi kísérletén az angliai MiltonKeynes példáján.

Amennyiben minden család rákényszerül aszemélygépkocsi használatára, ez további problémákat szül,hiszen a kocsikkal járó nagyobb szabadság a felmérésekszerint további közlekedési igényt generál.

A közlekedési energia felhasználásának csökkentésére akövetkezô fô stratégiai utak járhatók:• a közlekedési igény növekedésének megakadályozása,• a közlekedési igény csökkentése.Mindkét lehetôség alapvetô eszköze a tömegközlekedésf e j l e s z t é s e .

A stratégiák megvalósítására a következô tennivalók,prioritások körvonalazódnak:• A "barna mezôs" fejlesztések elônyben részesítése a "zöld

mezôs“ beruházásokkal szemben. • Törekedni kell arra, hogy a szükséges közlekedési igény

gyalogos, biciklis és egyéb tömegközlekedési lehetôsé-gekkel kielégíthetô tegyen.

• "Zöld mezôs" beruházások esetén a városok kompaktjellegû fejlesztése közepes beépítési intenzitással, aszükséges intézményi, kulturális infrastruktúra meg-teremtésével. A területhasználat során a vegyes funkciójúbeépítést kell preferálni, hogy a lakóhely és munkahelyközötti távolság minél rövidebb úton és idô alatt leküzd-hetô legyen.

• Vizsgálni kell az "információs társadalom" nyújtotta azontechnológiai lehetôségek alkalmazási területeit, melyekcsökkenthetik a közlekedési energiaigényt (pl.: távmunka).

KÖZLEKEDÉSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSE

Los Angeles egyikelôvárosa [65]

Egyéni közlekedésTömegközlekedés Új utazások egyéni

közlekedéssel

Tömegközlekedésrôlegyéni közlekedésretörténô váltás

Egy átlagos keresôvel rendelkezô londoni háztartás autóbusz járatokkal közepesenellátott területen. (Wotton, 1993)Gépkocsi birtokában jelentôsen nô az egyéni közlekedés igénye

autó nélkül egy autóval

6 5A KÖZLEKEDÉSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSE

A jegyzet tematikája szerint összefoglaljuk a közlekedésienergiaigény csökkentésének lehetôségeit, röviden össze-gezve az egyes lehetôségekben rejlô potenciálokat.

A lehetôségeket a mai jellemzô gyakorlattal és tenden-ciákkal vetjük össze, mely a következôképp összegezhetô: Aklasszikus városok népessége csökken, vagy stagnál, míg avárosok körüli területek a hobbykertek illetve a környezôtelepülések kontrolálatlan beépülésével nônek.

Az igénybe vett területek kis intenzitással, alacsonybeépítéssel épülnek be. A koncentrálatlan, szétterülô jellegmiatt a tömegközlekedés, az úthálózat, a teljes körûinfrastruktúra nem képes követi a növekedés ütemét. Mivela munkahelyek jórészt a városban maradtak, és atömegközlekedés csak részlegesen épül ki, jelentôsgépkocsiforgalom indukálódik: a környezô településeklakosságának többsége a hét minden napján, naponta 60-70km-t utazik saját gépkocsijában.

A közlekedési energiafelhasználás csökkentése /1.Lehetséges módszer "Barna mezôs" beruházások Jobb tömegközlekedés alternatívája

Befektetési igény

Megvalósíthatóság idôpontja

Fenntartási igény

Lehetséges energia-megtakarítás

Érintettek

Társadalmi elfogadhatóság

Kockázatok

Szociális hatás

Építészeti aspektusok

A meglévô ipartelepek bontása, új városszerkezeti koncepciókidolgozása, új épületek megépítése.A konkrét helyszínek alapján számítandó.

A lehetséges befektetési igény a szükséges intézkedések függvényébenszéles sávban mozoghat. A lehetséges intézkedések:- A meglévô busz/vasút járatok sûrítése,- a tömegközlekedés gyorsítása külön közlekedési sávok kialakításával,- új jó utazási körülményeket biztosító szerelvények üzembe állítása,- új busz/vasútvonalak indítása, stb.A pontos igény a konkrét helyszín, adottságok ismeretébenszámítandó.

A mai magyar gyakorlatban a tervezôk, döntéshozóknézôpontjának átformálása szükséges. Csak ez után képzelhetôel, hogy a lakosság is érdekelt legyen a "barna merôs"beruházásokban, mely fizetôképes kereslet kialakulásához vezet.kb.: 5-6 év

A választott beruházás nagyságrendjétôl függôen néhány hónap alattvéghez vihetô átszervezésektôl, a hosszabb idôt igénybe vevôgépjármû vásárlás, útcsomópont átalakításokon keresztül az évetigénybe vevô vonalkiépítésekig sokféle alternatíva.

A jelenlegi szétterülô városi folyamatokhoz képest jelentôsenkevesebb fenntartási igény.A konkrét helyszínek alapján számítandó.

Az egyedi (személygépkocsis) alternatívához képest több közösségierôforrást igényel, amely költségek azonban átháríthatók a tömeg-közlekedést rendszeresen igénybe vevô lakosságra (bérletek, stb.)

Az intézményi, közmûfejlesztési megtakarításokkal nem számolva,amennyiben azt vesszük alapul, hogy az agglomerációba napigyakorisággal történô gépkocsi használat helyett rövidebb távon,a városon belül, minden nap tömegközlekedéssel érik el akeresôk munkahelyüket, éves szinten 94%-os megtakarításérhetô el !!!

Amennyiben a tömegközlekedés olyan mértékben kiépül, hogy azagglomerációban lakók hetente átlagban csak egyszer használjákgépkocsijukat, a hét további négy napján a tömegközlekedést vennékigénybe, éves szinten mintegy 60%-os megtakarítás lenne elérhetô.

1) tervezôk,2) önkormányzat,3) hatóságok,4) lakosság, civil szervezetek,5) politikusok

1) önkormányzat,2) tömegközlekedést üzemeltetô vállalat,3) hatóságok: 4) lakosság

Jelenleg a nagypolitikai, várospolitikai, társadalmi, szociológiaifolyamatok mind a "barna mezôs" beruházások ellen hatnak.

Jelen általános értékrendbe kevésbé illeszkedik a tömegközlekedés,mivel a gépkocsi presztízs és kényelmi okokból prioritást élvez.A gépkocsik üzemeltetési költségeinek rohamos emelkedésével azonbangazdasági nyomás várható a személygépkocsi forgalom csökkentésére.

A társadalmi elfogadhatóság, és a megvalósítás várható idôpontjamiatt rövid távon lehetetlen, közép távon kockázatos, hosszútávon viszont elengedhetetlen.

A társadalmi elfogadhatóság, illetve a helyi lakosság és önkormányzaterejét, hatáskörét jellemzôen meghaladó beruházás megnehezíti akivitelezést.

A kertes övezetekhez képest várhatóan magasabb beépítésiintenzitás, a meglévô városszövetek, kulturális intézményekközelsége élénkebb közösségi és civil élet kereteit valószínûsíti.

A tömegközlekedés nagyobb lehetôséget biztosít az emberikapcsolatok kialakulásához, mint a szigetszerû individuálisszemélygépkocsi forgalom.

Fokozott figyelmet kell fordítani a magas építészeti nívóelérésére, mely záloga a lakossági elfogadhatóságnak. Kiemeltenkell kezelni a közterek és a közlekedési megoldásokkialakítását.

A kellô számú és minôségû tömegközlekedési csomópontok,megállóhelyek, egyéb közlekedési kapcsolatok kialakítása gondosépítészeti tervezést igényel.

6 6 A KÖZLEKEDÉSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSE

Közlekedési energiafelhasználás csökkentése /2.Lehetséges módszer Beépítés sûrûsége, vegyes területhasználat Távmunka lehetôsége

Befektetési igény

Megvalósíthatóság idôpontja

Fenntartási igény

Lehetséges energia-megtakarítás

Érintettek

Társadalmi elfogadhatóság

Kockázatok

Szociális hatás

Építészeti aspektusok

Jellemzôen nem igényel különösebb anyagi ráfordítást, abeépítési terv kialakításakor, a megvalósulás önkormányzatikontrollja során igényli az önkormányzati döntéshozók és atervezôk ez irányú szándékát.

A szükséges nagyságrendtôl függôen (saját házhoz kapcsolódó irodátóla Teleházakig) nagyságrendileg különbözô igény várható: kb. 1-40 mFt

Az egyébként is szükséges rendezési terv elkészítéséhez, ésegyeztetéséhez képest nem igényel különösen többletidôráfordítást.

A lakáshoz/házhoz kapcsolódó iroda, mûhely, stb. a ház építésévelegy idôben, központi Tele-ház a rendelkezésre álló forrásokfüggvényében pár év.A távmunka technikai, informatikai feltételrendszere jelenleg nagyrészrendelkezésre áll, azonban várhatóan csak évek (5-10) múlva épülhetbe a napi gyakorlatba.

A sûrûbb beépítés, rövidebb út- és közmû hálózat kertesbeépítéshez viszonyítva alacsonyabb fenntartási költségeketvetítenek elôre.

A helyben szükséges épületek illetve épülettoldalékok nem képviselnekjelentôs fenntartási ráfordítást. A pontos összeg a konkrét helyszínalapján számítható.

A sûrûbb beépítés út- és közmû beruházási megtakarításán,valamint a várható fûtési energia megtakarításon túl azzalszámolva, hogy a lakosság jó része helyben jutmunkalehetôséghez, így átlagban 3 helyi közlekedés (gyalogos,bicikli) mellett kétszer kell gépkocsival a városba eljutni.Ez esetben 55%-os közlekedési energia megtakarítás várható.

Mint a "Beépítés sûrûsége, vegyes területhasználat" esetén, azzal akülönbséggel, hogy a távmunkával élni tudó munkavállalók köreszûkebb, mint az elôzô esetben.A várható energiamegtakarítás: kb. 30%

1) önkormányzat2) tervezôk

1) lakosság,2) önkormányzat,3) távmunkát lehetôvé tévô munkáltatók

A mai magyar társadalmi értékrend az individualizmust messzemagasabb prioritásként kezeli, mint a csoportos házépítés általnyújtható gazdasági és ökológiai elônyöket. Ezen szabályozásvárható elfogadhatósága negatív.

A munkáltatók részérôl jelentôs ellenállás tapasztalható a távmunkaellen. A lakosság körében megvan ezen technikai lehetôség iránt azigény, illetve sokan ma is élnek vele.

Túlságosan zsúfolt beépítés nem biztosít kellô mozgásteret azegyéni igények kielégítésére. Az építészeti tervezés nagyobbgondosságot igényel, mint családi házak esetén. Kellô kvalitásúépítészek bevonása nélkül negatív példák jöhetnek létre.

Nem kellôen ismert ezen új technikai lehetôséggel együtt járóveszélyforrások köre (technikai problémák, szociális problémák, stb.).További kockázatot jelent az a tény, hogy nem általánosítható mindenszakmára. Ezzel jelentôsen romlik a közlekedési energiafogyasztáscsökkenésében várható hatása.

1) A kulturális, szórakoztató intézmények gazdaságosan helybenis megvalósíthatók.2) A sûrûbb beépítés nagyobb lakósûrûséget eredményez, melytöbb lehetôséget kínál emberi kapcsolatok kiépítésére.

A helyi közösségi irodák valószínûleg pozitív szociális hatással vannaka közösségi életre, a lakáson/házon belüli munkahelyek egyébközösségi tér hiányában azonban valószínûleg fokozzák azelidegenedés érzetét.

Az egységes kép és a monoton megjelenés közötti ellentétfeloldása magas építészeti kvalitást követel. Különös figyelmetigényel a gyalogos és kerékpár utak és létesítményeikmegtervezése, megépítése.

Problémás lehet a lakáshoz csatlakozó irodatoldalékok kérdése, a magánés nyilvános terek kapcsolata.A közösségi irodaház esetén helyt kell biztosítani egyéb szociális,kulturális, szórakozási egységeknek.

6 7A KÖZLEKEDÉSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSE

"Barna mezôs" beruházások

A városok szétterülése csak úgy akadályozható meg, hogyvalós alternatívát tudunk felmutatni a városon belül, melyrea "barna mezôs" területek kellô teret biztosítanak. Aszétterülés folyamata gazdaságilag, szociológiailag ésökológiailag káros folyamatokat indukál.

Mind az amerikai, mind a nyugat-európai városfejlesztôkegyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a "barna mezôs"fejlesztésekre, mivel azok a következô, gazdaságilagkimutatható elônyökkel bírnak:• növelik a helyi önkormányzat adóbevételeit,• már kiépített színvonalas infrastruktúrával rendelkeznek,

mely lokálisan és globálisan is költség és terheléscsökkentô tényezô.

Azonban minden "barna mezôs" beruházás fô alapelve kellhogy legyen, hogy az egyes épületek rehabilitációja helyettelsôdlegesen a városszerkezet megújítására kell törekedni.

A nyugati országok, és hazai viszonylatban a városok életeegyre inkább tolódik az indusztriális tevékenységektôl az

informatikai szolgáltatások felé. Ez egyre több embernekteszi lehetôvé, hogy lakóhelyéhez közel, tiszta környezetbenvégezhesse munkáját. A városok "barna mezôs"fejlesztésekor (pl. volt ipari területek rehabilitációja) a helyilakók bevonásával közepes intenzitású, vegyes funkciójúterületek kialakítása felé célszerû törekedni. A lakó és irodaifunkció egyaránt kívánatos ezeken a területeken, hiszen abelváros közelsége, jó tömegközlekedési kapcsolatai élénkkétirányú forgalmat tesznek lehetôvé.

A lakófunkció és az irodai, közéleti funkció vegyítéseidôben elosztja a területre jutó terhelést, és állandó életteltölti meg a köztereket. A közepes sûrûségû beépítéslehetôvé teszi, hogy a lakások olyan távolságba lehessenek aszükséges közintézményektôl, hogy azok gyalogosan, vagytömegközlekedéssel racionálisan elérhetôk legyenek.

A gyalogos és bicikli utak kialakításakor a megfelelôtávolság mellett hangsúlyt kell fektetni az út során várhatólátványra. Szép környezetben akár 2-3 km-t is szívesensétálnak az emberek, míg veszélyes, koszos, kihalt utakonpár méter is soknak tûnik.

A beépítés sûrûsége és a lakosonkénti üzemanyag-fogyasztás között kapcsolatmutatható ki a világ nagyvárosait elemezve. [65]

Beépítési sûrûség (személy/ha)

80 000

60 000

40 000

20 000

0

Houston

Phoenix

Detroit

Denver

Los AngelesSan Francisco

BostonWashington DC

Chicago

New YorkBrisbane

MelbournePerth

Adelaide

Sydney Toronto

Egyesült Államok

Ausztrália

Zürich

Hong KongMoszkva

Tokyo

Szingapúr

EurópaKoppenhágaBécs

HamburgPárizs

StockholmFrankfurt

BrüsszelMünchen

Ny. BerlinAmsterdam

LondonÁzsia

0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300

6 8 A KÖZLEKEDÉSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSE

Jobb tömegközlekedés alternatívája

Az összefoglaló táblázatok tanulsága, hogy a várostelhagyókat követô tömegközlekedés fejlesztése vetíti elôrea legkisebb befektetéssel legnagyobb eredményt elérôalternatíva vízióját.

Feltétlenül hangsúlyozni kell azonban, hogy hosszú távúvárosfejlesztési koncepciók nélkül ezen fejlesztésimegoldások is csak tüneti kezelést nyújtanak, a közlekedésitávolságok továbbra is jelentôsek maradnak. A jelenlegivárosfejlesztési passzivitás, eszköztelenség magábanhordozza azt a problémát, hogy a kis beépítésû, nagykiterjedésû területeken technikailag szinte megoldhatatlan agazdaságos tömegközlekedés kialakítása.

Beépítés sûrûsége, vegyes területhasználat

A városok fejlôdése mindig valamely tervezett spontán,majd ismét tervezett folyamatok váltakozása. Példa erre aciklikusságra a kezdeti városfallal övezett városok körülielôvárosok megjelenése, majd a városba olvadása, abeépítés, közlekedési rendszer kialakítása.

Európában történetileg jellemzô volt ez a fejlôdés, melyjól körülhatárolt városhatárral rendelkezô, jellemzôencentrális települések kialakulásához vezetett.

A középkori városban az ipari (manufakturális)tevékenységek, lakó, közösségi funkciók azok hely, ésanyagigénye miatt még megfértek a településen belül. Akülönbözô funkciók területileg egymásba olvadtak, ígycsökkentve a közlekedési igényt.

Intézmények lakhelytôl való távolsága, az intézmények felállításához szükséges lakó-létszám [65]

A táblázat azt illusztrálja,miként csökken a köz-lekedés energiaráfordí-tása, amennyiben he-tente öt helyett csak egynap használja valakiszemélygépkocsiját napi70 km utazásra.

k m / 1 k W h E n e r g i afogyasztás a

háztartás teljeséletciklusa alatt

( k W h )

E n e r g i af o g y a s z t á s

/ h ó

E n e r g i af o g y a s z t á s

/ h é t

H e t ig y a k o r i s á g

E n e r g i a -f o g y a s z t á s

/ n a p

Távolság ( k m )

Összesen 103,71 5 393,14 431 451,11 6 0 , 8 2

4 nap b u s s z a l 6 , 1 7 7 0 , 0 0 1 1 , 3 5 4 , 0 0 45,38 2 359,81 188 784,44

1 nap g é p k o c s i v a l 1 , 2 0 7 0 , 0 0 5 8 , 3 3 1 , 0 0 58,33 3 033,67 242 666,67

Várható energiamegtakarítás a jelenlegi

állapothoz képest( % )

A táblázat azt illusztrálja,miként csökken a köz-lekedés energiaráfordí-tása, amennyiben átla-gosan a környezô tele-pülések lakói hetente öthelyett csak két naphasználják személygépko-cs i jukat nap i 70 kmutazásra.

k m / 1 k W h E n e r g i afogyasztás a

háztartás teljeséletciklusa alatt

( k W h )

E n e r g i af o g y a s z t á s

/ h é t

H e t ig y a k o r i s á g

E n e r g i a -f o g y a s z t á s

/ n a p

Távolság ( k m )

Összesen 116.67 6 066.67 485 333.33 5 5 . 9 3

3 nap g y a l o g o s / k e r é k p á r 0 . 0 0 3 . 0 0 0 . 0 0 3 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0 0 . 0 0

2 nap g é p k o c s i v a l 1 . 2 0 7 0 . 0 0 5 8 . 3 3 2 . 0 0 58.33 6 066.67 485 333.33

Várható energiamegtakarítás a jelenlegi

állapothoz képest( % )

E n e r g i a f o-g y a s z t á s

/ h ó

A KÖZLEKEDÉSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSE 6 9

Az ipari városok termelési mérete túlnôtt ezen az emberiléptéken, és a nagy kiterjedésû ipartelepek mellékoncentrált, egészségügyileg és szociálisan sterilizált lakó,intézményi funkciót hozott létre.A motorizáció elôszörÉszak-Amerikában tette lehetôvé, hogy mindenki egyéniszabadságát, és az "amerikai álmot" megvalósítva "függetlenülés emancipáltan" önálló kertes házba költözhessen. Mint azLos Angeles (63. oldali kép), vagy Phonix példája is mutatja,ez a folyamat óriási kiterjedésû, csak gépjármûvel(vekkel)lakható város kialakulását eredményezte (lásd mégKlímatudatos településtervezés fejezetet).

Jelenleg Magyarországon is ennek az amerikanizálódótendenciának, a városok szétterülésének vagyunk tanúi. Afokozatosan szétterülô város elôbb-utóbb összenô a kör-nyezô településekkel. A zöldterületek eltûnnek, a helyi cent-rumok elsorvadnak, és óriási jellegtelen, alacsony beépítésûövezet jön létre.

A folyamatok lassításának, vagy megakadályozásánakeszköze lehet a szigorúbb, és következetesen betartott épí-tési szabályozás.

A város, és az agglomeráció lakóinak érdekét isszolgálná, ha az agglomerációban létesülô új épületek ma-gasabb szintszámmal, intenzívebb beépítéssel készülnének.

A már meglévô települések központjainak fejlesztéseelengedhetetlen, hogy a kistelepülések, a város kényelméhezés infrastrukturális ellátottságához szokott új lakosok egyesigényeit ki tudják elégíteni. Ez lehetôséget teremt az ôs-lakosok és az új lakosok közötti szociális kapcsolatok kiala-k u l á s á r a .

Új területek belterületté nyilvánításakor és felpar-cellázásakor lehetôséget kell biztosítani arra, hogy a hely-beliek a lakások mellett a lakófunkciót nem zavaró kisiparitevékenységeket is folytathassanak.

Távmunka

A közlekedési energiafelhasználás csökkentésének újszerûlehetôsége a számítógépes hálózatok által elérhetôközelségbe került távmunka alternatívája.

Egyes szakmákban ma is gyakorlat, hogy bizonyosdokumentumokat, feladatokat az együtt dolgozók szemé-lyes találkozó nélkül alkotnak meg. Jelenleg ez a technikailehetôség már sokak számára elérhetô és megfizethetô.

Általános alkalmazása, mint minden ismeretlen, ki nempróbált technikai eszköz esetén további problémákat vethetfel. A számítógépes rendszerek instabilitása technikailagelôbb-utóbb megoldható, azonban várhatóan éles szociali-zációs problémákat fog felvetni az otthondolgozás elszige-teltsége. Az ember társas lényként igényli mások társaságát,és amennyiben csak egy közegben, illetve "virtuális térben"mozog, családi élete válhat kényelme áldozatává. Az otthonimunkánál jobb megoldásnak tûnik, hogy a távmunkát nem asaját lakásból, hanem a településen megépített közösségiirodaépületbôl végzik el. Ez az alternatíva lehetôséget te-remt a település lakóinak az emberi kapcsolatok kialakítá-sára.

A távmunka egyik nagy elônyének tekinthetô, hogy ahelyi lakosok több idôt töltenek el településükön, mely segítia helyi azonosságtudat kiépülését.

Megoldhatatlan probléma azonban, hogy a távmunkacsak bizonyos munkakörök, tevékenységek esetén alkalmaz-ható.

A közlekedési energiafelhasználás csökkentésénektekintetében egyénileg nagyságrendileg az elôzômegoldással azonos megtakarítás érhetô el, azonban mivel atelepülés lakói kisebb százalékban tudják a távmunkátigénybe venni, település szinten a távmunka kiépüléseesetén összességében mintegy 30%-os közlekedési energiamegtakarítás érhetô el.

7 0 I R O D A L O M

VÁLOGATOTT IRODALOM

[1] Marko, Rydén, Werner: Energy Study Gustavsberg,Swedish Counsil for Building Research. Stockholm,1983.

[2] Vale, Brenda and Robert: Green Architecture - designfor a sustainable future, Thames and Hudson Ltd.London, 1991. (pp.64,65)

[3] Krusche, P. and M.; Althaus, D.; Gabriel, I.: ÖkolögischesBauen, Bauverlag. 1982.

[4] Zöld, András: Épületenergetika, Mûegyetemi Kiadó.Budapest, 1996.

[6] Burhan, Azhar Mohamed: The Effect Of Shelter OnEnergy Use In Contemporary Domestic Housing,Robert Gordon University. Aberdeen, 1997.

[8] Olgyay, Victor: Design With Climate, PrincetonUniversity Press, New Jersey, 1973 (1963)

[10] Jenks, Mike; Burton, Elisabeth; Willians, Katie: Thecompact city - A sustainable Urban Form?, E & FNSpon. Oxford, 1996.

[11] Ertsey Attila ed.: Autonóm Kisrégió - Országos ajánlás1999, Független Ökológiai Központ Alapítvány.Budapest, 1999.

[12] Glücklich, Detlef: Energiatakarékos lakóház, MûszakiKönyvkiadó. Budapest, 1989.

[13] Zöld András: Épületfizika, Mûszaki Könyvkiadó.Budapest, 1995.

[15] Owen, Stephan: Planning Settlemnets Naturally,Packard Publishing Limited. Chichester, 1991.

[16] Giovani, B.: Man, Climate and Architecture, AppliedScience Publishers Ltd. London.

[17] Aynsley, R.M.; Melbourne, W.; Vickery, B. J.:Architectural Aerodynamics, Applied SciencePublishers Ltd. London.

[18] Matus, Vladimir: Design for Northtern Climates, VanNostrand Reinhold Company. New York, 1988.

[19] Brogden, William; Moffat, Fetus: Development withinNature - The case for Environmentally FriendlyHousing Layouts in Gordon District, Robert GordonUniversity. Aberdeen.

[20] Watson, Donald; Labs Kenneth: Climatic Design,McGraw-Hill. USA, 1983.

[21] Dodd, J. S.; Gerry K.; Finbow, M. et al: Energy savingthrough landscape planning 1, Property ServiceAgency. 1988.

[22] Dodd, J. S.; Gerry K.; Finbow, M. et al: Energy savingthrough landscape planning 3, Property ServiceAgency. 1988.

[23] Dodd, J. S.; Gerry K.; Finbow, M. et al: Energy savingthrough landscape planning 4, Property ServiceAgency. 1988.

[25] Moray District Local Plan, 1993-98.

[29] Mägerle, Jürg; Maggi, Rico: Zurich Transport Policity:Or the Importance of Being Rich. In: BuiltEnvironment, vol 25. no 2.

[33] Breheny, Michael et al: Building densities andsustainable cities. Sustainable Cities Programme,Project Outline, No 5, June 1998.

[40] Devon County Council: New and ExpandedCommunities in Devon - A Discussion Paper - FirstReview Consultation Draft. 1995.

[45] Mollison, Bill: Permaculture - A Designers' Manual,Tagari Publication. Australia, 1996. (1988)

[48] ECMT: Urban travel and sustainable development,OECD. Paris, 1995.

[56] Litter, John; Thomas, Randall: Design with energy - Theconservation and use of energy in buildings,Cambridge University Press. Cambridge, 1984.

[59] Samuels, Robert; Prasad, Deo ed.: Global Warmingand the Built Environment, E & FN Spon. London,1994.

[61] BRE Digest: 3. Building Performance

[62] Watson, Donalt: Energy conservation through buildingdesign, McGraw-Hill. USA, 1979.

[64] Barton, Hugh et al: Sustainable Settlements - A Guidefor Planners, Designers and Developers, UWE. UK,1995.

[65] Lord Rogers of Riverside (ed.): Towards an UrbanRenaissance, Urban Task Force. London, 1999.

[66] Millison Bill; Slay, Mia Reny: Introduction toPermaculture, TAGARI. Ausztralia, 1997 (1994).

7 1

[102] Novák Ágnes; Osztroluczky Miklós; Nagy Gyöngyi:Zöld szerkezetek / Green design, YMMF - "Azépített környezetért" Alapítvány. Budapest, 1998.

[103] Kennedy, Margit & Declan (ed.): Designing EcologicalSettlements, Dietrich Reimer Verlag. Berlin, 1997.

[107] Levegô Munkacsoport: Miként javítható a városiközlekedés, Budapesti Újság, 2000.

[108] Medgyasszay Péter: A passzív napenergiahasznosítása és szerkezetei, (kézirat), 1994.

I R O D A L O M

[67] Noorman, Klaas Jan; Uiterkamp, Ton Schoot (ed):Green Households? - Domestic Consumers, Environ-ment and Sustainability, EARTHSCAN. London, 1998.

[71] Jones, Lloyd David: Architecture and the Environment- Bioclimatic Building Design, Laurence King Publishing.London, 1998.

[72] Edwards, Brian: Sustainable Architecture - EuropeanDirectives & Buildin Design, Architectural Press.Oxford, 1999 (1996).

[73] Szántó Katalin; F. Holényi, Magdolna: Ökológikustelepülésfejlesztés, Ybl Miklós Mûszaki Fôiskola.Budapest, 1995.

[78] Roaf, Susan; Hancock, Mary (ed): Energy EfficientBuilding, Blackwell Scientific Publication. Oxford, 1992.

[79] Ertsey Attila (ed): Autonóm Kisrégió - DörögdiMedence Esettanulmánya, Független ÖkológiaiKözpont Alapítvány. Budapest, 1999.

[81] Bundesministerium für Umwelt: Klimaschutz aufkommunal Ebene.

[82] Czobor Eszter; Medgyasszay Péter: A környezetkí-mélô telepítés és építés lehetôsége a budapestiagglomerációban - Esettanulmányok, tendenciák,lehetôségek. Budapest, 1996.

[83] Biogáz kommunális hulladékból, KTM, Magyar-EUEnergia Központ.

[84] Nemzeti Környezetvédelmi Program - Megvalósításáltalános terve, 1996.

[85] Martinotti, Guido: The Sustainable City, EuropeanFoundation for the Improvement of Living Conditions.Ireland.

[87] Levegô Munkacsoport: Ajánlások Budapestért - Mitvárunk az önkormányzatoktól 1998 és 2000 között.Budapest, 1998.

[95] Zöld András: Energiatudatos építészet, MûszakiKönyvkiadó. Budapest, 1999.

[96] Medgyasszay Péter; Márkus, Gábor: Energy conscioushousing & settlement Pusztazámor, UNESCO-WRENcompetition, 1998. (summary)

[98] Medgyasszay Péter: A fenntartható fejlôdés és akörnyezettudatos, környezetkímélô építés néhányépítészeti lehetôsége, In: Építési Piac 1997/22.Budapest

[99] Könczey Réka; S. Nagy, Andrea: Zöldköznapi Kalauz,Föld Napja Alapítvány. Budapest, 1997.

7 2

TEMPUS Joint European Project IB 14276/99

IMPROVING REGIONAL CONCEPTS IN HOUSING

(REGIONÁLIS LAKÁSKONCEPCIÓK FEJLESZTÉSE)Development of courses

for decision makers and civil organizations on equal opportunity and eco-conscious housing

(Kurzusok kialakítása döntéshozók és civil szervezetek számára

az esélyegyenlôség és az ökologikus lakásépítés tárgyában)Coordinated by:

Szent István University Fac. of YBLMIKLÓS Polytechnic, Department of Built Environment(Szent István Egyetem YBLMIKLÓS MÛSZAKI FÔISKOLAI KAR, Épített Környezet Tanszék)

Coordinator: Ágnes NOVÁK, MSc. Architect, Associate Professor

Partners: TEAMPANNONDesign Office, Budapest (TEAMPANNONKft. Építész Iroda)Budapest University of Technology and Economics (Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)National Federation of Disabled Persons’ Association (Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége)Municipality of Gyôr- Moson- Sopron County (Gyôr- Moson- Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal)Municipality of Hajdú-Bihar County (Hajdú- Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal)Hungarian Federation of Roofing Contractors (Épületszigetelôk Tetôfedôk és Bádogosok Magyarországi Szövetsége)Independent Ecological Center, Budapest (Független Ökológiai Központ, Budapest)Hungarian Federation of Rural Tourism (Falusi Turizmus Országos Szövetsége)University College of Dublin, School of ArchitectureEdinburgh College of Art, School of ArchitectureMichael and Sue Thornley Architects, GlasgowHANDITEK, Sweden, BorlangeISOFLEX, Sweden, BorlangeStudio Galluzzo, TriesteThenew Housing Association, Glasgow

Editorial Board:Agnes NOVÁK, Szent István University, András ZÖLD, Budapest University of Technology and Economics

Coordinated and distributed by:Szent István University Fac. of YBLMIKLÓS Polytechnic, Department of Built EnvironmentH-1146 Budapest Thököly út 74, HungaryPhone/Fax: 36-1-351-7404, email: labor5@elender.hu,Web site: http://www.labor5.huBudapest University of Technology and EconomicsH-1521 Budapest Mûegyetem rakpart 1Phone/Fax: 36-1-463-1331, email: zold@egt.bme.hu,

Notice:Neither the Comission of the European Communities nor any person acting on behalf of the Commision is responsiblefor the use of the information contained within.

This booklet was produced using QuarkXPress4.0, Adobe Photoshop 4.0, and Aldus Freehand by Tamás Molnár and ÉvaPinczés.

ISBN: 963 7169 06 7

Támogatók:„Az épített környezetért“ AlapítványNemzeti Kulturális Alapprogram