Bevezetés a nyelvtudományba

9.A nyelvek sokfélesége – A nyelvrokonság

Gerstner Károly

Magyar Nyelvészeti Tanszék

Hány nyelv van a világban?

4–5 ezer körül (szélsıségesebb becslések: 3–10 ezer körül)

Bizonytalanságok

• ismeretlen területek

• népek eltőnése

• nyelvrıl vagy nyelvjárásról van-e szó

– dán – svéd – norvég

– flamand – holland ↔ déli német (pl. déli alemann Svájcban)

– horvát – szerb kínai (nyolc fı csoport)

Nyelv vagy nyelvjárás?Forrás: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája

A nyelv eredete

A) Monogenezis

egyetlen kulturális evolúció eredménye (egyetlen „ısnyelv”)

(nyelvi univerzálék bizonyító ereje?)

B) Poligenezis

több „ısnyelv”; feltehetı konvergencia → nyelvi univerzálék

Párizsi Nyelvészeti Társaság, 1866

A nyelvek összehasonlítása

A) Tipológiai osztályozás

az emberi nyelv felépítési lehetıségei, pl.:

– a magánhangzókészlet jellege, nagysága

– zöngés : zöngétlen oppozíció a mássalhangzóknál

– csettintı hangok

– hangsúlyfajták

– alapszórendi típusok (SOV, SVO, VOS, VSO)

– kötött vagy szabad szórend

– alanyi : tárgyas ragozás

– stb.

August von Schlegel (1767–1845)

1. izoláló (analitikus/elszigetelı) nyelvek

kínai, koreai, thai, ÉNy-Afrika

• egyszótagú szavak

• alak nem változik

• zenei hangsúly

• kötött szórend

pekingi kínai Wô mǎi júzi chī.

Én venni narancs enni.

? angol The boy saw a man.

A fiú látmúlt egy férfitárgyeset

The man saw a boy.

A férfi látmúlt egy fiútárgyeset

2. agglutináló (ragozó) nyelvek

uráli nyelvek (pl. magyar, finn), török nyelvek, mongol, japán,

bantu nyelvek (pl. szuahéli), amerikai indián (pl. kecsua), óceániai nyelvek, hindi, örmény

• tıszavakhoz képzık és ragok → jelentések, mondatbeli viszonyok

• egy morféma – egy jelentés

m. ír-hat-t-ad

cipı-i-d-et

tör. ev-im-de ’ház-am-ban’ ev-ler-den ’ház-ak-tól’

at-ım-da ’lov-am-on’

• a zenei hangsúly ritka

altípus (? vagy önálló típus): inkorporáló (bekebelezı/poliszintetikus) nyelvek

é-amerikai indián, eszkimó (inuit), ausztrál bennszülött nyelvek

egy (hosszú) szóalak – egy mondat

eszkimó

illu ’ház

illu-liuq ’házat építeni’

illu-liuqati ’egy társsal házat építeni’

illuliuqatigiguma-vagit ’téged kívánlak társul házat építeni’

’Veled szeretnék házat építeni.’ (Fodor István nyomán)

3. hajlító (flektáló nyelvek)

indogermán (indoeurópai) nyelvek (német, orosz, latin, görög stb.)

sémi–hámi nyelvek (arab, héber, berber stb.)

• ragok, képzık és tıhangváltás: grammatikai viszonyok, lexikális funkció

• egy alakhoz több nyelvtani funkció

• lat. amo ’szeretek’ ama - re fn. igenév

kijel., jelen, cselekvı, E/1.

• gör. e - philé - sza (έφίλησα) ’megszerettem’ phileō (φιλέω) ’szeretek’

kijel., múlt (aorisztosz),

cselekvı, E/1.(az aláhúzott hangokon van a hangsúly)

ném. binden ’köt’ich band ’kötöttem’ (praeteritum imperfectum)ich habe gebunden ’kötöttem’ (praesens perfectum)der Band ’kötet’ – die Bände ’kötetek’der Bund ’szövetség, kötelék’

ang. come ’jön’ – came – comeswim ’úszik’ – swam – swum

or. knyiga ’könyv’ – knyigu ’könyvet’ – v knyige ’könyvben’

Magyarkönyv-el-ı-i-k-nek: agglutinálás (alapvetıen és tipikusan)víz – vize-t, kéz – keze-k: flexiómeg-lát-hat-ta-lak: inkorporáció

B) Genetikai osztályozás

történeti nyelvészet (18. sz. vége)

Sir William Jones (1746–1794)

Wilhelm von Humboldt (1767–1829)

Friedrich von Schlegel (1772–1829)

Jacob Grimm (1785–1863)

August Schleicher (1821–1868)

X nyelv változásai – rendszeres összehasonlítás A, B, C stb. nyelvekéivelformai hasonlóságok és eltérések – korábbi állapot rekonstruálása

belsı rekonstrukcióösszefüggeszthetı nyelvek → rokon nyelvek (van közös ısük)

Nyelvrokonság (genetikai összefüggés): olyan élı vagy már kihalt nyelvek összefüggése, amely korábbi nyelvi állapotokra vezethetı vissza folyamatosan, tendenciaszerően és rendszerszerően

ismert alapnyelvek

latin → olasz, francia, spanyol, portugál, román stb.(~ ógörög)

óind (szanszkrit: Kr. e. 4. sz., Pānini)

C) Areális összehasonlítás

földrajzi kapcsolat, szoros(abb) együttélés, inkább tipológiai egyezés

albán (indoeurópai önálló ág) veláris illabiális mgh.

bolgár (szláv) jövı idı ’akar’ jelentéső igével

román (újlatin) végartikulus (fn. után álló determináns):

alb. mik ’barát’ – mik-u ’a barát’

bolg. kniga ’könyv’ – kniga-ta ’a könyv’

rom. om ’férfi’ – om-ul ’ a férfi’

(trák–illír nyelvi alapréteg [szubsztrátum]?)

Az indoeurópai nyelvek rokonságaForrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek

Az indoeurópai nyelvek rokonságaForrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek

Mássalhangzó-megfelelésekForrás: Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról

(Cser András nyomán)

német Tochter, angol daughter, svéd dotter, holland dochter, gót dauhtar

’lánya vkinek’

német [t] angol [d] svéd [d] holland [d] gót [d]

ısgermán *[d]

Forrás: Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról

Az újlatin nyelvek rokonságaForrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek

Az uráli nyelvcsalád

A magyar nyelv rokonítási kísérletei a középkor óta:

latin, héber, görög; német, török; sumér, japán, maori, bantu nyelvek, kelta nyelvek, etruszk stb.

Naiv, laikus nyelvhasonlítás.

Friedrich Wilhelm Radloff (1837, Berlin – 1918, Szentpétervár)

turkológus, etnográfus

„Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus.”

Az uráli nyelvcsaládForrás: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv

Az uráli nyelvek rokonságaForrás: Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek

A nyelvrokonság bizonyíthatósága

Küzdelem a véletlennel

m. fej, fı ~ ójapán pó ’kalász’

[fgr. *p- > m. f-; finn pää, vogul päηk]

m. gatya ~ ógörög kata ’alá’

m. száj ~ viszaján (Fülöp-szk.) asay

m. ház ~ ném. Haus

m. ki ~ fr. qui

véletlen és rendszertelen egyezések

Hangutánzó, hangulatfestı és gyermeknyelvi szavak

m. kakukk ~ ném. Kuckuck, fr. coucou, orosz kukuska

m. kopog ~ ném. klopfen, holland kloppen

m. hopp ~ ném. hopp, cseh hop

m. dada ~ oszm.-tör. dadı ’anya; nagynéni’

román népnyelvi dadă ’ua.’

ó, ej, eh, au: indulatszók

Szavak vizsgálata (etimológia, szóeredeztetés)

hangalak és jelentés

magyar finn magyar finn

fej pää száz satafa puu ház kotafél pelkää víz vetefon pun méz mete

ház kotahárom kolme

kı kivekéz kesi

had – 1055, Tihanyi Alapítólevél (TA.): hodu (utu rea)

finn kunta, vogul χōnt: < *fgr. kunta

fgr. *kota > ház

*kolme > három

*kutte > hat (számnév)

fgr. *k + veláris mgh. > m. h-

fgr. *kunta > TA. hodu > mai m. had

Halotti Beszéd (HB.) pur > por, munda > mondá u > o

TA. bukur > bokor nyíltabbá

Königsbergi Töredék (KT.) fugua > fogva válás

szláv. potok > m. patak

pop > m. pap o > a nyíltabbá válás

kosa > m. kasza

ném. Bock > m. bak

*fgr. kunta > m. had

fgr. *anta > m. ad*pentǬ > m. fed zöngésülés és denazalizáció*künte > köd

Jelentésekm. 1. 1055 ’sereg’

2. 1372 u. ’háború’3. 1604 ’csoport’ fgr. *’nemzetség; törzs; közösség’4. 1775 ’törzs’

finn ’község, egyházközség’vogul ’háború; sereg’

Hangalakok és jelentések szabályszerő megfeleltethetısége, bár nincsteljesen egybevágó azonosság!!!

Képtelen egyeztetések

török balık m. hal fn.kulak fülbulat felhı

sumér bar, paar ’ragyogó’ m. fehér, verı(fény)bar ’magvas’ bércge egylugar ’király’ László, Lukács

(sumer b ~ m. f, v, p, sz; sumer d ~ m. d, t, gy, ty, c, z, sz) ???

Mely szavak jöhetnek számításba?

– kizáró mővelıdéstörténeti kritériumokbanán, kukorica, film, menedzser stb.

Alapszókészlet: alapvetı fogalmak, jelentések, viszonyok• testrésznevek: fej, fog, fül, kéz, szem, szív• rokonságnevek: anya, atya, fiú, öcs• egyszerő számnevek: kettı, három, öt, húsz, száz• névmástövek folytatásai: én, te, ki, az; hol, tova, most• alapvetı cselekvések: van, lesz, él, megy, ad, e(szik), foly(ik)• természeti jelenségek: ég fn., tél, ısz, víz, jég, hó ’csapadék’, kı• állat- és növénynevek: daru, fogoly, lúd, nyúl; fa, fenyı, fő

• kb. 700 tı(szó) → sok ezernyi szó (és jelentés)

Forrás: Pusztai Ferenc (fıszerk.): Magyar értelmezı szótár

folyadék, folyam, folyás, folyat,

folydogál, folyékony, folyó, folyondár,

folytán, folytat, folyton

(+ ezek további származékai; összetételek)

Nyelvtan• alapnyelvi személyesnévmás-tövek

→ birtokos személyjelek: m. háza-m osztják χote-mháza-d mordvin kudo-t

mordvin ava-m ’anyám’, ava-mok ’anyánk’→ igei személyragok: m. olvaso-m vogul mińnē-m ’mennék’

• felszólító mód jelefgr. *-k- > ısm. *-γ- (hátsó, zöngés, réshang) > mai -j-

mordvin, finn: -k-osztják: -i

• feltételes mód jele: fgr. -nV-m. men-nevogul miń-nē-m ’mennék’finn men-ne-e ’talán megy’cseremisz tol-ne-m ’jönni szeretnék, jönni akarok’

• múlt idı jele

fgr. * -j- >> ısm. *-i- > [V+ *-i- > kettıshangzó > hosszú mgh./rövidülés] óm. -á/-é ~ -a/-e: ad-á ~ ad-a

finn men-i ’men-e’

anto-i ’ada’

• fokjel

fgr. *-mp- > (zöngésülés és denazalizáció következtében) -b(b)-

m. nagyo-bb, (régies, választékos) erıs-b

finn iso-mpi ’nagyobb’

vanhe-mpi ’öregebb’ (vanha ’öreg’)

• habeo-s szerkezet hiánya

ném. Ich habe einen Sohn. / ang. I have a son.

m. DAT + van + NOM

(Nekem) Van egy fiam.

finn: Minulla on talo. (minulla = minä ’én’ adessivusi esete)

Nálam van ház.

’Nekem van házam.’

• páros testrészek egyike ‘fél’

m. fél szem vogul sam-pāl finn silmä-puoli

(m. félszemő ~ ném. einäugig tkp. ’egyszemő’)

• számnévi jelzıs szerkezetben a fınév egyes számban áll

m. három hal vog. χūrəm χūl finn kolme kala(a) (e. sz. part.)

(ném. drei Fische, ang. three fishes)

• hely- és egyéb viszonyok

névutók (posztpzíciók) és határozóragok

m. asztal alatt ném. unter dem Tisch elöljárószók

asztal-on ang. on the table (prepozíciók)

• alapszórend: S O V (alany tárgy/határozó ige)

m. Ági könyvet olvas.

Ági holnap érkezik.

osztják ŏχsar-ĭkĭ jǤχlal ĭśməślĭ

róka-koma embereit kérdezte

’A róka kérdezte az embereket.’

A nyelvrokonság bizonyítékai:

• hangmegfelelések a magyar nyelv az uráli–finnugor • nyelvtani hasonlóságok nyelvcsalád (kb. 24 millió beszélı)

• alapszókincs legnagyobb tagja

Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai

Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai

Forrás: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája

Forrás: Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai

Uralonet (MTA Nyelvtudományi Intézet)http://www.uralonet.nytud.hu (kiépítés folyamatban)

Ajánlott irodalom:

Benkı Loránd (fıszerk.): A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára 1–3. Akadémiai Kiadó, Bp., 1967–1976.

Benkı Loránd (fıszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1–2. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993–1995.

Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó, Bp., 2003.Honti László (fıszerk.): A nyelvrokonságról. Az török, sumer és egyéb áfium ellen

való orvosság. Tinta Könyvkiadó, Bp., 2010.Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Gondolat Kiadó, Bp., 1986.Rédei Károly (szerk.): Uralisches etymologisches Wörterbuch 1–2. Akadémiai Kiadó,

Bp., 1986–1988. Rédei Károly: İstörténetünk kérdései. A dilettáns nyelvhasonlításról. Balassi Kiadó,

Bp., 1998.Raskó István: Honfoglaló gének. Medicina Könyvkiadó, Bp., 2010. Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Kalandozások a történeti nyelvtudományban.

Gondolat Kiadó, Bp., 1978.