bevezetés,...

Bevezetés, szabványosítás

1. BevezetésEgy műszaki alkotás, gép, termék létrehozásához tartozó

műszaki dokumentációt rajzi (geometriai) és szöveges"információ hordozók" alkotják.

A műszaki kommunikáció leggyakoribb éslegjellegzetesebb formája a műszaki ábrázolás.

A műszaki rajz valamely műszaki gondolat rajzban valótárolásának és közlésének speciális eszköze, egyezményes,nemzetközi ábrázolási módszerek és jelölési rendszerekalkalmazásával. A műszaki rajz a műszaki embereknemzetközi nyelve.

A műszaki ábrázolás módszereinek egyértelműnek,világosnak, könnyen érthetőknek kell lenniük, azért hogy azábrázolt tárgyakat félreértés nélkül, egyértelműen ésszabatosan határozzák meg. Az egyértelműséget anemzetközi szabványokban rögzített "nyelvtani szabályok"betartása biztosítja. Ezek a szabályok biztosítják az ábrázolásalak- és mérethű, valamint méretarányos jellegét is.

A műszaki rajz jellegzetesen kétdimenziós (2D-s, síkbeli)megjelenítése a háromdimenziós (3D-s, térbeli) terméknek.Ez felveti a sík-tér konfliktusát, vagyis a rajz olvasásának,transzformálásának a nehézségét.

A rajzolvasáshoz nem elegendő a szabványokban rögzítettábrázolási szabályok ismerete, hanem térszemlélet is kellahhoz, hogy a műszaki rajz vetületein ábrázolt tárgyatelképzeljük, a "fejünkben lássuk".

A képzeletbeli térben való látás, a térszemlélet biológiaiadottságunk, amely gyakorlással fejleszthető, gyorsabbá,aktívabbá tehető.

A műszaki dokumentáció adott nyelven írott részeinek isnagy jelentősége van a műszaki kommunikációban.

Ezek olyan szöveges dokumentumok mint például aműszaki leírás, tervezői számítások, technológiai,munkavédelmi, minőségbiztosítási, biztonságtechnikaielőírások, szerelési, üzembehelyezési, kezelési éskarbantartási útmutatók stb.

1.1Rajzkészítési technikákKézi technikák közül a műszaki gondolat, elképzelés

rögzítésének leggyorsabb, praktikus formája a szabadkézivázolás, amely a legszerényebb eszközigény (ceruza, radír éspapír) mellett bárhol és bármikor alkalmazható technika.Szabadkézi vázlatokat készítünk a gondolatok rögzítésekor azelőtervezés, a konzultációk, a főtervzsűri, az előadások és azirodalmi források jegyzetelése stb. során.Szabadkézi műhelyrajzszerű vázlatokat készíthetünk egyedigyártás, karbantartás, javítás esetén az azonnal elkészítendőalkatrészekről, amelyekről általában később a szabatos(pontos), dokumentációs rajz is elkészül.

A ceruzával pontosan felszerkesztett és kihúzott - nevezzükceruzás technikának- rajzok ma már csak az oktatásiintézményekben készülnek a képzési időszak legelején.A ceruzás technika eszközigénye szerény, időigényes, nemhatékony, mert sok, ismétlődő rajzi munkát kell elvégezni.

Gépi technikák. A 2D-s rajzoló programok közül az Auto-CAD a legelterjedtebb itthon és külföldön egyaránt. Gépi technika alkalmazásakor a ceruzás technika eszközei helyett billentyűztél és egeret használunk.

A program "nem magától rajzol", csak végrehajtja azáltalunk kiválasztott parancsot pl. a "vonal" parancsra-vonalzót-ceruzát helyettesítve - rajzol egy egyenest egy adottpontból kiindulva egy megadott másik pontig; a "kör" rajzolóparancsra -körzőt helyettesítve- egy adott középpontú, adottsugarú kört rajzol stb.

A rajzolási munka hatékonyságát, gyorsaságát elsősorbanaz ún. módosítási, szerkesztési szolgáltatások növelik.

A módosítási parancsok lehetővé teszik az általunk mármegrajzolt rajzelemek, részletek másolását, kiosztását,tükrözését, forgatását, mozgatását stb. és lehetőség vanmások (pl. a gyártó cég) által készített rajzok beillesztéséreis. Lényegesen egyszerűbb és gyorsabb a mérethálózatokfelépítése és a szöveges információk megjelenítése is gépiúton.A 3D-s tervező programok ( Pro/Engineer, Unigraphics, Catia, Inventor, SolidWorks, Solid Edge stb. ) rajzkészítő moduljai szolgáltatásként állítják elő a korábban elkészített alkatrész-modellek, összeállítási modellek, robbantott szerelési modellek stb. általunk igényelt tartalmú és fajtájú rajzait.A rajzkészítés itt sem automatikus és nem befejezett. A program használójának kell eldöntenie, hogy mi legyen a főnézet és milyen további vetület (nézet, metszet, szelvény, kiemelt részlet) szükséges az egyértelmű, szabatos ábrázoláshoz. A program által előállított rajz "kozmetikázást" igényel pl. a méretmegadásban és a mérethálózat felépítésében. A rajzot be kell fejezni a tűrések és illesztések, az alak-és helyzettűrések, a felületi érdességekstb. megadásával, valamint a műszaki előírásokkal és a darabjegyzék, ill. a feliratmező kitöltésével.Ez a jegyzet egy meghatározott oktatási-képzési szinthez készült, és ezért a műszaki ábrázolásnak csak a legfontosabb előírásainak az ismertetésére szorítkozik. A műszaki rajz készítését, szabályait csak rajzolva lehet megtanulni, ezért a képzésben nagyon fontos szerepe van a gyakorlati munkának.

1.2SzabványosításA munkamegosztás, a kooperáció és a gazdaságos termelésrevaló törekvés egyre több területen tette és teszi ma isszükségessé a céltudatos egységesítési és szabályozásitevékenységet: a szabványosítást.A szabványosítás célja.a rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatokra egységes, optimált megoldási módokmeghatározása és azok következetes alkalmazása.A szabványosítás tehát egy eszköz ahhoz, hogy arendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatokat

- egységesen,- gazdaságosan,-jó minőségben és- biztonságosan oldhassák meg.

A műszaki szabvány műszaki előírás, amely a szabványtárgyával szemben támasztott követelményeket tartalmaz.Ezek vonatkozhatnak

- különböző tulajdonságokra,- mennyiségi és minőségi előírásokra,- követelményekre és azok vizsgálatánakmódjára,- különböző paraméterekre.

A szabványosítás tárgya lehet:- termékekre, terményekre, létesítményekre, berendezésekre(továbbiakban együtt: termékre ) vonatkozó műszaki ( minőségi, csatlakozási, cserélhetőségi) követelmények, méret- és minőségválaszték, vizsgálati módszerek, mintavétel, minősítési feltételek, megnevezés, megjelölés, azárukezelés és megóvás (csomagolás, szállítás, tárolás) módja (szabványai az ún. termékszabványok);- a munka- az élet- az egészség-, a testi épség és az emberikörnyezet, valamint a vagyonvédelem érdekében atermékekre vonatkozó műszaki követelmények ésvizsgálatok;- a műszaki és gazdasági tevékenység körében használtfogalmak és meghatározások, ezek jelölése, jelképe,ábrázolás- és írásmódok, műszaki mérési és számítási módok(szabványai az ún. alapszabványok);- dokumentáció és más rendszerező módszerek, ügyviteli

Szabványosítás. A műszaki rajz fajtái

nyomtatványok és eszközök;- a szolgáltatásokra vonatkozó -ide értve a lakosság részérevégzett javító, szolgáltató és karbantartó tevékenységet is-műszaki követelmények, vizsgálatok, minősítési feltételek ésmeghatározások.

A szabványosítás elősegíti:- a műszaki fejlesztési feladatok megvalósítását;- a gyártás technológiai és műszaki előkészítésének

szabályozását, egységesítését;- a termelés gazdaságosságát;- a gazdasági kapcsolatok műszaki megalapozottságát;- a minőség fejlesztését és szabályozását;- a fogyasztók és felhasználók védelmét;- a munka-, az élet-, az egészség-, a testi épség és a va-

gyonvédemet,- az emberi környezet védelmét;- a nemzetközi együttműködést.

A szabványok fajtái. A szabványok kidolgozása öt,egymásra épülő szinten történik, amit a lenti ábra szemléltet.

A nemzetközi szabványokat az International Organizationfór Standardization (rövidítve: ISO), NemzetköziSzabványügyi Szervezet dolgozza ki. Ezek közvetlenalkalmazásra és változtatás nélküli honosításra, a nemzetiszabványokba beágyazva (pl MSZ ISO, DIN ISO stb,)használható dokumentumok.

A nemzeti és a nemzetközi szabványok közötthelyezkednek el a regionális szabványok. Ezek érvényességecsak egy meghatározott területre teljed ki. Hazánkat csak azEuropäische Norm (EN) szabványok érintik.

Az EN szabványok kidolgozásában az Európai Unió és azEurópai Szabadkereskedelmi Társulat országai vesznekrészt. A szabványosítás célja az egységes európai piaclétrehozása előtt álló műszaki akadályok felszámolása.

A szabványosítási munkákat két szervezet a CEN (Comi-té Européen de Normalisation) Európai SzabványügyiBizottság és a CENELEC (Comité Européen deNormalisation Electrotechnique) Európai ElektrotechnikaiSzabványügyi Bizottság koordinálja.

Az EN szabványokat az adott ország nyelvére lefordítva-változtatás nélküli honosítás-, a nemzeti szabványokbabeágyazva ( pl. MSZ EN, DIN EN stb.) használják.

A szabványok alkalmazása. A szabványok előírásaiáltalában csak ajánlottak, de az élet egyes területein rendeletvagy törvény az alkalmazásukat kötelezővé teheti. Ilyenekpl. a munkavédelmi törvények stb. Más területeken pedig a"kőkemény" gazdasági érdek határozza meg az aíkamazá-sukat. A szabványok, különösen a nemzetközi szabványokalkalmasak arra, hogy megkönnyítsék a piacra jutást,javítsák a minőséget, a termékek és szolgáltatásokbiztonságát, ismereteket és tapasztalatokat terjesszenekhatárokon keresztül. A szabványok alapvető fontosságúelemévé váltak a gazdasági integrációnak és avilágkereskedelemnek.

A műszaki rajzok alaki követelményeit (rajzlapméretek,vonalfajták, vonalvastagságok, betűk, számok írása,feliratmező, darabjegyzék stb.), valamint a tartalmukhozkapcsolódó műszaki ábrázolási szabályokat is - "nyelvtaniszabályokénak is nevezhetnék - nemzetközi (ISO)alapszabványok írják elő.

1.1 A műszaki rajz fajtáiA műszaki rajz dokumentum, amely valamely termék egy

meghatározott, általában elkészítés utáni állapotát rögzíti acélnak megfelelő részletességgel.

A műszaki élet különböző területein használatos szakirányúrajzok megnevezései:gépipar területén géprajz, az építőiparterületén építészeti, a villamos ipar területén használatosrajzokat villamos ipari rajzoknak nevezzük.

A rajz tárgya: a termék (gyártmány), a gyártás végsőeredménye, amely állhat egy vagy több darabból, esetleg többszerkezeti egységből is.Alkatrész a terméknek tovább már nem bontható eleme,amely egy darabból áll, egyféle anyagból, szerelési műveletnélkül készül.Munkadarab az alkatrész gyártás közbeni megnevezése. Előgyártmány a munkadarab kiinduló alakját adó termék pl. öntvény, lemez, idomacél stb.Szabványos termék az, amely valamely nemzeti, regionálisvagy nemzetközi szabvány előírásainak megfelel. ígygarantálva van a tennék csereszabatossága is.Kereskedelmi áru a kerekedelemben készen beszerezhetőtennék, alkatrész vagy szerkezeti egység ( kötőelem, csapágystb.), amely általában szabványos termék is.Szerkezeti egység az alkatrészek olyan együttese, amelynekrészeit gyártási, szerelési vagy más szempontból nem célszerűkülön kezelni (pl. hajtómű, tengelykapcsoló stb.). Főcsoport aterméknek szerelési egységeket, alkatrészeket tartalmazóegyüttese.Az alcsoport a főcsoport bontásából keletkezik.

A termékhez tartozhat még kötőanyag, bevonóanyag,szerelési anyag, kenőanyag stb. is, melyeket a rajzon, ill. adarabjegyzékben kell megadni.

A műszaki rajzok elnevezése utalhat annak tárgyára, céljára,kidolgozásának módjára pl. vázlat stb.

A rajz tárgyára utaló elnevezések: összeállítási rajz,részösszeállítási rajz, alkatrészrajz, körvonalrajz, alapozásirajz, acélszerkezeti rajz, kapcsolási rajz, csomagolási rajz,elrendezési (diszpozíciós) rajz, hálózati rajz stb..

A rajz céljára utaló elnevezések: törzsrajz, műhelyrajz, technológiai rajz.A felsőfokú képzésben leggyakrabban előforduló rajzfajták:Törzsrajz a termék minden részletére kiterjedő, teljeskörűmegtervezést bemutató rajz , amelyen annyi vetület (nézet,metszet stb.) és fontos méret található, amelyek alapjánvalamennyi egyedi alkatrész alakja és mérete egyértelműenmegállapítható, s így az ún. kirészletezés alapjául szolgál.Összeállítási rajz a termék szereldei végső összeszereléséhez,ill. karbantartás esetén a szétszereléshez szükségesinformációkat tartalmazó rajz, amelyen csak annyi vetület,részlet van, amennyi ahhoz szükséges, hogy minden egyesalkatrészhez tételszám rendehető legyen. Az összeállításirajzhoz nagyon precízen kitöltött darabjegyzék tartozik.Alkatrészrajz a terméktervezés egyik legfontosabb rajzfajtája,az alkatrész elkészítése utáni, szerelésre kész állapototábrázolja, és egyértelmű adatokat nyújt a gyártáshoz, aszereléshez és az ellenőrzéshez is. Az egy alkatrészről készültrajzot műhelyrajznak is nevezzük.A műhely a gyártás vagy közvetlenül a műhelyrajz alapján,vagy az azokra támaszkodó technológiai rajz alapján végzi.

A rajzlapok méretei. Feliratmező.

2. A műszaki rajzok alaki követelményei1.2 A rajzlapok méretei

A rajzok tárolása és kezelése célszerűen meghatározottrajzlapméreteket kíván. A rajzlapok méretsorozata akiindulásul választott, A0-val jelölt lm2 területű rajzlapterületi feleződésének elvére épül. A különböző méretűrajzlapokon az oldalak aránya ugyanaz és a hosszabbik oldalfelezésével kapjuk a kisebb rajzlapokat.

Ezeket a követelményeket az 1m2 felületű, A0 jelű,1189x841 oldalhosszúságú (b/a=√2) téglalap biztosítja.

Megnevezés Készméret (a xb )₁ ₁ Rajzterület (a2xb2)

A0 841x1189 821x1159

A1 594x841 574x811

A2 420x594 400x564

A3 297x420 277x390

A4 210x297 180x277

A rajzlap szabványos méretén mindig a készméretet értjük. Az ennél nagyobb ún. nyersméretet - ami általában a készméretnél oldalanként 15-20 mm-rel nagyobb - az eredeti rajzlapméret megvédése céljából alkalmazzuk, a róla készült másolatokat pedig a készméretre vágjuk.

A rajzlapokon mindig rajzolunk keretet. A készméretrevágott lap széle és a rajzterület közötti szél a baloldalon 20mm - ez a befűzési szél - a többi oldalon 10 mm széles.

A rajzmezőt határoló keretet vastag folytonos vonallal kellrajzolni.

A feliratmező a bemutatott befüzési széllel rendelkező A0 -A3 méretű lapokon a rajzterület jobb alsó sarkában van.Ezeket a rajzlapokat csak ún. fekvő alakban szabad használni.A feliratmező az A4 méretű lapon, amely csak ún. állóalakban használható, a rövid (alsó) oldalon legyen. A rajzolvasási iránya egyezzen meg a feliratmezővel.

A megnyújtott méretű rajzlapalakokat lehetőleg kerülni kell. Ezeket egyébként úgy lehet képezni, hogy valamelyik A méret (pl. A3) rövid oldalának mérete tartozik valamely másik nagyobb A méret ( pl. A1) hosszú oldalához. Az eredmény egy új méret, például a rövid jele A3.1. Az alakrendszer felépítését mutatja a lenti ábra.

A rajzlapokon, a nemzetközi szabvány előírásánakmegfelelően központjelek, azonosítómező és vágási jelek iselhelyezhetők. A központosítójelek megkönnyítik a rajzbeállítását sokszorosítás vagy mikrofilmezés estén. Azazonosítómező beosztása (betűkkel, ill. számokkal történőjelölés) pedig könnyebbé teszik az ún. revizíós mezőbenrögzített kiegészítések, változtatások stb. megkeresését a rajz-területen. Ezeket kézi technika estén általában nem helyezzükel a rajzlapokra.

Ha a rajztárolási mód nem igényli a befűzési mezőt, akkora rajzlapok, a hosszabbik oldaluk helyzete szerint álló vagyfekvő formátumban is használhatók.

Az ISO A fosorozatában előnyben részesített méretek:

Feliratmező, téteszámok, darab jegyzékA 3D-s programok többségében a rajzkészítő modul

használatakor valamennyi A és ún. felhasználói méretűrajzlap álló (portrait) és fekvő (landscape) formátumbanegyaránt választható.

A felhasználó által meghatározott különleges rajzlapméreteire az (mx297) x (nx210) összefüggést célszerűalkalmazni, ahol az "m" és "n" egész számok. Ilyenkor azegyik méretet csak az A0-s plotter papírtekercsének fel-használható szélességi mérete korlátozza.

A rajzok A4-es tárolási nagyságát harmonikaszerű haj-togatással érjük el.

Egy A0-s rajzlaphajtogatási sorrendje:

2.2 Feliratmező, tételszámok, darabjegyzék

Minden rajzon feliratmezőt (korábban szövegmezőt) kellelhelyezni, amely a rajz azonosításához szükséges adatokattartalmazza. A feliratmezőt a rajzlap jobb alsó sarkában akeretre ráültetve kell elhelyezni mind az álló, mind a fekvőformátumoknál. Olvasási iránya lehetőleg egyezzen meg arajz olvasási irányával.

A feliratmező több, egymáshoz csatlakozó téglalap alakúmezőt tartalmaz. Ezek további mezőkre bonthatók azinformációk elhelyezése érdekében. Az elhelyezésegységesítése céljából a feliratmezőn belül elhelyezkedőinformációkat csoportosítani kell az alábbiak szerint:

- azonosító mező,- kiegészítő információk.

Az azonosító mező három részre tagolódik:- nyilvántartási vagy azonosító rész,- rajz megnevezési rész,- a rajz törvényes tulajdonosát feltüntető rész.

Az azonosító mezőt a kerettel azonos vonalvastagsággalkell megrajzolni.A kiegészítő információk az adott mezőkön belül, de továbbimezők hozzákapcsolásával is megadhatók. Ezek azinformációk tartalom szerint:

-jelek (vetítési mód, fő méretarány, mértékegység, haa mm-től eltér);

- műszaki információk ( felület kikészítés, alak- éshelyzettűrések jelölési módja, általános mérettűrés értékei,egyéb kapcsolódó szabványok.);

- adminisztrációs információk (rajzlap mérete, a rajzelső kiadásának időpontja, módosítási jel, felelős személyekaláírása, stb.).

Az összeállítási rajzon ábrázolt szerkezeti egység mindenalkotórészét és/vagy minden alkatrészét lehetőleg egymástkövető sorrendben tételszámmal kell azonosítani.

A szerkezeti egység azonos alkatrészeinek tételszámátelegendő egyszer feltüntetni, ha a tévesztés veszélye nem állfenn.

A tételszámozás sorrendjét-a lehetséges szerelési sorrend,-az alkotóelemek (szerkezeti egység, alkatrész) jelentősége, illetve

-egyéb logikai sorrend (pl. a kereskedelmi árúk, aszabványos alkatrészek a darabjegyzék végérekerüljenek stb.).

A tételszámokat azonos típusú és magasságú arabszámokkal kell felírni, amelyek egyértelműenmegkülönböztethetők minden más felirattól. A tételszámokmagassága általában a méretszámok magasságának legalábbkétszerese.

A tételszámokat az alkatrészek körvonalán kívül kellelhelyezni. Minden tételszámot az alkatrészhezmutatóvonallal kell kapcsolni, amelynek csatlakozását akövetkezők szerint kell megadni:

- ponttal, ha az alkatrész körvonalán belül végződik;- nyílheggyel, ha az alkatrész körvonalára mutat.

A mutatóvonalak ne keresztezzék egymást, lehetőlegrövidek legyenek és általában szögben csatlakozzanak atételszámhoz. A tételszámok alá is húzhatók (általában)vékony vonallal.

A tételszámok bekarikázhatok azonos átmérőjű, vékonyvonallal rajzolt körökkel is. Ebben az esetben a mutatóvonala kör középpontja felé irányuljon.

Feliratmező, darabjegyzék, rajzszámozás

A rajz áttekinthetősége és olvashatósága érdekében atételszámok lehetőleg függőleges oszlopokban és/vagyvízszintes sorokban legyenek elhelyezve.

Az egymáshoz csatlakozó szabványos alkatrészek, így pl. akötőelemek, közös mutatóvonalon is megadhatók.

Több darabból álló gyártmányok összeállítási rajzaihozdarabjegyzék is tartozik. A darabjegyzék a műszaki rajzonábrázolt szerkezeti egységek, részegységek és alkatrészektételszámait, az azonosítás adatait tartalmazó jegyzék.Általános esetben a műszaki rajz része, de külön lap is lehet.

Ha a darabjegyzék a műszaki rajzon van, akkor arajzolvasási irányban helyezkedjen el és a feliratmezőhözcsatlakozzon: felette vagy mellette.

A darabjegyzék oszlopos kialakítású, az adatokat(tételszám, megnevezés, mennyiség, hivatkozás,anyagminőség stb.) függőleges oszlopokba és vízszintessorokba rendezetten adjuk meg, és az elválasztó vonalakatáltalában vékony vonallal rajzoljuk meg. Az adatok sorrendjeköveti a tételszámok sorrendjét.

Ha a darabjegyzék a rajzlapon van, akkor a sorrend lentrőlfelfelé halad, az oszlopok fejléce az első sor. Különdarabjegyzék esetén az adatok sorrendje felülről lefelé halad,a fejléc legfelül van. A különlapos "Darabjegyzék"megnevezési lapon fel kell tüntetni a hozzá tartozó rajzfeliratmezőjének azonosító adatait. A cégek többségénél akülönálló darabjegyzékeket általában excel programmalkészítik.

Az egyetemi oktatásban készülő rajzok feliratmezőjére, a darabjegyzékre és a rajzszámozási rendszerre vonatkozójavaslatokat mutatják az alábbi ábrák:

Méretarányok. írás

2.3 Méretarányok

A tárgyakat, alkatrészeket valóságos nagyságukban,torzításmentesen megrajzolva tudjuk formájuknak,méreteinek legmegfelelőbben érzékeltetni. A természetesnagyság alapján való rajzolás túl nagy, ill. túl kicsinytárgyaknál nem célravezető. A túlságosan nagy rajzáttekinthetetlen és nem gazdaságos, a kis alkatrészek viszontnehezen rajzolhatok meg pontosan, és méreteik sem adhatókmeg világosan. Ezért ilyenkor kicsinyítést, ill. nagyítástalkalmazunk, amelynek mértéke szabványosított.

A méretarányt a rajzi hosszméret és a valóságos tárgyugyanazon hosszméretének aránya adja. A méretaránytmindig az ábrázolás és az olvashatóság mérlegelésévelválasztjuk meg. A műszaki rajzokon alkalmazottméretarányok szabványos választéka:

Elnevezés Javasolt méretarányok

Nagyítás 50:1 20:1 10:1 5:1 2:1

Valóságosnagyság 1:1

Kicsinyítés 1:2 1:5 1:10 1:20 1:50 1:100 1:200 1:500 1:1000 1:2000 1:5000 1:10000

Kivételes esetekben, ha valamely okból a javasoltméretarányok nem alkalmazhatók, akkor közbenső értékek ishasználhatók. (Pl. megegengedett az 1:25 méretarányalkalmazása is). Lehetőleg olyan legkisebb ábrát adóméretarányt alkalmazzunk, amely mellett a rajzrendeltetésének még megfelel, jól és egyértelműenolvasható.

A rajz készítéséhez alkalmazott méretarányt a rajzfeliratmezőjében kell megadni. Ha a rajz természetemegkívánja, akkor egy rajzlapon többféle méretarányt isalkalmazhatunk. Ilyenkor a feliratmezőben a fő méretarányt(a főnézet méretarányát) adjuk meg, az attól eltérőket azalkatrész tételszáma vagy a nézet, a metszet, a kiemelt részlethivatkozási betűi mellett tüntetjük fel: pl.

A-A (5:1)

2.3Feliratok, írásA műszaki rajz okmány, ezért egyértelműnek, jól

olvashatónak kell lennie, feliratainak készítésénél az egyénifolyóírás helyett leegyszerűsített, szabványos alakú betűket,

számjegyeket és egyéb rajzi jeleket kell használni.Feliratnak nevezzük a műszaki rajzokon a szövegben, a

feliratmezőben, a darabjegyzékben, a műszaki kövelemé-nyekben, az ábrákon stb. megjelenő betűk, számok és jelekösszességét

A kézi technikával készült rajzok mérnök-esztétikai értékéterősen csökkenti a hanyagul elkészített felirat.

A tapasztalat szerint az esztétikus, egységes formájú, jólolvasható betűk és számok kevesebb félreértésre adnaklehetőséget, mint az egyéni stílusban írottak.A műszaki rajzok felirataira vonatkozó előírásokat isnemzetközi (ISO) szabványok tartalmazzák, amelyek előíijáka rajzokon alkalmazható feliratok elhelyezésének módját,betűinek, számainak, írásjeleinek formáit, arányait, méreteit,az alkalmazható vonalvastagságot, betűk, szavak, sorokközötti távolságot.

A szabványok egyaránt engedélyezik az álló és a 75°- bandőlt betűk használatát. A szélességi típust ismegválaszthatjuk, az A típusú keskeny vagy a B típusúközepes szélességű betűk közül. Egy dokumentáción belülazonban csak az egyik fajtát szabad alkalmazni.

Az álló betűk egyenes és körív szakaszokból tevődnekössze, a dőlt betűk ennek megfelelően egyenes és ellipszisívekből állnak.

Végül a rajzlapokkal és az írással kapcsolatban meg kell említeni a gépi technika alkalmazásának néhány előnyét. Az AutoCAD rajzoló programban és valamennyi 3D-s tervező programban a rajzok készítéséhez az ISO előírásain kívül számos ország szabványainak ( DIN-német, ANSI- amerikai,BS-angol, JIS japán, GOSZT-orosz stb.) megfelelően előkészített ún. rajzsablonok állnak rendelkezésre.

Ezeken az előre elkészített, különböző formátumú rajzlapokon a feliratmező általában ún. attribútomos blokk-ként (szöveges információt is tartalmazó rajzelem-csoport) szerepel, ami nagyon megkönnyíti a szövegek bevitelét. Természetesen "saját" rajzsablonokat is készíthetünk. Ezt teszik a cégek is, és az általuk meghatározott kiegészítő információkat is tartalmazó feliratmezőben általában a cég logóját is elhelyezik.

Az "íráshoz" igen nagyszámú, különböző típusúbetűkészlet áll rendelkezésre, de a rajzokon általában egyféle,állandó vonalvastagságú fontkészletet használunk.

A műszaki dokumentáció tárolása és kezelése.

A gyártás, a kivitelezés a karbantartás stb. az eredetiműszaki dokumentációról készült másolatok használatávaltörténik. Az eredeti dokumentáció tárolása, kézi és gépitechnika esetén is szokásos papírhordozón történik. A gépitechnika egy időtállóbb, kisebb helyszükségletű, kevésbésérülékeny, CD-ill. DVD-lemezen történő elektronikustárolási módot is lehetővé tesz.

A műszaki rajzokon szereplő feliratoknál általánosan használt betűnagyságok:

Felirat Betűnagyság (mm)

A megengedett méreteltérések, a feliratmező egyes mezőinek megnevezése. 2,5

A méretszámok, darabjegyzék, szöveges utasítások, műszaki előírások. 3,5

A feiratmező kitöltendő, kisebb méretű szöveges részei, a darabjegyzék fejlécének szövegei.

5

A feliratmezőben szereplő főazonosítók: gyártmány, megnevezés, rajzszám, tulajdonos.

7

Tételszámok, hivatkozási betűjelek 7(10)

írás

B típusú, álló latin betűk, számok és írásjelek:

A típusú, álló írás A típusú, dőlt írás

A műszaki rajzokon leggyakrabban alkalmazott B típusú felirat jellemző méretei:

Megnevezés Arány Méretek (mm)

Feliratmagasság h (10/10)h 1,8 2,5 3,5 5 7 10 14 20

A kisbetű magassága c1 (7/10)h 1,26 1,75 2,5 3,5 5 7 10 14

A kisbetűk alsó kinyúlása c2 (3/10)h 0,54 0,75 1,05 1,5 2,1 3 4,2 6

A kisbetűk felső kinyúlása c3 (3/10)h 0,54 0,75 1,05 1,5 2,1 3 4,2 6

Az írásjelek helyigénye f (4/10)h 0,72 1 1,4 2 2,8 4 5,6 8

A karakterek közötti távolság a (2/10)h 0,36 0,5 0,7 1 1,4 2 2,8 4

Az alapvonalak közötti távolság (nagy- és kisbetűk írásjelekkel) b1 (19/10)h 3,42 4,75 6,65 9,5; 13,3 19 21 38

Az alapvonalak közötti távolság (nagy- és kisbetűk írásjelek nélkül)

b2 (15/10)h 2,7 3,75 5,25 7,5 10,5 15 21 30

Az alapvonalak közötti távolság (felirat csak nagybetűkkel)

b3 (13/10)h 2,34 3,25 4,55 6,5 9,1 13 18,2 26

A szavak közötti távolság e (6/10)h 1,08 1,5 2,1 3 4,2 6 8,4 12

A vonalvastagság d (1/10)h 0,18 0,25 0,35 0,5 0,7 1 1,4 2

Általában a rajzok feliratait célszerű olyan vonalvastagságokkal készíteni, mint amilyeneket a rajz vonalainakkihúzásához is használunk.

Vonalak

2.4 Vonaltípusok, vonalvastagságok

A rajzokon a szemléltetés és a jobb áttekinthetőségérdekében különféle vonalvastagságokat és vonalfajtákathasználunk. A rajzok és ábrák névleges vonalvastagságai:

(d): 0,13: 0,18; 0,25; 0,35; 0,5; 0,7; 1,0; 1,4; 2,0 mm. Kézitechnika esetén egy rajzon belül legalább kétféle vastagságú vonalat kell alkalmazni, vastag- és vékonyvonalat. A vonalvastagságok közötti arány 2:l-nél nem lehet kisebb.

A vonalvastagságokat a rajz fajtája, mérete, bonyolultságaszerint kell kiválasztani. Egy adott dokumentáció azonosnagyságú és méretarányú rajzait azonos vastagságúvonalakkal kell ábrázolni.A műszaki rajzokon az alábbi típusú és vastagságú vonalakatalkalmazzuk:(Megjegyzés: az ISO 128 alapszabvány legújabbkiegészítései 01-től 15-ig terjedő számokkal jelöltvonalfajtákat javasol a CAD rendszerekhez, amelyek közöttnéhány új, pl. a zig-zag vonal, kiemelten vastag vonal stb. isszerepel).

Vonalfajta Megnevezés Általános alkalmazás

A Folytonos, vastagA1 Látható körvonalak A2 Látható élekA3 Főáramkörök, kábelezés, funkcionális kapcsolás

B Folytonos, vékony

B1 Elméleti áthatási (tagoló-) vonal B2 MéretvonalakB3 Méretsegédvonalak (szerkesztési vonalak) B4 Mutató vonalak B5 Vonalkázás (sraffozás)B6 Befordíott metszet körvonala B7 Rövid középvonalak B8 Áramkörök, kábelezés, kapcsolások

C Folytonos, szabadkézi törésvonal, vékony Cl részletek, megszakított nézetek és metszetek határoló vonala

D Folytonos, egyenes törésvonal, vékony Dl ua. mint Cl

E Szaggatott, vastagEl Nem látható körvonalakE2 Nem látható élek (általában az F2 vonalfajtát használjuk)

F Szaggatott, vékonyFI Nem látható körvonalak F2 Nem látható élekF3 Nem villamos kapcsolatok, árnyékolás

G Pontvonal, vékony

G1 KözépvonalakG2 SzimmetriatengelyekG3 Trajektóriák, például: osztókorG4 Berendezések határvonala, készülék csoportok kiemelése,

árnyékolás

HPontvonal, vékony, végződéseknél irányváltásnál vastag

Hl Metszősíkok nyomvonalai

J Pontvonal, vastag J1 Speciális megmunkálású felületek vagy élek jelölésére

K Kétpont-vonal, vékony

KI Csatlakozó alkatrészek körvonalaK2 Mozgó alkatrészek szélső vagy váltakozó helyzeteiK3 SúlyvonalakK4 Alakítás előtti körvonalK5 Metszősík előtti részek körvonala

Vonalak

Rajzolási követelményekKézi technika estén a vékony szaggatott vonalat 4-5 mm

hosszúságú vonalszakaszok és 1-2 mm hosszúságú hézagokváltakozásával rajzoljuk.

Ügyeljünk arra, hogy a szaggatott vonal csakvonalszakasszal kezdődhet és végződhet, irányt csakvonalszakasz- -töréssel változtathat, más vonalhoz csakvonalszakasszal csatlakozhat ill. kereszteződhet.

A vékony pontvonal hosszabb és rövidebb vonalszakaszok sorozatából áll.

A pontvonalat a hosszabb vonalszakasszal kezdjük ésfejezzük be, egymást csak a hosszú vonalszakasszalkeresztezhetnek

A fenti vonalfajták méretarányaira vonatkozó ISO ajánlásokat mutatják a lenti ábrák, amelyek elsősorban a CADrendszerekben alkalmazott vonalakhoz ajánlottak.

A 12 mm vagy ennél kisebb elemek szimmetriatenge-lyeit pontvonal helyett vékony folytonos vonallal lehet raj-zolni.

A párhuzamos vonalak közötti legkisebb távolság, amely avonalkázásra (sraffozás) is érvényes, ne legyen kisebb azalkalmazott vonalvastagság kétszeresénél.

Ha a párhuzamos vonalak ennél közelebb kerülnekegymáshoz, akkor torzítással az előírt min. távolságig avonalakat el kell tolni, hogy a kihúzás után is jól felismerhetőtávolság, hézag maradjon.Kézi technika esetén a rajzok pontos szerkesztése halvány,vékony vonalakkal célszerű, ehhez kemény (3H,4H)szerkesztő ceruzát, a már megszerkesztett rajz kihúzásáhozviszont - a kívánt vonalvastagságnak megfelelő, általában 0,5mm-es - középkemény (HB, H) ceruzát használjunk.A rajz vonalainak a kihúzása azért fontos, mert a halványvonalak a másolatokon nem látszanak.

A különböző vonalak csatlakozása legyen határozott ésgondos, a körívek csatlakozása törésmentes. Agörbületváltozás helyét ki kell szerkeszteni, és innen kezdveelőbb húzzuk ki az iveket, és ehhez igazítsuk hozzá azegyeneseket. Ugyanígy járunk el a lekerekítések kihúzásakoris.

Gépi technika esetén számos, parancs vagy automatikusanvégrehajtott szolgáltatás teszi rendkívül hatékonnyá aszerkesztési munkát.

Valamennyi programban a rajzok készítése ún. fóliákon(layer) történik. Ezt úgy lehet egyszerűen elképzelni, hogyegymás alatt átlátszó fóliák vannak, és minden egyes fóliáhozaz azon lévő rajzelemeknek megfelelő vonalfajta vanhozzárendelve. így például a látható éleknek megfelelőrajzelemeket tartalmazó fóliához a vastag folytonos vonal vanhozzárendelve.

Az AutoCAD program használatakor ezeket a fóliákat e-gyenként létre kell hoznunk. Természetesen egy vonalfajtapl. a vékony folytonos vonal több fóliához pl. a .méreteket, aVonalkázást stb. tartalmazó fóliához is hozzárendelhető.

A nem folytonos vonalak fent ismertetett rajzolási követelményeit a rendelkezésre álló vonaltípusok közül a megfelelő kiválasztásával, vagy a vonalléptékezés nevű rendszerváltozó segítségével teljesíthetjük. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a fóliákhoz általában színeket is rendelünk.

A 3D-s programok rajzkészítő moduljainak ahasználatakor nem kell foglalkoznunk a fóliáklétrehozásával. A programok a jellegzetes rajzelemeket pl. alátható élek vonalait, a vonalkázást, a méreteket stb.automatikusan létrehozott, különálló fóliákra rakják,amelyekhez a megfelelő vonalfajták is hozzá vannakrendelve.

A gépi technika alkalmazása esetén a rajzok kinyomtatásaelőtt mindig meg kell adni az egyes vonalfajták rajzonmegjelenő, kívánt vonalvastagságát.

Ábrázolási módok

3. A műszaki ábrázolási módok1.1 Vetítési módok

A tárgyak térbeli alakzatok, a térnek síklapokkal és görbefelületekkel határolt részei. A síkbeli (2D-s) ábrázolás fe-ladata a térbeli alakzatok megjelenítése a rajzlap síkján.

A síkbeli képekhez legegyszerűbben a vetítés (projekció)módszerével jutunk. Ez azt jelenti, hogy az alakzatot vé-gesben vagy végtelenben lévő pontból induló sugarakkal(ún. vetítősugarakkal) egy síkra (képsíkra) vetítjük. Ha avetítési pont a végesben van középponti vetítésről vagycentrális projekcióról, ha a végtelenben van párhuzamosvetítésről vagy poralel projekcióról beszélünk.

A képsíkra vetített képet vetületnek nevezzük.(Az emberi látás esetén a külső világ tárgyairól szemünkbeérkező fénysugarak hozzák létre a tárgy képét, és a tárgypontjainak a látósugarai pedig a vetítősugarak.)

Az emberi szemen kívül elhelyezkedő képsíkokon centrá-lis vetítéssel létrejövő képalkotást szemlélteti az alábbiábra.

Akár az 1 .jelű, akár a 2.jelű képsíkon megjelenő vetület atágy vetülete.

A centrális vetítéssel keletkező kép nem azonos nagyságúa tárggyal, ezért ez az ábrázolási mód nem alkalmas aműszaki rajzok készítésére. Bár a vetítési középponthelyének jó megválasztása esetén kapott perspektivikus képérzékelteti legjobban a térbeliséget, de a szemléletességmellett más műszaki előnyökkel nem rendelkezik.

Paralel vagy párhuzamos vetítés esetén a vetítésiközéppont a végtelenben van, ezért az onnan jövővetítősugarak, mint a Nap sugarai párhuzamosak.

Attól függően, hogy a vetítősugarak iránya a képsíkhozképest merőleges vagy ferde a vetítés merőleges(ortogonális), illetve ferde (klinogonális) lehet.

Párhuzamos merőleges vetítés esetén a tárgy egytetszőleges pontjának a képsikon megfelelő vetületét a pontraillesztett és a képsíkra merőleges vetítősugár jelöli ki.

A merőleges vetítés a tárgy képsikkal párhuzamosoldallapját, illetve a képsíkkal párhuzamos tengelyűforgásszimmetrikus felület körvonalát alak- és mérethelyesenviszi át a képsíkra. Ferde vetítés esetén a méretek és az alak,illetve szögek is torzulnak.

A centrális vetítésnél láttuk, hogy a képsík a tárgy mögött,ül. a szemlélő és a tárgy között is lehet. Utóbbi esetbenátlátszónak tekintjük a képsíkot- ilyenen tanulmányoztaDürer a kép keletkezését. Ehhez hasonlóan a párhuzamos-merőleges vetítés esetén is a képsíkoknak kétféle relatívhelyzete lehetséges, amely meghatározza a síkba terítettnézetek egymáshoz viszonyított helyzetét, azaz a vetítésimódszert.

Első térnegyedbeli vetítési mód, vagy első szögű vetítés,korábban európai (E) vetítési módszernek neveztük.Az ábrázolandó tárgy elméletileg a szemlélő és a megfelelőkoordinatasíkok (képsíkok) között helyezkedik el. A nézésiirányt kisbetűvel, a merőleges vetítéssel kapott nézeteitnagybetűvel jelöljük. A különböző nézetek helyzetét az "A"főnézethez (elölnézethez) viszonyítva képsíkjaiknaktengelyek körül való forgatása határozza meg, amelyekegybeesnek vagy párhuzamosak az azon a koordínátasíkon(rajzsikon) lévő koordinátatengelyekkel, amelyre az elöl-nézetet vetítik.

Harmadik témegyedbeli vetítési mód, vagy harmadikszögű vetítés, korábban amerikai (A) vetítési módszernekneveztük.

Axonometrikus ábrázolás

A harmadik térnegyedbeli vetítési mód olyan merőlegesábrázolás, amelyben az ábrázolandó tárgy elméletileg aszemlélő és a megfelelő koordinátasikok (képsíkok) mögötthelyezkedik el. A tárgy nézeteit az átlátszónak feltételezettképsíkokra párhuzamos merőleges vetítéssel kapjuk. Afőnézet most is az "A" elölnézet, ennek a síkjába (rajzsík)forgatjuk be a többi képsíkot.

Mindkét vetítési módnál a főnézet és a rajzlap síkja az X-Z sík. A vetítési módok egyenértékűek.

Nézési irányt mutató nyíl módszere Ha az első vagy aharmadik témegyedbeli vetítési módszer szigorú betartásanem lehetséges, vagy nem előnyös, akkor megengedett anézési irányt mutató nyíl módszerének az alkalmazása, amelyszerint a különböző nézeteket egymástól függetlenül lehetelrendezni.

1.2 Axonometrikus ábrázolás Az axonometrikus, tengelyméretes ábrázolás olyan módszer, amellyel a tárgyról térhatású, szemléletes képet tudunk szerkeszteni.

Az axonometrikus képet a tárgyhoz rögzített térbelikoordinátarendszerrel és egy képsíkkal állítjuk elő. Akoordinátaredszert az ábrázolandó alakzat hosszúsági,szélességi és magassági irányának megfelelő x, y és z tengelyalkotja, a képsíknak pedig a rajz síkja felel meg.

A képsíkhoz képest általános helyzetű kocka és a hozzárögzített térbeli merőleges tengelykereszt ferdeszögűvetítéssel származtatott axonometrikus ábrája:

A merőleges (ortogonális) axonometrikus ábrázolás eseténa vetítősugarak merőlegesek a képsíkra.A műszaki gyakorlatban az axonometrikus ábrázolások közülcsak azokat használjuk, amelyeknél egyrészt a tengelykeresztkönnyen rajzolható, másrészt a tengelymenti rövidüléskönnyen számítható. Ezek szerepelnek az oldalt láthatótáblázatban. A tengelyek elrendezése és a tengelyek menténfelmérendő méretek mellett egy kocka képe és a lapjairarajzolt körök ellipsziseinek jellemzői is fel vannak tüntetve.

A tengelyirányok tükrözött elrendezése, azaz a jobbos és abalos tengelykereszt is megengedett.

Megjegyezzük, hogy ezek az ábrázolások műszaki látszatiábrázolások, amelyek csak megközelítik a párhuzamosmerőleges vetítéssel kapott valóságos, pontos képeket.

Az axonometrikus ábrázolások nem mérethűek és szög-tartóak, bonyolult, időigényes szerkesztést igényelnek, ezértelsősorban szemléltető ábrák, szabadkézi vázlatok formájábanalkalmazzuk ma már csak kézi technika esetén, általában avetületek alapján nehezen elképzelhető részletekmagyarázásához, szemléltetéséhez.

A bemutattott axonometrikus ábrázolások esetén anézőpont a tér egy meghatározott helyén van, ezért statikus(fix nézőpontú) axonometrikus ábrázolásnak isnevezhetnénk.

A 3D-s programok használata esetén az ún. modelltérben a nézőpont tetszőlegesen megválasztható, illetve az egér mozgatásával folyamatosan változtatható is, ezért ezt dinamikus axonometrikus ábrázolásnak is nevezhetjük. Szinte mindegyik program rajzkészítéskor, szolgáltatásként ki tudja rakni a fent bemutatott axonometrikus ábrákat is a rajzlapra. Így rendkívül egyszerű egy szerkezet össze-, ill. szétszerelését szemléletesen mutató ún. robbantott ábrát készíteni. Ezen az alkatrészek a közös tengelyek mentén, a szerelési sorrendben, az alaphelyzetből eltérő távolságra eltolt helyzetben vannak axonometrikusan ábrázolva.

Jelenleg kezd szokássá válni az, hogy egy alkatrész műhelyrajzára annak axonometrikus képét is kirakjuk (a rajzlap valamelyik sarkába), ami megkönnyíti a rajzolvasást.

Vetületi ábrázolás

1.3 Vetületi ábrázolás

Műszaki rajzokon a tárgyakat, szerkezeteket képsíkokra merőleges, egymással párhuzamos vetítősugarakkal képzett vetületekkel ( nézetekkel, metszetekkel) ábrázoljuk. Attól függően, hogy a képsíkok a szemlélő és a tárgy között vagy atárgy mögött helyezkednek el, megkülönböztetünk amerikai (A) és európai (E) vetítési módot.

Továbbiakban csak az európai vetítési móddal foglalkozunk. A nézetrend keletkezése: elképzeljük az ábrázolandó testet azt körülvevő függőleges és vízszintes síkokkal (hat síkkal) határolt térben, és az egyes képsíkokra vetített képeket, mint "dobozoldalak"-at kiterítjük az elölnézet síkjába.

A kiterítés rendje meghatározza az elölnézet (főnézet) és a többi nézet egymáshoz viszonyított helyzetét.

Az egyes képek, ill. vetületek elnevezését pedig azhatározza meg, hogy melyik irányból nézve képeztük.

Az elölnézet kiválasztott főnézet, amely a tárgylegjellemzőbb képe, általában ezt rajzoljuk meg először.

Rendezett vetületek közötti összefüggést a rendezővonalak szemléltetik. Az elölnézetből függőlegesen vetítjüka felülnézetet, ill. alulnézetet és vízszintesen azoldalnézeteket, ill. a hátulnézetet.

Az elölnézeten és a felülnézeten a tárgy szélességi méreteiazonosak. Az oldalnézeteken és a felülnézeten a tárgyvastagsági méretei azonosak. Az elölnézeten és azoldalnézeteken pedig a magassági méretek azonosak.

A nézetek azonos méreteit átvetíthetjük, ill. átforgathatjuk,vagy eltolt nézetek esetén mérés alapján rajzolhatjuk fel.

Vetületi ábrázolás

Műszaki rajzokon a korábban ismertetett ortogonálisvetítési módot használjuk, mert sem a tárgy alakja, sem améretei nem torzulnak - alak- és mérethű ábrázolás.

Ehhez a tárgyat úgy kell beállítani a témegyedbe, hogy asíklapokkal határolt tárgyaknál két síkfelülete, aforgástesteknél pedig a forgástengelye párhuzamos legyenvalamelyik két képsíkkal.

A tárgy egyértelmű ábrázolásához szükséges vetületek számát a tárgy alakja, geometriai bonyolultsága határozza meg. A tárgy külső képét mutató vetületet nézetnek nevezzük.

A tárgy belső geometriai kialakításának egyértelműmegmutatása céljából metszetet készítünk.

Egy képzeletbeli metszéssel "csonkított" tárgy vetületétnevezzük metszetnek.

Legyen kialakítva a korábbi példában szereplő hasábbanegy lépcsős furat az alábbi ábra szerint.

A lépcsős furatról a legjellemzőbb metszetet a felülnézetisíkon kapjuk, a következő módon:

A metszősíkot az ábrázolandó furat szimmetriasíkjábatesszük, a metszősík és a szemlélő közötti részt gondolatbaneltávolítjuk, az elmetszett, csonkított testet a felülnézetsíkjára vetítjük, és a metszéssel keletkező felületet vo-nalkázzuk.

Nem tömör alkatrészeknél legtöbbször a metszetet a nézethelyett is rajzoljuk, a vetítési szabályok szerint.

Műszaki rajzokon a képsíkokat és a vetítő vonalakat nemjelöljük, a vetületek elnevezését sem újuk fel.Nézetrend szerint elhelyezett vetületek egymáshoz képesttetszőleges távolságra lehetnek, pl. a méretmegadáshelyigénye szerint lehetnek közelebb, i11. távolabb.

Nézetrendtől eltérő elhelyezésű nézetek Ha a nézetrendtől eltérünk, pl. a rajzterület jobb kihasználásaérdekében, akkor a nézési irányt mutató nyíl alkalmazásával a nézet tetszés szerint elhelyezhető.

Ilyenkor a nézési irányt a mutató nyíl közelében kisbetűvelés magát a nézetet pedig nagybetűvel kell azonosítani. Azutóbbit a nézetrajz alatt vagy fölött (egy rajzon belül azonosmódon) a rajz olvasási irányában kell elhelyezni.

A vetítési irányt jelölő nyíl és az azonosítók méretei:

Ha a tárgyat határoló jellegzetes ferde síkfelület alakja aszokásos vetületen torzulva látszana, akkor a ferde felület-re merőleges vetítési iránnyal képezzük a vetületet:

Ha a nézet méretaránya a föábrától eltérő, akkor améretarányt a betűjel után zárójelben tüntetjük fel.

Résznézetek:Résznézet rajzolása is megengedett, ha a megrajzolt nézetekszerint a tárgy egyértelmű meghatározásához kiegészítéskénta tárgy egy részének ábrázolására még szükség van. Ilyenkora teljes nézet megrajzolása helyett csak azt a részt rajzoljukmeg, ami újat mutat:

Műszaki ábrázolás előírásai

3.4 A műszaki ábrázolás általános előírásaiA vetületi és metszeti ábrázolás gépészeti alkalmazásának

módjáról a műszaki ábrázolás általános szabályai, előírásairendelkeznek.

A tárgy egyértelmű ábrázolásához szükséges vetületek(nézetek, metszetek) számát a tárgy alakja, geometriaibonyolultsága határozza meg. A tárgy alakját és nagyságát arajzon lévő vetületek és méretek együtt határozzák meg. Aműszaki ábrázolás legfontosabb szabályai:

Csak annyi vetületet (nézetet, metszetet) kell rajzolni,amennyi a tárgy teljes és egyértelmű meghatározásáhozszükséges. így a rajzolható 6 vetület helyett rendszerintelegendő két - három, de sokszor egyetlen vetület is.

Az ábrázolandó tárgy főnézetét (elölnézetét) úgy kellmeghatározni, hogy ez a vetület adja a tárgy formájáról ésméretéről a legtöbb információt. A főnézet általában aműködési (beépítési) helyzetet mutatja. Azokat azalkatrészeket, amelyek bármely helyzetben használhatók, agyártás vagy szerelés helyzetében kell ábrázolni.

Ha a főnézeten kívül egyéb nézetek is szükségesek, akkor ezeket a következők szerint kell meghatározni:

- a tárgyat egyértelműen bemutató nézetek és metszetekszámát a lehető legkisebbre kell korlátozni;

- kerülni kell a takart vonalak és élek ábrázolását;- kerülni kell a részletek ismétlését.Túlhatározottság nélkül ábrázolunk !Semmitmondó, a méretmegadás szempontjából

szükségtelen vetületet nem rajzolunk.Belül tömör, forgásszimmetrikus alkatrészeket elegendő

egy nézettel ábrázolni, mivel a méretmegadásban szereplőalakjelek feleslegessé teszik annak a nézetnek amegrajzolását, amely a köröket mutatná.

Az alkatrészrajz a munkadarabot elkészítése utáni,szerelésre kész állapotban ábrázolja, általában vízszintesvagy függőleges helyzetben, ahogy majd felhasználásrakerül.

Egyszerűsített ábrázolási módokA kézi technikában a rajzi munkával való takarékoskodás

vezett ahhoz, hogy a vetületek rajzolásánál egyszerűsítéseketalkalmazhatunk.

FélnézetekSzimmetrikus tárgyak ábrázolásakor megengedett, hogy a

tárgynak csak a felét, vagy a negyedét rajzoljuk. Ilyenkor aszimmetria tengelyt mindkét végén két párhuzamos, atengelyvonalra merőleges, legalább 3,5 mm hosszú vékonyvonallal (szimmetria jel) kell jelölni. A rövid párhuzamosvonalak elhagyhatók abban az esetben, ha a tárgy körvonalaiegy kissé túlnyúlnak a szimmetriavonalon.

Ha a szimmetriavonalat nézetvonal fedi, akkor a felvetőiéthelyett törésvonallal határolt részvetületet kell rajzolni.

Az egyetlen vetülettel meghatározható egyszeri: alkarészműhelyrajzán félvetületet lehetőleg ne alkalmazzunk.

RésznézetekA nem szimmetrikus vetületeken is takarékoskodjunk a

rajzi munkával és rajzoljunk részvetületeket törés, megszakítás, és kitörés célszerű alkalmazásával.

Kiemelt részletA vetület egy része kiemelt részletként célszerűen külön,

nagyítva is megmutatható, ha az adott méretaránybannehezenlátható, méretezhető, vagy egyáltalán nemábrázolható. A kiemelendő részt vékony folytonos vonallalkörül kell határolni és nagybetűvel azonosítani. A kiemeltrészlet tartalmazhat a vetületen nem ábrázolt részletet is.Nézeti képet is kiegészíthet kiemelt részmetszet.

Műszaki ábrázolás előírásai

Ismétlődő elemek egyszerűsített ábrázolása

A tárgy szabályosan ismétlődő, azonos részleteinekrészletes kirajzolása helyett egyszerűsítéseket alkalmazunk:- ismétlődő elemekből (pl. bevágásokból, fülekből) csak azelején és a végén rajzolunk meg egyet-egyet, a közbensőismétlésre vékony folytonos vonalú jelkép utal. A mintázatkülső burkoló görbéjét vastag folytonos, a mintázat belsőburkoló görbéjét vékony folytonos vonallal jelöljük.

- ismétlődő azonos furatokból elég egynek a megrajzolása, haa többi furathely megrajzolásából az ismétlődés nyilvánvaló;

- ismétlődési számot írunk elő, ha a rajzunkról pl. amegszakítás miatt nem olvasható le az ismétlődésék száma:

Teljes vetületek helyett csak a szükséges teijedelmű rész-vetületeket rajzoljuk meg. Ilyenkor a torzuló, semmitmondóés nehezen rajzolható ábrarészeket elhagyjuk.

Ha egy vetület valamelyik részlete miatt nem egyértelmű,akkor meg kell adni a kérdéses nézet helyi nézetét. A helyinézetet az amerikai (A) vetítési mód szerint kell készíteni. Afőábrával középvonal kapcsolja össze és csak azt a résztrajzoljuk meg, ami új információt ad.

- a felület mintázatát ( pl. rovátkolást, recézést) a felület egyrészén elegendő megrajzolni.

Sík felületek jelöléseForgásfelületű alkatrész pl. tengelyek, orsók sík felületeire

hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy a sík felületek átlóitvékony folytonos vonallal megrajzoljuk:

Különleges vetületek Elforgatott vetületek

Ha a vetületnek a vetítési irány szerinti ferde elhelyezésenehezen szerkeszthető vagy nehezen elhelyezhető, indokoltlehet a vetület elforgatása.

A lyukkörön levő furatok megmutatására is alkalmazhatjuk ahiányos, helyi vetületel. Ezen vagy valamennyi láthatófuratot kirajzoljuk, vagy további egyszerűsítéseket (pl.félnézetet) alkalmazunk.

Műszaki ábrázolás előírásai, vetületek vonalai

A lyukkörön levő furatok tengelyét a főábrán a lyukkörérintőjeként - és nem a tényleges furatközéppont átvetíté-seként - rajzoljuk és a furatokat külön jelölés nélkül ametszetbe befordíthatjuk.

Eredeti (alakítás előtti) körvonal A hajlított tárgy kiindulási (kiterített) alakját is ábrázolni

szokták vékony kétpont-vonallal.

Csatlakozó alkatrészA csatlakozó alkatrész körvonalát vékony kétpont-vonallal

kell megrajzolni. A csatlakozó alkatrész nem takarja azábrázolt tárgy vonalait - üvegszerűnek kell elképzelni.

Mozgó alkatrészA mozgó alkatrész szélső állásainak ábrázolásakor a má-

sik véghelyzetben csak a körvonalát kell megrajzolni, vé-kony kétpont-vonallal ( üvegszerűnek képzeljük).

3.5 A vetületek rajzolása, vonalai

Vastag folytonos vonallal kell megrajzolni: a képhatár-(kontúr-) vonalakat (k) és a látható éleket (J): a vetületeksíkjára merőleges síkok képét, még akkor is, ha azt nem él,hanem legömbölyítés határolja; síkmetszéssel, áthatással,tompítás nélkül keletkező élek vetületét; az egymáshozközvetlenül csatlakozó legömbölyített felületek vetületét, ha aközös érintősíkjuk egyben vetítősík is.

Vékony folytonos vonallal jelöljük a felületekcsatlakozásának folyamatos átmeneteit, ha erre szükség van.Az ilyen vonalat tagolóvonalnak (t) nevezzzük, és azelméleti áthatás helyén rajzoljuk meg. A tagolóvonalat nemcsatlakoztatjuk a képhatár vonalához, hanem attól 2-5 mm-elelőbb befejezzük. Ha félvetületet rajzolunk, a tagolóvonalatminden esetben a szimmetriatengelyig kell húzni.

A küllőknek a kerékkoszomba való átmenetét vékonyfolytonos tagolóvonallal kell megrajzolni, mivel ezeken ahelyeken öntési lekerekítések vannak.

Az áthatási vonalakat általában a jellegzetes pontjainátmenő körívekkel közelítve ábrázoljuk kézi technika esetén.

Vetületi ábrázolás vonalai

Az enyhén kúpos, vagy lejtős átmenetek vetületén azegymás mellet haladó két tagolóvonal helyett megengedett akontúrvonalhoz közelebb levő tagolóvonal helyén egyetlenvastag vonal rajzolása.

Nem rajzolunk tagolóvonalat a kontúrgörbe törés nélküli görbületváltásánál. Ezeknek az ún. érintőéleknek (tangent edges) a láthatóságát a 3D-s programokkal készített rajzokona nézeteken ki kell kapcsolni, az axonometrikus nézeteken viszont általában meghagyjuk azokat.

A folyamatos vastag és vékony vonalakat ismétlődő,sokszor bonyolult felületek egyszerűsített vetületi írn.jelképes ábrázolásában is alkalmazzuk, pl.: a lenti ábránlátható orsómenet külső vonalát vastag vonallal, amagvonalát vékony vonallal, a hasznos menet végét vastagvonallal ábrázoljuk.

Vékony folytonos törésvonallal rajzoljuk a részvetülethatárvonalait.

Vékony szaggatott vonallal rajzoljuk az alkatrészbelsejében lévő, vagy a tárgy részleteivel takart nem láthatóéleket. Használatát kerülni kell, csak akkor rajzoljuk meg, habeméretezni ugyan nem kell, de az ábrázolandó tárgymegértéséhez szükséges, vagy ezzel egy másik vetületrajzolása megtakarítható.

Vékony pontvonallal rajzoljuk meg a középvonalakat. A forgásfelületek tengelyvonalra merőleges nézetében a forgásszimmetria-vonalát, a tengelyvonal irányú nézetében pedig a vízszintes és függőleges szimmetriasíkját középvonalakkal jelöljük, még akkor is, ha a szimmetria nemminden tárgyrészletre igaz.

A szimmetrikus vetületek vagy vetületrészletek középvo-nalai segítik az ábra és a méretek értelmezését. A középvo-nalakat az összetartozó vetületek között nem kell megsza-kítani, de - például a méretek elhelyezése esetén -általábanmegszakítjuk

A vetület középvonalát a kontúrokon kb. 3 - 5 mm-reltúlhúzva, a vetületrészlet középvonalát, pedig csak a részlethatárán kissé túlnyúlva kell megrajzolni.

A vékony pontvonalat egyszerűsített ábrázolásokban isalkalmazzuk, pl. fogazott elemek osztókörének, illetveosztóvonalának ábrázolására

Áthatások egyszerűsített ábrázolása A kis ívmélységű vagy távolságú áthatási vonalak

egyszerűsítve egyenes vonalakkal is helyettesíthetők.Ezek az egyszerűsített ábrázolások csak akkor

használhatók, ha a metsződő részek merőlegesek, vagy közelmerőlegesek. A nagy ívmélységű vagy a kontúrvonalaktóltávolabb eső áthatási vonalakat azonban ki kell szerkeszteni.Kézi technika esetén általában közelítő ábrázolástalkalmazunk és rádiuszsablonnal körívet rajzolunk pl. ahiperbolát is körívvel, az ellipszist pedig kosárgörbévelhelyettesítjük.

Gépi 3D-s technika alkalmazása esetén a rajzokon természetesen a térbeli áthatási görbék valódi vetületeit kapjuk meg.

Metszetek, szelvények alkalmazása és jelölése

3.6 Metszetek és szelvényekA tárgyak belsejének vagy a nézetein nem látható részleteinek megmutatására metszeteket, illetve szelvényeket rajzolunk.

Az utóbbira egy példa a fészkes reteszhoronnyal rendelkező tengelycsonk. Ahhoz, hogy a reteszhorony alakját, és mélységétmeg tudjuk mutatni, a tárgyat ezen a részen elmetszük egy tengelyére merőleges képzeletbeli metszősíkkal.A tárgyaknak azt a részét, ami a szemünk és a metszősík közé esik képzeletben eltávolítjuk. A képzeletbeli síkkal kimetszett síkidomot szelvénynek nevezzük. Ahol a képzeletbeli metszősík anyagot vágott, a nézetekben ábrázolt felületektől való megkülönböztetésül bevonalkázzuk. Ha a tárgy megmaradó részének a vetületét képezzük, akkor a metszetet kapjuk, ami a szelvényből és a metszősík mögötti tárgyrész nézetéből áll.

A metszet és a szelvény közötti különbség egyre inkábbelmosódik, mivel a metszetből elhagyhatók, a semmitmon-dó, nehezen rajzolható torzult nézetrészek. A széteső szel-vények összetartozását pedig nézetvonalak berajzolásávalhangsúlyozzuk.

A metszet a nézetben nem látható, belső részek megmu-tatására való.

Nem szabad metszetben ábrázolni olyan alkatrészt vagyrészletet, melynek metszete nem mutat többet, mint aminézetben is látható.- Nem ábrázoljuk metszetben a tömör alkatrészeket a na-

gyobb anyagkiterjedés irányában (hossztengelyén vagyhosszanti oldalán átmenő metszősík), ilyenek a tenge-lyek, a rudak, az orsók, a csavarok, a szegek, a reteszek,a golyók stb.

- Nem szabad metszetben ábrázolni a kerület mentén nemkörbemenő, illetve a hosszanti irányban nem végigmenőanyagrészű részleteket, ilyen elemek például a küllők, abordák, a fogak, a fülek stb.Ha a metszősík mégis tartalmazza ezeket az irányokat

(például összeállítási rajzokon), akkor ezeket az alkatré-szeket, illetve részleteket nézetben kell ábrázolni.

Nem szokás metszetben ábrázolni Összeállítási rajzokona belül üreges szabványos kötőelemeket például anyákat,alátéteket. A nem metszendő elemeket a 3D-s programok-ban is ki kell jelölni.

A metszetek fajtái:A metszősík számától függően a metszet lehet egyszerű, ha ametszetet egy metszősíkkal; lépcsős, ha egymássalpárhuzamos több metszősíkkal; és beforgatott, ha azegymást követő metszősíkok egymással szöget zárnak be.


Egyszerű metszetek:Ha a metszősík szimmetriasík, és a metszet a nézet helyérekerül, akkor a nyomvonal és a metszet jelölése elhagyható.Ilyenkor a nézési irány a nézetrendből következik.

Ha metszősík helyzete nem egyértelmű vagy több metsző-sík van, akkor a metszősík nyomvonalát és a metszetet isjelölni kell. A metszősíkok nyomvonalait vékony pont-vonallal, a végeiknél és az irányváltozásoknál kiemeltenvastag vonallal, a nézési irányt a nyomvonal elején és vé-gén merőleges nyilakkal és azonosító betűkkel jelöljük. Ametszetet a nyilak mellett elhelyezett betű kötőjeles kettő-zésével azonosítjuk (pl. A-A). A metszet alatt vagy fölöttelhelyezett felirat (egy rajzon belül az elhelyezésnek azo-nosnak kell lenni) nagysága a vonalvastagságtól függően5-10 mm, és megegyezik a metszősík mellett elhelyezettazonosító jel nagyságával.

Ha csak egy metszet van, de a metszősík helye nem egy-értelmű, azonban a metszet a vetítési iránynak megfelelőhelyen van, akkor csak a metszősík nyomvonalát kell je-lölni.

Ha a metszet méretaránya eltér a meglevő vetületekétől,akkor a betüjeles felirat mellé zárójelben tüntetjük fel az újméretarányt.

A metszősík helyzete szerint a metszet lehet függőleges,vízszintes vagy ferdesíkú. Ferdesíkú metszeteknél ametszősík egyik képsíkkal sem párhuzamos.

Ha a ferde nyomvonalú metszetet önmagával párhuzamo-san eltoljuk, vagy 45°-nál kisebb szöggel függőleges vagyvízszintes helyzetbe elfordítjuk, azonosító feliratot kellhasználnunk.

Ha egy rajzon több teljes metszet helyét kell megmutatni,akkor célszerű valamennyit - így a magától értetődőhelyzetűeket is - betűkkel azonosítani.

Egyazon betű több metszősík nyomvonalának jelölésére ishasználható, ha ahhoz ugyanolyan rajzolatú metszet tartozik.

A metszet lehet teljes- vagy részmetszet, és a metszetekrajzolásakor különféle egyszerűsítéseket alkalmazunk a rajzimunkával való takarékoskodás érdekében.

Félnézet-félmetszetA belül üreges szimmetrikus alkatrészek egyik felét

metszetben ( félmetszet), a másik felét nézetben (félnézet)ábrázoljuk.


Szokás az, hogy felülnézetnél a nézet alsó részén, elölné-zetnél pedig a nézet jobboldali részén rajzoljuk a metszetet.

A félmetszetet és a félnézetet a szimmetriatengely vá-lasztja el. Ha a szimmetriatengelyre nézetvonal esik, akkora nézetet törésvonallal határoljuk.

Kitörések (részmetszetek)A tömör alkatrészeken lévő bemélyedő részleteket a teljesátmetszésük helyett csak kitöréssel ábrázoljuk.

A metszett területet vékony folytonos szabadkézi vonallalvagy törésvonallal határoljuk.

Lépcsős metszet

Két vagy több párhuzamos metszősíkkal képzettrészmetszetek egyesítésével, összetolásával lépcsős metszetethozunk létre

A metszősíkok számától függetlenül csak egy betűazonosítótalkalmazunk. Az egymás melletti részmetszetek vonalkázásafolytonos, de ha szükséges, akkor az azonosítás érdekében anyomvonal törésénél, az eltolás helyén vékony vonalathúzunk, és a vonalkázást félosztással eltolva folytatjuk.

Beforgatott metszetAz egymást metsző síkokkal képzett részmetszetek közössíkba fordításával hozzuk létre a kiterített metszetet, abeforgatott metszetet.

A beforgatott metszősík mögött látható elemeket előszöra metszősíkra merőlegesen vetítve, majd azzal a közössíkba beforgatva kell ábrázolni. ( Ezek a részletek torzulásesetén elhagyhatók).


Három összefüggő síkkal való metszésre mutat példát akövetkező ábra.

A szelvény a metszeti ábrázolás speciális esete, amikorcsak a metszett felületet ábrázoljuk. A szelvényről avetítéstől függetlenül is lehet beszélni, mivel a szelvény nemvetület. A szelvény képzése a metszet képzésével azonos, dea metszősík nem lehet összetett.

A szelvényeket megrajzolhatjuk a megfelelő nézetbebefordítva vagy elhelyezhetjük a nézeti képen kívül. Aztazonban meg kell mutatni, hogy a szelvény melyikmetszősíkhoz tartozik.

A kontúrvonalak közé befordított szelvénynél mind akörvonalat, mind a terület vonalkázását vékony folytonosvonallal rajzoljuk. A szelvényt általában jobbnézetnek vagyalulnézetnek ábrázoljuk.

A tengelye mentén eltolt és befordított, nézeten kívülmegrajzolt teljes- vagy részszelvényt vastagvonallalrajzoljuk.

A ferde szelvény függőleges vagy vízszintes irányba el-fordítása megengedett, de a metszeti ábrázolás szabályaihozhasonlóan ilyenkor meg kell adni a vetítési irányt és abetűazonosítót.

Ha egy tárgy ábrázolásához több szelvényt kell rajzolni,akkor a metszősíkok jelölése és a szelvények rajzolásalehetőleg ábécé sorrendben történjen, és ügyeljünk azelhelyezés áttekinthetőségére.

A metszet vonalkázása, anyagok metszeti jelöléseA vonalkázás (sraffozás) a metszett felületet jelöli. Az

anyagfajtától független, általános metszeti jelölés esetén avonalkázás egyenletes sűrűségű, vékony, folytonos,párhuzamos vonalrendszer. A vonalak hajlásszöge a kontúrvagy szimmetriavonalhoz viszonyítva rendszerint 45°.


Megengedett indokolt esetben a 30°, 60°, 75°, vagy másdőlésszögű vonalkázás is azért, hogy az iránya lehetőlegegyik kontúrvonallal se legyen azonos.

A vonalkázás sűrűségét az ábra nagyságával arányosankell megválasztani 1,5...10 mm között, de általában 2-3 mm-es köz a megfelelő. A vonalak távolsága ne legyen kisebb azalkalmazott vastag vonal kétszeresénél, de ne legyen olyanritka, hogy veszélyeztesse a szelvény egybe- tartozásánakérzetét.

Nagy felületeket elegendő csak a metszet körvonalaimentén vonalkázni.

Az egy darabból készült alkatrész szelvényeinekvonalkázása minden rajzolt metszeten azonos sűrűségű ésdőlésű legyen.

Több darabból álló tárgy (szerkezet) metszetén acsatlakozó alkatrészek eltérő irányú, s ha kell különbözősűrűségű vonalkázással különböztethetők meg.

Vékony keresztmetszetek (2 mm-re vagy annálkeskenyebbre rajzolt szelvények) vonalkázás helyettteljesen befeketíthetők. Csatlakozó alkatrészek feketítettszelvényei között legalább 0,7 mm-es hézagot kell hagyni.

Méret beírása esetén a vonalkázást csak a méretszámnál kell megszakítani.

AnyagjelölésekA fémes anyagok metszeteit és szelvényeit a fentiek

szerint jelöljük. A nemfémes anyagok sraffozásakor az anyagfajtától függő, szabványos mintázatot használunk. Gépi technika alkalmazása esetén igen nagyszámú mintázatból választhatunk.

A méretmegadás alapelemei

4. A méret- és szövegmegadás

4.1 A méretmegadás alapelemeiAz ábrázolt tárgy geometriáját a vetületek és a rajzon

megadott méretek együtt határozzák meg, függetlenül attól,hogy a rajz milyen méretarányban készült.

A méret, mértékegységgel számszerűen megadott érték,amely vonalakkal, jelekkel és megjegyzésekkel lehetkiegészítve. A méret független a rajz méretarányától.

A méretmegadás elemei: méret, méretvonal, méretse- gédvonal, mutatóvonal, méretvonal végpontja és kiindulási pontja és méretvonal-határoló.

A méretet jól olvashatóan, egyértelműen, szabványosalakú számjegyekkel kell írni. A számjegyek nagyságaáltalában 3,5mm.A tizedes törtet vesszővel választjuk el azegész számtól, közönséges törtet csak hüvelykben megadottméreteknél alkalmazunk.

A hosszméreteket mm-ben adjuk meg, snem írunk kimértékegységet. Ha ettől eltérünk, a mértékegységet mindigki kell írni (pl. 45°, 15m, 1/2"). A méretet a rajzon vonalakne keresztezzék, ne válasszák szét.

A méretet a méretvonalon kétféle módszer szerinthelyezhetjük el, de ákét módszert keverni nem szabad.

Az 1. módszer szerint a méretet a méretvonal felett, attólkis távolságra és lehetőleg középen helyezzük el. Améretnek balról jobbra, vagy alulról felfelé olvashatónak kelllennie.

A különböző dőlésű méretvonalakhoz tartozó méretek ésszögméretek felírási módját mutatja a lenti ábra.

A 2. módszer szerint a méreteket a rajzon vízszintesenhelyezzük el. A nem vízszintes vonalaknál a méretvonalakatközépen megszakítjuk, és a méretet ide írjuk.

Ezt a módszert Európában ritkábban alkalmazzák, ezért atovábbiakban csak az 1. módszer szerinti méretfelírásokatalkalmazzuk.

Ha a méretvonal felett kevés a hely, a méret elhelyezhető améretvonal meghosszabított része felett vagy a méret- vonalalatt, de az utóbbi esetben mutatóvonallal a méretvonalhozkell kapcsolni.

A nem méretarányos részek méretét alá kell húzni, kivéveha a nézet töréssel megszakított.


Általános esetben a méretszám magába foglalja az eléjeírt alakjelet és a mögé írt tűrést.

A jellegzetes geometriai alakzatok méretmegadásábanszereplő egyezményes jelek a következők:

A sugár (R) a lekerekítések, átmenetek megadására való.A középpontot csak akkor rajzoljuk meg, ha helyzetétméretezzük. A nyíl lehetőleg a méretszám felől mutasson azívre. Távoleső középpont közelebb hozásakor a méretvo-nalat kétszer merőlegesen törjük.

Körív megadásakor az ív jelét a méretszám fölévagy elé lehet írni.

Lejtéssel adjuk meg a sík valamilyen alapsíkhozviszonyított ferdeségének mértékét. Az alapsík a tárgybármelyik jellegzetes sík felülete vagy megrajzoltszimmetriasíkja lehet.

A lejtés ( l) arányszámmal (1/x) kifejezve: l = (A-B)/L = 1/x, [ - ]

A lejtés százalékban:1= (A-B)/L*100, [%]

A lejtő és az alapsík által bezárt szög: α= arc tg (A-B)/L, [°]

A lejtés jelét, értékét és irányítottságát a felülethezkapcsolt mutató vonalon adjuk meg arányszámmal vagyszázalékban (ezrelékben).

A kúposságot (C) egy adott L hosszúsághoz tartozóátmérőváltozás arányával jellemezzük:

A kúposságot természetesen a kúp nyílásszögével is meg-

adhatjuk: α = 2 arctg (D-d)/2L, [°]


Az l:x alakban megadott kúposságot a kúp középvonalánvagy azzal párhuzamosan a kúpalkotóhoz kapcsolt mutató-vonalon tüntetjük fel, úgy hogy a kúp jelének csúcsa a kúpcsúcsa felé mutat.

Külön nézetet tehet feleslegessé a rajz síkjára merőlegesegyetlen méret előírása pl. a lemezvastagság, a laptávolság,idomacél hosszúsága. Az ilyen kiegészítő méretetmutatóvonalon adjuk meg -a mutatóvonal végén ponttal-, éseléje x-jelet rajzolunk.

A méretvonalak elhelyezhetők a kontúrvonalak vagyameghosszabításukként rajzolt méretsegédvonalak között.Alakjuk vékony folytonos vonalú egyenes vagy körív. Azegyenes szakasz méretvonala a méret irányával párhuzamos,a körív hosszának méretvonala koncentrikus körív.A szög méretvonala a szög szárainak metszéspontjábólrajzolt körív.

A méretvonalak egymástól min. 7 mm, más vonalaktólmin. 10 mm távolságra legyenek.

Az egymással párhuzamos vagy koncentrikus méretvona-lakra a méreteket sakktáblaszerű elrendezésben célszerűfelírni.

Általában a teljes méretvonal hosszat kirajzoljuk, megen-gedett azonban a részben kirajzolt méretvonal alkalmazásais szimmetrikus tárgy méretmegadásában.

a részben kirajzolt méretvonalak 2-10mm-rel nyúljanak túl aszimmetriatengelyen ill. középponton. A felírt méretszám ateljes méretet adja meg.

A méretsegédvonal vékony, folytonos egyenesvonal vagykörív, ami a méretvonalon túlnyúlik. Általában merőleges améretvonalra, de szükség esetén ferdén is (ferde kivetítéssel)rajzolható. Fontos, hogy a méret, a méretvonal és améretsegédvonal paralelogrammát alkossanak.

A méretvonal önálló vonal, azaz nem eshet rá semmilyenmás vonalra (kontúrvonalra, középvonalra,szimmetriavonalra és méretsegédvonalra).

A méretvonalakat - a koncentrikus átmérők méretvonalaitkivéve - úgy kell elhelyezni, hogy azok egymást nekeresztezzék. A méretvonalakat lehetőleg ne keresztezzeméretsegédvonal.


Központos körívekkel ábrázolt alkatrészméretmegadásakor a méretvonalat sugárirányban, améretsegédvonalat pedig körív alakban, a kontúrvonalakfolytatásaként kell rajzolni, ahogy az előző oldali utolsóábrán látható.A szögméret megadásakor a méretsegédvonalakatsugárirányban, a szögszárak folytatásaként rajzoljuk.

A húr méretsegédvonala merőleges a húrra, méretvonalapedig párhuzamos azzal.

Lekerekítéssel csatlakozó vonalszakaszok méretsegédvo-nalait az egyenes szakaszok metszéspontjaiból vagy akörívek középpontjaiból kell rajzolni.

A méretvonal és a méretsegédvonal metsződését lehetőlegkerülni kell, de ha ez mégsem kerülhető el, akkor egyikvonal se legyen megszakítva.

A "nyílhegy" 15°-20°-osszöget bezáró rövid vonalak-ból áll. A nyílhegy lehet nyitott vagy zárt és feketített.

A "ferde vonás" a méretsegédvonalakkal 45°-os szögetbezáró rövid vonal. A közös bázisból kiinduló méretekkiindulási pontját kb. 3 mm átmérőjű üres kör jelöljük.

Gépi technika esetén igen nagyszámú nyilfej-alakból vá-laszthatunk, de a legtöbb szakmában a zárt, befeketítettnyilakat használják.

A méretvonal-határolók mérete legyen arányos a rajzméretével és a rajzon alkalmazott vonalvastagságokkal.

Egy rajzon belül azonos típusú végződést kell alkalmaz-ni. Ha a hely kevés a nyílhegy számára, akkor azt ferdevonás helyettesíti.

A mérethatároló elemeket a méretvonal végződésekenbelül, ha a hely korlátozott, akkor meghosszabított méret-vonalon kívül helyezzük el.

A méretvonal-határoló elemeket vastagvonal nemkeresztezheti, a méretszámokat pedig semmilyen vonal nemkeresztezheti.

A tárgy körvonala és középvonala méretsegédvonalként alkalmazható, de méretvonalként nem.

Méretvonal-határoló elemek feladata, hogy a méretvonál végződéseit jól láthatóvá tegyék. Javasolt méretarányaik:

Különleges jelölések, méretmegadási egyszerűsítésekHa az ív középpontja kívül esik a rendelkezésre állóterületen, akkor a sugár méretvonalát meg kell tömi vagymeg kell szakítani a középpont érzékeltetése miatt.

Ha a sugár mérete más méretből számítható, akkorelegendő csak az R jelképpel ellátott nyilazott sugaratfeltüntetni méret nélkül.

A méretmegadás alapelemeiÉlletörések egyszerűsített méretmegadásai

A furatok meghatározásához szükséges méretek: egyszerű átmenő lyuknál az átmérő (pl. ø16), átmenő menetes lyuknál a menet mérete (pl. M20).

- zsákfuratnál az átmérő és a furat mélysége,- menetes zsákfuratnál a menetátmérő és a hasznos

menethossz, függetlenül attól, hogy a menetkifutástmegrajzoltuk-e vagy sem.

Megengedett ezeket a meghatározó méreteket, vagy az xjellel összekapcsolt összetartozó méreteket - a részleteskirajzolás nélkül - mutatóvonalon megadni. Ilyenkor amutatóvonal a furattengely és a körvonal metszéspontjától ill.a középvonalak metsződési pontjából indul.

Kúpos süllyesztések készítése és méretmegadása

A furatok készítése és megadása


Hengeres süllyesztések készítése és méretmegadása

Ha a rajz szerint egyértelmű az átmenő furatoksüllyesztéseinek elhelyezkedése, akkor a furatméretmegadása után - attól ferde törtvonallal elválasztva - asüllyesztést meghatározó méretek is megadhatók. Ahengeres süllyesztést átmérőjének és mélységénekszorzatával, kúpos süllyesztést pedig a kúp nagyátmérőjévelés szögével adjuk meg.

Egyenlő távolságra lévő alakzatok méretmegadása

Ha a távolságok hossza és az osztások száma nemegyértelmű:

Egyenlő szögosztások: ha a rajzon egyértelmű, az osztások szögértékei elhagyhatók.

Ismétlődő alakzatok megadásaAz azonos alakú és méretű elemek számának

feltüntetésével elkerüljük az azonos méretek ismétlését.


Rudak és idomok egyszerűsített megadásaA rudak és idomok egyszerűsített megadása a megfelelő

ISO szabvány szerinti megnevezésből és utána kötőjellelelválasztva a rudak és idomok hosszából áll. Ez a megnevezésérvényes a darabjegyzékek kitöltésére is.

A leggyakrabban alkamazott rudak és csövek megnevezésea lenti táblázat szerinti rajzjelekből és méretekből áll.

A leggyakrabban alkamazott idomok megnevezésében alenti táblázat szerinti rajzjeleket használjuk.

Nem mindig kell a rajzon részletként kirajzolni és részletesenbeméretezni azokat a szabványokban rögzített konstrukciósrészleteket, melyekre a szabványban előírt egyezményesmegadással utalunk:- a beszúrások alakjelét és méreteit méretvonalon lehetmegadni, a beszúrások alakját és alakjeleit a szabvány írjaelő.

központfurat vastagvonalú rajzjele azt írja elő, hogy akész darabon a központfuratra szükség van-e. Aközpontfurat méreteit szabvány hja elő.

Kötőelemek részére készített felfekvő felületekÖntvényeknél a csavarok felfekvő felületeivel általában azöntvény valóságos, ferde felületeihez igazodunk oly módon,hogy a furat tengelyére merőleges lemunkálást csak addigvégezzük, amíg a csavarfej, vagy anya jó felfekvésétbiztosítsuk, ezért az ilyen felfekvő felületek helyzetét másfelületekhez viszonyítva általában nem kötjük, ill. adjuk meg.Ilyenkor a furattengelyhez kapcsolódó mutatóvonalon csakaz érdességi jelet, a "sík"-szót és a megmunkálandó felületátmérőjét adjuk meg. Ha a kiemelkedő szem megmunkálásaszükséges, akkor az átmérőt nem kell újból megadni.

Mérethálózat felépítése

4.2 A mérethálózat felépítéseA különböző rajzfajták céljuknak megfelelően

tartalmaznak méreteket pl: az összeállítási rajzon csak a gépvagy géprész főméreteit és csatlakozó méreteit adjuk meg.Az alkatrész műhelyrajzán a gyártáshoz szükséges összesméretet és tűrést fel kell tüntetni.

A műszaki rajzokon a megadott méretek összeségétmérethálózatnak nevezzük. Általában derékszögű, ritkábbanpolárkoordináta-rendszerben építjük fel. A méretekelhelyezése, felrakásának rendje egyrészt tükrözi a tervezőelgondolását, másrészt meghatározó a szerkezet működéseés gyárthatósága szempontjából. A mérethálózat - a méretekrendszere - nem lehet ötletszerű.

A tárgy egyértelmű és teljes meghatározása érdekében amérethálózat olyan legyen, hogy:

- tartalmazza a tárgy geometriai meghatározásáhozszükséges valamennyi méretet ( gyártáskor rajzrólméretet nem szabad lemérni és felhasználni),

- a méreteket azon a vetületen kell megadni, amelyen a legjellemzőbben mutatja a beméretezett részletet,

- minden méret csak egyszer szerepeljen,- mérhető, ellenőrizhető méreteket adjunk meg,-minden felület és helyzet túlhatározottság-mentesen,

nyitott és lehetőleg rövid méretlánccal legyenmeghatározva.

A mérethálózat felépítésekor tekintettel kell lenni azalkatrész rendeltetésszerű feladatára, az elkészítésfolyamatára és az ellenőrzési lehetőségekre. A méreteketrendeltetésük szerint osztályozzuk. Megkülönböztetünkfunkcionális (F), nem funkcionális (NF) és tájékoztatóméretet (AUX).

Méretek a követelményeknek megfelelően:

Nem funkcionális méret (NF), olyan méret, amely a tárgyműködése, vagy elhelyezkedése szempontjából nemlényeges. Ezeket a méreteket a gyártás szempontjából alegmegfelelőbb módon kell elhelyezni.

A tájékoztató méret (AUX) csak a tájékoztatásszempontjából megadott méret, amely egyéb, a rajzonmegadottkapcsolódó méretekből származik, azokbólkiszámítható. Nem használható fel a termék készítéséhezvagy ellenőrzéséhez. A tájékoztató méret nem tűréshezhetőés zárójelben kell megadni.

A méretezés módja lehet láncszerű vagy bázistól induló, ésa kettő kombinációja.Láncszerű méretmegadást alkalmazunk az olyan helyeken, ahol a tűrések lehetséges összeadódása nem ütközik az alkatrész működési követelményeivel.

Láncszerű méretmegadásBázistól induló méretezést ott alkalmazunk, ahol az azonos

irányú méretek egy közös alaptól indulnak. A méretvonalakpárhuzamosan helyezkednek el, de megengedett azösszevont (halmozott) méretezési mód alkalmazása is.

A funkcionális méret (F) olyan méret, amely a tárgyrendeltetésszerű működéséhez szükséges. Ezeket aműködési szempontból fontos méreteket lehetőlegközvetlenül kell megadni, de megengedett a közvetettmegadás is.

Bázisból kiinduló méretezés párhuzamos méretmegadással

Bázisból kiinduló méretezés halmozott méretmegadással


A bázisra épülő, párhuzamosan felépített mérethálózat és amegmunkálás közötti kapcsolatot szemlélteti a lenti ábrasor,amely egy lépcsős csap esztergálási lépéseit mutatja.

Ugyanennek a csapnak láncszerű (sorosan felépített) méretekalapján történő esztergálása estén az anyag leforgácsolásilépései a következők:

A bázisból kiinduló összevont méretezést lehet két irányból isalakalmazni:

A bázisokból induló méretezés koordinátái megadhatókösszesítő táblázatban is:

Bázisból kiinduló méretezés esetén minden főiránybanválasszunk egy méretezési alapvonalat, bázist (B). Abázisválasztás tükrözze a tárgy egyes felületeinek feladatát ésműködési szempontjából való fontosságát.

Bázisvonalak lehetnek:- működési szempontjából fontos méretek határvonala, mint

pl.: lépcsős tengely támasztó vállai, melyek a csatlakozó alkatrészek helyzetét is meghatározzák:


- a működés szempontjából fontos szimmetriatengely:

- a főméret valamelyik vagy mindkét határolóvonala, ha tárgyon nincs kitüntetett működő felület:

A méretezési alapfelületeket úgy kell megválasztani, hogy azoktól az alkatrész felületeit könnyen lehessen méretezni és mérni. Célszerű ha a szerkesztési, a gyártási ésa mérési bázisfelületek azonosak, illetve egybeesnek

Az alapvonalakra felépített mérethálózatban az alkatrészbizonyos felületei rövid, egy vagy kéttagú nyitott méret-lánccal is meghatározhatóak. Ezeket a méreteket összetevőméretteknek nevezzük. A többtagú méretlánc alkalmazását améretek szóródása miatt alaposan meg kell fontolni. Azegymáshoz kapcsolódó méretekkel meghatározott felülethelyzetének szóródása egyenlő az egyes kapcsolódó méretektűrésének összegével.

Kiadódó vagy eredő (R) méretnek nevezzük azt a méret,amely a már megadottakból kiszámítható, megadásával améretlánc zárttá válna ezért zárótagnak is nevezik.A kiadódó vagy eredő méret megadása túlhatározottá teszi améretmegadást, ez pedig nem megengedett.

A fenti meggondolások miatt zárt méretláncot nemszabad alkalmazni. Ha mégis meg kell adni a kiadódóméretet pl. mert főméret, akkor azt csak zárójelben szabad.

A 3D-s programokban vázlatkészítési fázisban a méret-kényszerek hozzáadásakor a túlhatározottságot jelentő méretbeméretezésekor figyelmeztetést kapunk, és vagy nemadódik a vázlathoz, vagy a többi mérettől eltérő módon pl.zárójelben jelenik meg.

További szempontok a mérethálózat felépítéséhez:- a tárgy egyes részleteinek (furat, horony stb.)

meghatározásához szükséges méretek lehetőleg egyazonvetületen legyenek megadva:

- egy vetületen belül is csoportosítani kell az összetartozó méreteket, ilyenek pl.: a külső felületek és a belső felületek méretei:

- el kell különíteni a nyersen maradó és a megmunkáltfelületeket meghatározó méretek csoportját:

Mérethálózat felépítése- a szereléskor kapcsolódó alkatrészek rajzain célszerű a méreteket azonos elrendezésben előírni:

A kész alkatrészen nem ellenőrizhető, de a méretek elő-rajzolásához, a gép beállításához stb. szükséges méreteket ismeg kell adni a mérethálózaton.

Minden méretcsoport - önálló és célszerűen választott -alapvonaltól indul, ezen csoportok alapvonala némelyesetben (pl.: szimmetriánál) egybeeső. Bázissá vagyalapvonallá válik minden olyan felület, amelyhez kettőnéltöbb méret csatlakozik.

Az alkatrész főirányához képest ferdén álló részektagozódását olyan bázisfelülettől kell megadni, amelyhezképest az egyes részek párhuzamos és merőleges méretekkelmeghatározhatók. Ilyen esetben a bázisfelület helyét éshelyzetét (szögét) külön meg kell adni.

Szimmetrikusan elhelyezkedő elemeket csak az egyikfélvetületen kell méretezni, és félvetület rajzolás esetén isteljes méretet kell megadni.

A szabályosan ismétlődő egyforma elemek (nyílások,bevágások, fogak stb.) méreteit elegendő egyszerbeméretezni, és osztást, valamint az osztások számátmegadni. Ilyenkor a szélső elemek távolságát "osztásokszáma x osztás (=összhossz) alakban adjuk meg. Azösszhossz csak tájékoztató, kiadódó lehet, ezért zárójelbetesszük. Egy osztást célszerű külön is megadni.


Ha az ismétlődés számát mutatóvonalon adjuk meg(pl.: 5x), úgy ehhez az ismétlődő elem mérete is kapcsol-

ható.

A hajlítással készült alkatrészek (lemezek, huzalok,csövek) - a rajzon kiterítve fel nem rajzolt - kiterítetthosszméretét a kiterített vetület jelével kiegészítve lehetmegadni.

Alakos szerszámmal készített hornyok, beszúrásokmérethálózatán lehetőleg azokat a méreteket adjuk meg,amelyek a szerszám alakjára, s egyben a horony, beszúrásalakjára is jellemzőek.

A rajzon nem kell beméretezni az ábrán vagy a feliratmezőben - szabványos megnevezésével, vagy rövidjeiével- meghatározott termék adottnak tekintendő, tehát nem a rajz alapján elkészítendő méreteit pl.: L-acélnak.

Nem kell beméretezni a rajz alapján érthető, ill. magától értetődő méreteket. Ilyenek:

- a merőlegesnek, ill. a párhuzamosnak rajzolt élek és felületek merőlegessége, ill. párhuzamossága,

- a hatszögletesnek rajzolt és laptávolságával adott hatszögszögei,

- az adott távolságú egyeneseket összekötő félkör sugara, (csak az R alakjelet adjuk meg),

- a középvonallal felezett méretekből adódó félméretek egyenlősége,

- a lyukkörön számukkal megadott furatok egyenletes osztása,

- a furat vagy nyílás átmenő jellege, ha mélység nincs megadva, illetve metszeten nincs megmutatva.

A magától értetődő helyzeteket és méreteket a 3D-sprogramok vázlatkészítési fázisában - ha nem megfelelőenkészítjük a vázlatot - geometriai kényszerek hozzáadásávaladjuk meg. A legfontasabb geometriai kényszerek akövetkezők:

Szövegmegadás a rajzokon

4.3. Szövegmegadás a rajzokonA rajzon szöveggel fejezzük ki az ábrázolással és

jelképekkel elő nem írható követelményeket. A műszakikövetelmények megfogalmazása az elkészítés utáni, készállapotra utaljon (mázolva, edzve stb.).

A műszaki előírásokat vagy a feliratmezőhöz kapcsolódómezőben vagy a feliratmező felett helyezzük el.

Utóbbi esetben minden szöveget nagybetűvel kezdünk, dea végére pontot ne tegyünk. Többsoros összefüggő szövegesetén a sorok kezdete egymás alatt legyen. Példák:

A szöveg - amennyiben nem önállóan a feliratmező felettvagy közelében helyezkedik el - aláhúzva, mutatóvonallalkapcsolódik a felület vonalához, és általában a rajz alsószélével párhuzamos.

A szöveg kapcsolódhat valamely méretszámhoz is. Amunkadarabra is rákerülő feliratok és jelek helyét az ábránvékony folytonos vonallal határoljuk, esetleg méretezzük is.Ilyenkor az elkészítés módját is meg kell adni.

A hőkezelésre vonatkozó műszaki előírásokat is a felirat-mező felett helyezzük el. Ha a hőkezelés az egész alkat-részre kiteljed, akkor elegendő a műszaki követelményeketelőírni, példák:

Amikor a hőkezelés az alkatrésznek csak egyes felülete-ire, illetve részeire vonatkozik, akkor a hőkezelt felületeketa felülettel párhuzamosan, azoktól a vastag vonal vastag-ságával megfelelő távolságra húzott vastag pont-vonallaljelöljük. Szükség esetén a hőkezelést külön mérettel kor-látozzuk a felület, illetve alkatrész kivánt részére.

Hasonló módon szokás megadni - a vonatkozó szabványokelőírásai alapján - a felületi kikészítést is.

A műhelyrajzon szükség esetén szövegben technológiaiutasításokat is előírunk. Ilyen pl. a helyzet-meghatározófuratok pontos pozícióban fúrása helyett előírt együtt fúrás:

Az összeállítási rajzokon is igen gyakran használunkszöveges előírásokat, pl. Előírjuk a csavarok meghúzásinyomatékát, az alkalmazandó olajat stb., és technológiaiutasításokat pl. szereléskor végzendő műveleteket.

Rajzjellel nem rendelkező szabványos részletek (pl.menethorony) meghatározására a törzsrajzon a részletkirajzolása helyett elegendő a vonatkozó szabvány számárahivatkozni, de a műhelyrajzon a méreteket részletesen megkell adni. A szabványos idomacélokat és szelvényeketazonban a műhelyrajzon is a szabványos megnevezésükfelírásával határozzuk meg.

Ismétlődő szöveg számokkal vagy betűkkelhelyettesíthető, de ez esetben a rajzon jelmagyarázat isszükséges.

Szövegben rögzítjük a rajzmódosításokat is. A módosításaz eredeti rajzon átvezetett olyan változtatás, javítás, törlésvagy kiegészítés, amely nem jár a rajz azonosító adatainak(rajzszám, megnevezés) változtatásával. A rajzot módosítanicsak akkor szabad, ha a módosítás nem befolyásolja akorábbi rajz szerinti termék csereszabatosságát.

A módosításokat feliratmezőben ( ún. revíziós blokkban)kell megadni. Ehhez a megváltoztatott méretet, jelet, feliratotvékony folytonos vonallal át kell húzni, és az új adatot azáthúzott rész közvetlen közelében elhelyezni. Az érvénytelenábrarészt át kell húzni vékony vonalakkal, és az új ábrarészközvetlenül az ábrába vagy mellé rajzolható. A változtatásokmellé vékony vonallal rajzolt körbe írt betűkkel jelöljük amódosításokat. A feliratmezőben a betűkkel azonosítottmódosításokról további adatok is szerepelnek.

Műhelyrajzokon a feliratmezőhöz kapcsolódó, műszaki követelmények előírásait és a rajzmódosításokat tartalmazómező egy lehetséges felépítése:

Csavarmenetek ábrázolása

5.Csavarmenetek és csavarkötések egyszerűsítettábrázolása

5.1 A csavarmenet ábrázolásaAz egyik leggyakrabban használt gépelempár a csavarorsó(csavar) és csavaranya (anya). A két elem célszerűenkialakított csavarmenettel kapcsolódik egymáshoz. Ha egykörhenger palástjára egy állandó emelkedési szögű lejtőttekerünk, a lejtővonal csavarvonal alakot képez.

Ha a csavarvonal mentén valamilyen, a csavarvonal ten-gelyén átmenő síkban fekvő síkidomot az ún. menetszel-vényt, pl. háromszöget, trapézt, stb. mozgatunk, menettestkeletkezik.

A hengeres felületen így kialakított menetet orsómenetnek ahengeres belső felületen pedig anyamenetnek nevezzük. Amenetes orsón mérhető külső átmérőt d-vel jelöljük, ez amenet névleges mérete (menetátmérője).

A menet jellemzésére a külső átmérő és az emelkedéshasználható. Erőtani számításokban a középátmérőnek (d2)van szerepe, melynél a menetvastagság és az árokszélességmegegyező. A középátmérőn értelmezzük amenetemelkedési szöget (α) is.A menetnek a tengelysíkban lévő szelvénye a menetprofil.

Az orsómenet és az anyamenet alapszelvénye azonos, atényleges szelvények a játékok miatt ettől eltérőek. Azegybekezdésű menet emelkedése a szelvény osztásávalegyezik, a több bekezdésűnél az emelkedés az osztástöbbszöröse. A csavarmenet csavarodása szerint lehetjobbmenetű, ill. balmenetű.

A csavarmenetet meghatározzák:- a menetszelvény,- a névleges átmérő,- a menetemelkedés és a bekezdések száma,- a csavarodás iránya és a tűrés.

A csavarmenet megadásának általános felépítése: aszelvényjele után a menetátmérőt adjuk meg és ezt követi amenetemelkedés. Normál emelkedés esetén amenetemelkedés nem kerül megadásra.

Néhány példa csavarmenet megadására:Normál métermenet: M27Finom métermenet: M20x1,5Normál Whitworth menet: W2"Finom Whitworth menet: W3"x1/9", W56x1/13"Csőmenet: G1 1/2Trapézmenet: Tr48x8Fűrészmenet: S70xl0Zsinórmenet: Rd40

A több-bekezdésű csavaroknál (a henger felületén egyide-jűleg több egybevágó síkidomot vezetünk körbe), a jel ateljes menetemelkedés (Ph) és az egy profilra eső menet-emelkedés értékének (P=lmm) megadásából áll. Ezt a jeleta menetemelkedés jele után zárójelben kell feltüntetni pl.M64x3 (Pl), ami azt jelenti, hogy a menetemelkedés 3mm,a menetosztás lmm, igy a bekezdések száma 3. A gépiparigyakorlatban alkalmazott csavarok rendszerint jobbmene-tűek, ezért azt külön nem jelöljük. A balmenet jele LH, ésa menetjel végéhez illesztjük pl. M24 LH, Tr40x7 LH.Az élesmenetű csavarokat kötőcsavarként használják. Akötőcsavarokat először 1841-ben szabványosított 55°-osprofilszögű Whitworth menettel készítették, amelynél a külsőátmérőt és a menetemelkedést is hüvelykben mérték. Elterjedta csőmenet, amelynél annak a csőnek a névleges belsőátmérőjével jellemzik a menetet, amelyre a menetet vágják.Ma általában a métermenetet használjuk. Jellemzője a60°-os profilszög. Jele: M, pl. M20, M20xl,5. A választhatómenetátmérőket, menetemelkedéseket, és tűréseketISO szabvány rögzíti.

Általában az anyamenet 6H, az orsómenet 6g tűrésű. Ezt aközepes tűrésminőséget a rajzon megadni nem kell.Igényesebb esetben a középátmérő tűrésein kívül a külsőátmérőt, sőt a becsavarási hossz megadásával közvetve amenetemelkedést is tűrésezni kell. Ügyeljünk arra, hogy amenettűrés jelében a betű és szám sorrendje fordított ahosszméretek szabványos jeléhez képest: pl. M20 6HMozgás- és erőátalakításra szolgáló mozgatócsavarokhoztöbbnyire trapézmenetet, vagy a szennyeződésekre kevésbéérzékeny zsinórmenetet használjuk.

Trapézmenet Fűrészmenet Zsinórmenet

A gyakorlatban a meneteket esztergálással, menetmetszővel,menetfúróval, vagy menethengerléssel, menetmángorlássalállítják elő. A menetes furatokat menetfúróval úgy állítjákelő, hogy először előfúrják a lyukat a magátmérőnekmegfelelően, majd elkészítik a menetet.

Csavarmenetek ábrázolása

Az előre kiesztergált menetbeszúrási horony a szerszám szabad kifutását és kiemelését teszi lehetővé.

A menetet zsákfuratban forgácsolással nem lehet teljesmélységben elkészíteni a menetkifutás miatt. A magfuratfenékszögét 120°-ra rajzoljuk -ezt sohasem méretezzük be.

A csavarmenetet általában egyszerűsítve, kontúrvonalával,és menetvonalával jelképesen ábrázoljuk. A menetes orsókülső és a menetes furat belső burkoló vonalát vastagvonallal, a menetes orsó magvonalát és a menetes furat külsővonalát pedig vékony folytonos vonallal jelöljük. Amenetjelképek a kontúrtól menetmélységnyire, de legalább2x-res vastagvonalnyi távolságra vannak. Tengelyirányúvetületen a jelkép kb. 3/4-nyi kör, ami ne kezdődjön, és nevégződjön szimmetriavonalon.

A menetes rész teljes szelvényű szakasza a hasznos menet(b), ennek határát vastag vonal jelöli, de megrajzolható azezen túlnyúló kifutási szakasz is. A menetkifutást általábannem rajzoljuk meg, ha mégis szükséges, akkor vékonyfolytonos vonallal jelöljük.

Metszetben a vonalkázás (sraffozás) mindig a vastag vo-nalig (orsón a külső átmérőig, menetes furaton a belsőátmérőig) tart.

A menetes orsók és furatok éltompítását tengelyirányúnézetben nem kell megrajzolni, ha a tompítás mértéke amenet mélységével megegyezik.

A csavarmenetek vékony menetvonalát nézetben ésmetszetben egyaránt a tompítás, a süllyesztés, a lekerekítés, amenethorony kontúrvonaláig kell húzni.

A csavarmenet névleges méreteit mindig a külső vonalonkell megadni, vagyis orsómenet esetén a kontúrvonalon,anyamenet esetén a vékony menetvonalon. A szabványoscsavarmenetet a szabványos menetjelöléssel és a hasznosmenethosszal adjuk meg, a menetkifutás nélkül. Haszükséges, a menetkifutás külön megadható.

Egymást metsző menetes furatok áthatási vonalainál menetvonalat nem rajzolunk.

Az orsómenet vagy a menetes furat egyéb átmetszésébőlpl.: furat vagy bevágás miatt adódó áthatási vonalat egyen-közűen követheti a menetjelkép.

Menetes kötések, csavarok és anyák ábrázolása

Kúpos menet tengelyirányú vetületén a menetjelképetcsak a nézőhöz közelebb eső végnek megfelelően rajzó-juk meg.

5.2 A menetes kötések ábrázolása

A menetes kötés rajzán az orsómenet (apamenet) mindigfedi az anyamenetet ((klasszikus sexfigura: apa van felül))függetlenül attól, hogy az orsómenetet nézetben vagymetszetben rajzoljuk.

Természetesen, ha a metszősík helyén hiányzik azorsómenet, mint pl. tengelyen lévő horonynál, akkor itt nincsmenetcsatlakozás, és így ilyenkor csak az anyamenet kellmegrajzolni. A horony véges szélessége miatt keletkezőáthatási vonalak alakhelyes megrajzolása azonban csaknagyméretű ábrán indokolt.

A nem szabványos menetek szelvényét kitörésben, vagykiemelt részleten mindig meg kell rajzolni, a méreteitrészletes mérethálózattal kell megadni.

5.3 Csavarok és anyák ábrázolása

A csavarkötésekben leggyakrabban alkalmazott csavarokés anyák jellegzetes kialakítása: a hatlapú hasáb alakúcsavarfej és anya, amelyek sarkait - a szerelőszerszám(villáskulcs, csőkulcs, stb.) ráhelyezésének megkönnyítésecéljából, valamint a balesetveszély csökkentése végett -általában 120°-os kúppal tompítják. A hatlapfejű csavaron ésa hatlapú anyán a sarkokat tompító kúp az oldallapokkalhiperbola áthatási vonalakat képez. Ezeket egyszerűsítvekörívvel helyettesítjük, és a tengelyirányú nézeten láthatókört a laptávolsággal megegyező átmérővel rajzoljuk. Ha arajz nem kíván mérethűséget, akkor a fej, ill. az anyacsúcstávolságát - a tényleges méret helyett- az orsó átmérőkétszeresére rajzoljuk. Az áthatási vonalakat helyettesítőkörívek sugara pedig: a (3/4)e helyett l,5d és e/2 helyett d.

120*

Ha a határoló felület nem hatlapú hasáb és/vagy a letöréskúpja nem 120°-os, úgy a jellegzetes pontokat meg kellhatározni, és az ezeken átmenő görbét célszerűen körívvelhelyettesítjük.

Négylapú anya

A hatlapú, balmenetes elemek éleinél lévő beszúrást iskúpfelületek határolják, és így e horonyrészletekmegrajzolásánál is alkalmazható a szokásos körívhelyettesítés.

Csavarok, anyák és csavarkötések egyszerűsített ábrázolása

A legjellegzetesebb hatlapú anyák rajzai a következők: A hatlapfejű csavarkötés metszetben rajzolt összeállításirajzán is nézetben hagyjuk - a csavaron kívül - az anyát és azalátétet is. Általában a csavarfejet és az anyát is úgyábrázoljuk, hogy három lapjukat látjuk.

A szabványos csavarokat a rajzon nem kell beméretezni,csupán a csavarmenetet és az l szerkezeti hosszúságot adjukmeg. Darabjegyzékben is ezeket az adatokat tűntetjük fel (pl.M12x35 ). A csavarszár a fejhez mindig lekerekítésselcsatlakozik, melynek értékét szabvány írja elő.

A csavarral és az anyával közrefogható k szerkezetiméretet közrefogásnak nevezzük, ebbe az alátét magassága isbeletartozik. A csavar számára az orsóátmérőnél nagyobbfuratot készítünk egyrészt a fej alatti lekerekítés, másrészt aszerelés megkönnyítése miatt. A hatlapú kialakításon kívülszámos egyéb -különböző konstrukciós igényeket kielégítő -csavarfajtát is alkalmaznak.

Ászokcsavart vagy tőcsavart használunk olyan helyeken,ahol az átmenő csavar nem alkalmazható, vagy ahol acsavarorsó kicsavarása szükségtelen. A zsákfuratba az ld,1.25d, 1.5d, ill. 2d becsavarási hosszúsággal rendelkezővégét csavarjuk be. A becsavarási hosszat az alkatrészanyagminőségétől függően választjuk meg.

A belső kulcsnyílású (vagy imbusz-) csavart olyanhelyeken alkalmazzuk, ahol a csavarfej kiállása esztétikai,vagy műszaki okok miatt nem engedhető meg. A csavart ahozzátartozó hatszögletű imbuszkulccsal húzzák meg, ill.oldják.

Csavarok egyszerűsített ábrázolása

A belső kulcsnyílású csavarfejben a hatlapú üreg a külső hatlapfejhez hasonlóan van kialakítva.

A kalapácsfejű csavar alkalmazása akkor indokolt, ha acsavarkötés meghúzásakor a fejhez nem férünk hozzá, és azellentartást az összeerősítendő darabok egyikén kialakítotthorony, vagy lapolás biztosítja.

A szemes csavart kezelőnyílások és egyéb fedelek gyors rögzítésére használják.

A továbbiakban néhány egyéb csavar- és anyafajtát mutatunk be.

Különleges csavarokAz illesztett szárú csavart nyíróerő átvitelére pl. tengely-

kapcsolókban, vagy a két alkatrész pozicionálásárahasználjuk.

A négylapfejű peremes csavart általában szerszámgépekbenés villamos berendezésekben használják rögzítésre.

A sűlyesztett fejű csavarok feje nem áll ki a közrefogott szerkezeti elemből.

A gyűrűs csavart közepes nagyságú villamos motorok,hajtóművek, és nagyobb gépek daruval való mozgatásakorcélszerű alkalmazni.

Hornyoltfejű csavarokA homyoltfejű csavarokra jellemző a kis menetátmérő, és

a fejbe készített horony. A csavart a horonyba helyezettcsavarhúzóval húzzák meg, vagy oldják.

Csavarok és anyák egyszerűsített ábrázolása

Kereszthornyos csavarok

A hornyoltfejű csavarok gyakori meghibásodása a horonyszéleinek sérülése. Ennek elkerülésére, .továbbá a gépiszerelés megkönnyítésére használunk kereszthornyoscsavarokat.

LemezcsavarokLemezalkatrészekhez történő rögzítés esetén használjuk alemezcsavarokat. Általában egyszerűsítve, a facsavarokhozhasonlóan, jelképesen ábrázoljuk a lemezcsavarokat.

FacsavarokA kisebb facsavarok hornyolt fejjel, a nagyobbak hat-

szögletes fejjel is készülhetnek. A facsavar menetemelke-dése a fémcsavarokénál nagyobb a fa kisebb szilárdságamiatt. A facsavar meneteit képiesen, vagy egyszerűsítve israjzolhatjuk.

CsavarvégződésekA következő ábrák a különleges csavarok különféle

csavarvégződéseit mutatja be.

Különleges anyákA csavaranyáknak nincs olyan sokféle változata, mint a

csavaroknak. Alakjukat és méretüket rendeltetésük szabjameg.

A négylapú anyákat ritkán használnak.

A hornyos csapágyanyát gördülőcsapágyak felerősítéséhezhasználnak.

Homyos csapágyanya

Anyák, csavarkötések és csvarbiztosítások egyszerűsített ábrázolása

A gyűrűs anyát hasonló célra alkalmaznak, mint a gyűrűs csavart.

A szárnyas anya a kézzel történő meghúzást teszi lehetővé, gyakran a szemescsavarral együtt alkalmazzák.

Az ún. hengeres anyák meghúzása a homlokfelületenkialakított horony, ill. furatok, vagy pedig a palást furatainaksegítségével történhet.

Könnyűfémhez a gyakran szerelt csavaroknál kívül-belülmenetes perselyt, azaz betétanyát alkalmazunk. Abetétanyát elfordulás, ill. kilazulás ellen hemyócsavarralvagy beragasztással biztosíthatjuk.

5.4 Csavarbiztosítások ábrázolása

A csavarbiztosításokkal a dinamikus terhelésnek,rezgésnek és rázkódásnak kitett csavarkötések meglazulásátkívánjuk elkerülni. Megkülönböztethetünk erővel és alakkalzáró csavarbiztosításokat.

A rugós alátét rugóacélból készített ferdén felhasítottgyűrű. Az anya meghúzásakor a kemény ferde ívek az anyáraés az alatta lévő felületre feszülnek. Az itt ébredő súrlódásierők (erővel zárás) gátolják meg az anya meglazulását.

Az orros rugós alátétek és a fogazott alátétek is hasonlóelv szerint biztosítanak. A ferde élek esetenkéntbenyomódnak a lágyabb felületekbe, ilyenkor az anyalazítását forgácsolóerő is akadályozza.

A fogazott alátétek alkalmazásával kiküszöbölhető azelemek excentrikus terhelése. Kiviteli formái a belsőfogazató, a külső fogazató, és a fogazott kúpos alátét.

Csavarbiztosítások és csőcsavarzatok egyszerűsített ábrázolása

A kétanyás (ellenanyás) biztosításban a súrlódóerő aka-dályozza meg a lazulást a tengelyirányú erőhatás irányvál-tozása esetén is.

Biztosítóelemként felhasználnak különféle műanyagokatis, pl.: a betétgyűrűs önbiztosító anyákban. Ezekben is asúrlódóerőt használjuk fel a biztosításhoz. Alkalmaznak amenetek között műanyag ragasztót is, ami a meghúzott anyamenetei között köt meg. Az ilyen kötés kb. 180°C-ra történőmelegítéssel oldható.

A sasszeges biztosítás az egyik leggyakrabban alkalmazottalakkal záró biztosítási módszer. A sasszeg félköracélbólkészül, és az egyik szárát hosszabbra hagyják. A koronásanyát a szükséges mértékben meghúzzuk, valamelyikhornyán keresztül a sasszeg számára furatot készítünk azorsón, és a furaton áthúzott sasszeg végeit széthajlítjuk.

Forgó alkatrészeken, tengelyeken a csapágyaknál gyakranhomyos csapágyanyát és körtaréjos biztosítólemeztalkalmazunk. A biztosítólemez belső nyelve tengelyenkészített horonyba kerül. A csapágyanya meghúzása után abiztosítólemez külső kerületén lévő taréjok közül egyet -amelyik a csapágyanya valamelyik hornyával éppen szembenvan -behajlítunk a csapágyanya hornyába. A csapágyanyánnégy horony van, a biztosítólemezen mindig páratlan számútaréj található.

Lemezbiztosításhoz a csavarfej vagy a csavaranya alávékony (0,5-1,0 mm) lemezből megfelelő alakú alátétethelyezünk. A lemez egyik szélét felhajtjuk a csavaranya,vagy csavarfej lapjához, a másikat lehajtjuk az alkatrészszéléhez.

Huzalbiztosítást alkalmazunk több, egymáshoz közel fekvőcsavar biztosításához. A huzalt a csavarfejeken készítettfuratokon keresztül fűzzük át úgy, hogy az a csavarokat abecsavarás irányába feszítse, és a két végét összesodorjuk.Huzallal az illetéktelen beavatkozás ellen is lehet biztosítani acsavarokat, ilyenkor a huzal végeit ólomplombával védjük.

Roncsolásos biztosítást alkalmazunk, ha a csavarkötéstüzemszerűen nem kell oldani. A csavarorsónak a meghúzottanyából kiálló végét közvetlenül az anya felett pontozóval,vagy vágóval kissé elroncsoljuk.

A szabványos (kereskedelemben kapható) csavarzatokközül csak a csövek oldható kötéseit lehetővé tevő 90°-os ésegyenes csőkötő csavarzatokat mutatjuk be.

Fogazott elemek egyszerűsített ábrázolása

6. Fogazott elemek egyszerűsített ábrázolásaGyakran egy tengelyről a kerületi erőt (nyomatékot) és a

forgást egy másik, adott távolságra lévő tengelyre fogaske- rékpáiral visszük át. A két fogaskerék között alakkal záró kapcsolat van.

A hengeres kerék fogainak működő felülete körevolvens(ritkábban ciklois) vezérgörbéjű felület. Kinematikaiszempontból jellemző a gördülőkor, illetve elemi fogazatókerekek kapsolódásakor az osztókor. Ábrázolásnál a fejkör,az osztókor és a lábkör kap szerepet.

A fogaskerék részeinek elnevezése és jellemző adatai

Fogaskerékpámak nevezünk a tengelyvonaluk körül for-gathatóan, egymáshoz képest rögzített tengelyhelyzetbenágyazott két, egymással kapcsolódó fogaskereket.A fogazat készülhet henger-, kúp- vagy síkfelületen.A fogaskerekek tengelyei a hajtásban lehetnek:

- párhuzamosak (hengeres fogaskerékhajtás, fogasléc- hajtás),

- metsződőek (kúpkerékhajtás) és- kitérőek (csigahajtás, hipoidhajtás, csavarkerék hajtás).

Az osztókörön adják meg az osztást (p) ami kétszomszédos fogprofil egymástól való távolsága az osztókörönmérve. A fogprofilt kívül a fejkör (átmérője da), alul a lábkör(df) határolja. Fontos további méret még a fejmagasság (ha), alábmagasság (hf), a teljes fogmagasság (h=ha+hf) és alábhézag (c).

Az osztókor kerülete a z fogszám és a p osztóköri íven mért osztással felírva:

d⋅π=z⋅p , amelyből d=pπ⋅z=m⋅z

A fogaskerék legfontosabb szabványosított mennyisége a mm-ben mért modul (m). A modul az egyenesfogú hengeres kerék osztásának és π-nek a hányadosa, vagyis m=p/ π=d / z

A kapcsolódó fogaskerekek fogosztása, és így modulja isazonos. A fogaskerekek szinte minden jellemző méretét amodul függvényében adjuk meg. Elemi fogazat esetén ezek akövetkező összefüggésekkel számíthatók:

Megnevezés MéretFejmagasság ha=l*mLábmagasság (c=0,25*m) hf=l,25*mFogmagasság h=2,25*mOsztókörátmérő d=m*zFejkörátmérő da=(z+2)-m |Lábkörátmérő df=(z-2,5)*m Tengelytávolság a=(z1+z2)/2*m


Hengereskerék-fogaslécA fogazat géprajzi ábrázolásakor egyszerűsítéseket

alkalmazunk, a fog tényleges alakja helyett általában csak afogazatot határoló jelképes vonalakat rajzoljuk meg.

A fogazatok fejkörét (illetve a fejszalag vetületeit)folytonos vastag vonallal kell rajzolni. A fogazat osztókörét,és az osztófelület alkotóját vékony pontvonal jelöli.

Tengelyen átmenő metszeteken és a csigahomlokmetszetén a fogárok fenékszalagját vastag folytonosvonalallal kell ábrázolni, az átmetszett fogazatot nemvonalkázzuk.

A fogaskerék nézetrajzán a lábkör vékony folytonosvonallal rajzolható, de ha nem szükséges el lehet hagyni.

Nem ábrázoljuk metszetben a fogaskereket tengelyükremerőleges síkban, a csigát a tengelyén átmenő síkban, afogaslécet pedig a hosszanti irányban ( kitörést rajzolunk, haa fogprofíl megmutatása szükséges).

A fenti előírások alkalmazását mutatják a következőábrák:

A ferde fogazat foghaj lásirányát, illetve a nyílfogazatalakját a kerék nézetén a tengelyvonal közelébe lehetmegmutatni három vékony folytonos vonallal.

Fogasléc, fogasív és a nem teljesen körülfogazottfogaskerék rajzán -a fogazat jelképes ábrázolása mellett még- a szélső fogárkokat is meg kell rajzolni.

A lánckerék fogazatának jelképes ábrája a hengeresfogaskerékével megegyezik. A lánckerék fogprofil általábankörívekből áll. A nem szabványos profilt meg kell rajzolni.


A kilincskerék rajzán néhány fogat és a lábkört kellmegrajzolni. A kilincskeréken osztókor nem értelmezhető, ésa fogárok helyzetét a szögosztásukkal jellemzik.

Fogaskerékpárok ábrázolásakor a fogazat fejkörét (illetve afogak fejszalagjait tartalmazó felületet) a nézeteken vastagfolytonos vonallal, az osztóköröket, illetve azok alkotóitvékony pontvonallal kell rajzolni. A fogaskerékpártengelyirányú metszetén az egyik kerék fogát úgy kellábrázolni, hogy a másik kerék foga előtt van.

Ha a metszősík a fogasléchajtás vagy csigahajtás kere-kének tengelyén hosszanti irányban megy át, akkor a ke-rék fogát a fogasléc elé, a csiga fogát a csigakerék elé kellrajzolni.

Minden fogazott hajtáselemről külön műhelyrajzot kell készíteni!

A fogaskerék műhelyrajza magában foglalja:- az ábrát, amelyen meg kell adni a fogaskerék alakját

meghatározó méreteket, ezek tűréseit (méret-, alak-, és helyzettűréseket) és a felületi érdességet;

- az adattáblázatot, amelyben össze kell foglalni a fogazatot meghatározó adatokat;

- a szöveges előírásokat, amelyek kiegészítik az ábrán,illetve az adattáblázatban adott követelményeket (pl. felületikeménységre, hőkezelésre, ellenőrzésre és átvételrevonatkozó előírások).

A fogaskerék műhelyrajzának ábráján a fogazattalkapcsolatos méretek közül csak a fejkörátmérőt, afogszélességet, a fogfelületek érdességét és a fej szalaghomlokélének legömbölyítési sugarát kell megadni. Azosztókört csak be kell rajzolni, de méretezni nem kell.

A fogaskerekek adattáblázatában feltüntetendő jellemzőketa különböző fogazatokra vonatkozó szabványok írják elő.

Az adattáblázat 100 mm széles, sortávolsága 7 mm. A rajzjobb felső sarkában a keret alatt 20 mm-re helyezzük el,föléje a kiemelt felületi érdességi jel kerül.


Hengereskerék

Modul m

Fogszám z

Foghajlásszög β

Foghajlás iránya -

Alapprofil -

Profileltolás tényező x

Pontossági fokozat -

Többfogméret W(k)

Osztókörátmérő d

Számított fogmagasság h

Alapkörátmérö db

Ellenkerékrajzszáma

fogszáma

Tengelytávolság a

Lánchajtásoknál a láncot - a lánckerekek osztóköreinekközös érintőjeként - pontvonallal ábrázoljuk (ugyanígyábrázoljuk a fogazott szíjhajtás szíját is).

A lánckerék műhelyrajzának készítésére a fogaskerekeknélleírtak értelemszerűen vonatkoznak. Egyetlen kivétel azosztókörátmérő, melyet nem az adattáblázatban, hanem alánckerék ábráján kell megadni.

Lánckerék

Fogszám

Fogprofilszabvány

fogárokbővítés

Pontossági fokozat

Fogárok sugara

Fogfej-fogárok átmenet sugara

Fogfej sugara

Fogárokszög félértéke

Fogfej-fogárok átmenet központi szöge

Hajtások jelképes jelöléseKinematikai vázlatokon, egyszerűsített szerkezeti vázlatokon a hajtásokat jelképesen ábrázoljuk:

Fészkes reteszkötés

7.Alakkal záró nyomatékátvivő kapcsolatok ábrázolása

7.1 Reteszkötések

A forgatónyomaték átvitelében résztvevő elemek(tengely, agy) közötti kényszerkapcsolatot legtöbbszörretesz-, (ritkábban ék-) és bordás kötésekkel valósítjuk meg.

Reteszkötésekben a tengelyhoronyba és az agyhoronybaegyszerre illeszkedő elem: a fészkes vagy íves retesz ún."alakkal záró" módon viszi át a nyomatékot.

Bordás tengelykötésekben a tengelyen és az agyfuratbankialakított bordák, hornyok vagy barázdák egymásbakapcsolódása adja az alakkal záró kényszerkapcsolatot.

Leggyakrabban a legegyszerűbb, és egyedi gyártás esetén a legolcsóbb reteszkötést alkalmazzuk.

Reteszkötéshez az agyfuratban és a tengelyfelületen (abelekerülő fészkes retesz vagy íves retesz szélességénekmegfelelő) hornyot kell készíteni.

A retesz a hornyokban szélességirányban viszonylagszorosan illeszkedik. Magassági irányban az agyhoronyhoznéhány tized mm értékű, rajzon megmutatandó hézaggalkapcsolódik.

A retesz alkalmazásakor az agynak a tengelyen valóelcsúszását egyik irányban általában tengelyváll, a másikirányban ún. "szerelhető váll" pl. támasztótárcsa vagyvégtárcsa és anya vagy csavar(ok), esetenként rögzítőgyűríívagy az agyban sugárirányban átfúrt menetes furatbabecsavart hemyócsavar segítségével kell megakadályozni.

Rajzi szempontból a reteszhomyok rajzolásával foglalkozni kell. Ha a ujjmaróval készült a fészekhorony, akkor két, egymást metsző tengelyű henger áthatását kell ábrázolni,

A tárcsamaróval készített horony esetén kitérő tengelyűhengerek áthatási vonalát kell a vetületéken megrajzolni.

Kézi technika estén általában mindkét áthatási görbét ajellegzetes pontokon átmenő körívvel helyettesítjük.

Íves reteszkötés

Bordás tengelykötés

Tárcsamaróval könnyen elkészíthető az íves retesz részérealkalmas horony. A reteszek rajzolásánál az élletöréseket - avonalvastagságtól függő mértékben - növelve ábrázoljuk.

A párhuzamos oldalú bordástengelyt a tengellyelpárhuzamos képsíkban - bordák nézetvonalai helyett - akülső befoglaló ún. fejhenger vastag kontúrvonalát ésbordázott rész lábhengerének vékony vonalát ábrázoljuk. Abordázott rész hasznos hosszát vastag vonal jelöli.

Tengelymetszetben a metszősík a tengely bordájának ill.az agy hornyának a közepén halad, de a borda a metszetiábrázolás szabályai szerint nézetben marad. A tengely-irányú nézeten a vastag vonallal rajzolt fejkörön, és avékony vonallal rajzolt lábkörön kívül még egy bordátközrefogó két horony is megrajzolható vastag vonallal, denem kötelező. Az éltompítást nem ábrázoljuk.

6.1 Bordás, fogazott és barázdás tengelykötések

A bordás tengelykötésben a tengelyre munkált bordák ésaz agyban készített hornyok viszik át a nyomatékot.

A bordák, ill. hornyok profilja lehet párhuzamos oldalú,evolvens vagy trapéz alakú ún. barázda profil.

Ezek rajzelemek magassága azonos a méretszámokmagasságával.

Az ábrázolás történhet a valóságos geometrialerajzolásával vagy egyszerűsített ábrázolással, mivel afelület ismétlődő és szabványosított részletekből áll.

A bordázott elemek összeszerelésekor a láthatóságértelemszerűen adódik: a tengely takarja a homyos furatvonalait.

A bordás tengelykötés metszetén a bordák és hornyokközötti lábhézagot általában nem ábrázoljuk.

Fogazott tengelykötések

Az evolvens és barázdafogazatú bordázatok ábrázolásaesetén - a fogaskerekekhez hasonlóan - a tengellyelpárhuzamos és a tengelyre merőleges vetületekben azosztóhengert ill. az osztókört is ábrázolni kell vékony pont-vonallal.

Üreges bordástengely - agy Általában elegendő a bordás rész hosszának jelölése. Ha szükséges a szerszámkifutás megadása, akkor ezt ferde vonallal vagy körívvel tehetjük meg, ezek vonalvastagsága azonos a lábhengerhez használt vonalvastagsággal.

A fogazott elemek összeszerelésekor a láthatóságértelemszerűen adódik: a külső fogazató tengely takarja afogazott furat vonalait.

Általában szabványos bordás tengelykötést alkalmazunk,ezt a bordák száma, a vezetés módja, a külső-, és a belsőátmérő valamint a bordaszélesség együttese határozza meg.A szelvényméreteken kívül a rajzon bordás rész hasznoshosszát is meg kell adni, de célszerű a maró sugarát, vagy akifutás nagyságát is feltüntetni. A lenti ábra egy ISOszabvány szerinti 8 bordás, belső átmérőn vezetett 36x42x7profilú bordástengelyt mutat. Az adott profil felületiérdességét a mutatóvonalon célszerű megadni.

A fogazott tengelykötés metszetén a külső fogazat fej-köre és belső fogazat lábköre közötti fejhézagot általábannem ábrázoljuk.

Egy sebességváltó fogaskerekének és ágyazotttengelyének bordás tengelykötését mutatja a lenti ábra.

Barázdás tengely kötés típusát rajzjelek jelölik. Amegnevezést - ami a rajzjelből és a szabvány szerintiszükséges adatokból áll, a barázdált rész körvonaláhozmutatóvonallal kapcsolva kell megadni. A profilok felületiminőségének előírása is megadható ezen a mutatóvonalon.

Hegesztett kötések ábrázolása

8. Egyéb kötések egyszerűsített ábrázolása

8.1 Hegesztett kötések ábrázolásaA hegesztett kötés hegesztési eljárással létrehozott

oldhatatlan kötési mód. A hegesztési eljárások két alaptípusaaz ömlesztőhegesztés és a sajtolóhegesztés.

Az ömlesztőhegesztés során a fémek közötti szilárdkohéziós kapcsolat az alapanyagok megömlése révén alakulki.

Az ömlesztőhegesztés általában hozaganyaggal készül, a-mely lehet elektróda, pálca, fedőpor, bevonat stb. Ezekfeladata az ömledék mennyiségének és a hegesztésminőségének szabályozása. Az ömlesztőhegesztés lehet ív-,gáz-, öntő-, sugár- vagy villamos salakhegesztés.

A hegesztési varratok rajzjellel való ábrázolása alapjelbőláll, amelyet ki lehet bővíteni kiegészítő jellel, a méretekmegadásával és kiegészítő utasítással (a jel villa után).

A varrat jelképes megadásának elemei:

A sajtolóhegesztés esetén a fémek közötti szilárd kohézióskapcsolatot külső erőhatás hozza létre. Itt az ún. kötésiövezet kicsi, azaz nagyobb mennyiségű ömledék nem jönlétre.

A sajtolóhegesztés közül leggyakoribb az ellenálláshegesztés, a hidegsajtolás, a robbantásos, az ultrahangoshegesztés és a kovácshegesztés.

Az ömlesztőhegesztéssel létrehozott kötések a rajzokonrajzjelekkel vagy a kötés részletes kirajzolásával adható meg.

Hegesztett szerkezetek törzsrajzán célszerű lehet azélkiképzéseket, illesztéseket, ill. a varratalakokat ismegmutatni. A varrat szelvény ilyenkor metszetbenbefeketíthető, annak ellenére, hogy a varrat, a heganyag nemelkülöníthető elem.

A hegesztett szerkezetek rajzain sokszor csak a kötéshelyét egyetlen vonallal rajzoljuk, és a kötés jellemzőit avonalhoz kapcsolódó mutatóvonalon adjuk meg.

A jelképes megadás vonalvastagságai és méreteimegegyeznek a rajzon alkalmazott méretmegadásjellemzőivel.

A hegesztési varrat helyzetét a nyilas mutatóvonallal, areferencia- és azonsító vonalakkal, valmint a varratjelelhelyezésével adjuk meg a következő szabályok szerint:- a folyamatos referenciavonalon elhelyezkedő varratjel

esetén a hegesztett kötés a mutatóvonal nyila felöli oldalonvan,

- ha a hegesztett kötés a másik, a nyíl irányával ellentétesoldalon van, a varratjel a szaggatott azonosító vonalonhelyezkedik el.


A különféle hegesztéseket jelölő alapjel olyan rajzjel, ami általában hasonlít a varrat alakjához.

1) A felperemezett lemezek közötti tompavarratot "I"varratként kell ábrázolni, ha a varrat a peremközt nemteljesen tölti ki.


Az alapjelek kombinálhatók. A kétoldalról hegesztettszimmetrikus varratok esetén az alkalmazott alapjeleket úgy kellelhelyezni, hogy szimmetrikusan álljanak a referenciavonalra.

Az alapjeleket ki lehet egészíteni olyan további rajzjelekkel, amelyeka hegesztési varrat külső alakjára, felületére utalnak.


A kiegészítő jelet csak akkor kell alkalmazni, ha a varratfelület alakját részletesen elő kell írni. Az egyéb előírások,pl. szereléskor készítendő varrat is kiegészítendő rajzjelekkeladható meg.A hegesztési eljárást a referenciavonal végén lévő villa közéírt számmal csak szükség esetén kell megadni.

A varrat méretmegadása:A varrat keresztmetszet méretét: a varrat vastagságot vagy beolvadási mélységet(s), ill. a "gyökméretet" (a) a varratjel előtt, a hosszirányú méretet (1) pedig a varratjel után kell megadni.Ha a varratjel előtt nincs méret, akkor az azt jelenti, hogy azegyoldali hegesztés teljesen kitölti a kapcsolódó felületekközötti hézagot.Ha a varratjelet nem követi hosszméret (1), akkor a hegesztésa munkadarab teljes hosszában folyamatos.A sarokvarratok esetében a méretek megadására két módszervan: vagy a varratoldal méretét (z) vagy a varratkeresztmetszetbe írható legnagyobb egyenlő szárúháromszög átfogójához tartozó magasság méretét (a) adjukmeg. Ezért a méretszám elé mindig elé kell írni az "a" vagy"z" betűt.

Szegecskötések egyszerűsített ábrázolása

Egy egyszerű hegesztett fedél lenti rajzán a jelképben az"a" a sarokvarratba írható háromszög átfogójához tartozómagasságot jelenti, az "s" pedig a varrat beolvadásimélységének a mérete.

8.2 Szegecskötések ábrázolása

A szegecskötések nem oldható kötések megvalósításáraalkalmas gépelemek. Felhasználási területük szerint háromcsoportba sorolhatók:

-csak erőhatással szemben kell szilárdságot adni (vasszerkezetek szegecskötése),-a szilárdságon kívül a tömör zárást is létre kell hozni(tartályok, kazánok szegecskötése),

-csak tömör zárást kell megvalósítani (ez a tömítő szegecselés).

A szegecsek leggyakoribb típusai:

A szegecsek hengeres szárral és egyik végüköngyámfejjel kerülnek forgalomba. Hátrányuk, hogy aszegecselés során a szegecs mindkét oldalánakhozzáférhetőnek kell lennie. A zárófej végső kialakításafejező szerszámmal történik. A szegecselést kisebb átmérőkesetén általában hidegen, nagyobb átmérőknél melegenvégzik. Melegen szegecselünk akkor is, ha a szegecsszárában lehűlés utáni húzófeszültséget akarunk kialakítani.

Vannak olyan szegecsek, amelyekkel egyoldali hozzáférésesetén is létrehozható a kötés. Ezeket vakszegecsekneknevezzük.

A termo- vagy robbanószegecsnél a zárófejet úgy készítik, hogy az üreges szegecsszárban elhelyezett robbanótöltetet, amelyet lakkréteg véd meg a kihullástól és azidőjárási hatásoktól, villamos fűtésű szegecselőgéppel a fejen keresztül a robbanásig hevítik.

A Juker-féle húzószegecsnél a zárófej kiképzése egyfélzömített végű tüske segítségével történik. A tüske végét ameghúzás után levágják . Mivel a tüske a szegecselés után isbenne marad az üreges szárban, közel akkora (nyíró-) erőkvihetők át vele, mint a tömör szegeccsel.

Hasonló az elve a popszegecseknek is, de ennél a fejkialakítása és az ún. szegecstű eltávolítása egy műveletbentörténik a tű kihúzásával, mivel az a kötés létrejötte után agyengítés helyén a húzóerő hatására elszakad, és a szegecstűfeje a zárófejoldalon kiesik.

Egy oldalról hozható létre a kötés a Kerpin-féle csa-pos szegecsnél is, ahol az üreges szegecsbe szereléskorbeütünk egy hasított szeget, amely a szegecs felhasítottvégét szétfeszíti.

Az összekötendő alkatrészek elhelyezkedése szerint azátlapolt, az egy- és kéthevederes szegecskötések aleggyakoribbak.

Az átlapolt szegecskötésnél a két lemezt egymásra helyezve szegecseljük össze.

A szegecseket a terhelés figyelembevételével helyezzük egy vagy több sorba.

Szegecskötések egyszerűsített ábrázolása. Oldható rögzítőelemes kötések ábrázolása

Ha a lemezek igénybevétele nagy, hevederes kötéstalkalmazunk. Ilyenkor az egy síkban, egymás melléhelyezett lemezvégeket az egyik vagy mindkét oldalonráhelyezett hevederekkel együtt szegecseljük össze.

A szegecskötések jelképesen is ábrázolhatok, elsősorbanaz összeállítási rajzokon. Példaként egy szegecselt acél-szerkezeti csomópont részletét mutatjuk be a lenti ábrán.

8.3 Oldható rögzítőelemes kötések ábrázolása

Az oldható rögzítőelemek közé soroljuk a különfélehelyzetbiztosító szegeket és csapszegeket.

Az illesztőszegeket két alkatrész viszonylagos helyzeténekmeghatározására, elfordulásának megakadályozásárahasználjuk.Illesztőszeggel határozhatjuk meg pl. a furatbakerülő kisebb alkatrész helyzetét és akadályozhatjuk megennek elfordulását.

Csapszeget használunk ha két alkatrészt lazán, játékkalkell egymáshoz kötni, kapcsolni.

A legegyszerűbb csapszeg a sarokletöréssel rendelkezőhengeres rúd, amelynek két végén a sasszeg számára furatvan. A menetes csapszeget anyával és alátéttel használják azalkatrészek összekötésére. A fejes csapszeg lenti ábraszerinti beépítése lehetővé teszi az összefogott alkatrészekrelatív elfordulását.

Rugók egyszerűsített ábrázolása

9. Rugók egyszerűsített ábrázolásaA gépek, berendezések és készülékek szerkezeteiben

fontos szerepe van a különféle kialakítású rugóknak.A rugók terhelések hatására nagymértékű rugalmas alak-

változásokra képesek.Ennélfogva alkalmasakmozgásváltozások kiegyenlítésére (jármű rugók), lengésekés rezgések csökkentésére (rugalmas tengelykapcsolók),ütközési energia elnyelésére (vasúti kocsik), mozgásokszabályozására (különböző mechanizmusok), szelepekvezérlésére (belsőégésű motorok), erőátadásra (fékek,súrlódó kapcsolók), sőt energia tárolására is (rugósszerkezetek, órák).

A rugókat jó minőségű acélból, általában rugóacélbólkészítik hideg, vagy melegalakítással. A csavarrugók körvagy négyszög keresztmetszetű huzalból vagy lemezből,készülnek.

A rugókat szinte mindig egyszerűsítve ábrázoljuk. Ez aztjelenti, hogy csak a kapcsolódó rugóvégeket rajzoljuk kiteljes részletességgel, továbbá 2-3 szélső menetet, azismétlődő elemekből álló középrész pedig az ábrázolásiegyszerűsítés szabályainak megfelelően elhagyjuk.

A csavar- és tekercsrugók rugómenetének kontúrvonalát avetülethelyes alaktól - csavarvonal mentén végigvezetettrugószelvénnyel kapott test vetülete - eltérően egyenesvonallal ábrázoljuk. A rugószelvény csavarvonal alakúközépvonalát nem rajzoljuk meg, de a rugószelvényekközéppontján keresztül középvonalat kell rajzolni a rugóteljes hosszában.

A rugó rajzolható nézetben, vagy metszetben, sőtösszeállítási rajzon a kisméretű rugókat csak vonalasan,jelképesen mutatjuk meg.

Ötnél kisebb menetszám esetén a rugó minden menetétmeg kell rajzolni, nézetben és metszetben is.

Metszetben a rugószelvényét vonalkázással, a 2,5 mm-nél kisebb átmérőjű rugószelvényt feketítéssel jelöljük.Ugyancsak feketítéssel jelöljük a 2mm-nél kisebbszelvényméretű tekercsrugó metszetét is. Lemezrugóábrázolásakor oldalnézetben a rugólapot egyetlenvastagvonallal, esetleg a rajzon használatos kiemeltvastagságú vonallal rajzolhatjuk. Az összeállítási rajzokon arugó ábrázolása általában jelképes.

A rugók elnevezésében a húzó, a nyomó, és a forgatójelző nem a rugószelvény igénybevételére, hanem a rugókülső terhelésére utal.

A nyomó- és a húzórugókat jobbra csavarodással kellábrázolni. A baka csavarodó rugó rajzán az ábra mellé felkell írni az LH jelölést. Ügyeljünk arra, hogy a rugó egyikoldalán megrajzolt szelvényekhez viszonyítva a másikoldalon egy fél emelkedéssel eltolva kell a szelvényeketábrázolni.

A rugóvégződéseket a valóságnak megfelelően kellmegrajzolni. A nyomó csavarrugó lehet zárt vagy nyitottvégű, és mindkét esetben lehet köszörült vagy köszörü-letlen kivitelű.

A nyomórugó rugóvégződéseit a központosán ható erőfelvételére alkalmassá kell tenni, ezért kis huzalátmérőjű,lágy rugónál 2-3 menetet szorosan - huzalátmérőnyimenetemelkedéssel - tekercselve készítik. A 2-3 mm ésannál nagyobb huzalátmérőjű rugókon a felfekvő,zárómenetet általában huzalátmérőnyi emelkedésselkészítik, síkba köszörülik és a kiélesedett 1/4 menetrésztlecsípik.

Alárendelt célra készítenek olyan -köszörülést nemigénylő - többnyire nagy menetemelkedésű- rugót isamelynél a végeken 2/3 - 3/4 menetnyi, emelkedés nélküliív biztosítja a felfekvést.


A húzórugó végződését (rugószemet) általában egy félvagy egy teljes menetnek a felhajlítása, illetve a rugó tengelysíkjába való becsavarása adja. A rugó utolsó meneteit és végkialakítását mindig nézetben rajzoljuk, és vékonypontvonallal jelölt középvonal követi a rugóvég görbületét.Az ilyen rugókról a műhelyrajzon annyi vetületet kellrajzolni, hogy a rugószemek állása és kialakítása a rajzrólegyértelműen megállapítható legyen.

A fül vagy szem nélkül készített kis húzórugók a húzóerőttöbbnyire becsavart, furatos lemezbetéteken keresztül adjákát.

A húzórugó gyártásakor szokásos a huzal megcsavará- sa,és ezzel a rugó előfeszítése. Ilyenkor a menetek csak egyadott értékű terhelés felett válnak el egymástól.

A forgatórugóban a csavarrugó végei egyeneshuzalágakban folytatódnak.

A rugó műhelyrajza:- ábrán mutatjuk meg a jellemző alakot, és adjuk meg a

geometriai méreteket ( rugóátmérő, huzalátmérő, emelkedés, beépítési hossz),

- az ábrához kapcsolt rugókarakterisztika mutatja aterhelhetőséget, ill. a terheléshez tartozó deformációkat ésaz

- adattáblázatban foglaljuk össze az egyéb, gyártáshoz és ellenőrzéshez szükséges előírásokat (menetszám, keménység, kikészítés stb.).Hengeres csavarrugó ábrázolása és karakterisztikája:


Kúpos csavarrugó ábrája és a rugókarakterisztikája:

A forgatómgó karakterisztikája a nyomaték változásátábrázolja az elfordulás függvényében. Az ilyen polárkoor-dinátás ábrázolás nagyobb szögelfordulás-tartomány eseténnehézkes, ezért a 90°-ot meghaladó elfordulás esetén azábrához rendelt diagramm helyett az összetartozó elfordulásés nyomaték értékeket vagy az ábrától függetlenülbeforgatva, merőleges koordinátarendszerben ábrázoljuk,vagy táblázatba foglaljuk.

Az adattáblázat 90 mm széles, és 7 mm sorosztású. Arajzon a jobb felső sarokban, a keret alatt 20 mm-rehelyezzük el.

Megnevezés Adat

Működő menetek száma

Összes menetszám

Tekercselés iránya

Keménység

Ellenőrző tüskeátmérője

Ellenőrző hüvely

Kiterített hossz

A tányérrugók különösen alkalmasak kis helyszükségletesetén nagy erők felvételére, kis alakváltozás, berugózásmellett.

A lemezcsíkokból tekercselt kúpos tekercsrugóműhelyrajzán a lemez kiinduló alakját is meg kell rajzolni.Az adatokat, mint más rugótípusnál is értelemszerűen azábra - rugódiagram - adattáblázat rendszerben kellmegadni.

A nézetben rajzolt összeállítási rajzokon természetesen arugót is nézetben, a metszetben ábrázolt csatlakozóalkatrészek esetén a rugót is metszetben ábrázoljuk.

Csapágyak egyszerűsített ábrázolása

10. Csapágyak egyszerűsített ábrázolásaA csapágyak feladata a forgó vagy lengő mozgást végző,

erőátvitelt megvalósító alkatrészek megtámasztása, vezetése.A forgástengelyre merőleges erőket radiális csapágyak

veszik fel. A tengelyirányú erőket önállóan felvevő csapágyakat támasztó vagy axiális csapágyaknak nevezzük. Megfelelő csapágytipus esetén a radiális és axiális terhelés egy és ugyanazon csapággyal is felvehető.

Szerkezeti kialakításuk szerint a csapágyak alapvetőenkétfélék lehetnek. Ha az egymáson elmozduló alkatrészekfelületei között csak kenőanyag van, és így csúsznakegymáson, akkor siklócsapágyakról beszélünk, ha pedig azerőátadás az elmozduló alkatrészek közötti gördülőelemekentörténik, gördülőcsapágyaknak nevezzük.

A legegyszerűbb, osztatlan siklócsapágy kialakításához felhasználható, bronzból, sárgarézből stb. készülő vagy porkohászati úton előállított önkenő, porózus siklócsapágy perselyeket hengeres és peremes változatban szabványosították:

A gördülőcsapágy általában két gyűrűből vagy két tárcsából áll, amelyek futófelületei között helyezkednek el a gördülőelemek: a golyók vagy a görgők. A görgő lehet: hengeres görgő, hordóalakú görgő, kúpos görgő vagy tügörgő.

A csapágyak megnevezésében mindig szerepel az, hogymilyen gördülőelemekkel rendelkezik.

A gördülőelemek közötti távolságot a kosár biztosítja, amimegakadályozza, hogy a gördülőelemek egymássalérintkezzenek. A rajzokon általában nem ábrázoljuk.

A gördülőcsapágyak csatlakozó méreteit, tűréseit ésjelöléseit nemzetközi előírások, szabványok rögzítik.

A gördülőcsapágyak metszetben történő ábrázolásakoráltalában csak a gyűrűket, ill. tárcsákat és a gördülőelemeketábrázoljuk. Törzsrajzon, ajánlati terven és összeállítási rajzona csapágyak szerkezetét részletesen bemutató metszet helyetta csapágyat egyszerűsített módon is ábrázolhatjuk akövetkező táblázatok szerint. Néhány példát is nutatunk ezekalkalmazására.

Csapágyak egyszerűsített ábrázolása

Tömítések egyszerűsített ábrázolása

11. Tömítések egyszerűsített ábrázolása

A tömítésekkel különböző nyomású és különbözőközeggel töltött tereket tudunk egymástól elválasztani. Acsatlakozó felületek relatív elmozdulása szerintmegkülönböztetünk nyugvó és mozgó felületek közöttitömítéseket.

A nyugvó tömítések szinte kivétel nélkül érintkező tömítések. A mozgó tömítések érintkező és érintkezés nélküli tömítések lehetnek. A felületek relatív mozgása lehetforgás vagy haladás.

A szabványos tömítéseket törzs-, ill. összeállítási rajzon aszerkezetüket részletesen mutató metszeti ábrázolás helyettegyszerűsített módon is ábrázolhatjuk a következő táblázatszerinti jelöléssel.

Felületi érdesség és hullámosság

12. Pontossági követelmények rajzi előírásaiA műszaki rajzon vetületekkel meghatározott test, azaz az

alkatrész egy ideális geometriai test. A rajz alapján elkészítettmunkadarab a leggondosabb és legpontosabb gyártás mellettsem követi az elképzelt ideális testet A munkadarab felületeinfelismerhető az utolsó technológiai műveiéi nyomai, pl.esztergálás esetén a forgácsolóéi geometriájának megfelelőcsavarvonal alakú barázda, homokformázású öntvényfelületén a homokszemcsék negatív geometriája stb.

A valóságos test (munkadarab) felülete többé kevésbé eltéraz ideálistól. Nem méretpontos, nem szabályos és nemteljesen sima. A megengedett eltéréseket egyezményesjelrendszerrel adjuk meg.

12.1 Felületminőség megadásaA testeket burkoló valóságos felületeket csak a

műszereinktől függő pontossággal tudjuk letapogatni ésmérni. így az észlelt (effektív) felület csak megközelítéselehet a valóságos (reális) felületnek.

A felület egészének vizsgálata alapján az alakhibákértékelhetők, ezek makrogeometriai hibák. A felületmintázata azonban jellegében ismétlődik, és egy kiragadottkis rész érdessége a felület egészére is jellemző. Az ilyenlokális, úgynevezett mikrogeometriai vizsgálatnál az egészfelület helyett csak egy tetszőleges helyen lévő kis részt, sőtmég annak is csak egyetlen, de mértékadó szelvényétvizsgáljuk, és az itt kapott eredményt az egész felületjellemzőjéül elfogadjuk.

Ilyen mikrogeometriai jellemző az érdesség és ahullámosság, amelyet egymástól az egyenetlenségekhullámhossza alapján lehet szétválasztani.

Alakeltérést, hullámosságot ésérdességet tartalmazó észlelt profil

A primerprofíl alapján határozható meg a profil maximálisegyenetlensége: Pt, amely a profilt közrefogó tetővonal ésfenékvonal távolsága a mérési hosszon.

Az érdesség és a hullámosság értékelésére különválasztott,megszűrt profilokból közvetlenül lemérhető - a profiltközrefogó tetővonal és fenékvonal távolságaként-például azérdességi profil maximális egyenetlensége, az Rt.

Hullámossági profilnál a mérési hosszon lévő legmagas-sabb hullámtető és a legmélyebb hullámvölgy méreteinek azösszege adja a legnagyobb hullámosság értékét, a Wt.

A maximális egyenetlenség helyett legjellemzőbb azalaphosszon belül található öt legkiemelkedőbb csúcs, és azöt legmélyebb völgy magasságkülönbségének átlaga, azegyenetlenség-magasság: Rz

Rz=(∑i=1

5

|z pi|+∑j=1

5

|zvj|)/5

Másik meghatározás: Rz az öt, egymásutáni mérési alap-hosszokon belül észlelt maximális egyenletlenségek (Rti)átlaga. Elterjedtebb azonban az értékelést aterületkiegyenlítéssel nyert középvonaltól mért eltérésekretámaszkodva végezni az alaphosszon belül. így képezhetőkaz átlagos jellemzők, amelyek mérőszámait mikrométerbenkell megadni.

Az átlagos érdesség a középvonaltól számítót eltérésekabszolút értékeinek átlaga:

Ra=1l∫a

b

|z|dx vagy Ra=1n∑i=1

n

|z i|

ahol -|z | az egyes ordináták hossza a középvonaltól mérve. Akétféle érdességi mérőszám közötti tapasztalati összefüggés:

Rz≈(4−5)Ra

A durván nagyolt felületek jól látható, és tapinthatómaximális egyenetlensége 0,3-0,4 mm, azaz 300-400 pm. Amérőszámok sorozatával innen indulnak el. A használatosmérőszámokat a következő oldali táblázat tartalmazza.

A különböző érdességi tartományokban más-más elven működő műszereket (profilmikroszkóp, tapintós elektronikusmérőműszer, interferencia-mikroszkóp s tb . ) használnak, ezért a szabvány a használt műszertípusokkal összhangban a durva és nagyon finom felületekhez az Rz mérőszámok, a közbenső tartományra az Ra mérőszámok alkalmazását ajánlja.

A hullámosság magasság Wz μm-ben adottszámértékeinek sora az Rz-éhez hasonló: 200 100 50 25 12,56,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2 0,1.

Felületi érdesség megadása

Felületminőség rajzielei, alkalmazásukA rajzon a felületi érdességi mérőszámot "érdességi jelbe"

írva adjuk meg.A felületi érdességet a tárgynak (munkadarabnak) csak a

rajz szerint megmunkálandó felületeire kell megadni. A felületminőségi (érdességi) jel felépítése:

a) Az érdesség (R),hullámosság (W), profil (P)betűjelének helye egyfelületminőségi követelményre.b) és a) Két vagy többfelületminőségi követelményhelye.c) Megmunkálás és/vagy felületi kikészítés előírásának ahelyee) Megmunkálási ráhagyás.

Ha a vizsgálatra nem a szabványos, "default" előírásvonatkozik, akkor a mérési hosszt az a (és b) helyen kellmegadni a betűjel előtt.

Az egyes paraméterek mérésialaphosszait is szabványok rögzítik,ezeknek az előírása csak akkorszükséges, ha az alaphossz aszabványostól eltér. Amegmunkálási utasítás az érdességijel vízszintes vonalszakaszán írhatóelő.

Az érdességi jelet az alkatrészfelület kontúrvonalán, mé-retsegédvonalon (méretvonalhoz közel), vagy felülethezkapcsolt mutatóvonalon kell elhelyezni. Az érdességi jelet ésa mutatóvonalat mindig kívülről kell a felülethez csatolni.

Kézi technika és AutoCAD haszálata esetén az érdességijeleket úgy kell elhelyezni, hogy az érdességi mérőszámok améretszámokkal együtt legyenek olvashatók.

Egy-két 3D-s program rajzkészítő modulja csak a főirányú(vízszintes vagy függőleges) kontúrvonalakra, illetveméretsegédvonalakra tudja kirakni az érdességi jeleket. Afőirányoktól eltérő helyzetű kontúrvonalakon érdességijeleket mutatóvonalon adhatjuk meg.

Az érdességi jel vonalai 60°-os szöget zárnak be a kontúrralés egymással. A jel és a betűk méretei, vonalvastagság:

d 0,25 0,35 0,5 0,7 1,0 1,4h 2,5 3,5 5 7 10 14H1 3,5 5 7 10 14 20H2 8 11 15 21 30 42

Ha a felület megmunkálási módja közömbös, az eltérőérdességet nyitott ékkel kell jelölni. A nyitott éktulajdonképpen "vizsgált felületet" jelöl. Nyitott ékethasználunk akkor is, ha megjegyzés tartozik hozzá. Aforgácsolómegmunkálással elérendő érdességet zárt ékkel, aforgácsmentes megmunkálással elérendő érdességet, vagy ameg-, munkálatlan felületet körös nyitott ékkel kell jelölni.

A régebbi szabványok szerint amegkülönböztetés nélkül felírtmérőszám Ra-t jelentett (használatátkerüljük).

Ha nincs megmunkálási, ill. felületkikészítési előírás,vagy a műszaki követelményekben van előírva, akkor azelőző ISO szabványnak megfelelő jelek is használhatók.

Az ISO új előírása szerint a felület érdes-ség megengedett határait (U-felső, L- alsó)a jelben egymás felett kell feltüntetni, és

a vonalszakasz alá kerülnek.

Az érdességi jelet semmilyen vonal nem metszheti. Hametszené, akkor a kontúr-, méretsegéd- stb. vonalat vagy avonalkázást meg kell szakítani.

A felületi érdességet a rajzon minden felületre egyszer kellmegadni, lehetőleg a felületeket meghatározó méretközelében. Ismétlődő elemeken csak ott adunk megérdességi jelet, ahol a méret is megtalálható.

Nem kell érdességi jelet tenni azokra a felületekre,amelyeken a szokásos technológiával (pl.: fúrásai) kapottfelület elfogadható. A félkész áruból készített alkatrészeknekcsak az utólag előállítandó felületeire tesznek érdességi jelet.

Durva Sima Finom Tükrös

Ra 200 100 50 25 12,5 6,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2 0,1 0,05 0,025 0,012

Rz 800 400 200 100 50 25 12,5 6,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2 0,1 0,05

Felületi érdesség megadásaHa az alkatrész minden felülete azonos érdességű, akkor

ezt az érdességet felületeken való megadás helyett a rajz jobbfelső sarkában kiemelten kell megadni. A kiemelt érdességijel is vékony vonalú, nagysága pedig a felülethez rajzoltjelnek 1,4-2-szerese legyen.

Egymáshoz éllel csatlakozó felületek körben azonosérdességét egyszer kell megadni. Ezt az érdességi jelrerajzolt 2-3 mm átmérőjű körrel kell jelölni. Méretezettrészösszeállítási és összeállítási rajzon az illeszkedőalkatrészfelületek érdességét mindkét felületre külön megkell adni.

A rajzon megadott érdességek közül a leggyakrabbanismétlődőt ki lehet emelni a rajz jobb felső sarkába a kerekzárójelbe tett nyitott ékkel együtt. Ez utóbbi szám nélkülijellel hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a rajzon azokra afelületekre vonatkozik a kiemelt érdesség, amelyekre különnincs megadva. Másik ajánlás szerint a zárójelben célszerű azösszes, rajzon előírt felületi érdességet feltüntetni.

Élek 45° -os tompításánál, élletörésénél és furatok egy-szerűsített méretmegadásánál a méretszám után adjuk megérdességet.

Az azonos méretű, de különböző érdességű és tűrésűfelületszakaszokat vékony folytonos vonallal kellelválasztani.

Az érdességi jel - a méretmegadáshoz hasonlóan - az al-katrész kész felületére (festett alkatrészek esetén a bevonáselőtti állapotra) vonatkozik. A galvanikusan bevont alkat-részen a bevonás előtti és utáni felületi érdesség megadásais szükséges lehet.

Igényesebb felületeknél csupán a felületi érdességmérőszámának az előírása nem elegendő, mert például afelület siklási tulajdonságait, a megmunkálás, a barázdairányjelentősen befolyásolhatja. A barázdák iránya az érdességijellel ellátott kontúrhoz képest különböző lehet. Ezt azérdességi jel után rajzolt jellel adjuk meg.

A különböző előírásokkal kiegészített érdességi jelelhelyezése és ismétlése az ábra vonalaihoz kapcsolvanehézkes lenne, ezért ilyenkor az ábrán egyszerű - kisbetűvelazonosított - érdességi jelet használunk.

Tűrések és illesztések12.2 Tűrések és illesztések megadása

A korszerű sorozat- és tömeggyártásban gazdaságosanelőállítható csereszabatos alkatrészek és részegységek (pl.gördülőcsapágyak, kötőelemek stb.) készülnek.

Csereszabatosnak azokat az alkatrészeket nevezzük,amelyek válogatás és utánmunkálás nélkül szerelhetők, ill.kölcsönösen cserélhetők. Ez a tulajdonság úgy érhető el, hogya működést, a csatlakozást meghatározó méretek csak egycélszerűen választott mérettartományba esnek.

Sorozat- és tömeggyártásban az azonos gyártási feltételekmellett előállított alkatrészek méretei sem lesznek azonosértékűek, hanem a méretek szóródni fognak. Ennek objektívés szubjektív okai vannak, amelyek elsősorban mérés-technikai (mérőeszközök pontossága, az újraélezett szerszámbeállítási pontossága stb.) és techonológiai (szerszám kopása,szerszámgép pontossága, munkadarab anyagminőségének aszórása, a munkadarab befogásából, melegedéséből ésdeformációjából adódó méretváltozás stb.) jellegűek.

Sok azonos alkatrész legyártása után, azokat nagypontossággal lemérve és a méreteket egy választott (pl.század, ezred mm szélességű) résztartományokba sorolvafelszerkeszthető az ún. gyakorisági diagram, amely améretszóródás jellegéről és teijedelméről tájékoztat.

A szórásgörbe általában nem szimmetrikus, haszimmetrikus, harang-alakú, akkor normál eloszlásrólbeszélünk.

Nem funkcionális, nem illeszkedő méretek, hanemalárendelt, tűrésezetlen méretek esetében a szokásostechnológiából adódó teljes méretszóródás megengedhető.

Az illeszkedő alkatrészek helyes működése, cserélhetőségemegköveteli, hogy a csatlakozó méretek méretszóródásaitbizonyos határok közé szorítsuk. Ez a két méret a felső ésalsó határméret. A méretszóródásnak - az alkatrészműködése szempontjából megkívánt és tervező által előírt-korlátozása a tűrésezés.

Ha az alkatrész tényleges mérete a megengedettmérethatárokon, azaz a tűrésen kívül esik, az alkatrészselejtesnek minősül.A tűrésezéssel kapcsolatos további alapfogalmak, méretek:

- a pontosan meg sem határozható valóságos méret helyett a méréssel meghatározott tényleges méret (TM);

- a műhelyrajzon előírt névleges méret (N), ill. a helyette előírt méreteltérések vonatkoztatási alapmérete (A), amely szabványos tűrések estén a névleges mérettel megegyezik;

- a tűrésmező, a határméretek méretvonalának végéhezhúzott, azokra merőleges vonalak közötti sávval, azaztűrésmezővel ábrázolt tűrés.

Az erősen felnagyítva rajzolt tűrésmezőt, és azalapvonalhoz viszonyított helyzetét nevezzük tűrésvázlatnak.

A tűrés két fogalmat takar: a tűrés nagyságát és azalapvonalhoz viszonyított elhelyezkedését. A tűrés nagyságaa tűrésmező szélessége, a tűrés ( T ) abszolút értéke, ami csakpozitív érték lehet. A tűrésmező helyzetének megmutatására anulla eltérésnek megfelelő alapvonalat használjuk. Azeltérések (AE és FE) előjelesen értelmezett értékek.

A tűrés nagysága:T=FH - AH = (A + FE) - (A + AE) = FE - AE

A tűrésmező alapvonalhoz viszonyított helyzetét szabványos tűrések esetén az alapeltéréssél ( E ) adjuk meg, amely a felső ( FE ) és az alsó határeltérés ( AE ) közül a kisebb abszolút értékű.

A tűrésezett méret ellenőrzéseA munkadarab mérete megfelelő, ha a határméretek közöttvan. A tényleges méret megállapítása, és annakhatárméretekkel való egybevetése helyett azonban elegendő amunkadarab méretét összehasonlítani a határméreteketmegtestesítő ellenőrző eszköz, az idomszer méreteivel.Tűrésezett méretű csapok, ill. közrefogható méretekellenőrzésére villás idomszert használunk.

Tűrések és illesztések

A munkadarab megtelelo meretű, tűrésen belül gyártottrészére a felső határméretet megtestesítő méretű villarámegy (megy-oldal), míg az alsó határméretnek megfelelőméretű nem (nemmegy-oldal).

Tűrésezett méretű lyukak, ill. belső síkfelületek dugós idomszerrel ellenőrizhetők.

Megy—oldal Nemmegy-oldalEnnél az alsó határméretű dugónak bele kell a furatba

férnie (megy-oldal), míg a felső hatérméretűnek nem szabad(nemmegy-oldal), ha a gyártás tűrésen belüli.

Az idomszerrel való mérés a tömeggyártás egyszerű eszköze, de nem olcsó, mivel még egyazon méretnél is minden tűrésnagysághoz és tűrés elhelyezkedéshez más - más idomszer szükséges.

Az alkatrészek cserélhetősége és az idomszer választékcsökkentése érdekében szabályozni, ill. szabványosítanikellett:

- a névleges méretek választékát,- a tűrések nagyságát,- a tűrésmező elhelyezkedésének választékát, és- a névleges mérethez való hozzárendelését.

Szabványos méretsorozatokA sorozatban gyártott elemek méretválasztékát geometriai

lépcsőzés szerint célszerű alakítani úgy, hogy a méretekközött a tizes számrendszer egész értékei szerepeljenek.E követelményeket az ún. Renard-számsorozatok (R5, RIO, R20, R40) elégítik ki, melyeknél a sorozat hányadosa 10-nek5., 10., 20. ill. 40. kitevőjű gyöke, vagyis 1,6, 1,25 1,12 ill. 1,06. Ezekből képezhető szabványos méretsorozatok a jegyzet "Szabványos kialakítások és elemek" c. fejezet legelején megtalálhatók.

Az egyedi tervezés során is célszerű előnyben részesíteni aszabványos méreteket, vagy lehetőleg 0-ra vagy 5-re,ritkábban 2-re vagy 8-ra végződő méreteket válasszunk.

Szabványos (ISO) tűrésrendszer A gazdaságossorozatgyártás és az alkatrészek cserélhető- ségikövetelményei szükségessé tették a tűrések rögzítését,rendszerbe foglalását és szabványosítását. Az egységestűrésrendszert a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO)dolgozta ki.

A tűrésrendszer felépítése figyelembe veszi, hogy a tűrés nagysága függ - a névleges méret nagyságától,

- méret mérhetőségétől, valamint- a technológiától.

A mérettől és a mérhetőségtől való függést atűréstényező (i, I) fejezi ki (IT5 és IT18 között):

i=0,45 3√D+0,001D ,[μm], D⩽500mm ,

I=0,004D+2,1 , [μm], 500<D<3150mm .A D névleges méretet mm-ben kell behelyettesíteni.

A méretek és a tűrésnagyságok összetartozó értékeinektáblázatos megadása céljából a méreteketmérettartományokba osztották és mérettartományonkéntazonos tűrés- tényezőt alkalmaznak. A "D" méret amérettartomány mértani középértéke. Szabványos tűrésnagysága (T) a tűréstényező többszöröse: T = q i,

ahol q- a minőségi tényező.A szabvány 18+2 tűrésfokozatot vagy minőséget tartalmaz,

jelük: 0,01, 1, 2......18. A minőség kifejezésére(ha csak a tűrésnagyságról kívánunk beszélni) az IT betűket(ISO Tolerancia) használjuk, pl. "IT11-es mérettűrés".

Az átlagos műszaki gyakorlatban előforduló 5-16 minőségifokozatokhoz tartozó minőségi tényezők (q) értékei a lentitáblázatban láthatók.

A szabványos tűrésmezők elhelyezkedése.A szabványos tűrésmezők alapvonalhoz viszonyított

helyzetét az alapeltérés betűjelével adjuk meg:- csap estén kisbetűvel (a,b,c...),- furat esetén nagybetűvel (A,B,C...).

A szabványos tűrésmező elhelyezkedéseket mutató ábrákatld. az illesztési rendszereknél.

A szabványos tűrés nágyságára utaló jel, azaz a"tűrésosztály" az alapeltérés betűjeléből, és a tűrésfokozatszámjeléből áll. Ezeket a méretszám után írjuk, pl. ø50H7.

Illesztési alapfogalmakAz illeszkedés két összeszerelt alkatrész csatlakozása,

melynek jellemzésére az illeszkedés mérőszámát használjuk,ez az összeszerelés előtti tényleges méretekből számíthatókülönbség. Ez vagy játék (J) , vagy fedés (F) attól függően,hogy a kapcsolódó elemek közül a közrefogó (lyuk) vagy aközrefogott (csap) mérete nagyobb.

Minden illeszkedés konkrét méretkülönbséggel, játékkal vagy fedéssel jellemezhető.

Az illesztés olyan előírás, amely két alkatrész csatlakozóméreteinek a tűréseit tartalmazza, meghatározótilleszkedések elérésére. Az illesztés tehát előírás, illeszkedéspedig az illesztés egy megvalósított esete.

A tűrésmezők viszonylagos elhelyezkedésétől függően azillesztés lehet: laza, átmeneti vagy szilárd.

A tűrések olyan előírását, amikor előre nem tudható, hogya szereléskor éppen összepárosított alkatrészek között játékvagy túlfedés lesz-e - átmeneti jellegű illesztésnek nevezzük.

Tűrések és illesztések

Laza illesztés jellemzésére a lehetséges illeszkedésekből aközepes méretekből kiindulva a közepes játékot ( MJ ), aszélső határméretekből kiindulva a legkisebb ( KJ ), ill.legnagyobb játékot ( NJ ) vizsgáljuk.

Szilárd illesztés esetén a csap tűrésmezeje teljes egészében alyuk tűrésmezeje felett helyezkedik el. A közepesméretekből kiindulva a közepes fedést ( MF ), a szélsőhatárméretekből pedig a legkisebb ( KF ) és a legnagyobbfedést ( NF ) kapjuk.

Átmeneti illesztés esetén a lyuk és a csap tűrésmezői egymástrészben fedik. A párosított alkatrészek valóságos méreteitőlfüggően az átmeneti illesztés tényleges illeszkedése vagylaza, vagy szoros lesz.

A csatlakozó alkatrészek tűréseinek az összege az illesztéseredő tűrése (T i ) .

A tűrések és illesztések számításakor leghelyesebb vázlatotkészíteni, igy a számítások grafikusan is követhetők.A fenti ábrán laza illesztés tűréseivel kapott illesztés eredőtűrésének szerkesztése és a közepes illesztés mérőszámának ameghatározása látható. Ugyanez a szerkesztés a lenti ábrákonis követhető.

Az ábrák jobb oldalán a játék és a fedés határméretei ésközepes értékei láthatók. Az ezekhez tartózó kezdőpontotcélszerű a csap közepes méretének vonalába helyezni.

Az illesztett alkatrészek közötti játék vagy fedés lehetséges szóródását a csap és a furat tűréseinek összege: az illesztés eredő tűrése adja. Az illesztést a jellege és az eredő tűrése együtt határozza meg.Valamennyi illesztési jellegre a párosítandó alkatrészek tűréseiből kiszámítható egy mérőszám, a közepes illesztés mérőszáma (Mi) , ami vagy közepes játék (MJ) vagy közepes fedés (MF) lehet. A tervező elgondolását a közepes méretekből adódó illesztési jelleg fejezi ki.

Átmeneti illesztés esetén a közepes illesztés mérőszámánakmegfelelő vonal azt mutatja, hogy az illesztés az esetektöbbségében milyen jellegű, inkább laza-e, vagy szilárd.

Illesztési rendszerekA különböző alapeltérésekből és tűrésminőségekbőlképezhető szabványos tűrések száma nagy, és ezek tetszésszerinti párosítása indokolatlan. Nem lenne gazdaságos sem,mert pl. az ellenőrzéshez nagyszámú idomszer válnaszükségessé. Nem is lenne célszerű, hiszen a közelugyanolyan illesztési jelleg többféle előírással is elérhető. Ígya valóban alkalmazott párosítások számát korlátozni lehet éskell is.

Tűrések és illesztésekA korlátozás vezető szempontja az, hogy az egyik alkatrész mérete a névleges értékhez közel maradjon, és a különböző

kívánt illeszkedési jelleget a másik alkatrész méretének a megválasztásával éljük el. Pontosabban, a kapcsolatban résztvevőegyik elemhez mindig nulla alapeltérésű tűrést rendelünk: amikor a lyukhoz, akkor alaplyukrendszerről, ha a csaphoz, akkoralapcsaprendszerről beszélünk.

Alaplyukrendszer olyan illesztési rendszer, amelyben az alapijaik mindig H tűrésjelű lyuk, és a különböző játékokat és fedéseket különböző törésű csapokkal való párosítás útján képezzük.A H tűrésjelű lyuk alapeltérése 0, azaz a méret alsó határa az alapvonalon van, és a törése mindig pozitív ( a tűrésmező az anyagoldalon van).

Alapcsaprendszer olyan illesztési rendszer, amelyben az alapcsap mindig h türésjelű csap, és a különböző illesztéseket úgyhozzuk létre, hogy hozzá más és más alapeltérésű furatokat választunk az illeszkedés jellegétől függően. A h tűrésjelű csapalapeltérése 0, azaz a csap felső határa az alapvonalon van, és a tűrése mindig negatív ( a tűrésmező az anyagoldalon van).

A műszaki gyakorlatban mindkét rendszerre szükség van, deaz alaplyukrendszer alkalmazása elterjedtebb. A lyuk tűrésekkorlátozása az alakos forgácsoló szerszámokból (fúrók, dörzsárak stb.) kisebb raktárkészletet tesz lehetővé, ezenkívül a csapok gyártása minőségi és pontossági szempontból egyaránt könnyebb. Az utóbbival indokolható az is, hogy az illesztések előírásában a csapokhoz általában egy minőségi fokozattal durvább minőségű lyukakat párosítunk.Alapcsaprendszert használjuk, akkor ha kereskedelembenbeszerezhető félkészterméket ( pl. méretre húzott rúdacélt,reteszacélt stb. ) vagy készterméket építünk be a szerkezetbe.Az ismertetett felépítésű illesztési rendszerek nagyonváltozatos illesztési lehetőségeket biztosítanak.

Az alaplyuk- és az alapcsaprendszer egymásnak megfelelőillesztései (a kis- és nagybetűk felcserélésével kapjuk pl.H7/k6 és K7/h6) azonos működési feltételeket adnak, ezértlehetőség van a további szűkítésre.

A nagy választékból a gyakorlat számára aszabványalkotók kiválasztották a leginkább használatostöréseket és illesztéseket, és az illeszkedések gyakorlatimegvalósításához előnyben részesítendőket ún. "Ajánlottillesztések" táblázatokban foglalták össze.

Jegyezzük meg, hogy a tűrésnagyság csökkentésével agyártási költségek általában növekednek, a gazdaságosgyártás követelményeit a tervező úgy veheti figyelembe azillesztések előírásakor, hogy a megengedhető legnagyobbtűréseket választja - amelyek a felhasználási cél, működési éscserélhetőségi szempontból még elfogadhatók.

Tűrések és illesztések megadása

Mérettűrések megadása a műszaki rajzokonA méretek tűrését közvetlenül a névleges méret után kell

megadni.A rajzokon megadott méretek tűrésezési szempontból

lehetnek:- egyedi tűrésezett, "tűrt" méret, amelynél mindkét

határméret megszabott (az alapmérettel és a kéthatáreltéréssel);

- szabványos tűrésezésű méret, amelynél a tűrésmezőhelyzetét jelölő betű, valamint a tűrés nagyságát, minőségétjelölő számjel szerepel, a határméretek a szabványsegítségével határozhatók meg;

- egyirányban határolt méretnek vagy csak a felső, vagycsak az alsó határmérete van megszabva;

- tűrésezetlen méret, amelynél tűrést közvetlenül nemírunk elő, mivel az alkalmazott szokásos technológia eseténkapott méretszóródás megengedhető, azonban ennek anagyságát is ISO szabvány ( Tűrésezetlen méretekpontossága ) rögzíti.

Összeállítási rajzokon az illeszkedő felületek tűrései meg-adhatók tört alakban vagy azonosító felirattal. Ilyenkor atört számlálójában a lyuk, nevezőjében a csap tűrése vanfelírva.

A tűrés és a felületi érdesség kapcsolataBár a mérettűrésnek és a felületi érdességnek egy felülethez

való hozzárendelése elvileg független egymástól, a gyakorlatmégis azt igazolja, hogy működés szempontjából mégsemválaszthatók meg egymástól függetlenül.

A tűrésezett méret ellenőrzésekor a mérőeszköz az érdes-ségi csúcsokra támaszkodik. Ezek a csúcsok a működésszempontjából nem mértékadók, ugyanis szereléskor, illetvebejáratáskor ezek lekopnak és ezzel a méret és az illeszkedésmérőszáma is megváltozik, pl. az 50%-os hordkép kialakulásaa kapcsolódó érdességi profilok középvonalainak a közelébenvárható, ezért az alkatrészek méretváltozása kb. azegyenetlenség magasságoknak megfelelő értékű. Ezszemlélteti a lenti sematikus vázlat egy laza illesztésű csap éssiklócsapágy persely esetén.

Az átlagos felületi érdesség ( Ra ) és a tűrésnagyság ( T )közötti, a gyakorlat számára jó tájékoztatást adó tapasztalatiösszefüggést mutatja az alábbi ábra.

Az átlagos érdesség és a tűrésnagyság összefüggésének háromfokozata: finom, közepes és durva fokozat teszi lehetővé aműködési követelményekhez való alkalmazkodást.

Hangsúlyozni kell, hogy a szabványos tűrések és felületiérdességek bemutatott egymáshoz rendelése nem merevelőírás. Az ajánlott felületi érdességértéktől pl. asiklócsapágyaknál, a munkahengereknél stb. a finomításirányában térnek el, a működési követelményeknekmegfelelően.

Az átlagos érdesség számértékeit a tűrésminőség és améretcsoportok függvényében táblázatokból kényelmesebbenválaszthatjuk. A tervezőnek most is figyelembe kell vennie,hogy az érdesség csökkentése a gyártási költségeket általábannöveli.

Tűrésektechnikai számítások

12.3 Tűréstechnikai számításokA méret- és tűréslánc számításokra a tervezőnek és a

technológusnak egyaránt szüksége lehet a tűrésezett méretekkapcsolódását és a tűrések kölcsönhatását elemzőszámításokban.

A töréstechnikai számításokban használt alapfogalmak akövetkezők:

Méretlánc egy alkatrész, vagy több egymás után szereltalkatrész, meghatározott sorrendben következő tűrésezettméreteinek a láncolata. Másképpen fogalmazva: a méretláncaz egymáshoz csatlakozó két vagy több elkészítendő,tűrésezett méretből és az ezekből kiadódó ún. eredő méretbőláll.

A tűréstechnikában használt méretlánc mindig zárt, teháttartalmazza a rajz mérethálózatában szereplő nyitottméretláncot és annak a zárótagját: az eredő méretet.

Méretlánctag a méretláncot alkotó méretek egyike, amelylehet összetevő vagy eredő méret.

Összetevő méretek azok, amelyek alapján az alkatrész, ill.alkatrészek ténylegesen elkészültek. Egy alkatrészműhelyrajzán ezeket a gyártás közben mérendő összetevőméreteket kell megadni. Az összetevő méretek jelölése:A,B,C...

Eredő méret a méretlánc azon tagja, amely az összetevőméretek elkészítése után eredményül kiadódik. Ez aközvetlenül le nem gyártott, a munkadarabokmegmunkálásakor utolsóként, mérés nélkül kiadódó (eredő)méretet a műhelyrajzokon nem szabad megadni.A műhelyrajzokon a méretek hálózata szükségképpen mindignyitott. A méretlánc záró tagját, az eredő méretet atovábbiakban R betűvel jelöljük.

Tűréslánc a méretláncban szereplő valamennyi összetevőés eredő méretlánctag tűréseinek ‘ együttese, amelyvalamennyi összetevő törést, és az ezekből kiadódó eredőtörést tartalmazza.

1. Az eredő méret lehet egy alkatrész legyártása utánkiadódó méret. Egyszerű példánkban a fejes csapszeghosszméreteit az ábrán látható méretek (B,C) alapjánkészítik el, így a kiadódó méret a csapszeg fejmagassága(A=R) lesz, amely a gyártás után, a már kész fejescsapszegen utólag lemérhető.

2. Az eredő méret lehet két csatlakozó alkatrész tűrésezettméretpárjának kapcsolata: az illesztés. A méretláncösszetevői a közrefogó (lyuk) és közrefogott (csap) méretek,mert ezeket készítik el, és az eredő méret az összeszereléskorkapott játék vagy túlfedés.

3. Az eredő méret kiadódhat több egymás után szereltalkatrész tűrésezett méretsorozatával előállított működésivagy szerelési helyzetként.

Az ábrán látható csapágyazott tengely ún. axiáiis (tengelyirányú) játéka az alkatrészek megfelel méreteiből állólineáris méretlánc eredője.

Általában a tűréstechnikai zárt méretláncnak bármelyiktagja lehet ismeretlen, ennek tűrésezett értéke - legyen azakár eredő, akár összetevő méret- a többi tag ismeretébenkiszámítható.A feladatok megoldásához mindig abból indulunk ki, hogya kiadódó méret határméreteit egyenletszerűen kifejezzükaz összetevő méretek határméreteivel. A mértékadó határ-méreteket logikai úton választjuk ki.

A fent bemutatott fejes csapszeg esztergálási műveleteitszemlélteti az alábbi ábra. A kéttagú, műhelyrajzon szerep-lő méretlánc tűrésvázlatán a tűrésmezőket az elkészítendőméretek (B,C) szabad végeinél rajzoljuk fel, és így az ere-dő méretet (R=A) két oldalról határolja tűrésmező. Meg-állapítható, hogy az eredő tűrés az összetevő méretek tűré-seinek összege.

A tűrésmezőket is tartalmazó vázlat alapján felírhatok akövetkező egyenletek:

Rmax=Amax=Cmax-Bmin

Rmin=Amin=Cmin-Bmax

A két egyenletet egymásból kivonva: Rmax-Rmin =Amax -Amin=(Cmax-Cmin )+(Bmin-Bmax)

TR = TA = TC = TB

Tűrésektechnikai számítások

A kettőnél többtagú méretláncok, mint pl. a csapágyazotttengely axiális hézagának elemzéséhez tartozó méretláncesetén, a tűrésmezőket nem lehet ilyen szemléletesenábrázolni. A fenti példában láttuk, hogy az eredő méretmeghatározásában az összetevő méreteket a helyzetüktőlfüggően az eredővel azonos vagy ellentétes határméretévelvesszük figyelembe.

Az összetevő méretek két csoportra oszthatók:- növelő méretek (N) azok, amelyek növelése - a többitváltozatlannak feltételezve- az eredő méretnek a növekedésétokozza,- csökkentő méretek (Cs) azok, amelyek növelése - a többitváltozatlannak feltételezve - az eredő méret csökkenését idézielő.A növelő és csökkentő méretlánctagok segítségével logikaiúton felírhatok az eredő határméretek és tűrése:

Rmax =ΣNmax -ΣCsmin

Rmin=ΣNmin -ΣCsmax

TR=ΣTN +ΣTCs=ΣTi

ahol - TN és TCs a növelő, ill. a csökkentő tag tűrése,- Ti az i-edik összetevő (N vagy Cs) tag tűrése.

Ha az eredő méret foméret, akkor értelemszerűen nincsenekcsökkentő tagok.

A logikai úton felírt egyenletekben bármely tag lehetismeretlen, amelynek meghatározásához az egyenletekátrendezésével juthatunk el.

A fenti fejes csapszeg példában megadott méretek közül azeredő méretet nővelő méret: N= C, a csökkentő méret pedigCs=B. Az ezeket behelyettesítve az egyeneletekbe a fenti,tűrésvázlat alapján felírt egyenleteket kapjuk.

A csapágyazott tengely példában az eredő méret az axiálishézag (R=h). A méretek közül a csökkentő tagok (Cs) : A, B,C, D és E méret, a növelő tag a N= H. Ezek után a fentiegyenletekkel meghatározhatók az axiális hézag lehetségeslegnagyobb és legkisebb értéke:

hmax=Hmax - (Amin+ Bmin + Cmin+ Dmin+ Emin )

hmin=Hmin - (Amax+ Bmax + Cmax+ Dmax+ Emax)

A hézag teljes méretszóródása:Th -TH+ T

A+T

B +T

C +T

D+T

E

Megjegyzés: ha a hézag valamelyik, vagy mindkéthatárértékére negatív számértéket kapunk az játék helyettfedést jelent.

Másik megjegyzés, hogy a teljes cserelhetőség feltételeesetén a hézag méretszóródására ( Th) olyan nagy értékadódhat, amely esetleg a működési követelmények miatt nemmegengedhető.

A teljes cserélhetőségről akkor beszélünk, amikor améretláncban előforduló alkatrészek megfelelő méreteiválogatás vagy utólagos illesztés nélkül összeszerelhetők olymódon, hogy a zárótag (eredő) előírt tűrését biztosítják.

Példánkban a tervező működési követelmények alapján hjaelő a hézag határértékeit pl. h=0,1-0,3mm, azaz az eredőméretet, ami általában a nem kereskedelmi alkatrészekheztartozó összetevő méretek tűréseinek a szűkítéséhez, agyártási kötségek növekedéséhez vezet. Ezért a gyakorlatbanalkalmazót egyik módszer az, hogy a méretláncba beépítünkegy ún. méretcsoportokban legyártott kompenzáló tagot,alkatrészt (hézagológyűrűt), amelyekből a szükséges méretűtszereléskor mérés alapján választjuk ki.

A fentiekből következik, hogy az eredő meghatározásamellett a tűréstechnikai számítások másik alkalmazásiterülete: az összetevő méretek tűréseinek a számítása.

Ilyenkor a működési és/vagy csatlakozási követelmények-nek megfelelő távolság, helyzet előírása alapján az aztmeghatározó, elkészítendő összetevő méretek tűréseinek amegállapítása a feladat.

Az összetevő tűrések számításakor ügyelni kell arra, hogyegyetlen összetevő kivételével a többihez a tűrést fel kellvenni oly módon, hogy a felvett tűrések összege kisebb le-gyen az eredő tűrésnél, mert különben a mechanikus számí-tás eredménye logikai ellentmondáshoz: negatív tűréshezvezet, ilyenkor beszélünk tűréshiányról.

A tűrés ugyanis - a T=FH-AH alapján- mindig pozitív mé-ret, mivel FH>AH. Rossz kiinduló adat, vagy számolásihiba könnyen vezethet olyan eredményhez, hogy AH>FH,ami nyilvánvalóim logikai ellentmondás. Ezért szükségesa számítások befejezéseként a tűrésegyenlet: TR =ΣTi

ellenőrzéseAz összetevő méret és tűrés számítás egyik fontos alkal-

mazási területe a bázisváltás miatt elvégzendő számítások.Egyszerű példánk legyen ismét a fejes csapszeg.

A tervező által előírt működési szempontból fontos hossz-méretek:

A rajzon csak zárójelben, tűrések nélkül előírható tájékoztató jellegű foméret (C) kiadódó méret, melynek határai:

Rmax=Cmax=Amax+ Bmax

Rmin=Cmin=Amin+ Bmin

A technológus -a korábban ismertetett esztergálási módnakmegfelelően- az alábbi műveleti rajzot készíti a gyártáshoz:

A tervező által előírt "A" méret most kiadódó méret,amelynek határértékeire korábban felírt egyenleteketátrendezve a "C" főméretre a következőket kapjuk:

Cmax=Amax+Bmin

Cmin=Amin+Bmax

Összehasonlítva a főméretre (C) kapott összefüggéseketmegállapítható, hogy a példánkban a bázisváltás a gyártásitűrések szűkítését eredményezte.

Megjegyzés: a közepes mé-retek találkozásának legna-gyobb a valószínűsége. ígyaz eredő tűrés kis kockázatvállalással (megengedett se-lejt-százalék mellett) növel-hető, ami lehetővé teszi azösszetevő tűrések növelését.

Alak- és helyzettőrések megadása

12.2 Az alak- és helyzettűrések megadása

Az alkatrészek alakját általában egyszerű mértanifelületekkel meghatározhatónak választjuk. Ezek vetületeikörzővel, vonalzóval könnyen rajzolhatok, és a rajz alapjánfeltételezzük, hogy a rajzolt egyenes a valóságban egyenesélnek vagy síknak felel meg, a kör pedig egyforgásfelületnek, többnyire hengernek a tengelyirányúvetülete.

Magától értetődőnek tekintjük az egyenesek rajzolthelyzete alapján a párhuzamosságot, a merőlegességet, aszimmetriát, az egytengelyűséget és az egyéb megrajzolthelyzeteket is.

A gyártás véges pontossága miatt azonban ezek azelvárások nem teljesülnek, és így például egy hengerfelülettényleges alakját - az átmérő előírt tűréshatárán belül is - afelületet létrehozó technológiában használt elemek (anyag,szerszám, szerszámgép) hibái (pl. a szerszámgép, a szerszámkopása) együttesen, ill. halmozottan határozzák meg:

- az alkotó helyzete, ill. egyenestől eltérő alakja miatt a felület lehet kúpos, hordós, nyerges stb.,

- a sugárirányú méret változása miatt bármely szelvény lehet ovális, szögletes, álkörös, bütykös stb.,

- a tengely egyenestől eltérő alakja pedig síkbeli görbeséget, hullámosságot, csavarodottságot okozhat.

A felület ilyen elemenkénti vizsgálatakor az alkotóegyenességét egy ráfekvő egyenestől, a szelvény körösségétegy ráfekvő körtől, ill. az egész henger hengerességét egyráfekvő hengerfelülettől való eltérésekkel lehet jellemezni.

Alakeltérésnék nevezzük az elméleti elemet (felületet,vonalat) helyettesítő ráfekvő elemtől a valóságos elem egyespontjainak mért távolságát a vonatkoztatási hosszon belül.

Az alaktűrés a megengedett legnagyobb eltérés. Aszabványosított alaktűréseket táblázatban foglaltuk össze.

A helyzettűrés az alkatrészen megjelölt tűrésezett elemek(felületek, tengelyek) helyzete és a bázis közöttimegengedett legnagyobb eltérés. Bázis: olyan elméletilegpontos geometriai elem (pl. sík, tengely), amelyhez a tűrése-zett elemeket viszonyítjuk. A bázisok valamely alkatrész egyvagy több báziselemén alapulnak. A bázissíkmeghatározásához 3 pont (x), a bázistengely kitűzéséhezpedig 2 pont (x) kijelölése szükséges. Ax a bázishelyet jelöli.

Báziselem: valamely alkatrész valóságos eleme (pl.felület, furat stb.), amelyet a bázis helyzeténekmeghatározására használnak fel. Sokszor adnak megalaktűréseket a báziselemekre, a lehetséges gyártási hibákmiatt.

Segédbáziselem: a báziselemmel érintkező megfelelően pontos alakú valóságos felület (egyengetőlap, támasz, tüske),amely a báziselemmel érintkezik, és amelyet a bázis meghatározására alkalmaznak.

A báziselem felülete jelentősen eltérhet ideális alakjától,ezért a teljes felület báziselemként való előírása nem mindigcélszerű. Ezért szükséges lehet bázishelyek előírása.

Ha a bázishely pont, akkor kereszttel jelöljük: xHa a bázishely vonal, akkor keresztekkel és összekötővonallal jelöljük:

Ha a bázishely terület, akkor kétpont-vonallal határoltvonalkázott területtel jelöljük:

A rajzjellei is azonosítható helyzettűrések szerepelnek akövetkező oldalakon látható táblázatban.

Az összegzett alak- és helyzethiba elemzésekor a ténylegesfelületet vizsgáljuk egy báziselemhez viszonyítva. Mérőórásindikálással ezek az összegzett hibák közvetlenülleolvashatók. Az összegzett alak- és helyzettűrés azalkatrészen megjelölt elem (és nem a ráfekvő eleme) és abáziselemmel meghatározott, vagy bázisnak tekintettnévleges helyzet között megengedett legnagyobb eltérés.

Az önálló rajzjellel rendelkező összegzett alak- éshelyzettűréseket is tartalmazza a táblázat.

Az alak és helyzetpontosság tűréseit a 2 vagy 3 mezőreosztott, a betűnagyság kétszeresének megfelelő magasságútűréskeretbe kell beírni. A tűréskeret hossza a beírtadatokhoz igazodik.

A tűréskeretet és a mutatóvonalat vékony vonallal vagy abeírt jelekkel azonos vonalvastagsággal rajzoljuk.

A tűréskeretet a mutatóvonallal annak az elemnek akontúrvonalához kapcsoljuk, amelyre a tűrés vonatkozik. Haa tűrés felületre vagy profilra vonatkozik, akkor a tűréskeretmutatóvonala és a tűrésezett méret méretvonala nem eshetegybe. A mutatóvonal célszerűen a keretoldai folytatása islehet. A tűréskeret lehetőleg vízszintes elrendezésű legyen. Atűréskeretet semmilyen vonal nem keresztezheti.

Az alkatrészből kilépő felületelemen is előírhatóhelyzettűrés, erre a mérési helyet meghatározó méretszámelé, ill. a tűrés után tett, körbe foglalt P jel utal.

Egyazon felületre vonatkozó tűréskeretek egymás alattközös kötővonalhoz kapcsolódhatnak. Egy tűréselőírás akötővonal elágaztatásával több felülethez is hozzárendel-hető.

A helyzettűrések bázisainak jele egyenlő oldalú, améretszámok magasságával közel azonos magasságúfeketített háromszög, amelyet kötővonal kapcsol atűréskerethez.

Alak- és helyzettűrések megadása

Alak- és helyzettűrések megadása

Ha a bázis nem köthető egyszerűen s áttekinthetően atűrésekhez, akkor a bázist külön keretbe írt nagybetűvel kelijelölni, és ugyanazt a betűt kell a tűréskeret harmadikmezejébe is beírni. A bázist jelölő háromszög alapja abáziselem kontúrvonalán vagy a kontúrvonalatmeghosszabbító méretsegédvonalon van.

A pozíciótűrés, valamint a koordinátákkal meghatározottprofil és felület türésezésének előírásához a névlegeshelyzetet (ill. felületet) keretbe foglalt elméleti méretekkelkell meghatározni.

Az alak- és helyzettűrést a műszaki rajzokon csak akkorkell megadni, ha ez működési vagy technológiai okokbólszükséges.

Külön előírás hiányában a mérettűrések az alakeltéréseketis korlátozzák. A mérettűrés által megszabott- határok közöttaz alkatrész felülete bárhogy elhelyezkedhet, tehát szélsőesetben az alakeltérés a teljes mérettűrést kihasználhatja. Atényleges felületnek a hatánnéreteket megtestesítő, egyenközűegymástól T/2 távolságban lévő felületek között kellelhelyezkednie.

A helyzettűrések a mérettűréstől látszólag függetlenek, dea közelítőleg mérettűrés értékűre felvett helyzettűrésekettekintik a mérettűrés minőségével megegyező pontosságiosztályúnak. A helyzettűrés és a mérettűrés együttesenhatározza meg a működő méretet ( működő állapotot).

Az egyenesség és síklapúság tűrése független az adottegyenes vagy sík helyzetét meghatározó méret tűrésétől. Azalak- és helyzettűréseket a működési követelményekmérlegelése alapján kell előírni.Normál pontosság esetén, az alak- és helyzettűréseklényegében a mérettűréssel egyenértékűek.Fokozott pontosságot a közepes terhelésű és közepessebességgel elmozduló alkatrészek futáspontossági éstömítési követelményei indokolnak. A különleges pontosságúalaktűrést nagy sebességnél és terhelésnél, különlegesfutáspontossági és tömítési igények esetén szokás előírni.Még ezeken túlmenő pontosságú alaktűréseket is előírnak, haigen nagy követelményeket kell támasztani az élettartam, afutáspontosság, a zajtalan járás, a minimális súrlódás, vagy anagy nyomáson való hermetikus tömítés terén.

A rajzon előírt alak- és helyzettűrések - egyéb előírás hiányában - egymástól és a mérettől is függetlenek. Az egyes elemek működési feltételeit, a maximális anyagkiterjedést, ezek határméreteinek kedvezőtlen találkozása határozza meg. (Az egymással kapcsolatban lévő tűrések összehangolt, de ellentétes értelmű változtatása nem befolyásolja a maximális anyagkitelj edést).

A körbe foglalt (M) jellel megkülönböztetett, módosíthatóalak- és helyzettűrés a legnagyobb anyagterjedelem elvénekalkalmazásakor a működő állapot meghatározásáhozfigyelembe veendő alak- és helyzettűrést jelöli.

Egyszerű példánkban négycsapos alkatrész csatlakozik egy négyfuratos alkatrészhez.

Ha a lyuk mérete nagyobb mint a legnagyobb anyag-teijedeleme és/vagy ha a csap mérete kisebb mint alegnagyobb anyagteijedelme, akkor megnő a játék a csap és afurat között és ez felhasználható a csap és/vagy lyukpozicíótűréseinek növelésére.

Mivel a függőtűrés alkalmazása a gyártást rugalmasabbá,gazdaságosabbá teszi, ezért a tömeggyártásidokumentációkban a függőtűrés alkalmazása általánossá vált.

Szabványos kialakítások és elemek

SZABVÁNYOSKIALAKÍTÁSOK

ÉS ELEMEK

Ez az összeállítás a "Gépszerkesztés alapjai” és a "Műszaki rajz"cimü jegyzetekben található feladatok kidolgozásához

szükséges "klasszikus gépelemek” ma érvényes, hatályosMSZ, MSZ EN, MSZ EN ISO-amelyiknek nincs, annak a német

DIN-szabványainak tömörített, szűkített választékát tartalmazó gyűjteménye, kiegészítve néhány ajánlással és beépítési példával.

Szabványos méretek

A sorozat 10 feletti tagjai az 1 és 10 közötti szabványos számok 10-zel, 100-zal stb., a sorozat 1 alatti tagjai pedig 0,1-dél, 0,01-d a l stb. való szorzással kaphatók meg. Az alapso- rozatokon kívül a gyakorlati alkalmazás szempontjából igen fontosak a származtatott sorozotok, amelyek az alapsorozatokból mindig csak minden 2.,3. vagy 4.... tagot felhasználva jönnél létre.

A gépiparban használatos iekerekítések értékei

0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,8

1 1,2 1,6 2 2,5 3 4 5 6 8

10 12 16 18 20 22 25 28 32 36 40 45 50 56 63 70 80 90

100 110 125i 140 160 180 200

Szabványos lejtések

LejtésS

Hajlásszög LejtésS

HajlásszögFok,perc,másodperc Rádión Fok,perc,másodperc Rádión

1:500 6’52,5” 0,0020000 1:50 r 8 ’44,7M 0,01999711:200 17’11,3” 0,0050000 1:20 2*51'44,7" 0,0499586

R5 RIO R20 R40

4,00 4,00 4,00 4,004,25

4,50 4,504,75

5,00 5,00 5,005,30

5,60 5,60

6,00

6,30 6,30 6,30 6,306,70

7,10 7,107,50

8,00 8,00 8,008,50

9,00 9,00

9,50

10,00 10,00 10,00 10,00

R5 R10 R20 R40

1,00 1,00 1,00 1,001,06

1,12 1,121,18

1,25 1,25 1,25 .1,32 •

1,40 1,40

1,50

1,60 1,60 1,60 1,601,70

1,80 1,801,90

2,00 2,00 2,002,12

2,24 2,24

2,36

2,50 2,50 2,50 2,502,65

2,80 2,803,0

3,15 3,15 3,153,35

3,55 3,553,75

Szabványos számok, szabványos méretekSzabványos számok alapsorozatai

Szabványos kűposságok

KúposságKúpszög

KúposságKúpszög

Fok, perc másodperc

Rádión Fok, perc másodperc

Rádión

1:500 6’52,5” 0,0020000 1:6 9*31'38,2" 0.16628241:200 17’11,3” 0,0050000 1:5 11*25’16,3” 0,19933741:100 34’2216" 0,0100000 1:4 14*15’0,1” 0,24871001:50 1*8’45,2“ 0,0199996 1:3 18*55’28,7” 0,33029721:30 r 5 4 ’34,9” 0,0333304 1:1,866025 30* 0,52359881:20 2*51*51,1” 0,0499896 1:1,207107 45* 0,7853982

1:15 3’49’5,9” 0,0666420 1:0,866025 60* 1,04719761:12 4*46'18,8" 0,0832852 1:0,651613 75’ 1,30899701:10 5*43’29,3” 0,0999168 1:0,500000 90* 1,57079641:8 7 9 ’9,6” 0,1248376 1:0,288675 120* 2,09439521:7 8* 10’16,4” 0,1426148

Szabványos szögméretek

Fok, perc másodperc Rádión




0 0 6* 0,105 30* 0,524 85* 1,48415’ 0,004 7 0,122 35* 0,611 90* 1.57130’ 0,009 8* 0,140 40* 6,698 100* 1,74545’ 0,013 9’ 0,157 45* 0,785 110* 1,920

r 0,017 io- 0,175 50* 0,873 120* 2,0941*30’ 0,026 12’ 0,209 55* 0,960 135* 2,356

2* 0,035 15* 0,262 60* 1,047 150* 2,618Z 3 0 ’ 0,044 18‘ 0,314 65* 1,134 165* 2,880

3’ 0,052 20’ 0,349 70* 1,222 180* 3,142

4* 0,070 22* 0,384 75* 1,309 270* 4,7125* 0,087 25* 0,436 80* 1,396 360* 6,283

Csatlakozó alkatrészek éltompítása

d VBeszúrás jellemző

mérete: fxrÉltompítás,

Vfelett -iq6 18 0,4 2,5x0.2 0,4

18 50 0,6 4x0,3 0.650 120 1,0 5x0,4 1

120 280 1,6 7x0,5 2280 400 2.5 10x0.6 3

r h dmin r h dmin r h dmin r h dmin0,6 1,0 8 4 6 48

1013 104

16

20 160

1,0 1,5 12 5 7 56 14 112 21 1681,6 2,0 16 6 8 64 15 120 22 176

2,0 2,5 20 9 72 16 128 24 1922,5 3 24

810 80 12 17 136

2025 200

3 4 32 11 88 18 144 26 2084 5 40 12 96 19 152 28 224

Tengelyvőll kialakítósok, lekerekítések, beszúrások__________________________________ Kisátmérőlépcső (D/d»<1.?5)

MSZ 14452Szabad tengelyvőll esetén r>=2h. r méretét az alábbi méretsorbél kell kiválasztani:1,0; 1,6; 2,5; 4,0; 6,0; 10; 16; 25; 40; 63;100; 160; 250

Tömaszt6-(hot6rol6) váll esetén a vállmagasságból a lekerekítésen kívül moglololfi felületnek kell moradnia az agy tengelyirányú megtámas/lósóro. Értéke: r<h.

Szabad tengelyvőll: lekerekítéssel tompított kúpos tengelyvőll. r értékei megegyeznek a kis átmérölépcső fenti méretválasztékával.

Az a) alak r lekerekítési sugarait az 1. táblázat, a b) és c) olakok beszúrási méreteit a 2. táblázat tortolmozzo.1. táblázat

Szabad és támasztó (vegyes) tengelyvőll kialakítása a lekerekítés és a beszúrás együttes alkalmazásával lehetséges. Normál igénybevétel esetén a) lekerekítéssel, b) L—alakú beszúrással, c) U-alakú beszúrással készült alakok közül lehet választani. Támasztávóllként akkor hasznőllvjták, ho 0 = 0 ,5 r. - " -

Átmérő Beszúrás Igénybe-(i jellemző méretei vételfelett -ia mérete fi m1 f2 m2 rí

“ 1.6 0,5x0,1 0.5 0,1 0,8 0.1 0,11.6 3 1x0,1 1 0.1 0.9 0.1 0.23 18 2x0,2 2 0,2 1,1 0,1 0,418 80 2.5x0.3 2.5 0.3 2.1 0.2 0.6 normál80 280 4x0,4 4 0.4 3.2 0,3 1

280 640 6x0.5 6 0.5 4.5 0.4 1.618 50 2,5x0,2 2,5 0,2 1,8 0.1 150 80 4x0.3 4 0.3 3.1 0.2 1.680 125 5x0,4 5 0,4 4,8 0,3 2,5 fokozott125 400 7x0.5 7 0.5 6.4 0.3 4400 640 10x0.6 10 0.6 Z Z á E Z __ te__ 6

U alakjelű beszúrással lehet egymástól elválasztani oz egyenlő méretű, de eltérő tűrésé tengely- és furotrészeket. A beszúrás méreteit a 3. táblázat tartalmazza.

A beszúrás méretei, 3. táblázat

Átmérő, d jellemző méretekfelett - '9 méret f. m> r,

- 10 0.8x0.1 0.8 0,1 110 30 1,4x0,2 1.4 0.2 1,630 80 2.2x0,3 2,2 0.3 2,580 280 3,4x0,4 3.4 0.4 4

280 640 4,8x0,5 4.8 - P l5- . - . 6

V alakú beszúrás 90*-os és 55'-os hajlásszöggel készülhet. Méreteit o 4. táblózot tartalmazza.

V alakú beszúrás méretei. 4, tőblázotHajlás- Vezetékmoqossóq, H jellemző

szög felett -ig méret f4 nru m# m« JTI7 rj li l26 15 1.6x0,4 1,6 0.4 0,28 - - 0,8 1,13 -

OfY 16 32 2x0,5 2 0.5 0,35 - - 1 1,41 -

32 50 3,2x0,8 3.2 0.8 0,57 - - 1,6 2,26 -

50 - 5x1,2 5 1.2 0,88 - - 2.5 3.54 -6 16 1.6x0,8 1.6 - - 0,8 0,37 0.8 - 1.42

cc* 16 32 2x1 2 - - 1 0.46 1 - 1,7755 32 50 3,2x1,6 3.2 - - 1,6 0,74 1,6 - 2,84

50 - 5x2.5 5 - - 2.5 1.15 2.5 - 4,44

Rovőtkolósok méretei DIN 82

t, 0,5 0,6 0,8

mm i (o 1,2 1,6

Tengelyváll kialakítások. Rovátkolások

d r dr r d rlelett __ ->q felett -iq felett -ia felett -iq

6 10 1.0 18 30 2.5 50 80 6.0 120 180 1610 18 1.6 30 50 “ t o 80 120 10 180 280 25

2. táblázat

Központfuratok méretei

A típusú

MSZ EN ISO 6411

B típusú R típusú

A típusú B típusú R típusú

d D, ll t l*min Dz lt a d 3 Rmin b min

(0,5) 1,06 0,48 0,5 0,8- - - - - -(0,63) 1,32 0,60 0,6 0.9

(0,8) 1,70 0,78 0,7 1,11,0 2,12 0,97 0,9 1,3 3,15 1,27 0,3 2,12 3,15 1.9

(1.25) 2.65 1,21 1.1 1,6 • 4,0 1,60 0,4 2,65 4,0 2,3

1.6 3,35 1,52 1.4 2,0 ' 5.0 1,99 0,5 3,35 5,0 2,9

2,0 4,25 1,95 1,8 2,5 6,3 2,54 0,6 4,25 6,3 3,7

2,5 5,30 2,42 2.2 3.1 8,0 3,20 0,8 5,30 8,0 4,6

3,15 6,70 3,07 2,8 3,9 10,0 4,03 0,9 6,70 10,0 5,9

4,0 8,50 3,90 3,5 5,0 12,5 5,05 1.0 8,50 12,5 7,4

(5,0) 10,60 4,85 4,4 6,3 16,0 6,41 1,2 10,60 16,0 9,2

6,3 13.20 5.98 5,5 8,0 18,0 7,36 1,4 13.20 20,0 11,5

ÜT 17.00 7.79 7,0 10,1 22,4 9,35 1,8 17.00 25,0 14,8

10 21,20 7,79 8,7 12,8 28,0 11,66 2,0 21,20 31,5 18,4

Névleges méret, mm

TűrésfokozatokIT1 | IT2 I rra I ÍT4 ] IT5 írre U n ] IT8 U9 |IT10 1 u n IT12IIT13I H14| !T15| IT161IT17 I| IT18

mikrométerbenAfaptürések: nagysága

miliméterben3—ia 0.8 1.2 2 3 4 6 10 14 25 40 60 0,10 0,14 0,25 0,40 0,60 1,00 1,40

Afelett 6-ig 1 1.5 2.5 4 5 8 12 18 30 48 75 0,12 0,18 0,30 0,48 0,75 1,20 1,80efelett 10—iq 1 1.5 2.5 4 6 9 15 22 36 58 90 0,15 0,22 0,36 0,58 0,90 1,50 2,2010Í elett 18-ig 1.2 2 3 5 8 11 18 27 43 70 110 0,18 0,27 0,43 0,70 1,10 1,80 2,7018felett 30-ig 1.5 2.5 4 6 9 13 21 33 52 84 130 0,21 0,33 0,52 0,84 1,30 2,10 3,3030felett 50-ig 1.5 2.5 4 ) 11 16 25 39 62 TÖÜ W Ö25- m ' 0,62 T O T w Í£5Ü“ 3 3 C50felett 80—iq 2 3 5 8 13 19 30 46 74 120 190 0,30 0,46 0,74 1,20 1,90 3,00 4,6080felett 120-ig 2.5 4 6 10 15 22 35 54 87 140 220 0,35 0,54 0,87 1,40 2,20 3,50 5,40120felett 180—iq 3,5 5 Ő 12 19 25 40 63 100 160 250 0,40 0,63 1,00 1,60 2,50 4.00 6,30180felett 250-ig 4.5 7 10 14 20 29 46 72 115 185 290 0,46 0,72 Ű 5 1,85 2 W 4,60 7,20250felett 315-ia 6 8 12 16 ?3 3? 52 81 130 210 320 0,52 0,81 1,30 2,10 3,20 5,20 8,10315felett 400-ig 7 9 13 18 25 36 57 89 140 230 360 0,57 0,89 1,40 2,30 3,60 5,70 8,90400felett 500-ig 8 10 15 20 27 40 63 97 155 250 400 0,63 0,97 1,55 2,50 4,00 6,30 9,70

Szabványos elemek beépítéséhez előírt, gyakran elöfordulő, jellegzetes furat-tűrések Eltérések pm-ben

Névleges méret mm H5 H10 H11 H12 H13 JS6 JS8 J8 J9 JS9 N9 P9

1—tői +4 +40 +60 +100 +140 +3 +7 _+6 + 12 + 12,5 -4___ 3 ^ g _ ____ 0 0 0 O 0 - 3 -7 . -8 -13 -12.5 -29 -31

3 felett +5 +48 +75 +120 +180 + 4 +9 +10 + 15 +15 0 + 1 26-iq O __ St____ ü ____ 0 J)_____ . -4 ... . -15 -15 -.V) -426 felett +6 +58 +90 +150 +220 +4,5 +11 + 1 2 +18 + 18 0 -1 510—ia J L ___ U____ 0 _Ű____ _Ű_____ -4.5 _ ___ . - 1 0 -18 -18 -36 -5110 felett +8 +70 +110 +180 +270 +5,5 +13,5 +15 +21 +21,5 0 -1 818-ig 0 P 0 JQ____ J )_____ -5.5... _ -13,5 - r J 2 _ -22 -21 5 -43 -6118 felett +9 +84 +130 +210 +330 +6,5 +16,5 +20 +26 +26 0 -2230-ia O 0 0 0 _Ű_____ .-6 .5 . --16 .5 - -±L3_. -26 -26 -52 -7 430 felett +11 + 100 +160 +250 +390 +8 + 19,5 +24 +31 +31 0 -2 650-ia 0 0 0 0 0 - 8 . -19.5 ---1 5 - _-31 -31 -62 -8 850 felett +13 +120 +190 +300 +460 +9,5 +23 +28 +37 +37 0 -3 280-ig 0 0 0 0 0 -9,5 -23 -18 -37 -37 -7 4 -10680 felett +15 +140 +220 +350 +540 +11 +27 +34 +43,5 +43,5 0 -37120—iq 0 0 0 0 0 -11 -27 -2 0 -43,5 -43,5 -87 -124120 felett +18 +160 +250 +400 +630 +12,5 +31.5“ +41 +50 +50 0 -4 3180—iq n n n n n -12,5 -31.5 -22 -50 -50 -100 -143180 felett + 2 0 +185 + 290 +460 +720 +14,5 +36 +47 +57 +57,5 0 -50250—ia 0 0 0 0 0 -14.5 -36 -25 -58 -57.5 -115 -165250 felett +23 +210 +320 +520 +810 +16 +40,5 +55 +65 +65 0 -5 6315-iq 0 0 0 0 0 -16 -40,5 -2 6 -65 -65 -130 -186315 felett +25 +230 +360 +570 +890 "T1B +44,5 +60 T 7 U " + / Ü ' 0 -bZ400-ig 0 0 0 0 0 -18 -44,5 -29 -70 -70 -140 -202400 felett ~ W ~ +25Ö " +400 TB3Ö- ■ + 5 7 tr +20 +48,5 +66 +72 +77,5 0 -6 8FiOO-in 0 0 0 0 0 -20 -48.5 -31 -78 .^ZZ,5_ -155 -223

Szabványos elemek beépítéséhez előírt, gyakran előforduló, ielleazetes csaD-türések

Eltérések pm-ben

Névleges méret, mm h5 h6 h7 h8 h10 h12 h13 js6 J7 js8 js9

1 -töl 3-ig

0-4

0-6

0-10

0-1 4

0-40

0-100

0-140

+3-3

+ 6-4

+7- 7

+12,5-12,5

3 felett 6-ig

0-5

0-8

0-12

0-18

0-48

0-120

0-180

+4- 4

+8-4

+9-9

+15-15

6 felett 10-ig

0-6

0 1 -9

0-15

Ö-22

058

0-150

0-220

+4,5-4,5

+10-5

+11-11

+18-1 8

------10 teleti------18-ig

U ------ 8

011

0-18

0-27

0-70

" 0-180

0-270 -5,5

+ 12 - 6

+13,5-13,5

“+21,5-21,5

— r e i i i s i t —30-ig

0-9

0-13

0-21

0-33

0-84

0-210

0-330

+6,5-6,5

+13-8

+16,5-16,5

+26-2 6

30 felett 50-ig

0-11

0-16

0-25

0-39

0-100

0-250

0-390

+8-8

+15-1 0

+19,5-19,5

+31-31

50 felett 80-ig

0-13

0-19

0-30

0-46

0-120

0-300

0-460

+9.5-9,5

+18-12

+23-2 3

+37-37

80 felett 120-ig

0-15

0-22

0-35

0-54

0-140

0-350

0-540

+ 11 -11

+20-15

+27-27

+43,5-43,5

120 felett 180—iq

0-18

0-25

0-40

0-63

0-160

0-400

0-630

+ 12,5 -12,5

+22-18

+31,5-31,5

+50-50

180 felett 250—iq

13------20

0-29

13-------46

u —-72

13---------185

ü-460

0-720

+ 14,5 -14,5

+25-21

+36-36

+57,5-57,5

------2 6 0 felel" '315-ig

15-2 3

0-32

0-52

ü-81

0-210

0-52 0

0-810

+ 16 -16

+26-26

+40,5-40,5

+65-65

------315 felett'400-io

0-25

0-36

0-57

" c —-89

0-230

0-570

0-890

+ 18 -18

T 2 9-28

+4'4,5-44,5

+70-70

400 felett 500—iq

0-27

0-4 0

0-63

0-97

0-250

0-630

0-970

+20-20

+31-32

+48,5-48,5

+77,5-77,5

Központfuratok. Alaptűrések. Gyakran előforduló ISO

tűrések

Türésvőlaszték alaplyukrendszer esetén (ISO 2 8 6 -2 , DIN 7157 szerinti ajánlás)

Türésvőlaszték alaposa prendszer esetén (ISO 2 86-2 , DIN 7157 szerinti ajánlás)

Illesztés

Az i

llesz

tés

jelle

ge

Alkalmazások Illesztés

Az i

llesz

tés

jelle

ge

Alkalmazások

1.sorozat

2.sorozat Jellemzők Általános szempontok, gyakorlati példák 1.

sorozat2.

sorozat Jellemzők Általános szempontok, gyokorloti példák

H7/s6

Szor

os i

llesz

tés Préssel vagy hőmérseklet-

kíilönbséggel szerelhető.Kisebb nyomatékok elfordulás elleni biztosítás nélkül átvihetők. Csapok, perselyek besorolása. S7/h6

Szor

osill

eszt

és

Préssel vagy homérsekiet- különbséggel szerelhető.

Kisebb nyomotékok elfordulás elleni biztosítós nélkül átvihetők. Csapok, perselyek besorolása.

H 7/r6 Préssel szerelhető Csapógyperselyek besajtolősa P6/h5Préssel szerelhető Vastogfalú perselyek, kopcsolőogyok

H 6/p5Préssel szerelhető

Vastogfalú perselyek, kapcsolőagyak N6/h5

H6/n5 Vékonyfalú perselyek vékonyfalú házakban N7/h6

Átm

enet

i ill

eszt

ée Préssel szerelhetőSzoroson illeszkedő alkatrészek, amelyeket ritkán kell oldani, a nyomaték átvitelhez pl. retesszel megvalósított kiegészítő biztosítás szükséges Tengelykapcsoló agyak

H7/n6Át

men

eti

illes

ztée

Préssel szerelhetőSzorosan illeszkedő alkatrészek, amelyeket ritkán kell oldani, a nyomaték átvitelhez pl. retesz kell.

M6/h5

H7/m6 M7/h6

H6/k6

Az alkatrészek méretétől függően kalapáccsal vagy

préssel szerelhető

Illesztett csavarok, illesztő perselyek Vezető hüvelyek rögzítése

K7/h6Az alkotrészek méretétől függően kalopoccsal vagy

préssel szerelhető

Pontos központosítósok Illesztő perselyek Vezető hüvelyek rögzítése Kapcsoló hüvelyek

H7/k6 U6/h5

H6/j5 Pontos központosításokAgyok, kapcsoló hüvelyekCsapágyazott elemek központosító pereme

U7/h6

H7/j6 H6/h5

Laza

ille

szté

e

Jó kenés estén kézzel még éppen

összetolható

Pontos központosítósok, feltételesen eltolható alkatrészek Csapágyozott elemek központosító peremeH6/h5

Laza

ille

szté

e

Jő kenés estén kézzel még éppen

összetolható

Pontos központosítósok, feltételesen eltolható alkatrészek

H6/h6

H6/h6 H7/h6

H7/h6 H8/h8 Közepes központosítást adó, szegecs- vagy dugoszoló kötések, pontos vezetékek

K8/h8Közepes központosítást adó, szegecs- vagy dugoszoló kötések, reteszkotesek, pontos vezetékek

H8/h9

K8/h9 H10/h9 Kevésbé jó központosítást odó szegecs- és dugaszolő

H9/h9 H11/h11 Acélszerkezetek illesztett csavarjai

H9/h11 Kevésbé jó központosítást adó szegecs- és dugoszoló kötések, reteszkötések, egyszerű vezetékek

G6/h5Érezhető ióték nélkül eltolható Maróorsők, osztőfejorsők és hojtórudak pontos őgyazáso

H 1l/h9 G7/h6

H11/ h 11 Acélszerkezetek illesztett csavarjai G7/h8

H6/g5 Érezhető játék nélkül eltolható

Pontos, kisjótékö siklocsopógyak, precíziós vezetékekFűrészeléssel felhasított agyakMorőorsók, osztőfejorsők és hajtórudak pontos ágyozőso

F7/h6

Érezhető játékKözepes terhelésű siklőcsopógyokKevésbé jő központosítást odó dugoszoló kötésekKözpontosító peremek

H7/g6 F8/h6

H7/f7

Érezhető játék

Nogyterhelésú siklócsapágyak, eltolható hojtámü alkatrészéig tolókerekek Olojszivattyú kerék vezetése

F8/h8

H8/Í7 F8/h9

H 8/f8 Közepes terhelésű siklácsopágyakKevésbé jó központosítást adó dugoszoló kötések

F9/h9

H9/f8 E9/h9 Nagy játék Széles hőmérsékleti határok között üzemelő siklőcsopáqyak, müonyaqcsapáqyak

H8/e8 Nogy játék Kis terhelésű, nogy jótékú, felmelegedő siklőcsopógyok Tenqelykopcsolók elcsúszó alkatrészei D10/h9

Nagyon nogy játékKözpontosítás nélküli dugaszolő kötések Mezőgazdasági, egyszerű háztartási gépek siklőcsapágyai Levehető villák, fogantyúk, korok, fedelek

H8/d8

Nagyon nagy játék

Hos?zú tengelyek siklőcsopógyazása Mezőgazdasági gépek siklŐcsopógyoi, Durvább csapágyazások

D 1l/h9

H8/d9 D10 /h 11

H9/d10 Alárendelt siklácsopágyak Központosítás nélküli dugaszolá kötések Tömszelence és vezetéke Levehető villák, fogantyúk, karok, fedelek

D11/h11

H11/d9 C11/h9Nagy mozgási játék Alárendelt siklácsopágyak nogy minimális hézaggal

H11 / c l 1 Nagy mozgási játék Goromba csuklás kapcsolatok Állítógyürük, távtartó hüvelyek Tengelyen forgó görgők, korongok

C11/h11

H11/ a 11 Igen nagy mozgási játék A11/h11 Igen nagy mozgási játék Goromba csuklós kapcsolatok

Ajánlott illesztések

ISO illesztések

Illesztések alapcsaprendszerben MSZ EN 20286, iso 286 (Ajánlott, szűkített választék) Határeltérések, jim (=0.0011

Illesztések alapcsaprendszerben msz en 20286, ISO 286

(Ajánlott, szűkített választék) Hotőreltérések, um (=0,001)

Névlegesm ére t,

m m Csap

H5

Loza | Átmeneti | Szoros

Illesztés

Csap

Laza j Átmeneti j Szoros

Illesztés Névlegesméret,

mm Csap

Loza | Szoros

Illesztés

Csap

Laza j Szoros

Illesztés

Fúrót Furat Furat Furat

G6 J6 M6 N5 P6 h6 F7 F8 G7 J7 K7 M7 N7 R7 S7P

C11 DIÓ E9 F8 X9 ZA9 ZC9 h11 A11 C11 09 D10 X11 ZC11M öl3-ig

0-4

+8+2

+2-4

-2-8

-4-10

-6-12

0-6

+ 16 +6

+20+6

+12+2

+4-6

0-10

-2-12

-4-14

-10-20

-12-24

1-töl3-ig

0-25

+120+60

+60+20

+39+14

+20+6

-20-45 - -6 0

-8 50

-60+330+270

+120+60

+45+20

+60+20 -

-60-1203 felett

6-ig0

-5+ 12 +4

+5-3

-1-9

-5-13

-9-17

0-8

+22 + 10

+28+10

+ 16 +4

+6-6

+3-9

0-12

-4-16

-11-23

-15-27

3 felett 6-ig

0-30

+145+70

+78+30

+50 1 +20

+28+10

-2 8-5 8 -

-8 0-110

0-75

+345+270

+145+70

+60+30

+78+30

- -80-1556 felett

10-ig0

-6+ 14 +5

+5-4

-3-12

-7-16

-12-21

0-9

+28+13

+35 + 13

+20+5

+8-7

+5-10

0-15

-4-19

-13-28

-17-32

6 felett 10-ig

0-36

+170+80

+98+40

+61+25

+35 + 13

-3 4-70 -

-9 7-133

0-90

+370+280

+170+80

+76+40

+98+40

--97

-18710 felett

14-ig 14 felett

18-ig

0-8

+17+6

+6-5

-4-15

-9-20

-15-26

0-11

+34 + 16

+43 + 16

+24+6

+10-8

+6-12

0-18

-5-23

-16-34

-21-39

10 felett 14-ig 0

-43+205+95

+120+50

+75+32

+43+16

-40-83 -

-130-173 0

-110+400+290

+205+95

+93+50

+120+50 -

-130-240

14 felett 18-ig

-45-88 -

-150-193

-150-260

18 felett 24-ig

24 felett 30-ig

0-9

+20+7

+8-5

-4-17

-11-24

-18-31

0-13

+41+20

+53+20

+28+7

+ 12 -9

+6-15

0-21

-7-28

-20-41

-27-48

18 felett 24-ig 0

-52+240+110

+149+65

+92+40

+53+20

-5 4-106

-98-150

-188-240 0

-130+430+300

+240 + 110

+ 117 +65

+ 149 +65 -

-188-318

24 felett 30-ig

-64-116

-118-170

-218-270

-218-348

30 felett 40-íg

40 felett 50-ig

0-11

+25+9

+10-6

-4-20

-12-28

-21-37

0-16

+50+25

+64+25

+34+9

+14-11

+7-18

0-25

-8-33

-25-50

-34-59

30 felett 40-ig 0

-62

+280+120 +180

+80+112+50

+64+25

-80-142

-148-210

-274-336 0

-160

+470+310

+280+120 +142

+80+180+80 -

-274-434

40 felett 50-ig

+290+130

-97-159

-180-242

-325-387

+480+320

+290+130

-325-485

50 felett 65-ig

65 felett 80-ig

0-13

+29 + 10

+ 13 -6

-5-24

-14-33

-26-45

0-19

+60+30

+76+30

+40+ 10

+ 18 -12

+9-21

0-30

-9-39

-30-60

-42-72

50 felett 65-ig 0

-74

+330+140 +220

+100+134+60

+76+30

-122-196

-226-300

-405-479 0

-190

+530+340

+330+140 +174

+100+220+100

-122-312

-405-595

-32-62

-48-78

65 felett 80-ig

+340+15Ó

-146-220

-274-348 - +550

+360+340+150

-146-336

-480-670

80 felett 100-ig

100 felett 120-ig

0-15

+34+12

+ 16 -6

-6-28

-16-38

-30-5 2

0-22

+71+36

+90+36

+47+12

+22-13

+10-25

0-35

-10-45

-38-73

-58-93

80 felett 100-ig 0

-87

+390+170 +260

+ 120+159+72

+90+36

-178-265

-335-422 -

0-220

+600+380

+390+170 +207

+120+260 + 120

-178-398

-585-805

-41-76

-66-101

100 felett 120-ig

+400+180

-210-297

-400-487 - +630

+410+400+180

-210-430

-690-910

120 felett 140-ig

140 felett 160-ig

160 felett 180-ig

0-18

+39+14

+ 18 -7

-8-33

-20-45

-3 6-61

0-25

+83+43

+ 106 +43

+54+14

+26-14

+12-28

0-40

-12-52

-48-88

-77-117

120 felett 140-ig

0-100

+450+200

+305+145

+ 185 +85

+106+43

-248-348

-470-570 -

0-250

+710 +460

+450+200

+245+145

+305 + 145

-248-498

-800-1050

-50 -90 -

-85-125

140 felett 160-ig

+460+21Q

-280-380

-535-636 - +770

+520+460+210

-280-530

-900-1150

-53-9 3

-93-133

160 felett 180-ig

+480+23Ó

-310-410 - - +830

+580+480+230

-310-560

-1000-1250

180 felett 200-ig

200 felett 225-ig

0-2 0

+44+15

+22-7

-8-37

-22-51

-41-7 0

0-29

+96+50

+122+50

+61+15

+30-16

+13-33

0-46

-14-6 0

-60-106

+151+122

180 felett 200-ig

0-115

+530+24Ó

+355+170

+215+100

+122+50

-350-465 - -

0-290

+950+660

+530+240

+285+170

+355+170

-350-640

-1150-1440

-63-109

-113-159

200 felett 225-ig

+550+260

-385-500 - - +1030

+740+550+260

-385-675

-1250-1540

225 felett 250-ig

-67-113

-123-169

225 felett 250-ig

+570+280

-425-540 - - +1110

+820+570+280

-425-715

-1350-1640

250 felett 280-ig 0

-23+49+17

+25-7

-9-41

-25-57

-4 7-79

0-3 2

+108+56

+137+56

+69+17

+36-16

+16-36

0-52

-1 4-66

-74-126

-138-190

250 felett 280-ig 0

-130

+620+300 +400

+190+240+ 110

+ 137 +56

-475-605 - - 0

-320

+1240+920

+620+300 +320

+190+400+190

-475-795

-1550-1870

280 felett 315-ig

-78-130

-150-202

280 felett 315-ig

+650+330

-525-655 - - + 1370

+1050+650+330

-525-845

-1700-2020

315 felett 355-ig 0

-25+54+18

+29- 7

-1 0-46

-26-62

-51-87

0-36

+ 119 +62

+151+62

+75+18

+39-18

+17-40

0-57

-16-73

-87-144

-169-226

315 felett 355-ig 0

-140

+720+360 +440

+210+265+125

+151+62

-590-730 - - 0

-360

+1560+1200

+720+360 +350

+210+440+210

-590-950

-1900-2260

355 felett 400-ig

-93-150

-187-244

355 felett 400-ig

+760+400

-660-800 - - +1710

+1350+760+400

-660-1020

-2100-2460

400 felett 450-ig 0

-27+60+20

+33-7

-10-5 0

-27-67

-55-9 5

0-40

+ 131 +68

+165+68

+83+20

+43-2 0

+18-4 5

0-63

-17-8 0

-103-166

-209-272

400 felett 450-ig 0

-155

+840+440 +480

+230+290+135

+165+68

-740-895 - - 0

-400

+1900+1500

+840+440 +385

+230+480+230

-740-1140

-2400-2800

450 felett 500-ig

-109-172

-229-292

450 felett 500-ig

+880+480

-820-975 - - +2050

+ 1650+880+480

-820-1220

-2600-3000

Névlegesméret,

mm Furat

Ille sz té se k

(Ajón lott,

Loza J Átmeneti | Szoros

Illesztés

alap!

s z ű k í

Furat

y u k re n d sze rb e n MSZ EN 20286, ISO 286

.ett v á la sz té k ) Hatóreltérések, pm (=0,001)

Loza J Átmeneti | Szoros

Illesztés Névlegesméret,

mm Furat

H8

Ille s z té se k a la p ly u k re n d sz e r t

(A ján lott, sz ű k íte tt v á la sz tó

Loza | Szoros

Illesztés

ien

k)

Furat

M SZ EN 20286, ISO 286

Hatóreltérések, pm (=0 ,001 )

Laza |Szoros

Illesztés

Csap Csap Csop Csiop

H6 h5 j6 k6 n5 r5 H7 1 ü 96 h6 J'6 k6 m6 n6 r6 s6 d9 e8 f7 f8 h9 s8 u8 x8 H11 a 11 c11 d9 h9 h11 x11

1-töl3-ig

+60

0- 4

+4- 2

+60

+8+ 4

+ 14 + 10

+1 00

-6- 1 6

- 2-8

0-6

+4-2

+60

+8+ 2

+ 10 + 4

+ 1 6+1 0

+2 0+ 1 4

1-töl3-ig

+ 14

0

- 2 0-45

- 1 4-28

-6-16

-6- 2 0

0-25

+28+1 4

-+34+2 0

+ 6 00

-270-330

- 6 0-120

-20-45

0-25

0- 6 0

-

3 felett 6-ig

+80

0-5

+6-2

+9+1

+13+8

+2 0+15

+120

-10-2?

- 4- 1 2

0- 8

+6-2

+9+1

+12+ 4

+ 1 6+ 8

+23+15

+27+19

3 felett 6-ig

+180

-30-60

- 2 0-38

-10- 2 2

-10- 2 8

0-30

+37+19 - +4 6

+28+75

0-270-345

-70-145

-30- 6 0

0-3 0

0-75 -

6 felett 10-ig

+90

0-6

+7-2

+ 10 +1

+ 1 6+ 1 0

+25+19

+150

-13-28

-5- 1 4

0-9

+7- 2

+10+1

+15+6

+19+10

+2 8+19

+32+23

6 felett 10-ig

+220

-40-76

-25-47

-13-28

-13-35

0-36

+45+23 - +56

+34+90

0-280-370

- 8 0-170

-4 0-7 6

0-3 6

0-90 -

10 felett 14-ig +11

00

- 8+8-3

+12+1

+20 + 12

+31+23

+ 18 0

-16-34

-6-17

0-11

+8-3

+12 + 1

+18+7

+23 + 12

+34+23

+39+28

10 felett 14-ig +27

0-5 0-9 3

-32-59

-16-34

-16-43

0-43

+55+28

+67+40+72+45

+1100

-290-400

-9 5-205

-5 0-9 3

0-4 3

0-110 -

14 felett 18-ig

14 felett 18-ig

18 felett 24-ig +13

00

-9+9-4

+15+2

+24+15

+37+28

+210

- 2 0-41

-7- 2 0

0-13

+9-4

+15+2

+21+8

+28+15

+41+28

+48+35

18 felett 24-ig +33

0-65-117

-40-73

-2 0-41

-2 0-5 3

0-52

+68+35

-+87+54 +130

0-300-430

-110-240

-65-117

0-52

0-130 -+81

+48+97+64

24 felett 30-ig

24 felett 30-ig

30 felett 40-ig +16

00

-11+ 11 -5

+ 18 +2

+28+17

+45+34

+250

-25-50

-9-25

0-16

+ 11 -5

+18+2

+25+9

+33 + 17

+50+34

+59+43

30 felett 40-ig +39

0-80- 1 4 2

-50-89

-2 5-50

-2 5-6 4

0-62

+82+43

+99+60

+119+80 +160

0

-310-470

-120-280 -80

-1420

-620

-160 -+109+70

+136+97

-320-480

-130-290

40 felett 50-ig

40 felett 50-ig

50 felett 65-ig + 19

00

-13+12-7

+21+2

+33+20

+54+41 +30

0-30-60

-10-29

0-19

+ 12 -7

+21+2

+ 3 0+11

+39+20

+60+41

+72+53

50 felett 65-ig +46

0-100-174

-60-106

-30-60

-30-76

0-74

+99+53

+ 133 +87

+168 + 122 +190

0

-340-530

-140-330 -100

-1740

-740

-190

+312+122

+105+59

+ 148 + 102

+192+146

-360-550

-150-340

+336 + 146

65 felett 80-ig

+56+43

+62+43

+78+59

65 felett 80-ig

80 felett 100-ig +22

00

-15+13-9

+25+3

+38+23

+66+51 +35

0-36-71

-12-3 4

0-22

+13-9

+25+3

+35+13

+45+23

+73+51

+93+71

80 felett 100-ig +54

0-120-207

-72-126

-36-71

-36-90

0-87

+125+71

+178+124

+232 + 178 +220

0

-380-600

-170-390 -120

-2070

-870

-220

+398 + 178

+ 133 +79

+198+144

+264+210

-410-630

-180-400

+430+210

100 felett 120-ig

+69+54

+76+54

+101+79

100 felett 120-ig

120 felett 140-ig

+250

0-18

+ 14 -11

+28+3

+45+27

+81+63

+400

-43- 8 3

-14-39

0-25

+14-11

+28+3

+40+15

+52+27

+8 8+63

+117+92

120 felett 140-ig

+630

-145-245

-8 5-148

-43-83

-4 3-106

0-100

+155+92

+233+170

+311+248

+2500

-460-710

-200-450

-145-245

0-100

0-250

+498+248

140 felett 160-ig

+83+65

+90+65

+125+100

140 felett 160-ig

+163+100

+253+190

+343+280

-520-770

-210-460

+530+280

160 felett 180-ig

+86+68

+93+68

+133+108

160 felett 180-ig

+171 + 108

+273+210

+373+310

-580-830

-230-480

+560+310

180 felett 200-ig

+290

0-20

+16-13

+33+4

+51+31

+97+77

+460

-50-96

-15-44

0-29

+16-13

+33+4

+46+17

+60+31

+ 106 +77

+151 + 122

180 felett 200-ig

+720

-170-285

-100-172

-5 0-9 6

-5 0-122

0-115

+ 194 +122

+308+236

+422+350

+2900

-660-950

-240-530

-170-285

0-115

0-290

+640+350

+ 109 +80

+159+130

200 felett 225-ig

+202+130

+330+258

+457+385

-740-1030

-260-550

+675+385

200 felett 225-ig

+ 100 +80

+ 113 +84

+169+140

225 felett 250-ig

+212 + 140

+356+284

+497+425

-820-1110

-280-570

+715+425

225 felett 250-ig

+104+84

250 felett 280-ig +32

00

-23+ 16 -16

+36+4

+57+34

+ 117 +94 +52

0-56-108

-17-49

0-32

+16-16

+36+4

+52+2 0

+66+34

+ 126+94

+ 190 + 158

250 felett 280-ig +81

0-190-320

-110-191

-56-108

-56-137

0-130

+239+158

+396+315

+556+475 +320

0

-920-1240

-300-620 -190

-3200

-1300

-320

+795+475

+ 130 +98

+202 + 170

280 felett 315-ig

+251+170

+431+350

+606+525

-1050-1370

-330-650

+845+525

280 felett 315-ig

+121+98

315 felett 355-ig +36

00

-25+18-18

+40+4

+62+37

+133+108 +57

0-62-119

-18-54

0-36

+18-18

+40+4

+57+21

+73+37

+144+108

+226+190

315 felett 355-ig +89

0-210-350

-125-214

-62-119

-62-151

0-140

+279+190

+479+390

+679+590 +360

0

-1200-1560

-360-720 -210

-3500

-1400

-360

+950+590

+150 + 114

+244+208

355 felett 400-ig

+297+208

+524+435 -

-1350-1710

-400-760

+ 1020 +660

355 felett 400-ig

+ 139 + 114

400 felett 450-ig +40

00

-27+20-20

+45+5

+67+40

+ 153 + 126 +63

0-68-131

-20-60

0-40

+20-20

+45+5

+63+23

+80+40

+ 166 +126

+272+232

400 felett 450-ig +97

0-230-385

-135-232

-68-131

-68-165

0-155

+329+232

+587+490 - +400

0

-1500-1900

-440-840 -230

-3850

-1550

-400

+1140+740

+ 172 + 132

+292+252

450 felett 500-ig

+349+252

+637+540 -

-1650-2050

-480-880

+1220+820

450 felett 500-ig

+159+132

ISO illesztések

Felületi érdességek forgácsolással és alakítással előállított munkadaraboknál

Gyártási eljárások és az elérhető tűrésmindségek, átlógos szerszámgép-pontosságok és szokásos gyártási feltételek mellett.

Általános tűrések. Gyártási eljárásokkal elérhető tűrésminőségek és felületi érdességek

Általános tűrések forgácsolással és alakítással előállított munkadaraboknál MSZ ISO 2768

A h ossz- és szögméretek általános tűrése

Hossz méretek

TürésosztályNévleges hosszméret

0,5—töl 3-ig

3 felett 6-ig

6 felett 30-ig

30 felett 120-ig

120 felett 400-ig

400 felett 1000-ig

1000 felett 2000-ig

2000 felett 4000-ig

f finom ±0,05 ±0,05 ±0,1 ±0,15 ±0 ,2 ±0,3 ±0,5 —

m közepes ±0,1 ±0,1 ±0 ,2 ±0,3 ±0,5 ± 0 ,8 ± 1 ,2 ± 2

c durva ± 0 ,2 ± 0 ,2 ±0,5 ±0 ,8 ± 1 ,2 ± 2 ±3 ±4v nagyon durva — ±0,3 ±1 ±1,5 ±2,5 ±4 ±6 ± 8

Lekerekítési sugár, leélezési méret Szögméretek

TürésosztályNévleges méret A rövidebb szór névleges hosszmérete

0,5-től 3 -ig

3 felett 6-ig

6 felett10-ig

10 felett 50-ig

50 felett 120-ig

120 felett 400-ig

400 felett

f finom± 0 ,2 ±0,5 ±1 ± r ±0,5* ± 2 0 ' ± 1 0 ' ±5'

m közepesc durva

±0.4 ±1 ± 2±1-30’ ±1* ±30' ± 1 5 ’ ± 1 0 '

v nagyon durva ±3* ±2* ±1* ±3 0 ’ ± 2 0 ’

Az a lak- és helyzet általános tűrései

Egyenesség és a síklapúságAz ütés általános

töréseTürésosztály

Névleges hosszméret

10-ig10 felett 30-ig

30 felett 100-ig

100 felett 300-ig

300 felett 1000-ig

1000 felett 3000-ig

H 0,02 0,05 0,1 0,2 0,3 0,4 0,1K 0,05 0,1 0,2 0,4 0,6 0,8 0,2

L 0,1 0,2 0,4 0,8 1,2 1,6 0,5

Merőlegesség Szimmetria

TürésosztályA rövidebb szór névleges hosszmérete Névleges hosszméret

100-ig100 felett

300-ig300 felett

1000-ig i1000 felett 3000-ig 100-ig

100 felett 300-ig

300 felett 1000-ig

1000 felett 3000-ig

H 0,2 0,3 0,4 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5K 0,4 0,8 0,8 1 0,6 0,6 0,8 1L 0,6 1 1,5 2 0,6 1 1,5 2

Párhuzamosság általános tűrése az egyenesség és a siklapúság tűréseivel egyenlő. Egytengelyűség általános tűrése nincs meghatározva.Hengeresség általános tűrése nincs meghatározva.Köralak általános tűrése egyenlő az átmérötüréssel, de nem nagyobb,

mint az ütés tűrése.Megadás a rajzon:

Ha a hosszméretekre az m, az alakra és helyzetre a K türésosztály vonotkozik:

ISO 2768-mK

Felületi érdességek. Általános tűrések hegesztett és öntött alkatrészeknél

Átlagos felületi érdességek szabványos türésnagyságokhozKözepes fokozat

Türés-alapsorozatÍVIC

felett

r ci

- igJT 3 | IT4 | IT5 | IT6 | IT7 | IT8 | IT9 | IT10 | IT11 | IT12 | IT13 | IT14 | IT15 |IT16

Átlaigos felületi érdesség, Ra jum3

0,20

0,200,20 0,40

0,800,80

1,61,6

3,23,2

6,3

6,312,53 6

6 10

0,40

0,40

0,80 1.63,210 18

5.3

25

18 30

0,40 1,63,2

6,3

f

12,530 5050 80

0;í

25

80 120

0,400,80 1,6 3,2

120 180

50180 250

0,80 6,3

O,012,5

25250 315

1,6 3,2 12,5315 400400 500 0,80 50

Finom fokozat esetén az érdesség értékei a fentieknek a fele, durva fokozat esetén pedig a kétszerese.

Hegesztett szerkezetek általános méret- és alaktörései m sz 12180, DIN 8570Hosszméretek törései

TürésosztólyNévleges hosszméret


120 felett 400-ig

400 felett 1000-ig

1000 felett 2000-ig

2000 felett 4000-ig

4000 felett 8000-ig

; 8000 felett

A ±1 ±1 ±1 ±2 ±3 ±4 ±5 ±6B ±1 ±2 ±2 ±3 ±4 ±6 ± 8 ±1 0C ±1 ±3 ±4 ±6 ±8 ±11 ±14 ±18D ±1 ±4 ±7 ±9 ±12 ±16 ±21 ±27

Szögméretek törései

TürésosztólyA rövidebb szár névleges hosszmérete A rövidebb szór Im-rére számított eltérése


1000 felett400-ig

400 felett 1000-ig

1000 felett

A ±20' ±15' ±10’ ±6 ±4,5 ±3B ± 45’ ±30’ ±20' ±13 ±9 ±6C ± r ±45‘ ±30' ±18 ±13 ±9D ±1-30’ ±1*15’ ± r ±26 ±22 ±18

Egyenesség, síklapúság, párhuzamosság törései

TürésosztáiyNévleges hosszméret


400 felett 1000-ig

1000 felett 2000-ig

2000 felett 4000-ig

4000 felett 8000-ig

A 0,5 1 1,5 2 3 4 5B 1 1,5 3 4,5 6 8 10C 1,5 3 5,5 9 11 16 20D 2,5 5 9 14 18 26 32

Acélöntvények általános törései és megmunkálási ráhagyásai DIN 1683

Hosszméretek törései

Pontosságifokozat



50 felett 80-ig

80 felett 120-ig

120 felett 250-ig

250 felett 315-ig

315 felett 400-ig

400 felett 500-ig

GTB18/5 ±3,7 ±3,9 ±4,2 ±4,5 ±5 ±5,5 ±6 ±6,5GTB17/5 ±2,4 ±2,5 ±2,7 ±2,9 ±3,2 ±3,5 ±3,7 ± 4GTB16/5 ±1.5 ±1,6 ±1,7 ±1,8 ±2 - -

Vastagsági méretek tűrései Megmunkálási ráhagyások: N-normál, Sz-szükített

Pontosságifokozat

Névleges méret Névleges hosszméret

18-ig18 felett 30-íg

30 felett 50-ig 50-ig

50 felett 120-ig

120 felett 250-ig

250 felett 400-ig

400 felett 500-ig

GTB18/5 ±4,5 ±6 ±6,5 N 2 3 4 5 6GTB17/5 ±3,6 ±3,7 ±3,9 Sz 1 1,5 2 2,5 3GTB16/5 ±2,3 ±2,4 ±2,5

Lemezgrafitos öntöttvas általános mérettürései DIN 1686 Gömbgrafitos öntöttvas általános mérettürései DIN 1685

Hosszméretek törései

Pontosságifokozat



50 felett 80-ig

80 felett 120-ig

120 felett 250-ig

250 felett 315-ig

315 felett 400-ig

400 felett 500-ig

GTB18 ±2,9 ±3 ±3,2 ±3,7 ±4,1 ±4,4 ±5 ±5,5GTB17 ±1,8 ±1,9 ±2 ±2,3 ±2,5 ±2,7 ±3,1 ±3,3GTB16 ±1,1 ±1,2 ±1,3 ±1,5 ±1,6 ±1,8 ±2 ±2,1

Vastagsági méretek tűréseiA belső lekerekítések minimális értéke

Pontosságifokozat

Névleges méret

6-ig6 felett 10-ig

10 felett 18-ig

18 felett 30-ig Falvastagság, v 10-ig 10 felett

30-ig 30 felett

GTB18 - ±2,5 ±4,5 ±4,7 Minimális sugár, r 6 10 0,33xvGTB17 ±1,5 ±2,5 ±2,9 ±3GTB16 ±1,5 ±1,8 ±1,8 ±1,9

MSZ ISO 1302

A radiális ütés és a teljes radiális ütés tűrése. Egytengelyüség- metszödés-tűrés átmérőszerüen mérve

-, szimmetria-- és tengely-

Névleges méret Pontossági osztályok (türésértékek 0,0011 mm'-ben)felett -iq 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 3 5 8 12 20 30 50 80 120 200 300 5003 10 4 6 10 16 25 40 60 100 160 250 400 600

10 18 5 8 12 20 30 50 80 120 200 300 500 80018 30 6 10 16 25 40 60 100 160 250 400 600 100030 50 8 12 20 30 50 80 120 200 300 500 800 120050 120 10 16 25 40 60 100 160 250 400 600 1000 1600

120 250 12 20 30 50 80 120 200 300 500 800 1200 2000250 400 16 25 40 60 100 160 250 400 600 1000 1600 2500400 630 20 30 50 80 120 200 300 500 800 1200 2000 3000630 1000 25 40 60 100 160 250 400 __600 1000 1600 2500 4000

Megjegyzés: A rodiólis ütés és o teljes rodiőlis ütés tűrése esetén a névleges méret o vizsgált felület névleges átmérője. Egytengelyüség-, szimmetrio-, és tengelymetszödés-tűrés esetén a névleges méret o vizsgált forgócsfelület átmérője vagy a vizsgált szimmetrikus elemet képező felületek névleges távlosóga. Ha o bázis nincs előírva, okkor o tűrést o nagyobb méretű elem szerint kell meghatározni.

Hengeresség-, <öralaktörés és a hossz-szelvény profiltörés

Névleges méret Pontossági osztályok (türésértékek 0,001 mm - b e n )

felett - ig 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 153 1,2 2,0 3 5 8 12 20 30 50 80 120 200

3 10 1,6 2,5 4 6 10 16 25 40 60 100 160 25010 18 2,0 3,0 5 8 12 20 30 50 80 120 200 30018 30 2,5 4,0 6 10 16 25 40 60 100 160 250 40030 50 3,0 5,0 8 12 20 30 50 80 120 200 300 50050 120 4,0 6,0 10 16 25 40 60 100 160 250 400 600

120 250 5,0 8,0 12 20 30 50 80 120 200 ' 300 500 800250 400 6,0 10,0 16 25 40 60 100 160 250 400 600 1000400 630 8,0 12,0 20 30 50 80 120 200 300 500 800 1200630 1000 10,0 16,0 25 40 60 100 160 250 400 600 1000 '1600

Megjegyzés: névleges méret a felület névleges átmérője.

Egytengelyüség- szimmetria-■ és tengelymetszödés-tűrés sugárszerüen mérve

Névleges méret Pontossági osztályok (türésértékek 0,001 mm-ben)felett -iq 4 5 6 7 8 9 10 11 12 . 13 14 15

3 1,6 2,5 4 6 10 16 25 40 60 100 160 2503 10 2,0 3,0 5 8 12 20 30 50 80 120 200 300

10 18 2,5 4,0 6 10 16 25 40 6*0 100 160 250 40018 30 3,0 5,0 8 12 20 30 !>() 80 120 200 300 50030 50 4,0 6,0 10 16 . 25 40 60 100 160 250 400 60050 120 5,0 8,0 12 20 • 30 1)0 Hl) 120 200 300 500 800

120 250 6,0 10,0 16 25 40 60 UH) 160 250 400 600 1000250 400 8,0 12,0 20 30 .')() B0 120 200 300 500 800 1200400 630 10,0 16,0 25 40 ül) 100 160 250 400 600 1000 1600630 1000 12,0 20,0 30 50 H0 120 200 300 500 800 1200 2000

Síklapöság- és egyenességtörés

Névleges méret mm Pontossági osztályok (türésértékek 0,001 mm-ben)

felett - i g 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

10 1,0 1,6 2,5 4 6 10 16 25 40 60 100 160

10 16 1,2 2 ,0 3 ,0 5 8 12 20 30 50 80 120 20 0

16 25 1,6 2 ,5 4 ,0 6 10 16 25 40 60 100 160 25 0

25 40 2 ,0 3 ,0 5,0 8 12 20 30 50 80 120 200 300

40 63 2 ,5 4 ,0 6 ,0 10 16 25 40 60 100 160 25 0 4 0 0

63 100 3 ,0 5 .0 8 ,0 12 20 30 50 80 120 200 300 500

100 160 4 ,0 6,0 10,0 16 2 5 40 60 100 160 25 0 400 600

160 2 5 0 5 ,0 8 ,0 12,0 2 0 3 0 5 0 8 0 120 2 0 0 3 0 0 5 0 0 8 0 0

25 0 4 0 0 ’ 6 ,0 10,0 16,0 25 4 0 60 100 160 2 5 0 4 0 0 60 0 1000

40 0 63 0 8 ,0 12,0 2 0 ,0 30 5 0 80 120 2 0 0 300 5 0 0 8 0 0 1 200

630 1000 10,0 16,0 2 5 ,0 40 60 100 160 2 5 0 4 0 0 600 1000 1600

1000 1600 12,0 2 0 ,0 3 0 ,0 5 0 80 120 2 0 0 3 00 50 0 8 0 0 1200 2 0 0 0

1600 2 5 0 0 16,0 25,0 4 0 ,0 60 100 160 25 0 40 0 60 0 1000 1600 2 5 0 0

2 5 0 0 4 0 0 0 2 0 ,0 3 0 ,0 5 0 ,0 8 0 120 2 00 30 0 5 0 0 8 00 1200 2 0 0 0 3 0 0 0

4 0 0 0 6 3 0 0 2 5 ,0 4 0 ,0 6 0 ,0 100 160 2 5 0 400 6 0 0 1000 1600 2 5 0 0 4 0 0 0

6 3 0 0 1 0000 3 0 ,0 5 0 ,0 8 0 ,0 120 2 00 30 0 5 0 0 8 0 0 1200 2 0 0 0 3 0 0 0 5 0 0 0Megjegyzés: névleges méret a vonatkoztotősi hossz névleges hossza. Ho o vonatkoztatási hossz nincs megodva, akkor a névleges méret o teljes felület nagyobbik névleges mérete vagy a homlokfelület legnagyobb átmérője.

Párhuzamosság-, merőlegesség-, hajlásszög-,homlokütés és a teljes homlokütés törése

Névleges méret mm Pontossági osztályok (türésértékek 0,001 m m -ben)

felett - i g 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

10 1,6 2,5 4 6 10 16 25 40 60 100 160 25 0

10 16 2 ,0 3 ,0 5 8 12 20 30 50 80 120 2 0 0 30 0

16 25 2,5 4 ,0 6 10 16 25 40 60 100 160 250 400

25 40 3,0 5 ,0 8 12 20 30 50 80 120 2 0 0 3 0 0 50 0

40 63 4 ,0 6,0 10 16 25 40 60 100 160 25 0 40 0 600

63 100 5 ,0 8 ,0 12 20 30 50 80 120 2 0 0 300 500 80 0

100 160 6,0 10,0 16 25 4 0 60 100 160 25 0 4 0 0 6 0 0 1000

160 2 5 0 8,0 12,0 20 30 50 80 120 20 0 3 0 0 50 0 8 0 0 1200

25 0 40 0 10,0 16,0 25 40 60 100 160 25 0 4 0 0 600 1000 1600

40 0 630 12,0 2 0 ,0 30 50 8 0 120 200 300 5 0 0 80 0 1200 2 0 0 0

630 1000 16,0 2 5 ,0 40 60 100 160 25 0 400 600 1000 1600 2 5 0 0

1000 1600 2 0 ,0 3 0 ,0 50 80 120 2 0 0 300 5 0 0 8 0 0 1200 2 0 0 0 3 0 0 0

1600 2500 2 5 ,0 40,0 60 100 160 2 5 0 400 600 1000 1600 2 5 0 0 4 0 0 0

2 500 4 0 0 0 3 0 ,0 5 0 ,0 80 120 2 0 0 3 0 0 500 80 0 1200 2 0 0 0 3 0 0 0 5 0 0 0

4 000 6 300 4 0,0 6 0,0 100 160 25 0 4 0 0 600 1 000 1600 2 5 0 0 4 0 0 0 6 0 0 0

6300 10000 5 0,0 8 0 ,0 120 2 00 300 5 0 0 8 0 0 1200 2 0 0 0 3 0 0 0 5 0 0 0 8 0 0 0Megjegyzés: párhuzamosság-, merőlegesség- és hajlősszögtürés esetén a névleges méret o vonatkoztatási hossz névleges hossza. Ha a vonatkoztatási hossz nincs megadva, a névleges méret a teljes vizsgált felület névleges hossza (pőrhuzamosságtürés esetén a felület nagyobbik névleges mérete). Homloktörés esetén o névleges méret az adott átmérő vagy a homlokfelület legnagyobb névleges átmérője. A teljes homlokütés tűrése esetén a névleges méret a vizsgált felület legnagyobb névleges átmérője.

Ajánlott alak- és helyzetűrések

Emel- Közép- átmérő d 2 =D 2

Magőtmérő Menetmélység Lekere-|/l£-1. 2. P

ursod3

Anyu0 i

ursoh3

AnyaHí

kitesR

M3 0,5 2,675 2,387 2,459 .0,307 0,271 0,072M3,5 0,6 3,110 2,764 2,850 0,368 0,325 0,087

M4 0,7 3,545 3,141 3,242 0,429 0,379 0,101M4,5 0,75 4,013 3,580 3,688' 0,460 0,406 0,108

M5 0,8 4,480 4,019 4,134 0,491 0,433 0,115M6 1 5,350 4,773 4,917 0,613 0,541 0,114M8 1,25 7,188 6,466 6,647 0,767 0,677 0,180

M10 1.5 9,026 8,160 8,376 0,920 0,812 0,217M12 1,75 10,863 9,853 10,106 1,074 0,947 0,253

M14 2 12,701 11,546 11,835 1,227 1,083 0,289Ml 6 2 14,701 13,546 13,835 1,227 1,083 0,289

M18 2.5 16,376 14,933 15,294 1,534 1,353 0,361M20 2,5 18,376 16,933 17,294 1,534 1,353 0,361

M22 2,5 20,376 18,933 19,294 1,534 1,353 0,361M24 3 22,051 20,319 20,752 1,840 1,624 0,433

M27 3 25,501 23,319 23,752 1,840 1,624 0,433M30 3,5 27,727 25,706 26,211 2,147 1,894 0,505

M33 3,5 30.727 28,706 29,211 2,147 1,894 0,505M36 4 33,402 31,093 31,670 2,454 2,165 0,577

M39 4 36,402 34,093 34,670 2,454 2,165 0,577M39 4,5 39,077 36,479 37,123 2,760 2,436 0,650

M45 4,5 42,077 39,479 40,129 2,760 2,436 0,650M48 5 44,757 41,866 42,587 3,067 2,706 0,722

M52 5 48,752 45,866 46,587 3,067 2,706 0,722M56 5,5 52,428 49,252 50,046 3,374 2,977 0,794

M60 5,5 56,428 53,252 54,046 3,374 2,977 0,794M64 6 60,103 56,639 57,505 3,681 3,248 0,866

d

n o rm ó lm e n e t

M2 M3 M4 M5 M6 M8 M10 M12 (M l 4)M16

M18M20(M22)

M24{M27)

M30(M32)(M36)

P m e n e te m e lk . 0,4 0,5 0,7 0,8 1 1,25 1,5 1,75 2 2,5 3 3,5

A a la k

d g h 13 d-0,7 d—0,8 d—1,1 d—1,3 d-1,6 d-2 d-2,3 d-2,6 d-3 d-3,6 d—4,4 d-5

q, min 0,6 0,8 1,1 1,3 1.6 2 2,5 3 3,4 4,4 5,2 6,2

g 2 mox 1,2 1,5 2,1 2,4 3 3,75 4,5 5,25 6 7,5 9 10,5

r 0.2 0,2 0.4 0.4 0,6 0,6 0,8 1 1 1,2 1,6 1,6

B a la k

d c H 1 3 d+0,2 d+0,3 d+0,3 d+0,3 d+0,5 d+0,5 d+0,5 d+0,5 d+0,5 d+0,5 d+0,5 d+0,5

Q l mox 1,6 2 2,8 3.2 4 5 6 7 8 10 12 14min 2,2 2,7 3,8 4.2 5,2 6,7 7.8 9,1 10,3 13 15,2 17.7r 0.2 0,2 0,4 0,4 0.6 0,6 0.8 1 1 1,2 1,6 1,6

C alakokX mox 1 1,25 1,75 2 2,5 3,2 3,8 4,3 5 6,3 7,5 9

0 mox 1.2 1.5 2.1 2.4 3 3,75 4,5 5,25 6 7,5 9 10,5

D a la kX mox 0,8 1 1,4 1.6 2 2,5 3 3,5 4 5 6 7

2.5 3 3,5 4 6 8 9 10 11 12 15 17

Metrikus ISO - m

enetek. Menetbeszúrások és m

enetkifutások

Metrikus ISO-finommenetek

Jelölésd x P

Közép-átméröd2=0j

MagáiOrsádj

;méröAnya

DiM3x0,35 2.773 2,571 2,621M4xO,5 3,675 3,387 3,459M5x0,5 4,675 4,387 4,459M6x0,75 5,513 5,080 5,188M8x1 7,350 6,773 6,917M 10x0.75 9,513 9,080 9,188M10x1 9,350 8,773 8,917M12x1 11,350 10,773 10,917M12x1,5 11,188 10,466 10,647M 14x1.5 13,025 12,160 12,376Ml 6x1 15,350 14,773 14,917M 16x1,5 15,026 14,160 14,376M20x1 19,350 18,773 18,917M20x1,5 19,026 18,160 18,376M24x1,5 23,26 22,160 22,376M24x2 22,701 21,546 21,835M30x1.5 29,026 28,160 28,376M30x2 28,701 27,546 27,835M36x1,5 35,028 34,160 34,376M36x2 34,701 33,546 33,835M42x1,5 41,026 40,160 40,376M42x2 40,701 39,546 39,835M48x2 46,701 45,546 45,835M48x3 46,051 44,319 44,752M56x2 54,701 53,548 53,835M56x3 54,051 52,319 52,752M64x2 62,701 61,546 61,835M64x3 62,051 60,319 60,752M72x2 70,701 69,546 69,835M72x3 70,051 68,319 68,752M80x2 78,701 77,546 77,835M80x4 77,402 77,546 75,620M90x2 88,701 87,546 87,835M90x4 87,402 85,093 85,670M100x2 98,701 97,546 97,835M100x4 97,402 95,093 95,670M110x4 107,40 105,09 105,67M125x4 122,40 120,09 120,67M140x4 137,40 135,09 136,67M160x6 156,10 152,64 153,51M180x6 176,10 172,64 173,51M200x6 196,10 192,64 193,51

Tr8x1,5 8.0 7,250 6,20 6,50 8,30 Jelölés Közép- Magátmérő Külső Menetek

Tr10x2 10,0 9,0. 7,50 8,0 10,50 d x P átmérő Orső Anya átmérő szóma1

Tr12x3 12.0 '10,50 8,50 9,0 12,50[mm x “ ] dz=D j ds Di D4 z [db]

Tr14x3 14,0 12,50 10,50 11,0 14,50 Rd8x 1/io 6,730 5,460 5,714 8,254 10

Tr16x4 16,0 14,0 11,50 12,0 16,50 RdlOx 1/io 8,730 7,460 7,714 10,254 10

Tr18x4 18,0 16,0 13,50 14,0 18,50 Rd12x 1/to 10,730 9,460 9,714 12,254 10

Tr20x4 20,0 18,0 15,50 16,0 20,50 Rd16x 1/8 14,412 12,825 13,142 16,318 8

Tr22x5 22,0 19,50 16,50 17,0 22,50 Rd20x ‘/a 18,412 16,825 17,142 20,318 8

Tr24x5 24,0 21,50 18,50 19,0 24,50 Rd24x Vb 22,412 20,825 21,142 24,318 8

Tr26x5 26,0 23,50 20,50 21,0 26,50 Rd30x Vb 28,412 26,825 27,142 30,318 8

Tr28x5 28,0 27,0 22,50 23,0 28,50 Rd36x ’/a 34,412 32,825 33,142 36,318 8

Tr30x5 30,0 29,0 23,0 24,0 31,0 Rd40x '/a 37,883 35,767 36,190 40,423 6

Tr32x6 32,0 31,0 25,0 26,0 33,0 Rd48x Vb 45,883 43,767 44,190 48,423 6

Tr34x6 34,0 33,0 27,0 28,0 35,0 Rd60x 1/6 57,833 55,767 56,190 60,423 6

Tr36x6 36,0 34,5 29,0 30,0 37,0Tr38x7 38,0 36,5 30,0 31,0 39,0Tr40x7 40,0 38,5 32,0 33,0 41,0 Menetek Menet- Csúcs- Menet LekerekítésekTr42x7 42,0 40,5 34,0 35,0 43,0 szőma emelkedés hézag mélység

Tr44x7 44,0 42,0 36,0 37,0 45,01 -on z [db]

P Oc h3=H4 R. Ra r3

Tr46x8 46,0 44,0 37,0 38,0 47,0 10 2,540 0,127 1,270 0,606 0,650 0,561Tr48x8 48,0 46,0 39,0 40,0 49,0

0,757 0,7028 3,175 0,159 1,588 n q i 7

Tr50x8 50,0 48,0 41,0 42,0 51,0Tr52x8 52,0 9,350 430, 44,0 53,0 6 4,233 0 , 2 1 2 2,117 1 , 0 1 0 1,084 0,936

Tr60x9 60,0 55,5 50,0 51,0 61,0 4 6,350 0,318 3,175 1,515 1,625 1,404

Tr70x10 70,0 65,5 59,5 60,0 71,0Tr80x10 80,0 75,0 69,5 70,0 81,0

Whitworth-m

enet. Csőmenet. Trapézm

enet. Zsinórmenet

JelölésKülső

Ótmérő

d=D

Közép-átmérő

d2 =Dj

Magátmérő

d,=D ,

Menetek száma 1 "-on z & b]

Menet-emelkedés

P

W 1/4" 6,350 5,537 4,724 20 1,270W 5/16” 7,938 7,034 6,130 18 1,411W 3/8" 9,525 8,508 7,491 16 1,588W 7/16" 11,113 9,951 8,789 14 1,814W 1/ 2 ” 12,700 11,344 9,988 12 2,117W 5/8" 15,875 14,396 12,917 11 2,309W 3/4" 19,050 17,424 15,798 10 2,540W 7/8” 22,225 20,418 18,611 9 2,822wr 25,400 23,367 21,334 8 3,175W1 1/8" 28,575 26,251 23,927 7 3,629W1 1/4” 31,750 29,426 27,102 7 3,629W1 3/8" 34,925 32,214 29,503 6 4,233W1 1/ 2 " 38,100 35,389 32,678 6 ----- 4,233W1 5/8" 41,275 38,022 34,769 5 5,080W1 3/4” 44,450 41,197 37,944 5 5,080W1 7/8" 47,625 44,011 40,397 4 1/2 5,645W2” 50,800 47,186 43,572 4 1/2 5,645W2 1/4” 57,150 53,084 49,018 4 6,350W2 1/ 2 “ 63,500 59,434 55,368 4 '— 6.350W2 3/4" 69,850 65,203 60,556 3 1 / 2 7,257W3” 76,200 71,553 66,906 3 1 /2 7,257W3 1/4” 82,550 77,546 72,542 3 1 / 4 7,816W3 1/2" 88,900 83,896 78,892 3 1 / 4 7,816W3 3/4” 95,250 89,828 84,406 3 8,467m " 101,600 96,178 90,756 3 8,467W4 1/4“ 107,950 102,293 96,636 2 > / 8 8,835W4 1/2" 114,300 108,643 102,986 2 > / 8 8,835W4 3/4” 120.650 114,736 108,822 2 3S/4 9,237

Jelölés

Külsőátmérő

d=D

Közép-átmérő

d j= D j

Magátmérő

d,=D ,

MenetekszámaT’-onz[db]

Menet-emelkedés

P

G 1/8 9,728 9,147 8,566 28 0,907

G 1/4 13,157 12,301 11,445 19 1,337

G 3/8 16,662 15,806 14,950 19 1,337

G 1/2 20,955 19,793 18,631 14 1,814

G 5/8 22,911 21,749 20,587 14 1,814

G 3/4 26,441 25,279 24,117 14 1,814

G1 33,249 31.770 30,291 11 2,309

G1 1/4 41,910 40,431 38,952 11 2,309

G1 1/2 47,803 46,324 44,845 11 2,309

G2 59,614 58,135 56,656 11 2,309

G2 1/2 75,184 73,705 72,226 11 2,309

G3 87,884 86,405 84,926 11 2,309

G3 1/2 100,83 98,851 97,372 11 2,309

G4 113,03 111,55 110,07 11 2,309

G5 138,43 136,95 135,47 11 2,309

Termékosztóly: A en»n=1,14smin

d s eheng.fej sűlly.fej 0—fejű névleg. max min min

M3 M4 M4 2,5 2,560 2,520 2,87M4 M5 M5 3 3,080 3.020 3,44M5 M6 M6 4 4.095 4,020 4,58M6 M8 M8 5 5,140 5,020 5,72M8 M10 M10 6 6,095 6,020 6,86

M10 M12 M12 8 8,175 8,025 9,15M12 M16 M16 10 10,175 10,025 11,43

(M14) M20 - 12 12,212 12,032 13,72M16 M24 14 14,212 14,032 16,0M20 - 17 17,23 17,05 19,44M24 19 19,275 19,065 21,73

Csavarok és anyák anyagai. Hatlapú részek m

éretei

d ' Laptávolsógok, s

névleges Normál csavar és anya Kú|CSC

jós peremes varméret

normál csökkentett növelt könnyűi s. nehéz s.unyu

M4 7 - - - - -

M5 8 - - 7 8 8

M6 10 - - 8 10 10

M8 13 12 - 10 13 13

M10 16 14 - 13 16 16

M12 18 16 21 16 18 18

M14 21 18 24 18 21 21

M16 24 21 27 21 24 2 4

M18 27 24 3 0 - - -

M20 30 27 34 27 30 30

M22 3 4 30 36 - - -

M24 36 3 4 41 - - -

M27 41 36 46 - - -

M30 46 41 50 - - -

e=1,1547s; s=0,866e

s és tűrése e minnévl. A B,C A B C

70

-0 ,2 20

-0 ,3 6

7,71 7,50 7,378 8,84 8,63 8,4810 11,05 11,89 11,7312 13,25 13,07 12,8413 14,38 14,20 13,9514 0

-0 ,2 70

-0 ,4 315,51 15,33 15,06

16 17,77 17,59 17,2818 20,03 19,85 19,8521 23,36 22,78 22,3824 0 0 26,75 26,17 25,7127 -0 ,3 3 -0 ,8 4 30,14 29,56 29,0430 33,53 32,95 32,3734 0 0 37,72 37,29 36,6336 -0 ,6 2 -1 ,0 0 39,98 39,55 38,85

Termékosztályok (méret és alakpontosság) MSZ EN 20898

Jel A (közepes) B (középdurva) C (durva)

Acélcsavarok szilárdsági tulajdonságai MSZ EN 20898

Szilárdsági csoport 3.6 4.6 4.8 5.6 5.8 6.8 8.8 9.8 10.9 12.9

Minimális szakítószilárdság, R mN/mrn 330 400 420 500 520 600 800 900 1040 1220

Folyáshatór, R p vagy R p 0 , 2 N/mm2 180 240 340 400 420 480 640 720 940 1100

Szokadási nyúlós, A % 25 22 14 20 10 8 12 10 9 8

Acélanyák szilárdsági tulajdonságai . MSZ EN 20898

Anya magassága *0,5d <0,6d <0,7d £0,8d

Szilárdsági csoport 04 05 06 4 5 6 8 10 12

Ellenőrzési feszültség, N/mm2 400 500 600 400 500 600 800 1000 1200

Acélcsavarok ajánlott szilárdsági csoportjai 0,8d magasságú anyákhoz MSZ EN 20898

Anya szilárdsági csoportja ' 0 4 - 0 6 4 5 6 8 10 12

Csavar szilárdsági csoportja 6 .8 -1 2 .9 4 .8 - ig 5 .8 - ig 6 .8 - ig 8.8 10.9 12.9

Csavarok ajánlott meghúzási nyomatéka MSZ EN 24014

Menet

d

Szilárdsági csoport.: .8.8 Szilárdsági csoport.: 12.9

Max. meghúzási nyomaték, Nm

Max. előfeszítő erő, kN

Max. meghúzási nyomaték, Nm

Max. előfeszítő erő, kN

Súrlódási tényező 0 ,1 - 0 ,1 4




M5 4,8 - 5,9 6,9 - 6,4 8 , 3 - 10 1 1 ,9 - 11M6 8 , 3 - 10 9,75 - 9 1 4 - 1 8 1 6 , 8 - 15,5M8 2 0 - 2 5 1 7 ,9 - 16,5 3 5 - 43 30,7 - 28,4

M8x1 2 2 - 2 7 1 9 , 6 - 18,1 37 - 46 33,6 - 31,2M10 40 - 49 28,5 - 26,3 6 9 - 84 48,9 - 45,2

M10x 1,25 42 - 53 30,6 - 28,3 7 2 - 90 52,5 - 48,7Ml 2 6 9 - 8 5 41,5 — 38,4 1 2 0 - 145 7 1 , 5 - 8 6

M12x1,25 7 5 - 9 3 46,6 - 43,3 1 3 0 - 160 80 - 74,5M16 1 7 0 - 2 1 0 78,5 - 72,5 290 - 310 1 3 5 - 125

Ml 6x1,5 1 8 0 - 225 85,5 - 79,5 3 1 0 - 3 9 0 147 - 136M20 340 - 425 1 2 6 - 117 570 - 710 2 1 0 - 195

M20x1,5 375 - 475 1 4 4 - 134 620 - 790 241 - 224M24 590 - 730 1 5 8 - 146 980 - 1220 303 - 281

M24x2 630 - 800 2 0 3 - 189 1 0 5 0 - 1350 339 - 315

d d dk k s e t r V I bnormál finom menet mox max névl. min min min max -tál -ig l*(4-5)d

M3 — 5,5 3 2,5 2,67 1,3 0,1 0,3 5 -3 0 18M4 — 7 4 3 3,44 2 0,2 0,4 6 -4 0 20M5 — 8,5 5 4 4,58 2,5 0,2 0,5 8 -5 0 22M6 — 10 6 5 5,72 3 0,25 0,6 10-60 24M8 M8x1 13 8 6 6,86 4 0,4 0,8 12-80 28

M10 M10x1,25 16 10 8 9,15 5 0.4 1 16-100 32M12 M12x1,5 18 12 10 11,43 6 0,6 1,2 20-1 2 0 36

(M14) (M14x1,5) 21 14 12 13,72 7 0,6 1,4 2 5 -1 4 0 40M16 M16x1,5 24 16 . • 14 16,0 8 0,6 1,6 2 5 -1 6 0 44M20 M20x2 30 20 17 19,44 10 0,8 2 30-2 0 0 52M24 M24x2 36 24 19 21,73 12 0,8 2,4 4 0 -2 0 0 60

Menet névl. mérete d M3 M4 M5 M6 M8 M10 M12 (M14) M16 M20 M24

Átmenő furat^ finom 3,2 4,3 5,3 6,4 8,4 10,5 13 15 17 21 25

h közép 3,4 4,5 5,5 6,6 9 11 13,5 15,5 17,5 22 26di 6,5 8 10 11 15 18 20 24 26 33 40

Süllyeszték t, 3,4 4,6 5,7 6,8 9 11 13 15 17,5 21,5 25,5tz 4,3 5,5 7 8,5 11 13,5 16 18,5 21 25,5 30,5

Belső kulcsnyflősú, alacsony hengeresfejü csavarTermékosztály: A

DIN 7984

Szilárdsági csoportok: 8.8, 10.9, 12.9Megnevezés:

Bkny csavar DIN 7984-M12x40-12.9

d dkmax

kmax

Snévl.

tmin b I

-tál -igM4 7 2,8 2,5 2,3 14 6-25M5 8,5 3,5 3 2,7 16 8-30M6 10 4 4 3 18 10-30M8 13 5 5 4,2 22 12-60M10 16 6 7 4,8 26 16-70M12 18 7 8 5,3 30 20-80M16 21 9 12 5,5 38 30-80M20 24 11 14 7,5 46 40-100

Az I méretsora: 6,8,10,12,16,20,25,30,35,40,45,50,55,60,65,70,80,90,100 mm

Belső kulcsnyílösű, süllyesztettfejü csavarok Termékosztály: A

t Szilárdsági csoportok: 8.8, 10.9, 12.9Lekerekítés vagy süllyesztés

0 megengedett "

MSZ EN ISO 10642

Megnevezés:Bkny süllyesztettfejü csovor ISO 10642-M 12x40-12.9

Az I méretsora:

d dknévl.k

maxS.

névl,t

minr

min b 1-tál -ig

M3 6,7 1.8 2 1,1 0,1 18 8-30M4 8,9 2,4 2.5 1,5 0,2 20 8-40M5 11,2 3,1 3 1,9 0,2 22 8-50M6 13,4 3.3 3,7 2,2 0,25 24 8-60M8 17,9 4,4 4,9 3,0 0,4 28 10-80

M10 22,4 5,5 6,2 3.6 0,4 32 12-100M12 26,8 6,5 7,4 4,3 0,6 36 20-100M16 33,6 7,5 8.8 4.8 0,6 44 30-100

8.10,12,16,20,25,30,35,40,45.50.55,60,65,70,80,90 mm

Belső kulcsnyílásö D-fejü csavarokt _ Lekerekítés vagy süllyesztés

megengedett v

MSZ EN ISO 7380

Termékosztály: A Szilárdsági csoportok: 8.8,10.9,12.9

Megnevezés:Bkny D-fejü csővár ISO 7380-M 12x40-12.9

d dkmox kmoxs

névl.t

minr

min I-tál -ig

M3 5,7 1,65 2 1,04 0,1 6-12M4 7,6 2,2 2,5 1,3 0,2 8-16M5 9,5 2,75 3 1,56 0,2 10-30M6 10,5 3,3 4 2,08 0,25 10-30M8 14 4,4 5 2,6 0,4 10-40M10 17,5 5,5 6 3,12 0,4 16-40M12 21 6,6 8 4,16 0,6 16-50M16 28 8,8 10 5,2 0,6 16-50

Az I méretsora: 6,8,10,12,16,20.25,30,35,40.45,50 mm

Süllyeszték méretei:

d M3 M4 M5 M6 M8 M10 M12 M16 M20

dh 3,2 4,3 5,3 6,4 8,4 10,5 13 17 21di — 8 10 11 15 18 20 26 33t, — 3,2 4 4,7 6 7 8 11,5 12,5d2 6,6 9 11 13 17,2 21,5 26 32 —

2 1,6 2,3 2,8 3,2 4,1 5,3 6 7 —

Belső kulcsnyílású csavarok

Becsavarősi hosszak, lm (Ajánlott értékek)

Szilárdsági csoport 5.6 8.8 10.9

Anya

any

aga

acél Rm<400 N/mm2 1,2xd — —

acél Rm<600 N/mm2 1,0xd 1,2xd 1,4xdacél Rm<800 N/mm2 1,0xd 1,2xd 1,2xdacél Rm>800 N/mm2 1,0xd 1,0xd 1,0xdszürkeöntvény 1,5xd 1,5xd —rézötvözetek 1,3xd — —alumíniumötvözetek 1,4xd 1,6xd —

Hengeres fejű egyenes hornyos csavar Hengeres fejű kereszthornyos csavar

MSZ EN ISO 1207 MSZ EN ISO 7048

Termékosztály: A

d M3 M4 M5 M6 M8 M10

a 0,9 1,1 1,3 1,5 2 2,5

b 25 38 38 38 38 38

dk 5,5 7 8,5 10 13 16

k 2,0 2,6 3,3 3,9 5 ,0 6,0

n 0,8 1.0 1,2 1,6 2 ,0 2 ,5

t 1,4 1,6 2 .0 2 ,3 2 ,8 3 ,2

H 3,2 4 ,6 5,2 6,8 8 ,9 10

m Z 3 .2 4 ,6 5,1 6,8 9 10

X 1,25 1,75 2 2 .5 3 ,2 3 .3

- tá l 4 5 6 8 10 121

- '9 30 40 50 60 80 8 0

Normál hosszak, l=4, 5, 6, 8, 10, 12. 16, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60 mm

Szilárdsági csoportok: 4.8, 5.8, 8.8, A2-50, A2-70

Megnevezés: Hengeres fejű csavar ISO 1207-M 6x20-5.8

D—fejű egyenes hornyos csavarTermékosztály: A

MSZ EN ISO 1580

Megnevezés:D -fejű csavar ISO 1580-M 6x20-5.8

~ T ~ M3 M4 M5 M6 M8 M10

a 0,9 1.1 1,3 1.5 2 2,5

b 12 14 16 18 22 26

d k 6 8 10 12 16 20

k 1,8 2,4 3,0 3,6 4,8 6,0

Tf 1,2 1,6 2,0 2,5 3,2 4,0

n 0,8 1,0 1,2 1,6 2,0 2,5

t 0,7 1 1,2 1,4 1,9 ■ 2 ,4

X 1,25 1,75 2 2,5 3 ,2 3,3

-tál 3 4 6 8 8 10I ,

-ig 30 40 50 60 70 70

Normál hosszak, l=3, 25, 30, 35,

Szilárdsági csoportok:

4, 5, 6, 8, 10, 40, 45, 50, 55, 4.8, 5.8, 8.8,

12, 16, 20, 60, 70 mm

Süllyesztett fejű egyenes hornyos csavar Lencsefejü egyenes hornyos csavar

Termékosztóly: A


d M3 M4 M5 M6 M8 M10a 1 1,4 1,6 2 2,5 3b 25 38 38 38 3 8 38

d k 5 ,5 8 ,4 9 ,3 11,3 15,8 18,3

f 0 ,7 1 1,2 1,4 2 2 .3k 1,65 2,7 2,7 3,3 4 ,65 5

n 0 ,8 1.2 1,2 1,6 2 2 ,5r 0 ,8 1 1,3 1,5 2 2,5

S R 8 ,5 9 ,5 11 12 16,5 19,5t 0 ,6 1 1,1 1.2 1,8 2X 1,25 1,75 2 2 ,5 3,2 3 ,3

4 5 6 8 10 12- ,g 30 40 50 50 55 60

Normál hosszak: l=4, 5, 6, 8, 10, 12, 16, 20 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60 mm

Szilárdsági csoportok: 4.8, 5.8, 8.8

Termékosztály: A


d M3 M4 M5 M6 M8 M10a 1 1,4 1.6 2 2 ,5 3

b 25 38 38 38 38 38

d k 5,5 8 ,4 9 ,3 11,3 15,8 18,3

f 0 .7 1 1,2 1,4 2 2 ,3k 1,65 2,7 2 ,7 3 ,3 4 ,65 5

m H3 ,4 5 ,2 5.4 7,9 9 ,6 10,4

m z 3,1 5 5,3 7,1 9 ,5 10,3

r 0 ,8 1 1,3 1,5 2 2 .5

SR 6 9 ,5 9 ,5 12 16,5 19,5X 1,25 1,75 2 2,5 3 ,2 3 ,3

4 5 6 8 10 12I

- ig 30 40 50 60 60 60

Normál hosszak, l=4, 5, 6, 8, 10, 12, 16, 20 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60 mm

Szilárdsági csoport: 4.8

Süllyesztékek méretei

Hengeres fejű csavarok sűllyesztékének méretei

Menet mérete d M3 M4 M5 M6 M8 M10

Átmenő a finom 3,2 4,3 5,3 6,4 8,4 10,5furat h közép 3,4 4,5 5,5 6,6 9 11

A 6 8 10 11 15 18Süllyesztek ti 2,4 3,2 4 4,7 6 7

*2 3,3 4,5 5,5 6,5 8 9,5

Egyenes hornyos és kereszthornyos csavarok

Menet mérete d M3 M4 M5 M6 M8 M10

3,4 4,5 5,5 6.6 9 11fm) kivitel d2 H13 6,5 8,6 10,4 12,4 16,4 20,4

t2 1,6 2,1 2,5 2,9 3,7 4,73.2 4,3 5.3 6,4 8,4 10,5

(f) kivitel d? H12 6 8 10 11,5 15 19

t2 1,7 2,2 2,6 3 4 5

dM8 M10 M12 M14 M16 M20 M24 M30

- - - - - M20x1,5 M24x2 M30x2

d i k6 9 11 13 15 17 21 25 32k 5,5 7 8 9 10 13 15 19s 13 17 19 22 24 30 36 46X 3,6 3,9 4,2 4,5 4,5 5,2 5,8 6,5

"5 I s50 14,5 17,5 20,5 22 25 28,5 - -

| b 50<ls150 16,5 19,5 22,5 24 27 30,5 36,5 43a 1 >150 21,5 24,5 27,5 29 32 35,5 41,5 488 , -tó i 25 30 32 35 38 45 56 65

x - '9 80 100 120 120 150 150 150 200Is50 11,5 13,5 15,5 17 19 22,5 26,5 -

c b 50<ls150 13,5 15,5 17,5 19 21 24,5 28,5 34E I >150 18,5 20,5 22,5 24 26 29,5 33,5 39

1 | 1 ‘ tó' 25 28 30 32 35 40 45 55:o i“ ________ Z 3 ___ 80 100 120 120 150 150 150 200

Normól hosszok: 1=25, 28, 30, 32, 35, 38, 40, 42, 45, 48, 50... 150 mm-ig 5 mm-es, 150 mm fölött 10 mm-es lépcsőzéssel

Megnevezések: Hotlopfejü illesztőcsovor rövid menettel MSZ 2457 M12x60-8.8Hatlapfejü illesztőcsovor hosszú menettel MSZ 2460 M24x2x120-8.8

Hatlapfejü kúpos peremes csavarok. Könnyű sorozat MSZ EN 1662Hatlapfejü kúpos peremes csavarok. Nehéz sorozat MSZ EN 1665Hatlapfejü kúpos peremes csavar finom métermenettel (rövid) MSZ EN 14219

d c b a r Könnyű sorozat Nehéz sorozat I

m in l<125 125<l£ 200 m in m in dc k s de k S - t ó i - i g

M5 — 1 16 — — 0,2 11,4 5,6 7 11,8 5,8 8 2 5 -5 0M6 — u 18 — — 0,25 13,6 6,9 8 14,2 6,6 10 3 0 -6 0M8 M8x1 1,2 22 28 3 0,4 17 8,5 10 18 8,1 13 3 0 -8 0

M10 M10x1 1.5 26 32 3 0,4 20,8 9,7 13 22,3 10,4 16 3 5 -1 0 0M12 M12x1.25 1,8 30 36 4,5 0,6 24,7 12,1 16 26,6 11,8 18 40-120

(M14) (M 1 4 x 1 ,5 ) 2,1 34 40 4,5 0,6 28,6 12,9 18 30,5 13,7 21 45-140M 16 M16x1,5 2.4 38 44 4,5 0,6 32,8 15,2 21 35 15,4 24 50-160M20 — 3 46 52 — 0,8 — — — 27,-7 18,9 30 6 5-200

Az I méretsora: 25,30,35,40,45,50,55,60.65,70,80,90,100,110,120,130,140,150,160,180,200 mm

Szemes csavorok. Termékosztály: A.8.C Szilárdsági csoportok: 4.6, 5.6 MSZ 2479, DIN 444

dS

A és 8 C d, d2 l<12S

b125<IÓ200 0200

r I-tői -ig

M5 6 8 5 12 16 — — 2,5 3 0 -8 0M6 7 9 6 14 18 — — 4,0 3 5 -9 0M8 9 11 8 18 22 28 — 4,0 4 0-140

M10 12 14 10 20 26 32 — 4,0 4 5-150

M12 14 17 12 25 30 36 49 6,0 5 5-260M16 17 19 16 32 38 44 57 6,0 7 0-260M20 22 24 18 40 46 52 65 6,0 100-260M24 25 28 22 45 54 60 73 10 100-260

Az I névleges hosszok: 30-80 között 5 mm-es, 80-160 között 10 mm-es, 160-260 mm között 20mm-es lépcsőzéssel. Megnevezés: Szemes csavar MSZ 2479-M12x55-4.6-B

Hatlapfejü csavarok. Szemes csavarok

Ászokcsavarok. Hem

yócsavarok

d dg gm in

rmin

V

m axx-' ’

m ox I&I20b

120< l<200 I £200 1d

bm

1,25d 2dI (bm=

- t ő i

1,25d)

- i gm — — — 1,0 1,75 14 — — — — 8 2 0 50M5 3,3 2 ,0 0 ,4 1 , 2 2 ,0 16 — — 5 6,5 10 2 5 60M6 4 ,2 2,1 0 ,5 1,5 2 ,5 18 — — 6 7 ,5 12 2 5 60M8 6 2,7 0 ,6 1,9 3 ,2 22 — — 8 10 16 3 0 80

M10 7 ,7 3 ,2 0 ,7 5 2,3 3 ,8 26 — — 10 12 2 0 3 5 100

M12 9 ,4 3,9 0,9 2,6 4 ,3 3 0 36 — 12 15 2 4 4 0 120

(M l 4) 11 4 ,5 1 3 5 3 4 40 — 14 18 2 8 4 5 140

M16 13 4 ,5 1 3 ,8 5 38 44 57 16 20 3 2 5 0 160

M20 16,4 5 ,6 1,25 3,8 6,3 46 52 65 2 0 2 5 4 0 6 0 20 0

Az 1 méretsora: 20,25,30,35,40,45,50.55.60,65,70,75.80.90.100,110.120,130,140.150,160,170,180,190,_200

Becsavarási hosszok, b m •

acél Rm>600 N/mm2 1 d szürkeöntvény 1,25d oluminiumötvözetek 2d

acél Rm< 400 N/mm2 1,25d rézötvözetek 1,25d műanyoqok 2d

d C n tmax

Snévl

t, d 2h16

d 3h14

Z d 4h14

lt-töl -ig

>2-töl -ig -töl -ig

I*-töl -ig

M3 0,5 0,4 1,05 1,5 1,2 0 2 1,5 1,4 3-16 4-16 5-16 3-16M4 0,5 0,6 1,42 2 2,5 0 2,5 2 2 4-20 6-20 6-20 4-20M5 1,0 0,8 1,63 2,5 3,0 0 3,5 2,5 2,5 5- 25 8-25 8-25 5-25M6 1,0 1,0 2 3 3,5 1,5 4 3 3 6-30 8-30 8-30 6-30M8 1,4 1,2 2,5 4 5,0 2,0 5,5 4 5 8-40 10-40 10-40 8-40M10 1,6 1.6 3 5 6,0 2,5 7 5 6 10-50 12-50 12-50 10-50M12 1,6 2,0 3,6 6 8,0 3,0 8,5 6 8 12-60 14-50 14-60 12-60

1

b,

d

li

1.2

bi

5d

li

2d

b,

l

1,

Átmentd

finom

ü furat

'középM4 — — — — 10 16 4,3 4,5M5 6 12 8 14 12 18 5,3 5,5M6 7 14 9 16 14 21 6,4 6,6M8 9 16 11,5 19 18 25 8,4 9M10 12 20 14 22 22 30 10,5 11M12 14 23 17 26 26 35 13 13,5

(M14) 16 26 20 30 30 40 15 15,5M16 18 28 22 32 34 44 17 17,5M20 22 33 27 38 42 53 21 22

HatlapfejüHatlapfejü

finom métermenetű zárőcsavar csömenetü zárőcsavar Termékosztály: B

Szilárdsági csoportok: 4.6, 4.8

MSZ 2458 MSZ 2485

dI Azonos méretek Métermenet Csőmenetmétermenet csőmenet kt k 2 I S 0 / S dwM10x1,25 G1/.8 5 7 10 16 15 18 16Ml 2x1,25 G1/4 6 8 10 18 17 21 18M16x1,5 G3/8 8 10 12 24 22 27 22M20x1,5 G1/2 9 13 12 30 27 30 26

M24x2 G5/8 11 15 16 36 32 36 32M27x2 G3/4 13 17 16 41 37 41 36M30x2 G7/8 15 19 16 46 42 46 41M33x2 G1 17 21 20 50 46 50 46

Megnevezés: Hotlopfejü finom métermenetű zárácsovor MSZ 2458—IM24x2-PN-4.6

d Azonos méretek Métermenet Csőmenetmétermenet csőmenet k 1 k 2 I S dw S d wM10x 1,25 G1/8 5 7 10 16 15 18 16M12x 1,25 G1/4 6 8 10 18 17 21 18M16x1,5 G3/8 8 10 12 24 22 27 22M20x1,5 G1/2 9 13 12 30 27 30 26

M24x2 G5/8 11 15 16 36 32 36 32M27x2 G3/4 13 17 16 41 37 41 36M30x2 G7/8 15 19 16 46 42 46 41M33x2 G1 17 21 20 50 46 50 46

Megnevezés: Hotlopfejü finom métermenetű zórócsovar MSZ 2485-M24x2-P-4.6

Hatlapfejü finom métermenetű peremes zárőcsavar Hatlapfejü csömenetü peremes zárőcsavar

DIN 910 DIN 906

Termékosztőly: B Szilárdsági csoportok: 4.6, 4.8

Megnevezés:Hotlopfejü finom métermenetű peremes zárőcsavar DIN 910-M24x1,5-PM-4.6

DIN 908

d d 2 c I s t m in

Ml 0x1 14 3 8 5 5

M12x1,5 17 3 12 6 7

M14x1,5 19 3 12 6 7

M16x1,5 21 3 12 8 7,5

M18x1,5 23 4 12 8 7,5

M20x1,5 25 4 14 10 7,5

M22x1,5 27 4 14 10 7,5

M24x1,5 29 4 14 12 7,5

M30x1,5 36 4 16 17 9

d Azonos méretek Métermenet Csőmenetd d , d 2 d j 1 m h g k , k 2 r 1 r 2 a

F , kN

métermenet csőmenet C I S CU S dw os=0° a=45°

Ml 0x1 G 1 / 8 3 6 8 10 14 10 14 M8 3 6 20 20 13,0 6 36 2,5 6,0 8 10 4 2 3 ,5 1,4 0 ,9 0M 12x1,5 3 6 12 13 17 M10 45 25 25 17,0 8 45 3,0 7,7 10 12 4 2 4 ,5 2.3 1,70M14x1,5 G 1 / 4 3 6 12 13 19 13 18 M12 54 30 30 20,5 10 53 3,5 9,4 12 14 6 2 5 3 ,4 2 ,4 0M16x1,5 G 3 /8 3 6 12 17 21 17 22 M16 63 35 35 2 7 ,0 12 62 4,0 13,0 14 16 6 2 5 7,0 5 ,0 0M18x1,5 4 8 12 17 2 3 M20 72 40 40 3 0 ,0 14 71 5 ,0 16,4 16 19 8 3 7 12,0 8 ,3 0M 20x1,5 • G 1 /2 4 8 14 19 2 5 19 26 M24 90 50 50 3 6 ,0 18 90 6,0 19,6 2 0 2 4 12 3 8 18,0 12,70M 24x1,5 • • G 5 /8 4 9 14 22 29 19 28 M30 108 60 65 4 5 ,0 22 109 7 ,0 2 5 ,0 2 4 28 15 3 10 3 6,0 2 6 ,0 0M26x1,5 G 3 / 4 4 10 16 24 31 2 4 32 M36 126 7 0 75 5 4 ,0 26 128 8,0 3 0 ,3 2 8 32 18 3 10 5 1,0 3 7 ,0 0M30x1,5 G 7 / 8 4 10 16 24 3 6 2 4 3 6 M42 144 8 0 85 63,0 3 0 147 9,0 3 5 ,6 32 38 20 4 12 70,0 5 0 ,0 0M36x1,5 G1 5 11 16 27 4 2 27 39 M48 166 9 0 100 68,0 3 5 168 10,0 4 1 ,0 3 8 46 22 5 13 86,0 6 1 ,0 0

Anyag: 015 EMegnevezés: Gyűrűs csavar DIN 580-M20

Zárócsavarok. Gyűrűs csavarok

Kapupóntcsavar DIN 603

d M5 M6 M8 M10 M12 M16 M20

dk 13 16 20 24 30 38 46f 3,5 4 5 6 8 12 15k 3 3,5 4,5 5 6,5 8,5 10,5SR 10,7 12,6 16 19,2 24,1 29,3 33,9R 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1V 5 6 8 10 12 16 20b 16 18 22 26 30 38 46

i tói 16 16 20 20 30 50 60ig 80 150 150 200 200 200 200

Normál hosszok: 1=16, 20 stb.,mint o többi csavarnál. Szilárdsági osztály: 3.6 vagy 4.6___________________

DIN 186 (MSZ 2327)

d M6 M8 M10 M12 M16 M20 M24

a 10 13 16 19 25 31 37k 4,5 5,5 7 8 10,5 13 15n 6 8 10 12 16 20 24m 16 18 21 26 30 36 43R 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1,6b 18 22 26 30 38 46 54

i tói 45 45 50 55 70 80 110ig 60 80 100 120 160 200 200

Normál hosszak: 1=30, 40, 50, 60, 70, 80, 90, 100, 120, 140, 160, 180, 200mm

Szilárdsági osztály: 3.6 vogy 4.6

DIN 478, 479, 480

d. M5 M6 M8 M10 M12 M16 M20 M24

k 5 6 8 10 12 16 20 22

c 2 2 3 3 4 4 5 - 6

s 5 6 8 10 13 17 22 24

e 6.5 8 10 13 17 22 28 32

DIN d2 9,5 10,5 13,5 16,5 20,5 25 31 36

478 b 16 18 22 26 30 38 46 54

DIN d, 3,5 4 5.5 7 8,5 12 16 18

479 z 1,2 1,5 1,8 2 2.5 3 4 5

d2 _ - H5,5 7 8,5 12 15 18DIN

7 , 1 1 1.25 1,75 2 2,5480

z 2 - 2,5 3 3,5 4.5 4.5 5,5

l-tól 10 10 16 20 25 40 60 60-ig 30 40 45 60 60 80 120 140

Hosszok: 1=10, 12, 16, 20, 25 és 80 mm között 5 mm-es lépcsőkben, felette 10 mm-enként

Megnevezés: Négylapfejü csavar DIN 479-M 8x25-8.8

Domború fejű kereszthomyos lemezcsavar MSZ EN ISO 7049

Névleges méret d

ST2.2 ST2.9 ST3,5 ST4.2 ST4,8 ST5,5 ST6,3

I tóiig

4.516

6,519

9,525

9,532

9,538

1338

1338

dkk

41,6

5,62,4

72,6

83,1

9,53,7

114

135,6

Kereszthoronynagysőgjeie

0(m=1,9) (m i) (m=3,9)

2(m=4,4) (m=4,9) (m=6,4) (m=6,9)

y 2 2,6 3,2 3,7 4,3 5 6Névleges

hossz 4,5; 6,5; 9,5; 13; 16; 19; 22; 15; 32; 38 mm

C alak: kúpos végű F alak: lapos végű

Süllyesztett fejű kereszthomyos lemezcsavor Lencsefejű kereszthomyos lemezcsavar


Névleges méret d

ST2,2 ST2.9 ST3,5 ST4.2 ST4,8 ST5,5 ST6,3

I tói 4,5 6,5 9,5 9,5 9,5 13 13i g 16 19 25 32 38 38 38d k 3,8 5.5 7,3 8.4 9,3 10,3 11,3k 1 ,1 1,7 2,4 2,5 2,8 3 3,2f 0,7 0,9 1 . 2 1 . 4 1,5 1,7 2

Kereszthorony , 0 , , 1 , 2nagysógjele (m=1,9) ( M (m=3,9) (m=4,4) (m=4,9) (m=6,4)‘ (m=6,9)

y 2 2,6 3,2 3,7 4,3 5 6Névleges

hossz 4,5; 6,5; 9.5; 13; 16; 19; 22; 15; 32; 38 mm

C alak: kúpos végű F alak: lapos végű

DIN 7504

Névleges méret d

ST2.9 ST3,5 ST4.2 ST4,8 ST5,5 ST6.3

dp 2,3 2,8 3,6 4,1 4,8 5,8i tói

ig9,519

9,525

1338

1650

1950

1950

s tóiig

0,71,9

0,72,3

1,83

1,8 M . 0

4 C

O 26

Névlegeshossz 9,5; 13; 16; 19; 22; 25; 32; 38; 45; 50 mm

N alakDomború fejű, többi mérete ISO 7049 szerint. (DIN 7981)

P alakSüllyesztett fejű, többi mérete ISO 7050 szerint.

(DIN 7982)

Q alakLencsefejü, többi mérete ISO 7051 szerint.

(DIN 7983)

Kapupánt-, kalapácsfejű és négylapfejü csavarok. Lemezcsavarok

d d s d„ d* c 1. típus 2. típusnormál finom menet mox max min max m max m max

M3 — 5,5 3,45 4,6 0,4 2,4 —M4 — 7,0 4,6 5,9 0,4 3,2 —

M5 — 8,0 5,75 6,9 0,5 4,7 5,1M6 — 10,0 6,75 8,9 0,5 5.2 5,7M8 M8x1 13,0 8,75 11,6 0,6 6,8 7,5

M10 M10x1 16,0 10,8 14,6 0,6 8,4 9,3M12 M12x1,5 18,0 13,0 16,6 0,6 10,8 12,0

(M14) (Ml 4x1,5) 21,0 15,1 19,6 0,6 12,8 14,1M16 M16x1,5 24,0 17,3 22,5 0,8 14,8 16,4M20 M20x1,5 30,0 21,6 27,7 0,8 18,0 20,3

Megnevezések:HátidpG csavaranya ISO 4032-M12-8 Hatlapű, finom métermenetü csavaranya

ISO 8673-M 16x1.5-8

Megnevezések:Hatlopú csovaronya ISO 4033-M12-8 Hatlapű, finom métermenetű csavaranya

ISO 8674-M16x1.5-12-8

dnévl.

smox

mmox

d wmin

M5 8 ,0 5 .6 6 ,7

M6 10,0 6,4 8,7

M8 13,0 7,9 11,5

M10 16,0 9 ,5 14,5

M12 18,0 12,2 16,5— — — _

M16 2 4 ,0 15,9 2 2 ,0

M20 3 0 ,0 19 2 7 ,7

M24 3 6 ,0 2 2 ,3 3 3 ,3

Megnevezés:Hatlopú csavaranya ISO 4034-M12-5

d d S da dw c alacsony magasnormál finom menet mox mox min mox m max m max

M3 — 5,5 3,45 4,6 0,4 1.8 3,6M4 — 7,0 4,6 5,9 0,4 2,2 4,8M5 — 8,0 5,75 6,9 0,5 2,7 6M6 — 10,0 6,75 8,9 0,5 3,2 7,2M8 M8x1 13,0 8,75 11,6 0,6 4 9,6

M10 M10x1 16,0 10,8 14,6 0,6 5 12M12 M12x1,5 18,0 13,0 16,6 0,6 6 14

(M14) (M14x1,5) 21,0 15,1 19,6 0,6 7 17M16 M16x1,5 24,0 17,3 22,5 0,8 8 19M20 M20x1,5 30,0 21,6 27,7 0,8 10 24

MSZ 12225

Termékosztélyok: A: d í M16 Szilárdsági csoportok:B: d > Ml 6 5, 8, 10, 12

d d S d0 dw mnormál finom menet mox max min mox

M5 — 8,0 5,75 6,9 4,7M6 — 10,0 6,75 8,9 5,2M8 M8x1 13,0 8,75 11,6 6,8M10 M10x1 16,0 10,8 14,6 8,4M12 M12x1,5 18,0 13,0 16,6 10,8

(M14) (M14x1,5) 21,0 15,1 19,6 12,8M16 Ml 6x1,5 24,0 17,3 22,5 14,8M20 M20x1,5 30,0 21,5 27,7 18,0M24 M24x2 36,0 25,9 33,2 21,5

Megnevezés: Hatlapű, torzított menetű, önbiztosítő csavoronyo MSZ 1 2 2 2 5 -M 1 2 -B -5

MSZ EN ISO 7719 (szilárdsági csoport: 6, 8, 10;)MSZ EN ISO 10512 (szilárdsági csoport: 8, 10, 12;)MSZ EN ISO 10513 (szilárdsági csoport: 8, 10. 12;)

dnormál

dfinom menet

smox

h ,max

m,min

h 2max

m2min

M5 — 8,0 5,3 4,7 6,8 4,4M6 — 10,0 5,9 5,2 8,0 4,9M8 M8x1 13,0 7,1 6,8 9,5 6,44

M10 M10x1 16,0 9,0 8,4 11,9 8,04M12 M12x1,5 18,0 11,6 10,8 14,9 10,37

(M14) (M 14x1,5) 21,0 13,2 12,8 17,0 12,1M16 Ml 6x1,5 24,0 15,2 14,8 19,1 14,1M20 M20x1,5 30,0 19,0 18,0 22,8 16,9M24 M24x2 36,0 23,0 21,5 27,1 20,2

d # dw —mint o normál (A és B) Megnevezések: Hatlopú csavaranya ISO

Hatlapű csavoronyo ISO

hatlopú onyáknöl 10513—M 12x1.5—8 7040-M12-8

Hatlapú csavaranyák

Megnevezések:Hatlapű alacsony csovaronya ISO 4035-M 12-05Hatlopú alacsony finom métermenetű csavaranya ISO 8675-M 16x1,5-05Hotlopú magas csavaranya MSZ 2262-M 16-6Hatlapú magas finom métermenetü csavaranya MSZ 2259-M 16x1,5-8

Megnevezés: Hl. koronős csavaranya MSZ 2264-M10-5Hl. alacsony koronás csavaranya MSZ 2265-M10-5

Anyaga:acél

CuAl

d névl 1.6 2 2 ,5 3 ,2 4 5 6 ,3 Hd, 1 ,3 5 1 ,7 5 2 ,2 2 ,8 3 ,6 4 ,5 5,8 7,40 2 ,5 2 ,5 2 ,5 3 ,2 4 4 4 4

b 3 .2 4 5 6 ,4 8 10 17,1 1(1

c 2 ,6 3,4 4 ,3 5,6 6 8 ,6 i i,; 14

Hatlapű zárt csavaranyák Termékosztóiy: B DIN 917 * MSZ 2268Szilárdsági csoportok: 6, (8)

dnormál

S m d„min

tm ax

S R dfinommenet

M4 7 5,5 6,3 4,64 8M5 8 7,0 7,2 5,44 10 -

M6 10 9,0 9.1 7,29 12 -

M8 13 12,0 11,9 9,79 15 M8x1M10 16 14,0 14,8 11,35 20 M 10x1,5M12 18 16,0 16,7 13,85 25 M12x1,5

(M14) 21 18.0 19,4 15,35 28 (Ml 4x1,5)M16 24 20,0 22,0 17,35 30 M 16x1,5M20 30 25,0 27,7 21,42 35 M2Qx1,5M24 36 30,0 33,2 24,42 40 M24x2

Megnevezés:Hotlopú zárt csavaranya MSZ 2268-M12-6-B

Megjegyzés: Rövid menetkifutás (x), ha dá M10, rövid beszúrás (g2), ha d í M12; MSZ 224 szerint

Hatlapű magas zárt csavaranyoTermékosztályok: A: d í Ml 6

B: d > M16Szilárdsági csoport: 6

MSZ 2279 Hatlapű magas zárt csavaranya finom métermenettel 1 MSZ 2293

Termékosztóiy: B Szilárdsági csoport: 5

Megjegyzés: Rövid menetkifutős (x), ha d á M10, rövid beszúrás (g2), ha d 1 M12; MSZ 224 szerint

dnormál

S m mimox

dwmin

tmox

S R dfinommenet

S m m. dwmin

t SR

M5 8 10 4,0 6,8 7,79 3,75 - - - - - - -M6 10 12 5,0 8,3 8,29 4,75 - ~ - - - - -

M8 13 15 6,5 11,3 11,35 6,25 M8x1 13 15 6,5 11,3 11 6,25M10 16 18 8.0 14,3 13,35 7,50 M10x1,25 17 18 8,0 14,3 13 8,00M12 18 22 10,0 16,2 16,35 8,50 M12x1,25 19 22 10,0 16,2 16 9,00

(M14) 21 25 11,0 19,2 18,35 10,00 (M14x1,5) 22 25 11,0 19,2 18 10,5M16 24 28 13,0 22,2 21,42 11,50 Ml 6x1,5 24 28 13,0 22,2 21 11,5M20 30 34 16,0 28,2 26,42 14,00 M20x1,5 30 34 16,0 28,2 25 14,0M24 36 42 19,0 33,2 31,50 17,00 M24x2 36 42 19,0 33,2 31 17,0

Megnevezés: Hatlapű magas zőrt csavaranya Megnevezés: Hatlapű magas zárt csavaranya finomMSZ 2279-M12x1.2 5 -B -6 métermenettel MSZ 2293-M 12x1,5-6-5

Hatlapú koronás csavaranyák. H

atlapű zárt csavaranyák

normáld

finommenetS

mind „

max.n r nor

m ,mái

Wialqcím2

sonyw2

Sasszegdxl

M5 - 8 6,8 5,75 - 1,4 1,2 6 4 - -

M6 - 10 8,8 6,75 - 2,0 1,6 7,5 5 5 2,5 1,6x14

M8 M8x1 13 11,9 8,75 - 2,5 2,0 9,5 6,5 6,5 3,5 2x16

M10 M10x1,25 16 14,8 10,8 - 2,8 2,5 12 8 8 4 1 2,5x20

M12 M12x1,25 18 16,7 13,0 16 3,5 3,2 15 10 10 5 3,2x22

(M14) (M 14x1,5) 21 19,1 15,1 18 3,5 3,2 16 11 11 6 3,2x24

M16 M16x1,5 24 22,0 17,3 22 4,5 4,0 19 13 13 7 4x28

M20 M20x1,5 30 27,7 21,6 28 4,5 4,0 22 16 16 10 4x36

M24 M24x2 36 33,2 25,9 34 5,5 5,0 27 19 19 11 5x40

M30 M30x2 46 42,7 32,4 42 7,0 6,3 33 24 24 15 6,3x56

M36 M36x3 55 51,1 38,9. 50 7,0 6,3 38 29 29 20 6,3x71

M42 M42x3 65 65,4 38,9 58 9,0 6,3 46 34 33 22 8x80

M48 M48x3 75 70,1 38,9 •65 9,0 6,3 50 38 36 24 8x80

Hatlapű kűpos peremes csavaranyák MSZ EN 1661Hatlapú kúpos, nemfémbetétes, peremes önbiztosítő csavaranyák ^ s z EN 1663Hatlapű, teljesen fémből készült, kúpos peremes csavaranyák MgZ EN 1664Hatlapú, finomm, nemfémbetétes, kúpos peremes önbiztosítő csavaranyák ^$2 EN 1666Hatlapú, finomm, fémből készült, kúpos peremes önbiztosítő csavaranyák MSZ EN 1667

d d dfl d c C r s m h,normól finom menet mox max min max max max min mox

M5 — 5,75 11,8 1 0,3 8,0 5,0 4,7 7,10M6 — 6,75 14,2 1,1 0,36 10,0 6,0 5,7 9,10M8 M8x1 8,75 17,9 1,2 0,48 13,0 8,0 7,6 11,1M10 MIOxI 10,8 21,8 1,5 0,6 16,0 10,0 9,6 13,5M12 M12x1,5 13,0 26 1,8 0,72 18,0 12,0 11,6 16,1

(M14) (M14x1,5) 15,1 29,9 2,1 • 0,88 21,0 14,0 13,3 18,2M16 M16x1,5 17,3 34,5 2,4 0,96 24,0 16,0 15,3 20,3M20 M20x1,5 21,6 42,8 3 1,2 30,0 20,0 18,7 24,8

Megnevezések: Hatlapú csavaranya EN 1661 —Ml 2—8; Hatlapú csavaranya EN 1666-M 12x1,5—8

Hatlapú, peremes, zárt csavaranyák MSZ 2268Termékosztóly: B

Szilárdsági csoport: 6

Megjegyzés:Rövid menetkifutás (x), ha d 1 M10 Rövid beszúrás (g2), ha d i M12; MSZ 224 szerint

Megnevezés:Hl. peremes, zárt anya-MSZ 2268-M12x1.25-6

d=> M12d s m mi

maxde

moxc

maxt

maxSR d

finom

M6 10 13,5 5,0 12 1,5 9,79 4,75M8 13 17,0 6,5 15 2,0 13,35 6,25 M8x1M10 16 20,0 8,0 18 2,0 15,35 8,00 M10x1,25M12 18 25,0 10,0 21 3,0 19,42 9,00 M12x1,25

(M14) 21 29,0 11,0 24 4,0 22,35 10,50 (M 14x1,5)M16 24 32,0 13,0 28 4,0 25,42 11,50 M16x1,5M20 30 39,0 16,0 34 5,0 31,42 14,00 M20x2M24 36 47,0 19,0 41 5,0 36,50 17,00 M24x2

Hornyos kerek anya DIN 1804

Kivitel: h-edzetlen és csiszolation k-edzett és síkbacsiszolt

d di d2 h

M8x1 20 15 5M10x1 25 19 6M12x1,5 28 23 6

W16x1,5 32 27 7

M20x1,5 36 30 8

M24x1,5 42 36 9

M30x1,5 50 43 10

M35x1,5 55 48 11

M40x1,5 62 54 12

M45x1,5 68 60 12

M50x1,5 75 67 13

0,5

b t

4 1,5

5 2

6

7 3

8 3,5

Megnevezés: Hornyos kerek onya DIN 1804-M45x1,5-h

Szárnyas anya MSZ 2183

d M4 M5 M6 M8 M10 M12 M16

d, 10 10 12 16 20 23 28

d2 7 8 10 12 16 19 22

e 21 25 32 40 50 64 72

h 10 12 16 20 25 32 36

m 5 6 8 10 12 14 16

b, 1,5 2 2,5 3 4 5 6

b2 2 2,5 3 4 5 6 7

rí 3 4 5 6 8 10 11

T2 1 1 1 1 1 1 1.2

r3 0,5 0,5 1 1 1.2 1.2 1,6

u 2 2,5 3 4 5 6 7

Megnevezés: Szárnyas onya MSZ 2183-M 10-5

Rovátkolt anya Alacsony rovátkolt anya

MSZ 2280 MSZ 2281

d M3 M4 M5 M6 M8 M10

0 12 16 20 24 30 36

d, 6 8 10 12 16 20

m 8 10 12 16 20 25

mi 3 4 5 6 8 10k 3 4 5 6 8 10

k, 2,5 3,5 4 5 6 8b 1.6 2 2,5 3 3,7 5

c 0,4 0,4 0,5 0,6 0,6 0,8

r 2 2,5 3 4 5 6

rí 0,5 0,5 1 1 2 2

Megnevezések: Rovátkolt anya MSZ 2280-M 6-5: Alacsony rovátkolt onyo MSZ 2281-M6-5

Hatlapú kúpos, peremes és önbiztosító csavaranyák. Hornyos, szárnyas és rovátkolt anyák

Lapos alátét, áltlőnos metrikus csavarokhoz, csavaranyákhoz

Termékosztályok: A és C

MSZ EN ISO 887

I d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20 24A d, 3,2 4,3 5,3 6,4 8,4 10,5 13 15 17 21 25C d, 3,4 4,5 5,5 6,6 9 11 13,5 15,5 17,5 22 26

d? 7 9 10 12 16 20 24 28 30 37 44h 0,5 0,8 1 1,6 1,6 2 2,5 2,5 3 3 4

Anyag: acélA termékosztály: HV= 100, 200 vagy 300 C termékosztály: legalább HV= 100

Megnevezés: Lapos alátét ISO 887-A12-200 HV

Lapos alátét, csavarokhoz, csavaranyákhoz

HV£ 300 esetén letöréssel

MSZ EN ISO 4 7 5 9 -3

Termékosztőlyok: A és C

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20

d, 3,2 4,3 5,3 6,4 8,4 10,5 13 15 17 21

d2 7 9 10 12 16 20 24 28 30 37h 0,5 0,8 1 1,6 1,6 2 2,5 2,5 3 3e 0,25 0,4 0,5 0,8 0,8 1 1,25 1,25 1.5 1,5

HV= 100, 200 vagy 300 Megnevezés: Lapos alátét ISO 4759-3-12-100 HV

Lapos alátét, normál sorozat MSZ EN ISO 7089

Termékosztály: A

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20

di 3,2 4.3 5,3 6,4 8,4 10,5 : 13 15 17 21

d2 7 9 10 12 16 20 24 28 30 37h 0,5 0,8 1 1,6 1,6 2 2,5 2,5 3 3

Anyag: acélA termékosztály: HV= 200 vagy 300

Megnevezés: Lapos alátét ISO 7089-8-200 HV

Felületi érdesség V = h<3 Ra1,6; 3<h<6 Ra3,2; 6<h Ro6,3; -

Lapos alátét, 45*-os ferde élű, normál sorozat

Termékosztály: A

MSZ EN ISO 7090

d 5 6 8 10 12 14 16 20 24 30

d, 5,3 6,4 8.4 10,5 13 15 17 21 25 31

d2_ 10 12 16 20 24 28 30 37 44 56h 1 1,6 1.6 2 2,5 2,5 3 3 4 4

A termékosztály: HV= 200 vagy 300

Megnevezés: Lopos alátét ISO 7090-8-200 HV

Felületi érdesség h<3 Ra1,6; 3<h<6 Ro3,2; 6<h Ro6,3;

Lapos alátét, normál sorozat MSZ EN ISO 7091

Termékosztóly: C

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20

d, 3,4 4,5 5,5 6,6 9 11 13,5 15,5 17,5 22d2 7 9 10 12 16 20 24 28 30 37h 0,5 0,8 1 1.6 1.6 2 2,5 2,5 3 3

Anyag: acélC termékosztály: legalább HV= 100

Megnevezés: Lapos alátét ISO 7091-8-100 HV

Lapos alátét, kis sorozat MSZ EN ISO 7092

Termékosztőly: A

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20

d. 3,2 4,3 5,3 6,4 8,4 10,5 13 15 17 21

d2 7 9 10 12 16 20 24 28 30 37

h 0,5 0,8 1 1,6 1,6 2 2,5 2,5 3 3

Anyag: acélA termékosztály: HV= 200 vagy 300

Megnevezés: Lopos olötét ISO 7092-8-200 HV Felületi érdesség V : h<3 Ro1,6; h>3 Ro3,2;

Lapos alátét, nagy sorozat MSZ EN ISO 7093-1

Termékosztály: A

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20

d, 3,2 4,3 5,3 6,4 8.4 10,5 13 15 17 21

d2 9 12 15 18 24 30 37 44 50 60h 0,8 1 1 1,6 2 2,5 3 3 3 4

Anyag: acélA termékosztóly: HV= 200 vagy 300

Megnevezés: Lapos alátét ISO 7093-1-8-200 HV Felületi érdesség V : h<3 Ra1,6; h>3 Ra3,2;

Lapos alátét, nagy sorozat MSZ EN ISO 709 3 -2

Termékosztály: C

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20

d, 3,4 4,5 5,5 6,6 9 11 13,5 15,5 17,5 22

d2 9 12 15 18 24 30 37 44 50 60h 0,8 1 1 1,6 2 2,5 3 3 3 4

Anyag: acélC termékosztály: legalább HV=

Megnevezés: Lapos alátét ISO 7093-2-8-100 HV

100

Lapos alátétek

Lapos alátét, extra nagy sorozat M SZ EN ISO 7 0 9 4Termékoszt&ly: C

d 5 6 8 10 12 14 16 20 24 30d, 5,5 6,6 9 11 13,5 15,5 17,5 22 26 33d2 18 22 28 34 44 50 56 72 85 105h 2 2 3 3 4 4 5 6 6 6

Megnevezés: Lapos olátét ISO 7094-8-100 HV

Alátét hengeresfejü csavarokhoz

HV 300 esetén letöréssel

ISO 8738

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20di 3,2 4,3 5,3 6,4 8.4 10,5 13 15 17 21

6 8 9 11 15 18 20 24 28 34h 0,5 0,5 1 1,6 1,6 1.6 2 2,5 2.5 3e 0.2 0,2 0,4 0,6 0,6 0,6 0,8 1 1 1,25

Megnevezés: Alétét ISO 8738-12-140HV

Tányérrugó alátét 8.8 és 10.9 szilárdsági osztályú csavarokhoz DIN 6796

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20

dt 3,2 4,3 5,3 6,4 8,4 10,5 13 15 17 21_ d a _ 7 9 11 14 18 23 29 35 39 45

h 0,85 1,3 1,55 2 2,6 3,2 3,95 4,65 5,25 6,4s 0,6 1 1,2 1,5 2 2,5 3 3,5 4 5

Megnevezés: Tény érrugó alótét DIN 6796-8-FSt

Rúgás alátét A alak B alak.

D IN 1 2 7

d 2 •3 4 5 6 8 10 12 14 16 20

d, 2,1 3,1 4,1 5,1 6,1 8,1 10,2 12,2 14,2 16,2 20,2d2 4,4 6,2 7,6 9,2 11,8 14,8 18,1 21,1 24,1 27,4 33,6s 0,5 0,8 0,9 1,2 1,6 2,0 2,2 2,5 3,0 3,5 4.0

Megnevezés: Rugós alótét DIN 127—A10—Fst

Rugós alátét (elsősorban hengeresfejű csavarokhoz ajánlott) DIN 7980

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20

dlmin 3,1 4,1 5,1 6,1 8,1 10,2 12,2 14,2 16,2 2 0 ,2

d2mqx . 5,6 7 ,0 8 ,8 9,9 12,7 16,0 18,0 21,1 2 4 ,4 3 0 ,6s 1 1,2 1,6 1,6 2 ,0 2 ,5 2 ,5 3 ,0 3 ,5 4 ,5

Megnevezés:Rugós alótét DIN 7980-10-Fst

Megnevezések:Fogazott alótét DIN 6 7 9 7 -A 6-Fst Legyezös alótét DIN 6 7 9 8 -V 6 -Fst

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20 24

d, 3,2 4,3 5,3 6,4 8,4 10,5 13 15 17 21 25d2 6,3 8 10 11 15 18 20,5 24 26 33 38d3 6,3 8 10,8 11,8 15,8 19 23 26,2 30,2 — —Sí 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 1 1,2 1,4 1.5s2 0,22 0,25 0,3 0,4 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6 — —

D I N 1 2 8 Orros biztosítólemez (elsősorban o hornyos kerek anyóhoz-DIN 1804 ajánlott) D IN 4 6 2

d 3 4 5 6 8 10 12 14 16 20

d, 3,1 4,1 5,1 6,1 8,1 10,2 12.2 14,2 16,2 20,2

d2 6,2 7,6 9.2 11,8 14,8 18,1 21,1 24,1 27,4 33,6h 1.3 1,4 1,7 2,2 2,75 3,15 3,85 4,3 5,1 5,9s 0,7 0,8 1 1,3 1,6 1,8 2,1 2,4 2,8 3,2

Megnevezés: Orros rugós alótét DIN 128—A12—Fst

d 8 10 12 16 20 24 30 35 40 45 50

di 20 25 28 32 36 42 50 55 62 68 75b 3 4 5 5 6 6 7 7 8 8 8s 0,8 0,8 0,8 1 1 1 1,2 1.2 1,2 1.2 1,2h 5,9 7,4 9,3 13,5 17,5 21,6 27,5 32,6 37,3 42,4 47,4

c 2,5 3 3 3 4 4 5 5 5 5 5

Megnevezés: Orros biztosítólemez DIN 462-30-St

Lapos, rugós, fogazott... alátétek

Hom

yos csapágyanya. Biztosítólemez. Lencsés és kagylós alátétek

Je l d d , d2 b e h Jel d , d2 d 3 f e i e 2 SlM

KMO M 10x0,75 18 13,5 4 3 2,0 M80 10 13,5 21 8,5 3 3 1 9

KM1 Ml 2x1 2? 17,0 4 3 2,0 MB1 12 17,0 25 10,5 3 3 1 11

KM2 Ml 5x1 25 21,0 5 4 2,0 MB2 15 21,0 28 13,5 4 4 1 11

KM3 M17x1 28 24,0 5 4 2,0 MB3 17 24,0 32 15,5 4 4 1 11

KM4 M20x1 32 26,0 6 4 2,0 MB4 20 26,0 36 18,5 4 4 1 11

KM5 M25x1,5 38 32,0 7 5 2,0 MB5 25 32,0 42 23,0 5 5 1,25 13

KM6 M30x1,5 45 38,0 7 5 2,0 MB6 30 38,0 49 27,5 5 5 1,25 13

KM7 M35x1,5 52 44,0 8 5 2,0 MB7 35 44,0 57 32,5 6 5 1,25 13

KMfi M40x1,5 58 50,0 9 6 2,5 MB8 40 50,0 62 37,5 6 6 1,25 13

KM9 M45x1,5 65 56,0 10 6 2,5 MB9 45 56,0 69 42,5 6 6 1,25 13

KM10 M50x1,5 70 61,0 11 6 2,5 MB10 50 61,0 74 47,5 6 6 1,25 13

KM11 M55x2 75 67,0 11 7 3,0 MB11 55 67,0 81 52,5 8 7 1,50 17

KM17 M60x2 80 73,0 11 7 3,0 MB12 60 73,0 86 57,5 8 7 1,50 17

KM13 M65x2 85 79,0 12 7 3,0 M813 65 79,0 92 62,5 8 7 1,50 17

KM14 M70x2 92 85,0 12 8 3,5 MB14 70 85,0 98 66,5 8 8 1,50 17KM 15 M75x2 96 90,0 13 8 3,5 MB15 75 90,0 104 71,5 8 8 1,50 17

KM16 M80x2 105 95,0 15 8 3,5 MB16 80 95,0 112 76,5 10 8 1,80 17KM17 M85x2 110 102,0 16 8 3,5 M817 85 102,0 119 81,5 10 8 1,80 17KM18 M90x2 120 108,0 16 10 4,0 MB18 90 108,0 126 86,5 10 10 1,80 17KM19 M95x2 125 113,0 17 10 4,0 MB19 95 113,0 133 91,5 10 10 1,80 17KM20 M100x2 130 120,0 18 10 4,0 MB20 100 120,0 142 96,5 12 10 1,80 17

Anyag: hajlítható océllemez Rm= 400-600 N/mm2

Megnevezés: Egynyelves biztosítólemez DIN 93-12 Kétnyelves biztosítólemez DIN 463-12

DIN 6319 (MSZ 2202) DIN 6319 (MSZ 2203)

d 4 5 6 8 10 12 16 2 0 24

b 5 6 7 8 10 12 15 18 20

d, 4,3 5,3 6,4 8,4 10,5 13 17 21 25

d2 14 17 19 22 26 30 36 42 50d3 9 10 12,5 17 21 24 30 37 44

li 14 16 18 20 22 28 32 36 42

l2 6,5 8 9 11 13 15 18 21 25s 0,38 0,5 0,5 0,75 0,75 1 1 1 1

dt H12 6 ,4 8 ,4 10,5 13 17 21

d2 7,1 9 ,6 12 14,2 19 2 3,2

d j 12 17 21 24 3 0 36

, D alak 12 17 21 24 3 0 36

4 G alak 17 24 30 36 4 4 50

d5 11 14,5 18,5 20 2 6 31

h, 0 ,7 0 .6 0,8 1,1 1,3 2

h2 2 ,3 3,2 4,2 4,6 5 ,3 6,3

D alak 2 ,8 3 ,5 4,2 5 . 6 ,2 7 ,5

h) G ólak 4 5 5 6 7 ' 8R 9 12 15 17 2 2

Rögzítögyürü tengelyhez MSZ 232, DIN 471 Rögzítögyürü furathoz MSZ 231, DIN 472

d, s a b d2 mH 12

n d3 di s a b d2 mH 12 n dj

5 0,6 2,5 U 4,7 0,7 0,3 13 — — — — — — — —

8 0,8 3,2 1,5 7,4 0,9 0,5 15 8 0,8 2,4 1,1 8,4 0,9 0,6 310 1 3,3 1,8 9,6 1.1 0,6 17 10 0,9 3,1 1,4 10,4 1,1 0,6 3,512 1 3,3 1,9 11,5 1,1 0,8 19 12 1 3,3 1,8 12,5 1,1 0,75 514 1 3,4 2,2 13,4 1,1 0,9 22 14 1 3,6 2 14,6 1,1 0,9 715 1 3,5 2,2 14,5 1,1 1,1 23 15 1 3,6 2 15,7 1,1 1,1 816 1 3,6 2,2 15,2 1,1 1,2 24 16 1 3,7 2 16,8 1,1 1,2 818 1,2 3,8 2,7 17 1,3 1,5 26 18 1 4 2,5 19 1,1 1,5 920 1,2 3,9 2,7 19 1,3 1,5 29 20 1 4 2,5 21 1,1 1,5 1122 1,2 4,1 2,7 21 1,3 1,5 31 22 1 4,1 2,5 23 1,1 1,5 1324 1,2 4,2 3 22,9 1,3 1,7 33 24 1,2 4,3 2,5 25,2 1,3 1,8 1425 1,2 4,3 3 23,9 1,3 1,7 34 25 1,2 4,4 3 26,2 1,3 1,8 1528 1,6 4,6 3 26,6 1,7 2,1 38 28 1,2 4,6 3 29,4 1,3 2,1 1830 1,6 4,8 3,5 28,6 1,7 2,1 40 30 1,2 4,7 3 31,4 1,3 2,1 2032 1,6 5 3,5 30,3 1,7 3,8 26 32 1,2 5.2 3,5 33,7 1,3 2,6 2135 1,6 5,4 4 33 1,7 3 28 35 1,6 5,2 3,5 37 1,7 3 2438 1,6 5,6 4,5 36 1,7 3 33 38 1,6 5,3 4 40 1,7 3 2740 1.6 5,8 4,5 37,5 1,7 3,8 34 40 1,6 5,7 4 42,5 1,7 3,8 2842 1,6 6,2 4,5 39,5 1,8 3,8 35 42 1,6 5,8 4 44,5 1,7 3,8 3045 1,6 6,3 4,8 42,5 1,7 3,8 37 45 1,6 5,9 4,5 47,5 1,7 3,8 3348 1,6 6,5 4,8 45,5 1,7 3,8 39 48 1,6 6,2 4,5 50,5 1,7 3,8 3550 2 6,7 5 47 2,15 4,5 41 50 2 6,5 4,5 53 2,15 4,5 3752 2 6,8 5 49 2,15 4,5 42 52 2 6,5 5 55 2,15 4,5 3955 2 7 5 52 2,15 4,5 44 55 2 6,5 5 58 2,15 4,5 4158 2 7,1 5,5 55 2,15 4,5 48 58 2 6,8 5 61 2,15 4,5 4460 2 7,2 5,5 57 2,15 4,5 49 60 2 6,8 5 63 2,15 4,5 4665 2,5 7,4 6,4 62 2,65 4,5 55 65 2.5 7 5,5 68 2,65 4,5 5070 2,5 7,8 6,4 67 2,65 4,5 60: 70 2,5 7,4 6 73 2,65 4,5 5575 2,5 7,9 7 72 2,65 4,5 62 75 2,5 7,8 6,5 78 2,65 4,5 6080 2,5 8,2 7,5 70,5 2,65 5,3 62 80 2,5 8 7 83,5 2,65 5,3 6285 3 8,4 8 81,5 3,15 5,3 67 85 3 8 7 88,5 3,15 5,3 6790 3 8,7 8 86,5 3,15 5,3 72 90 3 8,3 7,5 93,5 3,15 5,3 72

Megnevezés: Rögzítögyürü tengelyhez MSZ 231-50x2 Megnevezés: Rögzítögyürü furathoz MSZ 232-50x2

Rögzítötárcsák DIN 6799

d- t ó i - i g

d,h 1 1

d2 a s rméret

ntűrése

nmin.

1,4-2,0 1,2- 3,25 1 0,3 0,34 +0,04 0,62,0-2 ,5 1,5 4,25 1,3 0,4 0,44 0 0,82,5-3 ,0 1,9 4,8 1,6 0,5 0,54 1,03,0-4 ,0 2,3 6,3 1,9 0,6 0,64 1,04,0-5 ,0 3,2 7,3 2,7 0,6 0,64

+0,050

1,05,0-7 ,0 4,0 9,3 3,3 0,7 0,74 1,26,0-8,0 5,0 11,3 4,1 0,7 0,74 1,27,0-9 ,0 6,0 12,3 5,3 0,7 0,74 1,28,0-11,0 7,0 14,3 5,8 0,9 0,94 1,59,0-12,0 8,0 16,3 6,5 1,0 1,05 1,8

10,0-14,0 9,0 18,8 7,6 1,1 1,15 2,011,0-15,0 10,0 20,4 8,3 1,2 1,25

4-0 OR2,0

13,0-18,0 12,0 23,4 10,5 1,3 1,35T u ,u O

0 2,516,0-24,0 15,0 29,4 12,6 1,5 1,55 3,020,0-31,0 19,0 36,4 15,9 1,75 1,80 3,5

Megnevezés: Rögzítölárcsa DIN 6799-10

Bepattanó huzalgyürük

A alak

Anyog: rugóacélhuzal

DIN 7993

d d t d 2 R e l e 2

8 7,2 8,8 0,8 0,5 2 410 9,2 10,8 0,8 0,5 2 412 11,0 13,0 1,0 0,6 3 614 13,0 15,0 1,0 0,6 3 616 14,4 17,6 1,6 0,9 3 818 16,4 19,6 1,6 0,9 3 820 18,0 22,0 2,0 1,1 3 1022 20,0 24,0 2,0 1,1 3 1024 22,0 26,0 2,0 1,1 3 1025 23,0 27,0 2,0 1,1 3 1026 24,0 28,0 2,0 1,1 3 1028 26,0 30,0 2,0 1,1 3 1030 28,0 32,0 2,0 1,1 3 1032 29,5 34,5 2,5 1,4 4 1235 32,5 37,5 2,5 1,4 4 1238 35,5 40,5 2,5 1,4 4 1240 37,5 42,5 2,5 1.4 4 1242 39,5 44,5 2,5 1,4 4 1645 42,5 47,5 2,5 1,4 4 16

Megnevezés: Bepattanó gyűrű DIN 7993-A20

Rögzítőgyűrűk. Rögzítőtárcsak. Bepattanó gyűrűk

Fejnélküli csapszeg MSZ EN 22340 Fejes csapszeg MSZ EN 22341

Csopszeg ISO 2340-A-20-100-StAnyog: outomotaocél (St)

HV = 125...245 Csapszeg ISO 2341 - A - 2 0 - 10O-St

d h11 5 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 27 30 36 40 45 50

d, 1.2 1.6 2 3,2 3,2 4 4 5 5 5 6,3 6,3 8 8 8 10 10d2 8 10 14 18 20 22 25 28 30 32 36 40 44 50 55 60 66c 2 2 2 2 3 3 3 4 4 4 4 4 5 5 5 5 6

k 1,6 2 3 4 4 4 4,5 5 5 5,5 6 6 8 8 8 9 9w 2,9 3.2 3,2 4,5 5,5 6 6 7 8 8 9 9 10 10 10 12 12

z 1 1 1 1 1,6 1,6 1,6 1,6 2 2 2 2 2 2 2 2 2-tó i 10 12 16 20 25 30 35 35 40 45 50 55 60 70 80 90 100

- ig 50 60 80 100 100 100 100 100 100 100 100 100 200 200 200 200 200

Sass

zeg

ISO

123

4 dx

l

1,2x

10

1,6x

12

2x16

2,5x

16

3,2x

20

3,2x

20

4x25

4x28

4x28

5x32

5x36

5x40

6,3x

45

6,3x

50

6,3x

50

8x60

8x70

I hosszok: 10...30 mm között 2 mm-es, 35...100 mm között 5 mm-es, 100 mm felett 20 mm-es lépcsőzéssel.

d h11 8 10 12 14 16 18 20 22 24 27 30 36 40 45 50

d, M6 M8 M10 M12 M12 M12 M16 M16 M20 M20 M24 M27 M30 M33 M36

d2 14 18 20 22 25 28 30 32 36 40 44 50 55 60 66

b 11 14 17 20 20 20 25 25 29 29 36 39 42 45 49

k 3 4 4 4 4,5 5 5 5,5 6 6 8 8 8 9 9

s 11 14 17 19 22 22 27 27 32 32 36 41 46 50 55

z 1 1 1,6 1,6 1,6 1,6 2 2 2 2 2 2 2 2 2-tó i 16 18 20 25 30 35 40 40 45 50 50 60 60 60 70

' - ig 100 110 120 130 130 140 140 150 150 150 150 160 180 200 200Hosszok: l= 16, 18, 20, 25, 30. 35, 40, 45. 50, 55, 60, 65, 70, 75, 80, 85, 90, 100, 110, 120, 130 ...200 mm

d névl. 5 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 27 30 36 40 45 50

d. H l 1 5 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 27 30 36 40 4 5 5 0

d 2 10 12 15 18 20 22 24 28 30 34 37 39 44 50 56 60 68

h 1 1,6 2 2 ,5 3 3 3 4 4 4 4 5 5 6 6 6 8

d névl. 5 6 8 10 12 14 16 18 20 22 2 4 27 30 36 40 4 5 50

di 5,5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 28 31 37 41 46 51

d 2 10 12 16 18 20 22 26 28 3 2 3 4 37 40 44 52 56 60 68

h 0,8 1,5 2 2 ,5 3 3 3 4 4 4 4 5 5 6 6 6 8

Sasszegek MSZ EN ISO 1234

Névleges 0, d 1 1,2 1,6 2 2,5 3,2 4 5 6,3 8

d , 0,85 0,95 1,35 1,75 2,2 2,8 3,6 4,5 5,8 7,4

a 1,6 2,5 2,5 2,5 2,5 3,2 4 4 4 4

b 3 3 3,2 4 5 6,4 8 10 12,6 16c 1,7 1,9 2,6 3,4 4,3 5,6 6 8,6 11,2 14

-tói 6 8 8 10 12 18 20 20 28 36

-ig 20 25 32 40 50 63 80 100 125 160

Túlnyúlás, v min 4 5 5 6 6 8 8 10 12 14

Hosszak: l= 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 25, 28, 32, 36, 40, 45, 50, 56, 63, 71, 80, 90..mm

Beépítési példák:

Csapszegek. Csapszegalátétek. Sasszegek

o\0 >

<U

<

d\<DE3o

MSZ EN 22338

d ..2 3 4 5 6 8 10 12 16 20..a 0,25 0,4 0.5 0,63 0,8 1 1,2 1,6 2 2,5c 0,35 0,5 0,6 0,8 1,2 1,6 2 2,5 3 3,5

l-JÓ II 6 8 8 10 12 14 18 22 26 3520 30 40 50 60 80 95 140 180 200

Hosszok: 1= 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 24, 26, 28, 30, 32, 35, 40, 45... 100, 120, 140, 160, 180, 200 mm

Anyog: automataocél (St)HV = 125...245

Megnevezés:d=8mm átmérőjű, m 6-os türésű, l=30 mm hosszúságú illesztőszeg

Hengeres szeg ISO 2 3 3 8 -A -8 x3 0 -S t

MSZ EN ISO 8734

d 2 3 4 5 6 8 10 12 16 20a 0,25 0,4 0.5 0,63 0,8 1 1,2 1,6 2 2,5c 0,8 1,2 1,4 1,7 2,1 2,6 3 3,8 4,6 6-tél 5 8 10 12 14 18 22 24 40 50

Ida. 20 30 40 50 60 80 100 100 100 100

Hosszak: l= 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 24, 26, 28, 30, 32, 35, 40, 45... 100 mm

Anyagok: A alak 100Cr4, HV =550...650B alak 10Mn2 (vagy hasonló) HV =600...700

Megnevezés: d=8mm átmérőjű, átedzve, l=30 mm hosszúságú hengeres szeg:Hengeres szeg ISO 8 7 3 4 -A -8 x3 0 -S t

MSZ EN 22339

d 2 3 4 5 6 8 10 12 16 200 0,25 0.4 0.5 0,63 0,8 1 1,2 1,6 2 2.5c 0,35 0,5 0,6 0,8 1,2 1,6 2 2,5 3 3,5-tál 10 12 14 18 22 22 26 32 40 45

I d a . 20 30 40 50 60 80 95 140 180 200

Hosszak: l= 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 24, 26, 28, 30,32, 35, 40, 45... 100, 120, 140, 160, 180, 200 mm

Anyaga: automataacél HV = 125...245 Megnevezés: d=8mm átmérőjű kúposszeg, köszörülve, l=30 mm:

Kúpos szeg ISO 2 3 3 9 -A -8 x3 0 -St

MSZ EN 28736

d 6 8 10 12 16 20 25 30

d , M4 M5 M6 M8 M10 M12 M16 M20t 6 8 10 12 16 18 24 30a 0,8 1 1,2 1.6 2 2,5 3 4

1 "tói 16 18 22 26 32 40 50 60

—~ Í9 .. 60 80 100 120 160 200 200 200

Megnevezés: Kúpos szeg ISO 8 7 3 6 -A -8 x3 0 -S t

Hosszak: l= 16, 18, 20, 22, 24, 26, 28, 30, 32, 35, 40, 45... 100, 120, 140, 160, 180, 200 mm

Anyaga: automataacél HV = 125...245

Hosított szegek MSZ EN ISO 8740, 8741, 8742, 8744, 8745

Hasított rögzítőszeg MSZ EN ISO 8740

Hengeres hasított szeg kúpos hosítássol

MSZ EN ISO 8744

Hasított illesztöszeg MSZ EN ISO 8745

Hasított csapszeg MSZ EN 28741

d, ..2 3 4 5 6 8 10 12 16 20..a 0,2 0,4 0.5 0,6 0,8 1 1.2 1,6 2 2,5c 0,8 1.2 1,4 1.7 2,1 2,6 3 3,8 4,6 6

. -tál 8 10 10 14 14 14 14 18 22 26

I d L 30 40 60 60 100 100 100 100 100 100

Hasított kétcsapos szeg MSZ EN ISO 8742

Hosszak: 1= 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 24, 26, 28, 30, 32, 35, 40, 45... 100 mm

Anyaga: automataacélHV = 125...245

Megnevezés:d=8mm átmérőjű, l=45 mm hosszúságú hengeres hasítoott szeg: Hasított szeg ISO 8 7 4 4 -8 x4 5 -St

A szegeknek készített furatok tűrése: dé3mm: H9, d>3mm: H11

Beépítési példák:

Hengeres, kúpos és hasított szegek

A retesz méretei és tűréseiA reteszhorony

Tengely-átmérő

b szélességének tűrése mélysége és tűrése

szelvénymérete

szélességeb

mo^assóga Lekerekítés vagy éltompítás r vagy sx45‘

Reteszhossz laza normál szilárd tengelyben furatban lekeretitesL1

I reteszkötés reteszkötés reteszköt.ti d - t , ta d+t 2

törése

ir

tűrése(h9)

hl&wlpnpe törése

(hl 1)tengely

ben (H9)4 iL tengely

ben (N94 tengelyben és

furatban (P9)felett - i g bxhM tiv ic y c ö

mérete mérete min. max. - ió l - > gfuratDon(010)

ruratbon(J9)

névlegesmérete

tűrése . névlegesmérete min. max.

6 8 2x2 2 0 2 0 6 20 +0,025 +0,060 -0,004 +0,012 -0,006 1,2 1,08 10 3x3 3 -0,025 3 -0,025 0,16 0,25 6 36 0 +0,020 -0,029 -0,012 -0,031 1,8

-0,10

1,4+0,1

0

0,08 0,1610 12 4x4 4 0

-0,0304 0

-0,0308 45

+0,0300

+0,078+0,030

0-0,030

+0,015-0,015

-0,012-0,042

2,5 1,812 17 5x5 5 5. 10 56 3,0 2,317 22 6x6 6 6- 0,25 0,40 14 70 3,5 2,8 0,16 0,2522 30 8x7 8 0 7 18 90 +0,036

0+0,098 0 +0,018 -0,015 4,0 3,3

30 38 10x8 10 -0,036 8 0 22 110 +0,040 -0,036 -0,018 -0,051 5,0 3,338 44 12x8 12 8 -0,090 28 140 5,0 3,344 50 14x9 14 0 9 0,40 0,60 36 160 +0,043 +0,120 0 +0,021 -0,018 5,5 3,8 0,25 0,450 58 16x10 16 -0,043 10 45 180 0 +0,050 -0,043 -0,021 -0,061 6,0 -0,2 4,3 +0,2

058 65 18x11 18 11 50 200 7,0 0 4,465 75 20x12 20 12 0 56 220 7,5 4,975 85 22x14 22 0 14 -0,110

0,60 0,8063 250 +0,052

0+0,149 0 +0,026 -0,022 9,0 5,4 0,4 0,6

85 95 25x14 25 -0,052 14 70 280 +0,065 -0,052 -0,026 -0,074 9,0 5,495 110 28x16 28 16 80 320 10,0 6,4

Fészkes reteszkötések

Tengelyűimére), dA r e te s z m é re te i é s tű r é s e i

A r e te s z h o r o n y m é r e te i é s tű r é s e i

b szélesség tűrése normál kötés szilárd kötés

horony mélysége tengelyben furatban

lekerekítésrí1. II.

felett - ig felett - igRetesz szelvénye

bxhxD méretbtürés:h9 méret

htürésrhl1 méret

Dtürés:h11

r vog; min.

y sx45‘ max.

tengelyben (N9)

furatbon(J9)

teng.ben és furatban (P9) t,

méreted - t ,tűrése

| 2mérete

d + t 2tűrése max. min.

8 10 12 15 3x5x13 3,0 0-0,025

5,00

-0 ,0 7 513

0-0 ,1 8 0

0,16 0,25-0 ,0 0 4-0 ,0 2 9

+0,012-0 ,0 1 2

-0 ,0 0 6-0 ,0 3 1

3,8

- 0 ,20

1,4

+0,10

0,16 0,08

10 12 15 18 3x6,5x16 3,0 6,5

0-0 ,0 9 0

16 5,3 1,4

0,25 0,16

12 14 18 20 4x6,5x16 4,0

0-0,030

6,5 16

0,25 0,40 0-0 ,0 3 0

+0,015-0 ,0 1 5

-0 ,0 1 2-0 ,0 4 2

5,0 1,8

14 16 20 22 4x7,5x19 4,0 7,5 19 0-0 ,2 1 0 6,0 1,8

16 18 22 25 5x6,5x16 5,0 6,5 16 0-0 ,1 8 0 4,5 2,3

18 20 25 28 5x7,5x19 5,0 7,5 19

0-0 ,2 1 0

5,5 2,320 22 28 32 5x9x22 5,0 9,0 22 7,0

- 0 ,30

2,322 25 32 36 6x9x22 6,0 9,0 22 6,5 2,825 28 36 40 6x10x25 6,0 10,0 25 7,5 2,828 32 40 — 8x11x28 8,0 0

-0,03611,0 0

-0 ,1 0 528

0,40 0,600

-0 ,0 3 6+ 0 ,0 1 8-0 ,0 1 8

-0 ,0 1 5-0 ,0 5 1

8,0 3,3 +0 ,20

0,40 0,2532 38 — — 10x13x32 10,0 13,0 32 10,0 3,3

A d tengelyátmérök I. választéksorozata esetén a retesz forgatányomatékot visz át.A d tengelyátmérök II. választéksorozata esetén a retesz csak pozicionál, illetve biztosít.

>— I-*<otn

<i>

O :aT-ooCD

Hengeres és kúpos tengelyvégek

Hengeres tenqelyvég véli nélkül

Hengeres tengelyvég vállal

A váll kialakítását nem írja elő ez a szabvány.

Kúpos tengelyvég külső menettel A menetbeszűrás

az MSZ 224 szerint kialakítva

Kúpos tengelyvég belső menettel

A menetes furat hosszméreteit nem írja elő ez a szabvány.

Hengeres tengelyvégek legjellegzetesebb horonykialakításai

UjjmarŐval készített hbrony Tőrcsamarővol készített horony

MSZ ISO 775

Hengeres és kúpos tengelyvégek méretei és a hozzárendelt reteszek foméretei: Hengeres tengelyvég Kúpos tengelyvég

íves retesz MSZ 311 b x h xD

cméret

1tűrése

1Hosszú Rövid Hosszú

iRövid

d , d 2

részK é s retesz MSZ 12868

bxh

ré S Z K e s T6fő méretei

bxh

ítészhorony

t,12

30 2 5 ’ 18 M8x1 4x4 2x2 1,2 3x6,5x1614 M4 5x5 3x3 1,8

4x6,5x1616 4x7,5x1918 40 28 28 16 M10x1,25

M55x6,5x16

196x6 4x4 2,5 5x7,5x19

20 j622 50 36 36 22 M12x1,25 M6 5x9x22

246x9x22

2560 42 42 24 M16x1,5 M8 8x7 5x5 3

28

30 8x11x2832

80 58 58 36M20x1,5 M10

35 10x8 6x6 3,510x13x3238

4042

k6 M24x2 W12 12x8 10x8 5

45

48 M30x2 M16 14x9 12x8 5

50 110 82 82 54

5556

M36x316x10 14x9 5,5

6063

65m6

140 105 105 70

M42x3

M20

18x11 16x10 6

•707175

M48x3 M24 20x12 18x11 7

Kúpos tengelyvégek legjellegzetesebb horonykialakításai

Tőrcsamarővol készített hornyok

Hengeres és kúpos tengelyvégek

Fészkes és íves reteszkötések

d í I I Retesz t, HHosszú Rövid Hosszú Rövid I2 ' 3 bxh Hosszú Rövid u i u 2

1230 18 18

2x2 1,7 —M8x1

14 10 3,23x3

2,3 — M4 4,316

40 28 282,5 2,2

M10x1,2519

l D12,5 4 3,2 2,9 M5 5,3

20

22 50 36 36 22 16 54x4

3,4 3,1Ml 2x1,25 M6 5,3

24 3,9 3,62528

60 42 42 24 19 6 5x5 4,1 3,6 M16x1,5 M8 8,4

30

22 7,54,5 3,9

M20x1,53235

80 58 58 366x6 5 4,4

M10 5,3

384042

28 9,5 M24x210x8

M12 5,3

45 110 82 82 54 7,1 6,4M30x2

48 36 12 12x8 M16 5,350 M36x3

Tengelyátmérő, dR e te s z m é re te i: H o rn y o k m é re te i :

A-általános célra, B-szerszómgépekhez ajánlott1. II.

fe le t t - ig f e le t t - ig bh9

hh 1 2

Dh 1 1

It ,

\

t 2E

t i

3t 2

r vág min.

y sx45‘ max.

8 10 12 17 3,0

3,7 10 9,66 2,5

1,4

2,8

4,1 1,1

0,16 0,25

5,0 13 12,65 3,86,5 16 15,72 5,3 5,6

10 12 17 22 4,05,0 13 12,65 3,5

1,74,1

1,16,5 16 15,72 5,0 5,67,5 19 18,57 6,0 6,6

12 17 22 30 5,06,5 16 15,72 4,5

2,25,4

1,37,5 19 18,57 5,5 6,49,0 22 21,63 7,0 7,9

17 22 30 38 6,07,5 19 18,57 5,1

2,66,0

1,7 0,25 0,409,0 22 21,63 6,6 7,510 25 24,49 7,6 8,5

A d I. v á la s z té k s o r o z a ta e s e té n a re te s z fo r g a tó n y o m a té k o t v is z ó t.A d II. v á la s z té k s o r o z a ta e s e té n a re te s z c s a k p o z íc io n á l, i l le tv e b iz to s í t .

Bordás tengelykötés ISO 14, DIN 5 4 6 4 , MSZ 14 4 8 0

Könnyű so ro za t COa>“a>

K ö ze p es so ro za t CO Nehéz so ro za t CO\a>o>

d ad D b £

í kd D b 1

[db ]d D b

<v>

— — —

Belső

vez

etés

6

18 22 5

Bels

ő ve

zeté

s

10

18 23 3

Bels

ő va

gy

olda

lvez

etés

21 25 5 21 26 3

623 26 6 23 28 6 23 29 426 30 6 26 32 6 26 32 428 32 7 28 34 7 28 35 4

8

32 36 6

Bels

ő va

gy

olda

lvez

etés

8

32 38 6

Bels

ő va

gy

olda

lvez

etés

32 40 536 40 7 36 42 7 36 45 542 46 8 42 48 8 42 52 646 50 9 46 54 9 46 56 7

Old

alve

zeté

s

52 5 8 10 52 60 10

16

52 60 556 62 10 56 65 10 56 65 5 '62 68 12 62 72 12 62 72 6

10

72 78 12

10

72 82 12 72 82 782 8 8 12 82 92 12

20

82 92 692 98 14 92 102 14 92 102 7

102 108 16 102 112 16 102 115 8112 120 18 112 125 18 125 9

B arő zd a fo ga za tú tengelykötés MSZ 14482, DIN 5481

Jeld ,x d 2

z[db]

d d, A11 d2 a11 P R , r 2

8x10 28 9 8,1 10,1 1,010 0 ,0 8 0 ,0 810x12 30 11 10,1 12 1,152 0 , 1 0,112x14 30 13 12 14,2 1,317 0 , 1 0 , 115x17 32 16 14,9 17,2 1,571 0 ,1 5 0 ,1 517x20 33 18,5 17,3 20 1,761 0 ,1 5 0 ,22 1 x2 4 3 4 22 2 0 ,8 2 3,9 2 ,0 3 3 0 ,1 5 0 ,2 52 6 x3 0 35 28 2 6,5 30 2 ,5 1 3 0 ,2 5 0 ,33 0 x3 4 36 32 3 0,5 34 2 ,79 2 0,3 0,43 6 x4 0 37 38 36 39,9 3 ,22 6 0,5 0 ,44 0 x4 4 38 42 40 44 3 ,47 2 0,5 0 ,44 5 x5 0 39 4 7 ,5 45 50 3 ,8 2 6 0,5 0 ,45 0 x5 5 40 5 2 ,5 50 54,9 4 ,1 2 3 0,6 0 ,45 5 x6 0 42 5 7 ,5 55 60 4,301 0,6 0,5

Megnevezés: Barőzdafogazat 40x44 MSZ 14482

Evolvensprofílú bordás tengelykötés DIN 5 4 8 0Az olapprofilszög: 30'

Névleges méret: d1=df 2 A többi átmérők: d =mz

doi=di-0,2mdn=d0i-2md02 = d ]-2 mz-fogszömm-modul

di rdbi m d, rdb] m d, [db] m

17 1 21,25

4 0 18 90 2818 13 42 20 95 30 •7

20 12 45 21 2 100 32 3

22 13 1,5 48 22 105 34

25 15 50 24 110 2126 16 55 20 120 2228 14

1,7560 22 130 24

30 16 65 242,5 140 26 5

32 17 70 26 150 2835 16

275 30 160 30

37 17 80 32 170 32

Bordás, barázdafogazatú és evolvens fogazató nyomatékkötések

A lkatrész VezetésMSZ 14480, DIN 5464 szerint a

bjónlott tűn

desek

D

Agy B első vagy o ldalvezetés Ed zé s nélkül D9

Edzve F9, F10 H7 H11

Tengely

Belsőve zetés

Agy m ozog Agy áll

h8, h9, is7 p6, k7

e8, f9 h6

f7 ,g 6f6 ,js 6

a 1 1O ldalve zetés

Agy m ozog Agy áll

h8, js 7 ub

e8, f8 , d9 k6

DIN 660 DIN 124d 1 1,2 1,6 2 2.;> 3 4 5 6 8 10 12 16 20 24 30D 1,8 2,1 2,9 3,5» 4,21 5,5' 7,1 8,8 11 14 16 19 25 30 37 45k 0,6 0.7 1,0 1,2 1,5> 1,8í 2,4 3,0 3,6 4,8 6 7,2 9,5 12 16 20

Rmax 0.2 0,2 0,2 0,2: o,:! 0,2: 0,4 0,4 0,5 0,5 0,6 0,8 1,0 1,0 1,2 1,2e 1,5 1,5 1,5 1,5■ 3 3 3 4 4 4 6 6 6 8 8 10i

tól-ig2-8

2 -10

3-12

3-16

3-20

■ 3- ' 40

5-50

7-60

7-;60

7-70

13-100

18-120

20-140

34-160

40-180

55-180

DIN 661 DIN 302d 1 1,2 1,6 2 2,5 3 4 5 6 8 10 12 16 20 24 30D 1,9 2,3 2,9 3,9 4,5 5,2 7 8,8 10,3 13,9 17 20 24 30 36 41k 0,5 0,6 0,7 1,0 1.1 1,2 1,6 2,0 2,4 3,2 4,8 5,6 7,2 9 11 14a 90 90 90 90 90 90 90 90 90 90 75 75 60 60 60 45

Rmax- 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,250,25 0,3 0.4 0,5 0,5 0,6 0,6é 1,5 1,5 1.5 1,5 3 3 3 4 4 4 6 6 6 8 8 10i

tői—ig2->8

3-10

3-12

3-18

4-20

4-40

5-50

8 -60

8-60

8 -60

15-75

18-85

24-100

38-150

40-180

52-180

(MSZ 10812)

d1 2 2,5 3 4 5 6 7 8 10d2 h14 3,5 4 5 6 7,5 8 9 12 15

V 0,25,0,3 0,25,04 0,3.0,5 0,3,0,5 0,3,0,5 0,5 0,75,1 0,5,0,75,1 0,5,0,75,1k 0,5 0,5 0,7 0,8 0,9 1 1 1.2 1,5r 0,25 0,25 0,3 0,4 0,5 0,5 0,6 0,8 1

1, tői—ig 2-15 2,5-20 3-28 4-35 4-45 6-60 6-60 6-60 8-60

DIN 7337

d,méretsorai

d2Alok Furotótmérő k

Alak

1 2 A B <*3 Tűrés A B

- 2,4 5 - 2,5+0,05

00,55 -

3 -6,5 6

3,10,8 0.9

- 3,2 3,3+0.1

04 - 8 7,5 4,1 1 1- 4,8

9,5 94,9

1,1 1,25 - 5,1

6 - 12 11 6.1+0,2

01.5 1,5

Szegecsek. Hegesztési varratok élkiképzése

1 6 8 I 10 12 16

dt Közrefogott lemezvostagsőg, lk (—tői—Tg)2,4 2-4 4-6 - - -

3; 3.2 1,5-3,5 3,5-5,5 5,5-7 7-9 9-134 1,5-3 3-5 5-6,5 6,5-8,5 8,5-12,5

4.8; 5 2-3 3-4,5 4,5-6 6-8 8-116 - 2-4 4-6 6-8 8-11

Keresztfoqantyúk DIN 6335 Csillagfogantyúk

Fogantyúk

d , d 2 d.i d * d 5 d 6 d 7 d 8 d 9 d ió d n d 12 e f h í h 2 h 3 R, Rz r 3 R * r5 Re r 7 Re r 9 R io R í. R.2 R » R h t , t 2 t 3 U t 5

20 8 11,5 M4 4,3 1,4 10 4 — — 16 4 — 13 6 — 30 2 1 8 1 — 2 2 — — — 2 5 1 10 6 1,5 6 7,5

25 10 15 5 M5 5,3 1,8 12 5 — — 2 0 5 — 16 8 — 40 2 1,6 12 1 — 4 2,5 — — — 2,5 6 1 12 8 2 7,5 9,5

32 12 18 6 M6 6,4 2,3 14 6 — 18,5 26 6 — 20 10 10 50 2,5 2 13 1,5 50 6 3 — — 1,6 3 8 1 15 10 2 9 12

40 14 21 8 m 8,4 2,8 18 8 22 2 4 34 7 6 25 14 13 60 3 2 14,5 2 60 7 4 1 3 2 3,5 16 1.5 18 12 2 12 14

50 18 2 5 10 M10 10,5 2,8 2 2 10 2 8 29,5 42 8 8 32 20 17 70 4 2,5 16 2 70 8 5 1 4 2,5 4 20 2 21 16 2 15 18

63 20 32 12 M12 13 3,8 26 12 32 35 52 10 10 40 25 21 80 5 3 21 2,5 80 10 7 1,5 5 3 4,5 22 2,5 25 20 3 18 22

80 25 40 16 M16 17 3,8 35 16 40 45 64 12 12 50 30 2 5 100 6 4 25 3 100 12 10 2 6 4 5 2 4 3 32 30 3 26 30

Megnevezés: Keresztfogantyú ÓIN 6335-B50-GG Az A-D olakok anyaga: GG=GG200, l St=S185, L=

3TW=GTW-350 : könnyűfém (AlMg)

Az G-K alakok anyaga: FS31 fekete műanyagpersely acélból, K alokban: CuZn40 Megnevezés: Csillogfogantyú DIN 6336~H50-FS/CuZn

Fogantyúk. Hajtókarok

DIN 99 (MSZ1388)

Anyag: automotoacélMegnevezés: Kúpos fogantyú DIN 99-N100

DIN 6337 (MSZ 1387)

A többi méret és a felerősítés módja DIN 99 szerint Anyag: az alaptest automotoacél.

a gömbfej müonyag

Megnevezés: Gömbfejű fogantyú DIN 6337-N100

DIN 319 (MSZ 1387) Megnevezés: Gömbfej DIN 319-F20-FS/CuZn

Megnevezés: Fogantyú DIN 39—D20-St DIN 39, DIN 96

I 63 80 100 125 160 200a 5 6 7,5 10 12,5 18bt 12 14,5 18,5 24 30 40t>2 12,5 15 19 25 31 41b3 11,5 14 17,5 23 28,5 38d, 10 13 16 20 25 32d2 16 20 25 32 40 50d3 8 9 11 15 18 22

d4H7 8 10 12 16 20 24d5 M8 M10 M12 M16 M20 M24

s H11 5,5 7 9 11 14 19Alak és felerősítés A fogantyú

helyzeteFurat. d4 Menet, d5 Négyszög, sK M P merőlegesL N R döntött

I s c 4 a. a2 b, b2 d, d2 d3 f h,' h2 h3 R1 r2 d50 — 10 — 15 4 4 15 10 20 23 13 8 20 9,5 28 12 19 1663 — 10 — 15 5 5 15 11 20 24 14 8 20 9,5 32 13 22 1680 10 12 15 18 6 5,5 18 12 24 28 15 9 24 11,5 38 15 25 20100 12 14 18 20 7 6 22 13 28 33 16 10 28 11,5 48 18 30 20125 14 17 20 25 8 7 26 15 34 39 19 13 34 12,5 55 21 35 25160 17 19 25 28 9 8 30 17 38 44 20 14 38 12,5 65 25 42 25200 19 22 28 31 10 9 34 19 44 50 24 18 44 19 78 28 48 32250 22 24 31 36 12 10 38 21 48 55 26 20 48 19 90 32 55 32315 24 27 36 40 13 11 42 23 54 61 30 22 54 24 105 36 60 36

d 10 13 16 20 25 32 36d-| h8 4 5 7 8 10 13 16d2 M4 M5 M6 M8 M10 M12 M16d3 7 8 10 13 16 20 22d4 5 6,5 8 10 13 16 18d5 — — 14 18 21 26 29d6 — — 10 12 15 18 20h 32 40 50 64 80 100 112l 2 7 9 11 13 14 21 26l 3 4 5 7 8 10 13 14I 4 — — 49 61 75 95 106l 5 — — 5,5 6 8 10,5 11Rí 2 2,5 3 4 5 6 7r 2 20 24 28 40,5 50 56 68r 3 9,5 14,5 19 21 31 40,5 41r 4 — — 17 21 24 31 34

I 63 80 100 125 160 200d 20 20 25 32 40 50di 16 20 25 32 40 50d 2 8 9 11 15 18 22

d 12 16 20 25 32 40 50

d, M3,5 M4 M5 M6 M8 M10 M12d2 — 4,5 5,5 6,8 8,8 11 13d3 — — 10,5 12 16 19 22d4 4 6 8 10 12 16 20h 11,2 15 18 22,5 29 37 46t i 5,3 6 7,5 9 12 15 1812 1,2 1,2 1,6 2 2,5 3 3t 3 — — 1,2 1,5 1,8 2 2,314 8 10 12 16 20 25 32

Normál é k sz íja k és é k sz íjtá rc s á k M SZ 2 5 3 1 , DIN 2 2 1 5 , DIN 2 2 1 7 K e ske n y é k s z íja k é s é k sz íjtá rc s á k DIN 7 7 5 3 , DIN 2211

Ékszíjprofil DIN/ISO—jele 6/Y 10/Z 13/A 17/B 22/C 3 2 /D 40/E

Ékszíjméretek bo 6 10 13 17 22 32 40wd 5,3 8,5 11 14 19 27 32h 4 6 8 11 14 20 25hw 1,6 2,5 3,3 4,2 5,7 8,1 12

Tórcsoméretek we 6,3 9,7 12,7 16,3 22 32 40wd 5,3 8,5 11 14 19 27 32b • 1,6 2 2,8 3,5 4,8 8,1 12e 8 12 15 19 25,4 37 44,5f 6 8 10 12,5 17 24 29

P 7 11 14 18 24 33 33dd min. a =34* 28 50 63 112 180 315 500dd -tő i a =38* 50 80 112 180 315 500 630

Q-! I ,

Ov P II 4^ O 100 .160 400 500 630 900 1120

Az ékszíjtárcsök jellemző átmérői,

dd

50 (118) (236) (475)63 125 250 500

(67) (132) (265) (530)71 140 280 560

(75) (150) (300) (600)80 160 315 630

(85) (170) (335) (670)90 180 355 710

(95) (190) (375) (750)100 200 400 800(106) (212) (425) (850)112 224 450 900

Ékszíjp ro íil ISO jók* SP2 SPA SPB 1 9 1: SPC

C kszíjm á ro tak b 0 9 ,7 17,7 16,3 18,6 2 ?

wd H,ü 11 14 l í i ‘ íf)

h H T10 11 l'» 111

l'w 7 ?;« .y> 4 J l LTárcsam órotok w. !V 17./ 111,(1 77

W.i «.?. 11 14 II. II I

I) 7 7,H •V> 4 4,11

(! 17 1 ‘i K I l ' l 7 !it!)

í H K I 17,5 14,5 1/

P 11 14 1H 70 74

dd min. a = 3 4 ‘ 63 90 H l ) 1H0 774

dd - t ő i a = 3 f f 80 " T T h KM) 7!)0 .11!)

A zárójelben szereplő méretek kerülendökA 19-es profil nem ISO szerinti

Kism éretű é k sz íjtá rc s á k k ia la k ítása

Közelítő geometriai arányok:.Agyvastagság: a= 0,25...0,4d Tórcsavastagság: t= 0,7..,0,9a

D 40 45 50 56 63 7-1 80 90 100 112 125 140 160 180 200 224 250h 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,4 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6 0,8

Normál és keskeny ékszíjtárcsák. Lapos szíjtárcsák

TARTALOMJEGYZÉK

1.Bevezetés_____________________________________________________________11.1 Rajzkészítési technikák ______________________________________________ 11.2 Szabványosítás _____________________________________________________ 11.3 Műszaki rajz fajtái___________________________________________________2

2. A műszaki rajzok alaki követelményei______________________________________32.1 A rajzlapok méretei__________________________________________________32.2 Feliratmező, téteszámok, darabjegyzék___________________________________42.3 Méretarányok ______________________________________________________ 62.4 Feliratok, írás ______________________________________________________62.5 Vonaltípusok, vonalvastagságok________________________________________8

3. A műszaki ábrázolási módok_____________________________________________10

3.1 Vetítési módok____________________________________________________103.2 Axonometrikus ábrázolás ____________________________________________113.3 Vetületi ábrázolás _____________________________________________________123.4 A műszaki ábrázolás általános előírásai_________________________________143.5 Vetületek rajzolása, vonalai__________________________________________163.6 Metszetek és szelvények_____________________________________________18

4. A méret- és szövegmegadás______________________________________________234.1 A méretmegadás alapelemei__________________________________________234.2 A mérethálózat felépítése____________________________________________304.3 Szövegmegadás a rajzokon___________________________________________35

5. A csavarmenet és csavarkötések egyszerűsített ábrázolása______________________365.1 A csavarmenet ábrázolása____________________________________________365.2 A menetes kötés ábrázolása___________________________________________385.3 Csavarok és anyák ábrázolása_________________________________________385.4 Csavarbiztosítások ábrázolása_________________________________________42

6. Fogazott elemek egyszerűsített ábrázolása___________________________________447. Alakkal záró nyomatékátvivő kapcsolatok ábrázolása__________________________48

7.1 Reteszkötések _____________________________________________________ 487.2 Bordás, fogazott és barázdás tengelykötések_____________________________50

8. Egyéb kötések egyszerűsített ábrázolása____________________________________528.1 Hegesztett kötések ábrázolása_________________________________________528.2 Szegecskötések ábrázolása___________________________________________568.3 Oldható rögzítőelemes kötések ábrázolása _______________________________ 57

9. Rugók egyszerűsített ábrázolása__________________________________________5810. Csapágyak egyszerűsített ábrázolása______________________________________6111. Tömítések egyszerűsített ábrázolása______________________________________6312. Pontossági követelmények rajzi előírásai__________________________________ 64

12.1 Felületminőség megadása___________________________________________ 6412.2 Tűrések és illesztések megadása ______________________________________ 6712.3 Tűréstechnikai számítások _________________________________________ 7212.4 Alak- és helyzettűrések megadása_____________________________________74

Szabványos kialakítások és elemek (segédlet)__________________________________78

Mottó: Amit nem lehet elmondani, azt le lehet rajzolni. Mona Lisa mosolyát gépszerk 2-est sem lehet szavakkal leírni.

A műszaki kommunikáció leggyakoribb és legjellegzetesebb formája a műszaki rajz,

amely a műszaki emberek „nemzetközi szaknyelve”. A „nyelvtani szabályokat” is nemzetközi,

ISO szabványok írják elő.

Ez a jegyzet elsősorban a Műegyetem gépészmérnök szakos és terméktervező szakos

hallgatói számára foglalja össze a 2D-s műszaki ábrázolás legfontosabb szabályait, előírásait.

A tárgyalt főbb témakörök a következők:

• A műszaki rajzok fajtái és alaki követelményei.

• Műszaki ábrázolási módok.

• Méretmegadás és a mérethálózat felépítése.

• Műszaki rajzokon alkalmazott egyszerűsített ábrázolási módok.

• Pontossági követelmények rajzi előírásai.

A jegyzet végén található „Szabványos kialakítások és elemek” c. összeállítás a „Műszaki

rajz” (45056) és a „Gépszerkesztés alapjai” (45057) c. jegyzetekben található feladatok

kidolgozásához szükséges szabványos elemek ma (2006) érvényes, hatályos MSZ EN ISO,

MSZ ISO, MSZ EN, MSZ - amelyiknek nincs, annak DIN - szabványainak tömörített, szűkített

választékát tartalmazó gyűjteménye, kiegészítve ajánlásokkal és beépítési példákkal.

bevezetés,...

Documents