bibliai porfólió

Bibliai portfólió

Készítette:

Marussy Kristóf 9.a

Biblia Portfolió Marussy Kristóf 9.a

TARTALOMJEGYZÉK

Ószövetség – Jónás és a hal .......................................................................................................... 3

A történet mozzanatai ............................................................................................................... 3

A történet elemzése ................................................................................................................... 3

Műalkotások elemzése .............................................................................................................. 4

A római keresztény katakombák Jónás-ábrázolása ............................................................. 4

Az aquileai bazilika altemplomának későromai kori, Jónást ábrázoló mozaikja ................ 4

Az Admonti biblia I iniciáléja ................................................................................................ 5

Jónás és a bálna ábrázolása a Meteora kolostorokból ......................................................... 5

A Sixtus kápolna mennyezetfreskójának részlete ................................................................. 6

Szimbólumok ............................................................................................................................. 7

Újszövetség – Jézus megkísértése ................................................................................................ 9

A történet mozzanatai ............................................................................................................... 9

A történet elemzése ................................................................................................................... 9

Műalkotások elemzése ............................................................................................................ 10

Duccio di Buoninsegna: Megkísértés a hegyen .................................................................. 10

Hieronymus Bosch: A gyönyörök kertje Pokol-táblája .......................................................11

Simon Bening: Krisztus megkísértése ................................................................................ 12

Rembrandt és Gerard Dou: Példázat a kincsrejtőről .......................................................... 12

Ary Scheffer: Krisztus megkísértése ................................................................................... 13

Szimbólumok ........................................................................................................................... 14

Bibliográfia .................................................................................................................................. 16

Olvasott ................................................................................................................................ 16

Ajánlott ................................................................................................................................. 16

Munkanapló ................................................................................................................................ 17

Tartalomjegyzék 2


ÓSZÖVETSÉG – JÓNÁS ÉS A HAL

A TÖRTÉNET MOZZANATAI

1. az Úr elhívja Jónást, hogy Ninive városában prófétáljon 2. Jónás menekülni próbál az Úr elől

a. először Jáfóba megy b. itt hajót bérel, hogy Tarsisba menjen c. az Úr vihart támaszt d. Jónás elmondja a legénységnek, az Úr elől menekül, ő a vihar oka e. Jónást a tengerbe dobják

3. egy nagy hal Isten parancsára elnyeli Jónást a. eltelik három nap és három éjszaka, miközben Jónás az Úrhoz könyörög b. a hal, szintén Isten parancsára kiveti Jónást a szárazra

4. az Úr másodszor is elhívja Jónást, hogy Ninive városában prófétáljon a. Jónás valóban prófétál Ninivében b. Jónást beszél Ninive királyával c. Ninive lakói vezekelnek, Isten mégsem törli el a várost

5. Jónás rossznak gondolja Isten kegyelmét a. kéri az Urat, vegye el az életét b. Jónás a város előtt várja, mi fog történni c. Isten egy tököt rendel, ami megvédi a napfénytől d. másnapra a tök egy féregtől elszárad e. a hőségtől Jónás elájul, a saját halálát kívánja f. Isten azt mondja Jónásnak: „Te szánod a tököt, a melyért nem fáradtál és a

melyet nem neveltél, a mely egy éjjel támadt és más éjjel elveszett: én pedig ne szánjam Ninivét, a nagy várost, a melyben több van tizenkétszer tízezer embernél, a kik nem tudnak különbséget tenni jobb- és balkezük között, és barom is sok van?!”

A TÖRTÉNET ELEMZÉSE

A történet szereplője Jónás, Amittai fia. Istentől azt a küldetést kapja, hogy Ninive lakóinak prófétálva mentse meg városukat a pusztulástól. Ő azonban csupán a bűnösök pusztulását akarja látni, ezért próbál meg minél messzebbre menekülni. Végül mégis utol éri a sorsa, ám még azt is vállalja, hogy a tengerbe dobják, csak hogy ne kelljen feladatát végrehajtsa. A hal lenyeli, ez felfogható halálának, a hal gyomrából való kijutása pedig újjászületésének. Másrészről, a hal felfogható a zsidók babiloni fogságára való utalásként is.

Később, a prófétálást Jónás az utasítások szerint végezve felkészül, hogy „páholyból” nézze végig az isteni büntetést. Isten az elszáradó tök segítségével bizonyítja be: jogosan szánja Ninivét (melyet közvetve ugyan, de maga teremtett), mikor Jónás a neki árnyékot adó növényt is szánta, pedig semmit sem tett érte.

Ószövetség – Jónás története 3

Biblia PPortfolió MMarussy Krr

MŰALK

A római

A falfestámasztrómai k

Az aquil

A meztláthatóahanem a

tség – Jóná

KOTÁSOK EL

i keresztény

stményen atott vihar lekori vízi járm

leai bazilika

telen Jónásak. A próféta parton áll

s története

LEMZÉSE

y katakomb

az látható, ecsendesedjművek stiliz

a altemplom

s angyalszáta ábrázolásl, egy bottal

bák Jónás‐áb

ahogy a hajen. A hal izált ábrázolá

mának későr

árnyakkal ssa azért furc a kezében,

brázolása

ajósok Jónánkább kutyása több eve

romai kori,

szerepel a csa, mert ne mellyel épp

ást a tengeyafejű tengeezővel.

Jónást ábrá

mozaikon. em a hal gypen kifog eg

erbe vetik, heri szörnyre

ázoló mozai

A háttérbyomrában vgyet a halak

hogy az Iste hasonlít. A

kja

en halak évagy a szájábk közül.

istóf 9.a

4

ten által A hajó a

és hajók ban van,

Ószövet


Az Adm

Az AdmvonatkoFeltehet

A Jónáshal elem

Jónás és

A Thesslétrehozglória em

tség – Jóná

onti biblia I

monti bibliozásairól (mtőleg 1125 é

s könyvét bemészti. Jóná

s a bálna áb

száliában lézott) egyik imeli ki. Kez

s története

I iniciáléja

ia egy az mintegy 100és 1150 közö

evezető szöás középkor

brázolása a

évő, a világikonja Jónázében papír

egyik legj0 évig a csatött keletkeze

vegrész Ionri ruhát vise

Meteora ko

görökség réást ábrázoljartekercset ta

jelentősebbtári bencés ett.

nas szavánakel, a kék és a

olostorokbó

észét képezőa, amint a hart, kész a p

b, változato kolostorba

k I iniciáléjaranyszínű h

ól

ő Meteora hal kiveti a s

rófétálásra.

os illusztráan őrizték) h

ja a prófétáthal szájából

kolostorok szárazra. A p.

ációiról és híres román

t ábrázolja,l lóg ki.

(a XIV. szprófétát ara

istóf 9.a

5

magyar n kódex.

amint a

ázadban anyszínű

Ószövet


A Sixtus

Michelafelett tanem koalak taltörténet

tség – Jóná

s kápolna m

angelo Buonalálható. A popasz. Teste

álható melltben szerep

s története

mennyezetfr

narrotti frespróféta ruháe figura serplette, közüllő tök.

reskójának r

skójának Jóája fehér, fepentinába cük az egyik

részlete

ónást ábrázoeje – az Admcsavarodik. k egy angya

oló részlete monti biblia A jobb oldal A feje föl

a közvetlena illusztrációdalról felé úlött egy lev

nül a kápolnójával ellent

úszik a hal. veles ág talá

istóf 9.a

6

na oltára tétben – Még két

álható, a

Ószövet


SZIMBÓLUMOK

• próféta: A próféciák jelentős eleme a Messiás-várás. Jézust kortársai prófétának tekintették; Keresztelő Szt. János a prófétai hagyomány beteljesedését látja alakjában (Mk 6,16; Mt 21,11). A keresztény művészetben az ószövetségi próféták közül leggyakrabban Izajást, Jeremiást, Dánielt, Ezekielt (a négy, az evangélistákkal megfeleltetett ún. nagyprófétát), valamint Jónást idézik és ábrázolják. A Megváltás jövendöléseként értelmezett próféciák a keresztény ikonográfia fontos elemei.

• hajó: A kereszténységben a hajó a vallási közösséget jelöli. Jézus „bárkából tanította a népet” (Lk 5,3). Ókeresztény síremlékeken a halott életútját szimbolizálja, amint az öröklét kikötője felé tart. Az egyházzal való azonosításának eredete Noé bárkájának történetéhez nyúlik vissza. A hajó megmenti a hívőket a bűnök özönétől, és az üdvözülés felé viszi őket. Ez a felfogás tükröződik Hippolütosz Apostoli hagyományainak záró soraiban: Isten „kormányozza az egyház hajóját, amely majd méltó lesz a nyugodt kikötőben pihenni”.

• vihar: Bibliában az isteni beavatkozást (1Kir 19,11), Isten haragját (Jób 38,1–3; 1Sám 7,10) jelzi. A bosszúálló sorsot is jelentheti (Bölcs 5,21–23). Az isteni hatalom és dicsőség képét is idézi, amely lesújt Jahve ellenségeire, és békét ad Jahve népének (Zsolt 29). A vihar a Galileai-tavon jelenetének (Mt 8,23–27) allegorikus jelentései a hagyományos keresztény szimbolikával függenek össze. A vihar lecsendesítése Jézus elemek fölötti uralmát fejezi ki.

• hal: A Jónás prófétát elnyelő nagy hal az alvilág szimbóluma, a halban töltött három nap a tipológiai szimbolizmus értelmezésében Krisztus halálának előképe, a hal gyomrából való csodás kiszabadulás pedig a Megváltó feltámadására utal. A keresztelés szertartásában a víz (aqua vitae) a hitben elnyert öröklét ígérete a lélek-hal számára. A halastavat a keresztelőmedencének, a halakat a lelkeknek feleltették meg. A korai kereszténységben, az üldöztetés korában, a hal magának Krisztusnak is szimbólumává vált: a görög „hal” szó (Ikhthüsz) feloldható akrosztichonként: Jészusz Khrisztosz Theu Hüiosz Szótér (Jézus Krisztus, Isten Fia, a Megváltó).

• tenger: A Bibliában fölfedezhető az a hagyomány, amely Jahvénak tulajdonított egy, a teremtést megelőző győzelmet; ennek értelmében Jahvénak is alávetettségben kellett tartania a tengert és a szörnyeket. Ezt az eszmét idézi fel Jób: „Tenger vagyok tán? Avagy tengeri szörny? Merthogy őrzésemre őrszemeket rendelsz” (Jób 7,12). A Jelenések könyve egy olyan világot jövendöl, ahol a tenger nem létezik többé (Jel 21,1). A tenger ugyanakkor kifejezheti a felsőbb vizeket és az isteni lényeget is. Magának az istenségnek a képe, amelyben a misztikus a halhoz hasonlóan alámerül.

• böjt: Teljes vagy részleges tartózkodást jelent ételtől, italtól és esetenként a házastársi érintkezéstől. Szerepe, jelentése több ponton kapcsolódik az aszketikus életformához, időleges volta miatt mégsem azonos azzal. Megtisztulást, bűnbánatot, vezeklést, ill. előkészületet, várakozást jelent. zsidó és keresztény hagyományban mindig imádság kíséri, s az ember alázatát fejezi ki Isten előtt (Iz 58,3–13; Zsolt 35,13). A teljes odaadás és függés magatartása, amellyel az ember az Úr felé fordul.




• három (nap a hal gyomrában és járóföld Ninivéig): zsidó hagyományban korántsem játszik olyan meghatározó szerepet, mint az egy és a kettő. Az Ábrahámnál megjelenő három férfi alakjában a kereszténység ugyan a Szentháromságot vélte felfedezni, ám az Ószövetségtől idegen az Isten három személyre bontása. A három mágikus szám: valamiből három (pl. Noé három fia, Dániel három társa, Jónás három napja a nagy hal gyomrában, az Egyiptomra szálló három sötét nap, Mózes három napja a Sínai-hegyen, Dávid királyságának három törzse) az Úrral való kapcsolatra utal; lehet a kiválasztottság jele, ám az isteni büntetés is három napig sújtja a bűnöst.

• tök: Kúszó szárú, nagy, kerek levelű növény, amelynek termése gömb vagy palack alakú. A gyorsan növő és hamar hervadó növény a mulandóság jelképe. Jónás könyvében az Úr egy tököt rendel Jónás fölé, hogy a növény levele enyhítő árnyékot nyújtson Jónásnak. A kereszténységben Rafael arkangyal és a zarándokokat védelmező id. Jakab apostol attribútuma.

• féreg: Az Ószövetségben a gyengeség, a legyőzöttség jele. A száműzött, babiloni fogságban sínylődő Izráelre utal Izajásnál: „Ne félj hát, Jákob, te szegény féreg” (Iz 41,14). Isten rettentő nagyságával szemben az ember esendőségét, nyomorúságát (Jób 25,6), valamint az igaz ember szenvedését és megalázottságát fejezi ki: „De én csak féreg vagyok, nem ember” (Zsolt 22,7). A pusztulás, a végítélet képeként is szerepel: „a férgük nem pusztul és a tüzük nem alszik el” (Iz 66,24; Mk 9,48). A gyümölcsöt megrontó féreg a bűnre, a fertőzöttségre utal.

• napfény: A Biblia számos helyen von párhuzamot Isten, ill. Krisztus és a Nap között (pl. Zsolt 84,12; Mal 3,20). A Nap Isten dicsőségének legfőbb természeti kifejezője: „Az ég büszkesége a fényes boltozat, az Úr dicsősége ragyog fenn az égen” (Sir 43,1). A világbíró és feltámadó Krisztust „az Igazság Napjá”-nak (Sol Justitiae) és – antik hagyományként – „legyőzhetetlen Nap”-nak (Sol invictus) is nevezték. Halála és leszállása az alvilágba a naplemente, a sírban eltöltött ideje a Nap éjszakai útja, feltámadása a napkelte.


ÚJSZÖVETSÉG – JÉZUS MEGKÍSÉRTÉSE

A TÖRTÉNET MOZZANATAI

1. Jézus negyven nap és negyven éjjel böjtöl, majd megéhezik 2. Az ördög először azt kéri tőle, változtassa a sziklákat kenyerekké

a. Jézus ellenáll a kísértésnek 3. Az ördög a Jeruzsálemi templom párkányára viszi, hogy onnan vesse le magát

a. Jézus ellenáll a kísértésnek 4. Az ördög Jézusnak az egész világot ajánlja fel

a. Jézus ellenáll a kísértésnek 5. Az ördög eltávozik Jézustól 6. Jézushoz angyalok mennek és szolgálják

A TÖRTÉNET ELEMZÉSE

Krisztus életútjának azon részén kezdi meg sivatagi böjtjét, amikor ugyan már tudatára ébredt feladatának, ám még nem teljes bizonyossága. Visszahúzódik a pusztába, hogy elmélkedjen. Az ördög háromszor kísérti meg. Lukácsnál Mátéhoz képest az utolsó két kísértés sorrendje felcserélődik. Bizonyos értelmezések szerint az ördög nem megkísérti, hanem inkább próbára teszi Jézust: a szegények megsegítője, követőket maga köré gyűjtő csodatévő mágus, vagy politikai forradalmár és a világ ura akar-e lenni.

Az első kísértés az éhséggel kapcsolatos. Arra buzdítja Jézust, ismételje meg Mózes csodatétel, azaz hozzon létre élelmet a sivatagban a semmiből, bár most nem mannáról van szó.

A második kísértésben (Lukácsnál ez a harmadik) az ördög megpróbálja Krisztust rávenni, hogy látványos jelet kérjen, mutassa meg, valóban Isten fia. Ugyanakkor ez kilétének a nép előtti felfedését is jelenti, hiszen a templom Jeruzsálem igen forgalmas helye volt.

A harmadik kísértés (Lukácsnál ez a második) egy hegyen játszódik, ahonnan az egész világ látszik. Ez minden bizonnyal egy képzeletbeli hegyre utal, hiszen ilyen a valóságban nem létezik. Lehetséges viszont, hogy az elbeszélő az egész, akkor ismert világ országaira gondol. Jézus visszautasítja a Sátánt, így nemet mond a saját vágyaira. Végül angyalok mennek el hozzá, és szolgálják, így mégis megkapja a visszautasított hatalmat, ám nem az ördögtől, hanem Istentől.

Újszövetség – Jézus megkísértése 9


MŰALK

Duccio d

1255–13

A kép megkísészárnyaa környalig vehmelyek

etség – Jézu

KOTÁSOK EL

di Buoninse

319, New Yor

a Máténálértést ábráz

akkal. Hátulyezethez képhető észre J fölött Jézus

us megkísért

LEMZÉSE

egna: Megkí

rk, Frick Gyű

l harmadikzolja. Jézusl az angyalopest feltűnőJézus szintés uralkodha

tése

ísértés a he

űjtemény

kként, Lukás vörös és fok állnak, akően nagyokén aranyszí

atna, ha a Sá

egyen

ácsnál másfehér ruhábkik majd „mk, így kiemeínű glóriájaátánt szolgá

sodikként sban áll, me

mentek oda,elkednek aba. Az alant álná.

szereplő, aellette a söt, és szolgáltbból. A hát elterülő vá

a hatalommtét bőrszínűtak neki”. Attér aranyszárosok az o

istóf 9.a

10

mal való ű ördög,

Az alakok zínű, így

országok,

Újszöve


Hierony

1503–15

A kép, eA bűnösDis várközéppotámasztcsőrszernyílásbalehet, hvándor

etség – Jézu

ymus Bosch

504, Madrid,

ellentétben sök szenvedrosa lehet. ontjában a tja alá, melrű szájával a dobja őke

hogy a közé énekesek ir

us megkísért

: A gyönyör

Prado

a Gyönyörödését jelení Az előtér „fa-ember”lyek egy-eg elemészti et. A képen épkorba a bránti ellensz

tése

rök kertje P

ök kertje míti meg a porben a me” áll: töröttgy csónakona bűnösöke több hangs

bujaságot a zenve.

okol‐táblája

ásik két panokolban. A egkínzottak t tojáshéjra n nyugodnet, és egy ászer és egy „lélek zené

a

neljével, sötháttérben e és démon emlékeztetak. A másiátlátszó edé kórus is széjének” nev

tét hangulaegy égő várni kínzóik tő testét kéik fő alak ényen kerezerepel. Ennvezték, más

atot áraszt mros található láthatóak.ét fatörzsszea „pokol hsztül a széknek oka egysrészt pedig

istóf 9.a

11

magából. ó, amely A kép erű lába

hercege”: ke alatti yrészt az g a festő

Újszöve


Simon B

1525 kör

A kép abarnábamadárláháttérbeharmad

Rembra

1630 kör

etség – Jézu

Bening: Kris

rül, Los Ange

az első megan és pirosbábakkal helen a jeruz

dik kísértést

andt és Gera

rül, Szépműv

us megkísért

ztus megkís

eles, Getty M

kísértést ábban, Ducciolyezkedik elsálemi tem

t jelölheti. F

ard Dou: Pé

vészeti Múze

tése

sértése

Múzeum

brázolja. Kro ábrázolásál a jobbolda

mplomra emFeltűnő, hog

éldázat a kin

eum

risztus kék ához hasonlalon. Kezébmlékeztető gy a kép hely

ncsrejtőről

ruházattal álóan sötét ben követ taépület a m

yszíne nem

áll a baloldbőrszínnek, art, utalva amásodik, m a sivatag, h

dalon; míg ade szárnyak

az első kísérmíg a hegyhanem zölde

istóf 9.a

12

az ördög k helyett rtésre. A ycsúcs a ellő táj.

Újszöve


A Rembtanítvánbibliai trészében

A hasonmindenvonja a bibliai p

A képet

Ary Sch

1854, Vi

A franchegyre vemeli krendelkkezeit, rképéhez

etség – Jézu

brandt elsőnya, Gerardtörténet a mn:

„Ismét kincshevaló örazt a sz

nlat jelentén más javátó kincsrejtő példázat kép

élőben is lá

effer: Kriszt

ctoriai Nemz

ia romantikvezeti, megmki, kezét fe

kezik, melyeruhája pedigz, de az angy

us megkísért

ő, leideni md Dou közremennyek or

hasonlatosez, a melyerömében elzántóföldet.

se: a mennól. E példázés a csillog

pi megjelen

áttam a Bud

tus megkísé

zeti Múzeum

kus festő kémutatva ne

felfelé, a mek feketék, g nincs, meyalok nem s

tése

műhelyében eműködésérrszágára m

s a mennyeet megtalálmegy és ela.”

nyek országzat ábrázolágó arany. A ítése.

dapesti Szép

értése

m

épe azt a jeki a világ ös

mennyorszátalán jelezv

eztelen. A készerepelnek

készült 16re enged köondott péld

eknek orszálván az emadván min

ga olyan kinása rendkív szántóföld

pművészeti

elenetet ábrsszes ország

ág felé tartve bukott aép igen hasok rajta.

30 körül, aövetkeztetnidázatok egy

ága a szántómber, elrejténdenét a mij

ncs, melyérvül ritka. A a háttér al

Múzeum R

rázolja, amigát. Jézust vtja. A kísé

angyal voltáonló Duccio

a csendéletii. Témája, ayike Máté e

i részlet pea kincsrejtőrevangéliumá

óföldben elé azt; és aije van, me

rt az embernéző tekintsó részében

Régi Képtárá

ikor az ördövörös és fehértő ördög át. Ő lefelé, o ugyanezt a

lrejtett a felett egveszi

r szívesen mtetét egybőln van és így

ában.

ög Jézust ehér ruházat angyalszár a föld feléa témát meg

istóf 9.a

13

edig első ről szóló ának 13.

megválik l magára y teljes a

ez magas és glória rnyakkal tartja a gjelenítő

Újszöve


SZIMBÓLUMOK

• ördög: A gonoszság, a rontás természetfeletti megtestesítői. Az ószövetségi apokrif iratokban és a rabbinista irodalomban a Sátán angyalai, Isten hűtlen szolgái, akik a Gonosz akaratába állított emberfeletti hatalom megszemélyesítői. Az Újtestamentumban a Sátán alattvalói (Mt 25,41; Jel 12,7–10), akik az Isten általi legyőzetés óta az örök tűzben, a Pokolban bűnhődnek (Júd 6). Az emberek. Ők a bűnösök pokolbéli kínzói (pl. Bosch A Gyönyörök kertje c. triptychonjának Pokol-táblája, 1503–1504, Madrid, Prado).

• angyal: zsidó és ókeresztény hagyományban Isten követe (gör. angelosz ’hírnök’, ’küldött’). Szellemlény; elsődleges szerepe az isteni és a földi szféra, a teremtő és a teremtett közötti közvetítés.

• szikla: A keresztény tipológiai szimbolizmus szerint az ószövetségi kövek Krisztus előképei. Pál apostol értelmezésében a sziklából vizet fakasztó története Krisztusra vonatkozik, aki önmagából fakasztja az üdvösség éltető vizét (1Kor 10,4). Krisztus a szent templom alapja, valamint ő a templomboltozatot bezáró oromkő, zárókő is – a befejezettség, megkoronázás köve, aki beteljesíti a próféták jövendölését és a Törvényt. Jézus Péterre mint kősziklára építi egyházát (Péter nevének jelentése ’kőszikla’) (Mt 16,18). A krisztusi tanításokban a kő a könyörtelen bánásmódra is utalhat az emberség életadó kenyerével szemben (Mt 7,9).

• kenyér: az élet, az egység jelképe, mivel sok gabonaszemből ered. Egyes földművelő kultúrákban alapvető élelem, ezért a hozzá kapcsolódó munkafolyamatokkal együtt a szakrális életben is kiemelt jelentőséget kapott. A kereszténységben az eucharisztiában nyeri el legmagasabb szimbolikus jelentését. A tipológiai szimbolizmus Melkizedek bor és kenyér áldozatát az eucharisztia előképének tekinti (Ter 14,18). A bor (Krisztus vére) és a kenyér (Krisztus teste) elfogyasztása a Krisztussal való egyesülést jelképezi. Az Utolsó vacsoránál Jézus a kenyeret kereszten való áldozatának jelképéül használta (Lk 22,19).

• templom: A zsidó vallási életben szintén központi szerepet tölt be a templom. Az Jahve hajléka, az áldozat bemutatásának helye. Salamon temploma (1Kir 6) a szent sátor (Kiv 26; 36) megfelelője, az Úr dicsőségét hirdető kultikus központ. Az ősi szentély pusztulása után Zerubbábel, majd Heródes építkezései nyomán alakult ki a jeruzsálemi Templom. Az Ezekiel látomásában szereplő eszményi jeruzsálemi Templom – Isten földi lakhelyeként – a mennyei minta földi mása, amelynek építése – a benne tartott szertartásokhoz hasonlóan – az Úr utasításai alapján történik (Ez 40,5–44,9).

• szent város: A keresztény hagyományban a szent városhoz a tiszta, életadó asszony képe kapcsolódik, szemben a parázna asszonnyal, azaz a bűnös várossal. apostol értelmezésében az isteni kegyelemben részesített, kiválasztott asszony, Sára, Izsák szülőanyja a „magasságbéli Jeruzsálemet jelenti: ez a mi anyánk” (Gal 4,26).

• ajtó: A két világ, a két állapot közti átjáró szimbóluma. A keresztény szimbolikában a nyitott ajtó a legfőbb keresztény erényeket szimbolizálhatja: a Hit esetében a krisztusi tanokra való nyitottságra utal, Reményként az új életbe történő belépés lehetőségét fejezi ki; a Szeretet jelképeként a híveket befogadó, oltalmazó isteni jóság kifejezője. A zárt ajtó Szűz Mária csodás, szűzi foganására utal.




• bárány: A bárányáldozat a zsidó nép egyiptomi fogságból való szabadulásának jelképévé vált. Ebből a helyettesítő áldozatfunkcióból bontakozott ki a keresztény bárány-szimbolika. A nyugati kereszténységben az Agnus Dei (Isten báránya) a legkorábbi Krisztus-szimbólum, amelynek bibliai megalapozását Keresztelő Szt. Jánostól eredeztetik: „Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit” (Jn 1,29). A Jelenések könyvében szereplő, föláldozott és megdicsőült Bárány a keresztény (bárányhoz kapcsolódó) ikonográfiai hagyomány meghatározó forrása. A keresztes zászlóval, koszorúval ábrázolt Bárány Krisztus feltámadását szimbolizálja.

• korona: Uralkodói jelvény, nemesfémből készült fejdísz. A korona egyaránt jelképezi az Úr kegyét és az abszolút uralmat. Egyedül Isten, a legfőbb Úr koronázhat; Isten segítségével szerezhető és tartható meg a korona által jelképezett hatalom. Az Újszövetségben a koronának, mint mindenható uralmi szimbólumnak az ellentéte a töviskoszorú (Jn 19,2); a szenvedés, a Passió eszköze, ugyanakkor a Megváltás művében az igazság és az élet koronája (2Tim 4,8; Jel 2,4).

• olaj: Királyokat és papokat kentek fel vele, akik így hatalmat és dicsőséget kaptak az Úrtól; a fölkentek isteni szférába nyertek bebocsáttatást, s az emberek nem emelhettek rájuk kezet (1Sám 24,7–11; 26,9). Krisztust a Szentlélek kente fel (Lk 4,18), s mivel a korai kereszténység szorosan összekapcsolta a Szentlelket és a keresztelést (ApCsel 2,38), az olaj megszentelő szerepet kap, a Szentlélek adományaként a bőségre is utal.


BIBLIOGRÁFIA

Olvasott

• Szent Biblia – Jón. 1-4; II. Kir. 14, 23-29; Mát. 1, 12-13; Luk. 4, 1-13 • Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2001 • Ortensio da Spinetoli: Máté – Az egyház evangéliuma, ford. Turay Alfréd • Ortensio da Spinetoli: Lukács – A szegények evangéliuma, ford. Turay Alfréd

Az elemzések elkészítéséhez felhasználtam még a magyar és az angol nyelvű Wikipédia szócikkeit.

Ajánlott

• Babits Mihály: Jónás könyve • Rapcsányi László: Beszélgetések a Bibliáról, RTV Minerva, Budapest, 1978 • Rapcsányi László: Jeruzsálem, Gondoloat, Budapest, 1984 • Röck Gyula: Jézus megkísértése • Bibliai kislexikon, Kossuth kiadó, Budapest, 1978 • John Rogerson: A bibliai világ atlasza, Helikon • Benedikt Peters – Bruno Schwengeler: 100 kérdés a Bibliáról, Ethos Kft., 1998

Bibliográfia 16


MUNKANAPLÓ

Október 15. Elkezdtem a portfolió elkészítését és az anyaggyűjtést, megnyitottam a munkanaplót.

Október 16. Kiválasztottam a feldolgozandó két történetet.

November 9. Elkezdtem Jónás történetének feldolgozását a mozzanatok leírásával és a történet elemzésével.

November 10. Elkészítettem a Jónás történetéhez kapcsolódó műalkotások elemzését.

November 11. Kidolgoztam az Ószövetségi jelképeket.

November 12. Elkezdtem Krisztus megkísértéseinek feldolgozását a történet mozzanatinak leírásával.

November 13. Kidolgoztam az Újszövetségi jelképeket.

November 14. Elkészítettem az Újszövetséghez kapcsolódó műalkotások elemzését.

November 15. Elkészítettem a bibliográfiát.

November 16. Befejeztem a munkanaplót és megformáztam a nyers szöveget.

Sajnos a szünet ideje alatt nem tudtam foglalkozni a portfolió elkészítésével. Ennek oka az volt, hogy a történelem témazáró dolgozatra és a Nemes Tihamér informatikaverseny iskolai selejtezőjére kellett készüljek. Emellett a Középiskolai Matematiai és Fizikai Lapok pontversenyének feladatait oldottam meg. Így, bár a bibliai témákhoz folytattam anyaggyűjtést, a szöveg megírásával érdemben nem haladtam. A fenti okok miatt a Tanárnővel egyeztetett módon a határidő után egy nappal, november 16-án e-mailben küldöm el a kész munkát, a november 18-i órára pedig nyomtatott formában is beviszem.

Munkanapló 17

bibliai porfólió

Documents