Upload File

biogeográfiai régiók

31
2009.03.08. 1 A Föld biomjai • Bioszféra alatti SIO egységek • Zonális elhelyezkedés • Klimatikus kialakító tényezők – nedvesség – hőmérséklet A Föld biomjai A trópusi öv biomjai • 0-25. szélességi körök között • jellemző biomok kialakulásában a csapadék évi mennyisége a meghatározó ökológiai tényező • 3 fő biom: – trópusi esőerdők – szavannák – trópusi sivatagok Trópusi esőerdők • az Egyenlítő mentén két kb. 10º sávban húzódik • kiegyenlített, magas hőmérséklet, 25-27 ºC évi kh. • hőingadozás 1 ºC körüli • levegő vízgőztartalma igen magas • évi csapadékmennyiség 1500-3500 mm között • termőtalaj sz.a. szegény, humuszfelhalmozódás nincsen ↔ ≈7,3 t sza. /év • talaj vasban és alumíniumban gazdag laterit • a dús, erőteljes növekedésű, fajokban gazdag PP • fák örökzöldek, lombjuk folyamatosan cserélődik • Afrikában: Guinea, Kongó-medence, nagy vulkánok vidéke, • K-Madagaszkár, K-Afrikai szigethegyek tenger felé néző lejtői, • Ázsiában: Elő-India Ny-i partvidéke, Himalája lejtői, • Hátsó-India nagy része, Indonéz szigetvilág • Ausztrália: ÉK-Ausztrália, Óceániai szigetvilág • D-Amerika: Amazonas-medence, Andok csapadékos lejtői, K-Brazilia, • Antillák hegyvidékei, K-Mexikó • legproduktívabb, (1000 g szén megkötés/m 2 ) • okok: erős napsugárzás ,rendszeres esők • Produkció nagy része magasan a lombkoronában (fanerofitonok) • lágyszárúak is felkapaszkodnak (epifitonok) • intenzív biológiai aktivitás a talajban • talajfelszín szinte teljesen csupasz • tápanyagok a növényekben, egyébként kimosódnak irtások hatása

Upload: judit-veres-szaszka

Post on 03-Jan-2016

133 views

Category:

Documents


0 download

Report

DESCRIPTION

biogeográfia

TRANSCRIPT

Page 1: biogeográfiai régiók

20090308

1

A Foumlld biomjai

bull Bioszfeacutera alatti SIO egyseacutegek

bull Zonaacutelis elhelyezkedeacutes

bull Klimatikus kialakiacutetoacute teacutenyezők

ndash nedvesseacuteg

ndash hőmeacuterseacuteklet

A Foumlld biomjai

A troacutepusi oumlv biomjai

bull 0-25 szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull jellemző biomok kialakulaacutesaacuteban a

csapadeacutek eacutevi mennyiseacutege a meghataacuterozoacute

oumlkoloacutegiai teacutenyező

bull 3 fő biom

ndash troacutepusi esőerdők

ndash szavannaacutek

ndash troacutepusi sivatagok

Troacutepusi esőerdők

bull az Egyenliacutető menteacuten keacutet kb 10ordm saacutevban huacutezoacutedik

bull kiegyenliacutetett magas hőmeacuterseacuteklet 25-27 ordmC eacutevi kh

bull hőingadozaacutes 1 ordmC koumlruumlli

bull levegő viacutezgőztartalma igen magas

bull eacutevi csapadeacutekmennyiseacuteg 1500-3500 mm koumlzoumltt

bull termőtalaj sza szegeacuteny humuszfelhalmozoacutedaacutes nincsen harr asymp73 t sza eacutev

bull talaj vasban eacutes alumiacuteniumban gazdag laterit

bull a duacutes erőteljes noumlvekedeacutesű fajokban gazdag PP

bull faacutek oumlroumlkzoumlldek lombjuk folyamatosan csereacutelődik

bull Afrikaacuteban Guinea Kongoacute-medence nagy vulkaacutenok videacuteke

bull K-Madagaszkaacuter K-Afrikai szigethegyek tenger feleacute neacutező lejtői

bull Aacutezsiaacuteban Elő-India Ny-i partvideacuteke Himalaacuteja lejtői

bull Haacutetsoacute-India nagy reacutesze Indoneacutez szigetvilaacuteg

bull Ausztraacutelia EacuteK-Ausztraacutelia Oacuteceaacuteniai szigetvilaacuteg

bull D-Amerika Amazonas-medence Andok csapadeacutekos lejtői K-Brazilia

bull Antillaacutek hegyvideacutekei K-Mexikoacute

bull legproduktiacutevabb (1000 g szeacuten megkoumlteacutesm2)

bull okok erős napsugaacuterzaacutes rendszeres esők

bull Produkcioacute nagy reacutesze magasan a

lombkoronaacuteban (fanerofitonok)

bull laacutegyszaacuteruacuteak is felkapaszkodnak (epifitonok)

bull intenziacutev bioloacutegiai aktivitaacutes a talajban

bull talajfelsziacuten szinte teljesen csupasz

bull taacutepanyagok a noumlveacutenyekben egyeacutebkeacutent kimosoacutednak

irtaacutesok hataacutesa

20090308

2

Siacutekvideacuteki esőerdők zoacutenaacuteja

bull Troacutepusi esőerdők formaacutecioacutecsoport

ndash Oumlroumlkzoumlld erdők

ndash Időszakos esőerdők

ndash Feacutelig lombhullatoacute esőerdők(aacutetmenet a monszunerdőkhoumlz)

bull Noumlveacutenyzet jellemző az oacuteriaacutesfaacutek

ndash Afrika Mimoacutezafeacuteleacutek

ndash Aacutezsia Dipterocarpus- Dracontomelon-fajok

ndash Ausztaacutelia Eucalyptus-fajok

ndash Amerika Cecropia-fajok

bull Oacuteriaacutesfaacutek jellemzői palaacutenk- eacutes paacutenyvagyoumlkerek guttaacutecioacute kaulifloacuteria

bull Beporzaacutesi variaacutecioacutek rovar deneveacuter kolibri

Cecropia Dipterocarpus-Dracontomelon--

Acacia mimoza

Eucalyptus mannifera

bull Laacutegyszaacuteruacute szint (gyepszint) fajszegeacuteny aacuternyeacutektűrő eacutes aacuternyeacutekkedvelő fajok

ndash paacutefraacutenyfeacuteleacutek csipkeharasztok kontyviraacutegfeacuteleacutek gyoumlmbeacuterfeacuteleacutek vadbanaacuten

bull Talaj saacuterga vagy voumlroumls laterit jellegű agyag csekeacutely humusztartalom

bull A laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek zoumlme liaacuten epifiton hemiepifiton eacuteletformaacutejuacute

bull Liaacutenok rotang-paacutelma vanilia borsfeacuteleacutek

bull Epifitonok orchidea-feacuteleacutek Bromeacutelia-feacuteleacutek paacutefraacutenyok mohaacutek

bull epifill-maacutejmohaacutek 1 ndash 1 troacutepusi oacuteriaacutesfaacuten 30-40 epifiton noumlveacutenyfaj eacutel

bull Hemiepifiton Filodendron- Monstera- Ficus-fajok kontyviraacutegfeacuteleacutek

borostyaacutenfeacuteleacutek (eacuteletuumlk kezdeti vagy zaacuteroacute szakaszaacuteban kapcsolatban aacutellnak a talajjal)

bull Termesztett noumlveacutenyek szerecsendioacute szegfűszeg faheacutej mangoacute vanilia

cukornaacuted banaacuten bors

Kiacutenai teacserje

Fekete bors

Kakaoacutefa

Robuszta-kaacuteveacute

Termesztett banaacuten

Teraszos hegyvideacuteki rizstermeszteacutes

Dinnyefa

Aacutellatvilaacuteg

bull keveacutes a nagytestű aacutellat ezek okapi varacskos disznoacute

tapiacuter

ndash Madarak papagaacutej-feacuteleacutek kolibri-fajok

ndash Majmok feacutelmajmok főemlősoumlk

ndash Huumlllők eacutes keacuteteacuteltűek krokodil-feacuteleacutek viziloacute-fajok

ndash Keveacutes a rovarfaj

bull Maacutesodlagos erdők (dzsungel) talajeroacutezioacute

Hegyi esőerdők zoacutenaacuteja (koumlderdők felhőerdők mohaerdők)

bull Troacutepusi hegyvideacutekeken 1000 m foumlloumltt kb 2500-3000 m-

ig

bull Troacutepusi fenyők (Podocarpus-fajok babeacuterfeacuteleacutek teafeacuteleacutek

kiacutenafa

bull (Cinchona) burgonyafeacuteleacutek paacutefraacutenyfaacutek begoacutenia-feacuteleacutek kaacuteveacute kokacserje (Erythroxylon coca)

Maacutes vegetaacutecioacutetiacutepusok

bull Troacutepusi magashegyseacutegek ndash Andok Kilimanjaro

3000 m foumlloumltti teruumlletei

bull Paramo ndash uumlstoumlkoumlsfaacutek (Lobelia- Senecio-feacuteleacutek)

bull Puna ndash szaacuterazabb mint a paramo zsombeacutekoloacute

fuumlvek keacutetszikűek

bull Havasi sivatagok

Maacutes vegetaacutecioacutetiacutepusok

bull Mangroacuteve ndash troacutepusi tengerparti mocsaacutererdőndash Gazdag aacutellatvilaacuteg halak rovarok huumlllők keacuteteacuteltűek

csavarpaacutelma

hajnalkafeacuteleacutek

maacutengorloacute mangrovefaAvicenniamarina

20090308

3

Szavannaacutek

bull 10-25ordm saacutevban

bull tengerparttoacutel taacutevolodva a szaacuteraz időszak hossza nő

bull 3 tiacutepus (csapadeacutek szerint)

ndash szaacuteraz erdő

ndash erdős szavanna

ndash fuumlves szavanna

bull oacutevilaacutegi szavannaacutekon sok a nagytestű aacutellat

bull igen sok termesz eacutes leveacutelvaacutegoacute hangya

bull uacutejvilaacuteg paacutelmaacutek kaktuszok keveacutes nagytestű aacutellat

A szavannaacutek noumlveacutenyei

Erdős szavanna az afrikai Serengeti Nemzeti Parkban

Majomkenyeacuterfa vagy baobabfa

bull fű elszoacutertan faacutekkal de nagy nyiacutelt teruumlletek isbull nagytestűnoumlveacutenyevők folyamatosan legelik

bull fuumlvek meriszteacutemaacuteja a foumlld alatt vagy koumlzeleacutebenbull gyakoriak a tuumlzek

bull erős szezonalitaacutes az esőknek koumlszoumlnhetően

bull -zaacuteraz időszakokban nő a noumlveacutenyevők mortalitaacutesa

bull nagy telelőmadaacuterpopulaacutecioacutek mag-eacutes rovar abundancia (populaacutecioacute mennyiseacutege eacutelőhelyen )

bull Ha a szaacuteraz eacutevszak roumlvidebb mint az esős eacutevszak ndashzaacutert lombhullatoacute

bull troacutepusi erdők (monszunerdők)alakulnak ki

bull Erdős szavannajellemzőa pirofitonfajok ndashAcacia- Eucalyptus-fajok

bull Szaacuterazabb szavanna oumlroumlkzoumlld faacutek hiaacutenyoznak

bull Jellemzőek az unpalacktoumlrzsűfaacutek pl majomkenyeacuterfa (Adansoniadigitata)

bull Hosszuacutefuumlvűndashroumlvidfuumlvűszavanna (aacutetmenet a feacutelsivatag feleacute)

Szaacuteraz eacutevszak hossza Csapadeacutek (mm) Szavanna-tiacutepus

3-4 hoacutenap 1200-1400 erdős szavanna

5-7 hoacutenap 500-1200 ligetes szavanna

7-10 hoacutenap 300-500 tuumlskeacutes fuumlves szavanna

bull Passzaacutet-eacutes monszumszelek tengeraacuteramlatok hegyvideacutekek moacutedosiacutetoacutehataacutesa zonalitaacutescsak a nagykiterjedeacutesűkontinenseken

bull Szeacuteliraacutenyok eacutevszakos vaacuteltozaacutesa oumlsszefuumlgg az ITC zoacutena (Troacutepusi Konvergencia Zoacutena) mozgaacutesaacuteval (ennek forraacutesa az Eacute-i eacutes a D-i passzaacutet talaacutelkozaacutesa) A szaacuterazfoumlldhataacutesaacutera Aacutezsiaacuteban pl nyaacuteron az ITC zoacutena Eacute-ra toloacutedik az alacsony-nyomaacutesuacuteleacutegtoumlmegek is Eacute-ra toloacutednakez magyaraacutezza a nyaacuteri monszun bőseacuteges csapadeacutekaacutet

bull India K-i partjainaacutel a DNy-i monszun aacuteprilis eacutes oktoacuteber koumlzoumltt hoz jelentős csapadeacutekot az eacutev toumlbbi reacuteszeacuteben szaacuterazsaacuteg van

bull Aacuterteacuteri szavanna part menti ligeterdő(galeacuteriaerdő) paacutelmafajok 3 m magas fuumlvek Eacutevente keacutetszer folyoacuteaacuteradaacutes

bull Termesz szavanna termeszvaacuterak leveacutelnyiacuteroacute hangyaacutek Elsősorban Afrikaacuteban jellemző Termeszfajok szaacutema 1900 Macrotermes-fajok

Deacutel-Amerikaacuteban keacutet jelentősebb szavannateruumllet1CampoCerrado-teruumllete ~2x106 km2

NoumlveacutenyzetePaacutelmaacutek fűfajok

Aacutellatvilaacuteg nandu vadkutyaacutek sok endemikus huumlllő(gekko-feacuteleacutek)

2Catingas(Caatinga) ndashBrazilia szaacuteraz szavannavideacuteke

teruumllete ~800000km2Paacutelmaacutek kaktuszok

3ChacondashArgentina eacutes Boliacutevia teruumlleteacuten Szaacuteraz erdő jellemzi Gyakoriak eacutes jellemzőek a kaktuszfeacuteleacutek

Campo Cerrado

ChacondashArgentina eacutes Boliacutevia teruumlleteacutenCatingas(Caatinga) ndashBrazilia

20090308

4

bull Szavannaacutek aacutellatvilaacutega oacutevilaacutegi szavannaacutekon sok a nagytestűaacutellat

bull Afrikaacuteban sakaacutel-feacuteleacutek hieacutenakutya foltos hieacutena csiacutekos hieacutena oroszlaacuten gepaacuterd antilop gazella gnuacute impala zsiraacutef orrszarvuacute Zoumlld cerkoacutefmajom huszaacutermajom Kiacutegyoacutefeacuteleacutek Strucc

bull Aacutezsiaacutebana szavannateruumlletek joacuteval fajszegeacutenyebbek mint Afrikaacuteban

bull Huumlllők keacuteteacuteltűek

bull Ausztraacuteliaerszeacutenyesek ndashkenguru koala Nagyszaacutemuacute papagaacutejfaj

bull Futoacutemadarak emu eacutes kazuaacuter

bull Deacutel-Amerikasokkal szegeacutenyebb nagytestűaacutellatokban az afrikai szavannaacuteknaacutel Sok az endemikus beacutekafaj Csak itt eacutelnek a voumlcsoumltyuacutekok(5 faj)

bull Termesztett noumlveacutenyekgabonacirok kukorica cukornaacuted gyapot

bull Joacuteval jelentősebb az aacutellattenyeacuteszteacutes

bull Szaacuteraz szavannaacutek neacutepesseacuteg eltartoacute-keacutepesseacutege igen kicsi SZAHEL oumlvezet

Troacutepusi sivatagok

bull a 15-50deg szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull a forroacute sivatagok a 30-35deg-ig huacutezoacutednak miacuteg

bull antipasszaacutetszelek hataacutesaacutera alakultak ki a troacutepusi eacutes szubtroacutepusi

teruumlletek hataacuteraacuten

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete 20 degC koumlruumlli

bull igen magas a napi hőingaacutes

bull az eacutevi csapadeacutekmennyiseacuteg a 250 mm-t sem eacuteri el

bull egyes helyeken akaacuter eacutevekig sem esik az eső

bull talajuk humuszmentes koumlves homok

bull alkalmazkodaacutes viacutezraktaacuterozaacutes paacuterolgaacutescsoumlkkenteacutes

bull A zonaacutelis sivatagok a troacutepusokat keacutet oldalroacutel hataacuteroloacute nagy nyomaacutesuacute leszaacutelloacute leacutegaacuteramlaacutesos zoacutenaacuteban

bull A forroacute szaacuteraz teacuteriacutető menti oumlv a passzaacutetszelek leszaacutelloacute nagy nyomaacutesuacute oumlvezeteacutebe esik ahol nagy a felmelegedő levegő viacuteztartoacute keacutepesseacutege A viacutez nem csapoacutedik ki a paacuterolgaacutes pedig kuumlloumlnlegesen erős

Sivatagok osztaacutelyozaacutesa az alapkőzet szerint

bull szikla- eacutes kősivatag (hammada)

bull kavicssivatag (serir)

bull homoksivatagok (erg)

bull agyagsivatagok (takir)

bull soacutes agyagsivatagok (sott)

Feacutelsivatagok eacutes sivatagok ndasha Foumlld toumlbb mint frac14-e

bull Nagyobb sivatagok

ndash AfrikaSzahara Liacutebiai Namib-eacutes Kalahaacuteri-sivatag

ndash AacutezsiaArab-eacutes Thar-sivatag

ndash Deacutel-AmerikaAtacama-sivatag

ndash Eacuteszak-AmerikaUacutej-Mexikoacute D-Kalifornia

ndash Ausztraacuteliabelsőteruumlletek

ndash Belső-AacutezsiaKara-Kum- Kizil-Kum meacuterseacutekelt

oumlvben Nem klimatikus sivatagok

ndash SaltLakeesőaacuternyeacutekban

Feacutelsivatagok

bull Karroo(Deacutel-Afrika) Ausztaacuteliai sivatagok egy reacutesze Goacutebi-sivatag Eacute-i fele Kaszpi-toacutepartvideacuteke

bull Feacutelsivatagok jellemzőnoumlveacutenyei Uumlroumlmfeacuteleacutek

(Artemisiafajok) Chenopodium-feacuteleacutek tamariszkus-

fajok Caragana eacutes Haloxylon-fajok(szakszaul-

cserjeacutek)

bull Jellegzetes noumlveacutenyi eacuteletformaacutek

bull Efemerek(igen roumlvid eacuteletűek) vaacuteltozoacuteviacutezaacutellapotuacuteak

(poikilohidratuacuteraacutesnoumlveacutenyek) csipkeharasztok

Anastatica-fajok szukkulencia(pozsgaacutes termet)

kaktuszfeacuteleacutek kutyatejfeacuteleacutek Agave Aloeuml

bull Deacutel-Afrikaacuteban bdquokavicskaktuszokrdquo(ablaknoumlveacutenyek)

Lithops-fajokeacutes kristaacutelyviraacutegfeacuteleacutek (Mesembrianthemum-fajok)

bull Welwitschia mirabilisndashpaleoendemizmusndashcsak a Namibsivatagban

bull Termesztett noumlveacutenyek oaacutezisokban vaacutedikban Legfőbb noumlveacuteny a datolyapaacutelma

bull Peru eacutes Chile oumlntoumlzeacuteses banaacutenuumlltetveacutenyek

bull Aacutellatvilaacuteg sivatagok aacutellatvilaacutega a szomszeacutedos szaacuteraz szavanna sztyeppeacutek aacutellatvilaacutegaacuteval rokon

bull A szaacuterazsaacuteghoz valoacutealkalmazkodaacutes szeacutelsőseacuteges formaacutei teve (zsiacuterpuacutep)ugroacuteegerek (soha nem isznak)

zsiacuterfarkuacutejuhok gazella antilop

bull sivatagi roacuteka sivatagi tyuacutekok vaacutendorsoacutelyom

bull Deacutel-Amerikaacuteban laacutemafeacuteleacutek (nincs zsiacuterpuacutep) Kondorkeselyű

20090308

5

A sivatagok szomjazoacute noumlveacutenyei

Oaacutezis Jemenben

Kuumlloumlnboumlző kaktuszformaacutek

Afrikai kutyatejfaj

bull magevőhangyaacutek eacutes raacutegcsaacuteloacutek

bull nomaacuted eacuteletmoacuteduacute madarak

bull huacutesevők viacutez a zsaacutekmaacutenyboacutel

bull tenyeacutesztett aacutellatok teve szamaacuter juh

bull Gazellaacutek Jaacutevorantilop numibiai vadszamaacuter ugroacuteegeacuter feacuteleacutek madaacuterpoacutek skorpioacute namibiai homoki gyiacutek aranyvakondok haacuteromujjuacute homoki szkink

bull Efemer noumlveacutenyek roumlvid tenyeacuteszidőszakmaszlaguumlroumlmfeacuteleacutek kristaacutelyviraacutegfeacuteleacutek kanadai betyaacuterkoacuteroacute keacutek buacutezaviraacuteg szőroumls disznoacutepareacutej

bull Szukkulens noumlv Afrika tegezfa ablakviraacuteg kutyatejfeacuteleacutek aggoacutefűfeacuteleacutek Amerika kaktuszoka gavefeacuteleacutek jukkaacutekAusztraacutelia parakeeya fűfa

Szubtroacutepusi biomok

bull Esős nyaruacute szubtroacutepusi teruumlletek

ndash monszun vagy passzaacutet szeacutel

ndash Szubtroacutepusi esőerdők

ndash Babeacuterlombuacute erdők

bull Esős telű szubtroacutepusi teruumlletek (mediterraacuten)

ndash a meleg szaacuteraz nyaacuter enyhe esős teacutel

ndash talaja humuszban gazdag terra-rossa terrafuscavagy faheacutejbarna talajok

MEDITERRAacuteN TERUumlLETEK BIOMJAbull Elterjedeacutese Foumlldkoumlzi-tenger partvideacuteke Kalifornia D-Ausztraacutelia bull Fokfoumlld Koumlzeacutep-Chilebull Mediterraacuten kliacutemaoumlv jellemzői ndashkliacutemadiagrambull Teacutel meacuterseacutekeltoumlvi ciklonok ndashcsapadeacutek nyaacuter nagynyomaacutesuacute

leacutegtoumlmegek ndashszaacuterazsaacutegbull Talajukterra-rossa terra-fusca faheacutejbarna talajokbull Endemikus fajok viszonylag nagy szaacutema jellemzőndashszigetekbull Eredeti vegetaacutecioacute kemeacutenylombuacuteerdők oumlroumlkzoumlldekbull Főbb fajok toumllgyek ndashQuercusilex Quercuscoccifera Quercussuberbull Rhododendronok Erica-Cistus-feacuteleacutekbull Szeliacutedgesztenye lombhullatoacute vadszőlőndashliaacuten Ciklaacutemen

Buxussempervirensbull Fenyvesek Ciprus Ceacutedrus-fajok aleppoacutei-piacutenea-fenyő feketefenyő

A mediterraacuten teruumllet noumlveacutenyvilaacutega

Mediterraacuten videacutek krisztustoumlvissel

Paratoumllgy

Koumlzoumlnseacuteges vagy nemes babeacuter

Levendula

Babeacuterlombuacute erdők

bull kiegyenliacutetett csapadeacutekjaacuteraacutes (esetleg teacuteli csapadeacutekminimum)

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 15degC vagy toumlbb

bull fagypont alaacute teacutelen is csak aacutetmenetileg szaacutell a hőmeacuterseacuteklet

bull a napi eacutes az eacutevi hőingaacutes kicsi

bull a teacutel enyhe fagymentes

Babeacuterlombuacute erdők

bull a kontinensek keleti feleacuten a 30 eacutes 35 szeacutelesseacuteg koumlzoumltt a troacutepusok eacutes a meleg meacuterseacutekelt eacutegoumlv koumlzoumltt a passzaacutet- eacutes monszunszelek hataacutesa alatt az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten egyaraacutent előforduloacute aacutetmeneti oumlvezetben eacutes oacuteceaacuteni szigeteken)

bull Lombkoronaszintjuumlkben keveacutes fajt talaacutelunk leveleik koumlzeacutepnagyok feacutenyesek eacutes bőrneműek (innen a bdquobabeacuterlombuacuterdquo neacutev)

bull Az eacuteszaki feacuteltekeacuten (Holarktisz) ezek a faacutek leginkaacutebb babeacuterfeacuteleacutek oumlroumlkzoumlld toumllgyfajok liliomfaacutek eacutes mocsaacuteri ciprus A deacuteli feacuteltekeacuten nyitvatermők vaacutelnak jellemzőveacute iacutegy Deacutel-Amerikaacuteban az araukaacuteriafenyők Kelet-Aacutezsiaacutetoacutel Eacuteszak-Ausztraacuteliaacuteig mellettuumlk jelentős szerephez jut a bambusz

bull Gyepszintjuumlk fajgazdag toumlbbnyire a paacutefraacutenyok utaljaacutek

bull Mohaszintjuumlk erősen fejlett

bull Jellegzetes talajaik a saacuterga eacutes voumlroumls podzolok

20090308

6

bull Euroacutepa nyugati peremeacuten leacutevőatlanti-oacuteceaacuteni szigeteken (pl Kanaacuteri)bull a Kaukaacutezus nyugati oldalaacuten Kelet-Aacutezsiaacuteban Korea Kiacutena eacutes a bull Japaacuten szigetek deacuteli reacutesze Florida atlanti partjai Kaliforniaacutetoacutelbull Oregonig a partkoumlzelben D-Amerika (Chile deacuteli reacutesze)bull Ausztraacutelia (keleti parti saacutev)bull A teacutel enyhe eacutes fagymentes Aacutellandoacutean magas a paacuteratartalom bull kicsi a napi eacutes eacuteves hőingaacuteskicsi

A meacuterseacutekelt oumlv biomjai

bull 40-65 szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull (Eacute)-Amerika Euroacutepa Aacutezsia

bull Eacuteszaki feacuteltekeacuten kiterjedtebb

bull 4 eacutevszak vegetaacutecioacutes szuumlnet aacutetteleleacutesi

strateacutegiaacutek

bull 3 fő zoacutena

ndash fuumlves pusztaacutek

ndash meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

ndash tűlevelű erdők

1 Fuumlves pusztaacutek

bull viszonylag keveacutes csapadeacutek (200-500 mm)

bull (DE hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-1000 mm)

bull nagy eacuteves hőingaacutes gt25 degC

bull csapadeacutek nagy reacutesze kora nyaacuteron

bull teacuteli csapadeacutek hoacute

bull gyakran keacutet nyugalmi időszak

bull Aacutezsia ndashsztyeppebull Eacuteszak-Amerika ndashpreacuteribull Deacutel-Amerika ndashpampabull Deacutel-Afrika ndashveldtbull -legtoumlbb termeacuteszetes vegetaacutecioacutet

helyettesiacutetetteacutek termesztett noumlveacutenyekkel buacuteza aacuterpa zab kukorica stb

bull -perifeacuteriaacutekon aacutellattenyeacuteszteacutesbull legjobban degradaacutelt az bull oumlsszes biom koumlzuumll

Eacuteszak-amerikai preacuterik

bull 54deg szelesseacuteg ndash Mexikoacutei magasfoumlld

bull hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-900 mm

bull fenyeacuterfuumlvek (A gerardii) Stipa partea Agropyrumsmithii Panicum virgatum

bull Andropogon scoparius

bull roumlvidfuumlvű preacuteri 450-500 mm

bull Bouteloua gracilis boumlleacutenyfű (Buchloe dactyloides)

A preacuterik aacutellatvilaacutegabull huumlllők

ndash laacutencos csoumlrgőkiacutegyoacute texasi csoumlrgőkiacutegyoacute zoumlld csoumlrgőkiacutegyoacute

bull madarak

ndash nagy preacuterityuacutek kis preacuterityuacutek uumlroumlmfajd Baird-vereacutebsaacutermaacuteny uumlregi bagoly preacuterisaacutermaacuteny agyagsziacutenű vereacutebsaacutermaacuteny

bull raacutegcsaacuteloacutek

ndash Hosszuacutefarkuacute uumlrge

ndash prairie-kutya

ndash rovarevők oposszumok

bull noumlveacutenyevők

ndash amerikai boumlleacutenyvillaacutesszarvuacute antilop

20090308

7

Deacutel-amerikai pampaacutek

bull D sz 32deg-38deg

bull csapadeacutek eleacuteri 1000 mm-t

bull fagy ritkaacuten

bull eacuteves hőingaacutes 20-22degC

bull nyaacuteron kevesebb a csapadeacutek ezeacutert aszaacutelyos időszakok alakulhatnak ki

Pampaacutek eacutelővilaacutega

bull - noumlveacutenyei

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa neesiana)

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa papposa)

bull - saacutesok (Carex)

bull - iringoacute (Eryingium)

bull - aacutellatvilaacutega

bull - vikunya (Lama vicuqna)

bull - quanako (Lama quanaco)

bull - haacuteromoumlves tatu (Tolypeutes matacus))

bull - paacutenceacutelos egeacuter (Chlamyphorus truncatus)

bull - leguaacuten (Oroctotretus pectinatus)

bull - vadkutyaacutek (Speothos venaticus)

bull - brazil tengeri malac (Cavia aperea)

Euraacutezsiai sztyeppeacutek

bull csernozjom talajok

bull - a sztyeppnoumlveacutenyzet csernozjom talajokon

alakul ki

bull - itt is megkuumlloumlnboumlztethetuumlnk nyugati eacutes keleti

sztyeppeket

bull - a nyugati sztyeppeken a tavaszi efemer fajok

eacutes az egyeacuteves efemerek az uralkodoacute

a sztyeppeacutek noumlveacutenyfajai

bull - saacutefraacuteny (Crocus sativus)

bull - tulipaacutenok (Tulipa)

bull - perje (Poa bulbosa)

bull - Arenaria serpyllifolia

bull - a keleti teruumlleteken a fűfeacuteleacutek dominaacutelnak

bull - kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj (Stipacapillata)

bull - csenkesz (Festuca lenensis)

bull - uumlroumlmoumlk (Artemisia)

- a sztyeppeacutek aacutellatvilaacutega

bull - tarpaacuten 1876-ban kihalt

bull - tarki loacute (Eguus caballus) 1919-ben kihalt

bull - euroacutepai boumlleacuteny (Bison bonasus)

bull - koumlzoumlnseacuteges uumlrge (Spermophiluscitellus)

bull - guumlzuumlegeacuter

bull - mezei nyuacutel (Lepus europaeus)

bull - sztyepp lemming (Lagurus lagurus)

bull - mull-lemming (Ellobius talpinus)

bull - nagy tuacutezok (Otis tarda)

bull - sas (Aquila rapax)

bull - kerecsen soacutelyom (Falco cherrung)

bull - pusztai vipera (Viperidae)

Erdős-sztyeppek biomja

bull Az erdős-sztyepp a zaacutert erdő eacutes a sztyepp kliacutemaoumlvek aacutetmeneti

eacuteghajlati saacutevjaacuteban kialakult oumlnaacutelloacutenoumlveacutenyzeti oumlv A toumlbbeacute-

keveacutesbeacute zaacutert erdők aacuteltalaacuteban szaacuteraz termőhelyű gyepekkel

vaacuteltakozva mozaikos elrendeződeacutesben jelennek meg

bull Meacuterete hektaacuteros meacuterettől kontinensnyi noumlveacutenyzeti oumlvekig

bull Erdőkomponense gyakran a szomszeacutedos faacutes taacutersulaacutesokeacutehoz

hasonloacutean klimazonaacutelis erdős-sztyepp eseteacuteben edafikus

erdős-sztyeppekneacutel bdquosajaacutet keacutepződmeacutenyrdquojelenhet meg

bull A gyepek irtaacutesreacutetek ill reacutetsztyeppek attoacutel fuumlggően hogy az

erdő-vagy a sztyeppzoacutena feleacute helyezkednek el

Kialakulaacutesuk

bull Termeacuteszetes hataacutesokra

Klimatikus- domborzati- eacutes talajviszonyok

ndash Tűz

ndash Noumlveacutenyevők stb

bull Emberi aacutetalakiacutetoacutehataacutesok

bull Eacutegeteacutes erdőirtaacutes legelteteacutes lecsapolaacutes

bull Makrokliacutema aacuteltal meghataacuterozott

ndash kliacutemazonaacuteliserdős-sztyeppek

ndash Egyeacuteb okok (talaj domborzat) hataacutesaacutera

edafikuserdős-szteppek

Az euraacutezsiai erdőssztyeppek

foumlldrajzi tiacutepusai

8000 km hosszan huacutezoacutedik nyugat felől eleinte 300-

400 km szeacutelesen majd egyre keskeny erdősaacutevban

1 Euroacutepai toumllgyes erdőssztyeppek

2 Nyugat-szibeacuteriai nyiacuteres erdőssztyeppek

3 Koumlzeacutep-szibeacuteriai nyiacuteres-tű-eacutes lomblevelű

erdőssztyeppek

4 Bajkaacutel koumlrnyeacuteki tű-eacutes lomblevelű erdős sztyeppek

5 Taacutevol-keleti lombos erdőssztyeppek

Az erdős-sztyeppek kliacutemaacuteja

bull Erdős-sztyepp zoacutena klimazonaacutelis

noumlveacutenyzeteacutet a szemiarid (feacutelig szaacuteraz) tiacutepusuacute

kliacutema alakiacutetja ki

bull Jell Egyes eacutevekben egy keacutesőnyaacuteri -kora

őszi legalaacutebb keacutet hoacutenapig tartoacute feacutelszaacuteraz

időszak

bull Oumlsszetett kliacutematiacutepus

20090308

8

Boreaacutelis tűlevelű erdők biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika ndashTAJGA zonaacutelis

tűlevelűerdők

bull Kliacutema hideg kontinentaacutelis (kliacutemadiagram a

jegyzetből)

bull Talaj savanyuacute podzoltalaj

Noumlveacutenyzet

bull Luacutecfenyő erdeifenyő ezuumlstfenyő euroacutepai

jegenyefenyő

bull balzsamfenyő szibeacuteriai jegenyefenyő euroacutepai

voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka NYIacuteRFAJOK

zuzmoacutek eacutes mohaacutek

ndash Tőzegmohaacutes luacutecerdők

ndash Erdeifenyő-tajga

ndash aacutefonyaacutes tajga

ndash tőzegmohaacutes tajga -gyapjuacutesaacutes

Aacutellatvilaacuteg

bull preacutemes aacutellatok

bull jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

bull reacutenszarvas -karibu

bull barna-medve ndashgrizzli-medve

bull euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

bull hiuacutez

bull Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

bull Gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg BAacuteNYAacuteSZAT ERDEacuteSZET

Tundrateruumlletek biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika Polaacuteris fahataacuter szibeacuteriai

voumlroumlsfenyő

bull Erdőstundra 4-6 m magas faacutek alacsony erdőseacutegek ndash

erdeifenyő toumlrpenyiacuter

bull Toumlrpecserjeacutes bokros tundra - aacutefonyafeacuteleacutek molyűző izlandi

zuzmoacute

bull Tőzeghalmos tundra ndashtoumlrpemaacutelna toumlrpenyiacuter sarki nyiacuter

mohaacutek-zuzmoacutek

bull Hegyi tundra ndashkeacutereg-eacutes lomboszuzmoacutek mohaacutek

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull 4-6 hoacutenap vegetaacutecioacutes perioacutedus

bull eacutevi csapadeacutekmennyiseacutege 500-600 mm de

neacutehol eleacuterheti az 1000 mm-t

bull enyhe teacutel

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10-15 ordmC

bull aszpektusok

bull elterjedeacutesndash Euroacutepa

ndash Eacute-Amerika

ndash Aacutezsia

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull fuumlggőleges tagozoacutedaacutesndash felső lombkoronaszint (12-20 m)

ndash alsoacute lombkoronaszint (5-12 m)

ndash cserjeszint (05-1 m)

ndash gyep- eacutes mohaszint (0-05 m)

bull talajok

ndash barna erdőtalaj

ndash barnafoumlld

ndash kiluacutegozott podzolos erdőtalaj

ndash rendzina

Toumllgyesek Lombkoronaszint

bull Anglia Franciaorszaacuteg kocsaacutenyos toumllgy+nyiacuter

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa kocsaacutenytalan toumllgy+ kocsaacutenyos

toumllgy

bull Deacutelkelet-Euroacutepa csertoumllgy magyartoumllgy + nyiacuter

rezgő nyaacuter mezei juhar szil

bull dombvideacuteken gyertyaacutenos toumllgyes

bull epifitonok csak mohaacutek eacutes zuzmoacutek

bull Toumllgyesek Cserjeszint

ndashgazdag

ndashmogyoroacute som kecskeraacutegoacute fagyal

ndash Nyugat-Euroacutepa

ndashbuacutebos lonc (Lonicera periclymenum)

ndashoumlroumlkzoumlld magyal (Ilex aquifolium)

bull Toumllgyesek Gyepszint

ndash nagyon duacutes eacutes vaacuteltozatos

ndash tavasztoacutel őszig viraacutegzik

20090308

9

Buumlkkoumlsoumlk

bull Nyugat-Euroacutepa dombvideacutekein kocsaacutenyos

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa hegyvideacutekein (500-1000 m)

bull Deacutel-Euroacutepa (1000-1800 m)

bull buumlkk (Fagus silvatica)

bull zaacutert lombkoronaszint rArr Cs alig Gy aszpektus

bull jellegzetes hagymaacutes noumlveacutenyek

bull medvehagyma (Allium ursinum)

bull csillagviraacuteg (Scilla) fajok hoacuteviraacuteg

bull gumoacutes noumlveacutenyek - pl keltike fajok (Corydalis)

bull gyoumlktoumlrzses pl szelőroacutezsaacutek (Anemona

Aacutezsiai lombhullatoacute erdők

bull mongol toumllgy (Quercus mongolica)

bull szőroumls nyiacuter (Betula pubescens)

bull rezgőnyaacuter (Populus tremula)

bull magnoacutelia (Magnolia stellata)

bull feheacuter eperfa (Morus alba)

bull toumlvises lepeacutenyfa (Gleditsia triacanthos)

bull varaacutezsmogyoroacutek (Hamamelis)

bull ginzeng (Panax ginseng) termesztett noumlveacutenye

bull dahuriai havasszeacutepe (Rhododendron

dahuricum)

Eacute-Amerikai lombhullatoacute erdők

bull nagyobb fafajgazdagsaacuteg

bull toumlbb toumllgyfaj

bull erdőtiacutepusok

ndash toumllgyes-tulipaacutenfaacutes

ndash toumllgyes-gesztenyeacutes

ndash toumllgyes-hikori

Fafajok

bull juharfeacuteleacutek (Aceraceae)

bull toumllgyek (Quercus ssp)

bull hikori dioacutek (Carya sp)

bull tulipaacutenfa (Liriodendron tulipifera)

bull aacutembrafa (Liquidambar styraciflua)

bull amerikai gesztenye (Castanea dentata)

bull cukorjuhar (Acer saccharum)

bull kanadai nyaacuter (Populus canadensis)

bull keleti plataacuten (Platanus occidentalis)

Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők aacutellatvilaacutega

bull őz giacutemszarvas vaddisznoacute farkas roacuteka

nyuszt nyest

bull goumlreacuteny coboly vadmacska barnamedve

jeacutegmadaacuter csonttolluacute madaacuter

Tajga

bull a neacutegy eacutevszak

bull a nyaacuter roumlvid meleg

bull a teacutel hosszuacute eacutes hideg

bull a tavasz eacutes az ősz roumlvid

bull eacutevi csapadeacutek 150-400 mm

bull talaj podzol

bull az altalaj tartoacutes megfagyaacutesa

bull gyakori ellaacuteposodaacutes

bull a sza produkcioacute 55 teacutevha

bull talajeacutelőleacutenyek aktivitaacutesa kicsi

Aacutellomaacutenykeacutepző fafajok

bull lucfenyők (Picea)

bull ezuumlstfenyő (Picea glauca)

bull fenyők (Pinus)

bull voumlroumlsfenyők (Larix)

bull nyiacuter (Betula pendula)

bull nyaacuter fajok (Populus)

bull eacuteger (Alnus glutinosa)

bull fűzfeacuteleacutek (Salicaceae)

bull balzsamfenyő (Abies balsamea)

Tajgaerdők aacutellatvilaacutega

bull Jaacutevorszarvas reacutenszarvas

bull karibu reacutenszarvas

bull barnamedve

bull hiuacutez (Lynx lynx)

bull euroacutepai hoacuted (Castor fiber) kanadai hoacuted (Castor canadensis)

bull halaacuteszoacute nyest (Martes pennanti)

bull kis bukoacute (Mergus albellus) fajdkakas (Tatrao urogallus)

bull csaacuteszaacutermadaacuter (Bonasa bonasia) nyiacuterfajd (Lyrurus tetrix)

bull szakaacutellas bagoly (Strix nebulosa) macskabagoly (S

bull uralensis) fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

bull erdei beacuteka (Rana sylvatica) mocsaacuteri beacuteka (Rana temporaria)

bull keresztes vipera (Vipera berus) elevenszuumllő gyiacutek (Lacerta

bull vivipara)

Tajgaerdő-tiacutepusok

bull soumlteacutet lucos tajga

bull koumlzoumlnseacuteges luc szibeacuteriai luc

bull szibeacuteriai jegenyefenyő

bull szibeacuteriai cirbolyafenyő

bull szőroumls nyiacuter

bull mohaacutes lucerdők

bull fekete aacutefonya

bull voumlroumls aacutefonya

bull seprő moha szőrmoha

bull vilaacutegos erdeifenyő tajga

bull erdeifenyő

bull vilaacutegos voumlroumlsfenyő erdő

bull dahuriai voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka

bull mandularoacutezsa

20090308

10

A tajga noumlveacutenyzete

Tajgaerdő Sveacutedorszaacutegban aljnoumlveacutenyzeteacuteben tőzegmohaacutekkal

Magashegyi lucos erdő foumlloumltte alhavasi gyeppel

Koumlzoumlnseacuteges nyiacuter

Tajga biom

bull Aacutellatvillaacuteg preacutemes aacutellatok ndash jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

ndash reacutenszarvas -karibu

ndash barna-medve ndashgrizzli-medve

ndash euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

ndash hiuacutez

ndash Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

Tajga biomTajga biom

A tundra

bull feacuteleacutevenkeacutent vaacuteltakoznak a hosszuacute nappalok eacutes

a

bull hosszuacute eacutejszakaacutek

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet aacuteltalaacuteban 0ordmC alatt

bull nyaacuter igen roumlvid eacutes hideg

bull nyaacuteri havi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10 ordmC alatt

bull csapadeacutek igen keveacutes eacutevi 150-300 mm

bull roumlvid vegetaacutecioacutes perioacutedus 2-35 hoacutenap

bull teacutelen a hoacuteboriacutetaacutes vastagsaacutega 10-50 cm

bull teruumllet Euraacutezsia Eacute-Amerika

A tundra noumlveacutenyzete

Nedves tundra zsombeacutekokkal tőzegmohaacutekkal

Toumlrpe nyiacuter

Reacutenszarvaszuzmoacute

bull -roumlvid vegetaacutecioacutes időszak eacutes hosszuacute hideg teacutel

bull -keveacutes faj

bull Fenyő Pinus voumlroumlsfenyő Larix eacuteger Betula nyaacuter Populusluc Picea

bull biomonotonitaacutes

A tundra tiacutepusai

bull erdős tundra

bull sarki fahataacuter

bull toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull tőzeghalmos tundra

bull mohaacutes eacutes zuzmoacutes tundra

bull hegyi tundra

Erdős tundra

bull fafajok erdeifenyő (P sylvestris)

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana) Betula

tortuosa

bull toumlrpe faacutek

bull veacutekonytoumlrzsű

bull 4-6 m magas

Sarki fahataacuter

bull fafajok

bull erdeifenyő (Pinus sylvestris)

bull kisebb nyiacuter fajok (B tortuosa)

bull ermani nyiacuter (B ermani)

bull szibeacuteriai luc (Picea obovata)

bull szibeacuteriai voumlroumlsfenyő (Larix sibirica)

bull dahuriai voumlroumlsfenyő (L dahurica)

bull szuumlrkeluc (Picea glauca) feketeluc (P mariana)

bull amerikai voumlroumlsfenyő (Larix laricina)

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 2: biogeográfiai régiók

20090308

2

Siacutekvideacuteki esőerdők zoacutenaacuteja

bull Troacutepusi esőerdők formaacutecioacutecsoport

ndash Oumlroumlkzoumlld erdők

ndash Időszakos esőerdők

ndash Feacutelig lombhullatoacute esőerdők(aacutetmenet a monszunerdőkhoumlz)

bull Noumlveacutenyzet jellemző az oacuteriaacutesfaacutek

ndash Afrika Mimoacutezafeacuteleacutek

ndash Aacutezsia Dipterocarpus- Dracontomelon-fajok

ndash Ausztaacutelia Eucalyptus-fajok

ndash Amerika Cecropia-fajok

bull Oacuteriaacutesfaacutek jellemzői palaacutenk- eacutes paacutenyvagyoumlkerek guttaacutecioacute kaulifloacuteria

bull Beporzaacutesi variaacutecioacutek rovar deneveacuter kolibri

Cecropia Dipterocarpus-Dracontomelon--

Acacia mimoza

Eucalyptus mannifera

bull Laacutegyszaacuteruacute szint (gyepszint) fajszegeacuteny aacuternyeacutektűrő eacutes aacuternyeacutekkedvelő fajok

ndash paacutefraacutenyfeacuteleacutek csipkeharasztok kontyviraacutegfeacuteleacutek gyoumlmbeacuterfeacuteleacutek vadbanaacuten

bull Talaj saacuterga vagy voumlroumls laterit jellegű agyag csekeacutely humusztartalom

bull A laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek zoumlme liaacuten epifiton hemiepifiton eacuteletformaacutejuacute

bull Liaacutenok rotang-paacutelma vanilia borsfeacuteleacutek

bull Epifitonok orchidea-feacuteleacutek Bromeacutelia-feacuteleacutek paacutefraacutenyok mohaacutek

bull epifill-maacutejmohaacutek 1 ndash 1 troacutepusi oacuteriaacutesfaacuten 30-40 epifiton noumlveacutenyfaj eacutel

bull Hemiepifiton Filodendron- Monstera- Ficus-fajok kontyviraacutegfeacuteleacutek

borostyaacutenfeacuteleacutek (eacuteletuumlk kezdeti vagy zaacuteroacute szakaszaacuteban kapcsolatban aacutellnak a talajjal)

bull Termesztett noumlveacutenyek szerecsendioacute szegfűszeg faheacutej mangoacute vanilia

cukornaacuted banaacuten bors

Kiacutenai teacserje

Fekete bors

Kakaoacutefa

Robuszta-kaacuteveacute

Termesztett banaacuten

Teraszos hegyvideacuteki rizstermeszteacutes

Dinnyefa

Aacutellatvilaacuteg

bull keveacutes a nagytestű aacutellat ezek okapi varacskos disznoacute

tapiacuter

ndash Madarak papagaacutej-feacuteleacutek kolibri-fajok

ndash Majmok feacutelmajmok főemlősoumlk

ndash Huumlllők eacutes keacuteteacuteltűek krokodil-feacuteleacutek viziloacute-fajok

ndash Keveacutes a rovarfaj

bull Maacutesodlagos erdők (dzsungel) talajeroacutezioacute

Hegyi esőerdők zoacutenaacuteja (koumlderdők felhőerdők mohaerdők)

bull Troacutepusi hegyvideacutekeken 1000 m foumlloumltt kb 2500-3000 m-

ig

bull Troacutepusi fenyők (Podocarpus-fajok babeacuterfeacuteleacutek teafeacuteleacutek

kiacutenafa

bull (Cinchona) burgonyafeacuteleacutek paacutefraacutenyfaacutek begoacutenia-feacuteleacutek kaacuteveacute kokacserje (Erythroxylon coca)

Maacutes vegetaacutecioacutetiacutepusok

bull Troacutepusi magashegyseacutegek ndash Andok Kilimanjaro

3000 m foumlloumltti teruumlletei

bull Paramo ndash uumlstoumlkoumlsfaacutek (Lobelia- Senecio-feacuteleacutek)

bull Puna ndash szaacuterazabb mint a paramo zsombeacutekoloacute

fuumlvek keacutetszikűek

bull Havasi sivatagok

Maacutes vegetaacutecioacutetiacutepusok

bull Mangroacuteve ndash troacutepusi tengerparti mocsaacutererdőndash Gazdag aacutellatvilaacuteg halak rovarok huumlllők keacuteteacuteltűek

csavarpaacutelma

hajnalkafeacuteleacutek

maacutengorloacute mangrovefaAvicenniamarina

20090308

3

Szavannaacutek

bull 10-25ordm saacutevban

bull tengerparttoacutel taacutevolodva a szaacuteraz időszak hossza nő

bull 3 tiacutepus (csapadeacutek szerint)

ndash szaacuteraz erdő

ndash erdős szavanna

ndash fuumlves szavanna

bull oacutevilaacutegi szavannaacutekon sok a nagytestű aacutellat

bull igen sok termesz eacutes leveacutelvaacutegoacute hangya

bull uacutejvilaacuteg paacutelmaacutek kaktuszok keveacutes nagytestű aacutellat

A szavannaacutek noumlveacutenyei

Erdős szavanna az afrikai Serengeti Nemzeti Parkban

Majomkenyeacuterfa vagy baobabfa

bull fű elszoacutertan faacutekkal de nagy nyiacutelt teruumlletek isbull nagytestűnoumlveacutenyevők folyamatosan legelik

bull fuumlvek meriszteacutemaacuteja a foumlld alatt vagy koumlzeleacutebenbull gyakoriak a tuumlzek

bull erős szezonalitaacutes az esőknek koumlszoumlnhetően

bull -zaacuteraz időszakokban nő a noumlveacutenyevők mortalitaacutesa

bull nagy telelőmadaacuterpopulaacutecioacutek mag-eacutes rovar abundancia (populaacutecioacute mennyiseacutege eacutelőhelyen )

bull Ha a szaacuteraz eacutevszak roumlvidebb mint az esős eacutevszak ndashzaacutert lombhullatoacute

bull troacutepusi erdők (monszunerdők)alakulnak ki

bull Erdős szavannajellemzőa pirofitonfajok ndashAcacia- Eucalyptus-fajok

bull Szaacuterazabb szavanna oumlroumlkzoumlld faacutek hiaacutenyoznak

bull Jellemzőek az unpalacktoumlrzsűfaacutek pl majomkenyeacuterfa (Adansoniadigitata)

bull Hosszuacutefuumlvűndashroumlvidfuumlvűszavanna (aacutetmenet a feacutelsivatag feleacute)

Szaacuteraz eacutevszak hossza Csapadeacutek (mm) Szavanna-tiacutepus

3-4 hoacutenap 1200-1400 erdős szavanna

5-7 hoacutenap 500-1200 ligetes szavanna

7-10 hoacutenap 300-500 tuumlskeacutes fuumlves szavanna

bull Passzaacutet-eacutes monszumszelek tengeraacuteramlatok hegyvideacutekek moacutedosiacutetoacutehataacutesa zonalitaacutescsak a nagykiterjedeacutesűkontinenseken

bull Szeacuteliraacutenyok eacutevszakos vaacuteltozaacutesa oumlsszefuumlgg az ITC zoacutena (Troacutepusi Konvergencia Zoacutena) mozgaacutesaacuteval (ennek forraacutesa az Eacute-i eacutes a D-i passzaacutet talaacutelkozaacutesa) A szaacuterazfoumlldhataacutesaacutera Aacutezsiaacuteban pl nyaacuteron az ITC zoacutena Eacute-ra toloacutedik az alacsony-nyomaacutesuacuteleacutegtoumlmegek is Eacute-ra toloacutednakez magyaraacutezza a nyaacuteri monszun bőseacuteges csapadeacutekaacutet

bull India K-i partjainaacutel a DNy-i monszun aacuteprilis eacutes oktoacuteber koumlzoumltt hoz jelentős csapadeacutekot az eacutev toumlbbi reacuteszeacuteben szaacuterazsaacuteg van

bull Aacuterteacuteri szavanna part menti ligeterdő(galeacuteriaerdő) paacutelmafajok 3 m magas fuumlvek Eacutevente keacutetszer folyoacuteaacuteradaacutes

bull Termesz szavanna termeszvaacuterak leveacutelnyiacuteroacute hangyaacutek Elsősorban Afrikaacuteban jellemző Termeszfajok szaacutema 1900 Macrotermes-fajok

Deacutel-Amerikaacuteban keacutet jelentősebb szavannateruumllet1CampoCerrado-teruumllete ~2x106 km2

NoumlveacutenyzetePaacutelmaacutek fűfajok

Aacutellatvilaacuteg nandu vadkutyaacutek sok endemikus huumlllő(gekko-feacuteleacutek)

2Catingas(Caatinga) ndashBrazilia szaacuteraz szavannavideacuteke

teruumllete ~800000km2Paacutelmaacutek kaktuszok

3ChacondashArgentina eacutes Boliacutevia teruumlleteacuten Szaacuteraz erdő jellemzi Gyakoriak eacutes jellemzőek a kaktuszfeacuteleacutek

Campo Cerrado

ChacondashArgentina eacutes Boliacutevia teruumlleteacutenCatingas(Caatinga) ndashBrazilia

20090308

4

bull Szavannaacutek aacutellatvilaacutega oacutevilaacutegi szavannaacutekon sok a nagytestűaacutellat

bull Afrikaacuteban sakaacutel-feacuteleacutek hieacutenakutya foltos hieacutena csiacutekos hieacutena oroszlaacuten gepaacuterd antilop gazella gnuacute impala zsiraacutef orrszarvuacute Zoumlld cerkoacutefmajom huszaacutermajom Kiacutegyoacutefeacuteleacutek Strucc

bull Aacutezsiaacutebana szavannateruumlletek joacuteval fajszegeacutenyebbek mint Afrikaacuteban

bull Huumlllők keacuteteacuteltűek

bull Ausztraacuteliaerszeacutenyesek ndashkenguru koala Nagyszaacutemuacute papagaacutejfaj

bull Futoacutemadarak emu eacutes kazuaacuter

bull Deacutel-Amerikasokkal szegeacutenyebb nagytestűaacutellatokban az afrikai szavannaacuteknaacutel Sok az endemikus beacutekafaj Csak itt eacutelnek a voumlcsoumltyuacutekok(5 faj)

bull Termesztett noumlveacutenyekgabonacirok kukorica cukornaacuted gyapot

bull Joacuteval jelentősebb az aacutellattenyeacuteszteacutes

bull Szaacuteraz szavannaacutek neacutepesseacuteg eltartoacute-keacutepesseacutege igen kicsi SZAHEL oumlvezet

Troacutepusi sivatagok

bull a 15-50deg szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull a forroacute sivatagok a 30-35deg-ig huacutezoacutednak miacuteg

bull antipasszaacutetszelek hataacutesaacutera alakultak ki a troacutepusi eacutes szubtroacutepusi

teruumlletek hataacuteraacuten

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete 20 degC koumlruumlli

bull igen magas a napi hőingaacutes

bull az eacutevi csapadeacutekmennyiseacuteg a 250 mm-t sem eacuteri el

bull egyes helyeken akaacuter eacutevekig sem esik az eső

bull talajuk humuszmentes koumlves homok

bull alkalmazkodaacutes viacutezraktaacuterozaacutes paacuterolgaacutescsoumlkkenteacutes

bull A zonaacutelis sivatagok a troacutepusokat keacutet oldalroacutel hataacuteroloacute nagy nyomaacutesuacute leszaacutelloacute leacutegaacuteramlaacutesos zoacutenaacuteban

bull A forroacute szaacuteraz teacuteriacutető menti oumlv a passzaacutetszelek leszaacutelloacute nagy nyomaacutesuacute oumlvezeteacutebe esik ahol nagy a felmelegedő levegő viacuteztartoacute keacutepesseacutege A viacutez nem csapoacutedik ki a paacuterolgaacutes pedig kuumlloumlnlegesen erős

Sivatagok osztaacutelyozaacutesa az alapkőzet szerint

bull szikla- eacutes kősivatag (hammada)

bull kavicssivatag (serir)

bull homoksivatagok (erg)

bull agyagsivatagok (takir)

bull soacutes agyagsivatagok (sott)

Feacutelsivatagok eacutes sivatagok ndasha Foumlld toumlbb mint frac14-e

bull Nagyobb sivatagok

ndash AfrikaSzahara Liacutebiai Namib-eacutes Kalahaacuteri-sivatag

ndash AacutezsiaArab-eacutes Thar-sivatag

ndash Deacutel-AmerikaAtacama-sivatag

ndash Eacuteszak-AmerikaUacutej-Mexikoacute D-Kalifornia

ndash Ausztraacuteliabelsőteruumlletek

ndash Belső-AacutezsiaKara-Kum- Kizil-Kum meacuterseacutekelt

oumlvben Nem klimatikus sivatagok

ndash SaltLakeesőaacuternyeacutekban

Feacutelsivatagok

bull Karroo(Deacutel-Afrika) Ausztaacuteliai sivatagok egy reacutesze Goacutebi-sivatag Eacute-i fele Kaszpi-toacutepartvideacuteke

bull Feacutelsivatagok jellemzőnoumlveacutenyei Uumlroumlmfeacuteleacutek

(Artemisiafajok) Chenopodium-feacuteleacutek tamariszkus-

fajok Caragana eacutes Haloxylon-fajok(szakszaul-

cserjeacutek)

bull Jellegzetes noumlveacutenyi eacuteletformaacutek

bull Efemerek(igen roumlvid eacuteletűek) vaacuteltozoacuteviacutezaacutellapotuacuteak

(poikilohidratuacuteraacutesnoumlveacutenyek) csipkeharasztok

Anastatica-fajok szukkulencia(pozsgaacutes termet)

kaktuszfeacuteleacutek kutyatejfeacuteleacutek Agave Aloeuml

bull Deacutel-Afrikaacuteban bdquokavicskaktuszokrdquo(ablaknoumlveacutenyek)

Lithops-fajokeacutes kristaacutelyviraacutegfeacuteleacutek (Mesembrianthemum-fajok)

bull Welwitschia mirabilisndashpaleoendemizmusndashcsak a Namibsivatagban

bull Termesztett noumlveacutenyek oaacutezisokban vaacutedikban Legfőbb noumlveacuteny a datolyapaacutelma

bull Peru eacutes Chile oumlntoumlzeacuteses banaacutenuumlltetveacutenyek

bull Aacutellatvilaacuteg sivatagok aacutellatvilaacutega a szomszeacutedos szaacuteraz szavanna sztyeppeacutek aacutellatvilaacutegaacuteval rokon

bull A szaacuterazsaacuteghoz valoacutealkalmazkodaacutes szeacutelsőseacuteges formaacutei teve (zsiacuterpuacutep)ugroacuteegerek (soha nem isznak)

zsiacuterfarkuacutejuhok gazella antilop

bull sivatagi roacuteka sivatagi tyuacutekok vaacutendorsoacutelyom

bull Deacutel-Amerikaacuteban laacutemafeacuteleacutek (nincs zsiacuterpuacutep) Kondorkeselyű

20090308

5

A sivatagok szomjazoacute noumlveacutenyei

Oaacutezis Jemenben

Kuumlloumlnboumlző kaktuszformaacutek

Afrikai kutyatejfaj

bull magevőhangyaacutek eacutes raacutegcsaacuteloacutek

bull nomaacuted eacuteletmoacuteduacute madarak

bull huacutesevők viacutez a zsaacutekmaacutenyboacutel

bull tenyeacutesztett aacutellatok teve szamaacuter juh

bull Gazellaacutek Jaacutevorantilop numibiai vadszamaacuter ugroacuteegeacuter feacuteleacutek madaacuterpoacutek skorpioacute namibiai homoki gyiacutek aranyvakondok haacuteromujjuacute homoki szkink

bull Efemer noumlveacutenyek roumlvid tenyeacuteszidőszakmaszlaguumlroumlmfeacuteleacutek kristaacutelyviraacutegfeacuteleacutek kanadai betyaacuterkoacuteroacute keacutek buacutezaviraacuteg szőroumls disznoacutepareacutej

bull Szukkulens noumlv Afrika tegezfa ablakviraacuteg kutyatejfeacuteleacutek aggoacutefűfeacuteleacutek Amerika kaktuszoka gavefeacuteleacutek jukkaacutekAusztraacutelia parakeeya fűfa

Szubtroacutepusi biomok

bull Esős nyaruacute szubtroacutepusi teruumlletek

ndash monszun vagy passzaacutet szeacutel

ndash Szubtroacutepusi esőerdők

ndash Babeacuterlombuacute erdők

bull Esős telű szubtroacutepusi teruumlletek (mediterraacuten)

ndash a meleg szaacuteraz nyaacuter enyhe esős teacutel

ndash talaja humuszban gazdag terra-rossa terrafuscavagy faheacutejbarna talajok

MEDITERRAacuteN TERUumlLETEK BIOMJAbull Elterjedeacutese Foumlldkoumlzi-tenger partvideacuteke Kalifornia D-Ausztraacutelia bull Fokfoumlld Koumlzeacutep-Chilebull Mediterraacuten kliacutemaoumlv jellemzői ndashkliacutemadiagrambull Teacutel meacuterseacutekeltoumlvi ciklonok ndashcsapadeacutek nyaacuter nagynyomaacutesuacute

leacutegtoumlmegek ndashszaacuterazsaacutegbull Talajukterra-rossa terra-fusca faheacutejbarna talajokbull Endemikus fajok viszonylag nagy szaacutema jellemzőndashszigetekbull Eredeti vegetaacutecioacute kemeacutenylombuacuteerdők oumlroumlkzoumlldekbull Főbb fajok toumllgyek ndashQuercusilex Quercuscoccifera Quercussuberbull Rhododendronok Erica-Cistus-feacuteleacutekbull Szeliacutedgesztenye lombhullatoacute vadszőlőndashliaacuten Ciklaacutemen

Buxussempervirensbull Fenyvesek Ciprus Ceacutedrus-fajok aleppoacutei-piacutenea-fenyő feketefenyő

A mediterraacuten teruumllet noumlveacutenyvilaacutega

Mediterraacuten videacutek krisztustoumlvissel

Paratoumllgy

Koumlzoumlnseacuteges vagy nemes babeacuter

Levendula

Babeacuterlombuacute erdők

bull kiegyenliacutetett csapadeacutekjaacuteraacutes (esetleg teacuteli csapadeacutekminimum)

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 15degC vagy toumlbb

bull fagypont alaacute teacutelen is csak aacutetmenetileg szaacutell a hőmeacuterseacuteklet

bull a napi eacutes az eacutevi hőingaacutes kicsi

bull a teacutel enyhe fagymentes

Babeacuterlombuacute erdők

bull a kontinensek keleti feleacuten a 30 eacutes 35 szeacutelesseacuteg koumlzoumltt a troacutepusok eacutes a meleg meacuterseacutekelt eacutegoumlv koumlzoumltt a passzaacutet- eacutes monszunszelek hataacutesa alatt az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten egyaraacutent előforduloacute aacutetmeneti oumlvezetben eacutes oacuteceaacuteni szigeteken)

bull Lombkoronaszintjuumlkben keveacutes fajt talaacutelunk leveleik koumlzeacutepnagyok feacutenyesek eacutes bőrneműek (innen a bdquobabeacuterlombuacuterdquo neacutev)

bull Az eacuteszaki feacuteltekeacuten (Holarktisz) ezek a faacutek leginkaacutebb babeacuterfeacuteleacutek oumlroumlkzoumlld toumllgyfajok liliomfaacutek eacutes mocsaacuteri ciprus A deacuteli feacuteltekeacuten nyitvatermők vaacutelnak jellemzőveacute iacutegy Deacutel-Amerikaacuteban az araukaacuteriafenyők Kelet-Aacutezsiaacutetoacutel Eacuteszak-Ausztraacuteliaacuteig mellettuumlk jelentős szerephez jut a bambusz

bull Gyepszintjuumlk fajgazdag toumlbbnyire a paacutefraacutenyok utaljaacutek

bull Mohaszintjuumlk erősen fejlett

bull Jellegzetes talajaik a saacuterga eacutes voumlroumls podzolok

20090308

6

bull Euroacutepa nyugati peremeacuten leacutevőatlanti-oacuteceaacuteni szigeteken (pl Kanaacuteri)bull a Kaukaacutezus nyugati oldalaacuten Kelet-Aacutezsiaacuteban Korea Kiacutena eacutes a bull Japaacuten szigetek deacuteli reacutesze Florida atlanti partjai Kaliforniaacutetoacutelbull Oregonig a partkoumlzelben D-Amerika (Chile deacuteli reacutesze)bull Ausztraacutelia (keleti parti saacutev)bull A teacutel enyhe eacutes fagymentes Aacutellandoacutean magas a paacuteratartalom bull kicsi a napi eacutes eacuteves hőingaacuteskicsi

A meacuterseacutekelt oumlv biomjai

bull 40-65 szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull (Eacute)-Amerika Euroacutepa Aacutezsia

bull Eacuteszaki feacuteltekeacuten kiterjedtebb

bull 4 eacutevszak vegetaacutecioacutes szuumlnet aacutetteleleacutesi

strateacutegiaacutek

bull 3 fő zoacutena

ndash fuumlves pusztaacutek

ndash meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

ndash tűlevelű erdők

1 Fuumlves pusztaacutek

bull viszonylag keveacutes csapadeacutek (200-500 mm)

bull (DE hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-1000 mm)

bull nagy eacuteves hőingaacutes gt25 degC

bull csapadeacutek nagy reacutesze kora nyaacuteron

bull teacuteli csapadeacutek hoacute

bull gyakran keacutet nyugalmi időszak

bull Aacutezsia ndashsztyeppebull Eacuteszak-Amerika ndashpreacuteribull Deacutel-Amerika ndashpampabull Deacutel-Afrika ndashveldtbull -legtoumlbb termeacuteszetes vegetaacutecioacutet

helyettesiacutetetteacutek termesztett noumlveacutenyekkel buacuteza aacuterpa zab kukorica stb

bull -perifeacuteriaacutekon aacutellattenyeacuteszteacutesbull legjobban degradaacutelt az bull oumlsszes biom koumlzuumll

Eacuteszak-amerikai preacuterik

bull 54deg szelesseacuteg ndash Mexikoacutei magasfoumlld

bull hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-900 mm

bull fenyeacuterfuumlvek (A gerardii) Stipa partea Agropyrumsmithii Panicum virgatum

bull Andropogon scoparius

bull roumlvidfuumlvű preacuteri 450-500 mm

bull Bouteloua gracilis boumlleacutenyfű (Buchloe dactyloides)

A preacuterik aacutellatvilaacutegabull huumlllők

ndash laacutencos csoumlrgőkiacutegyoacute texasi csoumlrgőkiacutegyoacute zoumlld csoumlrgőkiacutegyoacute

bull madarak

ndash nagy preacuterityuacutek kis preacuterityuacutek uumlroumlmfajd Baird-vereacutebsaacutermaacuteny uumlregi bagoly preacuterisaacutermaacuteny agyagsziacutenű vereacutebsaacutermaacuteny

bull raacutegcsaacuteloacutek

ndash Hosszuacutefarkuacute uumlrge

ndash prairie-kutya

ndash rovarevők oposszumok

bull noumlveacutenyevők

ndash amerikai boumlleacutenyvillaacutesszarvuacute antilop

20090308

7

Deacutel-amerikai pampaacutek

bull D sz 32deg-38deg

bull csapadeacutek eleacuteri 1000 mm-t

bull fagy ritkaacuten

bull eacuteves hőingaacutes 20-22degC

bull nyaacuteron kevesebb a csapadeacutek ezeacutert aszaacutelyos időszakok alakulhatnak ki

Pampaacutek eacutelővilaacutega

bull - noumlveacutenyei

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa neesiana)

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa papposa)

bull - saacutesok (Carex)

bull - iringoacute (Eryingium)

bull - aacutellatvilaacutega

bull - vikunya (Lama vicuqna)

bull - quanako (Lama quanaco)

bull - haacuteromoumlves tatu (Tolypeutes matacus))

bull - paacutenceacutelos egeacuter (Chlamyphorus truncatus)

bull - leguaacuten (Oroctotretus pectinatus)

bull - vadkutyaacutek (Speothos venaticus)

bull - brazil tengeri malac (Cavia aperea)

Euraacutezsiai sztyeppeacutek

bull csernozjom talajok

bull - a sztyeppnoumlveacutenyzet csernozjom talajokon

alakul ki

bull - itt is megkuumlloumlnboumlztethetuumlnk nyugati eacutes keleti

sztyeppeket

bull - a nyugati sztyeppeken a tavaszi efemer fajok

eacutes az egyeacuteves efemerek az uralkodoacute

a sztyeppeacutek noumlveacutenyfajai

bull - saacutefraacuteny (Crocus sativus)

bull - tulipaacutenok (Tulipa)

bull - perje (Poa bulbosa)

bull - Arenaria serpyllifolia

bull - a keleti teruumlleteken a fűfeacuteleacutek dominaacutelnak

bull - kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj (Stipacapillata)

bull - csenkesz (Festuca lenensis)

bull - uumlroumlmoumlk (Artemisia)

- a sztyeppeacutek aacutellatvilaacutega

bull - tarpaacuten 1876-ban kihalt

bull - tarki loacute (Eguus caballus) 1919-ben kihalt

bull - euroacutepai boumlleacuteny (Bison bonasus)

bull - koumlzoumlnseacuteges uumlrge (Spermophiluscitellus)

bull - guumlzuumlegeacuter

bull - mezei nyuacutel (Lepus europaeus)

bull - sztyepp lemming (Lagurus lagurus)

bull - mull-lemming (Ellobius talpinus)

bull - nagy tuacutezok (Otis tarda)

bull - sas (Aquila rapax)

bull - kerecsen soacutelyom (Falco cherrung)

bull - pusztai vipera (Viperidae)

Erdős-sztyeppek biomja

bull Az erdős-sztyepp a zaacutert erdő eacutes a sztyepp kliacutemaoumlvek aacutetmeneti

eacuteghajlati saacutevjaacuteban kialakult oumlnaacutelloacutenoumlveacutenyzeti oumlv A toumlbbeacute-

keveacutesbeacute zaacutert erdők aacuteltalaacuteban szaacuteraz termőhelyű gyepekkel

vaacuteltakozva mozaikos elrendeződeacutesben jelennek meg

bull Meacuterete hektaacuteros meacuterettől kontinensnyi noumlveacutenyzeti oumlvekig

bull Erdőkomponense gyakran a szomszeacutedos faacutes taacutersulaacutesokeacutehoz

hasonloacutean klimazonaacutelis erdős-sztyepp eseteacuteben edafikus

erdős-sztyeppekneacutel bdquosajaacutet keacutepződmeacutenyrdquojelenhet meg

bull A gyepek irtaacutesreacutetek ill reacutetsztyeppek attoacutel fuumlggően hogy az

erdő-vagy a sztyeppzoacutena feleacute helyezkednek el

Kialakulaacutesuk

bull Termeacuteszetes hataacutesokra

Klimatikus- domborzati- eacutes talajviszonyok

ndash Tűz

ndash Noumlveacutenyevők stb

bull Emberi aacutetalakiacutetoacutehataacutesok

bull Eacutegeteacutes erdőirtaacutes legelteteacutes lecsapolaacutes

bull Makrokliacutema aacuteltal meghataacuterozott

ndash kliacutemazonaacuteliserdős-sztyeppek

ndash Egyeacuteb okok (talaj domborzat) hataacutesaacutera

edafikuserdős-szteppek

Az euraacutezsiai erdőssztyeppek

foumlldrajzi tiacutepusai

8000 km hosszan huacutezoacutedik nyugat felől eleinte 300-

400 km szeacutelesen majd egyre keskeny erdősaacutevban

1 Euroacutepai toumllgyes erdőssztyeppek

2 Nyugat-szibeacuteriai nyiacuteres erdőssztyeppek

3 Koumlzeacutep-szibeacuteriai nyiacuteres-tű-eacutes lomblevelű

erdőssztyeppek

4 Bajkaacutel koumlrnyeacuteki tű-eacutes lomblevelű erdős sztyeppek

5 Taacutevol-keleti lombos erdőssztyeppek

Az erdős-sztyeppek kliacutemaacuteja

bull Erdős-sztyepp zoacutena klimazonaacutelis

noumlveacutenyzeteacutet a szemiarid (feacutelig szaacuteraz) tiacutepusuacute

kliacutema alakiacutetja ki

bull Jell Egyes eacutevekben egy keacutesőnyaacuteri -kora

őszi legalaacutebb keacutet hoacutenapig tartoacute feacutelszaacuteraz

időszak

bull Oumlsszetett kliacutematiacutepus

20090308

8

Boreaacutelis tűlevelű erdők biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika ndashTAJGA zonaacutelis

tűlevelűerdők

bull Kliacutema hideg kontinentaacutelis (kliacutemadiagram a

jegyzetből)

bull Talaj savanyuacute podzoltalaj

Noumlveacutenyzet

bull Luacutecfenyő erdeifenyő ezuumlstfenyő euroacutepai

jegenyefenyő

bull balzsamfenyő szibeacuteriai jegenyefenyő euroacutepai

voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka NYIacuteRFAJOK

zuzmoacutek eacutes mohaacutek

ndash Tőzegmohaacutes luacutecerdők

ndash Erdeifenyő-tajga

ndash aacutefonyaacutes tajga

ndash tőzegmohaacutes tajga -gyapjuacutesaacutes

Aacutellatvilaacuteg

bull preacutemes aacutellatok

bull jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

bull reacutenszarvas -karibu

bull barna-medve ndashgrizzli-medve

bull euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

bull hiuacutez

bull Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

bull Gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg BAacuteNYAacuteSZAT ERDEacuteSZET

Tundrateruumlletek biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika Polaacuteris fahataacuter szibeacuteriai

voumlroumlsfenyő

bull Erdőstundra 4-6 m magas faacutek alacsony erdőseacutegek ndash

erdeifenyő toumlrpenyiacuter

bull Toumlrpecserjeacutes bokros tundra - aacutefonyafeacuteleacutek molyűző izlandi

zuzmoacute

bull Tőzeghalmos tundra ndashtoumlrpemaacutelna toumlrpenyiacuter sarki nyiacuter

mohaacutek-zuzmoacutek

bull Hegyi tundra ndashkeacutereg-eacutes lomboszuzmoacutek mohaacutek

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull 4-6 hoacutenap vegetaacutecioacutes perioacutedus

bull eacutevi csapadeacutekmennyiseacutege 500-600 mm de

neacutehol eleacuterheti az 1000 mm-t

bull enyhe teacutel

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10-15 ordmC

bull aszpektusok

bull elterjedeacutesndash Euroacutepa

ndash Eacute-Amerika

ndash Aacutezsia

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull fuumlggőleges tagozoacutedaacutesndash felső lombkoronaszint (12-20 m)

ndash alsoacute lombkoronaszint (5-12 m)

ndash cserjeszint (05-1 m)

ndash gyep- eacutes mohaszint (0-05 m)

bull talajok

ndash barna erdőtalaj

ndash barnafoumlld

ndash kiluacutegozott podzolos erdőtalaj

ndash rendzina

Toumllgyesek Lombkoronaszint

bull Anglia Franciaorszaacuteg kocsaacutenyos toumllgy+nyiacuter

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa kocsaacutenytalan toumllgy+ kocsaacutenyos

toumllgy

bull Deacutelkelet-Euroacutepa csertoumllgy magyartoumllgy + nyiacuter

rezgő nyaacuter mezei juhar szil

bull dombvideacuteken gyertyaacutenos toumllgyes

bull epifitonok csak mohaacutek eacutes zuzmoacutek

bull Toumllgyesek Cserjeszint

ndashgazdag

ndashmogyoroacute som kecskeraacutegoacute fagyal

ndash Nyugat-Euroacutepa

ndashbuacutebos lonc (Lonicera periclymenum)

ndashoumlroumlkzoumlld magyal (Ilex aquifolium)

bull Toumllgyesek Gyepszint

ndash nagyon duacutes eacutes vaacuteltozatos

ndash tavasztoacutel őszig viraacutegzik

20090308

9

Buumlkkoumlsoumlk

bull Nyugat-Euroacutepa dombvideacutekein kocsaacutenyos

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa hegyvideacutekein (500-1000 m)

bull Deacutel-Euroacutepa (1000-1800 m)

bull buumlkk (Fagus silvatica)

bull zaacutert lombkoronaszint rArr Cs alig Gy aszpektus

bull jellegzetes hagymaacutes noumlveacutenyek

bull medvehagyma (Allium ursinum)

bull csillagviraacuteg (Scilla) fajok hoacuteviraacuteg

bull gumoacutes noumlveacutenyek - pl keltike fajok (Corydalis)

bull gyoumlktoumlrzses pl szelőroacutezsaacutek (Anemona

Aacutezsiai lombhullatoacute erdők

bull mongol toumllgy (Quercus mongolica)

bull szőroumls nyiacuter (Betula pubescens)

bull rezgőnyaacuter (Populus tremula)

bull magnoacutelia (Magnolia stellata)

bull feheacuter eperfa (Morus alba)

bull toumlvises lepeacutenyfa (Gleditsia triacanthos)

bull varaacutezsmogyoroacutek (Hamamelis)

bull ginzeng (Panax ginseng) termesztett noumlveacutenye

bull dahuriai havasszeacutepe (Rhododendron

dahuricum)

Eacute-Amerikai lombhullatoacute erdők

bull nagyobb fafajgazdagsaacuteg

bull toumlbb toumllgyfaj

bull erdőtiacutepusok

ndash toumllgyes-tulipaacutenfaacutes

ndash toumllgyes-gesztenyeacutes

ndash toumllgyes-hikori

Fafajok

bull juharfeacuteleacutek (Aceraceae)

bull toumllgyek (Quercus ssp)

bull hikori dioacutek (Carya sp)

bull tulipaacutenfa (Liriodendron tulipifera)

bull aacutembrafa (Liquidambar styraciflua)

bull amerikai gesztenye (Castanea dentata)

bull cukorjuhar (Acer saccharum)

bull kanadai nyaacuter (Populus canadensis)

bull keleti plataacuten (Platanus occidentalis)

Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők aacutellatvilaacutega

bull őz giacutemszarvas vaddisznoacute farkas roacuteka

nyuszt nyest

bull goumlreacuteny coboly vadmacska barnamedve

jeacutegmadaacuter csonttolluacute madaacuter

Tajga

bull a neacutegy eacutevszak

bull a nyaacuter roumlvid meleg

bull a teacutel hosszuacute eacutes hideg

bull a tavasz eacutes az ősz roumlvid

bull eacutevi csapadeacutek 150-400 mm

bull talaj podzol

bull az altalaj tartoacutes megfagyaacutesa

bull gyakori ellaacuteposodaacutes

bull a sza produkcioacute 55 teacutevha

bull talajeacutelőleacutenyek aktivitaacutesa kicsi

Aacutellomaacutenykeacutepző fafajok

bull lucfenyők (Picea)

bull ezuumlstfenyő (Picea glauca)

bull fenyők (Pinus)

bull voumlroumlsfenyők (Larix)

bull nyiacuter (Betula pendula)

bull nyaacuter fajok (Populus)

bull eacuteger (Alnus glutinosa)

bull fűzfeacuteleacutek (Salicaceae)

bull balzsamfenyő (Abies balsamea)

Tajgaerdők aacutellatvilaacutega

bull Jaacutevorszarvas reacutenszarvas

bull karibu reacutenszarvas

bull barnamedve

bull hiuacutez (Lynx lynx)

bull euroacutepai hoacuted (Castor fiber) kanadai hoacuted (Castor canadensis)

bull halaacuteszoacute nyest (Martes pennanti)

bull kis bukoacute (Mergus albellus) fajdkakas (Tatrao urogallus)

bull csaacuteszaacutermadaacuter (Bonasa bonasia) nyiacuterfajd (Lyrurus tetrix)

bull szakaacutellas bagoly (Strix nebulosa) macskabagoly (S

bull uralensis) fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

bull erdei beacuteka (Rana sylvatica) mocsaacuteri beacuteka (Rana temporaria)

bull keresztes vipera (Vipera berus) elevenszuumllő gyiacutek (Lacerta

bull vivipara)

Tajgaerdő-tiacutepusok

bull soumlteacutet lucos tajga

bull koumlzoumlnseacuteges luc szibeacuteriai luc

bull szibeacuteriai jegenyefenyő

bull szibeacuteriai cirbolyafenyő

bull szőroumls nyiacuter

bull mohaacutes lucerdők

bull fekete aacutefonya

bull voumlroumls aacutefonya

bull seprő moha szőrmoha

bull vilaacutegos erdeifenyő tajga

bull erdeifenyő

bull vilaacutegos voumlroumlsfenyő erdő

bull dahuriai voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka

bull mandularoacutezsa

20090308

10

A tajga noumlveacutenyzete

Tajgaerdő Sveacutedorszaacutegban aljnoumlveacutenyzeteacuteben tőzegmohaacutekkal

Magashegyi lucos erdő foumlloumltte alhavasi gyeppel

Koumlzoumlnseacuteges nyiacuter

Tajga biom

bull Aacutellatvillaacuteg preacutemes aacutellatok ndash jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

ndash reacutenszarvas -karibu

ndash barna-medve ndashgrizzli-medve

ndash euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

ndash hiuacutez

ndash Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

Tajga biomTajga biom

A tundra

bull feacuteleacutevenkeacutent vaacuteltakoznak a hosszuacute nappalok eacutes

a

bull hosszuacute eacutejszakaacutek

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet aacuteltalaacuteban 0ordmC alatt

bull nyaacuter igen roumlvid eacutes hideg

bull nyaacuteri havi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10 ordmC alatt

bull csapadeacutek igen keveacutes eacutevi 150-300 mm

bull roumlvid vegetaacutecioacutes perioacutedus 2-35 hoacutenap

bull teacutelen a hoacuteboriacutetaacutes vastagsaacutega 10-50 cm

bull teruumllet Euraacutezsia Eacute-Amerika

A tundra noumlveacutenyzete

Nedves tundra zsombeacutekokkal tőzegmohaacutekkal

Toumlrpe nyiacuter

Reacutenszarvaszuzmoacute

bull -roumlvid vegetaacutecioacutes időszak eacutes hosszuacute hideg teacutel

bull -keveacutes faj

bull Fenyő Pinus voumlroumlsfenyő Larix eacuteger Betula nyaacuter Populusluc Picea

bull biomonotonitaacutes

A tundra tiacutepusai

bull erdős tundra

bull sarki fahataacuter

bull toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull tőzeghalmos tundra

bull mohaacutes eacutes zuzmoacutes tundra

bull hegyi tundra

Erdős tundra

bull fafajok erdeifenyő (P sylvestris)

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana) Betula

tortuosa

bull toumlrpe faacutek

bull veacutekonytoumlrzsű

bull 4-6 m magas

Sarki fahataacuter

bull fafajok

bull erdeifenyő (Pinus sylvestris)

bull kisebb nyiacuter fajok (B tortuosa)

bull ermani nyiacuter (B ermani)

bull szibeacuteriai luc (Picea obovata)

bull szibeacuteriai voumlroumlsfenyő (Larix sibirica)

bull dahuriai voumlroumlsfenyő (L dahurica)

bull szuumlrkeluc (Picea glauca) feketeluc (P mariana)

bull amerikai voumlroumlsfenyő (Larix laricina)

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 3: biogeográfiai régiók

20090308

3

Szavannaacutek

bull 10-25ordm saacutevban

bull tengerparttoacutel taacutevolodva a szaacuteraz időszak hossza nő

bull 3 tiacutepus (csapadeacutek szerint)

ndash szaacuteraz erdő

ndash erdős szavanna

ndash fuumlves szavanna

bull oacutevilaacutegi szavannaacutekon sok a nagytestű aacutellat

bull igen sok termesz eacutes leveacutelvaacutegoacute hangya

bull uacutejvilaacuteg paacutelmaacutek kaktuszok keveacutes nagytestű aacutellat

A szavannaacutek noumlveacutenyei

Erdős szavanna az afrikai Serengeti Nemzeti Parkban

Majomkenyeacuterfa vagy baobabfa

bull fű elszoacutertan faacutekkal de nagy nyiacutelt teruumlletek isbull nagytestűnoumlveacutenyevők folyamatosan legelik

bull fuumlvek meriszteacutemaacuteja a foumlld alatt vagy koumlzeleacutebenbull gyakoriak a tuumlzek

bull erős szezonalitaacutes az esőknek koumlszoumlnhetően

bull -zaacuteraz időszakokban nő a noumlveacutenyevők mortalitaacutesa

bull nagy telelőmadaacuterpopulaacutecioacutek mag-eacutes rovar abundancia (populaacutecioacute mennyiseacutege eacutelőhelyen )

bull Ha a szaacuteraz eacutevszak roumlvidebb mint az esős eacutevszak ndashzaacutert lombhullatoacute

bull troacutepusi erdők (monszunerdők)alakulnak ki

bull Erdős szavannajellemzőa pirofitonfajok ndashAcacia- Eucalyptus-fajok

bull Szaacuterazabb szavanna oumlroumlkzoumlld faacutek hiaacutenyoznak

bull Jellemzőek az unpalacktoumlrzsűfaacutek pl majomkenyeacuterfa (Adansoniadigitata)

bull Hosszuacutefuumlvűndashroumlvidfuumlvűszavanna (aacutetmenet a feacutelsivatag feleacute)

Szaacuteraz eacutevszak hossza Csapadeacutek (mm) Szavanna-tiacutepus

3-4 hoacutenap 1200-1400 erdős szavanna

5-7 hoacutenap 500-1200 ligetes szavanna

7-10 hoacutenap 300-500 tuumlskeacutes fuumlves szavanna

bull Passzaacutet-eacutes monszumszelek tengeraacuteramlatok hegyvideacutekek moacutedosiacutetoacutehataacutesa zonalitaacutescsak a nagykiterjedeacutesűkontinenseken

bull Szeacuteliraacutenyok eacutevszakos vaacuteltozaacutesa oumlsszefuumlgg az ITC zoacutena (Troacutepusi Konvergencia Zoacutena) mozgaacutesaacuteval (ennek forraacutesa az Eacute-i eacutes a D-i passzaacutet talaacutelkozaacutesa) A szaacuterazfoumlldhataacutesaacutera Aacutezsiaacuteban pl nyaacuteron az ITC zoacutena Eacute-ra toloacutedik az alacsony-nyomaacutesuacuteleacutegtoumlmegek is Eacute-ra toloacutednakez magyaraacutezza a nyaacuteri monszun bőseacuteges csapadeacutekaacutet

bull India K-i partjainaacutel a DNy-i monszun aacuteprilis eacutes oktoacuteber koumlzoumltt hoz jelentős csapadeacutekot az eacutev toumlbbi reacuteszeacuteben szaacuterazsaacuteg van

bull Aacuterteacuteri szavanna part menti ligeterdő(galeacuteriaerdő) paacutelmafajok 3 m magas fuumlvek Eacutevente keacutetszer folyoacuteaacuteradaacutes

bull Termesz szavanna termeszvaacuterak leveacutelnyiacuteroacute hangyaacutek Elsősorban Afrikaacuteban jellemző Termeszfajok szaacutema 1900 Macrotermes-fajok

Deacutel-Amerikaacuteban keacutet jelentősebb szavannateruumllet1CampoCerrado-teruumllete ~2x106 km2

NoumlveacutenyzetePaacutelmaacutek fűfajok

Aacutellatvilaacuteg nandu vadkutyaacutek sok endemikus huumlllő(gekko-feacuteleacutek)

2Catingas(Caatinga) ndashBrazilia szaacuteraz szavannavideacuteke

teruumllete ~800000km2Paacutelmaacutek kaktuszok

3ChacondashArgentina eacutes Boliacutevia teruumlleteacuten Szaacuteraz erdő jellemzi Gyakoriak eacutes jellemzőek a kaktuszfeacuteleacutek

Campo Cerrado

ChacondashArgentina eacutes Boliacutevia teruumlleteacutenCatingas(Caatinga) ndashBrazilia

20090308

4

bull Szavannaacutek aacutellatvilaacutega oacutevilaacutegi szavannaacutekon sok a nagytestűaacutellat

bull Afrikaacuteban sakaacutel-feacuteleacutek hieacutenakutya foltos hieacutena csiacutekos hieacutena oroszlaacuten gepaacuterd antilop gazella gnuacute impala zsiraacutef orrszarvuacute Zoumlld cerkoacutefmajom huszaacutermajom Kiacutegyoacutefeacuteleacutek Strucc

bull Aacutezsiaacutebana szavannateruumlletek joacuteval fajszegeacutenyebbek mint Afrikaacuteban

bull Huumlllők keacuteteacuteltűek

bull Ausztraacuteliaerszeacutenyesek ndashkenguru koala Nagyszaacutemuacute papagaacutejfaj

bull Futoacutemadarak emu eacutes kazuaacuter

bull Deacutel-Amerikasokkal szegeacutenyebb nagytestűaacutellatokban az afrikai szavannaacuteknaacutel Sok az endemikus beacutekafaj Csak itt eacutelnek a voumlcsoumltyuacutekok(5 faj)

bull Termesztett noumlveacutenyekgabonacirok kukorica cukornaacuted gyapot

bull Joacuteval jelentősebb az aacutellattenyeacuteszteacutes

bull Szaacuteraz szavannaacutek neacutepesseacuteg eltartoacute-keacutepesseacutege igen kicsi SZAHEL oumlvezet

Troacutepusi sivatagok

bull a 15-50deg szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull a forroacute sivatagok a 30-35deg-ig huacutezoacutednak miacuteg

bull antipasszaacutetszelek hataacutesaacutera alakultak ki a troacutepusi eacutes szubtroacutepusi

teruumlletek hataacuteraacuten

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete 20 degC koumlruumlli

bull igen magas a napi hőingaacutes

bull az eacutevi csapadeacutekmennyiseacuteg a 250 mm-t sem eacuteri el

bull egyes helyeken akaacuter eacutevekig sem esik az eső

bull talajuk humuszmentes koumlves homok

bull alkalmazkodaacutes viacutezraktaacuterozaacutes paacuterolgaacutescsoumlkkenteacutes

bull A zonaacutelis sivatagok a troacutepusokat keacutet oldalroacutel hataacuteroloacute nagy nyomaacutesuacute leszaacutelloacute leacutegaacuteramlaacutesos zoacutenaacuteban

bull A forroacute szaacuteraz teacuteriacutető menti oumlv a passzaacutetszelek leszaacutelloacute nagy nyomaacutesuacute oumlvezeteacutebe esik ahol nagy a felmelegedő levegő viacuteztartoacute keacutepesseacutege A viacutez nem csapoacutedik ki a paacuterolgaacutes pedig kuumlloumlnlegesen erős

Sivatagok osztaacutelyozaacutesa az alapkőzet szerint

bull szikla- eacutes kősivatag (hammada)

bull kavicssivatag (serir)

bull homoksivatagok (erg)

bull agyagsivatagok (takir)

bull soacutes agyagsivatagok (sott)

Feacutelsivatagok eacutes sivatagok ndasha Foumlld toumlbb mint frac14-e

bull Nagyobb sivatagok

ndash AfrikaSzahara Liacutebiai Namib-eacutes Kalahaacuteri-sivatag

ndash AacutezsiaArab-eacutes Thar-sivatag

ndash Deacutel-AmerikaAtacama-sivatag

ndash Eacuteszak-AmerikaUacutej-Mexikoacute D-Kalifornia

ndash Ausztraacuteliabelsőteruumlletek

ndash Belső-AacutezsiaKara-Kum- Kizil-Kum meacuterseacutekelt

oumlvben Nem klimatikus sivatagok

ndash SaltLakeesőaacuternyeacutekban

Feacutelsivatagok

bull Karroo(Deacutel-Afrika) Ausztaacuteliai sivatagok egy reacutesze Goacutebi-sivatag Eacute-i fele Kaszpi-toacutepartvideacuteke

bull Feacutelsivatagok jellemzőnoumlveacutenyei Uumlroumlmfeacuteleacutek

(Artemisiafajok) Chenopodium-feacuteleacutek tamariszkus-

fajok Caragana eacutes Haloxylon-fajok(szakszaul-

cserjeacutek)

bull Jellegzetes noumlveacutenyi eacuteletformaacutek

bull Efemerek(igen roumlvid eacuteletűek) vaacuteltozoacuteviacutezaacutellapotuacuteak

(poikilohidratuacuteraacutesnoumlveacutenyek) csipkeharasztok

Anastatica-fajok szukkulencia(pozsgaacutes termet)

kaktuszfeacuteleacutek kutyatejfeacuteleacutek Agave Aloeuml

bull Deacutel-Afrikaacuteban bdquokavicskaktuszokrdquo(ablaknoumlveacutenyek)

Lithops-fajokeacutes kristaacutelyviraacutegfeacuteleacutek (Mesembrianthemum-fajok)

bull Welwitschia mirabilisndashpaleoendemizmusndashcsak a Namibsivatagban

bull Termesztett noumlveacutenyek oaacutezisokban vaacutedikban Legfőbb noumlveacuteny a datolyapaacutelma

bull Peru eacutes Chile oumlntoumlzeacuteses banaacutenuumlltetveacutenyek

bull Aacutellatvilaacuteg sivatagok aacutellatvilaacutega a szomszeacutedos szaacuteraz szavanna sztyeppeacutek aacutellatvilaacutegaacuteval rokon

bull A szaacuterazsaacuteghoz valoacutealkalmazkodaacutes szeacutelsőseacuteges formaacutei teve (zsiacuterpuacutep)ugroacuteegerek (soha nem isznak)

zsiacuterfarkuacutejuhok gazella antilop

bull sivatagi roacuteka sivatagi tyuacutekok vaacutendorsoacutelyom

bull Deacutel-Amerikaacuteban laacutemafeacuteleacutek (nincs zsiacuterpuacutep) Kondorkeselyű

20090308

5

A sivatagok szomjazoacute noumlveacutenyei

Oaacutezis Jemenben

Kuumlloumlnboumlző kaktuszformaacutek

Afrikai kutyatejfaj

bull magevőhangyaacutek eacutes raacutegcsaacuteloacutek

bull nomaacuted eacuteletmoacuteduacute madarak

bull huacutesevők viacutez a zsaacutekmaacutenyboacutel

bull tenyeacutesztett aacutellatok teve szamaacuter juh

bull Gazellaacutek Jaacutevorantilop numibiai vadszamaacuter ugroacuteegeacuter feacuteleacutek madaacuterpoacutek skorpioacute namibiai homoki gyiacutek aranyvakondok haacuteromujjuacute homoki szkink

bull Efemer noumlveacutenyek roumlvid tenyeacuteszidőszakmaszlaguumlroumlmfeacuteleacutek kristaacutelyviraacutegfeacuteleacutek kanadai betyaacuterkoacuteroacute keacutek buacutezaviraacuteg szőroumls disznoacutepareacutej

bull Szukkulens noumlv Afrika tegezfa ablakviraacuteg kutyatejfeacuteleacutek aggoacutefűfeacuteleacutek Amerika kaktuszoka gavefeacuteleacutek jukkaacutekAusztraacutelia parakeeya fűfa

Szubtroacutepusi biomok

bull Esős nyaruacute szubtroacutepusi teruumlletek

ndash monszun vagy passzaacutet szeacutel

ndash Szubtroacutepusi esőerdők

ndash Babeacuterlombuacute erdők

bull Esős telű szubtroacutepusi teruumlletek (mediterraacuten)

ndash a meleg szaacuteraz nyaacuter enyhe esős teacutel

ndash talaja humuszban gazdag terra-rossa terrafuscavagy faheacutejbarna talajok

MEDITERRAacuteN TERUumlLETEK BIOMJAbull Elterjedeacutese Foumlldkoumlzi-tenger partvideacuteke Kalifornia D-Ausztraacutelia bull Fokfoumlld Koumlzeacutep-Chilebull Mediterraacuten kliacutemaoumlv jellemzői ndashkliacutemadiagrambull Teacutel meacuterseacutekeltoumlvi ciklonok ndashcsapadeacutek nyaacuter nagynyomaacutesuacute

leacutegtoumlmegek ndashszaacuterazsaacutegbull Talajukterra-rossa terra-fusca faheacutejbarna talajokbull Endemikus fajok viszonylag nagy szaacutema jellemzőndashszigetekbull Eredeti vegetaacutecioacute kemeacutenylombuacuteerdők oumlroumlkzoumlldekbull Főbb fajok toumllgyek ndashQuercusilex Quercuscoccifera Quercussuberbull Rhododendronok Erica-Cistus-feacuteleacutekbull Szeliacutedgesztenye lombhullatoacute vadszőlőndashliaacuten Ciklaacutemen

Buxussempervirensbull Fenyvesek Ciprus Ceacutedrus-fajok aleppoacutei-piacutenea-fenyő feketefenyő

A mediterraacuten teruumllet noumlveacutenyvilaacutega

Mediterraacuten videacutek krisztustoumlvissel

Paratoumllgy

Koumlzoumlnseacuteges vagy nemes babeacuter

Levendula

Babeacuterlombuacute erdők

bull kiegyenliacutetett csapadeacutekjaacuteraacutes (esetleg teacuteli csapadeacutekminimum)

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 15degC vagy toumlbb

bull fagypont alaacute teacutelen is csak aacutetmenetileg szaacutell a hőmeacuterseacuteklet

bull a napi eacutes az eacutevi hőingaacutes kicsi

bull a teacutel enyhe fagymentes

Babeacuterlombuacute erdők

bull a kontinensek keleti feleacuten a 30 eacutes 35 szeacutelesseacuteg koumlzoumltt a troacutepusok eacutes a meleg meacuterseacutekelt eacutegoumlv koumlzoumltt a passzaacutet- eacutes monszunszelek hataacutesa alatt az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten egyaraacutent előforduloacute aacutetmeneti oumlvezetben eacutes oacuteceaacuteni szigeteken)

bull Lombkoronaszintjuumlkben keveacutes fajt talaacutelunk leveleik koumlzeacutepnagyok feacutenyesek eacutes bőrneműek (innen a bdquobabeacuterlombuacuterdquo neacutev)

bull Az eacuteszaki feacuteltekeacuten (Holarktisz) ezek a faacutek leginkaacutebb babeacuterfeacuteleacutek oumlroumlkzoumlld toumllgyfajok liliomfaacutek eacutes mocsaacuteri ciprus A deacuteli feacuteltekeacuten nyitvatermők vaacutelnak jellemzőveacute iacutegy Deacutel-Amerikaacuteban az araukaacuteriafenyők Kelet-Aacutezsiaacutetoacutel Eacuteszak-Ausztraacuteliaacuteig mellettuumlk jelentős szerephez jut a bambusz

bull Gyepszintjuumlk fajgazdag toumlbbnyire a paacutefraacutenyok utaljaacutek

bull Mohaszintjuumlk erősen fejlett

bull Jellegzetes talajaik a saacuterga eacutes voumlroumls podzolok

20090308

6

bull Euroacutepa nyugati peremeacuten leacutevőatlanti-oacuteceaacuteni szigeteken (pl Kanaacuteri)bull a Kaukaacutezus nyugati oldalaacuten Kelet-Aacutezsiaacuteban Korea Kiacutena eacutes a bull Japaacuten szigetek deacuteli reacutesze Florida atlanti partjai Kaliforniaacutetoacutelbull Oregonig a partkoumlzelben D-Amerika (Chile deacuteli reacutesze)bull Ausztraacutelia (keleti parti saacutev)bull A teacutel enyhe eacutes fagymentes Aacutellandoacutean magas a paacuteratartalom bull kicsi a napi eacutes eacuteves hőingaacuteskicsi

A meacuterseacutekelt oumlv biomjai

bull 40-65 szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull (Eacute)-Amerika Euroacutepa Aacutezsia

bull Eacuteszaki feacuteltekeacuten kiterjedtebb

bull 4 eacutevszak vegetaacutecioacutes szuumlnet aacutetteleleacutesi

strateacutegiaacutek

bull 3 fő zoacutena

ndash fuumlves pusztaacutek

ndash meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

ndash tűlevelű erdők

1 Fuumlves pusztaacutek

bull viszonylag keveacutes csapadeacutek (200-500 mm)

bull (DE hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-1000 mm)

bull nagy eacuteves hőingaacutes gt25 degC

bull csapadeacutek nagy reacutesze kora nyaacuteron

bull teacuteli csapadeacutek hoacute

bull gyakran keacutet nyugalmi időszak

bull Aacutezsia ndashsztyeppebull Eacuteszak-Amerika ndashpreacuteribull Deacutel-Amerika ndashpampabull Deacutel-Afrika ndashveldtbull -legtoumlbb termeacuteszetes vegetaacutecioacutet

helyettesiacutetetteacutek termesztett noumlveacutenyekkel buacuteza aacuterpa zab kukorica stb

bull -perifeacuteriaacutekon aacutellattenyeacuteszteacutesbull legjobban degradaacutelt az bull oumlsszes biom koumlzuumll

Eacuteszak-amerikai preacuterik

bull 54deg szelesseacuteg ndash Mexikoacutei magasfoumlld

bull hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-900 mm

bull fenyeacuterfuumlvek (A gerardii) Stipa partea Agropyrumsmithii Panicum virgatum

bull Andropogon scoparius

bull roumlvidfuumlvű preacuteri 450-500 mm

bull Bouteloua gracilis boumlleacutenyfű (Buchloe dactyloides)

A preacuterik aacutellatvilaacutegabull huumlllők

ndash laacutencos csoumlrgőkiacutegyoacute texasi csoumlrgőkiacutegyoacute zoumlld csoumlrgőkiacutegyoacute

bull madarak

ndash nagy preacuterityuacutek kis preacuterityuacutek uumlroumlmfajd Baird-vereacutebsaacutermaacuteny uumlregi bagoly preacuterisaacutermaacuteny agyagsziacutenű vereacutebsaacutermaacuteny

bull raacutegcsaacuteloacutek

ndash Hosszuacutefarkuacute uumlrge

ndash prairie-kutya

ndash rovarevők oposszumok

bull noumlveacutenyevők

ndash amerikai boumlleacutenyvillaacutesszarvuacute antilop

20090308

7

Deacutel-amerikai pampaacutek

bull D sz 32deg-38deg

bull csapadeacutek eleacuteri 1000 mm-t

bull fagy ritkaacuten

bull eacuteves hőingaacutes 20-22degC

bull nyaacuteron kevesebb a csapadeacutek ezeacutert aszaacutelyos időszakok alakulhatnak ki

Pampaacutek eacutelővilaacutega

bull - noumlveacutenyei

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa neesiana)

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa papposa)

bull - saacutesok (Carex)

bull - iringoacute (Eryingium)

bull - aacutellatvilaacutega

bull - vikunya (Lama vicuqna)

bull - quanako (Lama quanaco)

bull - haacuteromoumlves tatu (Tolypeutes matacus))

bull - paacutenceacutelos egeacuter (Chlamyphorus truncatus)

bull - leguaacuten (Oroctotretus pectinatus)

bull - vadkutyaacutek (Speothos venaticus)

bull - brazil tengeri malac (Cavia aperea)

Euraacutezsiai sztyeppeacutek

bull csernozjom talajok

bull - a sztyeppnoumlveacutenyzet csernozjom talajokon

alakul ki

bull - itt is megkuumlloumlnboumlztethetuumlnk nyugati eacutes keleti

sztyeppeket

bull - a nyugati sztyeppeken a tavaszi efemer fajok

eacutes az egyeacuteves efemerek az uralkodoacute

a sztyeppeacutek noumlveacutenyfajai

bull - saacutefraacuteny (Crocus sativus)

bull - tulipaacutenok (Tulipa)

bull - perje (Poa bulbosa)

bull - Arenaria serpyllifolia

bull - a keleti teruumlleteken a fűfeacuteleacutek dominaacutelnak

bull - kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj (Stipacapillata)

bull - csenkesz (Festuca lenensis)

bull - uumlroumlmoumlk (Artemisia)

- a sztyeppeacutek aacutellatvilaacutega

bull - tarpaacuten 1876-ban kihalt

bull - tarki loacute (Eguus caballus) 1919-ben kihalt

bull - euroacutepai boumlleacuteny (Bison bonasus)

bull - koumlzoumlnseacuteges uumlrge (Spermophiluscitellus)

bull - guumlzuumlegeacuter

bull - mezei nyuacutel (Lepus europaeus)

bull - sztyepp lemming (Lagurus lagurus)

bull - mull-lemming (Ellobius talpinus)

bull - nagy tuacutezok (Otis tarda)

bull - sas (Aquila rapax)

bull - kerecsen soacutelyom (Falco cherrung)

bull - pusztai vipera (Viperidae)

Erdős-sztyeppek biomja

bull Az erdős-sztyepp a zaacutert erdő eacutes a sztyepp kliacutemaoumlvek aacutetmeneti

eacuteghajlati saacutevjaacuteban kialakult oumlnaacutelloacutenoumlveacutenyzeti oumlv A toumlbbeacute-

keveacutesbeacute zaacutert erdők aacuteltalaacuteban szaacuteraz termőhelyű gyepekkel

vaacuteltakozva mozaikos elrendeződeacutesben jelennek meg

bull Meacuterete hektaacuteros meacuterettől kontinensnyi noumlveacutenyzeti oumlvekig

bull Erdőkomponense gyakran a szomszeacutedos faacutes taacutersulaacutesokeacutehoz

hasonloacutean klimazonaacutelis erdős-sztyepp eseteacuteben edafikus

erdős-sztyeppekneacutel bdquosajaacutet keacutepződmeacutenyrdquojelenhet meg

bull A gyepek irtaacutesreacutetek ill reacutetsztyeppek attoacutel fuumlggően hogy az

erdő-vagy a sztyeppzoacutena feleacute helyezkednek el

Kialakulaacutesuk

bull Termeacuteszetes hataacutesokra

Klimatikus- domborzati- eacutes talajviszonyok

ndash Tűz

ndash Noumlveacutenyevők stb

bull Emberi aacutetalakiacutetoacutehataacutesok

bull Eacutegeteacutes erdőirtaacutes legelteteacutes lecsapolaacutes

bull Makrokliacutema aacuteltal meghataacuterozott

ndash kliacutemazonaacuteliserdős-sztyeppek

ndash Egyeacuteb okok (talaj domborzat) hataacutesaacutera

edafikuserdős-szteppek

Az euraacutezsiai erdőssztyeppek

foumlldrajzi tiacutepusai

8000 km hosszan huacutezoacutedik nyugat felől eleinte 300-

400 km szeacutelesen majd egyre keskeny erdősaacutevban

1 Euroacutepai toumllgyes erdőssztyeppek

2 Nyugat-szibeacuteriai nyiacuteres erdőssztyeppek

3 Koumlzeacutep-szibeacuteriai nyiacuteres-tű-eacutes lomblevelű

erdőssztyeppek

4 Bajkaacutel koumlrnyeacuteki tű-eacutes lomblevelű erdős sztyeppek

5 Taacutevol-keleti lombos erdőssztyeppek

Az erdős-sztyeppek kliacutemaacuteja

bull Erdős-sztyepp zoacutena klimazonaacutelis

noumlveacutenyzeteacutet a szemiarid (feacutelig szaacuteraz) tiacutepusuacute

kliacutema alakiacutetja ki

bull Jell Egyes eacutevekben egy keacutesőnyaacuteri -kora

őszi legalaacutebb keacutet hoacutenapig tartoacute feacutelszaacuteraz

időszak

bull Oumlsszetett kliacutematiacutepus

20090308

8

Boreaacutelis tűlevelű erdők biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika ndashTAJGA zonaacutelis

tűlevelűerdők

bull Kliacutema hideg kontinentaacutelis (kliacutemadiagram a

jegyzetből)

bull Talaj savanyuacute podzoltalaj

Noumlveacutenyzet

bull Luacutecfenyő erdeifenyő ezuumlstfenyő euroacutepai

jegenyefenyő

bull balzsamfenyő szibeacuteriai jegenyefenyő euroacutepai

voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka NYIacuteRFAJOK

zuzmoacutek eacutes mohaacutek

ndash Tőzegmohaacutes luacutecerdők

ndash Erdeifenyő-tajga

ndash aacutefonyaacutes tajga

ndash tőzegmohaacutes tajga -gyapjuacutesaacutes

Aacutellatvilaacuteg

bull preacutemes aacutellatok

bull jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

bull reacutenszarvas -karibu

bull barna-medve ndashgrizzli-medve

bull euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

bull hiuacutez

bull Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

bull Gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg BAacuteNYAacuteSZAT ERDEacuteSZET

Tundrateruumlletek biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika Polaacuteris fahataacuter szibeacuteriai

voumlroumlsfenyő

bull Erdőstundra 4-6 m magas faacutek alacsony erdőseacutegek ndash

erdeifenyő toumlrpenyiacuter

bull Toumlrpecserjeacutes bokros tundra - aacutefonyafeacuteleacutek molyűző izlandi

zuzmoacute

bull Tőzeghalmos tundra ndashtoumlrpemaacutelna toumlrpenyiacuter sarki nyiacuter

mohaacutek-zuzmoacutek

bull Hegyi tundra ndashkeacutereg-eacutes lomboszuzmoacutek mohaacutek

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull 4-6 hoacutenap vegetaacutecioacutes perioacutedus

bull eacutevi csapadeacutekmennyiseacutege 500-600 mm de

neacutehol eleacuterheti az 1000 mm-t

bull enyhe teacutel

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10-15 ordmC

bull aszpektusok

bull elterjedeacutesndash Euroacutepa

ndash Eacute-Amerika

ndash Aacutezsia

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull fuumlggőleges tagozoacutedaacutesndash felső lombkoronaszint (12-20 m)

ndash alsoacute lombkoronaszint (5-12 m)

ndash cserjeszint (05-1 m)

ndash gyep- eacutes mohaszint (0-05 m)

bull talajok

ndash barna erdőtalaj

ndash barnafoumlld

ndash kiluacutegozott podzolos erdőtalaj

ndash rendzina

Toumllgyesek Lombkoronaszint

bull Anglia Franciaorszaacuteg kocsaacutenyos toumllgy+nyiacuter

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa kocsaacutenytalan toumllgy+ kocsaacutenyos

toumllgy

bull Deacutelkelet-Euroacutepa csertoumllgy magyartoumllgy + nyiacuter

rezgő nyaacuter mezei juhar szil

bull dombvideacuteken gyertyaacutenos toumllgyes

bull epifitonok csak mohaacutek eacutes zuzmoacutek

bull Toumllgyesek Cserjeszint

ndashgazdag

ndashmogyoroacute som kecskeraacutegoacute fagyal

ndash Nyugat-Euroacutepa

ndashbuacutebos lonc (Lonicera periclymenum)

ndashoumlroumlkzoumlld magyal (Ilex aquifolium)

bull Toumllgyesek Gyepszint

ndash nagyon duacutes eacutes vaacuteltozatos

ndash tavasztoacutel őszig viraacutegzik

20090308

9

Buumlkkoumlsoumlk

bull Nyugat-Euroacutepa dombvideacutekein kocsaacutenyos

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa hegyvideacutekein (500-1000 m)

bull Deacutel-Euroacutepa (1000-1800 m)

bull buumlkk (Fagus silvatica)

bull zaacutert lombkoronaszint rArr Cs alig Gy aszpektus

bull jellegzetes hagymaacutes noumlveacutenyek

bull medvehagyma (Allium ursinum)

bull csillagviraacuteg (Scilla) fajok hoacuteviraacuteg

bull gumoacutes noumlveacutenyek - pl keltike fajok (Corydalis)

bull gyoumlktoumlrzses pl szelőroacutezsaacutek (Anemona

Aacutezsiai lombhullatoacute erdők

bull mongol toumllgy (Quercus mongolica)

bull szőroumls nyiacuter (Betula pubescens)

bull rezgőnyaacuter (Populus tremula)

bull magnoacutelia (Magnolia stellata)

bull feheacuter eperfa (Morus alba)

bull toumlvises lepeacutenyfa (Gleditsia triacanthos)

bull varaacutezsmogyoroacutek (Hamamelis)

bull ginzeng (Panax ginseng) termesztett noumlveacutenye

bull dahuriai havasszeacutepe (Rhododendron

dahuricum)

Eacute-Amerikai lombhullatoacute erdők

bull nagyobb fafajgazdagsaacuteg

bull toumlbb toumllgyfaj

bull erdőtiacutepusok

ndash toumllgyes-tulipaacutenfaacutes

ndash toumllgyes-gesztenyeacutes

ndash toumllgyes-hikori

Fafajok

bull juharfeacuteleacutek (Aceraceae)

bull toumllgyek (Quercus ssp)

bull hikori dioacutek (Carya sp)

bull tulipaacutenfa (Liriodendron tulipifera)

bull aacutembrafa (Liquidambar styraciflua)

bull amerikai gesztenye (Castanea dentata)

bull cukorjuhar (Acer saccharum)

bull kanadai nyaacuter (Populus canadensis)

bull keleti plataacuten (Platanus occidentalis)

Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők aacutellatvilaacutega

bull őz giacutemszarvas vaddisznoacute farkas roacuteka

nyuszt nyest

bull goumlreacuteny coboly vadmacska barnamedve

jeacutegmadaacuter csonttolluacute madaacuter

Tajga

bull a neacutegy eacutevszak

bull a nyaacuter roumlvid meleg

bull a teacutel hosszuacute eacutes hideg

bull a tavasz eacutes az ősz roumlvid

bull eacutevi csapadeacutek 150-400 mm

bull talaj podzol

bull az altalaj tartoacutes megfagyaacutesa

bull gyakori ellaacuteposodaacutes

bull a sza produkcioacute 55 teacutevha

bull talajeacutelőleacutenyek aktivitaacutesa kicsi

Aacutellomaacutenykeacutepző fafajok

bull lucfenyők (Picea)

bull ezuumlstfenyő (Picea glauca)

bull fenyők (Pinus)

bull voumlroumlsfenyők (Larix)

bull nyiacuter (Betula pendula)

bull nyaacuter fajok (Populus)

bull eacuteger (Alnus glutinosa)

bull fűzfeacuteleacutek (Salicaceae)

bull balzsamfenyő (Abies balsamea)

Tajgaerdők aacutellatvilaacutega

bull Jaacutevorszarvas reacutenszarvas

bull karibu reacutenszarvas

bull barnamedve

bull hiuacutez (Lynx lynx)

bull euroacutepai hoacuted (Castor fiber) kanadai hoacuted (Castor canadensis)

bull halaacuteszoacute nyest (Martes pennanti)

bull kis bukoacute (Mergus albellus) fajdkakas (Tatrao urogallus)

bull csaacuteszaacutermadaacuter (Bonasa bonasia) nyiacuterfajd (Lyrurus tetrix)

bull szakaacutellas bagoly (Strix nebulosa) macskabagoly (S

bull uralensis) fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

bull erdei beacuteka (Rana sylvatica) mocsaacuteri beacuteka (Rana temporaria)

bull keresztes vipera (Vipera berus) elevenszuumllő gyiacutek (Lacerta

bull vivipara)

Tajgaerdő-tiacutepusok

bull soumlteacutet lucos tajga

bull koumlzoumlnseacuteges luc szibeacuteriai luc

bull szibeacuteriai jegenyefenyő

bull szibeacuteriai cirbolyafenyő

bull szőroumls nyiacuter

bull mohaacutes lucerdők

bull fekete aacutefonya

bull voumlroumls aacutefonya

bull seprő moha szőrmoha

bull vilaacutegos erdeifenyő tajga

bull erdeifenyő

bull vilaacutegos voumlroumlsfenyő erdő

bull dahuriai voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka

bull mandularoacutezsa

20090308

10

A tajga noumlveacutenyzete

Tajgaerdő Sveacutedorszaacutegban aljnoumlveacutenyzeteacuteben tőzegmohaacutekkal

Magashegyi lucos erdő foumlloumltte alhavasi gyeppel

Koumlzoumlnseacuteges nyiacuter

Tajga biom

bull Aacutellatvillaacuteg preacutemes aacutellatok ndash jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

ndash reacutenszarvas -karibu

ndash barna-medve ndashgrizzli-medve

ndash euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

ndash hiuacutez

ndash Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

Tajga biomTajga biom

A tundra

bull feacuteleacutevenkeacutent vaacuteltakoznak a hosszuacute nappalok eacutes

a

bull hosszuacute eacutejszakaacutek

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet aacuteltalaacuteban 0ordmC alatt

bull nyaacuter igen roumlvid eacutes hideg

bull nyaacuteri havi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10 ordmC alatt

bull csapadeacutek igen keveacutes eacutevi 150-300 mm

bull roumlvid vegetaacutecioacutes perioacutedus 2-35 hoacutenap

bull teacutelen a hoacuteboriacutetaacutes vastagsaacutega 10-50 cm

bull teruumllet Euraacutezsia Eacute-Amerika

A tundra noumlveacutenyzete

Nedves tundra zsombeacutekokkal tőzegmohaacutekkal

Toumlrpe nyiacuter

Reacutenszarvaszuzmoacute

bull -roumlvid vegetaacutecioacutes időszak eacutes hosszuacute hideg teacutel

bull -keveacutes faj

bull Fenyő Pinus voumlroumlsfenyő Larix eacuteger Betula nyaacuter Populusluc Picea

bull biomonotonitaacutes

A tundra tiacutepusai

bull erdős tundra

bull sarki fahataacuter

bull toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull tőzeghalmos tundra

bull mohaacutes eacutes zuzmoacutes tundra

bull hegyi tundra

Erdős tundra

bull fafajok erdeifenyő (P sylvestris)

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana) Betula

tortuosa

bull toumlrpe faacutek

bull veacutekonytoumlrzsű

bull 4-6 m magas

Sarki fahataacuter

bull fafajok

bull erdeifenyő (Pinus sylvestris)

bull kisebb nyiacuter fajok (B tortuosa)

bull ermani nyiacuter (B ermani)

bull szibeacuteriai luc (Picea obovata)

bull szibeacuteriai voumlroumlsfenyő (Larix sibirica)

bull dahuriai voumlroumlsfenyő (L dahurica)

bull szuumlrkeluc (Picea glauca) feketeluc (P mariana)

bull amerikai voumlroumlsfenyő (Larix laricina)

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 4: biogeográfiai régiók

20090308

4

bull Szavannaacutek aacutellatvilaacutega oacutevilaacutegi szavannaacutekon sok a nagytestűaacutellat

bull Afrikaacuteban sakaacutel-feacuteleacutek hieacutenakutya foltos hieacutena csiacutekos hieacutena oroszlaacuten gepaacuterd antilop gazella gnuacute impala zsiraacutef orrszarvuacute Zoumlld cerkoacutefmajom huszaacutermajom Kiacutegyoacutefeacuteleacutek Strucc

bull Aacutezsiaacutebana szavannateruumlletek joacuteval fajszegeacutenyebbek mint Afrikaacuteban

bull Huumlllők keacuteteacuteltűek

bull Ausztraacuteliaerszeacutenyesek ndashkenguru koala Nagyszaacutemuacute papagaacutejfaj

bull Futoacutemadarak emu eacutes kazuaacuter

bull Deacutel-Amerikasokkal szegeacutenyebb nagytestűaacutellatokban az afrikai szavannaacuteknaacutel Sok az endemikus beacutekafaj Csak itt eacutelnek a voumlcsoumltyuacutekok(5 faj)

bull Termesztett noumlveacutenyekgabonacirok kukorica cukornaacuted gyapot

bull Joacuteval jelentősebb az aacutellattenyeacuteszteacutes

bull Szaacuteraz szavannaacutek neacutepesseacuteg eltartoacute-keacutepesseacutege igen kicsi SZAHEL oumlvezet

Troacutepusi sivatagok

bull a 15-50deg szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull a forroacute sivatagok a 30-35deg-ig huacutezoacutednak miacuteg

bull antipasszaacutetszelek hataacutesaacutera alakultak ki a troacutepusi eacutes szubtroacutepusi

teruumlletek hataacuteraacuten

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete 20 degC koumlruumlli

bull igen magas a napi hőingaacutes

bull az eacutevi csapadeacutekmennyiseacuteg a 250 mm-t sem eacuteri el

bull egyes helyeken akaacuter eacutevekig sem esik az eső

bull talajuk humuszmentes koumlves homok

bull alkalmazkodaacutes viacutezraktaacuterozaacutes paacuterolgaacutescsoumlkkenteacutes

bull A zonaacutelis sivatagok a troacutepusokat keacutet oldalroacutel hataacuteroloacute nagy nyomaacutesuacute leszaacutelloacute leacutegaacuteramlaacutesos zoacutenaacuteban

bull A forroacute szaacuteraz teacuteriacutető menti oumlv a passzaacutetszelek leszaacutelloacute nagy nyomaacutesuacute oumlvezeteacutebe esik ahol nagy a felmelegedő levegő viacuteztartoacute keacutepesseacutege A viacutez nem csapoacutedik ki a paacuterolgaacutes pedig kuumlloumlnlegesen erős

Sivatagok osztaacutelyozaacutesa az alapkőzet szerint

bull szikla- eacutes kősivatag (hammada)

bull kavicssivatag (serir)

bull homoksivatagok (erg)

bull agyagsivatagok (takir)

bull soacutes agyagsivatagok (sott)

Feacutelsivatagok eacutes sivatagok ndasha Foumlld toumlbb mint frac14-e

bull Nagyobb sivatagok

ndash AfrikaSzahara Liacutebiai Namib-eacutes Kalahaacuteri-sivatag

ndash AacutezsiaArab-eacutes Thar-sivatag

ndash Deacutel-AmerikaAtacama-sivatag

ndash Eacuteszak-AmerikaUacutej-Mexikoacute D-Kalifornia

ndash Ausztraacuteliabelsőteruumlletek

ndash Belső-AacutezsiaKara-Kum- Kizil-Kum meacuterseacutekelt

oumlvben Nem klimatikus sivatagok

ndash SaltLakeesőaacuternyeacutekban

Feacutelsivatagok

bull Karroo(Deacutel-Afrika) Ausztaacuteliai sivatagok egy reacutesze Goacutebi-sivatag Eacute-i fele Kaszpi-toacutepartvideacuteke

bull Feacutelsivatagok jellemzőnoumlveacutenyei Uumlroumlmfeacuteleacutek

(Artemisiafajok) Chenopodium-feacuteleacutek tamariszkus-

fajok Caragana eacutes Haloxylon-fajok(szakszaul-

cserjeacutek)

bull Jellegzetes noumlveacutenyi eacuteletformaacutek

bull Efemerek(igen roumlvid eacuteletűek) vaacuteltozoacuteviacutezaacutellapotuacuteak

(poikilohidratuacuteraacutesnoumlveacutenyek) csipkeharasztok

Anastatica-fajok szukkulencia(pozsgaacutes termet)

kaktuszfeacuteleacutek kutyatejfeacuteleacutek Agave Aloeuml

bull Deacutel-Afrikaacuteban bdquokavicskaktuszokrdquo(ablaknoumlveacutenyek)

Lithops-fajokeacutes kristaacutelyviraacutegfeacuteleacutek (Mesembrianthemum-fajok)

bull Welwitschia mirabilisndashpaleoendemizmusndashcsak a Namibsivatagban

bull Termesztett noumlveacutenyek oaacutezisokban vaacutedikban Legfőbb noumlveacuteny a datolyapaacutelma

bull Peru eacutes Chile oumlntoumlzeacuteses banaacutenuumlltetveacutenyek

bull Aacutellatvilaacuteg sivatagok aacutellatvilaacutega a szomszeacutedos szaacuteraz szavanna sztyeppeacutek aacutellatvilaacutegaacuteval rokon

bull A szaacuterazsaacuteghoz valoacutealkalmazkodaacutes szeacutelsőseacuteges formaacutei teve (zsiacuterpuacutep)ugroacuteegerek (soha nem isznak)

zsiacuterfarkuacutejuhok gazella antilop

bull sivatagi roacuteka sivatagi tyuacutekok vaacutendorsoacutelyom

bull Deacutel-Amerikaacuteban laacutemafeacuteleacutek (nincs zsiacuterpuacutep) Kondorkeselyű

20090308

5

A sivatagok szomjazoacute noumlveacutenyei

Oaacutezis Jemenben

Kuumlloumlnboumlző kaktuszformaacutek

Afrikai kutyatejfaj

bull magevőhangyaacutek eacutes raacutegcsaacuteloacutek

bull nomaacuted eacuteletmoacuteduacute madarak

bull huacutesevők viacutez a zsaacutekmaacutenyboacutel

bull tenyeacutesztett aacutellatok teve szamaacuter juh

bull Gazellaacutek Jaacutevorantilop numibiai vadszamaacuter ugroacuteegeacuter feacuteleacutek madaacuterpoacutek skorpioacute namibiai homoki gyiacutek aranyvakondok haacuteromujjuacute homoki szkink

bull Efemer noumlveacutenyek roumlvid tenyeacuteszidőszakmaszlaguumlroumlmfeacuteleacutek kristaacutelyviraacutegfeacuteleacutek kanadai betyaacuterkoacuteroacute keacutek buacutezaviraacuteg szőroumls disznoacutepareacutej

bull Szukkulens noumlv Afrika tegezfa ablakviraacuteg kutyatejfeacuteleacutek aggoacutefűfeacuteleacutek Amerika kaktuszoka gavefeacuteleacutek jukkaacutekAusztraacutelia parakeeya fűfa

Szubtroacutepusi biomok

bull Esős nyaruacute szubtroacutepusi teruumlletek

ndash monszun vagy passzaacutet szeacutel

ndash Szubtroacutepusi esőerdők

ndash Babeacuterlombuacute erdők

bull Esős telű szubtroacutepusi teruumlletek (mediterraacuten)

ndash a meleg szaacuteraz nyaacuter enyhe esős teacutel

ndash talaja humuszban gazdag terra-rossa terrafuscavagy faheacutejbarna talajok

MEDITERRAacuteN TERUumlLETEK BIOMJAbull Elterjedeacutese Foumlldkoumlzi-tenger partvideacuteke Kalifornia D-Ausztraacutelia bull Fokfoumlld Koumlzeacutep-Chilebull Mediterraacuten kliacutemaoumlv jellemzői ndashkliacutemadiagrambull Teacutel meacuterseacutekeltoumlvi ciklonok ndashcsapadeacutek nyaacuter nagynyomaacutesuacute

leacutegtoumlmegek ndashszaacuterazsaacutegbull Talajukterra-rossa terra-fusca faheacutejbarna talajokbull Endemikus fajok viszonylag nagy szaacutema jellemzőndashszigetekbull Eredeti vegetaacutecioacute kemeacutenylombuacuteerdők oumlroumlkzoumlldekbull Főbb fajok toumllgyek ndashQuercusilex Quercuscoccifera Quercussuberbull Rhododendronok Erica-Cistus-feacuteleacutekbull Szeliacutedgesztenye lombhullatoacute vadszőlőndashliaacuten Ciklaacutemen

Buxussempervirensbull Fenyvesek Ciprus Ceacutedrus-fajok aleppoacutei-piacutenea-fenyő feketefenyő

A mediterraacuten teruumllet noumlveacutenyvilaacutega

Mediterraacuten videacutek krisztustoumlvissel

Paratoumllgy

Koumlzoumlnseacuteges vagy nemes babeacuter

Levendula

Babeacuterlombuacute erdők

bull kiegyenliacutetett csapadeacutekjaacuteraacutes (esetleg teacuteli csapadeacutekminimum)

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 15degC vagy toumlbb

bull fagypont alaacute teacutelen is csak aacutetmenetileg szaacutell a hőmeacuterseacuteklet

bull a napi eacutes az eacutevi hőingaacutes kicsi

bull a teacutel enyhe fagymentes

Babeacuterlombuacute erdők

bull a kontinensek keleti feleacuten a 30 eacutes 35 szeacutelesseacuteg koumlzoumltt a troacutepusok eacutes a meleg meacuterseacutekelt eacutegoumlv koumlzoumltt a passzaacutet- eacutes monszunszelek hataacutesa alatt az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten egyaraacutent előforduloacute aacutetmeneti oumlvezetben eacutes oacuteceaacuteni szigeteken)

bull Lombkoronaszintjuumlkben keveacutes fajt talaacutelunk leveleik koumlzeacutepnagyok feacutenyesek eacutes bőrneműek (innen a bdquobabeacuterlombuacuterdquo neacutev)

bull Az eacuteszaki feacuteltekeacuten (Holarktisz) ezek a faacutek leginkaacutebb babeacuterfeacuteleacutek oumlroumlkzoumlld toumllgyfajok liliomfaacutek eacutes mocsaacuteri ciprus A deacuteli feacuteltekeacuten nyitvatermők vaacutelnak jellemzőveacute iacutegy Deacutel-Amerikaacuteban az araukaacuteriafenyők Kelet-Aacutezsiaacutetoacutel Eacuteszak-Ausztraacuteliaacuteig mellettuumlk jelentős szerephez jut a bambusz

bull Gyepszintjuumlk fajgazdag toumlbbnyire a paacutefraacutenyok utaljaacutek

bull Mohaszintjuumlk erősen fejlett

bull Jellegzetes talajaik a saacuterga eacutes voumlroumls podzolok

20090308

6

bull Euroacutepa nyugati peremeacuten leacutevőatlanti-oacuteceaacuteni szigeteken (pl Kanaacuteri)bull a Kaukaacutezus nyugati oldalaacuten Kelet-Aacutezsiaacuteban Korea Kiacutena eacutes a bull Japaacuten szigetek deacuteli reacutesze Florida atlanti partjai Kaliforniaacutetoacutelbull Oregonig a partkoumlzelben D-Amerika (Chile deacuteli reacutesze)bull Ausztraacutelia (keleti parti saacutev)bull A teacutel enyhe eacutes fagymentes Aacutellandoacutean magas a paacuteratartalom bull kicsi a napi eacutes eacuteves hőingaacuteskicsi

A meacuterseacutekelt oumlv biomjai

bull 40-65 szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull (Eacute)-Amerika Euroacutepa Aacutezsia

bull Eacuteszaki feacuteltekeacuten kiterjedtebb

bull 4 eacutevszak vegetaacutecioacutes szuumlnet aacutetteleleacutesi

strateacutegiaacutek

bull 3 fő zoacutena

ndash fuumlves pusztaacutek

ndash meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

ndash tűlevelű erdők

1 Fuumlves pusztaacutek

bull viszonylag keveacutes csapadeacutek (200-500 mm)

bull (DE hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-1000 mm)

bull nagy eacuteves hőingaacutes gt25 degC

bull csapadeacutek nagy reacutesze kora nyaacuteron

bull teacuteli csapadeacutek hoacute

bull gyakran keacutet nyugalmi időszak

bull Aacutezsia ndashsztyeppebull Eacuteszak-Amerika ndashpreacuteribull Deacutel-Amerika ndashpampabull Deacutel-Afrika ndashveldtbull -legtoumlbb termeacuteszetes vegetaacutecioacutet

helyettesiacutetetteacutek termesztett noumlveacutenyekkel buacuteza aacuterpa zab kukorica stb

bull -perifeacuteriaacutekon aacutellattenyeacuteszteacutesbull legjobban degradaacutelt az bull oumlsszes biom koumlzuumll

Eacuteszak-amerikai preacuterik

bull 54deg szelesseacuteg ndash Mexikoacutei magasfoumlld

bull hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-900 mm

bull fenyeacuterfuumlvek (A gerardii) Stipa partea Agropyrumsmithii Panicum virgatum

bull Andropogon scoparius

bull roumlvidfuumlvű preacuteri 450-500 mm

bull Bouteloua gracilis boumlleacutenyfű (Buchloe dactyloides)

A preacuterik aacutellatvilaacutegabull huumlllők

ndash laacutencos csoumlrgőkiacutegyoacute texasi csoumlrgőkiacutegyoacute zoumlld csoumlrgőkiacutegyoacute

bull madarak

ndash nagy preacuterityuacutek kis preacuterityuacutek uumlroumlmfajd Baird-vereacutebsaacutermaacuteny uumlregi bagoly preacuterisaacutermaacuteny agyagsziacutenű vereacutebsaacutermaacuteny

bull raacutegcsaacuteloacutek

ndash Hosszuacutefarkuacute uumlrge

ndash prairie-kutya

ndash rovarevők oposszumok

bull noumlveacutenyevők

ndash amerikai boumlleacutenyvillaacutesszarvuacute antilop

20090308

7

Deacutel-amerikai pampaacutek

bull D sz 32deg-38deg

bull csapadeacutek eleacuteri 1000 mm-t

bull fagy ritkaacuten

bull eacuteves hőingaacutes 20-22degC

bull nyaacuteron kevesebb a csapadeacutek ezeacutert aszaacutelyos időszakok alakulhatnak ki

Pampaacutek eacutelővilaacutega

bull - noumlveacutenyei

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa neesiana)

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa papposa)

bull - saacutesok (Carex)

bull - iringoacute (Eryingium)

bull - aacutellatvilaacutega

bull - vikunya (Lama vicuqna)

bull - quanako (Lama quanaco)

bull - haacuteromoumlves tatu (Tolypeutes matacus))

bull - paacutenceacutelos egeacuter (Chlamyphorus truncatus)

bull - leguaacuten (Oroctotretus pectinatus)

bull - vadkutyaacutek (Speothos venaticus)

bull - brazil tengeri malac (Cavia aperea)

Euraacutezsiai sztyeppeacutek

bull csernozjom talajok

bull - a sztyeppnoumlveacutenyzet csernozjom talajokon

alakul ki

bull - itt is megkuumlloumlnboumlztethetuumlnk nyugati eacutes keleti

sztyeppeket

bull - a nyugati sztyeppeken a tavaszi efemer fajok

eacutes az egyeacuteves efemerek az uralkodoacute

a sztyeppeacutek noumlveacutenyfajai

bull - saacutefraacuteny (Crocus sativus)

bull - tulipaacutenok (Tulipa)

bull - perje (Poa bulbosa)

bull - Arenaria serpyllifolia

bull - a keleti teruumlleteken a fűfeacuteleacutek dominaacutelnak

bull - kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj (Stipacapillata)

bull - csenkesz (Festuca lenensis)

bull - uumlroumlmoumlk (Artemisia)

- a sztyeppeacutek aacutellatvilaacutega

bull - tarpaacuten 1876-ban kihalt

bull - tarki loacute (Eguus caballus) 1919-ben kihalt

bull - euroacutepai boumlleacuteny (Bison bonasus)

bull - koumlzoumlnseacuteges uumlrge (Spermophiluscitellus)

bull - guumlzuumlegeacuter

bull - mezei nyuacutel (Lepus europaeus)

bull - sztyepp lemming (Lagurus lagurus)

bull - mull-lemming (Ellobius talpinus)

bull - nagy tuacutezok (Otis tarda)

bull - sas (Aquila rapax)

bull - kerecsen soacutelyom (Falco cherrung)

bull - pusztai vipera (Viperidae)

Erdős-sztyeppek biomja

bull Az erdős-sztyepp a zaacutert erdő eacutes a sztyepp kliacutemaoumlvek aacutetmeneti

eacuteghajlati saacutevjaacuteban kialakult oumlnaacutelloacutenoumlveacutenyzeti oumlv A toumlbbeacute-

keveacutesbeacute zaacutert erdők aacuteltalaacuteban szaacuteraz termőhelyű gyepekkel

vaacuteltakozva mozaikos elrendeződeacutesben jelennek meg

bull Meacuterete hektaacuteros meacuterettől kontinensnyi noumlveacutenyzeti oumlvekig

bull Erdőkomponense gyakran a szomszeacutedos faacutes taacutersulaacutesokeacutehoz

hasonloacutean klimazonaacutelis erdős-sztyepp eseteacuteben edafikus

erdős-sztyeppekneacutel bdquosajaacutet keacutepződmeacutenyrdquojelenhet meg

bull A gyepek irtaacutesreacutetek ill reacutetsztyeppek attoacutel fuumlggően hogy az

erdő-vagy a sztyeppzoacutena feleacute helyezkednek el

Kialakulaacutesuk

bull Termeacuteszetes hataacutesokra

Klimatikus- domborzati- eacutes talajviszonyok

ndash Tűz

ndash Noumlveacutenyevők stb

bull Emberi aacutetalakiacutetoacutehataacutesok

bull Eacutegeteacutes erdőirtaacutes legelteteacutes lecsapolaacutes

bull Makrokliacutema aacuteltal meghataacuterozott

ndash kliacutemazonaacuteliserdős-sztyeppek

ndash Egyeacuteb okok (talaj domborzat) hataacutesaacutera

edafikuserdős-szteppek

Az euraacutezsiai erdőssztyeppek

foumlldrajzi tiacutepusai

8000 km hosszan huacutezoacutedik nyugat felől eleinte 300-

400 km szeacutelesen majd egyre keskeny erdősaacutevban

1 Euroacutepai toumllgyes erdőssztyeppek

2 Nyugat-szibeacuteriai nyiacuteres erdőssztyeppek

3 Koumlzeacutep-szibeacuteriai nyiacuteres-tű-eacutes lomblevelű

erdőssztyeppek

4 Bajkaacutel koumlrnyeacuteki tű-eacutes lomblevelű erdős sztyeppek

5 Taacutevol-keleti lombos erdőssztyeppek

Az erdős-sztyeppek kliacutemaacuteja

bull Erdős-sztyepp zoacutena klimazonaacutelis

noumlveacutenyzeteacutet a szemiarid (feacutelig szaacuteraz) tiacutepusuacute

kliacutema alakiacutetja ki

bull Jell Egyes eacutevekben egy keacutesőnyaacuteri -kora

őszi legalaacutebb keacutet hoacutenapig tartoacute feacutelszaacuteraz

időszak

bull Oumlsszetett kliacutematiacutepus

20090308

8

Boreaacutelis tűlevelű erdők biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika ndashTAJGA zonaacutelis

tűlevelűerdők

bull Kliacutema hideg kontinentaacutelis (kliacutemadiagram a

jegyzetből)

bull Talaj savanyuacute podzoltalaj

Noumlveacutenyzet

bull Luacutecfenyő erdeifenyő ezuumlstfenyő euroacutepai

jegenyefenyő

bull balzsamfenyő szibeacuteriai jegenyefenyő euroacutepai

voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka NYIacuteRFAJOK

zuzmoacutek eacutes mohaacutek

ndash Tőzegmohaacutes luacutecerdők

ndash Erdeifenyő-tajga

ndash aacutefonyaacutes tajga

ndash tőzegmohaacutes tajga -gyapjuacutesaacutes

Aacutellatvilaacuteg

bull preacutemes aacutellatok

bull jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

bull reacutenszarvas -karibu

bull barna-medve ndashgrizzli-medve

bull euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

bull hiuacutez

bull Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

bull Gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg BAacuteNYAacuteSZAT ERDEacuteSZET

Tundrateruumlletek biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika Polaacuteris fahataacuter szibeacuteriai

voumlroumlsfenyő

bull Erdőstundra 4-6 m magas faacutek alacsony erdőseacutegek ndash

erdeifenyő toumlrpenyiacuter

bull Toumlrpecserjeacutes bokros tundra - aacutefonyafeacuteleacutek molyűző izlandi

zuzmoacute

bull Tőzeghalmos tundra ndashtoumlrpemaacutelna toumlrpenyiacuter sarki nyiacuter

mohaacutek-zuzmoacutek

bull Hegyi tundra ndashkeacutereg-eacutes lomboszuzmoacutek mohaacutek

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull 4-6 hoacutenap vegetaacutecioacutes perioacutedus

bull eacutevi csapadeacutekmennyiseacutege 500-600 mm de

neacutehol eleacuterheti az 1000 mm-t

bull enyhe teacutel

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10-15 ordmC

bull aszpektusok

bull elterjedeacutesndash Euroacutepa

ndash Eacute-Amerika

ndash Aacutezsia

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull fuumlggőleges tagozoacutedaacutesndash felső lombkoronaszint (12-20 m)

ndash alsoacute lombkoronaszint (5-12 m)

ndash cserjeszint (05-1 m)

ndash gyep- eacutes mohaszint (0-05 m)

bull talajok

ndash barna erdőtalaj

ndash barnafoumlld

ndash kiluacutegozott podzolos erdőtalaj

ndash rendzina

Toumllgyesek Lombkoronaszint

bull Anglia Franciaorszaacuteg kocsaacutenyos toumllgy+nyiacuter

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa kocsaacutenytalan toumllgy+ kocsaacutenyos

toumllgy

bull Deacutelkelet-Euroacutepa csertoumllgy magyartoumllgy + nyiacuter

rezgő nyaacuter mezei juhar szil

bull dombvideacuteken gyertyaacutenos toumllgyes

bull epifitonok csak mohaacutek eacutes zuzmoacutek

bull Toumllgyesek Cserjeszint

ndashgazdag

ndashmogyoroacute som kecskeraacutegoacute fagyal

ndash Nyugat-Euroacutepa

ndashbuacutebos lonc (Lonicera periclymenum)

ndashoumlroumlkzoumlld magyal (Ilex aquifolium)

bull Toumllgyesek Gyepszint

ndash nagyon duacutes eacutes vaacuteltozatos

ndash tavasztoacutel őszig viraacutegzik

20090308

9

Buumlkkoumlsoumlk

bull Nyugat-Euroacutepa dombvideacutekein kocsaacutenyos

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa hegyvideacutekein (500-1000 m)

bull Deacutel-Euroacutepa (1000-1800 m)

bull buumlkk (Fagus silvatica)

bull zaacutert lombkoronaszint rArr Cs alig Gy aszpektus

bull jellegzetes hagymaacutes noumlveacutenyek

bull medvehagyma (Allium ursinum)

bull csillagviraacuteg (Scilla) fajok hoacuteviraacuteg

bull gumoacutes noumlveacutenyek - pl keltike fajok (Corydalis)

bull gyoumlktoumlrzses pl szelőroacutezsaacutek (Anemona

Aacutezsiai lombhullatoacute erdők

bull mongol toumllgy (Quercus mongolica)

bull szőroumls nyiacuter (Betula pubescens)

bull rezgőnyaacuter (Populus tremula)

bull magnoacutelia (Magnolia stellata)

bull feheacuter eperfa (Morus alba)

bull toumlvises lepeacutenyfa (Gleditsia triacanthos)

bull varaacutezsmogyoroacutek (Hamamelis)

bull ginzeng (Panax ginseng) termesztett noumlveacutenye

bull dahuriai havasszeacutepe (Rhododendron

dahuricum)

Eacute-Amerikai lombhullatoacute erdők

bull nagyobb fafajgazdagsaacuteg

bull toumlbb toumllgyfaj

bull erdőtiacutepusok

ndash toumllgyes-tulipaacutenfaacutes

ndash toumllgyes-gesztenyeacutes

ndash toumllgyes-hikori

Fafajok

bull juharfeacuteleacutek (Aceraceae)

bull toumllgyek (Quercus ssp)

bull hikori dioacutek (Carya sp)

bull tulipaacutenfa (Liriodendron tulipifera)

bull aacutembrafa (Liquidambar styraciflua)

bull amerikai gesztenye (Castanea dentata)

bull cukorjuhar (Acer saccharum)

bull kanadai nyaacuter (Populus canadensis)

bull keleti plataacuten (Platanus occidentalis)

Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők aacutellatvilaacutega

bull őz giacutemszarvas vaddisznoacute farkas roacuteka

nyuszt nyest

bull goumlreacuteny coboly vadmacska barnamedve

jeacutegmadaacuter csonttolluacute madaacuter

Tajga

bull a neacutegy eacutevszak

bull a nyaacuter roumlvid meleg

bull a teacutel hosszuacute eacutes hideg

bull a tavasz eacutes az ősz roumlvid

bull eacutevi csapadeacutek 150-400 mm

bull talaj podzol

bull az altalaj tartoacutes megfagyaacutesa

bull gyakori ellaacuteposodaacutes

bull a sza produkcioacute 55 teacutevha

bull talajeacutelőleacutenyek aktivitaacutesa kicsi

Aacutellomaacutenykeacutepző fafajok

bull lucfenyők (Picea)

bull ezuumlstfenyő (Picea glauca)

bull fenyők (Pinus)

bull voumlroumlsfenyők (Larix)

bull nyiacuter (Betula pendula)

bull nyaacuter fajok (Populus)

bull eacuteger (Alnus glutinosa)

bull fűzfeacuteleacutek (Salicaceae)

bull balzsamfenyő (Abies balsamea)

Tajgaerdők aacutellatvilaacutega

bull Jaacutevorszarvas reacutenszarvas

bull karibu reacutenszarvas

bull barnamedve

bull hiuacutez (Lynx lynx)

bull euroacutepai hoacuted (Castor fiber) kanadai hoacuted (Castor canadensis)

bull halaacuteszoacute nyest (Martes pennanti)

bull kis bukoacute (Mergus albellus) fajdkakas (Tatrao urogallus)

bull csaacuteszaacutermadaacuter (Bonasa bonasia) nyiacuterfajd (Lyrurus tetrix)

bull szakaacutellas bagoly (Strix nebulosa) macskabagoly (S

bull uralensis) fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

bull erdei beacuteka (Rana sylvatica) mocsaacuteri beacuteka (Rana temporaria)

bull keresztes vipera (Vipera berus) elevenszuumllő gyiacutek (Lacerta

bull vivipara)

Tajgaerdő-tiacutepusok

bull soumlteacutet lucos tajga

bull koumlzoumlnseacuteges luc szibeacuteriai luc

bull szibeacuteriai jegenyefenyő

bull szibeacuteriai cirbolyafenyő

bull szőroumls nyiacuter

bull mohaacutes lucerdők

bull fekete aacutefonya

bull voumlroumls aacutefonya

bull seprő moha szőrmoha

bull vilaacutegos erdeifenyő tajga

bull erdeifenyő

bull vilaacutegos voumlroumlsfenyő erdő

bull dahuriai voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka

bull mandularoacutezsa

20090308

10

A tajga noumlveacutenyzete

Tajgaerdő Sveacutedorszaacutegban aljnoumlveacutenyzeteacuteben tőzegmohaacutekkal

Magashegyi lucos erdő foumlloumltte alhavasi gyeppel

Koumlzoumlnseacuteges nyiacuter

Tajga biom

bull Aacutellatvillaacuteg preacutemes aacutellatok ndash jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

ndash reacutenszarvas -karibu

ndash barna-medve ndashgrizzli-medve

ndash euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

ndash hiuacutez

ndash Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

Tajga biomTajga biom

A tundra

bull feacuteleacutevenkeacutent vaacuteltakoznak a hosszuacute nappalok eacutes

a

bull hosszuacute eacutejszakaacutek

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet aacuteltalaacuteban 0ordmC alatt

bull nyaacuter igen roumlvid eacutes hideg

bull nyaacuteri havi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10 ordmC alatt

bull csapadeacutek igen keveacutes eacutevi 150-300 mm

bull roumlvid vegetaacutecioacutes perioacutedus 2-35 hoacutenap

bull teacutelen a hoacuteboriacutetaacutes vastagsaacutega 10-50 cm

bull teruumllet Euraacutezsia Eacute-Amerika

A tundra noumlveacutenyzete

Nedves tundra zsombeacutekokkal tőzegmohaacutekkal

Toumlrpe nyiacuter

Reacutenszarvaszuzmoacute

bull -roumlvid vegetaacutecioacutes időszak eacutes hosszuacute hideg teacutel

bull -keveacutes faj

bull Fenyő Pinus voumlroumlsfenyő Larix eacuteger Betula nyaacuter Populusluc Picea

bull biomonotonitaacutes

A tundra tiacutepusai

bull erdős tundra

bull sarki fahataacuter

bull toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull tőzeghalmos tundra

bull mohaacutes eacutes zuzmoacutes tundra

bull hegyi tundra

Erdős tundra

bull fafajok erdeifenyő (P sylvestris)

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana) Betula

tortuosa

bull toumlrpe faacutek

bull veacutekonytoumlrzsű

bull 4-6 m magas

Sarki fahataacuter

bull fafajok

bull erdeifenyő (Pinus sylvestris)

bull kisebb nyiacuter fajok (B tortuosa)

bull ermani nyiacuter (B ermani)

bull szibeacuteriai luc (Picea obovata)

bull szibeacuteriai voumlroumlsfenyő (Larix sibirica)

bull dahuriai voumlroumlsfenyő (L dahurica)

bull szuumlrkeluc (Picea glauca) feketeluc (P mariana)

bull amerikai voumlroumlsfenyő (Larix laricina)

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 5: biogeográfiai régiók

20090308

5

A sivatagok szomjazoacute noumlveacutenyei

Oaacutezis Jemenben

Kuumlloumlnboumlző kaktuszformaacutek

Afrikai kutyatejfaj

bull magevőhangyaacutek eacutes raacutegcsaacuteloacutek

bull nomaacuted eacuteletmoacuteduacute madarak

bull huacutesevők viacutez a zsaacutekmaacutenyboacutel

bull tenyeacutesztett aacutellatok teve szamaacuter juh

bull Gazellaacutek Jaacutevorantilop numibiai vadszamaacuter ugroacuteegeacuter feacuteleacutek madaacuterpoacutek skorpioacute namibiai homoki gyiacutek aranyvakondok haacuteromujjuacute homoki szkink

bull Efemer noumlveacutenyek roumlvid tenyeacuteszidőszakmaszlaguumlroumlmfeacuteleacutek kristaacutelyviraacutegfeacuteleacutek kanadai betyaacuterkoacuteroacute keacutek buacutezaviraacuteg szőroumls disznoacutepareacutej

bull Szukkulens noumlv Afrika tegezfa ablakviraacuteg kutyatejfeacuteleacutek aggoacutefűfeacuteleacutek Amerika kaktuszoka gavefeacuteleacutek jukkaacutekAusztraacutelia parakeeya fűfa

Szubtroacutepusi biomok

bull Esős nyaruacute szubtroacutepusi teruumlletek

ndash monszun vagy passzaacutet szeacutel

ndash Szubtroacutepusi esőerdők

ndash Babeacuterlombuacute erdők

bull Esős telű szubtroacutepusi teruumlletek (mediterraacuten)

ndash a meleg szaacuteraz nyaacuter enyhe esős teacutel

ndash talaja humuszban gazdag terra-rossa terrafuscavagy faheacutejbarna talajok

MEDITERRAacuteN TERUumlLETEK BIOMJAbull Elterjedeacutese Foumlldkoumlzi-tenger partvideacuteke Kalifornia D-Ausztraacutelia bull Fokfoumlld Koumlzeacutep-Chilebull Mediterraacuten kliacutemaoumlv jellemzői ndashkliacutemadiagrambull Teacutel meacuterseacutekeltoumlvi ciklonok ndashcsapadeacutek nyaacuter nagynyomaacutesuacute

leacutegtoumlmegek ndashszaacuterazsaacutegbull Talajukterra-rossa terra-fusca faheacutejbarna talajokbull Endemikus fajok viszonylag nagy szaacutema jellemzőndashszigetekbull Eredeti vegetaacutecioacute kemeacutenylombuacuteerdők oumlroumlkzoumlldekbull Főbb fajok toumllgyek ndashQuercusilex Quercuscoccifera Quercussuberbull Rhododendronok Erica-Cistus-feacuteleacutekbull Szeliacutedgesztenye lombhullatoacute vadszőlőndashliaacuten Ciklaacutemen

Buxussempervirensbull Fenyvesek Ciprus Ceacutedrus-fajok aleppoacutei-piacutenea-fenyő feketefenyő

A mediterraacuten teruumllet noumlveacutenyvilaacutega

Mediterraacuten videacutek krisztustoumlvissel

Paratoumllgy

Koumlzoumlnseacuteges vagy nemes babeacuter

Levendula

Babeacuterlombuacute erdők

bull kiegyenliacutetett csapadeacutekjaacuteraacutes (esetleg teacuteli csapadeacutekminimum)

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 15degC vagy toumlbb

bull fagypont alaacute teacutelen is csak aacutetmenetileg szaacutell a hőmeacuterseacuteklet

bull a napi eacutes az eacutevi hőingaacutes kicsi

bull a teacutel enyhe fagymentes

Babeacuterlombuacute erdők

bull a kontinensek keleti feleacuten a 30 eacutes 35 szeacutelesseacuteg koumlzoumltt a troacutepusok eacutes a meleg meacuterseacutekelt eacutegoumlv koumlzoumltt a passzaacutet- eacutes monszunszelek hataacutesa alatt az eacuteszaki eacutes a deacuteli feacuteltekeacuten egyaraacutent előforduloacute aacutetmeneti oumlvezetben eacutes oacuteceaacuteni szigeteken)

bull Lombkoronaszintjuumlkben keveacutes fajt talaacutelunk leveleik koumlzeacutepnagyok feacutenyesek eacutes bőrneműek (innen a bdquobabeacuterlombuacuterdquo neacutev)

bull Az eacuteszaki feacuteltekeacuten (Holarktisz) ezek a faacutek leginkaacutebb babeacuterfeacuteleacutek oumlroumlkzoumlld toumllgyfajok liliomfaacutek eacutes mocsaacuteri ciprus A deacuteli feacuteltekeacuten nyitvatermők vaacutelnak jellemzőveacute iacutegy Deacutel-Amerikaacuteban az araukaacuteriafenyők Kelet-Aacutezsiaacutetoacutel Eacuteszak-Ausztraacuteliaacuteig mellettuumlk jelentős szerephez jut a bambusz

bull Gyepszintjuumlk fajgazdag toumlbbnyire a paacutefraacutenyok utaljaacutek

bull Mohaszintjuumlk erősen fejlett

bull Jellegzetes talajaik a saacuterga eacutes voumlroumls podzolok

20090308

6

bull Euroacutepa nyugati peremeacuten leacutevőatlanti-oacuteceaacuteni szigeteken (pl Kanaacuteri)bull a Kaukaacutezus nyugati oldalaacuten Kelet-Aacutezsiaacuteban Korea Kiacutena eacutes a bull Japaacuten szigetek deacuteli reacutesze Florida atlanti partjai Kaliforniaacutetoacutelbull Oregonig a partkoumlzelben D-Amerika (Chile deacuteli reacutesze)bull Ausztraacutelia (keleti parti saacutev)bull A teacutel enyhe eacutes fagymentes Aacutellandoacutean magas a paacuteratartalom bull kicsi a napi eacutes eacuteves hőingaacuteskicsi

A meacuterseacutekelt oumlv biomjai

bull 40-65 szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull (Eacute)-Amerika Euroacutepa Aacutezsia

bull Eacuteszaki feacuteltekeacuten kiterjedtebb

bull 4 eacutevszak vegetaacutecioacutes szuumlnet aacutetteleleacutesi

strateacutegiaacutek

bull 3 fő zoacutena

ndash fuumlves pusztaacutek

ndash meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

ndash tűlevelű erdők

1 Fuumlves pusztaacutek

bull viszonylag keveacutes csapadeacutek (200-500 mm)

bull (DE hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-1000 mm)

bull nagy eacuteves hőingaacutes gt25 degC

bull csapadeacutek nagy reacutesze kora nyaacuteron

bull teacuteli csapadeacutek hoacute

bull gyakran keacutet nyugalmi időszak

bull Aacutezsia ndashsztyeppebull Eacuteszak-Amerika ndashpreacuteribull Deacutel-Amerika ndashpampabull Deacutel-Afrika ndashveldtbull -legtoumlbb termeacuteszetes vegetaacutecioacutet

helyettesiacutetetteacutek termesztett noumlveacutenyekkel buacuteza aacuterpa zab kukorica stb

bull -perifeacuteriaacutekon aacutellattenyeacuteszteacutesbull legjobban degradaacutelt az bull oumlsszes biom koumlzuumll

Eacuteszak-amerikai preacuterik

bull 54deg szelesseacuteg ndash Mexikoacutei magasfoumlld

bull hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-900 mm

bull fenyeacuterfuumlvek (A gerardii) Stipa partea Agropyrumsmithii Panicum virgatum

bull Andropogon scoparius

bull roumlvidfuumlvű preacuteri 450-500 mm

bull Bouteloua gracilis boumlleacutenyfű (Buchloe dactyloides)

A preacuterik aacutellatvilaacutegabull huumlllők

ndash laacutencos csoumlrgőkiacutegyoacute texasi csoumlrgőkiacutegyoacute zoumlld csoumlrgőkiacutegyoacute

bull madarak

ndash nagy preacuterityuacutek kis preacuterityuacutek uumlroumlmfajd Baird-vereacutebsaacutermaacuteny uumlregi bagoly preacuterisaacutermaacuteny agyagsziacutenű vereacutebsaacutermaacuteny

bull raacutegcsaacuteloacutek

ndash Hosszuacutefarkuacute uumlrge

ndash prairie-kutya

ndash rovarevők oposszumok

bull noumlveacutenyevők

ndash amerikai boumlleacutenyvillaacutesszarvuacute antilop

20090308

7

Deacutel-amerikai pampaacutek

bull D sz 32deg-38deg

bull csapadeacutek eleacuteri 1000 mm-t

bull fagy ritkaacuten

bull eacuteves hőingaacutes 20-22degC

bull nyaacuteron kevesebb a csapadeacutek ezeacutert aszaacutelyos időszakok alakulhatnak ki

Pampaacutek eacutelővilaacutega

bull - noumlveacutenyei

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa neesiana)

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa papposa)

bull - saacutesok (Carex)

bull - iringoacute (Eryingium)

bull - aacutellatvilaacutega

bull - vikunya (Lama vicuqna)

bull - quanako (Lama quanaco)

bull - haacuteromoumlves tatu (Tolypeutes matacus))

bull - paacutenceacutelos egeacuter (Chlamyphorus truncatus)

bull - leguaacuten (Oroctotretus pectinatus)

bull - vadkutyaacutek (Speothos venaticus)

bull - brazil tengeri malac (Cavia aperea)

Euraacutezsiai sztyeppeacutek

bull csernozjom talajok

bull - a sztyeppnoumlveacutenyzet csernozjom talajokon

alakul ki

bull - itt is megkuumlloumlnboumlztethetuumlnk nyugati eacutes keleti

sztyeppeket

bull - a nyugati sztyeppeken a tavaszi efemer fajok

eacutes az egyeacuteves efemerek az uralkodoacute

a sztyeppeacutek noumlveacutenyfajai

bull - saacutefraacuteny (Crocus sativus)

bull - tulipaacutenok (Tulipa)

bull - perje (Poa bulbosa)

bull - Arenaria serpyllifolia

bull - a keleti teruumlleteken a fűfeacuteleacutek dominaacutelnak

bull - kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj (Stipacapillata)

bull - csenkesz (Festuca lenensis)

bull - uumlroumlmoumlk (Artemisia)

- a sztyeppeacutek aacutellatvilaacutega

bull - tarpaacuten 1876-ban kihalt

bull - tarki loacute (Eguus caballus) 1919-ben kihalt

bull - euroacutepai boumlleacuteny (Bison bonasus)

bull - koumlzoumlnseacuteges uumlrge (Spermophiluscitellus)

bull - guumlzuumlegeacuter

bull - mezei nyuacutel (Lepus europaeus)

bull - sztyepp lemming (Lagurus lagurus)

bull - mull-lemming (Ellobius talpinus)

bull - nagy tuacutezok (Otis tarda)

bull - sas (Aquila rapax)

bull - kerecsen soacutelyom (Falco cherrung)

bull - pusztai vipera (Viperidae)

Erdős-sztyeppek biomja

bull Az erdős-sztyepp a zaacutert erdő eacutes a sztyepp kliacutemaoumlvek aacutetmeneti

eacuteghajlati saacutevjaacuteban kialakult oumlnaacutelloacutenoumlveacutenyzeti oumlv A toumlbbeacute-

keveacutesbeacute zaacutert erdők aacuteltalaacuteban szaacuteraz termőhelyű gyepekkel

vaacuteltakozva mozaikos elrendeződeacutesben jelennek meg

bull Meacuterete hektaacuteros meacuterettől kontinensnyi noumlveacutenyzeti oumlvekig

bull Erdőkomponense gyakran a szomszeacutedos faacutes taacutersulaacutesokeacutehoz

hasonloacutean klimazonaacutelis erdős-sztyepp eseteacuteben edafikus

erdős-sztyeppekneacutel bdquosajaacutet keacutepződmeacutenyrdquojelenhet meg

bull A gyepek irtaacutesreacutetek ill reacutetsztyeppek attoacutel fuumlggően hogy az

erdő-vagy a sztyeppzoacutena feleacute helyezkednek el

Kialakulaacutesuk

bull Termeacuteszetes hataacutesokra

Klimatikus- domborzati- eacutes talajviszonyok

ndash Tűz

ndash Noumlveacutenyevők stb

bull Emberi aacutetalakiacutetoacutehataacutesok

bull Eacutegeteacutes erdőirtaacutes legelteteacutes lecsapolaacutes

bull Makrokliacutema aacuteltal meghataacuterozott

ndash kliacutemazonaacuteliserdős-sztyeppek

ndash Egyeacuteb okok (talaj domborzat) hataacutesaacutera

edafikuserdős-szteppek

Az euraacutezsiai erdőssztyeppek

foumlldrajzi tiacutepusai

8000 km hosszan huacutezoacutedik nyugat felől eleinte 300-

400 km szeacutelesen majd egyre keskeny erdősaacutevban

1 Euroacutepai toumllgyes erdőssztyeppek

2 Nyugat-szibeacuteriai nyiacuteres erdőssztyeppek

3 Koumlzeacutep-szibeacuteriai nyiacuteres-tű-eacutes lomblevelű

erdőssztyeppek

4 Bajkaacutel koumlrnyeacuteki tű-eacutes lomblevelű erdős sztyeppek

5 Taacutevol-keleti lombos erdőssztyeppek

Az erdős-sztyeppek kliacutemaacuteja

bull Erdős-sztyepp zoacutena klimazonaacutelis

noumlveacutenyzeteacutet a szemiarid (feacutelig szaacuteraz) tiacutepusuacute

kliacutema alakiacutetja ki

bull Jell Egyes eacutevekben egy keacutesőnyaacuteri -kora

őszi legalaacutebb keacutet hoacutenapig tartoacute feacutelszaacuteraz

időszak

bull Oumlsszetett kliacutematiacutepus

20090308

8

Boreaacutelis tűlevelű erdők biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika ndashTAJGA zonaacutelis

tűlevelűerdők

bull Kliacutema hideg kontinentaacutelis (kliacutemadiagram a

jegyzetből)

bull Talaj savanyuacute podzoltalaj

Noumlveacutenyzet

bull Luacutecfenyő erdeifenyő ezuumlstfenyő euroacutepai

jegenyefenyő

bull balzsamfenyő szibeacuteriai jegenyefenyő euroacutepai

voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka NYIacuteRFAJOK

zuzmoacutek eacutes mohaacutek

ndash Tőzegmohaacutes luacutecerdők

ndash Erdeifenyő-tajga

ndash aacutefonyaacutes tajga

ndash tőzegmohaacutes tajga -gyapjuacutesaacutes

Aacutellatvilaacuteg

bull preacutemes aacutellatok

bull jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

bull reacutenszarvas -karibu

bull barna-medve ndashgrizzli-medve

bull euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

bull hiuacutez

bull Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

bull Gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg BAacuteNYAacuteSZAT ERDEacuteSZET

Tundrateruumlletek biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika Polaacuteris fahataacuter szibeacuteriai

voumlroumlsfenyő

bull Erdőstundra 4-6 m magas faacutek alacsony erdőseacutegek ndash

erdeifenyő toumlrpenyiacuter

bull Toumlrpecserjeacutes bokros tundra - aacutefonyafeacuteleacutek molyűző izlandi

zuzmoacute

bull Tőzeghalmos tundra ndashtoumlrpemaacutelna toumlrpenyiacuter sarki nyiacuter

mohaacutek-zuzmoacutek

bull Hegyi tundra ndashkeacutereg-eacutes lomboszuzmoacutek mohaacutek

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull 4-6 hoacutenap vegetaacutecioacutes perioacutedus

bull eacutevi csapadeacutekmennyiseacutege 500-600 mm de

neacutehol eleacuterheti az 1000 mm-t

bull enyhe teacutel

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10-15 ordmC

bull aszpektusok

bull elterjedeacutesndash Euroacutepa

ndash Eacute-Amerika

ndash Aacutezsia

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull fuumlggőleges tagozoacutedaacutesndash felső lombkoronaszint (12-20 m)

ndash alsoacute lombkoronaszint (5-12 m)

ndash cserjeszint (05-1 m)

ndash gyep- eacutes mohaszint (0-05 m)

bull talajok

ndash barna erdőtalaj

ndash barnafoumlld

ndash kiluacutegozott podzolos erdőtalaj

ndash rendzina

Toumllgyesek Lombkoronaszint

bull Anglia Franciaorszaacuteg kocsaacutenyos toumllgy+nyiacuter

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa kocsaacutenytalan toumllgy+ kocsaacutenyos

toumllgy

bull Deacutelkelet-Euroacutepa csertoumllgy magyartoumllgy + nyiacuter

rezgő nyaacuter mezei juhar szil

bull dombvideacuteken gyertyaacutenos toumllgyes

bull epifitonok csak mohaacutek eacutes zuzmoacutek

bull Toumllgyesek Cserjeszint

ndashgazdag

ndashmogyoroacute som kecskeraacutegoacute fagyal

ndash Nyugat-Euroacutepa

ndashbuacutebos lonc (Lonicera periclymenum)

ndashoumlroumlkzoumlld magyal (Ilex aquifolium)

bull Toumllgyesek Gyepszint

ndash nagyon duacutes eacutes vaacuteltozatos

ndash tavasztoacutel őszig viraacutegzik

20090308

9

Buumlkkoumlsoumlk

bull Nyugat-Euroacutepa dombvideacutekein kocsaacutenyos

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa hegyvideacutekein (500-1000 m)

bull Deacutel-Euroacutepa (1000-1800 m)

bull buumlkk (Fagus silvatica)

bull zaacutert lombkoronaszint rArr Cs alig Gy aszpektus

bull jellegzetes hagymaacutes noumlveacutenyek

bull medvehagyma (Allium ursinum)

bull csillagviraacuteg (Scilla) fajok hoacuteviraacuteg

bull gumoacutes noumlveacutenyek - pl keltike fajok (Corydalis)

bull gyoumlktoumlrzses pl szelőroacutezsaacutek (Anemona

Aacutezsiai lombhullatoacute erdők

bull mongol toumllgy (Quercus mongolica)

bull szőroumls nyiacuter (Betula pubescens)

bull rezgőnyaacuter (Populus tremula)

bull magnoacutelia (Magnolia stellata)

bull feheacuter eperfa (Morus alba)

bull toumlvises lepeacutenyfa (Gleditsia triacanthos)

bull varaacutezsmogyoroacutek (Hamamelis)

bull ginzeng (Panax ginseng) termesztett noumlveacutenye

bull dahuriai havasszeacutepe (Rhododendron

dahuricum)

Eacute-Amerikai lombhullatoacute erdők

bull nagyobb fafajgazdagsaacuteg

bull toumlbb toumllgyfaj

bull erdőtiacutepusok

ndash toumllgyes-tulipaacutenfaacutes

ndash toumllgyes-gesztenyeacutes

ndash toumllgyes-hikori

Fafajok

bull juharfeacuteleacutek (Aceraceae)

bull toumllgyek (Quercus ssp)

bull hikori dioacutek (Carya sp)

bull tulipaacutenfa (Liriodendron tulipifera)

bull aacutembrafa (Liquidambar styraciflua)

bull amerikai gesztenye (Castanea dentata)

bull cukorjuhar (Acer saccharum)

bull kanadai nyaacuter (Populus canadensis)

bull keleti plataacuten (Platanus occidentalis)

Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők aacutellatvilaacutega

bull őz giacutemszarvas vaddisznoacute farkas roacuteka

nyuszt nyest

bull goumlreacuteny coboly vadmacska barnamedve

jeacutegmadaacuter csonttolluacute madaacuter

Tajga

bull a neacutegy eacutevszak

bull a nyaacuter roumlvid meleg

bull a teacutel hosszuacute eacutes hideg

bull a tavasz eacutes az ősz roumlvid

bull eacutevi csapadeacutek 150-400 mm

bull talaj podzol

bull az altalaj tartoacutes megfagyaacutesa

bull gyakori ellaacuteposodaacutes

bull a sza produkcioacute 55 teacutevha

bull talajeacutelőleacutenyek aktivitaacutesa kicsi

Aacutellomaacutenykeacutepző fafajok

bull lucfenyők (Picea)

bull ezuumlstfenyő (Picea glauca)

bull fenyők (Pinus)

bull voumlroumlsfenyők (Larix)

bull nyiacuter (Betula pendula)

bull nyaacuter fajok (Populus)

bull eacuteger (Alnus glutinosa)

bull fűzfeacuteleacutek (Salicaceae)

bull balzsamfenyő (Abies balsamea)

Tajgaerdők aacutellatvilaacutega

bull Jaacutevorszarvas reacutenszarvas

bull karibu reacutenszarvas

bull barnamedve

bull hiuacutez (Lynx lynx)

bull euroacutepai hoacuted (Castor fiber) kanadai hoacuted (Castor canadensis)

bull halaacuteszoacute nyest (Martes pennanti)

bull kis bukoacute (Mergus albellus) fajdkakas (Tatrao urogallus)

bull csaacuteszaacutermadaacuter (Bonasa bonasia) nyiacuterfajd (Lyrurus tetrix)

bull szakaacutellas bagoly (Strix nebulosa) macskabagoly (S

bull uralensis) fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

bull erdei beacuteka (Rana sylvatica) mocsaacuteri beacuteka (Rana temporaria)

bull keresztes vipera (Vipera berus) elevenszuumllő gyiacutek (Lacerta

bull vivipara)

Tajgaerdő-tiacutepusok

bull soumlteacutet lucos tajga

bull koumlzoumlnseacuteges luc szibeacuteriai luc

bull szibeacuteriai jegenyefenyő

bull szibeacuteriai cirbolyafenyő

bull szőroumls nyiacuter

bull mohaacutes lucerdők

bull fekete aacutefonya

bull voumlroumls aacutefonya

bull seprő moha szőrmoha

bull vilaacutegos erdeifenyő tajga

bull erdeifenyő

bull vilaacutegos voumlroumlsfenyő erdő

bull dahuriai voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka

bull mandularoacutezsa

20090308

10

A tajga noumlveacutenyzete

Tajgaerdő Sveacutedorszaacutegban aljnoumlveacutenyzeteacuteben tőzegmohaacutekkal

Magashegyi lucos erdő foumlloumltte alhavasi gyeppel

Koumlzoumlnseacuteges nyiacuter

Tajga biom

bull Aacutellatvillaacuteg preacutemes aacutellatok ndash jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

ndash reacutenszarvas -karibu

ndash barna-medve ndashgrizzli-medve

ndash euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

ndash hiuacutez

ndash Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

Tajga biomTajga biom

A tundra

bull feacuteleacutevenkeacutent vaacuteltakoznak a hosszuacute nappalok eacutes

a

bull hosszuacute eacutejszakaacutek

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet aacuteltalaacuteban 0ordmC alatt

bull nyaacuter igen roumlvid eacutes hideg

bull nyaacuteri havi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10 ordmC alatt

bull csapadeacutek igen keveacutes eacutevi 150-300 mm

bull roumlvid vegetaacutecioacutes perioacutedus 2-35 hoacutenap

bull teacutelen a hoacuteboriacutetaacutes vastagsaacutega 10-50 cm

bull teruumllet Euraacutezsia Eacute-Amerika

A tundra noumlveacutenyzete

Nedves tundra zsombeacutekokkal tőzegmohaacutekkal

Toumlrpe nyiacuter

Reacutenszarvaszuzmoacute

bull -roumlvid vegetaacutecioacutes időszak eacutes hosszuacute hideg teacutel

bull -keveacutes faj

bull Fenyő Pinus voumlroumlsfenyő Larix eacuteger Betula nyaacuter Populusluc Picea

bull biomonotonitaacutes

A tundra tiacutepusai

bull erdős tundra

bull sarki fahataacuter

bull toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull tőzeghalmos tundra

bull mohaacutes eacutes zuzmoacutes tundra

bull hegyi tundra

Erdős tundra

bull fafajok erdeifenyő (P sylvestris)

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana) Betula

tortuosa

bull toumlrpe faacutek

bull veacutekonytoumlrzsű

bull 4-6 m magas

Sarki fahataacuter

bull fafajok

bull erdeifenyő (Pinus sylvestris)

bull kisebb nyiacuter fajok (B tortuosa)

bull ermani nyiacuter (B ermani)

bull szibeacuteriai luc (Picea obovata)

bull szibeacuteriai voumlroumlsfenyő (Larix sibirica)

bull dahuriai voumlroumlsfenyő (L dahurica)

bull szuumlrkeluc (Picea glauca) feketeluc (P mariana)

bull amerikai voumlroumlsfenyő (Larix laricina)

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 6: biogeográfiai régiók

20090308

6

bull Euroacutepa nyugati peremeacuten leacutevőatlanti-oacuteceaacuteni szigeteken (pl Kanaacuteri)bull a Kaukaacutezus nyugati oldalaacuten Kelet-Aacutezsiaacuteban Korea Kiacutena eacutes a bull Japaacuten szigetek deacuteli reacutesze Florida atlanti partjai Kaliforniaacutetoacutelbull Oregonig a partkoumlzelben D-Amerika (Chile deacuteli reacutesze)bull Ausztraacutelia (keleti parti saacutev)bull A teacutel enyhe eacutes fagymentes Aacutellandoacutean magas a paacuteratartalom bull kicsi a napi eacutes eacuteves hőingaacuteskicsi

A meacuterseacutekelt oumlv biomjai

bull 40-65 szeacutelesseacutegi koumlroumlk koumlzoumltt

bull (Eacute)-Amerika Euroacutepa Aacutezsia

bull Eacuteszaki feacuteltekeacuten kiterjedtebb

bull 4 eacutevszak vegetaacutecioacutes szuumlnet aacutetteleleacutesi

strateacutegiaacutek

bull 3 fő zoacutena

ndash fuumlves pusztaacutek

ndash meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

ndash tűlevelű erdők

1 Fuumlves pusztaacutek

bull viszonylag keveacutes csapadeacutek (200-500 mm)

bull (DE hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-1000 mm)

bull nagy eacuteves hőingaacutes gt25 degC

bull csapadeacutek nagy reacutesze kora nyaacuteron

bull teacuteli csapadeacutek hoacute

bull gyakran keacutet nyugalmi időszak

bull Aacutezsia ndashsztyeppebull Eacuteszak-Amerika ndashpreacuteribull Deacutel-Amerika ndashpampabull Deacutel-Afrika ndashveldtbull -legtoumlbb termeacuteszetes vegetaacutecioacutet

helyettesiacutetetteacutek termesztett noumlveacutenyekkel buacuteza aacuterpa zab kukorica stb

bull -perifeacuteriaacutekon aacutellattenyeacuteszteacutesbull legjobban degradaacutelt az bull oumlsszes biom koumlzuumll

Eacuteszak-amerikai preacuterik

bull 54deg szelesseacuteg ndash Mexikoacutei magasfoumlld

bull hosszuacutefuumlvű preacuteri 600-900 mm

bull fenyeacuterfuumlvek (A gerardii) Stipa partea Agropyrumsmithii Panicum virgatum

bull Andropogon scoparius

bull roumlvidfuumlvű preacuteri 450-500 mm

bull Bouteloua gracilis boumlleacutenyfű (Buchloe dactyloides)

A preacuterik aacutellatvilaacutegabull huumlllők

ndash laacutencos csoumlrgőkiacutegyoacute texasi csoumlrgőkiacutegyoacute zoumlld csoumlrgőkiacutegyoacute

bull madarak

ndash nagy preacuterityuacutek kis preacuterityuacutek uumlroumlmfajd Baird-vereacutebsaacutermaacuteny uumlregi bagoly preacuterisaacutermaacuteny agyagsziacutenű vereacutebsaacutermaacuteny

bull raacutegcsaacuteloacutek

ndash Hosszuacutefarkuacute uumlrge

ndash prairie-kutya

ndash rovarevők oposszumok

bull noumlveacutenyevők

ndash amerikai boumlleacutenyvillaacutesszarvuacute antilop

20090308

7

Deacutel-amerikai pampaacutek

bull D sz 32deg-38deg

bull csapadeacutek eleacuteri 1000 mm-t

bull fagy ritkaacuten

bull eacuteves hőingaacutes 20-22degC

bull nyaacuteron kevesebb a csapadeacutek ezeacutert aszaacutelyos időszakok alakulhatnak ki

Pampaacutek eacutelővilaacutega

bull - noumlveacutenyei

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa neesiana)

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa papposa)

bull - saacutesok (Carex)

bull - iringoacute (Eryingium)

bull - aacutellatvilaacutega

bull - vikunya (Lama vicuqna)

bull - quanako (Lama quanaco)

bull - haacuteromoumlves tatu (Tolypeutes matacus))

bull - paacutenceacutelos egeacuter (Chlamyphorus truncatus)

bull - leguaacuten (Oroctotretus pectinatus)

bull - vadkutyaacutek (Speothos venaticus)

bull - brazil tengeri malac (Cavia aperea)

Euraacutezsiai sztyeppeacutek

bull csernozjom talajok

bull - a sztyeppnoumlveacutenyzet csernozjom talajokon

alakul ki

bull - itt is megkuumlloumlnboumlztethetuumlnk nyugati eacutes keleti

sztyeppeket

bull - a nyugati sztyeppeken a tavaszi efemer fajok

eacutes az egyeacuteves efemerek az uralkodoacute

a sztyeppeacutek noumlveacutenyfajai

bull - saacutefraacuteny (Crocus sativus)

bull - tulipaacutenok (Tulipa)

bull - perje (Poa bulbosa)

bull - Arenaria serpyllifolia

bull - a keleti teruumlleteken a fűfeacuteleacutek dominaacutelnak

bull - kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj (Stipacapillata)

bull - csenkesz (Festuca lenensis)

bull - uumlroumlmoumlk (Artemisia)

- a sztyeppeacutek aacutellatvilaacutega

bull - tarpaacuten 1876-ban kihalt

bull - tarki loacute (Eguus caballus) 1919-ben kihalt

bull - euroacutepai boumlleacuteny (Bison bonasus)

bull - koumlzoumlnseacuteges uumlrge (Spermophiluscitellus)

bull - guumlzuumlegeacuter

bull - mezei nyuacutel (Lepus europaeus)

bull - sztyepp lemming (Lagurus lagurus)

bull - mull-lemming (Ellobius talpinus)

bull - nagy tuacutezok (Otis tarda)

bull - sas (Aquila rapax)

bull - kerecsen soacutelyom (Falco cherrung)

bull - pusztai vipera (Viperidae)

Erdős-sztyeppek biomja

bull Az erdős-sztyepp a zaacutert erdő eacutes a sztyepp kliacutemaoumlvek aacutetmeneti

eacuteghajlati saacutevjaacuteban kialakult oumlnaacutelloacutenoumlveacutenyzeti oumlv A toumlbbeacute-

keveacutesbeacute zaacutert erdők aacuteltalaacuteban szaacuteraz termőhelyű gyepekkel

vaacuteltakozva mozaikos elrendeződeacutesben jelennek meg

bull Meacuterete hektaacuteros meacuterettől kontinensnyi noumlveacutenyzeti oumlvekig

bull Erdőkomponense gyakran a szomszeacutedos faacutes taacutersulaacutesokeacutehoz

hasonloacutean klimazonaacutelis erdős-sztyepp eseteacuteben edafikus

erdős-sztyeppekneacutel bdquosajaacutet keacutepződmeacutenyrdquojelenhet meg

bull A gyepek irtaacutesreacutetek ill reacutetsztyeppek attoacutel fuumlggően hogy az

erdő-vagy a sztyeppzoacutena feleacute helyezkednek el

Kialakulaacutesuk

bull Termeacuteszetes hataacutesokra

Klimatikus- domborzati- eacutes talajviszonyok

ndash Tűz

ndash Noumlveacutenyevők stb

bull Emberi aacutetalakiacutetoacutehataacutesok

bull Eacutegeteacutes erdőirtaacutes legelteteacutes lecsapolaacutes

bull Makrokliacutema aacuteltal meghataacuterozott

ndash kliacutemazonaacuteliserdős-sztyeppek

ndash Egyeacuteb okok (talaj domborzat) hataacutesaacutera

edafikuserdős-szteppek

Az euraacutezsiai erdőssztyeppek

foumlldrajzi tiacutepusai

8000 km hosszan huacutezoacutedik nyugat felől eleinte 300-

400 km szeacutelesen majd egyre keskeny erdősaacutevban

1 Euroacutepai toumllgyes erdőssztyeppek

2 Nyugat-szibeacuteriai nyiacuteres erdőssztyeppek

3 Koumlzeacutep-szibeacuteriai nyiacuteres-tű-eacutes lomblevelű

erdőssztyeppek

4 Bajkaacutel koumlrnyeacuteki tű-eacutes lomblevelű erdős sztyeppek

5 Taacutevol-keleti lombos erdőssztyeppek

Az erdős-sztyeppek kliacutemaacuteja

bull Erdős-sztyepp zoacutena klimazonaacutelis

noumlveacutenyzeteacutet a szemiarid (feacutelig szaacuteraz) tiacutepusuacute

kliacutema alakiacutetja ki

bull Jell Egyes eacutevekben egy keacutesőnyaacuteri -kora

őszi legalaacutebb keacutet hoacutenapig tartoacute feacutelszaacuteraz

időszak

bull Oumlsszetett kliacutematiacutepus

20090308

8

Boreaacutelis tűlevelű erdők biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika ndashTAJGA zonaacutelis

tűlevelűerdők

bull Kliacutema hideg kontinentaacutelis (kliacutemadiagram a

jegyzetből)

bull Talaj savanyuacute podzoltalaj

Noumlveacutenyzet

bull Luacutecfenyő erdeifenyő ezuumlstfenyő euroacutepai

jegenyefenyő

bull balzsamfenyő szibeacuteriai jegenyefenyő euroacutepai

voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka NYIacuteRFAJOK

zuzmoacutek eacutes mohaacutek

ndash Tőzegmohaacutes luacutecerdők

ndash Erdeifenyő-tajga

ndash aacutefonyaacutes tajga

ndash tőzegmohaacutes tajga -gyapjuacutesaacutes

Aacutellatvilaacuteg

bull preacutemes aacutellatok

bull jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

bull reacutenszarvas -karibu

bull barna-medve ndashgrizzli-medve

bull euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

bull hiuacutez

bull Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

bull Gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg BAacuteNYAacuteSZAT ERDEacuteSZET

Tundrateruumlletek biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika Polaacuteris fahataacuter szibeacuteriai

voumlroumlsfenyő

bull Erdőstundra 4-6 m magas faacutek alacsony erdőseacutegek ndash

erdeifenyő toumlrpenyiacuter

bull Toumlrpecserjeacutes bokros tundra - aacutefonyafeacuteleacutek molyűző izlandi

zuzmoacute

bull Tőzeghalmos tundra ndashtoumlrpemaacutelna toumlrpenyiacuter sarki nyiacuter

mohaacutek-zuzmoacutek

bull Hegyi tundra ndashkeacutereg-eacutes lomboszuzmoacutek mohaacutek

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull 4-6 hoacutenap vegetaacutecioacutes perioacutedus

bull eacutevi csapadeacutekmennyiseacutege 500-600 mm de

neacutehol eleacuterheti az 1000 mm-t

bull enyhe teacutel

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10-15 ordmC

bull aszpektusok

bull elterjedeacutesndash Euroacutepa

ndash Eacute-Amerika

ndash Aacutezsia

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull fuumlggőleges tagozoacutedaacutesndash felső lombkoronaszint (12-20 m)

ndash alsoacute lombkoronaszint (5-12 m)

ndash cserjeszint (05-1 m)

ndash gyep- eacutes mohaszint (0-05 m)

bull talajok

ndash barna erdőtalaj

ndash barnafoumlld

ndash kiluacutegozott podzolos erdőtalaj

ndash rendzina

Toumllgyesek Lombkoronaszint

bull Anglia Franciaorszaacuteg kocsaacutenyos toumllgy+nyiacuter

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa kocsaacutenytalan toumllgy+ kocsaacutenyos

toumllgy

bull Deacutelkelet-Euroacutepa csertoumllgy magyartoumllgy + nyiacuter

rezgő nyaacuter mezei juhar szil

bull dombvideacuteken gyertyaacutenos toumllgyes

bull epifitonok csak mohaacutek eacutes zuzmoacutek

bull Toumllgyesek Cserjeszint

ndashgazdag

ndashmogyoroacute som kecskeraacutegoacute fagyal

ndash Nyugat-Euroacutepa

ndashbuacutebos lonc (Lonicera periclymenum)

ndashoumlroumlkzoumlld magyal (Ilex aquifolium)

bull Toumllgyesek Gyepszint

ndash nagyon duacutes eacutes vaacuteltozatos

ndash tavasztoacutel őszig viraacutegzik

20090308

9

Buumlkkoumlsoumlk

bull Nyugat-Euroacutepa dombvideacutekein kocsaacutenyos

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa hegyvideacutekein (500-1000 m)

bull Deacutel-Euroacutepa (1000-1800 m)

bull buumlkk (Fagus silvatica)

bull zaacutert lombkoronaszint rArr Cs alig Gy aszpektus

bull jellegzetes hagymaacutes noumlveacutenyek

bull medvehagyma (Allium ursinum)

bull csillagviraacuteg (Scilla) fajok hoacuteviraacuteg

bull gumoacutes noumlveacutenyek - pl keltike fajok (Corydalis)

bull gyoumlktoumlrzses pl szelőroacutezsaacutek (Anemona

Aacutezsiai lombhullatoacute erdők

bull mongol toumllgy (Quercus mongolica)

bull szőroumls nyiacuter (Betula pubescens)

bull rezgőnyaacuter (Populus tremula)

bull magnoacutelia (Magnolia stellata)

bull feheacuter eperfa (Morus alba)

bull toumlvises lepeacutenyfa (Gleditsia triacanthos)

bull varaacutezsmogyoroacutek (Hamamelis)

bull ginzeng (Panax ginseng) termesztett noumlveacutenye

bull dahuriai havasszeacutepe (Rhododendron

dahuricum)

Eacute-Amerikai lombhullatoacute erdők

bull nagyobb fafajgazdagsaacuteg

bull toumlbb toumllgyfaj

bull erdőtiacutepusok

ndash toumllgyes-tulipaacutenfaacutes

ndash toumllgyes-gesztenyeacutes

ndash toumllgyes-hikori

Fafajok

bull juharfeacuteleacutek (Aceraceae)

bull toumllgyek (Quercus ssp)

bull hikori dioacutek (Carya sp)

bull tulipaacutenfa (Liriodendron tulipifera)

bull aacutembrafa (Liquidambar styraciflua)

bull amerikai gesztenye (Castanea dentata)

bull cukorjuhar (Acer saccharum)

bull kanadai nyaacuter (Populus canadensis)

bull keleti plataacuten (Platanus occidentalis)

Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők aacutellatvilaacutega

bull őz giacutemszarvas vaddisznoacute farkas roacuteka

nyuszt nyest

bull goumlreacuteny coboly vadmacska barnamedve

jeacutegmadaacuter csonttolluacute madaacuter

Tajga

bull a neacutegy eacutevszak

bull a nyaacuter roumlvid meleg

bull a teacutel hosszuacute eacutes hideg

bull a tavasz eacutes az ősz roumlvid

bull eacutevi csapadeacutek 150-400 mm

bull talaj podzol

bull az altalaj tartoacutes megfagyaacutesa

bull gyakori ellaacuteposodaacutes

bull a sza produkcioacute 55 teacutevha

bull talajeacutelőleacutenyek aktivitaacutesa kicsi

Aacutellomaacutenykeacutepző fafajok

bull lucfenyők (Picea)

bull ezuumlstfenyő (Picea glauca)

bull fenyők (Pinus)

bull voumlroumlsfenyők (Larix)

bull nyiacuter (Betula pendula)

bull nyaacuter fajok (Populus)

bull eacuteger (Alnus glutinosa)

bull fűzfeacuteleacutek (Salicaceae)

bull balzsamfenyő (Abies balsamea)

Tajgaerdők aacutellatvilaacutega

bull Jaacutevorszarvas reacutenszarvas

bull karibu reacutenszarvas

bull barnamedve

bull hiuacutez (Lynx lynx)

bull euroacutepai hoacuted (Castor fiber) kanadai hoacuted (Castor canadensis)

bull halaacuteszoacute nyest (Martes pennanti)

bull kis bukoacute (Mergus albellus) fajdkakas (Tatrao urogallus)

bull csaacuteszaacutermadaacuter (Bonasa bonasia) nyiacuterfajd (Lyrurus tetrix)

bull szakaacutellas bagoly (Strix nebulosa) macskabagoly (S

bull uralensis) fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

bull erdei beacuteka (Rana sylvatica) mocsaacuteri beacuteka (Rana temporaria)

bull keresztes vipera (Vipera berus) elevenszuumllő gyiacutek (Lacerta

bull vivipara)

Tajgaerdő-tiacutepusok

bull soumlteacutet lucos tajga

bull koumlzoumlnseacuteges luc szibeacuteriai luc

bull szibeacuteriai jegenyefenyő

bull szibeacuteriai cirbolyafenyő

bull szőroumls nyiacuter

bull mohaacutes lucerdők

bull fekete aacutefonya

bull voumlroumls aacutefonya

bull seprő moha szőrmoha

bull vilaacutegos erdeifenyő tajga

bull erdeifenyő

bull vilaacutegos voumlroumlsfenyő erdő

bull dahuriai voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka

bull mandularoacutezsa

20090308

10

A tajga noumlveacutenyzete

Tajgaerdő Sveacutedorszaacutegban aljnoumlveacutenyzeteacuteben tőzegmohaacutekkal

Magashegyi lucos erdő foumlloumltte alhavasi gyeppel

Koumlzoumlnseacuteges nyiacuter

Tajga biom

bull Aacutellatvillaacuteg preacutemes aacutellatok ndash jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

ndash reacutenszarvas -karibu

ndash barna-medve ndashgrizzli-medve

ndash euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

ndash hiuacutez

ndash Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

Tajga biomTajga biom

A tundra

bull feacuteleacutevenkeacutent vaacuteltakoznak a hosszuacute nappalok eacutes

a

bull hosszuacute eacutejszakaacutek

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet aacuteltalaacuteban 0ordmC alatt

bull nyaacuter igen roumlvid eacutes hideg

bull nyaacuteri havi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10 ordmC alatt

bull csapadeacutek igen keveacutes eacutevi 150-300 mm

bull roumlvid vegetaacutecioacutes perioacutedus 2-35 hoacutenap

bull teacutelen a hoacuteboriacutetaacutes vastagsaacutega 10-50 cm

bull teruumllet Euraacutezsia Eacute-Amerika

A tundra noumlveacutenyzete

Nedves tundra zsombeacutekokkal tőzegmohaacutekkal

Toumlrpe nyiacuter

Reacutenszarvaszuzmoacute

bull -roumlvid vegetaacutecioacutes időszak eacutes hosszuacute hideg teacutel

bull -keveacutes faj

bull Fenyő Pinus voumlroumlsfenyő Larix eacuteger Betula nyaacuter Populusluc Picea

bull biomonotonitaacutes

A tundra tiacutepusai

bull erdős tundra

bull sarki fahataacuter

bull toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull tőzeghalmos tundra

bull mohaacutes eacutes zuzmoacutes tundra

bull hegyi tundra

Erdős tundra

bull fafajok erdeifenyő (P sylvestris)

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana) Betula

tortuosa

bull toumlrpe faacutek

bull veacutekonytoumlrzsű

bull 4-6 m magas

Sarki fahataacuter

bull fafajok

bull erdeifenyő (Pinus sylvestris)

bull kisebb nyiacuter fajok (B tortuosa)

bull ermani nyiacuter (B ermani)

bull szibeacuteriai luc (Picea obovata)

bull szibeacuteriai voumlroumlsfenyő (Larix sibirica)

bull dahuriai voumlroumlsfenyő (L dahurica)

bull szuumlrkeluc (Picea glauca) feketeluc (P mariana)

bull amerikai voumlroumlsfenyő (Larix laricina)

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 7: biogeográfiai régiók

20090308

7

Deacutel-amerikai pampaacutek

bull D sz 32deg-38deg

bull csapadeacutek eleacuteri 1000 mm-t

bull fagy ritkaacuten

bull eacuteves hőingaacutes 20-22degC

bull nyaacuteron kevesebb a csapadeacutek ezeacutert aszaacutelyos időszakok alakulhatnak ki

Pampaacutek eacutelővilaacutega

bull - noumlveacutenyei

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa neesiana)

bull - aacutervalaacutenyhaj (Stipa papposa)

bull - saacutesok (Carex)

bull - iringoacute (Eryingium)

bull - aacutellatvilaacutega

bull - vikunya (Lama vicuqna)

bull - quanako (Lama quanaco)

bull - haacuteromoumlves tatu (Tolypeutes matacus))

bull - paacutenceacutelos egeacuter (Chlamyphorus truncatus)

bull - leguaacuten (Oroctotretus pectinatus)

bull - vadkutyaacutek (Speothos venaticus)

bull - brazil tengeri malac (Cavia aperea)

Euraacutezsiai sztyeppeacutek

bull csernozjom talajok

bull - a sztyeppnoumlveacutenyzet csernozjom talajokon

alakul ki

bull - itt is megkuumlloumlnboumlztethetuumlnk nyugati eacutes keleti

sztyeppeket

bull - a nyugati sztyeppeken a tavaszi efemer fajok

eacutes az egyeacuteves efemerek az uralkodoacute

a sztyeppeacutek noumlveacutenyfajai

bull - saacutefraacuteny (Crocus sativus)

bull - tulipaacutenok (Tulipa)

bull - perje (Poa bulbosa)

bull - Arenaria serpyllifolia

bull - a keleti teruumlleteken a fűfeacuteleacutek dominaacutelnak

bull - kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj (Stipacapillata)

bull - csenkesz (Festuca lenensis)

bull - uumlroumlmoumlk (Artemisia)

- a sztyeppeacutek aacutellatvilaacutega

bull - tarpaacuten 1876-ban kihalt

bull - tarki loacute (Eguus caballus) 1919-ben kihalt

bull - euroacutepai boumlleacuteny (Bison bonasus)

bull - koumlzoumlnseacuteges uumlrge (Spermophiluscitellus)

bull - guumlzuumlegeacuter

bull - mezei nyuacutel (Lepus europaeus)

bull - sztyepp lemming (Lagurus lagurus)

bull - mull-lemming (Ellobius talpinus)

bull - nagy tuacutezok (Otis tarda)

bull - sas (Aquila rapax)

bull - kerecsen soacutelyom (Falco cherrung)

bull - pusztai vipera (Viperidae)

Erdős-sztyeppek biomja

bull Az erdős-sztyepp a zaacutert erdő eacutes a sztyepp kliacutemaoumlvek aacutetmeneti

eacuteghajlati saacutevjaacuteban kialakult oumlnaacutelloacutenoumlveacutenyzeti oumlv A toumlbbeacute-

keveacutesbeacute zaacutert erdők aacuteltalaacuteban szaacuteraz termőhelyű gyepekkel

vaacuteltakozva mozaikos elrendeződeacutesben jelennek meg

bull Meacuterete hektaacuteros meacuterettől kontinensnyi noumlveacutenyzeti oumlvekig

bull Erdőkomponense gyakran a szomszeacutedos faacutes taacutersulaacutesokeacutehoz

hasonloacutean klimazonaacutelis erdős-sztyepp eseteacuteben edafikus

erdős-sztyeppekneacutel bdquosajaacutet keacutepződmeacutenyrdquojelenhet meg

bull A gyepek irtaacutesreacutetek ill reacutetsztyeppek attoacutel fuumlggően hogy az

erdő-vagy a sztyeppzoacutena feleacute helyezkednek el

Kialakulaacutesuk

bull Termeacuteszetes hataacutesokra

Klimatikus- domborzati- eacutes talajviszonyok

ndash Tűz

ndash Noumlveacutenyevők stb

bull Emberi aacutetalakiacutetoacutehataacutesok

bull Eacutegeteacutes erdőirtaacutes legelteteacutes lecsapolaacutes

bull Makrokliacutema aacuteltal meghataacuterozott

ndash kliacutemazonaacuteliserdős-sztyeppek

ndash Egyeacuteb okok (talaj domborzat) hataacutesaacutera

edafikuserdős-szteppek

Az euraacutezsiai erdőssztyeppek

foumlldrajzi tiacutepusai

8000 km hosszan huacutezoacutedik nyugat felől eleinte 300-

400 km szeacutelesen majd egyre keskeny erdősaacutevban

1 Euroacutepai toumllgyes erdőssztyeppek

2 Nyugat-szibeacuteriai nyiacuteres erdőssztyeppek

3 Koumlzeacutep-szibeacuteriai nyiacuteres-tű-eacutes lomblevelű

erdőssztyeppek

4 Bajkaacutel koumlrnyeacuteki tű-eacutes lomblevelű erdős sztyeppek

5 Taacutevol-keleti lombos erdőssztyeppek

Az erdős-sztyeppek kliacutemaacuteja

bull Erdős-sztyepp zoacutena klimazonaacutelis

noumlveacutenyzeteacutet a szemiarid (feacutelig szaacuteraz) tiacutepusuacute

kliacutema alakiacutetja ki

bull Jell Egyes eacutevekben egy keacutesőnyaacuteri -kora

őszi legalaacutebb keacutet hoacutenapig tartoacute feacutelszaacuteraz

időszak

bull Oumlsszetett kliacutematiacutepus

20090308

8

Boreaacutelis tűlevelű erdők biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika ndashTAJGA zonaacutelis

tűlevelűerdők

bull Kliacutema hideg kontinentaacutelis (kliacutemadiagram a

jegyzetből)

bull Talaj savanyuacute podzoltalaj

Noumlveacutenyzet

bull Luacutecfenyő erdeifenyő ezuumlstfenyő euroacutepai

jegenyefenyő

bull balzsamfenyő szibeacuteriai jegenyefenyő euroacutepai

voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka NYIacuteRFAJOK

zuzmoacutek eacutes mohaacutek

ndash Tőzegmohaacutes luacutecerdők

ndash Erdeifenyő-tajga

ndash aacutefonyaacutes tajga

ndash tőzegmohaacutes tajga -gyapjuacutesaacutes

Aacutellatvilaacuteg

bull preacutemes aacutellatok

bull jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

bull reacutenszarvas -karibu

bull barna-medve ndashgrizzli-medve

bull euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

bull hiuacutez

bull Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

bull Gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg BAacuteNYAacuteSZAT ERDEacuteSZET

Tundrateruumlletek biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika Polaacuteris fahataacuter szibeacuteriai

voumlroumlsfenyő

bull Erdőstundra 4-6 m magas faacutek alacsony erdőseacutegek ndash

erdeifenyő toumlrpenyiacuter

bull Toumlrpecserjeacutes bokros tundra - aacutefonyafeacuteleacutek molyűző izlandi

zuzmoacute

bull Tőzeghalmos tundra ndashtoumlrpemaacutelna toumlrpenyiacuter sarki nyiacuter

mohaacutek-zuzmoacutek

bull Hegyi tundra ndashkeacutereg-eacutes lomboszuzmoacutek mohaacutek

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull 4-6 hoacutenap vegetaacutecioacutes perioacutedus

bull eacutevi csapadeacutekmennyiseacutege 500-600 mm de

neacutehol eleacuterheti az 1000 mm-t

bull enyhe teacutel

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10-15 ordmC

bull aszpektusok

bull elterjedeacutesndash Euroacutepa

ndash Eacute-Amerika

ndash Aacutezsia

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull fuumlggőleges tagozoacutedaacutesndash felső lombkoronaszint (12-20 m)

ndash alsoacute lombkoronaszint (5-12 m)

ndash cserjeszint (05-1 m)

ndash gyep- eacutes mohaszint (0-05 m)

bull talajok

ndash barna erdőtalaj

ndash barnafoumlld

ndash kiluacutegozott podzolos erdőtalaj

ndash rendzina

Toumllgyesek Lombkoronaszint

bull Anglia Franciaorszaacuteg kocsaacutenyos toumllgy+nyiacuter

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa kocsaacutenytalan toumllgy+ kocsaacutenyos

toumllgy

bull Deacutelkelet-Euroacutepa csertoumllgy magyartoumllgy + nyiacuter

rezgő nyaacuter mezei juhar szil

bull dombvideacuteken gyertyaacutenos toumllgyes

bull epifitonok csak mohaacutek eacutes zuzmoacutek

bull Toumllgyesek Cserjeszint

ndashgazdag

ndashmogyoroacute som kecskeraacutegoacute fagyal

ndash Nyugat-Euroacutepa

ndashbuacutebos lonc (Lonicera periclymenum)

ndashoumlroumlkzoumlld magyal (Ilex aquifolium)

bull Toumllgyesek Gyepszint

ndash nagyon duacutes eacutes vaacuteltozatos

ndash tavasztoacutel őszig viraacutegzik

20090308

9

Buumlkkoumlsoumlk

bull Nyugat-Euroacutepa dombvideacutekein kocsaacutenyos

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa hegyvideacutekein (500-1000 m)

bull Deacutel-Euroacutepa (1000-1800 m)

bull buumlkk (Fagus silvatica)

bull zaacutert lombkoronaszint rArr Cs alig Gy aszpektus

bull jellegzetes hagymaacutes noumlveacutenyek

bull medvehagyma (Allium ursinum)

bull csillagviraacuteg (Scilla) fajok hoacuteviraacuteg

bull gumoacutes noumlveacutenyek - pl keltike fajok (Corydalis)

bull gyoumlktoumlrzses pl szelőroacutezsaacutek (Anemona

Aacutezsiai lombhullatoacute erdők

bull mongol toumllgy (Quercus mongolica)

bull szőroumls nyiacuter (Betula pubescens)

bull rezgőnyaacuter (Populus tremula)

bull magnoacutelia (Magnolia stellata)

bull feheacuter eperfa (Morus alba)

bull toumlvises lepeacutenyfa (Gleditsia triacanthos)

bull varaacutezsmogyoroacutek (Hamamelis)

bull ginzeng (Panax ginseng) termesztett noumlveacutenye

bull dahuriai havasszeacutepe (Rhododendron

dahuricum)

Eacute-Amerikai lombhullatoacute erdők

bull nagyobb fafajgazdagsaacuteg

bull toumlbb toumllgyfaj

bull erdőtiacutepusok

ndash toumllgyes-tulipaacutenfaacutes

ndash toumllgyes-gesztenyeacutes

ndash toumllgyes-hikori

Fafajok

bull juharfeacuteleacutek (Aceraceae)

bull toumllgyek (Quercus ssp)

bull hikori dioacutek (Carya sp)

bull tulipaacutenfa (Liriodendron tulipifera)

bull aacutembrafa (Liquidambar styraciflua)

bull amerikai gesztenye (Castanea dentata)

bull cukorjuhar (Acer saccharum)

bull kanadai nyaacuter (Populus canadensis)

bull keleti plataacuten (Platanus occidentalis)

Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők aacutellatvilaacutega

bull őz giacutemszarvas vaddisznoacute farkas roacuteka

nyuszt nyest

bull goumlreacuteny coboly vadmacska barnamedve

jeacutegmadaacuter csonttolluacute madaacuter

Tajga

bull a neacutegy eacutevszak

bull a nyaacuter roumlvid meleg

bull a teacutel hosszuacute eacutes hideg

bull a tavasz eacutes az ősz roumlvid

bull eacutevi csapadeacutek 150-400 mm

bull talaj podzol

bull az altalaj tartoacutes megfagyaacutesa

bull gyakori ellaacuteposodaacutes

bull a sza produkcioacute 55 teacutevha

bull talajeacutelőleacutenyek aktivitaacutesa kicsi

Aacutellomaacutenykeacutepző fafajok

bull lucfenyők (Picea)

bull ezuumlstfenyő (Picea glauca)

bull fenyők (Pinus)

bull voumlroumlsfenyők (Larix)

bull nyiacuter (Betula pendula)

bull nyaacuter fajok (Populus)

bull eacuteger (Alnus glutinosa)

bull fűzfeacuteleacutek (Salicaceae)

bull balzsamfenyő (Abies balsamea)

Tajgaerdők aacutellatvilaacutega

bull Jaacutevorszarvas reacutenszarvas

bull karibu reacutenszarvas

bull barnamedve

bull hiuacutez (Lynx lynx)

bull euroacutepai hoacuted (Castor fiber) kanadai hoacuted (Castor canadensis)

bull halaacuteszoacute nyest (Martes pennanti)

bull kis bukoacute (Mergus albellus) fajdkakas (Tatrao urogallus)

bull csaacuteszaacutermadaacuter (Bonasa bonasia) nyiacuterfajd (Lyrurus tetrix)

bull szakaacutellas bagoly (Strix nebulosa) macskabagoly (S

bull uralensis) fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

bull erdei beacuteka (Rana sylvatica) mocsaacuteri beacuteka (Rana temporaria)

bull keresztes vipera (Vipera berus) elevenszuumllő gyiacutek (Lacerta

bull vivipara)

Tajgaerdő-tiacutepusok

bull soumlteacutet lucos tajga

bull koumlzoumlnseacuteges luc szibeacuteriai luc

bull szibeacuteriai jegenyefenyő

bull szibeacuteriai cirbolyafenyő

bull szőroumls nyiacuter

bull mohaacutes lucerdők

bull fekete aacutefonya

bull voumlroumls aacutefonya

bull seprő moha szőrmoha

bull vilaacutegos erdeifenyő tajga

bull erdeifenyő

bull vilaacutegos voumlroumlsfenyő erdő

bull dahuriai voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka

bull mandularoacutezsa

20090308

10

A tajga noumlveacutenyzete

Tajgaerdő Sveacutedorszaacutegban aljnoumlveacutenyzeteacuteben tőzegmohaacutekkal

Magashegyi lucos erdő foumlloumltte alhavasi gyeppel

Koumlzoumlnseacuteges nyiacuter

Tajga biom

bull Aacutellatvillaacuteg preacutemes aacutellatok ndash jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

ndash reacutenszarvas -karibu

ndash barna-medve ndashgrizzli-medve

ndash euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

ndash hiuacutez

ndash Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

Tajga biomTajga biom

A tundra

bull feacuteleacutevenkeacutent vaacuteltakoznak a hosszuacute nappalok eacutes

a

bull hosszuacute eacutejszakaacutek

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet aacuteltalaacuteban 0ordmC alatt

bull nyaacuter igen roumlvid eacutes hideg

bull nyaacuteri havi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10 ordmC alatt

bull csapadeacutek igen keveacutes eacutevi 150-300 mm

bull roumlvid vegetaacutecioacutes perioacutedus 2-35 hoacutenap

bull teacutelen a hoacuteboriacutetaacutes vastagsaacutega 10-50 cm

bull teruumllet Euraacutezsia Eacute-Amerika

A tundra noumlveacutenyzete

Nedves tundra zsombeacutekokkal tőzegmohaacutekkal

Toumlrpe nyiacuter

Reacutenszarvaszuzmoacute

bull -roumlvid vegetaacutecioacutes időszak eacutes hosszuacute hideg teacutel

bull -keveacutes faj

bull Fenyő Pinus voumlroumlsfenyő Larix eacuteger Betula nyaacuter Populusluc Picea

bull biomonotonitaacutes

A tundra tiacutepusai

bull erdős tundra

bull sarki fahataacuter

bull toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull tőzeghalmos tundra

bull mohaacutes eacutes zuzmoacutes tundra

bull hegyi tundra

Erdős tundra

bull fafajok erdeifenyő (P sylvestris)

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana) Betula

tortuosa

bull toumlrpe faacutek

bull veacutekonytoumlrzsű

bull 4-6 m magas

Sarki fahataacuter

bull fafajok

bull erdeifenyő (Pinus sylvestris)

bull kisebb nyiacuter fajok (B tortuosa)

bull ermani nyiacuter (B ermani)

bull szibeacuteriai luc (Picea obovata)

bull szibeacuteriai voumlroumlsfenyő (Larix sibirica)

bull dahuriai voumlroumlsfenyő (L dahurica)

bull szuumlrkeluc (Picea glauca) feketeluc (P mariana)

bull amerikai voumlroumlsfenyő (Larix laricina)

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 8: biogeográfiai régiók

20090308

8

Boreaacutelis tűlevelű erdők biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika ndashTAJGA zonaacutelis

tűlevelűerdők

bull Kliacutema hideg kontinentaacutelis (kliacutemadiagram a

jegyzetből)

bull Talaj savanyuacute podzoltalaj

Noumlveacutenyzet

bull Luacutecfenyő erdeifenyő ezuumlstfenyő euroacutepai

jegenyefenyő

bull balzsamfenyő szibeacuteriai jegenyefenyő euroacutepai

voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka NYIacuteRFAJOK

zuzmoacutek eacutes mohaacutek

ndash Tőzegmohaacutes luacutecerdők

ndash Erdeifenyő-tajga

ndash aacutefonyaacutes tajga

ndash tőzegmohaacutes tajga -gyapjuacutesaacutes

Aacutellatvilaacuteg

bull preacutemes aacutellatok

bull jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

bull reacutenszarvas -karibu

bull barna-medve ndashgrizzli-medve

bull euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

bull hiuacutez

bull Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

bull Gazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg BAacuteNYAacuteSZAT ERDEacuteSZET

Tundrateruumlletek biomja

bull Euraacutezsia Eacuteszak-Amerika Polaacuteris fahataacuter szibeacuteriai

voumlroumlsfenyő

bull Erdőstundra 4-6 m magas faacutek alacsony erdőseacutegek ndash

erdeifenyő toumlrpenyiacuter

bull Toumlrpecserjeacutes bokros tundra - aacutefonyafeacuteleacutek molyűző izlandi

zuzmoacute

bull Tőzeghalmos tundra ndashtoumlrpemaacutelna toumlrpenyiacuter sarki nyiacuter

mohaacutek-zuzmoacutek

bull Hegyi tundra ndashkeacutereg-eacutes lomboszuzmoacutek mohaacutek

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull 4-6 hoacutenap vegetaacutecioacutes perioacutedus

bull eacutevi csapadeacutekmennyiseacutege 500-600 mm de

neacutehol eleacuterheti az 1000 mm-t

bull enyhe teacutel

bull az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10-15 ordmC

bull aszpektusok

bull elterjedeacutesndash Euroacutepa

ndash Eacute-Amerika

ndash Aacutezsia

2 Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők

bull fuumlggőleges tagozoacutedaacutesndash felső lombkoronaszint (12-20 m)

ndash alsoacute lombkoronaszint (5-12 m)

ndash cserjeszint (05-1 m)

ndash gyep- eacutes mohaszint (0-05 m)

bull talajok

ndash barna erdőtalaj

ndash barnafoumlld

ndash kiluacutegozott podzolos erdőtalaj

ndash rendzina

Toumllgyesek Lombkoronaszint

bull Anglia Franciaorszaacuteg kocsaacutenyos toumllgy+nyiacuter

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa kocsaacutenytalan toumllgy+ kocsaacutenyos

toumllgy

bull Deacutelkelet-Euroacutepa csertoumllgy magyartoumllgy + nyiacuter

rezgő nyaacuter mezei juhar szil

bull dombvideacuteken gyertyaacutenos toumllgyes

bull epifitonok csak mohaacutek eacutes zuzmoacutek

bull Toumllgyesek Cserjeszint

ndashgazdag

ndashmogyoroacute som kecskeraacutegoacute fagyal

ndash Nyugat-Euroacutepa

ndashbuacutebos lonc (Lonicera periclymenum)

ndashoumlroumlkzoumlld magyal (Ilex aquifolium)

bull Toumllgyesek Gyepszint

ndash nagyon duacutes eacutes vaacuteltozatos

ndash tavasztoacutel őszig viraacutegzik

20090308

9

Buumlkkoumlsoumlk

bull Nyugat-Euroacutepa dombvideacutekein kocsaacutenyos

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa hegyvideacutekein (500-1000 m)

bull Deacutel-Euroacutepa (1000-1800 m)

bull buumlkk (Fagus silvatica)

bull zaacutert lombkoronaszint rArr Cs alig Gy aszpektus

bull jellegzetes hagymaacutes noumlveacutenyek

bull medvehagyma (Allium ursinum)

bull csillagviraacuteg (Scilla) fajok hoacuteviraacuteg

bull gumoacutes noumlveacutenyek - pl keltike fajok (Corydalis)

bull gyoumlktoumlrzses pl szelőroacutezsaacutek (Anemona

Aacutezsiai lombhullatoacute erdők

bull mongol toumllgy (Quercus mongolica)

bull szőroumls nyiacuter (Betula pubescens)

bull rezgőnyaacuter (Populus tremula)

bull magnoacutelia (Magnolia stellata)

bull feheacuter eperfa (Morus alba)

bull toumlvises lepeacutenyfa (Gleditsia triacanthos)

bull varaacutezsmogyoroacutek (Hamamelis)

bull ginzeng (Panax ginseng) termesztett noumlveacutenye

bull dahuriai havasszeacutepe (Rhododendron

dahuricum)

Eacute-Amerikai lombhullatoacute erdők

bull nagyobb fafajgazdagsaacuteg

bull toumlbb toumllgyfaj

bull erdőtiacutepusok

ndash toumllgyes-tulipaacutenfaacutes

ndash toumllgyes-gesztenyeacutes

ndash toumllgyes-hikori

Fafajok

bull juharfeacuteleacutek (Aceraceae)

bull toumllgyek (Quercus ssp)

bull hikori dioacutek (Carya sp)

bull tulipaacutenfa (Liriodendron tulipifera)

bull aacutembrafa (Liquidambar styraciflua)

bull amerikai gesztenye (Castanea dentata)

bull cukorjuhar (Acer saccharum)

bull kanadai nyaacuter (Populus canadensis)

bull keleti plataacuten (Platanus occidentalis)

Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők aacutellatvilaacutega

bull őz giacutemszarvas vaddisznoacute farkas roacuteka

nyuszt nyest

bull goumlreacuteny coboly vadmacska barnamedve

jeacutegmadaacuter csonttolluacute madaacuter

Tajga

bull a neacutegy eacutevszak

bull a nyaacuter roumlvid meleg

bull a teacutel hosszuacute eacutes hideg

bull a tavasz eacutes az ősz roumlvid

bull eacutevi csapadeacutek 150-400 mm

bull talaj podzol

bull az altalaj tartoacutes megfagyaacutesa

bull gyakori ellaacuteposodaacutes

bull a sza produkcioacute 55 teacutevha

bull talajeacutelőleacutenyek aktivitaacutesa kicsi

Aacutellomaacutenykeacutepző fafajok

bull lucfenyők (Picea)

bull ezuumlstfenyő (Picea glauca)

bull fenyők (Pinus)

bull voumlroumlsfenyők (Larix)

bull nyiacuter (Betula pendula)

bull nyaacuter fajok (Populus)

bull eacuteger (Alnus glutinosa)

bull fűzfeacuteleacutek (Salicaceae)

bull balzsamfenyő (Abies balsamea)

Tajgaerdők aacutellatvilaacutega

bull Jaacutevorszarvas reacutenszarvas

bull karibu reacutenszarvas

bull barnamedve

bull hiuacutez (Lynx lynx)

bull euroacutepai hoacuted (Castor fiber) kanadai hoacuted (Castor canadensis)

bull halaacuteszoacute nyest (Martes pennanti)

bull kis bukoacute (Mergus albellus) fajdkakas (Tatrao urogallus)

bull csaacuteszaacutermadaacuter (Bonasa bonasia) nyiacuterfajd (Lyrurus tetrix)

bull szakaacutellas bagoly (Strix nebulosa) macskabagoly (S

bull uralensis) fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

bull erdei beacuteka (Rana sylvatica) mocsaacuteri beacuteka (Rana temporaria)

bull keresztes vipera (Vipera berus) elevenszuumllő gyiacutek (Lacerta

bull vivipara)

Tajgaerdő-tiacutepusok

bull soumlteacutet lucos tajga

bull koumlzoumlnseacuteges luc szibeacuteriai luc

bull szibeacuteriai jegenyefenyő

bull szibeacuteriai cirbolyafenyő

bull szőroumls nyiacuter

bull mohaacutes lucerdők

bull fekete aacutefonya

bull voumlroumls aacutefonya

bull seprő moha szőrmoha

bull vilaacutegos erdeifenyő tajga

bull erdeifenyő

bull vilaacutegos voumlroumlsfenyő erdő

bull dahuriai voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka

bull mandularoacutezsa

20090308

10

A tajga noumlveacutenyzete

Tajgaerdő Sveacutedorszaacutegban aljnoumlveacutenyzeteacuteben tőzegmohaacutekkal

Magashegyi lucos erdő foumlloumltte alhavasi gyeppel

Koumlzoumlnseacuteges nyiacuter

Tajga biom

bull Aacutellatvillaacuteg preacutemes aacutellatok ndash jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

ndash reacutenszarvas -karibu

ndash barna-medve ndashgrizzli-medve

ndash euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

ndash hiuacutez

ndash Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

Tajga biomTajga biom

A tundra

bull feacuteleacutevenkeacutent vaacuteltakoznak a hosszuacute nappalok eacutes

a

bull hosszuacute eacutejszakaacutek

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet aacuteltalaacuteban 0ordmC alatt

bull nyaacuter igen roumlvid eacutes hideg

bull nyaacuteri havi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10 ordmC alatt

bull csapadeacutek igen keveacutes eacutevi 150-300 mm

bull roumlvid vegetaacutecioacutes perioacutedus 2-35 hoacutenap

bull teacutelen a hoacuteboriacutetaacutes vastagsaacutega 10-50 cm

bull teruumllet Euraacutezsia Eacute-Amerika

A tundra noumlveacutenyzete

Nedves tundra zsombeacutekokkal tőzegmohaacutekkal

Toumlrpe nyiacuter

Reacutenszarvaszuzmoacute

bull -roumlvid vegetaacutecioacutes időszak eacutes hosszuacute hideg teacutel

bull -keveacutes faj

bull Fenyő Pinus voumlroumlsfenyő Larix eacuteger Betula nyaacuter Populusluc Picea

bull biomonotonitaacutes

A tundra tiacutepusai

bull erdős tundra

bull sarki fahataacuter

bull toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull tőzeghalmos tundra

bull mohaacutes eacutes zuzmoacutes tundra

bull hegyi tundra

Erdős tundra

bull fafajok erdeifenyő (P sylvestris)

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana) Betula

tortuosa

bull toumlrpe faacutek

bull veacutekonytoumlrzsű

bull 4-6 m magas

Sarki fahataacuter

bull fafajok

bull erdeifenyő (Pinus sylvestris)

bull kisebb nyiacuter fajok (B tortuosa)

bull ermani nyiacuter (B ermani)

bull szibeacuteriai luc (Picea obovata)

bull szibeacuteriai voumlroumlsfenyő (Larix sibirica)

bull dahuriai voumlroumlsfenyő (L dahurica)

bull szuumlrkeluc (Picea glauca) feketeluc (P mariana)

bull amerikai voumlroumlsfenyő (Larix laricina)

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 9: biogeográfiai régiók

20090308

9

Buumlkkoumlsoumlk

bull Nyugat-Euroacutepa dombvideacutekein kocsaacutenyos

bull Koumlzeacutep-Euroacutepa hegyvideacutekein (500-1000 m)

bull Deacutel-Euroacutepa (1000-1800 m)

bull buumlkk (Fagus silvatica)

bull zaacutert lombkoronaszint rArr Cs alig Gy aszpektus

bull jellegzetes hagymaacutes noumlveacutenyek

bull medvehagyma (Allium ursinum)

bull csillagviraacuteg (Scilla) fajok hoacuteviraacuteg

bull gumoacutes noumlveacutenyek - pl keltike fajok (Corydalis)

bull gyoumlktoumlrzses pl szelőroacutezsaacutek (Anemona

Aacutezsiai lombhullatoacute erdők

bull mongol toumllgy (Quercus mongolica)

bull szőroumls nyiacuter (Betula pubescens)

bull rezgőnyaacuter (Populus tremula)

bull magnoacutelia (Magnolia stellata)

bull feheacuter eperfa (Morus alba)

bull toumlvises lepeacutenyfa (Gleditsia triacanthos)

bull varaacutezsmogyoroacutek (Hamamelis)

bull ginzeng (Panax ginseng) termesztett noumlveacutenye

bull dahuriai havasszeacutepe (Rhododendron

dahuricum)

Eacute-Amerikai lombhullatoacute erdők

bull nagyobb fafajgazdagsaacuteg

bull toumlbb toumllgyfaj

bull erdőtiacutepusok

ndash toumllgyes-tulipaacutenfaacutes

ndash toumllgyes-gesztenyeacutes

ndash toumllgyes-hikori

Fafajok

bull juharfeacuteleacutek (Aceraceae)

bull toumllgyek (Quercus ssp)

bull hikori dioacutek (Carya sp)

bull tulipaacutenfa (Liriodendron tulipifera)

bull aacutembrafa (Liquidambar styraciflua)

bull amerikai gesztenye (Castanea dentata)

bull cukorjuhar (Acer saccharum)

bull kanadai nyaacuter (Populus canadensis)

bull keleti plataacuten (Platanus occidentalis)

Meacuterseacutekeltoumlvi lomberdők aacutellatvilaacutega

bull őz giacutemszarvas vaddisznoacute farkas roacuteka

nyuszt nyest

bull goumlreacuteny coboly vadmacska barnamedve

jeacutegmadaacuter csonttolluacute madaacuter

Tajga

bull a neacutegy eacutevszak

bull a nyaacuter roumlvid meleg

bull a teacutel hosszuacute eacutes hideg

bull a tavasz eacutes az ősz roumlvid

bull eacutevi csapadeacutek 150-400 mm

bull talaj podzol

bull az altalaj tartoacutes megfagyaacutesa

bull gyakori ellaacuteposodaacutes

bull a sza produkcioacute 55 teacutevha

bull talajeacutelőleacutenyek aktivitaacutesa kicsi

Aacutellomaacutenykeacutepző fafajok

bull lucfenyők (Picea)

bull ezuumlstfenyő (Picea glauca)

bull fenyők (Pinus)

bull voumlroumlsfenyők (Larix)

bull nyiacuter (Betula pendula)

bull nyaacuter fajok (Populus)

bull eacuteger (Alnus glutinosa)

bull fűzfeacuteleacutek (Salicaceae)

bull balzsamfenyő (Abies balsamea)

Tajgaerdők aacutellatvilaacutega

bull Jaacutevorszarvas reacutenszarvas

bull karibu reacutenszarvas

bull barnamedve

bull hiuacutez (Lynx lynx)

bull euroacutepai hoacuted (Castor fiber) kanadai hoacuted (Castor canadensis)

bull halaacuteszoacute nyest (Martes pennanti)

bull kis bukoacute (Mergus albellus) fajdkakas (Tatrao urogallus)

bull csaacuteszaacutermadaacuter (Bonasa bonasia) nyiacuterfajd (Lyrurus tetrix)

bull szakaacutellas bagoly (Strix nebulosa) macskabagoly (S

bull uralensis) fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

bull erdei beacuteka (Rana sylvatica) mocsaacuteri beacuteka (Rana temporaria)

bull keresztes vipera (Vipera berus) elevenszuumllő gyiacutek (Lacerta

bull vivipara)

Tajgaerdő-tiacutepusok

bull soumlteacutet lucos tajga

bull koumlzoumlnseacuteges luc szibeacuteriai luc

bull szibeacuteriai jegenyefenyő

bull szibeacuteriai cirbolyafenyő

bull szőroumls nyiacuter

bull mohaacutes lucerdők

bull fekete aacutefonya

bull voumlroumls aacutefonya

bull seprő moha szőrmoha

bull vilaacutegos erdeifenyő tajga

bull erdeifenyő

bull vilaacutegos voumlroumlsfenyő erdő

bull dahuriai voumlroumlsfenyő szibeacuteriai boroacuteka

bull mandularoacutezsa

20090308

10

A tajga noumlveacutenyzete

Tajgaerdő Sveacutedorszaacutegban aljnoumlveacutenyzeteacuteben tőzegmohaacutekkal

Magashegyi lucos erdő foumlloumltte alhavasi gyeppel

Koumlzoumlnseacuteges nyiacuter

Tajga biom

bull Aacutellatvillaacuteg preacutemes aacutellatok ndash jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

ndash reacutenszarvas -karibu

ndash barna-medve ndashgrizzli-medve

ndash euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

ndash hiuacutez

ndash Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

Tajga biomTajga biom

A tundra

bull feacuteleacutevenkeacutent vaacuteltakoznak a hosszuacute nappalok eacutes

a

bull hosszuacute eacutejszakaacutek

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet aacuteltalaacuteban 0ordmC alatt

bull nyaacuter igen roumlvid eacutes hideg

bull nyaacuteri havi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10 ordmC alatt

bull csapadeacutek igen keveacutes eacutevi 150-300 mm

bull roumlvid vegetaacutecioacutes perioacutedus 2-35 hoacutenap

bull teacutelen a hoacuteboriacutetaacutes vastagsaacutega 10-50 cm

bull teruumllet Euraacutezsia Eacute-Amerika

A tundra noumlveacutenyzete

Nedves tundra zsombeacutekokkal tőzegmohaacutekkal

Toumlrpe nyiacuter

Reacutenszarvaszuzmoacute

bull -roumlvid vegetaacutecioacutes időszak eacutes hosszuacute hideg teacutel

bull -keveacutes faj

bull Fenyő Pinus voumlroumlsfenyő Larix eacuteger Betula nyaacuter Populusluc Picea

bull biomonotonitaacutes

A tundra tiacutepusai

bull erdős tundra

bull sarki fahataacuter

bull toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull tőzeghalmos tundra

bull mohaacutes eacutes zuzmoacutes tundra

bull hegyi tundra

Erdős tundra

bull fafajok erdeifenyő (P sylvestris)

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana) Betula

tortuosa

bull toumlrpe faacutek

bull veacutekonytoumlrzsű

bull 4-6 m magas

Sarki fahataacuter

bull fafajok

bull erdeifenyő (Pinus sylvestris)

bull kisebb nyiacuter fajok (B tortuosa)

bull ermani nyiacuter (B ermani)

bull szibeacuteriai luc (Picea obovata)

bull szibeacuteriai voumlroumlsfenyő (Larix sibirica)

bull dahuriai voumlroumlsfenyő (L dahurica)

bull szuumlrkeluc (Picea glauca) feketeluc (P mariana)

bull amerikai voumlroumlsfenyő (Larix laricina)

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 10: biogeográfiai régiók

20090308

10

A tajga noumlveacutenyzete

Tajgaerdő Sveacutedorszaacutegban aljnoumlveacutenyzeteacuteben tőzegmohaacutekkal

Magashegyi lucos erdő foumlloumltte alhavasi gyeppel

Koumlzoumlnseacuteges nyiacuter

Tajga biom

bull Aacutellatvillaacuteg preacutemes aacutellatok ndash jaacutevorszarvas ndashEuroacutepaacuteban

ndash reacutenszarvas -karibu

ndash barna-medve ndashgrizzli-medve

ndash euroacutepai hoacuted ndashkanadai hoacuted

ndash hiuacutez

ndash Madarak Siketfajd hoacutefajd csaacuteszaacutermadaacuter nyiacuterfajd

Tajga biomTajga biom

A tundra

bull feacuteleacutevenkeacutent vaacuteltakoznak a hosszuacute nappalok eacutes

a

bull hosszuacute eacutejszakaacutek

bull eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet aacuteltalaacuteban 0ordmC alatt

bull nyaacuter igen roumlvid eacutes hideg

bull nyaacuteri havi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet 10 ordmC alatt

bull csapadeacutek igen keveacutes eacutevi 150-300 mm

bull roumlvid vegetaacutecioacutes perioacutedus 2-35 hoacutenap

bull teacutelen a hoacuteboriacutetaacutes vastagsaacutega 10-50 cm

bull teruumllet Euraacutezsia Eacute-Amerika

A tundra noumlveacutenyzete

Nedves tundra zsombeacutekokkal tőzegmohaacutekkal

Toumlrpe nyiacuter

Reacutenszarvaszuzmoacute

bull -roumlvid vegetaacutecioacutes időszak eacutes hosszuacute hideg teacutel

bull -keveacutes faj

bull Fenyő Pinus voumlroumlsfenyő Larix eacuteger Betula nyaacuter Populusluc Picea

bull biomonotonitaacutes

A tundra tiacutepusai

bull erdős tundra

bull sarki fahataacuter

bull toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull tőzeghalmos tundra

bull mohaacutes eacutes zuzmoacutes tundra

bull hegyi tundra

Erdős tundra

bull fafajok erdeifenyő (P sylvestris)

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana) Betula

tortuosa

bull toumlrpe faacutek

bull veacutekonytoumlrzsű

bull 4-6 m magas

Sarki fahataacuter

bull fafajok

bull erdeifenyő (Pinus sylvestris)

bull kisebb nyiacuter fajok (B tortuosa)

bull ermani nyiacuter (B ermani)

bull szibeacuteriai luc (Picea obovata)

bull szibeacuteriai voumlroumlsfenyő (Larix sibirica)

bull dahuriai voumlroumlsfenyő (L dahurica)

bull szuumlrkeluc (Picea glauca) feketeluc (P mariana)

bull amerikai voumlroumlsfenyő (Larix laricina)

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 11: biogeográfiai régiók

20090308

11

Toumlrpecserjeacutes eacutes bokros tundra

bull jellemző noumlveacutenyek

bull toumlrpe nyiacuter (Betula nana)

bull fűz fajok (Salix arbuscula Salix lapponum)

bull maacutelna fajok (Rubus chamaemorus

bull R arcticus)

bull molyűző (Ledum palustre)

bull fekete aacutefonya (Vaccinium myrtillus)

bull voumlroumls aacutefonya (Vaccinium vitis-idea)

Tőzeghalmos tundra

bull 10-20 m aacutetmeacuterőjű

bull 3-4 m magas

bull Halmok

bull Sphagnum sp

bull tőzegaacutefonya

Magashegyseacutegek

bull magassaacuteg - hőmeacuterseacuteklet csoumlkken

bull besugaacuterzaacutes eacutes leacutegmozgaacutes nagyobb

bull oumlvezetesseacuteg

bull eacuteghajlatfuumlggő

ndash troacutepusi magashegyseacutegek

ndashMeacuterseacutekeltoumlvi

ndash hideg oumlvi (Alaszka)

Troacutepusi magashegyseacutegek

bull hoacutevideacutek (nivaacutelis) (5000 m -)

bull alpin tundra (4500-5000 m)

bull puna (fuumlves) (3500-4500 m)

bull paramo (bozoacutetos) (3000-3500 m)

bull koumlderdők (2000-3000 m)

bull hegyi esőerdők (1000-2000 m)

Hegyi

esőerdők

bull Podocarpus sp

bull babeacuterfeacuteleacutek

bull teafeacuteleacutek

bull mirtuszfeacuteleacutek

bull burgonyafeacuteleacutek

bull paacutefraacutenyfaacutek

bull (Afrika Aacutezsia)

bull begoacuteniaacutek

Koumlderdők

bull nagy fajgazdagsaacuteg

bull Hagenia

bull Abyssinica

bull Rhododendron sp

bull epifitonok

Paramo

bull troacutepusi magashegyi

bull Bozoacutetos

bull Erica arborea

Meacuterseacutekeltoumlvi magashegyseacutegek

bull nivaacutelis reacutegioacute gt3000 m

bull szubnivaacutelis reacutegioacute 2400-3000 m

bull alpin reacutegioacute 1900-2400 m

bull subalpin reacutegioacute 1500-1900 m

bull montaacuten reacutegioacute 800-1500 m

bull submontaacuten reacutegioacute lt800 m

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 12: biogeográfiai régiók

20090308

12

A FAJOK EacuteLŐHELYE

A faj populaacutecioacutek oumlsszesseacutegeacuteből aacutell

Egy faj teljes elterjedeacutesi teruumllete az aacuterea

Az egyes fajok aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese elteacuterő

bull Endemikus bennszuumlloumltt faj elterjedeacutese csak egy kis

elhataacuterolhatoacute reacutegioacutera korlaacutetozoacutedik

(pl magyar kikerics magyar nőszirom)

bull Kozmopolita toumlbb kontinensen előfordul az aacuterea

jelentős (vaacutendorsoacutelyom nagy koacutecsag

holloacute)

A legtoumlbb faj elterjedeacutesi teruumllete a keacutet szeacutelső eacuterteacutek koumlzeacute

sorolhatoacute

Az aacuterea lehet

bull oumlsszefuumlggő (kontinuus) pl buumlkk (fa)

bull szeacutetszabdalt (diszjunkt) pl tuacutezok

A POPULAacuteCIOacute (EacuteLETKOumlZOumlSSEacuteG) EacuteLŐHELYE

Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegeket alkotoacute populaacutecioacutek megjeleneacutesi helye

a biotoacutep

Egy fajt alkotoacute populaacutecioacutek biotoacutepjainak oumlsszesseacutege az

aacuterea

A biotoacutep teruumlleti nagysaacutega szaacutemos teacutenyezőtől

(abiotikus biotikus) fuumlgg

bull a populaacutecioacute neacutepesseacutegeacutetől ennek vaacuteltozaacutesaacutetoacutel

bull a faj alkalmazkodoacute keacutepesseacutegeacutetől

bull az eacutelőhelyi adottsaacutegoktoacutel

bull hasonloacute koumlrnyezeti igeacutenyű fajok

bull populaacutecioacuteitoacutel ndash versengeacutes

Neacutehaacuteny ritka fajnak csak egy-egy populaacutecioacuteja maradt fenn

a faj aacutereaacutejaacutenak kiterjedeacutese azonos a biotoacuteppal

(pl szigetek fajai)

A BIOSZFEacuteRA - EacuteLETOumlVEZET

az eacutelőleacutenyek elterjedeacuteseacutenek globaacutelis teacuterbeli oumlvezete

reacuteszei

bull litoszfeacutera a foumlldkoumlpeny felső reacutesze

bull atmoszfeacutera a leacutegkoumlr foumlldfelsziacutennel eacuterintkező oumlvezete

bull hidroszfeacutera a Foumlld vizeinek oumlsszesseacutege

egyes alkotoacutereacuteszei meghataacuterozott funkcioacutet toumlltenek be

a legmagasabb szupraindividuaacutelis szintnek is tekinthető

vertikaacutelisan eacutes horizontaacutelisan is oumlvezetekre bonthatoacute

a bioszfeacutera horizontaacutelis oumlvezetesseacutege megfelel a

makroklimatikus teacutenyezők aacuteltal kialakiacutetott biomoknak

HEFOP 331

BIOM

kliacutematiacutepus szerint elkuumlloumlnuumllt eacuteletkoumlzoumlsseacutegi egyseacuteg

az őket alkotoacute eacuteletkoumlzoumlsseacutegek aacutellat-eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteit

egyaraacutent magukba foglaljaacutek az adott foumlldreacutesz teruumllet

eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutenek aacutellat- eacutes noumlveacutenypopulaacutecioacuteinak

oumlsszesseacutege

a biomokat noumlveacutenyzeti oumlsszetevőjuumlk azaz formaacutecioacutejuk

alapjaacuten kuumlloumlniacutetetteacutek el

pl meacuterseacutekeltoumlvi fuumlvespusztaacutek troacutepusi esőerdők

a biomok populaacutecioacuteinak fajgazdagsaacutega az Egyenliacutetőtől a

sarkvideacutekek feleacute haladva csoumlkken

a fajokra jellemző egyedszaacutem noumlvekszik

a biomoknak megfigyelhető a Foumlld felsziacuteneacuten a zonalitaacutesa

azaz oumlvszerű elrendeződeacutese HEFOP 331

horizontaacutelis zonalitaacutes

vertikaacutelis zonalitaacutes (magassaacutegi reacutegioacutek)

Magyarorszaacutegon keacutet zonaacutelis biom

lomboserdők zoacutenaacuteja erdős sztyeppek zoacutenaacuteja

a kisebb teruumlletekre korlaacutetozoacutedoacute noumlveacutenyzeti zonalitaacutest

zonaacutecioacutenak nevezzuumlk

ZONALITAacuteS

HEFOP 331

talajtani elteacutereacutesek eredmeacutenyezik

jellegzetes zonaacutecioacutek tengerpartokon folyoacutek eacutes patakok

menteacuten magasabb hegyek hoacutehataacuteraacuteban

gleccserek szeacuteleacuten

egy-egy nagyobb noumlveacutenyzeti zoacutenaacuten beluumll a helyi kliacutemaacutenak

megfelelően maacutes vegetaacutecioacute-zoacutena is megjelenhet

kuumlloumlnleges esetekben egyes taacutersulaacutesok toumlbb

vegetaacutecioacutezoacutenaacuteban is megjelenhetnek amit elsődlegesen

helyi hataacutesok eredmeacutenyeznek

ZONAacuteCIOacute ndash NOumlVEacuteNYI OumlVEK

HEFOP 331

biogeograacutefiai reacutegioacute

noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten

meghataacuterozott reacutegioacute

oumlkoloacutegiai szempontboacutel toumlbbeacute-keveacutesbeacute egyoumlntetű

teruumlletek

Euroacutepaacuteban oumlsszesen 11 nagy biogeograacutefiai reacutegioacute

a Kaacuterpaacutet-medence s benne Magyarorszaacuteg oumlnaacutelloacute

eacuteletfoumlldrajzi (biogeograacutefiai) reacutegioacute amely tuacutelnyomoacutereacuteszt

hazaacutenk teruumlleteacuten talaacutelhatoacute

(kiterjed Csehorszaacuteg Szlovaacutekia Ukrajna Romaacutenia

Szerbia-Montenegroacute eacutes Horvaacutetorszaacuteg teruumlleteacutere is)

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

EUROacutePA EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacuteI

HEFOP 331

Sztyeppei

Pannon

Anatoacuteliai

Fekete-tengeri

Boreaacutelis

Kontinentaacutelis

Atlantikus

Alpin

Makaroneacuteziai

Mediterraacuten

Arktikus

forraacutes wwwzalakozighudownloadsnatura2000KF6zig20hivatalok_jegyzF5i20 nyomaacuten moacutedosiacutetva

a Pannon eacuteletfoumlldrajzi reacutegioacute egyenranguacute a naacutela

sokkal nagyobb kiterjedeacutesű atlantikus mediterraacuten eacutes

kontinentaacutelis zoacutenaacutekkal

okok

bull vaacuteltozatos geoloacutegiai feleacutepiacuteteacutesű

geomorfoloacutegiaacutejuacute teruumllet

bull toumlbb kliacutemahataacutes

(atlanti mediterraacuten kontinentaacutelis)

egyedi mozaikos oumlkoloacutegiai rendszer

szaacutemos szaacutel fűzi a koumlrnyező teacuterseacutegekhez

ezek floacuteraacutejaacutenak eacutes faunaacutejaacutenak sok elemeacutet magaacuteba

fogadja sőt kaacuterpaacutet-medencei bennszuumlloumltt elemekkel

meacuteg sziacutenesiacuteti is

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 13: biogeográfiai régiók

20090308

13

Kialakulaacutesaacutet segiacutető teacutenyezők

bull a Kaacuterpaacutet-medenceacutet szinte minden iraacutenyboacutel

magas-hegyseacutegek zaacuterjaacutek koumlruumll

bull a hegyseacutegek koumlzvetiacutető eacutes szűrő szerepet jaacutetszanak

a floacutera eacutes a fauna kialakulaacutesaacuteban

bull az aacuteltalaacutenos zonalitaacutes aacutetrendeződik a Kaacuterpaacutetok

gyűrűjeacuteben

bull roumlvid taacutevuacute graacutediensekkel taacutejjellegű

eacutelőhely-komplexek joumlnnek leacutetre

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

a kuumlloumlnfeacutele floacutera- eacutes faunaelemek talaacutelkozaacutesi oumlvezete

floacuteraelemei

1 Alpin eacutes dealpin floacutera- eacutes faunaelemek

2 Illiacuter floacutera- eacutes faunaelemek

3 Duna-voumllgyben terjedő holo- eacutes pontomediterraacuten

floacutera- eacutes faunaelemek

4 Moumlziai floacutera- eacutes faunaelemek

5 Dacikus floacutera- eacutes faunaelemek

6 Kaacuterpaacuteti- eacutes boreo-kontinentaacutelis floacutera- eacutes faunaelemek

7 a magyarorszaacutegi koumlzeacutephegyseacutegekből a siacuteksaacuteg feleacute

terjedő (bdquoősmaacutetrairdquo) floacutera- eacutes faunaelemek

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute

HEFOP 331

1 ENDEMIZMUSOK

a magyar floacutera egyik legnagyobb eacuterteacutekeacutet az endemikus

(bennszuumlloumltt) illetve a szubendemikus fajok jelentik

a Kaacuterpaacutet-medence endemikus noumlveacutenyfajainak szaacutema toumlbb

mint 70 ebből hazaacutenk teruumlleteacuten toumlbb mint 60 faj eacutel

neacutehaacuteny peacutelda

bull magyar szegfű (Dianthus giganteiformis

subsp pontederae)

bull dolomitlen (Linum dolomiticum)

bull tornai veacutertő (Onosma tornensis)

bull magyar koumlkoumlrcsin (Pulsatilla pratensis

subsp hungarica)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

HEFOP 331

2 RELIKTUMOK

a reliktum vagy maradvaacutenyfajoknak ritkasaacuteguk mellett

floacutera eacutes vegetaacutecioacutetoumlrteacuteneti jelentőseacuteguumlk van

bull tőzegaacutefonya (Vaccinium oxycoccos)

bull eacuteszaki saacuterkaacutenyfű (Dracocephalum rhuyschiana)

bull Joacutesika-orgona (Syringa josikaea)

bull heacuteviacutezi tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea lotus)

3 ALPIN EacuteS DEALPIN FLOacuteRAELEMEK

Magyarorszaacutegon az alpin floacuteraelemek előfordulaacutesa

a Nyugat-Dunaacutentuacutelra korlaacutetozoacutedik szaacutemuk igen kicsi

bull magyar cifra kankalin

(Primula auricula subsp hungarica)

bull kaacuterpaacuteti saacutefraacuteny (Crocus heuffelianus)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

4 DACIKUS ELEMEK

Erdeacutely hegyvideacutekeinek jellemző floacuteraelemei hazaacutenk

teruumlleteacuten keveacutes fajuk eacutel főkeacutent az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegre

jellemzőek

bull pirosloacute hunyor (Helleborus purpurascens)

bull orgona (Syringa vulgaris)

5 SZUBMEDITERRAacuteN FLOacuteRAELEMEK

viszonylag sok a szubmediterraacuten floacuteraelem a bokorerdők

a meleg-kedvelő toumllgyesek a meacuteszkő eacutes dolomit

sziklagyepek a homoki gyepek noumlveacutenyfajai koumlzoumltt

reacuteszesedeacutesuumlk a magyar floacuteraacuteban jelentős 18 koumlruumlli

bull viraacutegos kőris (Fraxinus ornus)

bull molyhos toumllgy (Quercus pubescens)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

HEFOP 331

6 BALKAacuteNI ELEMEK

az egeacutesz Balkaacuten-feacutelszigeten elterjedt elemek

magyar toumllgy (Quercus frainetto)

Balkaacuten-pannoacuteniai elemek

leaacutenykoumlkoumlrcsin (Pulsatilla grandis)

Nyugat-balkaacuteni v illiacuter elemek

magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

7 EURAacuteZSIAI FAJOK

a magyar floacutera legnagyobb elemcsoportja (579 faj 221)

bullkoumlzoumlnseacuteges nyiacuter (Betula pendula)

bullerdei fenyő (Pinus sylvestris)

bullreacuteti boglaacuterka (Ranunculus acer)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

8 KOZMOPOLITA FAJOK

toumlbb kontinensen is előfordulnak neacutemelyikuumlk csaknem az

egeacutesz foumlldkerekseacutegen megtalaacutelhatoacute

legnagyobb reacuteszt viacutezinoumlveacutenyek sok gyomfaj van koumlzoumlttuumlk

bull naacuted (Phragmites australis)

bull disznoacutepareacutej (Amaranthus retroflexus)

bull koumlzoumlnseacuteges csalaacuten (Urtica dioica)

9 ADVENTIacuteV FAJOK

az emberi teveacutekenyseacuteg kapcsaacuten elterjedt idegen

szaacutermazaacutesuacute fajok reacuteszben behurcolt reacuteszben

szaacutendeacutekosan kultuacuteraacuteba vett de onnan kiszabadult eacutes

naturalizaacuteloacutedott kultuacuterszoumlkeveacutenyek

araacutenyuk a hazai floacuteraacuteban rohamosan noumlvekszik

(331 faj 126)

A MAGYAR FLOacuteRA SZAacuteRMAZAacuteSA EacuteS ELEMEI

pannon szikesek jellemző eacutelőhelytiacutepusaink koumlzuumll

az egyik legfontosabb

bull kiterjedeacutesuumlk mintegy 210 000 hektaacuter

bull Romaacutenia Ausztria eacutes Szerbia is nagyban

reacuteszesedik teljes teruumlleteacuteből

pannon sziklagyepek pannon homoki gyepek eacutes pannon

loumlszgyepek teruumlleti reacuteszesedeacutesuumlnk gt 95

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege igen nagy

feacutelszaacuteraz gyepek fajgazdag noumlveacutenytaacutersulaacutesok

bull kontinentaacutelis feacutelszaacuteraz gyepek

bull pannoacuteniai feacutelszaacuteraz gyepek

NOumlVEacuteNYTAacuteRSULAacuteSAINK EGYEDISEacuteGE

pannon gyertyaacutenos toumllgyesek (9058 )

pannon cseres toumllgyesek (9794 )

pannon molyhos toumllgyesek (8666 )

feheacuter nyaacuteras-boroacutekaacutesok (9755 )

hazaacutenk nemzeti felelősseacutege ezek megőrzeacuteseacuteben is

kiemelkedő

PANNON ERDŐ-EacuteLŐHELYTIacutePUSOK

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 14: biogeográfiai régiók

20090308

14

1 Policentrikus elterjedeacutesű palaearktikus eacutes holarktikus

fajok

2 Szibeacuteriai fajok

3 Holomediterraacuten fajok

4 Atlantomediterraacuten fajok

5 Pontomediterraacuten fajok

6 Pontokaszpi fajok

7 Deacuteli-kontinentaacutelis fajok

8 Nyugat- eacutes kelet-balkaacuteni fajok

9 Alpin eacutes kaacuterpaacuteti fajok

10 Dacikus fajok

11 Xeromontaacuten fajok

12 Eremiaacutelis fajok

13 Kozmopolita eacutes adventiacutev fajok

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

1 POLICENTRIKUS ELTERJEDEacuteSŰ PALAEARKTIKUS EacuteS

HOLARKTIKUS FAJOK

az alapfauna fontos komponensei

bull fecskefarkuacute lepke (Papilio machaon)

bull szajkoacute (Garrulus glandarius)

bull baraacutezda billegető (Motacilla alba)

2 SZIBEacuteRIAI FAJOK

e faunatiacutepus egyike a legfajgazdagabbaknak

bull oacuteriaacutes laacutepi-bagolylepke (Eurois occulta)

bull csonttolluacute (Bombycilla garrulus)

bull eacuteszaki pocok (Microtus oeconomus)

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

3 HOLOMEDITERRAacuteN FAJOK

faunaacutenk maacutesik jelentős komponenseacutet alkotjaacutek

bull fakopaacutencsok (Dendrocopus ssp)

bull cinegeacutek (Parus ssp)

bull deneveacuterek

13 KOZMOPOLITA EacuteS ADVENTIacuteV FAJOK

emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera honosodtak meg

megjeleneacutesuumlk tiacutepusai

bull tudatosan gazdasaacutegi ceacutellal betelepiacutetettek pl muflon

bull behurcolt fajok

pl burgonyabogaacuter kaliforniai pajzstetű

bull aktiacutev terjedeacutessel az ember aacuteltal leacutetrehozott

eacutelőhelyeken meghonosodott fajok

pl plataacuten aknaacutezoacutemoly

A KAacuteRPAacuteT-MEDENCE FAUNAacuteJAacuteNAK

EacuteLETFOumlLDRAJZI KOMPONENSEI

HEFOP 331

HEFOP 331

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

taacutejaink termeacuteszetes adottsaacutegaihoz idomult

hagyomaacutenyos taacutejhasznaacutelat

bulla Pannon reacutegioacutera jellemző fajgazdagsaacuteg

bull fajaink erős hazai neacutepesseacutegei

probleacutema

bull a hagyomaacutenyos gazdaacutelkodaacutesi moacutedok felvaacuteltaacutesa

roumlvid taacutevon toumlbb hasznot eredmeacutenyező gazdaacutelkodaacutesi

formaacutekkal

bull a hagyomaacutenyos hasznaacutelat moacutedjait eacutertő nemzedeacutek

bdquokihalaacutesardquo

A PANNON EacuteLETFOumlLDRAJZI REacuteGIOacute MEGŐRZEacuteSE

koumltelesseacuteguumlnk az egyes eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok

kedvező termeacuteszetveacutedelmi aacutellapotaacutenak monitorozaacutesa

ehhez noumlvelni kell a termeacuteszetveacutedelem koumlltseacutegveteacutesi

forraacutesait gazdasaacutegi illetve hatoacutesaacutegi oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

a rossz beidegződeacutesek felszaacutemolaacutesa

bdquoa termeacuteszetveacutedelem a gazdasaacutegi fejlődeacutes akadaacutelyardquo

megelőző preventiacutev termeacuteszetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege

HAZAI FAacuteS TAacuteRSULAacuteSOK

bull 1 Kliacutemazonaacutelis erdők Kialakulaacutesukban a doumlntő koumlrnyezeti teacutenyező az eacuteghajlat volt elsődlegesen a hőmeacuterseacutekleti- eacutes csapadeacutekviszonyok Az eacuteghajlat magassaacutegi oumlvei szerint kialakult erdőtaacutersulaacutesok

ndash cseres-kocsaacutenytalan toumllgyesek (cserestoumllgyesek)

ndash gyertyaacutenos-toumllgyesek

ndash buumlkkoumlsoumlk

ndash elegyes fenyves erdők (az orszaacuteg legnyugatibb reacuteszein csak kis teruumlleten)

Cseres-toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben eacutes dombvideacutekeinken tszf 250-450 m

bull Laza lombkorona kocsaacutenytalan toumllgy cser-toumllgy viraacutegos kőris (szaacuterazabb helyeken)

bull Fejlett feacuteny- eacutes melegkedvelő fajok egybibieacutes galagonya koumlkeacuteny fagyal voumlroumlsgyűrű som vadalma eacutes vackor (szoacutertan) ostormeacutenfa

bull Duacutes 80-100 -os boriacutetaacutesuacute lombos-moha paacutezsitfuumlvek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje erdei ebiacuter felemaacuteslevelű csenkesz ligeti perje

bull tavaszi lednek saacutetoros margitviraacuteg feheacuter pimpoacute

bull nyaacuteron eacutedeslevelű csűdfű viteacutez buumlkkoumlny tarka koronafűrt gyűszűviraacuteg hoacutelyagos habszegfű erdei macska-gyoumlkeacuter koumlzoumlnseacuteges galaj

bull ősszel keacutetuumlstoumlkű csormolya szurokfű festő zsoltina

Gyertyaacutenos- toumllgyesbull Koumlzeacutep- hegyseacutegeinkben tszf 400-700 m

bull felső szint kocsaacutenytalan toumllgy

bull alsoacute szint gyertyaacuten madaacutercseresznye (szaacutelankeacutent) cseregalagonya mezei juhar kecskeraacutegoacute fajok gyertyaacuten (cserje meacuteretű) Gyakran csak avarral boriacutetott buumlkksaacutes egyviraacuteguacute gyoumlngyperje szagos muumlge geofita odvas keltike boglaacuteros szellőroacutezsa salaacuteta boglaacuterka pirosloacute hunyor kis teacutelizoumlld madaacutersoacuteska

Buumlkkoumls

bull Koumlzeacutep- hegyseacutegeink tszf 600 mbull Sűrű teljesen zaacuteroacutedoacute lombkorna

buumlkk magaskőris hegyi szil farkasboroszlaacuten fuumlrtoumls bodza oumlrvoumls salamonpecseacutet havasi ribiszke szagos muumlge madaacutersoacuteska hajperje szeacutelfű

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 15: biogeográfiai régiók

20090308

15

Fenyves

bull Kis kiterjedeacutesű elegyes erdők a Ny-Mo-i teruumlleteken eacutes a Dunaacutentuacutel DNY-i reacuteszeacuten lucfenyő (Alpokalja) erdei fenyő (DNY Dunaacutentuacutel) Fejlett moha eacutes zuzmoacuteszint viraacutegos noumlveacuteny a gyepszintben szinte nincs

bull A klimazonaacutelis erdőkben előfordulnak extrazonaacutelis azaz zoacutenaacuten kiacutevuumlli aacutellomaacutenyok Hűvoumls hideg voumllgyekben meredekebb eacuteszaki hegyoldalakon a toumllgyes eacutes gyertyaacutenos-toumllgyes erdőkben mikro- ill mezoklimatikus adottsaacutegok miatt megjelenik a buumlkk

Edafikus intrazonaacutelis erdők

A klimazonaacutelis taacutersulaacutesok aacutellomaacutenyai koumlzeacute telepuumlltleginkaacutebb a helyi talajadottsaacutegok ill viacutezellaacutetottsaacutegalapkőzet vagy a domborzat moacutedosiacutetoacute hataacutesakoumlvetkezteacuteben kialakuloacute taacutersulaacutesok

bull Ide tartoznak ndash szurdokerdők ndash sziklai-eacutes toumlrmeleacuteklejtő-erdők ndash meacuteszkedvelő toumllgyesek ndash bokorerdők ndash meacuteszkeruumllő erdők ndash ligeterdők ndash laacuteperdők ndash homoki erdők ndash sziki erdők

Homoki erdők bull Duna-Tisza koumlze Nyiacuterseacuteg Somogy

Kisalfoumlld

ndash Nyiacutelt homoki toumllgyes Szaacuterazabb bucka-tetőkoumln-

ndash Zaacutert homoki toumllgyes keveacutesbeacute szaacuteraz nedvesebb teruumlletek zaacuteroacute taacutersulaacutesa

bull kocsaacutenyos toumllgy feheacuter nyaacuter boroacuteka

bull somfeacuteleacutek fagyal

bull homoki csenkesz gyoumlngyviraacuteg

Sziacuteki toumllgyes bull Alfoumlld Nagykunsaacuteg

Kiskunsaacuteg kocsaacutenyos toumllgy juharfeacuteleacutek soacuteviraacuteg sziki kocsord reacuteti ősziroacutezsa

Meacuteszkeruumllő erdők

bull Koumlzeacutephegyseacutegeink eacutes dombvideacutekeink savanyuacute (3-4 pH-juacute) podzolosodoacute talajaacuten Gyenge noumlvekedeacutesű goumlcsoumlrtoumls faacutek buumlkk toumllgy gyertyaacuten nyiacuterfaacutek (ritaacutek) Korpafuumlvek aacutefonyaacutek feheacuter perje szittyoacute

Meacuteszkedvelő toumllgyes

bull Sekeacutely talajuacute deacutelies lejtőkoumln karbonaacutet alapkőzeten meleg szaacuteraz mikrokliacutema

bull tszf 300 mbull cseres- toumllgyesekkel

megegyező cserjeszint erdei gyoumlngykoumlles lappangoacute saacutes kesenylevelű buumlkkoumlny nagy-viraacuteguacute lednek egyviraacuteguacute gyoumlngyperje nagy ezerjoacutefű geacuterbics tarka paacutezsitos nőszirom

Molyhos eacutes cseres-toumllgyes

bull Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos- eacutes csertoumllgy viraacutegos kőris Ostormeacutenfa somfeacuteleacutek egybibeacutes galagonya

Cserszoumlmoumlrceacutes molyhos toumllgyes bokorerdő

bull Deacuteli szaacuterazabb meleg meacuteszkő-eacutes dolomitlejtőkoumln alakul ki Pl Dunaacutentuacuteli koumlzeacutephegyseacuteg Molyhos toumllgy olasz toumllgy viraacutegos kőris kocsaacutenytalan toumllgy cserszoumlmoumlrce sajmeggy madaacuterbirs berkenye feacuteleacutek baraacutezdaacutes csenkesz aacutervalaacutenyhaj fenyeacuterfű koumlviroacutezsaacutek varjuacutehaacutej kakukkfű gamandor

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 16: biogeográfiai régiók

20090308

16

Elegyes karszterdő

bull Buumlkk viraacutegos kőris haacuters-feacuteleacutek

Telepiacutetett erdők

bull a fenyves erdők oumlkoloacutegiai igeacutenyeinek maacutesreacuteszt a tűlevelű avar nem bomlik le s iacutegy az adott eacutelőhely talajaacutet megvaacuteltoztatja

bull akaacutecfa Igeacutenytelen gyors fejlődeacutesű faj de ugyanakkor a talaj taacutepanyagtartalmaacutet teljes meacuterteacutekben kiaknaacutezza felhasznaacutelja humuszkeacutepzeacutese viszont jelenteacutektelen A volt akaacutecosok teruumllete kizsigerelt talaj

bull nyaacuterakat gyors noumlvekedeacutesuumlk eacutes papiacuteripari feldolgozhatoacutesaacuteguk miatt telepiacutetetteacutek eacutes telepiacutetik Aljnoumlveacutenyzetuumlk szegeacutenyes egy-egy faj tuacutelszaporodaacutesa jellemző

3 Telepiacutetett erdők

bull nyaacuteras erdők

bull akaacutecos erdők

bull fenyvesek

II HAZAI FAacuteTLAN TAacuteRSULAacuteSOK

bull Edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

ndash Viacutezi- eacutes viacutezparti noumlveacutenyzet (hiacutenaacuterok naacutedasok magassaacutesos teruumlletek)

ndash Mocsaacuterreacutetek

ndash Laacutepreacutetek

ndash Laacutepok

ndash Szikesek

ndash Szikla- eacutes pusztagyepek

bull A legtoumlbb gomba kuumlloumlnboumlző fafajokkal keacutepes egyuumltt eacutelni (pl a leacutegyoumllő galoacuteca a nyiacuterfaacuteval lucfenyővel savanyuacute talajon a buumlkkel is egyuumltt tud eacutelni)

bull csak egy bizonyos fafajhoz koumltődnek (pl a saacuterga gyűrűstinoruacute csak voumlroumls fenyő alatt nő)

bull A mikorrhizaacutes gombaacutek jelentős reacutesze a savanyuacute talajokat reacuteszesiacuteti előnyben

Faacutes taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull ELSŐDLEGES FOGYASZTOacuteK (NOumlVEacuteNYEVŐK) ndash Noumlveacutenyevő nagyvadak őz giacutemszarvas daacutemvad

muflon

ndash Mindenevő nagyvad vaddisznoacute borz ndash Noumlveacutenyevő kisemlősoumlk erdei pocok erdei egeacuter

moacutekus nagypele mogyoroacutes pele

ndash Magevő madarak (fioacutekaneveleacuteskor rovart is esznek) pinty-feacuteleacutek keacutek galamb (buumlkkoumlsoumlkben)

ndash Noumlveacutenyevő iacutezeltlaacutebuacuteak (rovarok) gyapjaslepke szarvasbogaacuter cinceacuterek tuumlcskoumlk saacuteskaacutek kaboacutecaacutek szoumlcskeacutek (nagyobb reacutesze) viraacutegbogarak kis apolloacutelepke (bokorerdőkben)

Meggyvaacutegoacute

Zoumlldike

csiacutez

Tengelic

Giacutemszarvas

Euroacutepai daacutemvad

Euroacutepai muflon

Euroacutepai otildez Vaddisznoacute

Mezei nyuacutel

Erdei pocok Mogyoroacutes pele Moacutekus

MAacuteSODLAGOS EacuteS HARMADLAGOS

FOGYASZTOacuteK CSUacuteCSRAGAZODOacuteK

bull noumlveacutenyevő eacutes aacutellatevő aacutellatokkal taacuteplaacutelkoznak)

bull Ragadozoacute emlősoumlk roacuteka nyest goumlreacuteny vadmacska nyuszt

bull Ragadozoacute madarak

bull eacutejszakai ragadozoacutek bagoly-feacuteleacutek macskabagoly kis kuvik fuumllesbagoly (uhu)

bull nappali ragadozoacutek oumllyvek veacutercseacutek kaacutenya heacuteja kerecsensoacutelyom

bull Ragadozoacute eacutes doumlgevő madaacuter holloacute

bull Mindenevő madaacuter csoacuteka

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 17: biogeográfiai régiók

20090308

17

Nyuszt Nyest Koumlzoumlnseacuteges goumlreacuteny

Csoacuteka

bull Huumlllők (ragadozoacute rovarevő) zoumlld gyiacutek fali gyiacutek fuumlrge gyiacutek viacutezi- eacutes erdei sikloacute

bull Rovarevő emlősoumlk deneveacuter-feacuteleacutek cickaacuteny-feacuteleacutek suumln vakond

bull Rovarevő eacutenekesmadarak bajszos saacutermaacuteny cinkeacutek rigoacutek oumlkoumlrszem billegetők harkaacutely-feacuteleacutek szajkoacute

bull Rovarevő keacuteteacuteltűek barna- eacutes zoumlldvarangy erdei- eacutes mocsaacuteri beacuteka saacutergahasuacute eacutes voumlroumlshasuacute unka levelibeacuteka pettyes eacutes tarajos gőte foltos szalamandra

bull Rovarevő halak sebes pisztraacuteng szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng domolykoacute

bull Ragadozoacute (rovarevő) iacutezeltlaacutebuacuteak futrinkaacutek szoumlcskeacutek aranyos baacutebrabloacute

Fali gyiacutek Unkafeacuteleacutek

Foltos szalamandra

Fejes domolykoacute

Sebes pisztraacuteng

Szivaacutervaacutenyos pisztraacuteng

LEBONTOacute SZERVEZETEK

bull Kuumlloumlnboumlző feacutergek puhatestűek eacutes

iacutezeltlaacutebuacuteak (aacuteszkaraacutekok bolharaacutekok tiszta

vizekben) erdei vaspondroacute

(ikerszelveacutenyes) gyaacuteszbogaacuter ganeacutejtuacuteroacute-

feacuteleacutek

Faacutetlan taacutersulaacutesok bull Maradvaacutenyfoltjait szigoruacutean őrzi a

termeacuteszetveacutedelem (kunhalmokon ősi foumlldvaacuterakon megyehataacuter-mezsgyeacuteken) Gyepalkotoacute fuumlvei a baraacutezdaacutelt csenkesz veacutekony csenkesz kunkorgoacute aacutervalaacutenyhaj eacutes a tarackbuacuteza Jellemző fajai ma veacutedett ritkasaacutegok iacutegy a pamacslaboda taacutetorjaacuten boacutekoloacute zsaacutelya eacutes az erdeacutelyi heacuterics

bull A megleacutevő faacutetlan taacutersulaacutesok kialakulaacutesaacutet az alapkőzet a domborzat eacutes a teruumllet viacutezhaacuteztartaacutesa befolyaacutesolta ezeacutert edafikus intrazonaacutelis taacutersulaacutesok

I FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ AZ ALAPKŐZET

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 18: biogeográfiai régiók

20090308

18

1 Homoki gyepek

bull Az alapkőzet sajaacutetossaacutegai a buckaacutek koumlzoumltti szaacuteraz meleg mikrokliacutema a talajviacuteztől valoacute taacutevolsaacuteg eacutes a szeacutel hataacutesaacutera vaacuteltozoacute homokfelsziacuten alakiacutetotta ki A futoacutehomok beerdősuumlleacuteseacutenekfolyamata jellegzetes taacutersulaacutesai a koumlvetkezők ndash 0-1 eacutev Rozsnokos pusztagyep erősen mozaikszerű egyeacuteves fajok laza

20-50-os zaacuteroacutedaacutesa pl kiraacutelydinnye ndash 10-15 eacutev Nyiacutelt homoki pusztagyep eacutevelő fajok a boriacutetaacutes 50-80-os

gyepzaacuteroacutedaacutes meacuteg nincs pl magyar csenkesz ezuumlst perje ndash 40-50 eacutev Zaacutert homokpusztai gyep pl merev csenkesz aacutervalaacutenyhaj

csűdfűndash 55-60 eacutev Nyiacutelt homoki toumllgyes ndash 95-100 eacutev Zaacutert homoki toumllgyes

bull Hazaacutenk teruumlleteacuten a Nyiacuterseacuteg Duna-Tisza koumlze Kisalfoumlld eacutes Belső-Somogy homokvideacutekein alakultak ki maacutera megmaradt termeacuteszetes foltjai veacutedett teruumlletek (Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Cseacutevharaszt)

2 Sziklagyepek

A noumlveacutenyzet heacutezagosan boriacutetja a felsziacutent nyiacutelt sziklagyepek

bull szilikaacutet sziklagyepek vulkaacuteni eredetű szilikaacutetos kőzeten a sziklai csenkesz varjuacutehaacutej eacutes koumlviroacutezsa fajok magyar kőhuacuter hegyi hagyma szirtipaacutefraacuteny Előfordulaacutesuk Balaton-felvideacutek Buumlkk

bull meacuteszkő sziklagyepek nyuacutelfarkfuumlvek kőtoumlrőfuumlvek borsos varjuacutehaacutej koumlviroacutezsaacutek deres csenkesz Buumlkk Aggteleki-hegyseacuteg Mecsek Bakony Villaacutenyi-hegyseacuteg

bull dolomit sziklagyepek dolomit hegyseacutegeink meredek deacuteli deacutelnyugati lejtőin fejlődnek magyar gurgolya pilisi len deres csenkesz koumlveacuter daraviraacuteg sziklai kőhurBudai-hegyseacuteg Veacutertes Keszthelyi-hegyseacuteg

3 Lejtősztyeppreacutetek

bull szilikaacutet sztyeppreacutet Jellemző fajok sziklaicsenkesz baraacutezdaacutelt csenkeszhosszuacutelevelű aacutervalaacutenyhaj homoki pimpoacute

bull meacuteszkő lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok keacutesei perje pusztai csenkesz fenyeacuterfű gyoumlngyperje baraacutezdaacutelt csenkesz aacutervalaacutenyhaj-fajok tavaszi heacuterics kardos peremizs

bull dolomit lejtősztyeppreacutet Jellemző fajok lappangoacute saacutes homoki nőszirom csikoacutefark tavaszi heacuterics magyar szegfű eacuteles mosoacutefű selymes daacuterdahere

II BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐK A VIacuteZ EacuteS A TALAJ

Szikesekerős a paacuterolgaacutes naacutetriumionokbangazdag soacutefelhalmozoacutedaacutes toumlrteacutenikkeveacutesseacute morzsaleacutekos (ezaacuteltal rosszabblevegő- eacutes viacutezellaacutetottsaacuteguacute) talajfeacutelsivatagi szaacuterazsaacutegtűrő noumlveacutenyek

ndash szaacuteraz szikeseket főleg tavasszal boriacutetja viacutez utaacutena kiszaacuteradnak

ndash nedves szikesekre hosszabb ideig tartoacute viacutezboriacutetottsaacuteg jellemző

Futoacutehomok

Nyiacutelt homoki pusztagyep vadrozzsal

III FŐ BEFOLYAacuteSOLOacute TEacuteNYEZŐ A VIacuteZ 1 Mocsaacuterreacutetek

bull Friss viacutezellaacutetaacutesuacute uumlde talajuacute nyaacuteron kiszaacuteradoacute teruumlletek A talajban tőzegkeacutepződeacutes nincs Fennmaradaacutesukat kaszaacutelaacutes esetleges legelteteacutes biztosiacutetja A legfontosabb taacutersulaacutesaik ndash feheacuter tippanos reacutetekndash ecsetpaacutezsitos reacutetekndash reacuteti csenkeszes reacutetekndash seacutedbuacutezaacutes reacutetek (főleg a Dunaacutentuacutelon)

bull Aacuterteacuteri ligeterdők termőhelyein folyoacutevoumllgyekben meacutelyebb fekveacutesű helyeken nagy teruumlleteket foglalnak el A taacutersulaacutesok neacutevadoacute fajain kiacutevuumll a sovaacuteny perje a mocsaacuteri perje eacutes a boglaacuterka feacuteleacutek toumlbb faja (reacuteti- eacutes a kuacuteszoacute boglaacuterka) is jellemző Mindegyik taacutersulaacutes igen variaacutebilis gyakran egymaacutessal is keverednek Fontos gazdasaacutegi szerepuumlk van a takarmaacutenyozaacutesban

2 Laacutepreacutetek

bull Lefolyaacutestalan pangoacutevizes teruumlleteken az egykori laacuteperdők helyeacuten talaacutelhatoacutek a levegőtlen talajban tőzeg keacutepződiklombos mohaacutek boriacutetjaacutek

bull Nedves laacutepreacutetek a Dunaacutentuacutelon ndash saacuteslaacutepreacutet lpi saacutes palka saacutes hengeres saacutes ndash szittyoacutes laacutepreacutet nagy szittyoacute csomoacutes szittyoacute ndash nyuacutelfarkfuumlves laacutepreacutet laacutepi nyuacutelfarkfű ndash csaacuteteacutes laacutepreacutet kormos csaacuteteacute

bull A nyaacuteron roumlvid időre kiszaacuteradoacute keacutekperjeacutes laacutepreacutetek a Nyiacuterseacutegben a Duna-Tisza koumlzeacuten gyakoriak de lehetnek a Dunaacutentuacutelon is A keacutekperje mellett a muharsaacutes eacutes csermelyaszat

bull kaszaacutelaacutes tartja a laacutepi fuumlzesen aacutet megindul a laacuteperdőhoumlz vezető szukcesszioacute (beneacutepesuumlleacutes)

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 19: biogeográfiai régiók

20090308

19

kormos csaacuteteacute

budai nyuacutelfarkfű

3 Magassaacutesos taacutersulaacutesok

bull Sekeacutelyvizű vagy csak időszakosan viacutezzel boriacutetott aacutertereken Aacutetmenetet mocsaacuterreacutetek laacutepreacutetek eacutes naacutedasok koumlzoumltt

bull Lehetnek ndash magassaacutes reacutetek parti- mocsaacuteri- borzas-

boacutekoloacute- eacutes csutaksaacutes-feacuteleacutek mocsaacuteri zsurloacute feheacuter tippan

ndash zsombeacuteksaacutesos teruumlletek naacutedtippan zsombeacuteksaacutes

ndash semlyeacuteksaacutesos teruumlletek hengeres- eacutes bugaacutes saacutes vidrafű

4 Naacutedasok

bull Az 1-2 meacuteteres sekeacutely parti viacutezben gyoumlkerező de fotoszintetizaacuteloacute leveleikkel magasan a viacutezszint foumlleacute emelkedő noumlveacutenyek naacuted tavi kaacuteka eacutes a gyeacutekeacuteny

ndash szennyező anyagok kiszűreacutese (peacuteldaacuteul a Kis-Balaton vagy a somogyi Berkek teruumllete)

5 Viacutezi noumlveacutenyzet

bull Az aacutelloacute- eacutes folyoacutevizekndash gyoumlkerező hiacutenaacuter taacutersulaacutesok a

sekeacutely viacutez aljzataacuteban gyoumlkerező noumlveacutenyek Ilyenek a feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa hiacutenaacuteros beacutekaszőlő sulyom suumlllő- eacutes tuumlskeacuteshiacutenaacuter beacutekaliliom

ndash lebegő hiacutenaacuterok a viacutez felsziacuteneacuten uacuteszoacute eacutes alaacutemeruumllt fajok a beacutekalencse-fajok a vizidara rucaoumlroumlm kolokaacuten beacutekatutaj

6 Magaskoacuteroacutes taacutersulaacutesok

bull Patakok csatornaacutek uumlde talajaacuten

ndash Voumlroumls acsalapu reacuteti legyezőfű halovaacuteny aszat

7 Laacutepokbull Forraacuteslaacutepok a koumlzeacutephegyseacutegek eacutes dombvideacutekek

koumlzoumlnseacuteges erdei kaacuteka lombosmohaacutek

bull Aacutetmeneti laacutepok azok a savanyuacute tőzeges talajuacute teruumlletek ahol a lombosmohaacutek eacutes tőzegmohaacutek ritka saacutesfajokkal (pl gyapjasmagvuacute saacutes) eacutes vidrafűvel Főleg a Nyugat-Dunaacutentuacutelon illetve az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacuteg

bull Dagadoacute laacutepok (Kelemeacuteri-laacutep Csarodai-laacutep) jeacutegkori vagy jeacutegkor utaacuteni (postglaciaacutelis) maradvaacuteny ritka feacuteltett termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek noumlveacutenyuumlk a tőzegmoha a fuumlles fűz laacutepi- eacutes szőroumls nyiacuter jellemző

Faacutetlan taacutersulaacutesok aacutellatvilaacutega

bull SZAacuteRAZFOumlLDI TERUumlLETEKENElsődleges fogyasztoacutek

bull raacutegcsaacuteloacute emlősoumlk mezei pocok uumlrge houmlrcsoumlg mezei- eacutes uumlregi nyuacutel

bull magevő madarak faacutecaacuten-feacuteleacutek fogoly galamb-feacuteleacutek tuacutezok

bull noumlveacutenyevő rovarok saacuteskaacutek szoumlcskeacutek (egy reacutesze) tuumlcskoumlk

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos

fogyasztoacutek

bull ragadozoacute rovarevő kisemlősoumlk

mezei cickaacuteny suumln vakond

bull ragadozoacute madarak c reacuteti sas

ugartyuacutek kis- eacutes nagy őrgeacutebics

bull huumlllők fuumlrge gyiacutek homoki gyiacutek

zoumlld gyiacutek pannon gyiacutek

bull Lebontoacute szervezetek

ndash bakteacuteriumok gombaacutek feacutergek eacutes rovarok

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 20: biogeográfiai régiók

20090308

20

VIacuteZI- EacuteS VIacuteZPARTI TAacuteRSULAacuteSOK

bull Elsődleges fogyasztoacutek

bull egysejtű planktonok (kandicsraacutekok

bolharaacutekok)

bull noumlveacutenyevő halak ponty compoacute keszeg-

feacuteleacutek amur busa

bull Maacutesodlagos- eacutes harmadlagos fogyasztoacutek

bull ragadozoacute halak ragadozoacute őn csuka lesőharcsa suumlllő

bull keacuteteacuteltűek kecskebeacuteka mocsaacuteri beacuteka saacuterga- eacutes voumlroumlshasuacute unka tarajos- eacutes pettyes gőte

bull madarak feheacuter goacutelya barna reacutetiheacuteja kormoraacuten (kaacuteroacutekatona) bakcsoacute szuumlrke- eacutes voumlroumls geacutem boumlloumlmbika

kis- eacutes nagy koacutecsag

bull Lebontoacute szervezetek

bull bakteacuteriumok feacutergek puhatestűek

Magyarorszaacuteg termeacuteszetveacutedelme

Nemzeti Parkok

A termeacuteszetveacutedelem fogalma ceacuteljai eacutes feladatai veacutedett teruumlletek

A termeacuteszetveacutedelem a termeacuteszeti eacuterteacutekeink megőrzeacuteseacutere bemutataacutesaacutera eacutes

helyreaacutelliacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute taacutersadalmi teveacutekenyseacutegek oumlsszesseacutege

A passziacutev eseteacuten gondoskodik a veacutedett eacuterteacutekek toumlrveacutenyes veacutedelmeacuteről de nem avatkozik bele a termeacuteszetes folyamatokba ilyenek a kezeletlen

teruumlletek pl az őserdők (olyan faacutes taacutersulaacutesok melyeket ember nem bolygatott meg ez lehet lomboserdő is)

Az aktiacutev eseteacuten beavatkoznak a teruumllet termeacuteszetes rendjeacutebe aacuteltalaacuteban az

ott jelen leacutevő eacuteletkoumlzoumlsseacutegek eacuterdekeacuteben eacutes biztosiacutetjaacutek a hatoacutesaacutegi veacutedelmet is

A termeacuteszetveacutedelem haacuterom fő alapelve

1 A geacutenkeacuteszlet-veacutedelem elve minden faj geacutenjeacutet megkell őrizni a geacutenbank-program szaacutemaacutera

2 A muacutezeumi elv az eacutelőleacutenyeket meg kell őriznuumlnk eacutesbe kell tudni mutatnunk a joumlvő nemzedeacutekeinek

3 Az ember szaacutemaacutera neacutelkuumlloumlzhetetlen termeacuteszetikoumlrnyezet megtartaacutesaacutenak elve

A termeacuteszetveacutedelem ceacuteljai

1 Megoacutevaacutes eacutes fenntartaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekeket meg kell oacutevnia kaacuterosiacutetoacute hataacutesoktoacutel Ezek a hataacutesok lehetnek abiotikusak(eacutelettelen) pl termeacuteszeti csapaacutesok biotikusak plrovarkaacutertevők valamint antropogeacutenek (emberi eredetűek)

2 A termeacuteszeti eacuterteacutekek eacutes a fennmaradaacutesukhoz szuumlkseacutegeskoumlrnyezetuumlk helyreaacutelliacutetaacutesa

3 Tudomaacutenyos kutataacutesok elősegiacuteteacutese

4 Oktataacutes ismeretterjeszteacutes koumlzművelődeacutes

5 Eszteacutetikai igeacutenyek kieleacutegiacuteteacutese

6 Rekreaacutecioacute termeacuteszetjaacuteraacutes idegenforgalom

A veacutedendő eacuterteacutekek csoportosiacutetaacutesa

1 Foumlldtani (geoloacutegiai geomorfoloacutegiai) eacuterteacutekek idetartoznak a barlangok karsztalakzatok őskoumlvuumlletekősleletek baacutenyafalak sziklaalakzatok szurdokvoumllgyekstb

2 Viacuteztani (hidroloacutegiai) eacuterteacutekek a noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokeacutelőhelyeacutet biztosiacutetoacute vagy tiszta ivoacutevizet biztosiacutetoacute forraacutesokpatakok folyoacutek tavak laacutepok mocsarak viacuteztaacuterozoacutekviacutezeseacutesek stb teruumllete vagy egyes szakasza

3 Noumlveacutenytani (botanikai) eacuterteacutekek a termeacuteszetes vegetaacutecioacutejellegeacutet őrző vagy az emberi rekreaacutecioacutet biztosiacutetoacute erdőkegyeacuteb noumlveacutenytaacutersulaacutesok parkok arboreacutetumok esetlegfaacutes vagy laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyfajok eacutes ezek teruumlletei

4 Aacutellattani (zooloacutegiai) eacuterteacutekek ritka vagyveszeacutelyeztetett aacutellatfajok (makroacutebaacutektoacutel agerincesekig bezaacuteroacutelag) valamint taacuteplaacutelkozaacutesivagy előfordulaacutesi helyuumlk

5 Kultuacutertoumlrteacuteneti emleacutekek toumlrteacutenelmi irodalmineacutepmondai emleacutekhelyek temetők kuumlloumlnboumlzőműtaacutergyak termeacuteszeti koumlrnyezete de idetartoznak a domesztikaacutelt noumlveacuteny- eacutes aacutellatfajokegyes csoportjai is pl Szuumlrke marhapaacutesztorkutyaacutek kultuacuternoumlveacutenyek stb

6 Taacutejkeacutepi eacuterteacutekek a szeacutep eszteacutetikailag eacutelmeacutenytnyuacutejtoacute termeacuteszetes vagy ahhoz koumlzel aacutelloacutekultuacutertaacutejak (vaacuterak vaacuterromok műemleacutekek eacutesreacutegeacuteszeti feltaacuteraacutesok koumlrnyeacuteke)

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 21: biogeográfiai régiók

20090308

21

A veacutedett teruumlletek csoportosiacutetaacutesa

1 Termeacuteszetveacutedelmi teruumllet (TT) Aacuteltalaacuteban olyan termeacuteszeti ritkasaacutegokeacuterteacutekek eacutes oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme ceacuteljaacuteboacutel leacutetesiacutetett kisebb teruumlletekmelyek megőrzeacutese tudomaacutenyos ismeretterjeszteacutesi eacutes oktataacutesi valamintgeacutenfenntartaacutesi szempontboacutel indokolt

2 Taacutejveacutedelmi koumlrzet (TK) Megalakiacutetaacutesuk ceacutelja az adott teruumlletrelegjellemzőbb sajaacutetsaacutegok megőrzeacutese a taacutejkeacutep alkotoacuteelemeinekmeghataacuterozott egyensuacutelyban tartaacutesa

3 Nemzeti park (NP) A legmagasabb eacutes legsokoldaluacutebb termeacuteszetveacutedelmikategoacuteria Az orszaacuteg legjelentősebb teruumlleteinek termeacuteszetes aacutellapotbantartaacutesa eacutes bemutataacutesa a ceacutel Az előző keacutet kategoacuteriaacuteval szemben ennek maacutermeg kell felelnie bizonyos nemzetkoumlzi előiacuteraacutesoknak Fontos hogy anemzeti parkokat uumltkoumlző vagy puffer zoacutenaacuteval kell koumlrbevenni amelymegszűri a kaacuteros hataacutesokat illetve ezeket ha szuumlkseacuteges a park teruumlleteacutenbeluumll is ki kell alakiacutetani Ennek pedig illeszkednie kell a teruumllet eacutelővilaacutegaacutenakteacuterigeacutenyeacutevel

Termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes

A szabaacutelyozaacutes elsődleges taacutergya mint minden termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacuteseseteacuteben az eacutelőhelyek eacutes a vadon eacutelő fajok veacutedelme

A magyar termeacuteszetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes az EU-hoz keacutepest toumlbbet foglalmagaacuteba peacuteldaacuteul a mikroorganizmusok eacutes gombaacutek veacutedelmeacutet illetve kiterjed

a foumlldtani eacuterteacutekek veacutedelmeacutere is

Toumlrveacutenyek

1995 Eacutevi LIII Tv a koumlrnyezet veacutedelmeacuteről

1996 Eacutevi LIII Tv A termeacuteszet veacutedelmeacuteről

NEMZETI PARKOK

I Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg DebrecenII Kiskunsaacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg KecskemeacutetIII Buumlkki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg EgerIV Aggteleki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg JoacutesvafotildeV Fertotilde-Hansaacuteg Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg SarroacutedVI Duna-Draacuteva Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg PeacutecsVII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg Szarvas

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg BudapestIX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg VeszpreacutemX Otilderseacutegi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacutega Otilderiszentpeacuteter

I A Hortobaacutegyi Nemzeti Park

Hazaacutenk első eacutes maacuteig is legnagyobb nemzeti parkja Nobel-diacutejas tudoacutesok aacuteltal is taacutemogatott toumlbb eacutevtizedes előkeacutesziacutető munka utaacuten 1973 januaacuter elsejeacuten

alakult

ma maacuter 81 000 ha veacutedett teruumlletet foglal magaacuteba

A Hortobaacutegyi Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacuteben neacutegy taacutejveacutedelmi koumlrzet (Szatmaacuter-Bereg Koumlzeacutep-Tisza Hajduacutesaacuteg Bihari-siacutek) eacutes szaacutemos oumlnaacutelloacute termeacuteszetveacutedelmi teruumllet is talaacutelhatoacute

A hortobaacutegyi pusztaacuteknak a nemzeti parkba eső reacutesze maacuter a kezdetektől fogva jelentős nemzetkoumlzi elismereacutest eacutelvezett egeacutesz teruumllete Bioszfeacutera rezervaacutetum lett keacutesőbb felveacutetelt nyert a nemzetkoumlzileg is elismert viacutezimadaacuter eacutelőhelyek soraacuteba (Ramsari Egyezmeacuteny)

1999 december 1-től pedig az UNESCO aacuteltal adomaacutenyozott a bdquoVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszerdquo megtisztelő ciacutemet is elnyerte

Taacutejveacutedelmi koumlrzetei

1 Koumlzeacutep-tiszai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza szabaacutelyozaacutesa utaacuten az aacuterteacuteren egykor igen elterjedt toumllgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak helyuumlket elfoglaltaacutek a gyorsabban noumlvő nyaacuterasok akaacutecosok A foltokban meacuteg fellelhető az eredeti

noumlveacutenyzet)

2 Szatmaacuter-beregi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Tisza mely a

viacutezrendezeacutesi munkaacutelatok utaacuten is meghataacuterozoacute folyoacuteja maradt a teacuterseacutegnek eacuterteacutekes eacutelővilaacutegnak ad otthont)

3 Hajduacutesaacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A nyiacuterseacutegi homok az egykori Tisza medreacuteből eacutes a Berettyoacute aacuteltal szaacutelliacutetott hordaleacutekboacutel szaacutermazik Előszoumlr a viacutez majd a szelek teriacutetetteacutek szeacutet a teruumlleten Az eacutepiacutetőmunka soraacuten valoacutesaacutegos dombok joumlttek leacutetre mint a Bagameacuter koumlrnyeacuteki Daruhegyek)

4 Bihari Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1998 februaacuterjaacuteban keruumllt veacutedelem alaacute az a teruumllet amely a Berettyoacute-Koumlroumls videacutekeacuten reacuteszei Nagy eacutes Kis Saacuterreacutet Berettyoacute-Kaacutelloacute koumlze Eacutermelleacutek

Bihari-siacutek)

II A Kiskunsaacutegi Nemzeti Park

A Duna-Tisza koumlze egykor vaacuteltozatos termeacuteszeti keacutepeit ma is felfedezhetjuumlk a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett teruumlletein

A termeacuteszeti eacutes neacuteprajzi eacuterteacutekek oumltvoumlzetei az alfoumlldi gazdaacutelkodaacutes kultuacuterkoumlreacutehez koumltődnek

Ezek megőrzeacutese hosszuacute taacutevuacute fenntartaacutesa eacutes bemutataacutesa a nemzeti park egyik legszebb feladata

A nemzeti park vaacuteltozatossaacutegaacutet eacutes fajgazdagsaacutegaacutet mozaikos feleacutepiacuteteacuteseacutenek koumlszoumlnheti mivel a teruumlletei kuumlloumlnboumlző taacutej- eacutes eacutelőhely tiacutepusokat jeleniacutetenek meg

1975-ben alapiacutetottaacutek nemzeti park igazgatoacutesaacutega kilenc kuumlloumlnaacutelloacute nemzeti parki egyseacuteg keacutet taacutejveacutedelmi koumlrzet eacutes tizenheacutet termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

feluumlgyeleteacutet eacutes kezeleacuteseacutet laacutetja el 76 000 hektaacuter kiterjedeacutesű teruumlleten

Nemzeti parki teruumlletek

1 Felső-Kiskunsaacutegi puszta

2 Felső-Kiskunsaacutegi tavak

3 Izsaacuteki Kolon-toacute

4 Fuumlloumlphaacutezi homokbuckaacutek

5 Orgovaacutenyi reacutetek

6 Boacutecsa-Bugac buckavilaacutega eacutes a homokpuszta

7 Tőserdő eacutes a szikrai Holt-Tisza

8 Peszeacuteradacsi Reacutetek

9 Miklapuszta

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 22: biogeográfiai régiók

20090308

22

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Maacuterteacutelyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

2 Pusztaszeri Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1 Aacutesotthalmi laacutepreacutet

2 Baacutecsalmaacutesi gyapjas győszőviraacutegtermőhelye

3 Csaacuteszaacutertoumllteacutesi Voumlroumls mocsaacuter

4 Csoacutelyospaacutelosi foumlldtani feltaacuteraacutes

5 Hajoacutesi kaszaacuteloacute eacutes loumlszpart

6 Keacuteleshalmi homokbuckaacutek

7 Kiskőroumlsi turjaacutenos

8 Kiskunhalasi Fejeteacuteki mocsaacuter

9 Kunfeheacutertoacutei holdrutaacutes erdő

10 Peacuteteri toacute

11 Pusztaszeri Fuumlloumlp-szeacutek

12 Pusztaszeri Heacutetvezeacuter Emleacutekmű

13 Szelidi toacute

14 Fejeteacuteki mocsaacuter

15 Csongraacutedi Koacutenya-szeacutek

16 Eacutersekhalmi Heacutet-voumllgy

17 Hajoacutesi homokpuszta

18 Kunpeszeacuteri Szalag erdő

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

III A Buumlkki Nemzeti Park

A Buumlkki Nemzeti Park Magyarorszaacuteg eacuteszakkeleti reacuteszeacuten az Eacuteszaki-koumlzeacutephegyseacutegben elhelyezkedő Buumlkk-hegyseacuteget foglalja magaacuteba 1976 december 28-aacuten alapiacutetottaacutek teruumllete ma 40263 ha

A hegyseacuteg hazaacutenk egyik legbarlangosabb videacuteke teruumlleteacuten ma 853 barlang

ismert amelyek koumlzuumll 45 fokozottan veacutedett

Itt van az orszaacuteg legmeacutelyebb barlangja a 250 m meacutelyseacutegű 45 km hosszuacute Istvaacuten-laacutepai-barlang

A hiacuteres buumlkki bdquoősemberbarlangokboacutelrdquo (pl Suba-lyuk Szeleta-barlang Istaacutelloacuteskői-barlang) nagy jelentőseacutegű ősreacutegeacuteszeti leletek keruumlltek elő

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Laacutez-beacuterci TK (Laacutez-beacuterci-viacuteztaacuterozoacutenak koumlszoumlnheti leacuteteacutet A fontos ivoacuteviacutezbaacutezis viacutezminőseacuteg-veacutedelmeacuten tuacutel a 3 649 hektaacuteros teruumllet foumlldtani noumlveacuteny- eacutes aacutellattani eacuterteacutekei is indokoljaacutek a veacutedelmet)

2 Holloacutekői TK (A 151 ha teruumlletű TK a Cserhaacutet dombjai koumlzeacute zaacutert Holloacutekő koumlzseacuteg eacutes koumlrnyeacuteke megoacutevaacutesaacutera alakult 1977-ben A holloacutekői Vaacuterhegy alatt

elteruumllő Oacutefalu megőrizte egykori telepuumlleacutesszerkezeteacutet eacutes műemleacuteki veacutedettseacuteg koumlvetkezteacuteben a reacutegi paloacutec haacutezak sora eacutelő bdquofalumuacutezeumotrdquo alkot)

3 Zempleacuteni TK (A taacutejveacutedelmi koumlrzet 1984 veacutegeacuten alakult 26 788 ha eacutes a

Zempleacuteni-hegyseacuteg nagy reacuteszeacutet foglalja magaacuteba Kőzettoumlmegeacutet a Mioceacuten kori (14-16 millioacute) vulkaacutenok hoztaacutek leacutetre A tűzhaacutenyoacutek koumlzeacute helyenkeacutent tenger is benyomult eacutes uumlledeacutekei valamint a vulkaacuteni tufa szaacutemos noumlveacuteny eacutes aacutellat ősmaradvaacutenyaacutet őrzi)

4 Maacutetrai TK (A hegyseacuteg nyugati eacutes a nagyobb keleti reacuteszeacuten 1985-ben leacutetesuumllt a 12 374 ha teruumlletű taacutejveacutedelmi koumlrzet)

5 Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban 4 941 ha teruumllettel lett veacutedett Keacutet nagy

teruumllete koumlzuumll az egyik a Tokaj-Hegyaljaacutehoz tartozoacute borairoacutel hiacuteres Nagy-Kopasz 513 m magassaacutegaacuteval az orszaacuteg egyik legnagyobb teruumlletű vulkanikus szigethegye )

6 Borsodi Mezőseacuteg TK (Az 1989-ben leacutetrehozott 18 093 ha teruumlletű alfoumlldi taacutejveacutedelmi koumlrzet a buumlkki patakok eacutes a Tisza folyoacute aacuteltal a mederszabaacutelyozaacutes előtt lerakott eacutes haacutetrahagyott hordaleacutekkuacutepokon az

elszoacutert szeacutel szaacutelliacutetotta finom loumlszoumln kialakult noumlveacutenyzet eacutes aacutellatvilaacuteg

megmaradt reacuteszeacutet veacutedi)

7 Karancs-Medves TK (Az orszaacuteghataacuter mellett a Karancsnak eacutes Euroacutepa legnagyobb bazaltfennsiacutekjaacutenak a Medvesnek a teruumlleteacuten leacutetesuumllt 1989-ben a 6 662 ha-os taacutejveacutedelmi koumlrzet)

8 Kelet-Cserhaacutet TK (Az 1989-ben megalakiacutetott 7 161 hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet a Cserhaacutet geoloacutegiailag eacutes geomorfoloacutegiailag eacuterteacutekes keleti reacuteszeacuten helyezkedik el)

9 Kesznyeacutetenyi TK (A Tisza szomszeacutedsaacutegaacuteban elhelyezkedő 1990-ben megalakiacutetott taacutejveacutedelmi koumlrzet 4 214 hektaacuteros teruumllete morotvaacutekkal folyoacutemedrekkel tarkiacutetott siacuteksaacuteg)

10 Hevesi Fuumlves Pusztaacutek TK (Az 1993-ban leacutetrehozott 8 406 hektaacuteros

taacutejveacutedelmi koumlrzet magaacuteba foglalja a koraacutebban helyi veacutedettseacutegű poroszloacutei eacutes peacutelyi szikeseket valamint a Koumlmlő eacutes Aacutetaacuteny falvak foumlloumltti Nagy-Fertőt a jaacuteszivaacutenyi Templomdűlőt eacutes Csukaacutest a tiszanaacutenai Magas-

hataacutert a tarnaszentmikloacutesi Hamvajaacuteraacutesi-dűlőt a sarudi Jaacutenosi-gyepet a Dormaacutend eacutes Erdőtelek hataacuteraacuteban leacutevő Nagyhanyi-pusztaacutet)

11 Tarnavideacuteki TK (A jellegzetes termeacuteszeti eacutes taacutejkeacutepi eacuterteacutekekkel

rendelkező Heves-Borsodi-dombsaacuteg koumlzepeacuten 1993-ban leacutetesuumllt a 9 460

hektaacuteros taacutejveacutedelmi koumlrzet)

+ 16 termeacuteszetveacutedelmi teruumllet

IV Az Aggteleki Nemzeti Park

A koraacutebban 1978-toacutel megleacutevő taacutejveacutedelmi koumlrzetet 1985-ben ndash a termeacuteszeti eacutes kultuacutertoumlrteacuteneti eacuterteacutekekben gazdag hajdani Goumlmoumlr-Tornai-karszt (ma

Aggteleki- eacutes Szlovaacutek-karszt) magyar oldalaacuten ndash 20 000 ha teruumlleten nemzeti parkkaacute alakiacutetottaacutek

A park barlangjai 1995-ben felkeruumlltek a Vilaacuteg Termeacuteszeti eacutes Kulturaacutelis Oumlroumlkseacutegeacutenek listaacutejaacutera

A nemzeti park feladata hogy feltaacuterja veacutedje eacutes őrizze az Aggteleki-karszt eacuterteacutekei eacutes biztosiacutetsa ezek megismereacuteseacutet

Baradla

A Baradla-barlang az UNESCO TermeacuteszetiVilaacutegoumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező felsziacuten alatti vilaacuteglegjelentősebb keacutepviselője

A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza oumlsszesen 25 km ebből 56 km

Szlovaacutekiaacuteban talaacutelhatoacute a Domica-barlang

A Kelemeacuteri Mohos-tavak Termeacuteszetveacutedelmi Teruumllet vegetaacutecioacutetoumlrteacutenetiritkasaacutegot őriz A keacutet aacutetmeneti tőzegmohalaacutep az utolsoacute jeacutegkorszak emleacutekekeacutentmaradtak fenn a teruumlleten

Az uacuteszoacute tőzegmoha laacutep noumlveacuteny-ritkasaacutegai koumlzeacute tartozik a Kereklevelű harmatfű(Drosera rotundifolia) valamint a Huumlvelyes gyapjuacutesaacutes (Eriophorum vaginatum)

A ritka noumlveacutenyek koumlzuumll a Kakasmandikoacutenak (Erythronium dens-canis) a Bakony eacutes a Dunaacutentuacutel nyugati reacutesze mellett itt van az egyetlen magyarorszaacutegi

előfordulaacutesi helye

Az Ikraacutes fogasiacuter (Dentaria glandulosa) amely a Kaacuterpaacutetok hűvoumlsebb reacuteszeinek noumlveacutenye hazaacutenkban csak itt eacutes a Zempleacuteni-hegyseacutegben talaacutelhatoacute

A legtoumlbb ritka eacutes a teruumlletre jellemző noumlveacuteny a sztyeppreacuteteken eacutes a sziklagyepeken nő

Noumlveacutenyvilaacuteg

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 23: biogeográfiai régiók

20090308

23

A bennszuumlloumltt endemikus fajnak szaacutemiacutetoacute Tornai veacutertő (Onosma tornense)az Alsoacute-hegy oldalaacuteban fordul elő egyeduumll az orszaacutegban az Osztraacutek pofoacuteka

(Dracocephalum austriacum) magyarorszaacutegi egyeduumlli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője

A Szlovaacutek koumlkoumlrcsinnek (Pulsatilla slavica) szinteacuten az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarorszaacutegon

A voumllgyekre a mindig zoumlld magas-saacutesosok eacutes mocsaacuterreacutetek jellemzők

Az emberi teveacutekenyseacuteg okozta erdőpusztulaacutes eacutes az azt koumlvető talajdegradaacutecioacute koumlvetkezteacuteben a fedett karszton alakulhatott ki a cseres-toumllgyes helyeacuten noumlvő csarabos melynek uralkodoacute noumlveacutenyfaja a Csarab(Calluna vulgaris)

Az Aggteleki-karsztvideacutek huumlllőfaunaacutejaacutenak legeacuterteacutekesebb faja a Pannon gyiacutek

A teruumllet madaacutervilaacutega nagy vaacuteltozatossaacutegot mutat

Egyetlen hazai fajdfeacuteleacutenknek a Csaacuteszaacutermadaacuternak - veacutedett itt talaacutelhatoacute alegerősebb aacutellomaacutenya eacutes ugyancsak eacutel itt hazaacutenk legritkaacutebb eacutenekesmadaraa Viacutezirigoacute - fokozottan veacutedett) is

Koumllt a teruumlleten a Parlagi sas eacutes a Beacutekaacuteszoacute sas (fokozottan veacutedettek) de aleggyakoribb ragadozoacute madaacuter az Egereacuteszoumllyv (veacutedett)

A fokozottan veacutedett madaacuterfajok koumlzeacute tartozik a Nagy koacutecsag a Kis koacutecsag aFeheacuter goacutelya a Fekete goacutelya a Barna kaacutenya a Szirti sas a Reacuteti sas a Hamvasreacutetiheacutejaa Kiacutegyaacuteszoumllyv a Halaacuteszsas a Kerecsensoacutelyom a Vaacutendorsoacutelyom aHaris a Gyoumlngybagoly az Uhu a Kuvik az Uraacuteli bagoly a Gyurgyalag a

Szalakoacuteta a Feheacuterhaacutetuacute fakopaacutencs eacutes a Koumlvirigoacute

Az emlősoumlk koumlzuumll meg kell emliacuteteni a deneveacuterek rendjeacutet amely csoportgazdagsaacutega a vaacuteltozatos eacutelőhelyeknek koumlszoumlnhető

Aacutellatvilaacuteg

A teacuterseacuteg rendkiacutevuumll gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznoacute az Őz aGiacutemszarvas eacutes a Muflon)

Az elmuacutelt eacutevtizedben megjelentek az orszaacuteg teruumlleteacuteről a muacutelt szaacutezadbankipusztult nagyragadozoacutek a Farkas eacutes a Hiuacutez

Kuumlloumln eacuterdemes megemliacuteteni a reacutegioacute speciaacutelis fajait amelyek elsősorban abarlangok viszonyaihoz - peacuteldaacuteul feacutenyhiaacuteny - alkalmazkodtak

Az egysejtűek toumlrzseacuteből a Baradlaacuteban eddig 123 fajt a hengeresfeacutergekkoumlzuumll a Baradlaacuteban 23 a Meteor-barlangban 15 fajt azonosiacutetottak

V Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park

A Fertő-taacutej maacuter igen reacutegoacuteta nemzetkoumlzileg is elismert teruumllet

1979-ben az UNESCO MaB programja kereteacuteben bioszfeacutera rezervaacutetummaacute

nyilvaacuteniacutetottaacutek 1989-től pedig a Ramsari egyezmeacuteny nemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizei koumlzoumltt is szaacutemon tartjaacutek

A Fertő-Hansaacuteg Nemzeti Park 1994 maacuterciusaacuteban joumltt leacutetre

2001 decembereacuteben mind a magyar mind az osztraacutek oldalon az egeacutesz Fertő-toacute elnyerte a Vilaacutegoumlroumlkseacuteg ciacutemet a kultuacutertaacutej kategoacuteriaacuteban

A mintegy 15-20 000 eacuteves sekeacutely soacutes sztyepptoacute a kezdetektől meghataacuterozta

az itt eacutelők eacuteleteacutet eacutes viszont azaz a szeliacuted taacutejgazdaacutelkodaacutes a termeacuteszeti eacuterteacutekekre is joacuteteacutekonyan hat

A taacutej egyediseacutegeacutet noumlveli hogy haacuterom kliacutema (kontinentaacutelis szubmediterraacuten

dealpin) talaacutelkozaacutesaacutenaacutel teruumll el a Fertő eacutes neacutehaacuteny km-en beluumll kis helyen előfordul akaacuter a jeacutegkori időket ideacutező laacutepreacutet vagy eacuteppen a szaacuteraz kontinentaacutelis pannon puszta illetve a sekeacutely vizű hatalmas kiterjedeacutesű

mocsaacuter

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

Soproni Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A muacutelt szaacutezad utolsoacute harmadaacutetoacutel kezdődő

fenyveserdő-telepiacuteteacutes hataacutesaacutera ma az erdők 50-55-a tűlevelű fenyvesekből aacutell)

Szigetkoumlzi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Az 1987-ben leacutetrehozott taacutejveacutedelmi koumlrzet elsődleges ceacutelja a Szigetkoumlz (Oumlreg-Duna eacutes a Mosoni-Duna-aacuteg koumlzoumltti teruumllet)

sajaacutetos viacutezrendszereacutenek noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegaacutenak a megőrzeacutese)

Pannonhalmi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (1992-ben leacutetesuumllt reacuteszei a Pannonhalmi-dombsaacuteg Kisalfoumlldi meszes homokpusztaacutei Erebe-szigetek eacutes a Holt-Raacuteba

koumlrnyeacuteke A Pannonhalmi-dombsaacuteg a taacutejveacutedelmi koumlrzet legnagyobb teruumlleti egyseacutege

Termeacuteszetveacutedelmi Teruumlletei

NAGYCENKI HAacuteRSFASOR TT (13 ha)

Groacutef Szeacutechenyi Istvaacuten nagyszuumllei aacuteltal az 1750-es eacutevekben telepiacutetett 40 m szeacuteles eacutes 5 km hosszuacute kislevelű haacutersakboacutel aacutelloacute fasor

PANNONHALMI ARBOREacuteTUM TT (22 ha)

1820-ban kezdteacutek meg az egykori gyuumlmoumllcsoumls majd faiskola angolkertteacute alakiacutetaacutesaacutet A gyűjtemeacutenyt toumlbb szaacutez noumlveacutenyfaj alkotja (pl kiacutenai mamutfenyő saacutergalevelű juharfa goumlndoumlrlevelű hamis ciprus)

SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha)

Az I vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten Sopronba keruumllt Baacutenya- Kohoacute- eacutes Erdőmeacuternoumlki Főiskola Noumlveacutenyveacutedelmi Tanszeacutekeacutenek vezetője az 1920-as eacutevekben hozta leacutetre a botanikus kertet a koraacutebbi Katonai Főreaacuteliskola parkjaacuteboacutel A kert a faacutek eacutes laacutegyszaacuteruacute noumlveacutenyek fajgazdagsaacutegaacuteval jelentős botanikai eacuterteacuteket keacutepvisel Ezek koumlzuumll kiemelendők a jegenyefenyők a madaacuterbirsek a kiacutenai teacutelviraacuteg eacutes az amerikai varaacutezsmogyoroacute

VI A Duna-Draacuteva Nemzeti Park A nemzeti park megalakulaacutesaacutet sokeacutevi munka előzte meg mely eredetileg az akkori Jugoszlaacuteviaacuteval koumlzoumlsen joumltt volna leacutetre

Az időkoumlzben toumlrteacutent politikai eacutes gazdasaacutegi-taacutersadalmi folyamatok koumlvetkezteacuteben a park veacuteguumll is 1996 tavaszaacuten csak Magyarorszaacuteg teruumlleteacuten joumltt leacutetre a Duna-Sioacute torkolat eacutes az orszaacuteghataacuter koumlzoumltti szakaszaacuten eacutes a Draacuteva menteacuten fekvő 49 479 ha kiterjedeacutesű teruumlleten melyből 13 432 ha fokozottan veacutedett

A nemzeti park leacutetrehozaacutesaacutet a Duna folyam eacutes a Draacuteva folyoacute valamintezek holtaacutegai morotvatavai illetve a koumlrnyező teruumlletek eacuterteacutekeinekviacutezkeacuteszleteinek tovaacutebbaacute az eacuterintett teruumlletek erdeinek termőtalajaacutenakeacutes maacutes meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesainak nemzetkoumlzi veacutedelmeindokolta

Szaacutemos veacutedett eacutes fokozottan veacutedett faj melyek koumlzuumll toumlbb csak ittfordul elő Magyarorszaacutegon emeli a nemzeti park eacutelővilaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 24: biogeográfiai régiók

20090308

24

Duna menti teruumlletek

A veacutedett noumlveacutenyek koumlzuumll a holtaacutegak igazi eacuteke

bull Feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull a maacutejusban mindent elboriacutetoacute Gyoumlnyoumlrű tuumlndeacuterfaacutetyol (Nymphoidespeltata)

bull eacutes a Sulyom (Trapa natans)

bull A csendesebb morotvaacutekban igen gyakori a Meacutetelyfű (Marsileaquadrifolia) eacutes a

bull jeacutegkori maradvaacuteny Rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull Jellegzetes veacutedett noumlveacutenyuumlk a Nyaacuteri tőzike (Leucojum aestivum) eacutes

bull Kockaacutes kotuliliom (Fritillaria meleagris)

Laacutegyszaacuteruacute vegetaacutecioacutejuk a leggazdagabbnak tekinthető

Jellemző az egyes szubmediterraacuten noumlveacutenyfajok szoacutervaacutenyos megjeleneacutese

bull Borostaacutes saacutes (Carex strigosa)

bull Fuumlrtoumls gyűrűviraacuteg (Carpesium abrotanoides)

bull Rozsdaacutes gyűszűviraacuteg (Digitalis ferruginea)

bull Jerikoacutei lonc (Lonicera caprifolium)

bull Szaacutertalan kankalin (Primula vulgaris) eacutes a

bull Ligeti szőlő (Vitis sylvestris)

bull Az Alsoacute-Duna voumllgy talaacuten legnevezetesebb noumlveacutenye a bennszuumlloumltt

Fekete galagonya (Crataegus nigra)

A teruumlleten 7 a hazai faunaacutera uacutej gerinctelen fajt sikeruumllt kimutatni eacutes szaacutemos

az Alfoumlld faunaacutejaacutera uacutej ritka eacutes veszeacutelyeztetett fajt ismeruumlnk

- Kecsege (Acipenser ruthenus) a Menyhal (Lota lota) a Csuka (Esox lucius)a Jaacutesz- (Leuciscus idus) illetve a Deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- A huumlllők koumlzuumll legjelentősebb a Mocsaacuteri teknős (Emys orbicularis)előfordulaacutesa eacutes a Viacutezisikloacute (Natrix natrix) populaacutecioacute kiterjedeacutese a teruumlleten

- A veacutedett teruumllet igazi eacuterteacuteke a csodaacutelatosan fajgazdag madaacutervilaacuteg Feketegoacutelya Reacuteti sas Szuumlrke geacutem Kis koacutecsag Bakcsoacutek Nyaacuteri luacuted eacutes deneveacuterfajok(Tavi deneveacuter a Pisze deneveacuter Viacutezi deneveacuter Toumlrpe deneveacuter

- A teruumlleten mindenuumltt gyakorinak mondhatoacute a Vidra VadmacskaGiacutemszarvas

a Draacuteva 26 koumlzseacuteghataacutert eacuterintő somogyi szakaszaacuten 16 657 ha a veacutedett teruumllet kiterjedeacutese s ebből fokozottan veacutedett 4760 ha

Draacuteva menti teruumlletek

A Nemzeti Park e teruumlleteacutenek gazdag noumlveacutenyvilaacutegaacutet joacutel jelzi hogy a kutataacutesok soraacuten mintegy 150 noumlveacutenytaacutersulaacutes eacutes koumlzel 100 veacutedett noumlveacutenyfaj keruumllt elő

A vaacuteltozatos eacutelőhelyeken a felmeacutereacutesek soraacuten koumlzel 4500 aacutellatfaj keruumllt elő Aveacutedett aacutellatfajok szaacutema eleacuteri a 300-at eacutes mintegy 40 aacutellatfaj hazaacutenkbanelőszoumlr itt keruumllt elő

VII Koumlroumls-Maros Nemzeti Park

Koumlroumls-Maros Nemzeti Park illetve a termeacuteszetveacutedelmi kezeleacuteseacutet ellaacutetoacute

Igazgatoacutesaacuteg hazaacutenk hetedik nemzeti parkjakeacutent 1997 januaacuter 16-aacuten joumltt leacutetre a

Deacutel-Tiszaacutentuacutel termeacuteszeti eacutes taacuteji eacuterteacutekeinek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben

A Nemzeti Park Igazgatoacutesaacuteg műkoumldeacutesi teruumllete 800 000 hektaacuter ami magaacuteba

foglalja Beacutekeacutes megyeacutet Csongraacuted megye Tiszaacutetoacutel keletre eső feleacutet valamint a Koumlroumls-aacuterteacuter eacutes a Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek teruumlleti egyseacutegek Jaacutesz-Nagykun-Szolnok megyeacutebe aacutetnyuacuteloacute reacuteszeit

Feladata a Nemzeti Park fenntartaacutesaacuten eacutes fejleszteacuteseacuten tuacutel műkoumldeacutesi teruumlleteacuten a kezeleacutesi- eacutes hatoacutesaacutegi feladatok ellaacutetaacutesa

A hajdani Kis-Saacuterreacutet a Koumlroumlsoumlk videacuteke a Deacutevavaacutenyai- Beacutekeacutesi- eacutesCsanaacutedi-siacutek teruumlletein taacutejkeacutepi- eacutes termeacuteszeti eacuterteacutekeikneacutel fogva nagykiterjedeacutesű szikes pusztaacutek erdőspuszta- eacutes mocsaacutermaradvaacutenyokkaszaacuteloacutek eacutes ligeterdők maradtak fenn

A noumlveacutenytani eacuterteacutekek a boacutekoloacute zsaacutelya az erdeacutelyi heacuterics vetőviraacuteg

Aacutellatok koumlzuumll is nem egy ritkasaacuteg talaacutelhatoacute a nagy szikibagoly lepkefaj a dobozi pikkelyes csiga az atraceacutel cinceacuter a sztyeplepke a tuacutezok

A Ramsari egyezmeacuteny hataacutelya alaacute tartozoacute teruumlletek - a KardoskuacutetiFeheacutertoacute eacutes a Biharugrai halastavak - vizes eacutelőhelyeinek szerepe a

nemzetkoumlzi madaacutervonulaacutesban is jelentős

A Koumlroumls-Maros Nemzeti Park reacuteszteruumlletei

1 Kis-Saacuterreacutet

2 Beacutelmegyeri Faacutespuszta

3 Maacutegor-puszta

4 Deacutevavaacutenyai-Ecsegi pusztaacutek

5 Kiacutegyoacutesi-puszta

6 Koumlroumls-aacuterteacuter

7 Csereboumlkeacuteny

8 Kardoskuacuteti Feheacutertoacute

9 Csanaacutedi pusztaacutek

10 Maros-aacuterteacuter

11 Tompapusztai loumlszgyep

12 Tataacutersaacutenci ősgyep

13 Csorvaacutesi loumlszgyep

Termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek

I Szarvasi Arboreacutetum TTII Szarvasi Toumlrteacutenelmi Emleacutekhely TT

III Deacutenesmajori Csigaacuteserdő TT

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 25: biogeográfiai régiók

20090308

25

VIII Duna-Ipoly Nemzeti Park

Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park leacutetrejoumltteacutet egy hat eacuteves előkeacutesziacutető munka előzte meg

Magaacuteba foglalja a koraacutebbi Pilisi eacutes Boumlrzsoumlnyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzeteket az eacuterintett Ipoly-szakaszt valamint az azokhoz kapcsoloacutedoacute aacuterteacuteri teruumlleteket

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Budai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (Jelentős termeacuteszeti eacuterteacutekei a vaacuteltozatos felsziacuteni formaacutek a ritka fajokban gazdag aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacuteg valamint a barlangok)

2 Gerecsei Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (eacuterteacutekes ősmaradvaacutenyai a Triaacuteszban lerakoacutedott dachsteini meacuteszkőben megmaradt Megaloduszok valamint a Jura időszaki meacuteszkőben fellelhető ősi laacutebasfejű Ammonitaacutek csigahaacutezra emleacutekeztető meacuteszheacutejai)

3 Goumldoumlllői Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A koumlzel 12000 hektaacuternyi teruumllet annak koumlszoumlnheti viszonylagos eacuterintetlenseacutegeacutet hogy rajta

maacuter Maacutetyaacutes kiraacutely idejeacuten vadaskert volt sőt I Ferenc Joacutezsef osztraacutek csaacuteszaacuter eacutes magyar kiraacutely a goumldoumlllői kasteacutelyt eacutes taacutegabb koumlrnyeacutekeacutet kapta koronaacutezaacutesi ajaacutendeacutekul a magyar kormaacutenytoacutel Ezeacutert nem művelteacutek meg ezeacutert nem toumlrteacutek fel a vadaskert koumlruumlli foumlldeket)

4 Oacutecsai Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Taacutejveacutedelmi Koumlrzet 1975-ben leacutetesuumllt elsődlegesen a Duna-voumllgye eacutes a homokteruumlletek koumlzeacute eacutekelődő meacutely

fekveacutesű laacutepreacutetekben eacutes laacuteperdőkben gazdag turjaacutenvideacutek noumlveacuteny- eacutes aacutellattani ritkasaacutegainak megőrzeacuteseacutere)

5 Saacuterreacuteti Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A Saacuterreacutet kiemelkedő jelentőseacutege madaacuter-

vilaacutegaacuteban rejlik )

6 Saacuterviacutez-voumllgye Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (A veacutedett teruumlleten halastavakat

mocsarakat reacuteteket naacutedasokat mesterseacuteges viacuteztaacuterozoacutekat szikeseket eacutes művelt parcellaacutekat talaacutelunk)

7 Taacutepioacute-Hajta Videacuteke Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a keacutet Taacutepioacute eacutes a Hajta aacuteltal

feleacutepiacutetett kistaacutej igen vaacuteltozatos videacutek)

8 Veacutertesi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a Veacutertesben rengeteg ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj talaacutelhatoacute)

IX Balaton-felvideacuteki Nemzeti Park

Tihanytoacutel a Kis-Balaton mocsaacutervilaacutegaacuteig terjedő Balaton-felvideacuteki Nemzeti

Parkot 1997-ben alapiacutetottaacutek mintegy 56 000 ha-on

A Tihanyi-feacutelsziget vilaacutegviszonylatban jelentős eacuterteacutekei a vulkaacuteni műkoumldeacutes utaacuten keletkezett gejziacuterkuacutepok

A Balaton-felvideacutek kismedenceacutei (Peacutecselyi- Kaacuteli- Tapolcai-medence) botanikailag eacuterteacutekes laacutepreacuteteket őriztek meg

A Tapolcai-medence vulkaacuteni tanuacutehegyei kuumlloumlnoumlsen eacuterdekes megjeleneacutesi formaacutekkal szikla-alakzatokkal diacutesziacutetettek

A Kaacuteli-medence a Pannon-tenger megkoumlvesedett homokturzaacutesait őrző kőtengereiről hiacuteres

A Keszthelyi-hegyseacuteg a csodaacutelatos taacutejkeacutepi eacutelmeacutenyt nyuacutejtoacute lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdeteacutet majd kuumlloumlnleges vaacuteltozatos erdeivel folytatoacutedik egeacuteszen a Zalaszaacutentoacutei-medenceacuteig

A Kis-Balaton nemzetkoumlzi hiacuterű madaacuterrezervaacutetum (Ramsari teruumllet) ezen kiacutevuumll

a Balaton vizeacutenek fő szűrőfunkcioacutejaacutet laacutetja el

Mindezek indokoltaacutek a teruumllet nemzeti parkkaacute szervezeacuteseacutet

Taacutejegyseacutegei

1 Tihany

2 Peacutecselyi-medence

3 Kaacuteli-medence

4 Badacsony Tapolcai-medence

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

6 Kis-Balaton

1 Tihany

Magyarorszaacuteg első taacutejveacutedelmi koumlrzeteacutet az orszaacuteg egyik legvaacuteltozatosabb

legattraktiacutevabb ugyanakkor termeacuteszettudomaacutenyos szempontboacutel az egyik legjobban kutatott teruumlleteacuten hoztaacutek leacutetre 1952-ben

Teruumllete 1562 ha (fokozottan veacutedett 195 ha)

Gejziacuterkuacutepok Keletkezeacutesuumlk a feacutelsziget zoumlmeacutet kialakiacutetoacute vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg utaacutenra tehető az időszakosan feltoumlrő forroacute vizű forraacutesok szaacuteznaacutel is toumlbb helyen

forraacutesmeacuteszkőből eacutes hidrokvarcitboacutel aacutelloacute sziklaalakzatokat hagytak maguk utaacuten Koumlzuumlluumlk is legszebb az Aranyhaacutez nevű gejziacuterkuacutep (keacutep) amely a rajta leacutevő saacuterga

zuzmoacuteroacutel kapta a neveacutet

A Tihanyi-feacutelsziget kuumlloumlnleges geoloacutegiai eacuterteacuteke a teljes eacutes rendkiacutevuumll koumlvuumlletgazdag felső-pannoacuteniai uumlledeacuteksor Ennek leghiacuteresebb ősmaradvaacutenya a tihanyi kecskekoumlroumlm neacuteven koumlzismert megkoumlvesedett Congeria kagyloacute

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 26: biogeográfiai régiók

20090308

26

2 Peacutecselyi-medence

Lankaacutes hegyoldalak szeacuteles medenceacutek a lapos fennsiacutekok neacutemelyikeacuten karsztosformakincs (pl karrmező) kuumlloumlnleges emleacuteke a mencshelyi Halom-hegy

3 Kaacuteli-medence

A jellegzetes Balaton-felvideacuteki taacutej bdquomintateruumlleteacutetrdquo nyilvaacuteniacutetottaacutek veacutedetteacute

azzal hogy a Kaacuteli-medenceacuteben 1984-ben 9111 hektaacuteron taacutejveacutedelmi koumlrzetet sikeruumllt ndash talaacuten az utolsoacute pillanatban ndash leacutetrehozni

A medence termeacuteszeti kincsei koumlzuumll kiemelkedők a geoloacutegiai eacuterteacutekek

A rendkiacutevuumll vaacuteltozatos kőzettani feleacutepiacuteteacutes (deacutelen permi voumlroumls homokkő hegysor eacuteszakon hatalmas bazalthegyek nyugaton meacuteszmentes homokkő konglomeraacutetumok keleten eacutes a medence koumlzepeacuten a meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok vaacuteltozatos formaacutei) egyeduumllaacutelloacutean sajaacutetos teacutersziacutenformaacutekat hozott leacutetre A bazalthegyek nagy kiterjedeacutesű platoacuteval nyuacutelnak a teruumllet eacuteszaki hataacuteraacuteig az

Eger patak voumllgyeacuteig

4 Badacsony Tapolcai-medence

A teruumllet bazalthegyei szaacutemos igen ritka noumlveacuteny- eacutes aacutellatfaj eacutelőhelyei is

A Pannon veacutegeacuten feltoumlrő vulkaacutenossaacuteg sajaacutetos keacutepződmeacutenyei ezek a tanuacutehegyek

A koporsoacuteformaacutet adoacute Badacsony Szent Gyoumlrgy-hegy eacutes Csobaacutenc szeacutelein a kőzet eacuterdekes megszilaacuterdulaacutesi formaacutei a bazaltkő-zsaacutekok laacutethatoacutek

Legszebb ezek koumlzuumll a badacsonyi Kőkapu eacutes a Szent Gyoumlrgy-hegyi bazaltorgonaacutek

Noumlveacutenyvilaacuteg

A bazalthegyek extreacutem eacuteghajlati eacutes geoloacutegiai viszonyai koumlzoumltt szaacutemos botanikai

ritkasaacuteg eacutel (Sziklai ternye Erdei ciklaacutemen Maacutejviraacuteg Piriacutetoacutegyoumlkeacuter Borostyaacutenfojtoacute szaacutedorgoacute stb

5 Keszthelyi-hegyseacuteg a Taacutetika eacutes a Kovaacutecsi-hegy csoportja

A szinte teljesen erdővel boriacutetott teruumllet jellemző alapkőzete a dolomit Ezen a Dunaacutentuacuteli-koumlzeacutephegyseacutegre jellemző kőzeten sajaacutetos oumlkoloacutegiai viszonyok aacuteltal meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg figyelhető meg

Legnagyobb botanikai eacuterteacuteke a Keleti (vagy Kaukaacutezusi) zergeviraacuteg

6 Kis-Balaton

A Kis-Balaton mint nagy kiterjedeacutesű oumlsszefuumlggő vizes eacutelőhely Euroacutepaacuteban is

egyeduumllaacutelloacute eacuterteacuteket keacutepvisel eacutes a nemzetkoumlzi termeacuteszetveacutedelem mindig is

szaacutemon tartotta

Maacuter a muacutelt szaacutezadban is hiacuteres volt paacuteratlan madaacutervilaacutegaacuteroacutel ami szerencseacutere amocsaacutervilaacuteg 1922-ben megkezdett lecsapolaacutesa utaacuten is ndash kisebb szaacutembanugyan ndash de fennmaradt

1979-ben miutaacuten hazaacutenk csatlakozott a Ramsari Egyezmeacutenyhez az 14 750 hakiterjedeacutesű Kis-Balatont is felvetteacutek a bdquoNemzetkoumlzi jelentőseacutegű vadvizekrdquojegyzeacutekeacutebe

X Őrseacutegi Nemzeti Park

A 2002 maacutercius 8-aacuten felavatott Őrseacutegi Nemzeti Park

bull az 1978-ban alapiacutetott Őrseacutegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull az 1976-ban alapiacutetott Szentgyoumlrgyvoumllgyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet

bull valamint a Belső-Őrseacuteg eacutes a teacuterseacuteg hataacuteraacuten futoacute Raacuteba-voumllgy termeacuteszetkoumlzeli aacutellapotuacute teruumlleteacutet oumlleli fel 43 933 ha kiterjedeacutesben

Ebből 3 104 ha fokozottan veacutedett

Taacutejveacutedelmi Koumlrzetei

1 Kőszegi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (hegyseacuteg noumlveacutenyvilaacutega rendkiacutevuumll gazdag)

2 Saacuteg-hegyi Taacutejveacutedelmi Koumlrzet (a hegy szaacuteraz meleg kliacutemaacuteja a pusztai fajok elterjedeacuteseacutenek kedvezett amelyeket a szőlőműveleacutes a hegy felső reacuteszeacutere szoriacutetotta vissza)

bull A csak hazaacutenk teruumlleteacuten előforduloacute eacutelőhelytiacutepusok eacutes fajok uacuten bdquopannonikumokrdquo eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen nagy a felelősseacuteguumlnk abban hogy a kijeloumllt teruumlletek megfelelő nagysaacuteguacuteak legyenek az adott eacutelőhelytiacutepusilletve faj orszaacutegos aacutellomaacutenyaacutenak vonatkozaacutesaacuteban hiszen fennmaradaacutesuk az unioacuten beluumll elsősorban hazaacutenkon muacutelik Ilyen a pannon reacutegioacutera jellemző eacutelőhelyek a pannon lejtősztyeppek eacutes sziklafuumlves lejtők a pannon loumlszgyepek eacutes homoki gyepek a faacutes eacutelőhelyek koumlzuumll a pannon gyertyaacutenos toumllgyesek eacutes pannon homoki boroacutekaacutes-nyaacuterasok

bull Az eacutelővilaacutegveacutedelmi iraacutenyelv melleacutekleteacuten szereplő kiemelt jelentőseacutegű bennszuumlloumltt fajaink peacuteldaacuteul a magyar koumlkoumlrcsin a pilisi len a magyarfoumlldi husaacuteng a magyar vakcsiga eacutes a raacutekosi vipera

bull A koumlzoumlsseacutegi jelentőseacutegű eacutelőhelytiacutepusok koumlzuumll 46 noumlveacutenyfajok koumlzuumll 36 madarak koumlzuumll 91 egyeacuteb aacutellatfajok koumlzuumll 105 fordul elő Magyarorszaacutegon szaacutemottevő aacutellomaacutenyban melyek hazai aacutellomaacutenyai kapcsaacuten teruumlleteket kellett kijeloumllnuumlnk

bull Az unioacute 25 tagaacutellamaacuteban oumlsszesen kilenc reacutegioacutet kuumlloumlniacutetettek el noumlveacutenyzeti eacutes eacuteghajlati tulajdonsaacutegok alapjaacuten Ezek koumlzuumll a pannon biogeograacutefiai reacutegioacute haacuterom orszaacutegot eacuterint ezek Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg eacutes Szlovaacutekia

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 27: biogeográfiai régiók

20090308

27

bull Magyarorszaacutegon a Natura 2000 haacuteloacutezatban 191 millioacute hektaacuternyi teruumllet az orszaacuteg teruumlleteacutenek 206-a tartozik A termeacuteszetveacutedelmi rendszer 20-a szaacutentoacute ugyan csak 20-a erdő 40-a gyep a fennmaradoacute reacutesz pedig vizes teruumllet A Natura 2000 haacuteloacutezat hazaacutenkban helyrajzi szaacutem szerint 400-500 ezer foumlldteruumlletet eacuterint Sok esetben azonban egy-egy parcellaacutenak csak kis reacuteszeacutet fedi le az unioacutes termeacuteszetveacutedelmi rendszer A foumlldhasznaacuteloacutek a Natura 2000 lefedettseacutegeacuteről teacuterkeacutepekről taacutejeacutekozoacutedhattak az utoacutebbi hoacutenapokban A rendszer eacuteletbeleacutepeacuteseacutevel a gazdaacuteknak a termeacuteszeti eacuterteacutekek megőrzeacutese eacuterdekeacuteben semmi olyan korlaacutetozaacutesra nem kell szaacutemiacutetaniuk amely eddig ne lett volna eacuterveacutenyben A Natura 2000 teruumlleteken fellelhető termeacuteszeti eacuterteacutekek ugyanis eddig is azeacutert maradhattak fenn mert a gazdaacutelkodoacutek munkaacutejuk soraacuten vigyaacuteztak az aacutellatndash eacutes noumlveacutenyfajokra

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 28: biogeográfiai régiók

20090308

28

Veacutedett termeacuteszeti teruumlletek csoportosiacutetaacutesa a termeacuteszet veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1996 eacutevi LIII

toumlrveacuteny szerint

Orszaacutegos jelentőseacutegű veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek eacutes eacuterteacutekek

1 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti teruumlletek

nemzeti parktaacutejveacutedelmi koumlrzettermeacuteszetveacutedelmi teruumllettermeacuteszeti emleacutek

2 Egyedi jogszabaacutellyal veacutedetttermeacuteszeti eacuterteacutekekaacutesvaacutenyok ősmaradvaacutenyok

mesterseacutegesuumlregek

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

teruumlletek

bull a) termeacuteszetveacutedelmi teruumlletnek minősuumll valamennyi

laacutep

szikes toacute

bull b) termeacuteszeti emleacuteknek minősuumll valamennyi

kunhalom

foumlldvaacuter

forraacutes

Viacuteznyelő

bull A toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva (ex lege) veacutedett termeacuteszeti

eacuterteacutekek

barlangok

Tengeri biomok

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - az ember a tengerekből eacutevente 50 millioacute tonnataacutepanyagot von ki

bull - eacutelővilaacutega viacutezszintes eacutes fuumlggőleges iraacutenybanegyaraacutent zonaacutelis elrendeződeacutest mutat

bull - a soacutetartalom aacutetlagosan 34-37permil (de pl a Voumlroumls-tengerben 46permil miacuteg a Botteni oumlboumllben 1-2permilkoumlruumll mozog)

bull - a soacutetartalom megvaacuteltoztatja a viacutez fajsuacutelyaacutet iacutegya magasabb soacutetartalmuacute nagyobb fajsuacutelyuacute felsziacuteni

bull viacutez a meacutelybe szaacutell miacuteg a koumlnnyebb eacutes kisebbsoacutetartalmuacute meacutelyseacutegi viacutez felemelkedik(termohalinaacutes aacuteramlaacutesok)

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek feacutenyviszonyait elsősorban a meacutelyseacutege befolyaacutesolja

bull - a napfeacuteny maximaacutelis behatolaacutesa a tengerekbe 300-400 m

bull - a planktonaacutellomaacuteny a sarkoktoacutel az Egyenliacutető feleacute haladva csoumlkken

bull - a csoumlkkeneacutes a meacutelyseacuteg feleacute haladva szinteacuten megfigyelhetőbull - a felsziacuten koumlzeleacuteben 10000liter

bull - 400 meacuteter meacutelyen 200liter

bull - 1000 meacuteter alatt maacuter csak 100liter

bull - a tengerek eacutelővilaacutega jelentősen elteacuter a szaacuterazfoumlldek eacutelővilaacutegaacutetoacutel

A tengerek noumlveacutenyvilaacutega

Tengerpart

Eacutelet a tengerben

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 29: biogeográfiai régiók

20090308

29

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek biocoumlnoacutezisaiban az alacsonyabbrendűnoumlveacutenyek dominaacutelnak

bull - noumlveacutenyvilaacutegot itt sokkal kevesebb faj keacutepviseli mint a szaacuterazfoumlldoumln

bull - a noumlveacutenyek koumlzuumll gyakoriak az egy- vagy toumlbbsejtű telepesek (Thallophyta) amelyeknek nincsen valoacutedi gyoumlkere szaacutera eacutes levele

bull - a halofita tengeri fuumlvek maacuter zaacutervatermők eacutes a litoraacutelis reacutegioacuteban alkotnak hatalmas tengeri bdquoreacuteteketrdquo

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a kuumlloumlnboumlző moszatok a feacuteny lehatolaacutesaacutenak megfelelően zonaacutelisan helyezkednek el a legfelső viacutez-reacutetegben talaacuteljuk a zoumlldmoszatokat

meacutelyebben a barnamoszatok a legmeacutelyebben pedig a voumlroumlsmoszatok eacutelnek

bull - a baraacutezdaacutesmoszatok (Pyrrophyta) koumlzuumll egyes fajok vilaacutegiacutetanak (Noctiluca miliaris) maacutesok meacutereg-anyagot termelnek

bull - a barnamoszatok (Phaeophyta) a viacutezzel boriacutetott sziklaacutes partokon bdquoerdőkeacutepzőrdquo fajokkeacutent leacutepnek fel az 50 meacuteterneacutel is hosszabb telepekkel

bull - a tengerekben szaacutemos tengeri gomba eacutel

bull - a zuzmoacutek a litoraacutelis reacutegioacuteban talaacutelhatoacuteak toumlbbnyire meacutesztartalmuacute

alapzaton

bull - a meacutelytengeri halaknak vilaacutegiacutetoacuteszerveik vannak gyakran szokatlan vagy

feltűnő keacuteszuumlleacutekeik alakultak ki a zsaacutekmaacuteny megragadaacutesaacutera

A tengerek eacutelővilaacutega

bull - a tengerek keacutet nagy eacuteletteacuterre oszthatoacutek

bull bentaacutelis eacuteletteacuter

bull - a bentaacutelis eacutelővilaacuteg a tengerek aljzataacutehoz koumltődő eacuteletmoacutedot folytat

bull - leginkaacutebb a partkoumlzeli litoraacutelis reacutegioacuteban

bull - a fauna aacuteltalaacuteban a self teruumlletek peremeacuteig gazdagabb ahol az aacutetlagos meacutelyseacuteg 130 m

bull - ennek a szintnek igen joacute a feacutenyellaacutetottsaacutega

bull pelaacutegikus (nyiacuteltviacutezi) eacuteletteacuter

bull - ez a nyiacuteltviacutezi oacuteceaacuteni tartomaacuteny fuumlggőlegesen tagolhatoacutendash - 200 m-ig epipelaacutegikus

ndash - 200-1000 m koumlzoumltt mezopelaacutegikus

ndash - 1000 m alatt abisszopelaacutegikus

Hideg tengerek

bull az arktikus tengerek - cirkumpolaacuterisan az 50-60 fok szeacutelesseacutegig terjednek

- a viacutez hőmeacuterseacuteklete aacutellandoacutean alacsony jelentős ingadozaacutesok nincsenek

- a tengerviacutez taacutepanyagban gazdag a gleccserek eacutes a folyoacutek aacuteltal beszaacutelliacutetott hordaleacutekok miatt

- a noumlveacutenyi planktonok kedvelik a hideg vizet (főleg a kovamoszatok

jelennek meg nagy szaacutemban az olvadoacute gleccserjeacuteg peremeacuten)

- duacutes a planktonaacutellomaacuteny (100000 dbliter)

- a plankton aacutellati egysejtűi koumlzuumll a sugaacuteraacutellatok (Radiolaria) kovavaacutezzal rendelkeznek

- a kapelaacuten nevű hal itt igen nagy egyedszaacutemban eacutel eacutes az eszkimoacutek fő taacuteplaacuteleacutekaacutet adja

Hideg tengerek

bull - aacutellatvilaacutega- evezőlaacutebuacute raacutekok (Copepoda)

- ehető caacutepa (Laermargus borealis)

- groumlnlandi foacuteka (Phoca groendlandica)

- rozmaacuter (Odobenus rozmarus)

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- tengeri vidra (Latax lutris)

- oacuteriaacutesbaacutelna (Balaenoptera musculus)

- siraacutelyfeacuteleacutek (Laridae)

- koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

- barkoacutes alka (Aethia pygmaea)

- viharmadarak (Procellariidae)

- reacuteceacutek (Anatidae)

Hideg tengerek

anarktikus tengerek- az anarktikus vizek partvideacutekeacutenek speciaacutelis

madaacuterkoumlzoumlsseacutegeit alkotjaacutek a pingvin fajok

- a pingvinkoloacuteniaacutekat az erős fagyok eacutes az időnkeacutentfelleacutepő olajszennyeződeacutesek gyakran megtizede-lik

- aacutellatvilaacutega

- csaacuteszaacuterpingvin (Aptenodytes forsteri)

- leopaacuterdfoacuteka (Hydrurga leptonyx)

- fuumllesfoacuteka

- medvefoacuteka (Arctocephalus ursinus)

- eacuteszaki oroszlaacutenfoacuteka (Eumetopias jubatus)

- toumlrpebaacutelna

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - a sarkok feloumlli oldalaacuten hideg meacuterseacutekelt azegyenliacutető feloumlli oldalaacuten meleg meacuterseacutekelt vizekvannak

bull - a keacutet tartomaacuteny hataacuteraacuten eltűnnek amelegkedvelő meduacutezaacutek

bull - planktonaacutellomaacutenya a sarki teruumlletekhez keacutepestcsoumlkken maacuter csak 10000 dbl a mennyiseacutege

bull - a self teruumlleteken a viacutez planktongazdagsaacutegamiatt nagy szaacutemban eacutelnek raacutekok puhatestűeksziva-csok tuumlskeacutesbőrűek polipok

Meacuterseacutekeltoumlvi tengerek

bull - aacutellatvilaacutega

bull - albatroszfeacuteleacutek (Diomedeidae)

bull - galambhojsza (Daption capense)

bull - ezuumlst siraacutely (Larus argentatus)

bull - lumma (Uria grylle)

bull - toumltyoumlgő (Uria troile)

bull - koumlzoumlnseacuteges kaacuteroacutekatona (Phalacrocorax carbo)

bull - siraacutelyhojsza (Fulmarus glaciaacutelis)

bull - fekete viharfecske (Procellaria pelagica)

bull - jaacuteteacutekos delfin (Delphinus delphis)

bull - keacutekbaacutelna (Balaenoptera musculus)

bull - haacutetuacuteszoacutes baacutelna (Balaenoptera physalis)

Meleg tengerek

bull - a szubtroacutepusi eacutes troacutepusi tengerek ott hataacuterolhatoacuteak el a meacuterseacutekelt tengerektől ahol a repuumllőhalak eacutes a korallok megjelennek

bull - a noumlveacutenyi planktont a melegkedvelő paacutenceacutelos ostoros- (Peridinae) eacutes ostoros moszatok (Coccolit-hophoridae) alkotjaacutek de a kovamoszatok hiaacutenyoznak

bull - a plankton sűrűseacuteg alacsony

bull - gyakoriak itt a tuumlzes zsaacutekaacutellatok eacutes a vilaacutegiacutetoacute meduacutezaacutek

bull - a halak egyed eacutes fajszaacutema magas mivel a bővizű troacutepusi folyoacutek nagy mennyiseacutegű taacutepanyagot szaacutelliacutetanak a tengerbe

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 30: biogeográfiai régiók

20090308

30

Meleg tengerek

bull - a troacutepus tengerek legsajaacutetosabb eacuteletkoumlzoumlsseacutegeacutet a korallok keacutepezik

bull - a korallok rendkiacutevuumll eacuterzeacutekenyek a koumlrnyezeti teacutenyezőkre csak ott

keacutepesek megeacutelni ahol a tenger-viacutez eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacuteklete meghaladja a 20 ordmC-ot 30-40 meacuteterneacutel nem meacutelyebb (a feacutenyigeacuteny miatt)

bull ugyanakkor magas soacutetartalmuacute (30-40permil) eacutes oxigeacutenben gazdag eacutes nem

szennyezett

bull - kedvez a korallkeacutepződeacutesnek a viacutez magasabb kaacutelciumtartalma is

bull - a tengerbe futoacute eacutedesvizek torkolataacutenaacutel megszakad a korallzaacutetony az iszapos viacutez miatt

bull - a korallszirtek leacutenyegeacuteben a kőkorallok szeacutensavas meacuteszből aacutelloacute vaacutezai

bull - a koralleacutepiacuteteacutes soraacuten a meacutesz szinteacuteziseacutet a Zooxanthellaacutek CO2 felveacutetele eacutes a polipocskaacutek vaacutezkeacutepző sejtjeinek CO2 leadaacutesa iraacutenyiacutetja

bull - a korallokkal speciaacutelis korallhalak eacutelnek egyuumltt

Az eacutedesvizek eacutelővilaacutega

- az eacutedesviacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegek nem stabil oumlsszeteacutetelűvizekben eacutelnek hiszen mind a tavak mind a

folyoacutek vizeacutenek keacutemiai oumlsszeteacutetele aacutellandoacutean vaacuteltozik

- a tavaknaacutel a paacuterolgaacutes eacutes a csapadeacutek mennyiseacutegeeacutevszakosan is előideacutezi a soacutetartalom ingadozaacutesaacutet

- a folyoacutevizek oumlsszeteacutetele meacuteg inkaacutebb vaacuteltozik mivelkuumlloumlnboumlző foumlldrajzi teruumlleten haladnak keresztuumll ahol akoumlrnyezeti adottsaacutegoknak megfelelően vaacuteltozik aviacutezminőseacuteg (befolyaacutesolja a viacutezgyűjtőteruumlletkőzetminőseacutege a folyoacute taacuteplaacutelaacutes szerinti rendje aklimatikus teacutenyezők eacutes az eacutelővilaacuteg hataacutesa)

bull

Tavak

- a tavak oumlkoloacutegiai szempontboacutel oumlnaacutelloacute zaacutert rendszert alkotnak

- a Foumlld oumlsszes tavaacutenak viacutezmennyiseacutege csekeacutely a szaacuterazfoumlldekteruumlleteacutenek csupaacuten 18-aacutet teszik ki

- tiacutepusai kliacutemazoacutenaacutenkeacutent kuumlloumlnboumlzőek mind viacutez- mindhőhaacuteztartaacutesukat tekintve

- a hőhaacuteztartaacutes szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

- egyenes hőreacutetegződeacutesű

- fordiacutetott hőreacutetegződeacutesű

- eacutes eacutevszakosan vaacuteltozoacute hőreacutetegződeacutesű tavak

- a meacuterseacutekelt oumlvi tavak a teacuteli eacutevszakban befagynak

- az Antarktisz tavait egeacutesz eacutevben vastag jeacuteg boriacutetja

- a hőmeacuterseacuteklet noumlvekedeacuteseacutevel csoumlkken a viacutez oxigeacutentartalmaugyanakkor az eacutelő szervezetek oxigeacuten-igeacutenye megnő

Tavak

- a tavak vertikaacutelis (fuumlggőleges) metszeteacutebenmegkuumlloumlnboumlztetuumlnk pelaacutegikus eacutes bentaacuteliseacuteletteret

- a pelaacutegikus teacuterben azok az eacutelőleacutenyek eacutelnekamelyeknek a fejlődeacutesi ciklusa nyiacutelt viacutezfelsziacutenhezkoumltoumltt

- a bentaacutelis eacutelőleacutenyek aljzathoz koumltoumltt eacuteletmoacutedotfolytatnak

- a bentaacutelis reacutegioacute tovaacutebb tagolhatoacute litoraacutelis(partmenti) eacutes profundaacutelis (meacutelytavi) teruumlletre

Tavak

bull - a tavak szervesanyag-produkcioacuteja alapjaacuten feloszthatoacutek

bull disztroacutef tavak jellemzőjuumlk a magas humusztartalom amely miatt barnavizű tavaknak is nevezik

bull eutroacutef tavak bőseacuteges taacutepanyag eacutes sok szervesanyagjellemző raacutejuk A szervesanyag bomlaacutesa miatt az oxigeacutenszint lecsoumlkken Sziacutene zoumlldessaacuterga szuumlrkeacutes zavaros

bull oligotroacutef tavak taacutepanyagszegeacutenyek keveacutes szervesanyaggal Magas az oxigeacutentartalmuk meacutelyek eacutes aacutetlaacutetszoacuteak esetleg keacutekes-zoumlldes sziacutenűek

Tavak eacutelővilaacutega

Tavak

bull - a tavak eloumlregedeacutese soraacuten megvaacuteltozik az oumlkosziszteacutema a feltoumlltődeacutest koumlvetően fertő illetve mocsaacuter keletkezik

bull - tipikus eacutelővilaacuteg

bull - jaacuterommoszatok (Staurastrum)

bull - moszatok

bull - aacutegascsaacutepuacute raacutekok (Cladoceraacutek)

bull - kerekesfeacutergek (Rotatoriaacutek)

Euroacutepai tavakbull - a toacutepart felső reacuteszeacuten a naacutedzoacutena helyezkedik el amelynek uralkodoacute faja a naacuted amit

neacuteha tavi kaacuteka helyettesiacutet

bull - a szennyezőanyagok nagy reacuteszeacutet a naacutedasok tartjaacutek vissza

bull - a parttoacutel befeleacute haladva a hiacutenaacuterosok keacutet tiacutepusa jelenik meg az alaacutemeruumllő eacutes aroumlgzuumllt hiacutenaacuterok

bull - noumlveacutenyei

bull - naacuted (Phragmites australis)

bull - tavi kaacuteka (Scirpus lacustris)

bull - szeacuteleslevelű gyeacutekeacuteny (Typha latifolia)

bull - keskenylevelű gyeacutekeacuteny (Typha angustifolia)

bull - bodros beacutekaszőlő (Potamogeton crispus)

bull - uacuteszoacute beacutekaszőlő (Potamogeton natans)

bull - fuumlzeacuteres suumlllőhiacutenaacuter (Myriophyllum spicatum)

bull - csavarthiacutenaacuter (Vallisneria spiralis)

bull - feheacuter tuumlndeacuterroacutezsa (Nymphaea alba)

bull - sulyom (Trapa natans)

bull - viacutezitoumlk (Nuphar luteum)

bull - aproacute beacutekalencse (Lemna minor)

bull - rucaoumlroumlm (Salvinia natans)

bull - kolokaacuten (Stratiotes aloides)

Folyoacutevizek eacutelővilaacutega

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute

Page 31: biogeográfiai régiók

20090308

31

Folyoacutek

- a folyoacutevizek 60 karbonaacutetot 10 szulfaacutetot eacutes 5 kloridot

tartalmaz

- a folyoacutek aacutetmeneti oumlkoloacutegiai rendszert keacutepviselnek amelyetbefolyaacutesol a folyoacute viacutezjaacuteraacutesa viacutezhozama a viacutez hőmeacuterseacuteklete

a viacutez oxigeacutenellaacutetottsaacutega eacutes a hordaleacutek mennyiseacutege eacutesminőseacutege

- a folyoacutek kuumlloumlnboumlző adottsaacuteguacute oumlkorendszereket koumltnek oumlssze

- a torkolat videacutekeacuten az oumlkosziszteacutema aacutellandoacute anyag eacutesenergiacsereacuteben aacutell a tengeri oumlkosziszteacutemaacuteval

- ebben a reacutegioacuteban a soacutetartalmat szeacuteles hataacuterok koumlzoumltt elviselő(eurihalin) fajok eacutelnek

- a mederfeneacutek koumlzeleacuteben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg igen rossz de

ennek elleneacutere szaacutemos puhatestű eacutes oumlrveacutenyfeacutereg kedveli ezta teruumlletet

- a meacuterseacutekelt oumlvi teruumlleteken a patakoknak eacutes folyoacuteknak neacutegy reacutegioacutejaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg

pisztraacutengos reacutegioacute

- a felső szakaszon a forraacuteskileacutepeacutest koumlvetően talaacutelhatoacute

- vize oxigeacutenben rendkiacutevuumll gazdag egeacutesz eacutevben egyenletesen hideg

- a patakaacutegy aacuteltalaacuteban kavicsos koumlves

poacuterhalak aacuteltal betelepuumllt reacutegioacute

- poacuterhal (Thymallus thymallus)

- itt a patakaacutegy homokos a viacutez hőmeacuterseacuteklete melegebb

maacuternareacutegioacute

- maacuterna (Barbus barbus)

- gyorsfolyaacutesuacute szakasz ahol homokos vagy iszapos a folyoacuteaacutegy

deacuteveacuter keszegek zoacutenaacuteja

- deacuteveacuterkeszeg (Abramis brama)

- lassuacute folyaacutesuacute szakasza viacutez itt zavaros oxigeacutenszegeacuteny meleg

- a bentaacutelis eacutelővilaacuteg igen gazdag

- sajaacutetos madaacuterfajok is koumlthetőek ehhez a teruumllethez pl viacutezi rigoacute mexikoacutei rigoacute


VITUKI - levegominoseg.hulevegominoseg.hu/Media/Default/Ertekeles/docs/2006... · 5 1.2. Értékelés a statisztikai mutatók alapján A vizsgált települések és régiók 2006

Átalakuló régiók - Székelyföld és Erdély gazdasága

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM - vedelem.hu · Radio Union, Nemzetközi Rádióamatőr Szövetség) szervezete is; az IARU régiók azonosak az ITU régiókkal. Magyarország

Régiók és gazdaságmek.oszk.hu/06600/06694/06694.pdf · 2009. 2. 4. · 9788089 249213 ISBN 978-80-89249-21-3 320 Sk 5 MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN RÉGIÓK ÉS GAZDASÁG LELKES GÁBOR

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSgtkhk.hu/letoltesek/mintatantervek/Nemz.gazdalk.taj_regi.pdffolyamatok és régiók, külgazdasági politika, elemzés és piacfejlesztés, nemzetközi pénzügyek,

Neuronális- endokrin- és immunrendszer …physiology.elte.hu/eloadas/szabalyozasbiologia/...Anatómiai Bejövő Átkapcsoló Végződés Funkció régiók információk nucleus Vestibulocerebellum

HÁLÓZATOK ÉS LABIRINTUSOK · 2013-10-31 · 8 A RÉGIÓK MAGYARORSZÁGA II. HÁLÓZATOKÉS LABIRINTUSOK státuszukra, lehetőségeikre építve milyen feltételek teljesülése

A MAGYAR RÉGIÓK MEZŐGAZDASÁGI HELYZETKÉPE A KÁRPÁT RÉGIÓBAN

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja · - Palpatio, pectoralis fremitus, régiók vizsgálata - Percussio - Auscultatio 5.3. Noninvazív képalkotó diagnosztikai

Az intergénikus régiók és a genom architektúrájának kapcsolata

Javaslat a kormánynak a nuts2 régiók átalakítása

A gazdasági fejlődés regionális különbségei Magyarországon ...mek.oszk.hu/09800/09853/09853.pdf · Magyarország tervezési-statisztikai régiói és megyéi . 7 A RÉGIÓK

A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet ... · konferenciáján, valamint a régiók és városok európai csúcstalálkozóján, amire 2019 márciusában kerül

Az önálló szlovák jegybankpolitikától az eurózóna ... · A szlovák gazdaság példáján bebizonyítja, hogy a valutaunióhoz való csatlakozás nem változtatta meg a régiók

TELEPÜLÉSI ESÉGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018)€¦ · A település bemutatása ... gazdasági életerő forrását jelenti. Az elvárások alapján az országok – régiók,

Hálózatelemzés a tudástranszferek vizsgálatá- ban — régiók ... · szerkezetek, fehérje-hálózatok stb.) nagy része skálafüggetlen tulajdonságot mutat (Barabási–Albert

RÉGIÓK ÉS NAGYVÁROSOK INNOVÁCIÓS POTENCIÁLJA … · 2007. 1. 4. · Készült „A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazda-sági térben” c

Agyi régiók finomszerkezete, neuronhálózatokphysiology.elte.hu/eloadas/pszicho_elettan_ppke/pszicho_bio_alap/... · A hippokampusz szerkezete és funkciói hippocampus és fornix

SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ ...€¦ · Digitális szolgáltatások elérhetősége ... Szeszes italok és agrár-élelmiszeripari termékek egyesült

Tárgytematika - uni.sze.hu · Statisztikai példatár ll.,Universitas Kht, Gyór Ajánlott irodalom: A Magyar régiók zsebkönyvei, Magyar Statisztikai Évkönyvek c, Ismétlóvizsga:

Az EU és az intelligens régiók - 2005 - Varga Csaba

Az uniós források szerepe a régiók életében

Országcsoportok, régiók tanítása képregény módszerévelgeogo.elte.hu/images/Poór_Kata_3_feladat_Tárlatvezetes.pdf · Országcsoportok, régiók tanítása képregény módszerével

A gazdaság térbelisége, városok, régiók, kereskedelem és ... · a nemzetközi kereskedelem és globális termelés legfrissebb kutatásainak áttekintése, ... illetve a klasszikus

Módszertani tapasztalatok: komplex szükségletfelmérés és a … · 2019-12-10 · Szakemberek száma területi vállalásonként és célcsoportonként Régiók Dél-Alföld

Statisztikai - KSHStatisztikai Szemle, 89. évfolyam 1. szám Tanulmányok Fejlõdõ régiók, célkitûzések, kilátások Dr. Szilágyi György, a közgazdaság-tudomány doktora,

A régiók Európája Az EU regionális politikája Az EU alapelvei

Régiók és gazdaság · ti pozícióinak értékelése, a fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések összehangolása a te− ... A rendszerváltás utáni legelső demokratikus

A régiók tudományA – A tudományok régiói · 2010-11-17 · A régiók tudományA – A tudományok régiói 1 A régiók tudományA – A tudományok régiói Helyszín: a

Hagyományok Ízek Régiók

Befektetési jelentés MetLife Biztositó Zrt · egyes régiók, országok, gazdasági szektorok közötti diverzifikálás, illetve részvény és kötvénytípusú befektetések

tÖBBnemZetiSÉgŰ rÉgiÓK nÉPi ÉPÍtÉ · PDF fileA népi építészet örökség-értéke modul következtetései

Könyvismertetés A magyarországi tájak, földrajzi régiók ...erdeszetilapok.oszk.hu/01236/pdf/EL_133_1998_07-08_273-276.pdf · meg „Az Aggteleki Nemzeti Park" c. terjedelmes,

A régiók szolgálatában - ec.europa.eu · Inner London Yuzhen Tsentralen Yugozapaden Severozápad Jihozápad Praha Észak-Magyarország Közép-Magyarország Lubelskie Mazowieckie

HÍR gyűjteményből Íz-régiók a Kárpát-medencében