MISKOLCI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név:Sajóné Thuri Lívia

Neptun kód: U5288M

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat):

Közoktatási Vezető és Pedagógus Szakvizsga szakirányú továbbképzés

Levelező tagozat

Szak: pedagógus szakvizsga

Szakirány: közoktatási vezető

Illetékes intézet: ME – BTK Tanárképző Intézet

A szakdolgozat címe: Kiút a hátrányos helyzetből… - hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű óvodásgyermekek esélyegyenlítő

nevelésével kapcsolatos vezetői feladatok

Konzulens neve, beosztása: Smizsánszkyné Marján Ida óraadó oktató

A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: 2017. november 25.

Miskolc, 2017. november 25.

……………………………

Hallgató aláírása

A témát elfogadtam.

p. h.

………………………………………

Konzulens aláírása

…………………………………….

Intézetigazgató aláírása

MISKOLCI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Sajóné Thuri Lívia

Neptun kód: U5288M

Szakdolgozat címe: Kiút a hátrányos helyzetből… - hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű óvodásgyermekek esélyegyenlítő

nevelésével kapcsolatos vezetői feladatok

Konzulens neve: Smizsánszkyné Marján Ida

Konzultáció időpontja: Konzulens aláírása:

2017. november 25.

2017. december 3.

2018. március 16.

2018. április 7.

2018. április 17.

Dátum: Miskolc, 2018. április 20.

A szakdolgozat beadható:

…………………………..

Konzulens aláírása

EREDETISÉGI NYILATKOZAT

Alulírott Sajóné Thuri Lívia

Neptun-kód: U5288M

a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi

és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy

Kiút a hátrányos helyzetből … - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű

óvodásgyermekek esélyegyenlítő nevelésével kapcsolatos vezetői feladatok

című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom

felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy

plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.

Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a

http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban

megegyeznek.

Miskolc,2018. év április hó 20. nap

…….……………………………….………..

Hallgató

MISKOLCI EGYETEM

Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet

Kiút a hátrányos helyzetből… – hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzetű óvodásgyermekek esélyegyenlítő nevelésével kapcsolatos vezetői

feladatok

KONZULENS: KÉSZÍTETTE:

Smizsánszkyné Marján Ida Sajóné Thuri Lívia

óraadó oktató Közoktatás vezetői és

pedagógus szakvizsga szakirány

Miskolc

2018

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 2

2. A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN 4

3. OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNYVEZETŐK SPECIÁLIS KÉSZSÉGEI ÉS

KÉPESSÉGEI 8

3. 1. Képességek, készségek, kompetenciák 8

3. 2. Vezető a köznevelésben 8

4. ESÉLYEGYENLÍTŐ NEVELÉS ALAPJAI ÓVODÁNKBAN 11

4. 1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetről általában 11

4. 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodánkban 12

4. 3. Intézményünk esélyegyenlőségi nevelése 13

4. 3. 1. Pedagógiai céljaink 13

4. 3. 2. Esélyegyenlítő programunk 14

4. 4. Esélyteremtést elősegítő programok helyi alkalmazása 14

4. 4. 1. EFOP–3.1.3-16-2016-00001 Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési

intézkedések támogatása 15

4. 4. 2. Biztos Kezdet Program 15

5. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADATA ÓVODÁNKBAN

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 17

5. 1. Az intézményvezető felelőssége 17

5. 2. Az intézményvezető feladatai 18

5. 3. Az esélyegyenlítő neveléssel kapcsolatos közvetlen vezetői feladatok 19

6. AZ ÓVODÁNKBA JÁRÓ GYERMEKEK SZÜLEINEK

KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSE 22

6. 1. Elemzés, értékelés 22

7. A HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA 34

8. ÖSSZEGZÉS 36

IRODALOMJEGYZÉK 38

SUMMARY 42

MELLÉKLETEK

2

1. BEVEZETÉS

Dolgozatom témájaként azért választottam az óvodák, s ezen belül munkahelyem

esélyteremtő nevelésével kapcsolatos vezetői feladatok kidolgozását, mert a téma aktuális

és intézményünket is nagymértékben érinti a hátránycsökkentés jelentősége.

Fontosnak tartom néhány demográfiai adattal bemutatni az óvodába járó gyermekek

környezetét.

Magosliget az ország legkeletibb csücskében helyezkedik el. A település lakossága, az

önkormányzat tájékoztatása alapján 331 fő, a munkanélküliség aránya a munkaképes korú

lakosságot figyelembe véve, s nem számítva a közmunkát, 45-50%-os. Jelenleg 90 fő

közmunkás. Az iskolázottságot tekintve 8 fő az egyetemet, vagy főiskolát végzettek száma,

12-en érettségivel, 10-en szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. A közel 250 fős felnőtt

lakosságot tekintve a fennmaradó 199 főnek általános iskolai végzettsége van, illetve 21 fő

a 8 általánostól kevesebb befejezett tanulmánnyal rendelkezik.

Mivel óvodánkba járnak a szomszédos község óvodáskorú gyermekei is, így szükségesnek

tartom Uszka település főbb demográfiai adatainak ismertetését is. Az érintett

önkormányzat tájékoztatása alapján jelenleg Uszkában a lakosságszám 578 fő. A

munkanélküliség aránya a munkaképes korú lakosságot figyelembe véve, valamint a

közmunka kivételével 50-55%-os. Jelenleg 125 fő közmunkás. A település lakosságának

iskolázottsága: 2 fő egyetemi, vagy főiskolai, 19 fő középiskolai (ebből 6 fő szakmunkás),

335 fő általános iskolai végzettséggel, míg 41 fő 8 általános iskolai végzettségtől

kevesebbel rendelkezik.

Fenti adatokból következtethetünk arra, hogy a lakosságot az alacsony iskolai végzettség

és a munkanélküliség egyaránt hátrányos helyzetbe taszítja.

Jelenleg 67 gyermek jár óvodánkba, melyből 90%-uk halmozottan hátrányos helyzetű. A

szociális hátrányokat fokozza a szociokulturális másság, mely az intézményünkbe járó

85%-os roma nemzetiségű gyermekek tekintetében fokozottabban jelentkezik. Ezek a

gyermekek ingerszegény környezetből érkeznek, elsősorban magatartási, viselkedési,

beilleszkedési problémák jellemzik őket, illetve sokuknak nehézséget jelent nyelvi

hátrányuk, mely a beszédpercepció és beszédprodukció területein egyaránt jelentkeznek.

3

Mivel a 3-6/7 éves korig tartó szakasz a személyiségfejlődés szempontjából kiemelkedő

jelentőségű, így a hátrányos helyzetű gyermekek fokozott odafigyelést igényelnek.

„Már hároméves korban is nagy különbségek mutatkoznak a kognitív, szociális és

emocionális fejlettség terén a jómódú és a szegény családból jövő gyermekek között, és ha

nem foglalkoznak velük külön, akkor ötéves korra a különbségek általában csak nőnek”1

Mivel nagymértékben a vezetőn múlik az intézmény eredményes működése, ezért a szülők

elégedettségi mutatói tükrözik leginkább az ő munkáját, hiszen a legfontosabb

partnerkapcsolat véleménye mutatja meg a sikerességet.

1. Hipotézis

Az óvodáskorú gyermekek szülei úgy gondolják, hogy gyermekük az óvodába lépéstől

fejlődtek készségeik és képességeik terén.

2. Hipotézis

Feltételezem, hogy azok a szülők látnak fejlődést gyermekeik készségei és képességei

tekintetében, akik jónak ítélik az intézmény működését, az óvodában folyó munkát.

3. Hipotézis

Továbbá úgy vélem, hogy a vezető személye, jelenléte, kompetenciái meghatározóak az

intézmény hatékony működésében, a sikeres esélyegyenlítő nevelésben, s vezetői

készségei, képességei döntő fontosságúak a hátránycsökkentésben a szülőkkel és külső

partnerekkel kialakított megfelelő kapcsolatrendszer fenntartásával.

Dolgozatom első részében korábbi tanulmányaim, munkám során szerzett tapasztalataim és

a szakirodalmak alapján kívánom bemutatni a vezetői feladatok ellátásához

elengedhetetlen képességeket és készségeket, az intézményvezető feladatait az

esélyegyenlítő neveléssel kapcsolatosan általánosságban, majd a saját munkahelyemre

levetítve.

Mint arra a fentiekben utaltam, egy szülői kérdőívvel kívánom alátámasztani

feltételezéseimet. A kérdőív első része a hátrányos és/vagy halmozottan hátrányos

helyzetet támasztja alá, míg a második rész a partnerkapcsolat minősége alapján az

intézmény hatékonyságát vizsgálja.

A kérdőívek elemzése és értékelése során kiderül, mennyire igazak a hipotéziseimben

feltételezett állításaim.

1Farkas László (szerk.): Az óvodai nevelés hátránycsökkentő lehetőségeit feltáró kutatás összegző

tanulmánya, Oktatási Hivatal, Budapest, 2017. 10. oldal

4

2. A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN

A vezetés lényege egy kitűzött cél elérése más emberek segítségével. A vezetés munka,

tudomány, művészet, szakma. Munka, mert célja mások munkájának eredményessé tétele.

Tudomány, mert megfigyelésekből, vizsgálatokból származó rendezett tudásanyag, mely

az alapelvek meghatározását szolgálja. Olyan komplex elmélet, mely több tudományág

eredményeinek szintetizálásával kísérli meg az önállóvá válást. Művészet, mert a

tudományos eredmények általánosságait kell lefordítania konkrét emberi dolgokra, s ez az

alkalmazás emberi célokra irányuló. Szakma, mert a gazdasági és társadalmi funkciók

szem előtt tartásával hoz döntéseket az általános alapelvek alapján. Státuszát objektív

teljesítménystandardok alapján éri el és szigorú etikai szabályok vezérlik tevékenységüket.

A vezetés tehát olyan emberi cselekvés, melyben az egyik ember másokat késztet a

közösségi cél elérésére, melyhez megteremti a legkedvezőbb feltételeket szervezeti szinten

is. A vezetésben nagy szerepe van az ösztönzésnek, motiválásnak is. Ugyan a vezetés és az

irányítás között szoros tartalmi összefüggés van, mégsem cserélhetjük fel egymással,

hiszen míg az irányítás kívülről hat a szervezetre (irányító szervezet), befolyásolja a

szervezet vezetését (irányított szervezet), addig a vezetés az irányított szervezeten belül

működik, melynek alanya a szervezet vezetője és közössége.

Vezető mindig az adott jogszabályi, és a szervezet belső szabályzatai alapján kiírt pályázati

feltételeknek megfelelt személy lehet. Ezzel együtt minden szinten, minden vezetőtől

magasabb ismereteket, több tudást kíván meg az élet, a társadalom. A vezetőnek -

szerteágazó feladatai elvégzéséhez – szüksége van az alkalmasságát megalapozó

tényezőkre is. Elsősorban szakmai érettségre, mely a szituációs és szakmai felkészültséget

jelenti, s melyek szakmai tapasztalatszerzéssel, képzésekkel megszerezhetőek, másodszor

pszichológiai felkészültségre, mely az intellektualitást és szociális kompetenciát foglalja

magában, s e tényezők inkább genetikailag meghatározottak, bár javíthatók tréningekkel.

Fentiek szerint senki nem születik vezetőnek. Az alapvető adottságok ugyan meg lehetnek

egyes személyekben, de csak tanulással, tapasztalatszerzéssel sajátíthatóak el a vezetői

képességek.2

Elengedhetetlen a vezető stratégiai szemléletmódja, a jövőre, az elérendő célokra, a

változásokra koncentrálva. Rugalmasságot és nyitottságot követel ez a munkakör, hiszen

egy szervezet (intézmény) keretein belül naponta szükséges feladatokat, problémákat

2 Dr.Kalicz Éva – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet, BME, Budapest, 2012.

5

megoldani, konfliktusokat kezelni, alkalmazkodni külső és belső igényekhez. Szükséges az

érzelmi intelligencia, a hallgatási és meghallgatási készség birtoklása, hiszen a vezetői

munkában a hangsúly az emberi tényezőre esik. A vezető a szervezeti követelményeknek

csak úgy képes megfelelni, ha a közösség együttműködéséből hoz létre minőségileg újat,

többet, s ehhez képesnek kell lennie a csapatépítésre, a közösség tagjainak

összekovácsolására a közös munkavégzés tekintetében. Törekednie kell az állandó

fejlesztésre, melyhez biztosítania kell a megfelelő erőforrásokat. S nem utolsó sorban

nagyon fontos a helyzethez igazodó vezetési stílus alkalmazása.

Alapvetően a vezető három típusát szokás megkülönböztetni. Természetesen a

gyakorlatban előfordulhatnak kevert típusok is.

Vezetői típusok:

autokratikus

demokratikus

laissier – faire vezető

Az autokratikus vezető legjellemzőbb tulajdonsága, hogy egyedül vezet, döntéseit

egyedül hozza. A csoport tagjai alig vagy egyáltalán nem vehetnek részt a döntésekben

illetve azok előkészítésében. Módszere az utasítás, a parancs a legjellemzőbb.

A demokratikus vezető az előbbivel ellentétben sok alkalmat ad a döntés előtt a dolgok

megvitatására. Döntése meghozatalában mindig figyelembe veszi a csoport véleményét.

Módszere elsősorban kompromisszum keresése, a vita, a meggyőzés révén.

A laissier – faire vezetés inkább a nem vezetés megtestesítője, illetve a vezetés hiányát

jelzi. A francia eredetű szó jelentése: hagyjuk a dolgokat menni a maguk útján. A csoportra

inkább az anarchia jellemző. Az esetek többségében a csoport tagjaiból kivált informális

vezetők hozzák meg a döntést.

A vezetők munkájuk során különböző szerepeket töltenek be a szervezet céljainak

megvalósítása során. Mintzberg három csoportba sorolta az összesen 10 féle vezetői

szerepet a vezetői tevékenységek gyakorlati tanulmányozása alapján.

Személyközi szerepek:

- Nyilvános megjelenések szerepe

A vezetőknek többször kell ceremoniális kötelezettségeknek eleget tenni, pl. látogatókat

fogadni, értekezleteken, gyűléseken elnökölni.

- Főnöki szerep

6

Nagy jelentőséggel bíró szerep, mely magában foglalja a beosztottakkal kapcsolatos

munkaügyi döntéseket (felvétel, elbocsátás), a továbbképzések ügyeiben való döntést, a

beosztottak motiválását, ösztönzését.

- Kapcsolatteremtő és – ápoló szerep

A vezetőnek a szervezeten belül és azon kívül is kapcsolatokat kell kialakítania és

fenntartania a hatékonyság tekintetében.

Információs szerepek

- Információgyűjtő szerep

Megfelelő információk gyűjtésével többet tud meg a szervezetéről, a szervezetet érintő

várható változásokról, s a vezetőn keresztül juthatnak információhoz a beosztottak is.

Fontos, hogy a személyes kapcsolati hálón érkező információtömeget rendszerezze, hiszen

többségük szóbeli információ, vagy vélekedés.

- Információszétosztó szerep

A vezető a szelektálást követően a megfelelő helyre továbbítja az információkat a

szervezet tagjainak a mindennapos működés szükségessége tekintetében. Ezen felül

információközlés az általa hozott döntések átadása a szervezet tagjainak.

- Szóvivő szerep

Hasonlít az információelosztó szerephez, azzal a különbséggel, hogy nem a szervezet

tagjai felé, hanem azon kívüli szereplőket céloz meg. Informál, tárgyal, beszédet mond,

tájékoztat a szervezeti célok elérését szem előtt tartva. A külső szereplők pedig tőle várnak

választ a szervezetet érintő kérdésekben.

Döntési szerepek

- Vállalkozói szerep

Új ötleteket igyekszik megvalósítani, fejlesztési programot kezdeményez, mellyel

érzékenyen tud reagálni a környezet változásaira.

- Zavarelhárító szerep

A környezet változásai, a szervezet működése megkívánja a napi zavarok elhárítását.

Egyetlen szervezet sem működik olyan jól, hogy előre tudná vetíteni valamennyi

bekövetkező változást. A zavaró tényezők hátráltatják, veszélyeztetik a szervezet sikeres

működését, mely azonnali intézkedést követel.

- Erőforrás-elosztó szerep

7

A szervezeti célok elérése érdekében a vezető mérlegeli az erőforrás-elosztás várható

eredményeit, s ez alapján rendeli hozzá az anyagi és humán forrásokat. Ez az elosztás

érintheti a szervezet munkamegosztását és a formális kapcsolatokat is, s így a vezető akár a

szervezet struktúráját is átalakíthatja. Saját munkaidejének elosztását is mérlegelnie kell,

melynek nagy részét a külső és belső szereplőkkel folytatott tárgyalások alkotják.

- Tárgyaló-megegyező szerep

Összetett funkció, mely egyfelől az információk szerzését és átadását, másfelől a

megegyezést és döntést jelenti.

A Mintzberg féle tevékenységelemek egymásra épülnek és egységet alkotnak. A vezetők

saját beállítódásától függ, hogy melyik szerepnek mekkora figyelmet szentelnek, milyen

jelentőséget tulajdonítanak. 3

3 Dr.Kalicz Éva – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet, BME, Budapest, 2012.

8

3. OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNYVEZETŐK

SPECIÁLIS KÉSZSÉGEI ÉS KÉPESSÉGEI

3.1. Képességek, készségek, kompetenciák

A képesség testi-lelki adottságot, alkalmasságot (rátermettséget, ügyességet) jelent egy

feladat, munkakör vagy tevékenység elvégzésére. Ezek lehetnek szellemi és fizikai

képességek. Készségnek pedig azokat a speciális képességeket nevezzük, amelyeket

gyakorlattal, gyakorlással szerzünk meg, vagyis munkánk, tevékenységünk alatt

megtanulunk. A kompetenciák a személy olyan alapvető jellemzői, melyek kapcsolatban

állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony teljesítménnyel. A kritériumszintnek

megfelelő kompetenciák alapján megállapítható, hogy valaki jól vagy rosszul fogja

végezni a dolgát egy specifikus munkakörben.

A kompetencia tehát készségek, képességek együttese, melyek segítségével valaki

problémamegoldásra képes egy adott területen, illetve hajlandóságot mutat a képesség

alkalmazására és kivitelezésére. A kompetencia magában foglalja a tudást, tapasztalatokat

és a személyes adottságokat is.4

3.2. Vezető a köznevelésben

A különböző vezetéselméletek, vezetőre vonatkozó nézetek a nevelési-oktatási

intézmények vezetőire is érvényesek. Azonban ezeken felül speciális követelményekre is

szükség van, hiszen az intézményvezetők sajátos feladatot ellátó szervezet élén állnak, ahol

a pedagógusoknak, tantestületnek is törvényben meghatározott jogosítványai vannak, s

mindemellett közéleti ember is.

A köznevelési törvény (2011. évi CXC. tv.) meghatározza az intézményvezetői megbízás

elnyeréséhez szükséges megfelelő végzettséget és szakképzettséget, továbbá szükséges

feltételként határozza meg az intézményvezetői szakvizsgát.

Az alapvető kritériumok: adott nevelési-oktatási intézménynek megfelelő felsőfokú iskolai

végzettség és szakvégzettség, középiskolában mesterfokozat, pedagógus szakvizsga

keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat,

valamint határozatlan és teljes munkaidejű alkalmazás az adott intézményben.

4 Falus Iván: Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2003.

9

A törvény külön szabályozza a nemzetiségi intézményekben, a sajátos nevelési igényű

gyermekeket nevelő, a többcélú, valamint az önálló intézményekre vonatkozó előírásokat.5

A közszolgálati funkcióból adódóan, az intézmény feladatának tartalma és jellege adja a

vezető közéletiségét. Megfelelő tájékozottsággal kell rendelkeznie a település társadalmi

összetételéről, a társadalom tagjainak viszonyairól. Minél kisebb egy település, annál

meghatározóbb szerepet töltenek be az oktatási-nevelési intézmények. A vezetőnek meg

kell nyernie a helyi szervezeteket, tudnia kell, hogy kire miben számíthat, tárgyalásaiban

mindig az intézmény érdekeit szem előtt tartva. Az intézmények közéleti tevékenységeket

is végeznek (sportesemény, kiállítás, hangverseny…), melyben nagy szüksége van a

vezetőnek a kommunikáció ismeretére és helyes alkalmazására. Ügyelnie kell, hogy a

közéleti szereplése ne az intézmény rovására, hanem annak érdekében történjen.

Az intézményvezető személyisége meghatározó az intézmény sikeres működése

tekintetében.

Egészséges becsvággyal kell rendelkezzen, mely a vezetésre való igényt, a törekvést

tartalmazza. Ambiciózus, lelkes vezető képes a nevelőtestületet összefogni, motiválni,

ösztönözni. Ahhoz, hogy biztonságérzetet teremtsen maga körül, szükséges, hogy erős

egyéniség, szilárd jellemű ember legyen. Sikeres nevelői-oktatói munkát csak

kiegyensúlyozott, harmonikus légkörben lehet végezni, melyet főképpen a vezető jellemző

személyisége határoz meg.

Napjainkban az eredményesség egyik alapja az új iránti nyitottság, a

kezdeményezőkészség, mely mellett természetesen a hagyományok ápolása, megőrzése

sem maradhat el. Az újítások csak a hatékonyság, eredményesség vizsgálatának

tekintetében, az erőforrások , feltételek várhatóan biztos megteremtésében vezethetőek be.

Az intézményvezetőnek, már pedagógusként is, meghatározó a kommunikációs készsége,

azonban vezetőként erre a készségre és tudásra még inkább szüksége van a szerteágazó

kapcsolatai miatt, a megfelelő kommunikáció kiválasztására a különféle közegben.

Határozottan, ugyanakkor tisztelettel szükséges tárgyalni, érvelni, az intézmény érdekét

szem előtt tartva.

Az intézmény zavartalan működése megköveteli a vezetői készségek meglétét. Csak így

képes pedagógiai koncepcióját elfogadtatni, a munkatervben meghatározott feladatok

végrehajtását megtervezni, szervezni. A váratlan szituációk gyors reagáló készséget,

helyzetfelismerést igényelnek.

5 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (2017. 11. 25.)

10

A nevelés-oktatás különleges felelősséget, felkészültséget és módszereket kíván. A célok

elérését csak a közösség tagjainak (halmazainak: szülők közössége, nevelőtestület…)

együttműködésével lehet megvalósítani, mely közösségalkotásban az intézmény

vezetőjének elsődleges szerepe van a pedagógiai és pszichológiai ismeretei

felhasználásával.

A vezetőnek ismernie kell önmagát, saját erényeit és hibáit is. Ennek alapján tudja

eldönteni, hogy mit vállalhat el, mire képes. A kellő önismeret önbizalmat produkál, mely

a vezetéshez elengedhetetlen, s ami nem válhat hatalmaskodássá, vagy autokrata vezetési

stílust gyakorlóvá.

Megfelelő érzelmi intelligenciával kell rendelkeznie, mellyel megőrzi méltóságát, értékelő-

és döntésképességét.

Elengedhetetlen az intézményvezető szakmai felkészültsége. Az alapvető szakmai igényt

törvény szabályozza. Ezen felül az intézmények vezetőinek tágabb pedagógiai kultúrával

kell rendelkezniük. Ismerniük kell a szakirodalmat, a tantervi követelményeket, jártasnak

kell lennie a szakmai irányításban, ellenőrzésben, helyi tantervkészítésben, a

problémákban, a történetiségben.

Tájékozottnak kell lennie a vezetési ismeretekben, ismerniük kell a tervezés, szervezés,

ellenőrzés és értékelés, valamint a döntés elméleti alapjait, gyakorlati alkalmazásukat.

A szakmai felkészültséghez tartozik az igazgatási és gazdálkodási feladatok ismerete és

alkalmazása, az innovációs fejlesztés, intézményszervezés, jogi ismeretek. A megfelelő

motiváció alkalmazásához pedig vezetéslélektanra, vezetés-pszichológiai képességekre is

szükség van.

A vezetői állás betöltéséhez a törvény alapvető feltételként írja elő az öt éves szakmai

gyakorlatot. Nem véletlenül. Ennyi idő alatt kialakul a pedagógus értékrendje, tekintélye,

megbecsültsége. Értékei módszereiben is fellelhetőek. A gyakorlati idő választ ad

kapcsolatteremtő készségére, munkabírására, stílusára.6

6 Dr.Kalicz Éva – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet, BME, Budapest, 2012.

11

4. ESÉLYEGYENLÍTŐ NEVELÉS ALAPJAI ÓVODÁNKBAN

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) kimondja,

hogy a köznevelési rendszer lényegi alapja a nevelés, célja a nevelés-oktatás eszközeivel

megakadályozni a társadalmi leszakadást és elősegíteni a tehetséggondozást.7

A törvény értelmében kiemelt figyelmet igényel a hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzetű gyermek, melynek megállapítása a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67.§-a alapján történik.

4.1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetről általában

Általános megközelítésben a hátrányos helyzet konkrét élethelyzetekben mutatkozó

esélyegyenlőség negatív oldala.

Az ide vonatkozó törvény megfogalmazása szerint hátrányos helyzetű az a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki

esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel

rendelkezik,

b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket

nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy aktív

korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének

időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott

személy,

c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei.

Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult

gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a hátrányos helyzet megállapítására

vonatkozó feltételek közül legalább kettő fennáll,

b) a nevelésbe vett gyermek,

c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal

felnőtt.8

7 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV

(2017.11.25.) 8 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

12

A Központi Statisztikai Hivatal 2010. novemberében jelentette meg a „Jövedelmen kívüli

tényezőkben megnyilvánuló gyermekszegénység és kirekesztődés” címmel internetes

kiadványát, melyben hangsúlyozza, hogy a hátrányos helyzet a társadalmi

egyenlőtlenségben keresendő. A hátrányos helyzet nem mindenkit érint egyformán, függ

attól, hogy a család tagjai mely társadalmi réteghez tartoznak, a gyermekek helyzete pedig

az őt körülvevő család mentális és anyagi helyzetétől, s nem utolsósorban a család

értékítéletétől függ. 9

4.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodánkban

Jelenleg óvodánkba 66 gyermek jár. 59 fő halmozottan hátrányos helyzetű, további 3 fő

hátrányos helyzetű. 3 csoportban dolgozunk. 5 fő óvodapedagógus, 3 dajka és egy

pedagógiai asszisztens végzi az intézményben a gyermekek nevelését.

Az óvodai ellátás és étkezés ingyenes az 1997.évi XXXI. tv. 21.§-a értelmében, mely

2016. január 1-től hatályos. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos

helyzetben élő családok szívesebben engedjék óvodába gyermeküket. Szintén a korai

óvodáztatást segíti az Nkt. 8.§-a, mely előírja a három éves kortól kötelező – a felmentés

lehetőségével - óvodáztatást.

Egy 2004-es tanulmányában Havas Gábor megállapította – a 2002/2003-as óvodai

statisztikákat és 2001-es népszámlálási adatokat figyelembe véve -, hogy a halmozottan

hátrányos helyzetű családok nem siettették a gyermekek óvodába beírását, vagy ha be

voltak íratva, nem járatták őket. Ennek oka egyrészt a családok rossz szociális helyzete

volt, másrészt pedig az óvodába maguk sem járó szülők bizalmatlanok voltak a nevelési,

oktatási intézményekkel szemben, félve gyermekük hátrányos megkülönböztetésétől.

Ennek következménye lett, hogy a gyermekek egyre későbbi életkorban kerültek az iskola

első osztályába az iskolai alkalmasság hiánya miatt. 10

Véleményem szerint elsősorban a törvényi háttérnek köszönhetően intézményünkben ma

már nem tapasztalhatunk indokolatlan hiányzásokat, vagy óvodai beiratkozás elmaradását.

Ennek ellenére a hátrányos helyzetű gyermekek családi háttere nem biztosítja (vagy nem

9 Központi Statisztikai Hivatal internetes kiadványa: A jövedelmen kívüli tényezőkben megnyilvánuló

gyermekszegénység és kirekesztődés. 2010. november

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gyermekszegenyseg.pdf (2018.01.22.) 10

Havas Gábor: Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Iskolakultúra 2004/4. 3-16. oldal

13

tudja biztosítani) a fejlődéshez elengedhetetlen pozitív szülői attitűdöket. Az Óvodai

nevelés országos alapprogramja éppen e hiány kompenzálására írja elő, hogy az óvoda a

segítségnyújtást a családi szokások és sajátosságok figyelembe vételével végzi, tehát

érvényesíti az intervenciós gyakorlatot. 11

Ez azt jelenti, hogy a nevelési terveket,

megoldásokat nemcsak a gyermekre tekintettel kell elkészíteni, hanem mögéjük kell

képzelni a családok sajátos helyzetét, igényeit, s ez a családokkal való kapcsolattartás

mélyítését kívánja.12

4.3. Intézményünk esélyegyenlőségi nevelése

Az intézmény esélyegyenlőségi programja a pedagógiai programunkkal, az Óvodai nevelés

országos alapprogramjával, a gyermekvédelmi törvénnyel és a köznevelési törvénnyel

összhangban, azoknak megfelelően készült.

4.3.1. Pedagógiai céljaink

Óvodánk adaptált program alapján, a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program

megvalósításával működik. Az éves nevelési tervben az Óvodai Nevelés Országos

Alapprogramjának figyelembe vételével az egészséges életmód alakításának feladatait, az

érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelést, az anyanyelvi és értelmi fejlesztést és nevelést, a

játékot, a munka jellegű tevékenységeket, valamint a tevékenységekben megvalósuló

tanulás feltételeinek megteremtését célozzuk meg. A pedagógiai programunknak

megfelelve tervezzük a nevelési év tanulási tervét. E szerint az évszakokhoz és a közelgő

ünnepekhez köthető tevékenységeket szervezünk. Valamennyi tevékenység esetében fő

célunk a gyermekek képességeinek és készségeinek fejlesztése a gyerekek egyéni

képességeinek figyelembe vételével, érdeklődésük felkeltésével, egyéni segítségnyújtással.

Óvodai nevelésünk célja a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános

felkészítése, mely a teljes gyermeki személyiség fejlesztését és az életre való felkészítést

foglalja magában a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. A tudatos

11

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor (2018.01.11.) 12

Vámos Ágnes (szerk.): Neveléstudomány, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai

Kar, 2013. Bakonyi Anna: Értékkövető gondolatok az óvodai nevelés programjaiban.

http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_4_34-44.pdf (2018.02.11)

14

fejlesztés az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködésén, az óvodapedagógus

modell szerepén, a dolgozók együttműködésén alapul.

Óvodánkban integrált nevelés keretein belül vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek

fejlesztését, nevelését, elősegítjük a közösségbe történő beilleszkedésüket.

A csoportokat a gyermekek életkora és egyéni sajátosságaik, fejlettségi szintjük szerint

alakítjuk. Így a 2,5 – 4 évesek, 4-5 évesek, 5-7 évesek korcsoportja alakult ki.

Alkalmazzuk valamennyi csoportban a differenciálás elvét, mely szerint fejlettségi

szintnek megfelelően választjuk meg módszereinket, tevékenységi formáinkat, s a

rugalmas időkezelésnek köszönhetően a hét minden napján megjelenhet a tevékenységek

valamennyi típusa.13

4.3.2. Esélyegyenlítő programunk

Az esélyegyenlítő programunk fő célja, hogy intézményen belül biztosítsa a

szegregációmentességet, valamint érvényesítse az egyenlő bánásmód elvét. Mivel már

évek óta magas arányú a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, s jelenleg is

csupán négy gyermek maradt kívül a gyermekvédelmi támogatási rendszeren, ezért

elmondhatom, hogy az esélyteremtő nevelés nem jelent külön programot intézményünk

számára. Évek óta többségében ingerszegény környezetből érkező, az óvodába lépéskor

képességeikben, készségeikben elmaradt gyermekeket nevelünk, s a szociokulturális

hátrányok kompenzálásán dolgozunk teljes munkaidőnkben.

A hátrányos helyzetből adódó lemaradásokat a szülőkkel történő szorosabb

kapcsolattartással, együttműködéssel, partneri kapcsolat kialakításával igyekszünk

ellensúlyozni.

A megvalósításhoz elengedhetetlen pedagógiai munka kiemelt területei: kommunikációs

nevelés, érzelmi nevelés, szocializáció, egészséges életmódra nevelés, társadalmi

érzékenység tudatos fejlesztése.

A program rögzíti a célok elérése érdekében a felelősség és kötelezettség kérdéseit, a

szülőkkel, belső partnerekkel, illetve külső kapcsolatainkkal történő együttműködést. Ezen

kívül nagy hangsúlyt fektet a gyermekvédelmi feladatok ellátására, az óvoda-iskola

átmenet támogatására.14

13

Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Magosliget 14

Magosligeti Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Programja 2017.

15

4.4. Esélyteremtést elősegítő programok helyi alkalmazása

Óvodánkban az esélyegyenlítő nevelést segíti két program, melyek országos szintűek, s a

hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzációját célozzák meg.

4.4.1. EFOP–3.1.3-16-2016-00001 Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési

intézkedések támogatása

2018. januártól kezdődött intézményünkben az érdemi munka az esélyteremtő óvoda

projekt kapcsán. A projektben 570 óvoda vesz részt, közel 1100 óvodapedagógus vagy/és

intézményvezető. Egy állapotfelmérést követően szűrték azokat az intézményeket, ahol

10%-ot meghaladó a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A program elsősorban nem

anyagi javakat, eszközöket juttat az intézménynek, hanem az óvodapedagógusok képzésén,

konzultációján keresztül különböző „jó gyakorlatok” megismerésére, bevezetésére

sarkallja az óvodákban dolgozókat. Előtérbe helyezi a projekt az egyéni fejlesztést, a

módszertani fejlesztéseket pedig tanácsadók segítik. A fejlesztő programba a vezető

felveheti azokat a gyermekeket is, akik nem hátrányos helyzetűek, de rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. 15

Óvodánkban csupán 4 gyermek marad ki

a gyermekvédelmi támogatási rendszerből, így valamennyien részt vesznek az

esélyegyenlítő nevelésben. A 30 hónapos fejlesztő program – melyben 10 gyermeket

kellett kiválasztani – a jelenlegi kiscsoportos gyermekeket érinti a folyamatosság és az

eredmények mérése érdekében.

4.4.2. Biztos Kezdet Program

A program a 0-5 éves korú gyermekeket és szüleiket segíti és bátorítja abban, hogy

mielőbb a köznevelési rendszerbe kerüljenek a gyermekek. Jelenleg bölcsőde még nem

üzemel településünkön, ez a program viszont teret és ötletet ad arra vonatkozóan, hogyan

vonzzuk be az óvodás koron aluli gyermekeket és szüleiket az intézmény által szervezett

családi napokba, programokba. Ezzel megismerhetik a családok az óvodát, a dolgozókat, s

nem idegenkednek a lehetséges mielőbbi beíratástól a gyermekeket. Óvodánkban azt

valljuk, hogy a korai szocializáció nagy mértékben segíti az óvodai, majd később az iskolai

15

Farkas László (szerk.): Az óvodai nevelés hátránycsökkentő lehetőségeit feltáró kutatás összegző

tanulmánya. Oktatási Hivatal. Budapest. 2017.

16

beilleszkedést, a hátrányok leküzdését, ezért 2,5 éves korban már felvesszük azokat a

gyermekeket, akiknek szülei ezt kéri.

A program célja a kisgyermekek testi, lelki, értelmi, szociális fejlődésének elősegítése,

nyelvi képességeik fejlesztése. A program támogatja a családokat a gyermeknevelési

kompetenciák erősítésében, az egészségkultúra fejlesztésében, a helyi közösség

együttműködését. Szintén a szülőket segítik és támogatják a rendszeresen szervezett

tájékoztatók, tanácsadások. A program megvalósítása több ágazat együttműködésén múlik,

mely széles körű támogatást nyújt a résztvevők számára.16

16

Biztos Kezdet programok szakmai összefoglalása

http://www.gyerekesely.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=202 (2018.02.23.)

17

5. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADATA ÓVODÁNKBAN

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Az intézményvezető közvetlen feladatait egy adott szervezetet tekintve, annak szervezeti

és működési szabályzata tartalmazza. Az intézményvezető munkaköri leírását a fenntartó,

jelen esetben a társulásban működő két önkormányzat elnöke, készíti el. Az eredményes,

hatékony és gazdaságos működés érdekében a intézményvezetőnek a teljes működést

átfogó felelőssége és feladatai vannak.

5.1. Az intézményvezető felelőssége

Egyszemélyi felelősként látja el a vezetéshez kapcsolódó feladatokat – a jogszabályok és

helyi szabályzatok betartásával -, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei alapján

képviseli az intézményt és dönt a hatáskörébe utalt valamennyi intézményt érintő

kérdésben.

A köznevelési törvénynek megfelelően felelős:

- minden olyan működéssel kapcsolatos ügyért, melyet jogszabály, kollektív szerződés,

vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe,

- az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

- a belső szabályzat, a pedagógiai program jóváhagyásáért,

- a képviseletért,

- a nevelőtestület vezetéséért,

- a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű

megszervezéséért és ellenőrzéséért,

- az intézmény törvényes és szakszerű működéséért,

- a takarékos és ésszerű gazdálkodásért,

- a kötelezettségek és gazdálkodási lehetőségek összhangjáért,

- a belső kontrollrendszer szervezéséért és működtetéséért, a monitoring rendszer

működtetéséért,

- a számviteli rendért,

- az ellenőrzések szervezéséért és hatékonyságáért,

- a pedagógiai munka magas szintű megvalósításááért,

- a nemzeti és óvodai ünnepek – munkarendhez igazodó – méltó megszervezéséért,

18

- az alkalmazotti közösséggel és a szülőkkel, szülői szervezetekkel való megfelelő

együttműködésért,

- a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért,

- az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szervezéséért és ellátásáért,

- a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

- a munka- és tűzvédelmi tevékenységek megszervezéséért,

- a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a feltételek biztosításáért, annak

ellenőrzéséért,

- a helyben szokásos közzétételért, illetve az intézmény saját weboldalának

működtetéséért,

- a KIR- rendszer kezeléséért, az adatvédelmi szabályok betartásáért, a

vagyonnyilatkozatok őrzéséért,

- az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartásáért, felügyeletéért,

- az intézményi vagyon kezeléséért, a vagyonkezelési jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,

- az alapító okiratban előírt – jogszabályban, költségvetésben, fenntartó által meghatározott

– tevékenységek ellátásáért,

- a szakmai hatékonyságért, gazdaságosságért, eredményességért.17

5.2. Az intézményvezető feladatai

Ahhoz, hogy az intézmény hatékony legyen, szerteágazó feladatokat kell a vezetőnek

végeznie:

- előkészíti, vezeti a közösségi értekezletek, nevelőtestületi értekezletek üléseit,, a döntések

végrehajtását megszervezi és ellenőrzi,

- irányítja, értékeli, ellenőrzi a nevelőmunkát, koordinálja az intézmény tevékenységét,

- irányítja a gazdasági működést, megszervezi a belső ellenőrzést, folyamatosan

figyelemmel kíséri a gazdaságosságot,

- a költségvetés figyelembe vételével a működéshez és a pedagógiai program

megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételeket biztosítja,

- a munkavállalókkal, a szülőkkel együttműködik,

- irányítja és szervezi a szakmai együttműködést,

- figyelemmel kíséri az alap okiratokat, azokat jogszabályi változás esetén módosítja,

17

Magosligeti Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

19

- beszámolót készít a fenntartó felé működtetési, pedagógiai, munkáltatói tevékenysége

körében,

- gyakorolja munkáltatói jogkörét,

- betartja a jogszabályban előírt követelményeket a munkavállalók élet- és

munkakörülményeire vonatkozóan,

- képviseli az intézményt,

- gondoskodik a munkavédelmi, a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi ellátásról,

- dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály,

vagy egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, valamint dönt az intézményen

belüli vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat.18

Mint látható, igen sokrétű feladatvégzés szükséges a vezető részéről a hatékony működés

érdekében. A sikeres esélyegyenlítő nevelés pedig hatékony működést kell tudjon maga

mögött. Hiszen csak egy elkötelezett, összehangoltan dolgozó nevelőtestület képes a

legteljesebb mértékig odafigyelni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre.

5.3. Az esélyegyenlítő neveléssel kapcsolatos közvetlen vezetői feladatok

Az óvoda legfontosabb kapcsolata a családokkal kell, hogy legyen. Az Alapprogram is

kimondja, hogy az óvoda a családi nevelés kiegészítője, mely esetenként hátránycsökkentő

szerepet tölt be.19

Az Alapprogramnak és a helyi pedagógiai programnak megfelelően meg kell teremteni a

szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekkel való megkülönböztetett törődést, a

differenciált fejlesztést. Ehhez szorosan kapcsolódóan a családokat is szükséges bevonni az

óvoda életébe. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha kialakul egy megfelelő bizalmi viszony a

szülők, a pedagógusok és az intézményvezető között. A bizalom elsősorban személyes

találkozásokkal, beszélgetésekkel alakítható ki. Az inkluzív óvodai környezet érdekében

szükséges minél több (természetesen a családok számára nem terhelően sok)

családlátogatást, családi napot szervezni, melyek alkalmával a kölcsönös tiszteleten

alapuló bizalommal közelebb hozhatóak a szülők az óvodához. 20

18

Magosligeti Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Munkaügyi Szabályzata 19

363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20

Varga Aranka (szerk.): Esélyegyenlőség a mai Magyarországon, Trendl Fanni – Varga Aranka:

Esélyegyenlőségi „jó gyakorlatok”, Pécsi Tudományegyetem BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia

Tanszék, Pécs, 2013. 220.oldal

20

Ennek megfelelően az ünnepekhez kapcsolódóan óvodánkban kreatív tevékenységekkel

összekötött szülő-gyermek napokat tartunk, s mára elmondhatjuk, hogy igen kedveltek

lettek ezek a rendezvények. A vezető irányítja és megosztja a szervezéssel kapcsolatos

teendőket, gondoskodik a közzétételről, együttműködik a szülői szervezettel, megteremti a

tevékenységekhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ellenőrzi és értékeli a

megvalósult programot, ezzel irányt mutatva a következő program megvalósítására

vonatkozó esetleges változtatások, módosítások tervezésére. Ebben az esetben az irányítás

nem azt jelenti, hogy az intézményvezető nem vesz részt a munkában, hanem azt, hogy

szabad utat enged a pedagógusoknak a módszerek megválasztásában, a tevékenységek

megvalósításában. A vezetés és irányítás mindig együtt jár, a vezető úgy irányítja

beosztottjait, hogy eközben aktív együttműködésre bírja őket. 21

Szintén az esélyegyenlítő nevelést kellene szolgálnia - a megfelelő szakemberek

bevonásával - a részképességek egyéni fejlesztésének, mely a halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek esetében többször halmozottan jelentkezik. Erre azonban jelenleg

nincs lehetőségünk, mert a körzeti pedagógiai szakszolgálat szakember hiánnyal küzd, így

sem logopédus, sem fejlesztő, sem gyógypedagógus nem jár intézményünkbe.

A gyermekek egyéni értelmi fejlesztésének eredményét félévente mérjük Differ

mérőeszközzel 4-7 éves korig. A fejlesztendő területeket, a fejlesztés lehetséges módszereit

a gyermekek egyéni fejlődési naplójában rögzítjük negyedéves ciklusonként.

A pedagógusokat érintő vezetői feladat az egyéni fejlesztési módszerek elsajátítását célzó

továbbképzések biztosítása, mely történhet akár helyben szervezéssel – ekkor a fenntartó

hozzájárulása is szükséges -, vagy megfelelő központi képzések megkeresésével.

Az intézményvezető szerteágazó együttműködést tart fenn ágazatközi szervekkel a

prevenciós és/vagy problémamegoldó feladatok elvégzésére. Az interprofesszionális

munkában az egészségügyi, köznevelési, szociális szervek szakemberei a rendszeres és

nyílt kommunikáció eszközével rendszeresen vagy időlegesen megosztják egymás között

tudásukat, erőforrásukat, eljárásmódjukat a cél elérése érdekében.22

Óvodánkban is

rendszeres kapcsolatot ápol az intézményvezető a körzeti általános iskolával, az óvoda-

iskola átmenet megkönnyítése érdekében, a körzeti védőnővel a gyermekek rendszeres

higiénés állapotának ellenőrzésére, az egészséges életmód kialakításának megsegítésére a

családok esetében is (tanácsadás szervezésével családi nap keretén belül). Rendszeres az

21

Zádory András: Vezetési ismeretek, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola nyomdája, Eger, 1996. 22

Budai István – Nárai Márta (szerk.): Közösségi munka – társadalmi bevonás – integráció, Széchenyi István

Egyetem, Győr, 2011.

21

óvodánk kapcsolata a gyermekvédelmi szervekkel, a gyermekjóléti és családsegítő

szakemberekkel. Jelzőrendszer működtetésével tájékoztatjuk egymást az esetlegesen

felmerülő problémákról, veszélyeztetettségről.

Az esélyegyenlítéssel kapcsolatos eredményes munkavégzés feltétele a minél szélesebb

körű fejlesztő és játékeszközök használata, melyet a vezető biztosít a gyermekek és

pedagógusok részére (gazdasági, pénzügyi kérdésben a fenntartóval egyeztetett kiadások

erejéig).

Nagyon fontos, hogy valamennyi dolgozó fogadja el a gyermekeket, a „másságot”. Ez

intézményünkben fokozottan jelentkezik, hiszen a gyermekek 85%-a a roma kisebbséghez

tartozik, akiknek sajátos értékrendje, kultúrája – szem előtt tartva a gyermekek családjait –

nagyobb odafigyelést, elfogadó, empatikus, de ugyanakkor határozott nevelői attitűdöket

kíván meg. Az intézményvezetőnek ezért fokozottan figyelemmel kell kísérnie a

csoportokban folyó munkát, s a rendszeres nevelőtestületi megbeszélések, vagy szülői

értekezletek alkalmával minden problémára, igényre azonnal reagálnia szükséges.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése, képességeinek és készségeinek

iskolaérettséget elérő szintre emelése akkor lehet hatékonyabb, ha minél hamarabb

bekerülnek a köznevelés rendszerébe. Az Európai Unió Bizottságának megállapítása

szerint: „… a kora gyermekkori nevelés és gondozás nélkülözhetetlen a sikeres társadalmi

integrációhoz, személyes fejlődéshez, egész életen át tartó tanuláshoz és későbbi

foglalkoztathatósághoz.”23

A kutatásokra és elemzésekre épülő közlemény megállapításai

véleményem szerint mára már minden pedagógus, neveléssel és foglalkozó szakember és

oktatási-nevelési intézmény által jól látott és elfogadott. Intézményvezetői feladat a korai

szocializáció biztosítása – amennyiben az óvodai férőhely lehetővé teszi -, ezért óvodánkba

több mint egy éve felvesszük a 2,5 éves gyermekeket is. E gyermekek fejlődése

szembetűnő, összehasonlítva a 3 éves korban intézményünkbe kerültekkel. A fél év előnyt

jelent számukra, hiszen ez idő alatt elsajátítják az alapvető intézményi normákat,

szokásokat, s három éves korban a valódi fejlesztő munka kerülhet előtérbe.

23

A Bizottság Közleménye: Kora gyermekkori nevelés és gondozás: hogy minden gyermek szilárdan

megalapozhassa jövőjét, Brüsszel, 2011. 02. 07. http://eur-lex.europa.eu/legal-

content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A52011DC0066&from=HU (2018.03.10.)

22

6. AZ ÓVODÁNKBA JÁRÓ GYERMEKEK SZÜLEINEK

KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSE

Óvodánkba 67 gyermek jár jelenleg 56 családból. 11 olyan családdal vagyunk

kapcsolatban, akiknek 2 gyermekük óvodás. 3 családból összesen 4 gyermek nem részesül

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Mivel a dolgozatom témája elsősorban a

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket érinti, így azokat a családokat

kértem fel a kérdőív kitöltésére, akik gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. A

kérdőíveket anonim módon kértem kitölteni. Az 53 családból 45-en juttatták vissza a

kitöltött íveket.

A kérdőíves felmérés első 8 kérdésével a hátrányosság demográfiai okait szeretném

igazolni, bemutatni. Arra kívánok rávilágítani, hogy alapvetően az iskolázottság és a

munkanélküliség okozza a szociális hátrányt. A szociokulturális hátrányokat nem tudom

bemutatni kérdőívemmel, de mint azt már korábban említettem, 85%-os intézményünkben

a roma gyermekek aránya.

A további kérdések az óvodával, a dolgozókkal, a működés egészével, az óvoda

vezetőjével kapcsolatos elégedettségre utalóak. Úgy vélem, ha a szülők elégedettek az

óvoda működésével, ha véleményük szerint jó a kapcsolatuk a dolgozókkal, s fejlődést

vesznek észre gyermekeik személyiségében, akkor elmondhatjuk, hogy az intézmény

hatékonyan működik, ez pedig a vezető munkájának legfőbb minőségi mutatója. Néhány

adatot ok-okozati összefüggések hangsúlyozása érdekében diagram segítségével jelenítek

meg.

6.1. Elemzés, értékelés

Első kérdésem a kitöltő nemére vonatkozott. A kérdőíveket nagy részben az anyukák

töltötték ki, 36-an, míg az apukák közül 9-en válaszolták meg a kérdéseket. Ez az arány azt

feltételezi, hogy a gyermekekkel, óvodával kapcsolatos feladatokat a nők érzik elsősorban

magukénak.

Második kérdés a kitöltő életkorára vonatkozott. A válaszok alapján 18 fő 18-25 év

közötti, 20 fő 26-35 év közötti, 5 fő 36-45 éves, míg 1 fő 46 éven túli. A szülők

túlnyomóan fiatalok, mint a fenti adatokból jól látszik. Ez ellentmond azoknak a

23

megállapításoknak, melyek szerint egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás. A

pszichológusok szerint a fiatalok először saját életüket szeretnék megalapozni, jobban

érdekli őket a karrier, a siker, az önmegvalósítás. 24

Ezzel szemben a kérdőívet

megválaszoló gyermekek szüleinek 40%-a 18-25 év közötti, akik – ha mindannyiukat

kiscsoportos szülőként számolom is – legkésőbb 22 éves korukban szültek.

Harmadik kérdésem a családi állapotra vonatkozott. Ennek alapján 1 szülő elváltként,

hárman hajadonként/nőtlenként, míg 41 kitöltő házas/élettársi kapcsolatban él és neveli

gyermekeit. Ennél a kérdésnél vétettem a válaszlehetőségek megfogalmazása terén, hiszen,

ha szétválasztom a házasságban és az élettársi kapcsolatban élőket, valószínűleg az

élettársi kapcsolat válasz megjelölése többségben lett volna. Mivel kis létszámúak a

települések, s én itt élek helyben, ezért mindenkit jól ismerek, s tudom, hogy sokan, főleg a

roma lakosság köréből, élettársi kapcsolatban élnek.

A negyedik kérdés az iskolai végzettség megjelölését kérte. A válaszok a következőképpen

alakultak: 37 szülő 8 általános vagy kevesebb, 4 fő szakmunkás végzettséggel, 4 fő

érettségivel rendelkezik. Tehát levonható az a következtetés, hogy a válaszolók 82%-a

csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Nincs szakmájuk, ezért valószínűleg

sokkal nehezebben tudnak a munkaerő-piacon elhelyezkedni. Egy 2010-es tanulmány

szerint az alapfokú végzettségűek 41,1%-a munkanélküli a 15-24 éves korosztály köréből.

Egy részük még tanul ebben a korban, de vannak közöttük már gyermeket nevelők is. A

vizsgált időszakban azok a gyermekek, akiknek szülei is csak alapfokú végzettséggel

rendelkeznek, maguk sem szereznek szakképesítést, vagy magasabb fokozatú

képzettséget.25

Ez a korosztály mára ért a gyermekvállalás tényleges korába. Tehát a

negatív szülői példa kihat saját értékrendjük kialakulására. Ezért nagyon fontos már óvodás

korban megkezdeni a hátránycsökkentéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok végzését.

Az életkori és iskolázottsági mutatókat az 1. ábra foglalja össze.

24

Ranschburg Jenő: Szülők könyve, Saxsum Kiadó, Budapest, 2009. 25

Központi Statisztikai Hivatal internetes kiadványa, A fiatalok munkaerő-piaci helyzete, 2011. október,

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ifjusag_munkaero_piac.pdf (2018.03.02.)

24

1. ábra: A szülők életkori és iskolázottsági mutatói

Forrás: saját

Fenti diagram alapján megállapítható, hogy a 36 éven felüli szülők valamennyien csupán 8

általános iskolai végzettséggel, vagy kevesebbel rendelkeznek. A szakmunkások és

érettségizettek – ugyan nagyon kis arányban – a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, tehát

látható némi javulás a korábbi évekhez viszonyítva.

Ötödik kérdésem arra vonatkozott, hogy jelenleg a válaszoló munkaviszonyban áll-e. A

választ adók közül 24-en igen, 21-en nem állnak jelenleg munkaviszonyban.

Hatodik kérdésem a jelenlegi jogviszonyra vonatkozott. Négy lehetőség közül

választhattak a szülők: állandó, alkalmazotti, vagy átmeneti, közmunka, vagy vállalkozó,

vagy gyes,gyed,gyet,nyugdíjszerű ellátás. A válaszok alapján 5 szülő valamilyen

gyermeknevelési támogatást, segélyt kap, 3 főnek állandó munkaviszonya van, míg a

fennmaradó 37 szülő alkalmi vagy közmunkából tartja fenn magát és családját.

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

8 általános vagy

kevesebb

szakmunkás érettségi főiskola/egyetem

18-25 évesek

26-35 évesek

36-45 évesek

46 éven túliak

25

A 2. ábra az iskolázottság és munka/jogviszony kapcsolatát ábrázolja.

2. ábra: A szülők iskolázottságának és jogviszonyának kapcsolata

Forrás: saját

Az adatok szerint a 8 általános vagy kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők vagy

inaktívak a munkaerő-piacon (gyes-en, gyed-en vannak, vagy nyugdíjasok), vagy egyedüli

munkalehetőségként a közmunka területén foglalkoztatottak. Tudjuk, hogy a közmunka

nem jelent állandó megélhetést a családok számára, az csak átmeneti „könnyebbséget”

okoz a nehéz körülmények között élőknek. Érdekes adat lehet azonban, hogy a

szakmunkások sem tudnak elhelyezkedni állandó munkaviszonnyal, ők is csak az

önkormányzat által biztosított programban tudnak dolgozni. A négy fő érettségizett közel

hárman állandó vagy közalkalmazotti munkaviszonyban állnak, míg egy fő a közmunka

program keretén belül dolgozik.

A hetedik kérdésem a szülők gyermekeinek számára vonatkozott. A válaszok alapján 8

szülőnek 1, 20 kitöltőnek 2, 12 családban 3, míg 5 szülőnek 4 vagy több gyermeke van.

0

5

10

15

20

25

30

35

alkalmazotti közmunka gyes…

8 általános vagy kevesebb

szakmunkás

érettségi

főiskola/egyetem

26

A nyolcadik kérdés a rendszeres gyermekvédelmi támogatottságot célozta. Mivel csak a

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei töltötték ki a kérdőíveket,

ezért erre a kérdésre egyértelműen mindenki az igen választ adta. A gyermekek ezekben a

családokban vagy halmozottan hátrányos, vagy hátrányos helyzetűek lehetnek.

Kilencedik kérdés: Jelenleg hány gyermeke óvodáskorú? A kitöltők közül 11 szülőnek 2

gyermeke, míg 34 szülőnek 1 gyermeke jár intézményünkbe jelenleg. Mint látható, több

családból is egyszerre két gyermek jár óvodánkba. A szülők életkori megoszlását, a

kiskorú gyermekek számát és az óvodás gyermekek számát az 1. számú táblázat mutatja.

Életkor

szerinti

megoszlás

1 gyermekes

szülők

száma

2 gyermekes

szülők

száma

3 gyermekes

szülők

száma

4 vagy több

gyermekes

szülők száma

óvodás

gyermekek

száma

18-25

éves

szülők

7 1 10 0 18

26-35

éves

szülők

1 16 2 2 32

36-45

éves

szülők

0 3 0 2 5

46 éven

túli

szülők

0 0 0 1 1

Összesen: 8 20 12 5 56 1. táblázat: A szülők életkora és kiskorú gyermekeik száma

Forrás: saját

A táblázat adatai alapján az óvodás gyermekek több mint fele 26-35 éves korú szülők

családjában él. Magas arányú még a 18-25 éves szülők óvodás gyermekeinek száma is. A

felmérésben érintett 56 gyermekből 50 fő 36 éven aluli szülők családjában él. Meglepő

adat, hogy a 18-25 évesek közül 10 családban 3 gyermeket is nevelnek a szülők. Úgy

gondolom, hogy ezek a fiatalok igen hamar kikerültek a köznevelési rendszerből, s a nők

egyedüli önmegvalósításukat a gyermekvállalásban találták meg.

A 10. kérdés a rendszeres óvodába járásra vonatkozott. A válaszok alapján minden érintett

gyermek rendszeresen jár óvodába.

27

11. kérdésem arra vonatkozott, hogy a gyermekeket felvették-e 3 évesen, vagy korábban az

intézménybe. A 45 válaszadó közül 6-an válaszolták, hogy nem, a többiek igen választ

adtak. A köznevelési törvény szerint három éves kortól kötelező az óvodába járás – az

esetleges felmentés lehetőségét fenntartva. A törvény erre vonatkozó része 2015.

szeptember 1-én lépett hatályba26

, s így nemleges választ valószínűleg az a szülő adhatott,

akinek gyermeke korábban került beíratásra.

A következő (12.) kérdésben arra a kérdésre kértem választ, hogy felvették-e a gyermek

anamnézisét beiratkozáskor? Ennek a kérdésnek azért is van jelentősége, mert

intézményünkben a gyermekek felvételét a vezető végzi, s ezen adatok felvétele segít

jobban megismerni a családot, a gyermekek otthoni körülményeit. A megismerés pedig

segíti az esélyteremtő pedagógiai munka során a módszerek megválasztását. A feltett

kérdésre 30-an válaszoltak igennel, míg 15-en nemmel. Tehát a kérdőívet kitöltők mintegy

harmadának nem történt meg a megkérdezése a gyermek anamnézisét illetően.

Tapasztalatból tudom, hogy ebben az esetben az első családlátogatás alkalmával végezzük

el ezt a feladatot.

Mivel az intézményvezető felel a hatékony működésért, ezért olyan kérdéseket is

felvetettem, melyek az óvodaműködéssel kapcsolatos elégedettségre utalnak. Így a 13.

kérdéstől a közvetetten vezetőt érintő témák kerültek a kérdőívre. Kifejezetten az

esélyteremtésre vonatkoznak a 18-21. kérdések.

A csoportokban folyó munkával kapcsolatos elégedettségre vártam választ a 13.

kérdésemben. 42-en igen, 3-an nem választ adtak. A csoportokban folyó munka kapcsán

többnyire elégedettek a szülők. Ez a pozitív visszajelzés a vezető munkáját is minősíti.

Vagyis az alkalmankénti megfigyelésen is alapuló ellenőrzése, értékelése a csoportban

folyó munkát nagy mértékben befolyásolja. Az intézményvezetőnek minden szülővel

kapcsolata van, akár mindennapi, akár alkalmanként, tehát az esélyteremtéshez szükséges

pedagógiai munkában is iránymutatást adhat a módszerek megválasztására – természetesen

a pedagógusok módszertani szabadságának tiszteletben tartásával.

26

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV

(2017.11.25.)

28

A 14. kérdés a 13. függvénye. Akik az előző kérdésre nem választ nyújtottak, itt kérem,

hogy indokolják meg véleményüket. Ketten azt a választ adták, hogy a gyermekük külső

megjelenése (zilált volt a hajuk) nem felelt meg hazaérkezésükkor. Ezek valószínűleg

bejáró gyermekek lehettek, akiket nagy odafigyeléssel adunk haza az iskolabusszal.

Igyekszünk mindig megigazítani ruhájukat, hajukat, hogy úgy érkezzenek haza, ahogyan

eljöttek reggel. A másik két vélemény szerint több verset, dalt tudhatnának a gyermekek.

Szülők. Én is anya vagyok. Igen, szeretnénk a legtöbbet kihozni gyermekünkből.

Szeretnénk, ha a legokosabb, legintelligensebb, ügyesebb stb. lenne. Az óvodából hazaérő

gyermeket sokszor azzal a kérdéssel várják a szülők, hogy „Mit tanultatok ma?” Az óvodás

gyermek tevékenységeiben, játék közben sajátítja el az érdeklődésének megfelelő

ismereteket. Így van ez a versekkel, dalokkal is. Ha nem érdekli még a gyermeket, vagy

figyelme szétszórt, nem lesz képes annyi ismeretet elsajátítani, mint csoporttársa, aki

esetleg már magasabb fejlődési szinten áll. A gyermek fejlődését ezen kívül mindig

önmagához viszonyítjuk. Ezért igen, előfordul, hogy egy-egy gyermek kevesebb verset,

dalt „tanul” meg, mint társai.

A 15. kérdésben arra kerestem a választ, hogy milyen a szülők kapcsolata az óvodával, a

dolgozókkal. A kérdésre 18-an válaszolták, hogy kiváló, 18-an jónak ítélik kapcsolatukat,

8-an megfelelőnek, 1 szülő pedig rossznak tartja kapcsolatát az óvodával, az ott

dolgozókkal. Összehasonlítva ezeket a válaszokat a 13. kérdésre adott válaszokkal, ahol a

csoportokban folyó munkával való elégedettségre kérdeztem rá, megállapítható, hogy attól

függetlenül, hogy a dolgozókkal nem minden szülőnek kiváló vagy jó a kapcsolata, a

pedagógusi munkával meg vannak elégedve. Ez azt tükrözi, hogy a szülőket nem

érzelmeik vezérlik a kérdések megválaszolásában.

A következő (16.) kérdés az intézmény működésével való elégedettséget célozza szülői

szemmel. 37 szülő teljesen elégedett a működéssel, 6-an elégedettek, de nem értenek

mindennel egyet, 1 szülő kevésbé, további 1 szülő nem elégedett. Az így kapott adatokat

össze kívánom hasonlítani először a csoportokban folyó munkára, majd a dolgozókkal való

kapcsolat minőségére vonatkozó válaszokkal. Így látható lesz, hogy mennyire

befolyásolják ezek a tényezők az intézmény működésének megítélését.

29

A 3. ábra esetében a vízszintes tengely az intézmény működésének minőségét, a

függőleges tengely a csoportban folyó munkával való elégedett szülők számát jelöli.

3. ábra Szülői elégedettség a nevelő munkára és intézményműködésre vonatkozóan

Forrás: saját

Mint látható a diagramból is, szinte teljesen fedik egymást az értékek. Így az a

következtetés vonható le, hogy aki a csoportban folyó munkával meg van elégedve, az

elégedett az intézmény működésével is.

A 4. ábra vízszintes tengelyén az intézmény működésének minősítését, a függőleges

tengelyen pedig a szülő-dolgozók közötti kapcsolat minőségét jelöli az adott válaszok

számszerűsítésével.

36

5

1 1

1

1

0 00

5

10

15

20

25

30

35

40

teljesen

elégedett

vagyok

elégedett

vagyok, de

nem értek

egyet

mindennel

kevésbé

vagyok

elégedett

elégedetlen

vagyok

a csoportban folyó munkával

nem vagyok megelégedve

a csoportban folyó munkával

meg vagyok elégedve

30

4. ábra Óvoda-szülő kapcsolati minőség és intézményműködési elégedettség mutatói

Forrás: saját

A kiváló vagy jó - dolgozók és szülők közötti - kapcsolati minőség egyenes arányú az

intézmény működésének elégedettségi mutatójával. Akik teljesen elégedettek a

működéssel, nincsenek rossz kapcsolatban az óvoda dolgozóival. Az elégedett szülők sem

ápolnak rossz kapcsolatot az óvodával annak ellenére, hogy nem értenek minden működést

érintő kérdéssel egyet. Az 1 szülő által megjelölt kevésbé elégedett választ pedig a rossz

kapcsolat feltételezi. Az 1 fő elégedetlen szülőnek kiváló a kapcsolata a pedagógusokkal,

dajkákkal.

A 17. kérdés a 16. függvényében arra keresi a választ, hogy amennyiben nem teljesen

elégedett valamelyik szülő az óvoda működésével, akkor írja le, mivel nincs megelégedve.

Mivel 37-en teljesen elégedettek, ezért 8 választ vártam. Többféle válasz érkezett, bár a 8

lehetségesből csak 4-en válaszoltak erre a kérdésre. Az az 1 fő, aki elégedetlen volt, illetve

aki a kevésbé elégedett választ nyújtotta, erre a kérdésre nem válaszolt, tehát nem

tudhatjuk, hogy mi az elégedetlenségének oka. Akik az „elégedett vagyok, de nem

mindennel értek egyet” választ nyújtották, ők közülük 4-en írták le véleményüket. Ketten

kevésnek tartották az óvodán kívüli programokat, egy szülő hiányolta a tágasabb és

modernebb öltözőszekrényeket, egy szülő pedig az étkezéssel kapcsolatban érzett

0

2

4

6

8

10

12

14

16

teljesen

elégedett

vagyok

elégedett

vagyok, de

nem értek

egyet

mindennel

kevésbé

vagyok

elégedett

elégedetlen

vagyok

16

1

0 1

16

2

00

5

3

00

00 1

0

kiváló a kapcsolatom a

dolgozókkal

jó a kapcsolatom a dolgozókkal

megfelelő a kapcsolatom a

dolgozókkal

rossz a kapcsolatom a

dolgozókkal

31

hiányosságot. Utóbbi vélemény szerint túl sok a zöldség alapú étel, amit gyermeke nem

szeret, ezért éhesen megy haza.

A 18. kérdésben arra szerettem volna választ kapni, hogy a szülő szerint gyermeke

megkap-e minden segítséget az óvodától a szociális hátrányai enyhítésére az

esélyegyenlőség érdekében. 2 szülő kivételével mindenki igenlő választ adott.

A következő (19.) kérdéssel azt akartam megtudni, hogy mi okozza a legtöbb vagy

legnagyobb akadályt, nehézséget a gyermekeknek az óvodában. A válaszok szerint a

legnagyobb nehézséget a szabályok betartása jelenti, ezt 20 szülő jelölte meg. Ezt követi az

a tény, hogy a gyermekek egy része, 8 szülő szerint, nem szeretnek részt venni a különböző

tevékenységekben. Szintén a szabályokhoz köthető a másképp kell viselkednie a

gyermeknek, mint otthon válaszlehetőség, melyet 6-an jelöltek be. Különböző egyéni

hátrányok érzelmi feldolgozatlanságát feltételezi további 6 szülő válasza, akik úgy

gondolják, hogy gyermekük fél a kiközösítéstől, attól, hogy nem lesz, vagy nincs barátja.

5-en azt találják a legnagyobb nehézségnek gyermekeik számára, hogy távol vannak a

családjuktól.

Valóban észrevesszük munkánk során, hogy nagyon nehezen tudják elsajátítani a

gyermekek az óvodában elfogadott normákat, értékeket. A tevékenységekben való

részvétel iránti érdektelenség szerintem a 3-4 évesek körében nagyobb arányú, hiszen ők

még azzal vannak elfoglalva sokáig az óvodába érkezésüket követően, hogy megismerjék

az alapvető normákat, gyakorolják a higiénés és a napirendnek megfelelő szokásokat. A

családhoz való ragaszkodás szintén a kicsiket érintheti jobban. A szülőtől való elválás

sokáig nehezen megy néhány gyermeknek, de az is lehet, hogy a reggeli nehéz elválásból

következtet a szülő, pedig gyermeke néhány perc után már teljesen otthon érzi magát a

csoportjában. Munkánk során csak alkalmanként látunk reggel síró gyermeket. Szívesen és

örömmel érkeznek az intézménybe, melyet a pedagógusok és dajkák pozitív attitűdje is

elősegít.

A 20. kérdésben a gyermekek fejlődésének mértékére voltam kíváncsi a szülői vélemények

alapján a beíratástól napjainkig. 31 szülő nagyfokú fejlődést tapasztalt, 11 válaszadó

szerint fejlődött gyermeke, de többet várt, 2-en azt válaszolták, hogy csak annyit fejlődött

gyermekük, amennyit ők „tanítottak” nekik. 1 fő adta azt a választ, hogy nem tapasztalt

fejlődést.

32

Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú fejlődését, a gyermeki

személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok és

az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az alapprogram azt is kimondja, hogy az

óvoda kiegészíti a családi nevelést és a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére épít a

személyiségfejlődés érdekében tervezett tevékenységek során. 27

Fentiek, valamint

munkám során tapasztaltak szerint elmondhatom, hogy minden gyermek más és más szintű

készségekkel és képességekkel érkezik az óvodába. A fejlődés érdekében tehát úgy kell

alakítanunk a tevékenységeket, olyan módon kell differenciálnunk, hogy minden gyermek

egyenlő esélyt kapjon.

A 21. kérdés arra vonatkozott, hogy melyik óvodai tevékenységet kedvelik leginkább a

gyermekek. 6 válaszlehetőséget adtam, s kértem, hogy a szülők maximum 2 választ

jelöljenek be. Ez a kérdés feltételezi a szülő-gyermek kommunikáció meglétét, hiszen csak

akkor tudhatja erre a kérdésre a választ az anyuka vagy apuka, ha rendszeresen beszélget

gyermekével az óvodai életről. A 45 szülő összesen 82 választ adott. A legkedveltebb

óvodai tevékenység a válaszok tükrében a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka. Ezt a

tevékenységet 29-szer jelölték. 17 jelölést kapott a szabad játék, 16-ot a mozgás, mozgásos

játékok, 9-et a mesélés, verselés, 6-ot az ének, zene, énekes játék, 5 jelölést kapott a külső

világ tevékeny megismerése (természettel kapcsolatos tevékenységek).

A vizuális tevékenységek széles köre ismert az óvodában, melyek mindig is kedveltek

voltak. A szabad játék túlsúlya lehetőséget ad a gyermekeknek a saját tapasztalaton alapuló

megismerésre, az érzelmek megélésére, s ez a tevékenység segíti leginkább

személyiségfejlődésüket. A mozgás az óvodáskor alapvető tevékenysége, de a

kezdeményezett mozgást már nem minden gyermek veszi szívesen. Nehezen vonhatóak be

néhányan ebbe a tevékenységbe. Csupán 9 szülő jelölte meg a mesélést, verselést, pedig

mindennap jelenlévő tevékenység az óvodai csoportokban, s pedagógus szemmel úgy

látom a saját csoportomban, hogy a gyermekek nagy része kedveli a mondókázást,

verselést, amelyeket más tevékenységekkel is összekötünk (mozgás, vizuális tevékenység).

Az énekre adott 6 és a külső világ tevékeny megismerésére nyújtott 5 válasz sem egyezik

azzal, amit tapasztalhatunk az óvodában a gyermekek között. Munkánk során a hét

minden napján komplexen igyekszünk valamennyi tevékenységet megjeleníteni a napi

27

363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor

33

témához, a gyermekek kíváncsiságához, érdeklődéséhez igazítva. Így mindenki talál

számára vonzóbb, érdekesebb elfoglaltságot.

A 22. kérdés az intézményvezetőre vonatkozott. Arra kértem választ, hogy fontosnak

tartják-e a szülők a vezető jelenlétét az óvodában. A kitöltő szülők valamennyien az igen

választ jelölték meg.

A nevelés különleges felkészültséget, felelősséget és módszereket kíván. A célok elérését

csak a közösség tagjainak (többek között a szülőknek) együttműködésével lehet

megvalósítani, s ebben a közösségalkotásban az intézmény vezetőjének van elsődleges

szerepe.28

Tehát ahhoz, hogy a szülők elengedhetetlennek tartsák a vezető jelenlétét az

intézményben, szükséges, hogy az intézményvezető olyan kapcsolatot alakítson ki velük,

melyből érezzék, hogy a közös cél elérésében őrájuk is szükség van.

A következő (23.) kérdéssel azt szerettem volna megtudni, hogy hány szülő érdeklődött az

óvodába folyó munkáról az intézmény vezetőjénél. Érdekli-e a szülőket, hogy mit

csinálunk? Erre a kérdésre 22-en válaszoltak igennel, 23-an nemmel. Tehát a kérdőívet

kitöltő szülők fele érdeklődött az óvodában folyó nevelő munka iránt. Ebből arra

következtethetünk, hogy az óvodában elsajátított szokás- és normarendszert, a napi

tevékenységeket sem ismerik sokan, esetleg csak gyermekük elbeszélése alapján. Konkrét

és egyszerű példával élve, hiába teremti meg a vezető a helyes higiénés szokások

elsajátításához szükséges eszközöket, feltételeket, ha azokat otthon nem tudja gyakorolni a

gyermek. Természetesen nem teljesen hiábavalóak az esélyegyenlítésre való törekvéseink,

mely a teljes személyiségfejlődésre kihat, hiszen az óvodában több olyan szokást

elsajátíthatnak a gyermekek, melyekkel otthon talán szüleiket is képesek „nevelni”,

azonban a tárgyi feltételeket nem tudjuk biztosítani a családokban. Továbbá, igazán csak

azoknak a szülőknek tudunk segíteni a nevelési módszereik megválasztásában, akik igényt

tartanak rá, akik keresik a lehetőséget a kommunikációra, s akiket érdekel a gyermekükkel

folytatott óvodai munka.

A 24. kérdésben arra kerestem a választ, hogy megfelelő tájékoztatást kaptak-e az előző

kérdésre igennel válaszoló szülők az intézményvezetőtől. Mivel az előző kérdésre 22-en

válaszoltak igennel, így erre a kérdésre csak ők feleltek. 13-an azt a választ jelölték meg,

28

Dr.Kalicz Éva – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet, BME, Budapest, 2012.

34

hogy teljesen megfelelő tájékoztatást kaptak az intézményvezetőtől, 8-an részben kaptak

választ kérdésükre, 1 szülő pedig kapott tájékoztatást, de nem mindent értett meg.

35

7. A HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA

Az elvégzett kutatással, a válaszok elemzésével lehet bizonyítani a bevezetésben

megfogalmazott hipotéziseimet.

Első feltételezésem szerint az intézményünkbe járó óvodás gyermekek szülei úgy

gondolják, hogy gyermekük készségei és képességei fejlődtek az óvodába lépés idejétől.

Erre vonatkozott a kérdőívem (mellékletként csatolva) 20. kérdése. A 45 szülő közül 31-en

válaszolták, hogy nagyfokú fejlődést tapasztaltak, 11-en többet vártak az intézménytől, 2

szülő szerint a fejlődést nem az óvodának köszönhették („csak annyit fejlődött, amennyit

én tanítottam neki” – 20. kérdés egyik válaszlehetősége), s 1 szülő nem tapasztalt fejlődést.

A kapott adatok szerint 14-en nincsenek megelégedve gyermekeik fejlődésével, tehát a

feltételezésem csak részben igaz.

Második hipotézisem szerint azok a szülők látnak fejlődést gyermekeik készségei és

képességei terén, akik jónak ítélik az intézmény működését, az óvodában folyó munkát.

Diagram segítségével hasonlítom össze a kérdőív 16. és 20. kérdéseire adott válaszokat,

melyek a működéssel kapcsolatos elégedettséget és a gyermekek fejlődésének mértékét

jelölik.

5. ábra Intézményműködési elégedettség és a gyermekek fejlődési mértékének kapcsolata

Forrás: saját

27

3

0 1

10

1 0 002

0 00 0 1 00

5

10

15

20

25

30

az intézmény

működésével

teljesen

elégedett

vagyok

az intézmény

működésével

elégedett

vagyok, de

nem értek

egyet

mindennel

az intézmény

működésével

kevésbé

vagyok

elégedett

az intézmény

működésével

elégedetlen

vagyok

nagyfokú fejlődést tapasztaltam

fejlődött, de többet vártam

csak annyit fejlődött, amennyit

én "tanítottam" neki

nem tapasztaltam fejlődést

36

Az 5. ábrában a kapott adatok megmutatják, hogy ez a feltevésem is csak részben igaz.

Nincs egyenes arányban azoknak a szülőknek a száma, akik az intézmény működésével

teljesen elégedettek, azokéval, akik szerint gyermekük nagyfokú fejlődést mutat óvodába

lépése óta. Az intézmény működésével több szülő teljesen elégedett (37 fő), mint ahányan

nagyfokú fejlődést tapasztaltak. Azonban, ha a fejlődött, de többet vártam választ is úgy

vesszük figyelembe, hogy a szülő szerint fejlődés mutatkozott – bár a várakozásoknak nem

megfelelően -, akkor hipotézisem igazolásra talált.

Harmadik hipotézisem az intézményvezető személyének, kompetenciáinak,

kapcsolatkiépítő és fenntartó képességének fontosságát feltételezi az esélyegyenlítő

nevelésben, mely a teljes pedagógiai munkánkat átfogja a magas arányú hátrányos helyzetű

gyermekek érdekében. Ezt a feltételezést leginkább az intézmény működésére vonatkozó

elégedettségi mutatók (kérdőív 16. kérdése – mellékletben csatolva), valamint az

intézményvezető jelenlétének fontosságára utaló 22. kérdésekkel bizonyíthatom. Az

intézmény hatékonyságát a szülők, mint legelső és legfontosabb partneri kapcsolat,

elégedettsége tükrözi leginkább. Az intézmény hatékony működéséért a vezető felelős.

Vezetésével és irányításával valósíthatóak meg azok a pedagógiai feladatok, melyek az

esélyegyenlítést szolgálják. Alapvető feltétel a vezető jó kapcsolata és kapcsolattartása a

partnerekkel, elsősorban a szülőkkel. Mivel a 45 kérdőív kitöltő közül 37-en teljesen

elégedettek a működéssel, s minden szülő fontosnak tartja a vezető jelenlétét az

intézményben, így arra a következtetésre jutottam, hogy az esélyegyenlítő nevelés

megvalósításának kulcsszereplője az óvoda vezetője. Ezzel harmadik hipotézisem

igazoltnak tűnik.

37

8. ÖSSZEGZÉS

Az intézményünkbe járó gyermekek szociális helyzetét a bevezetésben leírt demográfiai

adatok, valamint a kutatás tárgyát képező kérdőív (mellékletben csatolva) 1-8. kérdéseire

adott válaszok mutatják be. A hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya

elengedhetetlenné teszi az esélyegyenlőség biztosítását intézményünkben a későbbi

kudarcok elkerülése, a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenet elősegítése érdekében. Mivel

óvodánk gyermekeinek mintegy 90%-a hátrányos helyzetű, így valamennyi gyermeket

érintő programot dolgoztunk ki a hátrányok csökkentésére, kompenzálására. A program

kidolgozásáért és megvalósításáért az intézmény vezetője a felelős. Ezért a dolgozatom

első részében a vezetésről, a vezetői feladatok ellátásához szükséges képességekről,

készségekről, a vezető felelősségéről, feladatairól szóló szakirodalmak feldolgozását

végeztem el. Kiemeltem az esélyegyenlítő nevelés fontosságát, az ezzel kapcsolatos

vezetői feladatokat intézményünkben. A hipotéziseimet alkotó állítások bizonyítását

kérdőíves kutatással végeztem. A kutatás első része az óvodás gyermekek szociális

helyzetét elemzi, míg a második része főképpen a szülői elégedettséget tükrözi. Ezt azért

találtam lényegesnek, mert a legfontosabb partneri kapcsolatunkat a szülők jelentik. Ha ők

hatékonynak minősítik az óvoda működését, vagyis azzal elégedettek, akkor megerősítést

kap az óvoda vezetője arról, hogy jól végzi a munkáját. Továbbá az esélyegyenlítő nevelés

alapját képezi a szülő-óvoda kapcsolat, mert csak egymást segítve, megismerve,

egymásban bízva lehet eredményesen megvalósítani az erre irányuló programot. Az óvoda

a családi nevelés kiegészítője, s ez feltételezi a szoros együttműködést az intézmény és a

családok között.

A kutatás eredményeiből megállapítást nyert, hogy azok a szülők látnak fejlődést

gyermekeik készségei és képességei tekintetében az óvodába lépés óta eltelt időszakban,

akik az intézmény működésével teljesen elégedettek. Az is bizonyításra talált, hogy a

vezető jelenléte elengedhetetlen az intézményben a szülők véleménye alapján.

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődése csak megfelelő

pedagógiai módszerek megválasztásával, folyamatos differenciálással érhető el, melyhez a

szülők támogató segítsége, valamint kommunikációjuk az óvoda dolgozóival

elmaradhatatlan. A vezető irányítja ezt a munkát, kiépíti és fenntartja a megfelelő

kapcsolatokat, a korai szocializáció támogatására végzett munkájával megalapozza a

38

sikeres esélyegyenlítő nevelést, hogy minden gyermek azonos esélyekkel induljon

kisiskolás évei felé.

39

IRODALOMJEGYZÉK

_____________________________

1. A Bizottság Közleménye: Kora gyermekkori nevelés és gondozás: hogy minden

gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét, Brüsszel, 2011. 02. 07. http://eur-

lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A52011DC0066&from=HU

(letöltés dátuma: 2018.03.10.)

2. Vámos Ágnes (szerk.): Neveléstudomány, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2013. Bakonyi Anna: Értékkövető gondolatok az

óvodai nevelés programjaiban.

http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_4_34-

44.pdf (letöltés dátuma: 2018.02.11.)

3. Budai István – Nárai Márta (szerk.): Közösségi munka – társadalmi bevonás –

integráció, Széchenyi István Egyetem, Győr, 2011.

4. Falus Iván: Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2003.

5. Farkas László (szerk.): Az óvodai nevelés hátránycsökkentő lehetőségeit feltáró

kutatás összegző tanulmánya, Oktatási Hivatal, Budapest, 2017.

6. Havas Gábor: Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda.

Iskolakultúra 2004/4. 3-16. oldal

7. Kalicz Éva dr. – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet, BME, Budapest,

2012.

8. Magosligeti Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Programja 2017.

9. Magosligeti Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Munkaügyi Szabályzata

10. Ranschburg Jenő: Szülők könyve, Saxsum Kiadó, Budapest, 2009.

40

11. Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Magosliget

12. Varga Aranka (szerk.): Esélyegyenlőség a mai Magyarországon, Trendl Fanni –

Varga Aranka: Esélyegyenlőségi „jó gyakorlatok”, Pécsi Tudományegyetem BTK

NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs, 2013. 220.oldal

13. Zádory András: Vezetési ismeretek, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola

nyomdája, Eger, 1996.

14. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

15. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV (letöltés dátuma:

2017.11.25.)

16. 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

17. Biztos Kezdet programok szakmai összefoglalása

http://www.gyerekesely.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=202

(letöltés dátuma: 2018.02.23.)

18. Központi Statisztikai Hivatal internetes kiadványa, A fiatalok munkaerő-piaci

helyzete, 2011. október,

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ifjusag_munkaero_piac.pdf

(letöltés dátuma: 2018.03.02.)

19. Központi Statisztikai Hivatal internetes kiadványa: A jövedelmen kívüli

tényezőkben megnyilvánuló gyermekszegénység és kirekesztődés. 2010. november

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gyermekszegenyseg.pdf (letöltés

dátuma: 2018.01.22.)

41

ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK

1. ábra: A szülők életkori és iskolázottsági mutatói 24.

2. ábra: A szülők iskolázottságának és jogviszonyának kapcsolata 25.

3. ábra Szülői elégedettség a nevelő munkára és intézményműködésre

vonatkozóan 29.

4. ábra Óvoda-szülő kapcsolati minőség és intézményműködési

elégedettség mutatói 30.

5. ábra Intézményműködési elégedettség és a gyermekek fejlődési

mértékének kapcsolata 35.

1. táblázat: A szülők életkora és kiskorú gyermekeik száma 26.

42

SUMMARY

My thesis is intended to show the social status of the children in our institution

through the demographic data and the results of my research. (Survey is attached.) The

high rate of children with disadvantages in our kindergarten makes it indispensable for us

to grant equality of opportunity. This helps to avoid future failures and helps to create a

smoother transitional period from kindergarten to school. Since 90% of our children have

disadvantages we had to work out a new method that works for everyone and helps to

decrease their drawbacks. The chief of the institute was the one responsible for the

elaboration of the new program.

For this reason, in the first chapter of my thesis I analyzed some specialized literature

about the necessary abilities, facilities, and responsibilities of a manager. I put a special

highlight on the importance of ensuring children with the possibilities of equal

opportunities and my intention was to present the tasks of the chief regarding to this

matter.

I used the survey method – with 8 questions to answer – to prove my hypotheses.

The first part of my questionnaire is about the social status of the children in our daycare,

and the second part reflects on the satisfaction of the parents. I found this relevant because

our most important partners are the families of the children. If they qualify our work as

efficient, and they are satisfied with the quality of the education, the chief can make

conclusions about the job they are doing.

Education can only be successful with the communication between parent and

teacher. We need to know each other, help and trust each other if we want to succeed.

Kindergarten is a complement to family education, and it assumes the cooperation between

families and kindergarten teachers.

As a result of my research it became clear that the parents who are satisfied with the

work can only see improvement in the abilities and knowledge of their children. It was also

proven that parents think of the work of a managing teacher as an indispensable activity.

The development of children with disadvantages or multiple disadvantages can only

be possible through effective methods and continuous differentiation. To reach this goal

the collaboration between the staff and the parents is inevitable. The chief is in control of

this process, launches out to the families, maintains connections, and supports the

communication. The work of a managing teacher is the key to success, gives a strong base

43

for the educational process and a better chance for the children with disadvantages to

succeed in kindergarten and in primary school as well.

MELLÉKLETEK

2

1. számú melléklet

KÉRDŐÍV

Üdvözlöm! Sajóné Thuri Lívia vagyok, a Miskolci Egyetem közoktatási vezető és

pedagógus szakvizsga szakirány végzős hallgatója.

Kérem Önt, hogy az alábbi kérdőív név nélküli kitöltésével szíveskedjen segíteni

szakdolgozati munkámat, mely a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodás

gyermekek esélyegyenlítő nevelésével kapcsolatos vezetői feladatokra irányul.

Köszönöm a segítséget!

1. Az Ön neme:

férfi nő

2. Az Ön életkora:

18 – 25 26 – 35

36 – 45 46 –

3. Az Ön családi állapota:

házas, élettársi kapcsolatban él hajadon, nőtlen

elvált özvegy

4. Az Ön iskolai végzettsége:

8 általános vagy kevesebb szakmunkás

érettségi főiskola, egyetem

3

5. Jelenleg munkaviszonyban áll Ön?

igen nem

6. Az Ön jogviszonya:

állandó, alkalmazotti átmeneti, vagy közmunka

vállalkozó gyes, gyed, gyet, nyugdíjszerű ellátás

7. Hány kiskorú gyermeke van Önnek?

1 2

3 4 vagy több

8. Részesül-e Ön gyermekeire tekintettel rendszeres gyermekvédelmi

kezdvezményben?

igen nem

9. Jelenleg hány gyermeke óvodáskorú?

1 2

3

10. Jár(nak)-e gyermeke(i) rendszeresen óvodába?

igen nem

4

11. Gyermekét felvették 3 évesen, vagy 3 éves kora előtt óvodába?

igen nem

12. Beiratkozáskor felvették-e a gyermek adatain kívül a betegségeire, otthoni

körülményekre vonatkozó anamnézist (történetét)?

igen nem

13. Meg van-e elégedve az óvodai csoportokban folyó munkával?

igen nem

14. Amennyiben az előző kérdésre „nem” választ adott, kérem indokolja meg

válaszát:

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

15. Milyen az Ön kapcsolata az óvodával, az óvodai dolgozókkal?

kiváló jó

megfelelő rossz

16. Mennyire elégedett az intézménnyel, a működéssel?

teljesen elégedett vagyok elégedett vagyok, de nem értek

egyet mindennel

kevésbé vagyok elégedett elégedetlen vagyok

5

17. Amennyiben az előző kérdésre nem a „teljesen elégedett vagyok” választ adta, úgy

kérem, írja le, mivel nincs megelégedve az intézmény működésével kapcsolatosan?

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

18. Véleménye szerint megkap-e minden segítséget az óvodától gyermeke a szociális

hátrányai enyhítése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében?

igen nem

19. Mit gondol, mi okozza a legtöbb vagy legnagyobb akadályt, nehézséget gyermeke

számára az óvodában?

szabályokat kell betartani másképp kell viselkednie, mint

otthon

távol van a családjától nem szeret részt venni a különböző

tevékenységekben

nem fogadja el az ételt az óvodában fél a kiközösítéstől, attól, hogy nem

lesz, vagy nincs barátja

20. Gyermeke óvodába íratása óta eltelt időben milyen mértékű fejlődést tapasztalt a

gyermek készségei és képességei tekintetében?

nagyfokú fejlődést tapasztaltam fejlődött, de többet vártam

csak annyit fejlődött, amennyit nem tapasztaltam fejlődést

én „tanítottam” neki

6

21. Melyik óvodai tevékenységet kedveli leginkább gyermeke? (maximum 2 válasz

jelölhető)

mesélés, verselés, bábozás rajzolás, festés, vizuális

tevékenységek

szabad játék mozgás, mozgásos játékok

természettel kapcsolatos tevékenységek, ének, zene, énekes játékok

séta, a természeti környezet megfigyelése

22. Ön szerint az intézményvezető jelenléte meghatározó az óvodában?

igen nem

23. Az intézményvezetőtől kért-e már Ön valamikor tájékoztatást az óvodában folyó

nevelő munkáról?

igen nem

24. Ha az előző kérdésre „igen” választ adott, megfelelő tájékoztatást kapott-e

kérdésével kapcsolatosan?

igen, teljesen megfelelőt részben kaptam választ kérdésemre

nem kaptam megfelelő tájékoztatást kaptam tájékoztatást, de nem

mindent értettem meg

25. Ön szerint jó hírnévvel rendelkezik az óvoda?

igen nem