1

MISKOLCI EGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS

Név: Fülöp Dániel

Neptun kód: RL204G

Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat): MA, levelező

Szak: tanári

Szakirány: történelem-földrajz

Illetékes intézet: Tanárképző intézet

A szakdolgozat címe: Görgey Artúr a közoktatásban 1867-2017.

Konzulens neve, beosztása: Knausz Imre, főigazgató, egyetemi docens

A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: 2018.09. 10.

Miskolc,

……………………………

Hallgató aláírása

A témát elfogadtam.

p. h.

………………………………………

Konzulens aláírása

…………………………………….

Intézetigazgató aláírása

2

SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓS LAP

A hallgató neve és tanköre: Fülöp Dániel,

A záródolgozat címe: Görgey Artúr a közoktatásban 1867-2017

A konzulens neve és beosztása: : Knausz Imre, főigazgató, egyetemi docens

A konzulens és a hallgató megegyezése a konzultációk minimális számáról:

A konzultáció

időpontja

A konzultáció témája;

az egyeztetett, megoldott feladat/feladatok

A konzulens

aláírása

Miskolc, ………………………………….

………………………………… …………………………………

a hallgató aláírása a konzulens aláírása

3

EREDETISÉGI NYILATKOZAT

Alulírott (név: ……………………Fülöp Dániel………………………………………….;

Neptun-kód:……………RL204G………)

a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és

fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy ……Görgey

Artúr a közigazgatásban 1867-

2017……………………………………………………………………………………….

című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása

a forráskezelés szabályai szerint történt.

Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:

szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;

tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;

más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy

plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.

Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a

http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban

megegyeznek.

Miskolc,.............év ………………..hó ………..nap

……………………………………………..

hallgató

4

Miskolci Egyetem

Bölcsészet Tudományi kar

Görgey Artúr a közoktatásban 1867-2017

Konzulens Készítette

Dr. Knausz Imre Fülöp Dániel (MA)

Főigazgató, egyetemi docens

5

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ..................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2. A Görgey-kérdés ......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3. Dualizmus .................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3.1 Történelem a Népiskolák VII. osztálya számára ....................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3.2 Történelem a polgári leányiskolák IV. osztálya számára .......... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4. Horthy-kor ................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4.1 Történelem a magyar nyelvű polgári iskolák számára .............. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5. A szocializmus időszaka.............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5.1 Történelem a VIII. osztály számára ........................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5.2 Szakérettségi tanfolyamok könyvei ........................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5.3 Történelem az általános iskola 7. osztálya számára .................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5.4 Történelem a gimnázium III. osztálya számára ......................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

6. Kossuth és Görgey levelezése ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7. A rendszerváltás után .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7.1 Történelem III. ........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7.2 Történelem 7.............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7.3 Történelem 10............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

8. Összefoglalás ............................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

9. Idegen nyelvű összefoglaló ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

6

1. Bevezetés

A dolgozatban az 1848-49-es szabadságharc egyik tábornokának, Görgey Artúrnak a

megítélését szeretném bemutatni, a magyar közoktatásban. Görgey Artúr a szabadságharc

legellentmondásosabb személyévé vált, már röviddel a harcok végeztével. Lévén a magyar

haderők főparancsnoka, 1848 októberétől kis megszakításokkal 1849 augusztus 13-ig, nem

maradhatott ki a neve a történelemtanításból, de megítélése koronként változott. Az egyes

korszakok történetírói és oktatói másképpen emlékeztek és vélekedtek a szabadságharcól és

annak katonai vezetőjéről, másképpen állt hozzájuk a politikai vezetés is, vagy a szájukba

adta a szavakat, vagy éppen maguk formálhattak véleményt.

A szabadság harc bukása a magyarság számára fájdalmas veszteség, az osztrákok

számára egy lázadásörömteli lezárását. Míg a két ország monarchiában élt, hogy ítélték meg

a történelem könyvek írói: az 1848-49-es eseményeket? Az első világháború után a terület

veszteségen kesergő nemzet vajon mennyire okolta a ,,sógorokat” és a királyt? A

szocializmus negyven éve hősöket látott vagy lázadókat? A rendszer váltás után az egymást

váltó bal- és jobboldali pártok mennyit változtattak a nézőponton, akár egymáshoz képest is?

Ezekre a kérdésekre próbálok majd meg válaszolni.

Az esszé főleg magára Görgey Arthúr személyére fog koncentrálni, akinek személyét

külön kezelték még attól háborútól is, amiben részt vett. A vereség fő okát, az árral sodródó

vezért, akit a politikusok irányítottak, vagy a hazájáért és katonáiért harcoló hőst látta benne a

történelem? Kétes megítélésének több oka is van, egyrészt hadi tettei, másrészt az

emigrációba vonuló Kossuth Lajos és közötte fennállt ellentétek. Haditettei vonatkozásában

ellentételesen ítélik meg 1848 őszét és telét, mikor Görgey a fősereggel nem vállalt csatát,

hanem a Felvidéken át visszavonult az osztrák fősereg elől. A hadsereg túlélése létfontosságú

volt az 1849 tavaszán elért sikerekhez, ellenben a nyugati és északi országrész teljes

feladásával járt. További katonai hibájának róják fel, hogy a nyári összpontosítás területére

késve érkezett meg, noha ehhez a fél orosz sereget meg is kellett kerülnie. A fegyverletételt is

árulásként élhették meg azok akik nem adták volna fel a harcot, noha harmincezres seregével,

lőszerutánpótlás nélkül csak hősi halált halhatott volna a túlerővel szemben. Megítélésének

másik fő oka Kossuth Lajos személye. A szabadságharc alatt ők ketten nagyon ritkán értettek

egyet, az Országos Honvédelmi Bizotmányt (OHB) irányító Kossuth folyamatosan kereste

Görgey utódját a főparancsnoki posztra, többször ki is nevezett helyette mást. Dembinsky

alkalmatlannak bizonyult több ízben is, Vetter lebetegedett, Mészáros pedig inkább a

szervezésben jeleskedett, és nem a csaták levezénylésében. Kossuth többször is próbálta

7

Görgeyt, a tábornok által helytelennek ítélt cselekedetek felé ösztökélni, mint például, hogy

ne adja fel a Dunántúlt a 48 telén meginduló osztrák támadás idején. Nem értettek egyet a

Habsburg-ház trónfosztásának kérdésében sem, a debreceni országgyűlésen Kossuth anélkül

hivatkozott a katonaság támogatására az ügyben, hogy ezt valóban kijelentették volna.

Kossuth leginkább mégis a fegyverletétel miatt hibáztatta Görgeyt, és emigrációba vonulva

próbálta rá hárítani a szabadságharc elbukását. A történelem pedig hol igazat adott ebben

neki, hol pedig nem.

Az egyes korok tanításának bemutatása érdekében igyekeztem, korabeli tankönyveket

keresni és azok elemzésével rámutatni, hogy mit tanulhattak a diákok akár a nép vagy

általános iskolában, akár a gimnáziumban.

8

2. A Görgey kérdés

Görgey Arthúr 1818 január 30-án született, nemesi származású apja és polgári származású

anyja volt. 14 évesen került a császári katonai iskolába, majd pár évvel később a magyar

nemesi testőrséghez, innen 1842-ben Csehországba került, míg főhadnagyként ki nem lépett a

császári seregből három évvel később. Prágában kémiát tanult, itt ismerkedett meg későbbi

feleségével, majd 1847 telén hazatért, nagynénje birtokát kezelte a forradalom kitöréséig.1

Görgey és tisztjei Kossuthban és a politikai vezetésben látták a vereség fő okát: hibás

döntéseikben, mint a trónfosztás, amely lehetőséget adott az orosz beavatkozásra, illettve a

kedvenc vezéreik sorozatos kudarcában. Az Erdélyben sikert sikerre halmozó Bem temesvári

veresége, egy utolsó kedvező béke ajánlatot semmisített meg. A csata elvesztése miatt,

azonban nem csak ő okolható, és az sem biztos, hogy egy Haynau feletti győzelem, általános

amnesztiát hozott volna. Így, ha őt jelöljük meg a későbbi megtorlások bűnbakjának, az

ugyanolyan egyoldalú hozzáállás, mint amellyel később Kossuth ítelte el Görgeyt.2

Görgey megítélésének kulcspontja volt Kossuth Lajos. Már a kortársai is az európai

szabadság hősét látták benne, aki az uralkodók zsarnoksága ellen lépett fel. A később ezen

nézeteket elvakultan osztó politikai rendszerek, már egy valóságos mesehőst faragtak

alakjából. Emigrációba vonulva, a szabadságharc fontosabb szerepelői közül, ő írta meg

először visszaemlékezéseit, amelyben minden felelősséget az általa kiemelt tábornokra

hárított. Felerősített minden olyan tiszti rivalizálásból fakadó pletykát, aminek nem volt

valóság alapja, mint Perczel Mór móri csatavesztése, vagy Görgey diktárori vágyai. Utolsó

Magyarországon írott levelében, már árulással vádolja Görgeyt és felszólítja, hogy ne csak a

hadsereg, hanem a magyar nép érdekeit is vegye figyelembe. A tábornok egy nappal a levél

után feltétel nélkül kapitulált, mégis furcsa vád ez egy olyan ember szájából, aki álruhában,

hamis papírokkal tartott a határ felé, feladva az elmúlt évek eszményeit és nem mert osztozni

népének sorsán, azt az áruló tábornok tette meg.3

Emigrálása utáni időkből első fontosabb levele a vidini levél, amiben már nyíltan

árulónak nevezi Görgeyt, a haza miatta veszett el nem az ellenség miatt, úgy értékeli kettejük

konfliktusán múlott a szabadságharc sorsa.

1. Kosáry: 15-17. p.

2. Kosáry: 113. p.

3. Kosáry: 132-134. p.

9

Kiforgatja a katonai sikereket, felerősíti minden vereségért a fővezér felelősségét, azt

pedig, hogy miért adta át neki a hatalmat, azzal indokolja, hogy máskülönben azzal vádolták

volna, hogy zsarnok. A kortársak látták a levél hibáit és a politikai önigazolást, ami mögötte

állt és helytelenítették. Kossuth Görgey árulásával kívánta igazolni saját politikai státuszát,

mivel a hatalomátadás után Görgey áruló lett, így a szemében, lemondása a kormányzó

tisztéségről érvénytelen és újra, mint kormányzóra kezdett magára hivatkozni.4

Kossuth az emigráció első éveiben sorra járt minden országot, ahonnan segítséget

remélhetett vagy ahol nagyobb számú magyarság élt. Törökország után, Franciaország,

Anglia és az Egyesült Államok következett majd az Olasz királyság, mindenhol az

újrakezdést hangoztatta, valamint hogy a magyar nép nem önhibájából, hanem árulás miatt

vesztett, az áruló pedig Görgey volt. Kossuth még hadi tanulmányokba is kezdett. Az volt az

elképzelése, hogy a hadsereg és a polgári kormányzat egy kézben öszpontosul majd.

Eszméinek talált is hívőket, az emigrált katonák nagy része Görgey ellenlábasaiból került ki.

Az emberek pedig kezdték az áruló képét átvenni.5

Görgeyt magát Klagenfurtba internálták és egészen a kiegyezésig ott is maradt,

elszigeltségében kellett megbírkóznia a rázúdoló vádakkal. Amennyire tudott segített a

korábbi katona társainak, így akit haditörvényszék elé vittek és rá hivatkozott, valamilyen

tette kapcsán, azt igyekezett igazolni azért, hogy az illetőt felmentsék. Megírta emlékiratait,

amiben már sokkal határozottabban kiáll Kossuthtal szemben, és a forradalmi kormánynak is

hibául rója fel, hogy hamis hírekkel álltatta az embereket, így azok a reménytelen helyzetben

is megváltást vártak tőle, elítéli ugyanakkor a bécsi udvart is, amely Jellasics Bánt a magyar

kormány ellen küldte. Emlékiratait öccse segítségével készítette el, hatalmas felháborodást

okozva, hiába hárította sokkal kevésbbé a felelősséget másokra.6

4. Kosáry: 136-139 p.

5. Kosáry: 141-150 p.

6. Kosáry: 306-316 p.

10

3.Dualizmus

A mai értelemben vett közoktatásról az 1867-es kiegyezést követően beszélhetünk. Ez a

kor, amelyet dualizmusnak nevezünk hozta el az első igazi népiskolákat és oktatási

törvényeket. Történelem tanítás szempontjából az első világháború négy évét is ebbe a

korszakba számítottam bele. Fontos tényezője a kornak a magyar király személye. Ferenc

József a magyar történelem egyik legellentmondásosabb uralkodója, 1848-tól 1916-ig

uralkodott a Habsburg birodalmon és azon belül a Magyar királyságon. 68 év nagyon hosszú

idő, ezalatt a 18 éves fiúból idős ember lett, uralkodása a magyarság egyik fájdalmas

háborújával indult, pár stagnáló év után a legfényesebb korszakával folytatódott, hogy a

befejező évek következményeibe azóta se törődjön bele a nemzet. Talán I. Lipóthoz lehetne

hasonlítani, aki Buda felszabadítása és az ország egyesítése után, tartományi szintre kívánta

süllyeszteni az országot, hogy utolsó két évében a Rákóczyi- féle szabadságharccal kelljen

szembe szállnia. A dualizmuskori tankönyveket a kor formai követelményein, és elvárásain

túl erősen befolyásolta az uralkodó személye.

Az 1867-es kiegyezés után egy évvel, már készült egy tanterv, a tárgyak mai

megvalósítása az 1879-es tantervvel Kármán Mór nevéhez köthető. Az 1848-49-es

szabadságharcot is érinő tanulmányokat VII. osztályban folytatták a diákok. A nagyobb

egyéniségek önéletrajzait egy intézményes gondolkodás váltja fel, fő szempont a fejlődés

bemutatása, vagyis azoknak a koroknak, mikor az emberiség és az államok jelentősen

fejlődtek. Az előadás mód is megváltozik, az egysíkú előadásokat, összehasonlításokkal,

összefoglalókkal és a diákoknak adott feladatokkal tördelik meg.7

Az 1800-as évek végére ténylegesen kialakuló történelmi kép, bár szem előtt tartotta a

király érdekeit, mégis a magyarságra nézve kedvezett. Például a Rákóczi szabadságharc

jogosságát el lehetett ismerni a szabadságjogok megsértése miatt. A szatmári békét

öszahangba lehetett hozni 1867-el, annak lazasága és megbocsátása miatt. 1848-49-el más

volt a helyzet. A világosi fegyverletétel után nem bocsánat következett, hanem megtorlás,

megtorlás ami a trónon ülő király uralkodása alatt történt. A történelemírás ezért kurtán

foglalkozott csak a témával, minimális névanyaggal, igyekezve elkerülni minden felségsértő

kijelentést.

7. Unger: 12-16. p.

11

Gyakran el is különítették egymástól az 1848 március-áprilisi eseményeket és a

későbbi harcokat. Sokkal hangsúlyosabb lett a forradalom valódi lezárása, a kiegyezés, amely

minden szerzőnél pozitív, örömteli és várt eseményként jelenik meg.8

A századforduló változást hozott történelem kutatásába és tanításába is, az egyre

erősödő hangok azt hangoztatták, hogy ne csak politika történetet tanuljanak a diákok, hanem

a gazdaság, a mindennapok témája is kerüljön a könyvekbe. A reform törekvések gyakorlati

megvalósítása pont akkoriban ért volna révbe, mikor egy szerb diák elsütötte fegyverét

Szarajevóban. A következő években a magyar politikát az első világháború kötötte le, és a

reformok feledésbe merültek.9

A dualizmus korában általánosságban kijelenthető, hogy felkészült történészek, tanítók

szerkesztették az egyébként elég rövid 150-200 oldalas könyveket. Az alsó tagozatnak

számító harmadik-negyedik osztályos könyvek olvasmányosak, főleg a magyar történelemmel

foglalkoznak Szent Istvántól a kiegyezésig. A szabadságharc története viszont kerülendő téma

volt, az uralkodó személye miatt. A korban 1905-től élesen elkülönül két korszak a

tankönyvekben. Míg előtte az 1848-49-es szabadságharc csak röviden, egy két fontosabb

szereplő, mint Széchenyi vagy Kossuth életrajza, olvasmánya kapcsán jelenik meg, 1905 után

már bátrabban mertek a témához nyúlni, de Ferenc József személye miatt még mindig nem

lehetett reálisan értékelni a témát. Sajátja még a dualizmus kori könyveknek, hogy a jelenkort

nem vagy csak nagyon kismértékben taglalják.10

A felső tagozatos könyvek, vagyis az ötödik, hatodik osztályos könyvek már ,,rendes”

történelem könyvek, de mivel csak szövegeket tartalmaztak még rövidebbek, mint az alsó

tagozatos könyvek. Gyakran életrajzokkal mutatták be a történelmet vagy a királyok

uralkodása szerint tagolták. Leggyakoribb mégis nem a királyok, hanem a királyokat

összekötő dinasztiák szerinti tagolás volt a korban, majd a századforduló hozza el a történelmi

korzsakok szerinti tagolást. Görgey neve nem igazán került elő a korban, a szadságharcot

letudták olyan egyszerűen, hogy a király magyarellenes tanácsadóira hallgatva fellépet a

nemzet ellen, amely nem tehetett mást, mint fegyverrel védte szabadságát, végül a király

belátta, hogy birodalma jövője a népek elégedetségében rejlik, és elfogadta Deák Ferenc

javaslatát. Vagyis a jó királyt tévútra vitték, de bölcsessége visszavezette a helyes útra.11

8. Unger: 47-50. p.

9. Unger: 62-65. p.

10. Farkas Mária: 39-54. p.

11. Farkas Mária: 67-75. p.

12

3.1 Történelem a Népiskolák VII: osztálya számára

Hogyan is emlékezhetne meg a szabadságharcról a történlem tanítás, mikor az ország

uralkodója egy és ugyanaz 1908-ban, mint hatvan évvel korábban? Ferenc József az egyik

legellentmondásosabb uralkodó marad a magyar történelemben, de vajon lehetett bírálni

életében? Farkas Sándor történelem könyve, amely népiskoláknak készült, vagyis a mai

általános iskolához hasonlítható korosztályban, 18 sorban dolgozza fel a szabadságharc

eseményeit. A könyv az első világháború végéig volt elérhető. A kisméretű könyvecske

kényelmesen elfér az ember kezében, két-három oldalanként van legalább egy kép a

leckékben, a szabadságharc mégsem érdemelt egyet sem. A 18 sor tárgyilagosan megemlíti,

hogy az áprlisi törvények után V. Ferdinánd megbánta tettét, de a törvények visszavonását a

magyarság nem akarta elfogadni. Kossuth Lajos szavára a magyar emberek hadba vonultak,

Ferenc József pedig fegyverrel akarta érvényesíteni akaratát, felsorolja a győztes magyar

csatákat és, hogy kimondták a Habsburg ház trónfosztását, majd orosz segítséggel sikerült

leverni a szabadságharcot.

A népiskola hetedik osztályában ülő 13 év körüli diák, ezeket a sorokat könnyedén

elolvashatta 5 perc alatt. Nem tudja meg belőle a résztvevők neveit, céljaikat, helyzetüket,

motivációjukat. Népiskolában főleg a szegényebb származásúak maradtak négy osztály után,

akiknek elég volt egy alapfokú műveltséget adni, a történelem kutás és -oktatás mögött sem

álltak még csak évtizedek, főleg hazai szinten anélkül, hogy az egyházi gondolkodás döntően

alakítsa a nézeteket, de ezek a tényezők sem indokolhatnák egy ennyire szegényes

beszámolóját, egy a kort ennyire meghatározó eseménynek. Persze 1908-ban még nem

lehetett tudni, hogy a birodalomban maradásnak mi lesz a következménye, az 1867 után

meginduló fejlődés pedig kényelembe ringathatott mindenkit. Az ország soha nem járt még

közelebb, ahhoz hogy gazdasága és társadalma a legmodernebb és világvezető államokhoz

mérhető legyen. Mégis, ezt a rövid kis beszámolót, amit mai mércével nem lehetne egy óra

témájának nevezni, nem indokolhatta más, csak az uralkodó személye. Hiába volt a magyar

belpolitika önálló a monarchiában, az uralkodó jogainál fogva beleszólhatott bármilyen

témába, nyílt elítélése pedig nem ment volna át az állami cenzúrán. A szabadságharc egyetlen

szereplője, akit a könyv megemlít, az Kossuth Lajos. A fővezért Görgeyt, még csak említésre

se méltatták a könyvben, hogy ezt a rövid szöveg, az író ellenszenve vagy az állami cenzúra

okozta, nem lehet tudni. Az uralkodó számára ugyanakkor komoly sértés volt a fővezér

szimbólikus kapitulácója, amely nem az osztrák sereg előtt történt, hanem az orosz előtt,

13

amiért Görgey hajlandó volt még egy nappal tovább is menteltetni seregét. De szerepet

játszhatott az is, hogy Görgey életben maradásához ragaszkodott az orosz katonai vezetés.12

3.2 Történelem a polgári leániskolák IV. osztálya számára

A leányiskolák a korban jelentek meg, és külön tanönyvek is készültek számukra. Az

1910-ben megjelent könyv, még hasonló problémákkal küzd, mint az előbb említett Farkas

Sándor féle. A könyv két és fél oldalban foglalkozik a témával, mindenféle kép vagy forrás

nélkül. Érdekes, hogy az önkényuralom című következő lecke már Ferenc József portréjával

indít, és ott van mellette a királyné portréja is, még a kiegyezés fontosabb szereplőiről is van

kép. A szabadságharc alakjai ezt nem érdemelték meg. A rövid lényegre törő lecke elsorolja a

fontosabb eseményket, a lehető legkevesebb nevet és csatát megemlíte, röviden elregéli

Jellasic visszavonulását, Windisch-Grätz téli sikereit, a tavaszi hadjáratot, aminek kapcsán

megemlít pár sikeres hadvezért, mint Görgey és Damjanich végül beszél a trónfosztásról és a

vereségről, Görgey minden féle jelző nélkül szerpel, egyszerűen letudva annyival, hogy

belátta nem nyerhet és ezért tette le a fegyvert. 13

12. Farkas Sándor: 90-91. p.

13. Istvánffy: 90-91. p.

14

4. Horthy kor

Az első világáború utáni rendszerből volt a legnehezebb forrást találnom, nem is igazán

sikerült egy kivétellel. A tanácsköztarsáság idejét, noha a kommunista rendszer és a Horthy

nevével fémjelzett elkülönül, rövidsége miatt inkább a háború utáni időbe sorolnám.

A Tanácsköztársaság ideje alatt egyből reformokba kezdtek az iskolákban, a szükséges

tudás és szakemberek hiányoztak a marxista ideológia tantervvé tételéhez. A történelem

tanítás célját abban jelölték meg, hogy a tömegeket tájékoztassa az eddigi elnyomásról és

felkészítse őket a társadalom átformálására. Egy ilyen, a későbbi szocialista időkhöz nagyon

hasonlító felfogásban a szabadságharc tanítása a minimálisról, az egyik legfontosabb leckévé

léphetett elő. Görgey szerepét is hasonlóan ítélhették meg,, mint majd negyven évvel később

fogják. A tábornok, aki nem tudta győzelemre vezetni hazáját egy háborúban, nem lehetett

hős. Kossuth személye viszont nem lett idealizálva középnemesi származása miatt, ez még

1919-ben csak Petőfi Sándornak járt, akinek osztályharcról és proletárszellemről szóló

verseket tulajdonítottak.14

A Tanácsköztáraságot váltó Horthy rendszer fő célja a revizó, már nem egyoldalról

próbálta megközelíteni a történelmet. A kor nagy kutatója Szekfű Gyula ki is fejtette, hogy a

leegyszerűsített jó és rossz harca nem helytálló, előbbinek Kossuthot, utóbbinak Görgeyt tudja

be szerinte a korábbi évtized, s ezek a gondolatok szűrődtek be a közoktatásba is.15

A korszak fő szempontja volt, hogy az iskola megtanítsa az embereket arra, hogy még

egy a tanácsköztársasághoz hasonló rendszer ne kerülhessen hatalomra, a humán tárgyak,

mint a történelem is előtérbe került és nagy óraszámban tanították, az iskolák széttagoltsága

megmaradt, humán, reál és szakképző jellegűnek.16

A 20-as évek döntő változást hoztak a tankönyvekben is. A tanárok részéről elvárás

lett a megléte, és nem szívesen tanítottak az első világháború előtti elavult könyvekből.

Ugyanakkor Klebersberg miniszter Tankönyvügyi bizottságot hozott létre, amely szabályozta

az elérhető könyveket, történelemből is.

14. Unger: 70-75. p.

15. Unger: 107. p.

16. Unger: 138-141. p.

15

Új nemzedék kezdte írni a tankönyveket, akik nem is a tanárok között vagy a

tudományos életben voltak újjak, hanem a tankönyv írásban. Mennyiségileg is korlátozták a

könyveket, az A4-es méretű, több száz oldalas könyvet nem tartották kívánatosnak.17

1934-ben új középiskolai törvényt adtak ki. Az ekkor kormányon lévő Gömbös és

pártja új írányvonalat szabott a tanításnak is. Fő célpont a tanítás helyett a nevelés, az új

jobboldali eszmék elfogadása, nem a művelődés, hanem a magyar nemzeti művelődés

szellemének megfelelő tanítást ír elő, ennek szerves része volt a történelem is. Az erősen

jobboldali kormány, tehát már inkább saját ideológiájának befogadására akarja tanítani az

ifjúságot, mint a szabad gondolkodásra.18

A Horthy kor utolsó tankönyvei 1939-1942 között kerültek használatba, mindenféle

ellenérv ellenére a politikai kényszer döntött, mint az országban, úgy a tanításban is egyre

inkább meg keleltt felelni a náci Németországnak, ez a kényszer rányomta bélyegét ezekre a

könyvekre.19

4.1 Történelem a magyar nyelvű polgári iskolák számára

A trianoni határok több millió magyart vágtak el az anyaországtól, ebben a nekik

íródott könyvben, ami egy elég kényes évben íródott, 1938-ban Csehszlovákiát a náci

Németország alaposan megcsonkította területében. Mégis, a főleg a szlovák területen élő

magyarság saját tankönyvet kaphatott magyar nyelven, noha egy könyvben foglalta össze a

teljes történelmet, amely erős tartalmi korlátokat jelentett. Így a szabadságharcra nem is jutott

csak egyetlen oldal. A rövid, de lényegre törő és tárgyilagos összefoglalása a

szabadságharcnak mindenképpen megsüvegelendő a szomszédoknak. A fontosabb szereplők

kiemelésén, mint a politikai vezető Kossuth és a fényes katonai sikereket elérő Görgey, illetve

császári fővezérek, nem foglal állást, csak tényként közli, hogy a túlerő verte le a

szabadságharcot és, hogy milyen megtorlásokat alkalmazott Haynau.20

17. Unger: 154-156. p.

18. Unger: 206. p.

19. Unger: 225-226. p.

20. Horciczka: 126. p.

16

5. A szocializmus időszaka

A második világháborút követő időszakot, a hatalomra jutó MSZMP és annak

ideológiája határozta meg. A korban a politika erőteljesen befolyásolta a tanítást, a

tananyagtól egészen az intézményekig. A pártvezetés az élet minden területébe beleszólt, a

kisiskolások tanulmányaitól a felnőttek munkájáig.

5.1 Történelem a VIII. osztály számára

1948 forduló pont a magyar történelemben, a Magyar Szocialista Munkáspárt végleg

hatalomra kerül, a ,,szalámi taktika” nyer. Az ország a keleti blokkhoz csatlakozik és a

Szovjetunió érdekszférájába kerül. A kommunizmus eszméje az országot is átjárja majd.

Ekkor írja Heckenast Gusztáv tanknyvét többedmagával. Heckenast Gusztáv 1945-ben

diplomázott, 4 évvel később Kossuth díjat kapott, a fentebb elemzett könyv társírójaként, az

MTA tagja, tanított a szegedi és miskolci egyetemeken.21

Az 1948-as kiadás azt jelentheti, hogy a tankönyvet az év őszétől vagy pedig 1949

őszétől kaphatták kezükbe az iskolások. Vagyis mindenképpen a hatalomátvétel alá esett a

készítés. A komunista államok Szovjet mintára, az előkelő rétegekre, mint burzsoá

gonosztevőkre tekintettek, az egyszerű embereket a munkásságot és a parasztságot helyezték

előtérbe, a szovjet mintára épített hazai kommunizmus elítélte a magántulajdont. Ha bővebben

az előzményekkel nézzük a szabadságharc tanítását, akkor az 1948-ban kiadott könyv 29

oldalt szán a szabadságharc tanítására három leckében. Ha szűkebben a szabadságharc

lefolyását, szervezését és bukását nézzük is, 16 oldal marad.

Az előzményekben kihagyhatatlan a könyvből Marx és Engels személye, gondolataik

alapjaiban határozták meg a későbbi szocialista ideológiát. Táncsics Mihály egyszerű

származása, és a jobbágyokért való felszólalása miatt, korabeli hősként tündökölhet, mint

ahogyan a nép költője Petőfi Sándor is. A párizsi forradalom kapcsán a szerző kénytelen

hosszasan elemezni Marx és Engels erényeit és a forradalomban játszott szerepüket, az őket

üldöző és megvető zsarnoki elitet pedig elítélni. A leckével teljesen összeegyeztethetetlen

Engles idézétek itt még nem kerülnek elő. A kítérő után a tankönyv foglalkozik tovább a

témához kapcsolódó tananyaggal.22

21. pim.hu: Heckenast Gusztáv

22. Heckenast: 86-87. p.

17

Fontos eleme a könyvnek, hogy több oldalon keresztül foglalkozik két kérdéssel is, a

nemzeti kérdéssel és a hadüggyel, szemben a korábbi tankönyvekkel, amik egyáltalán nem

mentek ilyen részletekbe, 48-ban már elismerték a nemzetiségek jogait és a szerző is leírja,

hogy azokat ugyanúgy megillették alapvető jogok, mint a magyarságot.23

A hadügy kapcsán pedig a könyv részletesen taglalja a sereg szervezését, majd a

hadmozdulatokat is. Ez egyúttal azt jelenti, hogy részletesen foglalkozik Görgeyvel is, kezdve

októberi kinevezésével a fősereg élére, valamint, hogy decemberben ő és serege is elismerte

Kossuth és az OHB ( Országos Honvédelmi Bizotmány) kijelentését, mely törvénytelennek

nyílvánította Ferenc József trónra lépését. A magyar törvények szerint valóban törvénytelen

volt a csere, mivel Ferenc József nem esküdött fel a magyar törvényekre, nem koronázták

meg. Görgey visszavonulását és a Dunántúl valamint Pest feladását, csak tárgyilagosan jelenti

ki a könyv, az egyetlen kommentár, hogy csak Perczel Mór apró seregével bocsátkozott

ellenállásba és szenvedett vereséget. Perczelre nemesi származása ellenére korábban is

elismerően hivatkozik a tankönyv, mint országgyűlési képviselő támogatta a parasztság

érdekeit, kivívva ezzel a kommunista eszményeket szem előtt tartó szerző elismerését.

Viszont a béke párti Batthyányt és Deákot elítélte, megalkuvásukért, folyamatos negatív

felhanggal emlegeti őket a tankönyv.101-107

Görgey felvidéki visszavonulását megemlíti a könyv, de az 1849 év elején zajlódó

eseményekről hallgat, valahogy olyan érzése van az embernek, mint egy háborús

propagandában, a pozítív felhang, az ellenség vereségeinek és cselszövéseinek

kihangsúlyozása, pl. az Olmützi nyilatkozatot csak megemlíti a szerző, mint az udvar valódi

szándékainak megnyílvánulását. A februári események, Dembinsky sikertelen

főparancsnoksága, a kápolnai vereség említés szintjén sincsenek meg. Furcsa is lenne, ehhez

Görgeyt és Kossuthot szembe kéne állítani vagy legalábbis beszélni az ellentétükről. A tavaszi

hadjárat külön fejezetében megemlíti a sikeres tábornokokat, de hibaként rója fel Görgeynek,

hogy nem üldözte tovább Komáromtól a császári sereget és nem semmisítette meg. A későbbi

korok ezt helyes döntésnek ítélték meg, az elnyúló utánpótlási vonalak, Buda ellenséges

kézen hagyásával,és a fővárosában újjászerveződő császári sereg ellenében, hátrányból

harcolt volna a magyar sereg.25

23. Heckenast: 98.o.

24. Heckenast: 101-107. p.

25. Kosáry: 59. p.

18

A tankönyv ezek után, a külpolitika és osztályellentétek- belső árulók címszó alatt

külön szidja a nyugati elitet, illetve a hazai nemességet, amelyel nem voltak hajlandóak

segíteni a parasztságon. A kommunista ideológia már világosan előtűnik ezekből a

gondolatokból, az Európában mindig is status qoura törekvő angoloknak nem volt érdeke,

hogy az egyensúly egyik alappillére több országra hulljon. Franciaországnak a 48-as

forradalom után megvoltak a maga belső problémái, az oroszok pedig egy későbbi török

ellenes szövetség reményében segítették az osztrákokat.26

A sors iróniája, hogy az 1853-1858 között zajló krími háborúban a császár nem

viszonozta a szivességet és a törökök mellé állt, félve a cári oroszország túlzott

terjeszkedésétől.

A kormány és hadsereg című fejezetet egy elég merész kijelentéssel kezdi a könyv: ,,

A hadsereg vezetői Bemet és még néhány vezértársát nem tekintve, nem voltak

forradalmárok”27 Ez a fejezet már a nyárral és az orosz beavatkozással foglalkozik, itt már

nem csak politikusokat, de katonákat is a ,,reakció” vagyis az elit kiszolgálóinak titulál a

könyv.

Miért is baj ez? Túl azon, hogy olyan katonákat billogoz meg, miszerint nem

forradalmárok, akik a magyar kormány első szavára hazatértek, vagy éppen visszatértek a

katonai állományba, harcoltak és megsérültek az országukért küzdve, április 14-ig a Habsburg

ház trónfosztásáig V. Ferdinándot az OHB is királynak tekintette. A katonák is így tettek,

Kossuth megosztó személyiség volt, beleszólása a hadügyekbe, bizalmatlansága Görgey iránt

sokak ellenszenvét kiváltotta. 1948-ban mégis úgy érezték, valószínűleg felső nyomásra, hogy

a szabadságharcnak csak pár tábornoka harcolt ezért a hazáért. Furcsa pont Bemet kiemelni,

az öreg lengyel valóban forradalmár volt, a lengyel és bécsi után a magyar volt a harmadik

amiben részt vett, de stratégiája nagy áldozatokkal járt, mint a piski- vagy a segesvári csata,

de a szabadságharcot lezáró temesvári csatát is ő vezényelte le, miközben a tüzérség lőszer

utánpótlása már félúton volt Arad felé. Utó élete is érdekes, elvégre pályafutását és életét

egyszerre fejezte be 1850-ben, Aleppóban Murád pasa néven, mivel oszmán szolgálatba állt

és felvette az iszlám vallást. Nem az a mintaszerű forradalmár, aki nem hibázott.28

Görgeyt külön bírálja azért, mert nem támogatta a trónfosztást és mert seregében nem

szívesen látta a népfelkelőket.

26. Heckenast: 108-113. p.

27. Heckenast: 113. p.

28. arcanum.hu/ életrajzok

19

Ahogy a könyv fogalmaz, az önkéntesekből lettek a legjobb honvédek, ami valóigaz is,

többhétnyi kiképzés után így is lett, de a képzetlen katonák valóban fegyelmezetlenül

harcoltak, ahogy Görgey állította, a politika saját ideológiáját újra csak belemosta a könyvbe.

Mint ahogy az ezután következő rész is ezt mutatja, a hős asszonyok akik álruhában férfinak

adva ki magukat harcolnak, lehet igaz történet, de legalább annyira idealizált, mint a pár évvel

később megjelenő munkásnők a plakátokon. Megemlíti, hogy Görgey tárgyalt a békepárttal

Kossuth leváltásáról, valahol érthető, hiszen utóbbi is több embert kinevezett helyére, fő

probléma kettejük között mégis az összevonási terv volt.29 Az oroszokkal való szembeszállást

Görgey a Győr-Komárom-Buda területen képzelte el, magyarlakta baráti környezetben, jó

erődökkel, míg Kossuth és tanácsadói álltal választott és megvalósított Szeged-Arad-

Temesvár terület nagy részét szerbek lakták, utóbbi vár pedig osztrák kéven volt, de a török

határ és a menekülés közelebb volt, amit a szabadságharc két nagy alakja közül Kossuth

választott.30

Az, hogy az orosz cár, mint az ördög jelenik meg nem meglepő, a reakció, a gonosz

burzsoá elit jelképe ő, amit a hős forradalom eltiport. Legalábbis a Szovjet hagyományok

szerint, az, hogy itt is így jelenik meg tökéletesen ábrázolja, hogy 1948-ban már mekkora

hatalma volt a kommunista pártnak Magyarországon. A szabadságharc bukását a könyv több

tényezőnek tudja be, de az egyik ahogy ebből a fejezetől is érződik az Görgey. Negatívan

tüntei fel, hogy nem vállalt nyugaton csatát Haynauval, noha a déli összpontosítás Kossuth és

Mészáros ötlete volt. Késve érkezett délre, miközben a fél orosz sereget megkerülte, majd

Bem temesvári veresége után, mikor tejhatalmat kapott azonnal letette a fegyvert. Kicsit

egyoldalú megközelítés ez, hiszen 30-40 ezer emberrel, utánpótlás nélkül nézhetett volna

szembe az orosz fősereggel, hátában az osztrák fősereggel.31

5.2 Szakérettségi tanfolyamok könyvei

Ha az 1952-es évszám valakinek nem azonosítaná be a kort, a vöröscsillag, a sarló és a

kalapács mindent el kell áruljon annak, aki a kezébe veszi ezt a szakiskolák számára készített

történelem könyvet.

29. Heckenast: 113. p.

30. Csikány: 205-206. p.

31. Heckenast: 114-117. p.

20

A Rákosi korszak közepe ez az év, a vas és acél országává avanzsált éppen, az

érecekkel elég szerényen ellátott ország. A nem túl bő könyv, így is tíz oldalt szentelt a

szabadságharc ügyének. A szocializmus hazai szellemének hamisítatlan lelkületével nyitó

lecke, önmagához és a politikai követlményekhez igazítva fogalmaz. A gaz, bitorló

burzsoázia ellenforradalmat hírdetett és fellépet a munkásmozgalmak ellen. Határtalan

hatalomvágyuk pedig győzelemre vezette őket Franciországban, Prágában és Itáliában. A

magyar kormány gyáva hitszegő, burzsoá nemesi tagjai pedig külföldre futottak, és a békéről

egyezkedtek, Batthányt is így azonosítja be a könyv. Ez a magyarázat nyílván nem mentes a

politikai felfogástól, ma ha valaki így szólalna fel, a társaság egy tagja, két tettett köhintés

közepette sütné el Kossuth nevét. Az ő külföldre távozása a harcok végén már nem esett bele

a szerzők által elítélt tettekbe. Tény és való, hogy nem merte mindenki vállalni a harcot, de a

külföldre távozó nemesek egy része, mint követ távozott, vagy éppen fegyvereket vett.32

A szeptemberi események taglalásába már kicsit tárgyilagosabban kezd bele a

tankönyv, de külön kiemeli, hogy a baloldal vette fel a harcot a horvátok előrenyomulásával,

noha a könyv idejében az országot irányító baloldali párt össze sem hasonlítható a 104 évvel

korábbival. Ez a reálisabb gondolkodás egy pillanatra meginog, míg Lamberg kinevezése

után, a pestre igyekvő császári biztos elkergetését, a munkásság nemes tettének nem nevezi. A

diktátor helyett magyar főparancsnoknak kinevezett biztos azért érkezett pestre kíséret nélkül,

mert tárgyalni szeretett volna az országgyűléssel, de ezt vélhetően nem írhatták le a szerzők.

A képekkel nem illusztrált szöveg ezután tovább regéli a toborzást és az októberi

eseményeket. Majd egy beszéddel folytatódik, amit Kossuth Szegeden mondott. A népet

magasztaló beszéd, enyhén a kornak megfelelő szemléletben dícséri Szeged népét.33

A tankönyv tovább taglalja Kossuth hatalmas személyiségét, amely alapján azt

gondolhatnánk, egyedül szervezte és harcolta végig a szabadságharcot. A schwechai csatáról

pedig úgy fogalmaz, hogy a császári seregből örökölt tisztikar, élén Görgeyvel nem volt igazi

híve a forradalomnak. A könyv megemlíti a támadás késésenk két okát: a kétes politikai

helyzetet, amit annyival letud, hogy a bécsi udvar korábban már megszegte a törvényességet.

A másik ok, az újoncok, akikkel nem mertek a képzett haderőre támadni, amit annyival

magyaráz, hogy az emberek forradalomba vetett őszinte és megingathatatlan hite győzelemre

vezette volna a szabadság ügyét, a zsoldosok hamis ügye felett.

32. Csillag, Filla: 108-109. p.

33. Csillag, Filla: 109-110. p.

21

Az első indok cáfolását még talán alá is lehetne támasztani pár gyenge érvvel,

nevezetesen, hogy az udvar miért küldött fegyveres erőket egy legális kormány megdöntésére,

de ez is gyenge lábon áll. Azzal viszont nem számolt a szerző, hogy a magyar hadsereg nem

hős szovjet katonákból áll, illetve az a szedett-vedett zsoldos haderő, Bécs mellett már a saját

országát védené és nem egy idegen országban harcolna. A téli hadjáratról hasonlan fogalmaz,

a megalkuvó jobboldali tisztek, mint Görgey is féltek a győzelemtől, mert így túl nagy

engedményeket kellett volna tenniük a parasztoknak és munkásoknak. Az elvakult enyhe

jelző ezekre az álláspontokra.34

A tavaszi hadjárat kapcsán Ferenc Józsefet egyenesen trónbitorlónak nevezi, majd a

sikereket a honvédek forradalmi lelekesedésének tudja be, a katonai vezetést lekicsinyli,

Görgeyről egyenesen azt írja, hogy nem sok része volt a sikerben. Erőszakkal próbálta

fegyelmezni katonáit. A könyvet olvasva két dolgot feltételezhetünk, a szerző vagy teljesen

elvakult volt a kommunista felfogás iránt, vagy mindenféle kutatás nélkül írta könyvét. Az a

tábornok aki töbször is megsérült csata közben, mert nem hátulról irányított, és részt vett a

tervek kidolgozásában, szerinte nem járult hozzá a győzelmekhez. A bottal való fegyelmezést

valóban a császári seregben tanulhatta, de ez ekkor még minden hadseregben így működött,

ezt felróni annak tudatában, hogy bántak a kommunisták saját katonáikkal a második

világháborúban, elég merész. A nemzetőrök valóban éberen tarthatták a forradalom szellemét,

ha az a szervezetlenségben merült ki. A függetlenségi nyilatkozatot sem fogadta teljes

elfogadás nem véletlenül kellett Kossuthnak a hadsereg támogatására hivatkoznia. Egészen

megdöbbentő, hogy a kor politikai rendszerének való megfelelés miatt, tárgyi tévedéseket

mert megengedni a könyv.35

Minden hitelességét sikerül elveszítenie a tankönyv készítőinek mikor a trónfosztás

helyességének elemzését egy Rákosi Mátyás idézettel zárják. Az aktuális kormányfő

gondolatait emelik be a könyvbe, ettől jobban nem lehetett volna kifejezni, hogy kinek kellett

megfelelni. Emellett még azon is átsiklana az ember, hogy Görgeyt újfent megalkuvónak

nyílvánítják ebben a bekezdésben. A Szemere kormánnyál pedig felrója, hogy nem volt

egyetlen baloldali tagja sem. Az akkori és az 1952-es baloldal továbbra is távol áll egymástól,

mégha Rákosi Mátyástól valószínűleg lehetne olyat idézni, ami ennek ellent mond. Óriási

meglepetésre Buda ostromát is baklövésként is számolja el.36

34. Csillag, Filla: 111-114. p.

35. Csillag, Filla: 114-115. p.

36. Csillag, Filla: 115-116. p.

22

A nyár kapcsán talán nem meglepő, hogy I. Miklós cárra, mint európa zsandárjára

hivatkozik. A helyzet megoldását a nemzetiségi kérdés megoldásában látja a tankönyv,

nevezetesen meg kellett volna adni a szerbeknek és a románoknak követeléseiket. Görgey

nyakába varja a hibás összevonási tervet, és a különálló seregek vereségét, újfent jogtalanul,

majd egy újabb Rákosi Mátyás idézet következik, amelyből megtudjuk a belső ellentétek és a

külső erők összefogása verte le a magyar forradalmat. Hogy ezt miért pont Rákosi elvtárs

mondja el a szakiskolásoknak egy történész vagy egy résztvevő helyett azt megkérdezni is

kár. Bár a hőnszeretett vezér önimádatát jelentheti, hogy nem Marx és-vagy Engels idézetek

szerepelnek az övéi helyett. Végül megemlékezik a vereségről, az aradi vértanúkról és arról,

hogy az udvar csak Görgeyt kímélte meg. Valahogy a sokat hangoztatott paraszti tömegekről

megfeledkeznek ezúttal, pedig a közkatonákat nem végezték ki.37

Érdemes még megnéznük a két zárófejezetét a leckének. Az első a szabadságharc

bukásának ünneplése az egyházi sajtóban címet viseli, ebben egy esztergomi érseknek

tulajdonított levél szerepel, amiben kifejezi örömét, hogy a harcok véget értek. A másik Marx

és Engels a magyar forradalom nemzetközi jelentőségéről. Eme tanulságos kis fejezet kiemeli,

hogy Marx és Engels mennyire örült a magyarság törekvéseinek, mennyire azonosultak

Kossuthtal és annak eszméivel, Görgey egy áruló senkiházi volt, ugyanakkor nem szabad

törvényekre hivatkozni, mikor arról van szó, hogy nem segítettük meg 1848 októberében a

felkelő bécsi munkásokat. A zárógondolatok a kormánypropaganda legszebb gondolatait

idézik, vagyis hogy mindenki, aki a nép érdekében harcol a szabadságért és békéért az értünk

is harcol, mint ahogy mi is harcolunk őértük.38

Az elemzett könyvek legelvakultabbikával találkoztunk itt, nem véletlenül az amúgy is

szélsőséges rákosi-korszakból. A jó és a rossz, a nép fia és a gazdagok szolgája, a hős és az

áruló, a megváltó és az ördög maga, így mutatja be a forradalom két vezérét Kossuthot és

Görgeyt ez a tankönyv. A reális többszempontot figyelembe vevő nézetet messzire elkerülte.

Ugyanakkor ez nem feltétlenül a tankönyv íróinak hibája, a miniszterelnök idézeteinek

beemelése mutatja, hogy milyen követelményeknek kellett megfelelniük.

37. Csillag, Filla: 117. p.

38. Csillag, Filla: 118-119. p.

23

5.3 Történelem az általános iskola 7. osztálya számára

1973 a Kádár-korszak kellős közepe, A Szovjetunió ereje teljében, a vasfüggöny

országai pedig teljes ideológiai és gazdasági függésben vannak Moszkvával. Kádár hatalma is

megkérdőjelezhetetlen, nem omladozik még a rendszer. Lássunk egy általános iskolásoknak

szánt könyvet, amit hetedikeseknek írt két szerzője. A könyv a tényleges hadi eseményeknek

vagyis az 1848 szeptemberétől 1849 októberéig tartó időszaknak tizenöt oldalt szentel.

Az osztályharc ideológiájától áthatott ismertetése az 1848 nyarán és őszén játszódott

eseményeknek igazán taníthatta a gyerekeket a korról. Már arról amelyikben voltak és amit

elvárt tőlük a rendszer. Jellasics támadásáról meglepően egyszerűen nyilatkozik a könyv, az

országgyűlésről a horvát bán útját bemutató térkép, pedig jó szemléltető eszköz lehetett. Az

egyes fejezetek végén már összefoglaló kérdésekkel igyekeztek segíteni a tanulókat. A

szocializmus alatt íródott tankönyvek közös vonása lesz Kossuth idealizált és Görgey

meghurcolt figurája. Jól mutatja az őszi hadjárat végén az óriási féloldalas festmény képe,

amin Kossuth a nép fölé emelkedve, de a nép által kiemelve szívére rakott képpel szónokol.

Míg a másik oldal alján Görgeyről egy picit kisebb kép és a keretes írás, miszerint bár jó

katonai képességei voltak, de nem vette át a forradalom eszményeit.39

Az őszi hadjárat kapcsán nincs még mivel vádolni a későbbi tábornokot, mégis már a

felvezetése is negatív hangú. A téli eseményekről, tárgyilagosan, rövid mondatokban beszél a

könyv, egészen addig míg Görgey visszavonulása nem kerül szóba. Külön kiemelve, hogy a

Habsburgokat a főurak és az egyházi vezetők támogatták a leginkább. A könyv bele kezd

Kossuth tetteinek idealáizálásába, ,, erőt öntött a csüggedőkbe, aki helytállásra buzdított

mindenkit, s egy pillanatra sem adta fel a reményt. A szabaddá vált parasztság hűségesen állt

mellette: odaadta fiait katonának, (...) A nép áldozatkészségének és Kossuth fáradhatatlan

munkájának is meg lett az eredménye.” 40Ilyen szépen, áhítattal és teljes idealizálással

valószínűleg Rákosi elvtárs hatvanadik születésnapjára írhattak két évtizeddel korábban, noha

a két politikust össze sem lehet hasonlítani. A parasztság érdemeit nem lehet elvitatni a

szabadságharcból, a honvédek tízezrei, a hadsereg ellátása, mind nekik volt köszönhető, de a

burzsoá elitnek titulált nemesség és értelmiség nélkül a szabadságharc sokkal gyorsabban

bukott volna el.

39. Devecseri, Kislaki: 104-105. p.

40. Devecseri, Kislaki: 107. p.

24

A tankönyv öniróniáját ugyanakkor nem lehet vitatni. A tavaszi hadjárat megkezdése

előtt még egy féloldalas képet szentel a szabadságharc újságjainak, mégpedig azzal a

szöveggel, hogy a cenzúra eltörlése után, milyen bátran szólalnak fel a magyar nép érdekében.

Mondják ezt 1973-ban, mikor egy párt létezett és a párt vezetés cenzúrázta a sajtót és minden

média terméket. A tavaszi hadjáratról is egyszerű tőmondatokban beszél a könyv, több

katonai személy kimarad, mint pl. Dembinski, de kimarad a fővezér Görgey is, akinek

tervezése Klapkával és hadvezetése említésre se kerül. Egészen addig, míg a hibákra nem

kerül a szó, felróva a tábornoknak, hogy az osztrák sereg üldözése helyett Budát foglalta

vissza. Az időveszteséget fel lehet hánytorgatni a magyar katonai vezetésnek, azonban az

ország fővárosát és az utánpótlási vonalak felügyeletének visszaszerzését nem, még ha a

tankönyv szerzői ezt nem is ismerik el.

A nyárról és a bukásról szóló fejzet Görgeyvel indít, vagyis, hogy a tavaszi sikerek

fényében arra számított, hogy a császár békét kér. Majd közli az orosz beavatkozást és a

csapatösszevonás ötletét. A dolgozatban már kifejtettem Görgey elképzelését erről és a

tervének ésszerűségét. A tankönyv Kossuth ötletét védi és felrója Görgeynek, hogy a

békepártiakkal együtt meg akarta buktatni Kossuthot. Feltünően semmi ténnyel nem

támasztják ezt alá. A világosi fegyverletételről írtak, pedig egyenesen egy szovjet mesét

idéznek. Kossuth önként mondott le Görgey javára, mint ahogy jó eséllyel a fegyverletételkor

sem lettek önygilkosok a honvédek. De hát a 70-es években semmi sem volt elég a nagy

szovjet forradalmat eltúlozni és a végelenségig idealizálni. 41

5.4 Történelem a gimnázium III. osztálya számára

1981-ben a Kádár rendszer már omladozott, de még jó pár éve volt hátra, a ,,

legvidámabb barakk” ahogy nevezték az országot a kommmunista táborban, viszonylagos

lazasága ellenére sem ítélhetett meg egy a 1848-49-es szabadságharcoz hasonló eredményt

pártatlanul. Több, mint 20 oldalon keresztül foglalkozik a szerző a témával, a szöveget már

nem csak képek és néhány térkép egészíti ki, hanem feladatok is megjelennek a lecke végén,

közben pedig, korabeli idézetek, források jelennek meg apró betűvel. Az előzmények

részletes és színes ismertetése után, amiből a kommunizmus szelleme nem hiányozhatott, a

hadi eseményekre is több, mint tíz oldalt fordít a tankönyv.

41. Závodszky: 112-114. p.

25

A hadi események kapcsán már az őszi hadjárat során megelíti a könyv Görgeyt,

méghozzá a fő lecke mellett, egy Gróf Zichy Ödön kivégzéséről szóló plakát alatt.

Nevezetesen Görgey volt a haditörvényszék elnöke, amely elítélte a grófot. Ez a tette még

tökéletesen illeszkedett a kommunista eszménybe.42A csúnya burzsoá, népet eltipró főnemes

az ellenséggel szövetkezett és a nép ezért halállal büntette. Ugyanakkor a következő oldalon,

hasonlóan a fő szöveg mellett, egy képen megjelenik az Ozorai csatáról tudósító plakát, de az

Perczel Mórnak tulajdonítja a győzelmet, holott a történet kutatás utólag Görgey egyetlen

teljes győzelmének tekinti.43

A téli hadjárat taglalásában, mivel ekkor már Görgei a fővezér, még több szerephez

jut. Téli tevékenységét ebben az ideológai környezetben talán nem is merték máshogy

megfogalmazni, valószínűleg nem is kerülhetett volna nyomtatásba. A visszavonulását

Windischgrätz herceg elől, még csak tárgyilagosan fogalmazza meg a könyv. Noha az elejtett

félmondat már megvetést sugall: ,,mert, Görgey északnak, a bányavárosok felé vette útját, és

passzívitása miatt a hegyek között nehéz helyzetbe került.” 44. Nyílván nehéz volt elfogadni a

nagy hős szovjet honvédő háborún nevelt embereknek, hogy a fősereg pusztulása a

szabadságharc végét jelentette volna, vagy szegény szerző csak azt volt hívatott leírni, amit a

hatalom a szájába adott. Mindenesetre ez a felfogás 1950 és 1988 között megmaradt, Görgey

az áruló, aki tárgyalni akart és féltette az emberei életét, nem volt más a hatalom szemében,

mint egy megalkuvó vezér, aki elárulta a szabadságharcot.

A szöveg mellett egy kép is található a tábornokról, fiatalkori képe, katona ruhában,

Barabás Miklós rajza. A szöveg a kép alatt is hasonló, forradalmárból, az elitréteg

kiszolgálója lett. a birtokosok nézeteit osztja, a polgári kormányzatot gyűlöli és hatalomvágya

van. A háromból kettő könnyedén megcáfolható. a realista hadvezér a forradalom érdekeit

nézte, amely 1848 telén nem volt fényes helyzetben. A polgári kormányzat helyett annak

inkább vezetőjével Kossuth ellenszenvezett, hatalom vágyát is meg lehet cáfolni, bár

ragaszkodott a fővezérséghez, mindenre mégsem volt hajlandó érte, többek között emberei

értelmetlen lemészárlásába.

42. Závodszky: 133. p.

43. Pusztaszeri: 29-30. p.

44. Závodszky: 134. p.

26

A következő oldalon két tábornok látható, a tankönyv mindkettejüket Görgey széles

ellentétének mutatja. Perczel Mór, bár a délvidéken ért el sikereket és sikerrel foglalta vissza

Szolnokot a tavaszi hadjárat kezdetén, mégis inkább véres vereségeivel maradt fenn a mai

történettudományban. A könyv azt emeli ki róla, hogy elsőként nevezte Görgeit árulónak.

Bem tábornok forradalmi tetteiről és személyéről korábban volt szó. Kétségtelen, hogy a

veterán lengyel tábornok nélkül a magyar szabadságharc hamarabb is elbukhatott volna,

Erdélyi győzelmei kulcsfontosságúak voltak.45

A tábornok megítélése a tavaszi hadjárat kapcsán se változik, a februári események,

Dembinski kápolnai veresége és az udvar olmützi kiáltványa kapcsán. Nem a lengyel

tábornok alkalmatlanságára hívja fel a könyv a figyelmet, hanem arra, hogy hűséges a

Honvédelmi Bizotmányhoz, valamint, hogy Görgei megtagadta, hogy alatta szolgáljon. A

tényt, hogy a tisztikar inkább Görgeit követné, a tankönyv, úgy veszi tudomásul, hogy

megkezdődött a szabadságharc politikai hanyatlása. Itt már a könyv is egyre nyíltabban utal a

Görgei-Kossuth ellentétre, nevetesen azzal, hogy Dembinski leváltatása kapcsán Kossuth

árulónak nevezi a tábornokot. A tavaszi hadjáratról már egy örömóda kíséretében ír a

tankönyv, semmilyen negatív személyt nem említve, egészen az oldal alján lévő apróbetűs

részig, amelyik Görgeit és az alkupártot egybemossa és akár a diktátorságát is elképzeli.46

Miért volt ez félelmetes a szocializmusban? A tábornok aki a politikai vezetők helyére

pályázik Sztálin nagy félelme volt a II. világháború után, félt, hogy a győzelmet kivívó

Zsukov tábornok a helyét akarja majd. Bár 1981-re Sztálin már rég nem élt, a Szovjet felső

vezetés örökölte ettől való félelmét. A Sztálint követő Hruscsov is tábornok volt a szovjet

hadseregben és bár Kádár Jánosnak nem kellett hasonlótól félnie, a párhuzamot mégis

megvonták a történelem könyvek, még ha nem is mondták ki.

A tavaszi hadjárat zárását és a függetlenségi nyilatkozatot szükséges lépésnek tartja a

könyv, ezzel a békekötés az osztrákokkal lehetetlenné vált és az árulónak titulált katonai

vezetőket rákényszerítette a folytatásra. A szabadságharc bukását, már a ,, reakció” vagyis a

felsőbb hatalom nyakába varja a könyv, amely nem maradt semleges. Az Orosz

beavatkozásnak bár része lehetett, hogy a hagyományos uralkodócsaládok szívesebben látták

egymást a trónon, mint egy parlament által irányított országot, más érdekek is voltak.

45. Závodszky: 134-135. p.

46. Závodszky: 136-137. p.

27

Az Orosz birodalom a Török birodalom elleni harcokban várt viszonzást Ferenc

Józseftől, amit később nem kapott meg. Másik indok lehetett, amit a könyv is elismer, a

lengyelek nagy száma a katonaságban, egy függetlenedő Magyarország segíthetett volna egy

újabb lengyel forradalmat.47

A szabadságharc zárását szomorúan veszi tudomásul az író, a hősies harcokat emelve

ki és az ellenellást, valamint a katonai hibákat. Görgey szerepe itt meglehetősen

ellentmondásos, a komáromi csatában Haynau tábornokkal megütköző magyar főseregről egy

festményt tettek be a könyvbe, Than Mór képe, amellyen a két sereg lovassága ütközik,

Görgey maga is harcolt a csatában és súlyosan megsérült, ahogy a festmény és a tankönyv is

elismeri, az általa korábbsan megvetett embert, ő maga vezette lovasságát harcba. Az árulás

vádja után furcsán hathat, az emberei élén harcoló tábornok, de ennek nem is szentel

különösebb figyelmet a tankönyv. A továbbiakban még kiemeli a könyv, hogy Görgey

magának kérte a tejhatalmat Bem temesvári veresége után, illetve, hogy világosnál feltétel

nélkül letette a fegyvert. Előbbi tényt az utókor ma már önkéntesnek látja Kossuth részéről,

utóbbi pedig katonailag logikus lépés volt. Lőszer, élelmiszer utánpótlás nélkül csak a szovjet

katona eszményképe harcolhatott a végsőkig. A keretes részben viszont Paszkievics orosz

herceg írása olvasható, amit Haynaunak írt. A herceg előtt tette le Görgey a fegyvert

augusztus tizenharmadikán. Ebben arra hivatkozik, hogy a magyar fősereg még alkalmas lett

volna arra, hogy hetekre megkeserítse a két császár seregeinek életét, ezért hálásnak kell neki

lenni. Ezt az írást könnyen lehetett úgy értelmezni, hogy a tábornok eladta magát az orosz

seregnek és az árulását alátámasztó tényezőnek tekinteni. A levélnek látni kell az emberi

oldalát is, a felesleges harcokkal több ezer életet mentett meg a fegyverletétel.48

47. Závodszky: 138-39. p.

48. Závodszky: 140-141. p.

28

6. Kossuth és Görgey levelezése

Kossuth és Görgey levelezéséből számos információ kiderül, amelyből meg lehet

cáfolni a szocializmus évtizedeiben elhangzott tévedéseket.

Ercsi, 1848. október 1. Görgey tiltakozik a képviselőháznál a Jelasiccsal kötendő

fegyverszünet ellen.

„ Éppen most hallom, hogy Móga fővezér fegyverszünetet akar kötni. Most fegyverszünetet,

midőn Roth cs. k. tábornok, seregével csak két állomásra van Jellacic táborától!

Most fegyverszünetet, midőn a nép általánosan felkelt már, mely soha, de soha a

fegyverszünetbe be nem egyezhetik; melynek az által jog adatik, bennünket, kik őtet

felbuzdítottuk, nyílt árulással vádolni! –

Most fegyverszünetet, midőn táborunk tetemesen erősödött úgy állása, mint új

csapatok hozzácsatlakozása álltal!

Tisztelt Képviselőház! az Istenért, csak most ne fegyverszünetet, [...]

Én, tisztelt Képviselőház! a fegyverszünetet el nem fogadom, én el nem fogadhatom!

[...] ’’ 54

A tábornok levele, aki megalkudott az ellenséggel.

Budapest, 1848. november 11. Kossuth levele Görgeyhez hadsereg-szervezési

kérdésekről

„ Görgei tábornok úrnak.

Pozsony nov. 9-éről kelt levelét vettem. tartalma kedvtelen.

[...]és ennek köszönhetjük, hogy Tábornok úrnak sorkatonaságának komletírozására hetenkint

700 felruházott, felvegyverzett embert fogunk küldhetni, s küldünk is, erre számíthat. [...]

[...] Kérem annak okáért Tábornok urat, hogy ha a seregéből bármely csapatot elküldeni akar,

legyen szíves azt nekem néhány nappal előbb bejelenteni, miszerint intézkedhessem, hogy az

elküldés miatt eredendő hiányt pótolhassam, s előbb ott legyen a pótlék, mint a

hazatakarodók elindulnának.

Írja Kegyed, hogy a sereg részint Pozsonban eltetvesedett, részint ruha és töltés nélkül van.

Erre ismét csak azt kérhetem, tessék nekem már tudtomra adni, mik a defektek, miféle s

mennyi ruhára és mi egyebekre, úgy töltésben is mennyire van szüksége, [...]

49. Hermann: 54. p.

29

Csak fegyver volna.- Ezért haragszom Guyonra, hogy ezt elszalasztotta. Ezért kérem Önt az

Istenre, gondoljon ki zseniális eszével valami Coup de main-t.Utalás egy korábbi jelentésre Csak egy

kis sikert, a dévényújfalusi, vagy a magyarfalvi csapat éjjeli megrohanását, s egy pár száz

foglyot[...]. ’’ 50

A hőseies sereg, aminek el kellett volna pusztítania a semmirekellő, elkényesztett,

kizsákmányoló elitet szolgáló zsoldosokat, ilyen állapotban volt, tetves, ruha és lőszer nélkül.

Ezek a körülmények hozták a téli visszavonulás szükségét. Az utánpótlása felé visszavonuló

sereg, egyre jobb állapotba került, de az igazán fontos hadi pozíciót nem feltétlenül

választhatta meg maga:

Budapest, 1848. december 31. Kossuth levele Görgeyhez a Buda előtti ütközetről és az

országgyűlés Debrecenbe költözöséről.

„ Görgei Tábornok úrnak:

Kérem azt tegye ön, amit a legjobbnak talál.

Válasszon jó pozíciót, védelmezzen minden lépésnyi tért teljes erővel, ne adjon fel egy

talpalatnyit is, s ha mégis hátrálni volna kénytelen, kérem, olyan lassan, amint csak lehet.

Nézetem ez: Budapestet nem lehet ostromnak s annak következtében prédálásnak

kitenni – tehát a csatának Budán túl, nem Budán bent kell vívatni, s ha ez a csata elvész

definitíve, úgy magát a várost nem fogjuk harc terévé tenni.

[...] Ekkor fő feladat marad a sereget megmenteni.

[...] Bátran neki, én azt hiszem, győz, de ha nem győzne, akkor mentse ám meg a

sereget a Tiszához.

Nem adjuk ám fel amúgy könnyedén a Hazát.” 51

50. Hermann: 93-94. p.

51. Hermann: 240-241. p.

30

7.A rendszerváltás után

1988 poltikai fordulata felszabadította az országot, a demokráciává alakulás az

oktatásra is nagy hatással volt. A szabadabb gondolkodás és értelmezés vált lehető, hiába

váltották egymást jobb és baloldali pártok. Sokkal nagyobb mennyiségű tankönyv készült

ebben a harminc évben, de minőségük is eltérő.

7.1 Történelem III.

A rendszerváltás utáni tanításban, mind gondolkodásban, mind a tankönyvek

megválasztásában szabadabb kezett kaptak az iskolák és tanárok. Száraí Miklós könyve egy

2002-es kiadás újbóli feldolgozása. A gimnázium haramdik évfolyamának szóló könyv 14

oldalt szán az 1848 szeptemberétől 1849 augusztusáig terjedő időszaknak. Nem pusztán csak

szöveget, de színes képeket, forrásokat is tartalmaz. A rendszerváltás utáni könyvek lesznek

az elsők, amelyek nem próbálnak jót és rosszat a szabadságharc szereplőinek személyisége és

döntései mögé rejteni. A fegyveres harcokat megelőző leckékben így nem csak a magyar

politika fordulataival, hanem a nemzetiségek kérdéseivel és problémáival is mer foglalkozni,

így a tanulók megérthették miért támogatták azok a császári udvart.

Száray Miklós: 1979-től tanít történelmet, 1996-tól tagja a történelmtanárok

egyletének, a rendszer váltás után kezdett tankönyveket készíteni, bár a szocializmusban

nevelkedett, reális hangnemet üt meg könyveiben, a rendszerváltás utáni Magyarország

legismertebb tankönyvírója.52

A másfél oldalnyi tárgyalása Jellasics bán tevékenységének, tárgyilagos és lényegre

törő. Egy apró betűs, ám elég hosszú írás beszámol Görgey első sikeréről, az ozorai csatáról.

Megemlíti azt is, hogy bár a győzelem Perczel Mór és Görgey közös érdeme, a két tiszt

rivalizálásba kezdett. 40 évvel korábban ezt a rivalizálást Görgey rossz hozzáállásának tudják

be, addig itt a könyv már az emberi természetnek, ami az egész szabadságharc alatt a magyar

honvédség kárá volt. Ugyanebben az apróbetűs részben foglalkoznak Görgey származásával

és feltűnésével Zichy Ödön gróf kivégeztetésével, annak árulása miatt. Megemlíti, hogy e

tette miatt figyelt fel rá Kossuth és emelte a tiszti karba, a szabadságharc egyik

legtehetségesebb tábornokát.

52. tte.hu

31

A legtehetségesebb jelzőt érdemes kiemelni. A szocializmus időszakában ezt nem ismerték

volna el. A dualizmus időszakában pedig egy volt császári tisztet tehetséges tábornoknak

nevezni, aki tehetségét a császári sereg ellen bizonyította, talán a felségárulás vádjával

nézhetett volna szembe.53

A téli hadjárat során először látjuk Görgey nevét feketével kiemelve a szövegből, a

lecke fő szövege, hogy parancsoksága alatt a feldunai hadsereg visszavonult a túlerő elől és

kiképezte nagyrészt újoncokból álló seregét. leírja a Kossuth és Görgey közti ellentétet, fő

okát abban jelöli meg, hogy Görgey nem akarta újoncait egy döntő csatába vinni, a politikus

győzelmet követelt és néha még a katonai műveleteke is bele akart szólni. A korábbi

tankönyvekhez képest hátráltató tényezőkkel igazolja Száray Görgey tetteit. A lap szélén

portréját is megmutatja mellette apróbetűvel életét, származását és tanulmányait is meglíti. A

gaz megalkuvó áruló képét egy hús-vér emberre igyekszik cserélni a tankönyv. Görgey

felvidéki hadjáratát, annak tulajdonítja, hogy így vonta el az osztrák főerőket Debrecen

megtámadásától, valamint tudósít a hadjáráat sikeréről és a Tisza mentén összevont főerőkről.

Említést tesz a váci kiálltványról is, amiben Görgey tisztjeit igyekezett megnyugtatni a harc

jogosságáról és egyben elhatárolt ammagát minden olyan intézkedéstől, ami az áprilisi

törvényeken túlmutat. Kossuth ezt támadásnak vélte, számára aki már korábban is a

függetlenségért szólalt felt nem volt világos, hogy a volt császári tiszteket miért zavarja a

háború.54

A tavaszi hadjárat kapcsán megemlíti a könyv Dembinski fővezérré kinevezését, egy

keretes különírásban pedig Klapka tábornok emlékiratait, amiben leírja, hogy a tisztek kiálltak

korábbi főparancsnokukért, amiért egy idegent neveztek ki a helyére. A kápolnai csatánál a

lengyel tábornok határozatlanságát emeli ki és hogy a tisztikar fő szószólói, Görgey,

Damjanich és Klapka megtagadták az engedelmességet, Kossuth pedig újra kinevezte

Görgeyt. Majd a tavaszi hadjárat csatáit és terveit elemzi részletesen. Végül beszámol a

függetlenségi nyilatkozatról.55

A nyár és vereség kapcsán a könyv hosszan foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel, a

nekik tett engedményekkel, végül az orosz beavatkozás után közli a haditerveket.

53. Száray: 162-163. p.

54. Száray: 163-164. p.

55. Száray: 167-170. p.

32

Görgey tervét, miszerint a dunántúlon kell egyesíteni a seregeket és először megverni az

osztrákokat majd oroszokat, majd az őt támadók Perczel és Dembinski tervét, amely délen

összpontosítana. A tankönyv leírja a terv hibáit, osztrák és orosz erők egyesítése, a környék

egyetlen erős központja temesvár osztrák kézen, és a terület lakóinak ellenszenve a harc iránt.

Míg korábban e fölött a tény fölött elsiklottak a történelem tankönyvek és számon kérték

Görgeyt, hogy miért nem harcolt a temesvári csata vesztés után, addig Száray Miklós, ha nem

is mondja ki, de megnevezi az oda vezető út felelőseit, Kossuthot, Perczelt és Dembinskit.

Leírja az augusztus eleji eseményeket és Görgey kalandos útját délre, végül a temesvári

vereség hírére, Kossuth lemondását és a fegyverletételt. Ami érdekesebb, az az apró betűs

rész, ami elmeséli a temesvári csatát, majd megindokolja Görgey fegyverletételét,

nevezetesen 30 ezer emberrel állt szemben két hadsereggel muníció nélkül. A következő

oldalon pedig külön kis alfejezetet kap a Görgey kérdés. ebben megnevezi, hogy a vereség

elfogadását és az újrakezdés reményét segítette egy bűnbak, amire Kossuth ráérzet és

emigrációjában megteremtette az áruló Görgey képét. Vagyis a rendszerváltás után a

szabaddá váló gondolkodás a történelem tanításban is megjelent.56

7.2 Történelem 7.

A 2013-tól érvényben lévő Mozaik tankönyvek párhuzamosan elérhetőek az Ofis

tankönyvekkel. Iskolánként eltér, hogy melyiket használják, érdekes megfigyelni, hogy egy

általános iskolásoknak készült könyv mennyivel könnyebb, mint egy gimnáziumi könyv. A

szabadságharcot 1848 szeptemberétől 1849 augusztusáig 10 oldalban dolgozza fel a tankönyv.

ebből másfél oldal azonban, nem része a törzsanyagnak, olvasmányos kiegészítés, amit a

pedagógus maga választ meg, hogy beépít az órájába, esetleg feladja otthoni feldolgozásra.

A lecke rögtön egy kis térképpel indít, ami bemutatja az őszi és téli hadjáratok főbb

hadmozdulatait. A schwechati vereség után pedig, mint a tehetséges fiatal tábornokként

mutaja be Görgeyt. A következő oldalon három portrét ábrázol, a trónra kerülő Ferenc

Józsefét, az Erdélyben kimagasló Bem tábornokot és Görgeyt. A téli eseményekben jogosnak

és szükségesnek ítéli a tábornok visszavonulását. Éppen olyan röviden, mint ahogy az életben

történt, leírja Dembinsky parancsnokságát, majd azt, hogy a fővezéri poszt vissza száll

Görgeyre.

56. Bencsik, Kövér: 170-175. p.

33

Az olmützi alkotmány és Bem erdélyi sikereinek egy-egy mondatos bemutatása

mutatja, hogy az általános iskolai tananyag mennyivel kevesebbet követel. Rögtön a tavaszi

hadárattal folytatódik is a könyv, amelyet tárgyilagos hangon kommentál, nem értékeli a hadi

és politikai lépéseket. A függetlenségi nyilatkozat fejezetét egy olvasmányos lecke követi a

huszárokról és hadi tetteikről.57

Az egyszerű tárgyilagos hangnem megmarad a nyári hadjáratnál és a fegyverletételnél

is, a tankönyv nem nevez meg bűnösöket. Nem veszi a haditervek kérdését sem, így leginkább

azt lehet mondani, hogy az általános iskolában még csak a történéseket próbálja megtanítani,

a mélyebb gondolatok későbbre maradnak. A lecke még 3 oldalon keresztül folytatódik a

megtorlással és a Komáromi vár történetével.58

7.3 Történelem 10.

A legújabb generációs tankönyvek egyike ez a könyv, amelyet már nem egy kiadónál

egy-két szerkesztő, hanem egy egy szerkesztő csapat fejlesztett. Az 1848 szeptemberétől 1849

őszéig terjedő egy évet, 14 oldalon vizsgálja. Színes képekkel és forrásokkal kiegészített

anyagokkal.

Jellasics támadását térképpel, tárgyilagosan mutatja be a könyv, a lap alján Görgey

legismertebb portréja, a képleírásban származása, Zichy Ödön gróf elfogatásának története.

Fölötte a törzsanyagban tehetségének tudják be, hogy Kossuth kiemelte a katonák közül és

zárójelben még neve írásának kérdése is meg van magyarázva. Majd egy oldalon keresztül

foglalkozik Széchényi sorsával a tankönyv. A téli hadjáratról már térképpel, Kossuth és

Görgey levelezésével kezd mesélni a könyv. A tárgyilagos hozzáállás ellenére Görgey

hadmozdulatait és visszavonulását ügyesnek és szükségesnek könyveli el, nem csak egy

szempontot vesz figyelembe. Perczel, móri vereségét nem Görgey hanyagságával vagy

árulásával vádolja, hanem mulasztással, Perczel nem értesítette Görgeyt mozdulatairól és nem

derítette fel az ellenség mozgását. 50 évvel korábban egy ilyen mondat elképzelhetetlen volt.

Majd hosszan foglalkozik az erdélyi helyzettel. Bem József arcképe mellett, a leírásban az ő

életét is bemutatja.208-212

57. Bencsik, Kövér: 92-97. p.

58. Bencsik, Kövér: 98-101. p.

59. Bencsik, Kövér: 208-212. p.

34

A tavaszi hadjárat kapcsán kiemeli Görgey és Klapka érdemeit, valamint a fényes

sikereket, de azt is, hogy a döntő jelentőségű bekerítést és az ellenfél megsemisítését egyszer

sem sikerült megvalósítani. Buda ostromához nem fűz megjegyzéseket. A köüvetkező oldalt,

pedig két festmény és egy térkép foglalja el. A térképen a tavaszi hadjárat hadmozdulatai, a

képeken az isaszegi csata és buda ostroma Than Mór festményein. Próbálva ezzel közelebb

hozni a diákokhoz az eseményket. ezek után részeletesen foglalkozik a nemzetközi politika

hozzáállásával és a nemzetiségi kérdéssel. A nyári hadműveletek kapcsán megemlíti a hibás

déli összevonást és Görgey tervét a Komárom környéki összevonásról. Majd a túlerő és a

temesvári vereség hatására lemondó kormányzóról és arról, hogy Görgey reménytelennek

látta a folytatást és nem akarta még több emberét feláldozni, ezért letette a fegyvert. Majd

foglalkozik, ennek az írásnak a témájával is, közli Kossuth vidini levelét.60

Ez a sokkal reálisabb hozzáállás jellemzi a rendszerváltás utáni könyveket, míg a 2010

utáni könyvekre már inkább a kevesebb tény és több forrás a jellemző. A könyvek nem csak

szinesek lettek az évek alatt, hanem forrásokkal, összefoglalásokkal, kérdésekkel és a tanuló

véleményére hagyatkozó nyitott végű feladatokkal operál. Az olvasmányok és kiegészítő

szövegek, pedig a mindennapi életet próbálják meg bemutatni.

60. Bencsik, Kövér: 212-218. p.

35

8. összefoglalás

Az esszében igyekeztem rávilágítani, a jelenkori történelem oktatásban tapasztalt

különbségekre, egy személy Görgey Artúr megítélésén keresztül. Próbáltam rávilágítani a

háttérben lévő politikai elfogultságra, ami gyakran rányomta egyes korszakok történelem

könyveire a bélyegét. Részletesen szó volt, a dualizmus, a két világháború közötti, majd a

szocialista és végül a jelenlegi rendszerváltás utáni gondolkodásról. Mindegyik kor

másképpen látta Görgey Artúr tevékenységét, valószínűleg a következő nagy politikai váltás

után, újabb megvilágításba kerül majd.

36

1. Idegen nyelvű összefoglaló

In this thesis, i tried to look back in the modern hungarian education and create a picture

about General Görgey Artúrs person. Görgey fought int he hungarian revolutions in 1848,

which tried to liberate Hungary, from the austiran leadership, under the common king’s rule.

I looked back till 1867, the the ages of dualist goverment, wich hold till the first world war.

The ages of between the two world wars, wich named after Governer Horthy and the socialist

Goverment, after the world war two. Then I researched the present ages. True History books I

searched for the judgment of Görgey Artúr. From denying, to the respect, he went all over the

judgment. Currently he’s a hero, but in the years when this country belonged to the Soviet

sphere, he was a traitor.

37

2. Bibliográfia

1. Farkas Sándor: Történelem a népiskolák VII. osztálya számára. Bp. 1908. M. Kir.

Tudomány Egyetemi Nyomda.

2. Istvánffy Gyula Történelem a polgári leányiskolák IV: osztálya számára. Bp. 1910.

Franklin társulat.

3. Horciczka, Ledr, Banai: A magyar tanítási nyelvű polgári iskolák egyéves tanfolyama

számára. Praha- Presov 1938. A Csehszlovák Grafikai Unió RT. Kiadása.

4. Heckenast Gusztáv, Karácsonyi Béla, Feuer Klára és Zsigmond László: Történelem a

VIII. osztály számára. Bp. 1948. Kiadja a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter.

5. Csillag Miklós, Filla istván és Simon Gyula: Történelem, a Szakérettségi tanfolyamok

könyvei. Bp. 1952. Tankönyvkiadó.

6. Devecseri Lászlóné és Kislaki Károly: Történelem az általános iskola 7. osztálya

számára. 16. kiadás. Bp. 1973. Tankönyvkiadó

7. Závodszky Gábor: Történelem a gimnázium III: osztálya számára. Bp. 1981.

Tankönyvkiadó.

8. Száray Miklós: Történelem III. Bp. 2008. Műszaki Kiadó

9. Bencsik Péter, Kövér Lajos, Horváth Levente Attila, Pelyah István: Történelem 7.

Szeged. 2013. Mozaik kiadó

10. Dr. Baranyai Katalin főszerk. : Történelem 10. Eger. 2017. Ofi tankönyv

11. Unger mátyás: a történelmi tudat alakulása középsikolai történelemtankönyvekben.

Bp. 1976. tankönyvkiadó

12. Hermann Róbert: Kossuth és Görgey levelezése. Bp. 2001. Osiris kiadó

13. Kosáry Domonkos : A Görgey- kérdés története I. Kötet. Bp. 1994. Osiris Kiadó

14. Csikány Tamás: A Szabadságharc hadművészete 1848-1849. Bp. 2015. Zrínyi Kiadó

15. Pusztaszeri László: Görgey Arthúr a szabadságharcban. Bp. 1984 Magvető Kiadó

16. Farkas Mária: Történelem tanítás a népiskolában a dualizmus kori Magyarországon.

Bp. 2008 Trezor kiadó.

17. www.Arcanum.hu/ Magyar életrajzi lexikon

18. www.tte.hu: Történelemtanárok egylete

19. www.pim.hu Petőfi Irodalmi Múzeum

http://www.arcanum.hu/http://www.tte.hu/http://www.pim.hu/