bölcsésztudományi kar tanárképző intézet
TRANSCRIPT
MISKOLCI EGYETEM
Bölcsésztudományi Kar Tanárképző Intézet
SZAKDOLGOZAT
Sajátos nevelési igényű gyermekek inklúziója a
Szentesi Felsőpárti Óvodában
KONZULENS: KÉSZÍTETTE:
Smizsánszkyné Marján Ida Rakk Hajnalka
óraadó oktató Közoktatás vezetői és
pedagógus szakvizsga szakirány
Miskolc
2016
Tartalomjegyzék
1. Bevezető ............................................................................................................................ 1
2. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének alakulása Európában és a világban ......... 3
2.1. Az esélyegyenlőség térhódítása és hatása a magyar jogalkotásra .................................. 4
2.2. Integráció és inklúzió fogalma ....................................................................................... 6
3. A sajátos nevelési igény, fogalma kialakulása, értelmezése ............................................. 9
3.1. A sajátos nevelési igény, mint fogalom meghatározása hazánkban ............................. 10
3.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek, jelenlegi meghatározása .................................. 12
3.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek diagnosztizálása és ellátása .............................. 14
4. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása, intézményünkben ..................... 17
4.1. Intézményünk és intézményünk környezetének bemutatása ........................................ 17
4.2. Inklúzió kialakulásának története a mi intézményünkben ............................................ 19
5. A sajátos nevelési igényű gyermekek a mai pedagógiai gyakorlatunk ........................... 24
5.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek azonosítása ....................................................... 24
5.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek a dokumentumainkban ..................................... 25
5.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását biztosító szervezeti keretek ................ 30
5.3.1. A gyógypedagógus munkája, szerepe az inklúzió során ........................................... 30
5.3.2. Óvodapedagógusok feladatai az inklúzió során ........................................................ 33
5.3.3. Intézményvezető feladatai ......................................................................................... 34
6. Esetleírás .......................................................................................................................... 36
7. Kutatás az inklúzió megvalósulásáról a Szentesi Felsőpárti Óvodában .......................... 40
7.1.A kutatás körülményei ................................................................................................... 40
7.2. Adatkezelés ................................................................................................................... 41
7.3. A kérdőíves válaszok értékelése, elemzése és a hipotézisek vizsgálata ....................... 41
8. Összegzés ........................................................................................................................ 47
9. Summary .......................................................................................................................... 48
Mellékletek
1
1. Bevezető
Szakdolgozatomban a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai integrációjáról és
inklúziójáról írok. Munkám során több szempontból is megtapasztalhatom az integráció
folyamatát, előnyeit, nehézségeit. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai befogadása
számomra, kiemelten fontos téma. Gyógypedagógusként minden nap azért dolgozom, hogy
az általam fejlesztett gyerekek minél jobban megállják a helyüket a társadalomban,
gyerekként és később felnőttként is.
Munkám során több szempontból is megtapasztalhattam az óvodai integráció és inklúzió
folyamatát, előnyeit, nehézségeit.
Szakmai életutam első részében óvodapedagógusként dolgoztam, és mindig volt a
csoportomban sajátos nevelési igényű gyermek. Kezdetben ezek a gyerekek spontán
integrációval kerületek intézményünkbe. Fiatal pályakezdő pedagógusként is nagyon
érdekelt az ő helyzetük, speciális igényeik. Ezek a gyermekek több segítségre szorultak,
tanulási helyzetekben teljesítményük alacsonyabb volt hasonló korú társaiknál. A velük
való foglalkozás módjáról, eszközeiről az óvodánkban dolgozó gyógypedagógustól
tájékozódtam. A gyermekek megfelelő fejlesztése érdekében szakmai anyagok
tanulmányozásába kezdem. 2008-ban, gyógypedagógusi diplomát szereztem, tanulásban
akadályozottak pedagógiája szakos tanári szakon. 2009-től intézményünk főállású
gyógypedagógusa vagyok.
Dolgozatomban az eddigi tapasztalataim, tanulmányaim és a szakirodalom alapján
bemutatom, hogy milyen társadalmi változások hatására alakult ki a sajátos nevelési
igényű gyerekek oktatását illetően az inklúzív szemlélet. Az integráció és inklúzió
fogalmak közötti jelentős különbségeket, továbbá a sajátos nevelési igénynek, mint
fogalomnak a jelentését és kialakulását is ismertetem dolgozatomban.
Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyerekek integrációjának illetve inklúziójának
gyakorlatát a saját intézményemben folyó oktató, nevelőmunkán keresztül mutatom be.
Azokat a kérdéseket igyekszem megválaszolni, hogy jelen körülmények között hogyan
lehet sikeres a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai integrációja, továbbá hogy
melyek azok a tényezők, körülmények, amelyek ezt a folyamatot nehezítik, ill. segítik.
Intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek inkluziója, a nagyobb részben
befogadó közösség, a megfelelő szakmai felkészültség a megfelelő körülmények
2
biztosításával, továbbá a pedagógusok, szülők és egyéb szakemberek összefogásával,
együttműködésével valósulhat meg.
Hipotézis 1.
Pedagógusaink felkészültek a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadásra, továbbá
alkalmazzák a differenciálás elvét, a foglalkozások és a tervezés során egyaránt.
Hipotézis 2.
Az együttműködés jónak mondható a szakemberek és az óvodapedagógusok és a szülők
között.
Hipotézis 3.
Egy köznevelési intézményben, az intézményvezetőnek kulcsszerepe van az integráció,
illetve inklúzió megvalósulásában.
Hipotézis 4.
Többnyire rendelkezésünkre állnak a megfelelő eszközök, amelyek szükségesek a sajátos
nevelési igényű gyermekek optimális fejlesztése érdekében.
Hipotézis 5.
Intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai megsegítéssel,
megfelelő mennyiségű egyéni segítséget kapnak az óvodai tevékenységek, foglalkozások
és az egyéni habilitációs-rehabilitációs foglalkozások során egyaránt.
Az integrációval és inklúzióval kapcsolatosan megkérdeztem az óvodapedagógusokat,
szakembereket, szülőket és magát az intézményvezetőt is, arról hogy ők hogyan látják a
sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetét a mi intézményünkben. Véleményüket,
észrevételeiket, tapasztalataimat dolgozatom végén összegzem. A kérdőívek értékelésekor
kiderül, hogy hipotéziseim igazak-e, vagy részben igazak csak.
3
2. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének alakulása Európában és a
világban
Az ókori feljegyzésekben, Európában és a középkorban, eposzokban is megjelennek már
olyan emberek, akik valamely tulajdonságukban eltérnek az átlagtól.
1341-ben írtak először egy elhagyott fiúról. Comenius szintén egy erdőben megtalált,
elhagyott fiúról ír, aki az emberek közé kerülve tanult meg beszélni. A társadalomtól
hosszabb időn át szeparálva élés utáni állapotot: dementia ex separationenak nevezték el.
Ezt a kifejezést váltotta fel a „gyengeelméjűség”.
A középkorban a szerzetesrendek fogadták be a problémás, gyengébb embereket
(felnőtteket, gyermekeket), akik eltértek az átlagtól és segítségre szorultak. „Az első
gyermekotthonok, ahol az erre rászorulókat tanították, a protestantizmus ideje alatt
alakultak meg. A gyermekek nevelését „tudományosan képzett férfiakra” bízták. Ezek
közül leghíresebb volt Pestalozzi, aki elsőként tett kísérletet nevelésük speciális
módszereinek megtalálására.” a
„A XIX század közepéig a pedagógia és az orvostudomány külön-külön foglalkozik az
abnormális gyerekek testi-lelkiállapotával.”b
A második világháborúig a fogyatékos emberekkel való foglalkozás inkább orvosilag
kezelték és magára a fogyatékosságra koncentráltak. Ez a szemlélet az ún. orvosi modell.
A fogyatékos személyek társadalmi helyzete és jogaik, esélyegyenlőségük nem került
látótérbe.
A második világháború után, az 50-es. 60-as évek után a fogyatékosok társadalmi helyzete
egyre inkább hangsúlyossá vált, amelye a gyógypedagógiában, szociológiában úgynevezett
szociális modellnek neveznek. A fogyatékosokban lévő hibák, sérülések kutatása mellet,
hangsúlyosabb szerepet kapott a fogyatékos személyek szükségleteire való koncentrálás,
továbbá életminőségük javítása. Fontos kiemelni, hogy mindezt a fogyatékos személyek
társadalmi integrációjával képzelték el, nem külön intézményekben, a társadalomtól
elszigetelve.1 Az orvosi modell és a szociológiai, pedagógiai modell közötti különbségeket,
nagyon jól szemlélteti Csányi Yvonne által összeállított táblázat (1. táblázat).
a: Mesterházy Zsuzsa (2000): A gyógypedagógia mint tudomány In:Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai
alapismeretek. Budapest, ELTE- BGGYTF. 42. oldal
b: Mesterházy Zsuzsa (2000): A gyógypedagógia mint tudomány In:Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai
alapismeretek. Budapest, ELTE- BGGYTF. 43. oldal
4
1. táblázat: Orvosi és szociális modell jellemzői
Orvosi modell Szociális, pedagógiai modell
A gyermekben van a hiba A gyermek környezetében vannak
akadályok
Diagnózis, deficitek megállapítása,
pontosítása
Értékelés, erősségek, szükségletek feltárása
Címke A színterek, megfelelő program kijelölése
Összpontosítás a károsodásra Személyi és tárgyi feltételek biztosítása a
szükségleteknek megfelelően.
Szegregáció (törekvés, homogén, heterogén
csoportok)
Integráció (természetesek a csoportokra)
A gyógypedagógus szerepe kizárólagos A többségi pedagógus a meghatározó,
együttműködik a gyógypedagógussal.
Speciális tanterv használata A többségi tanterv, vagy módosított
változatának alkalmazása.
tartós elzárás a társadalomtól A gyermek a társadalom része
Forrás: Csányi Yvonne (2000): A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált,
nevelése-oktatása in Illyés Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest
ELTE-BGGYTF 382 old.
2.1. Az esélyegyenlőség térhódítása és hatása a magyar jogalkotásra
1945-ben megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). „Elsősorban az
egyenlőség mindenkinek elv alapján jött létre. Az ENSZ alapokmánya bevezetésében
alapelvi szintre emelte azokat az értékeket, amelyekkel minden egyes emberi lény
rendelkezik (pl. méltóság), és különös jelentőséggel ruházta fel a szociális igazságosság
előmozdítását. Ily módon maga az ENSZ alapokmánya biztosítja valamennyi alapvető
emberi jog védelmét, beleértve a fogyatékossággal élők jogait is.”c
1948-ban az ENSZ Közgyűlés párizsi ülésszaka fogadták el Az Emberi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatát.
c: Lovászy László (2007): Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fogyatékosügyi politikája (1945-2006) In:
KAPOCS VI évf. 2 szám 2007 április 3. oldal
5
Ettől az időszaktól kezdve a fogyatékkal élők egyre több figyelmet kaptak, így, a
társadalmi helyzetük egyre kedvezőbb lett. Jelentős változások az ötvenes években
következtek be a fogyatékos személyek szerepének hangsúlyozásával.
Az 1960-as években, tovább erősödött a fogyatékos személyek társadalomba való
integrálásának igénye.
A hetvenes években kimondták, hogy minden ember egyenlő a saját jogainak
érvényesítésekor, vagyis a fogyatékosok is ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, minta többi
ember (oktatás, egészségügy stb.). Ennek az évtizednek a sajátossága az egyenlő esély
biztosítása tekintetében a teljes társadalmi részvétel (full participation) biztosítása, amelyet
az akadálymentesítéssel is segíteni kívánnak.
„1982. decemberében a közgyűlés újabb lépést tett azzal, hogy elfogadta a Cselekvési
Világprogramot a fogyatékosok ügyében, amelynek három kiemelt célterülete volt: az
esélyegyenlőség (equal opportunities), a teljes részvétel (full participation in economic
and social life) és a rehabilitáció (equal access to health, education and rehabilitation
services).”d
1993. december 20-án a kiadott irányelvek a fogyatékos esélyegyenlőségét biztosítja, mely
arájuk vonatkozó „alapszabályzatot” tartalmazza.
Az ENSZ, Európai Unió, Fogyatékosságügyi Tanács számos egyezményt, rendelkezést
hozott létre a fogyatékos személyek esély- és jogegyenlősége érdekében. A fenti példák
csak ízelítők a rengeteg állásfoglalásból, rendelkezésből. Magyarország ezeknek a
nemzetközi törekvéseknek a 90-es évek elején csak részben, vagy egyes esetekben
egyáltalán nem tett eleget.2
A hazai jogalkotásban a nemzetközi és Európai trendeknek megfelelően a fogyatékos
személyek társadalmi helyzetének rendezése a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény.3
A törvény elsődleges célkitűzése a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítása,
a társadalomba való minél sikeresebb integrációjának elősegítése. A törvény fő célkitűzése
közé tartozik a társadalmi szemléletformálás, a fogyatékos személyek és családjuk
életminőségének javítása, a társadalom életében való aktív részvételüknek előremozdítása
és a fogyatékos személyek rehabilitációja, a társadalom hasznos tagjává válásának segítése.
d: Lovászy László (2007): Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fogyatékosügyi politikája (1945-2006) In:
KAPOCS VI évf. 2 szám 2007 április 8. oldal
6
A törvény meghatározza a „fogyatékos személy” a „rehabilitáció”,a „segédeszköz”a
„lakóotthon”, „akadály” fogalmakat. Az oktatás terén kiemeli annak fontosságát, hogy a
fogyatékos gyermekek képességüknek megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljenek,
ugyanúgy, mint ép társaik. Kiemeli a korai fejlesztés, óvodai nevelés-oktatás, fejlesztő
felkészítés fontosságát és az azokban való részvételt a közoktatási törvény szerint. Utat
nyit az integrált oktatásnak és hosszú távú célként fogalmazza meg azt. lehetőségének
biztosítását. Egyre inkább előtérbe került a sajátos nevelési igényű gyerekek
integrációjának kérdése is.4
2.2. Integráció és inklúzió fogalma
A társadalmi változások, az esélyegyenlőség szemlélet egyre nagyobb teret hódított
Európában. E szemlélet a második világháború után fokozatosan és folyamatosan
erősödött. A fogyatékos személyekre való figyelés jogaik érvényesítése, a teljes társadalmi
részvételükre való esélyteremtés, az integrációs szemlélet főbb mozgatórugói voltak. A
fogyatékos személyek elfogadása, állapotuk tiszteletben tartásának hatására egyre inkább
afelé mozdította el a társadalmi szemléletet, hogy ne a hiányosságokra koncentráljon,
hanem igyekezzen megteremteni azokat a feltételeket, ahol ezek az emberek a társadalom
egyenrangú tagjaként tudnak élni.
Az integráció fogalmát Csányi Yvonne szerint a következőképpen határozhatjuk meg:
„A fogyatékos, akadályozott ember, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek,
vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beillesztése”e
Az integráció fajtái a köznevelésben Csányi Yvonne tanulmánya alapján:
Lokális integráció: fogyatékos gyermekek külön osztályban vagy csoportban eltérő
tantervvel tanulnak, csak egy épületben vannak a többiekkel.
Szociális integráció esetében még mindig külön helységben eltérő tantervvel
oktatják a fogyatékos gyermekeket, de tanórákon kívül közös programokat
szerveznek.
Funkcionális integráció, amikor a sajátos nevelési igényű gyermekeket a többi
gyerekkel egy osztályban, egy óvodai csoportban tanítják, fejlesztik, nevelik.
e: Forrás: Csányi Yvonne (2000): A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált, nevelése-oktatása
In Illyés Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest ELTE-BGGYTF 379. old.
7
Részleges integráció, amikor is a tanítási idő csak egy részében vannak együtt a
gyermekek.
Teljes integráció alatt a gyermekek a teljes nevelési-oktatási idő alatt együtt
vannak. A nevelés- oktatás területén az integráció jelentése, amely, a speciális
szükségletű gyerekek integrálását jelenti a többségi oktatási intézményekbe.
Említést kell még tenni az integráció és az inklúzió fogalmak jelentéséről és különbségéről.
Az integráció fogadást, inklúzió befogadást jelent. A két fogalom között lévő
különbségeket Csányi Yvonne által összeállított táblázat szemlélteti leginkább (2. táblázat)
Fontosnak tartom bemutatni a két fogalom közötti jelentős különbséget.
2. táblázat: Integráció és inklúzió jellemzői
Integráció (fogadás) Inklúzió (befogadás)
Módszer, óraszervezés nem változik Módszer, óraszervezés nem a hagyományos
Frontális, teljesítményorientált stílus Differenciáló, önértékelésre is alapozó
pedagógia
A gondokért maga a gyermek a felelős Gondok esetén a pedagógusnak kell
változnia
A gyógypedagógusra hárul minden
probléma megoldása.
A gyógypedagógus partner megoldásban.
Csak az osztályfőnök vállal részt az
integrációban.
Szemléletváltás a teljes tantestületben.
Forrás: Csányi Yvonne (2000): A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált,
nevelése-oktatása in Illyés Sándor (szerk) Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest
ELTE-BGGYTF 386 old.
A táblázatból jól látszik, hogy az integráció során a sajátos nevelési igényű gyermek együtt
tanulhat a többiekkel, de a pedagógus nem veszi figyelembe egyéni igényeit, a tanítás, az
értékelés és a számonkérés során sem.
A gyógypedagógusra hárul minden feladat. Ezzel szemben az inklúzió szemlélete szerint,
nem csak a gyógypedagógus feladata a sajátos nevelési igényű gyermek segítése, hanem
ebben a folyamatban hangsúlyos szerepe van a többi pedagógusnak is: tanítóknak,
tanároknak, óvodapedagógusoknak egyaránt.
8
E folyamat akkor sikeres, ha meg van a megfelelő szemlélet, attitűd a pedagógusok
részéről.
Véleményem szerint a sikeres együttnevelés, ahol a sajátos nevelési igényű gyermek
valóban jól tud fejlődni az inklúzióval oldható meg, melynek megvalósulása, elsősorban
attól függ, hogy a pedagógus be tudja-e és el tudja-e fogadni a gyermeket. Ennek
hiányában hiába van birtokában számos korszerű ismeretnek és eszköznek, az inklúzió
nem valósul meg. A legfontosabb tehát a tantestületben a megfelelő szemlélet kialakítása.
Az intézmény vezetésének ösztönözni és támogatni kell a pedagógusokat a megfelelő
továbbképzéseken való részvételre. Az együttnevelés során elsősorban fontos a megfelelő
gyermek-pedagógus kapcsolat kialakítása, továbbá a szülőkkel és egyéb szakemberekkel
való folyamatos konzultáció, kapcsolat fenntartása.
A befogadó intézményben a pedagógusoknak ismerniük kell azokat a tanulásszervezési
módszereket, amelyek szükségesek, a sikeres inklúzió megvalósulásához. A differenciálás
elvének minden szinten érvényesülni kell: a tervezésben, szervezésben, a nevelő-oktató
munka során és a tevékenységek alatt is. Szükséges a személyre szabott feladatok
biztosítása. A pedagógusoknak a gyógypedagógusokkal a folyamatos konzultációk mellet,
folyamatos önképzésére is szükség van a gyermekek megfelelő ellátása, fejlesztése
érdekében. A gyermekek motivációjának folyamatos fenntartása mellet, az érdeklődésre is
épülő változatos, foglalkozások és tevékenységek biztosítása, kiemelt feladat az inklúzió
során. A kreativitás fejlesztése, a tehetség felismerése és támogatása a sajátos nevelési
igényű gyermekek esetében is fontos feladat. A gyógypedagógussal való együttműködés,
folyamatos kell, hogy legyen. A befogadó intézménynek meg kell teremteni azokat a tárgyi
és személyi feltételeket, amelyek a sikere együttnevelést szolgálják. 56
9
3. A sajátos nevelési igény, fogalma kialakulása, értelmezése
Illyés Sándor, pszichológus, gyógypedagógus a szerint a gyermekek nevelhetősége, akkor
sikeres, ha a figyelembe vesszük a gyermek szociális körülményeit, testi és idegrendszeri
adottságait is. „A nevelhetőség egyedi jellegének leírása szerint a nevelés akkor megfelelő
a gyermek számára, ha igazodik a gyermek fejlődési ütemét és fejlődési perspektíváját
összefoglalóan kifejező egyedi nevelhetőségéhez.”f
1. ábra: Nevelhetőség és korlátozott nevelhetőségg
Illyés a nevelhetőség tulajdonság együttesét négy összetevőben határozz meg:
a gyermek aktuális tudása, ismeretei, kompetenciái
a nevelés hatásának mértéke
a gyermek távlati fejlődési lehetősége
a gyermek szociális környezete
Illyés Sándor véleménye szerint a gyermek nevelhetősége nem mindig felel meg az iskolai,
óvodai követelményeknek, és a nem megfelelő pedagógiai segítség miatt összeillési zavar
f: Mesterházy Zsuzsa (2000): A gyógypedagógia, mint tudomány In: Illyés Sándor (szerk.):
Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest, ELTE- BGGYTF. 43. oldal
g: Illyés Sándor (2000): A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai In: Illyés Sándor (szerk.):
Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest, ELTE- BGGYTF. 34. oldal
10
keletkezik. Ennek következtében a gyermek korlátozott nevelhetőségűvé válik. Ezt az
összeillési zavart kiküszöbölése, különböző pedagógiai módszerekkel, eljárásokkal
valósítható meg. A legmegfelelőbb megoldás, ha a pedagógus, módosítja a
követelményeket, és a gyermek számára nagyobb mértékű pedagógiai segítséget nyújt.
Annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson, meg kell jelölni azokat a tulajdonságokat,
amelyek indokolják a különleges bánásmódot.”A különleges bánásmódot indokló
tulajdonság csoportra „sajátos nevelhetőség” fogalmával foglalhatjuk össze”h
E megközelítés szerint nem a gyermek fogyatékosságról van szó, hanem az adott
pedagógiai feltételek miatt a gyermek különleges bánásmódra való rászorultságáról. 7
3.1. A sajátos nevelési igény, mint fogalom meghatározása hazánkban
A sajátos nevelési igény kifejezés az angol special education need kifejezésnek felel meg.
A special szó speciális tükörfordítás helyett a magyar terminológia a sajátos szót használja.
Nevelés szó az education, a szükséglet, pedig a need szó fordításából keletkezik.
Az 1993 évi LXXIX törvény a közoktatásról az első, amely a súlyosan fogyatékos
gyerekek számára is ellátást biztosít. A közoktatásról szóló törvény kiemelkedő vívmánya,
hogy megszüntette a „képezhetetlen” gyermek fogalmát, tehát ily módon minden gyermek
tanköteles lett, függetlenül attól, hogy ilyen képességei vannak. A családban élők képzési
kötelességéről is szakembert biztosítottak. A törvénynek köszönhetően, az óvodáskor előtt
a gyermekek korai fejlesztésben, gondozásban részesülhetnek, ha ezt állapotuk ezt
indokolta. A fejlesztő felkészítés fogalmát is bevezeti a törvény. Tulajdonképpen ez az első
törvény, mely lehetőséget teremtett az integrációra. Az intézményrendszerben továbbra is
külön iskolatípusként jelent meg a speciális szakiskola és a munkára felkészítő szakiskola.8
A 2003-as közoktatási törvény (2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi
LXXIX. törvény módosításáról) használja elsőként a sajátos nevelési igény fogalmát, a
fogyatékos gyermek, fogyatékos tanuló, valamint a más fogyatékos tanuló kifejezések
helyett, amely kifejezések szakmai körökben nem voltak már akkor sem használatosak. A
gyógypedagógia területén dolgozó szakemberek pejoratívnak, stigmatizálónak tartották
már akkor is a „fogyatékos” szót. A sajátos nevelési igény fogalmát a 2003-as közoktatási
törvény, következőképpen határozza meg:
h : Illyés Sándor (2000): A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai In: Illyés Sándor (szerk.):
Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest, ELTE- BGGYTF. 35. oldal
11
„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, illetve több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy a pszichés
fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott
(például diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros
aktivitászavar).”i.
E közoktatási törvén szerint elő kell készíteni az integrációt. A szakértői bizottságok
véleménye alapján a sajátos nevelési igényű gyermeknek, megfelelő pedagógiai,
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásba kell részesülniük, ami a korai fejlesztés
és gondozást, az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, a fejlesztő felkészítést
jelenti. 9
A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve valóban
irányelveket határoz meg a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását illetően.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és a Nemzeti alaptantervvel együtt
értelmezendő és kiegészítő dokumentum, mely biztosítja a sajátos nevelési igényű
gyermekek különleges gondozásához való jogát 10
A közoktatási törvény 2007-es módosítása változtat a „sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanuló” definícióján.
A Közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontja szerint
„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi,
beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra
visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a
viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos
rendellenességével küzd.”j Az SNI-a gyermekek integrálhatók a normál tantervű általános
iskolákban, de speciális intézményekben is maradhatnak és marad az ezzel kapcsolatos
i: 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 121. §-a (1)
bekezdése 29, http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a0300061.TV
j: 2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 121. §-a (1)
bekezdésének 29. pontja http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kozokt_tv_modosito_lxxxvii_070823.pdf
(2016.10.12.)
12
ellátás és a fejkvóta alapú, normatív finanszírozás. SNI-b gyermekek integráló ún.”normál”
iskolákba, óvodákban tanulhattak, értük nem járt plusz normatíva, a csoport- és
osztálylétszám számításánál csak egy főként vehetők figyelembe. 11
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,
általános elveket, célokat, feladatokat fogalmaz meg a sajátos nevelési igényű gyermekek
nevelésével-oktatásával kapcsolatban. A sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése-
oktatásának dokumentumát az óvodák helyi programjában található dokumentumát a
sajátos nevelési igényű gyerekekről ezen irányelv óvodára vonatkozó része alapján felül
kell vizsgálni, továbbá figyelembe kell venni az Óvodai nevelés országos alapprogramját
is.
Az integráló iskolák helyi tantervük elkészítésénél az iskolatípusuknak megfelelő
kerettanterv és az Irányelv rájuk vonatkozó rése szerint készítik el.
E rendelet 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseit első
alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik
évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.
2013. augusztus31-ig az óvodák a fentiek szerint kötelesek voltak felülvizsgálni
programjukat. 12
3.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek, jelenlegi meghatározása
A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a legutolsó ma is érvényes köznevelési törvény
szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek tanuló és ezen belül különleges bánásmódot
igénylő tanuló is egyben. 13 A köznevelési törvény szerint „kiemelt figyelmet igénylő
gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.”k
k: 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről „4§ (13),
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (2016.10.15)
13
A súlyos és tartós pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, továbbá az érzékszervi
fogyatékosok, mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékosok, autisták és a több
fogyatékossággal rendelkező gyermekek az „sajátos nevelési igény” kategóriájába
maradnak. Továbbra is külön kategóriát képeznek a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdők, (továbbiakban BTMN). A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek a
sajátos nevelési igényű és BTMN gyerekek a kiemelten tehetséges gyermekek együttesen
alkotják. A törvény szerint a sajátos nevelési igény meghatározása:
„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,
értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén
halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési
zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”l
A fogyatékossági kategóriák részletes ismertetését, továbbá a fogyatékosság típusának
megfelelő feladatokat határoz meg az Irányelv (32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos
nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű
tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, mely kiadás továbbra is a sajátos nevelési
igényű gyerekek különleges bánásmódra való jogait illetékes biztosítani.
A törvény biztosítja a sajátos nevelési igényű gyerekek számára a kötelező egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat. A kötelező.
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások
megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. „A sajátos nevelési igényű
gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő
pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól
kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak
megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell
biztosítani.
(2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást
nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye
alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével”.m
l: 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 4.§ (25.)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (2016.10.15)
m: 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 47. § (1)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (2016.10.15)
14
A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelését-oktatását integráló intézményekben,
teljes vagy részleges integrációban határozza meg, vagy szegregált intézményekben. Ezt a
szakértői bizottságok határozzák meg. A törvény részletesen tárgyalja azokat a feltételeket,
amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres megsegítését, habilitációját
biztosítják. Ezen feltételek, a megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok,
speciális, tanterv, speciális taneszközök, valamint speciális gyógyászati és technikai
eszközök A gyermekek védelme érdekében a szülő kötelezhető arra, hogy gyermekével
jelenjen meg a szakértői bizottság vizsgálaton „A gyermek, tanuló érdekében a
kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői
vizsgálaton.”n
„Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő
sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos
értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos
gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai
osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi
gyermekkel, tanulóval együtt történik.”o
A törvény meghatározza a SNI gyerekek fejlesztésének kereteit, helyszíneit, feltételeit,
feladatait és céljait. A törvény kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek a
fogyatékosságuk típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi,
gyógypedagógiai, tanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduktor-tanítói,
terapeuta szakképzettségre van szükség.12, 1413
3.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek diagnosztizálása és ellátása
Igen fontos a sajátos nevelési igényű gyermekek minél korábbi diagnosztizálása,
azonosítása, hiszen az a csecsemőkorban és korai gyermekkorban az idegrendszer
nagymértékű plaszticitása, és az erre építő fejlesztés a korai időszakban meghatározó és
pótolhatatlan. A gyermekek állapotának vizsgálatában a megyei-, járási- és országos
pedagógiai szakszolgálatok vesznek részt. A gyermekpszichiátriai klinikák a pervazív
n: 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 47. §(6)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (2016.10.15)
o: 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 47. §(7)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190. (2016.10.15)
15
fejlődési zavarok, ADHD (attention deficit hyperactivity disorder) aktivitás és figyelem
zavarok diagnosztizálását végzik. Sajátos nevelési igény státusz megadására csak a
megyei- és országos illetőségű szakértő bizottságok jogosultak. A mozgássérült gyermekek
a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakba FPSZ) Mozgásvizsgáló
Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
látássérült gyermekek a FPSZ Látásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő,
Oktató és Gondozó Tagintézménye és beszédfogyatékos gyermekek a FPSZ
Beszédvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó
Tagintézménye, a hallássérült gyermekek pedig a FPSZ Hallásvizsgáló Gyógypedagógiai
Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye által kaphatnak diagnózist.
A szülők saját döntésük alapján, vagy a gyermekkel foglalkozó pedagógus javaslatára,
kérelemmel fordulhatnak először a járási szakértői bizottság, vagy országos szakértői
bizottságok felé. Amennyiben átfogó pedagógiai és pszichológiai vizsgálatok eredményei
alapján a járási szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény
valószínűsíthető, akkor a megyei- fővárosi- illetve országos illetékességbe tartozó szakértői
bizottság felé tovább küldi a gyermeket, átadva a gyermekre vonatkozó összes
dokumentációt és vizsgálati eredményt. Ezt a folyamatot a 15/2013.(II.26) EMMI
rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 11§(2) bekezdése
szabályozza. A szakértői bizottságok, újabb vizsgálatok alapján eldöntik, hogy a gyermek
valóban sajátos nevelési igényű-e. Sajátos nevelési igény esetén a gyermek egy diagnózist
kap, mely az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) által
meghatározott betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszerrel (BNO) is
jelöl. A szülőkkel egyeztetve kijelölik a fejlesztés színhelyét, ami történhet integráló
köznevelési intézményekben és szegregált szakintézményben is, illetve korai fejlesztés
kereteiben egyaránt.
A pedagógiai szakszolgálatok a sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában csak a
konduktív nevelést és a korai fejlesztést láthatják el.15 A többi sajátos nevelési igényű
gyermek gyógypedagógiai megsegítését az utazó gyógypedagógiai hálózat, vagy egyéni
megbízással gyógypedagógusok biztosítják. Lehetőség van még az intézményeknek, saját
gyógypedagógus alkalmazására, de ez nem finanszírozott. Ebben az esetben bérét a
fenntartójának kell kifizetni.
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 47. § (10) szerint a sajátos nevelési
igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel
16
rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható.13 Az utazó
gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó
feladata. A törvény szerint: „az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat feladata
a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval részben vagy
egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban történő óvodai nevelését,
tanuló iskolai nevelés-oktatását végző nevelési-oktatási intézmények számára a sajátos
nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális
szakképzettséggel rendelkező szakember biztosítása, amennyiben a nevelési-oktatási
intézmény a 47. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandó gyógypedagógus, konduktor
szakképzettségű szakemberrel nem rendelkezik.
(2) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése az
állami intézményfenntartó központ feladata.
(3) Az állami intézményfenntartó központ az e §-ban meghatározott feladatokra, állami
felsőoktatási intézmény, továbbá egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző
szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által
fenntartott utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatot is felkérhet.” p
Az utazó tanári munkára vonatkozó törvényi szabályozás elemeit a következő
rendelkezések tartalmazzák: 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.16
15/2013.(II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről.15
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról.12
p: 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 15/A. § (1)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (2016.10.15)
17
4. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása,
intézményünkben
4.1. Intézményünk és intézményünk környezetének bemutatása
A Szentesi Felsőpárti Óvodában, jelenleg összesen 445 gyermek jár. A sajátos nevelési
igényű gyermekek létszáma: 17 fő, BTMN gyermekek száma, 9 fő, továbbá hárman
halmozottan hátrányos helyzetűek. A hátrányos helyzetű gyermekek száma, pedig tizenkét
fő.
A Szentesi Felsőpárti Óvoda öt intézményből áll, melyből a központi- és három
tagintézménye Szentes városában, egy tagintézménye pedig Nagytőkén van.
Óvodai csoportok száma: 19 óvodai csoport melyeknek átlaglétszáma 20-25 fő, kivéve a
Nagytőkei Tagóvodát ahová 15 gyermek jár.
A Rákóczi Ferenc utcai Központi Óvoda, a „felsőpárti” városrészén helyezkedik el. 8
óvodai csoporttal, 204 férőhellyel rendelkezik. Jelenleg 191 gyermek jár az intézménybe,
amelyből, 8 sajátos nevelési igényű, 4 gyermek beilleszkedési, tanulási magatartási
nehézségekkel küzd és 4 gyermek, halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvoda épülete
1895-ben épült, régebben „Városi Kisdedóvóként” működött. Az óvoda udvara 2014-ben
bővült. Az önkormányzat lehetővé tette a szomszédos játszótér óvodaudvarhoz való
csatolását, melyet parkosítottunk és új korszerű játszótéri eszközöket helyeztünk el. Az új
udvarrészen, KRESZ pályán gyakorolhatják a gyermekek a közlekedést. Az óvodába járó
gyermekek családjai a felsőpárti városrész kertes házak lakói, akiknek nagy része fő-,
illetve mellékállásban mezőgazdasági munkával és állattartással foglalkozik. Néhány
gyermek a Szenteshez közeli Magyartés településről jár a Rákóczi óvodába.
A panellakások, társasházak és az újabb építésű kertvárosi városrész ölelésében
helyezkedik el a Százszorszép Tagóvoda, amely épületét tekintve a legkorszerűbb
intézményünk. 1977-ben óvodának épült, négy csoporttal, 110 férőhellyel, tágas esztétikus
udvarral, világos tágas csoportszobákkal rendelkező intézmény. Az intézményben jelenleg,
103 gyermek jár, amelyből 6 sajátos nevelési igényű, és 4 gyermek beilleszkedési, tanulási
magatartási nehézségekkel küzd, két gyermek hátrányos helyzetű.
A dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvoda kertes házak között, kevésbé forgalmas területen
helyezkedik el a „kertvárosi rész” közelében. Nyugodt, csendes környezetben lévő régi
építésű stílusos épülete, tágas udvara vonzza ide a környező kertes házakban lakó
18
gyermekeket, de gyakran választják óvodájuknak a lakótelepen élő családok is. 110
férőhellyel rendelkezik. Az intézményben jelenleg 92 gyermek jár, amelyből 2 sajátos
nevelési igényű, és 1 gyermek beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségekkel küzd és
kettő hátrányos helyzetű.
A felsőpárti városrész szélén található a Damjanich utcai Tagóvoda, egy régi építésű
parasztház, mely óvodaként 1930-as évektől működik. Az óvoda környezetében lakó
gyerekeken kívül a közeli külterületekről, Magyartésről is járnak ide gyerekek. A jelenleg
két csoporttal működő, 44 férőhellyel rendelkező intézmény nem tudja 100%-osan
biztosítani az ide jelentkező gyermekek felvételét. Az óvoda udvara nagy alapterületű,
gyönyörűen parkosított, udvarral, esztétikus korszerű játékokkal rendelkezik. Az óvodában
jelenleg 44 gyermek jár, amelyből 1 sajátos nevelési igényű. BTMN és HH gyermek
jelenleg nincs az intézményben.
Nagytőkei Tagóvoda a Szentestől 17 km-es távolságra lévő, közigazgatásilag Szenteshez
tartozó Nagytőkén helyezkedik el. Tágas udvarral, egy óvodai csoporttal működik. 26
férőhellyel rendelkezik, de jelenleg a gyermekek létszáma 15 fő. Az intézménybe 1 sajátos
nevelési igényű gyermek jár.17
Tagóvodáinkban és a központi óvodában is minden csoportban 2 óvodapedagógus, 1 dajka
dolgozik. A csoportok számának megfelelően, összesen 4 pedagógiai asszisztens segíti a
pedagógiai munkát. A technikai dolgozók: udvarosok, takarítók és a Rákóczi Ferenc utcai
óvodában az adminisztratív teendőket végző két óvodatitkár. A központi óvodában
dolgozik az intézményvezető. Az intézményben két intézményvezető-helyettes és
tagóvodánkén egy tagóvoda vezető dolgozik. Intézményünk gyógypedagógust és fél
állásban óvodapszichológust is alkalmaz.
Igyekszünk megteremteni a sikeres pedagógiai munka, személyi és tárgyi feltételeit. A
vezető által szervezett továbbképzések, intézményen belüli hospitálások, továbbá a
munkaközösségi tevékenység pedagógusaink szakmai fejlődését szolgálja. Munkánk
szakmai színvonalát egyéb továbbképzések is emelik. Ebben a nevelési évben kimagaslóan
sok továbbképzésen vettek részt pedagógusaink.
Lehetőségeinkhez mérten, korszerű, a kor követelményeinek megfelelő játékokkal,
eszközökkel, igyekszünk színvonalasabbá, tenni pedagógiai munkánkat. Ezeket részben
alapítványaink, másrészt pályázati forrásokból és szponzorok segítségével biztosítjuk.
Intézményünk az inkluzív szemléletet képviseli. A tanulás, játék és egyéb tevékenységek
szervezeti keretei lehetővé teszik, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekek
19
igényeit is kielégítsük és biztosítsuk megfelelő fejlődésüket, amely az egyéni
differenciálással, egyéni képességek kibontakoztatásával és a megfelelő feltételek
megteremtésével, a pedagógusok szakmai támogatásával valósul meg.18
Intézményünkben, az alapító okiratunknak megfelelően integrált óvodai nevelésben
részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek:
Enyhén értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott gyermek)
Beszédfogyatékos gyermek
Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermek
A mozgásszervi fogyatékos, enyhén mozgáskorlátozott gyermek
A látássérült, gyengén látó gyermek
A hallássérült, nagyothalló gyermek
Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek
4.2. Inklúzió kialakulásának története a mi intézményünkben
Intézményünk mindig befogadó volt a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket illetően.
Mióta itt dolgozom, azóta a vezetők, a pedagógusok többsége befogadó elfogadó attitűddel
rendelkezik. A gyermekek szeretete, tisztelete, a problémásabb, nagyobb figyelmet igénylő
gyermekekre is mindig érvényes volt és érvényes most is. A kilencvenes években a sajátos
nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozás még nem volt ennyire tudatos, mint
manapság. Kevésbé ismerték az óvodapedagógusok a sérülések jellemzőit, és azokat a
speciális és módszereket, eszközöket, amelyek szükségesek e gyermekek megfelelő
fejlesztéséhez. A differenciálás elvét, azonban minden vezető megkövetelte, a tervezéskor
és a tevékenységek alatt egyaránt. Az óvodapedagógusok szakemberekkel való
együttműködése mindig jellemző volt intézményünkre. A sajátos nevelési igényű
gyerekekre a HEFOP/2005/21.6 pályázati idő alatt figyeltünk fel igazán. Intézményünk
inklúzív szemlélete ebben az időszakban teljesedett ki.
Egy másik pályázatnak is sok mindent köszönhetünk, ez pedig a TÁMOP 3.3.2/08/2-2008-
0038 esélyegyenlőségi pályázat, ahol a sajátos nevelési igényűvé minősülés megelőzése
volt az egyik cél, melyet a HHH gyermekek szociális hátrányának enyhítésével, egyéni
képességfejlesztésével kívánta elérni ez a program.
20
Fontosnak tartom néhány szóban ismertetni, ezeknek a pályázatnak a lényegét és azokat az
értékeket, amit általa kaptunk, mint tudásban, eszközben és szemléletben egyaránt.
Szentes város sikeresen pályázott és intézményünk konzorciumi tagként részt vett a
pályázat lebonyolításában
2006-tól intézményünkben a HEFOP/2005/2.1.6 pályázat tűz, víz, föld, levegő
műveltségtartalmak szerinti tématerv javaslatokkal, és annak kiegészítő segédleteivel
dolgozunk. „A pályázat célja a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének
biztosítása az együttnevelés megvalósításával, segítve a sikeres iskolai előrehaladásukat a
közoktatásban, javítva továbbtanulási esélyeiket Az inkluzív nevelés térnyerése, a
diszkrimináció-mentességet biztosító, a tanulási esélyeket javító oktatási gyakorlatok
elterjesztése a közoktatásban a speciális feltételek megteremtésével. A
kompetenciafejlesztés beépülése a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését
felvállaló közoktatási intézmények pedagógiai rendszerébe.”q
Az sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása, bekerült intézményünk alapító
okiratába. Pedagógiai programunk a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
oktatásának irányelve iránymutatásai és a pályázat követelményeinek megfelelően
kiegészítettük a „Sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése” fejezettel. Megismerhettük az
ún.” kéttanítós modellt”. A módszer folyamatosan gyakoroltuk, fejlesztettük, azokban a
csoportokban, ahová sajátos nevelési igényű gyermek járt. Az óvodapedagógusok
munkájához heti terveik elkészítéséhez komplex tématerv javaslatok alapján dolgozhattak,
amelyekben a tématervajánlások mellett a különböző fejlettségi szint szerinti differenciált
tervezésre is mintát kaptak. A tématerv javaslatok, a heti tervek elkészítésekor
„képességfajták” (értelmi, szociális, kommunikációs (verbális, nonverbális, testi) 3
differenciálási szinten történt meg. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel való
foglalkozásokat dokumentáltuk. A szakemberekkel, szülőkkel való konzultáció folyamatos
volt. A pályázat során rengeteg segédanyagot, szakmai anyagot kaptunk a pályázat sikeres
lebonyolítása érdekében, miközben gazdagodtak ismereteink az integrációról, inklúzióról,
módszerekről a sajátos nevelési igényű gyerekekről. A pályázat által kiadott
kiadványokban elolvashattuk a sérülések jellemzőit és az azokkal kapcsolatos módszertani
q: Pályázat a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése érdekében
http://www.nonprofit.hu/palyazatok/palyazat-sajatos-nevelesi-igenyu-tanulok-egyuttnevelese erdekeben
(2016.10.10.)
21
ajánlásokat, amelyeket az óvodapedagógusok, gyógypedagógusok fel tudtak használni
munkájukban. A pályázat révén minőséges fejlesztő eszközökhöz jutottunk, melyek,
nagymértékben hozzájárultak a sajátos nevelési igényű gyerekek eredményesebb
fejlesztéséhez.19
Közvetett módon a pályázatnak köszönhetően, 2009-től az intézmény az önkormányzat
engedélyével főállású gyógypedagógusa státuszt kapott, mely állást én magam töltök be a
mai napig.
Szentes Város Önkormányzata sikeres pályázott a TÁMOP 3.3.2/08/2-2008-0038
esélyegyenlőségi programok, végrehajtásának támogatására, kiírt pályázaton. „Az Egyenlő
Esélyért Szentesen” című projekt 2010. augusztus 02.-2012. augusztus 02. között valósult
meg. Intézményünk, részt vett a pályázatban, a HHH gyerekek, sajátos nevelési igény
minősülésének megelőzése céljából.
„A pályázat célja a HHH gyermek esélyegyenlőségének elősegítése, a HHH és roma
gyerekek szegregációjának csökkentése és korai fejlesztése..”r
Intézményünk a helyi adottságainknak megfelelően adaptáltuk a pályázatban vállalt
kötelezettségeinket.
Feladatunk volt az integrációs pedagógiai rendszer, (továbbiakban IPR) munkatervének, és
a beóvodázási cselekvési ütemtervének elkészítése, a HHH gyerekek szervezett, korai
beóvodázása és a hiányzások megszüntetésének elősegítése érdekében. Családlátogatások
a védőnőkkel és a CKÖ képviselőivel bonyolítottuk le.
Fel kellet vennünk a kapcsolatot a védőnőkkel, a helyi Cigány Önkormányzattal. Létre-
hoztuk a programbővítő csoportokat: angol, néptánc és tartásjavító torna. Egyéni- és mikro
csoportos fejlesztő foglalkozásokat szerveztünk, a HHH gyerekek preventív fejlesztése, a
sajátos nevelési igényűvé minősülés megelőzése érdekében. Nyitott óvodai programokat
szerveztünk, ösztönözve a HHH gyerekek családjaikat a programokon való részvételre.
Pedagógiai programunk átdolgoztuk az integráló pedagógiai rendszernek megfelelően. A
programban lévő feladatainkon belül a HHH gyerekeket illető speciális feladatokat is
feltüntettük. Tudásunk bővítése érdekében IPR módszertani továbbképzéseken vettünk
részt.
r Az egyenlő esélyért Szentesen TÁMOP 3.3.2 2/(08)/2- 2008-0038
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2010/12/tamop332.htm
22
Az óvoda-iskola átmenet a gyermekek zökkenő mentesebb iskolai integrációjának
elősegítése, óvodapedagógusok, tanítók szoros együttműködésével, közös nyílt iskolai és
óvodai programokkal valósultak meg.
Az IPR-es munkaterv elkésztésekor először a szervezési feladatokat határoztuk meg, majd
a HHH gyerekek beazonosításának folyamatát vázoltuk fel. A szervezési feladatok fontos
eleme volt, az intézményeinkben való csoportalakítás megszervezése, melynek célja a
HHH és sajátos nevelési igényű gyerekek arányos elosztása volt. Az igazolatlan
hiányzások minimalizálásra is különböző stratégiákat dolgoztunk ki. Kiemelt feladatunk
volt a HHH és sajátos nevelési igényű gyerekek hátránykompenzációjának érdekében, a
nevelőtestület együttműködése. Meghatároztuk a pedagógiai munka kiemelt területeit,
amelyek az óvodába lépéskor a gyermekek állapotának feltérképezésével kezdődött. A
pedagógiai munkák területei a kommunikációs nevelés, érzelmi nevelés, szocializáció,
egészséges életmódra nevelés, a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, korszerű
óvodapedagógiai módszerek. A gyermekvédelem, egészségügyi ellátás, szociális
segítségnyújtás területei az egészségügyi szűrővizsgálatok, gyermekorvosi védőnői
tanácsadás, gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, szociális ellátó rendszerben
való aktív együttműködés Szorosabbra fűztük az együttműködésünket az óvodán kívüli
szervezetekkel, amely az óvoda-iskola átmenet támogatásával, iskolaérettséget támogató
pedagógiai munka megvalósításával, iskolaválasztás segítésével, a gyerekek után
követésével valósult meg. A szülőkkel való kapcsolattartása folyamatos volt és
rendszeresen tájékoztattuk őket a gyermekük fejlődéséről.
Városi munkaközösség alkalmával, kolléganőmmel a bemutattuk a kéttanítós modellt,
amely a tanulás, tevékenységszervezés, egy sajátos módja, ahol a HHH és sajátos nevelési
igényű gyerekek egyéni szükségleteik alapján közvetlen segítséget kapnak. E nevelési-
oktatási munka során a differenciálás nem csak a tevékenységek képességszerinti
biztosításával, hanem a közvetlen, egyéni segítségadásban is megvalósult. Heti
rendszerességgel mikro csoportos fejlesztő foglalkozásokat tartottunk a HHH gyerekek
részére. A gyerekek fejlesztése. egyéni fejlesztési terv alapján zajlott.
Néhány gyermek már a HHH státusz mellet sajátos nevelési igényű volt, így a fejlesztés
preventív jellege náluk nem volt releváns.
Minden egyes gyermek képességprofilja természetesen más volt, de leginkább az általános
tájékozottság a kifejezőkészség-kommunikáció, szociális készségek voltak azok,
amelyeket fejleszteni kellett. Gyakran tapasztaltam a szegényes szókinccsel, egyszerű
23
mondatokban fejezték ki magukat. Jellemző volt a korlátozott nyelvi kód használata.
Általános ismereteik saját magukról és a környezetükről igen hiányosak voltak, amit a
foglalkozások alatt különböző ismeretterjesztő könyvekkel, szituációs játékokkal,
társasjátékokkal, különböző feladatlapok segítségével fejlesztettem.
A kommunikáció és ezen belül a beszéd fejlesztését a különböző mesefeldolgozásokkal,
bábozással, eseményképről való szövegalkotással, szógyűjtéssel (valamilyen szempont
alapján) oldottam meg. A kommunikációs helyzetek gyakorlása a szociális készségek
fejlesztése a már említett szituációs játék során is magvalósult. A foglalkozás során igen
nagy hangsúlyt fektettem az affektív területekre is. Számos olyan helyzetet igyekeztem
teremteni, ahol a gyerekek szabadon megnyilatkozhattak. Tudatosan figyeltem arra, hogy
megtaláljam azokat a tevékenységeket, játékokat, amelyek megfelelnek személyiségüknek,
ahol sikerélményeket érhetnek el. Az önbizalom, magabiztosság személyiségjegyek
kialakítására törekedtem.
A foglalkozás során természetesen személyre szabottan a különböző részképességek
fejlesztése, grafomotoros- és ábrázolókészség, motoros funkciók fejlesztése is
megvalósultak. 20,21,22,18
24
5. A sajátos nevelési igényű gyermekek a mai pedagógiai gyakorlatunk
5.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek azonosítása
Óvodánkban már néhány gyermek az óvodai beiratkozás alkalmával sajátos nevelési
igényű státusszal rendelkezik. Néhányuk bölcsődéből érkezik, de ők mindannyian korai
fejlesztésben részesültek. A korai fejlesztésből érkezett diagnosztizált sajátos nevelési
igényű gyerekek fejlesztése, a korai segítségnyújtás miatt mindig sikeresebb, hiszen a
minél korábban elkezdett fejlesztés, a csecsemőkorban, korai időszakban, meghatározó a
gyerek fejlődését illetően.
A sajátos nevelési igényre azonban gyakran az óvodás évek alatt derül fény.
Óvodapedagógusaink hamar észreveszik, ha egy gyermekkel ”valami nincs rendben”. Az
óvodában számos tanulási helyzet van, ahol a gyermekek teljesítménye, magatartása,
figyelmük tartóssága, ismereteik, képességeik megfigyelhetők.
Azokra a gyermekekre, akik pszichés zavarra és súlyos tanulási zavarral küzdenek,
jellemző a beszéd nem megfelelő fejlődése, úgy alaki, mint tartalmi szempontból. Jellemző
továbbá a nyelvi zavar, vagy a korlátozott nyelvi kód használata. Az idegrendszer
éretlenségének jele a motoros funkciók alulfejlettsége, mely elsősorban a nagy- és
finommozgások kivitelezésében látható, de éretlen idegrendszerre vall a rossz
beszédmotorika, a fáradékonyság, az érzékelési és észlelési funkciók nem megfelelő
működése is. Az érzékelés- és észlelés-funkciók a vizuális, akusztikus taktilis területeken
sem megfelelő. A kognitív funkciók hiányos működése a figyelem és az emlékezet
területén is megmutatkozik. Ezek a gyermekek a tevékenységek és foglalkozások során
nem kitartók, verseket, dalokat nagyon nehezen, hosszabb gyakorlás után sajátítanak el. A
megismerő funkciók sajátosságai az egész személyiségre hatással vannak. Gyakoriak e
gyermekek körében a sajátságos viselkedésjegyek, szokatlan magatartásformák és az
érzelmi labilitás, szorongás. Szociális készségeik gyakran elmaradnak korosztályuknál. E
területen is fejlesztést igényelnek. Ezek a hiányosságok spontán pedagógiai megfigyelések
útján is megállapíthatók, hiszen tanulási helyzetekben, a különböző tevékenységek során
teljesítményük elmarad társaiktól.23
Az érzékszervi fogyatékosok és mozgásszervi fogyatékosok esetében szembetűnőbbek, az
a gyermekek sérülései. Jellemző, hogy ezeknek a gyermekek diagnosztizálása idejében
25
megtörténik. A velük való speciális foglalkozást a szakemberek tanácsaira alapozva és az
Irányelvekben és a saját Pedagógiai Programunkban foglaltak szerint szervezzük.
Az autista gyermekek diagnosztizálása, gyakran nagyon hosszú folyamat. Nehéz akkor az
autizmust észrevenni, ha a gyermek jó intellektusú, jó verbalitású, mert a tünetek ilyenkor
nem mindig annyira egyértelműek. A mai diagnosztika, az autizmust az úgynevezett
autisztikus triászban határozza meg, mely a szociális kommunikációt, kölcsönösséget
igénylő szociális interakciók, a rugalmas gondolkodás és viselkedés-szervezést
megalapozó kognitív készségek fejlődési devianciája és késése. 24
A hiperaktív (ADHD) gyerekekre jellemző a nagyfokú mozgásigény. A mai diagnosztika a
hiperaktivitást az állapot három fő jellemzője mentén vizsgálja, ezek pedig az:
impulzivitás, hiperaktivitás és figyelem. 25
A beszédfogyatékosok sérülése nagyon szembetűnő. Minden esetben jellemző a megkésett
beszédfejlődés, a makacs gyakran nagyon nehezen javítható beszédhibák, a
diszgrammatizmus. Sokszor sérült a beszéd értése, és a verbális memória is.
Amennyiben a komplex vizsgálatok összegzése alapján a gyermeknél sajátos nevelési
igény valószínűsíthető, az óvónőkkel közösen szakértői vélemény iránti kérelemmel
fordulunk a járási szakértői bizottsághoz, vagy a sérülésnek megfelelően az Országos
Pedagógiai Szakszolgált Szakértői Bizottság valamelyikéhez. Természetesen mindezt
szülői konzultáció előzi meg és a szülők beleegyezésével történik.
A Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szentesi Tagintézménye, minden nevelési
év szeptemberével szűrést végez a tanköteles korú gyermekek körében. A nyelvi
készségeket, diszlexia és diszgráfia veszélyeztetettséget a „SZÓL-E?” (Szűrőeljárás, az
óvodások logopédiai ellátásához)26 teszttel, míg az általános iskolai készültséget az
MSSST (A tanulási zavar előjeleinek szűrése óvodás korban)27 vizsgálattal végzik.
A szűrések alakalmával mélyrehatóan tudják vizsgálni a gyerekek képességeit, készségeit.
Gyakran e szűrés alakalmával derül fény a sajátos nevelési igényre.
5.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek a dokumentumainkban
Hatályos alapító okiratának kelte, 2015. július 20. Alapító okiratunk a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. paragrafusának (2) bekezdése alapján a
4.3 pontjában a „A költségvetési szerv funkció szerinti ellátás megjelölés” részben
26
határozza meg a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai
feladata.
Első pedagógiai programink 1999-ben, készült el, melynek címe, „Örömteli nevelés –
boldog gyermek” volt.
A helyi óvodai program átdolgozására 2004-ben, került sor. A változtatásokat,
kiegészítéseket az 1993. évi LXXIX Közoktatásról szóló törvény módosítása tette
szükségessé.8
2007-ben pedagógiai programunk újabb módosításokon esett át. Az addigi nevelési
tartalmak mellé bekerült a HEFOP/2005/2.1.6.) a TŰZ, VÍZ, FÖLD, LEVEGŐ
műveltségtartalmak szerinti tématerv-javaslatok, és azok kiegészítő segédletei. Ettől az
évtől a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos feladatainkat is összefoglaltuk
programunkban.
2009/2010-es nevelési évben az Országos alapprogramban bekövetkezett változásoknak
megfelelően programunk újabb változtatáson esett át. Hangsúlyossá váltak az
alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztése.
2010-től Az integrációs rendszer bevezetése a pedagógiai programunk átdolgozását tette
szükségessé. A programban lévő feladatainkon belül a HHH gyerekeket illető speciális
feladatokat is feltüntettük.
„2010. augusztus 02-től „Az egyenlő esélyért Szentesen” TÁMOP-3.3.2-08/2-2008-0038
sz. projekt keretén belül működik az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR), Az oktató
nevelő munka tervezése során a (HEFOP/2005/2.1.6.) a tűz, víz, föld, levegő
műveltségtartalmak tématerv-javaslatait, az ünnepköröket, a helyi hagyományainkat, a
néphagyományokat továbbá az Országos Óvodai Alaprogram elveit, ajánlásait vesszük
figyelembe” s
2013-ban a Pedagógiai programunk „Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése”
fejezetet az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos
nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a 2011. évi CXC. törvény - a
nemzeti köznevelésről, törvényi rendeleteinek alapján átdolgoztam.
A 2015-ben bevezetett intézményi önértékelési rendszer megkövetelte, hogy az
intézményi, vezetői és pedagógus, óvodapszichológus, gyógypedagógusra vonatkozó külső
elvárásokat megkeressük dokumentumainkban (SZMSZ, Pedagógiai program, Házirend).
s: Szentesi Felsőpárti Óvoda Pedagógiai Programja (2015)
27
Amennyiben nem találtunk meg minden szempontot, akkor azokat a megfelelő helyekre
beemeltük.
Programunkban megfogalmazzuk, hogy az általános pedagógiai célkitűzéseink a sajátos
nevelési igényű gyermekekre is ugyanúgy érvényesek, mint bármelyik gyermekre az
óvodában. Pedagógiai programunk kiemelt területe a tevékenységközpontúság, az
egészségnevelés és a környezetvédelem.
Az egészséges életmódra nevelés során a testi egészség mellett, fontosnak tartjuk a lelki
egészségre való odafigyelést is. Célunk és feladatunk olyan egészségmegőrző szokások
formálása, melyek az egészséges környezet, az egészséges táplálkozás, a
betegségmegelőzés, a rendszeres mozgás iránti igényt megalapozzák. A gyermekek lelki
egészségének megőrzése érdekében nyugodt, szeretetteljes környezetet biztosítunk, ahol a
gyermek életkori sajátosságának megfelelően tevékenykedhet, ahol szabadon
megnyilatkozhat. E kedvező környezet és miliő segíti a hozzánk járó gyermekeket abban,
hogy lelki egészségük fennmaradjon, megőrződjön. Amennyire csak tudjuk, igyekszünk
megelőzni a lelki sérüléseket. Ebbe a folyamatba bevonjuk a szülőket is: tanácsadással,
szemléletformálással, segítjük a harmonikus szülő-gyermek kapcsolatot. A környezetünk
óvása, a hozzánk, óvodába járó gyermekeknél a természet szeretetének kialakítására
törekszünk. Úgy gondoljuk, hogy életmód-szokásrendszer és értékrend kialakításával
fejlődik óvodásaink környezettudatos magatartása. A tanulási tevékenységeket továbbra is
a kompetencia alapú programcsomag szerint: tűz, víz, föld, levegő és az évszakok,
néphagyományok, ünnepkörök témáihoz kötődően tervezzük.
Óvodánkban a gyermekek tanulása, tevékenységbe ágyazottan játékos formában spontán,
vagy szervezett keretek között valósul meg. Az óvodai csoportban és az egyéni fejlesztés
során is a tevékenységek tervezésekor és a feltételek megteremtése során is figyelembe
vesszük azt, hogy az óvodás korú gyermek alaptevékenysége a játék. A szabad játék
túlsúlyának érvényesülésére törekszünk. A gyerekek személyiségének tiszteletben tartása
mellet, a képességeik, készségeik maximális kibontakoztatására törekszünk.
A gyermekek egyéni sajátosságaikat megismerve, ebből kiindulva fejlesztjük
képességeiket, szabadságukat megadva, példamutatással, értékközvetítéssel formáljuk
viselkedésüket, erősítjük önbizalmukat. Tudatosan szervezett, tervezett nevelési helyzetek
megteremtésével, személyre szóló fejlesztő munkával a hozott hátrányokat csökkentjük, és
ez által esélyeit javítjuk az iskolai tanuláshoz.
„Célunk, hogy tudatosan tervezett és szervezett nevelési helyzetekben való fejlődés
28
eredményeként, képessé váljanak gyermekeink az iskolai tanulásra. A nevelés feltételeinek
sokszínűségével kívánjuk segíteni a gyermeket a hozott hátrányok csökkentésében (HHH,
SNI), személyre szóló segítő-fejlesztő tevékenységünkkel esélyeit javítjuk. Nevelésünk
tevékenységekre épül, melyben tiszteletben tartjuk a gyermek egyéni sajátosságait,
tudatosan építünk aktivitására és alkotására, így biztosítjuk a sikerorientált készség- és
képességfejlesztést.” s
Pedagógiai programunk a speciális tevékenységek megvalósításakor, a tanulás
tervezésében figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit.
A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseink
megvalósítására törekszünk, miközben az ő speciális igényeikhez igyekszünk igazodni.
„Pedagógiai programunk tartalmazza a sajátos nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatos
célokat, feladatokat, melyeket az 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadása12, a külső elvárás rendszer alapján és
saját hitvallásunk, inkluzív szemléletünk alapján határoztunk meg” t
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének programjában sajátos nevelési
igényű gyermekekkel kapcsolatos célunkat, feladatainkat, alapelvünket határozzuk meg.
Ebben a fejezetben a gyógypedagógussal, óvodapedagógusokkal kapcsolatos elvárásokat is
megfogalmazzuk, továbbá a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozás
szervezeti kereteit, a szülőkkel és egyéb szakemberekkel való kapcsolattartás formáit és
módszereit is.
E fejezetben részletes útmutató, összefoglaló található a sajátos nevelési igényű gyermekek
sérülés specifikus fejlesztésének elveiről, feladatairól is a „A sajátos nevelési igényű
gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelés során”
alfejezetben. Célunkat a következőképpen határozzuk meg:„A sajátos nevelési igényből
fakadó hátrányok csökkentésével, a sajátos nevelési igényű gyermek esélyegyenlőségének
biztosítása és sikeres iskolai majd, társadalmi integrációjának előkészítése”s
Alapelveinkben megfogalmazzuk azokat a tényezőket, melyeket fontosnak és
elengedhetetlennek tartunk a sajátos nevelési igényű gyerekek megfelelő nevelését-
oktatását és ellátását illetően. Ezek a tényezők a megfelelő környezet, tárgyi eszközök és
személyi feltételek biztosítása. A nevelési folyamat terén a gyermek személyiségének
tisztelete mellet, figyelembe vesszük a gyermek fejlődési ütemét, egyéni adottságait.
t: Szentesi Felsőpárti Óvoda Munkaterve 2016-2017 nevelési év 47. oldal
s: Szentesi Felsőpárti Óvoda Programja 2015 26. oldal
29
Figyelünk arra, hogy a fejlesztés kellő idő biztosításával a megfelelő területeken valósuljon
meg és az ne terhelje túl a sajátos nevelési igényű gyermeket. Tevékenységünkkel a
gyermeki személyiség kibontakoztatását, fejlődését segítjük az életkori és az egyéni
sajátosságok messzemenő figyelembevételével.
Elvárásainkban, programunkban felsoroljuk a gyógypedagógusok, óvodapedagógusoknak
azon feladatait, amelyek szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekek inklúzív
neveléséhez, oktatásához.
Ebben a fejezetben intézményünk integrációvak, inklúzióval kapcsolatos szemléletét is
ismertetjük, amely egyik eleme a befogadó környezet biztosítása. Itt fogalmazzuk meg az
együttneveléssel kapcsolatos szemléletünket, vagyis azt hogy befogadó, inklúzív óvoda
vagyunk. Kiemelt feladatunknak tartjuk a szülői attitűd alakítását, mely nagyon fontos a
sajátos nevelési igényű gyerekek elfogadása szempontjából.
Az óvodapedagógusok által vezetett dokumentumban, a csoportnaplóban a nevelési
tervekben egyénre szabott feladatok jelennek meg a sajátos nevelési igényű gyerekekkel
kapcsolatosan.
A csoportnaplóban az „Egyéni fejlesztési terv” című oldalon a sajátos nevelési igényű
gyerekek egyéni fejlesztési terve olvasható, melyet az óvodapedagógusok a szakértői
vélemény a gyógypedagógussal való konzultáció és saját tapasztalataik alapján, állítnak
össze. A heti terveknél külön helyre írhatják be az óvodapedagógusok személyre szóló
feladatokat, eszközöket, módszereket. Az egyéni fejlődési napló szintén tartalmazza a
sajátos nevelési igényű gyermek egyéni fejlesztési tervét, továbbá naplóban felsorolt
területekhez bejegyzésre kerül a gyermek aktuális fejlettségi szintje is. Az egyéni fejlődési
napló tartalmazza a gyermek anamnézisét, mely kitöltése önkéntes. Az egyéni fejlődési
napló tartalmazza a gyógypedagógus ajánlásait a gyermek fejlesztésével kapcsolatban. A
gyógypedagógusok dokumentumaiban az Egészségügyi Pedagógiai célú Habilitáció,
rehabilitáció fejlődési lap külivén és ezen, dokumentum belívén vezetik a
gyógypedagógusok. logopédusok, tiflo- és szurdopedagógusok, konduktorok a sajátos
nevelési igényű gyermekekkel, való foglalkozásával kapcsolatos adminisztrációt. A külív
tartalmazza a gyermek adatait, gondozási számát, a szakértői bizottság vizsgálatának
idejét, a vizsgálat javaslatait, a gyermek fejlesztésére vonatkozóan. A külívre kerülnek
bejegyzésre a fejlesztés főbb területei. A külív tartalmazza annak az intézménynek a nevét,
amelyet a szakértői bizottság a gyermek számára kijelölt. Az illető intézmény teljes neve és
címe feltüntetése mellett fontos az OM azonosító feltüntetése is. Az egyéni fejlesztési
30
tervnek nincs egységes nyomtatványa, de minden gyermekre vonatkozóan egyéni
fejlesztési tervet kell készíteni minimum háromhavonta. Amennyiben a fejlődés gyorsabb
mértékű rövidebb időintervallumra is lehet egyéni fejlesztési tervet készíteni A gyermekek
egyéni fejlődés értékelése, háromhavonta szintén kötelező.
Intézményvezető által elkészített dokumentumokban az intézményvezető éves
munkatervében a sajátos nevelési igényű gyerekeket nevelő intézmény nevét, a gyermekek
sérülésének típusát, diagnózisait, továbbá fejlesztésükkel kapcsolatosan az érintettek és
felelősök körét.
5.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását biztosító szervezeti keretek
A sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai megsegítését nagyrészt az
intézményünk által alkalmazott gyógypedagógus, míg az érzékszervi-, beszéd
fogyatékosok ellátását az utazó gyógypedagógiai hálózat segítségével biztosítjuk. A
gyógypedagógusok, logopédusok segítik a pedagógiai diagnózis értelmezését, tanácsokat,
ötleteket adnak az óvodapedagógusoknak, szülőknek a gyermekeik fejlesztését illetően. Az
óvodapedagógusokkal folyamatos a konzultáció, tapasztalatcsere.
A sajátos nevelési igényű gyerekek számára egyéni habilitációs, rehabilitációs célú
fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk. Logopédiai ellátásban és pszichológiai
megsegítésben is részesülnek. Intézményünk speciális szolgáltatása az idegrendszer érését
elősegítő alapozó terápia, amelyen a sajátos nevelési igényű gyermekek heti két
alkalommal vehetnek részt
5.3.1. A gyógypedagógus munkája, szerepe az inklúzió során
A gyógypedagógus az óvodapedagógusoknak tanácsot ad a különböző módszerek,
módszerkombinációk, eszközök alkalmazásában. Segítséget nyújt a gyermek igényeinek
megfelelő környezet kialakításában a helyi feltételek és a gyermek szükségleteinek
összehangolásában, továbbá a különböző speciális eszközök beszerzésében, foglalkozások
megszervezésében és a befogadó közösség felkészítésében. Az óvónőkkel való rendszeres
konzultációk során a gyógypedagógus tanácsot ad a gyógypedagógia specifikus módszerek
módszerkombinációk alkalmazására a foglalkozások, és a szabadidős tevékenységekre
vonatkozóan Részt vesz a sajátos nevelési igényű gyerekek egyéni fejlesztési terveinek
31
elkészítésében. Gyakran a gyermekek óvodai csoportba való befogadását is segíti. A
sajátos nevelési igényű gyerekek optimális fejlődése érdekében más szakemberekkel,
intézményekkel is folyamatos az együttműködése: óvodapszichológus, neurológus, házi
orvosok, védőnők, Szegedi Gyermekpszichiátriai Osztály, Fővárosi Pedagógiai
Szakszolgálat Beszédvizsgáló,, Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Fővárosi
Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat,
Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szentesi Tagintézménye, Szentesi
Családsegítő, Szentesi Általános Iskolák, Szentesi Bölcsőde.
A nevelési év elején a gyógypedagógiai vizsgálat során a képességstruktúra felmérése,
szakvélemények tanulmányozása a gyógypedagógusok feladata. A gyógypedagógiai
vizsgálat a részképességek felmérése a részképességeket vizsgáló Sindelar teszttel
történik.28 A gyógypedagógiai megfigyelés, jellemzés a laterális dominancia, rajzkészség,
testséma ismeret, téri tájékozódás, a mozgásfejlettség vizsgálata (alapozó terápia alapján),
továbbá az emberábrázolás, a gyermek, nyelvi kifejezőképességének, szociális
fejlettségének vizsgálata történik. A matematikai mennyiségi ismeretek vizsgálata DIFER
teszttel történik.29
A Habilitáció, rehabilitáció, egyéni gyógypedagógiai fejlesztés, egyéni fejlesztés, egyéni
fejlesztési terv alapján valósul meg, a szakvélemény és a saját felmérések, megfigyelések
alapján történik. A fejlesztési szakasz (minimum 3 hónap) után kötelező a gyermekek
fejlődésben bekövetkezett változások elemzése, értékelése, majd ennek alapján új
fejlesztési terv elkészítése.
A szakértői bizottság határozza meg, hogy mikor kell kontrollvizsgálatra menni egy
gyermeknek. Ennek kezdeményezése az intézmény feladata.
Az óvodás korosztály gyógypedagógiai megsegítése, mozgásfejlesztés nélkül
elképzelhetetlen. Fontosnak tartottam ezt a gyerekeknek biztosítani és ezért elvégeztem az
alapozó terápia tanfolyamot. A sajátos nevelési igényű gyerekek hetente kétszer alapozó
mozgásfejlesztésben részesülnek.
Az alapozó terápia az idegrendszer érését elősegítő torna, mely egészen a csecsemőkori
mozgásoktól a bonyolult koordinációt igénylő mozgássorig terjed. Kiemelt feladat a
nagymozgás, rugalmasság és egyensúly fejlesztése. Úgynevezett speciális gimnasztikai
gyakorlatokat tartalmaz, mely az orientációt, testsémát és koordinációs képességeket
fejleszti. Egyedi feladatnak mondható még a terápiában az úgynevezett homloklebeny
gyakorlatok, ahol figyelem, gondolkodás, koordináció, testséma is fejlődik.
32
Az alapozó terápiára járó gyerekeknek általában véve javulnak a motoros képességei, ami
a beszédmotorikát, grafomotorikát, mozgáskoordinációt érinti. Sokat alakul a figyelem, a
gondolkodás az orientációs képességek. A diszgráfiás, diszlexiás gyerekek tünetei
enyhülnek.
A sajátos nevelési igényű gyerekek egyéni megsegítése az egyéni habilitációs órán zajlik,
amelyet a gyógypedagógusok biztosítanak. Az egyéni foglalkozás célja a speciálisan
személyre szabott egyéni fejlesztési terv alapján való fejlesztés.
Rendkívül fontos a fejlesztésnek ez a formája, mert teljes mértékben személyre szabott és e
foglalkozások során kétszemélyes helyzetben a gyerekek gyakran sokkal jobb teljesítményt
nyújtanak, mint csoportos tevékenységek során, feladathelyzetekben és tanulási
helyzetekben. Az egyéni fejlesztés célja, hogy ezek a képességek a csoportos
feladathelyzetekbe is áttevődjenek. Figyelmüket hosszabb időn át fenn tudják tartani,
jobban motiválhatók ezekben, a kétszemélyes helyzetekben.
Fontosnak tartom, hogy a fejlesztés során a tevékenységek mindig játékosak és az egyes
gyermek érdeklődésének megfelelők legyenek. Változatos eszközök biztosítására
törekszem.
Az egyéni foglalkozások során, általában fejlesztésre kerülnek az orientációs készségek,
(téri és idői orientáció), a testtudat, testséma, az észlelési területek, a figyelem, az
emlékezet. Szinte mindenkinél fejlesztendő terület a beszéd és nyelvi készségek, a
gyermekeket gyakran a korlátozott nyelvi kód jellemzi. Fontos a gondolkodás fejlesztése, a
legalapvetőbb gondolkodási funkcióktól kezdve a bonyolultabb gondolkodási formákig. A
matematikai képességek területén is tapasztalható elmaradás, amely gyakran igen
nagymértékű. Ez a képesség szorosan összefügg az érési folyamatokkal.
Fontos feladat a grafomotoros- és ábrázoló készségek fejlesztése is. Az általános
tájékozottság és az ismeretbővítés is helyet kap e foglalkozások során.
Az autistákkal való foglalkozás során a szociális készségek, a beszéd és kommunikáció a
fő fejlesztési terület. Igen fontos az én-tudat kialakítása, melyet én-könyvvel segítek.
Alapvető a szimbólumszint megállapítása, a vizuális támogatás miatt (eseménykártyák).
Fontos feladatom a foglalkozások során a szociális interakciók fejlesztése is, melyet
különböző játékokkal valósítok meg. A részképességek felmérése, fejlesztése
természetesen az ő esetükben is megvalósul.
33
Kiemelt feladat a szülőkkel való partneri együttműködést. A velük való konzultáció alatt
megbeszéli a szülő és a gyógypedagógus a gyermek állapotát, javaslatokat tesz a szülőknek
az otthoni fejlesztési lehetőségeket illetően.
5.3.2. Óvodapedagógusok feladatai az inklúzió során
Véleményem szerint a sikeres óvodai befogedás megvalósításában az
óvodapedagógusoknak van a legnagyobb szerepe. A legfontosabb a megfelelő attitűd, a
befogadás hajlandósága, az adott gyermek elfogadása, állapotának tiszteletben tartása. Az
elfogadás, nagyban függ az adott pedagógus személyiségétől. Nem mindenkinek sikerül,
elfogadnia a sajátos nevelési igényű gyerekeket. Az inklúzió ez esetben sikertelen, még
akkor is, ha megfelelő egyéni gyógypedagógiai megsegítés és megfelelő szakellátásban
részesül a gyermek (logopédia, gyógypedagógiai pszichológiai megsegítés). A gyerekek az
idejük legnagyobb részét az óvodában óvodapedagógusaikkal és társaikkal töltik Az itt
kapott visszajelzések meghatározók.
Fontos feladat a sajátos nevelési igényű gyerekek társaikkal való elfogadtatása, különösen,
akkor, ha a gyermek sérülése nagyon szembetűnő, amely viselkedésében, teljesítményében
vagy fizikai, testi adottságaiban nyilvánul meg. Tapasztalataim szerint a sajátos nevelési
igényű gyerekek szülői közösséggel való elfogadtatása is nagyon fontos. Különösen nehéz
feladat ez, abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű gyermek viselkedése, bizarr, a
társait zavaró viselkedés.
Nagyon fontos az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége, a sérüléssel kapcsolatos
ismeretek és a gyermek fejlesztésével kapcsolatos módszerek, eszközök ismerete is. Ezeket
az ismereteket a gyógypedagógussal való konzultáció során, továbbá szakmai anyagok
tanulmányozásával szerezhetik meg az óvodapedagógusok. Kiváló szakmai anyagok
találhatók ezzel kapcsolatban a HEFOP pályázat segédanyagai között, ahol a sérüléseknek
megfelelő fejlesztési technikák, játékok találhatók.
A kiszámítható, környezet kialakítása alapvető, a gyermek megfelelő fejlődése érdekében.
A strukturált protetikus környezet kialakítása, különösen az autista gyerekek
szempontjából kiemelt fontosságú.
A csoportszoba berendezése, a tér strukturáltsága, olyan legyen, hogy teret biztosítson a
szabad játéknak és a foglalkozásoknak is, melyek mindig kezdeményezésre történnek.
34
A sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozás nagyfokú kreativitást igényel.
Nincs egységes ”recept” még sérülésenként sem. A sérülésről szerzett ismeretek,
módszerek alapján az óvodapedagógusnak kell megtalálnia az adott gyermekre vonatkozó
megfelelő módszereket, feladatokat, eszközöket, Ki kell tapasztalnia, hogy egy-egy
tevékenység alatt hogyan motiválható, fejleszthető leginkább a gyermek.
A frontális foglalkozási formát már régen nem alkalmazzuk intézményünkben. Helyette a
mikro csoportos foglalkoztatási formák kaptak helyet, melyek során az óvodapedagógus
minden gyermekre tud figyelni.
A projekt módszer alkalmazása az óvodában a gyermekek, személyiségének
kibontakoztatását, továbbá az eltérő fejlődési ütemű gyerekek megfelelő egyénre szabott
fejlesztésének biztosítását szolgálja.
Kooperatív technikák alkalmazása az óvodai tevékenységek során alkalmat ad a
differenciálásra, a kommunikáció és szocializációs fejlesztésére, továbbá a képességek,
készségek egyénre szabott fejlesztésére is. Főleg nagycsoportban alkalmazzuk.
5.3.3. Intézményvezető feladatai
Az intézmény vezetője, elsősorban támogatja az inkluziót. Hisz ennek a dolognak a
fontosságában. Ez viselkedésében, megnyilatkozásaiban is kifejezésre kerül.
Szakmai továbbképzések lehetőségeket biztosít. A körülményekhez képest igyekszik az
intézmény számára megfelelő eszközöket biztosítani a sajátos nevelési igényű gyerekek
minél jobb ellátása érdekében.
Az intézményvezető felelőssége a sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésének
megfelelő szakemberek biztosítása. A beszédfogyatékosok logopédus általi ellátását,
továbbá a szurdo- és tiflopedagógusok biztosítását az utazó gyógypedagógiai hálózat
segítségével, míg a konduktív pedagógiai ellátást a Szentesi Szakszolgálat biztosítja.
Az intézményvezető, a gyógypedagógusok és óvodapedagógusok is nagyon fontosnak
tartják a sajátos nevelési igényű gyermekek utánkövetését. A hozzánk járó sajátos nevelési
igényű gyerekek szinte mindegyike integráló iskolába kerül. Az iskolákkal nagyon jó
kapcsolatot ápolunk. Rendszeresen tartanak nyílt napokat, ahol megtekinthetjük a hozzánk
járt gyerekek tanórai tevékenységét, információt kaphatunk az iskolai életbe való
beilleszkedésükről. Fontos számunkra az iskola visszajelzései, mert azokból megtudhatjuk,
35
hogy mi az, amire esetleg a fejlesztés során nem figyeltünk oda, vagy esetleg mire kellene
még nagyobb hangsúlyt fektetnünk.
Kiemelkedően sok sajátos nevelési igényű gyermeket fogad az egyik általános iskola.
Pedagógusaik nagyon befogadók, szakmailag rendkívül felkészültek. A velük való
konzultáció folyamatos, főleg a gyerekek első osztályos korában.
Más iskolák kevésbé kíváncsiak a gyerekekkel kapcsolatos tapasztalatainkra. Sajnos
előfordul, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása az iskolába nehézkes. A
tanítók nem differenciálnak, nem veszik figyelembe a tantárgyak követelményei alóli
felmentéseket. Számonkérésnél egységes felmérőket alkalmaznak.
36
6. Esetleírás
Egy esetleírással szeretném szemléltetni, hogyan zajlik nálunk a fejlesztés, hogyan
igyekszünk segíteni a gyermekeken, és hogyan valósul meg intézményünkben az inklúzió.
A z esetleírásban szereplő gyermek 7,4 éves jelenleg iskolás, első osztályos kisfiú. A
Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottságának véleménye szerint
(klinikai vélemény alapján) diagnózisa, nem meghatározott pervazív fejlődési zavar BNO
F84. 9.
A családdal és a gyermekkel való első találkozásom
Az óvoda gyógypedagógusaként a szülőkkel és a gyermekkel először 2012.
szeptemberében találkoztam.
Találkozásunkkor a gyermek. szomatikusan korának megfelelően fejlett, harmonikus
megjelenésű, nagyon visszahúzódó gyermek volt. Keveset beszélt, gyerekekkel egyáltalán
nem kommunikált. Nem nézett rám, csak csendesen merengett, vagy anyja szoknyájába
bújt.
A szülők kissé elkeseredve mesélték, hogy gyermekük nem tudott beilleszkedni a
csoportba. A délelőttök folyamán a csoportszobában a sarokban állt. Társaival nem
kommunikált. Felnőttek kérdéseire néha válaszolt. Szókincse gyenge, artikulációja
elmosódó volt. Íróeszközzel, ceruzával, zsírkrétával nem szeretett dolgozni.
Finommotorikája, grafomotoros készsége, korától elmaradó szintű volt. Az óvodában ételt,
italt nem fogadott el.
A szülők kissé kétségbeesetten kérték segítségemet, tanácsaimat gyermekük szociális és
kommunikációs nehézségeinek enyhítését illetően.
Egyéb információk, tapasztalatok, anamnesztikus adatok
Az édesanya a gyermeke állapota miatt, nem vállalt munkát, az édesapa mérnök. Az
anemnesztikus adatok és az óvodapedagógusok információi és saját tapasztalataim alapján
elmondható, hogy a szülők nagy szeretetben, odaadással, rendezett körülmények között
nevelték (nevelik ma is) gyermekeiket. Kisfiuknál észlelt viselkedés és kommunikáció
terén jelentkező probléma megoldása érdekében igyekeztek felkutatni azokat a
szakembereket, akik segítséget tudtak adni gyermeküknek.
A szülők elmondás alapján a gyermek vidám, mosolygós baba volt, fizikai fejlődése átlag
feletti. Körülbelül 15 hónapos koráig nem tűnt fel semmi különös a viselkedésében.
37
Gyakran merengett mosolyogva, a szoba felső sarkát bámulva, mintha "látna" valamit vagy
valakit; hosszú időn keresztül játszott az apró autóival, a padlózat, a szőnyeg mintázatainak
vonalait követve. Mélyen belemerült, magától nem hagyta abba, nem unta meg. Az autók
üléseibe apró drazsékat rakott, s nem nyugodott addig, míg nem sikerült precízen
elhelyeznie azokat; nagyon keveset, nyugtalanul, éberen aludt. 15 hónapos kora körül
egyik napról a másikra elutasította az addig hatalmas étvággyal követelt főzelékeket,
gyümölcsöket. Kenyér, péksütemény, tészták, tej és édesség volt, amit enni akart csupán.
Addigi beszédpróbálgatásai, hangocskái elmaradtak. Néma csend volt körülötte, de a
gyermekorvos megnyugtatatta szülőket. Egyre gyakoribbak lettek azonban a dühkitörések,
ajtócsapkodások, a megmagyarázhatatlan, hirtelen jött elkeseredések. Ilyenkor
vigasztalhatatlannak tűnt, órákba telt megnyugodnia. Játszótéren ijedten rohant el a
gyerekek közeléből. Nem kért, önkiszolgált. Ha valamire szüksége volt, a polcról,
szekrényből, bárhonnan, megkereste a lehetőséget, hogyan másszon fel a tárgyakhoz.
Minden pillanatát követni kellett, nehogy baleset érje.
3 évesen még nem beszélt. A neurológiai-, orr-fül gégészeti- és hallásvizsgálatok során
mindent rendben találtak a gyermeknél. A szülők ezután gyógypedagógushoz fordultak
aki, nagyon elhivatottan állt melléjük a bajban és irányította őket a Vadaskert
alapítványhoz ahol, 2011 szeptemberében megszületett a diagnózis: pervazív (nem
meghatározott) fejlődési zavar.
Az alapítványtól rengeteg ismeretre tettek szert, az autizmus tüneteit és kezelési
lehetőségeit illetően. A képcserés kommunikáció (P.E.C.S.) elsajátítása folyamán kiderült,
hogy a gyermek az átlagnál fogékonyabb, hamarabb megértette ennek a kommunikációs
rendszernek a lényegét. Decemberre már tőmondatokban kommunikált, és segítséget kért.
Gyors fejlődésével a rugalmassága is nőtt, s bár előkészítették a tárgyi kellékeket, nem volt
szükség a napirend bevezetésére.
Ezután a szülők számára minden egyes pillanat a tudatosság, a megismerés jegyében telt:
szülőtréningek a Vadaskertben, könyvek, érintett szülők tapasztalatai, diéta, az életformánk
átalakítása, igyekezet, figyelemösszpontosítás a viselkedésproblémák okainak feltárására,
Ayres terápia, fejlesztőtábor, lovas-tábor, logopédus, Gekko-Kecskemét, Dévény terápia -
arc/fejmasszázs.
Egyéni gyógypedagógiai megsegítését 2012 óta láttam el, mely heti két órában valósult
meg, alapozó terápiás mozgásfejlesztéssel kiegészítve. A fejlesztést megkezdve lázasan
kutattam azokat a szakirodalmakat, forrásokat, melyek segítséget adtak a gyermekkel való
38
megfelelő bánásmód kialakításában és irányt mutattak a gyermek egyéni fejlesztését
illetően.
Egyre inkább megkedvelte az egyéni foglalkozásokat és egyre felszabadultabb,
kommunikatívabb lett velem. Képességeit a Kathleen Ann Quill, Kathleen Norton
Bracken, Maria E. Fair „Autizmussal élő gyerekek szociális és kommunikációs
készségének felmérése- felmérés a szociális kommunikációs készségekről” informális
szinten mértem fel, amely segítségével fejlesztési tervet készítettem. Mozgásfejlesztését és
beszédének előremozdítását segítették az általam tartott alapozó terápiás foglalkozások,
amelyeket nagyon megkedvelt. Kommunikációt ugyan nem kezdeményezett társaival, de a
hozzá intézett kérdésekre egyre inkább válaszolt. Mozgás terén rengeteget fejlődött, de
bizonyos mozdulatokat, egyszerű mozgássorokat még nem tudott utánozni. Társas
kapcsolatok és kommunikáció területeken való fejlődésében nagyban segítettek a
társasjátékok is. Kezdetben velem játszott, majd 1 kedvelt társsal, majd 2-3 gyerekkel
együtt. Nagycsoportos korára a csoportban szinte mindig bevonható volt a
társasjátékokban és egyéb közös játékokba, tevékenységekbe egyaránt. A 2014-2015-ös
nevelési évben tanácsomat elfogadva, a szülők új óvodásba íratták gyermeküket, ahol
rohamosan fejlődtek szociális és kommunikációs készségei. Az új valóban inkluzív
óvodában ahol az óvodapedagógusokkal igazi jó együttműködésünk valósult meg a
gyermek kinyílt. Feladattudata kialakult. Kissé lassan ugyan, de precízen, nagyon
aprólékosan dolgozott. Lassúságán igyekeztünk javítani és sikerült is. Az ételeket egyre
inkább igyekezett megízlelni és elfogadni. Ebédkor mellette ültem. együtt ebédeltünk. A
nagycsoport végére a gyermek rövidebb szavakat elolvasott. Térben, időben igen jól
tájékozódott. Feladatok és egyéb tevékenységek alatt igen jól hasznosított a verbális
segítséget. A gondolkodást, logikát, asszociációt és egyéb gondolkodási területeket igénylő
feladatokban igen jól teljesít (LOGICO, Mini Lük stb. játékokban). Felnőttekkel
kommunikációt kezdeményezett, az általa kedvelt társaival is szívesen kommunikált. Az
óvodai szabályait megismerte, elfogadta és igyekezett betartani azokat. Minden
tevékenységbe bekapcsolódott. Év végén egyéni szerepvállalással szerepelt az évzáró
műsorban. A hozzá intézett kérdésekre válaszai zömében adekvátak voltak. Szókincse,
kifejezőkészsége rohamosan fejlődtek.
A gyermek, jelenleg egy integráló iskolába jár, első osztályos. Pedagógiai asszisztens segíti
tanórai tevékenységében. A frontális oktatás mellett a feladatokat még nem mindig tudja
magára vonatkoztatni. Elmondása szerint az iskolát kedveli. Lelkesen, precízen dolgozik.
39
Kiemelkedő a teljesítménye matematikából. Nagyon szépen ír. Az iskola szabályait
megértette, elfogadta. Igyekszik beilleszkedni. Szervezéssel kapcsolatos
tevékenységekben, társas-kommunikációs helyzetekben még igényel segítséget.
Gyerekekkel és a tanítókkal is kommunikál, habár kommunikációt többnyire még csak
felnőttekkel kezdeményez. A verbális promptokat jól hasznosítja. Az iskola menzáján
étkezik. Kissé válogatós, de mindent megkóstol. Gyógypedagógiai megsegítését továbbra
is én látom el.
Megoldandó problémák:
a számára kellemetlen folyamatokat nem utasítja el, nem szól vissza (gyerekek
esetében), szenvedő alanyként elviseli. Ez nyomasztja. Felnőttnek mesél róla,
kategorizálja a benyomásait: van egy jó és két rossz hírem!
más gyermekkel nem kezdeményez párbeszédet, egyéb kontaktust
beszéde nem kellőképpen összeszedett, néha összekavarodnak a mondandói.
fél a sötétben és akkor, ha egyik szobából a másikba egyedül, kíséret nélkül kell
mennie
gyakran retteg (fülére teszi a tenyerét) hangos, vagy váratlan zajoktól
ami érdekli, arról kimerítően beszél, sokat kérdez,de a számára érdektelen dolgokat
sokszori felszólításra is elfelejti meghallani. "Mit mondtál?"
Amiben jó:
számok, számolás szeretete
idő, óra, dátumok viszonyítása,
tájékozódás, térképek, térlátás, vizualitás, fantázia
tiszta lelkület, jó szándék, hála kinyilvánítása, szelídség
tudatosság, hogy olyan akar lenni, mint a többi gyerek
egyre rugalmasabb, mely a sok beszélgetés és magyarázat hatására fokozottan
erősödött, akar, szeret tanulni, a feladatokat nagy precizitással végzi, befejez 18
40
7. Kutatás az inklúzió megvalósulásáról a Szentesi Felsőpárti Óvodában
A 2.2. fejezetben ismertettem az inklúzió jellemzőit. Azt is leírtam, az előzőekben, hogy
intézményünk inklúzív szemléletű. A kutatásom célja hogy megtudjuk intézményünkben
valóban megvalósul-e az inklúzió és hogy a bevezetőben leírt hipotézisek helyénvalók-e.
A kutatásom során azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy melyek azok a tényezők,
amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek inklúziójának folyamatát befolyásolják,
továbbá hogy mik a nehézségek, erősségek ebben a folyamatban. A kutatás során
ismereteket szerezhetünk arról, hogy kollégáim milyen véleménnyel vannak az inklúzióról,
hogyan érzik magukat, hogyan oldják meg ezt a nem könnyű feladatot.
7.1.A kutatás körülményei
Intézményünk szerkezetét, jellemzőit a 4.1. fejezetben ismertettem. Intézményünkbe 38
óvodapedagógus dolgozik, az óvodánkénti életkori eloszlás a 3. számú táblázat szemlélteti:
3. táblázat: Óvodapedagógusok életkor szerinti eloszlása
Rákóczi Ó. Százszorszép
Ó.
Mátéffy Ó. Damjanich Nagytőkei
Ó.
-25 1
25-29
30-34 3 1 1
35-39 4 1 3 1 1
40-44 1 1 1
45-49 3 1 2 1
50-54 4 1 1 3
55-59 3 3
60-64
Össz. 18 8 8 4 2
A kutatásban 25 szülőt kérdeztem meg, ebből 15-nek már iskolás a gyermeke.
Rajtam kívül 4 gyógypedagógus dolgozik, akikből két fő, 25-29 év közötti ebből 1 fő 35-
39 év közötti logopédus, 1 tiflopedagógus, aki 45-49 év közötti továbbá 1 intézményvezető
dolgozik, kinek életkora 51 év.
Egy fiatal kolléganőt kivételével mindenkinek van tapasztalata a sajátos nevelési igényű
gyermekek integrált nevelésével kapcsolatosan.
41
7.2. Adatkezelés
A kérdőív kérdéseit úgy állítottam össze, hogy egy adott kérdés tartalma a pedagógus saját
munkájához igazodott, de alapjában véve a kutatásban részt vevők a kérdés lényegére
adhattak választ a saját szempontjukból. A kérdőíveken a kérdésekre a megadott válaszok
közül a kérdőívet kitöltő a véleményének megfelelő választ jelölhette be. A lehetséges
válaszok a „nem tudom” „nem”, „inkább nem”, „inkább igen” és „igen válaszok”. A
kérdőívek értékelésekor, kérdésenként számoltam ki a válaszok százalékos arányú
eloszlását mind a négy csoport tekintetében. A kérdőívek a 1-es számú, 2-es számú, 3-as
számú, és 4-es számú mellékletben találhatók.
A kérdőív 13. kérdést tartalmaz, melyek közül az utolsó ún. nyitott végű kérdés, ahol
mindenki kifejthette véleményét, tapasztalataikat az integrációról. A 13. kérdés esetében a
válaszokat összegeztem és azok lényegét az értékelésnél összefoglaltam. A felmérés
eredményeit, összegzését táblázatban foglaltam össze, melyet a 6-o számú melléklet
tartalmaz.
A felmérésből kiderül, hogy az óvodapedagógusok, gyógypedagógusok és az
intézményvezető és a szülők (továbbiakban résztvevő csoportok) véleménye mely
kérdésben egyezik, illetve különbözik.
7.3. A kérdőíves válaszok értékelése, elemzése és a hipotézisek vizsgálata
Egyes kérdéseken belül a válaszok megosztását egy diagrammal szemléltetem, amely a
résztvevő csoportok véleményének egységét illetve eltérését mutatja bizonyos kérdések
tekintetében. Ebben az esetben csoportonként az „igen” és az „inkább igen „válaszokat
„igen” válaszoknak tekinthető és ily módon kerültek összevetésre. A kérdéseket és az
azokra adott válaszok összesítését az 5-ös számú mellékletben tüntettem fel. A diagram
elemzésekor mindig ismertetem az ide vonatkozó kérdéseket.
42
1. ábra: A csoportok véleményének összehasonlítása
A diagramon szembetűnő, hogy a legnagyobb véleménykülönbség a csoportok között, a
hatodik és a hetedik kérdésnél van.
A hatodik kérdés elemezéséből látható, hogy a szülőkkel való hatékony együttműködés
nem valósul meg a gyógypedagógusok szerint, tehát ők még nagyobb együttműködést
szeretnének munkájuk során a szülőkkel. A szülők sem elégedettek e tekintetben. A
negyedik kérdésnél alig van eltérés a vélemények között, miszerint az óvodapedagógusok
és a szakemberek együttműködése megfelelő. Tehát a második hipotézisem, amely azt
feltételezte, hogy az intézményünkben jó az együttműködés, csak részben igaz.
A negyedik hipotézis szerint többnyire rendelkezésünkre állnak a megfelelő eszközök,
amelyek szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekek optimális fejlesztése érdekében.
A diagram nagyon jól szemlélteti a véleménykülönbségeket az eszközök meglétét illetően.
Megállapítható, hogy a vélemények nagymértékben eltérnek. A megfelelő eszközöket
leginkább a gyógypedagógusok hiányolják, az intézményvezető szerint „inkább igen”
rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. A szülők egy részének nincs információja erről
a dologról. Az óvodapedagógusok csak 64 % szerint állnak rendelkezésre a megfelelő
eszközök.
43
A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni segítség adásának mértékéről és
mennyiségéről az első kérdésben foglalhattak állást a csoportok. Az óvodapedagógusok
érzik leginkább azt, hogy nem kapnak elegendő egyéni segítséget. A gyógypedagógusok
fele szerint nem jutnak elegendő fejlesztő foglalkozáshoz a gyermekek. A szülők 84
százaléka azt gondolja, hogy elég egyéni segítséget kapnak gyermekeik. Az
intézményvezető is elégedett e tekintetben és „inkább igennel” szavazott. A harmadik
kérdés tekintetében a legegységesebbek a vélemények, miszerint a sikeres inklúzió
megvalósításában legnagyobb problémát a magas csoportlétszámok jelenik. Ebben a
kérdésben minden résztvevő csoportnak egyezik a véleménye. A nyitott végű kérdésben is
megfogalmazzák a kollégáim, hogy ez miatt nem kaphatnak a gyerekek elegendő egyéni
segítséget (6. sz. melléklet). E két kérdés eredményének összegzéséből elmondható, hogy
az ötödik hipotézis sajnos nem teljes mértékben igaz, miszerint intézményünkben a sajátos
nevelési igényű gyerekek gyógypedagógiai megsegítéssel, megfelelő mennyiségű és
minőségű egyéni segítséget kapnak az óvodai tevékenységek, foglalkozások és az egyéni
habilitációs-rehabilitációs foglalkozások során egyaránt.
A következő ábra azt mutatja meg, hogy az óvodapedagógusok mennyire érzik magukat
felkészültnek az inklúzióra, a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadására.
2. ábra: Az óvodapedagógusok felkészültsége a sajátos nevelési igényű gyermekekkel
való foglalkozásra a saját véleményük szerint
A gyógypedagógusok és az intézményvezető, szintén felkészültnek érzik magukat erre a
feladatra. A szülők szerint is felkészültek a pedagógusok gyermekeikkel való foglalkozásra
befogadására. A nyolcadik kérdésre adott válaszok alapján látható, hogy mindegyik
csoport tanulmányozott szakirodalmat a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való
foglalkozással kapcsolatosan.
44
A tízedik kérdés válaszaiból kiderül, hogy a heti tervek elkészítésénél az
óvodapedagógusok figyelnek a differenciált tervezésre, a sajátos nevelési igényű gyerekek
egyéni igényeire. A gyógypedagógusok is egyéni fejlesztési terveik elkészítésekor a
gyerekek egyén sérülésnek megfelelő módszereket, eszközöket alkalmaznak.. A
csoportokban és egyéni fejlesztés során is érvényesül a differenciálás elve.
Megállapítható tehát, hogy nevelőközösségünk többnyire felkészült az inklúzióra és
befogadó attitűddel rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését illetően.
Ennek megfelelően helyénvaló az első hipotézis miszerint pedagógusaink felkészültek a
sajátos nevelési igényű gyermekek befogadásra, továbbá alkalmazzák a differenciálás
elvét, a foglalkozások és a tervezés során egyaránt
Az óvodapedagógusok fele, azaz 50% teljes mértékben úgy érzi, hogy a vezetőtől
megkapja a támogatást, míg 39, 47% „inkább igennel” válaszol, vagyis inkább úgy érzi,
hogy igen. Ezt a következő ábra szemléltet
3. ábra: Az óvodapedagógusok véleménye a vezető támogatásáról
A gyógypedagógusok úgy gondolják, hogy nem kapnak elég támogatást az intézmény
vezetőjétől. A vezető viszont úgy érzi, hogy megfelelő támogatást nyújt mindenkinek. A
szülők nincsenek ezzel a kérdéssel teljes mértékben, tisztában. 32% igennel válaszol.
A nehézségek ellenére a résztvevő csoportok azt gondolják, hogy az inklúzió sikeres. Az
óvodapedagógusok szerint kevésbé, közülük 36,84% inkább igennel, 52,63% pedig
„igennel”válaszolt e kérdésre. Az inklúziót minden csoport előnyősnek tartja. Egyedül az
óvodapedagógusok 10,46 százaléka nem tartja előnyösnek az inklúziót.
A 13. nyitott végű kérdésnél az óvodapedagógusok ismét a nagy csoportlétszámot, az
eszközök hiányát emelték ki. Érdekes, hogy néhány kérdőíven szerepel, mint egy
45
önkritikaként a „szemléletváltásra lenne szükség”. Kiemelik továbbá a kollégák a
befogadásra való hajlandóság fontosságát, a megfelelő pedagógusi elfogadó attitűdöt.
Sajnos van néhány, szerencsére valóban kevés olyan vélemény, ami eléggé negatív. Ezek a
kollégák nem tartják intézményünket megfelelőnek az integrációra. Ez a néhány negatív
visszajelzés az egyéb kérdéseknél is jelen van. 10,52 százalékuk szerint az inklúzió nem
sikeres és ugyanennyi százalékban a vezetőtől és a szakemberektől sem kapnak megfelelő
támogatást és nincs előnye az inklúziónak.
Az óvodapedagógusok kiemelték még a segítő személyzet, pedagógiai asszisztens hiányát.
Többen nem tartják elegendőnek az egyéni fejlesztő foglalkozások mennyiségét.
Az integráció lényegét inkább a többségi nem sajátos nevelési igényű gyerekek
szempontjából látják hasznosnak. Kevesen írták le azt, hogy miért jó az integráció a sajátos
nevelési igényű gyerekek számára. Többen kiemelték a kéttanítós modell pozitív
gyakorlatát és hiányolják azt a mi pedagógiai gyakorlatukból (6 sz. melléklet).
Az intézményvezető is problémának látja a magas csoportlétszámokat és a pedagógiai
asszisztens hiányát. A fejlesztéshez szükséges eszközök meglétét, viszont jónak találja.
Tapasztalatai szerint az egyénre szabott tervezés megjelenik a heti tervekben, és a
differenciálás elve megvalósul a foglalkozásokon és a tevékenységek alatt egyaránt. Az
integrációt intézményünkben sikeresnek véli, ami egyezik az óvodapedagógusok
véleményével. Kiemeli továbbá a szemléletváltás szükségességét egyes kollégáknál:
A harmadik hipotézisben azt írtam le, hogy egy köznevelési intézményben, az
intézményvezetőnek kulcsszerepe van az integráció, illetve inklúzió megvalósulásában.
A vezetői kérdőívből egyértelműen kitűnik, hogy a vezető támogatja az inklúziót, ami a
pedagógusoknak való támogatásában és szemléletében is megmutatkozik (7. számú
melléklet).
A gyógypedagógusok kevésnek tartják a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való
foglalkozást. Szerintük több óraszámra lenne szükség. Kifejtik, hogy gyakran elmaradnak
az órák az óvodai programok során és az óvodapedagógusok, gyakran nem egyeztetnek
velük, ezzel kapcsolatban. A fejlesztőszobák számát is hiányolják. Nagyon nehéz jó
beosztást készíteni, amely során minden logopédus, gyógypedagógus kényelmesen
megtarthatja az óráit. Többen hangot adnak a fejlesztőszobák diszkkomfortját illetően.
A szülők összességében elégedettek az óvodával. A nyitott végű kérdésben és a kérdőíves
felmérésből is ez derült ki. Néhány esetben előfordult, hogy intézményen belüli
46
csoportváltásra volt szükség. Sajnos erre a pedagógusok attitűdje, a sajátos nevelési igényű
gyerekhez való nem megfelelő viszonyulás miatt volt szükség.
Személy szerint az inklúzió híve vagyok és nagyon hasznos dolognak tartom azt több
szempontból is. Elsődleges előnye, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nincsenek
kirekesztve a társadalomból miközben fejlődésüket speciális igényeiknek megfelelő
pedagógiai eszközökkel, módszerekkel segítik a pedagógusok. A többségi óvodákban,
iskolákban szociális képességeik sokkal jobban fejlődnek, mint elkülönítve a speciális
tantervű iskolában. A mi intézményünkben a magas csoportlétszám szerintem is eléggé
hangsúlyos probléma, mert nem jut elegendő idő a gyerekekre. Az eszközök hiányával
nem értek teljes mértékben egyet. Intézményünk nagyon sok fejlesztő eszközzel
rendelkezik, amit bárki használhat (Mozgáskotta, Ayres eszközök, Wesco eszközök, a
pályázatok alatt vásárolt különböző fejlesztő játékok stb.) Személy szerint én a fejlesztő
munkámhoz folyamatosan kapok és szerzek eszközöket. A szülőkkel való együttműködést
én magam is szorosabbra fűzném. A szülők nem általában véve nem elég együttműködők,
de sajnos egyes szülök nem működnek együtt, mások viszont nagyon is érdeklődők,
aktívak és igyekeznek megfogadni tanácsainkat. Az óvodapedagógusok azon meglátása,
hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek több egyéni rehabilitációs órára lenne
szükségük, ez csak egyes esetekben igaz. Az intézményünkbe járó sajátos nevelési igényű
gyerekek nagy része heti 6 óra fejlesztés kap, ami két óra logopédiai kezelés. 2 óra
gyógypedagógiai fejlesztése és a kiegészítő terápia, ami heti 2 óra alapozó terápiát jelent.
Nehéz megvalósítani a jó együttműködést, azzal a néhány óvodapedagógus kollégával,
akik nem befogadók és ellenzik az integrációt és az inklúziót is. A nehézségek ellenére
véleményem szerint nálunk megvalósul az inklúzió.
47
8. Összegzés
Hazánkban a sajátos nevelési igényű gyerekek társadalmi integrációja a mai köznevelés
egyik legfontosabb megoldandó feladatai, közé tartozik. Az integráció megvalósítása
kihívást jelent az egész köznevelési rendszernek. Dolgozatomban igyekeztem, bemutattam
az inklúziónak és integrációnak elméleti hátterét és gyakorlati megvalósulását is.
Felvázoltam azokat a társadalmi változásokat, melyek Magyarországot is elérték és
lehetővé tették az esélyegyenlőség megvalósulását, és ezáltal a sajátos nevelési igényű
gyermekek inkúzióját a mai köznevelési intézményekbe. Ennek folyamatát, az ezzel
kapcsolatos törvények változásokat továbbá a „sajátos nevelési igény”, mint fogalom
kialakulását is ismertettem.
Dolgozatom második felében bemutattam az inklúzív szemlélet kialakulását és gyakorlati
megvalósulását az intézményben, ahol gyógypedagógusként és intézményvezető
helyettesként dolgozom. A kérdőívek segítségével megismerhettük a szülők,
gyógypedagógusok, intézményvezető és az óvodapedagógusok véleményét is az
intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetéről és arról, hogy
megvalósulnak-e az inklúzió feltételei. A kutatás eredményeiből és a hipotézisek
vizsgálatából láthattuk, hogy intézményünkben az inklúzió feltételei többnyire
megvalósulnak. Pedagógusaink legnagyobb része befogadó és igyekeznek megvalósítani
az inklúzió feltételeit. Vannak azonban nehézségek, amelyek tőlük függetlenek, mint a
magas csoportlétszám a fejlesztéshez szükséges eszközök és a pedagógiai asszisztensek
hiánya. A gyerekeknek több egyéni gyógypedagógiai megsegítésre lenne szükségük,
vagyis több gyógypedagógust kellene alkalmazni.
A kutatásból kiderül, hogy a mi intézményünkben a nehézségek ellenére, a sajátos nevelési
igényű gyerekeket befogadjuk és teszünk azért, hogy egyenlő eséllyel vehessenek részt a
nevelésben-oktatásban, mely eredményeképp megvalósulhat a Pedagógiai Programunkban
kitűzött célunk a teljes társadalmi integrációjukat illetően.
48
9. Summary
In Hungary the social integration of children with special needs is one of the most
important task of the public education nowadays. The implementing of the integration is a
big challenge for the public education system. In my thesis I would like to introduce the
theoretical background and practical realization of inclusion and the integration.
I traced those changes in the society which reached Hungary and allowed the realization of
equal opportunities, thus the inclusion of children with special needs can implement to the
public educational institutions. I also presented the progress of integration, the connected
changes in the law and the formation of children with special needs as a notion.
In the second part of my thesis I presented the formation and practical realization of the
inclusive approach in our institution where I’m a special education teacher and deputy
head of institution. With the help of questionnaire I met with the opinion of the parents, the
special education teachers and the heads of institution about the status of children with
special needs and the realization of inclusion in our institute. From the result of the
research and the analysing of my hypothesis I could determine that the criterion of the
inclusion is mostly realizing in our institute. The most of the pedagogues are recipient and
try to realize the condition of inclusion. In the other hand there are many difficulties which
are independent from them such as the big group size, the deficit of devices for
development, and the deficit of pedagogical assistant. The children with special needs need
more special educational help ergo we should employ more special education teacher.
From my research reveals that in our institute despite of the difficulties we accept children
with special needs and we try to provide the condition in the order to their participation in
the education with equal chances. So we can realize our goal to fully integrate them to the
society which is presented in our Pedagogical Program.
49
Irodalomjegyzék
1: Mesterházy Zsuzsa (2000): A gyógypedagógia, mint tudomány, In: Illyés Sándor
(szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest, ELTE- BGGYTF
2: Lovászy László (2007): Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fogyatékosügyi politikája
(1945-2006), In: KAPOCS, VI évf., 2 szám, 2007 április 8.
3: 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról
4: Fonyódi Ilona (2000): Az 1998. évi XXXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségéről, In Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest,
ELTE-BGGYTF
5: Csányi Yvonne (2000): A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált,
nevelése-oktatása, In Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest,
ELTE-BGGYTF
6: Norah Frederickson, Tony Cline (2009) Special Educational Needs, Inclusion and
Diversity, Open University Press, Maidenhead, England
7: Illyés Sándor (2000): A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai,
In.:Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest, ELTE- BGGYTF
8: 1993 évi LXXIX törvény a közoktatásról
http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kozokt_tv_070823.pdf (2016.11.01)
9: 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a0300061.TV (2016.11.01)
10: 2/2005. (III. 1.) OM rendelet http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0500002.om
(2016.11.01)
11:2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
módosításáról
http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kozokt_tv_modosito_lxxxvii_070823.pdf
(2016.11.01)
12: 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154929.229239 (2016.11.01)
13: 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (2016.10.15)
50
14: Csépe Valéria (2008): A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést
igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők, In: Fazekas
Károly, Köllő János, Varga Júlia, (szerk.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért,
ECOSTAT, Budapest
15: 15/2013.(II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300015.EMM (2016.10.01.)
16 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200020.EMM (2016.11.01)
17: Az egyenlő esélyért Szentesen TÁMOP 3.3.2 2/(08)/2- 2008-0038
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2010/12/tamop332.htm (2016.11.01)
18: Rakk Hajnalka: Portfólió (2016)
19: Bognár Gusztáv, (szerk.) (2005), Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív Program 3.1.1., Budapest, suliNova Kht.
20: Szentesi Felsőpárti Óvoda IPR munkaterve
21: Szentesi Felsőpárti Óvoda Pedagógiai Programja
22: Az egyenlő esélyért Szentesen TÁMOP 3.3.2 2/(08)/2- 2008-0038
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2010/12/tamop332.htm (2015.11.23.)
23: Gaál Éva (2000): A tanulásban akadályozott gyermek az óvodában és az iskolában, In:
Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest, ELTE- BGGYTF
24: Csepregi András, Horvát Krisztina, Simó Judit (2011): Az autizmus spektrum zavarok
szűrési diagnosztikai modellje, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány
megbízásából.http://aosz.hu/wp-content/uploads/2014/11/FSZK-Autizmus-Szuresi-
Diagnosztikai-Modell.pdf (2016.11.01)
25: Vetró Ágnes (2000): A figyelem és cselekvésszervezési képesség zavarai, In: Illyés
Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest, ELTE- BGGYTF
26: Kas Bence, Lőrik József, M. Bogáth Réka, Sz. Vékony Andrea, Sz. Mályi Nóra
„SZÓL-E?” Szűrőeljárás az óvodai logopédiai ellátásban Székesfehérvár Logoech 2012
27: Zsoldos Márta, Sarkady Kamilla, (2001), MSSST: Szűrőeljárás óvodáskorban a
tanulási zavar lehetőségének vizsgálata, Budapest, ELTE BGGYK
28: Zsoldos Márta, Ringhofer Jánosné, Sedlar, F.–Sindelar, B.(1995),:„De jó, már én is
tudom!” Óvodáskorú és iskolát kezdő gyermekek korai fejlesztése. Budapest, ELTE
BGYK
51
29: Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor, Fazekasné Fenyvesi Margit, (2004
Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER) 4-8 évesek számára, Mozaik Kiadó,
Szeged
2
1. számú melléklet
Kérdések óvodapedagógusoknak
Kedves munkatársaim!
Rakk Hajnalka vagyok, gyógypedagógusként és intézményvezető helyettesként dolgozom
a Szentesi Felsőpárti Óvodában. A Miskolci Egyetem Közoktatási vezető és pedagógus
szakvizsgás szakirányú képzés hallgatójaként kérem a segítségüket szakdolgozatom
elkészítéséhez. Szakdolgozatom témája a sajátos nevelési igényű gyermekek
intézményünkbe való befogadása. A kérdőív kérdései a sajátos nevelési igényű gyermekek
integrációjára, inklúziójára vonatkoznak. Szeretném megtudni, megismerni az önök
véleményét, tapasztalatait ezzel kapcsolatosan. A kérdéseket egytől ötig „pontozhatják”. A
pontszámoknak megfelelő értelmezés a következő:
1 nem tudja 2 egyáltalán nem 3 inkább nem 4 inkább igen 5 igen
Az ön életkora:
Volt-e már csoportjában sajátos nevelési igényű gyermek?: igen
nem
Kérdések Értékelés
1. Véleménye szerint elegendő egyéni segítséget kapnak-e a
csoportjába járó sajátos nevelési igényű gyermekek?
1 2 3 4 5
2. Ön személy szerint felkészültnek érzi-e magát a sajátos nevelési
igényű gyermekek nevelésére, csoportba való befogadására.
1 2 3 4 5
3. Véleménye szerint a magas csoportlétszám nehezíti-e a sajátos
nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozást?
1 2 3 4 5
4. Véleménye szerint megfelelő támogatást kap-e szakemberektől
munkájához a sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres
befogadásához, fejlesztéséhez?
1 2 3 4 5
3
5. Véleménye szerint megfelelő támogatást kap-e a vezetőtől
munkájához a sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres
befogadásához, fejlesztéséhez?
1 2 3 4 5
6. Megvalósul-e az együttműködés a szülőkkel? 1 2 3 4 5
7. Rendelkezésére állnak-e megfelelő eszközök a sikeres integráció
magvalósítása érdekében?
.
1 2 3 4 5
8. Ön személy szerint tanulmányozott-e szakirodalmat a csoportjába
járó SNI gyermekkel kapcsolatos tudnivalókról?
1 2 3 4 5
9. Ön szerint intézményünkben a sikeres-e az inklúzió?
1 2 3 4 5
10. A heti terv elkészítésekor figyelembe veszi-e a SNI gyermekek
egyéni igényeit?
1 2 3 4 5
11. A foglalkozások csoportjában érvényesül-e a differenciálás elve
(egyéni segítségadás, személyre szóló feladatok stb.)?
1 2 3 4 5
12. Ön szerint van-e előnye az integrációnak?
1 2 3 4 5
13. Kérem, sorolja fel azokat a tényezőket, amelyek nehezítik a sajátos nevelési igényű
gyermekekkel való megfelelő foglalkozást Írja le véleményét az inklúzióval
kapcsolatban.
4
2. számú melléklet
Kérdések intézményvezetőnek
Kedves intézményvezető!
Rakk Hajnalka vagyok, gyógypedagógusként és intézményvezető helyettesként dolgozom
a Szentesi Felsőpárti Óvodában. A Miskolci Egyetem Közoktatási vezető és pedagógus
szakvizsgás szakirányú képzés hallgatójaként kérem a segítségét szakdolgozatom
elkészítéséhez. Szakdolgozatom témája a sajátos nevelési igényű gyermekek
intézményünkbe való inklúziója. A kérdőív kérdései a sajátos nevelési igényű gyermekek
integrációjára, inklúziójára vonatkoznak. Szeretném megtudni, megismerni az ön
véleményét, tapasztalatait ezzel kapcsolatosan. A kérdéseket egytől ötig „pontozhatja”. A
pontszámoknak megfelelő értelmezés a következő:
1 nem tudja 2 egyáltalán nem 3 inkább nem 4 inkább igen5 igen
Kérdések Értékelés
1. Véleménye szerint elegendő egyéni segítséget kapnak-e a
csoportjukba járó sajátos nevelési igényű gyermekek?
1 2 3 4 5
2. Ön szerint felkészültnek érzi-e magát a sajátos nevelési igényű
gyermekek nevelésére, csoportba való befogadására.
1 2 3 4 5
3. Véleménye szerint a magas csoportlétszám nehezíti-e a sajátos
nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozást?
1 2 3 4 5
4. Véleménye szerint megfelelő támogatást kapnak-e az
óvodapedagógusok a szakemberektől munkájához, a sajátos
nevelési igényű gyermekek sikeres befogadásához, fejlesztéséhez?
1 2 3 4 5
5. Véleménye szerint az óvodapedagógusok megfelelő támogatást
kapnak-e öntől munkájához a sajátos nevelési igényű gyermekek
sikeres befogadásához, fejlesztéséhez?
1 2 3 4 5
6. Megvalósul-e az együttműködés a szülőkkel? 1 2 3 4 5
7. Az óvodapedagógusoknak rendelkezésükre állnak-e megfelelő
eszközök a sikeres integráció magvalósítása érdekében?
1 2 3 4 5
8. Ön személy szerint tanulmányozott-e szakirodalmat a csoportjába
járó SNI gyermekkel kapcsolatos tudnivalókról?
1 2 3 4 5
9. Ön szerint intézményünkben a sikeres-e az inklúzió? 1 2 3 4 5
5
10. A látogatás tapasztalatai alapján ön szerint a heti terv elkészítésekor
figyelembe veszi-e a SNI gyermekek egyéni igényeit?
1 2 3 4 5
11. A foglalkozások alatt érvényesül-e a differenciálás elve (egyéni
segítségadás, személyre szóló feladatok stb.)?
1 2 3 4 5
12. Ön szerint van- előnye az integrációnak? 1 2 3 4 5
13. Kérem, sorolja fel azokat a tényezőket, amelyek nehezítik a sajátos nevelési igényű
gyerekekkel való megfelelő foglalkozást Írja le véleményét az inklúzióval kapcsolatban.
6
3. számú melléklet
Kérdések gyógypedagógusoknak
Kedves kollégák!
Rakk Hajnalka vagyok, gyógypedagógusként és intézményvezető helyettesként dolgozom
a Szentesi Felsőpárti Óvodában. A Miskolci Egyetem Közoktatási vezető és pedagógus
szakvizsgás szakirányú képzés hallgatójaként kérem a segítségüket szakdolgozatom
elkészítéséhez. Szakdolgozatom témája a sajátos nevelési igényű gyermekek
intézményünkbe való inklúziója. A kérdőív kérdései a sajátos nevelési igényű gyermekek
integrációjára, inklúziójára vonatkoznak. Szeretném megtudni, megismerni az önök
véleményét, tapasztalatait ezzel kapcsolatosan. A kérdéseket egytől ötig „pontozhatják”. A
pontszámoknak megfelelő értelmezés a következő: 1 nem tudja 2 egyáltalán nem 3
inkább nem 4 inkább igen 5 igen
Kérdések Értékelés
1. Véleménye szerint elegendő óraszámban részesülnek-e az önhöz járó
sajátos nevelési igényű gyermekek?
1 2 3
4 5
2. Ön személy szerint felkészültnek érzi-e magát a sajátos nevelési
igényű gyermekek megsegítésére?
1 2 3 4
5
3. Véleménye szerint a magas csoportlétszám nehezíti-e a sajátos
nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozást?
1 2 3 4
5
4. Véleménye szerint együttműködnek-e önnel az óvodapedagógusok a
sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres befogadásához, fejlesztése
érdekében, ön megfelelő támogatást nyújt-e nekik?
1 2 3 4
5
5. Véleménye szerint megfelelő támogatást kap-e az óvoda
intézményvezetőjétől, munkájához a sajátos nevelési igényű
gyermekek sikeres fejlesztéséhez?
1 2 3 4 5
6. Megvalósul-e az együttműködés a szülőkkel? 1 2 3
4 5
7. Rendelkezésére állnak-e megfelelő eszközök a sikeres egyéni
fejlesztés magvalósítása érdekében?
1 2
3
4 5
8. Ön személy szerint tanulmányozott-e szakirodalmat az önhöz járó 1 2 3 4 5
7
SNI gyermekkel kapcsolatos tudnivalókról?
9. Ön szerint intézményünkben a sikeres-e az inklúzió?
1 2 3 4
5
10. Az egyéni fejlesztési terv elkészítésekor figyelembe veszi-e a SNI
gyerekek speciális, sérülésének megfelelő igényeit?
1 2 3 4 5
11. A mikro csoportos foglalkozások alkalmával érvényesül-e a
differenciálás elve (egyéni segítségadás, személyre szóló feladatok
stb.)?
1 2 3 4 5
12. Ön szerint van- előnye az integrációnak?
1 2 3 4
5
13. Kérem, sorolja fel azokat a tényezőket, amelyek nehezítik a sajátos nevelési igényű
gyermekekkel való megfelelő foglalkozást! Írja le véleményét az inklúzióval
kapcsolatban
8
4. számú melléklet
Kérdések szülőknek
Kedves szülők!
Rakk Hajnalka vagyok, gyógypedagógusként és intézményvezető helyettesként dolgozom
a Szentesi Felsőpárti Óvodában. A Miskolci Egyetem Közoktatási vezető és pedagógus
szakvizsgás szakirányú képzés hallgatójaként kérem a segítségüket szakdolgozatom
elkészítéséhez. Szakdolgozatom témája a sajátos nevelési igényű gyermekek
intézményünkbe való inklúziója. A kérdőív kérdései a sajátos nevelési igényű gyermekek
integrációjára, inklúziójára vonatkoznak. Szeretném megtudni, megismerni az önök
véleményét, tapasztalatait ezzel kapcsolatosan. A kérdéseket egytől ötig „pontozhatják”. A
pontszámoknak megfelelő értelmezés a következő: 1 nem tudja 2 egyáltalán nem 3
inkább nem 4 inkább igen 5 igen
Kérdések Értékelés
1. Véleménye gyermeke szerint elegendő egyéni segítséget kap-e a
csoportjában és az egyéni fejlesztő órák alkalmával?
1 2 3
4 5
2. Ön szerint az ön gyermekével foglalkozó pedagógusok felkészültek-e
gyermeke megsegítését illetően?
1 2 3 4
5
3. Véleménye szerint a magas csoportlétszám nehezíti-e a sajátos
nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozást?
1 2 3 4
5
4. Véleménye szerint együttműködnek-e az óvodapedagógusok és a
szakemberek gyermeke sikeres befogadásához, fejlesztése
érdekében?
1 2 3 4
5
5. Véleménye szerint a pedagógusok megfelelő támogatást kapnak-e a
vezetőtől munkájához a sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres
befogadásához, fejlesztéséhez?
1 2 3 4 5
6. Megvalósul-e az együttműködés önökkel szülőkkel? 1 2 3
4 5
7. Rendelkezésére állnak-e megfelelő eszközök a sikeres integráció
magvalósítása érdekében
1 2
3
4 5
8. Ön személy szerint tanulmányozott-e szakirodalmat gyermeke 1 2 3 4 5
9
problémájával kapcsolatos tudnivalókról?
9. Ön szerint intézményünkben a sikeres-e az inklúzió? 1 2 3 4
5
10. Ön szerint figyelembe veszik-e gyermeke egyéni igényeit? 1 2 3 4 5
11. Tapasztalatai alapján az ön gyermeke kap-e elegendő személyre
szóló feladatot, egyéni segítséget, ha szükséges?
1 2 3 4 5
12. Ön szerint van-e előnye az inklúziónak? 1 2 3 4
5
10
5. számú melléklet
A kutatásban részt vevő csoportok válaszainak összehasonlítása
óvodapedagógus
intézményvezető
gyógypedagógus
szülők
Kérdés
Válaszok száma és százalékos aránya
kérdésenként
nem
tudom nem
inkább
nem
inkább
igen igen
1.Véleménye szerint elegendő egyéni
segítséget kapnak-e a csoportjába járó
sajátos nevelési igényű gyermekek?
20
52,63%
11
28,94%
7
18,42%
Véleménye szerint elegendő egyéni
segítséget kapnak-e a csoportjukba járó
sajátos nevelési igényű gyermekek?
100%
Véleménye szerint elegendő óraszámban
részesülnek-e az önhöz járó sajátos
nevelési igényű gyermekek és ily módon
elegendő egyéni segítséghez jutnak-e?
2
50,00%
2
50,00%
Véleménye gyermeke szerint elegendő
egyéni segítséget kap-e a csoportjában és
az egyéni fejlesztő órák alkalmával?
4
16%
11
44%
10
40%
2.Ön személy szerint felkészültnek érzi-e
magát a sajátos nevelési igényű gyermekek
nevelésére, csoportba való befogadására?
5
13,15%
19
50%
14
36,82%
11
Ön személy szerint felkészültnek érzi-e
magát a sajátos nevelési igényű gyermekek
nevelésére, csoportba való befogadására?
100%
Ön személy szerint felkészültnek érzi-e
magát a sajátos nevelési igényű gyermekek
megsegítésére?
2
50%
2
50%
Ön szerint az ön gyermekével foglalkozó
pedagógusok felkészültek-e gyermeke
megsegítését illetően?
2
8%
14
56%
9
36%
3.Véleménye szerint a magas
csoportlétszám nehezíti-e a sajátos nevelési
igényű gyermekekkel való foglalkozást?
8
21,05%
30
78,94%
Véleménye szerint a magas csoportlétszám
nehezíti-e a sajátos nevelési igényű
gyermekekkel való foglalkozást?
100%
Véleménye szerint a magas csoportlétszám
nehezíti-e a sajátos nevelési igényű
gyermekekkel való foglalkozást?
1
15%
3
75%
Véleménye szerint a magas csoportlétszám
nehezíti-e a sajátos nevelési igényű
gyermekekkel való foglalkozást?
6
24%
19
76%
4.Véleménye szerint megfelelő támogatást
kap-e szakemberektől munkájához a
sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres
befogadásához, fejlesztéséhez?
2
5,26%
19
39,47%
19
50%
Véleménye szerint megfelelő támogatást
kapnak-e az óvodapedagógusok a
szakemberektől munkájához, a sajátos
nevelési igényű gyermekek sikeres
befogadásához, fejlesztéséhez?
100%
Véleménye szerint együttműködnek-e
önnel az óvodapedagógusok a sajátos
4
100%
12
nevelési igényű gyermekek sikeres
befogadásához, fejlesztése érdekében, ön
megfelelő támogatást nyújt-e nekik?
Véleménye szerint együttműködnek-e az
óvodapedagógusok és a szakemberek
gyermeke sikeres befogadásához,
fejlesztése érdekében?
2
8%
6
24%
17
68%
5.Véleménye szerint megfelelő támogatást
kap-e a vezetőtől munkájához a sajátos
nevelési igényű gyermekek sikeres
befogadásához, fejlesztéséhez?
2
5,26
%
2
5,26%
15
39,47%
19
50%
Véleménye szerint az óvodapedagógusok
megfelelő támogatást kapnak-e öntől
munkájához, a sajátos nevelési igényű
gyermekek sikeres befogadásához,
fejlesztéséhez?
100%
Véleménye szerint megfelelő támogatást
kap-e az óvoda intézményvezetőjétől
munkájához a sajátos nevelési igényű
gyermekek sikeres fejlesztéséhez?
2
50%
2
50%
5.Véleménye szerint a pedagógusok
megfelelő támogatást kapnak-e a vezetőtől
munkájához a sajátos nevelési igényű
gyermekek sikeres befogadásához,
fejlesztéséhez?
17
68%
5
20%
3
12%
6.Megvalósul-e az együttműködés a
szülőkkel?
3
7,89%
15
39,47%
20
52,63%
Megvalósul-e az együttműködés a szülők- 100%
13
kel?
Megvalósul-e az együttműködés a szülők-
kel?
3
75%
1
15%
Megvalósul-e az együttműködés önökkel
szülőkkel?
6
24%
4
16%
15
60%
7. Rendelkezésére állnak-e megfelelő
eszközök a sikeres integráció
magvalósítása érdekében?
5
13,1
5%
15
39,47%
13
34,21%
5
13,15%
Rendelkezésére állnak-e megfelelő
eszközök a sikeres integráció
magvalósítása érdekében?
100%
Rendelkezésére állnak-e megfelelő
eszközök a sikeres integráció
magvalósítása érdekében?
3
75%
1
15%
Rendelkezésére állnak-e megfelelő
eszközök a sikeres integráció
magvalósítása érdekében
9
36%
4
16%
12
48%
8.Ön személy szerint tanulmányozott-e
szakirodalmat a csoportjába járó SNI
gyermekkel kapcsolatos tudnivalókról?
13
34,21
25
65,78%
Ön személy szerint tanulmányozott-e
szakirodalmat a csoportjába járó SNI
gyermekkel kapcsolatos tudnivalókról?
100%
Ön személy szerint tanulmányozott-e
szakirodalmat a csoportjába járó SNI
gyermekkel kapcsolatos tudnivalókról?
4
100%
Ön személy szerint tanulmányozott-e
szakirodalmat gyermeke problémájával
kapcsolatos tudnivalókról?
9
36%
16
64%
9.Ön szerint intézményünkben a sikeres-e
az inklúzió?
2
5,26
%
2
5,26%
14
36,84%
20
52,63%
Ön szerint intézményünkben a sikeres-e az 100%
14
inklúzió?
Ön szerint intézményünkben a sikeres-e az
inklúzió?
4
100%
Ön szerint intézményünkben a sikeres-e az
inklúzió?
9
36%
16
64%
10.A heti terv elkészítésekor figyelembe
veszi-e a SNI gyermekek egyéni igényeit?
8
21,05%
30
78,94%
A látogatás tapasztalatai alapján ön
szerint a heti terv elkészítésekor
figyelembe veszi-e a SNI gyermekek egyéni
igényeit?
100%
Az egyéni fejlesztési terv elkészítésekor
figyelembe veszi-e a SNI gyermekek
speciális, sérülésének megfelelő igényeit?
4
100%
Ön szerint figyelembe veszik-e gyermeke
egyéni igényeit?
11. A foglalkozások csoportjában
érvényesül-e a differenciálás elve (egyéni
segítségadás, személyre szóló feladatok
stb.)?
3
7,89%
35
92,10%
A foglalkozások csoportjában érvényesül-e
a differenciálás elve (egyéni segítségadás,
személyre szóló feladatok stb.)?
100%
A mikro csoportos foglalkozások
alkalmával érvényesül-e a differenciálás
elve (egyéni segítségadás, személyre szóló
feladatok stb.)?
4
100%
Tapasztalatai alapján az ön gyermeke kap-
e elegendő személyre szóló feladatot,
egyéni segítséget, ha szükséges?
4
16%
11
44%
10
40%
12.Ön szerint van- előnye az inklúziónak? 2 2 16 18
15
5,26
%
5,26% 42,10% 47,36%
Ön szerint van- előnye az inklúziónak? 100%
Ön szerint van- előnye az inklúziónak? 4
100%
Ön szerint van- előnye az inklúziónak? 25
100%
16
6. számú melléklet
Az óvodapedagógusok véleménye az intézményünkben lévő sajátos nevelési igényű
gyermekekről
„Amennyiben egy csoporton belül több SNI gyermek is van, az nagyban befolyásolja a
csoport életét. Nem mindig van rájuk idő. Sokszor kiközösítik a gyermekek őket másságuk
miatt. Amennyiben a pszichés eü. állapota megfelelő, úgy könnyebb az integráció. Én
szívesebben dolgoznék nem integrált csoportban, mert az SNI gyerekek együttnevelése
sokszor az ép gyermekek rovására megy.”
„Óriási teher az óvodapedagógus számára, ha egy csoportban több SNI gyermek van és
nincs segítő személy mellette, sőt még magas a csoportlétszám is hátrány. A „túl
problémás” SNI gyermekek felőrlik az óvodapedagógus energiáit, elveszik az időt az
egészséges gyermekektől, a velük való játéktól, foglalkozástól. Plusz dokumentáció.Ilyen
feltételek mellett nem hiszem, hogy előnyökről beszélhetünk, de néhány dolog bizonyosan
pozitívumnak könyvelhető el. Legfontosabb az SNI gyermekek szüleinek hogy a
gyermekük az ép gyerekekkel egy helyre jár és ez megnyugvással tölti el”.
„Az integráció akkor lehet sikeres, ha a pedagógus befogadó személyiségű. Beilleszkedve
a gyermekre a befogadó csoport húzóerőként hat rá. Gyógypedagógiai megsegítéssel
képesekké válnak optimálisan fejlődni.”
„Hátrány, ha a befogadás, megsegítés túlzott terhet jelent a csoportban élő gyerekek,
felnőttek számára.”
„A másság elfogadása, a tolerancia és egyéb szociális képességek fejlesztése mellett az
SNI-s gyermekek önbizalmának erősítése, mind az integráció előnyeit jelentik.”
„Hátrány lehet a nem elfogadó környezet, mely árthat a gyermek önbizalmának. Az óvodás
gyermekek szembesülnek a mássággal, és elfogadóvá válhatnak SNI társaikkal szemben,
ha olyan csoportba járnak, ahol az óvodapedagógus kellően felkészült és biztosítani tudja a
nyugodt, szeretetteljes légkört.”
„Megszünteti az integráció a stigmatizálást, a diszkriminációt, elfogadóvá, toleránssá
neveli mindkét csoportba tartozó gyerekeket.
Az integráció előnyei a közösség pozitív hatása. Mintakövetés. Fokozza a gyermek
teljesítőképességét..”
„A két óvónőtől nagyfokú odafigyelést, együttműködést, plusz munkát igényel.
Sokszor okoz konfliktust a gyermekek között.
17
Az SNI gyermekeknek is van lehetőségük megfelelő társas kapcsolatok kialakítására.”
Az integráció előnye az, hogy az óvodai közösségben javítható a gyermekek életminősége
és csökkenthetők a hátrányok.”
„Szemléletváltás kellene az óvodapedagógusok között, továbbá kevés gyakorlattal
rendelkeznek az együttnevelés területén.”
„Speciális problémákkal küzdő gyermekeknek sokkal több időre lenne szüksége
szakemberekre, mint amit egy-egy vizsgálat után előírnak. Vegyes életkorú csoportban
nagyon sok feladatot ró egy pedagógusra”
„Vegyes csoportban pedagógiai asszisztensre lenne szükség. Néha számukra az állandó
megsegítés nélkülözhetetlen lenne./ csoport létszám 25 fő 2,5- 6,5 éves gyermekek
mellett.”
„A gyerekek könnyebben elfogadják a másságot. Az integráció hátránya, hogy a gyerekek,
utánozzák a helytelen viselkedést, kiabálást, sikítást stb.”
„Szervezési nehézségek adódhatnak, melyeket a pedagógus rugalmas hozzáállásával át
lehet hidalni.”
„Tanulnak egymástól az SNI gyermekek mintát követnek ezáltal különböző technikákat,
szokásokat, normákat tanulnak társaiktól.”
„Az integrációval a gyerekek szociális érzékenysége erősödik/érzelmi kötődések,
tolerancia, másság elfogadása, egymás segítése/ nem érzik a kirekesztést,
megkülönböztetést. Fejlődik a gyermeki teljesítőképesség. Speciális esetekben nagyon
nehéz utazó gyógypedagógust találni (tiflopedagógus, szurdópedagógus), akadozik az
ellátás emiatt.”
„Csak óvodába derülnek ki a problémák, egyes csoportokban sok SNI gyerek került, amely
megnehezíti a pedagógus munkáját.
Nem minden pedagógus érzi saját feladatának a megsegítést.”
„Az integráció során alakul az alkalmazkodó készség, tolerancia, közös együttműködés,
sokszínűség Az integrációt jónak tarom, csak nem szeretem benne nagy mennyiségű
adminisztráció.”
„Az SNI gyermek az integrált környezetben jó példákat vehet át társaitól, amely húzó
erőként hathat rá. A nyugodt, elfogadó, kiegyensúlyozott környezetben rájöhetnek, hogy
bármikor hibázhatnak, elfogadják őket, pozitív megerősítéssel fejlődnek. Ami nehéz az
integrációban a szülők hárítása, nem megfelelő pedagógiai attitűddel rendelkező emberek
hozzáállása, magas csoportlétszám mellett kevés idő jut fejlesztésükre.”
18
„Plusz feladat a tervezés, adminisztráció. Kiemelt figyelmet igényelnek, de ez megoldható.
Azonban ha a csoportba 4-5 SNI gyerek van, akkor az a munka színvonalának rovására
megy.”
„Az integrációt hátráltatja a magas csoportlétszám és az óvodapedagógusok szakmai
felkészületlenséget (fejlesztőpedagógia, gyógypedagógia).”
A magas csoportlétszám és a gyógypedagógusok túlterheltsége miatt nem biztos, hogy
megkapják a sajátos nevelési igényű gyerekek az elegendő segítséget.”
„Csak motiváltan tudunk előre haladni. A tevékenységek során tiszteletben tartjuk egyéni
sajátosságukat és építünk aktivitásukra érdeklődésükre (megfelelő környezet,
ismeretanyag, eszköz) differenciálás egyéni megvalósítása, egyéni bánásmód elvének
alkalmazása, egyénre szabott fejlesztés.”
„Szakemberekkel, szülőkkel állandó konzultáció, a gyermek komplex személyiségének
fejlesztése érdekében. Amennyiben egy sajátos nevelési igényű gyereknél nem működik az
integráció, akkor minden áron felesleges erőltetni azt.”
„Megtapasztaltam a kéttanítós modell előnyeit, amikor a gyógypedagógus valódi támasza a
gyerekeknek és nagy segítség a kezdeményezések és tevékenykedtetés során. Megfelelő
mennyiségű és minőségű szaktanácsot kaptam a gyerekek egyéni fejlesztéséhez, nem csak
a foglalkozások tekintetében, hanem minden tevékenységre vonatkozóan is, pl. gondozás,
szocializáció, szabadidős játék, tevékenységek. Szeretném, ha ez a módszer folyamatosan
fenntartható lenne a gyakorlatban.”
„Sajnos a súlyosabb eseteket nem lenne szabad integrálni (autizmus, agresszív
magatartászavar, esetlegesen testi fogyatékosság) mert nem jó sem a sérült gyermeknek,
sem a csoportnak hosszú távon.”
„A szakszolgálat által biztosított szakemberek megfelelő számban biztosítják az előírt
fejlesztéseket, azonban mint óvodapedagógus az egyéni fejlesztéseket nehezen tudjuk
megoldani, sok energiát igényel.”
19
7. számú melléklet
Az intézményvezető véleménye az intézményünkben lévő sajátos nevelési igényű
gyermekekről
Óvodapedagógusaink igyekeznek minden segítséget megadni az SNI gyermekeknek.
Sokszor konzultálnak a gyógypedagógusunkkal az egyéni fejlesztések kapcsán. A
legoptimálisabb az lenne, ha minden olyan csoportban, ahol SNI gyermek van pedagógiai
asszisztens lehetne, de sajnos létszámukat törvény szabályozza. Óvodapedagógusaink
folyamatosan tájékoztatják a szülőket, és javaslatokat tesznek az otthoni foglalkozásokra.
Intézményünkben az integrációt nagyon fontosnak tartjuk, ezért sok olyan továbbképzést
tartunk fontosnak, ami felkészültebbé tesz bennünket az SNI gyermekek fogadására.
Intézményvezetőként igyekszem motiválni kollégáimat az ilyen jellegű továbbképzések
elvégzésére.
A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy intézményünkben nagyon sok a sajátos nevelési
igényű gyermek. Egy főállású gyógypedagógusunk van, aki 21 órában látja el őket és ez az
óraszám nem elég.
Együttműködésünk jónak mondható minden szakemberrel. A legszorosabb kapcsolatban a
CSMPSZ Szentesi Tagintézményével vagyunk, hiszen ők nap, mint nap megfordulnak
intézményünkben. Az utazó gyógypedagógiai hálózat nem minden esetben tud szakembert
biztosítani számunkra, ez okoz komoly problémát időnként. Vezetőként úgy gondolom,
hogy a sikeres integráció megvalósítása érdekében minden eszköz rendelkezésre áll, amit
nem biztos, hogy minden óvodapedagógus kihasznál, illetve ismer.
Intézményvezetőként napi kapcsolatban állok a gyógypedagógussal, tehát frissek az
információim az SNI gyermekekkel kapcsolatban. Szakirodalmat tanulmányoztam már
több továbbképzés alkalmával.
Folyamatosan törekszünk néhány szülő, sőt néhány óvodapedagógus szemléletén
változtatni az integráció kapcsán. Az ellenőrzések kapcsán a differenciálás ellenőrzése
egyik szempont. Az SNI gyermekekkel való foglalkozást kiemelt területnek tekintem az
ellenőrzések során.
A gyerekek megtapasztalhatják a segítségnyújtást, erősödik a toleranciájuk, megtanulják
elfogadni a másik embert, a „másságot”. Kialakul egy erős érzelmi kötődés. Az integrált
tanulók szociális viselkedése megváltozik, különböző tanulási technikákat, magatartási
formákat, normákat, mintákat látnak maguk előtt, s ezeket ők is elsajátítják, követik és
20
betartják. Mindez nagyban hozzásegíti a sajátos nevelési igényű gyermek későbbi
beilleszkedését. Ahhoz, hogy az integráció sikeres legyen mindhárom félnek, gyereknek,
szülőnek és pedagógusnak szorosan együtt kell dolgozni. Ha mindez megvalósul és a
tárgyi feltételek is adottak a siker biztosított. Támogató környezet óvodán belül és kívül is.
A gyermek a csoportban magányos, kirekesztett, társai bántják, kicsúfolják. Az integráció
sikertelen, ha nem nyitott az intézményvezető, a pedagógusok az integráció irányába. Ha
nem valósul meg az intézmények és szakemberek közötti együttműködést