bÁnyÁszati És kohÁszati lapok kohászat...bÁnyÁszati És kohÁszati lapok az országos magyar...

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

VaskohászatÖntészetFémkohászatAnyagtudományFelsőoktatásHírmondó

Kohászat

Jó szerencsét!

152. évfolyam

2019/1. szám

BevezetőBeszélgetés dr. Hatala Pállal, Egyesületünkelnökével

VaskohászatA. Franceschini – F. Ruby-Meyer – F.Midroit – B. Diawara – S. Hans– T. Poulain– C. Trempont – E. Henault: Gyengén öt -vözött acélok zárványvizsgálati technikái-nak áttekintéseMucsi András – Valkai Máté: Hőkezelésiés alakváltozási paraméterek összefüggé-sei 42CrMo4 acélminőségnél

ÖntészetBubenkó Marianna – Gyarmati Gábor –Fegyverneki György – Tokár Monika –Dúl Jenő: A szemcsefinomítás hatékony-ságának minősítése termikus analízisselWalczer Csaba – Bárdos András: Nyo -másos rotoröntvény formatöltési idejénekoptimalizálása

FémkohászatBereczki Péter – Fehér Jánosné – BeziZoltán – Kóti Dániel: EN AW-8006-os alu-míniumötvözet melegen hengerelt szem-cseszerkezetének optimalizálása végesele -mes és fizikai szimuláció alkalmazásávalJurecska Tamás: Optikai-, konfokális mik-roszkópia és infravörös spektroszkópia al -kalmazása alumíniumtermékek felületi vizs-gálatára

AnyagtudományRéger Mihály: Hengerelt lapostermékekközépvonali dúsulásaBenke Márton – Hlavács Adrienn – PillerImre – Mertinger Valéria: Lemezek fülese-dése és a {h00} polusábrák közötti kapcsolat

FelsőoktatásFarkas Ottó: A Vaskohászati Tanszék azAlma Mater Selmecbányáról Sopronba tör-ténő átmenekítése idején„Selmec, Téged soha nem feledtünk!”A Miskolci Egyetem hírei

HírmondóSzent Borbála-napi központi ünnepségEmlékeztető OMBKE választmányi üléséről 10. Nemzetközi Clean Steel KonferenciaXXIV. Szent Borbála Napi Kohász Sza k -estélyBudapesti vaskohászok kirándulásaXIV. Ózdi Hagyományápoló SzakestélyTisztelgés professzoraink és firmáink előttAmikor még fújt a gyár – 150 éves a Diós -győri VasgyárAlumíniumban utazunkPöschl-Selmeczi Vilmos élete és munkás-ságaKöszöntésekNekrológok

TARTALOM FROM THE CONTENT

Öntészet rovatunkat az 1950-ben indí-tott és 1991-ben meg szûnt önálló szak-lap, a BKL Öntöde utód jának tekintjük.

1

4

7

5

11

20

27

16

4445

47

4849

5051

36

40

33

52

53

55

5658

54

• Szerkesztôség: 1051 Budapest, Október 6. utca 7., III. em. • Telefon: 06-1-201-7337 • • E-mail: [email protected] •

• Felelôs szerkesztô: Balázs Tamás • • A szerkesztôség tagjai: dr. Buzáné dr. Dénes Margit, dr. Dévényi László, dr. Dúl Jenő, dr. Harcsik Béla,

dr. Kóródi István, Schudich Anna, dr. Szombatfalvy Anna, dr. Tardy Pál, dr. Török Tamás • • Kiadó: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület • Felelôs kiadó: dr. Hatala Pál •

• Nyomja: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/a • HU ISSN 0005-5670 • Belsô tájékoztatásra, kereskedelmi forgalomba nem kerül. • A közölt cikkek fordítása, utánnyomása, sokszorosítása és

adatrend szerekben való tárolása kizárólag a kiadó engedélyével történhet. • Internetcím: www.ombkenet.hu/bkl/kohaszat.html

A kiadvány a FÉMALK Zrt. támogatásával jelenik meg

A. Franceschini – F. Ruby-Meyer – F. Midroit – B.Diawara – S. Hans – T. Poulain – C. Trempont – E.Henault: Overview of Cleanliness AssessmentTechniques for Low Alloyed Steel Grade ... ... ... 4Steel properties are influenced by the amont, sizeand distriburion of non-metallic inclusions. Becauseof the small size and amount of inclusions theinvestigation of these parameters is difficult andcomplicated. The 2 and 3 dimensional sizedistribution of inclusions in air-melted and in remeltedsteel were investigated using microscopic (LOM,SEM) and ultrasound measurement. Results wereconfirmed by fatigue tests.

Mucsi A. – Valkai M.: Relation between the heattreatment and deformation parameters of42CrMo4 steel grade ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 7 The steel grade investigated in this study isfrequently used for engineering parts subjected tofatigue or wear. Beside its good quenchability it canbe advantageously used for nitriding, moreover thissteel grade is not too sensitive to temper brittleness.According to the technical literature, the behavior ofthe material during plastic deformation parameterscould be different even in case of the samemechanical parameters. In this paper, thedeformation behavior of differently heat treatedspecimens is outlined.

Bubenkó M. – Gyarmati G. – Fegyverneki Gy. –Tokár M. – Dúl J.: The Evaluation of the Efficiencyof Grain Refinement by Thermal Analysis ... ...11 In this research thermal analyses of melts of differentalloys used for gravity die cast cylinder heads werecarried out. Our experiments which were competedin factory conditions had the aim to examine theeffect of adding small amount of AlTi5B1supplementary grain refining pre-alloy on primarycrystallisation. Different evaluating methods ofthermal analysis were tested and compared. Resultsproved that dosing small amount of grain refiningalloy was found favourable in the foundry productionpractice.

Walczer Cs. – Bárdos A.: Optimizing the fillingtime of the die-cast rotor casting ... ... ... ... ... ... 16 Today, the demand for electric-powered vehicles hasincreased significantly. For this reason, more andmore cast-rotors are required. The casting time of therotor casting must first be determined. Thecalculation methode for conventional castings in notapplicaable to determine the casting time of die-castrotors. In this article, we will show how to calculatethe casting time of a rotor, which is confirmed by theresults of experimental casting.

Bereczki P.– Fehér J. – Bézi Z. – Kóti D.: Grainstructure optimization of hot rolled EN AW-8006aluminium alloy using finite element andphysical simulation ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 20Regarding to the hot rolling of unalloyed and low-alloyed aluminium alloys, one of the main issue is toavoid the heterogeneity of the grain structure. In thispublication, some results of an experimental andmodelling activity were demonstrated which is aimedto improve the grain structure homogeneity in the hotrolled slab from EN AW-8006 alloy. These slabs showlayered microstructure already in the early stage ofthe hot rolling process. According to our hypothesis,this phenomenon can be moderated or eliminatedusing larger reductions and decreasing the rolling

speed. The finite element analysis and the physicalmodelling of the thermomechanical loading for theoriginal and the modified hot rolling schedulesshowed that the early-stage formation of layeredmicrostructure can be moderated. Based on theseprinciples, the industrial trials using the modified hotrolling schedule results in a strip with almosthomogeny, partially recrystallized microstructure.

Jurecska T.: Application of Optical-, Confocal-microscopy and Infrared Spectroscopy for Sur -face Examination of Aluminium Products ... ... 27With the development of technology, the customerexpectations have also increased. To guarantee thealuminum products surface quality requirements,improvement of them, and for finding the reason offaults, are being continuously developed moreprecise measuring equipment. In this publicationsome industrial surface faults are presented faultsfrom the industrial environment and their examinationfrom several sides: the optical microscopy for high-magnification surface and sectional images, theconfocal microscopy for surface scanning for threedimensional representations, and InfraredSpectroscopy which is used directly at the surface toinvestigate the organic contaminants. In addition thecombination possibility of these methods will bedemonstrated.

Réger M.: Centerline inhomogeneity of flatproducts ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 33One of the most unpredictable defects of cast slabsis the centerline segregation. The centerlinesegregation in slabs develops in a complex way; it isconnected partly to the macrosegregation and partlyto the shrinkage of solidifying melt. As a result ofthese processes, the centerline segregated part ofthe slab will have a different chemical compositioncompared to the average composition and/or it willcontain shrinkage holes, discontinuities andinclusions. After the solidification process during hotrolling the complex shaped interdendritic holes will beclosed as a function of applied strains. The differencein chemical composition will remain even after theslab has spent several hours at over 1000 oC in thesoaking furnace before hot rolling. Hot rolledproducts (heavy plates, strips) with centerlinesegregation will contain, depending on thesolidification and technological parameters, a middlepart with a chemical composition dissimilar to theaverage (i.e. in case of St52 grade the segregatedarea can be characterized by a carbon content of 0.3-0.5 wt% and manganese content of 1.7-1.9 wt%).According to industrial experiences, the segregationlevel (including the carbon content) can hardly bedecreased by heat treatment.

Benke M. – Hlavács A. – Piller I. – Mertinger V.:The correlation between sheet earing and {h00}pole figures ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...36In the present manuscript, a novel method isintroduced which is suitable to predict the mechanicalanisotropy, namely the relative ear height of sheetsemi-products. The method – unlike other, morecomplex methods – does not rely on texturecomponents or the ODF, but on pole figures of the{h00} reflections and does not require additionalmechanical tests. The method was applied on rolledthen annealed Al sheets with 0,3 mm thickness.Comparing the predicted ear heights to measuredear heights a good correlation was found.

L. K.: Elnök úr! Életutadat ismer-ve számodra nem ismeretlen azEgye sület, az egyesületi élet. Ko -rábban főtitkárhelyettesként, szak-osztályi el nökként, alelnökként istevékenykedtél, olyan akciók fű -ződnek a nevedhez, mint az egye-sületi rendezvényterem bútorzatá-nak elkészíttetése, a csengős kupaötlete, a kohász valé taelnökök elsőtalálkozójának megszervezése vagya szótárbizottság vezetése. Milyengondolatok vezérelnek, amikor egynehéz helyzetben lévő egyesületelnökeként végzed szakmai-társa-dalmi munkádat?

H. P.: Mint ahogyan sok évtizedenkeresztül egyesületi tagként a veze-tőktől elvártam, most az Egyesület el -nökeként magamtól követelem meg,küldetésemnek, feladatomnak tekin-tem, hogy az OMBKE őrizze meg ha -gyományaira épülő szakmai és szer-vezeti tekintélyét, legyen képes a ha -ladó idő kihívásainak eleget tenni,értékeit növelő módon megújulni.Legyen korrekt és erős partnere azok-nak a társszervezetnek, elsősorbanszakmai szövetségeknek, amelyekmás súlypontokkal talán, s más szeg-mensekben, de ugyancsak szak má -inkért, a szakmáinkban dolgozó társa-inkért tevékenykednek. Szeretnémelérni, hogy ezzel együtt Egyesületünktartsa meg értékteremtő sokszínűsé-gét, s legyen tagjainak egységébenmégis olyan erős közösség, amelybenmindenki jól érzi magát, ahol mindenkiszakmai, emberi otthonra talál.

Az OMBKE ereje eddig is abbanvolt és ma is abban van, hogy orszá-gos szervezetként a központi rendez-vényeken túl helyi és regionális szer-vezeteiben évente mintegy 160-180alkalommal rendszeresen szervezszakmai és a szakmákhoz köthetőszabadidős programokat. Ez a valódiösszetartás, az együvé tartozás!Ennek folytatására, erősítésére kéremez úton is – szintektől függetlenül –szervezeti egységeink vezetőit, tagja-it. Tegyenek meg mindent azért, hogya jövőben is minél több regionálisprogramunk legyen, bevonva, együtt-működésre kérve, késztetve az önkor-mányzatokat, a munkáltatókat, máscivil szervezeteket, mindazokat, akitkészek bármilyen módon támogatni,segíteni bennünket.

L. K.: Az OMBKE hazánk egyiklegrégebbi szakmai egyesülete. Mitgondolsz erről az örökségről,annak továbbviteléről?

H. P.: Egyesületünk alapvető kül-detésének tartom, hogy erőnkhöz,lehetőségeinkhez mérten megőrizzükSel mectől származó örökségünket,vi gyázzunk hagyományaink fenntar-tására, ápolására, szakmáink becsü-letére, büszkén viseljük egyenruháin-kat, gondozzuk dalainkat, mint napja-ink bányász–kohász örökösei. Jódöntések meghozatalával, az utánunkjövő generációknak továbbvihető álla-potban adjuk át egyesületi öröksé-günket, hogy ők is tovább gondozhas-sák azt, és majdan átadhassák a min-denkor őket követő utódaiknak –mindazt megtéve, amit hosszabb-rövidebb ideig ránk/rájuk bízott azélet. E mellett fontosnak tartom azt is,hogy a társadalom más tagjai felékitartó kiállással legyünk elfogadott-ságunk megtartása, visszaszerzéseérdekében. Minden megnyilvánulá-

sunkban jeleznünk kell környezetünk-nek, hogy e régi és felbecsülhetetlenhagyományokkal rendelkező szakmaiközösség tagjai civil kurázsival, má -sokkal egyenrangúként és együttmű-ködve dolgoznak, akarnak dolgozni.És hogy ez a kitartás követendő példalehessen más hazai szakmai közös-ségek számára is!

2014-ben az UNESCO SzellemiKulturális Örökség Nemzeti Jegyz é -kére kerültek a Selmeci diákhagyo-mányok. Mi is ennek az örökségnek ajegyében működtetjük az Egye sü -letet, büszkén vállaljuk és viseljük eztaz örökséget. Felhívom azért mindentagunk figyelmét arra, hogy a Selmeciörökség bármely szintű részeséneklenni kitüntetés, ami tartást, méltósá-got ad, amihez nekünk egész elköte-leződésünkkel oda kell állnunk. Ezsoha nem szűnő, nem enyhíthetőkötelezettség. Fontos tudnunk, hogyez igen szerteágazó kérdéskör, igensok mindent jelent. Nem kezdek fel-sorolásba, úgy sem lenne az teljeskörű. De hogy ne legyen ez itt példanélküli, egy, lehet, hogy kicsinek tűnő,de nagyon fontos témakört azért meg-említek: az egyenruháink hagyomá-nyainknak nem megfelelő, sokszornem méltó viselését. Kicsinek tűnő,de nagyon fontos témakör, azértbeszéljünk róla: az egyenruháinkmegfelelő, méltó viselése. Sajnoskevésbé ismert, hogy van azOMBKE-nek egyenruha viselési sza-bályzata. Ma már nem ritka, hogy tag-jaink az egyenruhát nem fehér inggel,ahol kellene, ott sem nyakkendővel,hanem anélkül, vagy nem a szakmá-ink nyakkendőjével (Fradi-nyakken-dő, western-öltözékhez való nyakken-dő-helyettesítő, fémjelvényen átfűzöttzsineg, mintás nyakkendő és mégsorolhatnám), farmernadrággal (nem-csak fekete, de kék, sőt mogyoró-szí-

1www.ombkenet.hu 152. évfolyam, 1. szám • 2019

Beszélgetés dr. Hatala Pállal, Egyesületünkelnökével

A 2018-as küldöttközgyűlés résztvevői dr. Hatala Pál okl. kohómérnökszemélyében új elnököt választottak. Elnökünkkel lapunk megbízásábóldr. Lengyel Károly készített interjút.

2 INTERJÚ www.ombkenet.hu

nű), sportcipővel stb. viselik. Ez nemméltó, sőt elfogadhatatlan. Komolyegyesület komoly tagjai ezt nem tehe-tik meg. És akkor arról nem is szóltam,hogy sok kollégánk van, aki nemegyesületi tagként feszít az egyenru-háinkban…

Kérem egyesületünk tagjait, min-denkor legyenek ily módon is méltóaka Selmeci örökséghez, erősítsékannak példamutató erejét!

L. K.: Egy önkéntes szövetségereje a tagság létszámában is rejlik.Az utóbbi időben sokan aggódvafigyeljük az Egyesület létszámánakcsökkenését, főként az utánpótlás-biztosítás olykor reménytelennektűnő próbálkozásait. Látsz-e lehető-séget legalább a taglétszám stabili-zálására?

H. P.: Napjaink, még inkább jövőnkegyik fontos kérdése az Egyesülettaglétszáma. Becslések szerint malegalább ezer olyan tagtársunk élszerte az országban, aki az elvesztettipari háttér miatt most nem tagjaegyesületünknek, bár az lehetne,szándéka szerint talán szívesen len-ne is. Meg kell keresnünk őket! És eztalapvetően a helyi szervezetek tagja-inak kell megtenniük, ők tudják kik ők,rájuk jobban odafigyelnek az egykoritársak. Jó példa erre a 2018 szep -temberében – több mint tíz év kiha-gyás után – a Vaskohászati Szak -osztályhoz tartozó Ózdi HelyiSzervezet újbóli megalakulása 35taggal.

Új szakcsoport vagy szakcsopor -tok megalakításával is foglalkozunkpl. a kő-, kavics- és ércbányászatterületén. Ezen túl fel kell mérnünk,hogy a legközelebbi jövőben melyföldrajzi területeken alakíthatunk többszakmai területet átfogó regionálisszervezeteket „egységben az erő”jelleggel. Ettől azt várjuk, hogy egy-egy működő helyi szervezethez másszakmák támogató, de most még kal-lódó szakemberei is csatlakozni fog-nak. Regionális szervezetek alakítá-sának nincs alapszabályi akadálya.

Hosszú távú kezelési tervet készí-tünk az elöregedő – és ezzel együttértelemszerűen fogyó – taglétszámszinten tartására, reménybeli növelé-sére. Érdemesnek tartjuk meghirdetnia „Hozz még egy kollégát!” programotis, ennek, mint kiemelt egyesületi

programnak, a főtitkárhelyettes leszaz irányítója.

Azt is fel kell mérnünk, hogy akülönböző, elsősorban az egyetemistakorból származó baráti társaságokműködését mi módon tudnánk becsa-tornázni az egyesületi életbe.

L. K.: Idáig a közeljövő, vagy azegy kicsit távolabbi jövő dolgairólbeszélgettünk. Mi a helyzet azEgyesület jelenlegi mindennapi fel-adataival?

H. P.: Fél éve választottatok megelnöknek, ez arra volt elég, hogy tájé-kozódjak Egyesületünk hogylétefelől. Az Egyesület, köszöni, jól van,de számos érdemi változtatást gyor-san meg kellett és meg kell tennünk.Immár új, a választmány által megvá-lasztott ügyvezető igazgatónk van,dr. Sza bados Gábor bányamérnök.Az ő megválasztása azt is jelenti,hogy új főtitkárhelyettest is kell vá -lasz tanunk.

A főtitkárhelyettesi feladatok elvég-zésére megbízást adott az elnökség(napi munkavégzésünk során azelnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes ésaz ügyvezető igazgató alkotta csopor-tot hívjuk így) dr. Szombatfalvy Annakohómérnöknek, remélve, hogy mun-kája alapján majd a Választmány isegyetért az ő kiválasztásával és má -jusban a küldöttközgyűlés is jóváhagy-ja e tisztségben személyét.

Megkezdtük a titkárság főállásúalkalmazottainak és a megbízásosmunkát végző személyeknek az adott-ságait és az új feladatok elvégzésé-nek igényeit összevetni a mostanihelyzettel és adottságokkal, igények-kel. Ez alapján körültekintő és tények-kel alátámasztott információk alapjánalakítjuk ki az új ügyvezető szerveze-tet és a személyi hátteret.

Küldöttközgyűlési határozat és tör-vényi kötelezettség alapján az Alap -szabály Bizottság is megkezdte mun-káját, az új alapszabályt jóváhagyásijavaslattal a májusban esedékes kül-döttközgyűlés elé terjesztjük.

Kiemelt feladatunk az egyesületgazdálkodási eredményességének ér -demi javítása, a kiadások felülvizsgála-ta és ésszerű csökkentése, a bevételeknövelése. Reményeink szerint évesszinten minimum 8-10 millió fo rintnyieredmény reálisan elérhető; rész ben amegtakarításokból szeretnénk finan-

szírozhatóvá tenni az Egye sületbőlkorábban kiszervezett feladatok újraaz Egyesületen belüli végzését.

Kerestünk és már találtunk pályá-zati lehetőséget az Európai Unió „Ha -tárokon Átnyúló Program – Környe -zetvédelem és Szakmakultúra Meg -őrzés” című programlehetőségei kö -zött a szomszédos országok együtt-mű ködését megvalósító határ mentiér tékmegőrző tevékenységben valórészvételre. A munkát megkezdtük, deaz elnökség több szálon más pályáza-ti lehetőség igénybevételét is elindította.

Folyik a pártoló tagok listájának afrissítése, új pártoló tagok egyesületiműködésbe vonásának munkája.Csak dolgozni kell rajta, látszik, hogyitt is vannak lehetőségeink.

Aktuálissá vált egy átfogó tagdíjre-vízió is. Merjük remélni, hogy azEgyesület működtetésének költségei-ből a tagság nagyobb, az elmúlt évekjövedelemnövekedésével és áremel-kedéseivel összhangban lévő mértékűszeletet vállal. E kérdéskör része azis, hogy ha minél több embert csábíttevékenységre szakmáink éltetése,hagyományaink elfogadása, működé-sünk támogatása, annál biztosabbgazdálkodást biztosít az egyesületitagság az Egyesület működtetéséhez.

Egyes esetekben gondot okoz azEgyesület jogi személyiséghez tapadójogának – téves megközelítések alap-ján végzett – úgymond nem mindigjogszerű használata. Van nem hivata-los pecsét, készültek vele szerződé-sek, van „kivitt”, pontosabban azEgyesületen kívülre vitt és vélhetőenmáshol hasznot hozó program; előfor-dult az egyesületi fejléces papíroknagy szabadság melletti és ellenőri-zetlen használata stb. Ezeket fel kelltárni, rendezni kell, hiszen ez is azEgyesület megítélésének egyik meg-határozó eleme.

A könyvelési, pénzügyi, bérelszá-molási feladatkörök – a működésgarantált fenntartása mellett – megbí-zásos alapon intézése alapvető érde-künk: e tárgykörben összességébenminimum 2-3 millió forint éves megta-karítás érhető el, kockázat és érdemierőfeszítések nélkül. A megtakarítá-sok lehetőséget teremthetnek a meg-változó munkavégzési felkészültségekés a többletfeladatok finanszírozásá-ra.

Megkezdtük az egyesület informati-

kai rendszerének modernizálását,melynek része egy korszerű, napra-kész számítógépes tagnyilvántartásés tagdíjfizetési nyilvántartási rend-szer. Az új informatikai rendszer lehe-tővé teszi majd, hogy az előbb említettegyesületi rendezvények pénzügyilegátláthatóak, naprakészen nyomon kö -vethetők legyenek.

Elkezdődött az OMBKE új honlapjá-nak a készítése is, de ugyanígy tervetdolgozott ki az elnökség a rendszerszintű, tisztán digitális informatikairendszer és egyesületen belüli kap-csolattartás jövőbeni kialakítására is.

Az elnökség általánossá szeretnétenni a hagyományos bányászati éskohászati múlttal rendelkező városok-ban vándorgyűlések, jelentős, a szak-máink társadalmi elfogadottságátnövelő célzatú szakmai rendezvények,megemlékezések szervezését. Ezekkeretében, de ezeken túlmenően akárországos, sőt Kárpát-medencei kiter-jesztésű nagyrendezvények szervezé-sét is tervezzük. Támogatást kérünkehhez a helyi önkormányzatoktól,más, országos és regionális szerveze-tektől, országos főméltóságoktól.

A tagság véleményének megisme-rése érdekében folytatjuk a „Hogyantovább Egyesület?” programot. Eze -ken a mindig más helyszínen szerve-zett nyitott rendezvényeken vitathatjukmeg helyzetünket, jövőnk meghatáro-zónak ítélt kérdéseit, figyelembe vehe-tünk a jövőbeni munkánkhoz elhangzótovábbi javaslatokat.

Fontos annak megértése és elfoga-dása, hogy az Egyesület léte, munká-jának eredménye nem az Október 6.utcai központban, hanem a szakosz-tályokban, a helyi és regionális szerve-zetekben dől el! De az is fontos, hogynem lehet az Egyesületet egyéni értel-mezések alapján működtetni, szervez-ni, irányítani, csak társadalmi munka-végzésre alapítva. Az Egyesület jogiszemély, s mint ilyen, jogokat és köte-lezettségeket hordoz, nevesített, sze-mélyre szóló jogi felelőssége van.Központra tehát szükség van, szükséglesz – de ennek vannak és lesznekköltségei.

Kérem az Egyesület valamennyitagját, hogy nyújtson ehhez támogató-an kezet, adjon segítséget, legyenmegértése, amennyi csak lehet. Akkorminden bizonnyal sikerülni fog megfe-lelni a le nem írható, ki nem mondhatóvárakozásainknak, méltó módon élhettovább az Egyesület, akárhogyan ala-kuljon a világunk, akármekkora islegyen a jövőbeni változások mértéke!

L. K.: Nem volt szívem megszakí-tani ezt a szinte egy szuszra elmon-dott munkaprogramot vagy terve-zett tevékenységi listát, amelyből azlátszik, hogy egy modern, tagjaiérdekeit szolgáló és kedvére valóEgyesületet terveztek, de nemcsakterveztek, tesztek is érte! Sok segítőtársat kívánok ebben a munkábanés Jó szerencsét!

Köszönöm a beszélgetést.

Az interjú kiegészítéseként…

Beszélgetésünkkor a szobában dolgo-zott dr. Szombatfalvy Anna is, aki azelnökség felkérésének éppen elegettéve fejezte be annak a gondolatnak amegfogalmazását, hogy miért érde-mes az Országos Magyar Bányászatiés Kohászati Egyesület tagjának lenni.Megtetszett nekem is, nem hagyha-tom ki, hogy idézzem:

„Az igazi összetartozás való szí -nűleg az élet egyik legnagyobb érté-ke. Öröm tartozni egy közösséghez,szervezethez, melynek tagjait össze-köti a szakmájuk iránti elköteleződés,a hazaszeretet és az értékalapúbarátság. Egy közösség erősebb,mint sok ember külön-külön.Könnyebb együtt tenni a növekedé-sért, a közös célokért, az újításokeléréséért, az érdekvédelemért. AzOMBKE keretein belül könnyebb azinformációszerzés és az üzleti kap-csolatok kialakítása is. És nem utolsósorban, de jobb együtt kirándulni,eltölteni szabadidőnk egy-egy részét,eldalolni kedvenc selmeci nótáinkatés olykor-olykor nosztalgiázni azelmúlt, de örökké szép időkről.

…mi célra vagyunk a világon? –kérdezi Tamási Áron Ábele, s nyerválaszt: Azért vagyunk a világon, hogyvalahol otthon legyünk benne. Szép ésnemes szakmáink elkötelezettjeinekaz OMBKE az a hely, ahol otthonralelhetnek.”

Lejegyezte: LK


MEGHÍVÓaz Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

2019. május 25-én, szombaton 11 órakor kezdődő

109. KÜLDÖTTGYŰLÉSÉREHelyszín: 3600 Ózd, Gyár u. 4. Technika Háza (egykori Tiszti Kaszinó)

Bevezetés

Az acélipari vállalatok és kutatóintéze-tek folyamatosan fejlesztik a repülő-ipar és az autóipar számára a nagytisztaságú acélokat. A kis zárványtar-talom eredményeképpen ezekkel azacélokkal jelentős súlycsökkentés, ill.a mechanikai jellemzők, elsősorbanaz élettartam javulása érhető el. Ahagyományos módszerek azonban alehetőségeik határára értek az acéloktisztaságának meghatározását illető-en. A 10 MHz-es ultrahangvizsgálattalpéldául (amelyet a bugák, vagy önte-csek vizsgálatánál alkalmaznak), csaka több száz mikron méretű zárványokészlelhetők. A mikrozárványok metal-lográfiai csiszolatokon fény- vagyscanning elektronmikroszkóppal jóljellemezhetők, de a kis észlelési való-színűség miatt ezek sem alkalmasakaz adagok biztos besorolására.

A nehézségek ismeretében ezeket

az anyagokat legtöbbször fárasztóvizs-gálatoknak vetik alá, ezáltal a belőlükkészülő alkatrészek tényleges teljesít-ményéről nyernek információkat. Azilyen vizsgálatok hosszadalmasak (5-10 millió ciklus) és költségesek, ezértalternatív módszereket dolgoztak ki agyengén ötvözött acélok zárványossá-gának jellemzésére.

A tisztaság meghatározására kom-binált vizsgálatokat végeztünk, nagylátóterű fénymikroszkópos képelem-zést és nagyfrekvenciájú (80 MHz) ult-rahangos vizsgálatokat alkalmazva. AmetiS szoftver alkalmazásával virtuálispróbatesteket képeztünk, ezeken mo -delleztük a zárványok legvalószínűbbméreteloszlását, a legnagyobb zár-ványméret előfordulásának valószínű-ségét pedig szélsőérték-analízis (Ext -reme Value Analysis) alkalmazásávalvizsgáltuk. Végül fárasztóvizsgálatokatvégeztünk a törést előidéző zárványokazonosítása céljából. Az eredményeketösszehasonlítottuk a zárványvizsgála-tok eredményeivel hagyományos ésátolvasztással gyártott acéloknál.

Anyagok és módszerek

A vizsgált anyag olyan gyengén ötvö-zött acél (1. táblázat), amelynél fon-tos követelmény a nagy tisztaság.Számos vizsgálati módszer értékelé-sére került sor két különböző techno-lógiával előállított anyagon: hagyo-mányos gyártás azt követő átolvasz-tással, illetve anélkül; ezekben na -gyon eltérő zárványpopulációk ala-kultak ki. Az acél tisztaságát hőkezelt,1300 MPa szilárdságú rúdacélokonvizsgáltuk.

Az egyik leggyakoribb módszer azacélok zárványosságának meghatáro-zására a fénymikroszkópos vizsgálatképelemző rendszerrel kiegészítve.Az eljárás azon alapul, hogy a zárványés a fémes mátrix eltérő kontraszttaljelenik meg. Fő előnye, hogy gyorsautomatikus méréseket lehet velevégezni még nagyobb területen is.Lehetővé teszi a zárványok típus sze-rinti besorolását (szulfid, oxid vagynitrid) a szürkeség, méretek és alakalapján. Ennek a vizsgálatnak a során5000 négyzetmilliméter területet érté-keltünk a zárványsűrűség meghatáro-zására; a detektálás alsó határa 3 μmvolt.

A zárványok jellemzését téremisz -sziós scanning elektronmikroszkóppalvégeztük (FEG-SEM), amelyet ener -giadiszperzív spektroszkópiával (EDS)és képelemzővel kombináltunk. Azazonosítás a nemfémes zárványok ésa fémes mátrix közötti kontrasztkü-

4 VASKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

VASKOHÁSZATROVATVEZETÕK: dr. Harcsik Béla és dr. Tardy Pál

A. FRANCESCHINI(1) – F. RUBY-MEYER(2) – F. MIDROIT(2) – B. DIAWARA(3) – S.HANS(3)– T. POULAIN(3) – C. TREMPONT(3) – E. HENAULT(3)

Gyengén ötvözött acélok zárványvizsgálatitechnikáinak áttekintése

Az acélok tulajdonságait a zárványok mennyisége, mérete és eloszlásaegyaránt befolyásolja; ezeknek a paramétereknek a megbízható meg-határozása azonban a zárványok kis mennyisége és mérete miatt nehézfeladat. A szerzők hagyományosan gyártott és átolvasztott acélbólkészült próbatesteken vizuális (fénymikroszkópos és scanning elekt-ronmikroszkópos) módszerekkel, ultrahangos vizsgálatokkal, ill. azeredményeket felhasználó modell segítségével vizsgálták a zárványokkét- és háromdimenziós méreteloszlását. Az eredményeket fárasztó-vizsgálatokkal támasztották alá.

(1)RT M2P, (2)Ascometal, (3)Aubert, (4)DatametA 10. Nemzetközi Clean Steel Kon fe ren -cián (Budapest, 2018. szeptember 18–20.)elhangzott előadás fordítása.

Fordította dr. Tardy Pál

1. táblázat. A vizsgált anyag kémiai összetétele, %

C Si Mn Ni Cr Mo V Al S (ppm)0,4 0,3 0,5 0,2 3,0 0,85 0,3 0,01 < 10

lönbségeken alapul. Ezzelaz eljárással az oxidok ésa nitridek is megkülönböz-tethetők. Az EDS segítsé-gével a zárványok össze-tétele is vizsgálható. Amérési feltételek a követ-kezők voltak: 50 mm2

területen a detektálás ha -tára 0,5 μm, 200 mm2

területen a detektálás ha -tára 3 μm volt.

Az ultrahangos vizsgá-lat olyan roncsolás men -tes eljárás, amely az ult-rahanghullámok terjedé-sén alapul a vizsgáltanyagban. Az ultrahang-adót számítógéppel kap-csolják össze. A vissza-verődő hanghullámok ha -tárfelületet jeleznek, amilehet a próba alsó fele,vagy az anyagon belülihiba, pl. zárvány. A szá-mítógép képernyőjén a jelamplitúdója a visszaverő-dés intenzitását és annakérkezési idejét, azaz a felülettől mérttávolságot jelzi. Ehhez a vizsgálat-hoz 80 MHz frekvenciát alkalmaz-tunk, így a 20 μm-nél na gyobb zár-ványokat lehetett detektálni. A vizs-gált próbaanyagok a következők vol-tak: a) 700 °C-on 34 órás megeresz-tés, hogy így csökkentsük a mik ro -szerkezetből adódó jeleket; b) Ra <0,2 μm finomságú polírozás, hogy afelületi egyenetlenségekből eredőreflexiókat elkerüljük. A vizsgáltanyagmennyiség kb. 10 cm3 voltpróbatestenként.

A meghibásodást okozó zárványo-kat fárasztóvizsgálatokkal azonosítot-tuk. Keresztirányú fárasztópróba tes -teket készítettünk a hengerelt rúdter-mékből. Figyelembe véve a rúdanyagátmérőjét, a próbatestek kritikus részepontosan a termék közepére esett. Akalibrált méret 5,6 × 16 mm volt, ami0,4 cm3-nek felel meg. A fárasztóvizs-gálatokat hidraulikus gépen végezték,a terhelési arány R (a minimális ésmaximális feszültség aránya) 0,1, afrekvencia 50 Hz volt. A vizsgálatokat5 × 106 ciklus után leállították. Lehe tő -

ség volt vizsgálatokra a kifára-dási határ közelében, ill. na -gyobb feszültségek mellett is.Min den próbatest törési felüle-tén fraktográfiai vizsgálatokatvé geztünk ha gyo má nyos scan - ning elekt ron mik roszkóppalés ener gi a disz per zív (EDS)elemzővel. A törés kiindulásihelyén vizsgáltuk a zárvá-nyok mé retét és összetételét.A törés közelében lévő zárvá-nyokat szintén vizsgáltuk.

A zárványok méretét mik-roszkóppal és ultrahangosmódszerrel (80 MHz) vizsgál-tuk, a teljes méret szerintieloszlást pedig a DatametmetiS szoftverrel számítottukki [1]. Három dimenziós (3D)eloszlást modelleztünk 2D-svizsgálatok alapján 3–10 μmméretű zárványokra, ill. azultrahangos vizsgálatok ese-tén a 20 μm-nél na gyobb zár-ványokra. A két mérettarto-mányra interpolációt végez-tünk, ily módon a 3–50 μm

közti zárványok méreteloszlását hatá-roztuk meg.

A kapott 3D méreteloszlást virtuálismintaként használtuk különböző 2Dvizsgálatokhoz, hogy ily módon virtuá-lis szélsőérték-elemzést végezhes-sünk (1. ábra).

Eredmények és értékelés

Zárványsűrűség-eloszlás

A 2. ábra a zárványvizsgáló módsze-reket mutatja be, a detektált zárványok


1. ábra. A zárványvizsgáló eljárások lehetőséginek szemlélte-tése a zárványméret, ill. a vizsgált terület/térfogat függ vényében

2. ábra. A 3–30 μm méretű zárványok modellezéssel megha-tározott 3D sűrűségeloszlás a két kísérleti anyagban (db/10cm3)

Zárványátmérő, Hagyományos Hagyományos gyártásμm acélgyártás + átolvasztás3 5 505 50 25010 250 200015 1000 500020 2500 15 000

2. táblázat. Egy zárvány detektálásához szükséges minimálisterület (mm2)

3. ábra. Élettartamadatok a hagyományosan gyártott és az át -olvasztott próbaanyagokra (az üres négyszögek az ábrán arepedésképződés adatait mutatják)


mérettartományával a vizs-gált terület/térfogat függvé-nyében. A teljes zárványel-oszlás meghatározásánál amódszerek kiegészítik egy-mást.

A 3. ábra a 3–50 μmméretű zárványok modelle-zett 3D sűrűségeloszlásátmutatja a vizsgált acélgyár-tó eljárásokra.

A zárványsűrűség a zár-ványok méretétől és azacélgyártási technológiaeredményeként kialakulttisztaság függvényébentöbb nagyságrenddel válto-zik. Ezért a felületi és térfo-gati elemzéseket megfelelőmó don kellett alkalmazni. A2. és 3. táblázatban az egy-egy zárvány észleléséhezszükséges minimális térfo-gat, ill. felület nagyságát mutatjuk be akét gyártási módra.

Amint a táblázatokban látható, atisztaság megítéléséhez max. 15 μmméretig hagyományos gyártás eseténlegalább 1000 mm2, átolvasztott acélesetében legalább 5000 mm2 vizsgá-latára van szükség. Emiatt nagymére-tű zárványok előfordulásának vizsgá-lata esetén nő az igény a vizsgált terü-let növelésére (nagy látóterű módszer).Hasonlóképpen ultrahangos vizsgálat-nál hagyományos gyártású acéloknála tisztaság megítéléséhez a 20-50 μmméretű zárványok alapján legalább500 mm3 vizsgálatára van szükség; ezazonban az átolvasztott acéloknál nemad megbízható eredményt a 30 μm-nélnagyobb zárványokra.

A zárványok összetétele és az oxi-géntartalom

A zárványok összetételét SEM/EDSelemzéssel, az oxigéntartalmat pediga hagyományos égetéses módszerrel,O/N elemzővel határoztukmeg (4. táblázat).Mindkét gyártástechnoló-gia esetén az oxidok teszikki a zárványok legnagyobbrészét. Az átolvasztottacélban az oxidok lénye-gében spinell típusú zárvá-nyok (Al2O3-MgO), míg ahagyományos gyártásnálnagy magnéziumtartalmú

(MgO > 30%) zárványok is előfordul-nak.

Szulfidok és nitridek lényegébencsak a hagyományosan gyártott acél-ban fordultak elő, mennyiségük 2-5-ször kisebb volt az oxidoknál. A szulfi-dok a hagyományosan gyártott anya-gokban MnS és CaS keverékei voltak,míg az átolvasztott acélban kizárólagCaS-ok. Kismennyiségű TiN mindkétanyagban előfordult.

A zárványok összetétele és a szá-mított zárványsűrűség alapján kiszá-mítható a 0,5–50 μm méretű oxidzár-ványokhoz kötött oxigéntartalom. Ez ahagyományosan gyártott acél eseté-ben az összes oxigéntartalom kb. 50-70%-át teszi ki; az átolvasztott acélesetében ez a részarány sokkal ki -sebb (< 20%). Valószínű, hogy az átol-vasztott acélnál az oxigén nagyobbrésze vagy oldott állapotban van, vagynagyon kis méretű (< 0,5 μm) zárvá-nyokhoz kötődik. Ezzel magyarázha-tó, hogy a 0,5 μm-nél nagyobb zárvá-nyok alapján számított oxigéntartalom

sokkal kisebb az égetésestechnikával elemzettnél.

Fárasztóvizsgálatok

A fárasztóvizsgálatokat al a p-vetően két céllal végzik el:– a vizsgált anyag mecha-

nikai tulajdonságainakmeghatározása;

– az anyag zárványosságá-nak a megítélése.A kétfajta technológiával

gyártott acélok kifáradásihatára jelentősen eltért, amia különböző tisztasági fok-nak a következménye (4.ábra). Nagy terheléseknélazonban (~ 1150 MPa) akét eljárás eredményei kö -zeledni látszanak, és egygörbe felé konvergálnak.

Az eredmények egyér-telműen mutatják a zárványossághatását az igénybevétel függvényé-ben. Ez a repedésképződés és -terje-dés viszonylagos jelentőségét szem-lélteti az alkalmazott feszültségeknekmegfelelően:– kis feszültségeknél a repedéskelet-

kezés az élettartam fontos része ésa hiba jellegének (belső, vagy felüle-ti hiba, kicsiny vagy nagy zárvány)jelentős szerepe van a mért élettar-tamban;

– nagy feszültségeknél a repedéskép-ződés gyors és az élettartamot első-sorban a repedésterjedés határozzameg, amely független a keletkezéshelyétől.A két próbaanyag elsősorban a

meghibásodást okozó hibák méreté-ben különbözik:– 5–15 μm méretű, elkülönült zárvá-

nyok és 100 μm-nél nagyobb zár-ványsorok a hagyományosan gyár-tott acélnál;

– az átolvasztott acélnál 10–20 μmméretű, elkülönült zárványok.

A törési felületentalált zárványok kémi-ai összetétele hason-ló a két eljárásnál:elsősorban Al-oxid ésMg-oxid zárványok.

Az oxidzárvány-sűrűség (elsősorbana 10 μm-nél nagyob-baké) jelentős csökke-nése az átolvasztott

4. ábra. A szélsőérték statisztikai elemzésénél alkalmazottmódszer

4. táblázat. A zárványok összetétele és a teljes oxigéntartalom

Zárványátmérő, Hagyományos Hagyományos gyártás μm acélgyártás + átolvasztás3 0,005 0,055 0,05 0,510 1 1015 10 10020 50 50030 500 10 000

3. táblázat. Egy zárvány detektálásához szükséges minimális tér-fogat (mm3)

Hagyományos gyártás ÁtolvasztásZárványösszetétel Al2O3 – MgO Al2O3 – MgO

(SMS-EDS mérések alapján Al2O3 > 30% MgO Kevés CaSIzolált CaS-MnS

Összes O-tartalom 6 ppm 4 ppmO-tartalom az oxidok SEMmérésekkel meghatározott 4 ppm 0,5 ppm

méreteloszlásából becsülve


anyagnál (3. ábra) összhangban van anagyobb (+25%) élettartammal.

Szélsőérték-statisztika

Szélsőérték-elemzés segítségévelmegbecsültük a zárványok valószínűmaximális méretét. Ehhez igen sokcsiszolatra lenne szükség, ami időigé-nyes. Ennek elkerülése céljából virtu-ális 3D próbatesteket képeztünk akülönböző módszerekkel meghatáro-zott zárványsűrűségre alapozva. AzASTM E2283 alapján a metiS szoftversegítségével 24 darab, 150 mm2 mé -retű virtuális területet vizsgáltunk meg;a vizsgálatokat 100-szor ismételtük.100 000 mm2 területen a ha gyo má -nyosan gyártott acélnál 35 ± 4 μm, azátolvasztott acélnál pedig 21 ± 4 μmvolt az extrapolált legnagyobb zár-ványméret. Ezek a becsült értékekhasonlítanak a 80 MHz ultrahangosmódszerrel meghatározott maximálisértékekhez (50 μm a ha gyományosangyártott, és 35 μm az átolvasztott acél-ra) és a fárasztóvizsgálatokkal meg-határozott jellemző adatokhoz (max.20 μm elkülönült zárványok eseté-ben).

Következtetések

Két gyártási technológiával – hagyo-mányosan gyártott, ill. átolvasztott –acélon végeztünk zárványossági vizs-gálatokat különböző módszerekkel.Mindegyik módszernek megvolt a zár-ványméret-tartománya és a tisztaságmértékétől függően az a terület/térfogat, amelyet vizsgálni kell a meg-bízható eredmény érdekében. Model-lezés segítségével rekonstruáltuk aháromdimenziós zárványméret-elosz-lást. A modellezés segítségével meglehetett becsülni az egyes módszerekrugalmasságát. Virtuális szélsőérték-analízissel lehetőség volt az anyagbanelőforduló legnagyobb zárványméretmeghatározására. A kifáradási határjavulása (25%) az átolvasztás hatásá-ra összhangban volt a tisztaság javulá-sával. A fárasztópró ba testek törésifelületének vizsgálata további informá-ciókat nyújtott az alkalmazott módsze-rekről, különös tekintettel a kisméretűzárványcsoportok hatására a kifára-dásra. Megálla pítottuk, hogy valameny-nyi módszer al kalmas volt az adagoktisztaságának a vizsgálatára. A hagyo-mányos módszerekkel különbséget

lehetett tenni a kétfajta gyártási tech-nológia között, de a termék minősíté-sére leginkább a fárasztóvizsgálatokalkalmasak.

Köszönetnyilvánítás

Ez a kutatás része az ELABORATIONprojektnek, amelyet az Institut deRecherche Technolgique Matériaux etProcédés (Anyagtechnológiák és eljá-rások Kutató Intézete, IRT NP) koordi-nál az Agence Nationale de laRecherche (Nemzeti Kutatási Ügynök-ség, ANR) támogat. A szerzők köszö-netüket fejezik ki az ipari partnereknek(Ascometal, Aubert&Duval, Safran) apróbaanyagokért és a me tal lográfiaivizsgálatokért, továbbá a Datanetegyesületnek a metiS szoftver hasz-nálatához nyújtott segítségükért.

Irodalom

[1] Hénault, E. (2010). Comparison ofInclusion Assessment Rating Stan-dards in Terms of Results andReliability by Numerical Simu -lation. Journal of ASTM Inter na -tional, 7(3), 1–11.

MUCSI ANDRÁS – VALKAI MÁTÉ

Hőkezelési és alakváltozási paraméterekösszefüggései 42CrMo4 acélminőségnél

Kísérleti módszerek

A kísérleti anyagul szolgáló 40 mmátmérőjű rúdból 35 mm külső át -mérőjű, 15 mm belső átmérőjű, 150mm hosszú csövek készültek. A cső-alak elősegítette a keresztmetszethomogénre való hőkezelését. Össze-sen hat próbatestet munkáltunk ki,melyekből 3-3 darabon két típusúhőkezelést végeztünk el. Az egyikhőkezelési mód az ausztenitesítésutáni edzés és megeresztés, míg amásik az ausztenitesítés utáni külön-böző hőmérsékletű izotermás hűtésvolt (1. ábra). A hőkezelések eredmé-

A vizsgált 42CrMo4 acélminőséget előszeretettel és gyakran alkalmaz-zák különféle fáradásnak, kopásnak kitett gépelemek alapanyagként.Azon túl, hogy a tárgyalt alapanyag edzhető, átedzhető valamintnitridálható is, további kedvező tulajdonságai vannak, például meg-eresztési ridegedésre nem hajlamos. A szakirodalom szerint azonoskémiai összetétel és egyes mechanikai jellemzők mellett is különböz-hetnek az alakváltozási jellemzők [1]. A következő néhány fejezetbenbemutatjuk azt, hogy a különböző módszerrel hasonló keménységrehőkezelt minták milyen mechanikai tulajdonságokat mutatnak.

Dr. Mucsi András szakmai életrajzát 2018/1. számunkban közöltük.Valkai Máté az Óbudai Egyetemen végzős gépészmérnök, CAD-CAM szakirányoshallgató. Jelenleg egy precíziós megmunkálással foglalkozó cégnél dolgozik. Kutatásitémája az acélok hőkezeltségi állapotának és mechanikai tulajdonságainak kapcso-lata.


nyei az 1. táblázatban lát-hatók.

A cső alakú próbatestekcsőfal menti keménységel-oszlása kb. 10 HV interval-lumban egyenletes volt [2].A hőkezelés hatására az1.–3. darabok szövetszer-kezete különböző mérték-ben megeresztett mar tenzit(illetve a szfe roidizációkülönböző fázisaiként kép-ződött szferoidites szövet).A 4.–6. darabok az izoter-más hűtés hatására ferrit-perlites (4. darab), bénites

(5. darab) és kevert bénit-martenzites(6. darab) szövetszerkezetet mutattak.

A próbatest egyik felén, a hosszten-gely mentén forgá-csolási kísérleteketvégeztünk [2], mígmásik feléből az ala-kíthatósági tesztekpróba testjeit munkál-tunk ki. A csőfalbólhengeres szakítópróbatesteket, illetvehengeres zömítőpró batesteket készí-tettünk. A próbates-tek vázlata a 2.ábrán látható.

Eredmények

Az eredetileg 150mm hosszú próba-testek hossza men-tén az első 75 mm-en forgácsolási kí -sér leteket végeztek.A kísérletek eredmé-nyeként kiderült,hogy a szövetszer-kezet a kemény-ség–forgácsolóerő,ke mény ség–fa j lagos

for gá csolóerő összefüggést lé nye -gesen nem befolyásolja [2]. Annál in -kább érdekes, hogy a kétféle mód-szerrel hőkezelt próbatestek alakvál-tozás so rán különbözőképpen visel-kednek. A 3. ábrán az 1. és 5., nagyonhasonló keménységre hő kezelt próba-test szakítódiagramja látható. Mindenhőkezelt előgyártmány ból két próba-test kimunkálása és vizsgálata történtmeg.

A diagramon jól látható, hogy a kö -zel egyenlő keménységű 1. és 5. pró-batest szakítószilárdsága na gyonközeli értéket ad. Ugyanakkor a rugal-mas-képlékeny átmenet az edzett+megeresztett daraboknál fo lyási jelen-séggel, míg az auszte ni tesített és izo-termásan hűtött próbatesteknél folyto-nos jelleggel történik. A szakadásinyúlásban is je lentkeznek a különbsé-gek. Az izotermásan hőkezelt dara-boknál ugyanazon szakítószilárdságés keménység mellett érzékelhetőenkisebb szakadási nyúlást mértünk.

Érdekes diagramot ka punk, ha akeménység függvényében ábrázoljukaz egyes szakítóvizsgálatból megálla-pítható mérőszámokat a többi próba-testet is figyelembe véve (4. ábra).Látható, hogy az edzett+ meg eresztettdarabok szakítószilárdsága kissé

1. ábra. A hőkezelések elvi idő–hőmér -séklet diagramjai

2. ábra. A próbatestek előgyártmánya, illetve a szakító- észömítő próbatestek geometriai méretei [3]

3. ábra. A mérési hibán belül azonos keménységre hőkezelt 1. és 5. próbatest szakítódiagram-jai [3]

1. táblázat. A kétféle módszerrel hőkezelt próbatestek paraméterei


intenzívebben nő a keménység függ-vényében, mint az izotermásan hűtöt-teké.

A folyáshatár a már említett folyásijelenség különbsége miatt ugyanazonke ménységnél az edzett+meg-eresz tett daraboknál lényegesennagyobb, mint az izotermásan hűtöt-teknél (5. ábra). A folyáshatár külön-bözősége magában hordozza azt is,hogy valószínűleg a kifáradási határés a törés folyamatot jellemző para-méterek (törési szívósság, J-integrál)is különbözőek.

A 6. ábrán az látszik, hogy akeménység növelésével az edzett+meg eresz tett darabok szakadási nyú-lása intenzívebben csökken, mint azizotermásan hűtötteké. A mérési ered-ményekre illesztett függvények alap-ján a metszéspont kb. 36 HRC-néljelentkezik. Ezen ke mény ség felett amegeresztett darabokban jelen lévőmartenzittű „maradékok” nagyobbbemetszési hatással bírnak, mint azizotermásan hűtött bénit-martenzit(+maradék ausztenit) szövetű dara-bok.

Megvizsgáltuk a zömítés közbentanúsított viselkedést is. A zömítésekelvégzésekor a próbatesteket teflon-szalagon „megúsztatva” alakítottuk asúrlódás csökkentésének érdekében.A zömítő diagramok felvétele után aHollomon-féle kétparaméteres folyás-görbe egyenletet illesztettük fel [4]:

kf = c . ϕn (1)

ahol kf az alakítási szilárdság, c akeményedési együttható, ϕ a logarit-mikus alakváltozás, n a keményedésikitevő. Az illesztés során meghatáro-zott c és n paraméterek hőkezelésimód és keménység függvényében a7. ábrán látható diagramot adják.

A diagramon látható, hogy a zö -mítővizsgálat alapján meghatározottkeményedési együttható és a hőkeze-lés módja között szignifikáns össze-függés nincs, a c értékét a hőkezeltdarabok keménysége határozza meg.Annál inkább látszik a különbség az nkitevők alakulásában (8. ábra).

A keménység függvényében mind-két hőkezelési módnál csökken az nkitevő értéke, mely érthető, hiszen azn kitevő a keményedés intenzitásávalés az alakváltozó-képességgel van

4. ábra. A keménység és a szakítószilárdság kapcsolata a különböző módon hőkezeltpróbatesteknél [3]

5. ábra. A folyáshatár és a keménység kapcsolata az edzett+megeresztett valamint azizotermásan hűtött daraboknál [3]

6. ábra. A szakadási nyúlás változása a keménység és a hőkezelési mód függ -vényében [3]


összefüggésben. Megfigyelhető, hogyaz edzett+megeresztett darabok fo -lyásgörbéjének n kitevője intenzíveb-ben csökken a keménység növelésé-vel. A két illesztett függvény metszés-pontja ugyancsak 36 HRC körül van,hasonlóan a keménység–szakadásinyúlás diagramhoz. Érdekes tehát,

hogy a szakítóvizsgálatból megállapí-tott szakadási nyúlással egyazonkeménységnél metszik a kétfélehőkezeléssel hőkezelt próbatestekgörbéi egymást, mint a zömítő -vizsgálatból megállapított n kitevőgörbéi. Ez az egybeesés valószínű-leg az alakváltozási jellemzők kap-

csolata, valamint az alakváltozásimechanizmusok ke mény séggel valóváltozásának tudható be.

Összefoglalás

A cikkben bemutattuk a 42CrMo4acélminőség mechanikai és alakválto-zási paramétereinek a hőkezelésmódjával való összefüggéseit. A kéthőkezelési mód az ausztenitesítésutáni edzés és megeresztés, illetve azausztenitesítés utáni izotermás hűtésvolt. Korábbi vizsgálatok kapcsánkiderült, hogy a különböző hőkezelé-sen átesett munkadarabok forgácsolá-si paraméterei (pl. forgácsolóerők) akeménység, és nem a hőkezelési módfüggvényei.

Ugyanakkor a jelen cikkben bemu-tatott alakváltozási paraméterek jelen-tősen függnek attól, hogy az adottkeménységgel (vagy szakítószilárd-sággal) jellemezhető darab milyen ter-mikus előéletű.


A szerzők köszönetüket fejezik ki aDunaferr Labor Nonprofit Kft.-nek aszakítóvizsgálatok elvégzéséért, vala-mint az Óbudai Egyetem munkatársa-inak a próbatestek előkészítéséért.

Irodalom

[1] George E. Dieter: MechanicalMetallurgy, McGraw Hill Book -Company, New York, 1961.

[2] Antal Zsófia: Szövetszerkezet ha -tása a forgácsolhatósági jellemzők-re, Óbudai Egyetem, Szak dol-gozat, Budapest, 2018.

[3] Valkai Máté: A szövetszerkezeti ésmechanikai tulajdonságok össze-függései 42CrMo4 acél különbözőhőkezelési állapotaira vonatkozó-an, TDK dolgozat, Óbudai Egye -tem, 2018.

[4] Dr. Horváth László: Képlékeny ala -kítás alapfogalmai Oktatási segéd-let BMF, 2003.

7. ábra. A keményedési együttható változása a keménység függvényében a kétfélehőkezelésen átesett zömítő-próbatesteknél [3].

8. ábra. A keményedési kitevő változása a keménység függvényében a kétféle hőke-zelésen átesett zömítő-próbatesteknél [3]


Bevezetés

Az öntödei üzemi gyakorlatban aszemcsefinomító titán mennyiségétírják elő, melyet spektrométeres elem-zéssel ellenőriznek. A szükséges titán-mennyiséget az ötvözettömb beszállí-tója állítja be, melyhez kiegészítő ada-golást általában nem alkalmaznak,mivel a titán leégése az olvasztásnálcsekély. A titán szemcsefinomító hatá-sa az olvadékban lévő szilárd vegyü-leteinek a számától függően változik.A titánvegyületek az olvadékban ahosszú idejű hőn tartás és többszöriátolvasztás közben durvulnak, az

apróbbak beoldódnak, ezáltal a csírákszáma változik és ezzel a szemcsefi-nomítás hatásossága is. Ezt a válto-zást a titántartalom spektrométereselemzése alapján nem lehet megítélni.

Vizsgálataink során különbözőöntészeti ötvözetekből gravitációskokillaöntéssel előállított hengerfejekalapanyagának termikus elemzésétvégeztük el és az AlTi5B1 szemcsefi-nomító előötvözet kiegészítő adagolá-sának a hatását vizsgáltuk.

Az üzemi kísérleteknél csak olyanötvözetet vizsgáltunk, melyek titántar-talma az előírások szerinti határérté-keknek megfelelt, tehát kiegészítő

titánadagolás igénye nem merült föl.Az olvasztásnál felhasznált betét-anyag változtatására sem volt lehető-ségünk, pl. csak visszatérő hulladék-ból és selejtöntvényekből történőolvasztás, melynél a csíraállapot meg-változása feltételezhető. Az üzemivizsgálatokkal a kis mennyiségűszemcsefinomító adaléknak a primerkristályosodásra gyakorolt hatásátteszteltük és a termikus elemzéskülönböző kiértékelési módszereitalkalmaztuk és hasonlítottuk össze.

A termikus analízis alkalmazása aszemcsefinomítás minősítésére

Termikus analízis (TA) során általábanegy hűlésben lévő anyag hőmérsékle-tének időbeli változását rögzítjük éselemezzük. Legegyszerűbb formája afémöntészetben, amikor egy öntőfor-mában, vagy tégelyben megdermedőolvadék lehűlési görbéjét vesszük fel.Az értékelési folyamat azon alapszik,hogy minden a kristályosodás soránvégbemenő folyamat befolyásolja alehűlési görbe alakját. Öntészeti alu-míniumötvözetek esetén termikusanalízissel meghatározható a szem-csefinomítás hatékonysága, az eutek-tikum módosítottsága. A lehűlési gör-be alakját meghatározza a dermedéssorán felszabaduló látens hő és a kör-nyezetnek leadott hő mennyisége;meghatározó továbbá az öntésihőmérséklet és az öntött olvadékmennyisége [1, 2].

A termikus analízis az egyetlenolyan ismert olvadékminősítő mód-szer, amely segítségével hatékonyanminősíthető az adott ötvözet nukle -ációs potenciálja, azaz az alkalmazottkémiai szemcsefinomítás hatékonysá-

ÖNTÉSZETROVATVEZETÕK: Lengyelné Kiss Katalin és Szende György

BUBENKÓ MARIANNA – GYARMATI GÁBOR – FEGYVERNEKI GYÖRGY –TOKÁR MONIKA – DÚL JENŐ

A szemcsefinomítás hatékonyságának minősítésetermikus analízissel

Különböző öntészeti ötvözetekből gravitációs kokillaöntéssel előállítotthengerfejek olvadékainak termikus elemzését végeztük el. Az üzemi vizs-gálatokkal a kismennyiségű AlTi5B1 szemcsefinomító előötvözet kiegé-szítő adagolásának a primer kristályosodásra gyakorolt hatását tesztel-tük, valamint a termikus elemzés különböző kiértékelési módszereitalkalmaztuk és hasonlítottuk össze. A vizsgálati eredmények igazolják akismennyiségű szemcsefinomító segédötvözet öntödei alkalmazásánaka kedvező hatását.

Bubenkó Marianna 2016 decemberébena BSc-tanulmányait Járműipari Öntészet –öntészet szakirányon, 2018 júniusábanpedig MSc-tanulmányait kohómérnökiszakon fejezte be a Miskolci EgyetemMűszaki Anyagtudományi Karán. Jelenlega Kerpely Antal Anyagtudományok ésTechnológiák Doktori Iskola első évesdoktorandusz hallgatója. Kutatási területe:Al–Si öntészeti ötvözetek primer kristályo-sodásának, a szemcsefinomító előötvöze-tek hatásának vizsgálata.Gyarmati Gábor, dr. FegyvernekiGyörgy és Tokár Monika szakmai élet-rajzát a BKL Kohászat 2018/3. számábanközöltük.

Dr. Dúl Jenő a miskolci NehézipariMűszaki Egyetemen 1971-ben szerzettkohómérnöki oklevelet, 1987 óta a műsza-ki tudomány kandidátusa. Az ÖntészetiTanszéken 1981-ig kutató, utána oktatóbeosztásban dolgozott 2012-ig. 2006–2009 között a Metallurgiai és ÖntészetiTanszék vezetője. 2012-től címzetesegyetemi tanár. 2011–2017 között aFoundry-Solid Egyetemi InnovációsKözhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.Kutatási területe: az öntészeti tulajdonsá-gok vizsgálata, ritkaföldfémek hatása,öntészeti szimuláció, nyomásos öntéstechnológiája.

A BKL Kohászat 2018/3. számának 14–19. oldalán megjelent „Az öntészeti Al–Si ötvö-zetek kémiai szemcsefinomítása” című közlemény 2. része

12 ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

ga. Fontos kiemelni, hogy a termikusanalízis által meghatározott paraméte-rek szigorúan véve csak a vizsgálatrajellemző lehűlési sebesség eseténhelytállóak. Egy adott öntvény eseténa lehűlési viszonyok jelentősen eltér-hetnek egy-egy öntvényrész esetén,emiatt a létrejövő szemcsék méreteilokálisan különbözhetnek attól, mintamit a termikus analízis eredményeialapján várnánk. Az azonban elmond-ható, hogy minél nagyobb nukleációspotenciálra utalnak a termikus analíziseredményei, annál valószínűbb, hogyaz adott öntvény minden részébensikeres a szemcsefinomítás [3].

A kémiai szemcsefinomítás haté-konysága a termikus analízis soránfelvett lehűlési görbe likvidusz hőmér-séklethez közeli tartományában vizs-gálható. A lehűlési görbe és annak időszerinti első deriváltja alapján megha-tározható a primér a-Al kristályosodá-sára jellemző karakterisztikus hőmér-séklet, és az azokhoz tartozó időérté-kek (1. ábra). TNUC

a — Al a nukleációshőmérséklet, amelyen a primér a-Alszemcsék nukleációja megkezdődik.T MIN

a—Al hőmérsékleten a primér kristá-lyosodás során felszabaduló látens hőés a minta által leadott hő egyensúly-ba kerül, ezáltal az ebben a pontbanmérhető lehűlési sebesség (azaz azelső derivált) értéke 0 °C/s. TG

a—Al akristályosodás során felszabadulólátens hő okozta visszamelegedésmaximumához tartozó hőmérséklet(szakirodalomban gyakran neveziknövekedési hőmérsékletnek), amelyetkövetően az első derivált értéke ismétnegatív lesz [4].

A TNUCa-Al nukleációs hőmérséklet

értéke jelentősen függ a kémiai szem-csefinomítás hatékonyságától. Minéltöbb potenciális heterogén csíraképzőfázist juttatunk az olvadékba, a nuk -leáció folyamata annál könnyebbenmegy végbe, ezáltal a hatékony kémi-ai szemcsefinomítás eredményekénta nukleáció magasabb hőmérsékletenkezdődhet meg, ezáltal a nukleációshőmérséklet értéke is nő [5]. Eztszemlélteti a 2. ábra, amelyen egyszemcsefinomított és egy finomítatlanötvözet lehűlési görbéit láthatjuk.

Az öntödei gyakorlatban gyakranminősítik a kémiai szemcsefinomításhatékonyságát a TMIN

a-Al és a TGa-Al hő -

mér sékletek különbségével, azaz aprimér kristályosodáshoz tartozó lát-szólagos túlhűlés mértékével. Elvi ek -ben egy tökéletes heterogén csírakép-ző helyen a nukleáció aktivációs ener-giája zérus. Ezáltal az a-Al kristályo-sodásához tartozó túlhűlés indirektmódon, de arányos a szemcsefinomí-tó adalékok hatékonyságával, miveljellemzi a heterogén csíraképződésifolyamat aktivációs energiáját. Aztazonban fontos megjegyezni, hogy a

kis túlhűlés szükséges, de nem elég-sé ges feltétele a megfelelő finomsá-gú szemcseszerkezet kialakulásá-nak, ugya nis a szemcseméret jelen-tősen függ a kristálynövekedési fo -lyamattól, illetve a rendelkezésre állóidőtől, amely alatt a növekedés vég-bemehet [6].

Jelenleg nincs általánosan elfoga-dott kiértékelési módszer a szemcsefi-nomítás hatékonyságának termikusanalízissel történő minősítésére. Aszakirodalomban számos eltérő véle-mény van arról, hogy mely paraméterjellemzi a legjobban a kémiai szem-csefinomítás hatékonyságát. Char -bonnier [7] szerint két fontos paramé-ter ismerete szükséges a minősítés-hez (3. ábra), az egyik a látszólagostúlhűlés, amely a primér kristályoso-dáshoz tartozó minimum és maximumhőmérsékletek különbsége (DT). Amásik paraméter a túlhűlés és vissza-melegedés között eltelt idő (t1), amit aminimum és maximum hőmérsékletekközötti idővel definiálnak. Bekaert ésWettinck [8] szerint a legfontosabbminősítő jellemző a 3. ábrán bemuta-tott t4 értéke, amely növekedésével azátlagos szemcseméret is növekszik.AlSi7Mg ötvözetek esetén a követke-zőképpen minősíthető a szemcsefino-mítási hatékonysága:– finom szemcseszerkezet várható,

ha t4 < 12,5 s,– közepes méretű szemcsék várha-

tók, ha 12,5 s < t4 < 18,8 s,– durva szemcsék várhatók,

ha t4 > 18,8 s.A termikus analízissel meghatároz-

ható, szemcsefinomításra jellemzőminősítő paramétereket a 4. ábra fog-

1. ábra. A primér a-Al kristályosodását jellemző hőmérsékle-tek meghatározása [4]

3. ábra. A szemcsefinomítás minősí -tésére használt paraméterek [3]

2. ábra. Szemcsefinomítás hatása a nukleációs hőmérséklet -re. [5] TN a dendrit-csírák képződésének (nukleációs) hő -mérséklete; TG a dendrites kristályosodás kezdeti (túlhűléstkövető maximumához tartozó) hőmérséklete

TN

TN

TG


lalja össze. A 4a) ábrán csak hőmér-sékleti, míg a 4b) ábrán csak idő para-méterek láthatók. A 4c) ábra olyanminősítő jellemzőket mutat be, ame-lyeket elterjedten alkalmaznak ipariszinten valamilyen automatizált gyors-minősítő eljárás részeként. A KF16 a 2 °C/s lehűlési sebesség elérésekormért és a túlhűlés minimum hőmér-sékletének időpontjától számított 16.másodperchez tartozó hőmérséklet-

értékek különbsége. t f,Th-Al a túlhűlésminimum hőmérsékletéhez tartozóidőponttól addig a pillanatig eltelt idő,amikor a hőmérséklet a visszamele-gedést követően ismét eléri a túlhűlésminimum pontjához tartozó hőmér-séklet-értéket [9].

A szemcsefinomítás hatékonyságá-nak javulásával DTN-R és KF16 értékenövekszik, míg DTR-U, t1, t3 és t f,Th-Al

paraméterek csökkennek. Újabb kuta-

tások szerint az időparaméterek, illet-ve az azokhoz is kapcsolódó KF16jobban jellemzik a szemcsefinomításhatékonyságát, mint a hőmérséklettelkapcsolatos jellemzők, mivel értékeikjobban függenek a primer kristályoso-dás energiaviszonyaitól [9].

R. Döpp és munkatársai közlemé-nyében [10] a KF16 értéket a lik vi -duszátmenetet megelőző lehűlés sza-kaszában a 2 °C/s lehűlési sebesség-hez tartozó pont hőmérséklete és eztkövető 16 s-hoz tartozó hőmérsékle-tek különbségeként adja meg .

Szintén hatékony minősítést lehetvéghezvinni a Bäckerud [11] által be -mutatott módszer segítségével, ame-lyet az 5. ábra szemléltet.

A minősítéshez szükség van alehűlési görbék idő szerinti első deri-váltjaira, amelyeknek a túlhűlést köve-tő visszamelegedési szakaszban egymaximum értéke van. A szemcsefino-mítás hatékonyságát a derivált görbevisszamelegedési szakasza alatti te -rület adja. Elviekben annál hatéko-nyabb a szemcsefinomítás, minélkisebb a görbe pozitív szakasza alattiterület. Az 5. ábrán jól látható, hogyviszonylag egyforma visszamelegedé-si idő (tRec) mellett is jelentősen eltér-het a szemcseméret, tehát a módszerpontosabb eredményt ad, mint a visz-szamelegedési idő általi minősítés.Fontos kiemelni, hogy a fentebb is -mertetett KF16-hoz hasonlóan ez amódszer is egyszerre hőmérséklet- ésidőparaméter alapú, tehát több mérésieredmény alapján állapítja meg aszemcsefinomítás hatékonyságát. Azidőparaméterek alapján történő minő-sítés esetén különösen fontos a vizs-gált minták tömegének azonossága.Ezért a Bäckerud által ismertetettmódszer és a KF16 szerint kapotteredmények pontosabbnak tekinthe-tők, mint a fentebb ismertetett csakidő-, vagy csak hőmérsékleti paramé-tereken alapuló minősítési módsze-rek.

A szemcsefinomítás és a szilárd-sági tulajdonságok kapcsolata

A szemcsefinomítás jelentősen javítjaaz öntvények szilárdsági tulajdonsá-gait, ami annak köszönhető egyrészt,hogy a szövetszerkezet finomodásá-nak eredményeként a másodlagos fá -zisok (intermetallikus ve gyületek és

4. ábra. A szemcsefinomításhoz tartozó termikus analízissel meghatározhatóhőmérséklet a), idő b) és egyéb paraméterek c) [9]

5. ábra. Szemcsefinomítás hatékonyságának minősítése az első derivált segítségé-vel [11]

a b c

porozitás) egyenleteseb-ben oszlanak el az anyagszerkezetében [5], más-részt a növekvő szemcse-számmal a szemcsehatá-rok fajlagos mennyisége ismegnő a fémes mátrixban,ami nehezíti a diszlokációkmozgását [12]. Az utóbbihatás kifejezhető a Hall–Petch-összefüggéssel [13].A kristályosodás során ésazt követően fellépő me -cha nikai terhelések az önt-vényben lévő szemcseha-tárokon oszlanak el. Minélkisebb az átlagos szem-cseméret, fajlagosan annálna gyobb a szemcsehatá-rok alkotta felület, amelyena terhelések el oszlanak,ez által a szemcsefinomí-tás gyakorlatilag csökkentia feszültségkoncentrációértékeit az öntvényenbelül. Mindezek eredmé-nyeként fi nomabb szem -cseméret esetén az önt-vény jobban ellenáll amechanikai terheléseknek,azaz kisebb lesz a me leg -repedés-érzékenység ésnagyobb lesz a szakítószi-lárdság értéke [14].

A finomabb szemcséknemcsak nagyobb szakító-szilárdságot, hanem na -gyobb szakadási nyúlást iseredményeznek.

A szakítószilárdság ésszakadási nyúlás értékeksegítségével meghatároz-ható az ún. minőségindex,amely kvantitatívvá ésösszehasonlíthatóvá tesziaz egyes öntvények minő-ségét a szilárdsági tulajdon-ságaik alapján. A minőség-index számítása [15]:

Q = Rm + 150 * lgA5 [MPa] (1)

ahol Q a minőség-index [MPa], Rm a szakítószilárdság [MPa],A5 a szakadási nyúlás [%].

A 6. ábra két különböző ötvözet(A356 – AlSi7Mg; A357 – AlSi7Mg0,6)minőségindex értékeit hasonlítja ösz -sze eltérő szemcseméret és különbö-ző hőkezelési paraméterek esetén.

A 6. ábrán az azonos minőségin-dexhez tartozó eredmények egy adottegyenes mentén változnak. Jól látha-tó, hogy a szemcseméret (SDAS)csökkenésével a mért eredményekna gyobb minőségindex-értéket adnak,míg a hőkezelési paraméterek meg-változtatásával csak ugyanazon a m i -nőségindex-vonalon belül változhat-nak a szilárdsági jellemzők. Ezáltal

belátható, hogy a minőségiöntvények gyártásához el -en gedhetetlen a szemcse-méret szabályozása, a szö-vetszerkezet minél hatáso-sabb finomítása.

A szemcsefinomítás ha -tásának meghatározásalehűlési görbék segítsé -gével

A termikus elemzéssel azolvadék megszilárdulásaközben felvett lehűlési gör-be kiértékelése alapján kö -vetkeztetünk az olvadékmi-nőségre (szem csefino mításmértéke, módosítottság). Atermikus elemző készülékegy hőelemből áll, amirecsatlakoztatva van egy jel-feldolgozó és esetünkbenegy National Instruments(NI) adatgyűjtő berendezés(7. ábra). Az adatgyűjtőmatematikai módszerek se -gítségével a hőmérséklet–idő függvényében lehűlésigörbéket rögzít a megszilár-duló anyagban lezajló folya-matokról. Termikus elem-zéssel az olvadék megszi-lárdulása közben felvettlehűlési görbe kiértékelésealapján következtetünk azolvadékminőségre.

Kísérleti körülmények

A vizsgálatok alapanyagaAlSi7MgCu0,5 (356Cu),AlSi9Cu1 (226L) ésA l S i 9 C u 3 M g 0 , 3 5 ( F e )(319L) üzemi ötvözetolva-dékok voltak (az L alacsonyvastartalmú minőséget je -löl), melyek kémiai összeté-telét az 1. táblázat tartal-mazza. A gázfűtésű Striko-

kemencében történő olvasztást köve-tően a kihordó üstbe csapolás közbenadagolták az előírt mennyiségűAlSr10 segédötvözetet a fémfürdőhözannak érdekében, hogy a Sr-koncent-ráció 200 ppm körüli legyen (1. táblá-zat 1-es ötvözet). Az olvadékot eztkövetően 800 kg kapacitású tégelyeshőn tartó kemencébe átöntötték, ahola 750 g/tonna kísérleti mennyiségű


6. ábra. A356–T6 és A357–T6 ötvö zetek szakítószilárdságá-nak és szakadási nyúlásának összehasonlítása különbözőszemcseméretek és hőke zelési paraméterek esetén [14]

7. ábra. A termikus elemző rendszer és az NI adatgyűjtő

8. ábra. A vizsgált ötvözetek üzemi olvadékainak lehűlésigörbéi


AlTi5B1 előötvö zetet adtaka folyékony fémhez.

Öntés előtt az olvadékot730 ± 5 °C-on 1 órán átpihentették. Az ötvözet hid-rogéntartalmát sűrűségin-dex módszerrel el len őriztükés elvégeztük a termikuselemzést a titán adagolásaelőtti és utáni olvadék ese-tén. A vizsgálatokat ötvöze-tenként három adagnál vé -geztük el.

Kísérleti eredmények

A vizsgált üzemi ötvözetekkristályosodásának teljesidőtartamához tartozó le -hű lési görbéket a 8. ábraszemlélteti.

A vizsgált ötvözetek le -hűlési görbéin a kémiai ösz -szetételből eredő eltérésekfigyelhetők meg. A mindhá-rom ötvözet primer kristá-lyosodási szakaszában túl-hűlés és visszamelegedésalakult ki.

Kis mennyiségű szem-csefinomító segédötvözetadagolásának hatását alehűlési görbékre a 9–11.ábrákon mutatjuk be.

A lehűlési görbék ésazok első derivált (lehűlésisebesség) görbéi mindhá-rom ötvözet esetén jelentőseltérést mutatnak a kismennyiségű szemcsefino-mító AlTi5B1 segédötvözetadagolásának hatására. Ajellegzetes eltérések a ki -egészítő Ti-adagolás ese-tén:– a primer kristályosodás

kezdeti hőmérsékletek, alikvidusz – maximum(TLR) és – minimum (TLU)hőmérséklet-értékek na -gyobbak,

– a primer kristályosodás kezdeti sza-kaszában a visszamelegedésheztartozó hőmérséklet-különbség (DT = TLR – TLU) kisebb,

– a szemcsefinomítottság minősítőszáma (KF16) nagyobb,

– a primer kristályosodás kezdeti tar-tományában tartózkodás ideje (t4 és

t5) rövidebb,– a primer kristályosodás

kezdeti tartományában azelső derivált görbe pozitív(0 fölötti) értékekhez tar-tozó területe kisebb.Meghatároztuk a vizsgált

ötvözetek primer kristályo-sodását minősítő mutatókata lehűlési görbék kiértékelé-se alapján (4. ábra, [9]). Azüzemi és a gáztalanítókezelésnél alkalmazott kismennyiségű szemcsefino-mító AlTi5B1 segédötvözethozzáadásával előállítottkísérleti adagok minősítőadatait a 2. táblázatban fog-laltuk össze.

Az öntészeti alumínium-ötvözetek szemcsefinom-ságát jellemző hőmérsék-let- és időadatok meghatá-rozása lehetővé teszi a töb b-paraméteres minősítő mód-szerek kialakítását, mely-nek segítségével a módosí-tottság és a primer kristá-lyosodási folyamat meg -bízhatóan megítélhető.

Összefoglalás

Különböző üzemi öntészetiötvözetek termikus elemzé-sét végeztük el és azAlTi5B1 segédötvözet kie -gészítő adagolásának ahatását vizsgáltuk.

Az üzemi gyakorlatban atermikus elemzést erre ki -fejlesztett célkészülékekkelvégzik. Az olvadék primerkristályosodásának m i nő -sítése a készülékhez tarto-zó program szerint megha-tározott paraméterek alap-ján történik. Elvégeztük aprimer kristályosodás termi-kus elemzéséhez tartozó,szakirodalomban találhatójellemzők kiértékelését és

9. ábra. Az AlSi7MgCu (356Cu) ötvözet olvadékához adagoltszemcsefinomító segédötvözet hatása a lehűlési görbe primerkristályosodási szakaszára

11. ábra. Az AlSi9Cu3Mg0,35(Fe) (319L) ötvözet olvadé -kához adagolt szemcsefinomító segédötvözet hatása a lehűlésigörbe primer kristályosodási szakaszára

10. ábra. Az AlSi9Cu1 (226L) ötvözet olvadékához adagoltszemcsefinomító segédötvözet hatása a lehűlési görbe primerkristályosodási szakaszára

1. táblázat. A vizsgált ötvözetek kémiai összetétele (tömeg%)


összehasonlítását. A vizsgálatok iga-zolják, hogy a szemcsefinomítottságminősítése több paraméter együttesfigyelembe vételével ad megbízhatóeredményt.

Az üzemi gyakorlatban a felhasz-nált betétanyag változtatása, a nagyvisszatérő hulladékarány, vagy selejt-öntvényekből történő olvasztás, ahosszú idejű hőn tartás az olvadék pri-mer kristályosodásánál a csíraállapotmegváltozását idézi elő a Ti-tartalmúcsíraképző vegyületszemcsék durvu-lása miatt. Ezek hatása a primer kris-tályosodásra csak termikus elemzés-sel mutatható ki.

A vizsgálati eredmények igazolják a0,75 kg/tonna mennyiségű szemcsefi-nomító AlTi5B1 segédötvözet alkal-mazásának kedvező hatását olyanolvadékok esetében is, melyek azüzemi előírások szerinti titántartalom-ra vonatkozó követelményeknek meg-felelnek.


A közlemény az EFOP-3.6.1-16-2016-00011 számú, a „Fiatalodó ésmegújuló Egyetem – Innovációs

tudásváros a Miskolci Egyetem intel-ligens szakosodást szolgáló intézmé-nyi fejlesztése” című projekt része-ként valósult meg

Irodalom

[1] D. M. Stefanescu: Thermal Ana lysis-The ory and Applications in Metal -casting. In: International Journal ofMetalcasting, Vol. 9. No. 1., 2015.pp. 7–22.

[2] M. Djurdjevic, I. Vicario, G. Hu ber:Review of Thermal Analysis Appli -cations in Aluminium Cas ting Plants.In: Revista de Me tallurgia, Vol. 50.No. 1., 2014. pp. 1–12.

[3] J. A. Spittle: Grain refinement inshape casting of aluminium alloys.International Journal of Cast MetalsResearch, Vol. 19., No. 4., 2006. pp.210–222.

[4] F. C. Robles-Hernandez, J. M. H. Ra -mírez, R. Mackay: Al-Si Alloys – Auto -motive, Aeronautical, and AerospaceApplications. Springer InternationalPublishing AG, 2017. pp. 17–33,209–213.. ISBN 978-3-319-58380-8

[5] G. K. Sigworth, T. A. Kuhn: Grainrefinement of aluminum castingalloys. International Journal of Metal -cas ting, Vol. 1. Issue 1, 2007. pp.31–40. doi: 10.1007/BF03355416

[6] B. S. Murty, S. A. Kori, M. Chak ra -

borty: Grain refinement of alu miniumand its alloys by hete ro geneousnucleation and alloying. InternationalMaterials Reviews, Vol. 47(1), 2002.pp.3–29.doi:10.1179/095066001225001049

[7] J. Charbonnier: Microprocessor as -sis ted thermal analysis testing ofaluminum alloy structures. AFSTransactions, Vol. 92., 1984. p. 907

[8] F. Bekaert, E. Wettinck: Study of thegrain refinement of A 356 and itscontrol by thermal analysis. Alu -minium, Vol. 72., No. 6., 1996. pp.442–447.

[9] W. Khalifa: Thermal Analysis of GrainRefining in A319 Alloys. In: LightMetals 2017, Edited by A. P. Ratvik,TMS, 2017. pp. 1027–1034.

[10] W. Menk, M. O. Speidel, R. Döpp:Die thermische Analyse in der Praxisder Aluminium gie ßerei. Giesserei,Bd. 79, Heft 4 (1992), 125–134.

[11] L. Bäckerud, G. C. Chai, J. Tam mi -nen: Solidification Characte ristics ofAluminum Alloys. AFS/Skanalumi -nium, Stockholm, 1990. p. 256.

[12] R. Guan, D. Tie: A Review on GrainRefinement of Aluminum Alloys:Progresses, Challenges and Pros -pects. Acta Metallurgica Sinica (Eng -lish Letters), Online First Article,2017. doi:10.1007/s40195-017-0565-8

[13] E. Ghassemali, M. Riestra, T. Bog da -noff, B. S. Kumar, S. Seifeddine:Hall–Petch equation in a hypo eutec -tic Al-Si cast alloy: Grain size vs.secondary dendrite arm spacing.Procedia Engi neering, Vol. 207,2017. pp. 19–24. doi:10.1016/j.proeng.2017.10.731

[14] J. Fred Major: Aluminum and Alu -minum Alloy Castings. In: ASM Hand -book, Volume 15: Casting, ASMInternational, 2008. pp. 1059–1084.

[15] G. K. Sigworth: Understanding Qua li -ty in Aluminum Castings. AFS Trans -actions, Vol. 119. 2011. pp. 211–227.

2. táblázat. A vizsgált ötvözetek termikus elemzéséhez tartozó mért és számított ada-tok

A légszennyezés egyik fő forrása aközlekedés, ami a városokban élőkéletminőségére jelentősen kihat.Az egészségre káros anyagokdöntő többsége a belsőégésűmotorok égéstermékéből szárma-zik, melynek csökkentése illetve

WALCZER CSABA – BÁRDOS ANDRÁS

Nyomásos rotoröntvény formatöltési idejénekoptimalizálása

Napjainkban jelentősen megnőtt az igény az elektromos meghajtású gépjár-művek iránt. Ezért egyre több nyomásos öntéssel előállított rotoröntvényrevan szükség. A rotoröntvények öntéséhez először az öntvény öntési idejétkell meghatározni. A rotoröntvények öntési idejének meghatározásához ahagyományos öntvények esetében alkalmazott számítási metódus nem alkal-mazható. A cikkünkben bemutatjuk milyen módon számolható ki egy adottrotoröntvény öntési ideje, amit kísérleti öntések eredményeivel is igazolunk.

tisztítása a jelenleg ismert tech-nológiákkal gazdaságosan márnem oldható meg. Az emis szió -mentes, környezetsemleges köz-lekedés kialakítása a cél, amihezjó lehetőséget kínálnak azelekromos meghajtású gépjár-művek. Ezekben a hajtáslánc főegysége a villamos motor, ame-lyek közül az indukciós motorforgórészének kalickáját nyomá-sos öntéssel gyártják. Ez a tech-nológia kielégíti a járműipartámasztotta minőségi és gazda-ságossági igényeket. Az indukci-ós motorok felhasználási területeszerteágazó, mint például ipari moto-rok, szivattyúk stb. és az alkalmazottgyártási technológia, hasonlóan ajárműiparhoz, itt is nyomásos öntés.Ezek forgórészeire jellemző a kisebbszámú (< 40), de a szélesebb (> 2mm) horonykialakítás. Ezzel szem-ben az elektromos autók forgórészei-ben nagyobb (> 56) és keskenyebb(< 2 mm) horonyokat találunk, amimerőben megváltoztatja a kalickaönthetőségét, ezáltal a gyárthatósá-gát.

Az ipari motorok kezdeti forrasztá-sos gyártástechnológiáját [1] folyama-tosan az öntés váltotta fel, amit a múltszázad ’30-as éveitől kezdve kezdtekfejleszteni és szabadalmaztatni. Ezekaz ötletek nem kínáltak megoldást azautóiparban használatos rotorok gyár-tásánál tapasztalható kihívásokra.

A nyomásos öntéssel gyártottrotoröntvények, azaz kalickák alap-anyagának kiválasztásakor a követke-ző mértékadó tulajdonságokat veszikfigyelembe:– elektromos vezetőképesség,– önthetőség, – szakítószilárdság,– folyáshatár.

Mint minden öntvény esetében, aforgórészek nyomásos öntésénél is azelső feladat az öntési idő meghatáro-zása, ahol a következő tényezőket kellfigyelembe vennünk: 1) a forma hőelvonó képességét, ami

függ a kiindulási hőmérséklettől, a

hővezetési tényezőtől, a fajhőtől ésa sűrűségtől;

2) a színfém vagy ötvözet termikustulajdonságait (öntési hőmérséklet,szoliduszhőmérséklet, látenshő,fajhő, sűrűség stb.);

3) az öntvény redukált falvastagságát. A redukált falvastagság meghatáro-

zása egyszerű geometriák esetébenkönnyen megoldható feladat. Az önt-vény térfogatát – amely az elvonandóhőt tárolja – elosztjuk az öntvény felü-letével amin keresztül a hőleadás tör-ténik.

A rotoröntvények esetében ez aszámítási metódus már nem alkal-mazható, hiszen az öntvény, azaz akalicka különböző geometriájú részek-ből épül fel: zárógyűrű, hornyok (1. áb ra).

A dermedési folyamat megértésé-hez először a fém forgórészen belüliáramlását kell megismerni.

Az 1. ábrán látható, hogy ideálisfém áram esetében először a megvá-gás (A) oldali, vastagfalú zárógyűrűtöltődik fel, majd a vékonyfalú hornyokés legvégül a kilökő (B) oldali ismétvastagfalú zárógyűrű. Az ilyen, vissza -töltésmentes ideális áramlással csök-kenthető az öntvényen belüli levegő-bezáródás kilakulásának valószínűsé-ge. Az öntési idő szempontjából ahárom különböző geometriájú önt-vényrészt kell megvizsgálnunk.

A redukált falvastagság, más névena modul meghatározásához a követ-kező részek vizsgálandók:

– zárógyűrű (A), (B) oldalak,– horony (kalicka).

A következőkben egy adottrotor öntvényen keresztül a mutat-juk be a tén y leges számításimetódust.

Zárógyűrű:Mivel a két zárógyűrű geometriá-ja eb ben a példában megegye-zik egymással, ezért a modultcsak egyszer kell kiszámítani.

Zárógyűrű felülete: 346 mm2.Az adott rész a 2. ábrán látható.

Zárógyűrű kerülete: 75,2 mm Modul:

Mzárógyűrű = Azárógűrű

ahol [1.1]Azárógyűrű – a zárógyűrű metsze-

tének felülete (mm2),Kzárógyűrű – a zárógyűrű metsze-

tének kerülete (mm),Mzárógyűrű – a zárógyűrű modulja

(mm)

Horony:Horony felülete: 72,198 mm2. Az adottrész a 3. ábrán látható.Horony kerülete: 49,8 mm

Mkalicka = Akalicka =

72,2 mm2= 1,44 mm

ahol [1.2]Akalicka – a kalicka metszetének

felülete (mm2),Kkalicka – a kalicka metszetének

kerülete (mm),Mkalicka – a kalicka modulja (mm).

A számításokból látható, a horony-nál lévő redukált falvastagság jóvalkisebb, mint a zárógyűrű esetében,ezért öntés illetve dermedés szempont-jából ez a rész lesz a mértékadó [2].

Mivel a felület/kerület hányados arotoröntvények esetében kisebb mo -dult eredményez, mint a horony fal-vastagságának fele, ezért ez a számí-tási eljárás ennél a termékcsoportnálnem alkalmazható (4. ábra).

Az imént ismertetett hiba kiküszö -bölésének céljából vezessünk be egyúj redukált falvastagsági számítást,melynek lényege, hogy a horony felü-letét osztjuk a horony teljes hosszá-val [3].


Walczer Csaba 2002-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles gépész-mérnökként, majd 2010-ben a Miskolci Egyetemen MSc-kohómérnökként. A KerpelyAntal Doktori Iskola PhD-hallgatója. Jelenleg a Breuckmann Hungary Kft. műszaki igaz-gatója.Dr. Bárdos András 2002-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen oklevelesgépészmérnökként, majd ugyanitt 2006-ban PhD-fokozatot szerzett. A Stuttgarti DHBWés a Miskolci Egyetem docense. A Dr. Bardos Consulting tulajdonosa.

1. ábra. A forgórész részei és a fém áramlásaöntés során

Kzárógyűrű= 346 mm2

= 4,6 mm75,2 mm

Lkalicka 22,2

Rslot = Akalicka

= 72,2

= 3,3 mm

aholRslot – a kalicka redukált falvas-

tagsága (mm),Akalicka – a kalicka metszetének

felülete (mm2),Lkalicka – a kalicka hossza (mm).

A választott redukált falvastagságtehát: Rslot = 3 mm

A fenti számítás alkalmazható bár-mely más horonygeometria esetébenis (5. ábra).

Az öntési idő számításánál a hőel-

vonást a lemezcsomagra vonatkozó-an kell meghatározni. Ugyanis ha aformatöltés, azaz a lemezcsomag hor-nyainak töltése közben az olvadékrészben vagy egészben megszilárdul,a megvágással szembeni zárógyűrűkitöltése ezzel a megvágási elrende-zéssel nem biztosítható.

A dermedési idő meghatározása [2]alapján:

aholrcopperT – az olvadt réz sűrűsé ge

adott hőmérsékleten(g/mm3)

Ls – látenshő (J/kg)ccopper – az olvadt réz fajhője

(J/kg*K)DT – az öntési és a megszilár-

dulási hőmérséklet-kü -lönb ség (°C)

bstack – a lemezcsomag (vas mag)hőelvonó képessége(kg/s5/2*K)

Tconst.stack – a lemezcsomag nútjaolvadt fémmel érintkezőfelületének konstans hő -mérséklete (°C)

Tstack – a lemezcsomag kiindulásihőmérséklete (°C)

A fenti összefüggés szerint alemezcsomag kiindulási hőmérsékletejelentősen befolyásolja az öntési időt(6. ábra). A Bennett–Po korny-diagramés minden olyan számítási eljárás,ahol a betétanyag, tehát a lemezcso-mag hőmérséklete nincs figyelmebevéve, nem alkalmazható a rotor -öntvények pontos öntési idejének ki -számításához. A fenti példában ismer-tetett rotor h oronygeometria esetébena 100 °C-os lemezcsomag kiindulásihőmérséklete a dermedési időt közelí-

tőleg 30 ms-mal megnöveli. Mivel a ki -lökő oldali zárógyűrű táplálása és töl-tése a hornyokon keresztül történik,ami mellesleg a vasmagban, azaz alemezcsomagban található, és ez az arész, amely az öntési idő szem -pontjábol meghatározó, ezért a lemez-csomag hőmérsékletének figyelembevétele, különösen szűk horonygeo-metriák esetében elengedhetetlen.

A lemezcsomag előmelegítéséveltömörebb kalicka önthető. A nagyobböntési idő hatására a hornyokban afém áramlási sebessége csökkenthe-tő, ami jobb kitöltést eredményez,hiszen csökken az esetleges levegő-bezáródás kialakulásának esélye,továbbá a töltés közben a hornyokfelületén megszilárduló fém mennyi-sége is kisebb lesz. Összegezve, alassabb fémáramlás elősegíti azegyenletes horonykitöltést (7. ábra).

A lemezcsomag kiindulási hőmér-séklete nem növelhető korlátlanul. Amérsékelten előmelegített vasmagesetében a zsugorodási üregek azárógyűrű közepén alakulnak ki, éselkerülik a nútok és a zárógyűrű érint-kezési zónáját, ami a villamos vezető-képesség, azaz az állandó villamosvezető keresztmetszet miatt fontos. A400 °C hőmérsékletre előmelegítettvasmag alkalmazása esetében zá ró -gyűrű és a nút érintkezési zónájábanzsugorodási üregek keletkeznek,hiszen ez a terület az előmelegítésmiatt nagyobb hőmérsékletű, így itt amegszilárdulás lassabb, ami csökken-ti a két rész közötti érintkezési vezetőkeresztmetszetet. Ez a keresztmet-szet-csökkenés működés során túl-melegedhet és a mechanikai terhelhe-tőséget is rontja [6] (8. ábra).

A korábbi számítások és feltevésekigazolása kísérleti úton történt, ahol alemezcsomag kiindulási hőmérséklete20 °C volt. A következő lépésben azöntési idő meghatározása volt szüksé-

ges. A hidegfolyás elkerüléseérdekében az öntési idő a der-medési idő egytizede, azaztcasting = 22 ms.

12 különböző beállítássalközel 100 öntvényt gyártottunkle. A paraméterek megválasz-tásánál az öntési időt 15 és 75ms között változtattuk. A ter-mékek minősítése a rotorbanlévő réz súlya alapján töréntúgy, hogy a minimális súlyha-

3. ábra. A kalicka egy hornyának fe -lülete [2]


2. ábra. A zárógyűrű felülete [2]

4. ábra. A horony méretei [2]

5. ábra. Különböző horonygeometriák [4]

Kkalicka 49,8

tár 6955 g volt, aminek meghatározá-sában a termék 3D-s modellje nyúj-tott alapot. Az alkalmazott öntési időellenőrzése, az öntőgépen rögzítettöntési paraméterek (dugattyúsebes-ség, dugattyúelmozdulás) alapjántörtént. Az alkalmazott öntési időt azöntőkamra keresztmetszete és azalkalmazott öntődugattyú másodikfázisbeli sebessége alapján számítot-tuk ki:

tönt = Vrotor

Vrotor – a rotor térfogata (m3)Akamra – a kamra keresztmetszete

(m2)v2 – öntődugattyú sebessége a

második fázis-ban (m/s)

A 9. ábraalapján látha-tó, hogy a leg-nagyobb súlyúrotorok a 20-

22 ms öntési időhöz tartozó öntésiparaméterekkel voltak gyárthatók.

A fentiekben ismertetett számításokbebizonyították, hogy ro tor önt vé nyekese tében az öntési idő meghatározá-sakor fi gyelembe kell venni a le -mezcsomag kiindulási hő mérsékletét.A lemezcsomag előmelegítése jóté-kony hatással lehet a keskeny (< 2mm) hornyokkal rendelkező rotoroköntésénél, de a túlzott előmelegítéskárosan befolyásolja az öntött rotorokelektromos és mechanikai tulajdonsá-gait.

Irodalom

[1] Electromagnetic and Other Elect -rical Applications of Aluminum:

Cast Aluminum Rotors andSwitchgeahttp://www.aluminum.org/sites/default/files/Chapter%2016%20Cast%20Aluminum%20Rotors%20and%20Switchgear.pdf

[2] Walczer Csaba – PhD 2. Kutató -szemináriumi beszámoló, MiskolciEgyetem, 2015.

[3] Sung-Mo Lee, Won-Jae Lee,Byung-Youn Moon: Optimum De -sign of Slot Shape for Preventingthe Misrun of an aluminium MotorRotor in Die Casting, 68tf WorldFoundry Congress 2008, pp81–85.

[4] https://www.copper.org[5] A. Bardos, Cs. Walczer, Z. Kéri, I.

Selmeczi: Copper rotor technologyfor High Effeciency motors. Vehicleand automotive Engineering 2,Proceedings of the 2nd VAE2018,Miskolc, ISSN 2195-4364

[6] Bárdos András, Walczer Csaba:Rézrotor nagy hatásfokú villamosmotorokhoz, BKL Kohászat 2018/2


6. ábra. A lemezcsomag kiindulási hőmérsékletének hatása adermedési időre

7. ábra. Egyenletes nútkitöltés szimulációja. Sötét terület:folyékony fém, világos terület: nem kitöltött hornyok (bal oldalikép); egyenletes horonykitöltés rézrotor esetében (jobb oldalikép) [5]

8. ábra. A vasmag előmelegítésének hatása a zárógyűrűbenkialakuló megszilárdulási képre. Modellezett lemezcsomaghőmérsékletek: 250 °C (bal) és 400 °C (jobb). Szimulációs ered-mény [6]

9. ábra. Az öntési idő hatása az öntvényben lévő réz tömegé-re

Akamra ⋅ v2

20 FÉMKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

FÉMKOHÁSZAT

ROVATVEZETÕK: dr. Kóródi István és dr. Török Tamás

Bevezetés

Az alumínium feldolgozóiparban ké -szített félgyártmányok közel 50%-át ahengerelt termékek teszik ki. Az ENAW-8006-os ötvözetből (továbbiak-ban: 8006-os ötvözet) készült henge-relt termékek kisebb szilárdságú,ellenben jól alakítható és hegeszthetőszerkezeti anyagok, amelyekből főlegcsövek, hőcserélő berendezések ele-mei, élelmiszeripari- és fóliatermékekkészülnek. Kémiai összetételét ésmechanikai tulajdonságait tekintve, a8006-os ötvözet csak kismértékbentér el az ötvözetlen minőségektől.Mindössze a vas (1,2-2,0%) és a man-gán (0,3-1,0%) koncentrációja haladjameg az ötvözetlen minőségekre jel-

lemző értékeket. Az 1xxx ötvözetcsa-lád tagjai és a 8006-os ötvözet soktekintetben, így szemcseszerkezetbenés textúrában, valamint az ezekkelkapcsolatos problémák területén isigen hasonlóak.

A hengerelt termékeknél a me leg -alakítási műveletek azok, amelyek amikroszerkezet és a textúra beállításarévén alapvetően befolyásolják az utá-nuk következő feldolgozási művelete-ket, valamint a gyártott lemez vagyszalag anizotrópiáját és mechanikaitulajdonságait. Az alakíthatóságotked vezőtlenül befolyásolja a hetero-gén szemcseszerkezet, melynek el -sődleges forrása a melegen hengereltszalag egyenlőtlen mikroszerkezete[1]. Különösen az ötvözetlen minősé-geknél gyakori probléma, hogy me -leghengerlés közben szövetszerkezetitexturáltság alakulhat ki a szalag vas-tagsága mentén, amely a hely függvé-nyében inhomogén mechanikai tulaj-

donságokat mutat. Az ilyen jellegűmikroszerkezetet deformált, megújultés újrakristályosodott krisztallitokattartalmazó sávok építik fel, amelyekközül utóbbiak durvulásra is hajlamo-sak. Végeredményét tekintve, réte-ges, úgynevezett „szendvicses” szer-kezet alakul ki, amely a kristályrege-nerációs folyamatok helytől való füg-gésére vezethető vissza [2, 3].

A nagy rétegződési hibaenergiájúalumíniumanyagok meleghengerlésesorán a keresztmetszet mentén nagy-mértékű alakváltozás és alakváltozásisebességgradiens figyelhető meg,amelyek, kiegészülve az emulzióshűtés-kenés okozta hőmérséklet-gra-dienssel, a kristályregenerációs folya-matok és a textúra vastagság mentiinhomogenitását eredményezik [4, 5].Ebből a szempontból – sajnos –nagyon hasonlóan viselkedik a 8006-os ötvözet és az ötvözetlen minősé-gek. Ugyanis a 8006-os ötvözetben –hasonlóan az ötvözetlen minőségek-hez – szintén kevés olyan interme -tallikus fázis, illetve diszperzoid van,amelyek az újrakristályosodás poten-ciális nukleációs helyei lehetnének.Jellemzően egyenlőtlen eloszlásukpedig tovább erősíti a kristályregene-rációs folyamatok helytől függő külön-bözőségeit.

Alapvető fontosságú tehát, hogy amelegalakítás paramétereit (alakválto-zási mértékek, alakváltozási sebessé-gek, alakítási hőmérsékletek és a szú-rások közötti időtartamok) úgy válasz-szuk meg, hogy mérsékeljük a szalagvastagsága mentén kialakuló defor-mációs, termikus és az ezekből követ-

BERECZKI PÉTER 1 – FEHÉR JÁNOSNÉ 1 – BÉZI ZOLTÁN 2 – KÓTI DÁNIEL 3

EN AW-8006-os alumíniumötvözet melegenhengerelt szemcseszerkezetének optimali zá lá savégeselemes és fizikai szimuláció alkalmazásával

Ebben a publikációban egy olyan modellezési és kísérleti munka ered-ményeiről számolunk be, amelyben az ötvözetlen és kis mértékbenötvözött alumíniumötvözetek meleghengerlésének egyik kihívását, aszemcseszerkezet homogenitásának javítását tűztük ki célul. Az EN AW-8006-os ötvözetből készült hengerlési tuskók már a meleghengerléskorai szakaszában mutatják a vastagság mentén réteges mikroszerkezetkialakulásának jeleit, amelyet a szúrásonkénti fogyások növelésével ésa hengerlési sebességek csökkentésével terveztünk elkerülni. Avégeselemes számítások és a különböző szúrástervek termomecha -nikus történetének Gleeble-szimulátorral végzett fizikai modellezésekimutatta, hogy a hengerlés korai szakaszában jelentkező rétegességmértéke csökkenthető. Az ennek megfelelően módosított szúrástervvelvégrehajtott ipari hengerlési kísérlet eredményeképpen, a keresztmet-szet mentén nagyrészt egyenletes, részben újrakristályosodott szem-cseszerkezetű melegen hengerelt szalagot kaptunk.

1 Arconic-Köfém Kft.2 Miskolci Egyetem, Kerpely Antal Anyag -

tudományok és Technológiák DoktoriIskola

3 Dunaújvárosi Egyetem, Műszaki Intézet

kező mikroszerkezeti eltéréseket.Abban több kutató [6, 7] egyetért,

hogy a szúrásonkénti fogyás, azaz alépésenkénti képlékeny alakváltozásmértékének növelése – különösen ameleghengerlés kezdeti szakaszában– hozzájárulhat a homogénebb tulaj-donságú ötvözetlen alumínium félter-mékek gyártásához. A szúrásonkéntialakváltozás növelésének természete-sen a befogási korlátok, és a főorsóhajtómotorjának teljesítménye, illetvemaximális nyomatéka szab határt.

A kristályregenerációs folyamatokkomplexitása tehát szükségessé teszi,hogy adott anyagon és adott henger-műi technikai adottságokhoz illeszke-dően saját kísérleteket végezzünkannak érdekében, hogy csökkentenitudjuk az említett szemcseszerkezetiinhomogenitások mértékét.

Az előzőekben felvezetett témáhozkapcsolódóan egy olyan kutatómunkaeredményeit mutatjuk be, amelybenaz Arconic-Köfém Kft. meleghenger -művében gyártott 8006-os ötvözetű,melegen hengerelt tekercsek mikro -szerkezeti inhomogenitásaival, illetveazok csökkentése érdekében végzettlaboratóriumi és ipari kísérletekkelfoglalkoztunk.

A kísérleti anyag és az eredetimeleghengerlési technológia

Az Arconic-Köfém Kft. hengerművé-ben egy reverzáló kvartó meleghen -gerállvány üzemel, amelyen lehetőségvan a tekercs kétoldali csévélésére. Ahengerlési tuskók előmelegítését, illet-ve homogenizálását két Gautschigyártmányú tolókemence végzi. Avizsgált ötvözetnek megfelelő össze-tételű (1. táblázat), körülbelül 500 mmvastagságú hengerlési tuskó a meleg -hengerlést megelőzően egy nagyhőmérsékletű, körülbelül 600 °C-oshomogenizáláson esik át. Ezt követő-en a kemencében visszahűtve a hen-gerlés hozzávetőlegesen 500 °C-oskezdő hőmérsékletére, az eredeti szú-rásterv szerinti 21 lépésben történik ameleghengerlés, amelynek eredmé-nyeképpen 7 mm végvastagságú sza-lagtekercset kapunk.

Az előbbiekben felvázolt technoló-giai lépéseket követően mintát vettünka tekercsből. A mikroszerkezetet hen-gerlési irányban kivett keresztmetszeticsiszolatokon vizsgáltuk a tekercs

szélessége mentén öt helyen, a kétszélén, a két negyedén és a közepén.Ezeket, illetve valamennyi, a későbbi-ekben bemutatott mintát is egyStruers LectroPol-5 típusú elektro -polírozó berendezésen, Barker-maró-szer alkalmazásával készítettük elő amikroszkópi vizsgálatokhoz. A szem-cseszerkezetet egy Zeiss AxioObserver 7 típusú optikai mikroszkóp-

pal, polarizált megvilágítás alatt vizs-gáltuk meg. Az 1. ábrán láthatjuk a tel-jes vastagság mikroszerkezetét be -mutató mozaikfelvételeket.

Az 1. ábrán jól kivehető a beveze-tőben bemutatott réteges szemcse-szerkezet. A szalag felületétől befeléterjedő 1,5-2 mm-es zónában erőseneldurvult mikroszerkezetet láthatunk,amely összefüggésbe hozható a


2. ábra. Az eredeti szúrásterv szerint melegen hengerelt tuskó 95 mm vastagságúmintájának hengerlési irányba eső, vastagság menti makro- és mikroszerkezete (ere-deti nagyítás: 25 ×)

1. ábra. Az eredeti szúrásterv szerint melegen hengerelt tuskó 7 mm vastagságúmintájának hengerlési irányba eső, vastagság menti szövetszerkezete a teljes széles-ség mentén (eredeti nagyítás: 25 ×)

Kémiai összetétel (m/m%)

Si Fe Cu Mn Mg Zn Egyéb Egyébegyenként összesen

max. 1,2 max. 0,30 max. max. 0,05 0,150,4 2,0 0,30 1,0 0,10 0,10

1. táblázat. Az EN AW-6082-es alumíniumötvözet szabványos (MSZ EN 573-3) kémiaiösszetétele

nagymértékű lokális képlékeny alak-változással, alakváltozási sebesség-gel és az intenzív hűtéssel. Ugyanis afelülethez közeli rétegekben a vastag-ság közepét jellemző deformációsviszonyoknál feltehetően lényegesennagyobb Zener–Hollomon-paramétermelletti alakváltozás megy végbe, ígya felhalmozódó többletenergia hatásá-ra megnő a statikus újrakristályosodáshajtóereje, amelyet követően jelentősszemcsedurvulás mehet végbe. Avastagság közepe felé haladva vi -szont egyre inkább csökken a lokálisalakváltozás mértéke és sebessége,valamint nő az alakítás hőmérséklete.Az ilyen – kis Zener–Hollomon-para-méterrel jellemezhető – melegalakításinkább a megújulásnak kedvez.

Tovább vizsgálva a réteges szem-cseszerkezet megjelenésének okait,meleghengerlés közben is mintát vet-tünk a szalagból. A bugaolló képessé-geit figyelembe véve, először 100mm-es vastagság alatt, a 16. szúrástkövetően, 95 mm-en tudtunk mintátvenni. A 2. ábrán láthatjuk a 95 mmvastagságú minta hengerlési irányúmakro- és mikroszerkezetét.

A teljes vastagságot átfogó mikro-szkópi felvételen jól látható, hogy már95 mm-es vastagságnál jelen van aréteges szemcseszerkezet. Az előző-ekben megfogalmazott feltevéseknekmegfelelően, a vastagság felső ésalsó harmadában erősen alakítottszemcseszerkezetet találtunk, amely-ben még nem indult be az újrakristá-lyosodás. Ezzel szemben a vastagságközépső harmadában kevésbé alakí-tott, megújult struktúrát mutató szem-cséket láthatunk.

Az eredeti és a módosított szú -rásterv termomechanikus paramé -te reinek meghatározása

A szendvicses mikroszerkezet tehátmár a 95 mm-es vastagság eléréseelőtt kialakul, azonban a meleg hen -gerlés ezen szakaszát mintavétellelnem tudjuk vizsgálni. Ebből kifolyólaga réteges szerkezet kialakulásánakmechanizmusát, illetve elkerüléséneklehetőségeit csak kísérleti úton, pél-dául a meleghengerlés termo me -chani kus terheléstörténetének fizikaiszimulációjával lehet megvizsgálni.Az alumíniumlemezek reverzáló me -leghen ger lésének termo mechanikusterheléstörténetét azonban nem lehetpusztán az alkalmazott szúrástervbőlmeghatározni. Ennek legfőbb oka,hogy a lemez egyes pontjai a lemezmozgatási irányának oda-vissza vál-toztatása miatt eltérő időtartamot töl-tenek a görgősoron két adott szúrásközött, azaz a statikus újrakristályoso-dáshoz rendelkezésre álló közidőkülönböző a szalag hossza mentén,illetve adott pont esetében szúráson-ként is eltérő.

A fentiek figyelembevételével, a8006-os ötvözet meleghengerlésé -nek termomecha nikus modellezé sé -hez szükséges paraméterek megha-tározásához egy olyan adatfeldolgozóés kiértékelő programot készítettünk,amely a meleghengerlés során gyűj-tött adatokból (idők, hengerlési erők,sebességek stb.), a lemez tetszőlegespontjára, a teljes hengerlési folyamatminden lépésére meghatározza azátlagos egyenértékű alakváltozásimértékeket és sebességeket, illetve

az egymást követő szúrások közötteltelt közidőket. A számítások során aH–M–H-elmélet (Hube–Mises–Henc -ky-féle elmélet) szerint meghatározottsíkalakváltozással és a közepes le -mezvastagsággal számolt átlagosalakváltozási sebességgel dolgoz -tunk. Egy eredeti szúrásterv szerintmelegen hengerelt 8006-os tuskóadatfájljának feldolgozásából kapottadatokra mutatnak példát a 3–5.ábrák. A számításnál négy egyenlőhosszúságú részre osztottuk a tus-kót, így a program öt ponton számí-totta ki az említett mennyiségeket.

Az adatokat elemezve megállapít-ható, hogy a hengerlési folyamat elő -re haladásával az alakváltozási sebes-ségekben jelentős különbségek ta -pasztalhatók a szalag hossza mentén.A szúrások utáni közidők tekintetébenelmondható, hogy egy adott pont ese -tében ezen időtartam fűrészfogsze -rűen váltakozik. A számítást több, azeredeti szúrásterv szerint hengerelt, ajelenlegi vizsgálat tárgyát képező8006-os tuskóval elvégeztük, majd aszalag elejére, közepére és végérekiszámítottuk a kapott értékek átlagát.Ezeket tekintettük a folyamatra jellem-ző azon termomechanikus paraméte-reknek, amelyekkel végre fogjuk hajta-ni az eredeti szúrásterv termo mecha -nikus szimulációját.

A meleghengerlés termomecha -nikus történetének fizikai modellezé-séhez szükség van a lemez modellez-ni kívánt szakaszainak hőmérsékletiprofiljára is. A tuskó hőmérsékletét ki -vétel előtt, a tolókemence utolsó zóná-jában, míg a tekercs hőmérsékletét ameleghengerlést követően, a tekercs


3. ábra. Egy 8006-os melegen hengerelt szalag egyes pont-jainak egyenértékű alakváltozása az egyes szúrásokban

4. ábra. Egy 8006-os melegen hengerelt szalag egyes pont-jainak egyenértékű alakváltozási sebessége az egyes szúrá-sokban


konvejorsorra való kirakása utánregisztrálják. A meleghengerlési ada-tok feldolgozásánál elemzett tuskók ekét hőmérsékleti értékét szintén átla-goltuk, majd ezeket az átlagértékekethasználtuk a továbbiakban. A szalagmeleghengerlés alatti hőmérséklet-vezetésének becsléséhez az Arconicvállalat tulajdonában lévő CAD-FRPfolyamatmodellező programcsomagerre vonatkozó modulját használtuk. Aprogram a szalag aktuális méreteinek,tömegének és kezdőhőmérsékleté-nek, illetve az ötvözet fizikai, valaminthőfizikai jellemzőinek megadásátkövetően kiszámítja a szúrás közbenvaló hűlést az idő függvényében. Aszámítást lépésenként végeztük elúgy, hogy az adott szúrás utáni, a hen-gerlési adatok feldolgozásából kapottközidő alatti lehűlés befejező hőmér-sékletét tekintettük a következő szúrásutáni lehűlési szakasz kezdőhőmér-sékletének. A számítások eredményétszemlélteti a 6. ábra, amelyen a szalagközépső pontjának hőmérséklet-veze-tését láthatjuk.

Miután a szalag elejére, közepéreés végére is meghatároztuk az eredetiszúrásterv termomechanikus jellemző-it, áttérünk a szúrásterv módosításá-nak koncepciójára. Amint már említet-tük, a réteges szerkezet már a végvá-gás előtt kialakul, ezért a jelenségelkerüléséhez a szúrásterv 95 mm-esszalagvastagságig tartó, első szaka-szának módosítását céloztuk meg. Aszúrásterv módosításnak két vezérel-ve volt. Egyrészt megnöveltük a szúrá-sonkénti alakváltozási mértéket, így azeredetileg 16 szúrást 12-re csökken-tettük. Másrészt, az eredeti szúrástervadataiból meghatározott átlagos

egyenértékű alakváltozási sebessége-ket 30%-kal csökkentettük. A sebes-ségcsökkentés miatt csökken aZener–Hollomon-paraméter értéke,amelynek hatása különösen a felület-hez közeli anyagtérfogatban érvénye-sül, ahol nagy a lokális alakváltozásisebesség. Ezekben a zónákban vár-hatóan csökken a statikus újrakristá-lyosodás hajtóereje, és a megújuláslehet a domináns folyamat. Célunk,hogy a végvágásig a vastagság men-tén egyenletes szemcseszerkezetethozzunk létre, elkerülve a lokális újra-kristályosodást. A meleghengerlésmaradék, nagy fogyásokat megvalósí-tó öt szúrásában ezáltal feltehetőenmegteremtődik a feltétele annak, hogya teljes vastagság mentén beinduljonaz újrakristályosodás.

A szalag elejére, közepére és végé-re kiszámítva a módosított szúrásterv-hez tartozó szúrásokban megvalósí-tandó alakváltozási mértékeket éssebességeket, meghatároztuk a sza-lag kinetikáját, valamint a módosítottszúrástervhez tartozó névleges köz-időket. Végül a folyamatmodellezőszoftver használatával előállítottuk amódosított szúrástervhez tartozó név-leges hőmérséklet-vezetési profilokat.

Az eredeti és a módosított szú -rásterv meleghengerlésének vé -ges ele mes modellezése

Nemlineáris folyamatok leírására, minta meleghengerlés, a végeselem-mód-szer igen hatékonyan alkalmazható. A8006-os ötvözet eredeti és módosítottszúrásterv szerinti meleghengerlésifolyamatának szimulációját azMSC.Marc.2017 nemlineáris véges -

ele mes szoftverben készítettük el,mivel annak rugalmassága lehetővéteszi, hogy ezt a komplex folyamatot amegfelelő egyszerűsítések mellett letudjuk kezelni. Sajnos a hengerlésifolyamat teljes és részletes vizsgálatá-ra nincs lehetőség, mivel ez annyi szá-mítástechnikai erőforrást igényelne,ami jelenlegi eszközeinkkel nem old-ható meg. A jelenlegi modellek össze-állításakor ezért olyan – az alábbiak-ban felsorolt – egyszerűsítésekkeléltünk, amelyek lehetővé teszik amodellezést, de nem befolyásolják azeredmények helyességét.1) A hengerlési folyamat a szalag víz-

szintes középvonalára szimmetri-kus, ezért csak a szalag felénekelemzését végeztük el. Szükségesetén lehetőség van a teljes vas-tagság vizsgálatára, ezzel figye-lembe vehetők a hengerlési folya-mat során a lemez alsó és felsőfelületén jelentkező eltérő perem-feltételek.

2) A hűtőanyag és a környezet hűtőhatását a síklemez felületére meg-adott állandó hőátadási tényező,valamint hősugárzás adja.

3) A hengereket merev, nem alakválto-zó testnek tekintettük, ugyanakkor atényleges folyamat során a henge-rek rugalmasan belapulnak, vala-mint meghajlanak a terhelés alatt.Jelen vizsgálatunkban a lemez vas-tagság menti alakváltozás, alakvál-tozási sebesség és a hőmérsékletmezejének elemzését céloztuk mega két szúrásterv összehasonlításá-hoz, ezért a munkahengerek defor-mációjától eltekinthettünk.

4) A kezdeti 5 m hosszúságú tuskó ahengerlés végére több mint 300 m

5. ábra. Egy 8006-os melegen hengerelt szalag egyes pont-jainak közideje az adott szúrás után

6. ábra. A 8006-os melegen hengerelt szalagok középsőpontjának számított hőmérséklet-vezetése

hosszú szalaggá alakul. Nemvégeztük el a teljes anyagmennyi-ség szimulációját, mivel nem állrendelkezésre az ehhez szüksé-ges számítási kapacitás. A model-lezés során egy 1000 mm hosszúszakaszt vizsgáltunk, amely a sza-lag közepén helyezkedik el.Minden hengerlési szúrás után vir-tuálisan visszavágtuk a daraboterre a méretre.

5) A számítások bemenő technológiaiadatait az eredeti és a módosítottszúrástervre előzőekben meghatá-rozott, a szalag hosszának közepé-re vonatkozó termomechanikusparaméterek szolgáltatták. A szalagszúrások közötti hűlését a m e -leghengerlési adatfájlok elemzésé-ből kapott átlagos közidőknek meg-felelő hűtési szakaszok beiktatásá-val vettük figyelembe.

6) A lemez mozgatását a valóságbangörgősor biztosítja. Ezt a feladatot amodellben két merev tolólap látjael, amelyek betolják a lemezt a hen-gerrésbe.A szimulációban rugalmas-képlé-

keny anyagmodellt használtunk,amely az alakítás sebességét és ahőmérséklet-változását is fegyelembevette. A kísérleti anyag pontos kémiaiösszetételét beadva a JmatPro szoft-verbe, meghatároztuk a vizsgált ötvö-zet alakítási szilárdság görbéit, úgy,hogy azok lefedjék a meleghengerlésifolyamat alakváltozás, alakváltozásisebesség és hőmérséklet-tartomá-nyát. A szoftver által szolgáltatott ala-kítási szilárdság görbék közül néhá-nyat validáltunk a Gleeble szimuláto-ron – adott hőmérsékleten, alakválto-zási mértékkel és sebességgel – vég-rehajtott zömítővizsgáltatok segítsé-gével. A számított és a mért görbék jóegyezést mutattak. A 7. ábrán mutat-juk be a végeselemes számításokeredményeit a két szúrásterv össze-hasonlításának vonatkozásában.

Mindkét szúrástervnél az első, egy-egy közbenső (–j @ 0,5 – 320 mm-esvastagság: a 8. illetve az 5. szúrás) ésa végvágás előtti utolsó (–j @ 2,0 – 95mm-es vastagság: a 16. illetve a 12.szúrás) hengerlési lépés alakváltozás-eloszlását ábrázoltuk. Jól megfigyel-hető, hogy az eredeti szúrásterv ese-tén az alakváltozás-eloszlás igen nagyinhomogenitást mutat a szalag vas-tagsága mentén (j =4,12-1,93), míg amódosítás után ez a különbség mér-séklődik (j =3,36-2,22), köszönhetőena kezdetben alkalmazott, nagyobbmértékű fogyást megvalósító henger-lési lépéseknek.

A meleghengerlés termomecha -nikus történetének fizikai szimulá-ciója

A fizikai szimulációkat Ø 16 × 28 mm-es, hengeres próbatesteken hajtottukvégre. A próbatesteket egy olyan8006-os tuskóból munkáltuk ki, amelyátesett a tolókemencében történő ho -mogenizáláson, majd a hengerlésihőmérsékletre történő visszahűtéstkövetően szétnyitott hengerek közöttjáratva, emulzió fürdő alatt hűtöttük ahomogenizált mikroszerkezet meleg -hengerlés előtti állapotának megőrzé-se érdekében. A meleghengerléstermomechanikus szimulációját a hen-

geres próbatestek növelt hőmérsékle-tű, többlépéses zömítésével hajtottukvégre. Az alakítási kísérleteket egyGleeble 3800 típusú termomecha -nikus szimulátorral, saját tervezésű,megnövelt méretű alakító szerszá-mokkal végzetük. A 8. ábra a szimulá-ció három közbenső állapotán keresz-tül szemlélteti a módosított mérésiösszeállítást.

Az alakításokat követően, a szer-számok szétállásával vízbe ejtettük apróbatestet az utolsó alakítás utániállapot szemcseszerkezetének befa-gyasztása céljából. Az alakított dara-bokat átmérőjük mentén vágtuk ketté,majd a keresztmetszetükről mikro-szkópi csiszolatokat készítettünk. A 9.és a 10. ábrákon látható 9-9 darab fel-vétel az eredeti, illetve a módosítottszúrásterv szerint, a szalag elejére,közepére és végére vonatkozó para-méterekkel futtatott szimulációk pró-batesteinek mikroszerkezetét mutatjabe hármas csoportokban. Az egymásalatt lévő felvételek a próbatest vas-tagsága mentén, a szélén, közepénés a másik szélén készültek. A felvéte-leket minden esetben ugyanazon ahelyen készítettük, mégpedig a próba-testek külső palástfelületétől mért(0,2 × d) távolságban, ahol „d” a pró-batest átmérője. Ugyanis az MSC.Simufact.forming v15 véges ele messzoftverrel egy, a fenti szimulációkkalmegegyező képlékeny alakváltozásimértéket megvalósító, de egylépéseskontrollszámítást is végeztünk. Azeredmények azt mutatták, hogy a pró-batesten belüli lokális és a szimulációsorán megvalósított globális képlé-keny alakváltozás a fent megnevezetttérfogatban közelítőleg megegyezik,ezért ott érdemes vizsgálni a szem-cseszerkezetet.

7. ábra. Az egyenértékű alakváltozás eloszlása a melegen hengerelt szalagban azeredeti és a módosított szúrásterv esetén


8. ábra. A 8006-os szalagok meleghengerlésének termomechanikus történetét szi-muláló többlépéses, növelt hőmérsékletű zömítő vizsgálat

Áttekintve a tekercs hossza menténjellemző eltérő termomechanikus álla-potokat szimuláló minták szövetképe-it, látható, hogy a módosított szúrás-terv minden irányban egységesebb,azaz homogénebb mikroszerkezetetjelez előre, mint az eredeti szúrástervszimulációs eredményei. A módosítottszúrástervnél mindenütt közel egyen-letes eloszlással jelennek meg az újra-kristályosodás útján keletkezett szem-csék, ezért a módosított szúrástervetkipróbálásra érdemesnek ítéltük.

A módosított szúrásterv hatásnaktesztelése a meleghengerlés kö -rülményei között

Továbblépve a kísérletekkel, megter-veztük a 8006-os ötvözet módosítottszúrástervvel történő meleghengerlé -sét. Az új szúrásterv 500 mm-től 95mm-ig terjedő részének véglegesíté-séhez a módosított szimulációk para-métereit használtuk fel. Ezeket a szá-mított értékeket technológiai és áll-vány üzemviteli megfontolások alap-ján némileg módosítottuk. A 95 mm-esvastagság utáni utolsó 5 szúrást(13–17. szúrások) az eredeti szúrás-tervnek megfelelően, változatlanulhagytuk. Az előző mintavételnél be -mutatott módon, az új szúrástervvelhengerelt tuskó meleghengerlése köz-ben szintén mintát vágtunk a végvá-gást követően, 95 mm-es vastagsá-gon. A 11. ábrán láthatjuk a 95 mmvastagságú minta hengerlési irányúmikroszerkezetét.

A szalag vastagsága mentén végigmegújult és alakított krisztallitokat lát-hatunk, tehát a szimulációval ellen-tétben, a meleghengerlés eddigi sza-kaszában még nem indult be az újra-kristályosodás. Mindemellett a meg-újulás mértéke kismértékben eltérő: aszalag szélső, munkahengerekhezközeli rétegeiben előrehaladottabb,mint a kö zépső tartományban.Összességében, a módosított szú-rásterv alkalmazása a várt ered-ményt hozva, gyakorlatilag megszün-tette a meleghen ger lés kezdeti sza-kaszában kialakuló réteges mik -roszerkezetet. Folytatva az új szúrás-terv szemcseszerkezetre gyakorolthatásának vizsgálatát, a tekercslehűlése után, az 1. ábránál márbemutatott mintavételeket és előké-szítési lépéseket követően, megvizs-

gáltuk a 7 mm-es végvastagságúszalag mikroszerkezetét is.

Látható, hogy eredeti feltevésünkbeigazolódott. A meleghengerlés vég-vágást követő szakaszában eredetilegis meglévő nagyobb mértékű képlé-keny alakváltozások hatására – egyközépső 0,8-1,1 mm-es sávtól elte-kintve – csaknem a teljes keresztmet-szetben beindul az újrakristályosodás

(12. ábra). A két hengerlési kísérletközötti egyértelmű különbséget a 95mm-es szalagvastagságig történőalakítás termomechanikus paraméte-reinek tudatos módosítása jelentette,amellyel elegendően nagy tároltenergia állt rendelkezésre a megkö-zelítőleg homogén eloszlású újrakris-tályosodás beindításához.


9. ábra. Az eredeti szúrásterv szalag elejére, közepére és végére vonatkozótermomechanikus történetének fizikai szimulációján átesett próbatestek optikai mikro-szkópos felvételei (eredeti nagyítás: 200 ×)

10. ábra. A módosított szúrásterv szalag elejére, közepére és végére vonatkozótermomechanikus történetének fizikai szimulációján átesett próbatestek optikai mikro-szkópos felvételei (eredeti nagyítás: 200 ×)


Összefoglalás, következtetések

A bemutatott hengerlési kísérletetkövetően további tuskókat hengerel-tünk a módosított szúrásterv szerint.Bebizonyosodott, hogy a szemcse-szerkezet homogenitásának javításamellett, az új szúrásterv nem növeli ahengerlési ciklusidőt, il letve az állvány

szempontjából sem jelent na gyobbmértékű terhelést, tehát változatlantermelékenység és amortizáció mellettlehet javítani a minőséget. Az elvég-zett ipari és laboratóriumi kí sérletekeredményei jól szemléltetik, hogy azipari gyártóbe ren dezések adatainakcélirányos feldolgozásán alapuló vé -ges ele mes és fizikai modellez é s ered-ményesen se gíti a termékminőség fej-

lesztését am e l lett, hogy a ter mo -mechanikus szimulációk a l kal -mazásával elkerülhetőek a költségesés a gépállapot szempontjából akárveszélyes üzemi kísérletek.


A kutatás a GINOP-2.2.1-15- 2016-00018 számú projekt keretében, azEurópai Unió támogatásával, aSzéchenyi 2020 program keretébenvalósult meg.

Irodalom

[1] Alvi M. H., Cheong S. W. et al.,Cube texture in hot-rolledaluminum alloy 1050 (AA1050) –nucleation and growth behavior,Acta Materialia 56 (2008) pp.3098–3108.

[2] Samajdar I., Ratchev P. et al., Hotworking of AA1050 – relating themicrostructural and textural deve -lopments, Acta Materialia 49(2001) pp. 1759–1769.

[3] Lee S. H., Sakai T., Microstructureand texture development of purealuminum and aluminum alloyprocessed by high speed hotrolling, Metals and Materials 14(2008) No.2, pp. 263–268.

[4] Kang C. G., Kang H. G. et al., For -mation of shear texture compo -nents during hot rolling of AA1050,Journal of Materials ProcessingTechnology 187–188 (2007) pp.542–545.

[5] Gourdet S., Montheillet F., Anexperimental study of the recry s -tallization mechanism during hotdeformation of aluminium, Mate -rials Science and Engineering A283 (2000) pp. 274–288.

[6] Chen S. P., Van der Zwaag S.,Modelling recrystallization kineticsin AA1050 following simulatedbreakdown rolling, Metallurgicaland Materials Transactions AVol.37 (2006) pp. 2859–2869.

[7] Huang Y., Humphreys F. J.,Transient dynamic recrystallizationin an aluminium alloy subjected tolarge reductions in strain rate, ActaMaterialia 45, No. 11 (1997) pp.4491–4503.

11. ábra. Az új szúrásterv szerint melegen hengerelt tuskó 95 mm vastagságú min-tájának hengerlési irányba eső, vastagság menti szemcseszerkezete (eredeti nagyí-tás: 25 ×)

12. ábra. Az új szúrásterv szerint melegen hengerelt tuskó 7 mm vastagságú min-tájának hengerlési irányba eső, vastagság menti szövetszerkezete a teljes szélességmentén (eredeti nagyítás: 25 ×)

Bevezetés

Hengerelt alumíniumtermékek minő-sítése a vevők szempontjai szerint abelső (szakítószilárdság, nyúlás,szemcseszerkezet stb.) és a külső(érdesség, felületi egyenetlenségek,karcmentesség, felületi olajfoltok,korrózió stb.) tulajdonságok alapjántörténik. Gyártás során öntött tuskó-ból több alakítási lépésen át jutunk ela végső állapotba, kezdve a meleg éshideg hengerléssel, egészen azegyengetésen, szélezésen és hőke-zelésen át a darabolásig, hasításigés vágásig. Egy ilyen komplex folya-mat során a termék különböző felüle-ti érdességű és kiképzésű szerszá-mokkal, vegyi anyagokkal, hűtő-kenőolajokkal találkozik, amik nagymér-tékben befolyásolják a felületi megje-lenést.

A készülékek rövid bemutatása

Az optikai mikroszkóp egy megvilágí-tott felületről nagyított képet állít előobjektív lencsék és nagyítólencsék

segítségével [1]. Különböző nagyításúobjektívek revolver elrendezésbencserélhetők a minta mozgatása nélkül,így ugyanarról a területről egyrenagyobb nagyítású képet tudunkkészíteni. A mintát egy tárgyasztalrahelyezzük, mely forgatható, és egypozicionáló orsó segítségével mozgat-ható, így a vizsgálandó terület köny-nyen az objektív látómezejébe kerül.Fénytörő lencséknek köszönhetőenaz adott területet az okuláron és akamera által készített képen egyszer-re is láthatjuk.

Az általunk használt mikroszkópZeiss gyártmányú Axio Observertípusú készülék, mely maximálisan1500 ×-es nagyításra képes, ezt a tar-tományt metallográfiai csiszolatokvizsgálatára, az alumínium szemcse-szerkezetének és fázisainak megfi-gyelésére használjuk.

A konfokális pásztázó mikroszkópegy olyan speciális fénymikroszkóp,amiben a tárgy képe az ún. konfokális(közös fókuszú) leképezés (1. ábra)révén a tárgy mozgatásával pontrólpontra készül. A tárgyat megvilágító

LED-fényforrás fénye egy lyukdiafrag-mán át lép be a mikroszkópba, és azobjektíven keresztül, fókuszálva érke-zik a tárgynak egy, a kiválasztott sík-ban lévő pontjára.

Erről a pontról visszaszóródottfényt az objektív egy részben áteresz-tő tükör közvetítésével egy másik lyuk-diafragmára gyűjti. A kiválasztotttárgysíknak (valójában a tárgy egyvékony szeletének) a képe pásztázásközben pontról pontra alakul ki, többegymással párhuzamos réteg meg-mérése után, a tárolt adatokból réteg-képek is előhívhatók. Ilyen módonháromdimenziós betekintést nyerhe-tünk [2, 3]. Az általunk használt Nano -focus Mobile konfokális mikroszkóp-nak 10 ×, 20 ×, 50 ×, 100 × nagyításúobjektívje és mágneses talapzatavan, össztömege nem haladja meg a7 kilogrammot, aminek köszönhetőenhordozható, így az alakító hengerekfelületére mágnesesen rögzítve vizs-gálhatjuk annak felületét. A megmun-káló felületről, illetve az általuk azalakítás során készített alumíniumle-mezről 10 különböző felületi ér de s -ségparamétert tudunk meghatározni,szoftveres korrekcióval korlátozottan,akár görbült felületről is (alakító hen-ger).

Az FTIR- (Fourier-transzformációsinfravörös) spektroszkópia olyan ana-litikai mérési módszer, melynek segít-


JURECSKA TAMÁS

Optikai-, konfokális mikroszkópia és infravö-rös spektroszkópia alkalmazása alumíniumter-mékek felületi vizsgálatára

A technológia fejlődésével a vevői elvárások is növeked-tek. Az alumíniumtermékek felületi minőségének javítá-sára és a hibaokok keresésére is folyamatosan fejlődőmérőberendezések állnak rendelkezésre. Jelen publiká-cióban bemutatjuk az üzemi környezetben fellépő hibaje-lenségeket és ezek vizsgálatát több oldalról megközelít-ve: az optikai mikroszkópiát nagy nagyítású felületi ésmetszeti képek készítésére, a konfokális mikroszkópiát aminta felületének letapogatására és háromdimenziósábrázolására, az infravörös spektroszkópiát pedig köz-vetlenül a felületről történő szerves eredetű szennyező-dések elemzésre. Bemutatjuk a mérési módszerek kom-binálásából származó eredményeket is.

Jurecska Tamás a Veszprémi Egyetemen vegyészként végzett 2015-ben. Kutatási terü-lete már tanulmányai során is a fotofizika és a fotokémia volt. Jelenleg az Arconic-KöfémVegyi Vizsgálatok Laboratóriumában a felületi minőség ellenőrzéséért és javításáért fele-lős fejlesztő mérnökként dolgozik, amibe beletartozik a belső selejt, illetve a reklamációsokok kivizsgálása a cikkben részletezett készülékek segítségével.

1. ábra. Konfokális pásztázó mikroszkóp vázlata

ségével anyagok abszorpciós infravö-rös spektrumát tudjuk meghatározni.Az FTIR-spektrométer széles spektrá-lis tartományban gyűjt egyidejűlegadatokat. Az FTIR-kifejezés arra utal,hogy a nyers adatoknak ténylegesspektrummá alakításához a Fourier-transzformációt alkalmazzunk [4, 5].Az általunk használt Bruker Lumoské szülék rendelkezik egy beépítettoptikai mikroszkóppal (hátránya, hogykis felbontású) és egy vezérelhetőtárgyasztallal, így mikroszkópos felvé-telen megjelölt területektől tudjuk fel-venni a felületen lévő anyagok infravö-rös spektrumát. A spektru-mok felvételé hez számító-gé pesen vezérelt ATR (At -te nu ated total reflec tance /gyengített teljes reflexió)feltétet használunk, amely-ben egy 5 μm átmérőjű ger-mánium tűhegy (2. ábra), afelülethez érve szilárd érint-kezést ad a mintával.

Az infravörös spektrumcsúcshelyei kémiai funkciós csopor-tokra jellemzők (alkohol, észter, kar-bonsav stb.), az egymáshoz viszonyí-tott arányuk ujjlenyomatként az anyagiösszetételre, míg a csúcsmagasságoka csoportok mennyiségére ad nakinformációt. Szerves anyagok infravö-rös spektrumát elemző szoftver segít-ségével össze tudjuk hasonlítani egyspektrumkönyvtárral, így azonosíthatóa felületen található szennyeződés. Azismert anyagok spektrumaiból sajátkönyvtárat is készíthetünk,így pontosítva a keresést.

A készülékhez tartozókülső egységgel folyadé-kok infravörös spektrumaittudjuk mérni, mivel a spekt-rumok csúcsmagasságaimen nyiségi információt hor-doznak, megfelelő kalibráci-

óval hűtő-kenő anyagok adaléktartal-mát tudjuk meghatározni.

Ipari minták hibaokainak feltárása

1. Karc: Hengerlés során az ala kí -tószerszámokra feltapadt vagy a felü-letre előzetesen rákerült idegenanyag megkarcolhatja a felületet (3.ábra).

Szemrevételezés után optikai mik-roszkóppal felvételek készültek, majdmeghatároztuk a karc szélességét ésláthatóvá váltak a karc mentén megta-padt anyaggócok (4. ábra).

A hibahelyen a felületremerőlegesen kivágott ésbeágyazott metszetet vizs-gálva képet kapunk a hiba-jelenségről, meghatározhat-juk mélységét, illetve, hogykerült-e idegen anyag azalumíniummátrixba (5. áb -ra). Hát ránya, hogy egy csi-szolaton csak egy adott met-szetet látunk.

A konfokális mikroszkóp érintés-mentes letapogatásának köszönhető-en a minta eredeti állapota vizsgálha-tó, a rétegről rétegre történő méréseredményeként háromdimenziósbetekintést nyerünk a mintafelszínről(6. ábra).

A mért adatokat konvertáltuk, afelületre merőleges szeletelést végez-tünk, és egy képen ábrázoltuk azösszes szeletet. A mélységparaméte-rek, a karcból kigyűrt anyag magassá-

ga, a karc szélessége leol-vashatóvá válik (7. ábra).

FTIR-spektroszkóppal ahibát kö vetve látható, hogya karc nem periodikusanfordul elő, néha megszűnik,anyaggócokkal végződve(8. ábra), ATR-feltéttel köz-vetlenül az idegen anyagot


2. ábra. ATR-feltét mérési pozícióban

3. ábra. Felületi karc

7. ábra. Topográfiai szeletek egy képen ábrázolva

5. ábra. Metszet optikai mikroszkópos felvétele

6. ábra. Konfokális mérések háromdi-menziós ábrázolása

4. ábra. Optikai mikroszkópos felvétel:a felületre feltapadt anyagdarabok

mértük meg. A spektrumokból egyér-telműen kiderült, hogy szerves erede-tű a szennyeződés, a könyvtári spekt-rum összehasonlítás eredménye sze-rint polietilén, ami egy elöregedett,szétmorzsolódott átvezető görgőrőlszármazott.

2. Idegen anyag: apró sötét „pöttyök”láthatók elszórtan a felületen (9.ábra).

Konfokális mikroszkóppal látható,hogy az idegen anyag kitüremkedik azalapmátrix síkjából, felülete eltér ahengerelt felülettől (10. ábra), ebből

következtethető, hogy nem az alumíni-umfelület repedt fel. Az idegen anyagmellett a felületi mélyedés a felületenfolytatódó a hengerlési nyom. Az ide-gen anyag méreteit a már említettmódon meghatároztuk.

Az FTIR-spektroszkóp mutatja, hogyaz idegen anyagnak nincs infravörösspektruma (infra-inaktív), ebből feltéte-lezhető, hogy nem szerves eredetű.

Az optikai mikroszkópos vizsgálat-hoz a minta egy darabját kivágás utánbeágyaztuk, a csiszolástés polírozást úgy végez-tük, hogy az idegen

anyagot elmetszettük. A felvételenlátható az anyagi eltérés az alumíni-ummátrixtól: egy acéldarabka (11.ábra). A SEM összetétel-elemzéseezt bizonyította is, vas (97%), szén ésmangán van jelen.

3. Felszakadás: Plattírozott, többrétegű termékekből különböző öt -vözetű és vastagságú lemezekethengerelünk össze, ami nem egysze-rű feladat, mivel a további alakítás


10. ábra. Behengerelt idegen anyag háromdimenziós ábrázo-lása

9. ábra. Karc végén elhelyezkedő anyaggóc8. ábra. Karc végén elhelyezkedő anyaggóc

11. ábra. A felületbe behengerelt idegen anyag metszeti képe

12. ábra. Felszakadt felület 13. ábra. Felszakadt felület

során a rétegek nem megfelelőösszetapadása problémát okozhat(12. ábra).

A konfokális mikroszkóp mutatja,hogy a felület több helyen szabálytala-nul felszakadt (13. ábra).

Optikai mikroszkóppal a felületremerőleges csiszolatot vizsgálva azötvözetek közötti különbség előhívha-tó, így meghatározható, hogy melyrétegek nem tapadtak össze.

4. Olajfolt: Különböző alakításoksorán eltérő hűtő-kenő anyagokatalkalmazunk. Gyártási hiba esetén,vagy nem megfelelő zsírtalanítás éshőkezelés során a kenőanyag ráégheta felületre (15. ábra).

Konfokális mikroszkóppal vizsgálvamár az 1-5 μm vastagságú ráégettrétegek is könnyen észlelhetők, ígyFTIR-rel nagyobb intenzitású spektru-mokat kaphatunk.

FTIR beépített mikroszkóppalmozaikfelvételt készítettünk a hibáról,a kiválasztott terület megjelölt pontjainfelvettük az infravörös spektrumokat(16. ábra).

Kiválasztott spektrumot könyvtárikeresésnek vetettük alá, ilyenkor aprogram matematikai úton értelmezi aspektrumot és megadja a lehetségestalálatokat.A spektrumok áttekintésé-vel látható, mely referenciaanyagkémiai természetére hasonlít a minta.A mért és a referenciaspektrum na -

gyon hasonló, de a refe-renciaspektrumot akenőanyag eredeti folya-dékállapotában vettükfel. Laboratóriumi hőke-zelés során kis méretbenszimuláltuk a hőmérsék-letviszonyokat egy min-talemezre cseppentettolajjal, az innen felvettspektrum megegyezett akiindulási minta spektru-

mával. Így bizonyítottá vált, hogynagy hőmérsékleten az olaj bizonyoskomponensei elillannak vagy elbom-lanak, illetve egy részük visszama-rad. Tehát mé rés során a visszama-radt bomlástermékeket detektáltuk.

Összefoglalás

Bemutattuk a vizsgálatok során ahibaokkeresést különböző felületana-litikai módszerekkel, a készülékekgyakorlati alkalmazását, illetve elő-nyeiket, hátrányaikat. Példa kép penbemutattunk olyan mintákat, melyekesetén a készülékek kombinálásatöbbletinformációt ad.

Köszönetnyilvánitás

A Zeiss Axio Observer optikai mikro-szkóp és a Bruker Lumos Fouriertransformációs infravörös készülékberuházás a GINOP-2.2.1-15-2016-00018 állami támogatású pályázatkeretében valósult meg.

Irodalom

[1] Dr. Bárány Nándor: Optikai műsze-rek, Műszaki könyvkiadó

[2] Pawley J. B. (editor). Handbook ofBiological Confocal Microscopy,3rd, Berlin: Springer (2006).

[3] Memoir on Inventing the ConfocalScanning Microscope, Scanning10 (1988),

[4] Fourier Transform Infrared Spec -tro metry, 2nd, Wiley-Blackwell(2007)

[5] Kamarás Katalin: Fourier-transz-formációs infravörös spektroszkó-pia; MTA SZFKI


16. ábra. A felületre ráégett olaj és a mérési pontok

15. ábra. A felületre ráégett kenőolaj

14. ábra. Csiszolat az elvált plattírozott rétegekről

ANYAGTUDOMÁNY

Bevezetés

A lemezbuga középvonalában kiala ku -ló inhomogenitás károsan befolyásoljaa hengerelt féltermék és késztermékfelhasználói tulajdonságait, mivel azöntési hibák – módosult formában – ahengerelt termékben is megtalálhatók.Bár a meleghengerlés során a közép-vonali dúsulás (centerline seg re gation,CLS) vékonyodik, szétsza ka dozik, dea durvalemez vagy hengerelt szalagbelsejében a nyomai meg maradnak.Normalizálással vagy homogenizálóhő kezeléssel a középvonali dúsulásmértéke és kiterjedése alig befolyásol-ható. A diffúziós számítások azt való-színűsítik, hogy a ho mo genizáció sike-rességében, illetve si ker telenségébena karbon – az ausz te nitben oldott ötvö-zőelemek által be folyásolt – termodi-namikai aktivitása is szerepet játszhat.A karbon és az öt vö zők közötti kereszt-hatás a helyi összetételi viszonyoknakmegfelelő karbonaktivitási függvénymeghatározásával lehetséges [1, 2].

Kis karbontartalmú ötvözetlen szer-kezeti acélok folyamatos öntése sorána dúsulásra leginkább a karbon, amangán, a szilícium, a foszfor és akén hajlamos. Bár a dúsulási index akén és a foszfor esetében igen nagylehet, összességében ezen elemekmennyisége – még a dúsult zónábanis – nagyon kevés ahhoz, hogyérdemben a karbon aktivitását befo-lyásolni tudná. Emellett a kén zömé-ben szulfidzárványokat képez, vagyiskémiailag kötött állapotban van, ígyinaktívnak tekinthető. Az ausztenitbenaz oldott mangán és a szilícium meny-nyisége viszont elérheti azt a szintet adúsult zónában, amelynél a karbontermodinamikai aktivitásának érdemimódosulására lehet számítani. A szilí-cium hatása általában gyengébb,mivel egyrészt mind az alapanyagban,mind a dúsult tartományban a mennyi-sége a mangánnál kisebb, másrészt aszilícium a karbon aktivitását a man-gánnál csekélyebb mértékben befo-lyásolja.

A mangán kettős szerepet játszik aközépvonali dúsulás stabilizálásában. Adiffúziós sebessége az ausztenitbennagyságrendekkel kisebb a karbonénál,így a mangántartalom kiegyenlítődésérekicsi az esély, vagyis a homogenizálássorán a mangáneloszlás gyakorlatilagváltozatlan. Ugyanakkor a jelenlévő ele-mek közül leginkább a mangán csök-kenti a karbon aktivitását. Ennek ered-ményeként egyensúlyi állapotú auszte -nit ben az inhomogén mangántartalominhomogén kar bon tar talom-eloszlástered ményezhet oly módon, hogy ahollokálisan az átlagosnál nagyobb a man-gántartalom, ott lokálisan a karbon tar ta -lom is meghaladja az átlagértéket. Mind -e mellett az ausztenit átalakulási folya-matában a mangán a keményebb éskisebb alakíthatóságú szövetelemek(perlit, bénit, martenzit) képződését se -gí ti elő, me lyek a késztermék felhasznál -hatóságát és további feldolgozhatósá-gát (he gesz tés, vágás, alakítás) rontják.

A középvonali dúsulás eredete ésjellemzői

A kristályosodás során kialakuló kö -zépvonali dúsulás részben a mak ro -dú sulással, részben a dermedést kí -sérő fajtérfogat-változással kapcsola-tos jelenség, amely összetételi eltéré-sek, anyagfolytonossági hiányok (pó -ru sok, fogyási üregek), és zárványokkialakulását eredményezi a kristályo-sodó szelvény utoljára megdermedőközépvonali tartományában [3–6]. Alemezbugák folyamatos öntésénekviszonyai között leginkább a kristályo-sodási és átalakulási folyamatok, vala-mint az olvadékáramlás és olvadék-utánpótlás lehetősége az, ami befo-lyásolja a középvonali dúsulás jelle-gét, mértékét. A kristályosodás utolsófázisában a dendritágak között feldú-sult olvadék van jelen, így mindenhatás, amely az olvadék kényszer-

Az öntött és hengerelt termékek egyik legkevésbé előre jelezhető hibá-ja a folyamatos öntés során kialakuló ún. középvonali dúsulás. Ez ahibajelenség komplex módon jön létre, kialakulása részben amakrodúsulás jelenségével, részben a megszilárduló olvadék fajtérfo-gat-csökkenésével kapcsolatos. Ezen folyamatok eredményeképpen azöntött lemezbuga középvonalában az átlagostól eltérő összetétel alakulki, illetve ebben a tartományban a folytonossági hiányok, fogyási üre-gek és zárványok sűrűsége is megnövekedhet. Az öntést követőmelegalakítási folyamatban az összetett geometriájú fogyási üregrend-szer az alakváltozás függvényében záródhat. Az összetételi különbségannak ellenére is megmarad, hogy meleghengerlés előtt a lemezbugatöbb órát tölt 1000 °C felett a tolókemencében. Ennek eredményekéntmelegen hengerelt termék (durvalemez, hengerelt szalag) a kristályo-sodási és technológiai paraméterek függvényében az átlagostól eltérőösszetételű lesz a középvonali zónában, pl. egy St52 minőség esetébena karbontartalom a 0,3-0,5 tömegszázalékot, a mangántartalom az 1,7-1,9 tömegszázalékot is elérheti. Az ipari tapasztalatok azt igazolják,hogy a középvonali dúsulás szintje hőkezeléssel alig csökkenthető.

RÉGER MIHÁLY

Hengerelt lapostermékek középvonali dúsulása

ROVATVEZETÕK: dr. Buzáné dr. Dénes Margit és dr. Klug Ottó


Réger Mihály szakmal életrajzát 2016/5–6.számunkban közöltük.

32 ANYAGTUDOMÁNY www.ombkenet.hu

mozgását eredményezi (hűtési viszo-nyok, támgörgő beállítás, kihajlás atámgörgők között), óhatatlanul közép-vonali makrodúsuláshoz vezet. A két-fázisú mushy (olvadék, szilárd) tarto-mányban az olvadék-utánpótlás lehe-tősége a szilárd fázis arányának növe-kedésével csökken, mivel a dendritekközötti bonyolult üregrendszer át -eresztő képessége (permeabilitása) iscsökken. Az olvadék-utánpótlás lehe-tőségének korlátozódása törvénysze-rűen a fogyási üregek (porozitás)kialakulását eredményezi, ezek szin-tén a középvonali dúsulás velejárói.

A középvonali dúsulás makro dú su -lással kapcsolatos része az egyes ele-mekre dúsulási indexének meghatáro-zásával jellemezhető (cdúsult/cnévleges).A porozitás mértéke metallográfiai, ult-rahangos vagy sűrűségméréses mód-szerrel határozható meg, de mind-egyik eljárás igen körülményes, ésdrága. Mivel a porozitás és amakrodúsulás nehezen szétválaszt-ható folyamatok, így az ipari gyakor-latban a kettőt együtt minősítő eljárá-sok terjedtek el (pl. Baumann-eljárás,képelemzési módszerek).

Annak ellenére, hogy a hagyomá-nyos technológiákban az alakváltozásmértéke igen nagy a melegalakításso rán, a féltermékben vagy készter-mékben a középvonali dúsulás ésannak részjelenségei valamilyen mó -dosult formában megtalálhatók [1]. Azöröklődés eredményeképpen a durva-lemez vagy melegen hengerelt szalagközépvonalában az összetétel és a

szer kezet eltér az átlagostól. A henge-relt termékben a dúsult rész vastagsá-ga a lemezbugában kialakult középvo-nali dúsult zóna méretétől és az alak-változás mértékétől függ.

Meleg hen ger lés (és az esetlegesnormalizálás) után a középvonali dú -su lásos hengerelt termék a középvo-nalában soros elrendeződésű perlitet,bénitet és martenzitet is tartalmazhat(1. ábra). Az ötvözőkre és szennyezők-re számított dúsulási index általában1,2 és 10 közötti értékeket vehet fel.

A dúsult zóna igen gyakran, a 2.ábrán is látható módon, nagyobbmennyiségben zárványokat és folyto-nossági hiányokat is tartalmaz. A repe-désszerű folytonossági hiányok afogyási üregek elhengerléséből szár-maznak, mivel a bonyolult geometriá-jú fogyási üregrendszer felületei nemfeltétlenül hegednek össze a meleg -ala kítás folyamán.

A kísérleti tapasztalatok szerint akö zépvonali dúsulással létrejött össze-tételi inhomogenitás ipari körülményekközött végrehajtott normalizálássalvagy homogenizációs hőkezeléssellényegesen nem javítható [7, 8], ami afoszfor, szilícium és mangán esetébena kicsi diffúziós sebességgel, a kénvonatkozásában pedig a szulfidzárvá-nyok képződésével magyarázható. Azausztenitben igen gyors diffúziójú kar-bon esetében viszont ezek a megfi-gyelések arra utalnak, hogy a karbondiffúziós homogenizálódását valami-lyen hatások gátolják az újra ausz te ni -te sítés folyamatában.

A középvonali dúsulás stabilitásasok tekintetben hasonlóságot mutat amelegen hengerelt termékek jól ismertsoros szövetével, hiszen a soros ferrit-perlites szerkezet kialakulásának hát-terében szintén a mangán nemegyenletes eloszlása áll. A kristályoso-dás során az egy dendrittartományonbelül kialakult mikrodúsulás összeté-teli inhomogenitást okoz a hengerelttermékben, mely az átalakulási folya-matban kialakuló karboneloszlástalapvetően befolyásolja.

A középvonali dúsulás esetében anormalizálás után is megmaradó kar -bondúsulás részben szintén magya-rázható a mangánnak az ausztenit át -alakulására kifejtett hatásával. Ugyan -akkor a diffúziós folyamatot a dúsultelemek közötti kereszthatás befolyá-sol hatja, másrészt a középvonalbanel helyezkedő elnyúlt zárványok ésrepedésszerű folytonossági hiányok isakadályozhatják a karbontartalom ki -egyenlítődését, mivel ezek éppen adif fúzió irányára merőlegesen állnak.

A következő fejezetben a nemegyenletes mangáneloszlás diffúziósfolyamatokra gyakorolt hatását vizs-gáljuk meg.

A karbonaktivitás értékének becslése

Az ausztenitben a mangáneloszlás akarbon lokális termodinamikai aktivitásátbefolyásolja, a diffúzió pedig a lo kálisaktivitások különbségének függvényé-ben történik. A Fe-C-X rendszerben azaktivitás elsősorban kar bon tar ta lomtól, a

1. ábra. Szövetszerkezet egy 50 mm vastagságú durvale-mez középvonali dúsulásos részén. A középső, bénitesmartenzites sáv 520 HV0,1 keménységű, melynek felsőrészén zárványokat is tartalmazó repedésszerű folytonos-sági hiányok láthatók. Az alapszövet soros jellegű ferrit-per-lites. Eredeti nagyítás 100 ×, maratás Nital

2. ábra. Repedés jellegű folytonossági hiány zárványokkal, amelya kristályosodás közben képződött fogyási üregek elhengerlésévelalakult ki. Eredeti nagyítás 1000 ×, maratás Nital

hőmérséklettől, valamint az ötvözőkminőségétől és mennyiségétől függ.

A szakirodalomban publikált model-lek [9–11] lényegében azonos ered-ményt szolgáltatnak a tiszta Fe-Cbinér rendszerben a karbonaktivitásértékére vonatkozóan (3. ábra). Más ahelyzet viszont, ha az ausztenitben pl.nagyobb mennyiségű mangán jelen-létét is feltételezzük. A 4. ábra a háromvizsgált modell alkalmazásával az Fe-C-2 wt% Mn összetételre adódószámítási eredményeket mutatja beegy 1150 °C-os ausztenitesítés során.Mindhárom modell az aktivitás csök-kenését jelzi. Az ötvözőtartalom –jelen esetben mangántartalom – kar -bonaktivitásra gyakorolt hatása tekin-tetében a modellek tehát kvalitatívértelemben azonos, kvantitatív szem-pontból viszont némileg eltérő ered-ményeket szolgáltatnak. A témakör-ben végzett korábbi vizsgálatok [7, 8]tapasztalatai alapján a következő feje-zetben ismertetett esetek elemzésé-hez a középértéket adó Huang-modellérvényességét tételezzük fel azzal amegjegyzéssel, hogy a számításieredmények értékelése során akarbonaktivitás számítási modelljébőladódó bizonytalanságok hatását isfigyelembe kell venni.

A diffúziót a karbon termodinamikaiaktivitásának különbsége szabályoz-za, ha nincs különbség, akkor nincskarbondiffúzió sem. Tiszta Fe-C rend-szer szerkezetileg homogén auszte -nit jében elegendően hosszú idejű hőn tartás egyenletes karbonaktivitás-

eloszlást, ennek eredményeképpenpe dig egyenletes karboneloszlást hozlétre. Ha a karbonaktivitás egyenletes-ségét valamely hatás megzavarja (pl.igen lassan diffundáló ötvözők inho-mogén eloszlása), akkor a hosszú hőntartás alatt a karbonaktivitás kiegyenlí-tődhet, de ez nem feltétlenül jelenti akarbontartalom kiegyenlítődését is.Homogén karbontartalom-el osz láscsak homogén karbon ak ti vitás-elosz-lás mellett alakulhat ki.

Esettanulmányok

A következőkben két, melegen henge-relt lemezben azonosított középvonalidúsulásos hiba viselkedését vizsgál-juk meg – a fenti, csak becslésekrelehetőséget adó matematikai modellsegítségével – az újra ausztenitesítéssorán. A karbon- és mangándúsulásmértéke és kiterjedése igen eltérő akét esetben, mely egyben a középvo-nali dúsulás termékekben vagy félter-mékekben való megjelenésének sok-színűségét is jelzi. Az időfüggő és azállandósult állapotra vonatkozó számí-tások alapján megbecsülhető, hogy amangán (és szilícium) nem egyenle-tes eloszlása milyen hatással lehet akarbon diffúziójára és eloszlására avalós makrodúsulási esetekben. Amangán és a szilícium nagyságren-dekkel kisebb diffúziósebességű, minta karbon, így az állandósult állapotúszámítások esetében is e két ötvözőeredeti inhomogén eloszlásának meg-maradását feltételeztük.

1. példa: Durvalemez erős és szélesközépvonali dúsulássalA lemez gyártási technológiájának ésa középvonali dúsulásának legfonto-sabb paramétereit az 1. táblázat fog-lalja össze. A középvonali dúsulás jel-legzetes megjelenését mutatja be az1. ábra, melyen a dúsulásos rész vál-tozatos mikroszerkezete látható. Azátlagos középvonali dúsulási indexkarbonra 2,3, a mangánra és a szilíci-umra 1,4 körüli érték. A középvonalirész számos folytonossági hiányt ésnéhány zárványsort is tartalmaz.

Az újra ausztenitesítés során minélmagasabb a mangánkoncentráció egyadott térfogatrészben, annál kisebblokálisan a karbon aktivitása. Huangmodelljével számolva az 5. ábrán lát-ható karboneloszlás alakul ki 900 °C-on a 30 perc elteltével. Az ábra víz-szintes tengelyének zérus pontja alemez és egyben a középvonali dúsu-lás közepe. A szürkével jelölt görbe azeredeti karbontartalom-eloszlás, me -lyen a 0,15 mm-nél látható lépcső jel-zi a dúsult és nem dúsult részek hatá-rát. Ez a határ egyben a mangán- ésszilíciumtartalom változását is jelzi az1. táblázatban megadott értékeknekmegfelelően. Ha eltekintünk az ötvö-zők karbonaktivitást befolyásoló hatá-sától, akkor a szaggatott vonallal jel-zett görbe szerint alakul a kar bon -eloszlás az ausztenitesítés végén. Haa mangán nem egyenletes eloszlásátis figyelembe vesszük, akkor a kar -boneloszlás folytonos görbéje meg-szakad, és a mangántartalom ugrás-


3. ábra. A karbon termodinamikai aktivitásának alakulása Fe-Cbinér rendszer ausztenitjében a karbontartalom és a hőmérsék-let függvényében

4. ábra. A karbon termodinamikai aktivitásának alakulása Fe-C-2 wt% Mn ternér rendszer 1150 °C hőmérsékletűausztenit jében a karbontartalom függvényében


szerű változásának helyén a karbon -eloszlás függvényben egy lépcső ala-kul ki (vastag vonallal jelezve), miköz-ben a karbonaktivitás-eloszlás termé-szetesen folytonos. Ismételten hang-súlyozzuk, hogy a számítások során amangán és a szilícium diffúziójátóleltekintettünk. Hasonló felépítésű a 6.ábra, mely egy 1100 °C-on 30 percigvégzett ausztenitesítés végére kiala-kuló viszonyokat szemlélteti.

A dúsult elemeknek a karbon ausz -tenitben való hosszútávú diffúziójáraki fejtett hatását az állandósult ál la pot -

ra érvényes (végtelen hosszú idő alattkialakuló) karboneloszlás alapján isvizsgálhatjuk. A homogén szer kezetűausztenitben a karbon el osz lás ebbenaz esetben is követi a dúsult elemekeloszlási profilját. A számítás eredmé-nye a 7. ábrán látható. Ha csak a man-gán hatását vesszük fi gyelembe, ak -kor a dúsult részben mint egy 0,05%-kal magasabb a kar bon tartalom (szag -gatott vonal), ha a szilíciumnak a man-gánnal ellentétes hatását is tekintetbevesszük (vastag vonal), akkor akülönbség 0,04% körüli.

2. példa: Mele -gen hengereltsza lag erős kö -zépvonali dúsu-lással és sorosszerkezettelA következőkbentárgyalt középvo-nali dúsulási esetegy RFCS (Re -search Fund forCoal and Steel)ku tatási programeredményeit be -mutató tanulmány -ból [12] szárma-

zik. A kutatás nem a középvonalidúsulás, hanem a soros jelleg csök-kentési lehetőségeinek feltárására irá-nyult, de a vizsgálatok egy része adúsult középvonali zóna részleteselemzésére is kiterjedt.

Ebben a példában a középvonalidúsult zóna vastagsága egy nagyság-renddel kisebb, mint az előző esetben,ugyanakkor a dúsulás mértéke lénye-gesen nagyobb (2. táblázat). A becsültdúsulási index a karbonra 3,3, a man-gánra 1,5-2 közötti. A valóságban amangántartalom-eloszlás a dúsultzónában sem a hengerlési, sem avastagság irányában nem egyenletes,ez a 8. ábra mangáneloszlás térképénjól megfigyelhető.

A mangán karbonaktivitást és diffú-ziót befolyásoló hatásának becslésecéljából elvégzett számítások közül azegy perces 900 °C-os auszteni te sí tés -re vonatkozó eredményt mutatjuk be a9. ábrán. A középvonali dúsult rész-ben 2,8%-os átlagos mangántartalmattételeztünk fel összhangban a 2. táb-lázat adataival.

A dúsult zóna kis mérete miatt márez az rövid ausztenitesítési idő is adúsult karbontartalom drasztikus csök -kenését idézi elő, de a dúsult zónahatárán ebben az esetben is mintegy0,1%-os karbontartalom-különbségalakul ki a mangántartalom változásá-nak eredményeképpen. Egy hosz-szabb idejű, pl. fél órás auszte ni te sí -tés elegendő az állandósult állapotmegközelítéséhez (10. ábra), ekkor adúsult zóna határán a karbon lépcső0,08 % körüli.

A 11. ábra a 900 °C-on végtelenhosszú ausztenitesítési idő alatt kiala-

1. táblázat. A melegen hengerelt durvalemez és a középvonali dúsulás jellegzetességei

Gyártástechnológia Hagyományos folyamatos öntés,meleghengerlés

Állapot hengereltMinőség S355Lemezbuga vastagsága, mm 240Lemezvastagság, mm 50Átlagos összetétel, wt% C 0,18, Mn 1,60, Si 0,29Középvonali dúsult zóna vastagsága, mm 0,3Középvonali dúsult zóna átlagos összetétele, wt% C 0,41, Mn 2,15, Si 0,4

5. ábra. Várható karbontartalom-eloszlás vastagság iránybana durvalemez középvonala környezetében fél órás, 900 °C-osausztenitesítés után

7. ábra. Várható vastagságirányú karboneloszlás a durvale-mez középvonalában 900 °C-on történő hőkezelés után

6. ábra. Várható karboneloszlás fél órás 1100 °C-os ausz te -nitesítés végén

kult viszonyokat szemlélteti. Ebben azesetben is feltételeztük, hogy a man-gántartalom időben nem változik,vagyis a mangán diffúziós sebességenulla. Változóként vettük viszont figye-lembe a dúsult zóna mangántartalmát,mely a 8. ábra szerint is erősen inga-dozik a dúsult tartományban. A növek-vő középvonali mangántartalom (2,8%,

3,2% és 3,6%) feltételezésével egyrenő a karbontartalomban kialakuló vár-ható különbség is, így a szerkezetileghomogén ausztenitben akár 0,25%-oskarbontartalom-eltérés is kialakulhatebben a kvázi egyensúlyi állapotban anem egyenletes mangántartalom-eloszlás következtében.

A bemutatott számítások – akarbonaktivitásszámítási modell-jének megbízha-tóságát is figye-

lembe véve – azt valószínűsítik, hogya lemeztermékek középvonalábangyakorta megtalálható középvonalikarbondúsulás stabilitásában a man-gántartalom nem egyenletes eloszlá-sa is meghatározó szerepet játszik,hiszen a szokványos homogenizálásiműveletekben általában nincs elegen-dő idő a mangántartalom kiegyenlítő-désére. A mangán nem egyenleteseloszlása a termodinamikai karbon -aktivitás lokális megváltoztatásávalsegíti elő a középvonali karbon dú -sulás megmaradását az újra auszte ni -tesítés során is.

Összefoglalás

A folyamatosan öntött és melegenhengerelt lapostermékek jellegzeteshibája a középvonali dúsulás, melylemezbuga kristályosodása során ala-kul ki. A középvonali dúsulás meg-szüntetésének egyetlen hatékony


2. táblázat. A melegen hengerelt szalag és a középvonali dúsulás jellegzetességei

Gyártástechnológia Hagyományos folyamatos öntés,meleghengerlés

Állapot meleghengereltMinőség DP800Lemezbuga vastagság, mm 250Szalagvastagság, mm 3,2Névleges összetétel, wt% C 0,15, Mn 1,9Középvonali dúsult zóna vastagsága, mm 0,03Középvonali dúsult zóna átlagos összetétele, wt% C 0,5, Mn 2,4-4

9. ábra. Vastagságirányú karboneloszlás a hengerelt szalagközépvonalának közelében egy perces 900 °C-on végzett ausz -tenitesítést követően

10. ábra. Várható karboneloszlás 900 °C-os fél órás ausz -tenitesítés után

11. ábra. Számított karbontartalom-eloszlás a szerkezetileghomogén ausztenitben, különböző mértékű mangántartalom-dú -sulás feltételezésével

8. ábra. Mangáneloszlási térkép (wt%) a DP800-as 3,2 mmvas tagságú szalag középvonali részében vastagságirányban [12]

mód ja a folyamatos öntés során a kris-tályosodás feltételrendszerének opti-malizálása. A meleghengerlési műve-letben a középvonali dúsulás mértékeés kiterjedése általában csökken. Atapasztalatok szerint a szokásos hőke-zelési műveletek hatékonyan nemszüntetik meg ezt a hibatípust.

A hengerelt termékekben a közép-vonali dúsulás megmaradásában azötvöző és szennyező elemek játsza-nak fontos szerepet. A feldúsult kénzömében zárványokat alkot, a foszfor,szilícium és a mangán diffúziósebes-sége pedig nagyon kicsi, így ezek azelemek a hőkezelések során is aközépvonalban maradnak. Bár a kar-bon diffúziósebessége az ausz te nit -ben relatíve igen nagy, a kar bon dú su -lás a homogenizáló hőkezelések utánis kimutatható, és az ennek következ-tében kialakuló keményebb szövetele-mek okozzák a felhasználási vagytovábbfeldolgozási problémákat. Eb -ből a szempontból – a számításokalap ján – a mangánnak kiemelkedőszerepe lehet, mivel a hőkezeléssel

ne hezen módosítható mangáneloszlásaz ausztenitben kialakuló kar bon el -oszlást is befolyásolja. A mangánemellett a nem egyensúlyi szövetele-mek kialakulását is elősegíti a lehűléssorán. Végezetül meg kell említeni,hogy a középvonali dúsult zónábanelő forduló hengerlési irányú elnyúltzárványsorok, valamint a repedéssze-rű folytonossági hiányok szintén aka-dályozzák a vastagságirányú diffúziósfolyamatokat. Az említett mechaniz -mu sok együttesen játszanak szerepeta középvonali dúsulás stabilitásánakalakulásában, és együttesen adnakmagyarázatot a középvonali dúsulás-sal kapcsolatos gyakorlati megfigyelé-sekre és tapasztalatokra.

Hivatkozások

[1] Krauss, G.: Steels: Heat Treat -ment and Processing, ASM Int.Metals Park Ohio, USA, 1990

[2] Král, L. et al.: Diffusion of Carbonand Manganese in Fe-C-Mn,Defect and Diffusion Forum, Vol.263 (2007), pp 153–158

[3] Tsuchida, Y. et al.: TransactionsISIJ, 24(1984), 899.

[4] Jacobi, H.: Steel Research,74(2003), 667.

[5] Presslinger, H. et al.: ISIJ Int.,46(2006), 1845.

[6] Lesoult, G.: Mat. Sci. Eng. A, 413-414(2005), 19.

[7] Reger, M. et al.: Defect DiffusForum, 297–301(2010), 148.

[8] Reger, M. et al.: Mater Sci Forum,659(2010), 441.

[9] Hillert, M. et al.: Metal. Trans. A,1977, vol.8A, pp. 5–13.

[10]Huang, W.: Metal. Trans. A, 1991,vol.22A, pp. 1911–1920.

[11] Wyss, U.: Grundlagen der Gas -auf kohlung und Schutz gas glü -hung nach einem neuen Eintropf -ver fah ren, HTM 17, 1962, 3, pp.160–171.

[12] Iung, T. et al.: Suppression of ban -ded structure and refinement ofthe microstructure of high-strengthcold-rolled steels by optimisationof the hot-rolling cooling path,Final report, EU Technical SteelResearch, 2007


Bevezetés

A hengerlés az egyik legelterjedtebbképlékenyalakítási művelet. A henger-lési technológia során a lemezek több-lépcsős hengerléseken (meleg/hideg),illetve a hideghengerléseket követő lá -gyító hőkezeléseken mennek ke resz -tül. Ezután a lemezek további feldol-go záson esnek át. Az egyik ilyen mű -velet a mélyhúzás, amely során síkle-mezből alakítják ki a késztermék vég-sőhöz közeli formáját. A technológiaso rán lejátszódó képlékenyalakításiés újrakristályosodási folyamatoknakköszönhetően az ilyen lemezek általá-ban kristálytanilag anizotrópok, ami

BENKE MÁRTON – HLAVÁCS ADRIENN – PILLER IMRE – MERTINGER VALÉRIA

Lemezek fülesedése és a {h00} pólusábrákközötti kapcsolat

Dr. Benke Márton 2004-ben szerzett okleveles anyagmérnök diplomát a MiskolciEgyetem Műszaki Anyagtudományi Karán. 2010-ben PhD-oklevelet szerzett. Jelenlega Miskolci Egyetem, Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézetben dol-gozik egyetemi docensként. Főbb kutatási területei: röntgendiffrakciós vizsgálatok fej-lesztése, oldódással szemben növelt ellenállású nedvesítő szelektív forrasztószer-szám anyag fejlesztése; alakemlékező ötvözetek, TWIP acélok, rugalmas maradófeszültség monitorozása, kristálytani anizotrópia vizsgálati módszerek alkalmazása,fejlesztése.Hlavács Adrienn 2014-ben szerzett okleveles kohómérnök diplomát a Miskolci Egye -tem Műszaki Anyagtudományi Karán. 2014-ben a PhD-képzést kezdte el. Jelenleg aMiskolci Egyetem, Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézetben dol-gozik tudományos segédmunkatársként. Főbb kutatási területei: röntgendiffrakcióskristálytani anizotrópia vizsgálatok végzése alumínium félkész termékeken, TWIPacélokon.Piller Imre 2013-ban szerzett mérnökinformatikus MSc-diplomát a Miskolci EgyetemGépészmérnöki és Informatikai Karán. Jelenleg a Miskolci Egyetem MatematikaiIntézetében az Alkalmazott Matematikai Intézeti Tanszéken dolgozik mint egyetemitanársegéd. Főbb kutatási területei: szemantikus rendszerek, ontológiák, számításiintelligencia, tudásábrázolás, optimalizálás.Dr. Mertinger Valéria szakmai életrajzát 2017/2. számunkban közöltük.

Jelen cikkünkben egy olyan új módszert mutatunk be, amely alkalmas lemezszerű termékek mechanikaianizotrópiájának, ezen belül is a relatív fülmagasságnak a becslésére. Az eljárás – a többi, jóval bonyolultabbmódszertől eltérően – nem a nevezetes textúra-komponenseket és nem az ODF-et, hanem a {h00} Miller-inde-xű pólusábrákat használja, továbbá nem igényel mechanikai vizsgálatokat. A módszert 0,3 mm vastagságúhengerelt, majd lágyított állapotú alumíniumlemezeken alkalmaztuk. A becsült fülmagasságot mért fülma-gasságokkal összehasonlítva jó korrelációt kaptunk.

leg látványosabban abban nyilvánulmeg, hogy mélyhúzásuk után a pere-men eltérő magasságú helyek alakul-nak ki. A jelenséget fülesedésnek ne -vezik (ahol a „fül” a perem maximálismagasságú helyeit jelenti), és már az1940-es években felmerült az igényarra, hogy a kristálytani textúra és ta -pasztalt fülesedés közötti kapcsolatotlétrehozzák. Az ezt követő évtizedek-ben számos próbálkozás születettarra, hogy a kristálytani textúra és füle-sedés közti kapcsolat megfelelően lelegyen írva. A kezdetekben Fukui ésKudo [1], majd később Grewen [2] ispublikálta, hogy lehetséges a fülma-gasság becslése a lemezek fülesedé-se és a Lankford-szám (Dr) közöttikap csolat alapján. Tucker egykristá-lyos anyagokra dolgozott ki elméletet[3], amely egyszerű csúszásra és aSchmid-törvényre épült. MódszerétKanetake és társai [4] továbbfejlesz-tették polikristályos tömbi anyagokra.Az ő modelljükben húzó radiális-, nyo-mó tangenciális- és zérus normálfe-szültséget mélyhúzás során, illetve apolikristályos anyagot egykristályokolyan halmazaként modellezték, ahola kristályok egymásra nincsenek ha -tással. A keményedés meghatározá-sához empirikus értékeket használtak,eredményképpen megfelelően tud tákbecsülni a fülek létrejöttének helyeit,valamint azok magasságát. Da CostaViana és társai [5] olyan eljárást dol-goztak ki, amely a textúramérésekbőlszintetizált ODF-ből indul ki, és folyásigörbék kombinációján alapult. Ez amodell is tartalmazott feltételezést:nevezetesen azt, hogy a lemezekbena radiális alakváltozás fordítottan ará-nyos a folyási feszültséggel. A modellalkalmas volt a fülek helyeinek becslé-sére, azonban az nem nyert megerősí-tést, hogy a fülmagasságok is megfe-

lelően becsülhetők-e. A Pochinetto éstársai [6] által kidolgozott metodikafeszültségegyensúlyi számításokonalapult, és amellyel meghatározottbecsült fülesedés nagyon jól korrelált amért fülesedéssel. Ezt fejlesztette to -vább Rodrigues és Bate [7], azonbanmódszerük csak abban az esetbenvolt alkalmazható, amikor négy fül ala-kult ki a csészén. További hátrány,hogy feltételezésük szerint a mélyhú-zás során a tangenciális irányú feszült-ségkomponens nyomó, a normálfe-szültség nulla, a radiális komponens isnulla, ami azonban csak a csésze kül-ső peremére igaz. Van Houtte ezt azeljárást fejlesztette tovább [8]. A felso-rolt módszerek közül mindegyik alkal-mas arra, hogy – bizonyos feltételekmellett – előre jelezze a fülesedés jel-legét és mértékét. Ezen eljárásokközül sok igényel mechanikai vizsgála-tokat, valamint az ODF-elemzésénalapul. Napjainkban a fülesedés becs-lésére a végeselemes (VE) módszeraz egyik legelterjedtebb. Az ilyen szá-mításokban az alkalmazott anyagtör-vényeket felhasználói szubrutinokkalimplementálják. Mivel ezek a törvé-nyek a kulcsfontosságúak, ezek van-nak a végeselemes alapú módszerekfejlesztésének középpontjában [9–11].

Jelen kutatásunk célja egy olyanegyszerű módszer bemutatása, amelyalkalmas arra, hogy a relatív fülma-gasságot megbecsülje a csupán {h00}Miller-indexű pólusábrák ismeretében.A módszer alapja azon empirikusmegfigyelés, mely szerint a {h00} pó -lusábrák intenzitáscsúcsai és a ta -pasz talt fülesedési irányok egybees-nek. Az 1a ábra a lemezszerű félkész -termékeken a nagyszögű szem cseha -tár mozgással járó, klasszikus újrakris-tályosodási folyamat lejátszódása utántapasztalt jellemző fülesedési irányo-

kat mutatja, az 1b ábra pedig az újra-számított {200} pólusábrát a hengerlé-si irány (HI)–keresztirány (KI) koordi-náta-rendszerben. Látható, hogy a{200} reflexió intenzitáscsúcsai – a pó -lusábra közepén lévő kivételével –pon tosan egybeesnek a tapasztaltfülesedési irányokkal. Az ábrán bemu-tatott {200} pólusábra hengerelt, majdújrakristályosított rézlemezről készült.

A 2a ábra a hideghengerlés utántapasztalt jellemző fülesedési irányo-kat mutatja, a 2b ábra pedig az újra-számított {200} pólusábrát a HI–KIkoordináta-rendszerben. Látható, hogya {200} reflexió intenzitáscsúcsai közelesnek a mért fülesedési irányokkal, aHI-hoz képest 45°+ (n*90°) irányokkal.A pólusábra hidegen hengerelt alumí-niumlemezről készült. Ezt az egybe-esést több szerző is felismerte [8,14–20].

Elvégzett vizsgálatok

Vizsgálatainkat 0,3 mm vastagságú,hidegen hengerelt, majd 300 °C-on kü -lönböző időtartamig (15 perc, illetve 2óra) lágyított 3003 típusú alumíniumle-mezeken végeztük. A relatív fülmagas-ságot becslő módszer lépéseit a 3.ábra foglalja össze. Az eljárás vala-mely {h00} pólusábra mérésével kez-dődik. Jelen cikkünkben a vizsgált alu-míniumlemezek {200} pólusábráit ha -tároztuk meg (3a ábra) Euler-bölcső-vel felszerelt Bruker D8 Advance típu-sú röntgendiffraktométerrel (CoKa su -gárforrás, 40 kV csőfeszültség, 40 mAfűtőáram). Mivel a mért pólusábra geo-metriai okokból csak a c =75° döntésitartományig mérhető, a pólusábrát új -raszámítás során kiegészítettük a tel-jes c =90° tartományra. A mért pó lus -ábrák újraszámítását a diffraktométersaját, TexEval nevű szoftverével vé -


1. ábra. a) Újrakristályosodás utáni fülesedés; b) {200} pólusábra 2. ábra. a) Hideghengerlés utáni fülesedés; b) {200} pólusábra


gez tük, harmonikus módszerrel. A 3bábra egy újraszámított pólusábrátmutat, melyen megjelöltünk egy, a HI-hoz képesti tetszőleges j elfordulást.A 3c ábra a tetszőleges j elfordulás-hoz tartozó c-metszetet mutatja, me -lyen az újraszámított intenzitás láthatóa c (döntési szög) függvényében. Azeljárás feltételezi, hogy az újraszámí-tott intenzitásfüggvény közelíthetőGauss-függvények súlyozott összegé-vel [20]. A közelítő görbe (I) az (1)egyenlet szerinti alakban írható fel,ahol gi a normáleloszlás sűrűségfügg-vénye, Ti pedig a súlytényező:

A következő lépésben a c-metsze-ten négy Gauss-függvénnyel közelí-tettük az újraszámított intenzitásfügg-vényt oly módon, hogy a négy Gauss-függvény összege és az újraszámítottintenzitásfüggvény különbsége mini-

3. ábra. A fülesedést becslő módszer lépései. a) mért {200} pólusábra; b) újraszámított{200} pólusábra és egy tetszőleges χ-metszet; c) egy tetszőleges χ-metszet mért intenzitás-értékei és illesztése négy parabolafüggvénnyel, a parabolák területei és maximumokhoz tar-tozó χ értékek; d) az összegzett intenzitások a φ függvényében

4. ábra. a) mért fülesedés értékek hideghengerlés, majd 300 °C-on történő 15 perc lágyítás után; b) összegzett {200} intenzitás-eloszlás hideghengerlés, majd 300 °C-on történő 15 perc lágyítás után

5. ábra. a) mért fülesedés értékek hideghengerlés, majd 300 °C-on történő 2 óra lágyítás után; b) összegzett {200} intenzitás-elosz-lás hideghengerlés, majd 300 °C-on történő 2 óra lágyítás után

(1)


mális legyen. A függvényillesztés rész-leteit jelen cikkünkben nem ismertet-jük. Ezután mind a négy Gauss-függ-vény esetében meghatároztuk a gör-be alatti területet, ami megegyezik asúlytényezővel, (Ti, i=1…4) – mivel asűrűségfüggvény alatti terület értéke 1a teljes intervallumra nézve – és meg-szoroztuk a függvény maximumáhoztartozó cMAX i értékkel. A négy, cMAX i-értékkel súlyozott területet összegez-tük az adott j elfordulásnál (2). A leírtszámítást elvégeztük minden jelfordulásértékre, végül az eredmé-nyeket ábrázoltuk a j függvényében(3d ábra). A fülmagasságok mérésétmikrométerrel végeztük.

Eredmények

A 4a ábra hidegen hengerelt, majd300 °C-on 15 percig lágyított alumíni-umlemez mért fülmagasság értékeitmutatja a φ függvényében. Látható,hogy a maximális fülmagasságok (fü -lek) a 45°+(n*90°) irányokban jelent-keznek. A 4b ábra ugyanezen lemezösszegzett {200} inten zitáseloszlásátmutatja a φ függvényében. Az intenzi-tásmaximumok helyei szintén a45°+(n*90°) irányokra esnek.

Az 5a ábra hidegen hengerelt, majd300 °C-on 2 óráig lágyított alumínium-lemez mért fülmagasság értékeitmutatja a φ függvényében. Látható,hogy a kétórás lágyítás hatására amaximális fülmagasságok (fülek)helyei, illetve azok magasságai egy-aránt megváltoztak. A maximális fül-magasságok a 0°, 135°, 225°, 315°értékeknél vannak, a mért fülmagas-ságok azonban jóval alacsonyabbak,mint az előző esetben. A lemezen nemlátható a hengerlésre jellemző domi-náns fülesedési jelleg, ehelyett a hen-gerlési és újrakristályosodási jellegkeveréke figyelhető meg. Az 5b ábraugyanezen lemez összegzett {200}inten zitáseloszlását mutatja a φ függ-vényében. Az intenzitásmaximumokhelyei szintén kevert jelleget mutat-nak: a maximumok egyaránt jelent-keznek a hengerlésre jellemző helye-ken (45°, 135°, 225°, 315°), valamintaz újrakristályosodási helyeken (0°,180°).

Következtetések

A hideghengerlésre jellemző fülese-dést mutató lemezen a bemutatottmódszerrel meghatározott 200 inten -zitáseloszlás-diagram maximum érté-kei és a mért fülmagasságok maxi-mum értékei (fülek) azonos helyekreestek. A kevert (hidegen hengerelt+új -ra kristályosodott) fülesedést mutatólemez esetében a 200 inten zitás el osz -lás-diagram is kevert jelleget mutatott.A kevert jelleg az általunk kidolgozottmódszerrel meghatározott intenzitás-diagramon még szembetűnőbb, minta mért fülesedésdiagramon. Ezekentúl, a meghatározott intenzitásértékektükrözik a mért fülmagasságok értéke-it. Ezek alapján megállapítható, hogyjó korreláció áll fenn a bemutatottmódszerrel meghatározott 200 inten -zi tás eloszlás és a mért fülmagasságdiagramok között. Következés képpenelmondható, hogy az ismertetett mód-szer alkalmas a relatív fülmagasságokbecslésére egyszerű módon, mecha-nikai vizsgálatok végzése nélkül.


A kutatómunka a Bolyai János Ku ta -tási Ösztöndíj támogatásával készült.A vizsgált lemezek termomechanikuskezelése és textúravizsgálatainak el -végzése az NKFI 119566K projekt ke -retében valósult meg.

Irodalom

[1] S. Fukui, H. Kudo: The earing indeep-drawing and directionality intension-test of sheet metal, Rep. Inst.Sci. Tech. Univ. Tokyo 4, (1950) 33.

[2] J. Grewen: Quantitative Analysisof Textures, Proc. Int. Seminar,Cracow, (1971) 195.

[3] G. E. G. Tucker: Texture and earingin deep drawing of aluminium,Acta Metall. 9., (1961) 275.

[4] N. Kanetake, Y. Tozawa, T. Otani:Calculations from texture of earingIn deep drawing for fcc metalsheets, Int. J. Mech. Sci. 25.,(1983) 337–345.

[5] C. S. Da Costa Viana, G. J. Davi es,J. S. Kallend: The pre diction ofearing behaviour and formabilitylimits from texture data, Proc. 5thICOTOM Vol. 2, Springer, Berlin,1978, p. 447.

[6] A. Pochinetto, M. Pernot, R. Pe -nelle: Deformation of Polycrys tals,Riso National Laboratory, Den -mark, 1981, 205.

[7] P. M. B. Rodrigues, P. S. Bate: Tex turein Non-Ferrous Metals and Alloys,AIME, Warrendale, PA, 1985, 173.

[8] P. Van Houtte:Analysis of the earingbehaviour of aluminium 3004alloys by means of a simple modelbased on yield loci calculated fromorientation distribution functions,Mat. Sci Eng. 95., (1987) 115–124.

[9] H. Aretz, J. Aegerter, O. Engler:Analysis of Earing in Deep DrawnCups, Proc. NUMIFORM 2010AIP 1252/1., (2010) 417–424.

[10] O. Engler, S. Kalz: Simulation ofearing profiles from texture databy means of a visco-plastic self-consistent polycrystal plasticityapproach, Mat. Sci. Eng. A 373.,(2004) 350–362.

[11] O. Engler, J. Hirsch: Polycrystal-plas ticity simulation of six andeight ears in deep-drawn alumi -num cups, Mat. Sci. Eng. A452–453., (2007) 640–651.

[12] U. F. Kocks, C. N. Tomé, H.-R.Wenk: Texture and Anisotropy,Camb ridge University Press,Camb ridge, 1998

[13] O. Engler, V. Randle: Intro dus c tionto Texture Analysis, Second Edi -tion, CRC, Boca raton, 2010

[14] W. M. Baldwin, T. S. Howald, A.W. Ross: Relative triaxial defor -ma tion rates, Met. Tech. Tech.Pub. 1808, (1945). 86.

[15] W. T. Roberts: Texture Control inSheet Metal Ind. 43, (1966). 237.

[16]H. Hug: Aluminium und Alumini -um legierungen, Springer, Berlin,1965, 412.

[17] J. C. Blade, P. L. Morris: Textureand the Properties of Materials,Proc. ICOTOM 4, Metals Society,Cambridge, (1975) 171.

[18] T. Sheppard, M. A. Zaidi: Influ -ence of hot-working parameterson earing behaviour of Al–2Mgsheet, Met. Tech., 9, (1982) 368.

[19] Po-We Kao: Texture and earingbehaviour of cold-rolled alumini -um alloy 3004, Mater. Sci. Eng.,74 (1985) 147.

[20] Q. Ma, W. Mao, H. Feng. Y. Yu: Ra pidtexture measurement of cold-rolledaluminum sheet by X-ray diffraction,Script. Mat. 54., (2006) 1901–1905.

(2)

40 FELSŐOKTATÁS www.ombkenet.hu

Az I. világháború (1914. július 28. –1918. november 11.) a M. Kir.Bányászati és Erdészeti Főiskola ésvele a Vaskohászati Tanszék fejlődésilehetőségeit megszüntette, sőt, azelért érdemes eredményeit is nagy-mértékben csorbította. A jelentősenlecsökkent anyagi támogatás melletthallgatóink és fiatal oktatóink számot-tevő hányadát katonai szolgálatrabehívták. 1600 fős hallgatói létszám100 főre, a fiatal oktatóiké pedig 1/4-ére csökkent.Farbaky István volt professzor egyikjubileumi megfogalmazásában [5]

„...a mai komoly, sőt komor időben,mikor a nemzet virága, a jövő remé-nye a lövészárkokban vérzik és pusz-tul, amikor mi is a legszükségesebbeknélkül szűkölködünk..., a vigasságnem volna harmóniában a közállapo -tokkal”

A világháború befejezésének, illet-ve az azt követő trianoni békeszerző-dés létrehozásának időszakábankialakult anarchikus politikai és társa-dalmi helyzet, a jövő bizonytalanságátés félelmét keltette a főiskola és azonbelül a Vaskohászati Tanszék gondo-latvilágában, elhatározásaiban ésmagatartásában is. Így az Alma Mater100 évvel ezelőtti szükségszerű átme-nekítése, s a kényszerű megválásSe l mecbányától a főiskolának és atanszéknek, a méltánytalanság és areménytelenség érzelmi világa általmeghatározott cselekvési hangulatkeretében zajlott le, amint azt a jelendolgozat érzékelteti.

1. Történelmi háttér és indíték

A főiskola áttelepítési kényszere Se l -mecbányáról szoros oksági összefüg-gésben volt a háborút lezáró trianonibékeszerződés azon döntésével, melyszerint Magyarország területének 2/3-át (ezzel magyar lakosságának 1/3-át)leválasztják. Az ország északi részé-

ből elvett területen fekszik Selmec -bánya is. S bár a békeszerződés alá-írására csak 1920. június 4-én, életbelépésére pedig csak 1921. július 26-ánkerült sor, a Párizsban 1919 első nap-jaiban megkezdődött békefeltétel-kidolgozások híreinek birtokában, s amár 1918. október 30-án létrejöttSzlovák Nemzeti Tanács prágai hatá-rozata, majd az ideiglenes SzlovákKormány utasítása alapján, önkénteskatonai alakulatok 1919. január 2-tőlmegkezdték a szlováklakta területek,így Selmecbánya megszállását is. Afőiskolától igénybe vett helyiségeket acsehszlovák helyi parancsnokság fog-lalta el. A még Selmecbányán maradthallgatói csoport szétszéledt az or -szágban. A behívottak közül mintegyfélszázan a harcok, s legalább ugyan-annyian a hadifogolyrabság áldozatailettek.

A kialakulóban lévő új, csonka or -szághatár riasztó jövője, a főiskolaelvesztésének félelme, a minél na -gyobb mértékű átmentés és reménye,valamint a megszállások megalázó,reménytelenséget gerjesztő, politikaiés társadalmi hatása, a főiskola ésvele a Vaskohászati Tanszék mielőbbiáttelepülésének kényszerét ébresztet-te a megcsonkításra ítélt Magyaror -szágon.

2. Az átmenekítést meghatározóállami intézkedések

A kormány (Károlyi Mihály miniszterel-nök 1918. október 31. – 1919. január11.; elnök 1919. január 12. – március20. és Berinkey Dénes miniszterelnök1919. január 12. – 1919. március 20.)illetékesei (különösen Laehne államtit-kár) a Gödöllőre, illetve Sopronba tele-pülés lehetőségeit vizsgálta. Elsősor -ban a fogadási ambíció és az elhelye-zési lehetőségek alapján 1919. febru-ár 28-án létrejött döntés révén szüle-tett meg a Magyar Tanácsköztársa-

ság (1919. március 21. – augusztus1.) földművelésügyi miniszterének, afőiskola akkori rektorához (RézGéza) 1919. márciusában írt alábbilevele [1]: „A cseh-szlovák köztársa-ság szlovák miniszterének a főiskolarektori hivatalához intézett felhívásá-ra értesítem rektor urat, hogy a pénz-ügyi m i niszter úrral egyetértőleg, afőiskolát ideiglenesen Sopronbahelyeztem át.” „...Felhívom rektorurat, hogy az átköltözéssel kapcsola-tos előkészületeket haladéktalanultegye meg és a ... lehető legrövidebbidő alatt foganatosítsa.”

A menekülő főiskolának (a helyzet-hez mérten) reális főhatósági kény-szerutasítás keretében kellett elhagy-nia a cseh megszállás alá kerültSelmecbányát és a „...teljes hallgató-ságával, személyzetével és felszere-lésével...” Sopronba lehetett, illetvekellett áttelepülnie.

A főiskola oktató- és hallgatótestü-letének érzelmi világában, az intéz-mény selmecbányai kényszerű ésazonnali megszüntetésének igazság-talan parancsa nyilvánvaló elkesere-dést és fájdalmakat ébresztett, bár ezegyrészt a főiskola átmenekítésétszolgálta, másrészt pedig a székhely-változtatásról folyó évtizedes vitagondolatköréhez csatolható volt.Nem csak a selmecbányai szép föld-rajzi és emberbaráti környezet,hanem az akkor már a szellemi éstárgyi feltételekkel, az időszak elvárá-sainak megfelelőn (a kohómérnök-képzéshez különösen) jól felszereltés szervezett, nemzetközileg is elis-mert professzorok oktató és kutatómunkájával működő főiskola elvesz-tése okozott elkeseredést.

3. A selmecbányai főiskolai és avaskohómérnök-képzés jellemzőértékei

Nyilvánvaló, hogy a vaskohómérnök-

FELSŐOKTATÁSFARKAS OTTÓ

A Vaskohászati Tanszék az Alma Mater Selmec -bányáról Sopronba történő átmenekítése idején


képzés intézményi rendszerében aVaskohászattani Tanszék alkotja aszakmai képzés bázisát, így a tanszékszellemi, tárgyi, morális és infrastruk-turális jellemzői jelentős mértékbenmeghatározzák az oktatás és kutatásszínvonalát, eredményeit, s egyben atanszék elismertségét és értékét is. Ezutóbbi tényezők nagyságával termé-szetesen egyenes arányban nő a tan-szék áttelepítésével és kapcsolódómegcsonkulásával képződő veszteségés eszmei fájdalom is. A Vasko hászatiTanszék kényszerű áttelepítésénekkötelezettsége, a továbbiakban leírtérdemek és eredmények alapján ger-jesztett nagy és indokolt elkeseredést.

3.1. Korszerűsített oktatástartalmiés tárgyi feltételek

Az 1904. évet követően életbe lépte-tett tanszervezet és tanszabályzatnégy évre növelte az oktatási időt,méltó rangjára emelte a tudományt,erősebb alaptárgyi és gyakorlati kép-zést vezetett be, új tanszékeket hozottlétre (számuk 16-ról 20-ra emelke-dett).

Új, impozáns épületekkel és labora-tóriumokkal (bányászati és kohászatipalota, 1900; kémiai épület, tanárilaboratóriummal és nagy előadóte-remmel, minőségi elemzőrészleggel,1912; vaskohászati kísérleti laborató-rium, 1914) is gazdagodott a főiskola,jelentősen javítva az oktatási körülmé-nyeket és színvonalat.

Az oktatástartalmi működési sza-bályzat előírta, hogy [1]: „Le kell rakniazt az alapot, amely a későbbi gyakor-lati ismereteknek biztos látással valómegszerzésére és tudatos fejleszté-sére képesít. A tudományos nevelés-nek többet kell felölelnie, mint ameny-nyit a későbbi speciális tevékenységmegkíván, és nagyon erősnek kell len-nie a gyakorlat részére való előkészí-tésnek.”

Ennek szellemében, a korábbi tan-tervhez képest a matematika-termé-szettudományi képzés összóraszámaközel megduplázódva, a teljes képzésióraszám 40%-ára növekedett, mellyel10-30%-kal megelőzte az akkori euró-pai technikai főiskolák és a budapestiműegyetem mérnökképzését.

A Vaskohómérnöki Szakosztály1904-ben életbe lépett 4 éves tanter -vének IV. évében szerepeltek kellő

bőséggel a vaskohászati tantárgyakaz 1. táblázatban láthatók.

Az 1904-től Bányászati és Er -dészeti Főiskola néven működő intéz-mény a 1913/14-es tanévben 20 kor-szerű kialakítású tanszéke összesen580 hallgatót oktatott, s a végzettek –1904 óta – mérnöki oklevelet kaptak.Tandíjfizetés nem volt, sőt, a felsőbbévesek kb. 1/5-e anyagi támogatástkapott.

3.2. A vaskohómérnök-képzés meg-növelt és megerősített szellemibázisa

A folyamatos korszerűsítést és színvo-nal-növekedést szolgáló oktatási cél-kitűzések érvényre juttatásához, aszellemi bázist képviselő tanszékekfejlesztésére és kitűnő oktatói ellátott-ságra volt szükség.

A Vaskohászattani Tanszék áttelepí-tését megelőző évek közvetett és köz-vetlen időszakának tanszékvezetőitevékenysége is kiemelt jelentőségűvolt a tanszéki oktatási és kutatási, kul-túra – alapvetően Kerpely Antal által1872–1884 között elért – európai szín-vonalának fenntartásában, fejlesztésé-ben és elismertetésében, valamint atanszéki tevékenység eszmei értéké-nek, rangjának növekedésében.

Minderre felkészült vezetője volt aVaskohászati Tanszéknek 1901–1921között két évtizeden át, a vaskohásza-ti oktatás és kutatás egyik kiemelkedőszemélyisége, Barlai Béla (helyettestanár, adjunktus, rh. tanár, 1906-tól r.tanár, egy ciklusban rektor) profesz-szor, akinek munkáját Balázs István(1904-től tanársegéd, 1908–1921között adjunktus, 1921–1923 közötttanszékvezető helyettes tanár) segí-tette, közben négyéves katonai szol-gálattal.

A tananyag elméleti alapjának termé-szettudományi kiterjesztése

Barlai Béla számos kincstári vasko-hászati üzemben (Resica, Korompa,Kudzsir), egykori külföldi tanulmányút-ján, majd tudományos kutatásai (ve -gyész doktorátus, 1902 Kolozsvár) so -rán szerzett gazdag ismeretanyag éstapasztalat birtokában az alábbi, ki e -melt idézetekben fogalmazta meg a tu -domány jelentőségét, kapcsolatát a g ya-korlattal és az oktató kötelességét [2]:

„...az elméleti alapnak lehetőlegerősnek és szélesnek kell lennie, mert... a későbbi gyakorlati ismereteknekbiztos látással való megszerzésére éstudatos fejlesztésére csak alapos,széleskörű tudományos képzettségképesíthet…”

„...a szakoktatásnak csak akkorlehet gyakorlati iránya, sőt mondhatnigyakorlati értéke, ha az imént említetttulajdonságokat már az iskolábanbeleneveljük a hallgatóba azáltal,hogy egyszerűbb esetek önálló kísér-leti megoldására képesítjük…”

„...a tanárnak tehát, hogy helyét tel-jesen betöltse, egyszersmind kutató-nak is kell lennie, mégpedig nemcsakszigorúan tudományos és elméleti,hanem fejlődő vas- és fémiparunkszükségleteinek megfelelően gyakor-lati problémákkal is kell foglalkoznia.”

Barlai professzor előtt nyilvánvalóvolt, hogy az elemzőkémia, bár hatha-tós segítőtársa a metallurgiának,önmagában már nem képes a vas-iparban felmerülő összes jelenségtudományos megismeréséhez vezet-ni. Ezért – hazánkban elsőként –beépítette a fizikai kémia és a metallo-gráfia vonatkozó ismeretanyagát avaskohászat oktatásába és kutatómunkájába, valamint új laboratóriumirendszert hozott létre.

Téli félév Nyári félévheti órái

Vaskohászat és öntészet 7+0 5+0Vaskohótelepek tervezése 2+6 2+6Vaskohászati géptan 3+4 4+4Általános géptan III. 3+3 –Vaskémlészet 1+6 –Kalorimetrikus gyakorlat – 0+6Kereskedelmi és váltójog – 3+0Bánya- és vízjog – 3+0

16+19 17+16

1. táblázat. Vaskohászati tantárgyak a IV. félévben


Az idézett hitvallásainak szellemé-ben folyt a korszerű vaskohászatkép-zés, ezeknek jegyében írta meg a fizi-kai kémiát és a metallográfiát beható-an használó A vaskohászat kéziköny-ve I. (1909) és II. (1912) című könyve-it és az általa létrehozott korszerű,vaskohászati laboratórium részletesleírását tartalmazó Vaskohászati kí -sérleti laboratórium (1915) című kiad-ványt. Hazai és nemzetközi szakiro-dalmi tevékenysége is gazdag és elis-mert volt.

A felfokozott laboratóriumi gyakorlatiképzés és létrehozott feltételrendszere

A Kerpely Antal tanszékvezetői idő-szakában (1868–1881) működő, illet-ve továbbfejlesztett vaskohászatilaboratóriumnak (kémiai elemzéseklehetőségei, kupolókemence, Besse -mer-konverter, fúróberendezések,mikroszkópiai vizsgálati lehetőségek),az őt követő Sóltz Vilmos tanszékve-zető irányítása alatt (1881–1901) –alapvetően a magánépületi elhelyezé-sű és anyagi korlátok miatt – sem aszinten tartására, sem a korszerűsíté-sére nem volt lehetőség. Lényegébencsak a kémiai elemzések lehetőségeimaradtak még elfogadható szinten, dea korábbi berendezések többnyiretönkrementek. Új, korszerű és a szak-mai, tudományos vizsgálatokra kiter-jedten alkalmas laboratóriumra volttehát szükség a színvonalas oktatás-hoz, kutatáshoz.

A Barlai Béla professzor által terve-zett és a Bányászai és Kohászati palo-ta udvarán, 562 m2-es beépített terü-leten 1914-re létrehozott VaskohászatiKísérleti Laboratórium rendszerébenvillamos központ, anyagvizsgáló gé -pek, metallográfiai készülékek, tüzelő-anyagok vizsgálatára szolgáló beren-dezések, vegyműhely, kemencék,öntöde, kovácsműhely és sötétkamravoltak a földszinti helyiségekben elhe-lyezve, míg a nagyobb elektromoskemencék a tűzbiztos pincerészbenkaptak helyet. Rendelkezésre álltakter mészetesen az összes mérő ésellenőrző műszerek az oktatók és ahallgatók számára egyaránt. A Vas ko -hászati Kísérleti Laboratórium Európaakkor legmodernebb ilyen létesítmé-nyei közé tartozott. A Bányászati ésKohászati Lapok rendszeres tájékoz-tatást adtak a főiskola színvonalas

oktatási és kutatási tevékenységéről,az új laboratóriumokról, kísérleti be -ren dezésekről és eredményekről.Barlai professzor pedig folyamatosanbeszámolt az új sikerekről a hazai ésnemzetközi szakirodalomban. BarlaiBéla professzor és a VaskohászattaniTanszék jelentős hazai és nemzetközielismerésben részesült.

A főiskola átgondolt, jól tervezett ésszervezett vaskohászati oktatási rend-szerén, korszerű, tartalmi színvonalánbelül Barlai Béla professzornak, tan-széki elődeinek (Kerpely Antal, SóltzVilmos) és munkatársainak elévülhe-tetlen érdemei vannak az akkori, euró-pai rangú, színvonalas vaskohászoktatás továbbfejlesztésében, tartalmigazdagításában, az elméleti megala-pozottság kiterjesztésében, s mind-ezek alapján a nemzetközi elismert-ség növekedésében. Az oktatói éshallgatói testület ezt örömmel és büsz-keséggel élte meg, de jövőjét féltette.A főiskola selmecbányai székhelyénekkényszerű elhagyásával együtt járóveszteség nagyságát mindez termé-szetesen fokozta.

3.3. A főiskola székhelyének vál-toztatására irányuló javaslatok ésellenjavaslatok

A helyzetkép minél reálisabb és hitele-sebb áttekinthetősége szükségesséteszi a főiskola székhelyének megvál-toztatására utaló, a trianoni döntéselőtti, így attól függetlenül kialakultjavaslatokat és ellenjavaslatokat.

A világháború sodrásának kénysze-rű átélésében és a hazánkra hárulókövetkezmények valószínűsíthetősé-gének bizonytalanságában, a főiskolatanári karának gondolatvilágábangyakrabban felmerült az 1904-benszületett azon vélemény, mely szerintSelmecbánya – a rokon tudományokat(beleértve a közgazdaságot is) műve-lő intézetektől és a fém-, szén- és vas-kereskedelmi szakköröktől való elszi-geteltsége, továbbá a fémbányászathanyatlása, a város vízhiánya, elsze-gényedése és földrajzi izolálódásakövetkeztében –, egyre kevésbé leheteléggé széles alapú keret, különösena háború utáni új kor követelményeitkielégítő mérnökképzéshez. A vonat-kozó javaslatok kiemelkedő képviselő-je Barlai Béla professzor volt, aki 1917júliusában a következőket mondta [3]:

„...a világháború ezernyi ágyútorkanapról napra hangosabban hirdeti,hogy a magyar bánya- és kohómérnö-kök képzésének szabályozása mindközgazdasági életünk, mind nemzetivédelmünk szempontjából halasztha-tatlan kötelesség...” „Szakjainkra néz-ve a legszerencsésebb megoldásnakazt mondhatnánk, ha a bányászatifőiskola belekapcsoltatnék a budapes-ti kir. József-műegyetembe, még pe -dig olyképp, hogy a kapcsolat azegyetemeink fakultásai között fennállóteljes egyenjogúsággal létesíttetnék,és szakképzésünk s tudományosmunkálkodásunk követelményei kellőkielégítést nyernének."

1918 júliusában előző évi meglátá-sait megerősítve hangsúlyozta [4]:

„Selmecbányán is haladtunk(...amit előző nemzedékek serénymunkája már kiépített és a nemzetijavak kincses kamrájába gyűjtött...),de lépéseink sokkalta nagyobbaklehetnek, ha a szűkös keret ólomsúly-ként nem nehezedik lábainkra.”

A szakmai, tudományos fejlődésérdekeit bázisnak tekintő jövőképetépíteni szándékozó javaslatok évtize-den át, különböző intenzitású vitáksorában álltak főiskolai és egyesületiközgyűléseken, valamint a BKL-okhasábjain azokkal az álláspontokkalszemben, melyek Selmecbányát –Mihalovits János megfogalmazásában[1] –, ahol létrejött „...a szakágazatokművelőinek egységes, etikai egybeol-vadása,” „…a szakközönségnek őszin-te szeretete,” „…a testvéries összetar-tozandóságnak törhetetlen kapcsola-ta”, „...ahol ez a lelki atmoszféraSelmecbánya levegője volt”, „...aholszakjaink lelke e kultúrgóc pontból táp-lálkozott és kollektív szíve ott dobogott”a főiskola székhelyeként tekintik.

Az Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület 1918. augusztus22-i közgyűlése ellenvéleményét kife-jezve nem támogatta a főiskola tanárikarának a főiskola székhelyének meg-változtatására irányuló javaslatát.

Az öt hónap múlva bekövetkezettáttelepülés Sopronba nem az itt vázoltfejlesztési törekvések vagy érzelmitényezők jegyében, hanem a trianonibékeszerződés kegyetlen kötelezett-ségeinek következtében zajlott le és afőiskola, illetőleg a VaskohászatiTanszék kényszerű, veszteséges, deszükséges átmenekítése volt.


4. Az átmenekített főiskola és aVaskohászati Tanszék Sopronbatelepül

A soproni Károly-laktanya már 1919márciusának első napjaiban rendelke-zésre állt a főiskola – ideiglenes elhe-lyezésű – befogadására. Az áttelepí-tés tehát megindult Károlyi Mihály köz-társasági elnöksége (1919. március20-ig) és Berinkey Dénes miniszterel-nöksége (1919. március 20-ig) alatt,és befejeződött a Magyar Tanács köz -társaság (1919. március 21. – augusz-tus 1.; a forradalmi kormánytanácselnöke Garbai Sándor, illetve Kun Bé -la) működésének időszakában. A tan-szék áttelepítését Balázs Istvánadjunktus szervezte, jószándékú se -gítség nélkül, fosztogatók közreműkö-désével.

4.1. Barlai Béla tanszékvezető pro-fesszor elhunyt

A főiskolát és a Vaskohászati Tan szé -ket a költözéskor kiemelkedő fájdal-mas veszteség is sújtotta. Barlai Bélaprofesszor 1918-ban már végzetesbe tegségben szenvedett, „ ...szavaimár nem gyújtanak, de az érett, azelmúlásra készülő bölcs férfi jövőbevetett hite, az örök alkotó ember ter-mészetes bizakodása árad belőle” [5].

Legyengült állapotban el indult atanszékének új székhelyére, deBudapest re érve betegsége kórházbaszólította. Hosszan tartó betegségután, 1921. november 20-án, 51 éveskorában, tanárságának 20. évében akórházban vesztette el eredmények-ben gazdag életét. Így az örökké alko-tó ember már csak a jövőbe vetetthitét és reményét tudhatta Sopronbaküldeni.

A tanszék vezetésére Balázs Istvánadjunktus, tanszékvezető-helyettes-ként kapott megbízást, aki azt négy-éves, világháborús katonai szolgálatavégén vállalta.

4.2. Az oktatás kezdeti nehézségeiSopronban

A képzés tárgyi feltételeinek hiánya

A főiskola és a Vaskohászati TanszékSopronba településének első évét afennmaradásért folytatott küzdelemjellemezte. Kétségbeejtő állapotban

lévő huszárlaktanya fogadta a főisko-lát. A fosztogatás és a költöztetésvelejárójaként jelentősen megcsap-pant tanszéki oktatási, kutatási beren-dezések, felszerelések, műszerekhasználatba vételére a körülményekalkalmatlanok voltak. A megfelelőszakirodalom sem állt rendelkezésre.A hallgatók elhelyezésére és ellátásá-ra is csak nagyon korlátozott lehető-ség nyílt.

A szállíthatóság problémáiból és aköltöztetés nehézségeiből, valamint akaotikus helyzetből fakadó, számotte-vő hiányokon túl óriási veszteség értea Vaskohászati Tanszéket és vele akohómérnökképzést azzal, hogy aSelmecbányáról Sopronba történő,kényszerű áttelepítéssel a Vaskohá -szati Kísérleti Laboratórium – egyetlenanyagvizsgáló gép kivételével – telje-sen odaveszett. A Sopronban 1919tavaszán kezdődő vaskohász-oktatáslaboratóriumhiányának mértékét és ahiánypótlás nehézségeit tárja elénkTettamanti Jenő professzor nyilatko-zata, melyben még az 1925/26-os tan-évben is azt mondta, hogy [7] „aVaskohászati Kísérleti Laboratóriumoly mértékű felszereléséhez, hogy azoktatói és kutatói munka az 1919-benSelmecbányán otthagyotthoz hasonlókeretben folyjon, több évi visszatérőberuházási hitelre volna szükség.”

Az 1919/20-as tanév hivatalosanmárcius 5. – szeptember 20. közötttar tott, de az előadások megkezdésé-re csak április 28-án nyílt lehetőség azoktatási folyamat legelemibb követel-ményeitől akkor még megfosztottSopronban, rendkívül nehéz körülmé-nyek között. Balázs István adjunktusminden segítség nélkül látta el azoktatási feladatokat, sőt, az oktatásalapfeltételeit is igyekezett létrehozni.

A főiskola, a végleges helyénekszánt honvédfőreál iskola impozánsépületét 1923-ban kapta meg. Ez ter-mészetesen a Vaskohászati Tanszék -nek is újabb, de már sokkal remény-teljesebb átköltözését vonta magaután az ideiglenes helyet adó Károly-laktanyából.

A hallgatói létszám és az új székhelykezdeti stabilitásának hiánya

Az 1920-as trianoni szerződés révénMagyarország bányászata, kohászatatizedére csökkent, melyen belül ércbá-

nyászatunk 98,3%-át, kőszénbányá-szatunk 30%-át, nyersvastermelő ka -pa citásunknak (600 kt/év) pedig 2/3-átveszítettük el. Az egyetlen megmaradtrudabányai vasércbánya a korábbivasérctermelésnek alig negyvenedétbiztosította. Megmaradt nagyolvasztó-ink vasérchiánnyal küszködtek. Nyers -vastermelő helyeink és termelésünk2/3-a maradt az elcsatolt országré-szekben.

Az ezzel összefüggő válság nemtette vonzóvá a kohómérnöki pályátsem, s a visszaérkező 300 fős, évrőlévre csökkenő hallgatói összlétszámháborúból, hadifogságból visszatérőhányadának többsége szánalmasansivár helyzetben volt. A szükségeshallgatói létszám kialakítása egy évti-zed munkáját igényelte. Ebben BalázsIstván adjunktus, majd 1923-tól CotelErnő professzor tanszékvezető ésKiss Ignác tanársegéd munkája voltmeghatározó, csakúgy, mint a vas -kohászképzés színvonalának fokoza-tos fejlesztésében is.

Jelentősen csökkentette a főiskolasoproni székhelyének kezdeti stabili-tását az, hogy a velencei egyezménySopront és környékét Ausztriának ítél-te, amit 1921. augusztus 21-én kellettvolna átadni. Erre örömünkre nemkerült sor, mert a főiskolai hallgatóialakulatok, a hozzájuk csatlakozott fel-kelőkkel együtt 1921. szeptember 8-án az ágfalvi csatában döntő győzel-met arattak az osztrák csendőrségfölött, s az ennek hatására 1921. de -cember 14–16-ra kiírt soproni népsza-vazás eredményeként Sopron magyarma r a dt.

5. Különböző politikai rendszerekszűk időtartamban jelenlevő hal-mazának fejlesztést fékező hatása

Az 1919-es év első hónapjaiban Sop -ronban újra indult magyar kohómér-nökképzés folyamatának kezdetieredményességére, az I. világháborúkö vet kezményeihez részben kapcsol-ható politikai, illetve történelmi esemé-nyek is – főleg közvetve – hatást gya-koroltak. A világháború befejezésével(1918. november 11.) egyidőben(1918. november 3.) szűnt megugyanis az Osztrák–Magyar Monarc -hiának nevezett duális államszövet-ség, és jött létre a rövid életű (133napos) Magyar Tanácsköztársaság

(1919. március 21.– augusztus 1.).Nyilvánvaló, hogy a beilleszkedés azúj, ismeretlen politikai rendszerbe éskörnyezetbe a tanácstalanság, bizal-matlanság és reménytelenség érze-lemvilágát hozta létre. Néhány hóna-pot követően pedig már a HorthyMiklós (1920. március 1. – 1944. októ-ber 16.) kormányzó által vezérelt poli-tikai és társadalmi rendszer működésimagatartását kellett gyakorolni.

Az említett politikai vélemények kör-nyezetének különböző tartalmú hal-maza foglalta magában tehát a Bá -nyászati és Erdészeti Főiskola 184éves, és benne a Vaskohászati Tan -szék 46 éves selmecbányai működéseután Sopronba történt kényszerűátmenekítését, mely egyben a magyarkohómérnökképzés eddigi történeté-nek legsúlyosabb válságát jelentette.

6. A kényszerű átmenekítéssel ger-jesztett érzelmek összefoglaló zár -szavai

Alma Materünk és benne a Vasko -hászati Tanszék 100 évvel ezelőtt tör-tént eseményeinek visszaidézésévelszületett meglátások és gondolatok so -ra, illő és méltó módon a folyamatok kö -vetkezményeiben (is) részes profes szor

megnyilatkozásával zárható le meg-győzően és hitelt érdemlően.

Mihalovits János, a Sopronban márkonszolidált főiskola akkori rektora, az1923/24-es tanévnyitó beszédébenugyanis a következő szavakkal fejezteki az átmenekítés jellemzését szolgálóérzelmi gondolatait [1]:

A székhelyváltoztatás olyan volt,„...mint mikor ősei kúriájától búcsúzikaz önhibáján kívül birtokavesztett föl-desúr. Elhagyni kénytelen a feketerögöt, melyet vérbeli nemzedékekátörökített vonzalma erkölcsi kinccséavatott; a táj lakóit, akikhez családját,a történelmi kapcsok és emlékek akegyeletnek és megbecsülésnek her-vadhatatlan fonadékaival fűzték; a kisvidéki társadalmi kört, amellyel a köl-csönösen megértett és átérzett hagyo-mánynak tiszteletében és ápolásábanlelkileg együtt élt.”

A Selmecbányát méltán megillető,elmélyült ragaszkodás részbeni felál-dozása, valamint a főiskola iránt ér -zett, kiérdemelt nagyrabecsülés ésszeretet együttes hatása is kellett ah -hoz, hogy Alma Materünk, s azon belülVaskohászati Tanszékünk Magyar -országé, azaz miénk maradjon. Így azátmenekítés hazafias és nemes csele-kedetté magasztosult.

Irodalom

[1] Vivat Academia. Az OMBKE és azOEE Emlékkönyve, 1985.: Törek -vé sek a főiskola áthelyezésére ésszétválasztására . pp. 168–172.

[2] Farkas Ottó: A selmecbányai vas -kohászképzés jellemzői és megha-tározó professzorai. BKL Kohászat2017., 6. pp. 53–56.

[3] Barlai Béla, Kövesi Antal: A főisko-lai tanács memoranduma a bánya-és kohómérnöki szakosztály áthe-lyezéséről. Bányászati és Kohá -szati Lapok. 1917. júl., pp. 7–13.

[4] Barlai Béla: Nyílt levél az OMK Ma -gyar Bányászati és KohászatiEgye sület tagjaihoz a főiskola át -helyezése ügyében. Bányászati ésKohászati Lapok. 1918. júl., pp.245–247.

[5] Emlékkönyv, Miskolc 1992.: A vi -lág háború sodrásában, negyed-százados jubileum, pp. 52–54.

[6] Selmectől Miskolcig 1735–1985.NME Miskolc 1985.

[7] Zsámboki László: Selmecről indul-tunk. ME Miskolc, 1999.

[8] A selmecbányai akadémia oktatói-nak lexikona 1735–1918. NMEMis kolc, 1983.

[9] Farkas Ottó: A Vaskohászati Tan -szék története. BKL Kohászat,1959. dec., pp.43–50.


Az Alma Mater 100 évvelezelőtt indult el Selmec bá -nyáról új „hazát” keresve.Ebből az alkalomból az utód-intézmények megemlékezésiprogramsorozatot szervez-tek. Ennek egyik elemeként aSoproni és a Miskolci Egye -tem nosztalgiavonatot indítottSelmecbá nyára, amelyre aszervezők meginvitáltak min-den akadémiai örököst, bale-kot, Firmát, Veteránt, és UltraSupra Veteranissimust. Aprogramon részt vettek aSoproni Egyetem, a MiskolciEgyetem és az ÓbudaiEgyetem Bánki Karának okta-

tói, hallgatói. Meg em lé keznihívtak mindenkit a dicsőselmeci időkről, tisztelegni azősi Alma Mater előtt, köszö-netet mondani a városnak ésazoknak az embereknek, akikjelenleg, más történeti kör-nyezetben is tisztelik ésvigyázzák a Selmeci Aka -démia örökségét. Selmecbá -nyán meg tekintettünk olyanakadémiai épületeket, ame-lyek eddig részben vagy telje-sen elzártak voltak. Méltószakestélyen vehettünk részt,és nem utolsósorban lehető-ségünk volt a balek-firmagenerációinknak egy közös,

„Selmec, Téged soha nem feledtünk!”A Soproni Egyetem és a Miskolci Egyetem közös megemlékezé seSelmecbányán

A selmeci pályaudvaron

selmeci tradíciók szellemében eltöltötttalálkozóra.

A Nyugati pályaudvaron már bennállt, várt bennünket a Nosztalgiavonat,mely külső megjelenésében is a régi,„békebeli” időket idézte elénk. ATeátrum, a Büfé, a Puskás Öcsi kocsi-ja, a híres piros NOHAB mozdony,mind-mind az elmúlt korszak gyöngy-szeme. Izgatottan gyülekeztek a pero-non a bányász– kohász– erdész ruháshagyományőrző diákok és volt diákok,akik a megemlékező rendezvénysoro-zatra jöttek. Itt találkoztunk az OMBKErészéről Kőrösi Tamás főtitkárral, dr.Szabados Gábor főtitkár-helyettessel,Kopasz Lászlóval, Boross Péterrel ésfeleségével és Mayerhoffer Ferenccel,akikkel együtt töltöttük el a két napot. Anévsorolvasás után végre felszállhat-tunk, és belülről is megcsodálhattuk a

vagonokat. Az utazás jó hangulatbantelt, a szerelvényen akadémiatörténeti,hagyománytörténeti előadásokat hall-gattunk, selmeci diáknótákat énekel-tünk. Megérkezvén Selmecbányára atranszfer, az ebéd, a szállás elfoglalá-sa dinamikusan lezajlott, mely ismét aszervezők jó munkáját dicsérte.

Késő délután gyülekeztünk azAkadémiánál a Bányászati Palota elő-csarnokában, ahol Mgr. NadeždaBabiaková főpolgármester asszonyszemélyes hangvételű köszöntőjétkövetően, prof. dr. Náhlik András, aSoproni Egyetem rektora ünnepibeszédét, majd a Miskolci Egyetemképviseletében prof. dr. Szűcs Péterdékán megemlékezését hallhattuk.Megilletődötten sétáltunk végig azegykori Alma Mater folyosóin, s kuk-kantottunk be a tantermekbe és nem

utolsósorban lehetőségünk volt abalek-firma generációinknak egy kö -zös, Selmeci tradíciók szellemébeneltöltött találkozóra.

Este a soproni, illetve a miskolcidiákok által rendezett szakestélyekenvettünk részt, ahol a „komoly poharak”keretén belül hallhattuk a 100 évvelezelőtti történelmi, költözési esemé-nyek mozzanatait.

Másnap délelőtt a jó hangulatúvárosnézésen megtekintettük a neve-zetességeket, és az akadémiai vonat-kozású épületeket, a Fritz-házat, aJoergest-ház aknáját. Az ebédet köve-tően visszaindultunk a különvonattalBudapestre.

Nagyon örültünk, hogy egy ilyen kü -lön leges eseményen, egy ilyen jól szer-vezett kiránduláson vehettünk részt!

Nagyné Halász Erzsébet


Az Akadémia egyik előadótermében Gyülekezés a Fritz-ház előtt

• 2018. november 21-én rendeztemeg a Műszaki Anyagtudo mányi Kara Tudományos Diákköri Konferenciát,melynek keretében négy szekcióban29 előadás hangzott el. A szakmaizsűrik négy dolgozatot I. díjjal, négydolgozatot II. díjjal, nyolc dolgozatotIII. díjjal, négy dolgozatot különdíjjaljutalmaztak.

Az I. díjas TDK dolgozatok szerzői:– Bubonyi Tamás (konzulens: Dr.

Barkóczy Péter)– Prekob Ádám (konzulens: Dr.

Vanyorek László)

– Gyarmati Gábor (konzulens:Mende-Tokár Monika, Dr. MendeTamás, Kovács Zoltán)

– Jakab Zsófia (konzulens: Dr. DobóZsolt)• A régió vegyiparának összefogá-

sa első lépéseként 2017 őszén ren-dezték meg az 1. Vegyipari Pálya -orientációs Napot általános és kö -zépiskolás diákok számára. A nagysikerre való tekintettel a rendezvényt2018-ban megismételték. November14-én a Miskolci Egyetem díszaulájá-ban várta az érdeklődőket a Miskolci

Egyetem Műszaki AnyagtudományiKara és Gépészmérnöki és Informa -tikai Kara, valamint a BorsodchemZrt., a Kis Cégcsoport és a MOLPetrolkémia Zrt. képviselői. A rendez-vényen több mint 500 általános ésközépiskolás diák vett részt, valaminta régió vegyiparához kapcsolódóműszaki szakgimnáziumok kiállító-ként is jelen voltak.

• 2018. december 6–7-én NyíltNapok keretében várta a MiskolciEgyetem a képzései iránt érdeklődőfiatalokat. Közel 2000 diákkal és szá-

A Miskolci Egyetem hírei

mos partnervállalattal telt meg isméta díszaula, ahol számos érdekes ésinteraktív kísérleten vehettek részt amegjelentek.

• 2018. december 18–19-én ötzáróvizsga bizottság előtt 39 hallgatótett sikeres záróvizsgát, 27-en BSc-,12-en MSc-képzésben fejezték betanulmányaikat. Fontos kiemelni, hogyidén először végeztek hallgatók duálisképzésben a Műszaki Anyag tudo má -nyi Karon, kilenc járműipari öntészspecializációjú BSc-anyagmérnökhall gató teljesítette sikeresen mind avállalati, mind az egyetemi követelmé-nyeket. A hallgatók duális képzése akövetkező öt cégnél folyt: Nemak GyőrAlumíniumöntöde Kft. (3 fő), Sicta Kft.(2 fő), Prec-Cast Öntödei Kft. (2 fő),Csepel Metall Vas öntöde Kft. (1 fő),FémAlk Zrt. (1 fő). Köszönjük partne-reink kiemelkedő munkáját!

• A 2018/2019. tanév I. félévében aMűszaki Anyagtudományi Karon 33fő szerzett oklevelet (1. kép). 2019.február 7-én a Miskolci EgyetemNyilvános Ünnepi Egyetemi Szená -tusi Ülésén 21 fő BSc-szintű, 12 főMSc-szintű oklevelét vehette át a Mű -szaki Anyagtudományi Kar dékánjá-tól, dr. Palotás Árpád Bence profesz-szortól. A diplomaosztó ünnepségkeretében Cseh Dávid és NagyCsaba PhD-oklevelet vett át. VasisztaViktor BSc-s végzett anyagmérnök ahallgatói önkormányzat becsület dip-lomáját vehette át. A Kar történetébenelőször végző duális hallgatók tiszte-letére a Nemak Győr Alumíniumöntö -de Kft. hagyományteremtő céllalNEMAK Elismerő Duális Oklevelethozott létre, melyet a cégnél dolgozóés alapfokon végzett hallgatók vehet-tek át a diplomaosztó ünnepségen

(Vincze Fanni Virág és VasisztaViktor, 2. kép), Nagy Miklós Nándorpedig később, egy külön rendezvé-nyen a Kar Geleji Sándor tanácster-mében.

• 2019. február 6-án a Nemak GyőrAlumíniumöntöde Kft. ügyvezetője aMiskolci Egyetem Selmec-termébenadta át Gyarmati Gábor MSc-kohó-mérnök hallgatónak 2018. évi kiválószakmai, tudományos diákköri tevé-kenysége elismeréseként az immárhagyományosnak mondható NemakDíjat. (Témavezetők: Mende-TokárMonika tanársegéd, Öntészeti In té -zet, dr. Mende Tamás, docens, Fém -tani, Képlékenyalakítási és Na no -technológiai Intézet.). A kitüntetéshezgratulálunk, és további sikereket kívá-nunk!

Mende Tamás


2. kép. Vincze Fanni Virág és Vasiszta Viktor a NEMAKElismerő Duális Oklevéllel, a cég vezetőinek társaságában1. kép. A végzett hallgatók egy csoportja

F E L H Í V Á SA Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara felhí-vást intéz az Alma Mater egykori hallgatóihoz, akik 1949-ben, 1954-ben, 1959-ben, illetve 1969-ben (70, 65, 60,50 éve) vették át diplomájukat a Kohómérnöki KaronMiskolcon, vagy a Sopronban. Várjuk jelentkezésüket, hogy részükre, jogosultságukalapján, a rubin-, a vas-, a gyémánt-, vagy aranyoklevélkiállítása érdekében szükséges intézkedéseket meg tud-juk kezdeni.Jelentkezési határidő: 2019. április 15.A jelentkezéshez szükséges dokumentumok:– kérelem nyomtatvány hiánytalanul kitöltve– rövid szakmai önéletrajz (maximum egy A/4 oldal

egyes szám harmadik személyben fogalmazva)– egy darab igazolványkép.

A teljes lista és a kérelem nyomtatvány elérhető a karihonlapon: www.mak.uni-miskolc.hu Kérjük, hogy a dokumentumokat lehetőleg elektronikusformában, az írott szöveget formázatlan word dokumen-tumként, a fényképet önálló fájlként szíveskedjenek meg-küldeni.

Dr. Palotás Árpád Bencedékán

Elérhetőségek:

E-mail: [email protected]ím: Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi KarDékáni Hivatal3515 Miskolc-Egyetemváros C/1. I. emelet 109. szobaTelefon: +36/46/565-090

A 2018. évi Szent Borbála-napi orszá-gos központi ünnepséget december 4-én a Magyar Bányászati és FöldtaniSzolgálat Stefánia úti épületének dísz-termében rendezték meg. A fő szerve-ző az Innovációs és TechnológiaiMinisztérium, a Magyar BányászatiSzövetség, a Bánya- Energia és IpariDolgozók Szakszervezete, valamint azOrszágos Magyar Bányászati és Ko -hászati Egyesület volt.

Az elnökségi asztalnál helyet foglaltdr. Fancsik Tamás a Magyar Bányá -szati és Földtani Szolgálat elnöke,Kádár Andrea Beatrix helyettes állam-titkár (ITM), prof. dr. Palkovics Lászlóinnovációs és technológiai miniszter,dr. Zoltay Ákos az MBSZ főtitkára, azünnepség levezetője, dr. Fónagy Já -nos nemzeti vagyonért felelős minisz-terhelyettes, dr. Hatala Pál az Orszá -gos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület elnöke, Rabi Ferenc a Bá -nya- Energia és Ipari Dolgozók Szak -szervezete elnöke (a képen balróljobbra).

Prof. dr. Palkovics László innováci-ós és technológiai miniszter ünnepibeszéde után dr. Hatala Pál OMBKEelnök mondott köszöntőt.

Ezután Szt. Martin előadóművészműsora következett, majd elismerésekátadására került sor.

Az ünnepség hivatalos része abányász- és kohászhimnusz eléneklé-sével zárult.

Szent Borbála-éremmel kitüntetettkohász tagtársaink életrajza a követ-kezőkben olvasható.

Szent Borbála-érem kitüntetésbenrészesült lelkiismeretes kohászattalkapcsolatos tevékenységéért:

Berecz Tamás mérnöktanár, mér-nökinformatikus, gépészmérnök, ko -

hó mérnök. Munkáját szakmai sikerekkísérik. A Csepel Metall VasöntödeKft.-ben különböző beosztásokat töl-tött be, 2018 eleje óta a cég műszakiigazgatója.

Az OMBKE Öntészeti Szakosztálycsepeli helyi szervezetének elnöke,korábban titkára, sokat tett és tesz azegyesületi élet fenntartása, fellendíté-se érdekében. A helyi szervezet tagja-inak bevonásával színvonalas progra-mokat szervez, meghatározó tagjamind a helyi szervezetnek, mind azegyesületnek. Munkahelyének támo-gatásával a kollégáit, és más környék-beli cégek OMBKE tagjait is bevonjaaz egyesületi életbe, így a nagyhagyománnyal rendelkező csepelihelyi szervezet sikeresen működikelnöksége alatt is.

Horváth Csaba okleveles kohó-mérnök. 1988-ban a SzékesfehérváriKönnyűfémműben technológuskéntkezdte meg pályafutását, amelyet ké -sőbb gyártás-, illetve gyártmányfej-lesztő mérnökként folytatott. Ezt köve-tően termelésvezetői pozícióban dol-gozott, jelenleg vezető metallurgus -ként továbbra is az Arconic-Köfém Kft.alkalmazottja. Folyamatosan résztvesz a munkatársak szakmai képzé-sében is.

Jelenleg az OMBKE FémkohászatiSzakosztály székesfehérvári helyiszervezetének tagja, ahol sokáig titkáris volt. 2001-ben OMBKE EM plaket-tet, 2007-ben Debreczeni Márton-emlékérem kitüntetetést kapott.

Nagyné Halász Erzsébet okleve-les kohómérnök. 1984-től a MagyarSzénhidrogénipari Kutató-FejlesztőIntézetnél dolgozott fejlesztőmérnök-ként. 2000-től a Budapesti MűszakiFőiskola, későbbi nevén az Óbudai

Egyetem oktatója lett, ahol az anyag-tudomány, az anyagtechnológia, amechanika és a géprajzi ismeretektantárgyakat oktatja. Részt vett azegyetem műszaki gépész mérnökasz-szisztens, majd a műszaki felsőoktatá-si szakképzés kidolgozásában. Ki dol -gozta a gépipari anyagismeret ésanyagtechnológia ismeretanyagát ésannak e-learning formáját. 2008–2016-ig a gépipari mérnökasszisztensképzést és annak vizsgáit szervezte.2004-től az ipari K+F együttműködé-seken belül a károsodott gépelemek,hegesztési varratok vizsgálatával ésezen káresetek kiküszöbölési lehető-ségeivel foglalkozik. Jelenleg egyműanyag–üveggyöngy kompozit a n y a g vizsgálatán dolgozik.

Az OMBKE újbóli tagja 2003-tól, aVaskohászati Szakosztály budapestihelyi szervezetének titkári feladatait2014-től látja el.

Orova István 2001 óta irányítja azISD Dunaferr Zrt. vállalatcsoporthoztartozó ISD Kokszoló Kft.-t ügyvezetőigazgatóként. Az általa irányított társa-ság évente mintegy 1,4 millió tonnaszénből 1 millió tonna kokszot állít elő.Kiemelt érdemei vannak a III. kok szo -lóblokk 2003-ban illetve 2006-ban kétlépcsőben történt átépítésében, vala-mint az I. kokszolóblokk élettartamá-nak megnövelésére végrehajtott beru-házásban. Említést érdemel az ISDKokszoló Kft. technológiai vízkezelőtelepén végrehajtott fejlesztés. Meg -kapta a vállalatcsoport legmagasabbelismerését, a Borovszky-díjat.

Tagja az OMBKE-nek. Az elmúltévtizedekben folyamatosan segítette aVaskohászati Szakosztály dunaújváro-si helyi szervezetének tevékenységét,különös figyelemmel a Kokszoló mű -ben dolgozó kollégákra.


HÍRMONDÓÖSSZEÁLLÍTOTTA: Schudich Anna

Szent Borbála-napi központi ünnepség

Az ünnepség képei a hátsó borítón láthatók.

48 HÍRMONDÓ www.ombkenet.hu

Az ülés időpontja: 2018. december12., 11:00 óra

Helyszíne: Budapest, V. Október 6.u. 7. fsz. nagyterem

A jelenléti ív szerint 24 fő választ-mányi tag volt jelen, az állandó meghí-vottakon és a tiszteleti tagokon kívül.

Az ülést dr. Hatala Pál elnök vezet-te le, aki tájékoztatta a Választmánytaz előző ülés óta tett intézkedésekről:az OMBKE új képviseletének törvény-széki bejegyzésről, az AlapszabályBizottságnak, az alapszabály-módosí-tás előkészítésével kapcsolatos, folya-matban lévő munkájáról.

Az elnök kérte, hogy a Kálóz köz-ség temetőjében tartott megemléke-zésen a jövőben több bányász tagtársvegyen részt. Beszámolt az Egyesületsikeres egerszalóki konferenciájáról, adunaújvárosi és dorogi szakesteken,valamint a központi Borbála-napon ésa Borbála-misén való részvételről.Tájékoztatta a választmányt, hogy ameghívás ellenére december 4-énnem tudott részt venni a Sopronbanszervezett „100 éves” emlékülésen, azidőben egybeeső Borbála-napi ren-dezvények miatt. A Selmecbányárainduló nosztalgiavonaton és a „Sel -mec-Sopron 100” rendezvényeken afőtitkár és a főtitkárhelyettes képvisel-te az Egyesületet. Elmondta, hogy dr.Patay Pál régész, egyesületünk leg-idősebb tagja 104. születésnapján aNemzeti Múze um ban részt vett – többtagtárssal együtt – az Egyesület kép-viseletében.

A következő napirendi pontban dr.Gagyi Pálffy András ügyvezető igaz-gató az OMBKE pénzügyi helyzetérőlelőzetesen kiosztott anyagokat szó-ban egészítette ki. Jelezte, hogy évvé gén az egyesület várhatóan nemlesz veszteséges, de a január kritikuslehet.

Hozzászólásában Podányi Tiborjelezte, hogy a tagság 1/3-a fizet tel-jes-, 1/3 fél tagdíjat, 1/3 pedig évi 2000Ft-ot. Előterjesztési javaslatot tett egy-séges, minden tagra kiterjedő 1000 Ftösszegű tagdíjemelésre. Erre vonat-kozóan a következő választmányi ülé-

sig elvégzendő vizsgálatról születettdöntés.

Ezután Kőrösi Tamás főtitkár aismertette az OMBKE 2019. I. ne -gyedévi és éves rendezvényeit pontosdátumokkal, ahol még nincs, ott várjaa pontosításokat. Ez fel fog kerülni azegyesület weboldalán lévő rendez-vényjegyzékbe.

Hozzászólások: – Lengyel Károly: 2019-ben 50 éves

lesz az Öntödei Múzeum. Erre ter-veznek központi rendezvényt októ-berben, és az Egyesületen belül azÖntészeti Szakosztály is készül.

– Törő György: a cseh bányavárosoktalálkozójára Borsodból busz indul,kéri a hirdetését.

– Zelei Gábor: az Akadémia január14-én Eötvös-programot tart; 2019-ben jubileumi Eötvös-év lesz.

– Katkó Károly: kétévente van MagyarÖntőnapok, így a soron következőt2019. október 11–13-a között,Herceghalmon rendezik meg.

– Ősz Árpád: február 5–6-án a Kőolaj-,Földgáz- és Vízbányászati Szak osz -tálynak „Érett mezők újraélesztése”című programja lesz. Ezután a főtitkár a 4. napirendi

pontban ismertette az EU által támo-gatott, határon átnyúló együttműködé-si programokra való pályázás lehető-ségeit és kapcsolattartóit. Javasolta,hogy következő választmányi ülésenhozzanak létre egy munkabizottságot.

A következő napirendi pontban dr.Szabados Gábor, az új ügyvezetőismertette az ügyvezető igazgatóimunkakör átadás-átvétel helyzetét, ésröviden vázolta a munkakör gyakorlá-sával összefüggő, jövőbeli terveit(életrajza a cikk után olvasható).

Az utolsó napirendi pontban („egye-bek”) szó volt a lapok kiadásáról, azEgyesület 125 éves történetét bemu-tató anyag esetleges kiadásáról.

Az oroszlányi helyi szervezet általkezdeményezett „Selmec-Sopron 100”programsorozat keretében az oroszlá-nyi kollégák mintegy 80 rászorulótsegítettek ajándékcsomaggal.

Végezetül az elnök felkérte dr.

Tolnay Lajost a leköszönő ügyvezetőigazgató, dr. Gagyi Pálffy Andrásbúcsúztatására, majd ajándékot adottát neki. Ezt követően többen is méltat-ták dr. Gagyi Pálffy András szakmai-és egyesületi tevékenységét.

Következő lapszámunkban terve-zünk ismertetést közölni életútjáról.Dr. Szabados Gábor jegyzőkönyve

alapján összeállította BT

Dr. Szabados Gábor Tamás Pécsett,1955. július 10-én született.

A miskolciN e h é z i p a r iM ű s z a k iEgye tem Bá -nyamérnök iKarán, bányá-szati szakon1982-ben ka -pott bánya-mérnöki okle-velet. 2000-

ben az Eötvös Loránd Tudo mány -egyetemen jogi szakokleveles mérnökvégzettséget, majd 2011-ben az MEMűszaki Földtu do mányi Kar MikovinySámuel Föld tudo mányi Do k toriIskolában PhD-oklevelet szerzett.

1982–1993 között a Nógrádi Szén -bányák Vállalat különböző mélyműve-lésű üzemeiben dolgozott, körletveze-tőtől a műszaki-kereskedelmi igazga-tóig többféle munkakört töltött be.Ezután 2015-ig a Magyar Bá nyászati(és Földtani) Hivatalnál és bányakapi-tányságainál bányafelügyeleti főmér-nök, főosztályvezető, bányakapitány,elnökhelyettes, végül elnök volt. 2015-től egyéni vállalkozó, bányászati ésföldtani szakértő, szaktervező, tanács-adó volt.

Az OMBKE-nek 1983 óta tagja.2018. december 16-án kapott kineve-zést az OMBKE ügyvezető igazgatóimunkakörének ellátására.

Munkája elismeréseként kapottkitüntetései: a Magyar KöztársaságiÉrdemrend Lovagkeresztje, „Kiválóbányász” miniszteri kitüntetés,„Magyar bányászatért” emlékérem,Szent Borbála-emlékérem miniszterikitüntetés.

EMLÉKEZTETŐaz OMBKE választmányi üléséről (kivonat)


Másfél évi előkészítő munka után2018. szeptember 18–20-án a buda-pesti Flamenco Szállóban került sor a10. Nemzetközi Clean Steel (TisztaAcél) konferenciára.

A konferencia előkészítésében és aprogram kialakításában fontos szere-pe volt a Nemzetközi Bizottságnak,amelynek munkájában neves kínai,német, amerikai, svéd és magyarszakemberek vettek részt. A szervező-munkát a nagy nemzetközi acélipariszervezetek mellett 17 ország nemze-ti acélipari egyesületei támogatták. Akonferencia hivatalos nyelve a koráb-biakkal összhangban angol volt.

A közös munka eredményeképpen28 országból 195 szakember jelentke-zett és vett részt a konferencián. A leg-nagyobb delegáció Franciaországbólérkezett (23 fő), de 10-nél több szak-ember volt jelen Ausztriából, Kínából,Németországból, Koreából, Svédor-szágból és az USA-ból is.

A beérkezett előadások értékelésealapján a Nemzetközi Bizottság 10szekcióba sorolta be az előadásokat.

A konferenciát dr. Tardy Pál, aNem zetközi Bizottság elnöke nyitottameg, majd dr. Móger Róbert, az MVAEigazgatója a magyar acélipari vállala-tok nevében üdvözölte a résztvevőket.

A megnyitó plenáris ülésen hat elő-adás hangzott el. Közülük kettő a kon-ferencia témájához kapcsolódó, átfo-gó jellegű előadás volt. A programsze rinti első előadó B.Birnbaum, a Szén és AcélKutatási Alap vezető mun-katársa lett volna, de rész-vételét az utolsó pillanat-ban lemondta, előadásaés prezentációja azonbanígy is elérhető. Az európaiacélipar reneszánsza cí -mű előadás tájékoztatástad az európai acéliparbanfolyamatban levő kutatásiirányokról. A má sodik elő-adást a Német Vasko -hászati Egyesület (VDEh)szakmai vezetői tartották;ebben az európai és anémet acélipar helyzeté-

ről és törekvéseiről számoltak be.A plenáris szekció többi előadása

már közvetlenül a konferencia témájá-ról szólt: a zárványok keletkezése(Lifeng Zhang, a Pekingi Egyetempro fesszora), a salakok alkalmazásaaz üstmetallurgiában ( Joo Hyun Park,a koreai Hangyang University profesz-szora), a zárványok vizsgálata korsze-rű acélokban (S. R. Story és munka-társai, US Steel Corporation, USA),végül a zárványkialakulás újszerű mo -delljét bemutató előadás (J. Campbell,a Birminghami Egyetem professzora).

A zárványok keletkezésével ésmódosításával foglalkozó szekció elő-adásai a zárványképződés termodina-mikai alapjairól, a zárványok gyártásközbeni átalakulásáról, ill. tudatos mó -dosításáról szóltak (olasz, amerikai,osztrák, kínai, koreai, szlovéniai ésfinn szakemberek előadásában).

A Ca a tiszta acél gyártásában c.szekció volt az egyik legnépszerűbbszekció (7 előadás). A bevezető elő-adás (ArcelorMittal Global R&D, USA)a Ca szerepének áttekintése utánkísérleti adatokkal támasztotta alá azelmondottakat. Több előadás foglalko-zott a Ca-kezelés gyakorlatával éshatásaival, szemléltetve a zárványmó-dosító hatást és következményeit(amerikai, francia, kanadai, svéd,mexikói és kínai előadók).

A Folyamatos öntéssel foglalkozószekcióban a dermedés során kiala-

kuló dúsulásokkal és csökkentésükmódszereivel, a kialakuló termékszer-kezetet és tisztaságot befolyásolólehetőségekkel foglalkoztak az indiai,francia, finn és osztrák előadók.

Ugyancsak sok (francia, svéd,mexikói, amerikai, orosz) előadó fog-lalkozott a zárványok és az acél tiszta-ságának vizsgálatával. A korszerű zár-ványvizsgáló módszerek áttekintéseés értékelése után az új analítikai eljá-rások, az elektronoptikai vizsgálómódszerek, a számítógépes képelem-ző módszerek alkalmazását szemlél-tették az előadók.

Az üstmetallurgiai szekció kereté-ben képet kaptunk a korszerű acélke-zelési módszerekről, a kezelés haté-konyságáról különböző acéltípusoknál(svéd, egyiptomi, Japán, koreai szer-zők). Kiemelendő az Európai Szén- ésAcélkutatatási Alap keretében kb. 20éven keresztül végzett ilyen irányúkutatások eredményeit áttekintő elő-adás.

A folyékony acélban lejátszódófolyamatok elemzésével kapcsolatoseredményeket ismertették a szimulá-cióval és modellszámításokkal foglal-kozó szekció előadásai (kínai, japán,indiai, holland előadók). A korszerűtiszta acél gyártásánál ma már fontoseszközök az ilyen eljárások.

A reoxidáció elleni védelem egyiklegfontosabb eleme a tiszta acélokgyártásának. Az erre alkalmazott mód-

szerekkel és eredmé-nyességükkel foglal-koztak a brazil, fran-cia, indiai és koreaielőadók.

A speciális salakokés folyósító szerek al -kalmazása ugyancsakvilágszerte alkalma-zott módja a tisztaságnövelésének. Az elő-adók (koreai, svéd,mexikói, francia) ezekhatásmechanizmusá-val, alkalmazásukered ményeivel foglal-koztak.

A korábbiakhoz ké -

10. Nemzetközi Clean Steel Konferencia(Cleansteel 10)

A konferencia plenáris nyitó szekciójának résztvevői a Flamencoszálloda előadótermében


pest kevés (3) előadás hangzott el azacéltisztaságnak a tulajdonságokragyakorolt hatásáról. Finn magyar éskínai előadók ismertették ezzel kap-csolatos eredményeiket.

A plenáris záró szekcióban TardyPál, a Szervezőbizottság vezetőjeadott áttekintést az eddig megrende-zett tíz Clean Steel Konferenciáról (aszerző valamennyinek a szervezésé-ben részt vett). Az előadást a BKLKohászat 2018/5–6. számában közzétettük. Bejelentette, hogy a Nemze tkö -zi Bizottság javaslatára a következőClean Steel konferenciát 2022-re ter-vezzük, ugyancsak Budapesten.

A szervezőmunka három bázisonfolyt. Az MVAE bázisán készítették el

és tartották folyamatosan karban akonferencia weblapját (www.cleansteel10.com), továbbá feldolgozták a beér-kezett előadásokat, ezek felhasználá-sával elkészítették a konferencia -kiadványokat, a résztvevők jelentke-zésével kapcsolatos teendőket.Fontos újdonság volt, hogy a részvé-telre jelentkezők a weblapon keresztülközvetlenül átutalhatták az OMBKEszámlájára a részvételi díjat.

Az OMBKE titkárságának legfonto-sabb feladata a konferencia pénz-ügyeinek intézése volt (részvételi díjakbeérkezésének nyilvántartása, a visz-szaigazolások elkészítése és küldése,az alvállalkozók megbízása és szám-láik átutalása), továbbá a levelezés

lebonyolítása is rajtuk keresztül ment.A nemzetközi kapcsolatok szerve-

zése, ügyeinek intézése, a szervező-munka irányítása a Szervező Bi ottságvezetőjének feladata volt. Rá hárult ajelentkezők vízumkérelmét támogatólevelek (ahol erre szükség volt, a leg-több Európán kívüli ország esetében)megírása is.

A konferenciavacsorára az Európahajón került sor. A szép, tiszta időbena résztvevők a hajóról megcsodálhat-ták a kivilágított hidakat és a várost; alátvány mindenkit lenyűgözött.

Összességében a konferenciaszakmai és az előzetes adatok szerintpénzügyi szempontból is sikeres volt.

Tardy Pál

HÍRMONDÓ www.ombkenet.hu

XXIV. Szent Borbála Napi Kohász SzakestélyÖrömünnep: a közösség él és alkotVidám hangulatban, ugyanakkor meg-felelő komolysággal ápolták hagyomá-nyaikat az Országos Magyar Bá -nyászati és Kohászati Egyesület vas-és fémkohászai. A dunaújvárosi házi-gazdák a Lemezalakító oktatási köz-pontjába invitálták december havánakelső napjára, az immár sorban a hu -szonnegyedik Borbála-napi szakest-jükre az arra érdemeseket. Az aszta-lok mellett éppen elég fiatal arcot lát-hatott a figyelmesen körülnéző, amielsőre rácáfol arra a tényre, hogy apatinás múlttal bíró szakmai szervezetlegújabb kori történetében a tagságösszetétele demográfiailag aggasztó.

A részvételt 126 fő jelezte előre, ezigen könnyen megjegyezhető szám,minő véletlen, az egyesület éppen 126évvel ezelőtt jött létre. A selmecihagyományok továbbvivői a felme-nőktől örökölt tudásra alapozva, a

helyi specialitásokat beépítve, követ-ték pontról pontra, az ilyenkor kívána-tos forgatókönyvet.

Az est elnöke, Lontai Attila köszön-tötte a vendégeket, így az OMBKEelnökét, dr. Hatala Pált, Budapestről aVaskohászati Szakosztály, Székes fe -hér várról a Fémkohászati Szakosztályképviselőit, az Öntészeti Szakosztálytagjait, az újjáalakult Ózdi Szervezetelnökét, a Dunaújvárosi, az Óbudai ésa Miskolci Egyetem tanárait.

A „Komoly pohár”Az egyesület idén megválasztott újelnökét, dr. Hatala Pált kérték fel aszakestély „Komoly poharának” el -mondására: – A szakestély örömün-nep, jelzi, hogy a szakmai közösség élés alkot. Ma is dolgozik még vagy ezervolt egyesületi tag hazánkban, akikkikerültek a rendszerváltáskor az ipar-ágainkból. Ózdon néhány hete lelkes

tagjaink, a megváltozott körülményekellenére, újjáalakították a helyi szerve-zetet. A szakmaiság, az összetarto-zás, a hazaszeretet a jelszava azegyesületnek, de egyesek ezt sajáto-san és sokszor szabadon értelmezik.Segítenünk kell mindannyiunknakmegtalálni a selmeci hagyományoktovábbélésének méltó módját.

A „Vidám pohár”Tóth Lászlóra esett a megtisztelő fel-kérés, hogy tartsa meg „Vidám pohár”köszöntőjét. Mondandóját a jövőképkialakításában az ellenségkép megal-kotására építette, sorra véve a vidám-ságra okot adó, különböző eshetősé-geket, végül, komolyra fordítva a szót,meggyőzte hallgatóságát: – Legyen aközös ellenségkép a közöny: a szak-ma iránt, a társaink iránt, az egyesüle-ti élet és mindenféle tevékenységiránt.


Emlékezés Mikoviny SámuelreA nagy tiszteletnek örvendő FarkasLajos (92) a selmecbányai Bánya -tisztképző Iskola megszervezőjének,Mikoviny Sámuel (1700–1750) szemé-lyének és munkásságának állítottemléket vetített képes előadásával.

Az „Okos gyár” víziójaA gazdaság szereplői szerint, jelenlega világon a negyedik ipari forradalomzajlik, amelyet kiberfizikai rendszerek,a mesterséges intelligencia elterjedé-se jellemez. Az Európai Unió iparfej-lesztési stratégiáját, az Ipar 4.0-átEurópa nagy lehetőségének tekintiipara leépülésének megállításában. A„Gondolkodó” gépek helyettesítik az

embert, az esetek többségében segí-tenek a döntésekben. Így tesznek azönvezető autók, a virtuális titkárnők ésaz „Okos gyárak” – érvelt FelföldinéKovács Ágnes hozzászólásában. – Kitudja, mit hoz még a jövő, vagy akár azIpar 4.0? Nekünk sem lehet más ahosszú távú stratégiai célunk, mint az„Okos Dunaferr” létrehozása…

Pogányból balekká fogadásNem lepődtem meg, amikor Cseh Ferimegkeresett azzal, hogy elvállalnám-ea balekjelöltséggel, balekvizsgávaljáró procedúrát. A felkészüléshez kap-tam egy hatvan oldalas anyagot – árul-ta el a frissen megkeresztelt LászlóFerenc balek. – A kohászat és az

alkatrészgyártás kapcsolatáról készül-tem. A szakmai hagyományok ápolá-sát, múltunk értékeinek megőrzésétmindig is fontosnak tartottam, tevőle-gesen támogattam, erre bizonyságulszolgálnak az Öntöde, a Mechanika, aLakatosüzem történeti kiadványai,kiállítások és az alkatrészgyártássalkapcsolatos film, valamint a folyamato-san bővülő kupagyűjteményünk.

A Krampampuli behozatala, tanúsí-tási eljárása után a szakestély végéreillő nóták csendültek fel. Az Elnök azest hivatalos részét egy kiegészítésselzárta: – Innentől szabad folyást enge-dek minden földi jónak!

Szente Tünde

Az OMBKE Vaskohászati Szak osz -tály budapesti helyi szervezete 2000óta minden év őszén szakmai kirán-dulást szervez a tagtársak és hozzá-tartozóik, valamint a társszervezetekképviselői részére. Ebben az évbenoktóber 26-án Esztergomba látogat-tunk.

Elsőként az esztergomi Várat és aBazilikát tekintettük meg. Szép naposidőt fogtunk ki és a várfalon kellemessétánk során a Duna alacsony víz-szintjének köszönhetően láthattuk afeltáruló homokpadokat. A sportosabbtagtársaink felmentek a Bazilika tor-nyába, hogy onnan gyönyörködjeneka környék szépségeiben, mások anemrég felújított vártermeket látogat-ták meg.

Az ebédünket a Duna másik part-ján, Párkányban a BAT étterembenfogyasztottuk el. A finom leves utánhát igazán „emberes” és jóízű adago-kat kaptunk a knédlis vaddisznó pör-költből, amit természetesen egy-egykorsó Staropramen sörrel öblítettünkle. Ebéd után a Duna-parti sétányonkészítettük el az idei kirándulási cso-portképet a festői Esztergomi várralés Bazilikával a háttérben.

Kirándulásunk szakmai programjá-

nak keretében a Suzuki esztergomigyárát látogattuk meg. A mintegy kétés fél óra terjedelmű program soránaz előzetes filmes bemutatás után kétcsoportra osztva tekintettük meg agyártási folyamatot az első lépésektőla legördülő autóig. Jól elfáradvaültünk vissza az autóbuszba és elin-dultunk Tökre a Kovács pincészetbe.

A stílusosan kialakított pincébenKovács Ferenc tulajdonos borászatiismeretekkel egybekötött borkóstolóttartott, így volt alkalmunk tanulmá-

nyozni, és főleg megízlelni az általakészített borfajtákat. Többünkneknagy élmény volt a különleges zöldveltelini, melyből jó páran otthonra ésa hazafelé útra is vásároltak. Akoccintgatásokkal és énekléssel egy-bekötött társalgás a kirándulásainknélkülözhetetlen eleme, mely szintemindig megalapozza a visszafelébuszozás vidám, nótázásokkal telihangulatát is.

Nagyné Halász Erzsébet

Budapesti vaskohászok kirándulása


2018. november 12-énimmár 14. al kalommal ren-dezték meg az Ózdi Ha -gyományápoló szakestélyta Tiszti Kaszinó dísztermé-ben. A jeles esemény márelidegeníthetetlen részétképezi a város kulturálisörökségének, ahol számosközéleti személy, vállalko-zó, szervezeti- és intéz-ményvezető vesz résztminden évben. A rendezvé-nyen rendhagyó módon a bányász éskohász szakma képviselői vannak túl-súlyban, ahol évről évre egyre többfiatal mérnök jelenik meg soraikban. Aszakest Praesese dr. Grega Oszkár,a Miskolci Egyetem címzetes egyete-mi tanára volt, aki így nyilatkozott azÓzd Városi Televí zió nak: „Mi azértpróbáljuk ezeket a szokásokat fenn-

tartani és tovább éltetni, hogy külön-böző generációk kötődését megőriz-zük. Itt körülbelül a 85-90 éves kor-osztálytól visszafelé, az egyetemistakorosztályig együtt vannak a kollé-gák.”

A rendezvényen az OMBKE újra-alakult ózdi helyi szervezetének szin-te valamennyi tagja képviseltette

magát, számos tisztségvi-selővel egyetemben. Dr.Hatala Pál elnök elismerő-en nyilatkozott városunkkohászati örökségéről:„Ózd nak különös érdemeivannak. Egyrészt nagyonrégóta van itt kohászatitevékenység…”. Az ózditagtársak, kollégák harmincévvel ezelőtt ezt az egyen-ruhát alkották meg, ésazóta ez az egységes

egyenruhája az ipari szakemberek-nek. Már nemcsak a kohászoknak,hanem bányászoknak, gépészeknekés más szakmák képviselőinek is.

A szakestély a jelenlévők visszajel-zése alapján jól sikerült, várhatóanmegismétlik a következő esztendő-ben is.

Kelemen Kristóf

Az OMBKE Öntészeti Szakosztályá -nak Ferencz István Észak-DunántúliKohászati Regionális Szervezete2018 őszén második alkalommal szer-vezte meg tisztelgő körútját professzo-rai és firmái előtt. Kis csapatunk no -vember 17-én, szombaton reggelindult a Nyugat-Dunántúlt bejárva,Győr–Sopron–Sárvár–Székesfehér -vár városát érintve, zárásként egy re -mekbe szabott székesfehérvári prog-rammal.

A 2017-ben szervezett első alkal-mon felbuzdulva 2018-ban ismétmegemlékeztünk és tiszteletünkettettük elődeink sírja előtt. Győrben dr.Zsák Viktor professzor, Sopronbandr. Nándori Gyula professzor, Sár -váron Pivarcsi László, volt helyi szer-vezeti elnökünk, Székesfehér várondr. Bakó Károly professzor sírjánálhajtottunk fejet. A megemlékezések-nél méltattuk életútjukat, tanításaikat,énekeltük nótáinkat, elhelyeztük amegemlékezés ko szorúit és meg-gyújtottuk mécseseinket örök emlé-kük előtt.

A terv szerint a szombat reggeligyőri mécsesgyújtást követően a sop-roni Balfi úti temető volt a következő

célállomásunk. A napsütéses délelőt-tön tiszteletadásunk következő állo-mása Sárvár, stílszerűen a Soproni útitemető volt. A városban megpihenveegy jóízű ebéd után derűs hangulat-ban vágtunk neki az utolsó és egybenleghosszabb szakasznak, a cél a szé-kesfehérvári Csutora temető volt. Ittmár kicsit fáradtan, viszont töretlenkedvvel fejeztük be „Firma túránk”. Azügyes szervezésnek köszönhetően ahosszú nap zárásaként megszálltunka városban, és rendhagyó módon egy

borkóstolóval koronáztuk meg azegész napos körutat.

A napot átszőtte professzorainkútmutatása, tanítása, amelyeketkövetve méltósággal, ugyanakkorvidám hangulatban sikerült emléküketmegőriznünk és sok-sok kellemespercet felidéznünk, melyeket ránkhagytak. Bízunk benne, hogy 2019-ben ismét lesz lehetőségünk hasonlókeretek közt továbbvinni emléküket.

Legyen fényes sikere a kohásznak!Farkas György

XIV. Ózdi Hagyományápoló Szakestély

Tisztelgés professzoraink és firmáink előtt

Zsák Viktor professzor sírjánál Győrben

53www.ombkenet.hu 151. évfolyam, 1. szám • 2017www.ombkenet.hu 152. évfolyam, 1. szám • 2019

2018. szeptember 21-én a Miskolc-Diósgyőri kétnapos XII. FazolaFesztivál programsorozat részekéntnyílt meg az Amikor még fújt a gyárcímű időszaki ipartörténeti kiállítás. Akiállítás megnyitója a Miskolci Aka -démiai Bizottság székházában, meg-rendezett 150 éves a Diósgyőri Vas -gyár c. konferenciát követte a HermanOttó Múzeum Papszer 1. alatti kiállítá-si épületében. A kiállítást az Északke-let-Magyarország IpartörténeténekÁpolásáért Alapítvány (EKMITA), aMagyar Műszaki és Közlekedési Mú -zeum Kohászati Gyűjteménye (Ko -hászati Múzeum) és a Herman OttóMúzeum (HOM) közösen szervezte adiósgyőri kohászok segítségével, azOMBKE Vaskohászati Szakosztályhe lyi szervezetének közreműködésé-vel. A kiállítás apropója a FazolaHenrik által 1770-ben alapított Diós -győr-Hámori Vasmű átköltöztetésévellétrehozott Diósgyőri Vasgyár 150évvel ezelőtti alapítása volt. A kiállítástárgyainak túlnyomó része az EKMITAállományából került ki, amit a Kohá -szati Múzeum és a HOM műtárgyaiegészítettek ki.

A kiállítás szervezőinek nem titkoltcélja volt, hogy felidézze a város kö -zönsége számára az immár 10 évemegállt diósgyőri acélgyártás fontosnemes pillanatait, megmutassa, mirevoltak képesek a diósgyőri kohászok.Fontos küldetés, hogy Miskolc elmúlt150 évére és a jelenlegi életére is

kiemelkedő hatással lévő gyár emlé-két ne hagyjuk ködbe veszni, hogysenki ne feledje, mit köszönhet aváros és hazánk a valamikori diósgyő-ri kohászok sok tízezres csapatának.

A szervezők a kiállítás december21-ig terjedő három hónapos időtarta-ma alatt az előzetesen regisztráltérdeklődők számára szakmai tárlatve-zetést biztosítottak, továbbá számoskiegészítő programmal tartották aváros lakosainak tudatában a kiállí-tást.

• Október 25-én a kiállítás előteré-ben Buheráék társbérletben, a Sajó-menti vasemberek, avagy a nehéziparhatása a városképre, társadalomraMiskolcon és Rozsnyón címmel nyíltmeg időszaki kiállítás az Észak-KeletiÁtjáró Egyesület és a HOM közös ren-dezésében.

• Október 29-én A Fazola családszerepe Miskolc iparának létrejötté-ben címen tartott előadást a kiállításmelletti Szemere szalonban HarcsikBéla, a MMKM Kohászati Múzeummuzeológusa.

• November 3-án gyári szafaritszerveztek, ami a kiállítás szakmaitárlatvezetés melletti megtekintésétkövetően egy busznyi érdeklődő szá-mára nyitott lehetőséget a valamikoriDiósgyőri Gépgyár (DIGÉP) telephelyé-nek helyszíni megtekintésére. Olyanterületekre jutottak el a résztvevők,amelyek 1990 előtt még a többi dolgo-zó előtt is elzártak voltak. A helyszíni

tárlatvezetést Kripkó László nyugal-mazott okl. gépészmérnök tartotta, aki1981–2000 között a DIGÉP milánóikereskedelmi képviseletét vezette.

• November 6-án a HOM papszeriépületébe szervezett fórumon A diós-győri kohászat története 1770–1990–2008 című előadást követően aközönségnek lehetősége nyílt feltennia két gyár múltjával kapcsolatos kér-déseit a valamikori Kohászat ésGépgyár nyugalmazott vezetőinek(Drótos László, Boros Árpád, SiposIstván, dr. Nyitray Dániel, KripkóLászló).

• 2018. november 28-án zajlott aMTA Miskolci Akadémiai Bizottságszékházában az Észak-Keleti ÁtjáróKulturális és Tudományos Egyesület,a Herman Ottó Múzeum, az ICOMOSés az MTA MAB Történelemtu do -mányi és Néprajzi Szakbizottságaáltal szervezett Lakás, Környezet,Munkahely – XX. századi iparvárosokarculata, társadalma és termelésecímű tudományos konferencia. A kon-ferencián megismerhették a résztve-vők, hogy milyen hatással voltak a vál-lalati dolgozók és családjuk minden-napjaira a gyárak, bányák által építettés működtetett lakások, iskolák, jólétiintézmények.

A kiállítást 471-en tekintették meg,a különböző kapcsolódó rendezvé-nyeken még további mintegy 300érdeklődő kereste fel.

Harcsik Béla

Amikor még fújt a gyár – 150 éves a DiósgyőriVasgyár

A megnyitón dr. Harcsik Béla, jobbra Pfliegler Péter alpolgár-mester, dr. Tórh Arnold múzeumigazgató, Drótos László ny.vezérigazgató

A látogatók egy csoportja, a bal oldalon Sipos István azEKMITA elnöke, jobb oldalon Kripkó László a EKMITA kuratóri-umának tagja


Különleges technikatörténeti emléke-ket állít a figyelem középpontjába aGanz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény2018. november 16-án megnyílt idő-szaki kiállítása: az Alumíniumban uta-zunk – A „magyar ezüst” a közleke-désben című időszaki kiállítás a közle-kedéstörténet és műszaki muzeológiametszéspontján álló témakört össze-gez. Egy tipikusan modern alapanyag,az alumínium felhasználása szem-pontjából tárja a látogatók elé a ma -gyar közlekedésieszköz-gyártás ered-ményeit az egyes járműtípusokon ke -resztül, s egyszersmind emléket állít enagy karriert befutó, előnyös tulajdon-ságokkal rendelkező könnyűfém hazaigyártásának is, hiszen a megjelenítettjárművek, alkatrészek jelentős részekészült Magyarországon (példáulCsepelen, Székesfehérváron) előállí-tott alapanyagból.

A tárlat időrendben, a legkorábbifejlesztéseket tárgyaló bevezetővelindul, a repülés korai momentumaitólkezdve a 20. század eleji robbanómo-torokon át összegzi a kezdeteket.Kiemelkedő részletességű és értékűaz egykor a Dunáról induló személy-szállító járatok típusát megörökítőJunkers F 13 makett, ami kitekintéstad külföldi fejlesztésekre. Más, első-sorban szovjet gyártmányok is szere-pelnek. A hangsúlyosan repülésselfoglalkozó szekció a hőskorszakba, az1950-es évekbe is elkalauzol minket.A repülés szerkezeti alapanyagot ter-helő procedúrája számára kiválóanmegfelelő ötvözet a dúralumínium,ami alkatrészek formájában jelenikmeg, illetve emblematikus hazai fej-lesztésű vitorlázógépekről kaphatunkinformációkat: id. Rubik Ernő, a sike-res tervezőmérnök alkotásai az R-26S„Góbé” és az E-31 „Esztergom” vitor-lázógépek történetét kísérhetjük figye-lemmel.

Ezt követően a híres Csepel motor-kerékpárok alkatrészein keresztülkaphatunk további példát a könnyű-fémötvözetből készült hengerfejek,blokkok, egyéb alkatrészek által elér-hető teljesítménynövekedésre. A váro-si közlekedés eszközeiről (autóbusz,villamos) is megjelennek epizódok,sőt, a teljes egészében alumíniumból

épült Ganz gyári UZ villamos történetemellett unikális kísérlet, alumíniumközúti híd is helyet kap a tárlatban. Avasútról szólva előremutató próbálko-zás, a „Rába-Balaton”motorvonat tör-ténete vezeti a látogatót a jelenkor fej-lesztései irányába: egy részegység ajelenkori gépjárműgyártás öntött alkat-részeire hívja fel a figyelmet, illetve aStadler cég járművein keresztülkapunk ízelítőt az alumínium vasútbanbetöltött szerepéről, amire tekintélyesméretű ütközőelem is utal.

A kiegészítők világát is megjelenik:a vitrinekben látható rendszámtáblák,vasúti féksúlytáblák, villamoskocsikbólszármazó információs táblácskák,bukósisak mellett fiókokban felfede-zésre várnak elrejtett félkész alumíni-um öntvénytermékek, egyéb alkatré-szek. A tárlat a hajózás témakörévelzárul, a nagysikerű vízibuszokon ésmás fejlesztések történetén, makette-ken, fényképeken keresztül válik méginkább érthetővé az alumíniumötvöze-tekben rejlő lehetőségek tárháza: ez akönnyűfém súlyánál fogva jelentős tel-jesítménynövekedést tesz lehetővéhosszútávú üzemeltetés során, ked-vezőbben viselkedik tengeri levegő,sós víz, állandó hullámzás hatására,jól formálható, közúti szállítást is lehe-tővé tesz.

A kiállítás megnyitóján már meg-mutatkozott a téma iránt érdeklődőknagy száma, reméljük, hogy a tárlat

mások számára is figyelemfelkeltőlesz. A közlekedéstörténetben jártaslátogatók, a technikatörténet irántérdeklődők, de a technika világáhozszorosan nem kötődők is egy jól befo-gadható, átlátható, a hazai járműgyár-tás történetének egy kevésbé ismertoldaláról szóló kiállítást tekinthetnekmeg.

Székesfehérváron az Alumí nium -ipari Múzeum látogatói, oktatási intéz-ményei széles körben már ismerik azalumínium megismertetésére szolgálómúzeumpedagógiai programunkat,mely különlegességét egyedi mivoltaadja.

A kiállítás témája – utazás és alu-mínium – kiváló lehetőséget teremtett,hogy a budapesti közönséggel is meg-ismertethessük a múzeumpedagógiaifoglalkozásainkat.

A november-decemberben meghir-detett két alkalommal több csoport isellátogatott a Ganz Ábrahám ÖntödeiGyűjteménybe, hogy megismerhes-sék az Alu Go technikát, amelyneksorán ollóval és speciálisan erre a cél-ra átalakított fogóeszközökkel készül-nek az alkotások, lapjára vágott aluitalos fémdobozokból.

A kiállítás 2019. február 16-ánbezárult, március második felétől júni-us végéig a székesfehérváriAlumíniumipari Múzeumban tekinthe-tő meg.

Molnár Álmos – Révész Emese

A kiállítás egy részlete a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben

Alumíniumban utazunk


50 éves a Magyar Öntőnapok rendezvény!A Magyar Öntészeti Szövetség és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

Öntészeti Szakosztálya meghívja az érdeklődő szakembereket a

25. Magyar Öntőnapok Konferencia és Kiállítás rendezvényre.

Program és regisztráció hamarosan: www.foundry.hu, illetve [email protected] rendezvény ideje: 2019. október 11–13.

A rendezvény helye: Hotel Abacus**** www.abacus.hu2053 Herceghalom, Pest megye

*****

50 years – Hungarian Foundry Days eventThe Association of Hungarian Foundries and the

Hungarian Mining and Metallurgical Society’ Foundry Sectioninvite you to the events of the

25th Hungarian Foundry Days Conference and Exhibition held in the

Hotel Abacus****, Herceghalom, Pest County (in the neighbourhood of Budapest)

Date: 11–13 October, 2019Address: 3 Gesztenyés, Herceghalom 2053 www.abacus.hu

Program and registration soon: www.foundry.hu and [email protected]

Pöschl-Selmeczi Vilmos* élete és munkásságaA vaskohász társadalom előtt nemismeretlen a Pöschl név, a családtöbb nemzedéken át számos jelentősmérnököt adott hazánknak.

Pöschl Vilmos 1866-ban születettSelmecbányán, 1919-ben Diósgyőr -ben halt meg, Budapesten, a Farkas -réti temetőben temették el.

Édesapja, Pöschl Ede főbánya ta -nácsos, aki a Selmeci Akadémia pro-fesszora, 1872-től az ábrázolómértanitanszék vezetője volt. 1887-ben akimagasló oktatói tevékenységéértnemesi oklevelet kapott Selmeczi elő-név használata mellett. A Pöschl-címerben egyértelműen felismerhetőSelmecbánya város címerképénekutánérzete, amely nyilvánvalóanösszefügg a selmeczi előnévvel. A

bányászszerszámok hiányoznakugyan a címerből, de ezt a sisakdíszpótolja. Édesanyja Burg Lujza, testvé-rei közül ismert Pöschl Ilona, a Pat -tantyús fiúk édesanyja (1864–1949),és Pöschl Imre villamosmérnök(1871–1960).

Pöschl-Selmeczi Vilmos gyermek-korát Selmecbányán töltötte, ott jártelemi iskolájba és gimnáziumba, és

ott tette le sikeresen az érettségi vizs-gáját is. A Selmecbányai Akadémiánhallgatta a vaskohászati tudományok-ról szóló előadásokat, oklevelét 1889-ben vette kézhez. 1891-ben kötöttházasságot Kachelmann Margittal,akinek apja Kachelmann Károly, vih -nyei gépgyáros volt. Házasságábólhárom lány és két fiú született, mégma is vannak élő utódaik.

1887-ben került a Diósgyőri Vas -gyárba, ahol a kétéves szakmai gya-korlatát kezdte meg. Első főnökeiKazetti Gusztáv és Schréder Gyulamérnökök voltak, első végleges állása1891-ben kezdődött.

Később a diósgyőri vasgyárat aBudapesti Magyar Királyi Államvas-utak Gépgyára igazgatósága alá he -lyezték. Az igazgatóság két gépgyáratirányított: a Magyar Királyi Államvas-utak Gépgyárát Budapesten és aMagyari Királyi Vas- és AcélgyáratDiósgyőrben. Később újabb változáskövetkezett be, 1898-ban a Keres ke -

* Pöschl-Selmeczi Vilmos halálának 100.évfordulója alkalmából az Önté sze t -történeti és Múzeumi Szakcsoport ülé-sén elhangzott előadás rövidített válto-zata.


delmi Minisztérium az Állami Vas -műveket a Pénzügyminisztérium ha -táskörébe utalta. Az új rendelet a voltKincstári Vasműveket az Államvas-utak gépgyárával és a diósgyőri Vas-és Acélgyárral egyesítette, s így azegyesített Kincstári Vasművek azország egyik legnagyobb ipari egye-sülésévé vált.

Az 1867-es kiegyezés után meg-alakult gróf Andrássy Gyula kormá-nyának, de azt követő kormányoknakis világos volt, hogy az ipar fejlődése,a külkereskedelem kiépítése, a bel-és külföldre szállítások követelményeaz, hogy a vasútvonalak az egészországot behálózzák. Ebből a célbólújra elővették gróf Széchenyi Istvántervét, ami szerint Budapestről kiin-dulva a hat legszükségesebb útvona-lat kell kiépíteni, s ehhez mindenkép-pen szükséges volt a vaskohászatotkorszerűsíteni. Ebben az időben mára gyártási technológiák korszerű irá-nya kirajzolódott. Többek között a kor-szerű nagyolvasztórendszerek, afolyékony acélgyártás iránya, ahengerdék kiépítése és automatizálá-sa. Ehhez az is szükséges volt, hogya kohászati vállalatok egységes irá-nyítás alá tartozzanak. A kormányrészéről nagy támogatást kapott avasipar az egymást követő miniszte-rektől, így gróf Lónyay Menyhérttől,Bitó Istvántól, Szlávy Józseftől és grófWeinkheim Bélától. De a miniszterekközött is ki kell térni Szapári Gyula,Kerkápoli Károly, Baross Gábor sze-mélyére, de a sort még folytatni lehet-ne.

Pöschl-Selmeczi Vilmos életejelentős részét Resicabányán töltöttele, mivel Resicabánya Diósgyőrhöz

tartozott. 1898. május 31-től a szab-ványosított Osztrák–Magyar Állam -vasúttársaság “STEG” szolgálatábakerült. 1907. december 13-ig Resica -bányán tevékenykedett, ezután Bu da -pestre helyezték át és 1908 végén fő -felügyelői minőségben nyugdíjazták.

Rövid pihenő után már ismét Diós -győrben dolgozott, mint napidíjasmérnök. Ezt követően 1914-ben aBessemer- és Martin-kohó főnökelett, mint főfelügyelő. Mellette KoébJózsef főmérnök, Lungauor Gézamér nök, Ivanyik István, ifj. LitschauerLajos, Gobbi Jenő, Vécsei Bélasegédmérnökök voltak.

Diósgyőrön 1895 óta nem voltnyersvasgyártás, idegen üzemekbengyártott nyersvasat használtak fel. Arendszertelen alapanyag-szállításmiatt a gyárnak folyamatos problémátjelentett a határidőre elvállalt termé-kek szállítása, a vállalt határidő sok-szor csúszott. Ezért felvetődött újkohók építése, de akkor ehhez mégnem állt rendelkezésre elegendőtőke. A sorozatos javaslatok hatásáraa Pénzügyminisztérium 1909-benhoz zájárult a nagyolvasztó megterve-zéséhez. Mivel külső cégek igen drá-ga árajánlatokat tettek, Pöschl-Selmeczi Vilmos még azon évaugusztusában gazdasági számítástmellékelve a megépítendő nagyol-vasztó tervét benyújtotta. Terve egy100 köbméteres nagyolvasztórólszólt, amelynek bővítése 130 köbmé-teresre könnyen lehető lett volna. Amagánipar képviselői megtámadták atervet azzal, hogy az állam a magán-ipari érdekeket elnyomja, és így akar-ták megakadályozni annak felépíté-sét. Rövidesen kitört az első világhá-

ború, a nagyolvasztó megépítéseelmaradt, így a kivitelezés csak 1926-ban valósult meg.

1918. január 1-jétől, mint főfelü-gyelő működött az akkori ÁllamiVasgyárak diósgyőri vas- és acélgyá-ri telepén, majd 1919. február végénigazgatóhelyettessé, és a vas- ésacélgyár műszaki igazgatójávánevezték ki. Érdemeit szaktársaiazzal jutalmazták, hogy a bányamér-nöki államvizsga bizottságába dele-gálták ipari vizsgáztatónak. Sajnoskorán, 1919. március 12-én ebben azállásban íróasztala mellett érte el ahalál.

A Budapest Közlöny 1918. október10-én megjelent 231-es száma tartal-mazta azok névsorát, akik a háborútartama alatt a hadiipar terén kiválóérdemeket szereztek, munkája elis-meréséül Pöschl-Selmeczi Vilmosmásodosztályú hadi érdemkeresztkitüntetésben részesült, s ez tettelehetővé, hogy a hősök parcellájábantemessék el. Sírjánál a búcsúbeszé-dét apja jó barátja, tanártársa, id.Litschauer Lajos tartotta.

Az OMBKE megalakulásakor,1892. június 27-én a Pöschl családjelentősen kivette részét a szervezés-ben. A felvett jegyzőkönyv szerint azalakuló közgyűlés tagjai között talál-juk az apát, a 27-es sorszám alattPöschl Edét Körmöcbánya küldöttje-ként, a rendes tagok névsorábanPöschl-Selmeczi Vilmos gyári mérnö-köt Diósgyőrből a 335-ös sorszámalatt, és Vilmos apósát, KachelmannKárolyt a személyalapítók között a 16sorszám alatt.

Karancz Ernő

Tisztelt Olvasók, tisztelt Tagtársak!

2012-ben úgy döntöttünk, hogy minden év elején a 70 év feletti kerek születésnapot ünneplő tagtársainkat nevük fel-sorolásával köszöntjük lapunkban. A 70. évet ebben az évben betöltő tagtársainknak, akiket születésnapjukon először köszönthetünk ezen a módon, fel-kérő levelet küldtünk, hogy nekik a korábbi gyakorlat szerint rövid életútjuk és fényképük közlésével is gratulálhassunk. Természetesen továbbra is lehetőséget adunk arra, hogy a szakosztályok vezetősége és a lapba író szerzők a neve-zetes születésnapot ünneplő tagtársainkról interjú formájában megemlékezhessenek.

Balázs Tamás felelős szerkesztő

2019-ben jubiláló tagtársainknak szeretettel gratulálunk, további jó egészséget és még sok békés, boldog évet kívánunk!

KÖSZÖNTÉSEK

57www.ombkenet.hu 151. évfolyam, 1. szám • 2017www.ombkenet.hu 152. évfolyam, 1. szám • 2019

Legidősebb, 104 éves tagunkPatay Pál dr. Öntészeti Szakosztály

95. születésnapját ünnepliHarrach Walter Fémkohászati Szakosztály

90. születésnapját ünnepli Kovács László Öntészeti SzakosztálySzalay Géza Vaskohászati SzakosztályTóth Ferencné Fémkohászati SzakosztályFogarasi Béla Öntészeti SzakosztályPaksy László dr. Vaskohászati Szakosztály

85. születésnapját ünnepliTokár István Öntészeti SzakosztálySzij Zoltán Öntészeti SzakosztályLaár Tiborné dr. Endrődi MáriaFémkohászati SzakosztályHédai Lajos Fémkohászati SzakosztálySzepesi József dr. Egyetemi OsztályMárkus László Vaskohászati SzakosztályGönczi Pál Vaskohászati SzakosztályHaller János Vaskohászati SzakosztályKlug Ottó dr. Fémkohászati Szakosztály

80. születésnapját ünnepliSolymos Ernő Vaskohászati SzakosztályGöbölyös Károly Öntészeti SzakosztályBacskai Antal dr. Vaskohászati SzakosztályUjházi Gyula Fémkohászati SzakosztálySzegedi József dr. Fémkohászati SzakosztályKoltayné Tátrai Ildikó Vaskohászati SzakosztályGáborné Barakonyi Ágnes Vaskohászati SzakosztályMészáros József Fémkohászati SzakosztályHéjjas Mátyás Fémkohászati SzakosztálySzentgyörgyi Géza Fémkohászati SzakosztályHetényi László Fémkohászati SzakosztályMezei László Fémkohászati SzakosztályBucsi László Vaskohászati SzakosztályJónás Pál Öntészeti SzakosztályKisdéri Antal Fémkohászati SzakosztályImre Gyula Öntészeti Szakosztály

75. születésnapját ünnepliTóth Levente dr. Egyetemi OsztályCsobod László dr. Vaskohászati SzakosztályBánhegyesi Attila János Vaskohászati SzakosztályFehér András dr. Vaskohászati SzakosztályHantó Kálmán Vaskohászati Szakosztály

Zombori István Vaskohászati SzakosztályLiptay Péter Vaskohászati SzakosztályKállai Gábor Vaskohászati SzakosztályNémeth Ferenc Vaskohászati SzakosztályGorondi István Vaskohászati SzakosztályDobó Ottó Ferenc Fémkohászati SzakosztályFaragó Péter Vaskohászati SzakosztályLakner József dr. Fémkohászati SzakosztálySzentesi István Fémkohászati SzakosztályKékesi Árpád Fémkohászati SzakosztályVerő Balázs dr. Vaskohászati SzakosztályMolnár Attiláné Fémkohászati SzakosztálySolymár András Vaskohászati SzakosztályCsehil György Öntészeti SzakosztályEigner Viktor Öntészeti SzakosztályMikes József Öntészeti SzakosztályDonner Julianna Fémkohászati SzakosztálySzabó József dr. Vaskohászati SzakosztályBenyhe László Vaskohászati SzakosztályWoperáné dr.Serédi Ágnes Egyetemi Osztály

70. születésnapját ünnepliBolyky Gábor Pál Vaskohászati SzakosztályDuró László Öntészeti SzakosztályTóth László Vaskohászati SzakosztályHajnal János Fémkohászati SzakosztályKedves Lajos Vaskohászati SzakosztályRajos Tibor Fémkohászati SzakosztályLomniczy Dezső Fémkohászati SzakosztályDévényi László dr. Vaskohászati SzakosztályKiss Imréné Fémkohászati SzakosztályTihanyi László dr. Egyetemi OsztályGrega Oszkár dr. Vaskohászati SzakosztályDévényi Lászlóné Vaskohászati SzakosztályVasas István Öntészeti SzakosztályKónya László Nándor Vaskohászati SzakosztályBalázs Tamás Fémkohászati SzakosztályKáplán György Öntészeti SzakosztályKopasz Csaba Vaskohászati SzakosztálySzélig Árpád Vaskohászati SzakosztályNémeth Endre Vaskohászati SzakosztályKovács Károlyné dr. Egyetemi OsztályPoteczin Imre Öntészeti SzakosztályRéti Vilmos Vaskohászati SzakosztályPrépost Jenő Fémkohászati SzakosztályKirchknopf András Vaskohászati SzakosztályTuróczki Ernőné Fémkohászati SzakosztályHanda Ferenc Vaskohászati Szakosztály

2018. december 10-én bensőséges hangulatú találko-zón, számos meghívott vendég jelenlétében köszöntöttéka Magyar Nemzeti Múzeum vezetői 104. születésnapjándr. Patay Pál régészt, a múzeum szeretett és tisztelt doy-enjét, aki egyben Egyesületünk legidősebb tagja is.

A születésnap különlegességét az adta, hogy azünnepi alkalomra jelent meg Kormos Gyula, Patay Pál,Poór Péter új kötete Komárom-Esztergom megye

harangjai címmel a Magyar Nemzeti Múzeum kiadásá-ban.

Az ünnepeltet Varga Benedek főigazgató köszöntötte,a kötetet Aczél Eszter méltatta. Ezt követően a szerzőkelevenítették fel emlékeiket a könyv írását megelőzőanyaggyűjtés és feldolgozás érdekesebb momentumairól,bonyodalmairól és olykor nehézségeiről.

A közel 300 oldalas kiadvány minden fejezete tanul-

104 éves dr. Patay Pál, Egyesületünk legidősebb tagja


mányozásra érdemes még a témával nem foglalkozókívülállóknak is. Az Állomány című fejezet pl. tartalmazza

a megye valamennyi templomában, kápolnájában,haranglábján és múzeumaiban fellelhető harang anyagát,fontosabb méreteit, feliratát és egyéb elérhető adatát (aharangkorona jellemzői, mely öntödében ki és mikoröntötte, az adott templomban már nem fellelhető, de vala-milyen dokumentum alapján ismert harangoknak milyensorsa volt stb.).

Rendkívül tanulságos és sok adatot tartalmaz aTörténeti áttekintés című fejezet, de sok értékes informá-ciót rejtenek az acélharangok megjelenésével, aharangok ikonográfiájával, felirataival foglalkozó fejezetekcsakúgy, mint a harangokkal kapcsolatos hiedelmeket tár-gyaló vagy éppen a harangok pusztulását taglaló részek.A leírtakat mindenütt irodalmi hivatkozások és adatforrá-sokra való utalások hitelesítik. A kötet erénye az a mint -egy 120 fénykép, amelyet több ezer felvételből válogattakki a szerzők, s amelyeket a legjellemzőbbnek, legérdeke-sebbnek tartottak a leírtak illusztrálására. LK

70. születésnapját ünnepelte

Lengyelné Kiss Katalin 1948. dece m-ber 27-én született Sajókazincon. Amiskolci Herman Ottó Gim ná zi umbanérettségizett, 1972-ben szerzett diplo-mát az NME kohómérnöki karánakmetallurgus szakán, öntő ágazaton.

1987 végéiga Vasipari Ku -tató- és Fej -lesztő Vállalatöntészeti osztá-lyán, a nemvas -fémek öntészeticsopor t jábandolgozott tu do -mányos kuta -tóként.

Munkatársával, Lengyel Ká rollyal,1975-ben kötöttek házasságot, akivelnapjainkig egyetértésben, egymástsegítve élik családi és egye sületi életü-ket. Gyermekeik Orsolya (1977) ésMárta (1979), velük egy-egy évig gye-sen volt.

A vaskutas évek alatt kutatási témáiközé tartozott többek között: asziluminok mechanikai tulajdonságai,a nyo másos öntészeti cinkötvözetekhazai felhasználhatósága, a föld alattiacél csővezetékek korrózióvédelmérehasz nált, nagy tisztaságú cinkanódokés a nagy szilíciumtartamú vasötvözet-ből öntött anódok fejlesztése, m i nő -sítése. Munkáiról a szaklapokban éskonferenciákon rendszeresen beszá-molt. Az ifjúsági klub vezetője, a szak -sz ervezetben a nyugdíjasokkal foglal-kozó bizottság tagja volt. Munkájáttöbb Kiváló Dolgozó kitüntetéssel,

Társadalmi Munkáért Oklevéllel ismer-ték el.

1988–95 között a Prodinform, majda vállalat megszűnése után az OMBKEégisze alatt működő Műszaki informá-ciós iroda munkatársa lett. 1996-tól azOrszágos Műszaki Múzeum ÖntödeiMúzeumának vezetőjévé nevezték ki.Ezt a posztot 2012. január 6-ig töltöttebe, 2006-tól nyugdíjasként továbbdol-gozva.

Irányításával szakmailag elkötele-zett munkatársakkal együtt sikerült amúzeumot újra az ország kulturálisvérkeringésébe bekapcsolni, a szak-mai közép- és felsőoktatási intézmé-nyek, a civil körök érdeklődését kiállí-tások, konferenciák, múzeumpedagó-giai foglalkozások rendezésével, szer-vezésével felkelteni. 62 sikeres pályá-zati anyag készült, 59 kiállítást ren-deztek, ebből 11-et külföldön és 12-tvidéken is bemutattak. A MagyarMúzeumi Egye sület elismerő oklevél-lel (1999), ill. kü löndíjjal (2001) ismer-te el munkájukat.

Közben a pályázati forrásokból si -került az egykori Ganz-törzsgyári vas-öntödét részben felújítani. Műem lékjellegű kerítés, felvonó épült, s a ku -polók pinceszinti bemutatása is meg-valósult. A műtárgyállományt több mint1000 tétellel gyarapították, a könyvtá-rat katalogizálták, a kiállítási területetegy 19. századi csigalépcső megmen-tésével és galéria beépíté sével növel-ték. Az archívumi anyagot, közte amúzeumalapító Kiszely Gyula hagya-tékát, számítógépes nyilvántartásbavették, s kutatható lett a dr. Patay Páláltal gyűjtött magyar harangadatokból

készült számítógépes adatbázis. 1997és 2010 között nyolc, külföldi előadá-sokkal is színesített harangtörténetiankétot, s hozzá kapcsolódó szakmaitanulmányutat szerveztek. Az ÖntödeiMúzeumi Füzetek néven 20 megjelentkiadványt ő szerkesztette, többnekszerzője volt. Szá mos öntészet tör -téneti cikket írt, kiállítási ismertetőt,múzeumpedagógiai füzetet, könyv-részletet és jubileumi emlékkönyveketszerkesztett. 2005–2010 között az1969-es állandó kiállítás egy-egyrészének évenkénti megújítását irányí-totta. Végleges nyugdíjba vonu lásaután 2014-ben egy nívós öntöttvasgyűjtemény kiállításának kurátora voltSárospatakon.

Az egyesületben a Fiszemubi ala -pítói (1975) közé tartozott, a szakosz-tály-vezetőségnek máig tagja, azOMBKE nagyrendezvényeinek (Knap -pen tag, budapesti öntészeti világkong-resszusok) szervezésében is résztvett. 1990–2019 között a BKL Kohá -szat Öntészet rovatának gondozója,egyik vezetője volt, rész vett a szak -osztály jubileumi kiadványainak össze-állításában. A Történeti Bizottság tag-ja, több találkozót szervezett a Vaskutvolt dolgozóinak. Az Öntészettörténetiszakcsoportban egyesületi kollégákrészére technikatörténeti tanulmány-utakat ve zetett.

Egyesületi munkáját több ízbenemlékéremmel, díjakkal (z. Zorkóczy-,Mikoviny-, Öntészeti Szakosztályért-,valamint Szent Borbála-érem) ismer-ték el. 2002-ben a Város- és Falu -védők Szövetsége Podmaniczky-díjjaltüntette ki.

Patay Pál a „104” gyertyával díszített ünnepi tortával


NEKROLÓGOK

Prof. dr. Voith Márton1934–2018

A Miskolci Egyetem MűszakiAnyagtudományi Kar Tanácsa, aFémtani, Képlékenyalakítási és Na -notechnológiai Intézet mély megren-düléssel és fájdalommal tudatja, hogyprof. dr. Voith Márton aranyokleveleskohómérnök, a műszaki tudománydoktora, a Miskolci Egyetem emeri-tusz professzora, a Kohómérnöki Karvolt dékánja, a Kohógéptani ésKéplékeny alakítástani Tanszék voltvezetője, az MTA akadémiai díj kitün-tetettje 2018. október 4-én, életének85. évében elhunyt. A MiskolciEgyetem Műszaki AnyagtudományiKara saját halottjának tekinti. Ha -lálával a hazai képlékenyalakításitudomány és szakterület nemzetközi-leg is elismert személyisége távozottel körünkből. Tanítványai, tisztelői,kollégái 2018. november 17-éngyászszakestély keretében bú csúz -tak tőle. A szakestélyen prof. drPalotás Árpád Bence, a MűszakiAnyagtudományi Kar dékánja, Voithprofesszor volt diákja, a következőgondolatokkal búcsúzott tőle:

„Voith Márton Komádiban született1934. január 6-án. Középiskolai ta -nulmányait a miskolci Földes FerencGimnáziumban végezte, ahol 1952-ben érettségizett. 1957-ben a Ne -hézipari Műszaki Egyetemen szerzettkohómérnöki, majd 1963-ban a Bu -dapesti Műszaki Egyetemen villa-mosmérnöki diplomát.

Életútját „Visszatekintés” címmelmaga foglalta össze a Horn Jánosszerkesztésében megjelent életrajz-sorozat részeként 2014-ben, ezértarra szorítkozom, amit ő maga lénye-gesnek tartott megemlíteni.

Édesapja korai halála miatt márérettségi előtt dolgoznia kellett aLenin Kohászati Művek Nagyko vács -műhe lyében. Munka mellett, estitagozatos hallgatóként kezdte megtanulmányait a Kohómérnöki Karon.A második év végén átlépését kezde-ményezte a nappali tagozatra.Rengeteget tanult, mert az „ösztöndíj-ból élt”. A Kohó géptani tanszékreGeleji Sándor professzor hívására

érkezett, ahol a gyakornoki pozíciótóla professor emeritusiig végigjárta ateljes oktatói ranglétrát. 72 éves korá-ban, 2006-ban vonult nyugdíjba, de aképlékenyalakítók doktori védéseinmég a közelmúltban is rendre megje-lent, sőt esetenként bizottsági tagsá-got is vállalt.

12 éven át vezette a Kohógéptaniés Képlékenyalakítástani Tanszéket,háromszor választották a kar dékán-jának, vezette a kar Doktori Tanácsát,és aktív szerepet vállalt a KerpelyAntal doktori iskola létrehozásában.Dékánként többször is megújította aképzést. Kezdeményezte a Kar nevé-nek megváltoztatását és profilbővíté-sét. Ő vezette be a még ma is kurió-zumnak számító „kihelyezett” tanszékfogalmát, és alapította meg elsőkénta Minőségügyi kihelyezett tanszéketa Metalcontrol Kft. vezetőjével, Ko -vács Károllyal. Voith professzor nevé-hez fűződik az ELTE-vel közös mér-nök-fizikus képzés létrehozása is.

1967-ben egyetemi doktori fokoza-tot, 1977-ben a műszaki tudománykandidátusa, majd 1984-ben a mű -szaki tudomány doktora fokozatotszerezte meg. Komoly publikációstevékenységet végzett, 18 egyetemiilletve főiskolai jegyzet szerzője, társ-szerzője volt. Szakmai-tudományosszerepvállalása kiemelkedő volt:tisztséget vállalt a Magyar Tudo má-nyos Akadémia különböző bizottsá-gaiban, az Országos TudományosKutatási Alapnál, a Magyar Akkre -ditációs Bizottságban, vagy pl. aBólyai ösztöndíjat odaítélő bizottság-ban is.

Voith Márton professzor ikonikusoktatók tanítványa volt. Példaképeiolyan neves professzorok voltak, mintVerő József, Geleji Sándor, Dió -szeghy Dániel, Uray Vilmos, vagyPattantyús Imre. Munkatársukkéntmaga is ikonná vált. VizsgáztatásnálMarci bácsi nem arra volt kíváncsi,hogy a hallagatók mit nem tudnak,hanem addig kérdezett, míg rá nemvezetette őket a helyes válaszra:embersége legendás volt. Mindezt ahallgatók úgy ismerték el, hogy min-


Czakó Lajos1933–2018

denkinél többször, választották tiszte-letbeli évfolyamtársuknak, ő pedigmind az öt alkalommal büszkén visel-te kabátján, zakóján a valétaszalagot.

Személyes érintettségem nemtudom megkerülni. Elsősként márnála TDK-ztam, majd ő volt nemcsaka diplomatervem konzulense, de dok-tori témám témavezetője és elsőmunkahelyi főnököm is. 1991-ben ta -nársegédként abban a tanszékveze-tői irodában kezdtem oktatói pályafu-tásom a még soproni bútorok árnyé-kában levő kicsi számítógépasztal-nál, amelyikbe ma dékánként lépek

be reggelente. Kollégái, tanítványaiszerették, rosszat soha nem hallot-tam róla. Kritikát is csak egy félét:mindig, mindenkinek segíteni akart,minden problémát meg akart oldani,és ezzel volt, aki visszaélt. Csendes,nagy tudású, szakmáját szerető,nagy teherbírású és sokat dolgozómérnök volt. Igazi oktató, akinek ahallgatók nevelése nem feladat volt,hanem őszintén hitt benne, hogy ígysegít a legtöbbet. EMBER volt, csupanagy betűvel.

Nyugodjék békében!”Palotás Árpád Bence

Rövid betegség után elhunyt CzakóLajos gyémántokleveles kohómér-nök. 1933. április 9-én születettÓzdon. A Földes Ferenc gimnázium-ban érettségizett Miskolcon, majd1957-ben szerzett vas- és fémkohó-mérnöki diplomát a miskolci Ne -hézipari Műszaki Egyetemen.

Első munkahelye a Képzőművé -szeti Alap fővárosi szoboröntödéjevolt, mint üzemvezető-helyettes.Feladata a szoboröntés és cizellálástechnológiai leírása és annak a szak-mai nómenklatúrában való elismerte-tése volt.

1960-tól az LKM elektroacélművé -ben acélgyártó munkakörben dolgo-zott. 1962-ben pályázat útján amechanikai laboratórium és próba-megmunkáló üzem vezetője lett.1967-ben hőkezelő szakmérnöki ok -levelet szerzett a miskolci egyete-men, melynek igen jó hasznát vettetovábbi laboratóriumi és oktatásitevékenysége során. Az egyetemkihelyezett Minőségbiztosítási Tan -szé kén több éven át gyakorlatvezető-

ként működött. Hazai szaklapokbantöbb publikációja jelent meg.

1987–89 között az LKM kísérlet-kutatási osztályának volt főelőadója.A gyári átszervezések után a Me tal -control Kft. mechanikai laboratóriu-mának vezetője lett.

Pályája során több kitüntetésbenés miniszteri elismerésben részesült.A bórral mikroötvözött ZF-acéloklaboratóriumi vizsgálatainak honosí-tásáért vállalati alkotói és nívódíjakkaljutalmazták.

Jelentős szerepet vállalt az évfo-lyam találkozóinak szervezésében,és szerkesztette az 1957-ben végzettöregkohászok honlapját. 1964-tőltagja volt az OMBKE-nek, megkaptaa 40 éves tagságért járó Sóltz Vilmos-emlékérmet.

Felesége, két lánya és öt fiúunoká-ja gyászolja.

Évfolyamtársai ezúton mondanakneki utolsó Jó szerencsét.

Mezei József

Képek a 2018. évi Szent Borbála-napi központi ünnepségről

bÁnyÁszati És kohÁszati lapok kohászat...bÁnyÁszati És kohÁszati lapok az országos magyar...

Documents