bÁnyÁszati És kohÁszati lapok kohászat · 2017. 4. 18. · metalconstruct szakmai nap patay...

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

VaskohászatÖntészetFémkohászatAnyagtudományFelsőoktatásHírmondó

Kohászat

Jó szerencsét!

150.évfolyam

2017/2. szám

VaskohászatMarczis Gáborné – Németh Ferenc: A100 éves Ózdi Finomhengermű története,ahogyan mi láttukCsehil György: A diósgyőri nyersvasgyár-tás törtenete 1952–1996. II. részBánhidi Olivér: Ferroötvözők elemzéseenergiadiszperzív röntgenspektrométerrelMVAE-hírek

ÖntészetÁdam Enikő – Fegyverneki György –Császár Csaba – Dúl Jenő: Műgyantásmaghomokkeverékek hőterhelése közbenkialakuló gázfejlődés vizsgálataTokár Monika – Fegyverneki György –Boros Viktória – Mertinger Valéria: Astroncium módosító hatása az AlSi8Cu3öntészeti ötvözet tulajdonságairaBeszámoló az MMKM Ganz ÁbrahámÖntödei Gyűjtemény 2016. évi tevékeny-ségéről

FémkohászatA Csepeli Fémmű története 1895–1966.Összeállította: Dr. Hegedűs Zoltán

AnyagtudományVerő Balázs – Janó Viktória – Csiz -madia János – Ifj. Győri Imre – LaubÁdám – Réger Mihály: Szilárd oldatosötvözetek öntvényeinek dermedéseCsepeli Zsolt: Autóipari felhasználásragyártott, melegen hengerelt acélok szilárd-ságának növelése nanoméretű kiválások-kal

FelsőoktatásA Miskolci Egyetem híreiKönyvismertetés

HírmondóEgy élet a magyar műkorundgyártásbanLátogatás a SICTA Kft.-nélX. Fazola Fesztivál MiskolconMetalconstruct Szakmai NapPatay Pál: Harangrekvirálás az I. világhá-borúbanEmlékeztető a 2016. december 15-iOMBKE választmányi ülésrőlTájékoztató a tatabányai Jó szerencsét!emlékévrőlKöszöntésekNekrológok

TARTALOM FROM THE CONTENT

Öntészet rovatunkat az 1950-ben indí-tott és 1991-ben meg szûnt önálló szak-lap, a BKL Öntöde utód jának tekintjük.

1

10

4

13

19

23

15

51

52

53

26

38

46

56

57

58

59

61

61

62

65

• Szerkesztôség: 1051 Budapest, Október 6. utca 7., III. em. • Telefon: 06-1-201-7337 • • E-mail: [email protected] •

• Felelôs szerkesztô: Balázs Tamás • • A szerkesztôség tagjai: dr. Buzáné dr. Dénes Margit, dr. Harcsik Béla, dr. Klug Ottó, dr. Kórodi István, Lengyelné

Kiss Katalin, Schudich Anna, Szende György, dr. Tardy Pál, dr. Török Tamás • • Kiadó: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület • Felelôs kiadó: dr. Nagy Lajos •

• Nyomja: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/a • HU ISSN 0005-5670 • Belsô tájékoztatásra, kereskedelmi forgalomba nem kerül. • A közölt cikkek fordítása, utánnyomása, sokszorosítása és

adatrend szerekben való tárolása kizárólag a kiadó engedélyével történhet. • Internetcím: www.ombkenet.hu/bkl/kohaszat.html

A kiadvány a FÉMALK Zrt. támogatásával jelenik meg

Marczis G. – Németh F.: History of the 100years old Ózd Fine Rolling mill, as it wasseen by us ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...1Ironworks Rimamurány–Salgótarján share -holding company was founded in 1881; itssteelmaking was concentrated in Ózd. Thenew Small Section Rolling mill replaced theformer puddled steel workshop in 1913–1915;so its 100 years history was started then. At thetime of its investment the new fine, mediumand rapid wire mill were among the mostmodern rolling mills in Central Europe. In itsbest years in 1975–1977 more than 500 ktsteel was rolled , in 32 product groups and 885different size categories. After the decline, atthe beginning of the 1990’s its closure wasconsidered, but to hinder it, the nearly 700employees working there established „FineWorkers Rolling Mill Ltd.”, the first limitedcompany in the country with the majorityownership of employees. It was successfullyoperating for more than 15 years, but in 2006,when REEF Holdings Plc overtook theownership, it was liquidated. During its wholeactivity the lack of working capital was aconstant problem. Recently it is owned by ÓzdIndustrial Park Ltd and Fémiksz Ltd. and is aprotected industrial monument.

Bánhidi Olivér: Analysis of FerroalloysUsing an Energy-Dispersive X-ray Spect ro-meter (ED-XRF) ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...10Owing to advantageous features of the ED-XRF instruments become more and morepopular among the elemanalytical laboratories.Their analytical performance characteristicsare closer and closer to those of wavelength-dispersive (WD_XRF) spectrometers. In thispaper we exa mine how efficiently they can beapplied on a specific field of the analysis offerroalloys. By the analysis of three types offerroalloys (ferro manganese, ferrochromiumand ferrosilicon), we have determined the mostimportant analytical performance characte -ristics, such as repeatability and accuracy.

Ádám Enikő – Fegyverneki György –Császár Csaba – Dúl Jenő: Examination ofevolved gas of resin bonded sand mixtures... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...15The quantity of evolved gas formed duringdecom position of cold-box binder was exani -mated in this study. Spherical core sampleswith different binder content and basic sandare used for the COGAS tests. Volume andevolving intensity of gas is growing byincreasing of ratio of fine and separatedblack (used) sand. Evolving intensity ishigher by 60% in case of separated blacksand as at reclaimed sand. The measu re -ment results are utilized in simulating themold filling process.

Tokár Monika – Fegyverneki György – Bo -ros Viktória – Mertinger Valéria: Theexamination of the modification effect ofstrontium in case of AlSi8Cu3 foundry alloy... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 19During the experiments AlSi8Cu3 alloy wasalloyed with strontium in different con -centrations. The effect of strontium on thesilicon in the eutectic structure was examinedunder operating conditions, in case of bothhigher (>100 ppm) amount of strontiumcontent than usual in operating conditions andlower (~100 ppm) amount of strontium content,which is not used in practice. The extent of modification in the test barscasted with thermal analysis and on the finalcastings was determined with the help ofcooling curves and by comparing them toimages of reference standards. The mecha -nical properties of castings which were castedin the given cooling conditions were alsoexamined.

Verő, B. – Janó, V.– Csizmazia, J.– Győri, I.–Laub, Á. – Réger, M.: Solidification ofmetallic solid solution’s casts ... ... ... ... ... 38The goal of this paper is to analyse theprogress of the solidification taking place inmetallic solid solution’s casts, The analyse isbased on the growth laws of the solid shell,distinguishing the growth law of the dendritic tipand the dendritic trunk. The variation of thetemperature from the surface of the cast – atgiven solidification time – can be determinedusing the growth laws and the cooling curves.Due to the constitutional undercooling theprogress of the solidification is possible also atpositive thermal gradient ahead of the dendritictip. The detailed analysis can lead to thedevelopment of a software describing thesolidification.

Csepeli Zsolt: Strengthening of hot rolledsteels by nanosize precipitates for auto -motive applications ... ... ... ... ... ... ... ... ... 46Based on the available literature this paperdescribes the properties of interphase pre -cipitation strengthened ferritic steels and givessome examples for their industrial production.Hot rolled steel products used in automotiveindustry should have high strength and duc -tility. Furthermore they have to show excellentstretch-flangeability and hole expansion perfor-mance. In some cases ferritic steels strengt-ened with nanosize interphase precipitates canhave superior properties compared to thewidely used multiphase steels. These ferriticsteels are optimal for mass productionbecause the strength of a given quality varieswithin a narrow range and usually they can beproduced without any modification of theconventional hot rolling mills.

Az ózdi vaskohászat gyökerei a gö -möri vasiparba nyúlnak vissza. A fel-vidéki kisebb vasgyárak tulajdonosaia hosszúréti tanácskozás során fel-vetették egy nagyobb szabású hen-germű létesítését és részvénytársa-sági formában való működtetését. Agyár létesítésének fő oka az volt,hogy az országban nagyméretű vas-útépítés vette kezdetét [1]. A meglévőkisebb vasgyárak nem voltak alkal-masak a sínek és más vasúti anya-gok szállítására. A hengerművetazért tervezték Ózdon megépíteni,

mert a felvidéki vasércbányákhoz ésvasolvasztókhoz az Ózd környékibarnaszén előfordulása volt a legkö-zelebb. Így a nyersvasat fuvarozták avasfinomító és -hengerlő gyárhoz. ARimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rész-vénytársaság 1881-ben jött létre, ésüzemeinek acélgyártását Ózdra ter-vezte összpontosítani. A fejlesztésekelső szakaszában megépült négy 25tonnás Martin-kemence és a hozzákapcsolódó hengermű. Ezt követőenújabb hat Martin-kemence épült, és ahengermű is tovább bővült. A két

nagyolvasztó megépítésével pedigkezdetét vette az ózdi nyersvasgyár-tás. Az ózdi Vasgyár Kavaróüzemé -nek és Forrasztóüzemének helyérekerült az 1913–1915-ös években azúj Finomhengermű, amelynek a 100éves évfordulóját innen számíthatjuk[2]. A telepítés időszakában a közép-,finom- és gyors-drótsor Közép-Eu ró-pa legkorszerűbb hengersorai közétartozott. Az abroncssort a Salgótar -jáni Acélárugyártól helyezték át.

A hengersorok a következő sor-rendben indultak: 1913. augusztus18-án a középsor, október 22-én afinomsor és az I. sz. folytatólagos elő-nyújtó, 1914. február 27-én a II. sz.folytatólagos előnyújtó és a gyorssor,május 15-én a drótsor, 1915. január28-án az abroncssor.

Az abroncssor kivételével mindenúj létesítmény a Breuer–Schumachercég tervei alapján épült, és Közép-Európa legkorszerűbb hengersoraiközé tartozott. Egyedül az abroncs-sort telepítették át a SalgótarjániAcélárugyárból. A két folytatólagos elő -nyújtósor az országban is egyedülál-ló volt. A hengersorokat gőzgépekhelyett 1100-1400 lóerős villanymo-torok hajtották. A segédberendezé-sek (görgők, vonszolók, daruk, dara-boló ollók stb.) mozgatását mintegy100 kismotor végezte. A hengerso -rokhoz három tolókemence épült. Abugatéren a félterméket két 5 tonnásmágnesdaruval mozgatták.

A hengersorok, hengerállványok ke-zelésére 4 tonnás, 5 tonnás, 10 ton-nás és két 20 tonnás elektromos futó-daru szolgált. A készgyártmányokraktározását, rakodását két 6 tonnásés egy 30 tonnás elektromos futóda-ru végezte. A hengersorokhoz csatla-kozott a kikészítő műhely, az úgyne-vezett szerelő, abroncskötő és drót-

1www.ombkenet.hu 150. évfolyam, 2. szám • 2017

VASKOHÁSZATROVATVEZETÕK: dr. Harcsik Béla és dr. Tardy Pál

MARCZIS GÁBORNÉ – NÉMETH FERENC

A 100 éves Ózdi Finomhengermű története,ahogyan mi láttuk

A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság 1881-ben jött l é t -re, és üzemeinek acélgyártását Ózdra összpontosította. Az Ózdi Vas gyárKavaróüzemének és Forrasztóüzemének helyére került az 1913–1915-ösévekben az új Finomhengermű, amelynek a 100 éves évforduló ját innenszámíthatjuk. A telepítés időszakában a közép-, finom- és gyors-drótsorKözép-Európa legkorszerűbb hengersorai közé tartozott. A Finom -hengermű fénykorában, 1975–1977-ben több mint 500 ezer tonna meny-nyiségben, 32 termékcsoportban és 885 féle méretben gyártotta termé-keit. Az ezt követő hanyatlás után, az 1990-es évek elején többször vető-dött fel a bezárás gondolata, de az itt dolgozó közel 700 fő létrehozta azország első dolgozói többségű kft.-jét, a Finomhengermű „Mun kás” Kft.-t,amely még további 15 éven át eredményesen működött, de 2006-ban aREEF Holdings Plc. tulajdonlását követően felszámolták. Mű ködésétvégigkísérte a forgóeszközhiány. Jelenleg a műemléki vé dettség alattálló csarnok az Ózdi Ipari Park Kft. és a Fémiksz Kft. tulajdonában van.

Dr. Marczis Gáborné 1971-ben szerzett technológus kohómérnöki oklevelet a Ne héz -ipari Műszaki Egyetemen. 1979-ig az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) Technológiai ésKutatási Főosztályán dolgozott, ezt követően a Rúd- és Dróthengermű műszaki osz-tályvezetője, majd főmérnöke volt. 1985-ben az ÓKÜ Értékesítési Főosztály vezetésétkövetően ismét a Rúd- és Dróthengermű vezető állásait töltötte be. 1991-től 2001-ig azÓzdi Finomhengermű „Munkás” Kft. ügyvezető igazgatója volt. 1996-ban PhD-fokoza-tot kapott. 2001-től 2012-ig, nyugállományba vonulásáig a Magyar Vas- és AcélipariEgyesülés igazgatója volt. Szakmai kutatási területe: képlékenyalakítás, magas folyás-határú betonacélok gyártástechnológiai feltételei, különleges profilok hengerlése. Németh Ferenc 1960-tól az Ózdi Kohászati Üzemek Finomhengerművében dolgozott,gyártóeszköz-gazdálkodó, technológus, művezető, főművezető, üzemvezető beosztá-sokban. 1979-ben a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar ala-kítástechnológiai szakán üzemmérnöki képesítést szerzett. 1993-tól 2006-ig, nyugállo-mányba vonulásáig az Ózdi Finomhengermű „Munkás” Kft. termelési igazgatója volt.Szakterülete: gyártóeszköz-tervezés, különleges szelvények gyártástechnológiája.

kötő műhely, a készáruraktár, ahengereszterga-műhely és a kar-bantartó műhelyek.

Az első világháborút jellemzőmélypont után egy sor különbözőtechnológiát és munkakörülménytjavító fejlesztés történt, mint pl.kemence, lyukasztógép, üzemifürdő. A gazdasági válságot követőfellendülés során megnőtt az igényaz abroncsacélok iránt. Ezért aRimamurány-Salgótar jáni Vasművezetői a régi helyére új, KruppMűvek által szállított abroncssort,valamint hántoló és csiszolómű-helyt telepítettek 1937-ben [3].

A vállalat dolgozói elsők közöttse gítették a II. világháború általokozott károk helyreállítását, a terme-lőmunka beindítását. A háború általokozott mélypont után a fejlesztéseka berendezések kihasználásának fo -kozását, a termelés növelését cél oz -ták. A gyár 1949-ben össznépi tulaj-donba került, és 1950-ben felvette azÓzdi Kohá szati Üzemek (ÓKÜ) nev et.

1975-ben az ÓKÜ-ben a Finom-hengermű termelése már meghaladtaaz évi 500 000 tonnát.

Az ÓKÜ 1977-ben kiadott finomhen-germűi gyártmányjegyzéke 84 olda-lon keresztül mutatta be a 32 termék-csoportban, 885 méretben gyártottszelvényeket [4].

Ezt követően jó 10 év múlva vettekezdetét az ÓKÜ felbomlása. 1987-bena Drótsort, majd 1989-ben a Tartósortszüntették meg. Ekkor már felvető-dött az Abroncssor megszüntetésé-nek kérdése is. A törzsgyári állomány-ból különböző egységek váltak ki ésönálló kft. formájában működtek to -vább, majd kezdetét vette a privatizá-ció. 1990. június 3-án megalakult az ÓzdiAcélmű Részvénytársaság (OART).

A termelés folyamatosan csökkentés a termékválaszték is szűkült.

Az Ózdi Acélmű Részvénytársa -ság az 1990-ben kiadott finomhenger-műi gyártmányjegyzék szerint márcsak 20 féle termékcsoportban, 481féle méretben gyártotta termékeit [5].

Az 1990-es évek elején már több-ször felvetődött az üzem bezárásá-nak gondolata. Az Ózdi KohászatiÜzemek rossz emlékű privatizációjaután az itt dolgozó kollektíva sajátkezébe vette a sorsát.

Az 1991-es év eleji kétszeri figyel-meztető sztrájk után, július 27-én kor-

látolt felelősségű társaság formájában,igen rendhagyó módon, a szükségesés elégséges feltételek hiányában,megalakult a Finomhengermű „Mun -kás” Kft. A társaság induló va gyona,törzstőkéje 2,1 M Ft volt, a m ely ből 1,0M Ft értéket, azaz 48% tulajdonrésztképviselt az Ózdi Kohászati Üzemekáltal szolgáltatott apport. Az 1,1 M Ftkészpénzt, amely 52% tulajdoni arány-nak felelt meg, közel 500 dolgozó adtaössze 1000-2000 Ft/fő kö zötti összeg-ben. Kevesen voltak, akik tekintélye-sebb összeget áldozhattak a kft. létre-jöttéért. Megalakulá sakor ez a társa-ság volt az első, amely állami vállalat-ból, munkavállalói privatizáció útjánjött létre, és dolgozói többségű gazda-sági társaság lett. Az 52% tulajdonihányaddal rendelkező közel 500üzletrész-tulajdonos hét tulajdonkö-zösséget alakított. Az üzletrész-tulaj-donosok a tulajdonközösségi képvise-lők útján gyakorolták tulajdonosi joga-ikat. A környezet egyáltalán nembízott a társaság meg maradásában.Az itt dolgozók mun kahelyének meg-őrzésére azonban ez volt az egyetlenjárható út [6].

A közel évszázados, embert pró-báló munkakörülmények közepette ittdolgozók örökségén erőt gyűjtött,ötletgazdag kollektíva túljutott a meg-alakulást követő első évek nehézsé-gein. A társaság működését elejétőlfogva végigkísérte a forgóeszköz hiá-nya, ezért a korábbi éveket jellemzőkommersz termékek tömegterme lé-sé nek elvét követni egyáltalán nemle he tett. Az üzleti stratégia tehát a pi -aci rések útja volt.

Ötvözetlen és gyengén ötvözött

minőségben, 30 féle termékcsop o r t-ban, 1000 féle méretben volt lehe-tő ség különböző termékek előállítá-sára. Ezek a következők voltak:– Laposacélok (10–160×1,5–50 mm):

abroncsacélok, rúgóacélok, szé-les acélok.

– Betonacélok (8–40 mm): simakör, csavarható-, nyíl-, csavarha-tó bordás.

– Rúdacélok (6–40 mm): négyzet,szegecs, kör, körszelet acélok,idomacélok (20–100×3–10 mm),lejtős és párhuzamos talpú I-tar-tók, egyenlő és egyenlőtlen szá -rú szögacélok.

– U-acélok, T-acélok.– Speciális termékek. U-szelvényű

vezetősín, abroncsbiztosító vas-úti kerékpárokhoz, hordógördítőab roncs, mezőgazdasági ekevas,korlátacél, kerítés díszléc, tám acél,kés acél, lekerekített élű rúgó-acél, körszelet acél, piskóta pro-fil, trapéz acél, nútos laposacél,különleges méretű rúgóacél, KP-3 sínleszorító, IPE tartó, TB-acé-lok, lapos heveder stb. [7].

Néhány különleges szelvényt mu -tat be az 1. ábra [8].

A harmadik-negyedik évben a tár-saság már jelentős eredményt ért el.1995-ben az adózás utáni eredménymár meghaladta a 182 M Ft-ot. 1992–1995 között négy alkalommal össze-sen 290 M Ft támogatást ítélt meg aMunkaerőpiaci Bizottság a foglalkoz-tatási alapból a több mint 600 fő mun-kaerő megtartása érdekében. A Tár-sa ság viszont ugyanezen időszakalatt több mint 800 M Ft-ot fizetett beaz államnak ÁFA, TB, SZJA formájá-ban. Pályázatok (hat) útján 1992–1996 között 50 M Ft-ot sikerült elnyerni.A megtermelt nyereség jelentős ré -szét fo lyamatosan visszaforgatták1991–1996 között 170 M Ft értékbenkülönböző mű szaki fejlesztések meg-valósítása céljából.

A forgóeszközhiány viszont mind-végig kísérte a „Munkás” Kft. műkö-dé sét. Ezért minden lehetőséget ki -merített a használt alapanyagok ol -csó áron való megvásárlására (pl. ale állított alumíniumkohók katódsínjei,a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőhöz le -gyártott, de fel nem használt nagymé retű betonacélok, használt vasútisínek stb.), majd áthengerléssel valóújrahasznosítására. A használt vasúti

2 VASKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

1. ábra. Különleges szelvények

sínből való betonacél-hengerlés meg-oldása szabadalom (211 017 szaba-dalom, 1992. október 21.) lett.

A sínből való betonacél-hengerlésüregsorának elvét mutatja be a 2.ábra.

Újonnan kifejlesztett termékekkel,eljárásokkal különféle bemutatókon,vá sárokon számos díjat nyert Genf -ben, Pittsburghban, Budapesten,Ózdon.

Bevezették a párhuzamos talpú I-gerendák gyártását, amely ismét sza-badalom lett (219 848 B szabadalom,1996. december 19.) [9,10].

Az újonnan létrehozott Fémfeldol -gozó üzemben kerítéseket, kapukat,dísztárgyakat állítottak elő a hengerléssorán keletkező rövid da rabokból, kü -lönleges szelvényekből.

Az évek előrehaladtával újabb ne -hézségekkel kellett megküzdeni. A ha-zai piacvédelem hiánya miatt egyretöbb olcsó, gyengébb minőségű árutadtak el belföldön, ezért a hazai ke -reslet csökkent. Ennek kivédésére azexport irányába orientálódott a társa-ság. Az export mennyisége már meg-haladta az összes értékesítés 20%-át.

További igen súlyosan ható ténye-ző volt a dollárárfolyam változása.Mivel a négyzetes buga alapanyagotcsak dollárért lehetett beszerezni, ésa kft. forgóeszköz hiányában csaknagy késéssel tudott fizetni, igen je-lentős volt az árfolyamveszteség.1998-ban ez már elérte a 70 M Ft-ot(év elején még 213 Ft/USD, év végénpedig 253 Ft/USD volt az elszámolásiárfolyam.

A hosszú távon gondolkodó, rend-kívül ötletgazdag, tenni akaró, kiválószakembereket alkalmazó társaságkidolgozott egy racionális fejlesztésiel képzelést arra vonatkozóan, hogylé nyegesen kevesebb gyártóeszköz-zel és hosszú távon Ózdon beszerez-hető nagyobb méretű négyzetes bu-gaalapanyag felhasználásával a meg-lévő négy hengersor helyett két hen-gersoron elő tudja állítani a teljes ter-mékválasztékot. Erre 2000-ben 400M Ft-os igen kedvező kamatozásúPHARE (HYFERP) hitelt nyert el.

Mivel a forgóeszközhiány továbbrais nyomasztó gond volt, ezért minden-képpen tőkebevonásra volt szükség.

2001 novemberében a REEF Hol -dings Plc. (korábbi alapanyag-beszál-lító) 255 M Ft tőkét emelt, ezzel 75%

tulajdont szerzett a társaságban,amellyel átvette az irányító szerepet.

Az új tulajdonos üzletpolitikája tel-jesen más irányt vett. Az alapanyagegyre magasabb áron érkezett, a ter-melésben ismét a kommersz áruk elő-állítása és nem a magasabb hozzá-adott értékű különleges termékekgyártása játszotta a fő szerepet. Agyártás- és gyártmányfejlesztésekteljesen elmaradtak. A termelés folya-matosan évről évre csökkent, a vesz-teség egyre nőtt. A Finom hen germű„Munkás” Kft. ellen 2006. március 2-től felszámolási eljárás indult.

A műemléki védettség alatt álló fi -nomhengerműi csarnok 2012. decem-

ber 20-tól az Ózdi Ipari Park Kft. és aFémiksz Kft. tulajdona lett.

A Finomhengermű termelését a 3.ábra szemlélteti.

Véleményünk szerint, ha az or szágelső dolgozói többségű társasága ren-delkezett volna kedvező kamatozásúforgóeszközhitellel (ezt fedezet hiá-nyá ban – mivel a 60-100 éves techno-lógiai berendezések jelentéktelen ér-téket képviseltek – a bankok nem ad -tak) , ma minden bizonnyal 20 Mrd Ft fe-letti árbevétellel bíró, 400-500 főt fog-lalkoztató társaságként eredménye-sen tovább működhetett volna Ózdon.

1996-ban jelent meg Vass Tibor: Atúlélés ára. Az ózdi Finom hengerműtörténete című könyv, amely a múlt-ból eredően a „Munkás” Kft. első ötesztendejét foglalta össze [6].

Ezt kívántuk röviden bemutatni éskiegészíteni a következő évek törté-néseivel, amely gyakorlatilag az ózdiFinomhengermű utolsó negyed szá-zadát jelentette.

Irodalom

[1] Berend T. Iván: Az Ózdi Ko há -szati Üzemek története. 1980.

[2] Marczis Gáborné Dr.: Gondolatoka 150 éves Ózdi Gyárról. Jubile u -mi Konferencia, Ózd, 1995.

[3] Magyar Vas-és Acélipari Egye sü -lés: A hengersorok legfontosabbműszaki-gazdasági adatai. 1974.

[4] Ózdi Kohászati Üzemek: A Fi-nom hen germűben hengerelt szel-vények gyártmányjegyzéke. 1977.

[5] Ózdi Acélmű Részvénytársaság:A Finomhengerműben hengerelt


2. ábra. Sínből való betonacél-henger-lés üregsora

3. ábra. A Finomhengermű termelése 1914–2005 között, kt-ban

Mottó: „Kohó nélkül már nem kohá-szat többé a kohászat” – mondtaLassán Pál, a diósgyőri nagyolvasztórészleg egykori vezetője

A III. sz. nagyolvasztó konstrukci-ós, műszaki fejlesztései

A diósgyőri nyersvasgyártás történe-tében elvégzett fejlesztések a gyártó-berendezések felújítására, bővítésére,korszerűsítésére, az elegyminős égjavítására és olyan technológiai fej-lesztésekre irányultak, melyek a nyers-vastermelés növelését, a minőség ja -vulását, a nyersvas összetételénekál landóságát, és elsődlegesen a gaz-daságosság növelését eredményez-ték. A technológiai fejlesztésekben je-lentős tényezőt játszottak a gyáregy-ség dolgozóinak újítási javaslatai, aVasipari Kutató Intézet és a MiskolciNehézipari Műszaki Egyetem kísérlet-kutatási tanulmányai, valamint dolgo-zóink bel- és külföldi nagyolvasztóüzemeknél tett tanulmányútjainaktapasztalatai.

A kohóátépítések során elvégzettkonstrukciós fejlesztések:

1956 Fenék- és medencefalazat ki -alakítása angol karbon tég lával,a medenceátmérő és a fúvó-sík felület növelése.

1957 „Szovjet” típusú ércmérleg ko-csi RH 700 egyenirányító egy-ségének cseréje nagyobb telje-sítményű RMNV 2000 típusra.

1962 Fúvóformák számának növelé-se 12-ről 18-ra, a medence ésa nyugasz falazatába hűtőtás-kák beépítése.

1968 A fenékfalazat épségben ma -radt két és fél sor angol ka r -bontéglára három sor lengyelkarbonblokk falazása, elegy-szint mérése négy sugárzóelemből és két izotópszondá-ból álló elegyszintmérő-rend-szer kiépítésével, és a torokvé-dő öntvény zónájának növelé-se 2500 mm-ről 4440 mm-re,saját fejlesztésű nyersvascsa-poló bontógép telepítése, mű-szerpark fejlesztése, léghevítő-váltás automatizálása lángőrzőegység alkalmazásával.

1975 Vékonyított aknafal, aknafala-zatba nyúló hűtőkúpok elha-gyá sa és a külső hűtés intenzi-fikálása.

1980 Fenék- és medencefalazat kia -lakítása csehszlovák karbon-dön gölettel, Mitsui-Láng fúvógéptelepítése, adagolórendszer mik-roprocesszoros vezérlése, nyers -vascsapoló csatornarend szerkorszerűsítése bille nőcsatornatelepítésével, el ek t ronikus koksz-mérlegelés izotópos nedves-ségmérésen alapuló korrekció-val, folyamatos torokgáz elem-zés, 70 t-ás nyersvasüstpark ki-a lakítása.

1987 Fenék- és medencefalazat ki -alakítása DIDIER carbonblok -kal, fenék- és medencerész el-párologtató hűtőrendszerénekelhagyása, nyersvas csapoló-nyílás zárására Dangó-Dienent -hal dugaszológép beszerzése,DIGÉP-BÖHLER gyártású nagy - teljesítményű nyersvas csa po-lónyílás-bontógép telepítése,ka liber rendszerű kokszrostélyki váltása Binder-típusú vibráto-ros rendszerre, szalag elegy-szedő és mérlegelő rendszerkialakítása, mélyített medencekialakítása.

A III. sz. nagyolvasztó technológiaifejlesztései:

1960 Földgáz-befúvás bevezetése.1973 Torokcsere ideje alatt formaki-

égés-jelzőrendszer kiépítése.1977 Torokcsere ideje alatt új típusú


CSEHIL GYÖRGY

A diósgyőri nyersvasgyártás története 1952–1996. II. rész*

A diósgyőri kohászat 238 éves története során az ország egyik legje-lentősebb vaskohászati gyárává fejlődött. Idén volna 91 éves a diós-győri korszerű nyersvasgyártás, azonban 21 éve végleg megszűnt. Acikk első része a diósgyőri nyersvasgyártás 1770–1952 közötti történe-tét mutatta be. Jelen cikk a III. sz. nagyolvasztón elvégzett – országosszinten is kiemelkedőnek minősülő – konstrukciós, technológiai ésműszaki fejlesztéseket tárgyalja, továbbá a III. sz. nagyolvasztó agóni-áját, leállítását, bontását és a diósgyőri nyersvasgyártás termelésimennyiségeit foglalja össze.

szelvények gyártmányjegyzéke.1990.

[6] Vass Tibor: A túlélés ára. Az ózdiFinomhengermű története. 1996.

[7] A Finomhengermű „Munkás” Kft.gyártmányjegyzéke. 1998.

[8] Marczis Gáborné Dr.: A 100 éveát adott ózdi Finomhengermű és

különleges termékei. V. ÓzdiIpari Örök ségvédelmi Konferen -cia, Ózd, 2013. május 24.

[9] Marczis Gáborné: Europrofilokgyártását megalapozó alkalma-zott kutatás-fejlesztés. JubileumiTudományos Konferencia a Mis -kolci Egyetem Fennállásának

260. évfordulója alkalmából,Mis kolc, 1995. szeptember 7–8.

[10] Marczis Gáborné Dr.: Speciálisprofilok meleghengerlése azózdi Finomhengermű „Munkás”Kft. nyitott hengersorain. Hen -gerész Konferencia, Salgó tar -ján, 2000. szeptember 21–22.

* A cikk I. részét 2016/5–6. számunkbanközöltük. A szerző életrajza ott olvasható.


fúvókakönyök, cső-formaszek-rény beépítése.

1983 Oxigén befúvása a kohóba.1989 Control-System számítógépes fel -

ügyeleti és tanácsadó rendszerbevezetése: mérési adatgyűjtésparaméterek számítására és amért adatok tárolására.

1990 A kohó léghevítőinek fűtőgáz–fűtőérték szabályozása a föld-gáz bekeverés arányának vál-toztatásával a kohógáz fűtőér-tékének számítása alapján.Technológiai földgáz véglegeskizárása gazdasági megfonto-lásból. DANGÓ-vízszűrő tele-pítése a léghevítők és a kohó-hűtés tisztítására.

1995 AEG vezérlés kiépítése az ada-golást irányító „A” gépházban.

Technológiai és technikai módosí-tások

Az 1968. évi átépítésnél alkalmazottújszerű megoldások sorában már a

ko hó leállításának technológiája is el -tért a korábbi gyakorlattól. Az addig al-kalmazott ún. kavicsfeltöltéses tech-nológiával szemben a kiürítésestechnológiával állították le a kohót.Ennek lényege, hogy a kohóban levőanyagoszlopot megfelelő intenzitásúfúvatással fokozatosan közel a fúvó-sík szintjéig eresztik le, majd lassúvízelárasztással hűtik le a kohó belsőfalazatát és a medencében maradtanyagmennyiséget.

1975-re az akna- és a nyugasz-páncélon már erős deformálódásokjelentkeztek, a beépített régi típusúhű tőkúpok már nem üzemeltek. Ezértolyan döntés született, hogy a kohó-nál olyan mérvű közepes javítást kellelvégezni, mely költségkímélő le -gyen, de ugyanakkor a kohó és a lég-hevítők üzemét a kohó teljes átépíté-séig biztosítsa. A korábban alkalma-zott aknafalazatba benyúló hűtőkú-pok korai meghibásodásai, valaminta kohófalazat külső és belső hűtésimódjainak tanulmányozása alapján a

hűtőkúpok elhagyása és a külső hű-tés hatékonyságát javító falazási módmellett döntöttek. Ezzel az alapvetőcél a kohó üzemvitelének a teljesátépítéséig történő biztosítása mellettaz újszerű megoldások tapasztalat-szerzésére is lehetőség nyílt.– Az akna beépített hűtőelemek nél-

kül vékonyított falazatot kapott. Azakna alsó részének falazatát az ak -na alsó szélétől mért 5200 mmmagasságig angol félgrafitos minő-ségű téglával falazták, a páncél ésfalazat között pedig döngölő anya-got használtak. A falazat vastagsá-gát 750 mm-ről fokozatosan 345mm-re csökkentették a torokvédőöntvényig samott-téglával falazva.

– A samott-téglák tartására részbenhő álló acélöntvényeket, részben pán-céllemez-konzolokat alkalmaztak.

– A páncélzat vastagságát 30 mm-ről40 mm-re növelték. Az akna hűtésétkülső permetező hűtés biztosította.

– A nyugasz páncélzatán belül 1780× 1450 × 200 mm-es védőöntvénye-

1. ábra. Az elpárologtató hűtőlapok szerelése

2. ábra. A III. számú nagyolvasztó aknafalazatának felszórásos javítás művelete


ket raktak be, melyeket samott-tég-lával raktak ki. A nyugasz és me -dence hűtésére szintén külső per-metező hűtést alkalmaztak.

– A közepes javítás alatt a torokszer-kezet cseréjét is elvégezték.Az 1980-as kohóátépítésnél ko moly

változások történtek a kohó konstruk-ciójában és kiszolgáló be rende zé-seiben: térfogatbővítés 768 m3-ről950 m3-re. A fenék- és medencerész-ben az elpárologtató hűtőrendszertelhagyták, és külső medencehűtéstvalósítottak meg (1. ábra). Az elegy-szedés és mérlegelés korszerűsíté-sére telepítési adottságokhoz és ameglévő bunkerrendszerekhez iga-zodva a Kogépterv által végzett ter-vezői munka alapján szalagos elegy-szedő és mérlegelő rendszert telepí-tettek. Az addigi pontatlan és egész-ségtelen körülmények között végzett,emberi közreműködéssel történő mér-legelés gépesített, számítógéppel ve -zérelt lett.

A III. sz. kohó üzemeltetését a re or -ganizációs programhoz és a kohóműszaki állapotához igazodva eredeti-leg 1994. november 30-ig tervezték.1994. december havi Kormányha tá-rozat a szakértői vélemény alapján1996. év végéig irányozta elő a kohóüzemelését. Ezt azonban a szakértőivélemények alapján csak egy közben-ső felszórásos aknafaljaví tással lehe-tett biztosítani. A munkát mind a kez-dési határidő, mind a felújítási ke retvonatkozásában hosszas huzavonaelőzte meg. Az eredetileg kitűzött júni-us 14-ei kezdési időpont csúszott, ésa rekonstrukciós költ ségre előirányzott400 M Ft is 140 M Ft-ra zsugorodott. Aténylegesen szükséges 300 tonna fel-szóró anyaggal szemben csak 200tonna mennyiséget engedélyeztek, ésköltségcsökkentési igény miatt redu-kálni kellett a korábban tervezett és adr. Tardy Pál által vezetett MűszakiSzakértői Bi zottság részéről is szük-ségesnek tartott javítások körét.

Végül 1995 januárjában egységesszempontok alapján kiírt pályázateredményeként az angol K.S.R. cégkapott megbízást a javítás elvégzésé-re. Az aknafal felszórásos javítására1995. augusztus 9–16. között kerültsor. A kohó leállítása speciális techno-lógia szerint – az akna három szintjénkialakított csonkokon keresztül vég-zett nitrogénbefúvás mellett – történt.

A robottechnikával végzett felszó-rásnál (2. ábra) a nyugasznál 400 mmvastagságban 29% SiO2- és 62%Al2O3-tartalmú ROTAGUN 1600; azakna zónájába pedig 150 mm vastag-ságban 39% SiO2- és 53% Al2O3-tar-talmú ROTAGUN 1500 típusú tűzálló-habarcsot használtak. A javítási szer-ződésre megadott ajánlati ár 43 M Ftvolt. Az elvégzett falazatjavítás anagyolvasztó végső leállításáig többmint egy évvel hosszabbította meg akohó üzemidejét.

A III. sz. nagyolvasztó negyedik(10. sz.) léghevítőjének építése

1979-ben megkezdődött a negyedikléghevítő alapozása a vágány- és ká -belcsatorna-hálózattal szűkített tele-pítési helyhez leginkább alkalmas ún.csapos alapozással. Az új léghevítő-be épített rács fűtőfelülete – a 7., 8., 9.sz. léghevítők 12.800 m2-ével szem-ben – 27.100 m2-re változott. A rácssoklyukú, 40,5 mm hidraulikus átmé-rőjű, F2-típusú rácstéglákból épült, arács fajlagos fűtőfelülete: 35,2 m2/m3.

A negyedik léghevítő belépésévelés a másik három léghevítő rekonst-rukciójának befejezésével a négylég hevítős üzemmel a bővített III. sz.kohónál az 1 (hasznos) m3 kohótérfo-gatra számított fajlagos fűtőfelület akorábbi 50 m2-ről 100 m2-re nőtt, ami1150-1200 °C fúvószél-hőmérséklettartását biztosította.

Szintetikus öntészeti nyersvas-gyártás

Az előzőekben felsorolt olyan intéz-kedések, mint az elegyviszonyok ja -vítása (előkészített ércfelhasználás)a kohójárat intenzitásának növeléseés a redukciós tényező fokozása (föl d-gázbefúvás, a fúvószél oxigéndúsítá-sa) vagy a mérlegelés pontosságá-nak növelése (szalagos elegyszedőrendszer) a közvetlen kohógyártásúacél- és öntészeti nyersvas gazdasá-gossági és minőségi mutatóinak javí-tására irányultak. A gyártástechnoló-giában újszerűséget jelentett a szin-tetikus öntészeti nyersvas gyártása.

A megnövekedett öntészeti nyers -vasigény biztosítása az I-II. sz. kohókközvetlen technológiai eljárásával amagasabb Si-tartalomra történő átál-lás, majd a normál acélnyersvas ösz -

szetételre történő visszaállás miatt azún. átmeneti összetétel minőségron-tónak, a magas Si-tartalmú nyersvasmagasabb fajlagos kokszfogyasztásértékének hatása miatt pedig gazda-ságtalannak bizonyult. Ennek kiküszö-bölésére tértünk át 1975-ben az ún.szintetikus öntészeti nyersvasgyártá-si technológiára, melynek során a kí -vánt Si-tartalmat a lecsapolt acél-nyersvasba adagolt FeSi-mal értükel. Az így legyártott szintetikus önté-szeti nyersvasból a leállított Siemens–Martin-acélmű üzemcsarnokában hétkokillás alátét és kokilla öntésére ke -rült sor. Az így készült öntvény kiválótartósságú volt.

Üzemzavarok

A nyersvasgyártás technológiájánakbonyolultságából eredően, még amű szaki fejlesztések ellenére is elke-rülhetetlen különböző üzemzavarok –hűtővíz-rendszer meghibásodása, fú-vószerelvények salakelárasztása stb.– bekövetkezése. Ezek sorábanrendkívülinek tekinthetők azok a sú -lyos, az egyik esetben tragikus üzem-zavarok, melyek nemzetközi viszony-latban is visszhangra találtak:– Az 1957–60–61-ben a III. sz. nagy-

olvasztónál történt vaskitörések:• A III. sz. kohó 1956–57. évi áté -

pítése után két hónappal, 1957-ben, a nyersvas csapolónyílásbal alsó sarkánál vaskitörés kö -vetkezett be. A meghibásodást aki törés helyének befalazásávalkijavították.

• 1960. március 3-án az 1957-eskitörés környezetében ismétvaskitörés következett be. Afalazatjavítás után március 8-ána nagyolvasztót újraindították.

• 1960. április 10-én ismét ugyan-azon a helyen vaskitörés követ-kezett be.

• 1961-ben ismételten vaskitöréstörtént a korábbi helyeken.

– 1963-ban az I. sz. nagyolvasztónálrobbanás következett be. Szakértőimegállapítások szerint a robbanástközvetve a nem megfelelő minősé-gű poros mangánércből történőFeMn-gyártás erőltetése generálta.

– 1984. október 16-án a III. sz. nagy-olvasztónál fenékkilyukadás történta fenék karbonfalazatával érintkezőhűtőlap kiégése miatt.

– Vaskitörés az I. sz. nagyolvasztónál(1985. 06. 07.)

– 1993. január 3-án a III. sz. nagyol-vasztó kétkúpos torokzárszerke ze-te hibásodott meg a felső kiskúp le-szakadása miatt. Az üzemzavart abeütemezett torokzárcsere elmara-dása és a termelés növelése érde-kében az elegyben megnövelt pel-letarány okozta koptatóhatás, vala-mint a kényszerállások és újraindu-lások miatt a torokhőmérséklet in -ga dozása eredményezte.

Elegyminőség javítására tett in téz -kedések

A diósgyőri kohók betétjét a kezdetiidőszakban csak nyersércek felhasz-nálása képezte. Az elegyminőség ja -vítása ezért csak a kedvezőbb ércfaj-ták kiválasztására irányult.

A 40-es évek végéig ezek sorábana háborús évek kihagyásával a jugo-szláv érc dominált, 30-40%-os része-sedéssel. A minőségi javítás irányábatett első lépést az 1948-ban megépültÉrcelőkészítő Vörösiszap FeldolgozóÜzem jelentette, amely vörösiszapbólérctégla formájában kohóbetétetgyártott.

Ércelőkészítő Vörösiszap Feldol go -zó Üzem

Bejna–Visnyovszky- (érctégla gyár-tás) eljárás:Elegy: vörösiszap (25-28%), ércpor,

szállópor, kokszpor (0,7-1,0%),Téglaméret: 250 × 150 × 120 mmTömeg: 12-13 kgNyerstégla nedvesség: 15-17%Összetétel:

Fe: 45-46%

SiO2: 11-13%P: 0,07-0,08%CaO: 4-5%S: nyomokbanAl2O3: 9-11%MgO: 1-1,5%

Porozitás: 35-48%A technológia elsősorban az ércek

átlagosítását és darabosítását jelen-tette. A technológiával a korábbanhasználhatatlannak tartott vörös -iszap felhasználása is lehetővé vált.Az eljárás során az ércporokatagyagszerűen nedves vörös iszap -pal, mint kötőanyaggal kevertékössze, és ebből az elegyből készülttéglákat két alagútkemencében kb.1100 °C-on kié ge tték. A jól kiégetttégla erősen repedezett, törete koksz-szerűen porózus, ütésre morzsoló-dás nélkül szétesett.

1950-59-ig történő üzemeltetéséigévente 50-60 ezer tonna érctégla fel-használására került sor, amely ha -vonta az ércelegy 8-30% részarányátjelentette.

Bebizonyosodott, hogy a vörös-iszap nagyolvasztóban történő üzem-szerű feldolgozása nem lehetséges,mivel az abból készült téglák nagy-üzemi kohósításra alkalmatlannakbizonyultak.

A diósgyőri Ércelőkészítő üzem

Az Ércelőkészítő üzem (3–4. ábra)1959. február 1-én indult. A III. sz. ko -hó megépítésével az ércellátás bázi-sa is áttolódott a szovjet ércek be-szerzésére, ami kezdetben nyersércformájában, 1959-től pedig a zsugorí -tómű „aggló érc” betétjeként biztosí-totta a kohók elegyellátását.

A Dwight–Loyd zsugorítómű tech-

nológiájából eredően nemcsak fizikai,hanem metallurgiai szempontból isminőségi ugrást jelentett az elegyvi-szonyok javulásában. Az elegy ma -ga sabb Fe-tartalma és az előkészí-tett ércarány növekedése 40%-ra, atermelékenység és a fajlagos koksz-fogyasztás ugrásszerű javulását ered-ményezte. A zsugorítómű építéséhezkapcsolódóan különböző anyagellá-tást érintő fejlesztésekre is sor került.Átalakításra kerültek a bunkerek, azanyagrakodást 75%-ban gépesítették.1962-ben megépült az alagút sza lag atömörítőmű anyagellátásának bizto-sítására. 1963-ban a zsugorítóüzemtermelékenység növe lésére pelletezőtányért telepítettek. Nem csak diósgyő-ri, hanem a hazai nyersvasgyártás vi -szonylatában is jelentős tényezőt je-lentett a Borsodi Érc előkészítő Műbe indulása 1969-ben.

A BÉM termelésének felfutását kö -vetően a diósgyőri Ércelőkészítőüzem 1971. december 3-án befejezteműködését, a termelése ez idő alatt5.970.590 tonna zsugorítvány volt,ami 40% előkészített ércarányt bizto-sított az elegyben.

A Borsodi Ércelőkészítő Mű üzem-be helyezése és 1969–1996 közöttitevékenysége

A borsodi térségben az ércelőkészítőmű megépítésének igényét több té -nyező tette szükségessé.– A nagyolvasztókban felhasználan-

dó ércek kémiai összetételéneknagymértékű ingadozása.

– A megnövekedett mennyiségű ap -rófrakciójú ércek nem lehetséges,vagy csak nagyon gazdaságtalanultörténő kohósítása.


3. ábra. Az épülő diósgyőri Ércelő ké szítő üzem 4. ábra. Az elkészült diósgyőri Ércelőkészítő üzem

– Az ércelőkészítésből származó elő-nyök kihasználása, mely a nagyol-vasztóknál kokszfogyasztás-csök-kenést, termelékenység-emelkedést,egyenletesebb járatot és egyenlete-sebb nyersvasösszetételt biztosít.

– Az ózdi – elavult és ezért megszün-tetésre ítélt –, illetve a diósgyőriércelőkészítőművet egy új zöldme-zős beruházással kiváltották egymodern üzemmel, amely alkalmasvolt mindkét vállalat nagyolvasztó-inak kiszolgálására.A Mű kivitelezése 1963. szeptem-

ber 23-án kezdődött meg. A közbentörténő módosítások változtatták mega berendezéseket és költségeket is. – Az I. ütem (Hidegüzem Előkészítő)

megindítására 1968 februárjábanke rült sor, az ideiglenes üzemelteté-si engedélyt május 28-án adták ki.

– Az II. ütem (Melegüzem Dara bosí-tó) I–II. zsugorító szalag próbaüze-me 1969. február 26–30-ig tartott,és augusztus 6-án történt meg azüzembe helyezési eljárás.

– A III. ütem két újabb zsugorító sza-lagjának üzembe helyezése 1971októberében kezdődött, és a próba-üzem december 31-ig tartott.

– A Mű összes beruházási költsége1,7 milliárd Ft volt.A BÉM-ben 1996. október 31-én le-

állt a hagyományos zsugorítvány-elő-állítás, majd átalakult a termékszer-kezet, vaskohászati melléktermék-fel-dolgozással folytatták a 2014-benbekövetkezett felszámolásáig. A Műtermelése 1972. január 1. és 1996.ok tóber 31. között összességében59.105.587 tonna volt.

Pelletfelhasználás

Az elegyviszonyokban újabb minősé-gi ugrást jelentett a pelletfel haszná-lás alkalmazása a kohóbetétben. Az

eddigi előkészített érc fogalmát jelen-tő zsugorítványtól eltérő kémiai ösz-sze tétellel és más mechanikai–hő technikai paraméterekkel rendelke-ző új ércbetét, a pellet kohósításaújabb technológiai ismereteket kívánta kohó irányító személyzetétől.

Az elegyminőség értékelésénél azelegykihozatal mellett az előkészítettérc aránya, azon belül a zsugo -rítvány/pellet arány értéke is minősí-tette egy kohóüzem korszerűségét.

1991-ben a IV. hónaptól kezdődő-en új technológiai feladatot jelentett anagy Ti- és V-tartalmú, és emellett asalakösszetételt alapvetően megha-tározó „uráli” pellet kohósítása.

A III. kohó leállítása

A kohó utolsó csapolására 1996. no -vember 4-én került sor (5. ábra). ANagyolvasztó Részleg dolgozói lét-száma 227 fő volt, közülük 108 főt aDAM Kft.-ben tudtak foglalkoztatni,sajnos azonban 119 főt végkielégítés-sel el kellett bocsátani. A nyersvaster -melés megszűnte után az LD-konver-tert is megállították, amely mindössze16 évig működött.Az utolsó csapolás adatai:Idő: 1996. nov. 4. 16:00–16:50Adagszám: 325 240Termelés: 05. sz. üst 35 t,

06. sz. üst 20 tNyersvas-összetétel %-ban:

Az utolsó csapolást követően meg-kezdődött a nagyolvasztó bontása (7.ábra), azonban a léghevítő nemengedelmeskedett a fizika törvényei-nek.

Összefoglaló a diósgyőri nagyol-vasztók termeléséről

A diósgyőri kohókból az I. számú ko -hó 1926. 08. 17.-i indításától a III.szá mú kohó 1996.11.04-ig, leállításá-ig 24.751.018 tonna nyersvasat gyár-tottak acélnyersvasra számított pari-tásos alapon.I. számú kohóból:

5.339.902 tonnaII. számú kohóból:

5.149.708 tonnaIII. számú kohóból:

14.221.268 tonnaA kísérleti kiskohóból:

40.140 tonnaEgyütt: 24.751.018 tonna

A termelésből:Öntészeti nyersvas: 629.725 tonnaTükörnyersvas: 37.570 tonnaFerromangán: 111.403 tonna

A nagyolvasztók kisebb és na -gyobb üzemzavarok (pl. vaskitörés,robbanás) ellenére is hűségesenszolgáltak, azonban az 1980-as évekvégére megrendült szocialista gaz-dálkodás nem tudta működtetni a régikeretek között a diósgyőri kohász ko -dást. A III. sz. nagyolvasztó leállításá-val megszűnt a 70 éves múltra visz-szatekintő diósgyőri korszerű nyers-vasgyártás. Az integrált acélgyártástfelváltotta a hulladékbázisú mini a -célmű, azonban 2008-ban az is meg-szűnt, azóta a gyár csendben várja adiósgyőri kohászat feltámadását.

Lévay József, Miskolc jegyzője1863-ban egy hámori kirándulás al -kalmával vetette papírra az alábbi


5. ábra. Az utolsó diósgyőri nyersvascsapolás 6. ábra. Az utolsó diósgyőri nyers -

vas csapolás emlékplakettje

C Mn Si S P4,020 0,9968 2,156 0,0157 0,1182

Cr Ni Cu Ti V0,1437 0,0079 0,0658 0,0547 0,0151

sorokat. 133 évvel később ezek agondolatok – szomorú – de ismétaktuálissá váltak. Valószínűsíthető,hogy ezekhez fogható érzések töltöt-ték el a diósgyőri Nagyolvasztó gyár-részleg dolgozóit a III. sz. kohó leállí-tásánál is.„Hámor volna, de már nincsen kala-pács,

Se hangos pöröly, se barna kovács,Kohó kihamvadt, izzó vas kihűlt,Gép szerte korhadt, műhely össze-dűltA zuhatag szabad lényén halad,Olcsó erő haszon nélkül marad.Nincs régi pezsgés, nincs régi zajCsend van, s az itt nem boldogság,de baj!

Az új kor itt eképp állíttá rendet,Elrontván, mit a múlt teremtett … ”

Irodalom

[1] Diósgyőri gyárrészleg műszakidokumentációinak archívuma1950–1996.


7. ábra. „Nem akart a kohó meghalni... Előbb lerobbant, tegnap felrobbant, mégis áll a nagyolvasztó!”

A III. kohó üzemtörténetének összefoglaló adatai

A ferroötvözők fontos szerepet ját-szanak az acélok ötvözése során,ezért azok gyártásának nélkülözhe-tetlen segéd-, illetve hozaganyagai[1]. Piaci áruk általában elég magas,ötvözött acélok esetében a termelésiköltség jelentős összetevőjét képezi.

Részben a magas ár, részbenpedig a technológiai hatékonyságbiztosítása miatt a ferroötvözők kémi-ai összetételét mind a gyártó, mind afelhasználó általában rendszeresenellenőrzi. Elemzési feladatként a főötvözőkomponens, illetve komponen-sek (ha több mint egy ötvöző kompo -nens található az ötvözetben), vala-mint a szennyezők meghatározásajön szóba. A pontossági követelmé-nyek, elsősorban a fő ötvöző kompo-nensre vonatkozóan, jellemzően szi-gorúak, ezért a teljesítményjellemzőkegy részének, elsősorban az ismétel-hetőséget, reprodukálhatóságot éspontosságot illetően, szigorú elvárá-soknak kell megfelelni. Ez a tény be-határolja a meghatározásokra alkal-mazható módszerek körét is.

Az alkalmazott módszerek egyrésze szabványos, klasszikus analiti-kai módszer [2, 3], melyek az említettelvárásoknak jól megfelelnek, másteljesítményjellemzőik – például a ki-mutatási képesség, érzékenység stb.

– már korántsem optimálisak, azon-ban az eredményekkel kapcsolatoselvárásokat illetően ezeket általábannem tekintik relevánsnak. Bi-zonyosesetekben, például a gyártási folya-mat ellenőrzése, monitorozása soránsokkal fontosabb lehet az időténye-ző, azaz az elemzések elvégzéséhezszükséges rövid időtartam. Ebben atekintetben a klasszikus analitikaikémiai módszerek már egyáltalánnem jöhetnek számításba, ugyanis amintát oldatba kell vinni, az esetlegeszavaró komponenseket el kell válasz-tani a mérendőtől stb. Ezek miatt azelemzés több óráig eltarthat, sőtolyan módszer is van, amelyiknek az

időszükséglete meghaladja az egymunkanapot.

Az előbbi csoportba tartozó mód-szerek mellett alapvető fontosságúakaz úgynevezett műszeres eljárások,ezek közös jellemzője, hogy az anali-tikai jelet valamilyen, a koncentráció-val arányos fizikai vagy fizikai-kémiaisajátság mérésére vezetik vissza. Amódszerek egy része továbbra isigényli a szilárd minta oldatba vitelét,ez azonban általában egyszerűbbmódon végezhető el, mert az olyanegyéb teljesítményjellemzők tekinte-tében mint a szelektivitás, ezek amódszerek jobbak az előző csoport-ban említetteknél. A pontossági elvá-rásoknak azonban – elsősorban a főötvözőkomponensek vonatkozásá-ban – általában nem felelnek megolyan mértékben ezek az eljárások,mint a klasszikus analitikai módsze-rek. A csoport két leggyakrabban al -kalmazott analitikai módszere az atom-abszorpciós (AAS)-, és az induktívcsatolt plazma (ICP) spektrometria.

A műszeres módszerek másik cso-portja nem igényli a szilárd halmazál-lapotú minta oldatba vitelét. Ezek azúgynevezett szilárdpróbás módsze-


Jellemző ÉrtékA mérhető elemek tartománya 11Na–81UA mintakamra mérőközege levegő, hélium, vákuumAz egyidejűleg mérhető elemek száma 24A röntgencső gerjesztő feszültsége: 0–50 kV, szoftveresen állíthatóA röntgencső gerjesztő áramerőssége 0–1000 mA, szoftveresen állítható

Az alkalmazott detektor típusaSDD detektor, felbontóképessége 130 eVa Mn Ka vonalán

Az elemezendő minta típusa tömb (fém, fémötvözet), por, folyadékTipikus elemzési idő 60–200 sA szűrők száma és típusa 1: üres, 2: Mo+Al+Cu, 3: Al, 4: Mo, 5: CuKörnyezeti paraméterek 15–30 °C, <— 70% rel. nedvesség

FerroötvözőGerjesztő

Mérési idő [s] Szűrő Mért elemekfeszültség [kV] áram [mA]

FeMn 8,5 400 150 Nincs Fe, Mn, SiFeCr 15,0 400 150 Nincs Fe, Cr, SiFeSi 9,0 400 200 Nincs Fe, Si, Mn, Ti

1. táblázat. Az EDX 3600B spektrométer fontosabb jellemzői:

2. táblázat. A mérés során alkalmazott paraméterek

BÁNHIDI OLIVÉR

Ferroötvözők elemzése energiadiszperzívröntgenspektrométerrel

Az energiadiszperzív röntgen spektrométerek előnyös tulajdonságaik-nak köszönhetően egyre na gyobb elterjedtségnek örvendenek az elem-analitikai laboratóriumok körében. Analitikai teljesítményjellemzőik isegyre közelebb kerülnek a hullámhossz-diszperzív berendezésekkelelérhető értékekhez. A cikkben megvizsgáljuk, hogy egy konkrét vizs-gálati területen – a ferroötvözők kémiai összetételének megha táro-zásánál – milyen eredményességgel alkalmazhatók ezek a készülékek.Három típusu, – a vas- és acélmetallurgiában gyakran alkalmazottferroötvöző – ferromangán (FeMn), ferrokróm (FeCr) és ferroszilícium(FeSi) – esetében határozzuk meg és mutatjuk be a legfontosabb telje-sítményjellemzőket (ismételhetőség, pontosság).

Bánhidi Olivér okleveles vegyész, okle-veles korróziós szakmérnök, PhD. A Mis -kolci Egyetem Kémiai Intézetének c.egyetemi tanára, a Metalcontrol Kft. vizs-gálatvezető laboratóriumi mérnöke.


rek. A ferroötvözők tekintetében ezekközül a röntgenfluoreszcens spektro -metria (XRF) alapvető fontosságú,mert ez kielégíti mind a pontosság-gal, mind pedig a rövid elemzési idő-vel kapcsolatos elvárásokat is. AzXRF is igényel minta-előkészítést,azonban ennek időszükséglete jóvalrövidebb, főképpen a pontosságot te -kintve gyengébb eredményekhez ve-zető, mintából préseléssel tablettátkészítő módszer esetében. Azonbanjól felszerelt laboratóriumban az úgy-nevezett ömlesztéses módszer idő-szükséglete sem haladja meg a 30-40 percet [4].

Felépítésüket tekintve az XRF-spektrométerek két csoportba sorol-hatók; a hullámhossz-diszperzív(WDX) és az energiadiszperzív (EDX)készülékek csoportjába [5].

A WDX-berendezések méreteikettekintve robusztusak, nagy elektro-mos teljesítményt és hűtővizet igé-nyelnek, csak laboratóriumban üze-meltethetők. Teljesítményjellemzőik

alapján kiválóan megfelelnek a ferro -ötvözők kémiai összetételének meg-határozására.

Az EDX-spektrométerek már az1960-as évek végén megjelentek, akémiai összetétel meghatározásaterületén azonban csak az ezredfor-dulótól tekinthetők a WDX-berende-zések konkurenseinek. Az EDX-spektrométerek mérési elve kis telje-sítményigényű, kisméretű berende-zések kifejlesztését tette lehetővé.Léteznek helyszíni vizsgálatokra isalkalmas konstrukciók, bár ezek csakerősen korlátozott pontosságú, első-sorban tájékoztató jellegű meghatá-rozásokat tesznek lehetővé. Többújabb fejlesztésű laboratóriumi ké -szü lékben már a legmodernebb szilí-cium alapú SDD (Silicon Drift De -tector) detektort alkalmazzák, amely-nek 140 eV a Mn Ka vonalán (5899eV) mért felbontóképessége.

Cikkünkben azt kívánjuk vizsgálni,hogy milyen eredményességgel al -kalmazhatunk egy ilyen, méreteit te-

kintve desktop laboratóriumi spektro-métert ferroötvözők kémiai összeté t e-lének meghatározására. Ehhez a leg-gyakrabban alkalmazott három fajtavas előötvözetet, a fer roman gánt(FeMn), a ferrokrómot (FeCr) és aferroszilíciumot (FeSi) választottuk.

Kísérletek

– Az alkalmazott spektrométer

Kísérleteinkhez a kínai Skyray Inst ru -ment Inc. által gyártott EDX 3600Benergiadiszperzív röntgen-spektro-métert használtuk. A desktop labora-tóriumi készülék fontosabb adatai az1. táblázatban vannak feltüntetve.

– A vizsgált minták előkészítése

Első lépésként a mintákat 100 μmszemcseméret alá őröltük. Majd kézipréssel bórsavval (3 g minta + 1 gbór sav), alapos homogenizálás utántablettákat préseltünk belőlük. Jól le -het ez az előkészítési eljárás általá-ban rosszabb ismételhetőséget éspontosságot biztosít mint az ömlesz-téses eljárás, az egyszerűsége miattesett rá a választásunk.

– A mérés során alkalmazott para-méterek

Minden egyes ferroötvöző-típushozkü lön analitikai programot készítet-tünk. A mérendő elemek köre magábafoglalta a fő komponenseket (a vasatis), és egy vagy két szennyező kom po -nenst is. Rendszámaikat te kintve ameghatározandó elemek kö zepes, ill et -ve kis rendszámúak, ezért alacsonygerjesztőfeszültséget alkalmaztunk. Akis rendszámú elemek miatt a mintak -a mra a mérés során vákuum alatt volt.

Az alkalmazott paraméterek a 2.táblázatban találhatók.

A táblázatban feltüntettük a mért

2. ábra. Az FeMn szilíciumtartalmára nyert kalibrációs egyenes

1. ábra. A három ferroötvöző fő ötvözőkomponenseinek kalibrációs egyenesei

Elem/mátrix R2

Si/FeMn 0,9986Mn/FeMn 0,9811Cr/FeCr 0,9993Si/FeSi 0,9999Mn/FeSi 0,9780Ti/FeSi 0,9982

3. táblázat. A kalibrációs egyenesek reg-ressziós koefficiense

elemeket is. A meghatározások soránaz elemek Ka vonalain történt az in -tenzitások mérése, egy kivétel volt;

FeMn esetében a vas mérésére a Kavonal helyett a K vonalat alkalmaz-tuk, mert az előbbi átlapolt a mangán

K vonalával. Ennek intenzi-tása kisebb volt a Fe Kaintenzitásánál, de még meg-felelő ismételhetőséget biz-tosított.

– Kalibráció

A kalibrációs görbék felvételé-hez a 4. táblázatban találha-tó ASMW. illetve EURO -NORM tanúsítással ellátotthiteles anyagmintákat hasz-náltunk, melyeket az intenzi-tás mérése során fellépőhatások csökkentése érde-kében a relatív intenzitás (amérendő elem intenzitása /areferencia elem intenzitása)– relatív koncentráció (a mértelem koncentrációja/ a refe-rencia elem koncentrációja)kapcsolat alapján készítet-tünk el. Referencia elemként,azaz belső vonatkozó elem-ként a vasat alkalmaztuk. Amunkagörbéket lineáris reg-resszióval, a készülék beépí-tett regressziós szoftveréneksegítségével állítottuk elő. Az1. ábrán a három fő ötvöző -komponens kalibráló egye-neseit láthatjuk, az FeMn szi-líciumtartalmára vo natkozóegyenest pedig a 2. ábránmutatjuk be.

A kalibráció során nyertfüggvények determinációskoeffícienseit – amelyek azilleszkedés jóságát jellemzik–, valamint a görbék felvéte-lére alkalmazott minták tanú-sított és mért értékeinek elté-réséből számolt szórást rela-tív százalékban megadva a3. táblázatban tüntettük fel.Ez utóbbi mennyiség kétsze-rese tekinthető a kalibrációbizonytalanságának.

– Eredmények és értékelé-sük

A spektrométer kalibrációjátkövetően tanúsítással ellátotthiteles anyagmintákat mér-tünk, hogy információt nyer-

jünk az ismételhetőségre és a pon-tosságra vonatkozóan. A mérésekso rán minden egyes anyagmintából


4. táblázat. A hiteles anyagminták mérése során nyert eredmények

MVAE-hírek


három párhuzamost készítettünk előés mértünk le. A mérési eredmények-ből kiszámoltuk a mért komponensekátlagát, a párhuzamos mérések szó-rását – ez jelenti esetünkben a mé résismételhetőségét –, és ki számítot tuk,hogy milyen mértékben térnek el anyert átlagok a bizonylatolt konce n t -rációértékektől, ez pedig a meghatáro-zás pontosságára ad információt.

Mivel a munkagörbék a relatívintenzitás–relatív koncentráció kap-csolaton alapulnak, a berendezésszoftvere az analitikai programoksorán egy úgynevezett 100% korrek-ciót végez. Ez azt jelenti, hogy úgykorrigálja a nyert koncentrációértéke-ket, hogy azokat összegezve 100%-ot kapjunk eredményül.

Ez a módszer mindaddig korrekteredményeket szolgáltat, amíg min-den elemet mérünk az adott analitikaimérőprogramban. Esetünkben ezazonban nem teljesül, hiszen a fer ro-ötvözők szinte mindegyike több-ke-vesebb karbont (C) tartalmaz, ezt pe-dig nem méri a berendezés. Ezért akarbontartalom értékével utólagosan(vissza) kellett korrigálnunk az egyeskomponensekre nyert koncentráció-értékeket, a (100 – C)/100 té nyezővelvaló szorzással. Az eredményeket a4. táblázatban tüntettük fel.

A kalibrációs görbéket és a 3. táb-lázatot megtekintve megállapítható,hogy azok lineárisak, 1-hez közeli de -terminációs együtthatóval. A szórások(RSD) a fő ötvözőkomponensek ese-tében jónak mondhatók, 0,66–2,25rel.% tartományba esnek, a szennye-zők esetében azonban már nagyobbértékek a jellemzőek. Ez több okravezethető vissza, egyrészt a fő kom-

ponensek értékéhez képest jóval ki -sebb koncentráció kisebb im pulzus-számot, következésképpen nagyobbszórást jelent, továbbá a fő ötvöző -komponensek okozta mátrix ha tások isjobban érvényesülnek préseléssel elő-készített minták mérésénél.

A főkomponensekre vonatkozóana 4. táblázatban látható ismételhető-ségi és pontossági jellemzők kiváló-ak, és egyértelműen bizonyítják,hogy a modern laboratóriumi ED-XRFspektrométerek képesek eleget tennia ferroötvözők főkomponenseinekmeghatározásával kapcsolatos szi-gorú követelményeknek.

A szennyezőket tekintve mind azismételhetőségi, mind pedig a pon-tos sági adatok rosszabbak. Ebben –hasonlóan a kalibrációs görbéknéltapasztalt szórásértékekhez – szere-pe van a minták esetleges inhomoge-nitásának, és a főkomponensek általokozott mátrixhatásoknak is. Az érté-kelésnél figyelembe kell venni azt atényt is hogy a szennyezőelemekkoncentrációja kicsi, és a kis rend-számú elemek (például Si) eleverosszabb érzékenységgel mérhetők anagyobb rendszámúakhoz képest, ésígy több esetben a mérendő koncent-ráció közel volt a mennyiségi elem-zés alsó határához.

A minták préselése helyett öm -lesztéssel történő előkészítést, illetve– megfelelő vizsgálatokat követően –mátrix-hatáskorrekciót alkalmazva aszennyezőkre vonatkozó teljesít-ményjellemzők bizonyára javíthatók.

Összefoglalás

Közleményünkben háromféle ferroöt -

vözőt vizsgáltunk, hogy információtkapjunk arról, milyen eredményes-séggel alkalmazható egy modernlaboratóriumi ED-XRF-spektrométeraz ilyen típusú anyagok kémiaiösszetételének meghatározására. Akalibráció során, valamint hitelesanyagminták mérésénél nyert értéke-ket megvizsgálva megállapítható,hogy a fő komponensek nagyon jó tel-jesítmény-jellemzőkkel mérhetők. Aszennyezők esetében gyengébb ér -tékek adódtak, melyek a minta elő -készítés megváltoztatásával, vala-mint mátrixhatás-korrekció alkalma-zásával javíthatók.

Irodalom

[1] Rudolf Fichte: Ferroalloys, Ull -mann's Encyclopedia of IndustrialChe mistry, Wiley-WCH, 2005.Weinheim, 465.

[2] Magyar Szabványügyi Testület:MSZ EN 25159:1994, Ferroman -gán és s zi likomangán. A mangántar-talom meg ha tározása. Potenci o -metriás módszer. Budapest, 1994.

[3] Magyar Szabványügyi Testület:MSZ EN 28343:1994, Ferronikkel.A szilíciumtartalom meghatározá-sa. Gravi metriás módszer. Buda -pest, 1994.

[4] Dr. Lakatos János, Dr. BánhidiOli vér, Dr. Lengyel Attila, Dr. Lov -rity Zita, Dr. Muránszky Gábor:Analitikai Kémia anyagmérnökök-nek, Miskolci Egye tem, DigitálisTankönyvtár, 2010. Miskolc, 439.

[5] Záray Gyula: Az elemanalitika kor-szerű módszerei, Akadémiai Kia -dó, Budapest, 2006, 367–372.

Új igazgató az MVAE-nél. Szorosabb együttműködés a cél

A Magyar Vas- és Acélipari Egye -sülés 2016. október 28-án taggyű-lést tartott. A taggyűlésen a szer-vezet igazgatójává választották dr.Móger Róbertet, az ISD DunaferrZrt. metallurgiafejlesztési főosz-tályvezetőjét. A frissen megválasz-tott vezetővel szakmai céljairól,terveiről beszélgettünk.

Kérem, mondja el pár szóban,milyen kapcsolatban volt az Egye -süléssel, mielőtt felkérték a vezetésé-re, illetve mit gondol az Egye sülésmúltbeli tevékenységéről?

Évek óta szakmai kapcsolatbanálltam az Egyesüléssel a munkámbóladódóan, és külső szemlélőként fi-

gyeltem a tevékenységüket. Az 1968-ban létrehozott és 1980-ban önállóegyesüléssé alakult Magyar Vas- ésAcélipari Egyesülés az iparág szak-mai érdekképviseleti szervezete. Ezalatt a közel ötven év alatt az Egye-sülés az iparág megbízható partneretudott maradni egy olyan forrongóidőszakban, amit rendszerváltás,


Dr. Bucsi László 1995-ben végzett aBudapesti Műszaki Egyetem Gé-pész mérnöki Karán. Pályafutását aDWA Dunaferr–Voest Alpine vállalat-nál kezdte üzemi kontrollerként. Azosztrák vállalatirányítási filozófia ha -tással volt rá, és előbb részt vett azosztrák Kontroller Intézet képzésén,majd a Budapesti Közgazda ság-tudományi Egyetem vállalatgazdasá-gi szakirányú képzésén szerzettújabb diplomát. 1999-től informatikaimenedzserként a konszern központ-

jában az IT stratégia és az IT szabá-lyozási rendszer kialakítása volt a fel-adata. Ezt kamatoztatta később aDunaferr informatikai szolgáltatócégénél, mint főkontroller. 2000-tőlpárhuzamosan a Dunaújvárosi Főis -ko la adjunktusa volt, informatikai me-nedzsment és kontrolling tárgyakatoktatott 10 éven át. 2003–2004-benprojektvezetőként irányította a Du -naferr SAP R/3 vállalatirányításirendszer bevezetését. Ezt követően2006-ig a Dunaferr privatizációjával

összefüggő adatszolgáltatást vég-zett. 2007-től a Hideghengerműüzem gazdasági vezetője volt, 2009-ben elvégezte a Gazdálkodás tu do-mányi Doktori Iskolát.

Kiemelt szakterülete a vállalati ter-vezési rendszerek implementálása,továbbá a beruházások gazdaságos-sági megítélése. Több szakmai cikkés főiskolai jegyzet szerzője.

Dr. Bucsi László az MVAE-ben2017. február 1-től gazdasági igazga-tóhelyettesi pozíciót tölt be.

Kinevezés

iparágak összeomlása, gazdaságiválság jellemzett. A megbízhatóságpedig egyetlen tényezőnek köszön-hető, mégpedig azoknak a szakem-bereknek, akik az Egyesülést alkot-ták. Hiszen szakértelmükkel, kap-csolataikkal és lojalitásukkal megala-poztak egy olyan szervezetet, amihitelesen tudta képviselni a vas- ésacélipart a hazai és a nemzetközikörnyezetben egyaránt. Ezért aztgondolom, hogy hálásnak kell len-nem mindazoknak, akik segítették azEgyesülés munkáját az elmúlt évek-ben.

Miként képzeli el az MVAE jövőbe-ni működését?

Rövid és hosszú távú célokat hatá-roztunk meg kollegáimmal, azonbanennek az útnak még csak az elejéntartunk. Természetesen mindegyikcélkitűzésünk arra irányul, hogy atag vállalataink munkáját segítsük, ezaz elsődleges szempont. A szerve-zetnek 14 tagvállalata van, amelyekvaskohászati, vaskohászattal kap-csolatban álló kereskedelmi (hulla-dék, késztermék), alapanyaggyártó,ku tató, minőségüggyel foglalkozó ésenergiaszolgáltató társaságok.

Amellett, hogy a tagvállalatok kö-zött is egy „élőbb”, aktívabb kapcso-latrendszer kiépítését szeretnémösztönözni, a tervek között szerepelaz is, hogy információáramlással,szakmai rendezvényekkel elérjük atagvállalataink vevőiből álló kört is,erősítve, bővítve ezzel is a tagválla-latok piaci pozícióit, üzleti lehetősé-geit. Az egyik célterület, amely felé

nyitni szeretnénk, az a gépjárműipar,összhangban az ISD Dunaferr cso-port készülő középtávú stratégiájá-val, amelyben az autóipari beszállí-tás nagyon hangsúlyos szerepetkap. A másik ilyen terület az építő-ipar, ahová főként az Ózdi Acél -művek Kft.-nek, valamint más tagvál-lalatainknak vannak kapcsolódásipontjai. Az idén márciusban indítjukútjára workshop jelleggel azokat azüzleti partnertalálkozókat, ahová avállalati szféra képviselői, a tagválla-lataink vevői mellett a kormányzatiszereplőket is meghívjuk. Ezekettematikus felépítéssel képzeljük el,egy-egy termékcsoportra fókuszálva.A lapostermékek, vagy a betonacé-lok mellett izgalmas téma az energe-tika, a hulladékgazdálkodás és a kör-nyezetvédelem kérdésköre is.Amennyiben az együttgondolkodás-ból, az információcseréből hasznosdolgok jönnek létre, akkor a jövőbenrendszeressé szeretnénk tenni eze-ket az alkalmakat. Én személy sze-rint azt gondolom, és remélem ezzela pár példával tudtam érzékeltetni,hogy az Egyesület akkor lehet to -vábbra is sikeres, ha szolgáltatásttud nyújtani a tagvállalatoknak ésolyan szolgáltatást, amire nekik tény-legesen szükségük van.

Milyen valós mozgástere van azegyesülésnek manapság a hazai ésuniós szakmapolitikában?

A magyar kormány számos eset-ben kikéri és figyelembe is veszi azEgyesülés szakmai álláspontját, véle-ményét, hiszen egy nagyon erős és

sok szempontból (gazdasági, techno-lógiai, környezetvédelmi) jelentősiparágat képvisel. Az uniós színtérennyilván korlátozottabbak a lehetősé-geink, mivel az egyezségeken alapu-ló döntéshozatali folyamatban Ma -gyarországnál és a magyar acélipar-nál sokkal jelentősebb súlyt képvise-lő tagországok, tagvállalatok alakítjáka történéseket, de igyekszünk hallat-ni a hangunkat minden fontos szak-mai kérdésben.

Milyen munkaszervezettel dolgo-zik jelenleg az egyesülés?

A budapesti központi iroda felada-ta alapvetően az érdekképviselet, anemzetközi kapcsolattartás és akom munikáció. 2014-ben létrejött adu naújvárosi szolgáltatási iroda,amelynek szakértői csoportja sokré-tű tevékenységet végez, a tagvállala-tok felé és külső piacokra egyarántszolgáltat. Többek között menedzs-ment rendszerek belső auditálásá-val, többféle szakterületre kiterjedőtanácsadással, oktatások, képzésekszervezésével. Az Egyesülésen belülel kezdtünk egy fiatalítási folyamatot,aminek eredményeként az egyesszakterületeken jártas, komoly szak-mai tapasztalattal rendelkező szak-embereket, úgy is mondhatnámmunkatársakat vettünk fel, akikkelszeretnénk az Egyesület jövőjét ala-kítani, hiszen ahogy a beszélgeté-sünk elején is mondtam, az Egye -sülés sikere és ilyen szempontból atagvállalatok sikere is az Egyesülésszakembergárdáján múlik!

A műgyantás magokból fejlődőgázok

A műgyantakötésű maghomokok kö -tőanyagainak lebomlása során kép-ződő gázok mennyisége és nyomás-viszonyai befolyásolják az öntvényekfelületi minőségét. A hősokk hatásá-ra kisebb hőmérsékleten az adszor-beált nedvességtartalom párolog el.A további hőmérséklet-növelés hatá-sára indulnak meg a kötőanyag bom-lási folyamatai és a kötéshidak rész-leges bomlása. 700 °C körül kezdő-dik el a kötőanyag-alkotók szárazlepárlása és teljes bomlása [1]. Aműgyantakötésű homokkeverékek-ből öntés során felszabaduló gázokmennyiségét be folyásolja: a kötő-anyag típusa és mennyisége, azalaphomok granulo metriai tulajdon-sága, a mag geometriája, az alkal-mazott magbevonó anyag, a magtárolási ideje, a fémolvadék hőmér-séklete [1–3].

A mérési módszer

A gázfejlődés mennyiségének és in -tenzitásának meghatározására kétfé-le új homokot, finom és közepes sze m -cseméretű, regenerált homokot és el -térő mennyiségben szeparált, hasz-nált homokot tartalmazó keverékeketvizsgáltunk. A próbatesteket mag lö-vőgép segítségével készítettük el. Ahengeres próbatesthez alkalmazan-dó magszekrényt használtuk a ma -gok gyártására, kiegészítve egy errea célra kialakított szerszámbetéttel(1. ábra). Gömb alakú, 32 mm átmé-rőjű, cold-box technológiával előállí-tott magokat készítettünk (2. ábra),amelyeket a COGAS-mérőberende-zésbe helyeztünk, és meghatároztuka gázfejlődés mértékét [4]. A próba-magok elkészítéséhez cold-box-mű -gyantát és kikeményítő adalékot al-kalmaztunk különböző arányban. Avizsgált homokkeverékek jellemzőitaz 1. táblázat mutatja be.

A COGAS-berendezéssel az olva-dékba merített homokmagból a 180sec alatt felszabaduló gázmennyisé-get mértük. A magból hő hatásárakeletkező gázok egy, a homokmagfelületére erősített csövön keresztül akondenzátum csapdába jutnak. Ezenáthaladva jut el a gáz a mérőegység-be, ahol a vákuumpumpa segítségé-vel tartott vízoszlopból a saját térfo-gatának megfelelő térfogatú vizetszorít ki. A kiszorított folyadék töme-gének mérése alapján határozzameg a készülékben fejlődő gáz


ÖNTÉSZETROVATVEZETÕK: Lengyelné Kiss Katalin és Szende György

ÁDÁM ENIKŐ – FEGYVERNEKI GYÖRGY – CSÁSZÁR CSABA – DÚL JENŐ

Műgyantás maghomokkeverékek hőterheléseközben kialakuló gázfejlődés vizsgálata

Ádám Enikő a Miskolci Egyetem MűszakiAnyagtudományi Karán öntészet szakirá-nyon 2014-ben szerzett anyagmérnökBSc-oklevelet, majd 2016-ban MSc kohó-mérnöki diplomát. Végzése óta a NemakGyőr Alumíniumöntöde Kft.-ben folyamat-mérnök. Dr. Fegyverneki György 2001-ben szer-zett kohómérnöki diplomát a MiskolciEgyetemen, 2007-ben védte meg PhD-ér -te kezését. 2010 óta a Miskolci EgyetemMűszaki Anyagtudományi Karának cím-

zetes egyetemi docense, a Fémöntészettantárgy oktatója, 2015-től a Könnyűfém -ön tészeti Nemak Tanszék vezetője. A Ne -mak Győr Kft. Termék- és folyamatmér-nök ségének vezetője. Szent Borbála-ér-mes (2016). Kutatási területe: könnyű-fémöntés technológiája, alumíniummetal-lurgia, hőkezelés, szerkezetvizsgálat, re -pedésanalitika.Császár Csaba a Miskolci Egyetem Du -na újvárosi Főiskolai Karán minőségbiz -tosítási szakirányon 1995-ben, majd Ko -

hómérnöki Karán vasmetallurgiai szakirá-nyon 1997-ben szerzett kohómérnöki dip-lomát. 1998–2001-ig a Rába Magyar Va -gon- és Gépgyár Öntöde Gyárábanüzemmérnök, majd művezető. 2001–2008-ig a Weslin, későbbiekben WescastAutóipari Zrt.-nél metallurgus, majd folya-matmérnök. 2008-tól a Nemak GyőrAlumíniumöntöde Kft.-ben termékmérnök.Dr. Dúl Jenő életrajzát a BKL Kohászat148. évf. 2015/5. szám 17. oldala tartal-mazza.

1. ábra. A próbamagok készítéséhezal kalmazott szerszámbetét

A formákat és magokat alkotó homokkeverékek tulajdonságainak ismerete elengedhetetlen az öntvénygyár-tási folyamatok tervezéséhez. A homokkeverékből készített magok olvadékkal való érintkezése során a kötő-anyagok bomlásnak indulnak gázfejlődés mellett. Ezek a fejlődő gázok öntvényhibákat idézhetnek elő, ezértfontos ezzel a témával foglalkozni. A vizsgálatok során cold-box próbamagokon méréseket végeztünkCOGAS-mérőberendezés segítségével. A kapott eredményekből jobban megismerhetjük az öntés során kép-ződő gázok mennyiségének időbeli változását, amelyből hasznos következtetések vonhatók le a formatöltésfolyamatainak helyes megtervezéséhez.

mennyiségét, melyet számítógépesadatgyűjtő rendszer az idő függvényé-ben rögzít. A képződő gázból a hűtöttkondenzátumcsapdában szurokszerűkondenzátum válik ki, amelynek meny - nyiségét a csapda tömegváltozásánakmérése alapján határozzuk meg. ACOGAS-mérőberendezés működésielve a 3. ábrán látható. A vizsgálatokata Nemak Győr Alumínium öntöde Kft.laboratóriumában működő készülékenvégeztük el 690 °C-os és 720 °C-osüzemi öntési hőmérsékletű olvadékkal.A 4. ábra a mérés utáni olvadékbólkiemelt próbadarabokat ábrázolja, az5. ábra pedig egy kondenzátum csap-dát mu tat használata előtt és után.

A gázmennyiség mérésének kiér -té kelési módszere

A próbatestek egyforma méretűek (d= 32 mm) voltak, de szemcseszerke-zetük miatt eltérő a tömegük. Így a kü -lönböző homokkeverékek összeha-sonlítására a fajlagos gázmennyiségértékeket használtuk. A fajlagos gáz-mennyiség a mérési idő (180 s) alattfejlődő gáz mennyiségének és a pró-batest tömegének a hányadosa (ml/g).

A mérési eredmények kiértékelése

Az alaphomok minőségé nek hatá sa

Az alaphomok minősége jelentősenbefolyásolja a fejlődő gáz mennyisé-gét. Azonos kötőanyag-tartalmú fi -nom és közepes szemcseszerkezetűho mokmagokat összehasonlítva azttapasztaltuk, hogy a finomabb ese-tén nagyobb a fajlagos gázmennyi-ség mindkét vizsgálati hőmérsékle-ten. Új és re generált homokmagokrais igaz ez.

A regenerálás hatása is fontostényező. SH32 új homok esetén a faj-lagos gázmennyiség értéke nagyobb,mint a regenerált közepes homokesetén. Ez azzal magyarázható,hogy az új homok izzítási veszteségeis nagyobb, mint az azonos szemcse-szerkezetű regenerált homoké, hi -szen több szerves anyagot tartalmaz.

A vizsgált finom homokoknál aregenerált és új homok között nincsilyen összefüggés.

A szeparált használt homok olyannem regenerált homok, amelyneknagy a maradó szervesanyag-tartal-ma. A használt homok szemcséin ve-gyesen találhatók különböző gyanta-típusok (az üzemben használt meleg-és hidegmagszekrényes kötőanya -gok) maradványai. Előzetes ismere-tek alapján tudjuk azt, hogy a külön-féle kötőanyagok eltérően égnek ki aho mokmagokból, így eltérő a hőhatására felszabaduló gázmennyiségis [5]. A szeparált használt homokarányának növelésével nő a fejlődőgá-zok mennyisége. A növekvő hasz-nált homok arányával nő a mintákszer-vesanyag-tartalma, így a gázáltali hőtranszport intenzívebbé válik.

A regenerált homokkeverékhez ké-pest több mint 1 ml/g-mal nagyobb a

16 ÖNTÉSZET www.ombkenet.hu

3. ábra. A COGAS-mérőberendezés működési elve [4]4. ábra. A mérés végén az olva-

dékból kiemelt próbák5. ábra. Használt (balra) és új

(jobbra) kondenzátumcsapda

2. ábra. A mérésekhez felhasznált készpróbatestek

1. táblázat. A vizsgált homokkeverékek jellemzői

szeparált használt homokmagokbólképződő fajlagos gázmennyiség 720 °Chőmérsékleten (6. ábra).

A kötőanyag hatása

Azonos gyantatartalmú, különbözőszemcseszerkezetű mintákat vizsgál-va mind a finom, mind a közepesszemcséjű homokkeverékeknél agyantatartalom arányának növekedé-sével nő a fejlődő gázmennyiség. Agyantatartalom arányának 0,15%-kaltörténő növelésével minimum 15%-kal nő a fajlagos gázmennyiség (7.és 8. ábra).

A kondenzátum relatív mennyisége

A képződő kondenzátum mennyiségekeverékenként eltérő. A hőmérsékletés a kötőanyag-tartalom változásahatást gyakorol a kondenzátum meny-nyiségére. Magasabb kötőanyag-tar-talomhoz nagyobb tömegű konden-zátum tartozik. A keverékben a sze-parált használt homok arányánaknövelésével a képződő kondenzátummennyisége is nő.

Relatív gázmennyiség különböző idő-közökben

A vizsgálati időtartomány részidőkre(30; 60; 120; 180 s) bontásával meg-figyelhető a fajlagos gázmennyiségekidőben eltérő mértékű képződése (9.és 10. ábra).

A homokmagok olvadékba meríté-sét követően, az első 30 s alatt a gá -zok és gőzök 40-50%-a eltávozik. Akövetkező 30 s alatt ez a mennyiséga felére csökken, amely azonos a 60-120 s időintervallumban lévővel. A120-180 s idő alatt pedig a maradék7-13% gáz távozik el a magból. Akisebb (690 °C) hőmérsékleten azelső 30 s alatt fejlődő gáz százalékosaránya nagyobb volt, mint a nagyobb(720 °C) hőmérsékleten.

A gázfejlődés intenzitása

A gázfejlődés intenzitása, az időegy-ség alatt képződő gáz mennyisége avizsgált hőmérsékleteken eltérő. Azo -nos alaphomok és eltérő gyantatarta-lom esetén a gázfejlődés intenzitásaa gyanta mennyiségével egyenesenarányos. A legnagyobb intenzitás az


8. ábra. A kötőanyag-tartalom hatása a fajlagos gázmennyiségre közepes homok,eltérő gyantatartalom és vizsgálati hőmérséklet esetén

6. ábra. Szeparált, használt homok arányának hatása a fajlagos gázmennyiségre

7. ábra. A kötőanyag-tartalom hatása a fajlagos gázmennyiségre finom homok, elté-rő gyantatartalom és vizsgálati hőmérséklet esetén


olvadékba merítést követő első má -sodpercekben mérhető, ezután foko-

zatosan csökken.Az első másod-percekben ta -pasztalható jel en-tősebb nyomás-növekedés. En -nek oka az, hogyekkor a pórusok-ban a beszorultlevegő felmeleg-szik, és a forma-falon fellépő na g yhőmérséklet-gra-diens hatásárahirtelen nagy gáz-mennyiség kelet-kezik. Ez kitölti apórusokat és me g-kezdődik a gázeltávozása [6].

S z e p a r á l t ,használt homo-kot külön bözőarányban tartal-mazó, azonosgyantatartalmúmintákat össze-hasonlítva az ta -p a s z t a l h a t ó ,hogy a használthomok arányávalegyezően válto-zik a gázfejlődésintenzitása. Mi -nél több használthomokot tartal-

maz a keverék, annál nagyobb azintenzitás (11. ábra).

Összefoglalás

A kutatómunka célja a különféle, mag -gyártásra használt homokkeverékek-ből felszabaduló gázok mennyiségétés intenzitását befolyásoló tényezőkhatásának a ki mutatása. A vizsgálatieredmények igazolják az öntés köz-ben a maghomok-keverékből felsza-baduló gázok és gőzök képződésétbefolyásoló tényezők hatását. Agömb ala kú próbatest alkalmazá sá -val stabil, egységes mérési körülmé-nyeket biztosítottunk, ezáltal az ered-mények ösz szehasonlítható vá, kiér-tékelhetővé váltak. A mérési eredmények elsősorban aformatöltés folyamatainak szimuláci-ójánál hasznosulhatnak.

Köszönetnyilvánítás

A kutatómunkát a Nemak Győr Alu -míniumöntöde Kft., valamint a Mis -kolci Egyetem Öntészeti Intézeti Tan-szék támogatta.

Külön köszönet dr. Svidró JózsefTamás szakmai segítségéért.

Irodalom

[1] Svidró József: Transzport folya-matok a fém/formázóanyag ha -tárfelületen. PhD-értekezés, Mis-kolci Egyetem, 2011. p.77; 78;81; 82; 43–45; 51.

[2] J. Orlenius, U. Gotthardsson, A.Diószegi: Mould and core gasevolution in grey iron castings,International Journal of Cast Me-tals Research, 2008.

[3] L. Winardi, R. D., Griffin, H. E.Littleton, J. A. Griffin: Variablesaffecting gas evolution rates andvolumes from cores in contactwith molten metal, AFS, 2008

[4] MK Industrievertretungen GmbH:The Cogas measurement – gyár-tói leírás http://www.mk-gmbh.de/produkte/kerngas-cogasr-messungen.html

[5] Ádám Enikő, Mádi Laura Jo han-na: Műgyantás homokkeverékekgyantakiégési folyamatának vizs-gálata. BKL Kohászat,148. évf.2015/6. sz. p. 20.

9. ábra. Relatív gázmennyiség különböző időintervallumok-ban. Gyantatartalom: 0,55%, vizsgálati hőmérséklet: 690 °C

10. ábra. Relatív gázmennyiség különböző időintervallumok-ban. Gyantatartalom: 0,55%, vizsgálati hőmérséklet: 720 °C

11. ábra. Használt homokot tartalmazó keverékek gázfejlődési intenzitása az első20 s alatt

Bevezetés

A könnyűfémöntészet alapanyagai-nak nagy részét az eutektikus közeli(12% Si-tartalmú) Al–Si alapú ötvö-zetcsalád teszi ki. Felhasználásaszéleskörű, jelentős mértékben alkal-mazzák járműipari öntvények gyártá-sa során. A felhasználási feltételektőlfüggően az öntvényekre egyre szigo-rodó követelmények vonatkoznak,melyek szerint közel azonos szilárd-sági és szívóssági feltételekkel kellrendelkezniük az öntvényen belül. Azöntészeti ötvözetek esetén számosparaméter befolyásolja a kialakulószövetszerkezetet és annak szilárd-sági tulajdonságait, mint például azeutektikum szilíciumának módosí tott -sági foka, a dendritágtávolság, a po-rozitás mértéke és az intermetallikusvegyületek megjelenési formái [1].

Jelentős minőségjavító hatássalvan a szilárdsági tulajdonságokra azún. „módosítás”. Az Al–Si olvadékokmódosításának célja, hogy előötvö-zet hozzáadásával a kristályosodássorán megakadályozzuk a durva szi-

líciumkristályok megjelenését, előse-gítve ezzel a finomszemcsés szövet-szerkezet kialakulását. Abban azesetben, ha az eutektikum kristályo-sodásakor lemezes szilícium válik ki,akkor az véletlenszerűen kisebb-nagyobb kolóniákba összeállva meg-nehezíti az olvadéknak az öntvényanyaghiányos helyeire való jutását,azaz fogyási üregek képződhetnek.Az üzemi gyakorlatban az eutektikumszilíciumának módosítására megfele-lő mennyiségben, előötvözetek for-májában ún. módosító anyagokat al -

kalmaznak, jellemzően nátriumot,stronciumot és antimont [2, 3, 4].

A nem módosított Al–Si ötvözetek-ben az eutektikum szilíciuma leme-zes, míg a módosított ötvözetekbenfinom, gömbszerű, szemcsés a mor-fológiája (1a-b. ábrák). További para-méter, amellyel hozzájárulhatunk aszilíciumszemcsék finomításához, aza hűtési sebesség. Teljes módosításazonban nem hozható létre csak ahűtési sebesség növelésével, szük-ség van módosító anyagok hozzá-adására is [5].


TOKÁR MONIKA – FEGYVERNEKI GYÖRGY – BOROS VIKTÓRIA – MERTINGERVALÉRIA

A stroncium módosító hatása az AlSi8Cu3öntészeti ötvözet tulajdonságaira

1a-b. ábrák. Az Al–Si ötvözet eutektikumának kristályosodásakor kiváló szilíciummorfológiája a) módosítatlan és b) módosított esetben, N = 500 ×

Üzemi körülmények között vizsgáltuk a stronciumnak az eutektikum szilíciumára gyakorolt módosító hatásátAlSi8Cu3 öntészeti ötvözetnél az üzemi gyakorlatban alkalmazott, nagyobb (>100 ppm) és a gyakorlattól elté-rően, kisebb (~100 ppm) stronciumtartalom esetén. A módosítottság mértékét lehűlési görbék alapján és eta-lonképekkel történő összehasonlítással határoztuk meg a termikus elemzés során öntött próbatesteken éskészre öntött öntvények esetén. Vizsgáltuk az adott hűlési körülmények között öntött öntvények mechanikaitulajdonságait.

Mende-Tokár Monika 2011-ben végzettokl. kohómérnökként a Miskolci EgyetemMűszaki Anyagtudományi Karán öntész–anyagvizsgálat szakirányon. 2014 óta azÖntészeti Intézet ta nársegédje, a Könnyű-fém ötvözetek metallurgiája és az Önté -szeti technológiák II. tantárgyak oktatója.Apáczai Csere János doktoranduszi ösz-töndíjas (2013–2014), Kiváló fiatal öntészMÖSZ-díjas (2015) és Kiváló konzulensdíjas (2017). Kutatási területe az Al–Siön tészeti ötvözetek esetében alkalmazottmódosító elemek hatásának vizsgálata.Dr. Fegyverneki György szakmai életraj-za a 15. oldalon olvasható. Boros Viktória 2016-ban fejezte be ta -

nulmányait a Miskolci Egyetem MűszakiAnyagtudományi Karán öntész–fém elő-állító szakirányon. A NEMAK Győr Alumí-niumöntöde Kft. folyamatmérnöke. NEMAK-ösztöndíjas hallgató (2014–2016), MűszakiAnyagtudományi Kar TDK II. he lyezett(2014, 2015), kiváló szakmai munkájáértNEMAK-díjas (2015). Kutatási területe: azAl-Si öntészeti ötvözetek eutektikumánakstronciummal történő módosítása, hatá-sának vizsgálata.Dr. Mertinger Valéria 1990-ben a Mis-kolci Egyetem Kohómérnöki Karán fémala-kító szakon, fémtani ágazaton, 1994-benpedig a Kossuth Lajos Tudomány egye te -men mérnök-fizikus szakon szerzett okle-

velet. PhD-fokozatát 1994-ben szerezte aMiskolci Egyetemen. A Műsza ki Anyagtu-do mányi Kar egyetemi tanára, a Fémtani,Képlékenyalakítási és NanotechnológiaiIn tézet igazgatója, a Kerpely Antal Anyag-tudományok és Tech nológiák Doktori Is-kola törzstagja. Téma vezetésével eddignégy hallgató szerzett PhD-fokozatot.Jelenleg öt fő, köztük Maj tényi József té -mavezetője. Főbb kutatási területei: kristá-lyosodás, martenzites át a la kulások alak-emlékező ötvözetekben és TWIP/TRIPacélokban, maradó feszültség meghatáro-zása röntgendiffrakciós módszerrel, textú -ravizsgálatok, alumíniumötvözetek fémtanifolyamatainak vizsgálata.

2. Kísérleti körülmények

A kísérleti öntések során ötvözet-gyár tói tisztaságú AlSi8Cu3 (226.10)ötvözetet vizsgáltunk, a kémiai össze-tétel az 1. táblázatban olvasható. Azolvadék stron ci umtartalmának változ-tatásához 10% Sr-tartalmú, huzalalakban forgalmazott előötvözetethasználtunk.

A 2. táblázatban láthatóak a kísér-letek esetében alkalmazott kiindulóstronciumtartalmak és a gáztalanítókezelés során változtatott (pótlólago-san beadagolt) stronciumértékek. Kí -sérleteink során változtattuk az olva-dék kiinduló stronciumtartalmát, az 1.kísérlet esetében a stroncium előöt-vö zetet az üzemi gyakorlatnak meg-felelően, N2-gázzal történő rotorosgáztalanító kezelés közben adagol-tuk az olvadékba.

A kísérleteket üzemi körülményekközött végeztük el, mely a 2. ábránlátható technológiai folyamatokbólállt. Az olvasztókemencében előké-szített olvadékot első lépésben a ki -hordó üstbe csapoltuk, majd a hőn -tartó kemencébe töltöttük át. Ezt kö-vetően adagoltuk be az AlSr10 előöt-vö zetet. A stroncium adagolásávalegyidejűleg történt a rotoros nitrogé-nes gáztalanító kezelés is, amelynekegyrészt a fémolvadék tisztaságánaka javítása volt a célja, másrészt astroncium egyenletes oldódását segí-tette elő. Ezután öntöttük le a kísérle-ti öntőformákba az öntvényeket. A kí-sérletek során minden technológiai

lépésben öntöttünk érempróbát is apontos stronciumtartalom nyomonkövetése céljából, végeztünk termi-kus elemzést és sűrűségindex mé -rést. A 3. táblázatban láthatóak akísérleti paraméterek.

3. Kísérleti eredmények

3.1. A módosítottság mértékénekmeghatározása termikus elemzés-sel a lehűlési görbék alapján ésetalonképekkel történő összeha-sonlítással

– Termikus elemzés

A lehűlési görbéket MK-típusú adat-

gyűjtő rendszer segítségével rögzí-tettük. Az adatokat egy táblázatbanösszegeztük, és ezek alapján ábrá-zoltuk a hőmérséklet és idő függvé-nyében a lehűlési görbéket.

A módosítottság mértékét a lehűlé-si görbékből számolható DT túlhűlésalapján határoztuk meg a következőösszefüggés szerint [6]:

DT = 577 – [11,0 · (Mg %) + + 1,8 · (Fe %) + 2,5 · (Cu %)] (1)

A DT túlhűlés értékét a szakiroda-lomban található, az ötvözőelem-tar-talomtól függő eutektikus hőmérsék-let számítására alkalmas egyenlettelmeghatározott érték és a lehűlésigörbékből származtatott eutektikushőmérsékletérték különbségeként ha-tároztuk meg.

A szakirodalomban a DT értéke alap-ján kétféle csoportot különböztetnekmeg, amennyiben 9 °C-nál kisebb akülönbség, akkor nem módosítottnak,amennyiben nagyobb, akkor módosí-tottnak állapíthatjuk meg az eutekti-kum szilíciumának módosítottságimértékét [7].


3. ábra. Az (1) egyenlet alapján számított DT túlhűlés mértékének ábrázolása tech-nológiai lépésenként a tényleges stronciumtartalom ábrázolásával

Elemek Si Cu Mg Ti Sb Fe Mn Pb Sn Ni Zn

% 9,06 2,45 0,31 0,11 0,0011 0,49 0,45 0,03 0,0009 0,03 0,54

AlSr10 előötvözet Kísérletek AlSi8Cu3 Az olvadék kiinduló adagolás rotoros

ötvözet Sr-tartalma, ppm gáztalanító N2-kezelés közben, ppm

1. Növelt Sr-tartalommal 168 402. Csökkentett 94 –3. Sr-tartalommal 106 –

1. táblázat. Az AlSi8Cu3 kísérleti ötvözet kémiai összetétele

2. táblázat. A kísérleti olvadék kiinduló stronciumtartalma és a gáztalanító kezeléssorán beadagolt stroncium mennyisége

Olvasztási hőmérséklet 775 ± 5 °C

Öntési és ötvözési hőmérséklet 755 ± 5 °C

Termikus elemző és sűrűségindex 200 ± 5 °C

tégelyek hőmérséklete

3. táblázat. Kísérleti paraméterek

KIINDULÓ OLVADÉKKIHORDÓ ÜSTBE

CSAPOLÁSA

OLVADÉK ÁTTÖLTÉSEHŐNTARTÓKEMENCE

12 PERC NITROGÉNESGÁZTALANÍTÓ KEZELÉS

+AlSr10 ELŐÖTVÖZETADAGOLÁS

ÖNTÉS

2. ábra. Üzemi technológiai folyamat


A 168 + 40 ppm Sr-tartal-mú ötvözet esetében gáz ta-lanítás előtt (körrel jelölve azábrán), stroncium hozzáadá-sa nélkül azért lett nagyobb astronciumtartalom, mert azüzemi technológiában a hőn -tartó kemencébe történő át -öntés során a kemence aljánközel 200 kg, esetünkbennem meghatározott stronci umtartalmú olvadék volt je -len. Az olvadék stroncium -tartalma gáztalanítás előtt (ahőn tartó kemencébe történőát öntés után), pótlólagos stroncium hozzáadá sa nélkül 183ppm. Az üzemszerű el já rás -nak megfelelően a 183 ppmstronciumtartalmú olvadékhozgáztalanítás után 40 ppm stron-ciumot ada goltunk, amelycsak részben oldódott be arendszerbe, az olvadék stron -ciumtartalma 202 ppm lett. ADT értéke alapján megállapít-ható, hogy a gáztalanításután a beadagolt pótlólagos40 ppm stron cium azonnal nem fejtet-te ki hatását, vi szont az idő elteltévela görbe a magasabb DT irá-nyá bamozdul el, azaz a be adagolt stronci-um később fejti ki hatását (a termikuselemző próbatest szövetszerkezetivizsgálata alapján az eutektikum szi-líciuma lemezes).

A kevesebb stronciummal (94ppm, 106 ppm) ötvözött olvadék ese-tén megfigyelhető, hogy a különbözőtechnológiai lépésekben a DT túlhűlé-si hőmérsékletek folyamatosan csök-kennek. Megállapítható, hogy az ol -vadékban lévő stroncium bár bennevan az olvadékban, de a DT értékekalapján hatását veszíti.

– AFS etalonképek alapján végzettelemzés

A gyakorlatban a módosítottságmértéke meghatározható az Ame -rikai Öntészeti Szövet ség (AFS –American Fo undry Society) által2006-ban kiadott [8], az Al–Si öt -vözetek szilíciumának mó dosítá -sát minősítő táblázat (4. ábra) se -gítségével.

A termikus elemzés során öntöttpróbatestekből csiszolatokat készí-tettünk. A maratlan csiszolatokról

N = 500 × nagyításban Zeiss op tikaifénymikroszkóp segítségével egyen-ként 15 szövetszerkezeti felvételt ké -szítettünk, majd szubjektív összeha-sonlítással összevetettük az AFS mi-nősítő táblázatának szö vetképeivel,ez alapján adtuk meg a mó dosítottságmértékét. Végül a 15 szövetszerkezetifelvétel módosítotts ági szintjét átlagol-va megkaptuk az adott stronci umtar -talmú termikus ele m ző próbatestmódosítottsági szintjét.

A 4. táblázatban a technológiai lé -pé senként meghatározott stroncium -értékeket és a módosítottsági szinte-ket összesítettük.

A 168+40 ppm Sr-tartalmú ötvözetesetében, ahol pótlólagos stronci um -adagolás is történt, a gáztalanító ke-

zelés előtt és után is leme-zes, azaz nem megfelelőmó dosított sági szint érhetőel. Az öntés végére rész-ben módosított szint figyel-hető meg.

Azon esetekben, aholnem történt pótlólagosstron ci umadagolás, a gáz -talanítást követően nemlemezes, illetve részbenmódosított szövetszerkezetalakul ki, a mó dosított ság -hoz legközelebbi szint ér-hető el. A kiinduláskor 106ppm stroncium tartalmú öt -vözet már a technológiai fo -lyamat elején is részbenmódosított.

3.2. Mechanikai tulajdon-ságok vizsgálata

Elvégeztük az adott hűlésiviszonyok között öntött kí -sérleti öntvények me cha ni -kai tulajdonságainak vizs -gálatát az öntvényekből

kimunkált 6 mm átmérőjű hengeresszakítópálcákkal.

A Brinell-keménységmérést 5 mmátmérőjű golyóval végeztük és 250kp (2451,66 N) terheléssel. A kiérté-keléseket öntvényenként a hárommért érték átlagával végeztük ésábrázoltuk azokat a stroncium tartal -mak függvényében (5. ábra).

Az 5. ábra alapján kijelenthető,hogy a keménységmérés értékei azelvárásoknak megfelelően kis szó-rással a 80 és 100 HB közötti tarto-mányban vannak.

Az öntvényekből kimunkált szakí-tópálcákon meghatároztuk a szakító-szilárdság, a folyáshatár és nyúlásértékeket. Ezek a meghatározott ér -tékek szintén átlagolt értékek, kísér-

4. ábra. AFS-etalonok szövetképei (A356-AlSi7Mg ötvözet)[8] a) nem módosított; b) lemezes; c) részben módosított; d)nem lemezes; e) módosított; f) túlmódosított, N = 800 ×

4. táblázat. A kísérleti adagok kiértékelése

6. ábra. Az átlagos folyáshatár a stronciumtartalom függvé-nyében


letenként öt darab öntvényből kimun-kált kilenc darab szakítópálcán mérve.

A 6–8. ábrákon láthatóak az átlagfolyáshatár (Rp0,2), a nyúlás (A5) és aszakítószilárdság (Rm) értékei.

A legjobb átlagos folyáshatár ésnyúlás értékeket a 106 ppm stron -ciumtartalmú öntvények esetébenkaptunk. A változó stronciumtartalmúöntvények esetében az átlagos fo -lyáshatár és nyúlás értékek a mini-málisan előírt határérték felett voltak.A nyúlás esetében az átlagértékekjobban szórnak. Az átlagos szakító-szilárdság értékei esetében nincsszámottevő eltérés, az előírt minimá-lis határérték felett helyezkednek elaz értékek.

Ezek alapján kijelenthető, hogy aszilárdsági tulajdonságok szempont-jából mindhárom kísérleti összetételesetében teljesítettek a mechanikaitulajdonságok értékei.

3.3. A módosítottság mértéke azöntvények szövetszerkezetében

Szövetszerkezeti vizsgálatot végez-

5. ábra. Az átlagos Brinell-keménység a stronciumtartalomfüggvényében

7. ábra. Az átlagos nyúlás a stronciumtartalom függvényében8. ábra. Az átlagos szakítószilárdság a stronciumtartalom

függvényében

9. ábra. Az öntvények szövetszerkezete a módosítottság minősítésével, N = 200 ×

,

2016-ban a Ganz Ábrahám ÖntödeiGyűjtemény 2012 óta az egyik leg-eredményesebb évét zárta.Nagy örömünkre 2015. dec-ember végén az EMMI arrólértesítette intézményünket,hogy egy nagyon gazdaggyűjteményt, nevezetesen136 kályhát és 298 művésziöntöttvas tárgyat kíván akezelésünkbe adni. A füzér-mintás oszlopkályhákat, neo-gótikus és csipkés burkolatú,mesefigurás huzamkályhákatés egyéb kályhakülönlegessé-geket, továbbá szecessziósmin tázatú öntöttvas falikaro-

kat, ko pog tatókat, mo zsarakat, vasa-lókat horoszkópos mintázatú, bronzí -

rozott öntöttvas dísztálakat is tartal-mazó gyűjtemény átvétele és feldol-

gozása 2016 májusától fo -lyamatos munkát jelentett,míg a tárgyak döntő többsé-gét bemutató kiállítást de -cember 17-én megnyithattuka váci Tragor Ignác Múzeum– Pannónia Ház kiállítóhe-lyen. Az itt kiállításra nemkerült tárgyakat 2017 tava-szától budai intézményünk-ben is bemutathatjuk.

2016 februárjában svájcinagykövet látogatott el a mú -zeumba, bizonyára ennekköszönhető, hogy április 15-

tünk az eutektikum szilíciumánakmódosítottságának meghatározásacéljából a három változó stroncium -tartalmú olvadékból öntött kísérletiöntvényeken (kísérletenként 1 darab)a 3.1. fejezetben részletezett AFS ál -tal kidolgozott minősítő módszer alap-ján. A mikrocsiszolatok az öntvényekazon helyeiről lettek kimunkálva, aholaz öntés során irányított dermedést isalkalmaznak. A 9. ábrán láthatóak akülönböző stronciumtartalmú öntvé-nyek mikrocsiszolatairól készített jel-lemző szövetszerkezeti felvételek.

A mikrocsiszolatokon végzett szö-vetszerkezeti vizsgálatok alapjánmegfigyelhető, hogy minden esetbennem lemezes, tehát majdnem módo-sított, azaz megfelelő szövetszerke-zet alakult ki. További vizsgálatokatvégzünk az öntvények azon területe-in is, ahol az irányított dermedés és amódosítás együttes, szövetszerkeze-tet finomító hatása kisebb mértékű.

4. Összefoglalás

Munkánk során a változtatott stron ci-umtartalom hatásának vizsgálatát vé-geztük el AlSi8Cu3 ötvözet esetén. Atermikus elemző próbatestek kiérté-kelése alapján megállapítható, hogya gáztalanító kezelés során beada-golt 40 ppm-nyi stroncium a kezeléssorán keletkező stroncium vesztesé-get kompenzálja, valós stroncium-tar-

talom növekedést nem jelent. Ebbenaz esetben az eutektikum szilíciumá-nak módosítottsági mértéke, az eta-lonképekkel való összevetés alapjánlemezes volt. Azon esetekben, aholnem történt pótlólagos stroncium ada -golás (94 ppm, 106 ppm), a gáz tala-nítást követően nem lemezes, illetverészben módosított az eutektikumszilíciuma, a módosítottsághoz legkö-zelebbi szint érhető el.

A változtatott stronciumtartalmúkísérleti öntvények szilárdsági értékeialapján megfigyelhető, hogy adott hű-lési viszonyok biztosítása mellett tel-jesültek az előírt szilárdsági követel-mények. Az adott vizsgálati körülmé-nyekre vonatkoztatva, az eredmé-nyek alapján elegendő ~100 ppmstroncium a módosított, finomabbszö vetszerkezet elérésére.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Prog -ram című kiemelt projekt keretébenzaj lott. A projekt az Európai Unió támo -ga tásával, az Európai Szociális Alaptársfinanszírozásával valósul meg.

Irodalom

[1] Liu, Li: Paramétres métallurgiquescont ró lant l’évultaion microstruc -turale dans les allieges de fonderie

Al-Si-Mg et Al-Si Cu. PhD Thesis,Université du Québec, 2004.

[2] A. Pacz, US Patent No. 1387900,(1921)

[3] T. S. Furlan, R. Fuoco: Optimiza -tion of the Sr addition in perma -nent mold A356 alloys, AFS Trans-actions, Scha um burg, 2008, 08-142(02)

[4] Jónás Pál: Könnyűfém öntészetiismeretek (2011)

[5] Shahrooz, Nafisi, Reza, Ghomash -chi: Effects of modification duringconventi onal and semi-solid metalprocessing of A356 Al-Si alloy. Ma -terials Science and EngineeringA415, pp.273–285., (2006)

[6] M. Djurdjevic, H. Jiang, J. Soko -lowski: On-line prediction of alu -minum-silicon eutectic modifica-tion level using ther mal analysis.Materials Characteriza tion 46, pp.31–38. (2001)

[7] L. Heusler, W. Schneider: TheEffect of Alloy Elements on Ther-mal Analysis Results in ModifiedAlSi Alloys, mk Melt MeasuringTechnology, VAW ALUMI NIUMAG, Bonn, (2013)

[8] Juan Asensio-Lozano, BeatrizSuarez-Pena: Effect of the addi -tion and/or modifiers on the mic-ro structure of die cast Al-12Sialloys. Scripta Materialia, p.943–947, (2006)


Az új öntöttvas kiállítás egyik terme a váci PannóniaHázban

Beszámoló az MMKM Ganz Ábrahám ÖntödeiGyűjtemény 2016. évi tevékenységéről


én Christa Markwalder, a svájci par-lament elnök asszonya és kísérete ismegtekintette kiállításainkat. Érdek lő -désükre jellemző, hogy az el nök asszony további programját módosí-tani kellett, mert az előirányzott idődupláját töltötte el a tárlatok tanulmá-nyozásával.

A tavasz folyamán részt vettünk aszokásos országos múzeumi progra-mokon, a Múzeumi Majálison és a Mú -zeumok Éjszakáján. Április végén tar-tottuk meg a már hagyományos ólom-katona-öntési bemutatónkat a Metal-loglobus Fémöntő Kft. támogatásával.Munkájukat ezúton is kö szönjük!

Nyáron rendszeresítettük a csütör-töki múzeumpedagógiai foglalkozá-sokat, melyek igen népszerűek voltaka II. kerületi lakosok körében. Nagysikert aratott a Svájci Nagykövetségszervezésében nálunk is bemutatottGottardo 2016 című látványos kiállí-tás, amely a 2016. június 1-én át adott,majdnem 17 évig épített, a va laha voltleghosszabb (57 km) és legmélyebbvasúti alagút, a Gotthard Bá zisalagútépítését mutatta be a kezdetektől azátadásig. Számos látogatót vonzott a

kiállítás keretei között bemutatott vas-úti terepasztal is.

Őszi programjaink is igen változa-tosak voltak. Sokan eljöttek a szep -tember 17-én megrendezett Kultu -rális Örökség Napjai rendezvényre,melynek keretében Ganz Ábrahámöntödéjét, ezt az ezerarcú műemlé-ket mu tattuk be. A Múzeumok ŐsziFesz tiválja programsorozat része-ként tartottuk meg szeptember 29-én– immár másodízben – a Korróvízió –divatlátomások című divatbemutatót.Október 6-án, a nemzeti gyásznapontöbb iskola diákjai is virágot helyeztekel a tizenhárom aradi vértanú emlék-plakettjénél. Október 7-én volt az ősziólomkatona-öntési programunk, ésezen a napon tartotta a múzeumbanhagyományos évi nemzetiségi napjáta II. kerületi bolgár közösség is.

A tudomány hetében rendeztükmeg évente szokásos vetélkedőnket,melyen ezúttal nemcsak budapesti,hanem vidéki diákok is szerepeltek.November végén a debreceni Mech-wart András Gépipari és InformatikaiSzakgimnázium diákjaival közösenkoszorúztuk meg Mechwart András

sírját a Nemzeti Sírkertben, majd de -cember 15-én az OMBKE, a MÖSZ,a Ganz Holding Zrt, képviselőivel ésa Ganz Ábrahám Két Tanítási NyelvűSzakközépiskola és Szakiskola tanu-lóival közös főhajtással emlékeztünka Ganz Mauzóleumnál Ganz Ábra-hámra, a vasöntőmester gyárosra,halálának 200. évfordulóján.

Az év során továbbra is helyet biz-tosítottunk a szakmai szervezetekrendezvényeihez, az OMBKE Önté -szeti Szakosztály vezetőségi ülései-hez és helyi szervezeti rendezvénye-ihez, a BKL Kohászati Lapok szer-kesztőségi üléseihez. Az Öntészet -történeti és Múzeumi Szakcsoportlegtöbb rendezvénye is ezen a hely-színen zajlott le. E falak között tartjaszámos egyéb szakmai szervezet isüléseit, közöttük a Fémszövetség ésa Magyarországi Kovácsmíves Céh.

Reméljük, hogy 2017-ben is ha -sonlóan tartalmas programokról szá-molhatunk be.

� Csibi Kingafőmuzeológus,

gyűjteményvezető

Két részlet a váci öntöttvas kiállításról

Az OMBKE Ferencz István Észak-dunántúli Kohászati Regionális Szervezete2017. július 28–29-én tartja

a XXIV. Pivarcsi László Szigetközi Szakmai Napokat Dunakilitin, a Diamant Hotelben

A rendezvény részletes programját, a meghívóval és jelentkezési lappal, az érdeklődők megkapják.Mindenkit szeretettel várnak a szervezők!

Farkas Györgyaz OMBKE Ferencz István Észak-dunántúli

Kohászati Regionális Szervezet titkára

26 FÉMKOHÁSZAT www.ombkenet.hu

A jövő évben, 1970-ben lesz 75 évesa Csepel Vas-és Fémművek egyiklegrégibb gyáregysége, a Fémmű.

Az 1892-ben Csepelre telepítettWeiss Manfréd tölténygyár – amelykilőtt töltényhüvelyek felújításával ésújraszerelésével foglalkozott – 1893–1894-ben igen nyereséges vállalko-zásnak bizonyult. Ezért hamarosanfelmerült egy kombinátszerű üzemlétrehozásának a gondolata, amelymaga állítja elő a tölténygyártáshozszükséges sárgarézszalagot.

E törekvés eredményeként 1895–1896-ban létrehozták a mai Fémműősét, amely kezdetben raffináló- ésolvasztóüzemből (öntöde) állt. A cse-peli gyár legrégebbi felvételén is aTölténygyár és a Fémmű épületei lát-hatók (1. kép).

Az 1896–1900-as években a Fém -műben az Sr70 minőséghez kö zel állósárgarezet és kis mennyiségekbenmás ötvözeteket is gyártottak.

Egy 1899-ből fennmaradt öntödei

adagnaplóból, hacsak hézagosan is,de megismerhetjük az öntött ötvöze-teket, az egyes adagok súlyát. Átla-pozva az 1900 júliusáig vezetett nap-lót, a következőket találjuk: napontakét, illetve három adagot vezettek be.1899. október 12. és 1900. január 1.között 14 adag adatai maradtak fenn.1990. januárban 5, februárban 9,már ciusban 8, áprilisban, májusban 0,júniusban 4, júliusban 8 adag németnyelvű bejegyzéseit találjuk. Az, hogya napló valamennyi leöntött adagot,vagy egy kemence összes adagjait,vagy egy olvasztár által készítettösszes adagot tartalmazza, ma márnem állapítható meg. Valószínű, hogyegy olvasztár által készített adagokszerepelnek a naplóban.

Az egyes adagok súlya 15–80 kgközött változott. Javarészt Sr64,Sr67, Sr72 sárgarezet olvasztottak. Abetét 30–70%-ban sárgarézhulladék(többnyire regenerálásra alkalmatlantöltényhüvely), a többi színfém.

Például bemutatjuk egy Sr72 adag-jegyzékét:46,6 kg 66% Cu-tartalmú sárgaréz-

hulladék20,0 kg réz

6,0 kg rézhulladék7,4 kg horgany

80,0 kgA sárgarézen kívül elvétve más

ötvözetek is előfordulnak az adagnap-lóban. Egy ónbronz, egy ólom-an -timon és egy ón-ólom ötvözet adag-jegyzéke az 1. táblázatban látható.

A bemutatott ónbronz- és fehér-fémötvözetekből valószínűleg csap-ágyakat készítettek, ezek azonbannem a hadianyag gyártását szolgál-ták. Ha kis mennyiségben is, aFémmű már ebben az időben is ter-melt polgári felhasználásra. Feltűnőaz egyes adagok dekagramm pon-tosságú bemérése. Ez az akkorigyártási előírások szigorú betartásá-ra enged következtetni.

Az öntödei részleghez később

FÉMKOHÁSZAT

ROVATVEZETÕK: dr. Kórodi István és dr. Török Tamás

A Csepeli Fémmű története 1895–1966Összeállította: Dr. Hegedűs Zoltán

A Csepeli Fémmű 1895–1966 közötti történeténekanyaga Karkalik János gyűjteményéből származik. Azeredeti, 1969-ben készült szöveget Horváth Csaba, aFémmű nyugalmazott műszaki vezérigazgató-he -lyettese szakmailag lektorálta, lehetőleg változatlanulhagyva a korabeli kifejezéseket, rövidítéseket.A szerkesztőség a cikk közlésével a legnagyobb ma -gyarországi iparvállalat, a Weiss Manfréd Művek ala-pításának 125 éves évfordulójára kíván emlékezni. Avállalat első, és később is meghatározó része volt aFémmű, aminek széles termékválasztéka nemzetközi-leg is újszerűnek volt tekinthető, és gyártmányai avilág számos országába eljutottak.

Dr. Hegedűs Zoltán okl. vegyészmérnök 1925-ben született Aknasugatagon (Ocna Sugatag, Máramaros megye, Románia). 1949-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1964-ben kandidátus, 1976-ban a műszaki tudományokdoktora lett. 1949-ben kezdett dolgozni a Csepel Művek Központi Anyagvizsgálójának Metal lográfiai Laboratóriumában, ahol 1965-ig a laboratórium vezetője volt. 1965-től 1972-ig a Csepeli Fémműben dolgozott a Kísérleti Osztály vezetőjeként. 1972-től 1980-ig aFémmű Fémtani és Technológiai Kutató Intézetének főmetallurgusa volt, majd nyugdíjba vonulásáig az Anyagvizsgáló ésMinőségellenőrző Intézet igazgatóhelyetteseként dolgozott. 1995. május 21-én halt meg.

1. kép. A csepeli gyár első látképe az 1890-es évek végéről.A képen a patrongyár és a Fémmű egyes épületei láthatók [1]


sárgarézhengerde és vörös réz hen-gerde is járult. Az 1990-es évek előtthasznált berendezésekről biztosatma már nemigen tudunk.

Az 1900–1907-es években, a köz-ben bekövetkezett gazdasági válságellenére, fellendült a termelés a cse-peli gyárban, amely ekkor a Töltény -gyárból és a Fémműből állott.

A fellendülés a fegyvergyártásnagy profitjára vezethető vissza. Aszázadfordulón felemelték Magyaror-szág fegyverszállítási kvótáját azosztrák–magyar hadsereg részére.Csepelen új tölténygyárat létesítet-tek. 1899–1902 között megindult atüzérségi lövedékgyártás is, ami erő-sen növelte a sárgarézszükségletet.Az állam a gyárépítkezést kölcsönök-kel, adókedvezményekkel támogatta.Az 1990-as évek elején felépült ahengerde és a huzalgyár. 1906–1907-rekialakult a Fémmű jelentős része.

Az öntödében 1907 körül 4-5 té -gelykemencében olvasztották a sár-garezet. Az adagok súlya 40-60 kgközött mozgott. A szakmunkások kül-földiek voltak. 1906-ban három 8órás műszakban dolgoztak. Műsza-konként egy főolvasztár, három ol -vasztár, nyolc-tíz kokillás, három fűtő,négy kokillakezelő, hat kimerő dolgo-zott 30-60 fillér közötti órabérért. Alétszám 95 fő körül mozgott.

A Fémmű fejlődésében nagy sze-repet játszott a hadikonyha-szabada-lom megszerzése, ami magávalhozta a nikkelolvasztás bevezetését.

1907-ben az öntödében egy 60 kg-os nikkelolvasztó tégelykemence voltüzemben, amit egy norvég nikkelöntőmester kezelt. Ezen kívül két koksz-tüzelésű kemencét használtak felvált-va nikkel- és rézolvasztásra.

A sárgarezeket olvasztó Fémön-töde mellett találunk külön vörösréz-öntödét is, ahol egy vörösrézolvasztókemence volt. A kokillákat a kemencekörül helyezték el körben, és az öntőka kemence körül járva öntőkanállal

folyamato-san öntöttéktele azokat.A kemencekb. 1000 kgfémet tudottegyidejűlegolvasztani.A vörösréz -hengerdé-

ben 24 ember dolgozott egy műszak-ban. 1907-ben már külön raffináló -üzem is volt. Ez egy savanyú bélésűlevegőbefúvatásos raffinálókemen-cével és egy aknás salakkemencévelvolt ellátva. Az adag berakása kb. 6óráig tartott, a finomítási idő 15-16óra között mozgott.

A feldolgozóüzemek közül 1907-igmegépült a Sárgarézhengerde, a Vö -rösrézhengerde, a Szalaghengerde,a Fémhengerde (huzalhengerde, akésőbbi Nemesacélhengerde), illetvea Huzalhúzó.

A Sárgarézhengerdében lévő négynagy hengerpárt gőzgép hajtottameg. Két-két henger volt a gőzgépmindkét oldalán, kötélmeghajtássalpedig két kis hengerpárt működtet-tek. A gőzgépet 1911–1912-ben le -szerelték és villanymotorokra cserél-ték ki. A sárgaréz melegítése, lágyítá-sa fatüzelésű kemencékben történt,amelyek az 1920-as évekig voltakhasználatban. Hengerenként 12 órásműszakokban három munkás dolgo-zott. Az összlétszám 50 fő körül moz-gott, amelyben benne van a fatüzelésmiatti aránylag nagyszámú fűtő is.

A Sárgarézhengerdében volt elhe-lyezve a Szalaghengerde. Négy ki -sebb hengerpáron a gyutacsgyártás-hoz szükséges sárgarézszalagot hen-gerelte az ott dolgozó 10-12 ember,akik a hengereken kívül az ollót is ke -zelték.

A Vörösrézhengerdében 1907előtt és után is csak a Brotán-fal (tűz -szekrénylemez) hengerlése folyt. Egy2500×600 mm-es és három 1500×600 mm-es hengerpárral volt felsze-relve. Ebben az időszakban ez volt aFémmű legkorszerűbb üzeme. A hen-gereket 600 lóerős villanymotor haj-totta. Itt napi két 12 órás műszakbanmintegy 60 munkás dolgozott. Mű-sza konként egy fűtőt, hengerpáron-ként három hengerészt, hat felfogó-adogatót és három ollóst találunk.

A tűzszekrény hajlításához a le -

mezt fatüzelésű kemencében melegí-tették, hengerléshez a réztuskót kén-szegény porosz-szénnel fűtött keme n -cében hevítették.

A tűzszekrénylemez hajlítása kézierővel történt. A felmelegített lemeztegy formára helyezték, és 10-12 ko -vács kézi kalapáccsal, 4-5 segéd-munkás közreműködésével végeztea hajlítást. Ez nagyon nehéz munkavolt. Erre utalnak a MÁV előírásfüze-tében az 1907–1910-es évekből szár-mazó 300–900 kg-os súly bejegyzé-sek.

A Vörösrézhengerde és a későbbismertetendő Fémhengerde – ellen-tétben a Fémmű többi üzemeivel –polgári célokra termelt. 1907-ben aVörösrézhengerde csak tűzszekré-nyeket gyártott a MÁV részére, de ki -sebb mennyiséget Romániába is ex-portáltak.

A Fémhengerde két hengersorralrendelkezett. Kevés sárgaréz és vö -rösréz rúd hengerlése mellett itt ké-szítették a tűzszekrények támcsavar-jait. Műszakonként mintegy 15 kály-hás, felfogó, hengerész dolgozott.

A támcsavart a következőképpengyártották: vörösréz rudat hengerel-tek melegen, ezt kifúrták, majd to-vábbhengerelték hidegen.

A Huzalgyár a Sárgarézhengerdemellett volt. Egy hatdobos Breiten-bach-húzógéppel rendelkezett, amitkötélmeghajtással a Sárgarézhen-ger de gőzgépe működtetett.

A következőkben kissé részlete-sebben foglalkozunk a nikkellemezelőállításával.

A mozgókonyhagyártás beindulá-sa szükségessé tette a nikkellemez-hengerlés fejlesztését. A nikkelt nyi-tott kokillába öntötték. A tuskó felüle-tét lemunkálták, és Erichsen eljárásaszerint lemezbe csomagolva a Vö-rösrézhengerdében melegen és hide-gen hengerelték tovább. Fatüzelésűkemencében lágyították, és a Sárga-rézhengerdében hengerelték készméretre. A nikkel hengerlése és lágyí-tása sok nehézséggel járt. A sok se -lejt okát a lágyítási eljárásban keres-ték, legalábbis erre enged következ-tetni az 1910-es évek elejéről fenn-maradt metallográfiai vizsgálat: kétfelvétel, amelyen levegőn, nitrogén-ben, szén-dioxidban és kénhidrogén-ben lágyított nikkel szövete látható(2. kép).

1. táblázat. Adagjegyzék 1899-ből

90% Cu, 6% Sn, 4% Pb-bronzkg

15,30 réz1,02 ón0,68 ólom

17,00

Pb-Sb ötvözet kg

10,725 ólom0,450 ón3,075 antimon0,750 réz

15,00

Sn-Pb ötvözetkg

12,60 ón11,40 ólom

6,00 antimon0,10 réz

31,00

Valamivel 1907 előtt indultmeg az anyagvizsgálat a Fém -műben. Az első szakítóvizsgála-tokat 1904–1905-ben végezték.

Dr. Farkas kohómérnök 1905- ben már kémiai elemzéseketkészített, és a vegyi laboratóri-umba Németországból, és főlegCsehországból hozta a vegyé-szeket.

Az első metallográfiai vizsgá-latot 1910 körül végezték. Az1914-ből fennmaradt metallo-gráfiai felvételeken öntött, hide-gen vagy melegen alakított sár-garezek szövete látható.

A nikkellemezgyártás ellenőr-zésére 1907-ben alkalmazta elő-ször Erichsen az azóta róla el -nevezett mélyhúzhatósági vizs-gálatot, ami a Fémműből kiin-dulva terjedt el az egész vilá-gon. A lemezt egy gyűrű alátétretették, majd ráhelyezve a gyűrűfölé az Erichsen-szerszámot ka-lapáccsal ráütöttek, és megnéz-ték, hogy az anyag a benyomó-dás helyén megrepedt-e vagysem. 1910 körül épült meg aFémműben a világ első bemé-lyedés-mélységet mérő Erichsen- gépe is, amely 1944-ig volthasz nálatban.

1907–1910 között a Fémmű -nek az akkori viszonyokhoz ké-pest korszerű könyvtára volt, amely-ből máig is megmaradt Guertler:Handbuch der Metallographie I-II.kötete, Bockers: Kupferraffination(1902), továbbá a Zeitschrift fürMetalkunde 1909–1913 számai.

1907 körül a Fémmű önálló szer-vezettel rendelkezett, élén külön igaz-gató állt, a már többször említettErichsen.

A Fémmű történetének következőkorszaka az 1907–1918 közötti idő-szak, amelyet gyors fejlődés jelle-mez. Ennek oka, hogy Weiss Man fré-dék várták a háborút, és készültek rá.Számukra csak a minél nagyobb pro-fit volt a fontos. Az első világháborúalatt Bródy Sándor feljegyzett egy be-szélgetést, amit Weiss Manfréd báró-val folytatott. A báró büszkén mutatottrá arra, hogy már békeidőben készí-tette elő a gyárát a háború szükségle-teinek kielégítésére. A báró szó sze-rint ezeket mondta: „Nem akarok ma-gamnak érdemet kovácsolni belőle,

de én tudom, és mindenki tudja, hogyaz én ipartelepem a háború előtt jóvalnagyobb szabású volt, mint amilyenta békés idők megköveteltek. Neve -zetes szakértők fejüket csóválták,mikor látták, és ki is mondták, erreugyan nem lesz szükség, de szükséglett, és nekem nagy elégtételem azelőrelátásom.”

Ezen háborús készülődés jegyé-ben jött létre 1912-ben az Acélmű, ésindult meg a Fémmű fejlesztése.

1913-ban állt munkába az 1000tonnás prés, ami kezdetben csak rúd-sajtolásra volt alkalmas. Az első világ-háború alatt már megoldották vele aszalagsajtolást, majd a háború végé-re a profilsajtolást. 1917-ben kezdettdolgozni az 1500 tonnás prés.

1913-ban indult a Mannesmanncsőhenger, amelyen a háború alattkizárólag csak gránátokat készítettek.Csőgyártásra 1920 után használták,míg 1964-ben le nem szerelték. A réz-csövet öntéssel állították elő a kokillá-

ban elhelyezett homokmag se -gítségével. A homokmag eltávo-lítása után az öntött csövethúzással alakították.

A Cső- és Rúdhúzó 1913–1916 között épült fel, és hatkülönböző húzópaddal rendel-kezett.

1914-ben tovább fejlesztet-ték a Szalaghengerdét, amelymost már 12 hengerállvánnyalrendelkezett. Bővítették a Réz fi-nomítót (raffinálóüzemet), és aháború előtt az üzem kapacitá-sa elérte a napi 13 000 kg-ot. Ezlehetővé tette a háború alattbegyűjtött ócskaréz hasznosítá-sát. Később az ónbronz hulla-dék feldolgozására konvertertállítottak üzembe, amelybenoxidáló olvasztással távolítottákel a bronz óntartalmát.

Továbbfejlesztették a Vörös-rézöntödét, amely a háborúelőtt napi 10 000 kg vörösrezetolvasztott.

Jelentősen bővítették a Fém -ön tödét, ahol még a háborúelőtt a termelés napi 2 000 kgsárgaréz volt. Ezt a háború alatttovább korszerűsítették, és fel-szerelték három 1 tonnás bille-nőkemencével.

1916-ban megépült a Réz -elektrolízis.

A Fémöntöde első világháborúalatti legnagyobb teljesítménye aperiszkópcső gyártásához szükségesöntecsek előállítása volt. Ez 3% nik-keltartalmú sárgarézből készült, amithárom 1 tonnás billenőkemencébenolvasztottak. A kemencék egy kör ke-rületén helyezkedtek el, a kör köze-pén volt földbe süllyesztve a hatal-mas méretű kokilla, amelybe a háromkemencéből egyidejűleg öntötték afémet. Az Ø 350 mm, 2800-3000 mmhosszú öntecs súlya 3 tonna körülmozgott.

A nagysúlyú öntecs további meg-munkálása sem volt könnyű feladat.Első lépésként esztergapadon Ø 150mm-es furatot készítettek. Ezutángáztüzelésű kemencében felhevítet-ték a kifúrt tuskót és egy kb. 5 mhosszú acéltüskét. Amikor az öntecselérte a 700-750 °C-ot, kivették akemencéből, felhúzták a tüskére, éskész méretre (Ø 270 mm) kovácsol-ták. Lehűlés után ágyúfúróval kimun-


2. kép. Különböző közegben lágyított nikkel szö-vetképe 1910 körül. (A = nitrogén, B = levegő, C =szén-dioxid, D = kénhidrogén)

kálták a cső pontos belső mére-tét, utána 16 atü nyomássalmegvizsgálták.

A háború alatt továbbfejlesz-tették a laboratóriumot is. Avegyi laboratóriumban 1917-ben hét vegyészmérnök dolgo-zott. 1918-ban a Fémműnekönálló metallográfusa volt, akimikroszkópi úton határozta mega tűzi finomítású réz oxigéntar-talmát. A háború végére az ak -kori időknek megfelelő korszerűmechanikai laboratórium is léte-sült (3. kép).

Az első világháború alattkialakult a Fémműben egy komolyszínesfémkohászati gyár, amely le -számítva az alumíniumkohászatot és-feldolgozást, 1957-ig alig változott.Ha a berendezések nem is, a terme-lés szerkezete, termékösszetétele abékés termelés igényeinek megfele-lően módosult. Az első világháborúalatt a Fémműben dolgozók száma ahadifoglyok révén erősen felszaporo-dott és ingadozott.

A Fémmű háborús fejlődésének az1918 végi katonai összeomlás vetettvéget.

A háború utolsó évében egyrenagyobb réz- és szénhiány lépett fel.Az 1918-as év végén a helyzet ka-tasztrofális volt, mert a csepeli gyár aszénszükségletének csak 50%-átkapta meg. Az 1918 októberi polgáriforradalom után az állam beszüntettea hadirendeléseket, és ez súlyoshelyzetet idézett elő a csepeli gyár-ban, ezen belül a Fémműben is.Elvesztek a gyár helyzetét meghatá-rozó gyártási profilok.

A Fémmű új gyártási profilokatkeresett. Az 1916-ban épült Réz-elektrolízisben a háború alatt már kismértékben megindult a rézgálicgyár-tás. 1918 végén külön rézgálicüze-met indítottak be (részben az elektro-lízis leállításával), ami a rézgálic hi -ánycikk volta miatt jól jövedelmezett,és 1941-ig működött.

1918 decemberében a lövedékmű-hely kapacitásának részleges kihasz-nálására a „Columbus” permetező-gép gyártására kötöttek szerződést,amely szerint 1919 februártól kezdve120 darabot gyártanak, és 1919 ápri-lis végéig 4000 permetezőgépet szál-lítanak. A réz- és szénhiány megaka-dályozta a gyártás beindítását, és

1920 tavaszáig összesen csak 120darabot tudtak elkészíteni.

A Vörösrézhengerde foglalkoztatá-sára 1918 végén Weiss Manfrédajánlatot tett a MÁV-nak a mozdony-állomány fő javításához szükségesanyagok szállítására. A már említettréz- és szénhiány miatt ezt akkor márnem tudták megvalósítani.

A Tanácsköztársaság győzelmeután március 26-án köztulajdonbavették és a munkások ellenőrzése aláhelyezték a csepeli gyárat. A gyárállapotára jellemző, hogy a korábbimunkáslétszámnak alig 20%-a dolgo-zott. A Tanácsköztársaságot ért inter-venciós fegyveres támadás rendkívü-li katonai erőfeszítéseket kívánt, újbólmegindult a hadianyaggyártás ésezzel együtt a Fémmű termelése is.

A Tanácsköztársaság a Fémmű -ben pénzverőt kívánt létesíteni.

Üzemvezetőnek Eigner Jánost bíz-ták meg, aki a következőképpen em-lékszik vissza az üzem létesítésévelkapcsolatos tárgyalásokra:

„1919 áprilisában egy megbeszé-lésre hívattak a Nemzeti Bankba,ahol megjelent Kun Béla elvtárs is. Atanácskozás tárgya a Tanács köz tár-saság pénzeinek verése volt. A gépeka Soroksári úti dohányraktárban vol-tak, és azok Csepelre történő szállítá-sáról és felállításáról volt szó a meg-beszélésen.

A tanácskozás eredményeként agépek átkerültek Csepelre, és a mamár megszüntetett Vaslemezhen ger-de épületében állították fel azokat.Vas próbavereteket készítettek, detervbe volt véve jubileumi aranypénzverése is.

A szükséges kiskemence és hen-ger már fel is volt szerelve. A Ta nács-

köztársaság leverése miattezek üzembe helyezésére márnem került sor.”

1919–1920-ban a Fémműhelyzete eléggé kilátástalanvolt. A békeszerződés 115. cik -ke ugyanis megtiltotta a hadi-anyaggyártást a magángyárak-ban, és ez magával hozta agyár átállítását béketermelésre.

A termelés megindításátmegnehezítette az is, hogy aBudapestről kivonuló megszállóantant csapatok elvitték a mint-egy 1000 tonnát kitevő réz-,sárgaréz- és nikkelkészletet,

egy 500-as, két 300-as szalaghen-gert, két húzópadot, nagy mennyisé-gű tartalék alkatrészt, grafittégelyt,irodai berendezést, félkész- és kész-árut. A megmaradt berendezések na -gyon leromlott állapotban voltak, agyár súlyos nyersanyaghiánnyal küsz-ködött.

Az első világháború előtt már voltbizonyos béketermelés is, pl.: tűz-szekrények, harangöntés, polgári cé -lokat szolgáló félkészgyártmány (rúd,lemez, szalag) előállítása. 1920-tólkezdve az egész Fémművet le kellettállítani a hadianyag-termelésről.

1920-ban megindult a sárgarézpermetezőgép gyártása, vörösréz pá-linkafőző üstöket készítettek, a MÁVrészére tűzszekrénylemezeket, vala-mint azok rézszerelvényeit szállítot-ták, fejlesztették a rézgálic gyártását.

Közben Weiss Manfrédéknek sike-rült kijátszani a békeszerződés tiltórendelkezéseit azáltal, hogy 30 évrebérbe adták a gyárat az államnak, ésezután kisebb tömegben megindulha-tott a Fémműben a tölténygyártáshozszükséges sárgarézolvasztás és -hen-gerlés is.

1920 után a háború végén felhal-mozott nagy mennyiségű bronzhulla-dék feldolgozására ónelektrolizálóüzemet is létesítettek.

Két 1 tonnás konverterben lefúvat-ták az ónbronzot. A képződött SnO2-ot 6 m magas tornyokban elhelyezett30 porzsák fogta fel. Az SnO2-otszénnel redukálták. Az Sn-anódátbenzolszulfonátos elektrolit felhasz-nálásával 32 kádból álló elektrolizálóüzemben finomították. Amikor a hazaiónbronzhulladék elfogyott, egy ideigkülföldről importált ónbronz hulladé-kot dolgoztak fel. Az 1920-as évek vé -


3. kép. A Fémmű Anyagvizsgáló szakítóterme 1920körül

gén az ónelektrolizáló leállt és lebon-tották.

1922 körül átépítették a Fémműfatüzelésű kemencéit gáz- és olajtü-zelésre. Egy fatüzelésű kemencétmeghagytak nikkel- és finomlemez lá -gyítására, de ezt csak rövid idősza -kokra fűtötték fel.

1922–1923-ra tehető a nehézfémformaöntészet megindulása Csepe-len. Harangöntéssel ugyan már fog-lalkoztak 1910 körül is, sőt az elsővilágháború előtt a gyárnak különharanghangoló mestere is volt: BlahaJános. Az 1923-ban megindult ne-hézfém formaöntő azonban szerve-zetileg nem tartozott a Fémműhöz,hanem a Törzsgyár részét képezte. Akoksztüzelésű tégelykemencékbőlme zőgazdasági gépek perselyeit,permetezőgépek alkatrészeit, gáztűz-hely alkatrészeket, vízvezeték-szerel-vényeket, kilincseket, háztartási esz-közöket öntöttek.

Harangöntéshez a bronzot különlángkemencében olvasztották. Az ön -tőforma süllyesztett talajformázássalkészült.

1923–1924-ben megindult az ónfó-lia gyártása Svájcból importált gépe-ken. A fóliahengerde melletti kis épü-letben helyezték el az olvasztót. Azónt az olvasztóüstből zárt kokillába,40-60 mm vastag lapokba öntötték. ASzalaghengerde egyik átalakítotthengerén kb. 1 mm vastagságig elő-hengerelték, és utána került a fólia -hengerdébe.

1930-ban megkezdték egy Német -országból behozott gépen a festettónfólia előállítását.

Az ónfóliával körülbelül egy időbenindult meg az ólomlemez gyártása is.

1926 körül kezdődött meg a Fém -műben a horganylemez hengerlése.A horganyolvasztó kemence a sár-garézhengerdében volt elhelyezve. Akokillából kivett meleg tuskót egy át -alakított sárgarézhengeren utólagoshevítés nélkül melegen hengerelték.

Az új létesítmények mellett aFémmű többi üzemében is növeke-dett a termelés. Az 1920-as évekbenmegkezdődött a Fémöntöde korsze-rűsítése. A tégelykemencék mellettkét Németországból behozott, vala-mint négy csepeli építésű Ajax-ke-mencét helyeztek üzembe. Ezekbenvörösrezet, sárgarezet és alpakkátolvasztottak.

A Cső- ésRúdhúzóban kö -zös transzmisszi-óról villanymotor-ral meghajtott 15-30 tonna von ó -erejű padokat ál -lítottak üzembe.

A Sárgaréz-és Szalag hen ger -dében tizenhathengerá l lványmű ködött.

A Rézfino mí-tóban egy por-szén- és egygáztüzelésű ak -nás finomító ke-mence dolgozott.

Az 1928–1929-es évektől kezd-ve a Fémmű nö -vekvő termelésé-nek elhelyezéséta Weiss bárókkülönböző kar-tellszerződésekkel is iparkodtak biz-tosítani. 1928-ban Weiss Manfréd ésa Magyar Rézhengerművek megálla-podást írt alá, amelynek értelmébenmegosztották az azelőtt mindkét gyáráltal előállított termékeket. Ezt köve-tően a Fémmű készítette a réz és sár-garéz lemezeket, rudakat, profilokat,és ezzel szemben átadta a MagyarRézhengerműveknek a permetezők,üstök, rézveretek stb. gyártását. Ezenfelül 1928–1933 között kártérítést fi -zetett a WM a Magyar Rézhenger -műveknek azért, mert lemondott a vö -rösréz és sárgaréz rudak, csövek, le -mezek gyártásáról. Ugyancsak kárté-rítést fizettek a bárók egy kisebb réz-gálicgyár felállításáért is.

1930-ban a Felten und Guilleaumegyárral és a Magyar Rézhengermű -vekkel megállapodást kötöttek a vö-rösréz huzalgyártást illetően. Ennekér telmében ezt követően a WM és aFelten a vörösrézhuzal-szükséglet35-35%-át, míg a Rézhengerművek a30%-át készíti. Ezt 1934-ben 33,3-33,3-33,3%-ra módosították.

Külön kartellmegállapodást kötötta WM és a Felten und Guilleaume avörösréz és sárgaréz rudak, sínek,lamellák előállítására. Ezt 1936-bankiegészítették alumínium rudak, hu -zalok, horgany rudak, vörösréz ésalumínium sodrony gyártásának sza-

bályozásával.Részben a megkötött kartellszer-

ződések, részben a gyártott termékeksokfélesége, részben az állami ren-delések következtében a Fémmű ter-melését az 1929–1933-as gazdaságiválság kevéssé érintette, és az egészválság időszaka alatt aránylag egyen-letesen dolgozott.

Az 1930-as évek elején indult megaz alumínium félgyártmány előállítá-sa. A Sárgarézhengerdében és a Hu-zalhúzóban meglévő gépeken, prése-ken készítettek alumíniumlemezt, -hu-zalt, -profilt. Az alumínium és részbena nehézfém préstuskókat a Nehéz -fém-formaöntödében öntötték, ahol1934-ben öt előmelegített levegősolajtüzelésű tégelykemencében ol-vasztották a bronzokat, sárgarezeket,négy 500-as olajtüzelésű tégelyke-mencében az alumíniumot. Egy kisszéntüzelésű tégelykemencét ón,ólom olvasztására használtak, mígegy koksztüzelésű kemencében akokillát melegítették elő.

Az 1927–31-es évekből megbízha-tó adatok maradtak fenn a huzalgyár-tásról és a rézfinomításról (2–4. táblá-zat).

1929-ből fennmaradt egy tervezeta rézelektrolízis korszerűsítéséről.

Az 1929-es állapot a következő: Azelektrolízisnek két csoportban öt


Betét, kg Kihozat, kg Bér, P1927. XI. hó 100 300 29 300 1180,81928. II. hó - 45 857 1177

Betét, kg Kihozat, kg1927. XI. hó 106,910 89,4281928. I. hó n. a. 84,1901928. II. hó n. a. 24,6571928. III. hó n. a. 92,1031928. IV. hó n. a. 23,2541928. VI. hó n. a. 91,221

Tűzszekrény, kg Kommersz, kg Egyéb, kg 1928. I. hó 1493 9501 4991928. II. hó 546 17322 8121928. III. hó 3334 17652 21981928. IV. hó 4413 15081 16161928. V. hó 5363 21584 23231928. VI. hó 4710 25932 2924

2. táblázat. A salakfinomító kemence termelése

3. táblázat. A raffináló kemence termelése

4. táblázat. A vörösréz olvasztó termelése

egyenáram-előállító motor-dinamósegysége volt, amelyek 110 V mellett2190 A-t, illetve 3200 A-t adtak le. Ká-danként hét anódot használtak, ame-lyek felülete 0,75 m2. Áramsűrűség208 A/m2. Az elektrolízis 56 darabnégycellás káddal rendelkezett. Cel -lán ként napi 53 kg rezet termelt, aminapi 12 000 kg-nak felelt meg. A tervszerint ezt akarták a meglévő 3200 A-os tartalék áramfejlesztők felhaszná-lásával napi 24 000 kg-os termelésrefelfejleszteni. A beköszöntött gazda-sági válság miatt erre nem került sor.

1931-ben a Fémmű részére nagyfeladatot jelentett a Budapest–He -gyeshalom vasútvonal villamosításá-hoz szükséges réz munkavezetékelőállítása.

A MÁV és BSZKRT részére össze-sen három különböző profilú és mére-tű trolley huzalt kellett készíteni. ABSZKRT 8 mm-es munkavezetékét ötművelettel alakították ki. A húzás soknehézséggel járt. Kezdetben BöhlerSpezial K acélból készítették a húzó-szerszámokat, majd áttértek a CobaltFastworth ES acélra. A huzalt 2%-osCd-bronzból gyártották, amit 65 kg-osadagokban öntöttek. A kész huzalmechanikai tulajdonságai: szakítószilárdság: sB = 54 kg/mm2; vezetőképesség: r = 39,5 m/Wmm2; nyúlás: d = 8,3 % (d 200 = 2,5–3,0 %).

A dróthúzók bére 50-60 fillér/óra, ahúzószerszám-lakatosoké 90-100 fil-lér/óra körül mozgott.

Nagy mennyiségben gyártottak aPosta és MÁV részére telefonbronzot.Leggyakoribb összetétel: Cu = 98,8%,Cd = 0,8%, Sn = 0,3%, P = 0,02%.Ezt is 65-68 kg-os adagokban öntöt-ték, és a szakítószilárdsága a hideg-alakítás mértékétől függően (átmérő)sB = 60,0–81,2 kp/mm2 között válto-zott.

Sárgaréz- ésbronzhuzalt isgyártottak. Sr67-nél az adagsúly715 kg volt. Eb -ből 11 tuskót ön-töttek. Ezt me -legen 10 mm-rehengerelték (ka-rikasúly 59-60 kg),majd hidegenhá rom közbensőlágyítással 2,0mm- re húzták,

ahol még egy végső lágyítást kapott.A lágyítást széntüzelésű Lamine-kemencében végezték.

A huzalhúzóban volt egy nagy Brei-tenbach-húzógép, melynek termelésea mérettől függően (Ø 4,5–4,8 mmvagy Ø 1,5–1,7 mm) 310, illetve 52kg/óra volt.

A középfinom húzást HKI-gépenvégezték (Ø 3,0–1,35 mm). A HSKIIIgépen Ø 2,5–Ø 0,65 mm-re, a finom-húzó Kratos-soron Ø 1,0–0,11 mm-re,míg a finomhúzó Breguet-gépenØ 0,45–0,11 mm-re tudtak húzni.

A könnyűfém-formaöntészet 1933–1934-ben indult meg. Repülőgép- ésautóalkatrészeket, valamint forgaty-tyús házakat öntöttek. 1934-ben kez-dődött meg az alumíniumbronz for -maöntészet, és ekkor végezték az el-ső kokillaöntéseket is.

1935-ben állították üzembe az elsőPollak-féle présöntőgépet, ami az1950-es évekig dolgozott, amikorleszerelték. Mivel ez a Pollak-gyárelső hat gépének egyike volt, jelenlega Pollak-cég házi múzeumában vankiállítva.

1936-ban indult meg az ólombronz-öntészet. Az első egyszerű kokillaön-tésekhez a fémet a Martinmű indukci-ós kemencéjében olvasztották. 1938-ban sikeres acélköpenyes bimetallólombronzcsapágy-öntéseket végez-tek, és ugyanekkor indult meg az elekt -ródaöntés is. 1944-ben bonyolult 20%-os ólombronz perselyeket öntöttek.

Az 1930-as évek legnagyobb beru-házása a Fémműben az alumínium-kohó és -feldolgozó részleg megte-remtése volt. Az alumíniumkohászattörténetét külön tanulmányban dol-gozták fel, röviden azonban itt is megkell említeni, mert ezek üzembe lépé-se erősen befolyásolta a Fémműtöbbi üzemét is.

A Csepeli Alumíniumgyárat mintkülön részvénytársaságot 1934-benjegyezték be. Az alumíniumelektrolí-zist évi 30 tonnára tervezték. A terme-lés alakulását az 5. táblázat mutatja.

Az alumíniumkohó által biztosítottnyersanyag feldolgozására fokozato-san megépítették az Alumínium Mű -vet. 1936-ban megvették az Aldreyhuzalgyártás szabadalmát.

1938–39-ben elkészült az alumíni-um forgácsfeldolgozó két Kurth-féleforgácsbeolvasztó kemencével. Azalumíniumkohóban egy félgáztüzelé-sű kemencéből öntötték az alumíni-um hengertuskót.

Berendezkedtek az alumínium hő-kezelésére, és beszerezték a csepeligyár és a Fémmű első sókemencéjét,valamint a 450–520 °C-os hőkezelés-re alkalmas korszerű elektromoskemencét.

A Formaöntődében sziluminol vasz -tó- kemencét állítottak üzembe.

1942-ben befejezték az alumíni -umhengerde és a 3500 tonnás présberuházását.

A 3500 tonnás prés tuskóellátásátkét külföldi és egy kisméretű helyiépítésű félfolyamatos öntőgép végez-te. Mivel a fredál tuskók folyamatosöntéskor gyakran repedtek, az öntő-gép mellé két pihentető kemencét ál -lí tottak be.

Az öntő I. üzemben egy 2 tonnásés egy 2,4 tonnás billenthető elektro-mos kemencében, az öntő II. üzem-ben pedig egy gáztüzelésű, 1400 kgbefogadóképességű kemencébenolvasztották a fémet az alumínium -hengerde és a 3500 tonnás prés tus-kóihoz.

A WM Alumínium Kézikönyvbentöbb mint 15 különböző alumíniumötvözettípus szerepel.

Az alumíniumkohászat megterem-tésén kívül 1935–1944 között fejlesz-tették a Rézfinomítót és a Fém ön -tödét is. 1936-ban áttelepítették a Fém -műbe az acélolvasztásra beszerzett,de az eredeti célra be nem vált Brac -kelsberg-féle forgódobos kemencét.

Ezt Gottschalk Károly igazgatósavanyú béléssel látta el, átalakítottarézfinomításra, és szabadalmaztatta.Szabadalmát egy spanyol cég ismegvette, majd a második világhábo-rú után ezt a Fémműben kifejlesztettfinomítási módszert több népi demok-ratikus ország is alkalmazta.

Év Kemencék száma Kapacitás, t Termelés, t1935 28 840 4501936 42 1260 9831937 48 1440 12701938 - - 13081940 - - 21381941 - - 24901942 - - 31331943 - - 39181944 - - 1657


5. táblázat. Az alumíniumelektrolízis termelése 1934-ben

- nincs adat

Az átalakítás előtt külföl-di tanulmányúton megvizs-gálták a különböző rend-szerű rézfinomító kemen-cék előnyeit, hátrányait. AReymersholms Gam la In -dustri Aktiebolag cégnélHälsingborgban 1935. X.15. és X. 29. között végzetttanulmányút beszámolójamegmaradt. A tanulmányútbeszámolója egyértelműena forgódobos kemencemellett foglalt állást, ésösszehasonlította a forgó-kemence előnyeit a meglé-vő lángkemencével szem-ben. Ezek a következők: aforgatás meggyorsítja afinomítás folyamatát, azanyag a legmelegebb helyre kerül.Fűtés közben feltétlenül kell forgatni akemencét, mert máskülönben a dobegy oldalon túlhevül.

A Fémöntödében újabb Ajax-ke-mencéket állítottak üzembe.

Korszerűsítették a Huzalhúzót és aRézgálicüzemet, amelynek technoló-giai vázlata egy 1933-ból származórajzon látható (4. kép).

1937-ben a Fémmű árbevétele14 074 574 pengőt tett ki. Ebből 1 333 368pengő értékű volt az export. Az ex portjelentős része tűzszekrényből állt,amelyeket Indiába, Bulgáriába, Jugo -szláviába, Romániába szállítottak.

Egy 1937-ből megmaradt techno-lógiai összefoglaló szerint a Fémmű46 különböző nehézfémötvözetet állí-tott elő. Célszerűnek tartjuk közölniezek összetételét és felhasználását,mert ebből következtetni lehet a gyár-tás színvonalára (l. Melléklet). AFémmű termelése 1936–1938 és1940–1944 között a 6. táblázat sze-rint alakult.

1941-től kezdve a nehézfém ter-melés a rézhiány következtében visz-szaesett. Pedig a háború előtt 1938–1939-ben állami kölcsönnel és támo-gatással külföldről jelentős fémkész-leteket gyűjtöttek össze: 7560 t rezet,3100 t ólmot, 4074 t horganyt, 95 tónt, 60 t antimont, 60 t foszfort.

1939-ben az ónhiány miatt újbólmegindították az ónkinyerést bronz-hulladékból, és újból felépítették az1920-as évek végén leállított ónelekt-rolízis-üzemet.

Két konverterben napi 20 000 kg20%-os ónbronzot tudtak feldolgozni.Ebből kinyertek 2550 kg Cu-, Pb-, Ni-,Sb-, As-nel szennyezett SnO2-t, és azSn 15%-a a salakba került. Az SnO2-tkoksszal redukálták, és 70-76% Sn-tartalmú anódokat öntöttek. Az anódsúlya 30 kg volt. Az elektrolízishezegy 1600 A 30 V-os egyenáramúdinamó szolgáltatta az áramot. Azelektrolit 90-95 °C-os, 10%-os Na2Soldat volt. Az elektrolízishez vas anya-lemezeket használtak.

A konverterekben sárga-rezet is fúvattak.

1939-ben a rézelektrolí-zis 28 kádból és 112 cellá-ból állt. Egy 2000 A 120 V-os és egy 610 A 110 V-osegyenirányítóval rendelke-zett. Napi teljesítménye5600 kg rézkatóda. Azelektrolitot hat hónapon-ként cserélték.

1940-ben végezték el azelektronötvözet első ol -vasztási kísérleteit.

A második világháborúalatt a Fém műben a követ-kező üzemek működtek:Sárgarézöntöde 17 Ajax-Wyatt indukcióske mencével (amelyből egy-

idejűleg 15 üzemelt) és 7 tégelyke-mencével.

Vörösréz- és Sárgarézhengermű Több hengersorral rendelkezett. I. sor: a Vörösrézhengerdében volt.Egy Ø 750/2500 és három Ø 650/1550-as hengerállványból állt. Plat -tírozást, paketthengerlést, vö rös rézhideghengerlést végeztek rajta.II. sor: a Sárgarézhengerdében3,0– 1,0 mm-es lemez hengerlésé-re két hengerállvány, horganyle-mez hengerlésére két hengeráll-vány szolgált. Ezeken alumínium-lemezt is hengereltek.III-IV. sor: egy-egy Ø 500–1200 éshárom-három Ø 500/950-es hen-gerállványból állt. A III. sor sárgarézkészméretre hengerlést, a IV. soralumíniumlemez hengerlését vé -gezte.Patronsor. Ez állványonként 2000-2200 kg műszakteljesítményű volt.Három hengerállvánnyal rendelke-zett. A hengerdék olajtüzelésű lágyító-,


4. kép. Rézgálicgyártás 1933-ban

6. táblázat. A Fémmű termelése 1936–1944 között

Évi termelés Havi termelés Összesen, RézgálicÉv n. fém k. fém vas össz. n. fém k. fém vas t + n. fém

t t t t t % t % t % forma, t1936 10773 1109 7184 19066 897 56,5 93 6 600 37,5 1590 34571937 10876 913 8091 19880 905 54,7 76 4,6 674 40,7 1655 44651938 15114 1261 8841 25216 1259 60,0 104,5 5 737,5 35 2101 47851940 17415 3043 10249 30707 1450 56,5 254 10 856 33,3 2560 25001941 4030 3029 10822 17881 335 22,5 252 17 903 60,5 1490 -1942 4103 2746 11509 18352 342 22,4 228 15 960 62,6 1530 -1943 4297 3787 10619 18403 358 23,3 290 19 887 57,7 1535 -1944 3240 4098 6129 13467 270 22,5 420 35 510 42,5 1200 -


hevítőkemencékkel voltak felsze-relve.

NemesacélhengerdeÖt Ø 250/700-as hengerállványbólés három Ø 430/1000 hengeráll-ványból álló hengersorból, vala-mint előmelegítő- és hőkiegyenlítőkemencéből állt. A horgany henger-de és a tűzszekrényhajlító üzem aSárgaréz- és Vörösrézhengerdé -ben volt elhelyezve.

Csőhúzó üzem Felszerelése egy 500 tonnás cső-prés, öt 1 t, négy 3 t, öt 5 t, két 10 t,két 15 t, három 20 t, egy 40 t, egy60 tonnás húzópad volt.

RúdhúzóüzemFelszerelése egy 1000 tonnás ésegy 1500 tonnás prés, egy 50 ton-nás és egy 15 tonnás rúdhúzópadvolt.

Huzalhúzó14 durvahúzó, 6 finom készrehúzógép volt színesfém-feldolgozásra,és 19 vashuzal húzógéppel rendel-kezett.

SzalaghengerdeEgy Ø 300/500 mm-es, négy Ø 260/350, egy Ø 210/250, két Ø 210/210és két Ø 160/200 mm-es hengerrelműködő hengerállvánnyal rendel-kezett.

További üzemek: a rézelektrolízis,rézfinomító, fóliahengerde, ólom-prés, lakatosüzem, rézgálicgyár.(Ez utóbbit 1942-ben leállították.)A háború alatt a Fémmű is súlyos

károkat szenvedett. Bombatalálat mi -att rommá lett a Lakatosüzem, a Hu-zalhúzó. Leégett a Magnézi um raktár,megsérült a Csőhúzó, a Rúdhúzó, aVörösrézhengerde, az 1500 tonnásprés épülete. Romokban hevert azAlumíniumkohó nagyobbik épülete,

az Anyagvizsgáló vegyi laboratóriu-ma. Találat érte a Nehézfém- ésKönnyűfém-formaöntödét.

A németek nyugatra vitték az Alu -míniumhengerdét és a 3500 tonnásprést kiszolgáló két félfolyamatosöntőberendezést, a 3500 tonnásprés recipienseit, szivattyúját, azAlumíniumhengerde hajtóművét, me-leghen gerei nek egy részét. A Köny -nyűfémformaöntödéből elvitték a for-mázó és fröccsöntő gépeket. Sokgép elvitelét a Fémmű munkásai meg -akadályozták.

A felszabaduláskor a Fémmű sivárképet mutatott. 1945 januárjában né -hány ember kezdte meg az újjáépí-tést. Először a Csőhúzó épen maradtgépeit helyezték át a Szalaghengerdehasználható épületrészébe. A felsze-relt négy csőhúzópadot az áram hiá-nya miatt traktorról, szíjmeghajtássalműködtették. Ezután ideiglenes tetőalatt megindult az 1000 tonnás prés,majd helyrehozták a Vörösrézhen-gerde tetőszerkezetét, kijavították akemencéket és a hengereket. Né -hány hét alatt elvégezték a termelésbeindításához szükséges romeltaka-rítást. A meglévő fémkészletek ele-gendőek voltak a gyártás megkezdé-séhez. 1945-ben a Fémmű havon-kénti termelése tonnában és létszá-ma a 7. táblázat szerint alakult.

Az 1945. évi félkészgyártmány-ter-melés a 8. táblázat szerint oszlottmeg.

Amint látható, főleg a lemez és ahuzal termelése volt nagyobb méretű.Az újjáépítés előrehaladásáról az

1945. szeptember havi termelés, ka -pacitás (tonnában) és termelési érték(dollárban) kimutatás nyújt némi ké -pet (9. táblázat).

1945 végén nyersanyag-beszerzé-si nehézségek miatt a termelés visz-szaesett.

1945 júniusában megindult az alu-míniumkohó, és december végéig317,63 t alumíniumot termelt. 1946-ban folytatták a sérült üzemek helyre-állítását. A termelés emelkedett, deáprilisban csak valamivel múlta felülaz 1938. évi átlagos havi termelés50%-át (10. táblázat).

1946-ban a Fémmű egyes üzeme-iben a dolgozók létszáma és az üze-mek kapacitása tonnában a 11. táblá-zatban látható.

1946 novemberében a Fémmű ter-melése 2 923 000 Ft volt. Ez 1947júliusára 4 751 000 Ft-ra növekedett,de még 1947 szeptemberében semérte el az 1938-as termelés színvona-lát, ami részben nyersanyag-, rész-ben devizahiányra vezethető vissza.Ha a termelés volumene el is maradtaz 1938-astól, a Fémmű az országszínesfém és könnyűfém félgyárt-mányszükségletét nagyrészt kielégí-tette.

7. táblázat. A Fémmű termelése 1945-ben

10. táblázat. Az 1938. és 1946. évi ter-melés adatai

8. táblázat. 1945. évi félkészgyártmány-termelés

Hónap Termelés, t Létszámjanuár 1,0 n. a.február 2,0 n. a.március 101,7 520április 192,3 551május 352,9 503június 460,0 596július 470,2 680

augusztus 647,8 800szeptember 829,8 957

október 379,9 1007november 116,9 860december 110,3 730

Év Termelés, t Érték, dollár1938. átlagos havi 1770,4 531,639

1946. április 904,3 294,0171946. május 1034,6 294,448

TermékÖntvény Lemez Cső Rúd Huzal Nemesacél Ólom

tKönnyűfém 357,7 205,5 9,4 11,5 27,7 - -Nehézfém 71,2 263,5 83,0 142,5 166,1 - 50,1Vas - 435,9 - 7,3 1331,1 604,1 -

9. táblázat. 1945. szeptember havi termeléskimutatás

Termék Termelés, t Kapacitás, t Érték, dollárFém- és vaslemez 233 300 46,500Fém- és vasszalag 108 300 24,000Húzott és sajtolt fémrúd 41 60 10,300Nemesacél rúd (hengerelt) 86 100 1,600Fém- és vashuzal 276 400 55,000Nehéz- és könnyűfém cső 14 30 7,500Nehéz- és könnyűfém öntvény 69 200 41,200Alumíniumfólia - 4 -


A hároméves terv alatt befejező-dött a háborús károk kijavítása. Hely -reállították a Könnyűfém-formaöntö-dét, az Alumínium-hengerművet, a3500 tonnás és 1500 tonnás prést,

befejeződött a H u -zalhúzó átépíté-se, új épületbete lepítették a Ne-hézfém-formaön-tödét és az Ólo m -bronz csa p ágy-üzemet.

1947-ben aFémműben a 12.táblázatban talál-ható üzemek dol-goztak és gyár-tottak nehézfém,könnyűfém, vala-mint acél termé-keket.

Ezzel gyakor-latilag kialakult aFémmű teljespro filja. 1947-bena Fémmű teljestermelése elérteaz 1937-es szint75%-át. 1948-bana termelési értékelérte a 96 millió500 000 Ft-ot.

1949-től kezd-ve az általánosszínesfém taka-rékossági intéz-kedések követ-keztében csök-

kent az ország színesfém félgyárt-mány igénye, és ezt a Fémmű meglé-vő berendezései, bár gazdaságtala-nul, de kielégítették. 1958-ig a Fém -műben jelentősebb fejlesztésre nem

került sor. Ezért az üzemek egy részekorszerűtlenné vált, a berendezéseknagyrészt elavultak.

Már a hároméves terv időszakaalatt megindult az alumíniumkohóleszerelése és áttelepítése. A felsza-badult épületben új rézelektrolizálóüzemet létesítettek. 1949–1951 kö -zött nikkelelektrolízis kísérletek isfolytak, 1954–1955 körül pedig kísér-letképpen rézport gyártottak elektrolí-zissel. A háborúból visszamaradtnagy mennyiségű tombakkal plattí ro -zott vasszalaghulladék feldolgozásá-ra létesített üzem 1953-ban indultmeg, és 1956-ig működött, amikor aplattírozott szalaghulladék elfogyottés az üzemet lebontották.

A felhalmozott hulladék feldolgo-zása után leállították a salakkemen-cét és az óntalanítót is. Később át -profilozták a horgany- és ólomlemezgyártását is más hazai gyártóhoz.

Az 1950-es években kialakult aFémmű igazgatási rendszere is, és amai Igazgatási épületbe költözött.

1953–1954-ben megindult a centri-fugális öntésű ólombronzcsapágygyártása. A Csepel Autó és a motor-kerékpár-gyártás fejlődésével nagytömegben kezdte önteni a Könnyű -fémöntöde a kartereket, dugattyúkatés az egyéb gépjárműalkatrészekönt vényeit.

Bár különösebb fejlesztés nemvolt, a Fémmű termelése az 1950–1957-es években – az 1954–56-osvisszaeséstől eltekintve – állandóannövekedett (13. táblázat).

Megkezdték a különleges sárgare-zek, bronzok és formaöntészeti bron-zok gyártását. 1954-ben 52 alakítható

Üzem Létszám Nehézfém, t Könnyűfém, t Vas, tSárgarézhengerde

250200 - -

Alumíniumhengerde - 350 -Vörösrézhengerde 125 90 - 50Szalaghengerde 130 40 - 120Nemesacél-hengerde 35 - - 35Huzalhúzó 85 40 23 42Csőhúzó 75 70 40 -Formaöntöde 50 70 - -Rúdhúzó 40 55 50 -Alumínium- és nehézfémöntöde 235 225 250 -Könnyűfémöntöde 160 - 160 -Rézgálic üzem 34 35 - -1000 tonnás prés 70 35 35 -Rézfinomító 18 18 - -Rézelektrolízis 23 38 - -

Alumíniumkohó 130 - 178 -Raktár, lakatos stb. 207 - - -

Üzem Nehézfém Könnyűfém VasVörösrézhengerde + + +Tűzszekrényfalprés + - -Sárgarézhengermű + + -Alumínium-hengermű - + -Horganylemez-hengermű + - -Fémszalaghengermű + + -Vasszalaghengermű - - +Huzalhengermű + + +Durvahuzalhúzó + - +Alumínium-huzalhúzó - + -Finomhuzalhúzó + + +Csőhúzó + + +Csőprés + + -Rúdhúzó + + +Rúdprés + + -Rézfinomító + - -Elektrolízis + - -Ólomprés + - -Fóliahengermű + + -Fémöntöde + - -3500 t alumíniumprés - + -Óntalanító + - -Salakkemence + - -Nemesacél-hengermű - - +Alumíniumöntöde - + -Könnyűfém-formaöntöde - + -Blokköntöde - + -Alumíniumkohó - + -Lakatosműhely - - -

11. táblázat. A dolgozók létszáma és az üzemek kapacitása 1946-ban

12. táblázat. A Fémmű üzemei és termékei 1947-ben

13. táblázat. A Fémmű termelése1949–1960 között

Év Termelés, %1949 1001950 137,41951 140,61952 175,51953 183,41954 163,21955 161,71956 142,91957 151,81958 174,31959 194,01960 207,8


5. kép. A Kísérleti Osztály látképe (1965) 6. kép. A Szalaghengerde vákuum-hőkezelő kemencéje (1965)

és 38 öntészeti rézötvözetet, vala-mint 17 öntészeti szabványos és nemszabványos alumíniumötvözetet gyár -tott a Fémmű.

Az 1950-es években legjelentő-sebb fejlődést a tudományos szemlé-let elterjedésben lehetett tapasztalni.Míg 1944 előtt összesen három tudo-mányos munkát és néhány kataló-gust állítottak össze a Fémmű dolgo-zói, addig 1948–1956 között négykönyvet, több mérnöki továbbképzőfüzetet, számos tudományos dolgo-zatot írtak.

A Fémmű 1949–1957 közötti na -gyon lassú fejlődésében gyökeresváltozás állott be 1958 után. Hirtelenmegnövekedett a színesfém-félgyárt-mány igény az országban. Szüksé -gessé vált a híradástechnikai alap-anyagok gyártása, a dízelesítésiprogram megkívánta a könnyűfém-formaöntészet fejlesztését.

A Fémmű történelmének legna-gyobb fejlesztését csak rövid vázlat-szerűen tudjuk bemutatni.

1958–1959-ben kezdték építeni azúj Nehézfém-formaöntödét. Lesze -relték az elavult Vörösrézhengerdét,és a helyén megépült az új Vassza-laghengerde, korszerűsítették a Sza -laghengerdét. Ez utóbbi igen nehézfeladat volt, mert a termelés leállításanélkül kellett elvégezni. Megkezdőd-tek a munkaigényesebb híradástech-nikai ötvözetek gyártási kísérletei. AFémöntödét 1 tonnás, 300 kg-os in-dukciós, vasmag nélküli kemencévelés egy 80 kg-os vákuumindukciós ke-mencével szerelték fel. Létrehozták akorszerű Anyagvizsgálót. 1961-től amásodik ötéves terv indulásával kez-

detét vette a Fémmű történeténeklegnagyobb arányú fejlesztése,amely előreláthatólag a harmadikötéves terv végére fog befejeződni.

1961–1965 között a Fémmű ter-melésének alakulását a 14. táblázatmutatja.

1961–1963 között a Fémműbenmegszűnt az alumínium-tömböntöde,a forgácsfeldolgozó, az acél- és alu-mínium sodronykötélgyártás, az alu-míniumrúd, -cső, -profil gyártása ésaz alumíniumfólia-hengerlés.

Új rézelektrolizáló üzem épült,üzembe lépett a második forgódobosrézfinomító-kemence, új épületbenkezdett termelni a kibővített Nehéz -fémöntöde.

1961-ben a híradástechnikai alap-anyaggyártás fejlesztése érdekébenmegépült a Fémmű Kísérleti Üzeme,amely a legigényesebb követelmé-nyeknek is eleget tudott tenni modernberendezéseivel (5. kép). A berende-zések közül meg lehet említeni azelektronsugaras átolvasztókemencét,a 15 kg-os vákuumolvasztó-kemen-cét, a laboratóriumi és félüzemi vá ku -um-hőkezelő kemencét, közép- és fi -nomhuzalhúzó sorokat, duó-kvartóhengerállványt, a jól felszerelt mág-

neses laboratóriumot, elektronmikro-szkópot, röntgendiffraktométert és afűthető vákuummikroszkópot.

Jelentősen bővült a Fémmű gyárt-mányválasztéka. Az 1965-ben meg-jelent előírásfüzetben 102 rézötvözet,54 híradástechnikai ötvözet szerepel.Ha figyelembe vesszük a méretvá-lasztékot, úgy kiderül, hogy a Fémmű1965-ben 53 000-nél több eltérő ösz -szetételű és méretű terméket állítottelő. Évről évre növekedett a híradás-technikai alapanyagok gyártása azalábbiak szerint:

1959 100%,1962 164%,1965 224%

1960–1966 között valósult meg aFémműben a korszerű védőgázashőkezelés. Külön hidrogén-hőkezelőüzem létesült. Védőgázas sisakke-mencék, transzformátorszalag nagyhőmérsékletű végső hőkezelését biz-tosító kemencék mellett a transzfor-mátorszalag védőgázas hőkezeléséreáthúzókemencét helyeztek üzembe.

A védőgázas kemencék mellettüzembe lépett az Acélszalag henger-dében a szovjet gyártmányú kvartóhengerállvány a hozzátartozó fél-auto matikus pácolóberendezéssel, a12 hengeres Sendzimir állvány és avékony szalagok hengerlésére alkal-mas 20 hengeres Rohn-állvány.Ezeken kívül automata csiszoló, polí-rozó, pácolóval egybekötött áthúzó lá-gyítókemence, hengerköszörülő mű -hely is létesült. Két nagyméretű éskét kisebb vákuumhőkezelő kemenceegészíti ki a Szalaghengerdét (6. kép).

A Fémöntödében két Ricu-kemen-ce és egy 150 kg-os vákuumindukci-

14. táblázat. A Fémmű termelése1960–1965 között

Év Forint, % Tonna, %1960 100,0 100,01961 106,2 111,61962 102,3 100,41963 114,8 110,01964 104,3 113,51965 108,0 116,4

ós kemence már dolgozik (7. kép), dea rekonstrukció még folyamatbanvan, és pár hónap múlva kezdi pró-baüzemét a védőgázas, OFHC-rezetgyártó folyamatos öntőberendezésés a sárgaréz-olvasztó folyamatosöntőberendezés.

A Formaöntőgyárak két Sklenár-kemencét, centrifugál öntőgépet,maglövőgépeket kaptak, bár meg kelljegyezni, hogy a Könnyűfém-forma-öntöde és Ólombronzcsapágy-öntö-de nagyarányú fejlesztése csak 1966után kezdődik meg. A Cső- ésRúdhúzó korszerűsítése 1967-benfog megtörténni, amikor a már fel-épült modern üvegcsarnokban felál-lítják az új préseket, húzópadokat.

Jelentősen fejlesztették az Anyag -vizsgálót is, amely két automataspektrométerrel (8. kép) modern gáz-elemző készülékkel, fűthető vákuum-mikroszkóppal, jól felszerelt kémiai,mechanikai, mágneses, metallográfi-ai és színképlaborral rendelkezik.

A jelentős gépi beruházások mellettkorszerű Készanyagraktár is épült.

A lebombázott lakatosüzem he lyénaz 1950-es évek elején épült ebédlőés öltöző nem elégítette ki a szükség-leteket. Ezért az 1950-es évek végénmegépült a Könnyűfém-formaöntödeebédlője és öltözője. Tető alatt áll máraz új négyemeletes iroda- és öltöző-épület, és 1970-ig elkészül az új ebéd-lő és öltözőépület is.

A Fémmű és ezzel együtt a hazaiszínesfémkohászatunk legjelentő-sebb üzeme 71 éves történelménekvégére értünk.

A 71 éves fejlődést, ha hézagosan,nem egyszer erősen összevontan,

illetve leegyszerűsítve mutattuk be.Az egyes jelentősebb fejlődési kor-szakok végén a gépek, létszám,gyártmányféleség, termelési adatokrészletezését azért közöltük, mertebből megítélhető a Fémmű techni-kai színvonala az adott időszakban.

A Fémmű legjelentősebb fejlődésikorszakát, ami a második és harma-dik ötéves terv időszakára esik, csaknagyon vázlatosan ismertettük. Ez afejlesztés még nincs lezárva, szinteévente még további jelentős létesít-mények fognak elkészülni, és arekonstrukció végén Magyarországlegkorszerűbb kohászati üzeme lesza Fémmű.

Felhasznált forrásmunkák

[1] Csepel története, 1965[2] Öntödei napló, 1899–1900[3] MÁV mozdonyok tűzszekrény-

lemezeinek és füstszekrény cső-falainak rajza, 1897

[4] Metallográfiai vizsgálati eredmé-nyek 1912, 1914, 1918, 1924, 1929,1931, 1936, 1937, 1939, 1940,1941, 1942, 1943, 1944, 1945

[5] Bella Ede: Színesfémek (ismer-tető), 1937

[6] Dr. Geleji Sándor jegyzetei1931–1933 és 1938–1947

[7] WM Alumínium kézikönyv, 1942[8] RM Fémművek gyártmányainak

műszaki előírásai és jellemzői(kézirat), 1954

[9] Kóbor Rezső jegyzetei és vissza-emlékezései az 1906–1914-esévekre

[10] Eigner János visszaemlékezései[11] Péterffy Ákos visszaemlékezései

[12] Memorandum betz. Kupfer elekt-rolyse 15. Dec. 1929.

[13] J. Mátyás: Berichterstattung undBemerkungen über die Arbeitenbei dem „Westfalia” Ofen für Ze -mentkupfer in Hälsingborg beider Reymersholm Gamla Indust-rie Aktiebolag von 15. X. 1935. –29. X. 1935.

[14] J. Mátyás: Jelenlegi termelési álla-pot az Elektrolízisben, 1939 IX. 29.

[15] Elektroón nyerése harangbronz-ból 24 óránként, 1940. VIII. hó

[16] Harangbronz feldolgozása konver-terben 24 óra alatt, 1940. VIII. 7.

[17] Sárgarézforgács feldolgozásakonverterben 24 óra alatt, 1940

[18] Harangbronzok feldolgozása. Rö -vid áttekintés, 1942. május 11.

[19] Fóliahengerműre vonatkozóRorschachban nyert felvilágosí-tások, 1939. május 8.

[20] Korróziós kísérlet, 1936. X. 24. [21] Elektronkísérlet, 1940. június hó[22] OB Turán hajtórúd csapágycsé-

sze, 1944. IX. 26.[23] Zinkbecher Exposé, 1930. IV. 10.[24] Svédországi tanulmányút (De -

niflée S.), 1938. XII. 8. [25] Dr. Günter Ostermann, az I. G.

mérnöke által megadott hydro -ná lium öntési előírások, 1937.

[26] Az I. G. és VLW eljárás össze-hasonlítása, 1943.

[27] Globus Bronz kísérlet, 1937.szeptember 18.

[28] Periszkópcsőgyártás Globusbronz II-ből, 1941. XII. 6. (Tar -talmazza az első világháborúalatt használt technológiát is.)

[29] A II. ötéves terv a Csepeli Fém -műben, 1966.


7. kép. 150 kg-os indukciós vákuum-olvasztó kemence (1965) 8. kép. Spektrométer a Színképelemző Laboratóriumban (1965)


MellékletAz 1937-ben gyártott nehézfémötvözetek összetétele és felhasználása

Az ötvözet Összetétel, % Felhasználásjele és típus Cu Zn Ni Sn Pb Al Egyéb

Finomított réz 99,7 - 0,03 - 0,01 - O2=0,06; lemez, tűzszekrényAs=0,08

Elektrolit réz 99,96 - - - - - O2=0,01 huzal, profil, szalag

Arzén réz 99,5 - - - - - O2=0,01; tűzszekrény, támcsavar, csőAs=0,41

95/5 tombak 95,0 M - - - - - lemez, szalag90/10 tombak 90,0 M - - - - - lemez, patron, szalag85/15 tombak 85,0 M - - - - - lemez, szalag, huzal, cső80/20 tombak 80,0 M - - - - - lemez, szalag, huzal, cső72/28 sárgaréz 72,0 M - - - - - lemez, rúd, patron70/29/1 sárgaréz 70,0 M - 1,0 - - - kondenzátor67/33 sárgaréz 67,0 M - - - - - lemez, szalag, rúd, huzal, cső63/37 sárgaréz 63,0 M - - - - - lemez, szalag, rúd, huzal, csőPB sárgaréz 62,5 M - - 1,6 - - rúd, huzalPZ sárgaréz 60,0 M - - 0,9 - - rúd, huzal, lemez, profilPI sárgaréz 58,0 M - - 2,0 - - huzal, lemez, profilPS sárgaréz 62,0 M - - 2,0 - - rúd, huzalPF sárgaréz 54,0 M 0,6 - 1,0 - Fe=0,6–1,0 vékony préselt fazonHS sárgaréz 59,0 M - - 0,5 - Mn=0,5 profilokNS I sárgaréz 58,0 M 2,0 - - 0,2 - cső, rúd, lemez

NS III sárgaréz 53,0 M 5,0 - - 0,3 Mn=1,0 kovácsolt, préselt rúd, lemez,peris zkópcső

Globus bronz II 58,5 M - - 0,9 1,5 cső, rúd, lemez, periszkópcső60/40 Si sárgaréz 60,0 M - - - - Si=0,5 huzal, elektródaTelefonbronz Tip I. 98,5 - - 0,33 - - Cd=1,17 telefonhuzalTelefonbronz Tip II 98,75 - - - - - Cd=1,25 telefonhuzalTelefonbronz Tip III 99,5 - - - - - Cd=0,5 telefonhuzal1%-os Cd-bronz 99,0 - - - - - Cd=1,0 rúd, lemez

1%-os Sn-bronz 99,0 - - 1,0 - - - különleges hatásnak kitett lámpafog-lalatok

2%-os Sn-bronz 98,0 - - 2,0 - - - támcsavarTorpedóbronz 95,0 - - 5,0 - - - lemez, huzal, rúd, szalagT 8 M bronz 91,0 - - 8,0 - - Mn=1,0 csigakoszorúT 12 M bronz 87,5 - - 12,0 - - Mn=0,5 csigakoszorúB 8 bronz 87,5 - - 12,0 0,5 - - csapágyperselyHarangfém 80,0 - - 20,0 - - - harangöntés

C=0,06; Mand nikkel 0,03 - 99,65 - - - Fe=0,22; lemez, huzal, rúd

Si=0,03Katódnikkel 0,01 - 99,94 - - - Fe=0,02 lemez, rúd, huzal3,25%-os réz-nikkel 96,7 - 3,25 - - - - támcsavar, rúd80/20 réz-nikkel 80,0 - 20,0 - - - - lemez, huzal, cső57/43 réz-nikkel 57,0 - 42,5 - - - Mn=0,5 ellenálláshuzal, szalag

Monel 29,0–30,0 M - - - Mn=1,3-1,5;Fe=1,0-1,16 lemez, huzal, rúd

Alpakka H 58,0 M 18,0 - - - Mn=0,4 lemez, huzal, rúdAlpakka W 65,0 M 18,0 - - - Mn=0,1 lemez, huzal, rúdDíszbronz 46,0 M 9,0–9,5 - - - - rúd, huzalCu-Ni-Al (olasz bronz) 81,0 M 1,6 - - 2,5 Mn=0,5 kovácsolt tárcsák6%-os Al-bronz 94,0 - - - - 6,0 - kerékpártorpedó agy, cső10%-os Al-bronz 90,5–91,0 - - - - 9,0–9,5 - kovácsolt és préselt rúd, lemezNikkel Al-bronz I 88,75 - 1,25 - - 10,0 - kovácsolt és préselt rúdNikkel és Al-bronz II 89,0 - 1,0 - - 10,0 - kovácsolt és préselt rúdSpáda-bronz 82,5 - 3,5–4,0 - - M Fe=2,5–3,0 sajtolt rúdHorgany lemez, rúdÓlom lemez

1. Bevezetés

Előző cikkünkben [1] részletesen tár-gyaltuk a tiszta fémek öntvényeibenlejátszódó, termikus túlhűlés által irá-nyított dermedési folyamat szakasza-it. Az egyes szakaszok kezdetét ésbefejeződését meghatározó feltétel-rendszereknek a szokásostól mé -lyebb elemzése – véleményünk sze-rint – feltétlenül szükséges a tisztafémek öntvényeiben lejátszódó der-medési folyamat matematikai modell-jének létrehozásához, és ezzelegyütt az öntvény szövetszerkezetisajátosságainak értelmezéséhez.

Az öntészeti gyakorlatban azon-ban nagy tisztaságú fémek csakelvétve szolgálnak alapanyagul, azöntvényeink alapanyaga gyakran szi-lárd oldatként dermed meg, vagy adermedési folyamat első szakaszá-ban a kristályos fázis szilárd oldat.

Gyakorlati jelentősége miatt ezértaz öntvények dermedési folyamatá-nak elemzését a szilárd oldatos ötvö-zetek öntvényeiben lejátszódó der-medési folyamat elemzésével folytat-juk. Ebben a cikkünkben a korábbi

cikkünk [1] gondolatmenetének szá-mos elemét átvettük és alkalmazzuk.Kiinduló pontnak nem a dermedésifolyamat egyes részjelenségeinek,hanem a szilárd oldatos öntvények-ben lejátszódó dermedési folyamategészének, egységes – idegen szó-val holisztikus – szemléletű megkö-zelítését tekintettük.

2. A szilárd kéreg vastagságánakidőbeli növekedését leíró össze-függés szilárd oldatos ötvözeteköntvényeinek dermedésekor

Előző dolgozatunkban [1] már bemu-tattuk, hogy az öntvények szilárd kér-gének időbeli növekedését színfé-mekre és ötvözetekre nézve is azöntészeti gyakorlatban széles körbenel fogadott négyzetgyökös összefüg-gés írja le, nevezetesen az (1)egyenlet:

x = K√t (1)

ahol x – a szilárd kéreg vastagságat – a dermedési időK – állandó

A szilárd oldatos ötvözetek öntvé-nyeinek dermedésekor is ezt azösszefüggést tekintjük tárgyalási

alapnak, de az (1) összefüggésbenszereplő x szilárd kéregvastagságnakés a t dermedési időnek a definiálá-sakor már nehézségekkel találjukszemben magunkat. Ha ugyanis aszilárd oldatos ötvözetek dermedésétdendritnövekedési folyamatnak írjukle, akkor a dendritek „csúcsos” ala k já -ból következik, hogy külön-külön kelldefiniálni, illetve értelmezni a dend rit -csúcsok és a dendrittörzsek által ki -jelölt kéregvastagságot. Ezt a különb -séget szemlélteti az 1. ábra vázlata.

Kézenfekvő, hogy az xcs és xtkéregvastagság időbeli vastagodásátkülön-külön is leírjuk, nevezetesen:

xcs = xcs (t) (1a)

xt = xt (t) (1b)

38 ANYAGTUDOMÁNY www.ombkenet.hu

ROVATVEZETÕK: dr. Buzáné dr. Dénes Margit és dr. Klug Ottó

VERŐ BALÁZS – JANÓ VIKTÓRIA – CSIZMADIA JÁNOS – IFJ. GYŐRI IMRE –LAUB ÁDÁM – RÉGER MIHÁLY

Szilárd oldatos ötvözetek öntvényeinekdermedése

A szilárd oldatos ötvözetek öntvényeinek dermedési folyamatait a szi-lárd kéreg időbeli növekedését leíró törvényszerűségből kiindulva tár-gyalja a cikk, megkülönböztetve a dendritcsúcs és a dendrittörzs helyé-nek időbeli változását leíró függvényt. A dendritcsúcs görbületi sugaraáltal meghatározott termikus túlhűlés és az ötvözőknek az olvadékbelikorlátozott diffúziós sebessége által meghatározott összetételi túlhű-lésnek az öntvény falától mért távolság függvényében való változásátelvi ábrákkal szemléltetik a szerzők. A bemutatott kapcsolatrendszerlehetőséget teremt a folyamat számítógépes modelljének kidolgozásá-hoz.

ANYAGTUDOMÁNY

A szerzők szakmai életrajza a cikk elsőrészénél, a 2016/5-6. számban található

1. ábra. A dendritek növekedésénél le -játszódó dermedési folyamat vázlata. xt –a dendrittörzshöz rendelt kéregvastag -ság, xcs – a dendritcsúcshoz rendeltkéregvastagság

alakban. Bár az (1a) és (1b) egyen-letben független változóként csak azidő szerepel, nem szabad elfeledkez-nünk arról, hogy a szilárd kéreg kiala-kulásának folyamatában a hőmér -sék let is változó. Ha elfogadjuk anégyzetgyökös összefüggés érvé-nyességét mindkét esetre, akkor márcsak a két függvénykapcsolat egy-máshoz való viszonyát kell tisztázni,a dendritnövekedésnél lejátszódódermedés sajátosságainak szemelőtt tartá sával.

A dendritek csúcsnövekedési mo -delljeiből következik, hogy az önt-vényben egy adott pontot vagy felüle-tet a dendritcsúcsok mindig előbbérnek el, mint a dendrittörzs. A továb-biakban viszonyítási alapnak a dend-ritcsúcs növekedési törvényét te kint-jük. Ennek a feltételnek matematikai-lag kétféleképpen is eleget tehetünk:– az (1) szerinti egyenletnek megfele-

lő görbét a t tengely mentén toljukel adott to értékkel, vagy

– ugyanezt a műveletet az x tengelymentén hajtjuk végre, xo mértékben.Az xt(t) és az xcs(t) görbék egymás -

hoz képest to értékkel való eltolásaazt jelenti, hogy a dermedési folyamatteljes tartama alatt a lokális dermedé-si idő nem változik, míg az xt és xcsközötti távolság folyamatosan csök-ken. Az (1a) és az (1b) egyenlet sze-rinti görbék x menti eltolása pedig aztfejezi ki, hogy a lokális dermedési időnövekszik, míg az xt és xcs közöttikülönbség állandó.

A dendrittörzs vastagodására vo -nat kozó függvényeket az előbb tár-gyalt két esetre nézve a (2a) és (2b)egyenletek adják meg.

(2a)

(2b)

ahol xo – az x tengely menti eltolásmértéke,

to – a t tengely menti eltolás mér-téke.

Azt eldönteni, hogy melyik változatírja le helyesen vagy helytelenül a fo -lyamatot, egyértelműen csak kísérletiúton lehetne eldönteni. Véleményünkszerint azonban a (2b) egyenlet általjelzett viselkedés a valószínűbb.(Megjegyzés: [2] szerint is ez az ösz -szefüggés írja le helyesebben azacéltuskókban lejátszódó dermedésifolyamatot.)

A (2a) és (2b) függvénynek megfe-lelő görbéket a 2. ábra mutatja.

A 2b ábrában feltüntettük adott xihelyen a dermedés kezdete és befe-jeződése közötti lokális dermedésiidőt. Ennek értéke a dermedés elő re-haladtával egyre nő, ami a diagram-ból közvetlenül leolvasható, de mate-matikailag is könnyen bizonyítható.(Megjegyzés: cikkünkben következe-tesen valamely tetszőleges változó iindexe az adott változó konkrét ér té-két jelöli.)

A 2. ábra szerinti ábrázolás arra islehetőséget ad, hogy a kétféleképpenis értelmezhető kéregvastagság-nö -vekedési sebességet is megadjukadott t időpontban. Ezt matematikai-lag az xcs(t) és xt(t) függvények időszerinti deriváltjai adják meg egy-egyadott időpontban.

Mivel joggal feltételezhető, hogy adendritcsúcs mérete lényegesen ki -sebb, mint a kéreg vastagsága, a ké-

reg növekedés sebességét differenci -ális alakban is felírhatjuk. A 2b ábraszerinti helyzetre vonatkozóan azábra jelöléseivel ezt az összefüggésta (3) egyenlet adja meg:

n = x00i

(3)

ahol 0i – egy adott xi-hez tartozó lo -kális dermedési idő.

A (3) összefüggés azt fejezi ki,hogy a dermedési front sebessége alokális dermedési idővel fordítottanarányos.

Valószínű, hogy sem a (2a), sem a(2b) összefüggés nem írja le tökélete-sen egy adott konkrét esetben a ké -reg időbeli vastagodását. Lehet, hogyx, illetve t tengely menti eltolást egy -aránt alkalmazni kell. Az is lehet azon-ban, hogy a kéreg x időbeli vastago-dását nem lehet egyszerű analitikusfüggvénykapcsolattal leírni. Ekkor mé-rési adatokra támaszkodva kell azxcs(t) és az xt(t) kapcsolatot jellemez-ni. Ez a megközelítés azonban a to -vábbiakban ismertetendő megfonto-lások helyességét nem befolyásolja.

3. A szilárd oldatos ötvözet önt vé-nyeinek adott pontjára jellemzőT(xi, t) görbéjének megszerkesz té-se és értelmezése

A szilárd oldatos ötvözetek egyensú-lyi körülményekre vonatkozó lehűlésigörbéjének, vagyis a T = T(t) görbealakja jól ismert. A lehűlési görbén – avizsgált ötvözet összetételétől függőhőmérsékleteken, nevezetesen a TLlikvidusz- és TS szolidusz-hőmérsék -leteken – töréspont jelenik meg.

2. ábra. A dendritcsúcs (xcs) és a dendrittörzs (xt) helyzete által kijelölt kéregvastagság változása a dermedési idő függvényében:a) Az xcs(t) és az xt(t) görbe kölcsönös helyzete to-lal való eltoláskor; b) Az xcs(t) és az xt(t) görbe kölcsönös helyzete xo-lal való elto-láskor


Ennek a két hőmérsékletnek ahő mérsékletbeli távolságát alikvidusz- és a szoliduszgörbemeredeksége kö zötti különbséghatározza meg. A hőmérsékletcsökkenésének folytonosságáta kristályos szilárd oldat megje-lenésével együtt járó hőeffektusokozza.

Vizsgáljuk meg a következők-ben, hogy a 2. ábra szerinti kétnégyzetgyökös kéregnövekedé-si függvény ből, ezek egymás-hoz való viszonyából, illetvenéhány alapvető adatból mitmondhatunk az öntvény külön-böző pontjainak T(xi, t) görbéi-nek alakjára nézve.

Az alapadatok tekintetébeneltérő típusú hőmérsékleti ada-tokat tudunk definiálni (3. ábra):– A lehűlési görbék kezdőpont-

jában az olvadék hőmérsékle-te az öntési hőmérsékletnek,vagyis Tolv max -nak felel meg,ami a TL hőmérsékletnél álta-lában nagyobb.

– Végtelen lassú lehűléskorpedig – ahogy azt már jeleztük– a lehűlési görbén az egyen-súlyi TL és TS hőmérséklete-ken kell a töréspontok nakmegjelenniük. Reális öntvé-nyek ben egyensúlyi körülmé-nyek sohasem alakulhatnakki, hiszen a lehűlési sebességaz öntvény bármely pontjábannagyobb, mint nulla.

– A szilárd oldatos ötvözeteköntvényeinek dermedésekor alikvidusz- és szolidusz-hő mér -sékletek értelmezésekor márfigyelembe kell venni a der -me dési folyamat sajátos sá -gait. Az egyensúlyi TL hő -mérséklethez viszonyítva adendritek növekedési folya-ma ta ennél kisebb hőmérsék-leten játszódik le, mégpedig agörbületi sugár nagyságátólfüggő túlhűlés mértékénekmegfelelően. Ezt a hőmérsék-letet továbbiakban TLr-rel je -löljük, ahol az r index a dend-ritcsúcs görbületi su garára utal. Azis közismert, hogy szilárd oldatokdermedésekor a szolidusz-hőmér-séklet az ötvözőelem szilárd álla-potbeli korlátozott diffúziós se bes -sége miatt az egyensúlyi TS hőmér-

séklet alatt van. A mikro dúsulásnaknevezett jelenség hatását ebben acikkben nem tárgyaljuk, illetve nemvesszük figyelembe. A 2b ábra szerinti görbepár elem-

zése a lehűlési görbe jellegére nézve

további adatokkal szolgál. Ehhezvizsgáljuk a dermedés folyamatátaz öntvény egy kijelölt, mondjuk Cpontjában. Az xcs(xC, t) és azxt(xC, t) görbén adódó metszés-pontokhoz tcs, C és tt, C dermedé-si idők tartoznak. Az egyszerűbbjelölés érdekében a továbbiakbanaz xC-t C-vel jelöljük. A két görbejelentéséből következik, hogy atcs, C és t t, C időkülönbség a Cpontban érvényesülő lokális der-medési idővel egyenlő, ahogy aztmár a (2) egyenlet felírásakoremlítettük. Ez azt jelenti, hogy ezalatt az idő alatt az öntvény egyadott, pl. C pontjában az ötvözetanyagának hőmérséklete TLr-rőlTS-re változik. Ezzel az eredmény-nyel a C pontra jellemző T(xi, t) gör-bén a Tolv max-on túlmenőentovábbi két pont koordinátáit defi-niáltuk.

A 4. ábra szerint – amely a 2bábra kinagyított részlete – a kéregC pontjához tcs, C és tt, C derme-dési idők ren delhetők. Vetítsük lea C ponthoz tartozó tcs, C derme-dési időt az x t=x t(t) görbére, ametszésponthoz tartozó kéreg-vastagságot jelöljük C’-vel, és azehhez tartozó dermedési időt tt,C’-vel. Nyilvánvaló, hogy a tcs,C és atcs,C’ időtartamok különbsége ép -pen a C’ pontban érvényes lokálisdermedési időt adja.

Hasonló jellegű szerkesztéshajtható végre a nagyobb derme-dési idő felé is (lásd az ábra C’’pontját). Így – akár az xt(t) görbekezdőpontjából kiindulva rendremegkaphatjuk az x kéregvastag -ság diszkrét értékeihez tartozó ésegyre növekvő dermedési időket.

Ez azt jelenti tehát, hogy azeredetileg választott C ponthozközel lévő C’’ pontban is meg tud-juk határozni a lokális dermedésiidőt, vagyis a TLr-ről a TS-re valólehűlés idejét. A ko rábbi megfon-tolások alapján a C pont hoz tarto-zó lokális dermedési idő nagyobb,mint a C’-höz tartozó. Ez össz-hangban van azzal a követel-

ménynyel, hogy az öntvény faláhozkö zelebb lévő pontokban a kéregnö-vekedési sebesség nagyobb, mint azettől távolabbiakban.

A 4. ábra elemzéséből adódó C’, Cés C’’ pontban érvényesülő lehűlési

3. ábra. Egy szilárd oldatos ötvözet öntvényénekadott pont jában érvényesülő lehűlési görbe jelleg-zetes pontjai. A diag ramba berajzoltuk az egyensú-lyi TL és TS hőmérsékleteket is


5. ábra. Az öntvény C és C’ pontjára jellemzőlehűlési görbe viszonyát szemléltető vázlat

4. ábra. Vázlat az öntvény egyes pontjaiban ér -vényesülő lokális dermedési idők egymáshoz valóviszonyának értel mezéséhez. A vázlat a 2b ábra Cpont szerinti környezetének kinagyított részlete

görbére nézve az 5. ábra vázlata tájé-koztat. A 4. és 5. ábrán bemutatotteljárással tetszőleges xi helyhez tar-tozó lehűlési görbe megszerkeszt he-tő. Ez a lehetőség azért jelentős, mertcsak a kellő sűrűségű lehűlési görbe-sereg birtokában szerkeszthető mega T = T(x, ti) diagram. Az természete-sen külön elemzés tárgyát képezi,hogy a TLr és TS hőmérsékletek füg-genek-e, és ha igen, hogyan függe-nek az adott pontban érvényesülőlehűlési sebességtől. A 3. és 5. ábránállandó TLr hőmérsékletet tüntettünkfel, ami egyenértékű azzal az állítás-sal, hogy a dendritcsúcs görbületisugara a dendrit növekedése közbennem változik. Mérési adatok alapjánis tudjuk, hogy ez az állítás csak azoszlopos dendritek növekedésekorjelent viszonylag jó közelítést, de nemalkalmazható a finom és az egyenlőtengelyű dendritek kialakulásánakszakaszára nézve. Erre a körülmény-re a 3. és 5. ábrán a TL,r és Ts hőmér-sékletet jelző vízszintesek megszag-gatásával utalunk az adott tartomány-ban. Amennyiben a TL,r hőmérséklet-nek a dendritcsúcs görbületi suga rá-tól és egyéb tényezőktől való függé -sét ismerjük, modellünkbe ezek azismeretek beépíthetők, hasonlóan akéregnövekedési törvénnyel kapcso-latban elmondottakhoz.

A lehűlési görbék TLr és TS közöttiszakaszának alakjára nézve azt téte-lezhetjük fel, hogy az annál inkábbeltér a folyamatos hőmérséklet-csök-kenést leíró görbétől, minél kisebb azadott pontban a lokális dermedésiidő, vagyis minél nagyobb az adottpontban a lehűlési sebesség. A le hű-lési görbesereg egyes tagjainak alak-ja egyáltalán nem közömbös a T=T(x,ti) görbék lefutása szempontjából.

Az eddigi megállapítások azonbanmár lehetővé teszik a T = T(x, ti) gör-bék jellegének vizsgálatát, ami márközvetlenül elvezethet a konstitucio -nális túlhűlésnek a megszokottólmélyebb értelmezéséhez.

A lehűlési sebesség mérésekből ismeghatározható. A mindenkori TLr ésTS hőmérsékletek valamely kísérletiöntvény különböző pontjaiban felvetthőmérséklet–idő görbékből határoz -hatók meg. Szokásos DTA vagy DSCmérésekből ezek a jellegzetes hőmér -sékletek nem olvashatók ki, amint arraaz 6. fejezetben még vissza térünk.

4. A T = T(x, ti) görbesereg megha-tá rozása és az egyes görbék jellege

A hőmérsékletnek az öntvény falátólmért távolság függvényében adottidő pontban való változását az xcs(t)és xt(t) görbepár és a T = T(xi, t) le hű-lési görbesereg ismeretében már

megszerkeszthetjük. A szerkesztésme netét a 6. ábra vázlatai szemlélte-tik. A 6. ábra szerinti vázlatoknak meg-felelően jelöljünk ki három, a C’, C ésC’’ pontnak megfelelő kéregvastagsá-got – a könnyebb áttekinthetőségkedvéért – most csak az xcs(t) görbeszerint. Ehhez a három kéregvastag -


6. ábra. A T = T(x, ti) típusú görbesereg megszerkesztése. A C’, C és C’’ pontokat akéreg időbeli vastagodását leíró négyzetgyökös kapcsolat alapján kell kijelölni (lásd a4. ábra vázlatát). (Megjegyzés: ahhoz, hogy a T = T(x, t=t) görbén a TS hőmérsékletalatt is kapjunk pontot, a 6b ábrán a C’-nél közelebbi pontban érvényes lehűlési görbétis figyelembe kell venni

7. ábra. A T=T(x, t= t) görbe egy, a TL, r és TS hőmérsékletek közé eső pontjánakmeghatározása. (Megjegyzés: A kérdéses pont megszerkesztéséhez a C’ és C pon-tokhoz tartozó lehűlési görbén túlmenően egy C’ és C pont közötti Ck ponthoz tartozólehűlési görbét is ismerni kell)

8. ábra. A szilárd oldatos ötvözetek dermedésére vonatkozó egyensúlyi fázisdiag-ram-részlet és a T = T(x, ti) görbesereg kapcsolatát bemutató vázlat

sághoz rendre tcs, C’, tcs, C és tcs, C’’dermedési idők tartoznak. Jelöljük beezeket az időpontokat a T = T(xi, t)diagram vízszintes tengelyén, és ke-res sük meg az ezekben a pontokbanhúzott függőleges és a T = T(xcs, C’, t),T = T(xcs, C, t) és T = T(xcs, C’’, t) lehű-lési görbékkel való metszéspontjait.Mivel az időpontokat a dendritcsúcsnövekedésének kezdetét ki jelölő gör-béből határoztuk meg, nyilván való,hogy a három kiválasztott időponthoztartozó függőleges egyenes a lehűlé-si görbéket rendre a TL,r hő mér -sékleteken metszi. Természetesen, ahárom kiválasztott időponthoz húzottfüggőlegesek az eltérő kéregvastag-sághoz tartozó lehűlési görbé ket ismetszik. Az így adódó hőmérsékletiadatokat vetítsük rá a T = T(x, ti) diag-ram C’, C és C’’ pontjában húzottfüggőlegesekre, megkapva ez zel aT = T(x, ti) diagram pontjait, össz -hangban az x = xcs (t) és a T = T(xi, t)diagrammal. Korábban már bemutat-tuk, hogy a tcs, C és a tt C’ idők meg -egyeznek. Ez a körülmény visszatük -röződik a T(xi, t) görbéken is, vagyisegy-egy ilyen T(xi, t) görbén mind aTL, r, mind a TS hőmérsékletnek tö -rés pontként meg kell jelennie. A szer-kesztés adott módjából az is követke-zik, hogy a TL, r és a TS hőmérsékletközötti tartományban nem kapjukmeg a T(x, ti) görbe valamelyik pont-ját. (Megjegyzés: előző cikkünkben[1] az x = x(t) görbék ismeretébenszerkesztettük meg a T = T(xi, t) gör-bét, illetve görbesereget.)

Vizsgáljuk meg a továbbiakban aT = T(xi, t) lehűlési görbék ténylegesalakjának visszatükröződését aT = T(x, ti) görbék TL, r és TS közöttiszakaszában. Induljunk ki ismét a 6.ábra szerinti helyzetből. Az öntvény Cpontjában a dermedés tcs,C időpilla-natban kezdődik meg, és tt,C időpilla-natban fejeződik be. Az öntvény C’pontjában a tcs,C időpillanatban a der-medés már befejeződött, és az xcs (t)görbéből leolvashatóan tcs,C’ időpilla-natban kezdődött meg. Ezt a hely ésidő koordinátáknak megfelelő helyze-tet tünteti fel a 7. ábra vázlata.

A két szomszédos C és C’ pontokközötti tetszőleges helynek megfelelőlehűlési görbét is rajzoljuk be eddigiismereteink figyelembevételével. Ezta közbülső kéregvastagságot a to-váb biakban jelöljük Ck-val. Ahhoz,

hogy a lehűlési görbék ténylegesalakjának hatását a T = T(x, ti) görbé-ken is szemléltetni tudjuk, a 7. ábravázlatán szaggatott vonallal berajzol-tunk egy olyan lehűlési görbesza-kaszt is, amelyeken eltekintettünk aszilárd oldat megjelenésével együttjáró hőeffektustól.

A szerkesztést a C és C’ pontokközötti Ck tetszőleges helyre elvégez-ve az adódik, hogy ebben a tarto -mányban a hőmérséklet értelemsze-rűen nagyobb, mint ami a hőeffektuselhanyagolása esetén adódna. Ezegyben azt is jelenti, hogy a derme-dési front előtt nagy valószínűséggelpozitív hőmérsékleti gradiens alakulki, vagyis a termikus viszonyok nemteszik lehetővé a dendritek termikustúlhűlés által irányított növekedését.

Hasonlóan a tiszta fémek derme-dési folyamatának tárgyalásakor ta -pasztaltakkal, a lehűlési görbe jellegeés a hőmérsékletnek adott időpilla-natban x szerinti változását leíró gör-

be jellege között nagyfokú hasonló -ság tapasztalható.

5. Az összetételi (konstitucionális)túlhűlés értelmezése szilárd olda -tos ötvözetek öntvényeinek derme-désekor

A T = T(x, ti) görbesereg „megszer-kesztésével” megadtuk az ötvözethő mérsékletének változását az önt-vény falától mért távolság függvényé-ben, az ötvözet Tolv,max hőmérséklet-től kezdve. Nem véletlenül használtukaz „ötvözet hőmérséklete” kifejezést.Ezzel azt fejeztük ki, hogy a T = T(xi,t)lehűlési görbe TL, r és TS közötti sza-kaszának bármely pontjában azegyen súlyt tartó szilárd oldat és az ol -vadék hőmérséklete szükségszerűenmegegyezik. Ebből a körülményből,illetve megállapításból az következik,hogy a T = T(x, ti) görbék megadjákaz olvadék tényleges, fizikai eszkö -zökkel mérhető hőmérsékletét. En -nek ismerete feltétlenül szükséges azösszetételi túlhűlés mértékének meg-határozásához (lásd [1]-ben szereplődefiníciót).

Az elmondottak szerint a 6. és 7.ábra megfeleltethető például a [2]242. oldalán szereplő 4.21 ábra c), d)és e) vázlatán szereplő Teff görbék-nek, illetve a [3] 131. oldalán szerep-lő 4.13. ábrasorozaton TW-vel azono-sított görbéknek. Az „eff” index azeffektív vagy tényleges kifejezésttakarja, míg a „W” a „wahre” = valódijelentésű német szó kezdőbetűje. Azelmondottak alapján az is belátható,hogy az összetételi túlhűlés értelme-zésekor a dendritcsúcs előtti térbenlévő olvadék hőmérsékletét – ponto-sabban tényleges hőmérsékletét –kell alapul venni. Csak így értelmez-hető a [2] és [3] tankönyvben, illetvekézikönyvben látható, és az összeté-teli túlhűlést magyarázó ábrasorozat.

Közelebb juthatunk az összetételitúlhűlés által irányított dendritnöveke-dés értelmezéséhez, ha a [2] 242.oldalán található 4.21. ábra a) vázla-tát vesszük szemügyre. Lényeges,hogy az ábra vázlatán szereplő egyen -súlyi diagramrészleten bejelölt To hő -mérséklet azonosan egyenlő az álta-lunk használt TL,r hőmérséklettel. ATL,r hőmérsékleten az egyensúlyi diag-ramnak megfelelően co/k összetételűolvadék cok összetételű szilárd oldat-


9. ábra. A TL, r hőmérsékleten egyen-súly ban lévő szilárd oldat és olvadék öt -vözőfém (B fém) koncentrációjának és adendritcsúcs előtti olvadék ötvözőfém-tartalmának változása a dermedési front-tól mért x távolság függvényében. A der-me dési fronttól viszonylag nagy távolság-ban az ötvözet átlagos ötvözőfém-tartal-mát (cö) tételezzük fel. A likviduszgörbénnyíl jelöli az olvadék ötvözőfém-tartalmá-nak csökkenésével bekövetkező likvi -dusz hő mér séklet-növekedés irányát

tal tart egyensúlyt, amint azt a 8. ábraszemlélteti. (Megjegyzés: k < 1.)

Ez a DT = TL – TL,r mértékű túlhű-lés kell ahhoz, hogy a dendritcsúcsanyagával egyensúlyt tartó, és azzalközvetlen kapcsolatban lévő olvadékösszetétele különbözhessen az ötvö-zet átlagos összetételétől, kétalkotósrendszerre nézve annak ötvözőfémtartalmától.

Ebben a megközelítésben értel-mezhető az összetételi túlhűlés je -lensége, hiszen a dendritcsúcstól tá-volodva a csökkenő ötvözőfém-tarta-lomhoz növekvő, a helyi összetételáltal meghatározott TL likvidusz-hő -mérsékletek tartoznak.

A 9. ábra ennek a TL = TL(x, ti) kap-csolatnak a jellegét, és a T = T(x, ti)görbe megszerkesztésének menetétmutatja. A colv = colv(x, ti) görbe jelle-gével cikkünk 6. fejezetében foglalko-zunk részletesebben.

A konstitucionális túlhűlés mérté-két és x szerinti változását akkor kap-juk meg, ha képezzük a T = T(x, ti) ésa TL = TL(x, ti) közötti különbséget xfüggvényében. Ezt mutatja a 10.ábra.

Ez az ábra világosan mutatja, hogyszilárd oldatok dendritjeinek növeke-dése akkor is lehetséges, ha a dend -ritcsúcs előtti olvadékban pozitív a hő -mérsékleti gradiens, mert – a 11. ábraszerint – a dendritcsúcstól az olvadékbelseje felé haladva a folyamat hajtó-ereje, DG még ebben az esetben isnő. Ugyanakkor nehezen képzelhetőel az a helyzet, amely a dendritcsúcselőtti negatív hőmérsékleti gradienskialakulásához vezetne.

A konstitucionális túlhűlés értelme-zéséhez felrajzolt egyensúlyi fázisdi-agram-részletből a vizsgált jelenség-gel kapcsolatban még további követ-keztetésekre is juthatunk.

Mivel a T = T(x, ti) görbék megad-ják az ötvözet mindenkori hőmérsék -letét, célszerű az egymással egyen-súlyt tartó fázisok arányának ésösszetételének a hőmérséklet csök-kenése közbeni változását is nyomonkövetni. Ennek a változásnak a hatá-sa az összetételi túlhűlés mértékébenmegmutatkozik. Elvileg az egyensúlyiTL hőmérsékleten nincs meg az ösz -szetételi túlhűlés kialakulásának le he-tősége, az egyensúlyi TS szolidusz-hőmérsékleten pedig már nincs jelenolvadék.

Mielőtt a két szélső helyzet közöttiállapotokat vizsgálnánk, tisztáznunkkell a szilárd oldat/olvadék-arány vál-tozásának helyét. Ennek rögzítésérehívjuk segítségül az 1. ábra vázlatát,amelyet a 12. ábra felső részén ismétbemutatunk, de itt már a koncentráci-ók, a hőmérsékleti adatok és a fá zis -arányok változását is berajzoltuk.

Nyilvánvaló, hogy a dendritcsúcs-nál a szilárd oldat cok összetételű,míg a dendrittörzsnél co. A két helyenaz olvadék összetétele rendre co/k(ahol k a megoszlási tényező), illetvea co összetételű ötvözet szolidusz-hőmérsékletén a likviduszgörbéből le -olvasható ötvözőfém-koncentráció. Ahőmérséklet-változást a mindenkoriT = T(x, ti) görbék írják le, míg a fázis-arány – két egymás melletti „három -szög” alakú dendritcsúcsot feltételez-ve – az xcs és xt közötti távolságonbelül lineárisan változik x-szel.

Az elmondottakból akár könnyenarra a következtetésre is juthatnánk,hogy a konstitucionális túlhűlés mér-téke helyileg és időben erőteljesenváltozik, hiszen a szilárd oldattalegyensúlyt tartó olvadék összetétele

a hő mérséklet csökkenésekor egyreinkább eltér az ötvözet átlagos össze-tételétől. Ez az állítás azonban hamis,mert a helyzetet a dendrites növeke-dés szempontjából mindig a dendrit-csúcsnál kell vizsgálni, ahol a hőmér-séklet mindig TLr közeli, és így co/ksem változik számottevően.

Mindebből következik, hogy azösszetételi túlhűlés által irányítottdendritnövekedés hajtóereje a der-medés során számottevően nem vál-tozik. Mértékére hatással van a dend-ritcsúcs előtti olvadék hőmérséklet-gradiensének nagysága és – nyilván– az ötvözőfémnek az olvadékbeli dif-fúziós sebessége.

Ezen a helyen célszerű megje -gyezni, hogy kúp alakú dendritcsú -csot feltételezve – a dendritcsúcsfelületén is kialakulhat összetételi túl-hűlés, az adott helyre jellemző görbü-leti sugárnak megfelelően. Ezzel in -dokolható a szekunder dendritágakmegjelenése, és ezzel magyarázhatóaz a megfigyelés, hogy a szekunderdendritágak a dendritcsúcs közelé-ben kezdenek el növekedni.


10. ábra. A likvidusz-hőmérsékletnek a dendritcsúcstól mért x távolság függ vé -nyében való változását bemutató görbe egy pontjának szerkesztési módja, és a TL–xgörbe jellege

5.1. A szilárd oldatos ötvözet önt-vé nyeinek adott pontjára jellemzőlehűlési görbe értelmezése

A 3. és az 5. ábra szerinti lehűlésigörbék értelmezésekor csak részbenvettük figyelembe a dermedés dend-rites jellegét. A dendritcsúcs és adendrittörzs közötti tartományra érvé-nyes hőmérséklet, koncentrációs ésfázisarány viszonyok elemzésébőlazonban egyértelműen következik,hogy az öntvény egy adott pontjában– pl. a C pontban – a dermedés köz-ben azért változik a hőmérséklet,mert a dendritcsúcs helyzete általkijelölt dermedési front „átvonul” a Cponton, és a mindenkori hőmérsékleta mozgó kétfázisú tartományban vál-tozik a TL, r és a TS között.

Valószínű tehát, hogy az öntvényadott pontjában – pl. termoelemmel –felvett lehűlési görbe alakja nem min-den részletében fog megfelelni egyugyanolyan lehűlési sebesség mellettpl. termikus analízis során felvettlehűlési görbe alakjának.

6. Szilárd oldatos ötvözetek önt vé-nyeiben kialakuló öntött szövet jel-legzetes tartományai

Már előző cikkünkben [1] is utaltunkarra az egyébként közismert tényre,hogy a tiszta fémek és a szilárd olda-tos ötvözetek öntvényeinek öntöttszövete nagyon hasonló. Az öntöttszövetet mindkét esetben három jólmegkülönböztethető tartomány, ne-ve zetesen egy finom dendrites, egyoszlopos dendrites és egy egyenlőtengelyű dendrites zóna alkotja.

A tiszta anyagok öntvényeinekdermedésekor az egyes tarto -mányok kialakulásának, illetve azegyik tartományból a másikba valóátmenet termikus feltételeit ponto-san definiálni lehetett. Joggal várha-tó, hogy ezt a feltételrendszert a szi-lárd oldatos ötvözetek dermedésérenézve is meghatározzuk, továbbmélyítve az összetételi túlhűlésre,illetve annak jelentőségére vonatko-zó tudásunkat.

A továbbiakban csak a finom és azegyenlő tengelyű dendrites zónávalfoglalkozunk, mert az oszlopos dend-ritek növekedésére vonatkozó felté-telrendszert már részletesen elemez-tük a 4. és 5. fejezetben.

6.1. A finom dendrites kéreg kiala -kulásának feltétele szilárd oldatosötvözetek öntvényeiben

Szilárd oldatos ötvözetek öntvényei-ben a szövetszerkezeti sajátosságo-kat nemcsak a termikus, hanem akoncentrációs viszonyok is befolyá-solják. Lényegében azt kell vizsgálni,hogyan alakul a dermedési front –pontosabban a növekvő dendrit „csú-csa” előtt – az olvadék tényleges ésaz olvadék lokális összetétele általmeghatározott likvidusz-hőmérsékletváltozását jellemző görbe.

A dendritcsúcs előtti ténylegeshőmérséklet-változást a T = T(x, ti)görbék írják le. Nyilvánvaló, hogy adermedés kezdeti szakaszában, azolvadéknak a kokillába való beöntéseután a ti idő nagyon kicsi. A kokillafalánál megjelenő, majd növekedés-nek induló csírák előtt az olvadékhőmérsékletének változása nem térel lényegesen a dermedés megkez -dése előtti helyzettől, ezen a helyen aG hőmérsékleti gradiens értéke nagy.

A gyorsan növekvő dendritcsírákelőtt éles koncentrációgradiens is ki -alakul, hiszen a négyzetgyökös növe-kedési törvénynek megfelelően a ké -

reg v növekedési sebessége nagy,továbbá az ötvözőfémnek az olva-dékbeli korlátozott diffúziós sebessé-ge miatt hamar kialakul az ötvözetátlagos és dendritcsúcs előtti kon-centrációja közötti különbség. A 9.ábrán bemutatott szerkesztés szerint,a koncentráció hely szerinti gyors vál-tozása a likvidusz-hőmérséklet gyorsváltozását is jelenti egyben.

A bemutatott kvalitatív elemzésalapján látható, hogy a dermedéskezdeti szakaszában a tényleges ésa likvidusz-hőmérséklet gyors helyszerinti változásával kell számolni,vagyis mindkét változásra annaknagy gradiense a jellemző.

Két esetet kell tehát megvizsgál-nunk, az egyik esetben a T = T(x, ti)görbe a TL, x = TL(x, ti) görbe felettfut, a másik esetben fordított helyze-tet kell értelmezni.

(Megjegyzés: az adott esetben xés ti egyaránt kis értéket jelent, továb-bá ez a kezdeti folyamat termikusantúlhűlt olvadékban játszódik le.)

A két görbe kölcsönös helyzetealapján két esetet lehet megkülön-böztetni, figyelembe véve a nagy gra-diens értékeket. Amennyiben a TL–xgörbe a T–x görbe alatt fut, vagy pon-tosabban

(4)

akkor az összetételi túlhűlés még akokilla falánál sem alakul ki. A derme-dési folyamatot ebben az esetbensíkfrontos dermedésnek nevezzük[3]. A viszonyokat a 13a ábra vázlataszemlélteti. Az extrém termikus viszo-nyok miatt ez a helyzet a gyakorlat-ban alig fordul elő.

Ellenkező esetben, amikor tehát

(5)

akkor a 13b ábra vázlatának megfele-lően egy viszonylag szűk tarto -mányban létrejön az összetételi túl-hűlés feltételrendszere, és az r gör -bületívsugárral jellemzett dendritekelkezdenek növekedni. Ezt a növeke-dési szakaszt szabálytalan dermedé-si frontalak jellemzi, amely a későbbi-ekben hatszöges cellás szerkezetbemegy át [3].

Ennek a szakasznak a vége akokilla falával érintkező tartománybana termikus túlhűlés megszűnéséhez


11. ábra. Az összetételi túlhűlés mér -tékének változása a dendritcsúcstól mértx távolság függvényében. Az ös sz etételitúlhűlés mértéke: a) T(x, ti) és a TL(x) gör -be adott x pontjában adódó, és függőle-ges sraffozással jelölt hőmérséklet-kü-lönbséggel arányos; b) A konstituci onálistúlhűlés változása a dendritcsúcs tól mértx távolság függvényében. A DG szabad-en talpia-különbség – amely a túlhűlésmér tékével arányos – a dermedési fronttóltávolodva nő, még pozitív olvadékbeli hő -mérsékleti gradiensnél is

<


köthető, megjegyezve, hogy sokesetben finom dendrites tartomány kisem alakul, nem figyelhető meg.

6.2. Az egyenlő tengelyű dendritestartomány kialakulása szilárd ol da-tos ötvözetek öntvényeiben

A finom dendrites tartomány tárgyalá-sakor az öntvény lehűlési viszonya i-ból, és a kéregnövekedési törvénybőlkiindulva értelmeztük a finom dendri-tek növekedési feltételeit. Ugyanezt agondolatmenetet követtük az egyenlőtengelyű dendrites tartomány kialaku-lásának tárgyalásakor is, figyelembevéve, hogy a részletesen tárgyaltoszlopos dendrites tartománybanmár csökkenő

hő mér séklet és

ezután csökkenő

likvidusz hőmérsékleti gradiensselkell számolni. Ugyanakkor a dendrit-csúcs görbületi sugarának növekedé-sével a TL,r és a TL hőmérsékletekközötti különbség is csökken, sőt ez akü lönbség meg is szűnhet. Termé -sze-tesen a TL – x görbének a T – xgörbe felett kell futnia.

Az oszlopos dendritek növekedé-sének későbbi szakaszában – amiegyúttal megfelel egy, az öntvényközépvonalához közelebb eső tarto-mánynak – a T – x görbe kezdeti sza-kasza egyre laposabb lesz, hasonló-an a TL – x görbéhez. A két görbeegy máshoz viszonyított helyzeteazonban nem változik, a viszonylagszéles tartományban kialakul azösszetételi túlhűlés, vagyis a dendrit-növekedés feltétele. Mértéke és azazzal arányos DG szabadentalpia-különbség a dermedési fronttól mérttávolság függvényében csak kis mér-tékben változik. Ez a körülmény azoszlopos dendritek és így a kéregcsökkenő növekedési sebességébenis megmutatkozik, összhangban anégyzetgyökös kéregnövekedési tör-vénnyel.

Az oszlopos dendritek növekedé -sének befejeződését az jelenti vagyjelentené, ha a dermedési front előtt,a dendrit csúcsával érintkező olvadékösszetétele co-t eléri, vagyis a frontelőtt nincs koncentrációgradiens.Erre lehetőséget teremt a rendelke-

zésre álló idő fokozódó hosszabbo-dása. Az egyenlő tengelyű dendritestartomány kialakulásának feltétel-rendszerét a 14. ábra foglalja össze.

Összefoglalva megállapíthatjuk te -hát, hogy az öntvény anyagának le -hűlése következtében folyamatosanváltozó termikus és összetételi viszo -nyok miatt az öntött szövet három jel-legzetes tartománya közötti átmenetfeltételrendszere olyan egzakt módonnem definiálható, mint a tiszta fémeköntvényeiben. A termikus túlhűléscsak a finom dendritek csíráinak lét -rejöttében jut szerephez. A csírák nö-vekedé sét már az összetételi túlhűlésirányítja, az oszlopos dendritek köz-vetlenül ránőhetnek a finom dendri-tek anyagára. Ezzel magyarázható afi nom dendrites tartomány eseten -kénti tel jes hiánya.

Az oszlopos dendritek növekedé -sé nek feltétele elvileg csak végtelenhosszú idő vagy végtelen lassú le -hűlés esetén szűnhet meg. Ez abbannyilvánul meg, hogy gyakorlati eset-ben az oszlopos dendritek egészenaz öntvény középvonaláig nőnek, ottkoncentrálva a fogyási üreget. Azegyenlő tengelyű tartomány kialaku-lását így egyéb tényezőkben kellkeresnünk. Ezek lehetnek dúsulásiés áramlási jelenségek, illetve idegenrészecskéknek – például zárványok-nak – a növekvő dendritek előtti tér-ben való megjelenése.

7. Összefoglalás

Cikkünknek – az előző és a színfé-mek dermedési folyamataival foglal-kozó cikkünkhöz hasonlóan – alap-gondolata az, hogy a dermedésfolyamatát az öntvényben kialakulólehűlési viszonyokkal összefüggés-ben szabad csak tárgyalni. Ennekmegfelelően a szilárd oldatos ötvöze-tek öntvényeinek dermedési folyama-tát a szilárd kéreg időbeli növekedé-sét leíró négyzetgyökös törvénysze-rűségre alapozva, abból kiindulva tár-gyaltuk. A szilárd oldatos ötvözetekdermedésekor érvényesülő és figye-lembe veendő sajátosságok a követ-kezők:– A tényleges helyzetnek megfelelő-

en megkülönböztettük a dendrit-csúcs és a dendrittörzs helyzeté-nek időbeli változását leíró függ-vénykapcsolatot.

– Figyelembe vettük, hogy az önt-vény adott pontjában a dermedéshőmérsékletközben, mégpedig adendritcsúcs görbületi sugara általbefolyásolt likvidusz-hőmérsékletés a mindenkori szolidusz-hőmér-séklet között játszódik le.

– A kéregnövekedési és a lehűlésigörbe ismeretében megszerkeszt-hető a T = T(x, ti) görbesereg, vagy-is megadható a dermedési folya-mat kezdetétől számított adott idő-pillanatban az ötvözet hőmérsékle-tének az öntvény falától mért távol-ság függvényében való változása.Azt is feltételezzük, hogy az önt-vény középvonalában a görbese-reg egyes tagjainak az érintője víz-szintes.

– A T = T(x, ti) görbesereg és az adottszilárd oldatos ötvözetek egyensú-

12. ábra. A hőmérsékleti, a koncentrá-ciós és fázisarány változása a dendrit-törzs (xt) és a dendritcsúcs (xcs) közöttitartományban

14. ábra. Az ötvözet tényleges hő mér-sékletének és az olvadék lokális össze-tétele által meghatározott likvidusz hő -mérsékletének változása az oszloposdendritek csúcsa előtti térben az öntvénydermedésének befejező szakaszában


lyi fázisdiagramjának a szilárd oldatdermedésére vonatkozó részleténeksegítségével felrajzolható az ötvö -zőfém koncentrációjának a dendrit-csúcs előtti olvadékban való válto-zását jellemző görbe, vagyis ac = c(x, ti) kapcsolat. A dendrit csú -csánál az olvadék összetétele adendritcsúcs görbületi sugara általmeghatározott túlhűlési mértékalapján az egyensúlyi diagrambólolvasható ki, míg a dendritcsúcstóltávolabb az olvadék ötvözőfém-tar-talma co-val egyenlő.

– A c = c(x, ti) görbe jellege által, vagy-is az olvadék összetétele által meg-határozott TL likvidusz-hőmérséklet

és a T=T(x, ti) görbék által megha tá -rozott, az ötvözet tényleges hőmér-sékletének x szerinti változását leírógörbék által definiált hőmérséklet-különbség adja meg az összetételitúlhűlés mértékét, és ezzel együtt azösszetételi túlhűlés által irányítottdermedés DG hajtóerejét.A bemutatott összefüggésrendszer

a szilárd oldatos ötvözetek öntvényei-nek dermedési folyamataival kapcso-latban számos, a korábbi megköze lí -tési módokból nehezen ér telmezhetőkérdésre is választ ad. A tiszta fémekés a szilárd oldatos ötvözetek öntvé-nyeiben lejátszódó dermedési fo lya -mat tárgyalásakor al kalmazott megkö-

zelítés kiterjeszt hető az eutektikus ésa peritektikus ötvözetekre is.

Irodalom

[1] Verő B. és társai: Tiszta fémekönt vényeinek dermedése. BKLKohászat, 2016. 149. évf. 5–6. sz.

[2] Verő József – Káldor Mihály:Fém tan, Tankönyvkiadó Buda -pest, 1977, ISBN 963 17 1798 4,223–244. old.

[3] Eckstein, H. J.: Wärmebe hand -lung von Stahl, VEB DeutscherVerlag für Grundstoffindustrie –Leipzig, 1969. VLN 152-915/24/69. Abschnitt 4. 118–144. old.

13. ábra. Az ötvözet tényleges és az olvadék lokális összetétele által meghatározottlikvidusz hőmérsékletének változása a szilárd/olvadék határfelülettől mért távolságfüggvényében a kokillával való érintkezés kezdetén: a) Az extrém gyors lehűlés esete® nincs összetételi túlhűlés; b) Gyors lehűlés esete ® az összetételi túlhűlés kialaku-lásának kezdete

CSEPELI ZSOLT

Autóipari felhasználásra gyártott, melegen hengerelt acélok szilárdságának növelésenanoméretű kiválásokkal

Bevezetés

Az autóiparban használt acéloknakgyakran egyszerre kell nagy szilárd-ságúnak és kiváló szívósságúnaklenniük. Az alkatrészek gyártásakoraz acéllemezeknek komplex alakvál-tozást is el kell viselniük, ezért anyújtvahúzás és a mélyhúzás általtámasztott követelményeknek is megkell felelniük. A DP és TRIP acélokat

nagymértékű szakadási nyúlás jel-lemzi, azonban kevésbé alkalmasaka gépjárműiparban gyakran alkalma-zott lyuktágítással járó megmunká-lásra. Ennek oka, hogy lyuktágításkorkönnyen keletkezik repedés a DP ésTRIP acélokban egymás mellett levő,nagymértékben különböző kemény-ségű fázisok határfelületén. Az inho-mogén szövetszerkezet okozta prob-lémát bénites szövetszerkezetű acé-

lok fejlesztésével próbálták csökken-teni, azonban a nagy szilárdságúminőségeknél a lyuktágító vizsgála-tok eredménye a bénites acéloknálsem volt megfelelő [1]. Újabb kutatá-si eredmények azt mutatják, hogy azausztenit és ferrit határfelületén na -no méretű kiválások létrehozásávalipari körülmények között is gyártha-tók olyan acélok, melyek a jelenleghasznált minőségeknél jobban meg-

felelnek az autóipar által támasztottösszetett követelményeknek, ezértez a cikk az ezen a területen elértlegújabb eredmények összefoglalá-sát tartalmazza a szakirodalom fel-dolgozása alapján.

Fázishatármenti kiválások képző -dése

Meleghengerléskor a hőmérsékletcsökkenésének következtében azaddig oldott mikroötvöző elemekbőlaz ausztenit/ferrit átalakulás háromkülönböző szakaszában jöhetneklétre mikroötvöző-karbid, vagy -kar -bonitrid kiválások:– A kiválások megjelenhetnek az ausz -

tenitben, akadályozva az ausz tenitújrakristályosodását (pl. Ti(CN)).Ek kor alakítás után újrakristályoso-dás hiányában lapos ausztenit-szemcsék alakulnak ki, melyekbőlátalakulás után finomszemcsés fer-ritszemcsék jönnek létre. Ha a kivá-lások nagyra nőnek, akkor felhasz-nálják a mikroötvözők jelentős ré -szét, ezért kisebb hőmérsékletenkevesebb apró kiválás tud kialakul-ni, ami kisebb szilárdságnövekedésteredményez.

– Ha a kiválások az ausztenit/ferritátalakulásakor, a két fázis határánjönnek létre, akkor a kiválások pár-huzamos felületeken helyezkednekel. Ezek a határfelületen kialakulókiválások kisebbek, ezért nagyobbmértékben növelik a szilárdságot,mint a termomechanikus kezelés-kor az alakított ausztenit szem-csékben létrejövő kiválások [3].

– A fázis átalakulása után a túltelítettferritben is kialakulhatnak apró,véletlenszerűen elhelyezkedő kivá-lások, melyek szintén növelik azacél szilárdságát.E cikkben a továbbiakban csak azt

az esetet vizsgáljuk, amikor a kiválá-sok az ausztenit/ferrit határán jönneklétre, mert az ilyen – általában nano -méretű – kiválásokkal erősített ferri-tes szövetszerkezetet kiemelkedőmechanikai tulajdonságok jellemzik.

A kiváló fázis lehet cementit, ötvöző-elem-karbid, -karbonitrid vagy másolyan fázis, melynek oldhatósága azátalakulás hőmérsékletén korlátozottaz átalakuló fázisokban. A mozgó ha-tár felületen e kiválások csíráinak kép-ződése periodikusan megy végbe. Aferrit kisebb oldóképessége miatt akarbon és a mikroötvöző elemek fe l -dúsulnak a határfelület ausztenit fe -löli oldalán. A mozgó határfelületenbizonyos távolságonként a túltelített-ség miatt kiválások jönnek létre. Ezeka periodikusan keletkező kiválásokaz 1. ábrán látható módon a szövet-szerkezetben párhuzamos sorokkéntjelennek meg [4, 5].

Először Gray és Yeo figyelt megperiodikusan ismétlődő nióbium-kar -bonitrid sorokat, melyek az ausztenitferritté alakulásakor váltak ki azausztenit és ferrit fázisok határán [6].Hasonló kiválások sem a koherensikerkristály határokon, sem a henger-léskor kialakuló csúszási síkokonnem keletkeztek. Későbbi vizsgálatoksorán szinte mindenfajta karbidnál éskarbonitridnél megfigyelték ezt a je -lenséget [7].

A kiválásoknak a 2. ábrán láthatólép csős kialakulását Lagneborg ésZajac modellje szerint az oldott ele-mek diffúziója szabályozza [8]. Amodell szerint a ferrit növekedésénekmértékét a karbon ausztenitbe törté-nő diffúziója határozza meg. Az ausz -tenit/ferrit határfelületén egyszerretöbb folyamat megy végbe: a mikro-ötvöző elemek karbonitridjeinek csí-raképződése, a kiválások közelébena mikroötvözőkben szegényebbé válttérfogatrészek növekedése és a ha -tárfelület elvándorlása a létrejött kivá-


A melegen hengerelt acéloknál az egyik fő kutatási irány a nagy szi-lárdságú, de egyúttal jól alakítható acélok fejlesztése. Az ötvözetlen,vagy gyengén ötvözött acéloknál a nagy szilárdság elérésének egyiklehetséges módja az ultrafinom szemcsés szövetszerkezet létrehozása.Ilyen acélok előállítására számos módszer ismert, azonban ezek több-sége csak kisméretű próbatestek gyártására alkalmas, laboratóriumikörülmények között. A szilárdságnövelés egy másik – ipari méretekbenkönnyebben megvalósítható – módja nanoméretű kiválások, példáulkarbidok, karbonitridek létrehozása az acélban. Ezzel az eljárással agépjárműipar számára olyan acélokat lehet előállítani, melyeknek anagy szilárdságukhoz képest nagy a nyúlása, emellett az ilyen alap-anyagból készült alkatrészek kiválóan alkalmasak lyuktágítással ésnyújtó-peremezéssel járó megmunkálásra. A gyártók és felhasználókszempontjából további fontos tulajdonsága ezeknek az acéloknak,hogy szilárdságuk egy adott minőség esetén szűk tartományon belülváltozik, ezért nagy biztonsággal gyárthatók. A ferrit mátrixban létrejö-vő nanoméretű kiválások azonban meleghengerléskor könnyen eldur-vulhatnak, ezért ezeknek a minőségeknek a fejlesztésénél kiemeltfigyelmet szentelnek e durvulás hatékony megakadályozásának.

Dr. Csepeli Zsolt 1994-ben kohómér-nökként végzett a Miskolci Egyetemen,ahol 1998-ban PhD-fokozatot szerzett.Jelenleg a Dunaferr Labor Nonprofit Kft.Metallográfiai és RoncsolásmentesAnyagvizsgáló Főosztályának a főosz-tályvezetője és a Dunaújvárosi Egyetemfőiskolai tanára.

2. ábra. Határfelületi kiválások csí ra kép-ződése és növekedése (a) szabályos lép-csőmagasság és (b) szabálytalan lépcsőma-gasság esetén [2]

1. ábra. Ti-Nb-Mo ötvözésű acéltranszmissziós elektronmikroszkóposfelvétele [4]

3. ábra. Mikroötvözött acél CCT diagramja azoknak a te rüle-teknek a bejelölésével, ahol fázishatármenti, illetve a ferrit mátrix-ban véletlenszerűen elhelyezkedő kiválások jönnek létre [2]


lásoktól. A mikroötvöző elemekbenszegény rész közvetlenül a csírakép-ződés után növekszik a leggyorsab-ban, ennek az egyre nagyobb térfo-gatrésznek a sugara az eltelt időnégyzetgyökével arányos. A kiválá-sok méretére jellemző kis távolsá-goknál a ferrit növekedésének sebes-sége állandónak tekinthető. A mik ro-ötvözőkben szegény rész és a ferritnövekedésének relatív sebessége akiválás növekedése közben úgy vál-tozik, hogy az ausztenit/ferrit határfe-lület a csíraképződéskor lemarad azötvözőben szegény részhez képest,majd a határfelület eléri az átlagosötvözőtartalmú részt, ahol a kiválásokegy újabb felületen jelennek meg [2].

A 3. ábrán a folyamatos lehűlésreérvényes átalakulási diagramon lát-ható, hogy az ausztenit átalakulásaután a túltelített ferritből a kiválásoknagyobb hőmérsékleteken az ausz te -nit/ferrit határfelületeken jönnek létre,míg kisebb hőmérsékleteken a ferri-ten belül alakulnak ki rendszerintvéletlenszerűen elhelyezkedve [2].

A molibdén szerepe a nanoméretűkiválások kialakulásában

A molibdént gyakran alkalmazzák azacélok ötvözőelemeként a perlit kép-ződésének megakadályozása érde-kében, mert jelenléte megnöveli aper litképződés kezdetéig eltelt időt.Emellett azt is megfigyelték, hogy amolibdén jelentősen csökkenti a kar-bidkiválások méretét, és hatékonyanakadályozza azok durvulását atovábbi hőkezeléskor. Bár a molibdéncsak kismértékben oldódik az ötvöző-elem-karbidokban, csökkenti a ferrit

és a karbidok rácsszerkezete közöttikülönbséget, és így a határfelületienergiát, ezáltal elősegíti a karbidok– például (Ti,Nb,Mo)C-csírák – kép-ződését. A kiválások növekedésekorazonban a molibdén jelentős része aferritmátrixba diffundál, és ezzel las-sítja a kiválások növekedését, eldur-vulását. Ti, Nb és Mo ötvözőt tartal-mazó acélban (Ti,Nb,Mo)C-kiválásokkeletkeznek, azonban ezek a kiválá-sok később mint (Ti,Nb)C növeked-nek. A molibdén tehát hozzájárul ah -hoz, hogy az ausztenit/ferrit átalaku-lásakor olyan karbidcsírák keletkez-zenek, melyek nem hajlamosak azeldurvulásra [4, 9].

Nanoméretű kiválásokkal erősítettacélok mechanikai tulajdonságai

Kamikawa és munkatársai kis kar -bon tartalmú, titánnal, illetve titánnalés molibdénnel ötvözött acélok mecha-nikai tulajdonságait összehasonlítvaazt találták, hogy a molibdénnel isötvözött acél szilárdsága a kisebbmé retű kiválások miatt nagyobb volt,mint a csak titánnal ötvözött próba-testeké [10]. A két ötvözetből készí-tett próbatestek szívóssága nagyonhasonló volt, a szakítóvizsgálatnálminden esetben 20% körüli szakadá-si nyúlást mértek. A felvett szakítódi-agramokon megfigyelhető, hogy akisebb méretű kiválásokat tartalma-zó, molibdénnel is ötvözött acélnál aképlékenyalakítás kezdetén nagyobbmértékű az alakítási keményedés.En nek oka a nanoméretű (4-5 nm át-mérőjű) kiválások körüli nagy diszlo-kációsűrűség, ami az alakítás későb-bi szakaszában az ellentétes előjelű

diszlokációk találkozásakor lecsökken.Yen és munkatársai kis karbontar -

talmú, titánnal és molibdénnel ötvö-zött (0,06% C, 1,5% Mn, 0,1% Si,0,1% Ti, 0,2% Mo) acélon végeztekdilatométeres kísérleteket a nano mé -retű határmenti kiválások vizsgálatá-ra [9]. A mangán egyik fontos szere-pe az ilyen típusú acéloknál, hogycsökkenti az ausztenit/ferrit átalaku-lás hőmérsékletét, aminek eredmé-nyeként finomabb kiválások jönneklétre, melyek jelentős szilárdságnö-vekedést okoznak [11]. Kísérleteik-ben a próbatesteket 1200 °C-on vég-zett ausztenitesítés után 15 °C/ssebességgel 630, 650, 680, 700 és720 °C-ra hűtötték, 30 percig hőn tar -tották, majd 100 °C/s sebességgelvízben, szobahőmérsékletre hűtötték.A befagyasztott szövetszerkezetbena ferrit keménységét 100 g terhelő-erővel mérték. A mikrokeménység-mé rés kis terhelőereje lehetővé tette,hogy a ferritszemcsékben végzettmérések eredményét ne befolyásoljaaz ausztenitből és ferritből álló szö-vetszerkezet gyors hűtése során azausztenitből kialakuló martenzit. Azeltérő hőmérsékletek hatására külön-böző méretű és elhelyezkedésű kivá-lások jöttek létre, ennek megfelelőenkülönböztek a próbatestek mechani-kai tulajdonságai is. A ferritszemcsékátlagos mikrokeménysége a hőntar -tás hőmérsékletének csökkenésévela 4. ábrán látható módon 193 HV0,1-től 288 HV0,1-ig növekedett. Akeménységértékek növekedését azokozta, hogy kisebb hőmérséklete-ken kisebb méretű, de sűrűbbenelhelyezkedő kiválások jöttek létre,mint nagyobb hőmérsékleteken. A

4. ábra. A ferritszemcsék Vickers-keménysége a hőntartáshőmérsékletének függvényében [9]

szerzők a kiválások méretének éselhelyezkedésének figyelembevételé-vel megbecsülték a határfelületi kivá-lások szilárdságnövelő hatását. Szá -mításaik azt mutatták, hogy míg a630 °C-on hőkezelt darabnál a kiválá-sok a szilárdságot 400 MPa-lal ismegnövelték, addig a 720 °C-on hő -kezelt mintánál a nagyobb és ritkáb-ban, rendszertelenül elhelyezkedő ki-válások csak körülbelül 200 MPa szi-lárdságnövekedést eredményeztek.

Nanoméretű kiválások létrehozá sá -nak lehetőségei meleghengerléskor

Meleghengerléskor az ausztenit/ferrithatárfelületen képződő kiválásokokozta szilárdságnövekedést kétféle-képpen lehet kihasználni. Az egyiklehetőséget az jelenti, hogy megfele-lő összetételű acéloknál a meleg hen-gerlés végén néhány másodperc alattlétrejönnek a kiválások, és a szalagezt követő hűtése megakadályozza akiválások durvulását. Az ilyen tí pusúacéloknál a rendelkezésre ál ló időrövidsége miatt a nióbium minterős karbidképző a meghatározómikroöt vözőelem. A kis kar bon -tartalom növeli az ausztenit/ferritátalakulás sebességét, elősegítvea ha tárfelületi ki válások gyors ki -ala kulását. Oka mo to és munkatár-sai azt tapasztalták, hogy 0,052%C-tartalmú, 0,05% Nb-ot tar tal ma -zó acélnál a 650 °C és 750 °C kö -zötti hőmérséklet-tartománybanelegendő 10 s a fázisha tár menti ki -válások létrejöttéhez [12].

Meleghengerléskor a határfelü-leti kiválások létrehozásának má -sik le hetséges módja az, hogy az

acélszalagot az utolsó szúrás után akiválások képződésének megfelelőhőmérsékletre hűtik, és a fázisátala-kulás végéig ezen a hőmérsékletentartják. Ez a hőmérséklet a kiválásokOst wald-féle durvulásának eredmé-nyeként bekövetkező szilárdságcsök-kenés miatt nem lehet túl magas. Akiválások létrejötte szempontjábólmolibdénnel mikroötvözött acélnál a630 °C és 650 °C közötti hőmérsék-lettartományt találták a legmegfele-lőbbnek. A jól megválasztott hőmér-sékleten felcsévélt szalagban a lassúhűlés közben létrejönnek a fázis ha-tármenti kiválások. Ebben az esetbenis a Mo biztosítja, hogy a nagy hőmér-séklet ellenére a kiválások ne durvul-janak el, és így ne csökkenjen az acélszilárdsága. A folyamatosan hűlő te -kercsben 550 °C alatt a diffúzió se -bessége már olyan kicsi, hogy nemmegy végbe jelentős mértékű szem-csedurvulás [13].

Funakawa és munkatársai a labo-ratóriumi kísérletek eredményeit fel-használva ipari méretekben is előállí-

tottak nanoméretű karbidokat tar-talmazó, poligonális ferrit mátrixúacélt. A 3,2 mm vastag és 700 mmszéles acélszalag kémiai összeté-tele 0,047% C - 1,59% Mn - 0,22%Si - 0,082% Ti - 0,20% Mo volt. Ame leghengerlés utol só szúrását900 °C-on végezték, majd az eztkövető hűtés után 650 °C-on csé-vélték fel a szalagot. A gyártott acélfolyáshatára 734 MPa, szakítószi-lárdsága 807 MPa, százalékosszakadási nyúlása pedig 24% volt.Az 5. ábrán látható, hogy az általukgyártott Steel X jelű acélnál a lyuk-tágító vizsgálat eredménye lénye-gesen jobb volt, mint amit a hason-

ló szilárdsági kategóriába tartozótöbbi acélnál mértek [11]. A sorokbanelhelyezkedő, átlag 3 nm átmérőjűkarbidkiválások a 6. ábrának megfe-lelően kö rülbelül 300 MPa szilárdság-növekedést eredményeztek, ami két-háromszorosa a nagy szilárdságúacéloknál a szokásos kiválásos szi -lárdságnöveléssel elérhető érték nek.

A japán JFE acélműben évek ótasikeresen gyártanak nanomé retű kar-bidokkal erősített, ferritmátrixú acélo-kat autóipari felhasználásra [1, 2]. ANanohiten nevű acélokat 780 MPavagy 980 MPa szakítószilárdsággal,horganyozható minőségben is gyárt-ják. A Nanohiten acélok meleg hen-gerlése a többi acélhoz hasonló mó-don történik, és a kiválásokkal növeltnagy szilárdságú ferrites szövetszer-kezet a csévélés hő mérsékletén ala-kul ki. A hagyományos kiválásosankeményített acéloknál ilyen csévélésihőmérsékleten gyakran képződik per-lit, azonban a Na nohiten acélokban akis kar bon tartalom (0,04%) és a perlit -kép ződést késleltető Mo ötvözés ha -

tására perlitet nem tartalmazó fer-rites szövet jön létre. Az acélgyár-tók- és felhasználók szem pont -jából a már említett mechanikaitulajdonságokon túl további elő-nye az ilyen típusú acéloknak,hogy a hagyományos nagy szi -lárdságú acélokkal és a többesfázisú acélokkal ellentétben a szi-lárdságukat csak kismértékbenbefolyásolja a csévélési hőmér-séklet változása, ezért nagy biz-tonsággal gyárt hatók. Ennekegyik nagy előnye, hogy a ka -rosszé riaelemek sajtoláskor kö zelazonos nagyságú a visszarugó-


5. ábra. A lyuktágító vizsgálat elve (a) és a vizsgálat eredménye (b) [11]

6. ábra. Az egyes szilárdságnövelő mechaniz-musok aránya [11]

(a) (b)

zás mértéke. A Nanohiten acél másikelőnye, hogy a nagy szilárdsága csé-véléskor jön létre, ezért például a 780MPa szakítószilárdságú acél meleg -hen gerlés kor az 540-590 MPa szi-lárdságú acélokhoz hasonlóan visel-kedik.

Összefoglalás

Az acélok szilárdságnövelésénekegyik lehetséges módja nanoméretűkiválások létrehozása a ferrit mátrix-ban. Ezek a kiválások meleg henger -léskor létrejöhetnek a csévélés előttis, azonban kialakulásukhoz legtöbb-ször a csévélés utáni lassú lehűléskorvan elegendő idő. A nanoméretű kivá-lások létrejöttében a kis karbontar ta -lom mellett alapvető szerepe van an -nak, hogy molibdén jelenlétekor azausztenit/ferrit átalakulásakor olyankarbidcsírák keletkeznek, melyek nemhajlamosak az eldurvulásra.

A kiválásosan erősített ferrites szö-vetszerkezet előnye az autóiparbanszéleskörűen használt többesfázisúacélokhoz képest, hogy mivel nincse-nek benne egymás mellett nagyoneltérő keménységű és szívósságúszövetelemek, kiválóan al kalmasaklyuktágítással és nyújtó-peremezés-sel járó megmunkálásokra. To vábbielőnye a nano méretű kiválá s ok kal erő-

sített ferrites szövetszer kezetű acé-loknak, hogy me c hanikai tu lajd o n-ságaik egy adott minőségnél szűk tar-tományban változnak, ezért reprodukál-hatóan gyárt hatók.

A cikkben be mutatott technológiá-val elvileg hazai körülmények között,a meglevő be rendezésekkel is meg-valósítható meleghengerléskor azausztenit és ferrit határfelületén létre-jövő nano méretű kiválások okozta szi-lárdságnövekedés.

Irodalom

[1] Seto Kazuhiro, Funakawa Yoshi -masa, Kaneko Shinjiro: Hot Rol-led High Strength Steels forSuspension and Chassis Parts“NANOHITEN” and “BHT® Steel”,JFE TECHNICAL RE-PORT No.10 (Dec. 2007), pp. 19–25.

[2] Jun Sun: Nanoscale precipitationin hot rolled sheet steel, MSc-tézis, Colorado School of Mines,2013 (Sun_mines_0052N_10153.pdf)

[3] S. S. Campos, E. V. Morales1,H.-J. Kestenbach: Detection ofin terphase precipitation in micro-alloyed steels by microhardnessmeasurements, Materials Cha-racterization 52 (2004) 379–384.

[4] J. H. Jang, Y.-U. Heo, C.-H. Lee,

H. K. D. H. Bhadeshia. Dong-Woo Suh: Interphase precipita -tion in Ti–Nb and Ti–Nb–Mobearing steel, Materials Scienceand Technology 2013 VOL 29NO 3, pp. 309–313.

[5] International Seminar on Appli-cations of Mo in Steels, June 27-28, Beijing, 2010

[6] Gray J. M., Yeo R. B. S.: TransASM 1968;61:255.

[7] Utsunomiya T, Hoshino K, Sa-kuma T, Sudo H.: CAMP-ISIJ(Current Advances in Ma terialsand Processes-ISIJ) 1986:70.

[8] R. Lagneborg. S. Zajac: A Modelfor Interphase Precipitation in V-Microalloyed Structural Steels,Metallurgical Transactions A, vol.32A, 2001, pp. 39–50.

[9] Hung-Wei Yen, Po-Yu Chen,Ching-Yuan Huang, Jer-RenYang: Interphase precipitation ofnanometer-sized carbides in atitanium–molybdenum-bearinglow-carbon steel, Acta Materialia59 (2011) pp. 6264–6274.

[10] Naoya Kamikawa, YoshihisaABE, Goro Miyamoto, Yoshi -ma-sa Funakawa, Tadashi Furuhara:Tensile Behavior of Ti, Mo-addedLow Carbon Steels with Inter -phase Precipitation, ISIJ Inter-national, Vol. 54 (2014), No. 1,pp. 212–221.

[11] Yoshimasa Funakawa, TsuyoshiShiozaki, Kunikazu Tomita, Tet -suo Yamamoto, Eiji Maeda: De-ve lopment of High Strength Hot-rolled Sheet Steel Consisting ofFerrite and Nanometer-sizedCarbides, ISIJ International, Vol.44 (2004), No. 11, pp. 1945–1951.

[12] R. Okamoto, A. Borgenstam, J.Agren: Interphase precipitationin niobium-microalloyed steels,Acta Materialia 58 (2010) pp.4783–4790.

[13] Hardy Mohrbacher: Principal ef -fects of Mo in HSLA steels andcross effects with microalloyingelements, Proceedings of Inter -na tional Seminar on Applicationsof Mo in Steels th th June 27-28,2010, pp. 75–96.


6. ábra. Az egyes szilárdságnövelő mechanizmusok aránya [11]

Az új diplomások egy csoportja


FELSŐOKTATÁS

A Miskolci Egyetem híreiDiplomaosztó– A Műszaki Anyagtudományi Karon

a 2016/2017. tanév I. félévében si -keres záróvizsgát tett 47 fő, közü-lük alapképzésen 24 fő, mesterkép-zésen 13 fő vette át oklevelét.

– Az emberi erőforrások minisztereelő terjesztésére Áder János, Ma -gya r ország köztársasági elnökeegyetemi tanárrá nevezte ki dr.Viskolcz Bélát, a Kémia Intézet in-té zetigazgatóját.

– A habilitációs eljárás sikeres befe-jezése után az egyetem habilitációsoklevelet adott ki dr. Czél György, aKerámia- és Polimermérnöki Inté -zet egyetemi docense számára.

– Tóth Judit és Uramné Lantai Ka ta -lin PhD-oklevelet kapott.

– A hallgatói érdekképviselet terén,valamint az egyetemi diák- és köz-életben végzett kiemelkedő munká-jának elismeréseként a MiskolciEgyetem Hallgatói Önkormányzatabecsületdiplomát adományozottAlexa Márk, a Műszaki Kar hallga-tója részére.

Nemak Díj– A 2017. február 4-én megrendezett

Kohász Gyűrű- és Kupaavató Sza k -estély keretében a NEMAK Győr

Alumíniumöntöde Kft. képviseleté-ben David Toth ügyvezető igazgató,valamint dr. Fegyverneki György, aTermék- és Folyamatmérnökségvezetője a 2016-ban végzett kiválószakmai, tudományos diákköri te -vékenységének elismerésekéntTóth Richárd valétáló anyagmér-nök BSc-hallgatónak Nemak Díjatadott át (konzulensei Mende-TokárMonika tanársegéd, Öntészeti Inté -zet, dr. Mende Tamás docens, Fém-tani, Képlékenyalakítási és Nano -technológiai Intézet). A kitüntetés-hez gratulálunk, és további sikere-ket kívánunk!

Tanszékavató– Varga Mihály nemzetgazdasági mi -

niszter új tanszéket avatott egyete-münkön. A Finomvegyipari és Kör -nye zettechnológiai Intézeti Tanszéka Kémiai Intézeten belül jött létre asajóbábonyi Kiss Cégcsoport támo-gatásával. Az ünnepélyes tanszék-avatón a nemzetgazdasági minisz-ter követendő példának nevezte acégcsoport és az egyetem szorosegyüttműködését. Az új tanszék azegyetem tudásbázisán, a vegyiparte rületén meglevő ismeretekre,technológiákra alapozva új, korsze-

rű vegyi anyagok fejlesztésével,előállításával fog foglalkozni.(http://www.uni-miskolc.hu/hirek/1148/tanszeket_avatott_egyetemunkon_varga_mihaly_miniszter)

– „Mesterek és tanítványok” címmelTudományos Diákköri ünnepségetrendeztek 2017. február 16-án a Mis -kolci Egyetemen, amelyen az egye-tem tehetséges hallgatóinak és azokelkötelezett oktatóinak adtak át elis-merést. A rendezvényen azokat ahallgatókat díjazták, akik a 2016. éviTDK Konferencián a legeredménye-sebben szerepeltek, és ekkor kö -szönte meg az egyetem vezetése alegsikeresebb konzulenseknek is atehetséggondozás területén vég-zett munkájukat. A Műszaki Anyag -tudományi Kar kitüntetésben része-sült hallgatói: Balogh Tamás, Gyar-mati Gá bor, Parragh Dávid Máté,Rózsa Zsófia Borbála, Sepsi Máté.A Kar „Kiváló Konzulens” címmelkitüntetett oktatói: dr. Nagy Erzsébettudományos főmunkatárs, Fémtani,Képlékenyalakítási és Nanotech -nológiai Intézet, dr. Vanyorek Lászlóadjunktus, Kémia Intézet, Mende-Tokár Monika tanársegéd, Önté szetiIntézet.

Tóth Richárd anyagmérnök-hallgató NemakDíjat kapott

52 FELSŐOKTATÁS www.ombkenet.hu

– A Metallurgiai Intézeten belül az1872-ben Selmecbányán alapított,majd 2004-ben a Metallurgiai ésÖntészeti Tanszékbe olvadt Vas ko-hászattani Tanszék szakmai és tu -dományos utódaként újjászületett aVas- és Acélmetallurgiai IntézetiTanszék. A Tanszék vezetője dr.Mó ger Róbert részállású főiskolaidocens, munkatársai: dr. FarkasOttó professor emeritus és dr. Har-csik Béla adjunktus. Dr. Grega Osz-kár címzetes egyetemi tanárként,dr. Kiss László pedig címzetes egye-temi docensként vesz részt a tan-

szék munkájában. A tanszék szék-helye a Magyar Vas- és AcélipariEgyesülés támogatásával megújulóSimon Sándor Terem, ami a jövő-ben nemcsak tanácsteremként, ha -nem oktatóteremként is szolgálja avas- és acélmetallurgia oktatását.

– 2017 januárjában megkezdődött aGazdaságfejlesztési és InnovációsOperatív Program (GINOP) kereténbelül a ,,K+F versenyképességi éskiválósági együttműködések" tár-gyú felhívást elnyerve az „E-mobili-táshoz használt energiahatékony

öntött rézrotor nagyszériás sorozat-gyártására alkalmas technológiájá-nak és gyártócellájának kifejleszté-se” című projekt. A konzorcium tag-jai: Breuckmann Hungary Kft., Ön-tő gépszerviz Kft., Miskolci Egye-tem. A projekt kezdete 2017. janu-ár, a befejezésének tervezett idő-pontja 2018. december. A kutatás-fejlesztési program keretében a pá -lyázó konzorcium az elektromosautók, szivattyúk aszinkron villa-mos motorjának rézzel kiöntött for-górészéhez kíván gyártócellát fej-leszteni.

Farkas Ottó Ifjan – Éretten – Idősen85 kérdés–válasz nyolc és fél évti-zedrőlA dr. Farkas Ottó pro-fessor emeritus életérőlszóló könyvnek DVD-mel léklete és látványosmontázs címlapja van.A könyv két fő fejezetreosztható. Az elsőben(1–173. oldal) – a 85kérdésre válaszol –, itttermésze tesen csakvázlatos összeállításbe mu tatja a családot,az iskolás kort, tanulmá-nyo kat, a munka meg-

kezdését, egyetemi munkáit, mit kö -szönhet há rom hazai nagyolvasztómű-

ben végzett munkájá-nak, a dékáni-, rektoriciklus eredményeit,mostani életét.

Ebben a fejezet-ben 376 kisméretű fe-kete-fehér és színesfénykép található, kö-zülük sok most elő-ször látható.

A második fejezet-ben (174–263. oldal)szakmai életútja, szak-mai éle tének publiká-ciós jegyzékei, a tud o -

mányos fokozatok, a kitüntetések,emléklapok stb. fényképei találhatókhasonlóan, mint az első fejezetben104 fekete-fehér és színes kivitelben.

A könyv kiváló minőségben ké szült,és ezért dicséret illeti a kivitelező,MARKER PLACE SOLU TIONS nyom-da dolgozóit.

A magánkiadásban 1000 példány-ban megjelent könyv kereskedelmi for-galomba nem került. Tisztelet példányátvehető előzetes időpont-egyeztetésután a Miskolci Egyetem MűszakiAnyagtudományi Kar Metallurgiai Inté -zetének titkárságán (B/1 épület, III.emelet, telefon: 30-936-1904).

� Dr. Horn János

FELHÍVÁSA Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara fel-hívást intéz az Alma Mater egykori hallgatóihoz, akik1947-ben, 1952-ben, 1957-ben, illetve 1967-ben (70,65, 60, 50 éve) vették át diplomájukat a KohómérnökiKaron Miskolcon, vagy a Sopronban.

Kérjük és várjuk jelentkezésüket, hogy részükre,jogosultságuk alapján, a rubin-, a vas-, a gyémánt-,vagy aranyoklevél kiállítása érdekében szükséges intéz-kedéseket meg tudjuk kezdeni.

Kérünk minden érintettet, hogy 2017. április 30-igjelentkezzen levélben vagy e-mail-en a MűszakiAnyagtudományi Karon.

Adja meg nevét, elérhetőségét (lakcím, telefon-szám, e-mail cím), illetve az alábbi címre küldje meg:

– oklevelének fénymásolatát,– a kiadványban megjelentetni kívánt rövid szakmai

önéletrajzát (maximum egy A/4 oldal egyes számharmadik személyben fogalmazva) és

– egy darab igazolványképet.

Cím: Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Dékáni Hivatal 3515 Miskolc – Egyetemváros C/1. I. emelet 109. szobaTelefon: +36/46/565-090E-mail: [email protected]

Dr. Palotás Árpád Bence dékán

Könyvismertetés

MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR


HÍRMONDÓÖSSZEÁLLÍTOTTA: Schudich Anna

Egy élet a magyar műkorundgyártásban

Szerkesztőség: A Horn Jánosszerkesztette „Életpályák – Kohá -szat” c. kötetben megjelent életraj-zodban a gyökereidről olvasvamár az első mondatok nagy böl-csességről tanúskodnak.

Harrach Walter: Igen? Csakannyit jegyeztem meg, hogy azember életét nagyban befolyásolja,hogy honnan, kiktől származik. Azelődök dicsőségét sokszor az utódokaratják le, de az elődöknek tulajdoní-tott bűnöket is nekik róják fel.

Sz: Ez nálatok hogy alakult?

HW: Kezdetben biztatóan, aztánegyre szomorúbban. Édesanyámechte osztrák polgárlány, akit akereskedelmet Bécsben tanulószombathelyi édesapám házasság-kö tésüket követően „hazahozott”.Apám vendéglőt vezetett, szikvízüze-met működtetett. Szerény jövedelmé-ből mindhárom gyermeke egyetemidiplomát szerzett. Aztán kulákká nyil-

vánították, így tulajdonképpen osz-tályidegenként töltöttem az aktív éle-tem első felét. Ennek ellenére el -mondhatom, hogy boldog családbannevelkedtem. Bár édesanyám életevégéig sem tanult meg tökéletesenmagyarul, de lelkében igaz magyarrálett. Gyermekkorom nagy részétBécsben, az anyai nagyszülőknél töl-töttem, és csak a kötelező iskolakez-désre tértem vissza Szombathelyre.

Sz: Egy más világból hazatérvehogy alakult a sorsod? A németnyelvet anyanyelvi szinten sajátí-tottad el.

HW: Volt is gondom a magyarral.Sorsomat a cserkészmozgalom segí-tette. A gimnázium 4. évében már aziskola legjobb tanulója díjat nyertemel. Ez a szombathelyi PremontreiRendi Gimnázium volt, ahol a kémiátkivéve mindenből kitűnő voltam. Ne -kem mégis a vegyészet volt az ál-mom. A kitűnő érettségi bizonyítványtkövetően fel is vettek a József NádorMűszaki és Gazdaságtudo mányiEgyetem vegyészmérnöki szakára.

Sz: Ez már a világháború idő-szakára esett. Hogy élted át ilyenközegben az egyetemi éveket?

HW: Két elvégzett egyetemi évután – miközben üzemi gyakorlatai-mat az akkor kiépülő SzékesfehérváriKönnyűfémműben végeztem – szintehihetetlen a történet. 1944 decembe-rében az egész évfolyamunk SAS-behívót kapott, a Műegyetemi Ta nul-mányi Zászlóaljba. Különvonattal vit-tek bennünket Németországba. Egy -hetes mindent nélkülöző kalandosutazást követően szenteste érkeztünkDrezdába. Egy városszéli vendéglőbőljártunk be a nagyon jól felszerelt egye-temre. A vizsgaidőszak vége előtt,1945. február 13–14-én az angol–ame rikai légierők terrorbombázásaérte a várost. A százezer feletti áldo-

zat mellett mi a csodával határos mó -don él tük túl a város szétbombázá-sát. Ettől kezdve létünk a túlélésrekoncentrálódott. Közben vizsgáztunkis, a velünk utazó Binder K. Gézaprofesszornál mezőgazdasági kémiá-ból. 1945 decemberében végre felju-tottunk egy hazainduló szerelvényre.Mivel nagyrészt együtt maradt azévfolyam, nekünk „nyugatosoknak”az egyetem keresztfélévet szerve-zett. Azt csak később tudtuk meg,hogy ez a ránk ragasztott nyugatosjelző sokáig kísért bennünket a ká -derlapjainkon. Végül 1946 januárjá-ban megkaptam vegyészmérnöki dip-lomámat.

Sz: Hogy alakult abban az idők-ben a pályakezdők sorsa?

HW: Hiába nyüzsögtem, zarándo-koltam és kolduló utat jártam, a hely-zet hasonló volt, mint az utóbbi évek-ben. Vagy még nehezebb, mivel aszemben ülő új politikai-személyzetimunkatárs nem tudott partner lennisemmilyen vonatkozásban. Állás hí -ján beiratkoztam a Műegyetem gaz-dasági mérnökképző szakára, majdkis szerencsével álláshoz jutottam aMagyar Statisztikai Hivatalnál. Hasz -nos volt, sokat tanultam, de csak azelső káderellenőrzésig tartott, úgy-hogy tovább jártam a gyárakat, üze-meket. Egyetlen olyan felvételi be -szélgetésem volt, ahol kollégakéntkezeltek, az Alumínium-Bauxit Rt. iro-dájában. Szakál Pál vezérigazgatóvalmegállapodtunk, hogy a TatabányaiAlumíniumkohó laborjában kezdhe-tek. Mikor munkára jelentkeztem, jötta hír, hogy műkorundgyár indul. Nemtudtam még mi is az a műkorund, dea felajánlást azonnal elfogadtam. Ígylettem hát a hazai műkorundgyártásegyik bábája.

Sz: Mondhatjuk azt is, hogy fe -jest ugrottál az ismeretlen mélysé-gű medencébe.

Harrach Walter, a hazai mű ko-rundgyártás meghatározó szak-értője, egyesületünk tiszteletitagja 2014. október 18-án töltöt-te be 90. életévét. Az akkor elma-radt beszélgetést a jelenlegi in -terjúval pótoljuk. A BKL Ko-hászat szerkesztőségét HajnalJános és Klug Ottó képviselte.

HW: Tulajdonképpen igen. A Mű -korundgyár dorogi kísérleti üzemé-ben lettem műszaki vezető – egyet-len mérnökként. Szerencsém is volt,mert itt jó mentorra találtam RiedlerMiksa karbidgyári igazgató szemé-lyében. 1949 júliusában helyeztüküzembe az első korundolvasztó ke -mencét.

Sz: Kedves, de mosolyogtató éssajnálatra méltó is az önéletrajzod-ban leírt dorogi karácsonyi szent-este története 1949-ben…

HW: A korszak induló munkaver-senyében lehetetlen volt a karácso-nyi leállás, így néhány embernek akarácsonyi világítást az ívkemencefénye szolgáltatta, az angyalok éne-két pedig a villamos ív zúgása pótol-ta. Tömjénfüst helyett a szomszédoskarbidkemence gázait szagoltuk. Node születtek jelentős szakmai ered-mények: 1950-ben Visy László kez-deményezésére korundolvadékbólötliteres tömböket (téglákat) öntöt-tünk az Egyesült Izzó kísérleti üveg-olvasztó kádjához. Ezzel indult a„kádkő” gyártás diadalmasnak nevez-hető útja. Közben folyt a mosonma-gyaróvári műkorundgyár építése, idehelyeztek át, és teljesítettem szolgá-latot a következő 23 évben, egészen1973-ig.

Sz: Gondolom, ez már a magán-életed is megérintette, a körülmé-nyes álláskeresés után végre sta-bilizálódott a helyzeted.

HW: Így van! Feleségem Dorogrólkövetett, házasságunkból négy gyer-mekem Magyaróváron született.Egészen 1973-ig éltem és dolgoztamitt: kemény munkával nagyon érde-kes, értékes éveket töltöttem el.Üzemvezető mérnökként a gyár pró-baüzemének megindításával kezd-tem 1950 őszén. A tapasztalatok gya-rapodása egyre inkább a fejlesztésiigényekben jelent meg. A túlzott taka-rékossági programok viszont ez ellenhatottak. Budapestre történő áthelye-zésemig az életem folyamatos koldu-lás volt a fejlesztésekhez szükségesanyagiakért. Jelentős esemény volt,hogy a korundgyárat a hatóságok atimföldgyárhoz csatolták, és ezzel afúzióval elindult a MOTIM máig tartó

sikertörténete. Bár akkor még inkábbcsak közvetlen bauxitból gyártottunkszíneskorundot.

Sz: Közben villámcsapáskéntjöt tek az „56-os” események, atöbb mint 120 életet kioltott „mo-sonmagyaróvári sortüzet” hogy él -tétek át?

HW: Október 26-án a párt támoga-tására szervezett szimpátiatünteté-sen a MOTIM dolgozói közül – valamibölcs előrelátással, no meg hivatkoz-va arra, hogy négy műszakos, folya-matos üzem vagyunk – csak néhá-nyan vettek részt. A tüntető tömeg ahatárőr laktanya előtt önállósítottamagát, a határőrség pedig mindenfigyelmeztetés nélkül géppuskasor-tűzzel válaszolt. A sortüzet lincseléskövette, melyet aztán a megtorló ter-rorperek több halálos ítélettel bosz-szulták meg. Teljesen felbolydult avá ros, a gyár politikai vezetése azüzembe (korábbi munkapadjához), agazdasági vezetés Budapestre ésAlmásfüzitőre menekült. Így a sortűzután néhány napra, ha kinevezetlenülis, mint rangidős én lettem a gyárvezetője. Aztán az, hogy munkásta-nácstag is voltam, az a „szigorúan tit-kos” aktákba újabb fejezetett nyitott:Utólag ebből „tudtam meg”, hogy acsaládom szállodatulajdonos is volt,no meg hogy az 1944-es egyetemihányattatásunk – a drezdai bombá-zás túlélését is beleértve – nyugatitanulmányútnak minősült.

Sz: Térjünk vissza a normál hét-köznapokhoz, hogy volt tovább?

HW: A folyamatos fejlesztésekújabb célpontja a kádkőgyártás volt.A sajószentpéteri üveggyári kísérletigyártásokat követően – melybenszakértőként folyamatosan részt vet-tünk – 1958-tól folyamatosan gyártot-tuk a korvisit minőséget. Az igazisikert azonban a zirkosit bevezetésehozta meg.

Sz: A folyamatos technológia-és termékfejlesztési koncepciókbőséges lehetőséget adtak a mér-nöki „képzeletek” kibontakoztatá-sának. Ezek nálad hogy alakultak?

HW: A kezdeti színeskorund szem -

cse gyártásához kapcsolódó számta-lan újítás sorának a nemes korundravaló átállás vetett véget. No és ottvolt az induló kádkőgyártás. Első sor-ban az olvasztási technológia fejlesz-tésére, és a zirkosit kémiai összetéte-lére, továbbá a kristályos szerkezeté-re irányult sok javaslat, újítás. A legsi-keresebb újításaim azonban aMOTIM-tól való távozásom után szü-lettek. Eredményesen bevezetett újí-tásokból, találmányokból csak néhá-nyat említek: Küzdel mes menet volt azirkosit. 1963-ban indultak a kísérle-tek, cirkonhomokot, nátriumkarbo -nátot és timföldet olvasztottunk egy -be. A leöntött kádköveket a Nagy -kanizsai Üveggyárban építettük be.Amíg az illetékes külkereskedő, aMineralipex a találmányt elutasította,mivel az szerintük az a „baráti orszá-gokba” nem exportálható, addig a to -vábbi kísérleti gyártáshoz a cirkon ho-mokot pont a Mineral impexen ke -resztül tőkés importból kellett besze-rezni. A külker nem tudni milyen ok -ból, sokáig ellenállt, de vé gül a zir -kosit kádkő még az USA-ba is elju-tott. Jelentősebb szabadalom volt azelektromullit. A cég 1969-ben kezdteel a kísérleti gyártást, majd a termék1983-ban BNV-díjat nyert.

Sz: Tudtunkkal az újítások éstalálmányok mellett folyamatosannapirenden voltak a licencvásárlá-sok, miközben a hazai fejlesztésekalapján a licencértékesítés is szó -ba került.

HW: Folyamatos volt a hazai ered-mények után az érdeklődés a Bal kán -tól Indián át az USA-ig. Hosszú menetvolt a KGST keretében a csehekkelkialakult kádkő-üvegszál együtt mű -ködés, amely mindkét fél önérzeténés saját helyzetének túlértékelésénbukott meg. Külkapcsolatoknál ma -rad va szót kell ejteni a MOTIM mar-ketingtevékenységéről. Ennek elsőlé p csőjét a MOTIM-konferenciák je -lentették. Előbb helyben, majd rend-szerességgel Balatonalmádiban többnyelven folytak a rendezvények, me -lyekről a külföldi szaksajtó is beszá-molt, tematikájában egyre inkább vált -va a korundszemcséktől a kádkő felé.

Sz: A kialakuló külkapcsolatok-nak gondolom, egyéb hatásai is

54 HÍRMONDÓ www.ombkenet.hu


voltak. Abban az időben mindentekintetben jelentős szerepet ját-szottak a külföldi utak. Anyagilag,szakmailag, emberileg egyaránt.

HW: Az ötvenes években márnagy szó volt egy csehszlovákiaiutazás is. Azért volt lehetőségünkutazásra. A fogadó felek viszontnagyon óvatosak voltak, hogy mitmutatnak meg és mit nem, ennekellenére sok használható ötlettel tér-tem haza. A későbbi zaporozsjei ésjereváni ta nulmányutakon ugyanezvolt a helyzet. Barátság ide vagyoda: mutattak is, és titokzatoskodtakis egyszerre.

Sz: Az eddig elmondottakbólotthon érezted magad Mosonma-gya róváron?

HW: Az 1968-as igazgatóváltásnagy átrendeződésekhez vezetett,sajnos számomra nem előnyösen. Azúj felállásban az idegen nyelven nemkommunikáló vezetés bürokráciájacsúcsra járt. Lelassult a külföldi ügy-felekkel folytatott kommunikáció, alassúság nem öregbítette a MOTIMhírnevét. Juhász Ádám, az ALUTERVlegendás igazgatója valahogy észre-vette, hogy nem érzem már igazán jólmagam. Hagytam, hogy az ALU-TERV-be helyezzenek. Ez 1973-bantörtént, a MOTIM kritizált felső veze-tésének leváltása előtt. Talán marad-nom kellett volna – nem tudom. Azértelmondom az ALUTERV-be küldöttszemélyi jellemzésem egy mondatát:„Kötelességének tartja, hogy bíráljafeljebbvalóit”. Volt benne némi igaz-ság. Ilyen vagyok.

Sz: No és hogy alakult a folyta-tás? Teljes életmódváltás követke-zett?

HW: Kezdetben az obrováci tim-földgyár beruházási munkáiban vet-tem részt. A vezetői szintű tárgyalá-sok tolmácsolása mellett a gyár leen-dő munkatársainak elméleti oktatásátvégeztem. Az obrováci projekt nagyjelentőségű volt az ALUTERV és amagyar alumíniumipar életében is.Sajnos a megépült timföldgyár politi-kai okokból eldöntött helyszínválasz-tása miatt nem tudott gazdaságosanüzemelni. Az eredményes próbaüze-

meket követően nem sokkal leállítot-ták. Az obrováci tervezés lezárásávalaz ALUTERV másik vállalkozó irodá-jába kerültem, amely a szellemi ter-mékek külkereskedelmével foglalko-zott. Így voltam részese a MAT, MO -TIM és a Mineralimpex korund licencvásárlási és árucsere-forgalmi szer-ződés megkötésének a svájci/németLonza Werke céggel, továbbá előké-szíthettem a korund célú timföld gyár-tására szóló licencszerződést aGIULINI céggel. Ezek a szerződésekteljesen megváltoztatták a MOTIMéletét. Az új lehetőségekkel a MOTIMvégre hozzájuthatott azokhoz a pén-zekhez, amelyekért én a korábbiévekben hiába kilincseltem.

Ezután kezdtek jönni az UNIDOmegbízások. Előbb egy nemzetközitimföldtanfolyam lebonyolításábanvet tem részt, majd új téma köszön-tött be, a titánsalak projekt. A hetve-nes években nőtt a világ titánsalakigénye. Ennek alapanyagából, azilmenitből jelentős mennyiségek vol-tak Sri Lankán. Az ilmenitből redukci-ós olvasztással történő gyártástech-nológiát vásárolta meg harmadikországba történő értékesítésre aMAT. A technológia és a kulcsberen-dezések értékesítője a zaporozsjeiTitán kombinát volt. Sikeres ALU-TERV-es tanulmányterveket követő-en több hónapon át UNIDO-szakértő-ként egyengettem a projekt útját, devégül a nagyszerű üzletnek mutatko-zó projekt kútba esett. A szovjetek azeredeti megállapodást felrúgva meg-változtatták a rubel/dollár elszámolá-si ár folyamot. Ennek ellenére el -mondhatom, hogy nagyszerű szovjet-unióbeli, nyugat-európai és indiai uta-zás során tettem szert jelentős ta -pasztalatokra.

Sz: Emlékeink szerint hirtelenvolt a házon belüli váltásod. 1982-ben átmentél az ALUKER-hez.

HW: A tröszt kereskedőcégénél atimföldipari termékek osztályát vezet-tem. Munkámat két dolog nehezítet-te. Az alukeres kollégák egy része azévek során már felvette a magyargazdasági életben a külkereskedőkfelsőbbrendűségéről kialakult tévesné zetet, az ipar pedig megtartotta akülkereskedőkhöz fűződő sokszorindokolatlan bizalmatlanságát. Szak -

mai munkám mellett ezt a feszültsé-get próbáltam feloldani. Érdekes mó-don a MOTIM-mal voltam nehézhelyzetben, mert az ottani vezetőségmár megkezdte a külkereskedelmiönállósodását. Itteni legnagyobbmunkám a LONZA által kezdeménye-zett dömpingeljárás kivédése volt.

Sz: Aztán elég gyorsan emeletetváltottál, és a Magyar Alumíni um-ipari Tröszt iparpolitikai osztályátvezetted 1984-től…

HW: Tisztviselővé váltam.

Sz: Aki ismer, az tudja, hogy ná -lad a nyugdíj nem a pihenést, ha-nem a további lehetőségek sorá-nak kiaknázását jelenti. Inkábbmintha új lendületet kaptál volna?

HW: Van benne igazság. Az aktívmunka mellett is sokat tolmácsoltam,lapot szerkesztettem, írtam, sőt mégsportoltam is. Már kezdő mérnökkéntturistaszakosztályt alapítottam. Táj -fu tó is voltam, versenybíró is.Szakmai munkám során lettem tagjaa Ma gyar Kémikusok Egyesü le -tének, majd a Szilikátipari Tudomá -nyos Egyesü letnek, végül jött azOMBKE. 1949 óta vagyok tag, ésSigmond György gyel 1951-ben ala-pítottuk meg a mosonmagyaróvárihelyi szervezetet, melynek 22 évenát a titkára voltam. Ez egy inkubátor-ral ért fel az akkori politika ellenében.A fővárosba érkezve a timföld szak-csoport titkára lettem, és attól kezd-ve végig a Fém kohászati Szak -osztály vezetőségének is tagja vol-tam. A BKL Ko há szatnak 1973-tólszerkesztőbizottsági tagja, majd anyolcvanas évek elejétől a Fém -kohászat rovat vezetője voltam, egé-szen 2008-ig.

Sz: Kissé előre szaladtunk, mertúgy tudom más szervezetek mun-káját – életét is segítetted…

HW: Dolgoztam a Magyar Szab -ványügyi Hivatalnak, természetesenkorund témában. Itt hasznos, nagycsaták folytak a KGST egyeztetéseksorán. Szakértőként foglalkoztatott aNehézipari Minisztérium és az Or -szá gos Műszaki Fejlesztési Bi -zottság is.


Sz: Szakirodalmi tevékenysé-gedről még nem is szóltál…

HW: Ez a sok aktív egyesületi létés tevékenység óhatatlanul is írásrakésztette az embert. No meg a szak-értői munkák is ezt indukálták. El -mondhatom, hogy nyugdíjas éveim-ben valóban a szakírás hozott szá-momra sok örömöt. Bár ez rosszulindult: első cikkemet Korach Mórprofesszor kapta meg bírálatra.Meg ál lapításai most, öreg fővel néz -ve sem voltak tárgyilagosak, a segí-tőkészség pedig végképp hiányzotta bírálatából. Talán ezért is hoztaúgy a sors, hogy erre emlékezve min-dig igyekeztem segíteni a fiatalokszárny bonto gatásait.

Sz: Ez valóban így volt. AzALUTERV-ben és az OMBKE-benis mindig számíthattunk a segítő-készségedre, véleményedre.

HW: Szerettem a fiatalokkal együttdolgozni, talán mert nagy tisztelőjevoltam a nagy öregeknek, akiktől énis sokat tanulhattam. Visszatérve acikkíráshoz, első írásom a BKL-banlátott napvilágot 1951-ben. Ezt szá-

mos hazai és külföldi szaklapban valómegjelenés követte. Kedves emlék aMagyar Alumíniumipari Mú zeum Ba -ráti körének a „Mi Múze umunk” c. lap -ja. Szoros együttműködésünk kö vet-kezménye volt, hogy 2000-ben az őkiadásukban jelenhetett meg az „Alu-míniumipari rajzolatok” c. kis kö tetem.Összegezve, a szakújságírás és alapszerkesztés, a korundgyártás te-rén végzett munkám mellett életemmeghatározó része volt.

Sz: E gazdag szakírói tevékeny-ség óhatatlanul előadói tevékeny-séggel is párosult…

HW: Az induló hazai korund gyár-tás eleve lehetőséget adott erre. AMineralimpex lehetővé tette többeurópai országban rendezett Gaz -dasági Napokon való részvételemet.Hosszú a lista kelettől nyugatig, aholelőadhattam. Persze ezt segítette,hogy három idegen nyelven beszél-tem, fordítottam, németből tolmács-vizsgám is van.

Sz: Köztudottan szerény ember-nek ismernek. Kérlek, dicsekedjkicsit az elismeréseiddel is!

HW: Szakmai munkám elismeré-seként több hazai feltalálói díj koro-nája a Bécsben kapott feltalálóiaranyérem. Az OMBKE felterjeszté-sére a „Szent Borbála” ipari miniszte-ri kitüntetést is megkaptam. TöbbOMBKE-emlékérmet követően közelhúsz éve az egyesület tiszteleti tagjavagyok.

Sz: Végül hogy foglalnád összeezt az igen gazdag és sikerespályafutást?

HW: Népi bölcsesség, hogy nemmindig az arat, aki vetett. No de eznem az elégedetlenség hangja.Kevés embernek adatik meg, hogymunkája eredményét megérje. Ne -kem, a magyar műkorundgyártásmegvalósítójának megadatott ez azöröm, de fénykorát már nem érhet-tem meg Mosonmagyaróváron.

Sz: Köszönjük a beszélgetést!Befejezésül csupán azt kívánjuk,még sok éven át maradj köztünk,mint a korundgyártás egykori meg-határozó egyénisége, jó erőben,egészségben, és mindehhez Jószerencsét kívánunk!

Látogatás a SICTA Kft.-nélEgyesületünk Diósgyőri Kohász HelyiSzervezete és az Egyetemi Osztálykohász tagsága dr. Nyitray Dánielelnök szervezésében 2016. július 11-én látogatást tett a világ egyik vezetőautóipari beszállító cégének magyar-országi leányvállalatánál, a franciatulajdonú SICTA Kft.-nél.

A népes csoportot dr. SzekeresÁron HR vezető, Nyári Ferenc öntö-dei termelési és fejlesztési vezető,illetve Szalay Gyula öntödei üzletág-vezető fogadta. Az irodaház tanács-termében a kölcsönös bemutatkozástkövetően dr. Szekeres Áron adotttájékoztatást a gyár felsőzsolcai tele-pítésének történetéről. A cégcsoportlegnagyobb autóipari gyára a SICTAKft. 2007-ben létesült a FelsőzsolcaiIpari Parkban zöldmezős beruházás-ként. A létesítmény jelenleg háromhektáron terül el, amelyből a gyártó-terület 12 ezer négyzetméter. A SIC TA

csoport összesen 30 millió eurót (7,5milliárd Ft-ot) fektetett be eddig a fel -sőzsolcai üzembe, ahol mintegy 350dolgozót alkalmaznak (ebből 60 dip-lomás).

A felsőzsolcai telepítésnél nagyszerepet játszott a befektetésbarátkörnyezet, a jól képzett munkaerő ésa Miskolci Egyetem közelsége.

A cég történetét és a felsőzsolcaiSICTA Kft. gyártástechnológiai folya-matát Nyári Ferenc mutatta be.

Hallgatva a cég múltját egy siker-történet tárult elénk, melynek kezdete1969-re vezethető vissza, ugyanisPierre d’Alés ekkor alapította aCITELE céget. Induláskor a forgá-cso lás és az öntészet volt a fő szak-területük. A 80-as években a CITELEcégen belül létrejött a SICTA csoport,amely a világ egyik vezető autóiparibeszállítójává vált. Partnerei közötttalálható többek között a BMW,

Porsche, Peugeot, Audi, Mercedesmárka. Üzemei Franciaországban,Bul gáriában, Kínában, és Magyaror-szágon működnek. Összességébentöbb mint 1300 embernek adnakmunkát.

Napjainkban tevékenységüket azipari, energetikai, autóipari szektorok-ban öntészeti tömeggyártásban, gé -pészeti és általános mérnöki területe-ken fejtik ki.

Ezután részletes tájékoztatót kap-tunk a felsőzsolcai SICTA Kft. techno-lógiai folyamatáról, amit gyárlátogatáskeretében tanulmányozhattunk. Jóérzés volt találkozni az üzemben egy-kori diósgyőri kohász kollégákkal,akik szeretettel beszéltek feladatukrólés készséggel segítségünkre voltakszakmai kíváncsiságunk kielégítésé-ben.

A gyár fő profilja az alumíniumbólkészült turbófeltöltő kompresszorhá-


X. Fazola Fesztivál Miskolcon

zak gravitációs öntése kokillában,homokmagok alkalmazásával.

A patika tisztaságú üzemben elő-ször a magkészítő részleg munkájáttekintettük meg. A bonyolult formájúmagokat nyolc maglövő gépen állítjákelő, előkésztett croning-, illetve mo sott,osztályozott kvarchomokból. Ez utób-bihoz a gyantát helyben adagolják.

Az öntőrészleg kemencéiben ol -vasztják meg a különböző (Mg, Sr, Ti,Si, Cu) elemeket tartalmazó alumíni-umötvözeteket. A megolvadt alumíni-umötvözetet az öntőgépek elé telepí-tett 12 ellenállásfűtésű kemencébentárolják, ahonnan robot pfanner se -gítségével juttatják el a 15 saját fej-lesztésű SICTA öntőgéphez. Gra vi-tációs öntéssel kokillában állítják előa bonyolult belső üregkiképzésű tur-

bófeltöltő kompresszorházakat.Az üzemlátogatás utolsó fázisában

megismerhettük a kikészítő és átvé-teli részleg munkáját, ahol szúrópró-baszerű 3D-s alak, méret és röntgenbelső anyagfolytonossági vizsgálattalellenőrzik a készterméket.

Az üzemlátogatást követően kötet-len beszélgetés során szó esett agyár szakemberellátásáról. Piaci fel-méréseik szerint az itteni termelésivolumenük növelésére reális lehető-séget látnak. Nagy reményeket fűz-nek a Miskolci Egyetemmel kötöttmegállapodáshoz, a duális képzéskeretében több hallgatóval van szer-ződéses kapcsolatuk. Tervük szerintmég ez évben 400 főre szeretnékemelni a társaság létszámát, a követ-kező négy évben pedig 3,7 milliárd

forint értékű beruházást kívánnakmegvalósítani.

Örömteli volt számunkra, hogyrégiónkba települt, világviszonylatbanvezető, magas technikai színvonalúfémöntő üzemmel ismerkedhettünkmeg, s bár a kohászat a szűkebb kör-nyezetünkben átalakul, szakmánknakitt is van jövőképe. Megköszönve abaráti fogadtatást és vendéglátást dr.Nyitray Dániel a csoport nevében kol-légánk, Boros Árpád nyugalmazottgazdasági vezérigazgató által írt, aDiósgyőri Kohászat történetét bemu-tató két könyvet, Fazola és Kerpelyemlékkupákat adott át, kívánva hosz-szú sikeres szakmai életutat.

� Nyitray Dániel, Marosváry István

Csoportunk a gyár előtt Üzemlátogatáson

Jubileumi rendezvénynek adott helyetMiskolc. Az Északkelet-Magyaror -szág Ipartörténetének Ápolásáért Ala-pítvány, az Országos Magyar Bá-nyászati és Kohászati Egyesület éshelyi szervezetei, a Miskolci Egyetem,az MMKM Kohászati Múzeum, aB.A.Z. Megyei Mérnöki Kamara szer-vezésében és több helyi oktatási, kul-turális intézmény közreműködéséveltízedik alkalommal került megrende-zésre szeptember 16–17-én a FazolaFesztivál, a hazai kohászok, bányá-szok és erdészek már hagyományos-nak mondható találkozója.

Tudományos konferenciával indultaz első nap. Dr. Böhm József szerve-zésében a Miskolci Akadémiai Bi -

zottság székházában a Miskolci Egye-tem Műszaki Földtudományi illetveAnyagtudományi Karok oktatói éstanítványai napjaink aktuális kihívása-ként a „Hulladék mint nyersanyag”témakörben végzett kutatásaik ered-ményeiről adtak tájékoztatást.

Este a Bartók Béla Vasas Művelő -dési Ház volt a színtere a mintegy 120kohász, bányász és erdész részvéte-lével rendezett szakestélynek. A szak-estély elnökségi feladatait a jelenlé-vők választása alapján dr. HarcsikBéla okleveles kohómérnök látta el, aháznagy Sípos István okleveles kohó-mérnök volt. A szakestélyen résztve-vő egyetemi hallgatókból alakultcantus együttes kiválóan és az elnök-

séggel nagy összhangban tette fel-adatát. Felemelő érzés volt, hogy azegykori diósgyőri kohászatból mint-egy 50 volt munkatárs, a két kar hall-gatóiból – szinten tartva a hangulatot– 30 fő vett részt a szakestélyen.

A fesztivál második napján, szep -tember 17-én az ÉSZAKERDŐ Zrt.által felajánlott, és e nap tiszteletéreelnevezett Fazola erdei kisvonattal, aPerecesi Bányász Fúvószenekar köz-reműködésével zeneszó kíséretébenis biztosították a szervezők az új -massai Fazola műemlékkohóhoz valókijutást.

Dr. Nyitray Dániel okleveles kohó-mérnök a szervezők nevében köszön-tötte az ünnepség bányász, kohász,

A 2013 óta rendszeresen megszerve-zett Kecskeméti AlumíniumfeldolgozóSzakmai Napok során nyilvánvalóvávált, hogy Kecskeméten és vonzás-körzetében egy jelentős alumínium-készárugyártó ipari potenciál alakultki, amely évente ezer tonnás nagy-ságrendben dolgoz fel alumíniumle-mezt és -profilokat különböző, túlnyo-mó részben exportra szállított gyárt-mányokká. A gyártáson túlmenően agyártmányfejlesztés és a gyártáster-vezés is hazai szakemberek közremű-ködésével történik.

Az OMBKE Fémkohászati Szak-osz tály Kecskeméti Helyi Szervezeté -nek társszervezésében 2016. novem-ber 18-án Kecskeméten került sor a

helyi alumíniumfeldolgozás 65 évesmúltjára történő visszatekintésre.

A Metalconstruct Zrt. jogelődje1951-ben Kecskeméti Mezőgazdasá-gi Felszereléseket Gyártó és JavítóKis ipari Termelőszövetkezet névenala kult meg kovács és gumijavító,esztergályos és kovács, bognár, laka-tos, rönkvágó, kocsifényező és dukkó-zó, metszőolló-készítő és szíjgyártórészlegekkel. A lakatos részlegbenpréselés-mélyhúzás és szegecselés-sel, hazai gyártású ötvözött alutár-csákból, többek között, alumíniumbögréket is gyártottak. 1961-ben aPetőfi Népe megyei napilapban talál-kozhattunk az alumínium csőhúzástényével, amely Magyarországon a

Székesfehérvári Könnyűfémműn kívülcsak itt folyt. Érdekes volt a szakmaikutatás során a korabeli napilapot át -tekinteni, mert a híranyagok és aképes dokumentációk mindig kiemel-ten kezelték az egykori KTSZ majd ajogutód Kecskeméti AlumíniumipariSzövetkezet folyamatos gazdaságimegerősödését. Talán nem véletlen,hogy ez a gazdálkodási formáció sajá-tos üzletpolitikájával el tudta kerülni az1970-es években a Magyar Alu -míniumipari Trösztbe történő integrá-ciót is.

Az emlékülés a Bács-Kiskun Me -gyei Kereskedelmi és Ipar ka ma raszékházának, gróf Széchenyi Istvánnagytermében, Gaál József iparka-


erdész és érdeklődő vendégeit, aszakmai és kulturális programok részt -vevőit, ezt követően dr. Gagyi PálffyAndrás, az OMBKE ügyvezető igaz-gatója, prof. dr. Palotás Árpád Bencedékán, és Holló Csaba, a B.A.Z.Megyei Mérnöki Kamara elnöke mél-tatta a Fazola fesztivál jelentőségét.

Most sem történt másként, a ko -rábbi évekhez hasonlóan nagy érdek-lődés előzte meg a tiszteletbeli ko-hás szá fogadás és a műemlékkohó-ból való csapolás vidám ceremóniá-ját. Idén tiszteletbeli kohásszá MokraiAttilát, a Miskolci Fazola Henrik Szak -iskola igazgatóját avatták. Az avató ésegyben a szent sörital elfogyasztása,illetve a nyersvascsapoló ruházat fel-öltése után Mokrai Attila mint már tisz-teletbeli kohász irányításával, és dr.Harcsik Béla és Sterbinszky Tamássegédletével került sor a műemlékko-hó „élménycsapolására”.

A szakmai élményszerzésben, agondtalan szórakozásban továbbrasem volt hiány. A színpadon egymástkövették a kulturális programok. Báraz eső most is megzavarta a rendez-vényt, akik türelmesek voltak, VargaLajos ny. acélgyártó szintetizátormu-zsikájára még napsütésben is énekel-hettek és táncolhattak.

A műszaki természettudomány

iránt érdeklődők számtalan lehetőségközül választhattak. Kipróbálhattákkézügyességüket – többek között – aMiskolci Egyetem Öntészeti Intézeté -nek, a Fazola Henrik Szakiskola, ok -tatói, diákjai segítségével, a fémes ésnemfémes anyagok alakítását (fém-öntés, fémdomborítás, agyagkoron-gozás), gyakorolhatták szakemberekközreműködésével a fémek hengerlé-sét, fémes anyagok vizsgálatát, azoktechnikai eszközeit próbálhatták ki éskészíthettek kovácsolt emléktárgya-kat. Megismerhették a miskolci régió-ba betelepült fiatal üzemeket, azALUINVENT Zrt.-t és a SICTA Kft.-t,és világhírű termékeit, az alumíniumfémhab szerkezetű termékeket, illetvea személygépkocsik részére gyártottturbófeltöltő kompresszorház alumíni-umöntvényeket. Az egyetem Földtu -do mányi Kara a geológiai vizsgálatok,az ásványok színes világát kínáltákbetekintésre. A Kohászati Múzeum kol -lektívája segítségével a Garadna pa -tak völgyében a Fazola család általépített vaskohómű ipari emlékeit tár-latvezetéssel tekinthették meg a vas-kohászat múltja iránt érdeklődők.

A legfiatalabb korosztály érdeklő-dését célozták meg az ÉSZAKERDŐZrt. erdei iskola, a Diósgyőri PetőfiKönyvtár irodalmi vetélkedő program-

jai, az Anyagtudományi Kar műszakigyermekpedagógiai foglalkozásai.

Összefoglalva a fesztivál tapaszta-latait megállapítható, hogy a magyaremberek a műszaki természettudo-mányt súlyponti szakterületnek tekin-tik a hazai gazdasági életben. Sze re -pét, feladatait, művelési területeitmind szélesebb körben meg kell is -mertetni. Ezt a célt, ami nemzetgaz-dasági terveinkben újraiparosításiprog ramként is szerepel, töretlenül jólszolgálja az évenként megrendezen-dő Fazola Fesztivál.

Köszönetet kell mondani MiskolcMegyei Jogú Város Önkormányzatá-nak a régióban működő vállalkozók-nak, a Magyar Öntészeti Szövetségtá mogató tagjainak, a Miskolci Egye -temnek, a B.A.Z. Megyei Mérnöki Ka-marának, az ÉSZAKERDŐ Zrt.-nek, aKohászati Ágazati Párbeszéd Bi -zottságnak, a MIKEROBB Kft.-nek, akulturális és szakmai programokbanrésztvevő szervezeteknek, intézmé-nyeknek, hogy támogatásukkal, rész-vételükkel segítették a Fazola Fesz -tivál megrendezését.

� Sípos István, a kuratórium elnöke

Dr. Nyitray Dániel, az OMBKE helyi vezetője

Metalconstruct Szakmai Nap65 éves az alumíniumfeldolgozás Kecskeméten emlékülés

Patay Pál az OMBKE ÖntészetiSzakosztályának legidősebb tagja,2016 decemberében töltötte be 102.életévét. A szerkesztőség a cikkközlésével is köszönti szüle tés -napján!

Az első világháború nemcsak azemberek, hanem az anyagok háború-ja is volt. Nagy mennyiségű és igenkülönböző anyagokat igényelt – ilyenvolt többek között a bronz annak elle-nére, hogy a modern ágyúk már acél-ból készültek. Ágyút és harangot azo-nos ötvözetű bronzból öntöttek: 78százalék rézből és 22 százalékónból.

A hadvezetőség tudatában voltannak, hogy ha a háború hosszabb

időre húzódik el, a Monarchia nemrendelkezik a szükségletnek megfele-lő rézzel. Már 1915 nyarán felve tődötta gondolat, hogy a hiányt réztárgyakbegyűjtésével pótolják. Intéz kedésazonban ekkor még nem született.Hamarosan felmerült a ha rangok ön -

kéntes felajánlása útján történő be -gyűjtése is, és erre az egyházi ha -tóságok közvetítésével felszó lítottáka gyülekezeteket. Nem csodálkozha-tunk, ha ez nemigen talált visszhang-ra. Ezért 1916 nyarán elhatározták ahivatalos úton történő begyűjtést,azaz a rekvirálást.

A Bécsben székelő közös Csá száriés Királyi Hadügyminisztérium az Abt8/HB 3380 számú rendeletével hatá-rozott a harangok begyűjtéséről, ésjúlius-augusztusban ezt el is kezdték.Egy-egy alacsonyabb rendfokozatú,műszaki képzettségű tiszt néhánylegénnyel együtt bejárta a falvakat,felkereste az egyházakat. Egy hivata-los képviselővel szem revételezte aharangokat, és kijelölte az igénybeveendőket. A minisztérium által meg-adott utasítás szerint egy harangothagytak meg, le hetőleg a legkiseb-bet, ahol négy vagy öt volt, ott kettőt.

A begyűjtendőnek ítélt harangokata legények leszerelték a harangszék-ről, és kidobták az ablakon. Volt,amelyik megsérült, sőt volt, amelyik

marai elnök kö szöntőjével kez-dődött, aki egy ben Kecskemétm. j. város al polgármestere is. Amegjelent vendégek mellett azOMBKE-t is kö szöntötte, mintaz egyik legrégeb bi hazaiműszaki-tudományos szakmaiegyesületet (l. kép). Ezután ajogutód és társszervező Metal -construct Zrt. vezérigazgatójá-nak, Kis Er nőnek a két részbőlálló szemléletes előadásávalfolytatódott az emlékülés. Eztkövetően a Kecskeméti HelyiSzervezet elnöke, Dánfy Lászlóprezentációjában az alumínium és abauxit európai és magyarországimegjelenéséről, valamint a háztartá-sok, ipari szervezetek alumínium-edény-igényeinek a reklámok tükré-ben történő korabeli megjelenésérőltartott vetítettképes beszámolójávalcsatlakozott a nyitó előadáshoz,bemutatva az 1977-ben megjelent a„A magyar ezüst története” című nagy-

sikerű kiadványt is. A szakmai elő-adásokat a kerekegyházi GORTERFém ipari Zrt. vezérigazgatójának,Hugyecz Zoltánnak igen szemléletes,az alumíniumlemezek és -profilok kor-szerű gépeken történő megmunkálá-sáról szóló előadása nyitotta meg,majd a Pallas Athéné Egyetem GAMFMűszaki és Informatikai Kar Jármű -technológiai Tanszékének ve zetője,

dr. Lukács Pál főiskolai tanár ésdr. Liska János főiskolai docens,az alumínium fémhabok fejlesz-tése, megmunkálása és alkal-mazástechnikája témakörű elő-adásai követték. A kamara aulá-jában az egyetem hallgatóibemutatták a részben alumíni-um fémhab szerkezetű motor-kerékpárt. A zárszót követően arésztvevők meglátogatták aMetal construct Zrt. mű helyeit ésmegtekintették a jelenleg folya-matban lévő fejlesztés soránüzembe helyezett új gépek pró-

bagyártási folyamatait is, a vezérigaz-gató és munkatársainak, KékkőiAndrás műszaki vezetőnek ésHegedűs Antal üzemvezetőnek szak-avatott ismertetése mellett. A látoga-tás a termékbemutató ki állítás megte-kintése után a cég tárgyalótermében afelmerült kérdések megválaszolásá-val ért véget.

� Dánfy László


PATAY PÁL

Harangrekvirálás az I. világháborúban

Az emlékülés résztvevői

Dr. Patay Pál régész-muzeológus, ha -rangkutató. Régészeti munkája mellettkezdett harangtörténeti kutatásokkal fog -lalkozni. Mintegy 25 000 hazai és Kárpát-medencei harang adatait gyűjtötte össze.Ezt az anyagot az Öntödei Múzeumbanszámítógépes adatbázisban rögzítették,és ott az érdeklődők rendelkezésére áll.

A Kálvin téri templom harangjánakleszerelése

darabokra törött. Ahol kövezett utcavolt a torony körül, ott csiga segítsé-gével, kötélen engedték le, bizonyáraazért, hogy leesve ne sértse meg akövezetet. Megmérték a tömegüket, atiszt kitöltötte a jegyzőkönyv – egyelőre nyomtatott szövegű egyszerűlap – rubrikáit, aláíratta az egyházkép viselőjével, és kilójáért 4 koronátnyugta ellenében ki is fizetett. A ha -rangokat egy központi fekvésű hely-ség vasútállomásán gyűjtötték össze,majd vonattal elszállították Csepelre,a Weiss Manfréd Lő szer gyárba, vagyNagytéténybe, a Lossinszky-féle Ma -gyar Ónművek telepére. Ott összetör-ték és beolvasztották, az így nyertanyagot pedig hadianyaggyárakbandolgozták fel.

Az ország templomainak tornyai-ban szép számmal voltak – különö-sen Erdélyben, ahol nem jártak törö-kök – több száz éves harangok, itt-otttörténelmi személy által adományo-zottak is. Minthogy a minisztérium ki -vételekre nem tért ki, a rekvirálók vá -logatás nélkül jelölték ki a hadianyag-nak szántakat. Érkeztek tehát Cse -pelre és Nagytéténybe kor- és ipartör-téneti jelentőségű harangok is, és beis olvasztották ezeket. A MűemlékekOrszágos Bizottsága (MOB) felfigyelta műtárgy és műemlék jellegű haran-gok pusztulására, és kérelemmel for-dult a minisztériumhoz azok mentesí-tése végett. A minisztérium az 1916.december 14-én kelt Abt/HB 12977számú rendeletével helyt is adott aMOB kérelmének, és hozzájárult ah -hoz, hogy az egy szakértői bizottságáltal kijelölt harangokat az illetékesegyházak visszaigényelhessék, vál-lalva a leszerelés, az el- és vissza-szállítás költségeinek megtérítést.

Sajnos a bizottság késlekedve,csak 1917 májusában szállt ki Cse -pelre és Nagytéténybe, és addig je -lentős számú mentesíthető harang

pusztulhatott el. A mentesítendőketjegyzékbe vették, de megállapították,hogy vannak közöttük sérültek, ame-lyek használatra már nem alkalma-sak, emellett a legtöbbnek a szárma-zási helyét sem tudták azonosítani. Asérült tárgyakat az egyházak nemfogják visszaigényelni, ezért javasol-ták, hogy ezeket örök letétként szállít-sák be a Nemzeti Múzeumba. A Had -ügyminisztérium ezt jóvá is hagyta. AMOB azt is kijárta, hogy az 1700 előttöntött harangok eleve mentesüljeneka rekvirálás alól. Így maradt meg töb-bek között Nógrádszakálon egy isme-retlen mester 1523. évi harangja,vagy az olaszliszkai katolikus temp-lom tornyában az 1633-ban Eper -jesen Georg Wierd által öntött, igenszépen kivitelezett darab.

Hellyel-közzel visszahagytak fiata-labb nagyharangokat is. Például atarcali református templomnak egy1804-ben készült harangját, amely-nek feliratában történetesen e sorokszerzője ükapjának – mint az egyházfőkurátorának – a neve is szerepel.Vagy a Komárom megyei Dad katoli-kus templomának ma is meglévőnagyharangja az egykori kegyúr,Esterházy Miklós 1833. évi adomá-nya. Egyes városok reprezentatívharangjai is mentesültek, így az esz-tergomi főszékesegyház 5467 kilo-grammos (a mai ország akkori legna-gyobb) harangja, a debreceni ÖregRákóczi (I. Rákóczi György erdélyifejedelem 1636. évi adományharang-jának anyagából 1864-ben készült),és a békéscsabai evangélikusok nagy -harangja sem némult el.

A műtörténeti jelentőségű haran-gok mentése céljából a MOB többgyűjtőállomáson (különösen Erdély -ben) átvizsgáltatta az oda beszállítottharangokat, és kiemelte a mentesí-ten dőket. Így a krasznarécsei (Re cea,Románia) reformátusok 1628-beli

harangja is visszakerült a templomtornyába, és ma is szól.

A háború csak nem akart végetérni, a rekvirált harangok bronza sembizonyult elegendőnek a hadiiparszükséglete kielégítéséhez, ezért1917-ben a minisztérium újabb rekvi-rálást rendelt el, amit az ősz folyamánvégre is hajtottak.

A rekvirálók mindkét alkalommalelég szigorúan betartották a miniszté-rium előírásait. Például a Komárommegyei Kecskéden 1916-ban Weiszhadnagy a katolikus templom négyha rangja közül csak kettőt vitt el,ugyanakkor a kápolna egyetlen ha -rangjának sem kegyelmezett, ahogya szintén a kecskédi egyházhoz tarto-zó Oroszlány kápolnája mindkét ha -rangjának sem. A második rekvirálásután pedig Komárom megyében, Hán-tán az evangélikusok haranglábján ésKisbéren egy temetőkápolnában voltkét-két harang. Hántán ugyanis azegyik a felirata szerint a reformátusoktulajdona volt, noha egy leányegyhá-zuk sem létezett ott. Kisbéren megbizonyára a rekvirálók nem szereztektudomást a kápolnáról.

A rekvirálást az egész országbanegységesen végrehajtották, ami a ha -rangállomány nagyarányú pusztulá-sát idézte elő. Országos átlagban 55-60 százalékra becsülhető a veszte-ség, de ez vidékenként változó asze-rint, hogy az egyes felekezetek mi -lyen arányban vannak képviselve. Akatolikus templomokban általábanhá rom harang volt, néha négy is, a re -formátusokban túlnyomórészt csakkettő. Így például a jelenlegi Ko má-rom-Esztergom megyében a veszte-ség átlaga 67 százalékos volt, Nóg -rádban 57, míg az ország északkele-ti szélén (Zemplén, Bereg, Szatmár)csak 45 százalék.

A falusiakat a harangok rekvirálásasúlyosan érintette, ugyanis a harangszava irányította az életük ritmusát. Aháború végeztével igyekeztek is azegyházak a hiányokat pótolni, csak-hogy két-három harang öntetésenagy megterhelést jelentett. A kilo-grammonkénti 4 korona váltságdíj,amit kaptak, időközben devalválódott,így csakis közadakozásból tudták azúj harangok öntésének a költségételőteremteni. Sok helyen évekig eltar-tott, mire ismét több harang szólt atoronyban.


Szállításra váró leszerelt harangok Rekvirált harangok egy gyűjtőhelyen

Az ülést dr. Nagy Lajos OMBKE el -nök vezette le. Jelen volt 14 fő vá-lasztmányi tag és 11 fő meghívott.

Az első napirendi pontban azelnök a közelmúlt jelentősebb ese-ményeiről számolt be, amik közül akohászokat is érintők az alábbiak:– A XVII. Fémkohászati Napot az

ARCONIC Köfémben, Székesfe-hér vá ron rendezte meg a Fém-kohászati Szakosztály; gyárlátoga-tással, konferenciával és szakes-télylyel egybekötve, több mint 100fő részvételével.

– A Miskolci Egyetemen a 2016. no -vember 17-én tartott TDK-konfe-rencián az OMBKE 1-1 bányász éskohász hallgató részére adomá-nyozott különdíjat.

– A Szent Borbála-napi központi,állami ünnepséget 2016. december2-án rendeztük meg, amit 2016. de -cember 4-én a Gellért-hegyi szikla-templomban mise és szoboravatáskövetett. (A szerkesztőség meg-jegyzése: beszámoló a 2017/1. lap-számban jelent meg.)A Borbála-napi ünnepséggel kap-

csolatban Balázs Tamás, a BKL Ko -hászat felelős szerkesztője észrevé-telezte, hogy azon egyre kevesebbkohász vesz részt. Nehezményezte,hogy az elnökségben sem volt ko -hász. Felhívta a figyelmet, hogy azün nepi beszéd kohászattal kapcsola-tos részt nem tartalmazott. Javaslatottett, hogy a jövőben az elnökségbeaz állami szereplőkön kívül célszerűlenne egy-egy vállalat vezetőjét, tu -lajdonosát is meghívni.

Katkó Károly, az Öntészeti Szak -osztály elnöke megerősítette az elő-

ző eket és azzal az igénnyel egészí-tette ki, hogy a jövőben az ilyen köz-ponti ünnepségeken a kohászat erő-sebb képviseletet kapjon.

Dr. Nagy Lajos elnök a problémátérezve jelezte, hogy az elnökség az el-következőkben a kohászat jobb kép-viseletére törekedni fog, a (főszerve-ző) Bányászati Szövetséggel együtt-működve.

A második napirendi pontban Kő -rösi Tamás főtitkár az OMBKE alapí-tásának 125. évfordulója alkalmából2017. június 23–24-én Selmecbá -nyán tervezett megemlékezés előké-születeiről számolt be, ahol kibővítettválasztmányi ülés, a Szent Katalin-templomban ünnepség, az Akadémi-án koszorúzás, majd szakestély a ter-vezett program. (A szerkesztőségmegjegyzése: a részletes programróla következő számban tervezünk be -számolni.)

Dr. Lengyel Károly javasolta, hogyaz eseményre kiadvány (BKL közösszám) és emlékérem készüljön.

Ezután Bársony László, a Tata -bányai Helyi Szervezet elnöke rész-letes beszámolót tartott a jövő évi,tatabányai „Jó Szerencsét Emlékév”rendezvénysorozatról, amely 2017.május 27-én helyszínt biztosít azOMBKE 107. küldöttgyűlésének is.Ismertette az ünnepségsorozathozkapcsolódó jelentős városi fejleszté-seket, emlékhelyek létrehozását, ésbeszélt a tervezett kiadványokról.Ehhez kapcsolódóan Csurgó Lajos, aFémkohászati Szakosztály elnöke tá -jékoztatást kért a szervezőktől aprogramokról az OMBKE szerveze-tek részére.

A következő napirendi pontbanTóth János számolt be a Történeti Bi -zottság tevékenységéről.

Ezt követően az OMBKE pénzügyihelyzetéről dr. Gagyi Pálffy Andrásügy vezető igazgató adott tájékozta-tást. Elmondta, hogy az eredmény apillanatnyi helyzet szerint – 400 000Ft. Ennek okait vizsgálva ismertette,hogy a MOL Nyrt. a korábbi laptámo-gatás felét biztosította, amit csakrészben ellensúlyozott a két bányá-szati lap összevonása. Ne hezítette ahelyzetet, hogy a Múzeum körúti in -gatlan bérlője felmondta a szerző-dést, és az is, hogy az egyéni tagdíj-bevételek jelenleg 1 millió forintos el-maradást mutatnak. Kiemelte aFémalk Zrt. 4,8 millió forintos támo-gatását a BKL Kohászat megjelente-téséhez.

Nagy Lajos elnök azzal zárta ezt anapirendi pontot, hogy a MecsekércZrt. ígért éves támogatásával a nulláseredmény elérése lehetővé válik.

Az egyebekben Bocz András, aVaskohászati Szakosztály elnökeelmondta, hogy a Dunaferrnél bekö-vetkezett leépítések miatt és a tagdíj-fizetés módosulásával a tagok 25-30%-át veszítették el.

Katkó Károly javasolta, hogy 2017-ben az egyesület tüntesse fel levele-zésén és a lapokban a nevezetes év -fordulókat (150 éves a BKL, 125 évesaz OMBKE).

Az ülést lezárva dr. Nagy Lajosmegköszönte mindenki munkáját,áldott ünnepeket és boldog új évetkívánt.� Dr. Gagyi Pálffy András jegyző-

könyve alapján összeállította BT


Emlékeztető a 2016. december 15-i OMBKEválasztmányi ülésről (kivonat)

Tájékoztató a tatabányai Jó szerencsét! emlékévrőlA Magyar Általános Kőszénbánya Rt.1894. december 4-én hitbizományiszerződést írt alá az Eszterházyakkala Tatai-medencében való szénkuta-tásról és kitermelésről. A IV-es számúlyuk 1896. márciusában ütötte meg aszenet, a lejtakna mélyítése augusz-

tus 1-én indult és az első csille szén1896. december 24-én gördült a fel-színre.

A lejtakna környezetében meg-épültek az első munkáslakások,amelyeket még több ezer követett.Alsógalla-Bányatelep gyorsan gyara-

podott és 1902-ben önálló község lettTatabánya néven. Negyvenöt évvelkésőbb a környező községekkelegyesülve várossá nyilvánították.

Amíg aktív bányászat folyt a tér-ségben, a fejlődés motorja a bányá-szat és az arra épülő ipar volt, a

város életét és fejlődését a bányahatározta meg. A bányászat válsága,a közelmúlt gyökeres társadalmi vál-tozásai új helyzetet teremtettek,amelyben több éves átmeneti időszakután sikerült meggyőzni a város veze-tőit, hogy „ugyan a jövő már nem abányászatról szól, de a több mint 100éves bányászkodás olyan értékeketteremtett, olyan alapokat rakott le,amelyen egy korszerű és dinamikusvárosfejlesztés megvalósítható. Ezértnem megtagadni kell a múltat, hanemtiszteletben tartani és eredményeitelismerni. E szemlélet elfogadtatásá-ban a helyi BDSZ és több bányászatihagyományőrző szervezet mellettnagyon sokat tett az OMBKE Tata bá -

nyai Szervezete is. Nagy öröm szá-munkra, hogy a város közgyűlése azelső csille szén kitermelésének 120.,és Tatabánya várossá válásának 70.évfordulója közötti időszakot „Jó sze-rencsét!” emlékévnek nyilvánította.

Az emlékév látványos nyitógálája2016. december 22-én zajlott le többezer résztvevővel. 2017-ben a terve-zett rendezvények közül az alábbiakaz OMBKE tagságának érdeklődésé-re is számot tarthatnak:

Április 7. A „Jó szerencsét!” kö -szön tés emléknapján szakmai konfe-rencia és időszaki kiállítás megnyitójaa Tatabányai Múzeumban

Április 8–9. József Attila országosvers- és prózamondó verseny bá -

nyász alkotók műveiből és bányásza-ti tárgyú alkotásokból

Május 27. Az OMBKE 107. küldött-gyűlése

Június 9–11. I. Kárpát-medenceiBá nyavárosok Találkozója (program-járól később adunk tájékoztatást)

Augusztus 31. Országos Bányász -nap

Szeptember 1. Nyitott szakestélyOktóber 8. Ünnepélyes zárógála A város elkészíttette és levédette a

Jó szerencsét! és a Vadorzó márka-nevű sörreceptúrákat, és támogatjaegy városi sörfőzde létrehozását.

� OMBKE Bányászati SzakosztályTatabányai Szervezete


95. születésnapját ünnepli

Remport Zoltán dr. Vaskohászati Szakosztály


Kovács Dezső dr. Öntészeti SzakosztályÁdám János dr. Fémkohászati Szakosztály


Matura Ferenc Vaskohászati SzakosztályKúti István dr. Vaskohászati SzakosztálySzabó László Fémkohászati SzakosztálySzende György Öntészeti SzakosztálySzili Sándor dr. Öntészeti SzakosztályKocsis István Fémkohászati SzakosztályKarancz Ernő József Öntészeti SzakosztályMartos István Fémkohászati SzakosztálySzarka Gyula dr. Egyetemi OsztályMikus Károly Öntészeti SzakosztályMachata Béla Fémkohászati Szakosztály


Földesi Gyula Öntészeti SzakosztályRédei András Vaskohászati SzakosztályFiumei Attila Vaskohászati SzakosztálySolymosi Tibor Öntészeti SzakosztályMucs Béla Fémkohászati SzakosztályNovák Sándor Fémkohászati SzakosztályLoy Árpád Vaskohászati SzakosztályHercsik György Vaskohászati SzakosztályBabus Gyula Vaskohászati SzakosztályÁrkovits Elemér Öntészeti Szakosztály


Nyitray Dániel dr. Vaskohászati SzakosztálySimon Béla Vaskohászati SzakosztályClement Lajos Fémkohászati SzakosztályVida Zoltán Öntészeti SzakosztályHorváth Gábor Öntészeti SzakosztályLőrinczi József Vaskohászati SzakosztályHorváth Ákos dr. Vaskohászati Szakosztály

KÖSZÖNTÉSEK

Tisztelt Olvasók, tisztelt Tagtársak!

2012-ben úgy döntöttünk, hogy minden év elején a 70 év feletti kerek születésnapot ünneplő tagtársainkat nevük fel -so rolásával köszöntjük lapunkban.

A 70. évet ebben az évben betöltő tagtársainknak, akiket születésnapjukon először köszönthetünk ezen a módon,felkérő levelet küldtünk, hogy nekik a korábbi gyakorlat szerint rövid életútjuk és fényképük közlésével is gratulálhas-sunk.

Természetesen továbbra is lehetőséget adunk arra, hogy a szakosztályok vezetősége és a lapba író szerzők anevezetes születésnapot ünneplő tagtársainkról interjú formájában megemlékezhessenek.

Balázs Tamás felelős szerkesztő

2017-ben jubiláló tagtársainknak szeretettel gratulálunk, további jó egészségetés még sok békés, boldog évet kívánunk!


Tóth Lajos Attila dr. Egyetemi OsztályBöröndy Istvánné Vaskohászati SzakosztályLeszl Béláné Vaskohászati SzakosztálySas István Fémkohászati SzakosztályRózsa Sándor Fémkohászati SzakosztálySzentváry Béla Öntészeti SzakosztályNagy Gábor Vaskohászati SzakosztályPétervári Imréné Fémkohászati SzakosztályHajnal János Öntészeti SzakosztályDiósi János Fémkohászati Szakosztály


Sillinger Nándor dr. Fémkohászati SzakosztálySzabó Ferenc Fémkohászati SzakosztályJagicza István Öntészeti SzakosztályVirág Ferenc ifj. Öntészeti SzakosztályMajoros Mária Fémkohászati SzakosztályKopasz László Vaskohászati SzakosztályVillányi Károly Vaskohászati SzakosztályHorváth János dr. Fémkohászati Szakosztály

Antal Ferenc Fémkohászati SzakosztályKovács Istvánné Fémkohászati SzakosztályTóth László Vaskohászati SzakosztályNémeth Sándor dr. Fémkohászati SzakosztályTemesszentandrási Guidó Fémkohászati SzakosztályScheffler Klára Vaskohászati SzakosztályOláhné Hornyák Veronika Fémkohászati SzakosztályDávid János Fémkohászati SzakosztályZupkó István dr. Egyetemi OsztályVadász József Fémkohászati SzakosztálySáfár Lászlóné Vaskohászati SzakosztályDúl Jenő dr. Egyetemi OsztályLádai Balázs dr. Öntészeti SzakosztályLonga Péter Fémkohászati SzakosztályHoldampf Attila Fémkohászati SzakosztálySápi Lajos Fémkohászati SzakosztályCzomba Imre Öntészeti SzakosztálySchlégel Miklós dr. Fémkohászati SzakosztálySándor Péter dr. Vaskohászati SzakosztályMarczis Gáborné dr. Vaskohászati SzakosztályCseh Kálmán Vaskohászati Szakosztály

70. születésnapját ünnepelte

Rudolf Lajos 1946. augusztus 25-énszületett Mosonmagyaróváron.

A dunaújvárosi technikum elvégzé-se után 1969-ben a Nehézipari Mű -szaki Egyetem Kohómérnöki Karánszerzett öntész ok levelet, NándoriGyu la professzornál. Az ÖntészetiTanszéken 1966–69 között tanszékihallgatói alkalma-zott volt.

A Mosonmagya -róvári Mezőgazda -sági Gépgyár (Küh-ne) öntödei mű -szaki osztályveze-tője volt 1970-től1981-ig, utánaugyan ott, a Rába Magyar Vagon-ésGépgyár melegüzemi fejlesztésén fej-lesztőmérnöki feladatokat látott el,majd 1996-ig különböző vezető be -osztásokat töltött be. 2001–2016-ig aMOTIM-nál üzemmérnökként dolgo-zott. 2016-tól végleges nyugdíjbavonult.

Nős, három gyermeke van.Az OMBKE-nek – megszakítások-

kal – 1966 óta tagja. Nagy tisztelettelemlékszik vissza Ferencz Istvánra,aki szakmai, baráti és emberi tulaj-donságaiban kiemelkedő volt.

Horváth Tamás 1946-ban születettKapuváron. A középiskolát Sop ron-

ban végezte el, majd egy évig se -gédmunkásként dolgozott. 1966-banered ményes felvé-teli vizsgát tett aNe hézipari Mű sza-ki Egye temen.1971-ben sze r zettdiplomát a Kohó -mér nö ki Kar alakí-tástechnológ ia iszakán.

Az egyetem be fejezése után aDunai Vasmű Hi deghengerművénélhelyezkedett el. Először gyakornok-ként, majd alapanyag-programoskéntdolgozott a Termelési Osztályon.1973-tól a Technológiai Főosztályállományában fejlesztőtechnológusi,majd hideghengersori technológusimunkakörben dolgozott.

A 70-es évek végén egy szakmaikitérő következett, aminek az adottaktualitást, hogy megkezdődött a fel-készülés a konverteres acélgyártásra.A konverteres acélmű építése és indí-tása idején az LD-acélgyártás techno-lógusi feladatait látta el a TechnológiaiFőosz tály on.

1982-ben egy átszervezést követő-en visszakerült a Hideghengerműhöztechnológiai csoportvezetőnek.1985-ben kinevezték a Hengermű MűszakiOsztály vezetőjévé. 1986-tól ismét aHideghengermű állományába került,ahol vezető technológusként aktív ré -szese volt a Hideghengermű 1988–

1990-es rekonstrukciója levezénylé-sének. Ezt követően gyárrészlegve-ze tői, majd gyárvezető helyettes mű-szaki vezetői munkakört töltött be.

1992-ben az osztrák-magyar ve-gyesvállalatként megalakult DWAHideghengermű Kft.-nél minőségbiz-tosítási főmérnök lett, és irányította aHideghengermű ISO 9002, majd azISO 9001 szerinti tanúsítására valófelkészülését. 2001-től 2006-os nyug-díjazásáig a korábbi minőségirányítá-si funkciót is megtartva műszaki-tech-nológiai főmérnökként dolgozott aDWA-nál.

2007–2008-ban műszaki szakértő-ként közreműködött a Hideghen ger-mű újabb főberendezéseinek, a sósa-vas pácolósor és az 1760-as henger-állvány telepítésénél.

Dr. Sillinger Nándor Kálmán 1947.ja nuár 1-jén született a Zala megyeiBókaházán. Az általános iskolát szü-lőfalujában – négy-osztályos osztatlantagozatban – vé -gezte, majd felvé-telt nyert a Veszp -rémi Vegyipari Tech -ni kum színesfém-ipari tagozatára.Miskol con szerzettvas- és fémkohómérnöki oklevelet1970-ben.

Az Ajkai Tim földgyár és Alumí -

niumkohóban technológus mérnöki,ko hó műszaki osztályvezetői, majdformaöntöde gyárrészlegvezetői mun-kaköröket töltött be. 1983–1991 közötta Ma gyar Alu míniumipari Tröszt vezér-igazgató-helyettese, párhuzamos mun-kakörként 1986–1990 között azAlumíniumipari Tervező és Kutató In -tézet vezérigazgatója volt. A Tröszt1991. évi társasági átalakulását köve-tően a Hungalu Rt.-ben stratégiai-,majd privatizációs igazgatóként dol-gozott 1996-ig. 1997–1998 között aMAL Magyar Alumínium Termelő ésKereskedelmi Részvénytársaság fej-lesztési igazgatója, 1998 szeptembe-rétől a cég vezérigazgatója volt 2006.évi nyugdíjba meneteléig.

1984-ben műszaki doktori, majd2000-ben műszaki tudomány kandi-dátusa címet szerzett. Három felnőttgyermek édesapja, illetve öt unokanagyapja.

Szabó Ferenc 1947. január 5-én szü-letett a Nógrád megyei Héhalom köz-ségben, az általános iskolát is ottvégezte. 1961-től 1964-ig Hatvanbanszerezte meg az elektroacél-olvasztárszakmunkás bi -zonyítványt. Ez -után a csepeliKossuth Lajos ön -tő- és gépiparitechnik u m ba járt,ahol 1969-ben ka -pott öntőipari tech-nikusi oklevelet,majd a Duna újvárosi Főiskolán 1976-ban metal lur gus üzemmérnök okleve-let szerzett.

1961-től 1964-ig a Fémtermia vál-lalatnál volt ipari tanuló. Megtanulta aferroötvözetek és a magnézium gyár-tását elektrotermikus és fémtermikusmódszerekkel. 1964-től a Metal lo-che mia vállalatnál dolgozott mintolvasztár.

A technikum és főiskola elvégzésé-vel a szakmai előmenetele is változott

a vállalatnál. A kohászati laboratóri-umban volt laboráns, majd a műszakiosztályon kísérlet-kutatással foglalko-zott. 1970-től művezetőként, majd1977-től kohászati üzemvezetőkéntdolgozott 10 éven át.

1987–1994 között a Metalloglo bus -nál öntödei osztályvezető volt.

1994-ben feleségével megalapítot-ták a Glob-Metal Kft.-t, ahol 50%-bantulajdonos és műszaki vezető. A cégforrasztóóngyártással és hulladékfel-dolgozással, finomítással foglalkozik.Az ólomfeldolgozás területén sugár-védelmi és műszaki öntvényeket, ón-és ólomlemezgyártást folytat.

1970-tól az OMBKE tagja, és ottanitevékenységéért 2011-ben OMBKE-plakett kitüntetést kapott.

Kopasz László 1947. március 6-ánszületett Pápán. Az általános iskolabe fejezése után a veszprémi Vegy ipariTechnikumban színesfémipari techni-kusként végzett. Duna újvárosbakerült, ahol kohász, majd alakítás-technológus üzem-mérnöki okleveletszerzett.

40 évig a jelen-legi ISD-DunaferrZrt.-nél, illetve elő-deinél különbözőtechnológiai terüle-teken – üzemtech-nológusi, üzemmérnöki, üzemveze-tői, vállalati termelésirányítói, műsza-ki vezetői, főmérnöki és szakértői –munkakörökben dol gozott. A betöltöttszakterület függvényében a MagyarÉrtékelemző Tár sa ság, valamint aGTE és a BME Mér nöktovább képzőIntézetei továbbképzőin tanult to -vább.

Későbbi szakirányú tevékenységétmeghatározta, hogy a Vasmű Da rab-áru-horganyzó, az Acélszerkezeti tű-zihorganyzó és Magyarország elsőSendzimir szalaghorganyzó telepíté-sében és beüzemelésében vett részt.

Jelenleg a Magyar Könnyűszerke-zetes Egyesület magántagja, a Ma gyarTűzihorganyzók Szervezete vezető -ségi, valamint a Szakmai Bi zottságtagja és a dunaújvárosi OMBKE veze-tőségének tagja. 15 éve a MagyarMérnöki Kamara korrózióvédelmiszakértője, szakterületének rendsze-res előadója.

Szakmai elismerései többek között:Centenáriumi Díszoklevél, KiválóDolgozó, arany fokozatú Kiváló Újító,OMBKE-plakett, Miniszteri ElismerőOklevél, Wahler Aladár-emlékérem.

Villányi Károly 1947. március 27-énszületett. 1965-ben a tapolcai gimná-ziumban érettségizett, majd a Du na-újvárosi Felsőfokú Kohóipari Techni-kumban tanult to -vább metallurgusszakon, 1974-benaz NME Kohó- ésFémipari FőiskolaiKarán kohász me-tallurgus üzemmér-nöki képesítéstszerzett.

1968-tól a DunaiVasmű, a mai nevén Dunaferr Acél -művében dolgozott 2007-ben történtnyugdíjba vonulásáig. Gyakor nok kéntaz Acélmű öntőcsarnokában kezdett,majd az SM-kemencékből történőacélgyártás volt a következő állomás.1971-től az épülő folyamatos öntőmű– FAM – ál lományába helyezték át.1971-ben Riesában három hó napig,majd 1972-ben Donyeckben két hóna-pig ismerkedhetett a bevezetésre váróúj technológiával. Az első öntésnélveze tő-kormányosi munkakörben vettrészt 1973-ban, majd a 2. számúöntőgép beüzemeltetésében is tevé-keny része volt 1974-ben. 1974-től1983-ig mű szakos művezetői, majd1983-tól FAM-technológusi munka-körben dolgozott.

Kétszer volt kiváló dolgozó, azOMBKE-nek 1972-től tagja.


2017. február 12-e gyásznap a hazai kohász társadalom számára. Gyászol a hazai kohásztársadalom, mert e naponelment kohászatunk két kiemelkedő személyisége, az egyaránt 96 évet élt dr. Sziklavári János és dr. Szőke László.

Kortársak, sorstársak voltak, előremenetelük hasonlóan ívelt magasra. Mindketten üzemi szakemberként emelked-tek ki kortársaik közül, mindketten jelentős oktatási tevékenységet végeztek, ezért kapták meg az Alma Matertől a cím-zetes egyetemi tanári címet, s váltak mindketten sokak példaképévé. Mindkettőjüket az Országos Magyar Bányászatiés Kohászati Egyesület tagsága tiszteleti taggá választotta, s noha munkahelyeik zöme mára eltűnt, felszámolódott,az Alma Mater és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület továbbra is tisztelettel követte életútjukatés emelte ki példaként a mai fiataljaink elé.

90. életévük alkalmából otthonukban történt beszélgetés során még úgy tűnt, hogy hosszú évekig köztünk lehetnek,de a 96. évükben mindkettőjüket egy ugyanazon a napon a Mindenható magához szólította, mindketten Budapesten,a Szent Gellért urnatemetőben leltek örök nyugalmat.

Utolsó Jó szerencsét!-tel búcsúzunk Tőlük, nyugodjanak békében…


NEKROLÓGOK

1921. augusztus 3-án született Buda -pesten. Nagyapja szász iparos, édesap-ja pék volt, az I. világháború alatt jöttek átNagyszebenből Budapestre. Boldoggyer mekéveit nagyszüleivel, szüleivelLajosmizsén, Ladánybenén, Örkénybentöltötte, majd három testvérével együttaz édesapja korai halálát követően csa-ládja Budapestre költözött, ahol érettségiután előbb egy Takarékpénztárba került,majd a háború alatt Erdélyben teljesítettkatonai szolgálatot. Gyermekévei soránszerzett élményei, a háborúban eltöltöttévek tapasztalatai alapján kapott kedvetahhoz, hogy banki tevékenységét abba-hagyja, s helyette Sopronban kohómér-nöknek tanuljon, majd egy diósgyőrikohászi állást megszerezve kezdje megpályafutását.

Vaskohómérnökként a Diósgyőri Mar-tin-üzemben kezdett. Kezdő mérnöki te -vé kenységére jelentősen kihatott, hogymár az első év folyamán a Diósgyőri Mű -s zaki Főiskola oktatójaként teljes vertiku-mi ismeretekre kellett szert tennie, s ami-kor ezt egy év után befejezte, a vasgyár-ban rohamtempóban lépett előre a rang-létrán. Előbb diósgyőri kohászati építke-zéseket, fejlesztéseket irányított, majdaz Elektroacélmű vezetőjeként igyeke-zett új acélok gyártását bevezetni, a mi -nőség javításán fáradozni. Ez idő tájtmeg nősült, felesége, egy tanítónő,egész pályafutása során első számú tá -mogatója lett.

Ezt követően elektroacélműi vezető-ből főtechnológus lett, majd az egyesítettacélművek vezetője. E tevékenységeso rán készült el a kísérleti folyamatosöntő-kristályosító mű, nem rajta múlt,hogy a világszerte unikum technológiai

fejlesztés nem válhatott már akkor a ter-melés részévé, viszont segítette, hogyfő technológusi feladata után a főmetal -lurgusi feladatokat is megkapja. E fel-adatai során egyre több országos kohá-szati feladatot is kapott, bekapcsolódottaz egyetemi oktatómunkába is, irányítot-ta a diósgyőri kutatómunkát, egyre tevé-kenyebben részt vett a szakmai közélet-ben. Két évtizednyi megfeszített üzemimunka után, miközben 1968-ban meg-szerezte kandidátusi címét is az akadé-mián, egészségi problémái jelentkeztek.Elsősorban ezért is, 1973-ban Diós -győrből Budapestre költözött.

A Kohó- és Gépipari MinisztériumTer vező Irodájában két nagy kohászatiberuházás, a Dunai Vasmű ill. a Diós -győri Vasgyár konverteres acélművé-nek tervezési feladatait vezette, mint aGeneráltervező Iroda vezetője, majd atechnológiai tervek elkészülte után –1978-ban – áthelyezték az OrszágosMűszaki Fejlesz tési Bizottság főosztály-vezetői székébe. Itt már országosügyek intézését vállalta, tudományosszakmai közélet vezetői között képvi-selte a kohászatot. 1985-ben még meg-szerezte a műszaki tudományok dokto-ra címét a magyar Tudomá nyos Aka -démián, majd ezen év végén kerültnyugdíjba, de még évekig dolgozottelnöki tanácsadóként.

Kapcsolatát az egyetemmel nyugdíja-zásáig megtartotta, 1984-ben címzetesegyetemi tanári címet kapott, egyete-münk a legmagasabb kitüntetésben, atiszteletbeli doktori címben is részesítet-te. Számos kitüntetés birtokosa, ezekközül is talán legbüszkébb az OMBKEtiszteleti tagságára, amit a bányász-ko -

Dr. Sziklavári János1921–2017


hász szakma képviselői szavaztak megrészére az ezredfordulón.

Sziklavári professzor rendkívüliteherbírású volt, amit segített rendezettcsaládi élete, karbantartott egészségiállapota. Leánya tanítónő lett, fia kohó-mérnök, ez utóbbi egyik gyermekeszintén kohász. Öregségének terhét –lánya családja mellett épült budajenőiházában – Isten segítségével viselte,míg ez év február 12-én rövid betegségután szíve megszűnt dobogni.

Dr. Sziklavári Jánossal egy ízig-vérig kohász szakember távozik azélők sorából, egy olyan kohász, akimég teljes vertikumában foglalkozottmagas színvonalon a szakmávalelméleti és gyakorlat vonatkozásoktekintetében egyaránt. Egy mindigmosolygós, mindig elégedett embervolt, aki szakemberek tucatjainaksegített a pályán.

� K. GY.

1921. július 20-án született – de jureosztrák állampolgárként – Sopronban. Atörténelemből ismert ágfalvi csata utáninépszavazás eredménye tette lehetővé,hogy – de facto – magyar állampolgárlehessen. Postás szülei közül édesapját17 éves korában elvesztette, ezért –megélhetési gondok miatt – a helyi Ma -gyar Királyi József Nádor Műszaki ésGazdaságtudományi Egyetem soproniBánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karánkezdte meg tanulmányait, s itt szerzett1943-ban kohómérnöki diplomát. Verőprofesszor szárnyai alá vette, diplomájá-nak kézhezvétele után azonnal adjunk-tus lett a Fémtechnológiai Tanszéken.1944 októberében SAS-behívót kapott,de a háborúban német földön amerikaifogságba esett, ahonnan 1946 márciu-sában tért haza. Egyetemi állását visz-szakapta, de még az év augusztusábanaz amerikai hadifogság miatt B-listázták.

1947 februárjában felvételt nyert acsepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémmű -vek központi kémiai laboratóriumába.Előbb hőkezelési feladatokkal foglalko-zott, majd 1952-ben kinevezték azElektroacélmű vezetőjévé. Számos mi -nőségi acél (melegszerszámacélok,gyor sacélok, csapágyacélok, olajbányá-szati csőacélok, kis karbontartalmú hír-adástechnikai acélok) gyártásának be -vezetésénél, fejlesztésénél játszott ve -zető szerepet, nevéhez fűződik a folyé-kony acél vákuumos kezelésének üzem-szerű megvalósítása.

1965-ben a Vasipari Kutató Intézetbekerült. Tudományos igazgatóhelyettes-ként felelős volt a „nyugati” kapcsolatokkialakításáért. Kiváló intézményi együtt-működést alakított ki a ljubljanai Me tal -

lurski Instituttal, a düsseldorfi Betriebs-forschungsinstituttal és a francia IRSID-del, tartalmas személyes kapcsolatotszá mos elismert kutatóval, oktatóval.

1975-ben védte meg kandidátusiértekezését „Az acél olvadásának feno-menológiai vizsgálata” címmel. Tá -mogatta a nemzetközi Clean Steel kon-ferenciák, valamint a balatoni nyersvas-és acélgyártó, valamint az anyagvizsgá-ló konferenciák szervezését.

Az oktatómunkából is kivette részét.Előadásokat tartott a ME Fémtani Tan -székén, majd a Vaskohászattani Tan-szé ken, a Hőkezelő Szakmérnöki Sza -kokon, valamint a Mérnöki TovábbképzőIntézetben.

1976 és 1981 között – nyugdíjazásá-ig – a Magyar Vas- és Acélipari Egyesü -lés tanácsadója lett. 1980-ban Törökor-szágban, 1982-ben Szíriában dolgozottaz UNIDO szakértőjeként.

Az Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesületnek legrégebbitagja. 73 éves egyesületi tagsága alattegyesületünk számos bizottságában(Környezetvédelmi Bizottság, OktatásiBizottság) végzett tevékeny munkát, cik-lusokon át volt a Vaskohászati Szak -osztály vezetőségi tagja, a BKL Kohá-szat szerkesztőbizottságának tagja. An-gol, német nyelvtudását kamatoztatva1986-tól éveken át tagja volt a IUVSTA(International Union for Vacuum Science,Technique and Application) Vákuumme -tallur giai Diviziója Nemzetközi Tanács-adó Testületének.

Közreműködött az EU környezetvé-delmi előírásainak hazai átültetésében.A Vaskohászati Tanszékkel együttmű-ködve részt vett az acélgyártással kap-

Dr. Szőke László1921–2017


Csömöz Ferenc a szolnoki gimnáziumiévek után -- terveivel ellentétben -- aBudapesti Műszaki Egye tem helyett1958-ban Miskolcon kezdte meg felső-fokú tanulmányait. Itt és a nyári terme-lési gyakorlatok alatt, amelyeket a szé-kesfehérvári Könnyűfémmű ben töltött,ismerte meg a kohászat csínját-bínját.1963-ban kapta meg diplomáját, mintokleveles kohómérnök, 2013-ban azarany diplomát vehette át.

A végzést követően, a közben meg-kötött tanulmányi szerződésének kö-szönhetően, a gyár állományába került,Székesfehérvárra költözött.

Az életét a család, a munkahely ésaz egyesület hármasa jellemezte.

Végigjárta a „szamárlétrát”: volt mű-vezető, üzemmérnök, technológus, fej-lesztési csoportvezető, gyárfejlesztésiosztályvezető.

1977-től beruházási osztályvezető,majd főosztályvezető-helyettes, 1993-tól a nyugdíjazásáig a Hengermű üzlet-ág beruházási szakfelelőse volt. Mun-káját minden beosztásban a tőle meg-szokott megbízhatósággal és alapos-sággal látta el. Mindenkor tisztelettel ésalázattal viselkedett beosztottjaival,mun katársaival.

1961-ben, még Miskolcon lett azegyesület tagja. Fehérvárra kerülve ha -mar beilleszkedett a helyi csoport éle-tébe, bizalmi, majd főbizalmi megbízástkapott. 1972-től 18 éven át volt a cso-port titkára, 1994-től hat éven át a cso-port elnöke. Vezette, irányította a sel -meci ha gyományok ápolását. A betöl-tött pozíciókban szerénysége, kiszá-míthatósága példa értékű volt.

A gyári munka mellett tankönyvet írt

a szakközépiskolásoknak, cikkeket aMa gyar Alumíniumba, a Fejér megyeiMű szaki Életbe. Szótárt szerkesztett.

Tagja volt a Bányászati és KohászatiLapok szerkesztőbizottságának, azAlapszabály bizottságnak, a Történetibi zottságnak, a MTESZ Fejér megyeivezetőségének.

Az 1972-es, 1978-as, 1985-ös nem-zetközi alumíniumkonferenciák szerve-ző bizottságának vezetője volt.

Évtizedeken át kitartó szorgalommalgyűjtötte, rendszerezte, albumokba ren-dezte a csoport életével kapcsolatosdokumentumokat, relikviákat. 2005-benmegírta a csoport 50 éves történetét.

Egyesületi munkájáért 1979-ben z.Zorkóczy Samu-, 1986-ban MikovinyiSá muel-, 2001-ben 40 éves, 2011-ben50 éves tagságért Sóltz Vilmos-emlék-érmet kapott.

2003-ban megkapta a legnagyobbegyesületi kitüntetést. Az OrszágosMagyar Bányászati és KohászatiEgyesület közgyűlése az egyesülettiszteleti tagjává választotta.

Sajnos az utolsó években megfo-gyott ereje, megtört lendülete, de mégígy is próbálta nap mint nap segítenimunkánkat. Ezúton is köszönjük!

Jó Szerencsét!

� Csurgó Lajos

Csömöz Ferenc hamvait 2017. feb-ruár 13-án helyezték örök nyugalomraa székesfehérvári Budai úti ref. temp-lom altemplomában. Emlékére a teme-tés után gyászszakestélyt tartottak azAlumíniumipari Múzeumban.

Csömöz Ferenc1940–2017

csolatos BAT (Best Available Tech -nics) EU-ajánlások hazai átültetésé-ben. Több mint 80 cikk, illetve tanul-mány és 18 könyv, egyetemi jegyzetstb. szerzője vagy társszerzője. Okta-tási tevékenységéért 1983-ban c.egyetemi tanári címet szerzett, még ezévben az OMBKE is tiszteleti taggáválasztotta.

1947-ben nősült. Felesége Anko -vics Margit, laboratóriumi kolléganő.Er zsébet lánya a dunaújvárosi főisko-

lát végezte el, kohó-üzemmérnök lett.László fia a budapesti Műegyetemenszerzett építészmérnöki diplomát.

Szőke professzor életvitele ésegészségi állapota hosszú életet vetí-tett előre, amit valószínűleg befolyá-solt, hogy a halála előtt néhány nappalveszítette el feleségét. Szőke profesz-szor már a temetését sem érte meg,ment felesége után…

� K. Gy


2017. január 27-én, az Óbudai temető-ben kísértük utolsó útjára PusztaiLászlót, a magyar művészi vasöntészetlegalaposabb ismerőjét, aki az Önt é-szeti Szakosztály Öntészettörténeti ésMúzeumi szakcsoportjának az alapítás-tól fogva aktív tagja, sokunk közelibarátja volt.

Egy kis dunántúli faluból származott,a zene és a művészetek iránti vonzalmamár a középiskolában megmutatkozott.Az ELTE művészettörténész szakánvégzett 1968-ban. Egyetlen munkahelyevolt, az Országos MűemlékvédelmiFelügyelőség Építészeti Múzeuma. 39éven át dolgozott a múzeumért. Életmű-ve hatalmas, pótolhatatlan tudományosés művelődéstörténeti értékeket kutatottfel és mentett meg a nemzet javára.Tanulmányokat, könyveket, cikkeketpublikált, kiállításokat rendezett. Köz -vetlen, barátságos, segítőkész emberés vezető volt.

Építészettörténeti munkássága mel-lett ő kutatta és foglalta össze a szak-mánkhoz és szívünkhöz oly közelállótémát, a magyar és az európai ön tött-vasművességet. A kezdetektől szintehaláláig istápolta az Öntödei Múzeumilyen irányú kutatásait, rendezvényeit. AMűvészi öntöttvas tárgyak gyűjtőinekköre is az ő 1978-ban megjelent könyve,a Magyar öntöttvasművesség, és ennek1998-as második kiadása alapján kezd-te jobban értékelni az addig inkábbkedvtelésből gyűjtögetett öntöttvas kály-hákat, kisplasztikákat, domborműveket.

Az országban 20-30 nagyobb ma -gángyűjtemény tulajdonosával és a köz-gyűjtemények (Iparművészeti Múzeum,Magyar Nemzeti Múzeum, ÖntödeiMúzeum, Beregi Múzeum, SzentendreiSzabadtéri Néprajzi Múzeum) szakem-bereivel folytatott, nagy elhivatottsággalvégzett tevékenységének köszönhető,hogy ezek a tárgyak nem lettek az1950–60-as évek vasgyűjtésének áldo-zatai, az utolsó 24 órában megmenekül-tek az újraolvasztástól, s még sokáig

tanúskodnak a magyar vasöntészetmintakészítőinek, formázó- és öntőmes-tereinek szakmai tudásáról.

Az Öntödei Múzeum rengeteg segít-séget, önzetlen támogatást kapottPusztai Lászlótól. Pártolta az éventemegszervezett gyűjtői találkozókat, sboldoggá tette, ha egy-egy újabb kiállí-tás nyílt meg ebben a témában, vagy hasikerült egy-egy gyűjteményt úgy meg-menteni a jövendő számára, hogy ahelybéliek is felismerték jelentőségét, stámogatták a bemutatását.

Ma már az ország több helységébenlátható „Az öntöttvas dicsérete" temati-kájú kiállítás, ahol megemlékeznekPusztai Lászlóról is, akinek a munkás-sága nélkül az iparművészetnek és akohászattörténetnek ez a szelete nemkerült volna a köztudatba, elveszettvolna az idők homályában. Ezek a meg-mentett öntöttvasművességi relikviákmind-mind azt bizonyítják, hogy az álta-la elindított értékmentés értő fülekre,támogató szakemberekre talált, ez irá-nyú munkája sem volt hiábavaló.

A magyar kohászatban dolgozó szak-emberek elismeréssel és hálával gon-dolnak Pusztai Lászlóra, hiszen azÖntödei Múzeumban 1996-ban az őtámogatásával valósult meg az építé-szeti vasöntvényeket, utcabútorokat fel-vonultató kiállítás, és 1998-ban, a 63.Öntészeti Világkongresszus tiszteletére16 magángyűjteményből és hat köz-gyűjteményből összeválogatott, látvá-nyos öntöttvasművességi kiállítás. Ezirányította arra a figyelmet, hogy az ipariöntvények mellett a 19. század közepé-től az 1920–30-as évekig tartó korszak-ban elődeink ezen a téren is európairangú, míves termékeket állítottak elő.

Az öntész szakma nevében kívánunkNeki békés nyugodalmat és utolsó

Jó szerencsét!

� Lengyelné Kiss Katalin az Öntödei Múzeum nyugalmazott

igazgatója

Pusztai László1944–2017

KérésAz Országos Széchényi könyvtár keresi a BKL Kohászat 1991/6. számát.Kérjük Tagtársainkat, hogy akinek ebből a lapszámból van nélkülözhető példánya, juttassa el az OMBKE címére.

MEGHÍVÓaz Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

2017. május 27-én, szombaton 10:30 órakor kezdődő107. KÜLDÖTTGYŰLÉSÉRE

Helyszín: Jászai Mari Színház (2800 Tatabánya, Népház utca 5.)

NAPIRENDHimnusz

Elnöki megnyitóKöszöntések

A Választmány beszámolója, közhasznúsági jelentésAz Ellenőrző Bizottság jelentése

Hozzászólások, indítványok SZÜNET

Tiszteleti tagok választásaKitüntetések átadása

Bársony László: A szénbányászat 120 éve TatabányánHatározatok

Elnöki zárszóBányász-, kohász- és erdész himnusz

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületmegalakulása 125. évfordulója alkalmából

2017. június 24-én SELMECBÁNYÁN ünnepséget rendez

Program14:00 Ünnepség a Szent Katalin-templomban:

– A templom plébánosának üdvözlő szavai– Az OMBKE elnökének megemlékezése a 125 évről– A Magyar Országgyűlés elnökének üdvözlő szavai– Selmecbánya polgármesterének köszöntője– A külföldi társszervezetek nevében a szlovák egyesület köszöntője – A magyar társszervezetek nevében az Erdészeti Egyesület és a Magyarhoni Földtani Társulat

köszöntője– Bányász- és Kohászhimnusz

16: 00 Az ünnepség után díszfelvonulás az Akadémia Erdészeti Palotájához, ahol a résztvevők megkoszo-rúzzák az OMBKE megalapítását megörökítő magyar, német és szlovák nyelvű emléktáblákat.

20:00 Szakestély a Kulturális Központban (a Grand Matej melletti épületben).

Az ünnepségre és a szakestélyre minden egyesületi tagot, érdeklődőt szeretettel várunk.Kérjük, hogy előre jelezzék részvételi szándékukat.

Megfelelő érdeklődés esetén az utazáshoz autóbuszt is indítunk.

Vaskohászat a Dunán tú lon

Ha a 18–19. századi vasgyárak helyét térkép-re visszük fel, megállapíthatjuk, hogy jelentősmértékű vaskohászat Észak- és Dél-Ma gyar -országon alakult ki. Ezt mindenekelőtt az ma -gyarázza, hogy jó minőségű vasérc a Kárpát-medence ezen részein található. A helynév-adás elemzése, a régészeti leletek és a ránkmaradt kevés okleveles adat viszont azt bizo-nyítják, hogy a Dunántúlon már a középkorbanműködtek vaskohászok.

A helységnevek egy része a faluban hajdanélt szolgálónép foglalkozásával függ össze. Aszolgálónépek olyan faluközösségek voltak,amelyek uruknak vagy a királynak valamilyenszolgálattal vagy termékkel adóztak. Vas -művességre ilyen helynevek utalnak: Vasas(vasgyártó), Verő, Vasverő (kovács), Kovácsi (kovácsé), az ótörök eredetű Tömörd (vasas) és Tárkány(kovács), a szláv tövű Rudnok ~ Rednek ~ Rendek (vasas).

A kohászati emlékek feltárásával foglalkozó régészet is gyakran valamely vasművességre utaló helynévalapján kezdi meg az ásatást. A Kohászati Történeti Bizottság szorgalmazására 1959-től rendszeres régé-szeti munka folyt, nagyrészt a Dunántúlon. Bucakemencéket találtak többek között Sopron környékén,Szakonyban, Nemeskéren, Zsirán, Vasváron, Kőszegfalván, Veszprémben, Ravazdon.

Az Árpád-kori vasgyártó telepek közül az eddigi legnagyobb Somogyfajsz határában, gyepvasérclelőhelyközelében, 1988 és 1995 között került napvilágra: két műhelygödörben 21 bucakemence helyezkedett el. Ako hótípus, az archeomágneses vizsgálatok alapján a telep kora a 10. századra tehető. Az épebben meg-maradt műhelygödröt és a leleteket az 1996-ban megnyitott Őskohó Múzeum mutatja be.

A 15. századtól kezdve írott forrásokban is találhatók adatok dunántúli, főleg Vas vármegyei vasművek-re. A szalónaki uradalomban már 1438-ban állt egy hámor, Batthyány Boldizsár pedig – miután bányászatiengedélyt kapott – 1584-ben Ősszalónakon bucakemencét építtetett, működése 1620-ig követhető nyo-mon. A Léka melletti Vasverőn (későbbi nevén Hámor) 1517-ben említenek egy hámort. A pinkafői hámoreredete valószínűleg a 16. századig nyúlik vissza, de csak 1645-ben említik először, Góborfalván 1688-ban,Felsőőrön pedig 1778-ban esik szó egy-egy hámorról, ezek szerárut és szöget gyártottak. A Sopron vár-megyei Lépesfalván 1745-ből mintegy fél évszázadig működött egy bucakemence, évente 2500 bécsimázsa nyersvasat termelt. A pécsváradi bucakemence 1781-től tíz éven át dolgozott. Hegyesden,Esterházy Miklós herceg birtokán Leonhard Mohr 1756-ban létesített egy frisstüzes hámort. 1780-ban azüzemet az uradalom saját kezelésébe vette, és egy második hámorral bővítette, 1801-ig szerárut, abron-csot, szöget készítettek.

A Dunántúlon a 20. század közepéig csak egyetlen nagyolvasztó épült, a Bakonyban fekvő Kislődön,1762-ben. A Morvaországból bevándorolt Joseph Johann Schebelle állította fel a négy évvel korábban léte-sített hámor mellé. A kohóban nem vasércet, hanem nagy vas-oxid-tartalmú bauxitot dolgoztak fel, az évinyersvastermelés 800 és 1000 mázsa között volt. 1792-től 1817-ig már csak a hámor működött.

� K. L.ForrásokHeckenast–Nováki–Vastagh–Zoltay: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bp.,1968.Gömöri J.: 10. századi vasolvasztó műhely Somogyfajszon. BKL Kohászat, 1996. 7–8. sz.Gömöri J.: Az avar kori és Árpád-kori vaskohászat régészeti emlékei Pannóniában. Sopron, 2000.Schleicher A.: A kislődi vashámor története. MTA Műsz. Tud. Oszt. Közl., 1957, 1962.

A somogyfajszi Őskohó Múzeum

Szemelvények kohászatunk múltjából

bÁnyÁszati És kohÁszati lapok kohászat · 2017. 4. 18. · metalconstruct szakmai nap patay...

Documents