Bors község időszakosan megjelenő lapja - kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal - 2 / 2011

Színes hírkavalkád A hónap témája: Karácsonyi em-berek Évértékelő Bors Köz-ség polgármesterével Egy Karácsony, mely másról is szól Kulináris világ

Cikk ajánló:

„Válságkarácsony” – avagy karácsonyi kulcsszavak 2011-ben

Születés „Egy gyermek születik

nékünk”- jövendölte Ézsai-ás próféta és ma, még a vallástalanok többsége is tudja, hogy Karácsony egy születésnapra való emlékezés.

De hogyan is állunk a születés aján-dékával az új évezredben?

2011 októberének végén megszületett a hétmilliárdodik ember, vészhírek járják be a világot, hogy a föld túlnépesedett.

Amíg, időszámításunk első 1000 éve alatt csupán 200 és 300 millió között mozgott a Föld lakosságának száma, és 1804-ben is csak 1 milliárdan éltek a Földön, 150 év alatt ez a szám megtriplá-zódott, 2050-re, pedig már több mint 9 milliárd embert jósolnak a kutatók.

Afrika egyes országaiban (Nigéria, Etiópia), a becslések szerint az elkövet-kezendő 50 évben megháromszorozódik a népesség, a több mint 300 milliós la-kosú USA is az utóbbi évtizedben 30 millió fővel gyarapodott.

Eközben, a világ több mint 70 orszá-gában családonként kevesebb, mint két gyerek születik – meglepő módon még a legnépesebb (több mint 1,3 milliárd la-kosú) Kínában is.

Ha a gyereklétszám 2,3 alá csökken csa-ládonként, lehetetlen lesz megállítani a népesség fogyását, ez a magyarság köré-ben már reális probléma.

Közel száz éve a gyermekáldás öröm volt, a régi mondás szerint egy családban 2 gyerek született, aki pótolta a szülőket, a harmadik a népesség szaporodásáért, a negyedik, pedig azokért, akinek nem le-hetett gyereke.

Most, viszont, bár Erdélyben is kezd „divatba jönni” a har-madik gyerek, sőt egy felmérés szerint a többség ennyit is sze-retne, - a valóságban, a magyar családokban a szaporulat száma átlagosan 1, 3 gyerek.

Érdemes megjegyezni, hogy amíg az idén a világon több mint 120 millió gyerek szüle-

tett, (és 55 millió ember halt meg), 40 millióan nem akarták, hogy a gyermekük megszülessen!

Segítségnyújtás A Karácsony a szeretet ünnepe – hangzik

el minden évben. Adventben egy percre megállhatunk

és elgondolkozhatunk azon is, hogy mi-lyen szerencsések is vagyunk, hogy van lakásunk, élelmünk – hiszen ez a „luxus” az emberiség 1/3-ának nem adatott meg.

Még Földünkre sem vigyázunk eléggé, hiszen 2011-ben 12 millió hektár terület elsivatagosodott, és 5 millió hektár erdő pusztult el.

Így hát nem csoda, ha közel 1 milliárd az alultápláltak, és ugyanennyi a tiszta vízhez nem jutók száma, és naponta 30 ezren halnak éhen Karácsony előtt is.

A sors fintoraként, viszont a világon idén több mint másfél milliárdan túlsúlyosak!

Közben, egy németországi felmérés sze-rint, az emberek a fejlett országokban 220 millió tonna ételt dobnak ki a sze-métbe évente.

Magyarországon is 20 - 25 ezren rendsze- resen éheznek, és 380 ezerre tehető az alultáplált gyerek száma. Szükséges, te-hát kilépnünk kóros önszeretetünkből, és másokra is ráirányítani figyelmünket.

Örvendetes hír, hogy a válság utolsó 2 évében is vannak adakozók, a cipős doboz

akciók, például rekordszá-mú ajándékdobozzal büsz-kélkedhetnek.

Amikor, nekünk roskado-zásig meg van terítve az ün-nepi asztal, boldogan szo-rongatjuk ajándékainkat,

vagy éppen „Wellness-hétvégén” pihen-jük ki a karácsonyi rohanást, - meglátjuk-e azt, akinek talán csak mi tehetnénk szebbé a Karácsonyt?

Válság – Megújulás.A híres filozófus, Nietzsche „kreatív

rombolásnak” nevezte azt a folyamatot, amellyel a régi, elavult rendszer el kell pusztuljon, hogy létrejöhessen valami új és jobb.

A válság tehát, mindig fájdalmas volt, de szükséges. Mert a fogyasztói társada-lom, amely mindent használt, majd eldo-bott, amely, állandóan újabb „márkákra” vágyva semmit sem értékelt hosszú ideig, ahol a tárgyakat szerették és az embert (ki)használták – ez a társadalom össze kellett szükségszerűen omoljon.

Sok kutató figyelmeztet a válság pozití-vumaira, amely már jelentkezik a világ-ban: az emberek azt veszik meg, ami fel-tétlenül szükséges, fontossá válik újból az összetartó és egymást segítő több-generációs család, megnő a tanulás, ta-pasztalatszerzés szerepe (eddig mindenki tanult, mégse tudott sokat).

Nem utolsósorban, az emberek kevésbé lesznek önzőek, segítik, meghallgatják a másik embert, félreteszik kicsinyes indu-lataikat, mert szükségük van egymásra.

Az első Karácsony is egy ilyen „válság-kezelés” akart lenni az akkori világban. Értékei: a szeretet, segítőkészség, együttműködés, elfogadás, megbékélés - ma is túljuttatnak válságainkon.

Kívánjuk, hogy legyen ez a Karácsony és a 2012-es év egy helyes értékekre építő kezdet Bors község minden lakosának!

2000 éve a gyermek születése még áldás volt, az emberi élet ajándék – annak jele, hogy Istennek terve van az emberiséggel. 2000 éve egy isteni gyermek születése ráirányította a figyelmet

a szegényekre, a társadalmi perifériára szorultakra, a magányosokra. 2000 éve szintén válság volt a világban: a Római Birodalom által elnyomottak szabadulást vártak, a hatalmasokat viszont erkölcsi válság bomlasztotta. Ma is így van ez, - a törté-nelem ismétli önmagát, csak a színpad változik. Hogyan is áll a

világ Karácsony előtt, az ünnep kulcsszavait megvizsgálva?

2. oldalSzínes hírkavalkád

Bors község időszakosan megjelenő lapja - kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. Szerkesztőség emailje: borsifigyelo@gmail.com Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szer-kesztő: Major Zsigmond - Lapszámunk digitálisan is letölthető a Borsi Polgármesteri Hivatal honlapjáról pdf formátumban: http://primariabors.ro

Hagyományőrzés és néptáncoktatás az összefogás jegyében

November 19-én Biharszentjánoson vette kezdetét egy határon átívelő projekt, amely célul tűzte ki, hogy két község fiataljai job-ban megismerjék a magyar népi kultúrát, hagyományokat és táncot. A szentjánosi Schola Nostra Alapítvány és a biharkeresztesi Bihariak Biharért Egyesü-let már eddig is hatékony együttműködését kihasználva szervezték meg a mozgalmas félnapos programot.

A szervezők, - Sárközi Judit, Gagyi Annamária, Retek Emilia és Szalamajer Renáta- ven-dégeket hívtak a micskei „Gör-böc” néptáncegyüttestől, akik felcsíki és marosszéki táncokkal és népi játékokkal örvendez-tették meg a tanulni vágyó gye- rekeket. De nem csak a vendé-gek, hanem a gyere-kek is bizonyíthatták a néptáncban való jár- tasságukat, ugyanis 15 fiatal bemutatta a je-

lenlevőknek azokat a táncokat, amelyekkel az idén felléptek a budapesti Nemzetközi Gyerek-fesztiválon. A tánctanulás mellett a Kézműves Ház is nagy népszerű-ségnek örvendett, a fiatalok ké-szítettek kukoricacsuhéból virá-got és edényalátétet. A finom uzsonna és ajándék lu-

Karácsonyvárás Borson

Örvendetesen szép számban jelentek meg azon a december 17-i, szombat délu-táni karácsonyváró ünnepségen, amelyre a borsi kultúrotthonban, a Galagonya nép-táncegyüttes szervezésében került sor. Már délelőtt adventi játszóházban han-golódhattak rá a gyerekek az ünnepre, ahol mézeskalácsot készítettek, naran-csot díszítettek, táncoltak, gyerekjátékok-

ban jeleskedtek, az ügyes rajzolókat, pe-dig délután meg is jutalmazták. A délután 6 órától kezdődő műsorra íz-lésesen feldíszített te- rem várta azokat a szülőket, helyi lako-sokat, akik meg sze-rették volna tekinteni fiataljaik produkció-it. Bár nem minde-gyik előadás szólt a Karácsonyról, de a

gyerekek hozták a legjobb tudásukat. A szervezők, a Galagonya gyerek nép-tánccsoport is megörvendeztette táncával a közönséget, a tőle megszokott igényes előadással. A modernebb műfajt a Tini Dance Center és az Insect táncegyüttes tagjai képviselték. Kubola Anikó és Fürtös Iza-bella kisdiákjai vidám perceket szereztek

FelhívásBors község helyi tanácsa a 125/22.11.2011-es számú határozat alapján a 2012-es évre a következő adókat és illetékeket hagyta jóvá:

fik kiosztása után, a gyerekek is megaján-dékozhatták egymást jókedvvel és egymás-ra figyeléssel, ugyanis öröm volt látni, ahogy a nagyobb gyerekek segítenek a kisebb és tapasztalatlanabb résztvevőknek. A vidám közösségformáló eseménynek a közeljövőben még lesz folytatása, addig is szombatonként népi táncokat tanulhatnak a szentjánosi gyerekek.

Épületadó, magánszemély: 0, 1 %-a az épület értékénekSzántóföld, kültelek: 36 Ron/ haSzántóföld, beltelek (kert): 13 Ron/haBeltelek, udvar-melléképület: 0,03 Ron/m2

Gépjárműadó: függ a gépjármű tí-pusától és motor hengertérfogatától.10 %-os kedvezményben részesülnek azok a személyek, akik 2012 március 30-ig kifizetik a teljes adót.

nem csak a jelenlevő szülőknek verses- zenés-táncos előadásukkal, melyet zsenge korukhoz képest nagy magabiztossággal mutattak be. Egyéni fellépők is voltak, mint a több darabot is elzongorázó Kupás Nóra, a rit-mikus sportgimnasztikában helyezést is elért Király Boglárka, Ady Endre versével pedig, Futaki Norbert örvendeztetett meg. Az előadás záró akkordjaként ismert karácsonyi énekeket adott elő Vass Tímea, majd Barta Bernadett is, Szabó Zoltán gi-tárkíséretével. A tehetséges Bors községbeli gyerekek kellemes perceket szerző bemutatkozása is volt ez az előadás, amelyet a borsi Pol-gármesteri Hivatal támogatott.

Egyházi h írek

Színes hírkavalkád

Biharszentjános. December 3-án a Kárpát - medencei női ima-napra került sor a református templomban. A bihari egyházmegye minden szegletének gyülekezeteiből érkezett több mint 200 vendég, akik együtt imádkoztak a rossz emlékű magya-rországi decemberi népszavazás évfordulóján, kifejezve ezzel a magyar keresztények határtalan egységét. Ebben az évben a Kárpátaljai nők köszöntöt-ték az ünneplőket, imádságaik felolvasása után kivetítőn meg is csodálhatták a megjelentek a csodálatos kárpátaljai tájat, kulturális, történel-mi értékeket. A vendég igehirdető, Illyés Zsuzsa is kárpátaljai gyökerekkel rendelkezett.

A főszervezők, a bihari egyházmegye nőszö-vetségi elnöknője és alelnöknője, Csomay Piros-ka és Berke Katinka most nem vendégelőadóval kedveskedtek, hanem gyülekezeteikből, Bihar-szentjánosról és Tenkéről 2-2 asszonyt kértek fel bizonyságtételre. A vendégek is hoztak „ajándékot”, alkalom-hoz illő verseket, és bemutatkozott a fris- sen megalakult szent-jánosi kórus is. Az esemény a gazda-gon megterített ün-nepi asztal mellett zárult.

“Csillag születik” Biharszentjánoson – kicsit másképp

Advent utolsó vasárnapjának délután-ján, szinvonalas, Mozart gyerekkori mű- veiből összeállitott zenei előadással örven- deztették meg a kulturáltabb szórako-zásra vágyókat Jakobi Mária nagyváradi zenetanárnő tanitványai. A “Do-Re-Mi” zenész csoport tagjai nem csupán olyan gyerekekből állnak, akiknek többnyire az önbi-zalmuk nagyobb, mint a tehetségük (mint az ismert TV-show fellépői), hanem valóban szorgalommal és zsenge korukat meghazud-toló kitartással készültek fel a bemutatkozásra. A tehetséges gyerekek (5 és 18 év közöttiek) a kö- vetkezők voltak: Kovács Petra, Kiss Bog-lárka, Sanyó Izabella, Bá-

lint Erika, Csomay Eszter, Kupás Nóra, Nagy Nóra, Bíró Dorottya, illetve Czumbil Jázmin, Kincses Richárd Nagy-váradról. A műsorban szerepelt még a nagyváradi Jakobi Zsuzsa, mint mesélő, és Szász Andrea, aki a zongora kiséretet biztositotta.

A másfél órás előadás párhu-zamot kivánt vonni a Jézus szü- letését jelző betlehemi csillag, illetve a már gyerek korában

zseniális, “csillag”-ként feltűnő W. A. Mozart élete között, rámutatva, hogy a leg-fényesebb, “Karácsonyi Csillag”, Isten Fia mellett, az emberek kisebb “csillagokat”

is kapnak ajándékba a tör-ténelem során, melyeknek művei megörvendeztethe-tik évszázadok múlva is az arra fogékony embert. A rendkívül tehetséges zeneszerző halálának 220.-ik évfordulójára emlékez- hettek éppen két hete a rajongók, és Biharszent-jánoson, a jelenlevő közön-ség nem csak tanulhatott valamit Mozart életéről, hanem egy községi szinten is egyedi kulturális előadást élvezhetett.

3. oldal

Nagyszántó. A református gyülekezet, az „ismerjük meg jobban egymást” mottójával évente hangulatos találkozókat szervez, meghívva más gyülekezet tagjait vendégségbe. A tavaly a vendégek Bors község gyülekezeteiből és Nagyvárad-Velencéről érkeztek, az idén, de-cember 11-én, pedig Biharról és Biharpüspökiből jelent meg közel félszáz gyülekezeti tag. A vetítéssel egybekötött bibliaóra és a vendég-fogadó gyülekezet képekkel illusztrált bemuta-tása után a vendégek is „átadhatták” ajándékai-kat, verseket, énekeket. A nagyszántóiak, pedig egy adventi jelenettel készültek, majd ajándék plakátokat készítettek mindhárom gyülekezetnek. A családias hangulatú együttlét után szeretet-vendégségen mélyítették el a vendégek és házi-gazdák barátságukat.

Egy történet ajándékba Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, elviszi vidékre kisfiát, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek felfogja azt, hogy mi-lyen szerencsés családban él. Egy egyszerű falusi család házában száll-tak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte fiát: – Nos, mit gondolsz erről az útról? – Nagyon jó volt, apa! – Láttad, hogy némelyek milyen szükség-ben és szegénységben élnek? – Igen. – És mit láttál meg mindebből? – Azt, apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fény-nyel, az övékére a csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig, amíg a szem ellát. És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. Te és anyu viszont egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket. Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette: – Köszönöm apa, hogy megmutattad, milyen gazdagok is lehetnénk.

„A jövő nem fogja jóvátenni, amit a jelenben elmúlasztassz.” (Albert Schweitzer)

Az év vége a számvetéssel, a megtett út értékelésével kellene, hogy záruljon.

Mindennapi életünkben sem vagyunk mindig elég bátrak, vagy őszinték ah-hoz, hogy megvizsgáljuk elért eredmé-nyeinket, vagy okuljunk kudarcainkból, - mennyivel nehezebb ez, mikor egy kö-zel 4000 lakosú község esetében kell ezt megtenni.

A fenti mottó akár interjúalanyom, Bátori Géza polgármester szájából is származhatna, mivel ő több mint 20 éve az újabbnál újabb tervek, megvaló-sítások, sikerek, és a sikertelenségek utáni új lehetőségek keresésének vilá-gában él. Őt kértem meg, hogy értékelje az eltelt év eseményeit, egy válságos időszak lehetőségeit.

Mint polgármesternek, milyen volt a 2011-es éve?

Elégedett az eltelt időszakkal? B.G.: Nehezebb év volt, mint a koráb-

biak. Sok mindent sikerült megvalósí-tanunk egy nehéz világgazdasági hely- zetben, így optimis-ta lehetek, annak ellenére, hogy a pá-lyázatok terén nem csak sikereink vol-tak.

Mi is érezzük a válságot, de ezt nem csak nega-tívan kell szemlél- ni, hanem meggyő-ződésem, hogy még keményebben és még többet kell dolgozni.

Az utóbbi évek egyre szövevénye-sebb politikai és gazdasági helyzeté-

ben nem csak a gazdasági válság az egyedüli probléma, - milyen nehéz-

ségekkel szembesül még az önkormányzat?

B.G.: Nem csak abban érezhető a negatív változás, hogy az önkormányza-tok egyre kevesebb pályázatot nyernek meg, hanem, az adminisztráció egyre bonyolultabb, összetettebb.

Olyanná válik, mint egy matematikai képlet, és mindig hozzátesznek valamit.

Az önkormányzatnak a legegyszerűbb lakostól, a minisztériumig válaszolni kell minden kérésre, lehetőleg határidőn be- lül, és a rengeteg dokumentáció miatt, ez sokszor szinte emberfeletti munka.

Többször elmondtam, hogy a 90-es években 7 emberrel dolgoztunk a takarítónővel és az éjjeliőrrel együtt a Polgármesteri Hivatalban, most 23-an vagyunk, és még így sem győzzük.

A feladataink a többszörösére nőttek, a helyi önkormányzat átvette a lakossá-gi nyilvántartást, pénzügyi részleget, az adóosztályt, amit eddig mások csinál-tak a szociális ügyekkel is két személy foglalkozik.

Egyre nehezebb a polgármesteri hi-vatalok munkája, és sokan nem is fognak tudni megküzdeni ezzel, mert nincs megfelelő személyzet.

Azért a kevés fizetésért, amelyet az állam biztosit az önkormányzatban dol-gozóknak, nem fog hozzánk eljönni egy jó szakember, ha a privát szférában a többszörösét kapja. Sajnos, helyi fiatal is kevés, aki megfelel a követelmé-nyeknek.

Bors eddig az irigyelt község volt Erdély-szerte, ahol beruházások terén

nagyon sok sikertörténetről tudunk. Az idei év milyen eredményekkel

zárul?B. G.: Mint említettem, nem nevez-

ném az idei évet rossznak, mert voltak sikereink, több millió eurós beruházások, de nehezebb év volt, mint az eddigiek.

Példának említhetem éppen a bi-harszentjánosi csatornázási munkála-tokat. Egy nagyon rossz céget fogtunk ki, amelyik lassan dolgozik és rosszul.

De licit alapján választjuk ki, a követel-ményeknek az elején még megfeleltek, hiszen megvolt a megfelelő szakembe-rük, nem volt adóságuk az állam felé, és nem utolsó sorban a legjobb árajánlat-

tal jöttek. De azt már nem tudhattuk, hogy sokszor 20 liternyi üzemanyaguk sincs, hogy beindítsák a gépeiket, és a munkások nem tudnak dolgozni, egy olyan cég esetében ahol valamikor több százan dolgoztak.

A csatornázási munkálatok már készen kellene, hogy legyenek, ezzel szemben tavaszig nem is fog tudni dolgozni a cég, és ráadásul novembertől kötbért fizet a határidő túllépése miatt.

Nem csak a csőrendszert kell lefektet-ni, ott lesz a vákuumház elkészítése is, ami nehéz, mivel az egy méteres talaj-víz miatt 5 méterig kellett leásni.

Egyik településnek sincs még sajnos víztisztító állomása, a vákuumos szenny- víztisztítás egy modern rendszer,

Borson már a technológiai próbáknál tartunk. Ez is több mint egymillió eurós beruházás csak egy falunál.

Emellett, Borson és Szentjánoson is aszfaltoztunk, a szentjánosi 1 kilomé-

ternyi új útszakasz mentesíti a főutat a kamionforgalomtól.

Borson még leasz-faltoztuk a sport-pálya bejáratát is, a fittnesz-szalon előtt parkolót épí-tettünk, és készül egy járda a Polgár-mesteri Hivatal és az iskola között, hogy ne az úton jár-janak az iskolások.

Nem utolsó sor-ban említeném a Polgármesteri Hiva-

tal bővítését, amely már majdnem ké-szen van. A beázások miatt a tetőcsere amúgy is szükséges volt, ezért manzárd-szobákat is építettünk, ahol új irodák és az arhivum kapna helyet.

A két nagy község mellett nem felejt-keztek el a jóval kevesebb lakosú Kis-

és Nagyszántóról sem…B.G.: Kisszántón nemrég adtuk át a

szociális lakásokat 13 családnak. Az egykori kaszárnya épületét is rend-

be akarjuk tenni, 10 lakrészt szeretnénk ott is kialakítani hátrányos helyzetű családok számára.

Nagyszántón már majdnem kész van a teljesen felújított egykori kúria, ami közösségi ház lesz, a gázt már beve-zettük, csak a fűtőtestek hiányzanak.

Ez a legrégibb épület a községben, a

Évértékelő Bors község polgármesterével

4. oldal

Kisszántó: Új szociális lakások

többi kastélyt már régen lebontották. Ezért örülök, hogy meg tudtuk men-

teni, majdnem eredeti állapotába, stí-lusában visszaállítani, ugyanis, ahogy egy építész mondta: „Új épületet tu-dunk építeni, de régit nem!”

A mellette levő kultúrházat is újjáépítettük, mivel kiderült, hogy az alap túl gyenge a bővítéshez. Szintén óriási beruházás a falu határában épülő öregek otthona, amely 54 idős sze-mélyt tud befogadni, és még manzárd-szobákat is kialakítunk.

A minőséggel nincs gond, inkább a határidővel, ugyanis, a kitűzött időpontig, áprilisig nem fog elkészülni.

Még megemlíteném, hogy a község területén, több helyen parkosítunk, Szentjánoson tavasszal készen lesz, Borson már elkészült az iskola és orvosi rendelő előtt.

Nagyszántón az a furcsa helyzet áll fenn, hogy hármat is kellene építenünk, egyet a falunak, egyet a közösségi házhoz, egyet, pedig az öregek ottho-nához.

Sok mindent ráadásul önerőből építünk, mint a Polgármesteri Hivatal épületét, vagy a Nagyszántói közösségi házat.

Bors község sok sikeres pályázatot tudhat magáénak, és én most a

kulisszatitkokra is kíváncsi lennék… Mitől is függ egy pályázat sikere az

anyagiakon kívül: jó lobbi, megfelelő kapcsolatok, múltbéli sikerek, amely a megbízhatóságot tükrözik, emberi

tényezők? B.G.: Először is a pályázat tökéletes

kell legyen, nem hiányozhat-nak alapvető dokumentumok, ezek is frissek kell legyenek.

Valóban fontos tényező a pénz is, hiszen ezek a pályáza-tok utófinanszírozásúak, te-hát a munkálatok elvégzése után kapjuk meg a megpályá-zott pénzt, ugyanakkor a köz-ség kell, hogy az önrészt is biz-tosítsa, amely akár 30 - 40% is lehet.

Kevés önkormányzat van olyan anyagi helyzetben, hogy ezeknek a feltételeknek megfeleljen.

Csak egy példát említsek: az asz-faltozás, parkosítás, öregek otthona mind pályázati pénzből készült, csak az összeget még az állam nem küldte el, tehát a mi önkormányzatunk kellett a pénzt kiteremtse.

Nem kevésről van szó, 50 milliárd lejről, ha ezt megkapjuk, nagyon jól fog állni a község anyagilag.

Vagy egy másik esetet hadd említsek:

terveim között szerepelt egy fotovol-taikus park (naperőmű) létrehozása, de míg az önkormányzatoknál 2 % volt az önrész, a vállalatoknál 50 %, termé-szetes, hogy az önkormányzatok nem nyerhettek, hiszen így az állam keve-sebb pénzt kellett adjon. Tehát, a siker több tényező függvénye.

Most nem csak tréfásan kérdezem: megtörtént már, hogy feladta?

B.G.: Nem jellemző rám. Volt, hogy többször nekifutottunk, majd vissza-pattantunk, mint a pingponglabda a falról…

De újból és újból meg kell próbálni. Egy sikertelen projekt még nem jelenti azt, hogy lezártnak és esélytelennek kell, hogy tekintsük.

Erdély szerte probléma: sok a beruházás, új épületek, csak meg

kellene tölteni élettel a községeket. Ami nehéz, mert az emberek egyre

közömbösebbekké válnak. Ön hogyan látja a község helyzetét

ilyen téren: van –e kinek csinálni, ki lesz-e használva? Hogyan állnak

hozzá a fiatalok a közügyekhez? Ha jól tudom, iskola-alapítványokon

kívül más nem is működik… B.G.: Emberekkel néha sokkal nehe-

zebb dolgozni, mint egy épületet fel-húzni. Én inkább rábíznám a fiatalokra az önszerveződést, ők jobban tudják, mit akarnak, legfeljebb a hátteret biz-tosítom.

Alapítványok sokaságát, pedig hiába indítják be, ha csupán egy-két jó ötlet

van, de pénzt nem tudnak hozzá keríteni.

A fiatalság hozzáállásával is van gond, már otthonról, a szülők nem motivál-ják őket eléggé, de sok a közömbös felnőtt is. Például, a sportélet fellen-dült a fiatalabb korosztálynál, a közép-korúakat, viszont nem érdekli. De én, optimista vagyok…

A népszámlálás előzetes adatai sz-erint növekedett Bors lakossága, de a magas árak miatt nehéz itt egy fiatal-

nak letelepedni, az életet elkezdeni. Pedig a községet is érinti az elörege-

dés folyamata.B.G.: A községre nem jellemző az

elvándorlás, aki tanult, próbál itt elhe-lyezkedni.

Elismerem, hogy egy fiatalnak önerő-ből elindulni szinte lehetetlen.

Egyetlen módon tudott az önkor-mányzat segíteni ezen: telkeket osztot-tunk ki, amire építkezhettek.

Ez egy 15000 eurós segítség, ami egy alapot jelent egy új élethez, és ahhoz, hogy ne költözzön el a községből.

Más munkáját könnyű kritizálni… Ön hogy értékeli, megbecsülik a köz-ségben azt, amit kapnak, felfogják az

emberek, hogy más falvakhoz képest a község milyen

szerencsés helyzetben van? B.G.: Volt, aki megköszönte, megdi-

csérte. De elhangzanak ilyen mondatok is, hogy:

„Éppen ideje volt”, „Jár nekünk”, „Van itt pénz”… Én azért vagyok itt, hogy tegyem a dol-

gom, és a csapattal, amit meg tudunk tenni, amíg lehet, meg is tesszük.

Vannak új tervek? Egyáltalán, van még mit csinálni Bors községben?

B.G.: Jövőre készül a Nagyvárad és Berettyóújfalu közötti bicikliút, amely tervnek Bors is részese.

Reményeink szerint tavasszal már készülni fog a Nagyszántó és Bors kö-

zötti szakasz, amelyet az ipari park irányában összekötünk a nemzetközi bicikliúttal.

Szeretnénk egy bölcsődét is a községnek, amire úgy érzem, nagy szükség van.

Ugyanakkor, terveink közt szerepel néhány lakás Borson és Szentjánoson, szükségben levő fiatalok számára, vagy olyan fiatal szakembereknek, akik itt akarnak dolgozni és letelepedni.

Gondolkozunk család típusú gyerek-otthonok felépítésén is, Nagy – és Kisszántó leaszfaltozásán…

Tervek vannak, az majd elválik, mikor fog megvalósulni, mert tapasztalatom szerint, az ötlettől a megvalósulásig akár 4-5 év is eltelik.

Mit kíván a 2012-es évre? B.G.: Jó egészséget mindenkinek,

terveink, álmaink megvalósulását!

5. oldal

Felújított nagyszántói Königswater kúria

A hónap témája: Karácsonyi emberek

A segítségnyújtás útjaKarácsonykor megnő a segíteni szándékozók száma, mintha egész évi adakozás-igényét igyekezne bepótolni

az ember. Ad vagy segít az is, aki általában, az egész évi rohanásban nem tud megállni és meglátni a segítségre szorulót. Bors községben az ünnepek előtti segítségnyújtást három aspektusból, három személyen, illetve csoporton

keresztül szeretném bemutatni, de remélhetőleg, a község lakosai még ezen felül is meg tudják látni, hol van szükség egy kis emberségre, - akár a hétköznapokban is.

A borsi Polgármesteri Hivatalban, az in-tézmény szociális munkása, Székely Mária volt beszélgetőpartnerem.

Mikor jó pár éve szociális munkásként Borsra került, hirtelen megszaporodott

a szociális juttatásokra szorulók száma, nagyon sok támogatásra szoruló embert megtalált, aki nem is tudta, hogy neki segítség járna.

Ezért érdekelt, hogy a válság idő-szakában, mikor minden területen csak megszorításokról hallani, milyen gondok-kal kell szembesülni a szociális osztálynak, és a gondok ellenére miben tud segíteni.

A szociális szakember kihangsúlyozta, hogy szerencsére, a nagyváradi szociá-lis intézményekkel jónak mondható az együttműködés, mivel sok fiatal, szociá-lisan érzékeny kolléga került oda az utóbbi években, és ez meggyorsítja a sokszor szövevényes ügyintézést.

A segítségnyújtás, számára mindennapi munka, a bürokráciát tekintve néha ter-hes, de mégis örömteli feladat is, hiszen szakmai tudását arra használhatja, hogy segíteni tudjon másokon.

A közbeszéd szerint, rá is kaptak az em-berek!!!

Mivel is foglalkozik év közben, de még Adventben is egy szociális munkás?

Környezettanulmányt készít a szociális segítségre szorulókról, fogyatékos papí-rokat újít fel, szociális ösztöndíjak, tan-szercsomagok eljuttatásában közvetít, idős emberek, ágyban fekvő betegek problémáinak orvosolásában segít.

Elmondása szerint, az adminisztráció sokat elvesz az idejéből, sokszor a rászoru-lók gondjainak meghallgatására alig jut idő, hiszen egy pecsétért is sokszor órákat

kell várni Nagyváradon, az intézmények-ben, orvosi rendelőkben.

Több mint 3 hónapon keresztül a P.E.A.D 2011-es programon keresztül élelmiszer-csomagokat osztottak ki rászorulóknak

tézni. Sajnos a megszorítások nagyon sok valóban rászorulót is érintenek, - de lehe-tőségeikhez mérten Borson, próbálnak minél több emberen segíteni.

De ez, az idei évben is, Karácsonyig tartó intenzív munkát jelent egy szociális munkásnak. – zárta le Mária a beszélge-tést.

Cipős-doboz akció. Egy világszerte elter-jedt, de mindenhol jól bevált ötlethez csatlakoztak a borsi és biharszentjánosi iskolás gyerekek: egy cipős-doboznyi sze-retetet vittek rászoruló gyerekeknek.

Borsi Gyöngyi vallástanárnő irányí-tásával egy hónapon keresztül gyűjtögették azokat az ajándékokat, amiről úgy gondol-ták, hogy egy kisgyerek örülni tudna.

A szeretet-akcióra nem először került sor, az idén, viszont két intézménynek is jutott a Bors községi gyerekek ajándékai-ból: az élesdi Református Árvaháznak, 27 csomag, és a mezőtelki Református Óvodának 24 csomag.

A plüssfigurák, játékok, ruhák, édes-ségek sokaságát a vallástanárnővel együtt, összesen 16 gyerek vitte el az iskola-busszal.

A gyerekek két napon keresztül válogat-tak, csomagoltak, lelkes munkájuk meg is térült: a megajándékozottak örömmel fogadták figyelmességüket.

Ebben a modern világban, ahol egyre inkább eluralkodik az önzés, érdektelen-ség, - szép példa volt ez az akció, amely remélhetőleg, a gyerekeket is motiválta.

Megláttatta velük, hogy vannak rászo-rulóbbak, mint ők, és megtanulhatták azt is: jó érzés segíteni.

6. oldal

(13 kg. lisztet, 9 kg. kukoricalisztet, 1.6 kg. makarónit, 1 kg. kekszet, 8 kg. rizset, 1.5 kg. tejport személyenként).

Összesen 441 személy részesült támo-gatásban, az I. és II. fokú rokkantak, mun-kanélküliek, és a 400 RON-nál kevesebb nyugdíjjal rendelkezők.

A listát a megyei tanács küldte, a helyi szociális munkás nem dönthetett arról, hogy ki kerülhessen fel, mégis békétlenség akadt elég. (Hogy ki mennyire ”érdemes” a segítségre, azt az is bizonyítja, hogy volt, akit többszöri próbálkozás után a kocs-mából kellett előkeríteni, hogy átadhassák a csomagját. - a szerkesztő megjegyzése).

Külön érdeme a Polgármesteri Hivatal-nak, hogy mindenkinek házhoz szállította a csomagokat, így a rászorulók nem kel-lett sorban álljanak a hidegben, mint Nagyváradon.

Székely Mária külön kiemelte a borsi kollégáival való eredményes együttmű-ködést, - például a fűtési támogatások kérvényeinek megírásához sok segítséget kap Laczikó Magdolnától - de az eredmé-nyes szociális munkához szükség is van jó csapatmunkára.

A segélyre szorulók száma, sajnos egyre nő, de a törvény nem nyújt mindig lehető-séget a problémák orvoslására. Sőt, egyre több a megszorítás szociális téren is, ami részben indokolt, hiszen régebben nagyon sok volt a visszaélő, de ma már a doku-mentumok beszerzése, segélyek elintézé-se problematikusabb, nem is éri meg elin-

“ Rendkivül gazdag karácsonyi szeretetcsomagot biztositott a borsi Polgármesteri Hivatal is a község kisjövedelmű lakosainak.A Karácsony előtt 3 nappal kiosztott bevásárló szatyrok a következőket tartalmazták: 2 liter olaj, 2 kg rizs, 2 kg cukor, 2 darab szalámi, 1 darab túrókrém, 1 margarin, 2 darab pástétom, 1 csomag keksz, 1 csomag nápolyi, 1 dobozos üditő, 1 csomag szaloncukor, és 1 nagy Milka-csoko-ládé. Ezzel a praktikusan összeállitott csomaggal valóban gazdagabbá tették ünnepét a község anyagilag kevésbé szerencsés polgárainak.”

7. oldal

Az egyházaknak nem csak Karácsony előtt feladata a segítségnyújtás, de az ünnepek előtt lehetőségeikhez képest ők is kiveszik a részüket abban, hogy a kevésbé szerencséseknek is szép Karácsonyuk legyen.

Borson többéves hagyomány a helyi Nőszövetség Karácsony előtti ötletes sze-retetakciója: az ünnep előtt kalácsot sütnek a rászorulóknak.

Minden nőszövetségi tag körzetében van-nak ugyanis idős, beteg, magányos emberek,

akiket szeretetcsomaggal, kaláccsal, szép szavakkal megajándékozhatnak az ünnepre, a 30 - 35 idős ember örömmel és hálával is fogadja ezt.

Persze, akik a templomi ünnepi istentisz-teletre is el tudnak jönni, azok sem marad-nak ki az asszonyok ajándékából: az Isten házából kijövet ugyanis mindenki meleg teát és kalácsot kap.

Ezzel a szép szokással nem csak az egy-háztagokat örvendeztetik meg az asszo- nyok, hanem, a kellemes együttlét és közös munka örömeivel egymást is.

Biharszentjánoson „A nőszövetség és a presbitérium tevékenyen kiveszi a részét a szeretetmunkában, a diakóniában.

Néhány éve élelmiszercsomagot ado-mányozunk öreg, egyedülálló testvére-inknek karácsony közeledtével.

Egyúttal Igét olvasunk és imádkozunk velük. Nagyon meghatódnak az idős testvé-rek és hálakönny csillog a szemükben. 15 - 20 család kap évente ruhasegélyt a testvér-gyülekezetünk jóvoltából.

A nehéz anyagi körülmények között levő testvéreinknek téli tűzifát is vásárol anya-szentegyházunk. Előbb csak a holland test-vérgyülekezetünk pénzadományát fordítot-tuk ilyen célra, de mára már van még egy persely a templomban.

Minden kijáratnál ott van a diakóniai, vagy szeretetszolgálati persely, amelyben a beteg testvérek gyógykezeltetésére, ár- va gyermekek megsegítésére és a nepáli külmisszióra is gyűjtünk.

Így a diakóniai kiadásunk mára már sok-szorosan meghaladja a testvérgyülekezetünk adományát. Egymás hite által épülünk. Istené legyen a dicsőség.” (Csomay Piroska)

Emellett, Bors község református gyüle-kezeteinek karácsonyi szeretetakciói nem csak a gyerekeknek szánt „csomagosztás- ban” merülnek ki: minden gyülekezet szép műsorokkal is kedveskedik a Karácsonyt templomban ünneplőknek, mert nem csak tárgyakkal lehet örömet szerezni, hanem szívhez szóló ajándékokkal is.

Hogyan készülünk a karácsonyi ünnepre?„Egy reprezentatív osztrák felmérés

eredménye 2 éve lesújtó eredményt hozott. A megkérdezettek 78%-a gondolja úgy,

hogy az ünnep elveszítette lényegét, a vásárlás, a fogyasztás vették át a főszerepet ebben az időszakban.

Karácsony táján kevesebb idő jut a csa-ládra, egyre több a veszekedés, és összessé- gében véve az egész ünnep értelmét veszítette.

Azoknak a száma, akik a karácsonyi ka-valkád elől inkább valamilyen üdülőhelyre menekülnének, 2004 óta 18-ról 38%-ra emelkedett.

A válaszolóknak csupán 23% - a éli meg az adventet az év legnyugodtabb és leg-csendesebb időszakaként – 2004-ben még 51%-a érzett így.

A megkérdezettek 91% -a gondolja úgy,

Csomay Piroska, biharszentjánosi tiszte-letes asszony:

Mint minden ünnep előtt, így karácsony közeledtével is megsokasodnak a teendők.

Takarítás, az ünnepre való készülés sok időt igényel.

De a lelki dolgokra is szakítunk időt. Még- pedig hajnalban, hogy erőt merítsünk a napi tevékenységeinkhez.

Bibliát tanulmányozunk. A napi Igét. Nem merülünk túl nagy költekezésbe,

ami az ajándékozást illeti, mert a legna-gyobb ajándék Maga Jézus mindannyiunk számára.

Inkább a gyerekek meglepetése a fon-tosabb. Meg a templomi istentiszteletek. Karácsony este együtt van a család. Előbb az Isten házában, aztán otthon örven-dezünk tovább.

Hogyan készülnek az ünnepre a köz-ségben: „Nem sok időm jut a karácsonyi készülődésre, az ünnepek előtt is reggeltől délutánig a munkahelyemen vagyok. Muszáj, másképp üres az ünnepi asztal.” (30 körüli férfi). „A karácsonyi időszakra valóban csak a rohanás jellemző, de lega-lább vasárnap egy kissé el tudunk csende-sedni…” (fiatal nő). „Legfeljebb a karácso-nyi égőket szerelem fel, a többit a nőkre bízom.” (középkorú férfi). „Én a gyere-keimnél töltöm az ünnepet, akkor vendég vagyok, de előtte rengeteg a dolgom, mert felpakolva muszáj menni!” (idős nő).

“Nem kívánok senkinek se különösebben nagy dolgot. Mindenki, amennyire tud,

legyen boldog. Érje el, ki mit szeretne, s ha

elérte, többre vágyjon, s megint többre.

Tiszta szívből ezt kívánom!”Kányádi Sándor - Csendes pohárköszöntő

újév reggelén

hogy az évnek ebben a szakaszában na-gyobb hangsúlyt kellene fektetni a családi összetartozásra, a baráti és ismerősi kap-csolatokra.

A kutatásban részt vevők 41% -ának pe-dig egyenesen „az idegeire mennek a csa-ládi látogatások.”

Legtöbben egészséget kérnének maguk-nak karácsonyra, de a béke, a boldogság, az elégedettség és a harmónia is a kíván-ságlisták előkelő helyén végzett.

Az anyagi dolgok kívánságai között leg-gyakrabban a több pénz, a lottónyeremény és az „anyagi függetlenség” álltak.

Sokan elismerték, hogy az ünnep ja-varészt a túlzásba vitt evésről és ivásról szól, - 2004 óta azok száma, akik Kará- csonykor túl sok alkoholt isznak, 11 –ről 18%-ra növekedett.”

Pápa Gyula, borsi gondnok: Olvasván a felmérés idézett részét, iga-

zat kell adnom annak a feltételezésnek, hogy a társadalmi jólét és a hit megélése fordítottan arányosak.

Értem alatta, hogy tőlünk nyugatabbra a lelki problémák (hit, szeretet, békesség, boldogság) háttérbe szorulnak az anyagiak-kal szemben.

Éveim nagy részét olyan társadalomban éltem, amelyik tiltotta a vallás oktatását.

Mi pedagógusok vasárnaponként “mu-szájszórakozásra” kellett szervezzük tanu- lóinkat. Ennek ellenére számomra és hiszem, hogy a nagy többség számára az év legszebb ünnepe Jézus születésnapja a Karácsony.

Az adventi várakozás – benne a Mikulás járása – méltóképpen felkészíti lelkünket a nagy ünnepre.

A Karácsony esti istentisztelet, az azt követő ünneplés (kicsiktől - nagyokig) az együtt fogyasztott forró tea és kalács, majd gyermekeinknél éneklés a karácsonyfa körül, gyertyagyújtás az elhunytakért, a közös vacsora, egymás megajándékozása felemelő érzéssel tölti be szívünket.

A hónap témája: Karácsonyi emberek

KULINÁRIS VILÁG

Karácsonyt a szeretet ünnepeként emlege-tik, - még azok is, akik mit sem tudnak arról, hogy tulajdonképpen Isten szeretetét ünne-peljük, amivel megajándékozta a világot, Fia születése által. De hogy ennek jegyében ün-nepelünk is, az már kérdéses.

A karácsonyi ünnepkörhöz a magyarság körében is számtalan kedves népszokás kötődik, de vannak olyanok, akik egészen furcsa szokásokat honosítanak meg a szere-tet ünnepén. 2005-ben amerikai polgárjogi szerve-

zetek a karácsony minden jelképének betil-tását követelték, tekintettel a más vallásúakra és ateistákra. Elvetnek mindent, amiben a Krisztusra utaló „Karácsony” szó van, például a „Boldog Karácsony” üdvözlést, és a ka-rácsonyfa megnevezést. Akadtak követőik is, egyes iskolákból már kitiltották a karácso-nyi dalokat, sőt, egy Télapót el is bocsátot-tak, mert a gyerekeknek Jézus születéséről beszélt. Sokan azt hiszik a Karácsony tulaj-

donképpen Mikulás-ünnep, és sokkal na- gyobb felhajtást is rendeznek körülötte, mint a “Kisjézus” körül. Ezért sok helyen Karácsony táján a Télapó járja mesebeli társával, a go-nosz krampusszal a világot, néhol valóságos ünnepeket szerveznek e két figura tisztele-tére. A krampusz nem csak ijesztget, hanem el is fenekel virgácsával, néha ez olyan jól sikerült, hogy például Németországban, a megvert kiskorú kórházban kötött ki. De a Mi-kulás sem marad ki a mulatságból: a berlini Oranke tó fagyos vizében például minden év-

Egy Karácsony, mely másról is szól…

8. oldal

ben nagy divat megmártózni, fürdőruhában és mikulássapkában. Évente tartanak Mi-kulás - világbajnokságot is, az elsőn, ame-lyik Grönlandon volt, egy 70 éves Mikulás olyan jól alakított, hogy órákig beszorult egy kéménybe. De ki is hozza az ajándékot? Mas-

sachusetts-i Technológiai Intézet unatkozó tudósai már a 90-es évek közepén kiszámí-tották, hogy a Mikulásnak csak karácsony este több mint 90 millió otthont kellene föl-keresnie, ami másodpercenként több mint

A karácsonyi újabb szokások terén is határtalan az emberi fantázia. Szlovákia és Ukrajna településein az apuka, a gyere-kek élénk pillantásaitól kísérve, az egyik ka- rácsonyi fogást a mennyezetre dobja, és mi-nél több marad az ételből a plafonon, annál szerencsésebb lesz a következő év. Valószínű, hogy a fennragadt ételmaradványok letakarí-tása már az anyák kiváltsága! Az újév sem balesetmentes sok he-

lyen: Olaszországban és Dél-Afrikában szó szerint megszabadulnak a „régi kacatoktól”, ugyanis nagy kiabálások közepette kiha-jigálják őket az ablakon, - nem csak ruháikat, de elektronikai cikkeket és bútorokat is, a járókelők nem kis riadalmára. Új-Zélandon a karácsony nyár közepére esik, ezért az emberek többsége nem a vallásos üzenetre gondol, hanem piknikezik a szabadban, vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak. Magyar babonáink is vannak jószeré-

vel. Szilveszterkor például a jövő évi gazdag-ságot biztosíthatja a „sokpénzű” hal fogyasz-tása, a lencseevés, de a szemét kivivése is tilos, mert „kidobjuk a szerencsét”. A pulyka evése - a hiedelmek szerint - mérget hoz a házhoz, a szerelmesek édes jövőjét, viszont a mézzel bekent szájjal adott csók biztosította. A karácsonyi kenyérmorzsát nem volt szabad kidobni, mert betegséget hozhatott a család-ba, a mákdarálás, viszont férjet biztosított, az eladósorban levő leánynak.

Remélhetőleg, mi valóban tartalmasan tu-dunk majd ünnepelni az év utolsó hetében!

Sz.G.K.

Mivel Bors községben, a hírek szerint számtalan ügyes szakácsnő van, beval-lom, nagy naivan azt hittem, nagy lelkese-déssel fognak élni a lehetőséggel, hogy megosszák népszerű ételeiket, családi tit-kos receptjeiket.

Meg is osztották volna szívesen, - velem, de hogy a nagy nyilvánosság elé kerüljenek a községi lap hasábjain, az már sokakat el-bátortalanított. De tudjuk, csak a kezdet a nehéz, a vállalkozó kedvűek bátorságából mások is majd erőt merítenek.

A mostani szakácsnő, Retek Emília ügyességét is „kémek” kellett jelentsék, főleg a húsos palacsintája vált híressé Bi-harszentjánoson.

Mivel egy családi ünnep alkalmából el is kellett készítse a palacsinta-rajongóknak,

most az ő receptjeit ajánlhatjuk, fotókkal.

Hortobágyi palacsintaEgy kilogram sertés- vagy marhahús-

ból pörköltet készítünk. A készre főtt húst kiszedjük, a szaftját félretesszük.

Ha a hús kihűlt, ledaráljuk 4-5 főtt tojás-sal együtt. Keverünk még hozzá 10 dkg Rama margarint, és annyi tejfölt (2-3 evőkanál), hogy könnyen formálható pépet kapjunk.

Fűszerezhetjük még sóval, borssal, ha szükséges. 60-70 dkg lisztből, 3-4 tojással, csipet sóval, tejjel (kb.1 l) és vízzel híg pala-csintatésztát keverünk.

Ha a palacsinták megsültek, minden palacsintához egy-egy jó nagy dió nagyságú húspépet veszünk, kb. ujjnyi vastagságú hengert sodrunk a palacsinta közepén és becsomagoljuk.

Az elkészült tekercseket tepsibe vagy tűzálló tálba rakjuk, bőségesen megken-jük tejföllel (1 kiskanál tejföl/palacsinta), megöntözzük a félretett pörkölt-szafttal és előmelegített sütőben összerotyogtatjuk.

Hamarosan 20-25 db. ízletes hortobágyi palacsintát tehetünk az ünnepi asztalra.

Mézes sütemény2 tojást 9 kanál cukorral jól elkeverünk.

Hozzáadunk még 3 kanál mézet, egy kanál ser-tészsírt vagy 15dkg Rama margarint, 1 csomag szalakálit, 1 kiskanál szódabikarbónát és 1 dl tejet. A keveréket gőz fölött felfőzzük (állandó kavarás mellett). Míg meleg hozzáadunk annyi lisztet, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk.

A tésztát 4 részre osztjuk és elnyújtva, sütőlapon egyenként megsütjük. Krém: fél liter tejből 10 kanál cukorral és 6 kanál búza-darával tejbegrízt főzünk. Ha kihűlt, hozzáa-dunk 1 egész, habosra kevert Rama margarint, 1 citrom reszelt héját és fél citrom levét.

Az első lapot grízkrémmel, a másodikat szilvalekvárral, a harmadikat ismét a krém-mel kenjük meg. Ínyencek tortabevonóval is bevonhatják a sütemény tetejét. Másnapig állni hagyjuk, hogy a lapok megpuhuljanak, és tetszés szerint szeletelhetjük.

ezer látogatás. Hogy ezt teljesíteni lehessen, ahhoz a több mint 300 ezer tonnányi aján-dékkal megrakott szánt 214200 rénszarvas-nak a hangsebesség 3-ezerszeresével kellene húznia. Ekkora sebességnél az egész „Miku-lás-expressz” a légellenállás miatt a másod-perc töredéke alatt elégne.

Így ne karácsonyozzunk!