/$ VALLALAT HELYEA TXRSADALM I

RENDSTkRMkN

hk

qbWo r-yll. ) ( ïr. (tEFIL' i: y .(. .. ..' L .. ' .''' . .. .. L 1)(1. C''krr J3rgj()r.s . ()j!!:,...;:j4jj):4)y).. ..ppë;pttpjk)y.:jjjjjj(@j;è,....())))).,' t:.'(i: 'r.:y :.èk. .''r .. ./ .' '.. .' ' ''''1y )qàç..? Irt. Lbï jt) ,.. ...; .b.......'.. y'. ...... .... ' ..

' .' '' ' .,;..L..j'....q:jt. ,j;.@ -(1i'(;( yg5. gyyyjjy-jjjjytjjj!!.. Ctkjjjyj(yjyjy). gl-rj jl.'q)y'.y' '(7.. ..E-.'rîâ.. j.( .E . .t.-s1'< ..jj ijpjidq)r y:y, )

,ty:.r.y'.7...: .r). tl,.. .ïi. . . .. ... . . . ... y.. j7 , .k,:. ?ë l vïy . sygjp yu.? tjyy.g;r yt ..y ) -q. )y. . . ...-. . E. . ..z)sê44a. 1. lq .. .. .. )L..L... ' .. ( ... .. .) . g.j yLLLiZyL );y. gg;, j;y;y... j,;j jt )yy-.y. . -LL) ,y.. , .. .(.kkplqlq,q ky)t):tr).-.kt ? $. rc ;(...-,è - L... .. ' . . ., ; ,)rr..Ct##?? t);()? c'èlitsl t). !r) . ,. .ïl' 1ill, yjjv (!:.jp ë .s, ika î Cï. r(r g. ', IL'.Lî. ..:cE'.. . . ... .. ejyysyskl).: Jèt,t ,t r C.:b7 jkàlk,:ï jjït3?. L.. . i'. k... ... z . (;)r tjj . u: . , :q, : :. . .. . ; r.t ayr. ..q;b rîy:r . .( :' i. : )' . . ..; xk ;!)yjjr)). .,jt (ï . . E . .E a k .. ... . . ût u.. . ,k).. ) jt , .. . .?r. j.. k. ; . : .) '(?j . y . .. . '' è . :F :1 . ; (('...' E( èi gr' ). yst. ft' ri è ::..)'. . ... ' . . ''. .)1 h:'. a l t.. . . p :, . .k, . k 1) L ; è). )))... .....j :''.. fL ' 7 . ..(. .. .. g .. ((j ' A vaA jjajaé kW nyezet;c - a IX ISf5

e- n-ntettek.f '-' .

7. 1'U : , . - g. r' : ) 2 ..r. ' :.. .: .. . . .' j' ''' . z) z ; ,)' ;. ..yr 4 :7j j r p: )'. pF;t(k,t 4) ?; t( ' z'' jr , y;' .. :5 '' s .,. ' ..

'

E ''.S: : ). r'. $q.'.5; : y)! f =é,. ': lj .;j J)' J)2 i4s :.; jk c. ) ' '. E ) y . .: Ljàvi kyj ':.(;r2 yjyly. î,.y )), j gt. . y .., jyrt,;!à. 1.. ,)'.c . r .. . . .... .. .. . - (. . -. .r lt ls ( - ? rr q . . 7 . , . : ., k ' t t. . C . :. ))-- tl .) , ;- .. :..:... .ï . .... .. .. .. .. .. : .).t . :. q : . k r ?y .. . , ,;k , .... I . . . .. - .L,L ,.p .. ,LL'..? t . tltjy k - rîïktyj. . .; (y. kjt. .t .. .. . .. . -.... .. .... : -. . t - y r . t - ,, t! y-;k ). y- . ik y ..'' '. . .ky .. ? . yt j ty ta.s q t (). yjg .t t !ty. .. t:f ).' .. . . . 1 .. jq c:.. . ..(y a .( ;g .. v.. t. kj y: , yqljtjyk ; . ..yyy : .. ; .. ! . t.. ..j, y g.g..yjgjy tyy j. .yjyy ,; lfjj), ojsjyayjyjyjyy. y )jLL. . .. . , . .g; y .1 . ' ' . h ï.... .... ..k

q ,. t l

A m ac ês a plac: Tovabbi kïilsovisztmyok e'rintettek

- belépés e's kilépés - helyi le zôsségek e's- a'rupiacok és erdforrWs- 1 önkéntes âllam polqWn')

' j:piacok I O oportosulaso- verseny és egyu'' tt- ' - a term fszeti környezetm ù' köde' s - a feleloes vâllalat

- a piactipusok- a plac gazdaslssza- ëlulyozé szerepe Il

'

:16:21% ëh-. )-;',:r.-''.. t- - jy.:. -

'..

'.. - '

. .

'

E'

.,'

.

'@4' '.'.i#). -. .!i,'

.->U*vf-C't

--k-'q''t:'#;C:. l

. ..........y . .. '

' ; . - k@. ( : lt ):h . , ..j :?t)4k?. --'' ' ' . .q--,7)- )jk:;, py;-. kli:r -wyj @rëg. 1),) '- : j '''''''''' - '' . '. .'? ' L . ). - :' i rrfî. j,-'- :- :b'. t.' .'( ïï.? (; -'..:' r ''. ''-'''''. . ' '''''' ' '''''''' - '.r - ;. c;k '' : . . . . . - ..j .. . tjjjjjy . j %b .. .. . . . .L, L .tr, . r. yr . u j) ,. : j k pr ty . ' . =' .' .1 .. ') u. é q F ''ïi î1L. . k'. r;) î (; yïqy (j' ;Lhî. f.r . >@, jïis k.qq . u.qo> :;; :42. vîq.. j . j. ...î ,rr :. ... .j: .;( ), lkë :) .jj(;. rj yrkq ... ' . v r.. ....'. . .g ... '.' ..y ô,. ). 'ïL )y.) ' :ïy 'z'r c J '). .$ sj..y).c 'y' . y: y(r. '.; . .. .. .. . . .z7.;; :y44$ x'zv-kâjy, tvryt .' . j 'y ... ' . gr , j;' y) .w.ï. jjil) .. k ) tt. yt; r nk .; . L @, . 2. . .. ''' . .ïï'' ? E . t'z'r à' ' ,z1 ) (4,))( . . , ps. q t. Et . .. ... akL. czzly) k;4j):. .. fri. !$d$L. y .. L.... k ., ( Jrg). ;' )yyl)' (y . ; 3 kq i/). tt) .. . ;f :. .. . . '. , . .:. :k (y4 ré:y ;: : ; 94 . . . a. . .. jj .. :. Tjqt y)h; ., . .. L kë . .. . .. E. .j ' , t'jrqi . . . : ( )f #. jt . . . . .' t . .. . .):k c J;y , ,.. k . ) ; .. ' . .@ï . F .. ' . . qk ' ;'E.. f ) #! ? .è' ? kt. ) ty#. è) . qk '.''è ,,:.'(.1), . ? J. ! . . '... i. r.ï.. .é L )t!. : 2 -... .. .'' ... . ' ' ' ''. .. ktl: V 'J .' c,' . q 'lwml ' q.: .). rt.) ''!.. Y;J 1 ) 5. t$.. . t 7.:. . . . ' . fq ï . g: .. : ''.. 5 î ' ' i ' (;Lb' jJ Ii;gr ' p' DD j .. < ' . zLï . '' t' ' ,' .. . . . ) - . L. 'r. . . . . j '.; .: ... .à)w..) .j .jy.'? î) ..( . . ( 5 .. . j . ;. ... .... .. . .j .k) f . . ) k. jy )). yj; yj .s:, ,. . . ,s. k.g .y.. n,v L.t ... g ï.E).: s ;ljj) . r).'. > ... . . ,: ) .. . g. .( .. ... . . @ j p ..r .' t.:t 'C ' ù ,? .. . . .. rl... '2. 't' T: ' '

; ,. jjtjl. Ijjik Jjg,. ï ti5 ! jr .iLà iè A'' =ya ëFy îjjtï. L' ï:é. s;) @'z ?')....j;)@ % '.i;!.'.:.. b.. # .... tl j!!ik;i!T (;ILIIJIL 111k 111111k ljll;iilt ;I5 liltt!ik 1(!j ytjf ....';yy:jlty ) . k t..,rr.t utg....( , .. ....... .17'. l!!iik k:i!!i dliill-kllr-'dd.s!:- 511;:1,- dlis!'- -..--- '.)ù.'- 'è.- i./..t.'..'.l-.i'.' ('!-),:tE. è '(.

'-t.''-'.-l..il., -'' i.i;... î.. .. ,...li k ' t îi . t l @# t., .. ù'' '' 'E ...z%( ))1k ., . ' .1 . .. . .. )?.r. . . ' . . .;i

' ' 'i 'S '' b'' ' i ' '' '' '. . . .. . . .r). .. i : . '

'

1 : ' '- mai tendencilk . 'è t'h .- az âllam ês a ) è '!,âllalatok 'V è

- az âllam i val' Ialat

(. - . .- . - - - . = u k

. , ,. . . .;. tr rj .. . j? . . :. . .. , w jf '. ' '.. ..

!i'.

A vâllalati gondolkodâs fejlld+se .. J' . J . .. .

- m ùlt ' ' ' ' ' it' ) ,. . .

..j) ..( .. .-jelenlegi teudenciâk qblllckk 'C )'k'r?r(;ê r?fl7/r>. ;: . . . ' r! ë? : q:. '?i ''...' ' . ?.' 'è ..

--'; h tFJ- @y. :j;;ç;k3?tïLzz'?L('v--------''.

11'''6''- %' - 7.:1 ët!q!-';.'.i. ' 'ï è(è't'q'k'- â 'd)i ::-,'* : '' ''. q'.'( . . : x:k, ..... . . : ' .. , . s. .. LL 4. ? ...((i #jjy.. t'lt. u; r. ' . . . .zï -..: 'k t1-..y))'-,.y4y,.yL jjyyyjjjhiF:rriiirryl-jjyyy..jj CJII: ), jjyu. ,-.jw7s;)g1%:q.. t..'.-# ..k .,t'.ïè. - .; . r- ..EtE. ' .' ..ï...b'...' .:.t.tyt?è'. :qL1L.Lq3t13ïï kr 4),)7t,:27 ?)i (jjgy-yjyjiptjy.. yjyj,yt

.jj););jjLj:p))- .t. ...gt'n?''.t? t9@ .- . .. . ..''

,h.. r'..u ...41. ..-.,ih m#-$4 k9. .- ïl@k.r' 'vl'r . tx. ?@'..-. . . -.: r , '. : '.''ê '. .ê .' .''

. . ' ( . tE r.y

80 II. A VALLALAT IIeLYe A TARSADALMI Rerioszra epl

jYStratee iai szo-vetse- ek e*s globae Iis oli opoe Iiumok# # g

Szâzadunk ti.gdrc az eröforrâsok soha nem Iâtott mértéktl koncentrâciôla folyik a vilâgban, ds aglobalizâl6dA hatâsâra e koncentrâci6 nem csupân az orszâghatârokat, hanem a gazdasâgi-po-litikai régi6k hatârait is âtlépte. A vilâgmérett'j versenyben kdt viszonylag tij fornmci6 - a stratd-giai szôtlefaso ck ës a globâlis oligopölllzmoA hâl6ja - tesz szert egyre z'laxgpobb befolyâsra.A stratégiai szövetségeknek szâmos definici6-ja létezik. A uerscnppolitikai szakirodalom hâromalapuctl tiptlst kfilönbôztet m eg. Norizontâlis stratégiai szôvetségekr6l besz/lfinkz ha az egyittt-rrlfi/côdff cégek azonos piacon tevékenykcdnek, vagy potenciâlis verscnytârsak. F'crfikx-ilis straté-giai szôuefas/get a termelési-elosztAi folyamat mâs szegmensciben mfikôdl cégek kötnek c> -mâssal. ueo es szövetségek (vagy konglomerâtumok) pedig egy-egy salâtos problémarncgoldisâra sziiletnek. zl stratégiai szôt/clsdge/ç megvalôsulâsa âltalâban kcdt/cztx s ncm Es okozgondot versenypolitikai szempontb6l. azonban hatâsuk néha kedvezGtlen fs lehet, kârosan befo-

.è.tyâsolhatjâk a versenyt. llyen helyzet akkor éllAat elG, ha a szôvetség a versenytârsakat kizâlla a j.pdacra Jutâsi lehetöségekböl, ha korlâtozza a Dcrsenp/, a taéai a szöt/ctsd,g hatâsaival növelik a :versenytârsak kôlfxstjgcffz vagy âlfala teremtik mcg sajât piaci Aafalmukaé. Vagyis a verseny cglfolyan TormâlâlJal tlan dolgtmk, amely sértheti ës szolgâlhabja is a kôzérdeket. A modern versenw )politika cr fk feladata éppen az, hogy fellépjen a kôzérdekkel ellentétes versenykorlâtozâsok ës )ajnléti t/c,széeso cf okoz6 édlvkenl/so dk ellîn. X,A nyolcvanas évek mAodik felébenjelentösen l'ncgnstà a kôzô.s ktttatis-/cllesztësi megâllapodâ-sok, a technol6giai cscrc-mcgéllapodâsok, a kôzvetlen vagy kereszttulajdonlâsi cggezrrldnge/f ês .)a szâllit6-vev6 megâllapodâsok szâma. Jïdhâàw tju alatt mintegy kaezer ilyen mcJâllapodis sz/- 'letctt. Ezek 6O-6.5O/o-ât adott gazdasâgi intcgrâciök-rë iö/c közôtti vâllalatok hoztâk fctti alâ. Ez '''(!:

'

felveti azt a kérdést, hogy a versenypolitika Jelenlegi keretei képesek-e a régi6hatârokat âéltfpdfstratégiai szövetségek versenykorlâtozô hafésât feltârni, csökkenteni vagy megakadâlyozni. J?L.Ugyanis az antitrôszt ti/ttsti uersenNpotitika kcretei âllamhatâroRon belûli piacokra alakultak ki, s tbâr az ut6bbi idöben a .gazda-sâygd integrâci6k feloldottâk a nemzeti hatârokat, s ehhez a verseny- .politika Ls alkalmazkodott, a stratégiai szôucrxsoek az integrâci6s Aaeokat Ls tûllépik. .A verseny- jpolitika egységes ncmzctkôzifelfogâsânak mcglalâtâsa nélkûlözhetetlen az ;J helyzet kezeldsëhcz. -',A mâr emlftctf koncentrâci6s folyamat eredményeképp igen sok ârucikk vilâgtermelésének tjs -kereskedelmének nagyon rlaa hânyadât ntj/tân.!/ cég adja. M t a piaci formât, amikor n/hân.lg cégdônti cl, hogy m i àtsràtjnik az adott termék vilâgpiacân, ,globâlis oligop6liumnak nevezztjk. fr.gjl/-jöpélda crrc a fotqkikkêpan ahol a Kodak, a RZJL az Agfa-Gaewert ds a Ikonika termelése ds forgal-ma a vilâgpiac 90-92O/o-ât adla. .A maradék m loo/o-on mâsik kb. 6OO cëg osztozik.) 4 vilâgmérett'i $

. k,ltoligop6liumok Iétc, mûködése - a stratégiai szöuetso ekhez hasonl6an - szâmos uersenNpolitikai :

problémât vet fel. .Az egyik legérdekesebb, hog.q mi lesz, ha ezek a t/isfrzzrctfi oligopôliumok #

összefognak. M fïw kfalakulö vilâgmérettl monop6liumok ugyanis sok kârt okozhatnak a tàrsa- jdalmaknak. f'ersze az sincs kizârva, hoq/g a globâlis oligop6liumok kôzôtt Tennmarad a nagyon 'er6s verseny. Jelenleg a globâl?ls oligop6liumoknzk a versenyt potenciâlisan korlàtoz6 m agatar-tésâé a versenyhat6sâgok mcgtchctdscn lfbcrâlisan kezelik. ha annak ftll)b a haszna, m fnf a kâra.A vilâggazdasâg fejlett orszâgainak fizleti, kormânyzati ds politikai kôrei érdekeltek a globâlisoligop6liumok kialakulésâban. A llberâlis szalolvozésban, a Nzi6kontroll kornpromisszlzmébantehât Mnvdgtjbcn az cgves kormânyok gazdasâgimolitikai drdc/çci érhet6k tetten.

'>jlvaxgxl/arclrzqlzz-igon a globalizâciô hatpai xsoAkal rôvidebb id6 alattàelentkeztek. mint a fejlett orszx'i- 1:gokban: a prdt/alizâcdö sorân u> anls gyakran ârôrôkldfdtck a dominâns pozfciJk és az oligopol- 177.

strukttkâk, ds erGteljes a viâgméretû oligop6liumok térh6dftâsa 1. .A kérdés tehât Nagparorszâ- )1:,gon ixs aktuâlis, s a megoldâs ncmzctközi egyiittm ûködés nélkfil Iehetetlcn. *s7

)A globâlis oligop6liumok ds a globâlB stratêgiai szdletsdgek mér kellGetk nagyok ahhoz, Jlog.!g a ttgazdasâgi hatalom tényezqeként ueo fik 6ket szémftâsba. Ezek a szövetségek u.gzlanis csetcn-ként naggobb forgalmat bonyolitanak le, mint Na> arorszâg GDFJC. Az ezredforduln ezen IâJJd- 1)

''%'')f)I.

Bevezetés' =V'-UXQQX ' E

letkségei olyan versenypolitikaî kërdësekct tlctettek fel, amclNek nem préselhet6k bele az elmliltévtded sorân kialakult polîtikâk ds konucnciök kereteibe. A versenypolitikai eglfittmfikôdds, aharmonizâci6, a koordinâci6 :s a folyamatokat mozgatö drdekcsoportok kôzös érdekeinek feltâ-râsa vezethet ésszcrfi megoldâsokhoz.

81Q'ZJ .. --7u-na-ar r=.v

ro> s: Yissd Fcrcnc; Stratégiai szöve/égek és globélis oligopdliumok. Közgazdasâgi kszcrzzlc,1995/11. sz. 1O52-106S. old.

Bevezetés

A gazdaség szerepl6i a történelem sorén sokféle viselkedésiform ât m utattak: a középkori szerzetes, aki visszaviszi Römâbatijonnan vésârolt csuhâjât, mert ismerôsei megdicsérik, hogyolcsön vette, és ez az 6 szemében bûnnelt szémft; a Kelet-lndi-ai Térsaség vagy a Hudson-oböl Târsasâg taqjai, aMk addig tel-jesen ismeretlen teriiletekre merészkednek hajön, szânon, gya-logosan, hogy âruikat értékesftsék; a szfikös liészletét fels6bbutasftésra, a atervnek m egfelelôen'' szétosztö anyaghivatalnok;a puritén életet élô, csak a legszflkségesebbre költôz növeltvôgazdagsâgât szem érm esen viselô holland paraszt; a korbécsotcsattogtatö rabszolgatartö ûltetvényes - m indannyiunk el6tt is-mert figurâk. Vajon mi motivâlta viselkedésiiket? W letlen-ezhogy melyiliflk, miltorz hogyan cseleliedett? Ugy gondotjuk,nem - a gazdaségi viselkedés norm éit döntôen befolyésolték azadott korszak történelm i feltételeiz a gazdélkodâs lernyezeti té-nyezôi; hol több, hol kevesebb teret hagyva az em beri szem é-lyiséqjegyek megnyilvénulésénalt.Am ikor a gazdasâg szereplôi vâllalatokba szervezôdteh, tevé-kenységûltet és egyïittm ûködésflket ezeltre a norm ékra épfllôszervezett és spontén m echanizmusok koordinéltâk, Koordinél-jék, meghatérozvén az zrintettség'' mödjét és mértékét egpmâs tevélienységében. lbben a fejezetben a véllalat kiilsts kap-csolataival, a kiils6 érintettekkel valö viszonyéval foglalkozunk.M étfogö térsadalm i Koordinéci6s m echanizm usokb6l indulunkki, de vizsgél6désunkat alulnézetbôl végezzikk: azt keressiik,hogy a vâllalatnak m ilyen kapcsolatai vannak ezekkel a koordi-nâciös mechanizmusokkal. Csak annyiban târratjuk tehét a pia-cot, az éllam ot vagy a természeti környezetet, am ennyiben az avâllalati mfiködés érintettje. A fejezet Iényegében az ikzleti viléglefrâsâra, s a véllalatnak ebben valö elhelyezésére vâllalkozik.

llogy miért a lernyezet târgyalâsa következik a vâllalat lénye-gével és céljaival foglalkozö fejezet utân, könnyen megértjiik,ha visszagondolunk a bevezetésben em lftett rendez6m odellre.A véllalati mûködés kontingenciaelvû Iogikai modeltje (alapve-

82 II. A VALIX AT IlrAa A Tv sAo/uvhu ltehoszra epl

tô cél-kûldetés-környezet-stratégia-magaGrës-tepesftmény)szerint ugyanis a kflls6 érintettek célm egval6sftâsi törekvései-nek hatâséra alakul ki az a feltételrendszer, am elyben a véllalatcéljai elérésére törekszik, s amely fgy meghatérozö tényez6jé-vé vélik a stratégiénak is.

1.

M elto6 pontban kifejtettek alapjén természetes mödon merûlfel a Kérdés: miél't épp ez a szervezeti forma, a véllalatjétsszaa kulcsszerepet a piacgazdasâgokban a fogyaszt6i igények ki-elégftésében? lgyéltalân, m iért van vâllalat?

A véllalat térsadalm i szerepe

A vélaszhoz azolthoz az alapgondolatokhoz kell visszanytilnunk,amelyek a gazdasâgnak a térsadalomban betöltött szerepérevonatkoznak. lnnek a szerepnek a lényege i

-p.-ç-m-llçxr-l-iuçényeksz

.f-j-ttö.p Qttlforr*-ql.s mqlttts-i-h-seléq# se.

A gazd ' rnint tépadqlm i létsgf.érav- p-r-l.rq-lljyMr hpw azelvileg korlâtlan igények és a szûkös çrô. .foTrâ.>91j-.Nög!i....çJlçpa.fiibndést minél hatgltonyabban .oldja fe.la A hatkttpllyyég-xpöwwvea--ielmépyélzelt mçqvalösité>éhoz - mint azt mér a közgazdasâg-tin elsô klasszikusai, legemlékezetesebben maga A7am >mithm egéllapftotték - elengedhetetlen a târsadalmi m unlta& ç-gpyz-tés. I'Ia ugyanis az emberex spçitatliâlôclnalk tiàéyobb-ygllw/.-r.,.r-l l èé Wuiinnal végzik pajét mupiéjphgjz- .>--.fr -hat.é%%te emlpe .- . . .

nyabbak nehfinek. A specializâci: megjelenése azonbanszfiltségkép/éii-es azonnal felveti a tevékenyséqç.çre és-q-wo-rltordipéci6 igényét: a specializél6dott egyének tevékenységfikeredmênyét étadjék a többieknek. Ahhoz, hggy q4-; térsadalm ié éko é-gkenzenjxen, lktçznte lm11 plyimtev KenyyégçAerm.hat pyml-y .

személyeknek, illetve szervezeteknek, amelyek ennell véqre-tiajtésàra sàgk--qypd. rpk. ezek a szemétyèk à vàtlàlk6àtstt ezek a'-

zervezetek a vâllalatok.s

A fenti Kifejtés hideg tér> ilagosséggal, mondhatni technokrataszemléletben irja le a véllalat térsadalmi szerepét: egy munlta-megosztést alkalm azö gépezet az em beri igények sztile s erô-zforrésok m elletti ltielégftésére. rz a racionâlis szem lélet a vél-lalatok megértésének alapja. A véllalat azonban egy nagyonsokszfnû szervezôdés: az a tény, hogy a m odern târsadalmak-ban az fizleti vilég szolgél a sziikségletkielégftés legfôbb szfé- 'jréjakénte oda vezetett hogy a vâllalat térsadalmi funkci6ja is jerôsen kiszélesedett. Ma m ér szokâs awct

-prtpp-rAte-citiz-qtf'-rôl be-élni mintha a vâllalatokhoz valö tarfo' zés a nemzethez tarto-SZ ,

zâshoz hasonlöan m eghatârozö Ienne az em berelt életében.

J.. A vâllalat târsadalm f szerepc 83

8 val6ban: a vâllalati lét körfllm ényei az em beri lét âltalânos le-rûlményeinek is fontos m eghatérozö elemeivé véltak. A véllalatmint szervezet sem csak az iizleti életben jâtszik fontos szere-pet: az em berek idôtöltésétôl a term észeti környezetig' az ok-tatésig, a kulturâlis szokâsoltig sok életform éra vannak megha-târozö vagy legalâbbis jelentôs befolyâssal.A véllalat környezete tehât az egész lrsadalom, s nem euvsze-M .. ..- -.- - -* ' '- '' ' ' ' - = ''-'* > ' ' ' W W ''

rd-èii-gazdaszs--f vz

we-m- -eqp-t-

-bpf. #-.; sbboç a hô.. r.nye. .z. e.;;t-b.;;e. . via-l.($..-ab -âgyàz-tv asat vizsgalva célszerû negy szférat megk. .ulqlmtl.g-tçj-qi. .t'A--ii-égy szfèra nemcsak a gazdasâg, hanem a târsadalom mâsszféréi szémâra is értelmezhetô. Itt mi a vâllalatok szempontjé-b6l tekintjûk ât ôket.)

. A kult-tgr4/ts s * a Mrsadalom mûltödésének legéltalânosabbvonésait közvetfti a vâllalatok szâmâra: ez a térsadalmi norm âk,

ld K, ma a e ' lvelt szintje. Szémos heiyen hiva -'JP- N

Xtjàtifik a lenyben az e ézféiâh'öz vat6 kapcsolatoltra, ezzelegyfltt ez a szint van legtévolabb a térgyalâs f6kuszét6l.

: M a/apc -fd intézm.. énu-qk, s-zip. tie azokat a #ze. Jytegq. tt-k-çmfekct$ ' -' 'jelenti, amelyek a tarsadalom mfiködését tartös mûködésiikö

..pkeresztûl rendèzetté tesz-ik, szabélyozgâk. lde tartoznak a térsa-dalmi tevékenység stabil twqrclipaecics q.m izraq/j, a ' ' *gazdaségi intézmények (köztiik.# iac és az - ' ' ' * ç.k),

tr A harm adik a konkrét szervezete - ë.j csolataikd. M egyesvâllalatok, szerzôdéseik, ezek szervezeti felépitése, a tranzak-ci6k szabélyozésa, a szervezetek mfmödési elvei alkotjék.

w W gûl a negyedik az operacionâlis sgtnt,--e e-qlze.s gazdptsâgi. AL . . . ., . -... -. .m...a-

(termelési, forgalmazâsi, menedzselési) to?c-kcn-.lg-s-ë-qek szint-.zk z az erôforrâs-elosztés és -felhasznâlés, a lelcsönkapcsolatokviléga.

Miközben az egyes fô témâk térgyalâsa sorén valamennyi szfé-râra Mterjed a tigyelmiinkz a f6liuszt szâmunkra - érthetô m6-don - a harmadik szféra képezi.

1.1.

A koordinéciös m echanizmusok tfpusait az eqyes szerzôk el-térô m 6don fogalm azzâlt m eg. rlfogadva més megközelftések,példâul Polânyi (19761 hasonlöképpen relevâns voltât, mi ittKornai 4./1,1-321-(1983) osztélyozésâra épftfink. 5zt maga a szerz6A-fbcvlivtte (Kornai, 1993), de az itt kifejtendôk megértését akorâbbi osztâlyozâs jobban segfti. Kornai négy ltoordinâciösm echanizmust ltfilönböztet meg (I. âbra).

Koordinâci6s m echanizm usok

Koordinéci6s mecha-izmusok: a W sadalmim> >evékenypéqcsere v -egre-C'.D r k . a -alta-sat-- 1.(.â--!a!-tp- a. lapelxek és szabél ok ösz-ZeSKc .

84ZXYYUF - :1 '

Il. A VALLALAT IIeLYE A TARSADAIaMI IteploszeltBrpl

A piaci k rdme âcl o' sé * - -k'ù , ta .3!a,,.. o' 1 l/yg ll?r. ''h j., ; . . . x )&?tk '. .? L$ .. . . x - . .- . . k-ll!à lt Sj .k,t. . . . . . . . . . . ' . . m k k t 1 tt k j ) : . î î j ) a ) t. -. y; .. .k . . : . . . û. k. .s y. .-. .j . . . . . . .. . .u . .. k jk .. . 'k .... ' ' . t. .a j., rjhrjjyrvrù . 4 ' .D.IîtL. ;.? #X . qjijyyyyktyq j.is'- 4)* rjfa. .kt.. a - ' . lz ; ! t .,,!(.t.;z . jy . y' )qt q)1îl; - àjyjj;. jr/

Mgqr-vw %k =qt - .z . . . . )..), .:. j1)4yr. J/Sg j?. ij ., .'x .!' .i . . i ) . lgr'r. ' . uutkkœ@ll;:2' rka J . . ! L ..' ...g. zzL kq:t .4j94# ï3t 1 t. ..' ''@'tît?.1 hit qjt-it 'L-- - - . t jax- . . . 44j3 ( ,y. ;a.ik ;.. r.,:.. . .. u. .jr,jk:T,(k tgaj: k;t .r(. . .. J -)L '?) 1..18 tîkRlèuiê JçX 1 f =L'r)jC c . x - - . G . ssu:t' 11') dtu'4%V%' ilgkkx'd ôlFî @ë' .'ï)#'t!;j? . '') ''' .r . ' .. ' . ' .';..j. ( 'p17' '..u.. ...:ïJ' 1;S;' .'. . ) 12 i 'j 4k>tyY.'J..#2O<? yo 7ï4 g)1p $t. -. ?4- t'C ïft 5.c? rupëjrkbâ'îitrCqa- r ' 41è4,'. t.tfr.'f.' ) 'c: '...... .. '. ' k '.. ri''Jr.' i '! C 7:.. ,F.,a :j'k )$:v .*$p.s.t..'f. tj1;!j all Et.(k.. 5: > .0 . #td kdh.. .% tL. : î' - . rjplrjjp. îîr f # . . . ... . . '. . ... ; ..t j'jlEi. jà i qjîs '.., , :; ' .a> il ky 4:,; :.x ., . pzr>t;. -- . ktvsy rt 4t . j .(iwpz? t?.t:8 .' .. .. . . ' .. ;.r..jJ . 1....1 .i) t'é .. s .p',. ïp a. ? qf 7: u1l lïzp' '' /. k . k é ' 12 .. l .' i .:1 . f. . ... .. ''.%'e . :1.cy3@lî.'1 . Jît:.s 1 jisst) q,;k.-. *> ttx 4:: y4 rpây rj 4;1*' - àqtà/rù ' . ..#;.4l.s#..)Y#' bs3î ' (X iE jr'l 7:.k..z;) ... .' ' ' c. .. '.'.....'t;4.1, .)3..yJjî,. ..;. -. . : . ... . .. . k:i . pr . p . . ...70u. p : , k j . , . . ). + . .:. . x .).s . $ : . ù. h .k g y :4'/ j é j t . ë . :1f ; ... . :$ $'. .'. . y: ; t . .? ; ygkn? q)j mî! . ;t 1. 't 73è 7 t. ' ;ê J. kk .)l tyrîr .q? tî ' . . ' . .k . . . . , . . r.: i; 1- X..:. .î:. ,'. ,1.. ..r ,s 1, .s . ;pà: g jlljrqjjj q y j s :î .. . 't'' . j,. , ? . . r. . w? y; . .. . . : j h .. . . . ... . . , spk #, : .. ... . . :.t ; . ..t) :. .. . . . j. . L( .. ..

lj

'

.. . . . > . - * :A b o at us koor amd sem ala '

5

1114'-,-

.

1. AsRA. Koordinâci6s m echanizm ttsokroe s: Kornai (1983) ném ileg mddositva

A iaci m echanizm us, , érvényesûlésekor a szere lôk .p.gyqqw n------;---; zssz-j tyujko . ,s-qtialt, kölcsönös-elôn erzes ceh o , .-. ' --..w.... v... . .- v.... ' d

sa apcsolatba, a -sz. ab- élyolt Közös érdçltre épiilô betartâséval.A kapcsolato monetarizaltak, azaz énzfl i Alapon ..--ve-zôdnek.

A bikrokratikus m echanizm usban a szerç-p---lôlt kapcyolatâ -L-eé--ftftè'r tsé i viszonyok sza âlyozzaik A cseleltvésre ' ' g

.-.- --- s. - ..- ... .. ; .,-:.--- - . --.-szàbâ-fy-öz&t modon és rii-ertékben u k hésztetik a hierar-chla alacsonyabb szintjén lévôket. A kapcsolatok lehetnek--lm -netnrizéltalt (a dolgozölt bért kapnalt), de nem feltétlenfll azok.

.1. .A vâllalat târsadalm i szerepe- GW '- ' ' '

M. etikai Koordinéci6 esetén M .sze.rçp.l6. k eqyenranqtialv- ön-széntultböl vesznek részt a fo1 am@tfl%han. M erre valö KGzte-iés lehet egm ldalti ùötékonységl- -vagy kölcsönös, a vlszonos. -

sâq elvert-ny- .utw-o. - ' . Az etikai koordinâciöban a pén- z közvetlenillk .. - . .. . . . . . . ---. .--.. .em ' ' e Ezen nem v'âvoztat az, tzog,y az adomény

le et pénzformâjti.M agressziv koordinéci6 szereplôi nem ec cnrangtiak: awkoor-dinétor n ers -enhet (maffia), de ez nem sgflkségszerfi.

. JI'Iérom nagyon fontos melegyzest teszfmk a koordinâciösmechanizmusok kapcsolatér6l:

- Bârm ely lrsadalomban az em lftett koordinâci6s m echaniz-musok valamilyen keveréke jelenik meg, de többnyire azo-nosfthat6 egy dominâns koordinéciö. A 1. fejezetben azono-sftottuk azokat a feltételeket am elyelt mellett véllalatrölbeszélhetfmk. lzeli a feltételek lényegében aztjelentihz hogya véllalatok szém éra dom inn- ns a+.piacjs-hmpordiméçi6,A pjaci m'Alvngy bûrollratiltus. mnchnp. izmlrq t ' X-tle-tô q-qzo-!w.- -: L v v msdern târsadalmak m . qqhptérozö é, Ata... btl . N, .n. .b#,.,l.y#.:44..i@'..n.+. k.Mind az etikai, mind az agresszfv mechanizmus meqjelenikidôlegesen és helyenként, de gm rsan 'Xtmennelt'' valame-lyikbe a mésik két mechanizmus közfll (pI. aj6tékonység pi-aci alapra helyezôdik, vaqy az erôszakos hatalom étvétel uténa vezetés legitim élbdilt, és a bflroltratikus m echanizmus nyerteret).

Koordinéci6s vékuum nincs, am ikor a m a-sik- hn'rnna Mp'' zfil;

'

. . .egyilç em m fjltödtli .vnlam l .m latt. .m&,qlQl.çn. ill az agyço 4.tv..-.koordinéci6.

A tranzakciös költségekés a koordinâciö

A véllalat létrejötte j6l magyarâzhat6 ebben a koordinéci6s ke-retben (l&sd 2. âbra). h magyarézat alapjét az flgynevezett ti-i in-t.ézményi Közgazdaségtan tvanzakcifsköltsèg-elmélet' e adja Tramsu' ' '(me/alàhèzöju cowst r19o , resz etes munkalolT-èiàism. xnn'''-axltNr c u '(1975 19852, 111' int arra az 1. fejezetben utaltunk). A véllalatel-7méletek irodalma mâs megközelftéseket is tartalmaz a vâllalatlétének és térsadalm i szerepének magyarâzatéra. (Doum a-Schreuder, 1998). M âltalunk vâlasztott gondolatm enet megér-téséhez a tranzakci6s ltöltség elm élet a legalkalmasabb, fgyerre épftfink - Részséggel elismerve, hogy a vâllalatok m ûködé-

85

F

1 .2.

86 II. A VALLALAT LIILYI A TARSADALMI Repfoszra e?f.=..az.t.iLâ':7LT.ZG (J .w

nxn vu alaf

k-$))/'-'lèl)f..'.'.'.r?.r?rè#r.. 1k.:).k:2, . . - - ..- . - . - -. - .. . - ..- .. - ---. .... ..- ---... --- ..-----. -. .--- --- ......------.....-- -. - ------- ...- ------... - . - - ---- - . .- - - --. - ---- --- ..------.....-.-------. -----.--. ...----- .-------- . --------- -. ... - -----. -.-- --...-------... -. --------

2. Asltv Ugyanazon tevékenységek piaci tjs szcruczeti koordinâlâsânak alternatkv m egol- 1(:

dA ai ''

1 . .A vâllalat târsadalm i szerepe 87X DU/.F.W J .. . . ux.u..mss

sének més térgyalési m6djâhoz mésik elméleti alap tartozhat.A tranzakciösköltség-elméletnek alâbbi gondolatm enete arra afeltételezésre épiil, hogy : târsadalmi koordinâci6s mechaniz-m psok lehetôvé teszik a dasé szere lôi ' ' me h -'v2-v- ; k 5tarozott keretek közötti âg

vq..had kapcso-la-tt.e.remtéset - a piaci. w- - . Yu--c-*- ='> - ------ ---- . . .

'koordinâci6 dominanciéja, a piacgazdaség esetén ez a feltételteljesfil.M

.ç1!T!/1.ç4 szerint ahhoz, hogy-a qxz. gq-ë qt.tatkg-mûny-re .hatékonyan szervezùesse me-g a spçrj#lt44t6. #qtt sgçrçplôk(aktorokj köàti tèvtkenysey- -csy.r-j-zt -> -Y4!l.-t4:ç.Mçd..-pjp.#q%enny-k a ç->çrének a

.y-pu...4s. èqç!.- a trap-g-gy. ç,i-4q #.4Jt.,-4aqIs)-mJ-ç.h. e-td legalacsonyabbak Iegyenek. A tevékenységcsere végbeme-

. .- - ., .

;het a Yacon, az egyedl cseréket szabâlyozö adâsvétçli yzçrg/-dés lterexben, vagy a :4ç.!ry*4etol-).1w1!).l..z a munkam egosztâst,az elvégzend6 tevéienységeket azok ellenértékét, dfjazâsétszabâlyozö szerzôdések keretében. A koordinâciö

açehrà4.ç-p.p.i-Ci tranzakciök esetén aZ ér a Szervezeien beiiil (& & # #V(9X-a , .

t k d'/ -'-&ù i 7 d-j-' - $7- fi 7ratlkus oor na ese en) pe g a Lels ierarchiâval szaba-1 - t h fxalrizi visgonm kfp -é tîlô tasftés Amennyiben a'- '' 'iaclyp-zt'jt a p Jz . pcsere tranzakci6s költségeit zérusnak tekintjiik (ahogyan azt ahagyomânyos m iltroökon6mia teszi), m inden tranzakciö a pia-con fog végbem enni, egyenlôségen alapulö horizontélis kap-csolatrendszer keretében. Amennyiben viszont ezeket a költsé-geket tilt6an magasnak tartjuk (mint tették azt a liözpontitervutasftésos rendszer hfvei), akkor a piac egyéltalén nem kapszerepet, az egész térsadalom egyetlen nagyz m indent szabâ-lyozö szervezetbe tömörfll. A val6ségos optimum nyilvân vala-hol közbeesôleg talélhatö: a piaci és a szervezeti koordinâciöOptimâlis kombinâciöja ott fog kla a ulnl, éhii'l a plàk'l es a szer-

i ltoofdlnà-iâ. melletti trqnzllwtos költséq-ei' çgy' ''ç- tit bakezet p.y ykeriilnek - azaz, ahol egyetlen tij tevékenység sem vonhato beà kéllalati szervezetbew illetve egy sem adhat6 ki a piaci partne-reknelt anélkiil, hogy az összes tranzakciös költség em elkedne.A véllalat tehét addig a pontig terjeszti ki tevékenységét amfqegy tijabb tranzakci6 vâllalaton belûli megnevezésének költsé-gei alacsonyabbak ugyanezen tranzakci6 piaci csere révén tör-ténô kivitelezésének le ltségeinél.

lz a gondolatmeriet rendltfvfll fontos szerepetjétszik a véllalat-gazdaségtanban. lrre épftve ftélhetjûk meg a vâllalat kiildeté-sének konkrét tartalmât a véllalatok hatérait, a vâllalatok kö-zötti kapcsolatok szâmos vonatkozâsét.

A fogyaszt6- - -gi i .-

n..yy.é k kielégftését q- -

4--v--él (5 âll.4li#-t.ç.yé.-lkçny.sé.pw.!j- - - - -- ---' ''

aù rsadalmi munkam:gosztàs'ba valö beke csolâsét a 2. âorarfltttà'tfà. M âb-fà-fl à-lt-öi'ök tevéfenysegeket a vonalak a leztiikIévô kapcsolatokat, vagyis a tevékenységcserétjelentik. M âb-

88< =

lI. A VAVLALAT PI/LYB A TV SADALMI RehoszeltBp:pl

ra vilégosan mutatja, hogy Agy adott Togyasztöi igény t4-lzb-fklevéllalati strulîtt/âb4p is kielj-g-tthç.tl .q-fogva:gt4-ebbi--tks-a---ml K zI--é'ii-g yktelèqfttp szfnvonltàt érzélwli.. ez széméra meqielenfthe-

jt5 az rban - az igényltielégftés szfnvonalénak egyéb összete-vôi (minôség, gyorsaség stb.) m agasabb érral elvileg és âltalâ-nosan szintén megvésérolhatök. A véllalat döntése, illetve apiac egyéb szerepl6ivel valö kapcsolatainak kérdése tehét,hogy meddig terjed tevékenységének hatâra.

A gazdaség szerkezetének és a véllalatok szerepénelt megérté-se szempontjâböl igen fontos, hogy a két alapeseten (a piaci ésa szervezeti koordinéciön) ttil közbensô m egoldésok is létez-nelt. A gazdaségi szereplôk takik elvben lehetnek személyek ésszervezetek egyarént) közötti kapcsolatrendszer teltintetébenugyanis az egyedi kapcsolatokra épiilô piaci tranzakciös kap-csolatok és az egy szervezetben történd összeolvadâs között ât-menetek is léteznek. Ezen étm enetek egy lehetséges osztélyo-zâsét mutatja be a 3. ébra.A Kooperâciös kapcsolatok annyiban pne .plé k ttil z egyedi kap-csolaiokon, ùogy-p->zerepldk 'hoozay.b téyll.4,-löhh-k'anzalt--n-cloré

' '

tk- 8 zer4y-ftè-qltet kötnek (ilyen példéul egy éves szàllf-Vona OZ Stési keretszerzôdés, amelynek értelmében a széllft6 meghatâ-rozott fltemezésben elégfti 1ti a vevô igényeit, alti m eghatéro-zott menetrend szerint fizet). A stratégiqi e/-y-çlséç Keretébena szereplôk nagyléptéltû, a rész ..Cy-.N ôk széméra- s t ûgiqi e eil-.l-tusegg tevékenysèqelt?e npxys.htàylwlt ttqsvabb .tx'ivt-l .me-uélla--q . - e --'' ' - ... w . . ' - ' = ''= ''

dàsi (ez tehet kdzù s fejlesztés, ad-p-tst-p-tqçjm Mssgehgqgott-fsl-po .Jé-pés stb.). ennéf is szorosab Kapcsolatot hoz Iétre a közös'fâfat ahol mér a tulajdonosijogok i. a >gelr4lsç14: krksyét-lx-vâl , .

'

hdâul elosztöhéloJzat mti; kà dtetése ltözös véllalkozés-pezik (peban), mfg a szereplôk tçlje. s .szprvezeti intçgrélésâval jmtu-ph-il-

z; ; ' .a koordinéci6s lehet6segek mésik szélsô pontjéra, az- ti.. = .vezetben történô összeolvadéshoz. Term észetesen a fenti skâlatöbbféleképpen is finùmfthat6; a vâllalatközi egyfittmtiködés-neK soltféle formâja van.

At

5. ésllA. A vâllalatközi kapcsolatok fdf tèusaiZ

J. . A vâllalat târsadalm i szcrcpe

M # * ** AStratepm szovetsegstratégiai szövetséget kötöttelt az osztrâk és a magyar vasflttérsasâgok - 2003. jlinius 18.A közép- és délkelet-euröpai fuvam iacok megszerzése, tovébbé a környezetbarét kombinâlt fuva-rozâs részarényénak növelése érdekében stratégiai szövetséget lettitt az Osztrâk Szövetségi Vast'lt-t'irsaség (öBB) és a két magyar vastittérsaség: a MXV Rt. és a CIySEV Rt. - hangozott el péntekensopronban az érintett cégek t'ijékoztatöjén. A szövetség keretében a qy6r-sopron-Ebenfurti VastitRt. (CJySEV) és az öl5B leényvâllalata a Speditions I'Iolding AG 50-.50 szâzalékos részesedéssel,1 millid schilling (minteo 20 milli6 forint) alaptôkével bécsi szélthelyti vegyes véllalatot hozott lét-re Raabersped 3peditionsgesellschaft m.b.l'I. Wien elnevezéssel. Berényi Jénos, a Gysev elnök-ve-zérigazgat6ja közölte: az tijonnan alakult t'irsaség f6 céja, hogy minél több érut terejen a köztit-r6l a vaslitra. rmellett közös törekvésfilk hogy egyfittesen lépjenek fel a közép- és délkelet-euröpaipiacokon akér közös cégalapftâs, akér cégben valö közös részesedés révén. Kölcsönös elônytjelentaz alapftök szémâra, hogy cégeiknek a fuvarozésnâl a legnagyobb kedvezményt adjék. A sajtdtéjé-Kozmttm bejelentették: tulaldonosi szerkezetvéités történt a budapesti széltheiyû Pannoncont Széi-lftményozâsi Kft.-nél. A AIXV Rt. és a CIYSIV Rt. összesen 60 szézaléltos részesedését eladG a kon-ténerforgalomban és a kombinâlt ârufuvarozésban tevékenykedô Intercontainer Austriénak (ICA), ésugyanakkor a két mar ar vasflttérsaség 10-10 szâzalékos részesedést szerzett az IcA-ban.

89

1.3. A târsadalm i sziikségletés a fogyaszt6i igény

A 2. âbra egy mésik alapvet6 Qrsadalom szerkezeti kérdésre isrémutat. A ,,fogyasztöi igény kielégftése'' az ébrân szereplô te-vékenységi (és vâllalati) hâl6 mfiledésének végsô céljakéntje-lenik meg - ugyanakkor elég vilâgos, hogy a Iâncszerfi és majd-nem korlétlan variéci6banjelentkezô kapcsolatok miatt az âbrabelsejében lévô mâs pontok is megjelölhetôk lennének fo-gyasztöi igényként (adott esetben nemcsak a gépkocsi birtok-lâsa jelenthet fogyaszt6i igényt, hanem valamely cserélhetô al-katrészének beszerzése is).

A târsadalmi szfiltségletek kielégftésének bonyolultségât épp azadja, hogy az belâthatatlan variâci6lçban jelentkez6 fogyasztöiigényekbenjelenik meg. (lgyebek mellett ez is lehetetlenné te-szi a teljes körfi tervezésre épfilô gazdasâgi rend megvalösftâ-sét.) Am ikor tehét a véllalatgazdaségGnbap fo zfn' 1 1 * ôJbe:zélflnk, altkor az lényegébep mindig a tetjes gazdasâqirendszerbdl valamiwlypn .szempont szerint (remélttçx leq értel-m esep, d: m iandig m esterswkgesen) Kiszaldtott térsadalm i-qzfil.sr-. .

.s/gletelemetwtç-tqpl.A problémât bonyolitja, hogy a. fqgyasztöi igény a valdsâgbantöbbnyire nem adott konlirét termélsrp yg>

..>.4pl#..lta..tâ.->.ra valövâgyak-ozàsi tegzez kichgnem a fogyaszttmqk.. .ç. jégabhan értel-'mezeif-ëf-s-ù-kkgl hqyésbi-specîfikpsmro ' - 'énp-k-mpsplgé-

90 II. A VVIVALAT LIBLYE A TARSADALMI Reploszelœr:pl

sérlirjpy-ut A fogyasztö nem szöget altar vâsérolni, hanem ké-'-ii'p akar a lakâséban elhelyezni - sth, végs; soron arra vâgyik,hogy otthoni körûlm ényei minél Kellemesebbek legyenek. En-nek eszköze lehet egy szép kép m egvésérlésa (de term észete-sen m és dfsztârgy vagy lakberendezési elem ezt helyettesfthe-ti), s ha mâr a kép mellett döntött, ennek lâthat6vâ tételénekegyilk de nem egyetlen m6dja a szögre akasztés. lz a gondo-latmenet elôzi meg a szögre vonatkozö Keresletének meqjele-nését - a szög irénti tetjes kereslet pedig a nagyszâmti, egpm éssal rendszerint sem milyen Kapcsolatban nem lévô hasonl6folyamat eredményeként alakul ki.

Napjaink vâllalati mtiködésének egyik legfontosabb fejl6dési té-nyezôje az, hogy a vâllalatok egyre inkébb a felszinen meqjele-nô Keresleti folyam atolt m ögé néznek, s nem valam ely term é-Ket vagy sz01g:1t,at1st akarnak a fogyaszt6nak eladni, hanemmegoldA t ltfy- p.é pak adni a fogyaszt6 valam el roblém â'éra.szemlélet alapjân a termék, illetve szolgéltatés Iényegének

definiélésa egyértelmûbbé vélik: -ç.4. a lén e-gvlwm a tlpi-v --r-r--oi -Jelçpg>bmnvhlqçmvq./ny4lzsipablémâ> .m ' talom-bap--ypn. A CD-néI nem a korong, a gy6gyszerben nem a kap-s-z-ula valöjâban a termélt, hiszen amiért fizetni hajlandöakvagyunk, az a zenehallgatâs élm énye, illetve a gyögyulés rem é-nye. ez az flzleti filozöfia Iényegesen étalaldtja a véllalatok.hfll-detését-é-s à'tva-téqiâjér.

Nég egy meqjegyzésre szflkség van e Mfejtéshez. Amikor fo-gyaszt6i igényrôl beszélfmk, altkor leegyszerûsitést alkalm a-zunk. A fogyasztö szö a magyar nyelvben többnyire eg,y termékvagy szolgéltatés végsô felhasznélöjétjelöli (bér a környezetvé-delm i célti visszaâram oltatâs, a ,,recycling'' m ér azt is kérdéses-sé teszi, van-e ilyen vvégsô'' felhasznâlö). A fogyasztö kifejezés(am elyet igazéböl az angol ',customer'' szö magyar megfelel6-jeként hasznélunk) tehât nem mindig a vevôt jelenti, helyettetalén pontosabb lenne az ,zflgyfél'' sz6 - ez azonban sokak szé-méra zavart okozna szokatlanséga miatt. Reméljiik, az itt adottmagyarâzattal elfogadhatö az olvasö szâm éra ez a szöhaszné-1at - marad még fgy is sok, éltalânosségban megvélaszolhatat-1an probléma. (Féldéul, hogy lti testesfti m eg a fogyasztöiigényt? Kérdéses példéul, hogy ki a fogyaszt6 a gyögyszertérszâméra: az orvos, alti dönt az igény megjelenésért;l - a szïilô,aki megvâséroja a gy6gyszert - vagy a beteg gyerek, aki tény-legesen elfogyasztja azt.)

.1. .A vâllalat tàrsadalm i szerepe.-=.LLQ.U.) 7 .

+

1.4. Erintettek és koordinâciösh izm usokm eC an

A.-v llal.qtt.-lllïiködél .I$#.(p.y.ç&ç1(n. -e..k txrirgyalâ.yak-qzrw-- - - -kettôs, össze-

llapcs-glödö szfm lpontte. .n... d.->J.e..r,.% épftfink: .M érint-ett-sg<tp-l-élet----;- ; .

segltségevel kapcsol pk össze a. yt-ll#-lp.tçp t .és k-il-rnypzetet. .,. av- < . . X ' -gon olatmenet maslk szâla pedi a lé-r-sadalmi-gppd.4sâgi fo-l ama-tök lmqrdinélâsânak mqqh@p.Wm--l.lsail.

4-.yrûl Mâr léftult,hogyan épfilnek ki gazdaségi megfontolâsolt alapjân a véllala-tok, e koordinâciös m echanizm usok (f6ként a piaci és a szerve-zeti Koordinéci6) eltérô jellegét és ltölléghatésâte fejezetben a véllalatnak a kiklsô érintettekkel valö kapcsolatétezen koordinéciös mechanizm usok keretében elemezzûk.

Mhasznâlva.

A ltét szâl összefonödik, lehetôvé téve, hogy olyan bontésbantârgyajuk a véllalat Iernyezeténelt kérdéseit, amelyek egyszer-re veszik figyelem be mind az érintettszemléletet, mind a koor-dinéci6 kérdését. A kflls6 érintçutte-k pltos-fejezetben bevezetettcsqportosftésa fo asztök, széllfto à 'rtn erek, âllaml tnt-erzm-e-ye- k, viy-t 1 K--zpd ' ss ei nelt é & .tearme' sz etipa .. . --. ..... . .. . . . .-. . . . . - ...

körn ezet össze f) dinéci6:- m echanizm usok= ..=. . . . .. . .

h-ârom alapesetével, még ha nem is létesfthetô Közvetlen meg-eleltetés közöttûk. M els6 néqy -ér-tnt-ettc-sopo.rt fôli-ént .--a piaci' n G. - . . '

m echanizm uson k.e.re-s-z-tû-l- .k.-e.rû.-%l,. -qp--çyolatba a véllalattal, az âl-lami intézmények képviselik a biirollratlku. koordmi éc-i4.. yt -m- .,.-qf .gclvl dzöss& èk :à-â zôbbtermész-etesen nem kizar-ol- - aqos hnrdozo- ia az--etikai koordinâci-. -n--..o aI:,-Az agresszfv koordlnéciö normâlisan mfiltödô târsadal-makban nem vagy csak nyomoltban jelenik meg.Léttuli, hogy az ûzleti véllalkozés létének feltétele a fogyasztöiigények kielégftése. A fogyaszt6 szfikségletez igénye a piaconlteresztfil vélik fizetôképes Keresletté - fgy a vâllalat szâméra alernyezet legtermészetesebb, legalapvetôbb tényez6je a piac.A piac azonban e edjjl rqçm. lj-é-lltl-La-a-uq!l .ç.!lp.yi-%4)r.ny.çge. ..t.-i..h. .a-tâs-t--lW 4yp-tajf > i' e-qrészt mert Mz éliqtçttçhujelentt;s része m/s- .

yV. - . ...y . u a ....m .

a jusaj s't 'jj Gjg' ' X a '' p' '' ja-yjj'ejjj i.mödol'l (iS1 kotodilt a V/ilmatonnozz fl'l-- - %-.- '.- - .

.- - uj jyjoyu .. . j. j j jju ssç arl ZIYILIS 1'n. .- . . :ç.. nem fiiqqetlçp a többi r n e ,egyes 4.654-e,1t,e,11 ,ne,m egym&.töl .fflgqptlqpftl.léplwk Kgpçsolat-ba a

. véll#lMtjpl. lz-éyt a oiaci koordinâciö elvileg se-m ke'oea': : .e ...,e . . . . .. . .egyedul zervezeti -' j . -ordinâci6val kiegészftve. A véllalatolt és Kflls6 erintettjeik kap-

e at m indhérùm Koordinéci6s mechanizm ussal ösz-szefûggésben, egyméssal valö liölcsönhatâsultban indolioltvizsgâlni.

91

92ZWW : ' '''

Lassu' e'bredees - fogyasztoe 1- mozgalm akHamarosan hazânkban is elkészfil az elsô fogyasztöi etikai adatbézis, amely elemzi a kfllönbözôtermékek összetételét, csomagolését, környezeti hatâsét, illetve a gyértd véllalat versenypiaci, rek-lémetikai, környezeti viselkedését. A kutaëst a nemrég alakult 'mdatos Vésérl6k lgyesfilete végzi,hogy ezzel segftsék a fogyasztök vâlaszësét az egyes termékek között. llsô lépésként a héztnrtâsitisztftöszereket veszik gdrcsô alé. M adatbézisban a pozitfv példékat is bemutxatjék (környezeti di-jaky csalédbarét munkahely, térsadalmi célti adoményozés), fgy a list.a közzététele a vâllalatoknakis ösztönz6ként szolgélhat a târsadalmilag felelUs mûködésre. M e> esiilet ezenkfvùl egy, a ntii la-pokra em lékeztetô internetes életmödmagazint is elindft. ,,A reklémokkal és a foc asztvisra csâbftöegyéb praktikékkal szemben nehéz észérvekkel versenyezni. ezért az etikus és tudatos fogyasztésttigy szeretnénk életformâvé tenni, hogy az emberek érzelmeit is mozgösftjuk'' - mondja QulyâsEmese, az egyesfllet elnöke. Szerinte a mar ar fogyasztök leginkâbb a környezeti kérdésekre érzé-kenyek, bér ezt még nem feltétlenfil kötik össze vâsérlési döntéseikkel.

roe s: Mârtonffy zsuzsa; bassti ébredés. rigyelçk 2002. november z8.-december A., 34-.55. old.

ll. A VALLALAT HeLYE A TâllsAoAlsMl Itepioszlllisels

2.

A piac fogalmât sokféle felfogésban m eg lehet hatârozni, m i tégértelm ezésébôl indulunk ki. Eszerint ,,a piat valamely J'6>gâg-

ze ae ' ' ' -. ,#

- ' '4nak va szol âljpléz@qqh pzo-ltbnl n tenylfè--gem, 7 ' -vemv

vôibôl és eladöiböl tevôdik össze, akik csere cé ll'éböl k/ iilnekegyfflâeàl ltàpè-éblàtba (Ilunyadi (198:1, 56. ö1d.). A çse're

-

dts-é ' t5 ö ké to >zer - ésltötés - - tè7à s a vey -r! lA - . -- -- .

e rçpd-v er szçtint m-pçtv-yéqbe.-A.ç-pqre aktusa a fogyasz-v-fh- - . ..-.u.. . . -.- :....v -..töiigény-kielégft ees t -enyleges megvalösulésa: a vev6 ellenszol-géltatâst (többnyire pénzt) ad azért, hogy megkapja a szémârasziikséges term éket vagy sz01gé1ta1st.

A piac és a piaci viszonyok iFiac: valamely j6szég-naK vagy szolgâltals-nak azoltböl a ténylegesés potenciélis vev6ibôl éseladöiböl tevôdik össze,akik csere cétjéböl ker'' ...nek egyméssal kantatba.

A vâllalat kiildetésének megfogalmazâsakor tulajdonképpennagy vonalaO an mér azok4! q-p-tacokat-is léiplölte, a el ekentevéhçpykçdni kfvén - hiszen a kûldetésében megfogalmazottelsd kérdésre (kilyen fogyaszt6i szfikségletet akar kielégfteni'?)adott vâlasz lényegében eldönti, hogy mely piaconjèlenik megeladöként. Jelentôs részben meghatârozza azt is, hogy ehhezmily-e-n--çrô-ff-àrra'îsokra-vameo-ls>ége, azaz milyen piadokon akarvevô lenni, és azt is, hogy kik lesznek ezeken a piacokon a po-tqqçiéli se . ' sak, illetve koopp.ra'cio' lt-thiszenaz igényeket nyereség elérésévé akarja kielégfteni, s ebbélitörekvéseiben egyesekkel fitközik, m ésokkal talélkozilt az & -deke). A véllalat tehét eladéként, vevôként versen térsként éskooperaci6s partnerkéntjelenhet meg a iacon. E szerepkörökköziil az a apve t: - a o lt Joreszt m eghatéroz6 - az eladöiSzerep.

I

jjjj''

2. A piac és a piacf viszonyok 93.- U---X-ZLCLTT L . = 7 V.. . .L7L&%.W.72==ruw

2.1. A piacra valoe belépe*s és kileepees

Soltszor nem könnyuv köriilhatérolni azt a piacot, am elyre be-lépni széndékozunk. A vé1 vetô érdeke, ho

-qy helye-; -A -Vsen h4l4mzza mç - -. -.-..-..--- -.-.. .azaz m inél ponto-sabban fogalmazza meg a kielégftendô igényeket, és hatârojabe térben és idôben a Melégftés körét. ly-g-köriilhatârolâs ad-

x 5 -> 'k'JB' W ' 'ja meg, Y9CW .-VQX.j.4-b.M . Vlt. is lesznek a vâllalatl muhfx es piaèiéf lhtettjei.

Relevéns piac: azonrészpiacok összessége,amelyek egy adott vél-lalat igén kielé ftési t'' -reltvé .eL- ' ' ' lreélisan sz6bajöhetnek.

A piac hatérvonalainak kijelölése valöjâban mindig önkényes.Többnyire egy piachoz tartozönak teltintjiik azon termékeket- llle&ç

- e termékek qlqd6it é: vctitût r, amely termtkelt egp

méssal könnyep-hptm f-tesflhetA . A közeli helyçttesithetôség afèlhWinâl6i oldalon hasonl6 felhasznélésâ célt érqliit, minth>é-et' a termelôi olèialon pedig hasonl6 techpol6giai.ks.xö. ltskg-61 .. . )vlszonyokat jelent. A termék definiâlésa utan l(i kell jelölni aplaè földrajzi ha' târait, azokat a hatârokat, amelyeken beliila vevôk âltaléban vélaszthatnak vâsérlâsaik sorén, s amelyekenbelfil az eladök többnyire készek az ârut szâllftani.

A vâllalat döntését arr6l, hogy a kfildetésében megjelölt mfikö-dési lerön belûl ténylegesen milyen igényeket ldvân kielégfte-ni, alapvetôen befolyâsoljék az egyes szöba jöhetô ârupiacokjôvedq-lnçzçsséfli-q-s-z-i qlw ai. A mérlegelé.p térgy: értelem>gqrfi-en a hosszfl té g, korrigélva a kockâzati té-

öy . . --- .. . .. - .. n . = - * % 'w=-2- 'Kt c e.I (ha egy befektetés Kockézata nagyobb egy mésik-en -al,akkor jogosan vérja el a jelentôsebb kockâzat vâllalâsâra haj-landö véllalkozö, hogy több nyereséget érjen el).

A piacra val6 belépés term észetçsen nem csak a belépni szén-dékozö yâllalai àgyc: el kell fogadtatnia megjelenésèi a ptactöbbi szereplôjével. Ez nem mindig megy egyszertien, hiszenegyrészt a belép6nek meg Kell felelnie bizonyos levetelmé-nyeltnelt, mâsrészt egy uj vàllalat belépése gyakian sérti a mârbent lévt'jk érdekeit. fgy a belépésre vonatkozö döntésnél azösszes érintett szempontjait mérlegelni kell - ez a döntéstfpusa vâllalat alapvet6 stratégiai döntései Közé tartozik.

2.1.1. A piacra lépés korlâtai

A piacr: lépés el6tti Korlétok erôs védelmet jelenthetnek a pia-con benn lèvd véllalatok széméra. A korlétok a potenciélis ver-senyMrsak tévol tartâséval kényelmes, esetleg versenymentespiaci környezetet biztosfthatnak, Jp-o-pppql- vagy oligopolhe-lyzeteket tarthatnali fenn. M természetesz hogy eladöként m in-

947 7L---f-----:V''-Z'' ' '= W Q X

ll. A VA LALAT LIELYE A G R8ADALMI RENDSZPIRBRN. = ==

den véllalat a verseny gyengftésére törekszik - ezért a-hçtépésiKorlétpk gyaltran tudqtp. stratégipi m eqfontolé>pk-pfçdménye-f.A piacon lévô vâllalatok gyairan eredményesebben vddhetikmeg pozfciöikat, ha a piacon m fiködô târsaikkal m egegyezésretörekedve, a kfilsô belépôk elleni fellépésre összpontosftanak,mint ha egym éssal folytatnénak kiélezett versenyt.

Vegyfik sorra - els6sorban Hunyadi (1989) és Fortcr (19801munkâira tém aszkodva -, milyen korlétokkal kell Ieggyakrab-ban megkûzdeniûk az tij belépôknek, illetve milyen korlétok te-szik lehetôvé, hogy a mér bent lévô véllalatok m inél kevésbé 1e-gyenek ltitéve a potenciélis belépôk fenyegetésének. 15 korlétokköziil rendszerint egyszerre több is érvényesfil, befolyésolva abelépni széndékozö véllalatok mozgésterét ésjövedelmezôségivârakozâsait.

a) Xllami szabélyozésM éllami szabélyozâs bizonyos elôirésai segfthetik, korlétozhat-jék vagy akâr meg is akadélyozhatjék a piacra lépést, példéul:

egészyégjigyi elôfrésokkal növelhetik a belépéshez szûksé-. . - - y;ges tökekorlétokat;

tçfhnplögiai Ievetelm ényeket tâmaszthatnak;

korlâtozhatjék a beszerzési és értékesftési csatornékhoz va-16 hozzéférést;

a sz4bqdalmazlaMat-qjé. .Eé5 szabélyozésâval befolyésolhatjékaz tij ismeretek terjedését;preferélhatnak egyes piaci szereplôket azzal, hogy éllal.pi 1-

atésokhoz, kedyezmkqyes hi.telelthez juttatjik ôltet (aP0qtiledô vâllalatok is soltszor élveznek olyan éllamipiacon m

tâmogatâsokat, kedvezm ényes bankhiteleket, amelyeket azfljonnan jövôlt mâr nem kapnak meg);v-j-m-qhkal, kçdyezményeltkel segfthetik vagy akadélyozhat-jâlt g lehetséges kiilföldi versenm rsak b. elkpk.k-t..e-

b) Héretgazdasâgossâg

Ismert, hogy bizonyos vâllalkozésoknâl a yéll:latméretcilletveaz iizemméret fontos gazdaségooégi tépy:g/. A véllalatméreta véllalatnak mint jogilag köriilhatarolt egységnek gazdaségifogalmau al Mfejezett nagységa, ami fôleg a piaci meqjelenés-ben (pl. a tôkeer6 kihasznélésa), ill. az éllam i intézm ényeltkelval6 alkupozfci6ban lehetjelentôs.Az iizem .m ém t fôleg m tiszaki paramétse-m ltkel frhat6 Ie. Jelen--7; J 'tosege többrétû: lehetséges, hogy bizonyos m ennyiség alatteleve nem érdemes termelni, illetve a méret növekedésfvel a

J'w .-.' ia'lu atméret: a vâllw1 .)

'

llatnak mint jogilag köjIrjilhatérplt e-çy-yy-upe,l . 7- ' '*, . sé i fo :-I k I (pI. tôlkeért - ,k a

. !l Iétszém) kifelezett nagy-t z.! sâga. ,'t. .- .<.c= .=.= x=-...x ./à . .w-sA -- '=''-' --wxm..; zem méret: a vâllàlatmfiW àltilàg' ''kô-fu - ftterm elô eqvséqeinek..; '*-'F

'

*'' '*-'''' .

fultûpt technikai.. fogalvmaltkpl (pl. kapacités)kifejezett nagysâga. k1Q . .

2. A piac és a piaci usszonpok 95

fajlagos költségek ç>ökkermqk--,. 5 c él.t@l @ tevéltenység gazdqsé-â âlik foDként qzért meq a t-Ix költségek egyre több ter-gosabb v , ., .

m/k között oszlanak me u A-zs-fjgemm-kr-qt-qsly-ql#>-ébôl eredômeq/k#vt-ià'-qpk-merté-kç--c. halönösen a legkisebb gazd.q.à-sq,t i

i formécioV Iehet aflzem - és véllalatpasysé.g ismerete - on os n

à-llà-tàt széméra, ho. eldöptse: belèpjen-e'''e. flj ptacra, s havigenr mftyen naw l grendu kfnélattal.'x kerdèst nem dnmagabana 'tvikvebb hatéltony m-éref nagysFga, hanem ennek a piac mé-retéhez viszonyftott arénya dönti e1. rz megadja, hogy mi.lyepm inim â 7li ia ' ' espdést Kell a vâllalatnak elérnie ahhoz, hogy

. s ... v. .felvegye a költlégversenyt a piacon m âr benn le ov cegeaM. .çI.

I'Ia pl. a legltisebb hatéRony vâllalatnagység a hazai piac mére-téhez képest csekély, akkor a belépni szândékoz6 vâllalat szâ-m fthat arra, hogy belépése nem vâlt 1ti erôs versenyhelyzetet,nem teremt ttilkfnélatot a piacon, s fgy nem Kell ércsöltkenésre,kapacilskihasznélatlanségra szémftania. I'Ia azonban a belépôvéllalat hatékony mûködéséhez jelentôs piaci Tészesedêsrevan szflkség, akkor ahhoz, hogy hatékony m éretnagységgal ésmegfeleld kapacitésltihasznâléssal mûledjön, vagy tejesen,vagy részlegesen ki kell szorftania m âr benn lévô vâllalatokat apiacrölz vagy a piac méretét kell tégftania (az exportpiacoltra va-lö kilépéssel, a Kereslet hirdetés éltali növelésével stb.). Lla eznem történik meg, a belépés utén olyan jelentds ttilkfnélat ala-kulhat ki a piacon, ami a véllalatok közti versenyt növeli, ér-eséshez, kapacitésMhasznélatlanséghoz, nagy költségekhezvezethet. lla egyik vâllalat sem hajlandö tévozni a piacr6l, ak-kor ttilterm elés, alacsony kapacilslkihasznâltség és növekvôvâllalati veszteségekjellemezhetik a belépés utâni piacot.

c) Termékdiffereuciâlés

A termékdifferenciâlâs belépési korlétkéntjelenik meg, anltk-ora .piqç-qq benn l4y#..y4.lJ@latok mérkaneviikkel, hirdetésçltltel,Kfilönfétç szoslgéllësov ate te m éqg/tçwyr -tli- V c. a.-fpgyasz-. - .=.g ' - ... . . .t6k fqepypi

.hçzj6l alkalmazkodö terméhpolitlkâjuu al megszér-ili- ma uknak a fogyasztôk' raqamkpya7sait Jzgyett, Az ti'on-:k5 j;!k , -.- .-- . ...

pqn )b'8J4+-'tj-n'è-k.-rii....èé k#).1. . 1% iiwdetnte termp- h4t -q po. t.qpqiélis

vevôltltqlo el keit h:d-fiù'.. nia.oltet az.eddigi-eladölttôlv-Az flj belé-#ônek meg ltell gy6znie a vevôket arr6l' hogy termélie a ver-senytârsakétöl eltérô tulajdonsâgoltkal rendelltezik, jobb vagylegalâbbis ugyanolyan j6, mintlamit eddig vâséroltak. i-izldçgjelentôs kezdeti leltségekkel, tetemçl-bef. pktqtéssel jârhategyûtt. h termékdifferenct4tâ.s-tohâi bqfpktçt4#--%%t.â-f.mi...&2 fipi.Kfllönösen fontos versenytényez6 lehet olyan terflleteken, ahola fogyaszt6k hûsége a termékz szolgéltatés jellegénél foqvaltönnyebben m egszerezhetô (pl. kozm etikumok, gy6gyszerek,élelm iszerek, bankszolgéltatésok stb. teriiletén).

m aci részesedés: avéllalat értékesftésénekaz adott piac összeseladésâhoz viszonyftottarénya.

96 lI. A VALALAT uet,u A TARSADALMI ReNoszeltBe?f

d) T6keszikksee glet.<. > .--.---- '- -#-

,*

Korlâtja lehet a piacra Iépésnek az is' hogy jelent6s tôltét kellIekötpi ahhoz, hpgy% bçl-kx vers éii. Néihcsaioz-epiiletek, a gépek, az indul6 készlet és a munkabér stb. kerfilpénzbe, hanem a ltezdeti

--lrl.ç-ln.ég-Aé- g-ee ôl adödö esztesé-qçk ésmarketingköltségek (--fp . az tij piaci szereplô termékeit bevezetô

' - '- - - '- ''

reklâmltéffipdiïyj V . A-tôkekorlétok gazda.éqtéqanltént véltoz-ôben més nao s-à-é-ith'd'tt pènzöi sszegeket kell elôlegez-rèakmmer

ni egy tôkeigényes vâllalkozâs (pI. hajögyértris) elindftâsâhoz,m int eg,y munkaigényes ûzleti kezdeményezéshez (pl. kiskeres-kedelm i vâllalkozéshoz). A t6kekorlât az égazat tdkeigényessé-gén ldvfll alapvetôen a pénzûgyi intézmények fejlettségétôl, apénz- és t6kepiacok m ûködési m echanizm usaitöl is fikgg. A pia-con mér mûködô véllalatokat nagymértékben védi a tôltekorléthiszen az tij véllalatok létrehozését. ill. a mâs piacon mér mfi-ltödts véllalatok belépési kfsérleteit m egnehezftik, esetleg megis hitisftjék a tôkeszerzés nehézségei. A.lmtntliq- ' z ' a-qas tôkeiqénye és a megtériilés kockâr ta

wj-yg-.i ém-p-s-o -t--

e-ptb

jelent belépéyi .korlétot.

e) A partnervâltés költségei

A partnervâlls ktltt>k.qei olyan egyszeri leltségek, amelyek ak- jkö'r l/pnek felz h

--q.a vâllalat eg,y mâsjhxttékesftési vagy beszer-

zési uqtp-méra â. .1l -at. A partnervàbvs leltsége-fk8zé tartozl p .a dolqpgök betanfto i költsége, amely az tlj termék megisme-rés -ehez, az tij partnerkapcsolat bejâratâsâhoz szfikséges; a; 1-13*al4pgpyaaggal jérö tqrpléltmödosftésolc az tij u éllfl i, Jp-lk-c.i ô 'é-qellem-tig,l>-is-l.ççhll----xikék 'V vezetése; s mindaz a kényelmetlen- yiT

.U ,seg, ami a m egszokott régi partner fl-jal valö felvâltésétjelenti.

f) A= elosztâsi csatoruâkhoz vald hozzâférésA piacon benn lév6 vél asl tqfqh.-v igortian ellenôrizhetik a beszer-zesl ey--êzit-/okesf-tési-co tp

-r-p-.--âk#z Q-rh-f megnehezfthetl az ul be-

l -epônek a szâllftökhoz, ill. wa-végsfi-fovo .@-szctgl.l-îhwt./u al6 hozzâfé-rést. M értékesfté..i plpp-th' szere lô'ének meg Kell ôznie aKeresked6kçy: hqr az #; term élmi! i.p le ypék---7- .qpp-ç-enk 1 t , ajénljékvevôikivty. Minél szûkösebb a kereskedelmi vâllalatok kesz-fet-tartasi lehetôsége (pl. tôkehiény vagy rakërozési gondok mi-att), annél nehezebb az tij belépô dolga. V engedménnyel, akészletek finanszfrozéséhoz valö hozzâjéruléssal, kfllönböz6kedvezményekkel veheti fel a versenyt a tradicionâlis kapcsola-tokkal szem ben. Kûlönösen nehéz hozzéférni az olyan csator-nékhoz, ahol a kereskedelm i véllalatot Mzérölagosségi m egâlla-podés vagy m ârkanévhasznâlat köti a term el6höz. A beszerzésipiacon gyakori az ajelenség, hogy egpegy monopolhelyzetbenlév6 vâllalat széllftöjânak tetjes kapacitâsét leleti, minden ter-

t!$

i.trl

2. A plac ês a piaci viszonyok 97

mékét megvâsérolja, gyakorlatilag kizârva ezzel més vâllalato-kat a piacröl. I-la az elosztési csatornâkhoz nehéz hozzâférni,akkor az tij belépônek gyakran csak tigy sikerûl megmaradniaa piacon, ha sajât boltot, bolthâlözatot nyit, sajât nagykereske-delm i tevékenységet folytat s integrél6dik a beszerzési piacba,pl. egyesfil a széllft6véllalattal vagy véllalaton belfll szervezimeg az alkatrészek gyért-isât (p1. csavargyérlb iizem ek fenntar-tésa a gépipari véllalatoknél, sajét koh6k iizemeltetése stb.).

g) rgyéb belépési korlétokA piacon lévô véllalatoknak a felsoroltakon ltiviil a következ6elônyei lehetnek a belépést fontolgat6 potenciélis versenytér-sakkal szem ben:

M t'ljonnan belép6 nem juthat hozzâ a licenccel védett vagymâs m:don titolkban tartott technoogtak çut/--âcà-s-q-lg-uqz, ter-méhjellemz6k-lv z.

llônyölt szérmazhatnak a kedvezô földrajzi elhel ezkedés-b- -aôl -a.u<#lqpp--rl.yag-tçle glve irtokl-asa 61: a piacöri elb'dltenmeqjelenô véllalatok még a kereslet felfulsa elôtti alacsonypiac,i érakon juthatnall hozzé terûletekhez, nyersanyaq-lqlô-helyekhez stb.

A régöta mfiled; vâllalatoh--tlpâ -gh/ltyé-qqtt.. ..ç>4..!$1$çnt. ik n fel-amoh l z4dö tapasztalatok, ez költségelônyt jelent szâmukra.A termelési, forgalmazâsi iörfolyamat sokszori ismétl6désebegyakorlotë teszi .# dolgozöltat, korszerûbb termelési etjâ-résolt, flj terméiek kililsêrtetezését teszi lehetôvé, és a:

-iré-

nyftés m6dszerel ls Vdkèletesednelk stb.

Egy tij piacra belépni szândékozö vâllalatnak az elôzô belé-pési liorlâtokon kfviil azt is figyelem be kell vennie, hogy m i-lyen rea ' J.. wszâmfthat a benn lév6 vâllalatok részérôl. llaa piacon lévô véllalatok vârhatöan ellenséges magatartéstfognak tanûsftani, s az fljonnan belép6nek nincs elegend6tartaléka a tém adésok kivédésére, aldior lliilönösen megfon-toland6 a belépés gondolata. A vérhatd reakci6k m eqitélésétseqithetik a piacon lévô véllalatok régebbi m agatart-isér6lrendelkezésre él16 tapasztalatok. A kihasznélatlan és nemkonvertâlhat6 kapacitésok, a magas rlx költségek (p1. nemrégen végrehajtott jelentôs beruhâzés' nagy összegti hitel-tartozâsok), a nehezen âtképezhetô m unkaerô, az iparâglassti növekedése, a ltilépési korlâtok keménysége olyan té-nyezôk, amelyek a piacon mér bent lévô véllalatok magas fo-kti elkötelezettségét vélthatjâk ki a szöban forgö piac irént,ami az tijonnan meqielen; versenytârs elleni erôszakos fel-Iépésben nyilvânulhat m eg.

98 Il. A VALLALAT LIeLYe h TARSADALMI ltepfoszeltBr:?f...v-=ava.r.r.z

2 1 2 Ki I e' ee s a p 1- ac ro* I. . . P

A iaç-r# @ Pé.o-Mhadélyat-A ak xn.o..-éppen a kilépés elé éllftottkorlâtokb6l szérmaznak. Amikor egy véffalat azt fontolgatlaz va-' e orgöiiz-é-ê---lv--vgy J p cra, szâmftâsba kell vennie azt a Iehe-t6séget is, hogy elképzelései npm -vâlnalç-valta'ra--rvlikoy érdem e-s bb ltivonplpi a p-iacröl, rnintsem ves - -''---..A kis>- .

hatûlmpyyéggal mûködni. I'la a piacr6l valö ltilépés leltségesvagyjogi akadélyokba fltltözik, a vâllalat nehezen szânja ré ma-gét a belépésre, hiszen az egyszer meghozott döntés jelentôsnegatfv következményekkel jérhat.

J

A piacr6l val6 kilépés legelemibb korlétia, ho- - - -gy a v#ll-a. -lat-a ren.- lclql-ttezk,kr - 16 eszlezöltltel (gépekkylc.b. çrendez -eseltkel csakmeghatârqtgll- fpgy.M-etlhi.u.g'N-èë V--luctx elefpteni. I'Ia ez azl-Wl-f-kig y Qvgftés nem sikeres, nem hoz nyereséget a véllalatnak,altkor nem tud bizonyos véltoztatési hatérokon ttil m és termé-ltet vagy sz01g:1t,a1st Kfnâlni. lzért vagy folytatja (feltehet6enm 6dosftott) tevékenységét az adott piacon, vagy megszabaduleszközeitôl, eladja ôket. rz nem könnyû feladat, a potenciélisvevôk Köre rendszerint sztik, em ellett az ilyen tranzakciö lefoly-tntésa lassû és Költséges.

Llasonl6a kilé ési korlâtot sjelent az emberi erôforrésolt kon-v-erl lh. atöséqén-a-k-hiénva. A munkàkörök tegnagyobb részénèltbetöltéséhez speciâlis ismeretelt szflltségesek, s a m unkavélla-lökat nehéz étképezni, illetve nem könnyfi Iecserélni ôltet. Kilé-pési korlét lehet a t6kepiac fe'letlensé e, ill. stagnâlésa is: ezesetben a véllalat n qykönnyen tudja a véltâl-tmz szikkségestô-ké-m-t.lgsqâsokat végrehajtant.' . -....w........w ... w. - . ..

Vilâgosan kell létni: ha a piacröl val6 ltilépés âtlâthat6 körfilmé-nyek Között, gazdasâgosan megy végbe, az igen nagy mérték-ben segfti a gazdaség egészének szerkezeti alkalmazkodésât,hiszen az tij belépôk dönt6 többsége a belépéshez szûltségestôkét egy korébbi ûzleti véllalkozésb6l valö kivonéssal tudjabiztosftani. l'la ennek nincs m eg vagy nehézkes a Iehetôsége,az önmagéban belépési korlâtltént jelenik meg. fg.y a piacrölvalö lti- és belépés feltételrendszere igen szorosan összefflgg.

+

2.2. Arupiacok és 'zj A . kerO OCFaSPIACO

M eddigiekben az érupiacot tartottuk szem elôtt: azt a piacot,ahol a vâllalat a szfiltségletkielégftésre vâllalkozik, ahol terme-1ô- vagy szolgéltatö tevékenységének eredményével megjele-nik, illetve ahol a termeléshez szflkséges erôforrésok egy részét

l(anyagok, alkatrészek stb.) beszerzi.

. 1:

2. p1 piac és a piaci viszonyokr QQCQJ. ---'-r - ---- . - .=..u= a E

A vâllala-t- ee rtelmlu z.qrwfl-gp-k-é. t.féle minôség.be. p. yçh. . e.t .réygt-q .pi-acon a g-swe-r-jb. en: e-la. .-d--6ként és xesv-G ént, fgy széméra az érupi-ac kétfele bomlik: az érté ..çk Aftési #iA% .a. .hol a kfildetésénekmegfelelôen term ékét vagy szolgéltatésât értékesfti (érut cserélp-éizzfel; valamint az erôforrâsok (termelési tényez6k) piaca,ahol beszerzi a m'tflio x eI eg szukseges anyagokat, aliairev-szeket (pénzt c,qrél érura). Természetesen a piacok ilyen m ö-don val6 kettéosztésénalt figyelem be kell venni' hogy ami egyadott vâllalat (elad6) széméra érupiac, az eqy mésik (a vevô)széméra erôforréspiac lehet, hisz ugyanannak a cserének a kétoldalâröl van szö. A véllalat az érupiac mellett vev6ként lép fel

M 7 J V, ''' *' -' '' '' ' 'ap:.n-za i--py con-z-m . ernpizcon es az lnzqcmqc.vt.-,.a latjonis. Természetesen més piactfpusok is megadhatök (pl. sajâtost'Rlajdonsâgai miatt gyakran beszélnek..m , .. xlacrd.vagya föld piacâr6l is), de a véllalati mtiködés szempontjéb6l azelôbb em lftett négy piactfpus a meghatérozö.

A piacgazdaségok sajétja a korébbi gazdaségi rendszerekhezképest, hogy a piac nemcsak az érult és a szolgéltatésok, ha-nem a termelési er6forrâsolt elosztésât és cseréjét is szabâlyoz-za. A piac effajta ltiterjedésével az âralt képesek lezös nevezô-re hozni a munu t, a nyersanyagot, a készterm éket stb. Negnôtehét a gazdélkodök döntési lehet6ségeinek széma' és na-gm bb lehetôség nyilik a racionélis vélasztésra. M erôforréspi-acok és piaci éraik nélkfll nem létezhet kalltuléciö, hisz az ered-mények nem lennének összevethetôk a réfordftâsoltlial. és akfilönböz; véltozatok sem lennének összem érhetôk. rnélltfilcsorbât szenved az a fajta gazdaségi racionalitâs, mely érde-Keltségének Középpontjéba a haszonszerzést teszi. A piaci ön-szabélyozés és a piacgazdaség feltételezi e részpiacok létét,összefon6dâsét és egymésra hatését.

M érupiacok önmagukban is létezhetnek, de a term elési erô-forrésok piacai nélkfll sokkal kevésbé hatékonyan mtiködnek.I'Ia nincs tôkepiac, ami biztosftja a tôkeâramlâst, a vâllalatokjö-val nehezebben alkalm azkodnak az ârupiac keresletében bekö-vetkezett vâltozésokhoz. Ugyancsak késve tud alkalmazkodniaz érupiacokon bekövetkez6 vâltozâsokhoz egy véllalat, ha amunkaerô irénti megvéltozott keresletét nem a piacon, hanempl. egy központi elosztö hatöségnak tudja csakjelezni.Erdemes figyelni arra, hogy a vâllalat nem egyszerûen homo-gén egységként lép fel ezeken a piacokon, a ltûlsô és bels6érintettek bonyolult és sokrétû kapcsolatrendszerben vannakegym éssal. A m enedzseri réteg valamenn i felsorolt iactf us-

'' ' a tulaldonosok f6le a tôke és az i -m âciö piqçân m-p-4p-gpp-.--k (p-qm . v ' kerfllnek kapcsolatba

99

1O0 lI. A VALLALAT IULYE A TélksAoAtml IteploszeM e?î

az éru- és a m unkaerô iaccal ' m i-g..i m u nkavéllal-ö. .k f1gy:...1.17.:.:1m un aero- e: az ni form âciöpiacrq (çsetleq az ârvpiacral-ns'' :;-p6ntosul, s nemigyp.y.a. l-l--:k pcsmlxjMh. a tôkemiaccal.A piacok elôzôeltben térgyalt tfpusai (âru, tôlte, m unltaerô, in-formâciö) egyfittesen vannalt jelen a piacgazdasâgban, egy-mâssal összefon6dva, egym âst feltételew e.

2.3. Verseny ésegyiittm tiködés a piacon

A véllalat piaci érintettjei között a vev6kön és az elad6kon ldviila versenylrsakat és a stratégiai partnereket emlftettflk. l feje-zetben a hozzéjuk val6 viszonyt térgyatjuk.

2.3.1 . A verseny

verseny: két va %bb A verseny fogalma szorosan kapcsolödik a piac fogalmâhoz, aszere lô ' - kettô egymâs nélkfil lényegében elképzelhetetlen. A verseny -beni elôn sz ' ' '- fj éssal szem be-tâgan értelmezve - két vagy több szerepl egym

ni elônyszerzésre irânyuld, adott szabâlyok lezt zajl6 tevékeny-közt zajlö tevéken sége. .

.. sége. A verseny szabâlyait a gazdaség b. elsô lo ikâ a m ellett a.géllami s#intçn ùozoit ïbrvé'nyè.lclu'vu-rozzéh m- e-q. exeltltel a 11.5.f'èjrGeiùen foglalkozunk.A versengés az fizleti vâllalkozâsok természetes létformâjâpaké ' . fogyasztöi igényelt minél nyereségesebb kielégfteiseJrer SZC. avalö törekvés sorân a vâllalatok versenyeznek azért, hogy minéltöbb fogyasztö fordujon feléjiik igényeivel. 5 cé1 érdekébenfolytatott tevékenységeik a piac fldvös hal sait Közvetftik: ,,h ver-seny gazdasâgijelentôsége elsôsorban abban éll, hogy olcsö ésjö minôségû javak eltollftéséra készteti a gazdaségi élet sze-repl6it'' (kstiglcr (19892, 25. old.).

A piacgazdaségokban a verseny meglterfilhetetlen a vâllalatokszâmâra, az abban val6 részvétel kötelezô, még a legnagyobbm onop6lium okat is naponta érik kihfvésok. A véllalat léténellfeltétele a versenyben val6 helytâllés. Ennek hiénya lehetetlen-né teszi az alapvetô cél tetjesiilését: ha a fogyasztöi igényeltnyereséges kielégitése csorbét szenved, azt a vâllalat hosszabbtévon nem Képes ttilélni. A kflldetést tehét tig,y kell m egfogal-mazni, hogy a célok tetjesfllése versenyelônyhöz vezessen: nemaz a lényeg. hogy m i mit akarunlt vagy tudunk m egvalösftani,hanem az, hogy mit tudunk mA oknâljobban végrehajtani.

A foqyasztöi igények nyereséges kielégitésének lehetôségéértvfvott verseny nem egyszerûsfthetô le a termékpiacon valö

2, yk piac és a piaci viszonyok 101

helytâllâsra. A verseny bârmely véllalat szâmâra igen soltrétfi éssok szfnterû kihfvést jelent, ahol hosszti tâvon a vâllalati ké-pességek (competences: Ilam el-W ahalad (1994) a döntôelt.Tart6s versenyel6nyt csak akkor szerezhet a véllalat, ha képes akiilsô és belsô környezeti kihfvésok valödi tartalmânak ésjövô-beni alakulésénak felismerésére és elôrejelzésére, valamint alehetôségek megragadésâra, illetve megterem tésére. fz a fel-adat a.y4.l1ql.qf.1eb'%acxG çqy>.égi.. ltö. rét, a .tçrm élcf. çj.tq.z-rtéstôl a piaclmtatéson és a nszéllftâsi titvonalalt mmgterMezG- RR-n..uA

-

i d ez6 fizetési fdtktflçlî kimunliélé>,éiq,, MindezeknekZ ç. V.. . . . - . . , . . . .. .N r-vegso meqjelenési forméja persze az, hogy a fogyasztö az adottvâllalat term ékét veszi le a polcr6l, de vilégosan kell lâtni az em ögött élI6 verseny bonyolultségét. A piaci verseny sokkal in-ldbb hasonlft a tfzpröbéhoz, m int a 100 m éteres sikfutéshoz.

A versen l 'te teszi-h-atékonnyé a piaci koordinâciöt, gw4y-d-xpy-éq-szervezö ere ének knszonlmtb'--qhllz-llWld-g . aés-xg zervez6 erô averseny hérmas funkcitjéban 'elenik meg:

J)4 léti funkciö: lehetdvé teszi az egyéneknelt mint fogyasz-/ '. ' ' -.- ...- - -g ... - x .- ...- . . .tökn4hz . lmgy. L''-:J t szemp-imilâfû -&'tt èf-elk, fîâxékfft-sgààgi

ih-èe-.--qfléléasùk/ szerint vélaszthassanak a vqrsengô elad6k @1tà.- t

ldnâlt term ékekbôl, pggz. q lehet; legnagypbb anyagi jölétk-- m% t k e z z e n. be .

okéci6s ftlpllwiö: abba az irényba befolyésoja, sôt kény-ftI a termelô' iet

--gh qy Mumndelkepéëh:ç .4.114. çr6. .(p!'r4:g.-.szer ckat a fogyayztöi igényçltet kielégftô termékek term elésébefelttessélt.

I'Iatékpnysé-gi--.fpoq:qiö: a foqyasztö pénzéért valö kiizdelemà à' é' teti a term e' lôket, hogy term élteiket a lehetô legala-rr lt szcsonyabb réfordftéssal éllftsék elG.

A szerepl6k-zpr'â ((.X lkuK'' et ltövetve. lkölc:4rOKq e.lfogqdjâk a

versenyszabélyolw t, am elyelmelt gz.élt:lénos gazdaségi feltéte-. - . .

;; ;; ;; '' <' = v r* = -+- m -' - -lvgpnp -ènkfnùevhtelevel vafo meghatarousa és ietartatésa am oderp. éllam gazdaségbefolyésolö tevékqnységének egyikIegfôbb összetev6je. Ily mödon a verseny a gazdasâgi tevé-kenység céltudatos m egszervezésének eszle zévé vélik, dönt6szerepe van a termelés és igénykielégftés szervezésében, azérak ésjövedelmek meghatérozâséban.Az az elôzô bekezdésben tett m egâllapftâs, mely szerint g

.-v-e.-(-

sen szabâlyok m e hatérozâsa és betartatâsa az éllam feladata,rendkfvfll jelent6s a tj-rsadql&i-.m 4d. 4Vg!..-K-(.&!)d-ir.!#-()!-(5->4& -pontjâböl. lbbôl következik ugyanis az a szerves liapcsolat,am i a gazdaségi folyam atok szabélyozésiban a piaci és a bii-rokratikus (âllami) szabâlyozâs le zött fennâll. A piac m int intéz-

véllalatl képességek:a véllalat azon tulajdon-ségai, amelyek megha-târozzâk, hogy m ilyenhatékonységgal tud meg-felelni a környezeti kf-hfvâsoknak.

1O2JQGSSCLQ-.USGU -' ' ' -''

Il. A VILLALAT IIILYB A TARSADALMI ItlhoszeltBepl. F LT = y AkE.QZT-

mény és a versensy--mint ezen intépmx.qy mtiltödési leze e- --= i/ kil lté -'' lW i-ugyanls O e

.- STTJP--.V Pç>--s-om-a..---r-sa.té d.a , Sem-a-vc da-sâgot egyedikl sza

- - -ypbél g-qiuA- piacnak nem hibâja tehât az âlla-

mi szerepva alas sziiltségessége, hanem immanens tulajdon-séga: vilâgos és betartott jétékszabâlyok nélkûl nem lehetversenyezni. lzek hiânyéban lép be az a kiegészftô koordinéci-ös m echanizm us, am elyre Korébban utaltunk: az agresszivités,am ikor az erôsebb, a gétlâstalanabb, a csalafintâbb nyer - ez afekete gazdasâg viléga.

egpegy piacon, ill. iparégban a véllalatok kölcsönösen fflggnekegym âstöl, s egy-egy versenyzô valam ely lépése kfilönféle reak-ciöltat vâlthat lti a többiekbôl. A közgazdaségtan tijabb irényza-tni ajétékelméleti apparâtus felhasznâlâsâval fontos megâllapf-tésokat tesznek e kölcsönhatâsoltröl és tulajdonségaikröl(Tirole, 1988).

A fentiek természetesen nem aztjelentik, hogy a véllalatolt sze-retik is a versenyt - ellenkezôleg, törekvéseik épp arra irânyul-nak, hogy azt csökkentsék, m inél elônyösebb (ald r m onopol-)helyzetbe Kerfitienek. A jöl megfogalmazott versenyszabâlyokjelentôsége azért alapvetô, hogy a vâllalatok versenycsökkentôtöreltvése (amely sajét céljaik megvalösftâsa érdekében termé-szetesnek tekinthetô) ne érvényesiilhessen ltorlét nélkiil, mé- 1sok kéréra. !

Megtörténhet, hogy a reakci6-vélaszreakciö olyan folyamatotindft el, amelynek következtében mindenlti rosszul jér, deegyflttmûltödés hijén az egyes véllalatok nem képesek megélli-tani ezt a folyamatot. fgy pl. a piaci részesedés megszerzésértfolytatott harcban a vâllalatok sorozatosan egymâs ârai aIé kf-nélhatnak, ami nem eléggé érérzékeny kereslet esetén az ösz-szes versenyzô véllalat jövedelmezôségét csöltkentheti. Néseseteltben az is elképzelhet6, hogy minden versenyz; jöl jâregy-egy versenyaltciö következtében, hiszen példâul egy erôtel-jes reklâmltampény, egy-egy lemésolhat6 technikai tijftés vagytermékfejlesztés növelheti a termék irénti éltalénos keresletetwvalam ennyi résztvevônek növeltedési lehet6séget biztosftva.

2.3.2. Az egyiittm ûködésï)

A verseny m ellett (idônltént a hel ett) ltialakulhatnak a piacon azrtkEoperâclut!n (egyiittmûledés) Kûlönféle formai i>. A piacgazda--7 - 'sagokban a vâllalatok egym éshoz val6 viszonyâban a term észe-tes éllapot a sz-embxqjllâss hiszen alapvetôen a véllalatok ösz-szessége Kflzd a fogyasztök fizetôképes összkeresleténekkielégftési Iehetôségéért. ebben a kflzdelem ben elvben nincs

2. A piac és a piaci viszonyok. . .VJZVG XL = .

m egâllés addig, am fg tovâbbi igénykielégftési lehetôségek nyfl-hatnak m eg a kûzdelem eredm ényelçént. A vâllalatközi kapcso-latrendszer azonban elegendôen bonyolult ahhoz, hogy A akranelôfordul, hogy két vagy több cég szâméra mâs konfrontéci6kerôsebbek, m int az eg

,ymâs közti érdekellentét, s fgy érdem e-

sebb neltili kooperéciöra lépni, m int egym âs ellen kiizdeni.M egyflttm fiködésnek két a1a formé'ât em el'iik lti:

a) rozitfv, gazdasâgszervez; Iépések

ezeket a kapcsolatokat az a vârakozés hozza létre, hoqy q-kö-

zös akci6k a piac egészét b6vitik, a gazdasâgi rends4er h. At/.r.-gp.k y

- - -ségâi fokozzâhz + igy-#-gspklsoök .révén vaiam. çrmyi primtçlxy

.1ö1 Jérz A vâtfalatok pl. Koordinélhatnak btzonyos fejlesztéseketm egeo ezhetnek a költségeket csökltentô standardizâlâsban, svégrehajthatnak közös marketinqakci6kat abban az esetben is,ha a piacon végsô soron versenytérsként vannakjelen.

Miutén a piaci érintettek Között nem csak a versenytérsak, ha-nem a széllftök és a vevôk is jelen vannak, az egyiittmûködésnem csak a fent em litett horizonllis d

-rpp-llt--.i iöban értelm ezhe-

tô, hanem a vertikâlis fqlm -matokban (szâllftöi-vevôi Kapcsola-tokban, ellâtâsi lâncolçban) is.

Mind a horizonGlis, mind a vertikâlis Kapcsolatok àlthetikiqgtslaq-a Iâténaasztott.ésminformâlis, eg.yflttmtiködés formX'it - tfpu-saikröl az 1.2. alfejezetben esett mér szö.

b) A verseny tisztasâgât fenyegetê lépések

A piaci szereplôlt m ésok rovéséra ltötött kölcsönösen elônyösm egéllapodésai egyidôsek a piaccal. M eqviittmzxö.d.é pstfpusa azw amely a versen korlâtozésâr ' - 1. 5zt a fejlett or-szâgokban jpgila szankcionâl'ék, hiszen gs-plpç-i--k-cNrdinâciö

y '

'=-'-'hatékonysâgânak c- os''u enese-hez vezntu rnnek ellenére szlnte

mindenhol meg-megjelenik, hiszen a piac bizonyos szereplôi-nek alapvet6 érdeke ffiztsdilç hozzâ.

A verseny korlâtozâsâra irényul6 megéllapodâsok között is van-nak

--tlr.-z-o-q---.h i tâli és yç-rl--ilWliws- je.-lleqûek. A--qrlh i .qtl-télj.y-llïl-çcérll -

podâsolt sprân a terms-ttjk -4Aé..rt.-h.qr.I.41qgp4h-.g,g.. çgyfrp.âr.y..lç4.gti

v-ers-enyt, hogy egyuttesen szerezzynçk elônyt a fqgy4s. .gto.ö,;y.plb n - hasolö-iëppen meg---allapodhatnak a vevo77k a szallf-S& &- ç

t6kkal szembeni egyflttm ûködésben, ennek eszközei a hori-zontélis kartellm egâllapodésok.

A horizoptélis m egéllapodâsok igen vâltozatos formékat ölte->a ..- . .- . - x >nek (érmegallapodas, placfelosztas, inform âciöcserer varalto-

> 'k ' '' ' 'zâsok egyeztetese, csoportos bqjltp. ..tt.. q-ll-prpy--q.k d..#Al m-m e ta. -, . . . :. u .-. -.. u.- ..- . .;.. ;; il'xr-- a. .. .. . xvy a;.... , ,. ,. a,é â<à, az âruhoz term eloq>-4K...o-.4h,,a-o. 4..lg.ta. o-xorlnrnznmq/. -

r.; X<'=t'' '' ' ' ' Q ''

103. . r-- c a--l E. F'r - '.s-n-c-'-J: .

!

104..:11EElll êiisl '' 2- 61' '''' ' '' '' '- = L lè

lI. A VALLALAT IIeLYE A TARSADALMI ItepfoszeRBepl

A- -y---çp------ers yt Korlétozö vertikâlisri ârlyti lqçg-âlle qd-js-okra p-klda ayiszontvésârlés kile tése y: a ù#/9Etqlpd.ö.....>&â.m ér+ é.rak elô-frésa.

A verseny tisztasâga a hatékony gazdaségszabélyozâs alapfelté-tele, fgy a kjétszésâra irânyulö töreltvéseltet, ill. az er6fölénnyelvalö visszaélést minden m odern orszâg versenytörvénye bim te-ti. rontos megjegyeznfmk, hogy a gazdasâg szereplôinek erô-fölényre töreltvése természetes jelenség: a verseny lényegéheztartozik, hogy gyôztesek is legyenek. Tehét az erôfölény (pl. amonopolhelyzet) önmagéban nem bfmtetendô - csak az. ha amonopolista ezt az erôfölényét mâsok rovésâra, a versenysza-bélyozés keretein, tehét a jog korlâtain kfviil érvényesfti.

A Versenyto-rveen pream bulum aY,,h gazdaségi hatékonységot és a lrsadalmi felemellkedést szolgélö piaci verseny fennGrtésâhozfûzôdô közérdek tovâbbé az ùzleti tisztesség követelményeit betxartd véllalkozésok és a for asztbkérdeke megköveteli, hogy az éllamjogi szabâlyozéssal biztosftsa a gazdaségi verseny tiszoségét ésszabadségât. ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadâsa szflkséges, amelyek tiltjélt a tisz-tességes verseny követelményeibe fltközô, illetve a gazdaségi versenyt korlétozö piaci magatae st,valamint megakadâlyozzâk a vâllalkozâsoknak a versenyre hâtrânyos összefon6dâsât, gondoskod-va a szflltséges szervezeti és ekérési feltételekrôl is. P) célok megvaldsftésâra az Orszéggyûlés - fi-gyelembe véve az Euröpai Közösségjogszabélyaihoz valö közelftés követelményét, valamint a ver-senyjog hagyomânyait is - a következô törvényt alkotja:''FoY s: 1996. évi bV1I. töl'vény a tisztességtelen piaci magatartés és a versenykorlâtozâs tilalm âröl

2.3.3. A vâllalati hâlök

M 1. fejezetben, amikor a piaci szereplôk közötti kapcsolatokatm int a tiszta piaci és a tiszta szervezeti szerzôdéselt közé esôképzôdményeket helyeztfik el, m âr felvâzoltuk' hogy a valösé-gos gazdaségi rendszereltben eç

.l.y a-dott foçyeszt ' ' ' ' - kielé-gftése âltalâban nem e vé alat figyq. hanetp. ebben yéllalatok

Wha os4yrgwo Asszekapcsol6dëigp4, -rcsz,t- A versenyés egyflttmûledés kérdèse valöjâban ezen hâlözatokon beliil,

kJilletve Között merfil fol. Tégan értelm ezve természetesen vala-mennyi flzleti kapcsolatban értelmezhetô a hél6 - szfikebbzszoldsosabb értelemben azonban a tartös e fltt -' '' ' eepu'' ln XapqAplsxtokra hasznéljék. Mi i'à e szukebb értelmezésreépftfmk.

r/ hélözatokon belflli kapcsolatok a piaci és a szervezeti kap-ti kô ötti étmenet forméit veszilt fel' szofo' s- b 'csolaio z . . a b kapcso-

Iafotlelentenek. mint az egyszeri piaci tranzakci6kt -d-çzup-ç.m-)W ik

el a szervezeti hierarchiéban Iétrejövô eqymâsra utaltsâ zint-

2. :1 piac ës a piaci vBzonyok 105- VVW ' V ' '' - -

j-- oét A hélön belfili kapcsqlatrends4çrt-# kölcsönös fûgg6ség, a-7 khatalom és a blzalom kifejezéseivel lehet lefrnl.

A kölcsönôs lfi,gxgl-#.g. 4lp.>41-.:444!:, hor .a.>âlö...-l$gpxç>ç4a1aitartösak, .. ez--é-r-t-rfs-dswçrint ml'pden azer -' e.r vnlnrrut- n.m értékg reléciéspecifikus befektetést ketl eszM zölnie. ezl an Lefektçtés amçty épp 4 hâlöba yllö belépés követkçgmé-ZV

.-...-..- ..-. =. . r...w....,. > ..ou f . . . .. .. ' . ... . -. . . . ' . . .;''--'nye, s am ely q-h -at4> --pt-yqlé-ljilépé- ...ç.s.m!én nçm vagy ne-m ago-- -.- ; ;nos m érltékbvn-hasznosul. llyen relacl6specifikus befektetés le-het példâul speciâlis szakismeret me szerzése, eg,y ' ' gykfilönleges m unkaszerve-zet- kialakftésa, vagy akâr egy adott ve-vts részére késziilt e edi term ékkészlet.

M , hogy a szereplôk leziil melyiknek kell nagm bb m értéltfirelâciöspecifikus befeldetést megvalösftani, a hélön beliili ha-talm i viszonyok fiiggvénye. AIU erôsebb, rékényszerftheti ezenbefektetés terhét m âsoltra. (Olykor persze épp egy relécidspe-cifikus befektetés a hatalom forrâsa.)

A bizalom fôként a4ért-mçm-l-frl.h-an stil ps tén. yezôként, mqrta valöségos életben sem tökélete>-sx.z.--zer (.d. ésr sem pedig töké-

élt'm beltg is m-tpdem-n-ltl Itiletes e en rz s nem lehy.t.-éwq-e-yc A h -.....- .- . .,- . .

téve a pw

artnerç'lt esetleues önég'-tlcvleiivelésétmtt, qppg-tll?-Van - .

is m-a' - a- G IG SIAZX - a miltrlDiikfllRbm ia Szbhasznélatéval élvet'l .-.. , . ..R. , .. -. .. ..

m ind a kontrav elekci6 (adverse selection), m ind a m oré iswwkocliézat (m oral hazard) elôfordulhat.

A bizalom hérom f6 formâjâröl érdemes megemlékezni: (1) aszerzôdési bizplpm r am ely arra épfll, hogy a partner val6ban

i 7'teljesïteni akarla vallalt liötelezettségét; (2) bizalom abban,

hogy erre képesvis; és (3) bizalom abban, hogy kiilsô problé-mâk el6fordulâsa esetén wiö s-z-4.q##k.-fl. magatarvst tantisft (pl.hajlandö a szerzôdés mödosftéséra). rzelt a tényezôk mind ahâlözaton belûli kétoldalti kapcsolatokban, mind a többoldaltiegyikttm tiködésben fellépneli.

A valösâgos gazdasâg egyre bonyolöd6 kapcsolatrendszerébena hél6zatoknalt igen nagy szerepiilt van. Segftségiikkel tigy le-het b6viteni a munkamegosztést, hoqy az nem jér feltétleniil atulajdonosi szerkezet mödosuléséval. M , hogy a-h-âlö- z-at a pia-Ci (S a Szervezeti koordinéciU kylztj-mejmldés,-c l-wj-q--q- - -/le tl, 11 g,yçgyszerre pes mçgyq-fùsftanl a két szélsô eset elônyeit: a tu-Iajdonosi flatafpmra épulô ellepôrpé..t..e -apiaciu pcsolat.cçnd-.sg--g-er e èpiiiô rugalmas.j go

.t.

M egyiittmfiköd6 hélözatok tetjedését létva egyeselt mâr a ver-seny haléléröl beszélnek (Moore, 1997). Errôl valöjéban nincsszö, arröl azonban igen, hogy az egyes vâllalatok versenye he-lyett ma egyre inkâbb a hélözatolt versenyérôl kell beszélnfmk.

Relécidspecifikus be-fektetés: olyan befek-tetés, amellyel csak egyadott kapcsolat kereté-ben érhetô el a befekte-tô âltal elvért megtérii-lés.

4,. IBRA. A kali/orniaf borklaszter szerkezete

&&

2. A piac ds a piaci viszonyok 107

M egyre bonyolultabb vilâggazdasâgban sok âgazatban ilyenhâlök viszik a prfmet, s a nem zetle zi verseny v@l.4 sJ1..y.% 4.1çJ.çiazok a vâllalato zk amelyçh eiçp hwâslél1böl kimaradnak.A hélölt természetesen sokfélék lehetnek. Legfontosabbak ta-lén azok a straté iai ygöy.çtsé.-% k, amelyek bizonyos piacokon(ez lehet helyi vagy globâlis) a teljes hâlö egpegy alrendszerétjelentik' s amelyelt segftségével a résztvevôk az egyenkénti pi-aci hatalmuknâl Iényegesen nagm bb befolyâsra (és többnyirenagm bb hatékonysâgra is) tudnak szert tenni. A stratégiai szö-vetségek természetesen tovébb tipizâlhatök: a

--orh izontélis szö-

' ----------.---- *-= --'-'

vetségek potenciâlis versenytârsak, a vertikâlis szövefi-égelt pe-èl ôi-eladöi viszonyban lévô véllalatok ikvdii-xdiie' tnekig vev .

A h ' ' ' ûttm-fi-hödés fo- p-pt -. .tfpuj/téqtçptllî-qg.-ti e-' u-o .. - .... . .Ck .yçgy-ttxlasztereltz amelyeh--çc -adott foldralzi fé.q--ithhp-n-latélhar

W lwpqpolödo'x profilti lp.4g.q: vcrs - -tö aw zoqpw&.-i.lwteWe.-.y-Ag-q. . ... ...m -.-.....z- -..--r-

' '' ' és. mâs Illtçr enyyk öogqltapcsolddott---- . z--.--------hâlözatét ' nfik (Porter, 1998). Mindenkl Ism eri a 8zililton-völ-gyet vagy I'Iollywoodot m int a ,,high tech'' égazatok és a film -gyârtés Masztereinek szfnhelyeit. A klaszterek verse-n-m-lô-n- y-.t..e-rem -' ' - lat.olt ûs-q-lrrl-plrivéciö koncentré - -déséb4p -yan.r ''

A vertikélis q> :ttmûh4#X@-(Qp1q>.pJ-*:çWi .pg-fl..% qç-ye- z- e. t-t .e. .llâ-h'i- -s-t-* Iéncok (a-4. âbrân léthat6 hâlök egy-egy m etszetels-qm e-l ek egy adott fogyasztöi igény kielégftésére szerve/l-d--d- s ..e. .> -. .- .- - .

.; ; -;méssal 1* - ir ls-vct'lkn'v -nkapcqnln+an-e l-vallalGoc -ölél1 . ezelirôl a 111.6.2.4. alfejezetben beszélflnk.A vilâggazdasâgot ma sok gazdasâgi âgban néhâny vâllalat(oligopölium) leré szervezôdô stratégiai szövetség uralja: a fe-jezet bevezetôjében l:thattunk erre néhâny példât.

Olaszorszég mindössze 1,1 millid lakost szâmlélö északlteleti tartomânya, Friuli-venezia Qiuliatöbbféle termélœen is a vilégtermelés, illeWe eaport meghatéroz6 részét adja - anélkfll, hogy ezelk-ben az âgazatoltban ott egyetlen multi, sôt akâr nagyvéllalat mfiködne. A Manzano, 3an Qiovanni alNatisone és Corno di Rosazzo véroskék âlt.al kijelölt 1O0 néqyzetkilométeres vszékhéromszög'tbenpéldâul 1200 cég összesen 15 ezer alkalmazottjéval az euröpai székgyârtés 50 szézalékét adja. &-bevételùh egyûttesen 2,5 milliérd eurd. .

A Livenza folyb menti telepflléseken a mésodik viléghébortl utén kifejlôdött spontén szervezôdöttbtitorklaszterben 800 cég 12 ezer emberrel évi I,6 milliérd eurönyi közép-érltategöriés konyha- ésirodabtitort éllft elô, és a régiöban tovébbi 6OO cég kapcsolödik valamilyen mödon a bfltoriparhoz.De van rriuli-venezia Giuliâban Kés- és sonkaltlaszter is, az elôbbi 150, az utöbbi 80 céggel.

M ötvenes-hatvanas években még magas munkanélkûliséggel, nagyarényti elvéndorléssal stijtottrégiöban ma munkaer6hiâny van, az egy fôrejutö QDF 15 szâzalékkal magasabb az olasz étlagnâl.

108- moxvpu

M észak-olaszorszégiak mellett ilyen pélyét futott be a mikroelektronikai klaszter a kaliforniai Szi-lfcium-völgyben va> az a francia régiö, ahol a vilég kölnisflvegr értâsénalt héromnegyede kon-centrélödik.

Ukrajnétöl Jordéniéig, Casehorszégtöl Kirgiziszlnig szémos orszégban folyik erôltetett fitemben aklaszterizéciöw Nagyarorszégon példéul 2OO2-ben 19 Masztertjelentettek be.FoRRAs: f'fv'oz 2002. novem ber 9., 8. old.

II. A vélvbvA'r PIBLA'Ir h TASSADALMI ItepfoszelœeplV U. - =v= .

2.4. A piacok jellemz6i - piactfpusokM eddigiek sorén a piacok éltalénos, ltözös tulajdonsâgait tér-gyaltuk. M egyes piacok atqplwn-igen sortulgidonségban kfl-Iönböznelt is egymâstol, es ezek a tulajdop.4go ia--ctfrm- s.oltefEaùrolù Je

o-ll.ep-p-.-4ll. nagpnértéltben meghatérozzak az sddig

tàrgyalt Jelensé-gek l-ll.çsqleJ-çp/-py.,..i -f9&J1..#.it.c a y4llqlat lacj- ma-

tasar-nak ïehetséges vâltozatait Az alébbialtban a piacokga r :Tà-dbwéâ àirkéksk'' titt's''orra négy, egyméstöl lényege-leg obb tu J g ,

sen eltérô szempont szerint.

2.4.1. A wteekony-piacu .r ' ..

M eddigiekb6l mâr ldderfilt, hogy m iel6tt egy véllalat a piacralépésrôl döntene, téjékoz6dik az uralkodö nyereség- és lelt-ségviszonyoltr6l, a vérhatö piaci tendenciâltröl, s becsléseketvégez arra vonatkozöan, hogyan m ödosulnânak a piaci viszo-nyok, ha belépne erre a piacra. Felméri, hogy rövid, illetvehosszti tévon meltkora jövedelmezôséggel, milyen Kockézatitényezôkkel kalkulâlhat, s m indezek figyelembevételével alakft-ja 1ti belépési stratégiéjét.

Mi hatârozza meg az egyes piacokon elérhet6 jövedelmez6sé-get, s egyéltalén hogyan lehet összehasonlitani az egyes mûle-dési terflleteket (iparégakat) a profitltilâtésok szempontjâböl?

M egyes iparégaltban elérhetô jövedelmezôséget döntôen be-folyâsotja, hogy a piaci mechanizmusok milyen haj-ékonyanmtiködnelt. A piaci mephpnizmpl- -

ök .l-ép-yege, hogy nznn tevee-kenységek, l 1. termékekjovedetmezôs

.gé e nöyçltsg. ilt - többnyi-re â relâtfv-'â-f'fe-fozgas/kW keresztul - amelyekbôl p

..../.9.-5 ttikzpeskereul t eh p-ltépes-tw-q--vpâlat .>p-tikösp/..k muviiozik, s azon te-

''''''U ; 7rûletek jövedelmezôsége csökken, ahol tullqnalat keletkezik(nônek az eladhatatlan készletek, csökken a forgalom stb.). I'laegy piacon hiâny van, emelkednek az ârak, és ezzel a jövede-lem szerzési esélyek - ez arra ösztönzi a nyereségnövelésre t(3-reltvô egyéneket és szervezeteket, hogy belépjenek erre a piac-

2. A pfac és a piaci viszonyok 109

ra, ill. kiterjesszék tevékenységfiket. l'la a iacra va - e-s-és-ki-l.. p--s-y-s........pé é i zo ylaq >-4#>4d, a-telatfv âra'k a kereslet-kfnâlat vé-lto-zâsait Ievetve mozogna ' ' ' ' - ' ' Iaket ëlnyereségszerzési lehetôségekrôlw altkor az egyes ipar-â-g-a-lj x'Iö-ve-

t5 é i viszonvaftagag wbefektetett tvm--i-lwk meqté-ru''lp-si râ-UCIY CZ S q. -. .. . . . - . - . . .... - - .. .. -r;''- - 'tall a kiegyenlitôdés irényjb-p-m-p-sta-tnak. M il en iacokat a l

. ->- xx + x eyvezetojq tevé ny-Z n ef eSe S SZségének hatésâlu -

lti-ugr6an m aqasz-ex- %tra rofit-sze-r-zés' he-

osegek hamar megsztinns-k,

- . . .s a br fçh-tçtgt-t -t6K, Alt-rpm tériilésirét'ii gm rsan ltiegyenlft6dnek, hatékony piacoknak nevezzfik

' >f lkiel (19852). '''''----'''*s er (19882, a

Ilatékony piac: az a pi-ac, ahol a befektetett tô-kéK megtérfllési rétéiqyorsan kieqyenlftôdnek.

A hatékony piacokon, amint a normél plofitnâl m agasabb nye-reségre van liilél s, a véllalatok igyekeznek gm rsan Kihasznél-ni a Kedvezô alkalmat. Minél többen ism erik fel azonban a lkön-nyû profitszerzési lehetôségeket, s m inél többen igyekeznek apiacra betörni (vagy a mér meglév6 fizleti tevékenységfiket ki-terjeszteni), annâl gm rsabban sztinik meg ez a kedvez; alka-lom . A verseng6 vâllalatok ur anis a kfnâlat növelésével le-nyomjék az ârakat, fgy csöldten a terfiletjövedelmezôsége.

Normél profit) a haté-kony piac kiegyenlitettprofitrâtéja.

A hatékony piacok legjobb példéi a tôzsdék. A tôzsdei érfolyam-olt szabadon m ozognak a Kereslet és ltfnâlat véltozésainakmegfelel6en. M informéciö minden piaci résztvev6 szémérahozzéférhetô, éram lâsa rendkfvfil gm rs, a nagyszâmti eladö ésvevô jelenléte biztosftja a tôzsde likviditését (a piaci felek gm r-san egymâsra talâlnak, s az iizletltötéseket azonnal lebonm lft-jék). Mindez azt eredményezi, hogy hosszti tâvon rendltfviil ne-héz rendszeresen âtlagon feliili profithoz jutni. Ugyanakkor atôzsdén - igaz, jelentôs kockâzattal - rövid tévon igen nagynyereségre lehet szert tenni spekuléciöval.

A valös fizleti életben rendszerint nem er eplftôdik ki qjöved.. el-èk''(3Y'+-- '-Bâ/fiilf eh' jövedelmez6ségi mutatöt is vesziinkm g. y

szemiigyre, azt léthaljuk, hogy az egyes iparâgakjelent6s mér-tékben kfilönböznek egpnâst6l. Vajon ez azt tiiltrözi, hogy nemhatékonyak ezek a piacok? Nem feltétlenûl! M egyes piacolionmfiködô vâllalatoknak ugyanis rendltfvfil eltérô kockâzati fë-nyezbskkel kell szembenézniflk. Mârpedig ha egy befektetésk- kà- b e mésikénâl, au orjogosan vérja el aje-oc zata nagm b gylentôsebb Kocltézat véllalâsâra hajlandö véllalkozts, hogy na-gyobb nyereséget érjen el.

A hatékony piacoltröl tett ltijelentésûnket tehét tigy kell m6do-sftanunk, hogy a hatékony piacokon erôs tendencia mutatkozikaz azonos kockézattal jérö befektetések jövedelmezôségénekkiegyenlftésére. A nagm bb kockâzatti befektetések vérhat6 ho-zam énak - a kockézat m értékével arényosan - m eg Kell halad-

110XZU-L-UZ ' - '' - -

II. A VALLAIVAT llel,vz A TARSADALMI RepfoszeltBepl

nia a kockézatm entes befektetésekét, kfilönben nem akadnavéllalkoz6 ezeltre a tevékenységeltre. M emberek többségeugyanis kockézatkerfllô, két azonos hozam ti, de eltérô kocké-zatti iigylet Ieziil tipikusan a kisebb kockézattaljâr6t vâlasztja.

A piacokra val6 be- és Mlépésrôl vagy a m ér meglévô m tiködé-si ler Mterjesztésérôl, ill. szfikftésérôl hozandö döntések elôtta befektetôknek tehét m érlegelniflk kell a ltfllönbözô befekteté-sek vârhatö hozamait és a kocu zati tényezôltet. Tovâbb bonyo-lftja a helyzetet, hogy az iparégakjövedelmezôsége évente téghatârok között ingadozhat ezért nem elegend6 csupân egy évnyereség- és kocldzati viszonyait megvizsgélni. A befektetésialternatfvék m érlegelése sorén a véllalatoknak az egyes piacokhosszti 1v1-1 jövedelmez6ségi viszonyait és kockâzati tényez6itKell összehasonlftaniuk, am i alapos közgazdaségi elem zô m un-két igényel.

Még egy olyan tényezô van, amely miatt az egyes égazatokjö-vedelm ezôsége tartösan eltérhet a szokésos szinttôl, ez pediga belépési korlétok léte, amelyekrôl a 2.1.1. szakaszban volt sz6.

2.4.2. Keresleti-kfnélati viszonyok:a nyomâsos és a szfvésos piac

A Kereslet és a kfnélat egym éshoz val6 viszonya a véllalatok pia-ci magatartâsânak egyik legfontosabb befolyésolö tényez6je.

A miltroökonöm iéban târgyalt egyenstilyi piac a valöségbanlt i en ntkan, r=okt'a ido e j'olèt' Iétfè -

- - -pté ylègesen e- -u-z-adottcsa g .

pl a a a an osszu ra-fô'li-'-f... folyyqnosaa-uuxatermelôdôtuJ lkkiéél'èt vaqv ttilkfnélpj-xttqm-gé (Sornai (1971) és (1980J).

''<'''V oM okat a pla-çpwkqt,. 4.hpl....q.kf. -# .I.a. t rendszeresen m eghalead a a

k -J-- --kerW %t t, pyqq/sos va x-qys-tvpjaçpak. lw yçgziik, m lvçl-a ve-V6 Van elif4l4nybpn-.qmpli/4xë-Axçmben. A ttilkfnâlat miatt azeladonak kell erôfeszftéseket tennie annak érdekébenz hogy avevô tôle, és ne mést6l véséroljon. Ezért egyrészt vmutatja ma-gât'' reklâmozza termékeit és tevékenységét, mâsrészt igyek-szik minél tökéletesebben kiszolgâlni a vev6t: pontosan és j6m in6ségben széllft érengedm ényt, részletfizetési kedvezm énytad, tijabb és tijabb termékekkel, szolgéltalsokkaljelenik meg.A vev6k ekkor kényelm es helyzetben vannak: ha pontosan m egtudjâk hatérozni igényeiket' nem kell tartaniuk attöl, hogy kf-vénsâgaik nem tetjesûlnek.

rzzel szem ben-hlâpypiacoktm,. qhol a kereslet lényeq-çK n és

; ;tartdsan meghaladja a kfnalatpt' Mz eladok versenye helyett avevôk versenye alakul ki a rendeikezésre âll6 âf

- - - - -ç-iAiklt kért.

2. zl piac és a piaci viszonyok=.v..a== =nG C-'UO ZW'

M eladök hkpyçlmes magatartést tpntisfGnak, vélogatnak a ve-vùl-t-kozött, s egyoldalti eröfölényfiket szémos terfileten képe-sek-&W nyre juttatni'. a klkl é em-çslhaç----..dé éto-â-thârft é,k a vemk-..6 , riérfi tbrôdpek a m inôsé el és a vélaszték bôvitésével, a

* $ 7 7 ' ' %%*****'**k'*'''-'-'*-'%- -*term ékti fl sokban lasstiak, hosszti szallltasj tdo-ltet-vallalnppt,visszautasftjék a rendeléseket, iitemtelenfll teljesftik kötelezett-ségeiket. A vevôk ellenben kénytelenek sorban âllni, vérakozni,kényszerhelyettesiteni, az em elltedô inputérakat elviselni, nagyinputkészleteket tartani stb. lz az eladöi va szf - ' azelnevezés az elad6k uralkod6 helyzetétjelzi.

111.. = =w = .w= =

Kornai (41971), (1980) és (1993)J igazolja, hogy a piac szfvâsosva> nyomâsos jellege egy-egy orszâg gazdaségi és piaci erô-viszonyait éltalâban és tart6sanjellemzi. igy a fejlett piacgazda-ségokat âltalâban nyomésos piac jellemzi, a tervutasflsosrendszereltben viszont szfvâsos (volt) a piac. Nem ritka azon-ban, hogy hosszabb-rövidebb idôre valam ely részpiacon az él-talénostöl eltérô viszonyok alakuljanak ki, ennelt megfelelôen afejlett orszégok fogyasztöi is gyakran talâlkoznak hiényjelensé-gekltel.

2.4.3. A piaci struktura és hatésa a versenyre

A- -rli.lçi-qtr' Iktflra-legfontosabb jellemzéi: a. iaci szereplôk szâ-ës ia-qq-tlfsnRqq-i, k rn-qg.tlc &..A a piaci korjçqjjl--.t TèT*.&q.& -ma

#-a; a vç-rtikâlis- -nj-i :.1mâ..ç.14-.4...> a (-qrmnk. tvfczrcrrcigé/éy-rtakr.fkA.v.Ide tartoznak a belépési Korlétok is, ezt azonban jelentôségem iatt kfilön kiem eltûk. Mind a m ikroökonömiai, m ind a szerve-zetelméleti kutatésok alâtâmasztjék azt a hipotézist mely sze-rint a vâllalati magatartést és a piac egészének mtiltödését, tel-jesftményét nagymértéliben meghatérozza a piaci strukttirajellege. A fikggés nem feltétlenûl egyirényti, de a meghatéroz6a strukttira hatâsa a véllalati és a piaci hatékonységra, s nemfordftva.

A strukttira legfontosabb dimenziöja a verseny szempontjéb6lltétségteleniil a piaci részesedés szerinti szerkezet: az egyetlenmonopölium uralta piact6l a sok kis termelôvel jellemezhetôatomizâlt piacig a szerkezet szâmos vâltozata ltépzelhet6 el.

A piacszerkezet Mrgyalésa azonban egysfkti lenne, ha csak a ltf-nélat oldalér6l vizsgélödnénk. M elôzô alfejezetben lâttuk,hogy a kereslet és kfnélat viszonya önm agâban is piactipizâlöismérv - vizsgâljuk meg tehét a piaci részesedések viszonyét is(ebben segft az J.. tâblâzatj.

112 II. A VALAIVAT Ilebyz A 'MRSADALMI Reltlszra rz

1. TV I,AZAT..A piaci szerkczetck

A kfnélati oldal A keresletl oldal szerepldiszerepl6i sok Kevés Egyetlèn

8ok Tökéletes verseny (1) Oligopol kereslet Monopol keteslet(Oligopszönia) (2) (Monopsztmia) (3)

-

lâtozott (oligopol) ld- Kétoldalti oligopölium Korlâtozott keresletiKevés Kornélat (4) (5) monopdlium (6)

egyetlen Monopol kfnélat (7) Korlétozott kfnélati mo- Kétoldalti monopöliumnopölium (8) (9) è

rosus: stackelberg (19s1J

A piac szereplôinek m agatartâsât értelem szertien döntôen be-folyésotja, hogy az J.. tâblâzatban szereplô mely piactfpusbanfiködnek. rontos figyelem be venni, hogy ez a tâblézat elké- 'tm

szfthetô kfllön-kfllön az âltalânos ttilkinélattal jellemezhetô )(nyom ésos) piacra és a tfllkeresleti, szfvésos piacra egyarént. ')lnnek alapjén lehet ugyanis vilégos, hogy a mindennapi gya-korlatban hasonl6 jelenségeltet felidéz6 két helyzet: a mono-polltfnélat és az éltalénos ttilkereslet (szfvés) m ögött més-més ):piaci helyzet éll, a kettôt nem lehet összekeverni. Nasonlö a 1o- >)

2.gikai helyzet a monopolkereslet és az éltalânos ttilkinâlat (nyo-

més) esetén. A monopolkfnélat és az éltnlénos ttilkereslet egp jarént eladöi erôfölényhez vezet (m fg a monopolkereslet és azâltalénos ttilkfnâlat egyarânt vevôi fölénnyel jér), de més-més 1

è)okböl, fgy a kezelésiikre alkalmazhatö m6dszerek, etjârâsok is r

ltfllönbözôelt.

I'Iogyan hat a piaci szerkezet a vâllalatok viselkedésére, m inde-i flk a 'inekelôtt a versenyre? A tökéletes versenyt (1) jöl smerj ;

.!mikroökonöm iâböl: ekkor a piac éltalânos normâi m inden sze-repl6 szémâra adottak, ezeket nem tudja egyilt szerepl6 semegm ldaltian befolyâsolni, M oli o o-lc ' lkeresletOl-pAçikn-mvevôwlkl-ke> eie foW w r erôs (l. a mezôgaz- 4dasâgi kistermelôk versenyét a felvésérlö Xèreskedelem és a #feldolgozöipar kapacitâsaiért). A korlétozott

. - --qtzp-jtoli l ltfnâlat- w... - - . - ..vv-L- .

.(4) esetén erôs a törekvés az eladok vai4milayen m--eqeqyezésé-tormâlis va# informélis versenykorlé.tc tp. m egé-llappYpVsokre,

kerçté. ben. A kétoldalti oliqopf? lium (5. ) szim metrikl IA helyzetetjelent, gyakorl a piacmegosztâs és a versenykorlétozés. A kor-létozott keresleti m onop6lium (6) esetén az elônyös helyzetbenlévô vev6 versenyeztetheti a szâllft6kat, ill. kockâzatmegosztömagaortâst követve több elad6t6l pérhuzam osan is beszerez-het. A monopolkfnâlat (7) j6l ismert a mikroökonömiai elemzé-sekbôl, az erôfölény kihasznâlését korlétozhatja a vevôk ltisszém a és fgy m egszervezôdésre val6 képessége (8). A Kétolda-

2. A piac :s a piaci viszonyok: VV=- 1 2

lti m onopölium (9) esetén a m egegyezés szfikségessége nyil-vânval6, itt lényegében kop-pçrâci6s partneri viszonyröl van szö.

113

Napjaink fejleményei furcsa mödon egyszerre hatnak a versenyerôsödése és korlétoz6désa felé. A sok teriileten telftôdô fo-gyaszt6i szfilqségletek a fejlett orszâgokban és a fizetôképes ke-reslet alacsony volta a fejlôdô orszégokban a verseny élez6dé-sét, az egyre differenciâltabb keresletkielégftés sziikségességéteredm ényezi. A m âsik oldalon ott éll ugyanakkor a kölcsönöskapcsolatok eqyre bonyolultabb rendszere, a m agas technolö-giéjti termelés és a gyakori innovéci6 sziikséglete, amelyek azeqyiittmfiledés kfilönböz6 form éit er6sftik.

2 4 4 A piacok fo'' Idrajzi kiterjedeese@ @ @A relevéns piac m eghatârozâséval kapcsolatban m ér esett szöa piac térbeli köriilhatérolâsâr6l. Ezen ismérv szerint tipizélni is

7 jlehet a piacokat' 1% m egkûlönböztethetûnk helyi, körzet

nemzeti, reqionâlis és vil - ' ot. lz a felosztés kézenfekvônektunlk' ugyanaltltor igen sok piacfajta esetén nagm n lényeges.M infrastrukttira fejlôdésével uqyan egyre nagyobb mértélçfi azz- J . k kvj,jatjâras az egyes piacok között, s Jellemz6 a piqcp qllyçföldrajzi iiterledésç, a kfilönb>égçk. qgppbq-n még. ma is igenIa yegesek.

A .-

i ia ekintve.-az . érupiac-p-u -lti. ...#y4 llg-t-lmzésok lzâ. -mâra alao yp- .tp-qts.. mmintegy e1s6 lépcsôfokul szolgélnak a Ieg-több tijonnan alakulö vâllalat széméra. M érintettek körében<. '

eltkor a hçlyi. llözösyégek szerepe a legfontosabb, de a helyi pi-ac az éllami szerep szempontjâb6l is sajétos jelent6ségti. Melôz6ek értelmében a kisvâllalkozésok elterjedésének, ill. a vél-lalkozâs élénkitésének lényeges feltétele az erôs helyi piac.A szolgâltatésok piaca és a munkaerôpiac döntôep hçlyi piaç,

pgrlàï--W'-éiffp' i'àk6t llletôen kicsi a hçly! Ya.ç (eley4nciéajp' .*** ww'*

A k9.

..

''

rz ti ' ok 4 nemzeti gazdaségpolitikâk, gazdaségfejlesz-t-yé i ioncepci6 szempcmtiéb6l qlapvetuôek. A körzetek kialakul-hatnai spont-in, szerves mödon vagy âllami széndékok alapjân,mindkettô mfiködhet egészségesen. Fejlett infrastrukttirâjti or-szégoltban sok helyfltt âtveszi a helyi piac szerepét, m ig nagyteriiletfi orszâgokban egpegy körzeti piac a nem zeti piacokegyes sajâtossâgaival is bfrhat.

A ny eti piac szintjén talâlkozik legmarldnsabban-mpla' c-ésW x''

az éllam ia-zday-é. qsza.héul j)4. 6.... e çre-pe . A pmé-nzpiqç-v çm p. pn,.Jt'#.-. .<J ) ='r= -bol ez a döntô szint még a konvertlbllls valutéval rendelkezô or-

'-r kszagoltban is, a többieknél pedig kfilönösképpen. A nem zeti

114. II. A VXLLALAT tleL:'e A TV SADALMI ItehoszeltBels- - . s.nNu g

piac viszonylagos izoléltsâgét a Kfils6 piacokt6l, ill. e kapcsolatszabélyozâsét szémos éllami intézkedés szolgâlja, a r cio-p-z-n-l..p-ji kiilönbözô eszközein ét az exportösztönzés mödszeré-ig. Szémos gazdâlkodési terflletre etmondhatö (kiilönösképpena mezôgazdasâgi termelésre), hogy G mzetközi piacokonnemcsak 4 véllalatok és termékek, hanem az bl.l.gm i gqzd--asagwp-blitikék versenye is folyik.

-zb5 ' --. - . .- . ;

Hovae m egy a keiretsuM lgyesiilt illamok kereskedelmének elemzôi szerint ajapân piacokon valö meqjelenés egyik leg-komolyabb gétiât a keiretsurendszer képezi, amiben a vâllalatcsalédokat egy kölcsönös védelmi,érdekeltségi és szövetségi hélö foqja össze, ezéltal a Japén vâllalatok kiilföldi vésérl6k szâméram egközelfthetetlenek.

ezek a diverzifikâlt iparvéllalat-csalâdok gyakran bankok és éltalénos kereskedôhézak köré épfll-nek. lz az tigynevezett horizonllis keireau, amelynek hérom legnagm bb hagja hosszti évtizedeköta a Mitsubishi, a Nitsui és a Sumitomo. A mésik modell a vertildlis keiretsu, amely kereskedôk-bôl és beszéllftökböl éll(5 lénc, élén eg.y termel6vel. Ilyen tfpusti példâul a Toyota a MatsushiG és aNippon Steel.

A keiretsu tngjai közötti szélak haeoményosan pénzforrâsok, szerzôdések, menedzserek és tech-nolögiélt kölcsönös étxadésén keresztiil fonödnak. Bzt erôsftik a többszörösen keresztezett rész-vényérdekeltségek. er etlen tngnak sinc.s meghatérozö befolyésa, de az egy keiretsuhoz tnrtozö ta-gok érdekel/ége összességében elérheti a sajét t6ke 9OO/o-ét, ami a véllalatot sebezhetetlenné te-szi,A Keiretsu éGlakulâséra utal azw ho> a tagok szélesftik a beszerzési bézisukat: egyre több anyagotés alkatrészt vésérolnak csoporton kfvflli cégektôl. Egyesek tigy lâtiâk, hogy ezek mér a rendszervégénelt elôjelei. ,,M elkövetkezô két évtizedben a keiretsu eltfinik a szinrôl'' -jösolja Kazuo Chiba,a Mitsui, a legrégebbi és legnagmbb presztfzzsel bfrd keiretsu tanécsadöja. vl-lasznos volt Japân tij-jéépftésében, hasznos volt a neinzetközi versenyben, amiltor elônytlelentett, hogy a c-soportosuléslezéppontjéban egy nagy bank âll. Manapsâg ez mâr lényegtelenné vélik.''

Dawltins szerint azonban vmég mindig mély szakadék van a Japân kapiGlizmus - ahol a partnerek,az alkalmazotok és a többi csoportGg irénti hûség szémit - é,s az angolszész kapitalizmus között,ahol a részvénypakett értéke a legfontosabb.''

Ez a szakadék akkor is megmarad, ha a keiretsu eltûnik, mivel az abban megtestesfll6 értékek ajapén kapitalizmus leglényegéhez tartoznak. Ajapén véllalatok - akér a keiretsuhoz tartozö Mitsu-bishi, akér a nem keiretsuGg Sony - részvénypiaci értékének nagy része a menedzsment, a részvé-nyeasek, a dolgozök lezötti fratlan lojaliësban és a sajâtos iizleti érdekek soltasâgéban testesiil meg.ezért a Financial Timcs elemzése szerint ajapân vâllalati kulttira tovâbbra is ellen fog âllni a kfllstivésérlâsi szândékoknak. E% ilyen vâsérlés uqyanis végsô soron leértékelné a Japân vâllalatokat,mivel elszakftanâ az értékes és hagm mânyos kapcsolatokat.

Fo> s: I'Iové megy a keiretsu? Yguelö. 1995. mércius 2.z 31. old.)

A zAt e 4mtkö<l.-.<e-,g.i-o âl' ' c k jelentôsége a gazdasâgi in- )

tegrâciö kûlönbözô formâinak etterjedésével nagyon megnôtt, ), .. ja nemz t iacok

-hizpnyoas-funkcidi. is.erre-a.stér tek ât (a jnemzeti gazdasâgpolitikék összehqpr .l-â-sax-x .-kngne--im éz- .'ményrendszer, vântltöà-össég stb.),

A u' â f:c valödiwjelentdségez-A ,, lobalizâciö'' következményeiég sak naplainkban kerûlnek felszfnre, Ma a termelêsszerve-

2. Jk piac és a piaci viszonyok 115

zés s vele az érupiac épptigy éttöri a földrajzi hatârokatz mint at6kepiacok vagy a menedzserpiac. A tévközlés fejl6dése lehetô-vé, sôt sziikségszerûvé tette az inform âciöpiac globalizélödésâtis. A folyam at gm rs iitem û, sokszor m ég csak a közvetett haté-sa érzékelhetd, de mér az is meghatéroz6jelent6ségû, ezért ki-emelten foglalkozunk vele a 3.2.4. alfejezetben.

2.5.

Miutân a piac az' ahol a fogyasztöi igények megjelennek, s aholezek kielégftésével az iizleti véllalkozés nyereségre tehet szert,nyilvénvalöan a modern piac a gazdaségp.t sg.M-bâ- -yl p..4#.-.l.%.f(.b-btényezô -4.-,q/:- .@>#';- Xt#-f..# pldinpll mMgqh'Mtxrisé.t, -bqfflly-lé Vö. . . . . .ay. ; . ;

v s slegtermeszetesebb koordlnâciös eszköz. M elméleti okfejtmellett a történe-f-em tenyet is lgazotlàk, hogy a piaci mechaniz-musra épiil6 gazdasâgszabâlyozés tudja a legnagm bb sikere-ket felm utatni.

A piac gazdaségszabélyoz6 szerepe

A piaci koordinéciö jelent6sége azonban nem korlâtozödik agaz asagra. o Gegfogalm azhatö e/rvek szolnak am ellett, hogy'--m---tars

-qd- - pal m egésze-.p-t.çllm qp-tt'éböl iwp- p--qi C-t.-eJ-; on ûktu()-îlazd-Msâl 4..lçgqrq;.-mé-> #Alb.-bz.A, legfontosabbakat a követke-zôltben foglaljuk össze:1. A piqçi- ztnechM-lfl-4mui s dinamizélja a Mrsadalmat. A vrla-çnyélland6 ..-qi npyâciöra késztet, szelektél, és ez olyan öszto''laznestad a gazdaség szerepl6inek, amely az alapvetô cél ltét elem ét:a fpgyasztöi sziklqségletltielégftést és a nypreségességet csak atârsada' lmi igények vâltozésaihoz val6 éllandö alkalmazltodâs-sal teszi elérhetôvé.

2. A piaç-i m qchan. .i4musra épiilô g44..d-#...é, gvb..vpsq yçrqnathçstl m eg'tilç.g : ta-&7 p-dalpi Ytkzfçrék pp%fgkti 4)pé1I6>éq.: é% h.4-e.gW. deJ-- .- ;-- ,-.-..... -...- .... -- . . -,--;... . , .-.-. .--. -,r.,. ... ..-.,- --... -- .

tékoq hpor.dmécitàa. A modern tarsadalom egylk alapvetô is-mérve az egyes tétszférâk (gazdaség, politilta, kulttira. tudp-- - - -y-mân stb.) viszonylagos fiiggetlensége. Ugyanaltkor sziikségvan a gazdàség -dfèdmény' 'éàsègtre a többi Iétszféra anyagialapjainak megteremtéséhez. A piaci mechanizmusok közvetf-tô m édiuma, a D-enz-, ti, qy képes az eqyes szférék közötti kapcso--w. - '-œ*---=. . . œ' .

----- .. . . . -

lat-q--m-t qgtqmmlqnio-hpgyxözben nem avatkozii bele ag .egyes

lévzférék sajâtos bels6 folyamataiba, meghagyvén a szférék.- -ggf ii- e:ii e n s ê g é E

3. A-p-ia-ci ltcm-rvçpp-4çi.ö. kkpçs a térsadalom més szféréi szémérai kqpg-tsztçns s4abélm gâsi alapelveket nyu ianl' X piaci mecha-..%. - . . ,nizmus alapelemei közikl a é-iàlllési szabadség lehetôsége, atisztességes verseny, a szereplôk er eqrangtisâgâra épftettkà-piéolàibk més létszférékban is alkalmazhatök.

116 II. A VALLALAT LIeLYE A TARSADALMI IteploszeltBepl

Milezben a piacot a fenti funkci6k tetjesftése miatt a térsada-lom rendkfvûl fontos és hasznos koordinéciös mechanizmusa-ként ismerjikk el, azt is jöl tudjuk, hogy a piac sem tökéletes, segyediil nem lenne képes a gazdasâg szabâlyozâsâra. 7-ç.m--h.-.é-pes kezelni a térsadalomban mçqjelenô méltâpypsségi. igazsé-'-gtîéà-sg-f-lcérdéseket (amelyek jö része mint a gazdaségi tevé-

- m senyseg externallâja jelentkezik), a tér>gd-qlpm énzzel nemvagy nehezen mérhetô szukségletek (peldâul a biztonsâ-g k-&-dé- - -

e..l.à- t

..s.l #--../'qfàvâKatstb. Ennek kövekteztében minden mo erntérsadalomban

- - - röss efonöd.yqmfik. ödik a két stabil koncentréci6s.v , W ' ->hwqi4m u>

, s bâr legiùbb esetben a piac a dominans, az é1-ln.ç..ç- ; .

, k . -Iami szfera is neliizt8zùetetlen szerepet tölt be.

3.

A Közgazdaségtan ltfllönbözô âram latai eltérôen ftélik m eg azéllam gazdaségi szerepvâllalését - de arröl, hogy ez a valösâ-gos gazdaségokban a jelen történelmi korban szikkségszerfi,nincs vitn. A beavatkozés mértékérôl és mödjér6l mâr annéltöbb kérdés fogalm az6dik m eg. M éllam gqzdo âgi >zerepétmi itt a véllalatok szemszögébôl közelftjûk !p.

ç.g.. Amikor a vél-lalati mfiködés érintettjeit az 1. fejezetben Vlsoroltuk, ezek kö-zött az âllam i intézmények is szerepeltelt. éllam e a-lom , a tényleges vazdaségi szereplôlt az-intérzményelv am ealyelt

i férévat siemben eltérôliogosftvényokkal rendelkez-a va a at sznek, s èltéi-s'à kdptjbolâti'ilt-jèlfè'ge is. Vfè-fôtf'e Kapcsolatokrarétèrnénlt, teltintsikk ài az àfiam) szerepvéllalés napjainkban ér-vényesfllô fô tendenciéit.

Az âllam gazdasâgi szerepe

,J6 Afn A korm âny alacso-npabb fokozatba sorolta a ki-bocsâtâsunkat: a ppm érgez&.helyett a xbfidôs. osztâlyba.''rorrés: Marvard lusiness Review1996. szeptember-oktöber. .#. .

hg

3. Az âllam Jazdasâ.gi szcrcpe

A vaellalat helye a taersadalm i rendszerbensoros 0.lgt3r.g#*.' Ujragondolt kapitlizmusaAlapvetô hiba erkölcsi minôséggel felruhézni a piaci m echanizm usokat: A piac egyik alapvetô vo-nésa, hogy amorélis, azaz az erkölcsi megfontolésok nem befolyâsoljâk a piaci ârakat. rz hozzâjâ-ruI a piacok hatékonysâgéhoz: lehetôvé teszi, hogy a résztvevôk a térsadalmi hatâsok figyelem be-vétele nélkfll maximalizégék a profitot. ém épp a piacok amorélis jellege miatt nem hagyhatjuktejesen a kezûkben a forrâsok elosztâsât. A térsadalom felbomlik, ha a közérdeket nem veszik li-gyelem be.

ltt ki kell térnfmk a szabélyalkotés és a szabélykövetés kôzötti kiklönbségre. A piac szereplöikéntmindaddig szolgélhatjuk önös érdekeinket amfg betartjuk a szabélyokat. De szabélyalkotökéntmér a közös érdeket kell elôtérbe helyeznfmk - és egy demokréciâban mindannyian szabélyalkotdkvagyunk.

M utöbbi két évtizedben tlilzotGn szabad kezet adtunk a pénziigyi piacoknak. I'Iagytuk, hogy a vél-lalatok minden més megfontolést, esélyer enlôséget, a le rnyezekédelmet, vagy a szociélis hélöfennGrtésât félretolva maximalizétjék nyereségfiket. A hibâk kijavftésa er6s korményzati beavatko-zést igényel.

A törvényalkotâs a megoldésnak csak töredéke. r/zt a felfogés véltozésânak kell követnie. A szak-mai mércét c-sakis szakmabeliek tudjék szinten tnrtani, és az összeférhetetlenségi szabélyok kilét-szését csak tiqy tudjuk elkerûlniz ha az emberek az önérdeken kfviil més, közös érdeket is elismer-nek. A közvélekedés ilyen véltozésa nélkiil az tij szabélyozâs és törvényalkotés csak azolt tijabbltijâtszésâhoz vezet.

117* f U U=.N-

roY s: > 0, 2002. szeptem ber 7., 48. old.

* A szerzô a SORO8 Rlnd Nanagement elnöke, a lY tott Térsadalom Hâlözat alapftöja - az irés rész-let a The leu7 Republic folydirat 2002. szeptember 2-i szâméban megjelent esszébôl.

3.1. M éllam gazdasâgiszerepvâllalâsânak tendenciéi

napjainkbanM éllam qgjlps4qi .yzere ét illetôen napiainkban szém os, egy-%âsmmh-ri->zben--ell..çptmopyt kngçe ak lehetu-nk tanfll'. ltendenciék egyfittes hatésâra rövid tévon - nem ltis m értékbenpolitikailag m otivâlt, egy-egy, vâlasztési eredm ényhez kötôd6 -ingadozésok tapasztalhat6k az egyes orszégokban, egyértelmûhosszti 1vt1 tendencia felvâzoléséra korlétozott a lehet6ség. Alegutöbbi egy-mésfél évtizedben fellelhetô néhény olyan ténye-z6, amely alapjén az éllami szerepvéllalés csökkentése mellettlehet érvelni:

- a j6léti éllamoltban a hetvenes évek közepétôl csökkent agazdasâgi növeltedés, ennek okaként sokan az éllam éltal agazdasâgb6l Mvont erôforrâsokatjelölték meg;

- az âllami szolgâltatésok egyébként is alacsony szfnvonaltiakvoltak, alig jutottak a kittizött célok közelébe. M éllami vél-

118 lI. A VALLAIVAT uet.ve A TV SADALMI iteploszelrBeplN NONX =-N -

lalatok m tile dési hatékonysâga szembetfinôen a magân-szféréé m ögött maradt;

végfll talén az is szerepetjétszott hogy erre az idôszakra te-hetô, hogy végleg bebizonyosodott a maximâlis éllami sze-repvéllalâsra épfllô vszocialista'' rendszerek életképtelensé-ge, reformâlhatatlanséga.

A Vilégbank (World 15a-5.48..-1977.)-a Ko''vetltezô .öt *' nlici6thatârozta m eg az éllam szâr

-ll-rpé a m o - :

- alogi kefè-iek meghaurozésa,

a gazdaségpolitika alakfl sa,

alapvetô szolgélGtâsok és infrastrukttira létesftése,

a hétrényos helyzetûek védelme,

a Környezet védelm e.

Mindez nem jelenti azt, még az egyes orszégoltban lezajlott pri-vatizâlâsi és deregulâciös hullém ok utân sem , hogy ne lenne

ma lényeges az éllam szerepe a fejlett orszégoltban. A követke-zô tényezôlt éppen az éllam i szerep növeltedésére utalnalc

szâmos fejlett orszégban növekszik az éllam szerepe azegyes térsadalm i lé-tszférA (a-g-e .dasâyf -e-gjyzségfiw r. kultti-ra stb.) lezti ka ç>pl@t.tfxçmtésben, a rlemc.ps.tq...c-i elemek (pl.él..q!p.pl ol ért jogon jârö pg

-tptgoâlt,atéspltl ll-ijvehçw--dé-jpax--kö

..v. et-

g . w' '*

Keztében

a hum ân tén ezôk elôtérbe kerfllése több teriileten erôsfti azéllqm i szabâlyozés-szftks' Agét (foglalkoztatési feltételek,nyugdj, oktatész foglalkozésok engedélyhez kötése stb.l;

a térsadalmi jölét növekedésével nônek a reâl infrastrukttira(pI. tithâl6zat, komm unikéciös rendszerek) iré ' i én ek, azezelt kielégftéséhez szûkséges beruhézâsok (lassti megtérii-'Iésfik miatt) gyakorta nem jöhetnelt létre éllami szerepvâlla-1âs nélkfil;

szervesiil az éllalzlj--ç-a.-n-er-n---#-llléll i szféra ka lata, amelytobbdlmenzros folyamat. Néhâny terfiletenjellemz6 az âruvi-lég visszaszorulésa, az alternativ l rsadalomszervezési qlyekilletve a civil szfeera #l-t ' e. '' ' q valamint a véllalkozési. .w. - #'

szféra részvétele nem gazdasâgi problém ék megoldâséban;

a globalizél6dés levetkeztében egyre nyilvénval6bbé vélik,hogy a vilâg, pontosabban egyes régiök gazdaségi integré-ciöja' ill. az iizleti élet multinaciona-lisyé..- vél.éAa s

D- ''- 'Qsabtwn-hql4d elore, mIn olitik-xi-téll4-d-g-lm i inteuréci6,r ''N ...e '

i

5. Az âllam Jazddasâ.gi szcrcpc 119.-. z ..u.(jy.'ass;

azaz az âllamberendezkedések jobban kfilönböznek egy-méstöl, m int az iizleti rendszerek. ez a körfllm ény nagym ér-téltben szfnesfti a m odern vilâggazdaségban a piaci és élla-mi elemek alkalmazâsét, hiszen a globalizéls-dé-:hpz fgy qplqci elemnk c ôsödG-ûrc-###-.>gû...M- ..é..:.r.u.> ana% or az elkii-lönûl6 éllamhatqlm ak önérdekei ez ellen hatnak.

- .. .. .. . ' ' ' ' '' ' . .. .. - ..

A meqfelel; éllami szerepvâllalés jçleptôsçn hozzéjérulhat anemzett vâllalqtok nemzetközi versenyxépessegének ndvelkedé-' â Iitik: qazdasâg/iplpmécia esihW çixçl..s-sehe: is' a q4zçtM: gp9 . . s, - . . . . .. .

3.2. Az âllam i szerepvéllalâs szférâiés a vâllalatok

A modern târsadalm akban az éllam gazdaségi szerepvâllalâsakét fts szféréra tagozödik: egyrészt a ltözvetlen gazdasâgszabé-lyozés, mésrészt a gazdaség m tiködéséhez sziikséges humaenés reél infrastrukttira m e teremtése tartozik ide.

A hum é-n.és reél infrastrukttirâval kapcsolatos âllap i tevékeny-. . $'*'*- >ségek ttilmutatnak a qazdaség szférélâns

. tulaldonkeppen a tar-

.,....,, ; k ktsadalom egyes l- -.ét g-fkrm k. o4t-i- k-apcx.>vlp-tq-k-at, ezen Keresztfil agazdaség m ûködésének kereteit peremfeltételeit szabâlyozzék.

A gazdasâgszabélyozâs két dimçp4iö--lpwtçrjqd, k.i-'t, qo.s.gqiçlalégi. . ù .;

cçpfl->g. er (mechahizmus) szabalyozaséra és a Ra. zd.p. s/gi. fqlya-m atok irânvftésâra fv'-.u-,,= 'li' aséfapolj tlkzrc'! ,. vwn.-o-wrw..m.- . 4, * *..>' ..-.'' .%. z

l

3.2.1. Gazdaségi mechanizm usés gazdasâgpolitika

A gazdasâgi m echanizm us a gazdasâ/-yxprçp/él-hogxli.x4p-

:K a1 to 'k a gaivaségf folyamatokjogi és inteizményi kerçtét je-lsqti - fenyegeben az éllami inièzmèny

- - - -q- .-qe azd ségl hatalom-altorl-â-.âunal.s .Ji.e-çç4qà#.-(.#..-!l?tkd.IâF, a gazdasâg n'ittködésene'

hosszti tâvra éryényes keretszabélyait adja meg. ezelt a ltérdé-sek ttilmutatnak a gazias/g keretein, az âllamberendezkedésâltalânos problémaköréhez tartoznak. Nivel gyökereik részben.a történelmi hagyom ényokba és viszonyoltba, részben alapvetôMrsadalom filozöfiai m egfontolâsokba nytilnak, a gazdaségim echanizmusra vonatkoz6 döntések éltaléban igen hosszti tév-ra szölnak, csak nagyobb térsadalmi-gazdasâgi m egrâzködta-tâskh. pkoznak Eennfik hirtelçn véltp4â>ph

watr. (Miként hazénk-ban 1949-ben a központi tervgazdasâg bevezetése, 1968-ban

alalilto. 111. a gazdasâqifqlayamq-tpltat--kezvetle--..nûl - B tevé-kenysége.

Gazdasâgi Maechanl-Mnus: a gazdaségi sze-repl6k kapcsolatainak, a'zi'zdaséqi folyam atok-,ak joqi-intézményi l1ç-' w-w.-.. .wx-mwvexw-r.v- 'u

Jwwo-ete.

120QWU 'U '

II. A VALLALAT Iuuyz A TéltsAoAlx ltrAoszeltBrlq7 TL'TL'bTbT.CLhb-'%==m-- -' '' ' '

qazdasWgpolitikai eszközök ,k),y; y.,,.1 ;: . lj 't; yk è .j ).1, . . r .( E: ..,.jy. .y;:. .. . t : (j .1 j)tLL)l'- Clillrkl t)'l')'tli-(L.'();'yjl:';'-?yr.. .. ,. ..' k ... .. . -. -. - ..- . .- --.--- - ---. - .- ---. - . - . - . ;. - . .---. --. - --...-- .-- - . - - --------. - .. --. --... -s.,,;;k,,,,,,,,j;,,--... L . .. .---- --.---..-- -....) jyjjy).. yji, ja, yjgvjgy.qyt jj)yu:;j.,.... . ......; . .1 I yy.>t) u.,u-,. () jy- ju.r r- .r4; y y ygjyryyyj. ,..j-,y..j.. , ..y ,I I .:jjt5):;k qi'jy'9t-1''r.i-u# x:t.j ,k.....1 .14)@. ..%. . . . èv'jjtl ,k r j))îr,....!r( ....-y...... . . .---- --. -. - x----. ---- .-- -- s-.. ---- ..-.- .- er.y,, yyj.u . j. . ------- - ,. y j yjjgyj yj, rj )y,. ji - : x.u t ) .)4.#,zV 7, ,. ;y xa atarust '))F) ,'1$14$/ j))'l'è ;ï t : 'j Hagat sra 1 1 Magata s j; os-zwjy- . tyar g . jysyly,jr,,k.jjt.é .,,'i utasité ' 1 induklld ti',,irflvt'z,! .,7E euveztetö ty ,,. ) ! , ' 'ï 'titë. eszközök . eszközök I eszközök li. . EE ( f ;; ;) t :k: jj r . g .. -k ( -rr E'r )( qq; j y: (k 3':1 lj 1, '.. .. ., . ...q (j t j.Iè L. .' . ). .ï : ). .. . Eiij ;; gj r, yj jj jj qj g.yj yj jyjjg. . .- ..tjy.. .

. .. . -'- .. .... - .. - ... . - - .. .. - -' .. - .' . .1 à( )T) :; ; k j q! t;. jj jj. jgjk jg yjj y j jy rë j; yy ).. ... ... . .' . . ' ') ' '' ' . ' . ' ' E: '' li k k- qëtt(. ki jyt jj tjj yjj yyjj jj jjyr y. . ..

.

'

'- jj.1!'1! 1$' (;. t1 (.$-1. ' jj jy - t tjyy yy . . :. . . . .

. . . . . . . .ii .. .:. .. ). ..,. ';. q? ..: ly ( jjj t-yy jrjj jj jyj jg, yj yj ,j:j jy ju jjt . . . . q! .. . ..: ... . i ré ;: k . . ( , g: , ,, .). . . . . . j .. .r ,m. .t ;; .(F .. 7 EE ; E ') q'ss.k ''vj&c rkt't . rks Fj éyalkra, béreltrez rjjàtlj/y . ) li öltségvetési egyezteteeltk. ... .r . .. . ... ; - .. . . ...? , E j .. .).)t (.. .. yy. #) )t;! rq lj y j. .jt . .);?; )jjjjyjp)kjj) . ,)kylpp!qt;. ! j):

, . y .

' gilïpr)i?tlr)rf' export/importraz : . y,) AlTk'kr eszlttoolt a termel6ltliel,E F':.)ap termeleasre vonat- E ètrfî TE lk éi m unkavéllalöltltals.. . -.. -. .. -. ;- të.- -. - )j). r..IQOM Cltiirâsok q ' mtmetârls egyêb érdelt-

llibk ' llipL/tintr : E 67 7 E liözök cosoportokkal1: j1é)1!î î.. ?:( . . CSZlf h )@ '' ( F' ) ) E; j @ ; Et q E( g: ;.. . ..Eà. .. . . . . 'y 7:E . tg ' .- è; il - j) kk ' kjys :

.1 ; )q -E,..i ;. (. . EE .., .. . . , . .yk $ijk' ;ij,!! ; ijjry. jr. kyjj,(;E(g' (jj.)jLïL .. .. . y. . '...,.. .XE. '' .

y .... $1jj jr. jj!j:;j j yj/qkjt jryyrj jjzj 42;j jj jj jj k jjirsëjj jg(1,. 1

,.7.:,.. i 't ùli'îl pil-jltltrlèty:ït, t;)I- T:.. ) r, rT; ;)ë tkj .

.

. ..... t...- ..k-..#)- iy.pEls.,ty. r.

''..:.:).: .ë',-.. E'. j;:ërr .f!5,. :;ë!:2 llrçkk.,i:yjiy ;;j!r. di::h,- !Ië,;;.1- fft rI ù) tlltj ! )l) jyj qjgri ,ijj! Jé-l jj 1: . z .;.-r)...):; g ;.? . . ., -.@!)kh;Cl;7' ,j' î-î- f? 1tj)4 lk ;Ijj.!ëùkr-.)- . rp kk t,7 jj ).1- .'# ... . ...-. .

S. ABlIA. A gazdasâgpolitika eszköztâraFomds: Dobias (1988), 72-73. oldal, némileg étalakfWa

a decentralizâlâsra irényulö vtij mechanizmus'' vagy 1990-ben arendszervâltés'' )

A gazdaséqpolitika az éllam qazdaséqi szerepv g.= 4-.él1 lé â- rövi-.; -7- > - '' ''- 'debb tavra szölö dim

-elw tsjp, fenyegèien y àllam i be-

-> ; . ,ol âsânqk éryçpysâfxt-e-s.é- - .t .Ip.l.e-a.nwt.i-sp-.g.qzua . . M éllam és

**<

r r.intézményel éltalénos céljaik elérése érdekében gazdaségi, jel-lem zôen altroökonömiai célokat fo almaznak m eg' s ezeketa cél t jçyekeznel a gag.d - A ezen bwwelfil a véllalati szfé abefolvas-olâséva osltémi. M éllam és lntézményei a 01evrni ltfvént célok természetesen igen sokfélék, idôben vi-szonylag gm rsantokba sorolhat6k

véltoz6k is lehetnek, és a következô(ksam uelxson (19871):

CSOPOI'-

I'P-a-.--P-IK öltt-znfl.miai stabilités biztosfl sa;az erôforrésok elosztésépg- -lt b. çfolyâsolésa;. ..,. . -

a jövedelemelov Ms szabélyozésa.A glpbalizél6d6 viléqban eqyre naqyobb terepe van az éllamazon gazdaségpoliflkai szerepeinek, amelyeket h-lj-&v-qtçtt m6-dtm, â nemzetle zi szelxçzçtçken és intézményoH n-keresztfll<. . . ... . ... - . .- '

ffnlt kj, példâul az lur6pai Uni6ban vagy a Wrro-ban, az ottanijâtékszabélyok kimunkéléséban, elfogadésâban és alkalmazé-séban valö részvétel mödjân keresztfil.

*. @ j + jja k j * j @ @ j #' .e * * *Prlorl aso Je o eset surgetlkM iizleti szférét képviselô szeNezetek - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Am erikai Keres-kedelmi Kamara (Amcham) és a Joint Venture Szövetség - egyöntetûen fldvözöltélk a kormény flj,2003 nyarén tervezett beruhézésösztönzô csomaqjét bér annak vârhatö hatését egyesek nem tart-jék elegendônek, mésok pedig egyéb eszközök alkalmazâsét is kfvânatosnak mondjék.

.5. M âllam gazdasâgi szerepe=.==UW-C-VJ . V'

A Joint Venture 3zövetség fldvözli a tervezet több eleméta fgy a biiroltrâcia csökkentését, a témoga-trisolthoz jut'is erszerfisftését, a beszéllftö vâllalkozâsok erôsftését eredményezô mödszerelt beve-zetését, ugyanakkor li> véli, lennének még e>éb eszközölt is a Kormény kezében, javitand6 az or-szég tôkevonzö képességét. Csökkenteni kellene a versenyképességet veszélyeztetô közterhekIegalâbb valamely elemét, a jogszabélyok normativitâsânakjavftéséval reduulni kellene az ellendr-zési folyamatban elôfordulö vitathatb ejérâsok szémét, nem szblva arröl, hogy prioritâsokat kelleneltijelölni a szfik Költségvetési beruhézési lehetôségek között. Ez utdbbira példaként emlftik a közle-kedési, az egészségfigyi infrastrtzkttira fejlesztését és a szakltépzés szfnvonalénak emelését. rmel-lett a szövetség rég6ta szorgalmazza egy hatékonyabb, szakszerû, m éltânyosan és pértatlanul m fi-ködô véllalkozésbarét közszolgélat kialakftését, rémutatva: mindez kiszémfthat6y nyugodt politikaiés gazdaségi Itözegben, nagm bb Kamat és érfolyam-stabilités mellett kellene hogy me>alösuljon.Féth Féter, az Amcham ûgyvezetô igazgat6ja szerint a beruhéz6k példéul azt szeretnék, ho> a kfwlönböz6 engedélyek megszerzése egyszerfisödjön, s ne lecen szfiltség hosszadalmas ulnajârésra.M adöc-sökkentés sziiltségessége is több véleményben visszaköszön. M Amcham mâr korébbanja-vasolG, ho> ajelenleg 18 szézalékos térsaségi ad6t fokozatosan csökkentsék 12 szézalékosra. MintFéth fogalmaz: ez az adömérték létvényosan kommunikélhatd bel- és kiilföldön egyarânt. M NKIKszerint a helyi adölthoz kellene hozzénytilni, mert ezelt a legnyomasztöbbak. Ehhez azonban az tin-korményzatok tijrafinanszfrozéséra is sziikség van - hfvja fel a firelmet Farragh Izâszlöz az NKIK eI-nöke, hozzâtéve: az ad6terheket m inimum 2-300 milliérdnyi összeqgel kellene csöltkenteni, hogy &-zékelhetô leqyen a hatâsa; ec ébként a szomszédos orszégok is ezzel operâlnak-

FoY s: Prioritésok liijelölését sûrgetik. Yilâggazdasâg, 2003. jlilius 1,

121

3.2.2. M âllam i szerepvâllalâs és a vâllalatok

l'Ia az elôzôkben lefrt éllam i szerepleröket a vâllalat szem szö-gébôl szemléljiik, mâs szempontti csoportosfMst kapunk.

Bérmely adott v/llalat széméra az éll i z repva'llalés tén- ye- -N i lehetpçk

kor 'tok, amelyeket nem lehet közvetlenfll éthégni (vagy hamégis, az mér ,yfelpuhulâsr'jelent a gazdaségirényftés szem-pontjéb6ll;

- olyan befolyésolö tén ez'- m elyekre érdem es odafigyelni'm-qrt-ligyelem bevételiikkel a vâllalat eredményesebbep tpdmp-4pg-ë-q; Mdott gazdasâg közegében;o-.yl an lehetôségek, am elyeknek befolyâsolésâval (lobbizéj-

sal) efdnyre tehetnek szert a4-ç-bb-en-a. Nzft révban lleyésbétllt-rzl-.d ényps-vp-rsenyMrsqG al.xa-e n.

M éllam gazdasévi s/ç:çpvé-l.lalésénak e ik fontos ha't6er 'eèpp a lobbizas. X'i éllami intézmények igen gyaltran azért (vagyolyan m ödon) avatkoznalt be bizonyos folyam atokba, m ert agazdaség ltfilönbözô szerepldi: a vâllalatolt, ezek csoportjaivagy egyéb érdekcso ort (pl. fogyaszt6i, terûleti va> kisebb-ségi érdekképviseletek) kfilönbözô mödszerekkel meggyôz-téh. .--

(5..&k t ennek sziikséqes vaqy iido s voltér/ls .

122 Il. A VALLALAT Ilriuye A 'MRSADALMI Rraoszellselx..--=.R:7.L-4-L ' V--Q- .zz==gz-

h lobbizâs - amennyiben az etikai szabélm k.. ho- ' - törté-- j ; y.. .,nili - nemssph.qtlm td; v-çttlpy,z-orzésre-ad...ls et e -

t# èbfen sikeres vâllalatnak, hanem egytittal-q-g sé--g-egé-szére is Kedvez6 hatéssal lehet. A véllalati szféra érdeketnelt,

$ $ i 'szandekalnak tsmerete rendkfvfil fontos az éllamigazgatés szâ-mâra is, nem véletlen, hogy a kiilönbözô m unkaadöi, m ene-dzseri szervezetek, kamarâk intézm ényes Keretek között iskonzultâlnak az âllam i intézm ények vezetôivel. M éllam i intéz-ményrendszer és a véllalati szféra széndékainak harm6niéja agazdasâg hatékony m fiködésének fontos feltétele.

A Iobbiza's alapelveiA lezhiedelemmel ellentétben a lobbizés nem egyirényti folyamat, és célszemélyei sem ltizérölag atörvényhozöi oldalon foglalnak helyet. A Piac ds Frofit azokat a vezérelveket gyfijtötte össze cikké-ben, amelyek mentén a hazai multik érvényesfteni pr6bâtjék a vilégban nemcsak a sajét hanem azorszâg gazdaségénak érdekeit is. A hazai multik brflsszelben az European Roundtable (EuröpaiKerekaszGl) keretén beliil végeznek nem hivaGlos lobbitevékenységet. Atalénosan elfogadott ve-zérelvek e cégek körében:

A politikusi és köztisztviselôi szféra tagjainak sz6l(5 valamennyi ûzenetet ldzérdlag frésban, cégespapfron, néwel, poszttal meqjelölve és aléfrva bocsâtjék lti. (M étléthatösâg éltaléban fordftva isigaz.)e dokumentumokat meg6rzik, fgy évek mtilva is bizonyitani tudjék, hogy idôlllö ltijelentéseket ésérveket fogalmaztak m eg.

l leveleket olyan tudatGl kell frni, mintha bârki szém éra nyilvénos anyagr6l volna szö.

M orszég hosszti tâvti érdekeivel ellentétes érdekeket nem érvényesftenek, mert hosszti tâvt'i ma-gyarorszâgi jelenlétre rendezkedtek be.lgyszeri ,,meqvezetéssel'' nem kockéztathatö semmilyen véllalati presztfzs, mert legközelebb neméllnak sz6ba a céggel.X sak szabâlyozâsi figyekben lobbizunlq'' Viszont a lobbizâsnak vannak operatfv vetûletei is: helyiKépviseletek megnyiGsakor vagy iparfejlesztési tervek elôkészftésekor egy felelôsségtetjes véllalat-nak kötelessége téjékozödni az önkorményzat összetételért;l - stst megosztottwségâröl -, az adott ré-giö probléméir6l, am elyek részét képezhetik a késôbbi érvelésnek.

FoRus: r.g.; A lobbizés alapelvei. Fiac ês f'rofit, 2003. mércius 26., http://- .piac-proEt.hu/?id=c-20031403202631-4.219

hz éllam véllalatszabélyoz6 szerepének hérom fô szférâlét &-demes me nb-ôzteini:

a) Vâllalatszabâl zâs

M éllami szabélyozés irânyulhat közvetlenfil a vâllalatok m fi-ködé :-ennek eszltözei az adök, a tém ogatâyok, bizonyoskötelezô

-y---r--s-lôf é ok (pl. Kfllkereskedelm i forgalm azésra, foglal-

koztatési feltételeltre, minim élbéreltre), de ide tart-tglpp-..-a--y.lt él-

1+.+.1 txrèb-pLtésrm a târsasâgi formâkra vonatkozö jogszabélyi fdl-t é t

-y-p.l k. Ls. .

.5. Az âllam gazdasâgi szerepe 12,5.wxwwuw. -.c. acr-

b) Vâllalatk ''zi karçsolxf.cp-kw -swze âlvoze aa....-..w... ....- .... .. ..... -.w...u... ,

M âllam i szerepvâ-!l 4-lé-> m-érik-tuc --y-fil te a gazdasé; szerepl6i'Ro-zo I kapcsmlqmt wk- smza- bé- - - - - alyozâsa Itt tulaldoùko pen-w-vzcâu-toK és kiilsô érintettelk kapcsolatait szabélyoz6 eszközökr6lvan szö - természetesen ezeknek a kapcsolatoknak az âllamcsak bizonyos dim enziöit szabâlyozza. 'ripikusan ide tartozik aversenyszabélyozés, a helyi kt4kqaz - és a véllalatok kap-csolatainak szabâlyozésa vagy a.-k... ö... lln.m.yç4ç.t!#.-## q!.i. .çl-é5.-f.-r/.-sok.c) A v - lala ozl b* li uie onMok szabâlyozâsalde tartozik még egy megjegyzés: az âllaml szabâlyozés nemfvagy nem csak) a véllalat egészére terjed ki, hanem sp.eci-tiku..jszabélyok vonatkoznak a vâllalat kiilönböz6 belsô élintettjeiret-ftil:ld-t's'l'f

-ig-yqk, m enendzsqrek-#. mlgpkxqm i.lal4:l.Jll, ..çg.ç.ll-l.kqp-q>p-

-'!r--=''-' x , j jj .O.y. . -latara ls. h tulajdonviszonyokat szabâlyozö (PJ,t- .s ,

fè%T'Vt- b.) çlfgzusol:, és a véllalati .- t---..fti i6ltra vonatkozö szabélyokpl. a tulajdonosokat mfg a foglallto4tqtâ. x-yijjngy.gqfe yok a mun-kavéllaldkat és menedzsereiet erlntik elsôsorban.

M âllam-véllalat kapcsolat lényegesen sokszfnûbb annâl, mintam it a fenti szabélyoz6-irânyit6 szerep tflkröz. lnnek érzékelte-tésére tekintsûk ât, milyen tovébbi szere- oekhen ttinik fel az él-lam mint a véllalati mtiködés érintetVe.

A fejlenztén tâmogatöla. Atalânos gazdaségfejlesztô tevé-kenysége keretében a modern âllam egyrészt lezvetleniil avéllalatnak nytijtott Mmogatâssal, mâsrészt kedvezô, ösztörlzôkörnyezet teremtésével segftheti az innovâci6t, a fejlesztést.

Pprtnqr. M éllam résztulajdonoskéntjelenhet meg a magân-kâlfaliozâsokban.

Fo (-.ö, M éllami megrendelések volumenfikbenjelentô-;sek es szémos magénvéllalatnakjelentenek alapvet6 fontos-sâgti piacot.

Vqrssqnutâmsx. M âllami véllalatok m int piaci szereplôk term é-kzetYsen ugyantigy részt vesznek a fogyaszt6i igénykielé-gftésben, a piaci versenyben, m int a magânszféra véllalatai.

Privatizaecioe (vagyonkezelees)Befektetôkre vérö mfiemlékek - 8ikertelen privatizéci6w sikeresebb hasznosités

A vérak, kastélyok, ktiriék, vadészhézalt és történelmi keqjeink megmentésére az elmlilt tizenöt év-ben több éllami program és civil kezdem ényezés is indult a pénzszûke azonban minden esetbengât,at szabott a megvalösftésnak. A pr6bélltozésok annyiban mégis eredményesnek mondhatök,hogy egyrészt tisztézték a tulajdonviszonyokat mésrészt sikerfilt réébreszteni a tulajdonos magyarâllamot arra, hogy a mûemléltek megmentéséért - a viszonylag szerény hazai véllalkoz6i érdeklô-dés folytén - m élyebben kell a zsebébe npilnia, sôt a nemzetközi befektetöi piacra is ki kell Iépnie.

A kilencvenes évek eleje f)ta foly6 hazai kastélyprivatizâciös töreltvések nem mondhatt)k sikeres-nek, bér hatésukra és a nég,y éve megsziiletett mûemlékvédelmi törvény eredményeként végre el-hérult az akadélya annak, hogy az intézmények, alapftvényok mellett a véllalkozésok is beszéllja-nak a feltijftâsi és hasznosftési programokba. ém a lehetôség önmagéban nem elég, hiszen csak akisebb mfiemlék ingatlanok keltették fel a véllalkoz6i érdeltlôdést; ezek eredeti âllapotban helyre-éllftva étteremként, panziöként vagy egyéb turisztikai központként mtiködnek. A nagyobbak feltijf-téséhoz szflltséges hazai tôke, illetve befektetôi széndék hiânyzik. A ltVI több mint hérom éve meg-hirdetett tigynevezett kastélyhasznosfësi programja keretében évente nyilvénos vagyonkezelésipâlyézatot frnak ki védett kastélyoltra, ktiriékra. Elsôsorban olyan befektetôket keresnek, aldk ma-ximum 99 évre sz6lö bérletért cserébe véllaljék az érintett épfiletek - meghatârozott id6 alatti - tel-jes, az eredeti âllapot szerinti feltijftésât és az ingatlanban a mfiemlékes szakma éltal engedélye-zett funkci6 flzem eltetését. Ily mödon mér sikeriilt néhény értékes épfllet sorsét hosszabb tévramegoldani. (...)

ll. A VALLALAT IIeLYe A TARSADALMI Iteploszra p;?f

A véllalatok mtiködését alapvetôen befolyésojék a gazdaség âl-talânosjellemzôi, amelyeknek a kiilgazdaségi hatâsolt mellett alegfontosabb meghatérozöja a gazdasâgpolitika. Ennek részle-tes térgyalésa nem képezi lenyvflnk térgyét, de néhény elemétkiemeljûk. A mindenkori korményzatok egyméstöl igen eltérôpolitikét követhetnek az alapvetô makroökonömiai m utatökalaldtéséra vonatkoz6lag. Ezek ltözikl az ûzleti élet szém âra kfl-lönösen fontos

a növekedésre;

az infléci6ra és a kam atlâbra;

a Költségvetési szerepvéllalésra, és a

foglalkoztal sra

irânyul6 töreltvésekjellege' és ezek egyméssal val6 Kapcsolata.A nemzetle zi tendenciék és a gazdaségpolitika egyiittes hatésé-ra alakul M a véllalati gazdélkodés aktuélis környezete, amely- .hez a véllalatoknak alkalmazkodni kell. M alkalm azltodâs sike-re er észt az egyes tendenciâk tartös vagy âtmenetijellegénekfelism erésénz m ésrészt pedig a rövid 1v11 ingadozâsokra (pél- 7déul az flzleti ciklusok szakaszaira) val6 gyors reagâléson mtilik.

$t1,4ti

'

uaïa ,-:a k-atkal-),. . $ .,..e . j

'

.r

Vilégszerte egyre nagm bb veszélyt jelentenek a környezetre az éruhézakban osztogatott otthonrendszerint egyenesen a szemétbe keriilô mûanyag szatyrok. éppen ezért fljfajta szokatlan adö be-vezetését tervezik Nagy-Britanniéban. A kormény azt fontolgatja, hogy darabonként 9 penny adövalstijtja a szupermarketekbôl és az âruhézaltböl ma még korlâtozés nélkiil, ingyen elvihet6 mûanyagszatyrok osztogatését; ez hetente étlagosan 60 pennyvel növelné meg egy-egy csaléd bevâsérlésiszâmlâjât.

3. Az âllam xgazdaasâ,gi szercpc 125

A Iegnagyobb gondot a zacskdk megsemmisftésejelenti, mivel hosszti évtizedekig 'tart, amfg a mfi-anyag lebomlik. A brit éruhézléncok eddig is megprdbéltélt a nagyobb, erôsebb és fôként sokszorhasznélhatd bevésérlöszatyrok hasznâlatât ösztönözni, ém a fogyaszték nem igazén volGk vevôk er-re az ötletre. A nagm bb brit szupermarket-târsaségok alig 20 pennyért ârusftanak ilyen zletre szö-1ö,,, masszfv bevâsérlöszatyrokat, de ezek, amfg ott van az inr en véltozat nem nagm n kelend6ek.

M tij adönem legfôbb célja az, hogy rébfrja az elkényeztetett fogyaszt6kat, viqyenelt hazulröl bevé-sérlöszatyrot az éruhézi portyâzésokhoz, s fgy visszaszorftsa a nehezen tijrahasznosfthatö és a kör-nyezetre kifejezetten kéros nejlonzsâkok nyakld nélkiili hasznélatât. rgyes adatok szerint éventeminter 10 milliérd darab ingyen zacsköt kapnak fel a britek a vésérolt élelm iszerpaltk hazaszéllf-téséhoz. l'Ia a nejlontasakokért fizetni kellene, akkor a szupermarketek évente legalébb egymilliérdfontot tudnânak megGkarftani.

Fom s: M ingyenzacskdkorszak alkonya - Szatm radö. IIVG, 2002. jtinius 1.

3.2.3. Az éllam i vâllalatok

M éllam ltiklönbözts célolt elérése érdekében dönthet tigy, hogybefolyésol6 szerepét âllam i * lalat alapftésén Keresztikl gya-koroja. llyen cél lehet:

a kormânyzati törekvések témofwtéjq (pl. bizonyos fejlesz-lutfk-a' t vagy toglalkoztatà-spolitikal cél elérése érdeké-téspo

ben fejlesztendô iparéqban vaqy réqiölan hozhat létre vâlla-; - ' 'v-< ' ''latot) törvenyigg szasâf-yozott keretek ltözott;

illami véllalat: olyanvâllalat, ahol az éllam(ill. annak meghatéro-zott intézménye) több-ségi tulajdonnal rendel-kezik.

bizonyos-köziavak mérsékelt érti eltollftâsa vagy plxternélié!ibatélm ny lwgçléye;

példam utals, târsadalm i léqkör terem tése (p1. m agasabbW QVVW .b l vagy a dolgozöli belesz6lâsijogénak növelése),versenyté- rs teremtése a m onop6liumok letörésére.

M éllam i vâllalatoli több lényeges ismérvet teltintve kiilönböz-nelt a m agénvâllalkozésokt6l:

A legfontosabb a tulajdonos kiilönböz6sége. M éllami vâlla-latnél a tulajdonos nem Konltiêi személy' nem is vilégosszerkezetfi testiilet (mint pl. a részvénytaersasâgokban), ha-nem az önm agéban m egfoghatatlan, intézményei éltal kép-viselt ,,éllam''. fgy a tulajdono: jogén az éllam Kiilönbözô

i. ' '' ' ' 'intézm ényei léphetnek fel, esetleg egymâssal nem össz-r- --.. ' '.. '

he gb.-qn .lû5$...- tltayjtélphhql-i-l;M éllami véllalatok sikcr/trif# i-lttzl-le--Lçlpdw -j-l-erint nem csak

a; -: ' '-,;2--*-* spénzflgyi, .- uill profitjellegû. lleve eltérö ûzletpolltiiai, érkep-

zési szabélyok èrvényesfilhetneli, amelyek gazdaségon kfvfilitényezôket vesznek figyelem be;

e vâllalatok irényftésâban rendszerint tt- -ç-ytst j sebb a dolpo-

6i részvétel. ennek orszâgonként eltérô form-Mal a'Fa-fu-ftik k'fZ ,

126-= r ''' 7- - -= >. : N

II. A VALALAT PIBLYe A IARSADALMI ltelsoszeM rA

a véllalati tanécsokban val6 m unkavéllal6i részvételt6l a kû-lönböz6 érdeltszövetségek egyfittm ûködéséig;

- M éllami véllalatok rendszerint a szélesœ q-litlkai n ilvânos-x '

# R çlôtt mûlednek. lves beszémolöilt nyilvânosak, muOkö-désflket a sajt6 folyamatosan értékeli.

Tény, hogy az éllami vâllalatok rendszerint kisebb hatékon sâ -gal, alacsonm-b-b- up .v' '' - l zôséggel m ûködnek, m int a m a-géncégek. Ezen az alapon sokan témadjék létflket. Nem szabadazonban elfelejteni, hogy igen K K. âllqml.y-éttp-l-4-cön-le-'tr...e rly-4nhelyzetben .am- iknr az .ad-fmségok lçedveztstlençlh-4.-rlymrp>égesmfile#és s4--m-.é é!.#. (a közjavak termelésének széles Köre ide jiàr-iozik), q7s létrehozataluk célja soltszor nem X4gvetleniil qaz- jdasâqi. Mindazonéltal az elmtilt mésfél évtized privattzélaCsi )programjai sorén szâmos tevékenységrôl deriilt lti, hogy ma-gânvâllalkozéssâ alaldtva gazdaségossâ tehet6, alapot teremtveazon érvelés széméra, m ely szerint az âllam i véllalat létesftésem eglehetôsen drasztikus mödszere az éllam i befolyâsolésnak,s az âltala megval6sftani kivént célokat més piaci eljârâssalKönnyebben és eredményesebben lehet elérni.

Osszességében aligha vitathat6, hogy a modern térsadalmak-ban helye van az éllami véllalatoknak is - hogy m ilyen terûletenés milyen arényban, azt az er es orszégok sajétossâgai döntik el.

3.2.4. A globélis gazdaség, a véllalatokés az âllam

A gazdasâ-q qlobplizéciö a azt jelenti, hogy a gazdaség sze-> v 're lpl...M -,e. g-ész vilâgot egyetlen Asszefttggd g-ffdTé'â-'i--f'q .- pnd-

K rhk-qt-foqlétt fel, :t) ntésqilmél. a. vllag' ' x-egéqx/re Jkiterjedô'.szem pontolw t r.a- lqgk

. . . , - n, - ...... !

M ûzletemberek m indig is igyekeztek tevékenységiiket m inélszélesebb körre kiterjeszteni, kereskedelmi (békés feltételekmellett Kölcsönös) elônyök érdekében. M t'ljkori piacgazdasé-gokban a globalizéci6 tij m6don val6sul meg: nemcsak az &-téltalkot6 tevéltenységelt (term elés, forgalmazés) eredm ényei-nek, hanem maguknak a tevékenységeknek a nemzetköziszinten valö meqjelenésével. A -rsadalmi- azdqyâ i Koordinâ-ciös m echanizm-m pk elkezdtelt nemzetlezi ezinten is érv' - .sulqt; a globélis gazdasâg ktalakulasar6l pedig az6t.a beszélhe-tûnk, am iöta a kapitalizmus m odern m ûködési form âikialakultak, s a iaci Koordinéciö vélt a nemzetltözi - itevékenység fô szabâlyozési keretévé.

N '

qlobalizâci6: a piacokés a gazdaségi tevé-kenységek potenciâlisvilégméretûsége.

3. Az âllam Jazdasâ.gf szcrcpc 127

A globali ' ' ' f'' ' 6ere'e a tô minél na obb m egtérfllés-re valô tor'' ekvé-se. Aözism ert hogy a tôke gazdasâgi hatékony-sâga akkor a legnagm bb, ha minden részegysége egyform énhatékony, ellenkezô esetben ugyanis az allokâciö javithatö. M ,hogy ehhez minél közelebbi kedvez; alloldciö a vâltozö gaz-dâlltodési feltételek mellett me> al6sujon, a tôke minél na-gm bb (maximâlis) mozgékonysâgât igényli - azt, hogy minélgm rsabban tuqjon âtâramolni a nagm bb hatékonysâgfl tevé-kenységekbe. rnnek következtében a t6kének érdekében âll,hogy minél kevesebb akadély élljon éramlésa ûtjéban. A lehet-séges akadâlyok közfll pedig a Iegmarldnsabbak közé tartoz-nak az orszéghatérok, amelyek a mésik fô koordinâci6s m echa-nizmus, a bikrokrécia mûködése következtében az egyesorszégok sajât érdekeit ldvânjâk képviselni.A XX. szézad utols6 évtizedeiben azt tapasztalhattuk, ho> agazdaségi folyam atok nem zetközivé vélâsénalt fentiekb6l szâr-maz6 követelm ényrendszere (am elynek érvényesfllését dön-tôen Két tényezô, az informatika és a logisztika fejlGdése tettelehetôvé) gyengitette a nem zetâllam ok védelm i rendszerét ép-pen annak következtében, hogy fôleg a gazdaség eredm ényei(és ezek térsadalmi hatésai) a vilég fellett ks közepes orszâga-iban igazolni lâtszottak a hatékonysâgnövekedést. lnnek hatâ-sâra kialakult a globâlis gazdasâg intézm ényrendszere és mti-ködési rendje. Létrejöttek az ennek koordinâlâsâra szakosodottszervezetek, amelyek a bûrokratikus koordinâciö nytijtoto Ie-hetôségeket hivatottak m egvalösftani a piaci m echanizmusokszabâlyozésâra és kiegészftésére. Minden gazdasâgi szakemberismeri a Nemzetközi Valutaalap (IMr), a Vilâgbank vagy a Vilâg-kereskedelmi Szervezet (WTO) nevét, hallott az ENSZ szakosftottszerveirdl (munkaûo i, fejlesztési, stb.), érdekl6déssel vârja alegfejlettebb orszégok (+oroszorszég) vezetôinek nyolcascsticstalâlkoz6it, vagy az évente rendezett davosi konferenciât.A vilâg tehât ligy tûnhet, reagélt a piaci tényezôk ltihfvésâra abûrokratikus szférâban is. lzen reakciök azonban (legalébbis

korlâtozza azma még) nem elég hatékonyak. A lehetôségeketa tény, hogy e nem zetközi szervezetek m ögött nemzeti kormâ-nyok âllnak, am elyeknek igen eltérd érdekeik vannak, s râadâsulaz egyes orszâgok sajât politikai ciklusai fûggvényében idôrôlidôre sajét âllâspontjuk is vâltozik. 'lb- -

y---ébb km-rlâtozza a-qç-lp-<e, t--z'â- -!P-.P.-ll k b. çp.y.:tl$64.4.>.i. J.çh-ço séqeil.-4g--q-l.knw-hoe a qlobptigl-

ciö természetes következmémyxhla ' ' '' ' -cionulis vâlla

-ml Atxk

-c--xmç-ly.enh .a legtöb. Am.e.-qrze.u- ..lyl-wmp4 l w-naqw-bb

-v-- . ur'q-i'dà-é'à l still al tudnak fellé ni e re doptesi szituâciöban.

Ma ezen nagy multinacionâlis, illetve transznacionâlis vâllalatoktevékenysége az egész vilâgot behâlözza, s néhânyadm agukkal

128//21,-Jr: ' Z- ' 'X U

* 0

A Vilégkereskedelm i Szervezet (World Aade Organization, WT'O) az egyetlen globélis, internacionâ-lis szervezet, mely a nemzetek közötti kereskedelem szabélyaival foglalkozik. Szfvében a W1'O-m egegyezések éllnak, melyek m egviGtâsâban a vilég Keresked6 nemzeteinek többsége részt vettés amelyeket aléfrt, illetve parlamentjein keresztûl ratitikâlt. A szervezet célja. hogy segftwse a Javakés szolgéltatâsok termel6inek, exportöreinek és import6reinek iizletvitelét.

Az 199S-ben létrejött, jelenleg 146 tagorszéggal rendelkezô, genfi székhelyû szervezet feladaGi: aW1r kereskedelm i mege% ezéseinek adminisztrâlésa, kereskedelmi szerzôdések megvitntésânakfdruma, kereskedelmi viték kezelése, nemzeti kereskedelmi politildk ellen6rzése, technikai fel-iigyelet és képzés a fejlôdô orszégok széméra, egyiittmfiködés més nemzetközi szervezetekkel.

lI. A VMLALAT rlpTbu A TVSADALMI Iteploszelœp;pf 2.#''(

tegpegy iparég vilégtermelését és ellétâsét döntôen befolyésol- yTjék. Szâmos multinacionâlis véllalat mint gazdasâgi egység mé-rete eléri, s6t meghaladja a legtöbb nemzeti gazdasâg szintjét.Szém ukra a korményok m ér nem m int âtfogö szabélyozö szer-vezetek, a koordinâci: megtestesftôi, hanem m int a z,helyi txrir- .

,, i :sadalom képviselôi jelennek meg, partikulâris érdekeket Kép-viselve a globélis tevékenységekkel szem ben. '

Miért isjelent ez problémét? M ért, mert a târsadalmi-gazdasé-gi jelenségek Koordinâciöja is igényli a hatö tényez6lt egyfajtae> ensûlyét s ez az e epy-tily-m a i encsalt billeg.

Ajelenség és a bel6le ltövetltezô perspelttfva megftélése sokfé-le és nem ritkân érzelm ileg ttilftitött. A legutöbbi egy-két éWi-zedben a nem zetâllam ok teret engedtek a nagyvéllalatoknak,sôt többnyire Mmogatték a nagyvéllalati terjeszkedést: a gaz-dasâgpolitildban uralkodö er6vel érvényesiild liberalizéciö, aszém os orszégban végbement privatizéciös folyamatok és a de-reguléci6 ebbe az irényba mutatott. ezek a fol amatoka gazda-sâgi racionalités viléqrn-éretf.i tkr - ' - ' ' dina-ciökiszélelW ése felé vezetnek. Egm ldalti lenne azonban, ha nem

;7 ' '- - 'vennenk észre a mâs lrényfl tendenciékat is. amelyek a térsa-dalm i létszférék kapcsolatânak többoldaltisâgét tovébbra isbiztositjék, Korlétozva a gazdasâq.

i szem pontok tûlzott eluralko-dâsât. A gazdaség globalizâlödâsâval pérhuzam osan m egy vég-be a n '' ' -p-tiltihpi intqgféçjd ata, a nemzetélla-mok feletti (> i nélis és globéli>. e-% lftttrllû-b-iix sre épftve, segyidejlaleg hangozltva a sokszfngség és a nemzeti szuvereni-tés fontosségét. Ugyanakkor a civil târsadalom vilégszerte vég-bemen6 e'/dsödése - a helyi kezdeményezésekjelent6ségéneknövekedésétôl az internettel fémjelezhetô szémftögépes vilég-hélöig - egy m és dim enziöban korlétozza az egyoldalti gazda-sâgi szem léletet.

.5. Az âllam gazdasâgi szerepe

A

+ xEdesek es m ostohakIlazai multinaclonélis leânyvéllalatok és anyacégeikAz köztudott, hogy a magyar gazdasâg teljesftménye nagymértékben a betelepfilt multikon mfllikzde vajon mennyit szâmit az itteni termelés a kfilföldi anyavéllalatoknak? Akad olyan vilégcég, melpnek valamely terméke tulajdonltéppen hungarikum, és olyan is, mely tavaly éppen a magyarorszé-gi jelenléttel tudta pozitfvba fordftxani amligy veszteséges mérlegét.I'Ia a vilâg bârmely pontjân Audi T1' sportkocsit lâtunk, tudhatjuk, az autö Gyôrben készfilt. A vilâg-szerte forgalmazott Audikat a hârom hengeres M -eseket leszémfNa, kizârölag Magyarorszâgongyârtott motor hajtja, és - mivel a VW-ek, Skodélt és Seatolt szâmâra is termelnek itt - a Volkswa-gen konszern minden negyedik gépkocstja maqyar motorral fut. Sôt, a gytsri gyâr szerelôi okGtjâkaz Audi érdelteltségébe tartozö brit Cosworth, illet've olasz Lamborghini cég dolgozöit a motorgyér-tés fortélyaira. A gyôri Audi gyér adja a Közvetetten 98 szézalékban tulajdonos Volltswagen ACI for-galm énak m integy 4. szézalékét, a közvetlen anyacég, az Audi Aq bevételének viszont az egynyol-cadét teszi lti a magyar részlegé.

Immâr hatodik éve az lI5M a vilégon egyedikl Vécott éllftja elô az Enterprise Storage Server (cégesbecenevén Shark) mérkéjfl sokmerevlemezes héttértérolö szervert. A Samsung pedig 2001 nyara:50 egész Eur6péban terfti a videöval vagy Do -vel egybekapcsolt, Jészfényszarun gyértott tévéit.A rlextronics annak ellenére, hogy az év közepén Zalaegerszegr6l Kinéba telepftette a Microsoft névalatt forgalmazott Xbox jétéltkonzolok gyértésétz szémos tömegterméke köziil ugyanakkor mind-méig kizérölag Magyarorszâgon késziilnek az euröpai piacra szânt mosdgépalkatrészek, a l'lewlett-Fackard cfm kével az lurdpai Uniöban értékesftett nyomotökz illetve a szémftögépekbe épftett mâg-nesszalagos adatmentô egységek.

horonaékszerei a multianyéknak a magyarorszégi Mskereskedelmi l:ncok is. M elsô szâmti brit kis-kereskedelmi hélözat, a Tesco hérom éve bfiszkénjelentette be, hogy Festerzsébeten és Budaörsönnyitotta meg két legnar obb âruhâzét. A belga Louise Delhaize-csoporthoz tartoz6 88 Cora hiper-market közfll 6 Xagyarorszégon fogadja a tömegeltet, ez a cég vilégranglistéjén a bronzérmes he-lyet jelenti a 61, illetve 7 iizletbôl éII(5 franciaorszâgi és belgiumi Cora-hâl6zat utén. I'lasonlökép-pen a mésodik helyen é11 Magyarorszég a Delhaize-csoporthoz tartozb két mésik léncot, a Matchotés a Profi diszkontot teltintve: az el6bbibôl 113, ut6bbib6l 68 van orszégszerte. A V ngelmann-cso-port tulajdonéban é116 Kaiser's iizletelt logdja Németorszégon Idvfll csalt Nagyarorszégon bukkanfel, igaz, a szémbeli fölényjelentôs az anyaorszâgjavéra: az ottani mintegy 7OO bolthoz képezst Fla-gyarorszâgon szeptemberben nyflik a 2,5-ik, miközben a Plus nevû, szintén Tengelmann-tulajdontidiszkonthélözatban hûsszor annyi német, mint magyar iizlet fizemel.

iltaléban aranytojést tojö tytikok az anyavéllalatolt szâméra a magyar 6riéscégelt. A szingaptiriszékhelyû rlextronics vesztesége példéul elérte volna a 10O milliö dollérta ha maqyar leénya nemsegftette volna M 18 milliös nyereségével. A Deutsche R lekom (DT) 24,5 milliârd euröt meghaladövesztesége is több szâzmillidval nagmbb lehetett volna, ha az 59,21 szâzalékban tulajdonéban âl-lö Xatév Rt. és a Westel Mobil Tâvközlési Rt. nem hoz masszfv nyereséget. ém a legbiiszkébb anyaa Lear Corporation Iehet: az amerikai széllhelyfi autdipari beszâllftö cég 33 milliö dollért meghala-d6 nyereséqet elért hazai leânyénak leszönheti, hogy konszolidâlt mérlege pozitfvba fordult.

FoY s: Schweitzer M drâs: édesek és mostohék. IIVQ, 2003. augusztus 9.; 61-6,5. old.

129

A globélis véllalatok térnyerése-r a pe. mzeë llamok szerepének

=--- - - k ; k ' '''' -'ratalalwl-y-- , : nemzct. logg.w.gçxw -w t.ek wîç-rli-tqqs-è'fi-. a'-tBk'wzô-L.w- . -.dasa- horunk sgâmos történelmi tényez6 élt.al Kivéltott ,l'elleqze-

i ta-vfl ùata- sairo- l ma még Kevesettessége. e jelenségek hosszutudunk. V ldntettel arra, hogy az em beri sziikségleteknek, illet-ve igényelm ek csak egy része olyan, am elyet éppen vâllalatiszervezetek titjân akar kielégfteni, valöszfnfisithetô, hogy a

130 lI. A VA IZALAT II/LYB h ThssAoabMl ItepfoszrlllBupfL:SF-QL7--

szflkségletltielégftésben szerepet jâtszö szervezeteli lezött azigényeknelt' illetve szflliségletelmek megfelelô egyensflly fogkialakulni, s ez hatérozza majd meg a globélis vâllalatok és anemzetéllam ok viszonyét is.

A globalizéci6t Iehet szeretni vagy nem szeretni, de hatésaitaligha tudjék Korunk véllalatai elkerûlni. Flég egy helyi piac-raterm elô kisvéllalat is ki van téve a nemzetközi versen haG sai-- i knalutehét alkalmazkodniuk kell ezen hatâsok- 'na

. A véllala ohoz. lzen alkalmazkodési kényszer soks4fnfiségének és bonyo-

ékeltetésére âlljon itt ound-s'-és 1//% .31998)lultségénak érz .... . ....-...-. .., .cso ortosftésa a lobé is körn ezetmt befolyâsolö tényç4ôkrôl'.

1. Folitikai dim -çnzi6

. molitikai stabilitâs (annak esélye, hogy egy adott orszâg-ban ajelenlegi politikai vonal folytatödikl;

@ politikai attitûd (egy adott orszég, illetve vezetésénelt l&i-nyilvânftott és tényleges viszonya a globalizéciöhoz, a kfll-földdel valö kapcsolathoz);

@ a nem zetközi gazdasâgi kapcsolatok tényleges szabadsé-ga (p1. vâm ok, im portltvöték alkalm azâsânak mértékel;

. konltrét ''rténelnltviszonyok (orszégoli Közti kapcsolatokhagm m ânyai, vitâs kérdések, szövetségi rendszerekhezvalö tartozâs).

2. Gazdasâgi di nziö

. pövekedési kilétésok;

. m akrogazdaségi stabilités;

@ tôkem ozgés szabadséga;

* érfolyam-politika;

és m inden més, aktuélis gazdaségpolitikai tényezô.

3. Teychxnolögiai dilnenziö>.. .x.... ..x> . . z' s....... . =.;$ ;

* m uszaki felkészflltség (ténylegesen alkalmazott technikaés ismeretelt, togékbnysâg, oktatési Iehetôségek);

. K+r >tratéqiélt (kormânyzati témogatés a fejlesztésben,J''''> '' ''vallalati K+r tradfciök és tervekl;

@ az tij technolögiék elterjedési sebessége.4. Tér>adplmi dimen4iö

.. ' ' - . --. .

@ lm l.turélis kûl4nb>égqlq (nemzeti viselkedési norm ék, szo-kâsokw etikai standardokl;

. a tudom ény és az oktatâs elismertsége' térsadalm i presz-ttzse;

4. Rwâbbi k/Lsd érintettek - a Jelel6s t/â/lalat'' koncepciö 1.51. . LDGZLL.LT'L''V.'LLTL ' ' ' ' '

* kp-mm unildci6s akadélyok éthidalésénak nehézségei(nyelvtudés, személyes nyitottsâg, Kapcsolatterem tésikészség).

r/z a rövid összefoglalö tflkrözi, hogy egy-egy kapcsolat vagyéppen gazdaségi aktus megftélésénél m ilyen sokoldalti közelf-tésre van sziikség. Nérpedig a globalizéciö tényével m indenvéllalatnak szembe kell néznie stratégiéjénak készftésekor ésmegvalösftésakor - természetesen egyéni szfirôjén étengedvea fenti jelenségeket.

4. Tovébbi kiils6 érintettek -a yrfelel6s véllalat'' koncepci6

M elôzô fejezetekben a véllalat környezetének ltét hagyomé-nyosan dominéns tényezôjét: a piac és az âllam szerepét tér-gyaltuk. Most olyan kiklsô kapcsolatokra tériink ât, amelyeknekjelentdsége az utöbbi egpltét évtizedben vélt nyilvénvalövéz samelyek részben ltfviil esnek a véllalat szfiken értelmezett gaz-dasâgi funkciörendszerén, s a vâllalat târsadalmi szerepvéllalé-sénak kérdéseihez vezetnek.

4.1. Helyi közösségek és önkénteséllam polgâri csoportosulâsok

M érintettség mödjânak megâllapitâsâhoz abböl indulunk ki,hogy az em ber m int egyén hogyan kapcsol6dik a vâllalathoz.Lehet beszélni a fogyaszt6i és a munkavéllaldi szerepkö& ôl,

* )*wezek fizleti ka cyolatok. 1-!y.!2....-1:6v1k1 xz ember mint âllampol #r,

rp-pi t-közölség! .lélqy-éa-.m.ln' oterme-szeztl-.ltny egyarantAppq% .

latba kerlilhet l y-éllalattal. r/zeknek az kapcsolatoknak a keze-le'' ''r'se to tenhet piaci és szervezeti eljérésokkal - az utöbbiakr6lvan szö ebben a fejezetben.

A-m-p-dern târsadalmakbatt növelivd szerezp-el-töltçlmk.. b. p..@..po1-érohqqk a; âllamt6l teljesen vagy re-szbeno ggetleq e eryezô-dései, a ,'civil Grsadalom '' szervezetei. Ezek rendldvftl soltfélékl-V l1: a helyi ö

-ràkormâqyw tolttöl a ltfilönböz; szaltmai szer-e etne .

vezeteken ât a .hplturélis egyesikletekig, gazdag ês sokszfnû

s-ibvedékét alkotva a polgâri térsadalomnak.

Term észetes, hogy a véllalatolt e szervez6désekkel is soltrétfikapcsolatba lépnek, közvetve vagy közvetlenfll befolyâsoljâlt

132 II. A VALLALAT IAELYe A G RSADALMI ltrploszefœp:pf. ..FX.JW'' C ' -'--. . u + - i xzgyw

életflket visszacsatolâsként pedig sokféle im pulzus éri a vâlla-latokat ebbôl a szférâböl - q4pk a sipry

. eg--t!ô ések is a vâllalatimûliödés érintettjei közé tartqgp-tk. 5 kapcsolatrendszer jel-lemzésére Két témakört em elfmlt ki: a helyi Közösségeltet és azönkéntes éllam polgâri csoportosulâsokat.

a) A h. :l.ywi-M''.J.#.,swe..gé çk és a vâllalatokA helyi közösségek és a véllalatok kapcsolatrendszerének alap-jét az adja, hogy a helyi Mrsadalom rendelkezik olyan sajâtosproblémékkal, amelyek csak részben tekinthetôk a m akrogaz-daség helyi vetflleteinek. lzek m integy teret adnak egy helyi,lezösségi szintti ,,gazdasâgpolitika'' létének, hiszen a sajâtosproblémâk megoldésâban a helyi szervezetek hatékonyabbaklehetnek, mint a központi, éllam i szervek. l'la a helyi önkor-ményzatolmalt naqy auton6m iét ad az éllam hatalom , altkorazok a nemzeti fejlôdés motorjaivé is vélhatnak - példa erre asvéd, az olasz vagy az amerikai fejlôdés.

A helyi lezösségek és képviseletiikben a hely' '' kormépyzatokhérmas feladatot lâtnak el. Meg kell teremteniiik, illetve bizto-

niuk kell:

Ilelyi közösségek: la-köhelyhez kapcsolödd,nem âllami szervezô-dések.

- a g> d #-.g.-i b

-z-!i qloégot'. a m unltahelyek és véllalkozâsok

biztonségét, a tartalmas, sikeres e7s egWszséges munka lehe-tdse7geVt az alapvetô szfiltségletek kielégftését;#'

- a helyi demoltréciât: az érintettek mind tetjesebb körti rész-vételét az életterflket érintô döntéseltben, a demolkratikus el-len6rzés lehetôségét a helyi Korményzatban;

a kulturélis örökség és a természeti körnzezet megôrzését.e feladatok m egoldéséban sokoldalti egyiittm ûködésre vanszfikség a helyi le zösségek és a véllalkozök, vâllalatok között.Minden vâllalat, a legnagm bb multinacionélis részvénytérsa-ségtöl az egyszemélyes m agénvéllalkozésig fizikailag m tiködikvalahol, s fgy lehetetlen, hogy ne kerfltjön kapcsolatba a helyitérsadalommal. rfz a kapcsolat nagyon sokféle lehet (és nyilvénmés Eindhoven és a Fhilips cég vagy Dunatijvéros és a Dunaferrviszonyéban, mint a falusi fagylaltos és a helyi önkorményzatközött). Aédent/jebb vâllalltozésok és a helyi ön -nyzptokkapqsplqtéra négyç à'f-ohban megadhat6 néhény ala elv.

A legkézenfeltvôbb a kétoldalti pénzii i kapcsolat. Igen gyako-ri, hogy eqy- -vélla at kise -na

-gxobb mértékben hoz ' ' - rul a

éros-, illetve Község-fé'rlkl '-fi-fè-s--st-.h . 5zt helyi adölt ltivetésévelv

tWlWk-m dfi'i-ff-fè-hff-l, êk-alébb ilyen fontos azonban a vél-lalatok részérôl önként nytijtott témogatés, ami nem feltétlenûlönzetlen, hiszen a véllalat ezzel sajét dolgozöijölétéhez, a ked-

4. m vâbbi kfilsl érintettek - a Jelel6s vâllalat'' koncepci6 1,5.5. =--... ....-. ''' 0. ' -U

vez6 lernyezeti feltételek megteremtéséhezjérul hozzé' ez pe-dig nyilvénval6an segiti a munkaer6ellétést, illetve javftja am unltavégzô Képességet. A Kapcsolat azonban nem e% oldaltl:a hel i lezigazgatésnak szâmos eszköz éll rendelkç4l ére ah-h/z, hogy e ny se p nzugyt tielyzet6e hozza a vâllalatokat,illetve arra ösztönözze 6ket, hogy helyben fejlesszenek: a ltrd-vez6 ingatlanvâsérlési lehetôségt6l kezdve a qè-l/ll-hoqqttj-à.îé..pzés-

èi -tt ' Wi V ri 'fényezônek az ut6bbi egy-kétbçp v. alö részv ç g. emévtizedben történt felértékelôdése tijabb ösztönzést adott a vâl-Ialatok és a helyi közigazgatâs egyiittm file désének, amennyi-ben a helyi közösségnek adott témogatâsoltltal le zvetve a m un-kavâllal6knak adnak tovébbijuttatésokat. Terjed az a felismerés,hogy az âtfogö szociâl pis roblémâlt (ffjy a teriileti-helyi e> enlôt-lenségek, a munlianélkfil-fs/g vagy a szegénység) nem kezelhe-t6k egyedûl sem éllam i, sem véllalatiz sem helyi eszközöltkel - asiker reménye érdekében közöpen Iw ll t.çvélmnylw dniiik.

A Kölcsönösen korrekt és gyiim ölcsözô viszony kialaliitéséhoz avéllalatoknak és a helyi Közigazgatésnak egytitt Kell m tiltödniflka

.>-tuNtégiai tervek összehangoléséhan. A vâllalati fejlesztéseksikerét nagymértéltben segiti, ha ezelt összhangban vannak ahelyi lakosség akaratéval, a közigazgatâs terveivel. Lényeqes,hogy a fejlesztés sorén a fejl6dés ',puha'' tényez6it is figyelem-be vegyélt: az em beri és term észeti lernyezet fenntartésa, s6tjavitâsa elemi lçözérdek.

A fejlett orszâgokban a véllalati filozöfiélt fejlôdésétôl nem ide-gen a mâr érintett helyi szempontok figyelembevétele: az amarketingalapelv, amely a 'yKözelebb a foqyasztöhozl'' jelszö-ban fogalm azhatö meg, egyenesen felszölftâsként utal e kap-csolatok fontosségénak szem elôtt tartéséra.

Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy bér a helyi önltor-ményzatok és a vâllalatok egymésrautaltséga meghatérozö, ét-lagos Körûlm ények Között sem m iképpen sem valam iféle szim -biotiltus összefonödâsröl van szö, hiszen ezek eltérô logikâjtitârsadalm i alrendszerekhez tartoznak. A tûlzott összefonödâs altét alrendszer autonöm mûledését veszélyezteti, s szélsôségesesetben korrupciöhoz és m âs anoméliâkhoz vezet.

b) Az önkémtes élàqmpolgéri csoportosulésokr .v . w w >x .és a vàilalatok - n

z''h41.4,---* él.llmpolqâri csoportosulésoknak a modernté adalmwlpp..p egyre nô a :4çJç.p.ç: ezek az ataoWuanyp.h''W . .. .. .. . '''- ' ' Y

egyesiiletek, târy/qtmt mozgalmak egyrészt âtvesznek bizo-nyos tarsa-dàlmi funkciökat az âllam töl, illetve az âllampolgâr-t(5l (gondogunk pI. a csalâdvédelemre az eqyik, az éllampolgé-

è' nkéntes éllampolgé-ri osoportosulésok: ön-lkéntes emberi szervezô-dések a részwevôlt éltnlm eghatérozott célokmegval6sftésâra.

134- = . i 7

Il. A vélvbAta'r PIELYZ A TARSADALMI IteploszellsE?î; L-.MZ:N.L=

ri jogokért sfltraszélld önkéntes jogészi szervezetekre a mésikoldalon), mésrészt, s téménk szempontjéb6l ez Kiemeltjelentô-ségû, figyelemm el ltfsérilt a piac m ûködését és az éllami beavat-Kozést. fiyaltran elôre jeleznek olyan térsadalmi véltozésokatamelyekre a politika és a gazdasâg esetleg csak évek m ûlva fogrém ozdulni''. Legltézenfeltvôbb példaként a k'* ' .J-mi-Z7és fogyasztöi érdeltvédçlmi cso ' kat emlfthetjfik,amelyek néhâny orszégban valöban .jelentôs befolyésra tettekszert.

speciâlis helyet foglalnak el az érintettek lerében a a icsoporto

wjp-olé ok: a Kqm-qté-ls, a munkaadtii és m-v-râlj-qy-éllalöi

s'fr'kk'io 'o qqlt, a7 qazati é>. fuqk. cij.ltléxl.i.s-w.,za-ks-- z4y-ç-jt égek. Ezek=='m ' TL ' -'

igén fontos szerepet töltenelt be az inform-.-éci6éram oltalsban,a képzésben és tqy-tjhb. Jkk-p-c pben és az érdekvédelemben. Egyrészflk val6ban tekesen önkéntes, mésoltban altér Kötelezo g-sâg is lehet. rzen szervezetek egjrrészt soltszor köz ' zâllami és az fizleti szféra között, mâsrészt az fizleti szférén be-lûli kapcsolati és informéciös hél6t szövik erôsebbre. Bizonyosértelem ben ide tartoznak a y-zaltsgervezetçk i>.

M önkéntes éllam polgâri csoportosulâsok szerepe a civil târsa-dalom erôsödésével és a nem gazdasâgi értéltelt szerepéneknöveltedésével egyre nagm bb lesz, s fgy egyre jelent6sebb avâllalatokkal val6 kapcsolatuk is. lz talélkozilt az em berlez-pontti véllalatvezetési filoz6fiék terjedésével, s növekvô stilyt ada vâllalat nem közvetlenfll profitcélokat szolgél6 tevékenysége-inelv a ',felelôs vâllalat'' Koncepci6 terjedésének. Mielôtt azon-ban erre rétérnénk, a vâllalati m fiködés még egy é..r-in- t.ettjét kellmegvizsgélnunk: a termèszeti környezetet.

Betiltottaek a kozmetikai ipar ae Ilatkfseerleteit az Eu-banM Euröpai Uniöban 2009-tô1 gyakorlatilag minden olyan kozmetikai termék érusftésa tilos, amely-nek kifejlesztéséhez éllatkisérleteket végeztek - döntötte el zoo3januérjéban Strasbourgban az lu-r6pa Parlament. Jelenleg c-supén hagpbritannia, belgium, Németorszég, Ausztria és l'lollandia tilt-ja az âllatldsérleteket, âm hat év mtilva az EU minden Ggorszégâban érvénybe lép a tilalom.

Az IiJ rendelkezés bezérja a termelôk élt.al eddig kihasznélt kiskaput: 2009-tô1 mér olyan kozmeti-kai term ékek értékesftése is tilosz am elyet mâs orszâgban teszteltek. A tilalmat ltikeriilve m inded-dig több multinacionâlis cég rranciaorszégban, Japénban és az egyesfllt Alamokban végezte el aszfikséges kfsérleteket. A mostani jelent6s szigorft'is célja az, ho> alternatfv kfsérleti ejârâsok ki-dolgozésâra kényszerftse a termelôket.

Philip Whitehead brit munkéspérti képvlsel; a tilalomröl rendelkezô jogszabâlyt az âllatok érdeké-ben tett legjelentôsebb elôrelépésként értéltelte, amelyet valaha is elért az euröpai Parlament. r,zaz els6 alkalom , hogy nemcsak a kisérletek fokozatos megsziintetésérôl, hanem a lteresked6k szé-méra htisba vég6 értékesftési tilalomröl is hatéroznak.

M éllatvéd6 szervezetek fidvözölték az tijjogszabâlyt, âm ugyanakkor bfrâltâlt is amiatt hogy nemeléggé szigorti: az tij eurépai rendelet a jelenleg végzett 14 fajta éllatkisérlet közfll csupén ll-re

4. Tovâbbi kfilxsl érintettek - a Jelel6s vâllalat'' koncepci6 135wram u, . =.RN-= TE.:+V-

vonatkozik. A tovâbbi héromféle âllatkfsérlet esetében a tilalom csak 2O13-töI lépne életbe, s altkoris csak abban az esetbem ha addig sikeriil alternatfv tesztelési lehetôségeket lkidolgozni. A szdbanforg: hérom teszt a termékek összetevôinek mérgezô hatését és a szervezet reprodukci6s rendsze-rére tett hatését vizsgétja. A hérom teszt tilalménak halasztésétjelent6s problémaként értékelte azéllatokkal szemben elkövetett kee etlenség megel6zéséért tényltedô ltirélyi târsaség egyilt tagja,Marlou I'Ieinen, aki szerint éppen az a hérom teszt a legféjdalmasabb az âllatok szâmâra.M eur6pai parlamenti képviselôk viszont azzal érvelnek, hogy a törvényjelenlegi forméjâban a le-hetséges leqjobb kompromisszum az âllatvédô szervezetek és a ltozmetikai ipar lezött. M eqyez-tetésekben részt vevô konzervatfv képviselô, Robert Cloodwill elmondta, a minden tesztre vonatko-zö teljes tilalom esetében a cégeket, fôként a veqyipari termelôket mér semmi sem késztette volnaarra, hogy pénzt fektessenek be az alternatfv ejérésok kidolgozâséba. A képviselô rémutatott arrais, hogy a kozmetikai iparban végzett tesztek az âllatkfsérleteknek csupân 1 szâzalékât teszik ki.

Rendkfviili kihfvâsnak néziink elébe, ugyanis teljességgel lehetetlen elôre létni, mikor sikerfll alter-natfvâkat Glélnunk. ehhez akér 20 vagy 30 évre is szïikség lehet - nyilatkozm a Colipa, az EuröpaiKozmetikai Cikkek és Illatszergyértdk Târsasâgânak eqyik szdvivôje.

rom s: index.hu, 2003. januâr

4.2. A term észeti környezet

A természeti lernyezet és meg6vésa napjainkra az emberiségkulcsltérdései közé kerûlt: egyre szélesebb Körben ism erik fel,illetve el, hogy az az életmöd és gondolkodâs, amellyel modernvilâgunk a term észeti le rnyezethez viszonyul, a folyam atok ed-digi trendjeinek folytatödésa esetén nem fenntarthatö. Keres-nfink kell tehât azokat a mödokat és eszliözöltet, am elyek se-gftségével a természeti környezet m egövésa, s ezzel az emberifaj ttilélése megvaltâsfthat6.

Il

4.2.1. M ûzleti szféra környezeti hatésai

M W lçti szférânak s benpy% véllalatoknak elhârfthaGtlan f-ele--lo-ssége vqn-#-v rnxçzet m egovâsâban. egyrészt azért mert azflzleti szféra tevékenysége és döntései következtében âllnak elôa legjelentôsebb környezeti vâltozâsok, mâsrészt pedig mert eszféra rendelkezik leginu bb azoltkal az erdforrâsokkal, am e-lyek a helyzetjavftâsâhoz sziikségesek. lapjaink korszerû meg-le zelftése szerint (Zsotnai. 2001) a qazdasa-g (s dom inénsan azûzleti szféra) l.tih-Eqymglp e vplö-b-eaygtkozésa hérom fô m-ödontörténik:

- e-rtsfor--ré-s.tl-k-ls-ty.é-te-le a term észetbôl (fgy pl . bânyészat, faki-term elész aratésl;

- llibtlqAâtâqf?k (visszaljuttatxvie:e terGé tb-r tpl. a levegô, avfz szennyezése, novenyvédô szerek, âllatgyögyszerekl;

136JZLD TLTU TL- '

II. A VALLALAT plel,u A TARSADALMI ReploszeltBepf7 LITL -- --

- strultturâlis beavatkozésok a természet egységein (pl. ôsho-nos Jo kiirtâsa, tijak telepftése, aut6pélyaépftés, vârosokterjeszkedése).

Azok a döntések, amelyek révén a jelzett beavatkozésok meg-valösulnak, m eghatârozott nézôpontb6l önm agukban racioné-lisak lehetnek (fgy példâul a véllalat jövedelmezôsége szem-pontjâböl). M éltal azonban, hogy beavatkoznak a természetrendjébe, nem tigyelve annak rendszerjellegére (az tin. ,,öko-szisztém éra-), végikl ltéros halsokhoz is vezetnek.

A gazdaségi célszerûség és az ökoszisztém a fenntartésânak &-deke term észetesen nem m indig iitközilt egymâssal. Am ikorazonban ez történilt, rendszerint nem Könnyû a helyes cselek-vés meghaGrozésa, kiilönös teltintettel arra, hogy mfg a gazda-sâgi elôny âltalâban belâthat6 idôn beliil realizâl6dik, a környe-zeti kérok gyakran csak hosszabb idô utén, esetleg éttételekenkeresztûl jelennek meg. M emberiség, s benne az iizleti vilégm ég csak m ost kezdi érzékelni a környezet fenntarthat6ségé-nakjelentôségét, s tanutja megval6sftésénak eszközeit.lbben a folyam atban az iizleti élet més terfileteihez képest kfl-lönösen jelent6s szerepet kap az éllami szabélyozés. fnnekkét, egyenként is m egkeriilhetetlen oka van. M egyilt a környe-zeti hatésok nemzetközi jellege: a természeti környezet ûgyeitlehetetlen orszéghatârok lezé szoritani. A mésik, szintén im-m anens tényez6, hogy a term észetre gyakorolt kéros hatâsok avéllalati mtile dés externéliâi le zé tartoznak, s az âllam i szabé-lyozésnak igen nagy szerepe van abban, hogy ezeket az

j

l

/7 -'

j

t

.4 .

j,yj(+ * e'

,,M ën apâm ipari környezetszennyezö.A tiéd mivel foglalkozik?''

r'om s: The Wall Street Journal

4. Tovâbbi kl'ilsl érintettek - a Jelel6s vâllalat'' koncepci6 1.57

externéliékat belsô tényez6vé alaltitsuk, azaz a véllalatok köz-vetleniil érezzék ennek következményeit. rz nem egyszerti fel-adat, hiszen az externâlis hatésok szâm bavétele nehézségekbeiitközik, pl. nem mindig hatârozhat6 m eg pontosan a kâr el6-idéz6je, vagy a hatés idôben Késve, illeWe elnytilöanjelentliezilt.Nincs is egyértelmû m egoldés a Környezeti hatésok gazdaségikezelésére, napjainkban két szélsô eset (az externéliék tiszta pi-aci eszlezökkel tijrtén6 internalizâlâsa, illetve a lezvetlen hatö-sâgi beavatkozés) között szém os tovâbbi véltozat létezik.

4.2.2. A kiilsd gazdaségi hatâsok bels6vé

alakftésânak m6djaiA piaci internalizélâs akkor valösul meg, ha egyjtszâgra - amelpnek elôzôleg nem volt âra (lehet ez leveg6, vfz, erdô stb.) - pia-ci mechanizmus lép mûködésbe. A mödszer legvonzöbb jel-lemzôje, hogy az internalizélés közvetlen hat6ségi beavatkozésnélkiil zajlik le azt követôen, hogy az illetô j6szég tulajdonosijogait detiniéltéli. lz egyértelmtien hatöségi feladat.

A Közvetlen hat6sâgi beavatkozé. modelje szerint a környezetmeg6vésaval kapcsolatos igényeknek a term elési igények mel-lé épfilését központi utasitésok, direktfvâk biztosfthatjék.

P/ tiszta esetek egyike sem jellemzô a ma létezô térsadalmak-ban. A fejlett piacgazdaségokban a környezeti problémâk keze-lése szempontjâböl hôskornak szâmft6 hatvanas években aközvetlen hatösâgi beavatltozés volt a m eghatârozö. sltltor aKorményzatok a vâllalati mfile dés szabâlyozâséval, tiltéssal,szennyezésltibocsétési norm ék törvényi el6frésaival igyekeztekKényszerfteni a véllalatokat a szennyezés csökkentésére. A het-venes évek ltözepétôl m indinkâbb n6tt az érdeklôdés a piaciösztönztsk alltalmazésa irânt. Hosszti tévon vérhat6an a h-atösâ-

gi felfigye ettel folyö piaci akciök lesznek a jellemzôk.

A szigorti hatöségi megoldés elsôsorbanjogi eszlezöket alkal-maz, és a hat6ségnalt a véllalattal szemben fennâll6 jogosftvâ-nyaira épft.

A gazdélkodök önérdekét tigyelembe vevô, arra alapozö, célja-iban azonban az össztérsadalmi jölétet javftani széndékoz6piackonform m6dszerek szém ftanak a vâllalat költségérzékeny-ségére, lényegében arra, hogy Glélhatö az ûzleti érdekelt ésgondolkodés Keretein belflli m egoldés a Környezeti problém ékKezelésére.

A lernyezettudatos véllalati m agatartâs tényezôi nagyon erôsenhelyzetfitgg6elt. Kerekes-szlâvik (1996) a vâllalat földrajzi elhe-

1,58 ll. A VAIVLALAT rllta A TARSADAISAII Reloszlltsrls

lyezkedésétôl a veszélyelhérft6politikai intézm ényrendszerigrol fel - ebbôl is lâtszilt, hogy a vâllalat környezettel valö viszo-nyéban rendltivfil sok érintett érdekei jelennek meg. A véllalat-specitikus tényezôkön tfll azért m eghatârozhatö péhén olyanéltalénos véllalati felada-.t, am çl elt rne-gy-ë6yjtésa esetén a vél-lalat körn ezettudatosnak tekinthetà:A Wrm-és-zeti K-örnyeze- thez val6 viszony llp-tmlyçiqçlk-m eqkelljelçnnie a véllalat Kûldetésének megfogql.mp-t-éjéban.Meg kell val6sftani a kx-r-s-yqg-qfi .t1.até&(Alt- - v-û-y-elét, a

szém os befolyâsolö tényez6t so-

környezeti auditot.

rendszerek kiépftettségén ét a

Menedzsmentrendszerében alkalmaznia kell q Y -ç-n-getköziés belf '' ' örnyeazrti norm âRat. .statldnrdoknt.Kl?.q%.réj lçörnyezeti célokat és tetjesftmkn ércélmt kell

k ; skojuj.meghatérozni, s ezeket rendszeresen kell rM onosftani Kell a fô felelôokgi terflletçlwt s megfelelô rend-szereket Kell mûle dtetni az e terûleteken hozott döntésekm egvalösitâséra és ellen6rzésére.

4.3. M alternatfv közgazdaségtanés a felelôs vâllalat

A térsadalm i tevékenységek koordinélésénak piaci és éllamimechanizm usa m elletti harm adik' etikai lehetôségével kapcso-latban felm eriil, m ennyibdn kell, illetve lehetséges ebben a vél-lalatnak szerepet Kapnia. Més megfogalmazâsban: milyen kap-csolatban éllnak egym éssal az igényltielégités gazdaségi ésnem gazdasâgi szemponNai, tényez6i, s hogyan helyezkedik elebben a viszonyrendszerben a véllalat. Van-e térsadalmi fele-lôsségez vagy tevékenységét az ûzleti felelôsségre kell épite-nie? lz a tém a egyre inkâbb elôtérbe keriil az iizleti és közélet-ben, valam int a véllalatokröl szöl6 elméleti frésokban is. Kez-detben a z,fôéram ti''z illet've az z,alternatfv'' Közgazdasâgtanlogikâja alapjân siltra szâll6 szakértôkz tudösok vitâztak a té-mén - méra azonban a fentiektôljelentôsen kiilönbözô temati-kâjti iizleti irodalomban is megjelenik, mint a mér emlftett érin-tettszemlélet (stakeholder view) és a tulajdonosiérték-szem-lélet (shareholder view) képviselôinek vitâja.

Alternativ közgazda-slgtau: azon törekvé-sek elvi alétémasztâsa,amelyek az étfogö öko-lögiai katasztrdfa elke-riilésére a gazdélkodâsteljes rendszerét (öko-szisztémélt, szerveze-

tekz emberek) figyelem- 4 3 1 M alternatelv kù' zgazdasaegtan6 6CVIZPYXfi * Y *be vev , em .

és konstruktfv (azaz vâl- Az alternatfv közgazdasâgt.an hfvei elvetik a hagm m ényos köz-toztausra és cselelwés-ientâlt) megközeli- gazdaségtan bizonyos sarkalatos pontiait (pl. önérdeket követôre Or

tést sfirget. szervezet és ember, a gazdaségi növekedés m int elsôdleges

t

l

4. Tovâbbi kfilsd drintettek - a Jelel6s t?âtlalat'' koncepci6 139a.a.=rxu=?JJ7;I--7'Q'S-= 'UJSJX'J;L'L-

gazdaségi cél), s a valösâgos gazdasâgi rendszerek radildlis ât-alakftését Z':U-IjéK szfllqségesnek ahhoz, ho> az emberiség elke-rfllhesse a totélis lrsadalm i és ökolögiai katasztröfét. M irényzatalapvetô munkâjénak vschumacher (1974) lenyve tekinthetô.

M alternatfv ökon6mia hfvei az externéliâk internalizélésânakismert mödszereit nem tartjâk elégségesnek ahhoz, hogy azokelôsegftsék az ökoszisztém âk stabilitését hosszfl tâvon biztosf-tö és a Mrsadalmij6létet nemzedékr6l nemzedékre megterem-tô gazdaségi rend Malakulésât. rhhez az alternatfv közgazda-sâgtan szerint (mâs tényez6k megléte m ellett) târsadalm ilagfelelds (és nem önzô), emberléptékû (és nem elidegenedett,monumentélis) szervezetekre, véllalatokra lenne sziikség.

M alternatfv Közgazdaségtannak a szervezetre vonatkozö alap-elvei a következ6k (Zsolnai, 1989):- az ökologizâciö (a szervezetelt természetbe valö beégyazö-désa és a Környezet meg6rzésére val6 töreltvés) és

- a humanizéci6 (az az elv, ho% a szervezetelt azért vannak,ho> az embert szolgâljék' elôsegitsék testi és lellti fejlôdését).

r gondolatmenetbe illeszkedôen a véllalkozés a közösség szol-gélaténak egyik formâja, s mint ilyen, tevékenységének követ-kezm ényeiért morélis felelôsséggel tartozik. lrre az eszm éreépikl a felelôs vâllalat koncepciö, am ely a racionalités és a m o-ralitâs véllalaton belflli összekapcsolésa mellett éIl ld.

A racionaliës itt azt jelenti, hogy a vâllalati döntéshozatali fo-lyam atban az alternatfvâkat gondosan föltértâk, az egyes követ-kezm ényeket pedig alaposan mérlegelték a vilâgosan m egfo-galmazott vâllalati célok fiiggvényében, majd a vâlasztottcselelivésvâltozatot hatârozottan és nagy figyelemm el val6sft-jéK meg. A moralités értelme pedig az, hogy a véllalat a velekapcsolatban é116 em bercsoportokat és az éltala befolyésolt ter-mészeti lernyezetet nem tekinti egyszerfien eszközöknek céjaielérésében, hanem tekintetbe veszi döntéseinek és politikéjé-naK az em berekre és a term észeti le rnyezetre valö hatését.

4.3.2. M etikus magatartâs elvi alapjairllentm ondésban van-e az etikus m agatartâs az flzleti érdekkövetésével? hétségtelen, hogy szâm os példa hozhatb fe1 arra,hogyjogilag megengedett, de etikailag megltérd6jelezhetô ak-ciök szép pénzt hoznak a vâllalatnak. M etikus magatartâsraval6 ösztönzést azonban az éltalânos emberi értélieltre valö hi-

vatkozâson ttili érvekkel is alé lehet tâmasztani. Tény, hogy a$.

140ZU-V7 U -'=U '

lI. A VALLALAT IIILA'Ir A TXRSADALMI lteploszeltBepl

posztindusztriélis térsadalmakban l rsadalmi konszenzust si-kerult elérni bizonyos alapkérdéseltben (pl. az em beri élet tisz-telete, az egészségm egôrzés fontosséga); mâsrészt, hogy eze-ket a hatésokat az érintettek egyre hatékonyabban képeseklezvetfteni (gondoljunk a polgârolt öntudatosodéséra vagy afiiggetlen le zösségelt er6södésére); végfll, de nem utolsösor-ban azokra a Kényszerekre, amelyekkel mind a term észeti,mind a hum én le rnyezet m egövésa érdekében szembe kellnéznflnk.

lzeltet a kényszereket a vitéz6 partnerek elism erik - ezért mon-dottuk Korébban azt, hogy nem a târsadalmi felelôsség léte akérdéses, hanem annak érvényesftési mödja. A véllalat târsa-dalm i felel6sségének el6térbe lterûlése ugyanis elkeriilhetetlenlevetkezménye Két tényezônek: egyrészt a term észeti és térsa-dalm i le rnyezetre valö hatésok lényegérôl val6 ismereteink bô-viilése, m âsrészt pedig a véllalatok stilyânak, szerepének növe-kedése hatott ide. M elsô tényezô segftségével fellrtuk azokata veszélyeket és ellentmondâsokat, amelyeliet az emberiséggazdaségi tevékenységének az eddigi Keretek ltözött valö folyta-tésa idézne elô - rémutatva, hogy az nem felel meg a fenntart-hatö fejlôdés kritériumainak. A mésodik tényezô, a véllalatokhatalménak és befolyésénak növekedése pedig megkérdôjeleziazt az âllâspontot, mely szerint a târsadalmi érdek képviseletekizârölag a vâlasztott törvényhozök és a jogrendszer feladata.

l

A târgyalt terfileten vârhatö fejlemények az emberiség fejl6désé-nek Kulcskérdései közé tartoznak. M optim ista szcenéri6 szerinta jövôben a nyereségre töreltvés és szfllkségletkielégftésre ori-entéltség, s fgy a tulajdonos és a fogyasztö kiemelt szerepe nemszûnik meg, de a sziikségletkielégftés - és ezzel egyfltt a profit-teremtés - feltételrendszerét egyre inkâbb egyiitt hatârozzékmeg az érintettek gazdaségi és etikai m egfontolésai. Ekkor nemszém fthat tart6s piaci sikerre az a véllalat am elyik nem ltépesezt a sokoldalû szem pontrendszert egyûtt kezelni.

A vaellalatok taersadalm i felelo''sseege M agyarorsza*gonA Szonda Ipsos éltal végzett kutztés annak megértésére irényult, hogy:- mit vér a közvélem ény a cégektôl a térsadalmi szempontböl felelôs viselkedés tekintetében, ésmelyek a felelôs véllalati magamrtés leqielentôsebb aspektusai,

- mennyire tartja a közvélemény megfelel6nek a vâllalatok jelenlegi viselkedését ezen elvârésoktûkrében,

- a közvélem ény szerint hogyan kellene a véllalatok szociélis és környezetvédelmi tevéltenységé-rôl tâjékozGtni.

A 'zrdeklôdô közvélemény'' képvisel6ivel 2002 novemberében 1000 interjti késziilt. 2003 t.avaszânhtisz mélyinterjlit készftettek a târsadalmi élet kfilönbözti terfileteir6l érkezts véleményformél6 sze-

4. Tovâbbi ktklxsd drintettek - a JelelGs uâttatat'' koncepci6 141

mélyiségekkel: a kormânyzat, önkormânyzat a sajtö, nagrâllalatok képviselôivel és egyetemi tanâ-rokkal/tudoményos kuGtökkal.

A véleményformél6k megegyeztek abban, hogy egy véllalat elsôdleges célja, hoqy profitot termel-jen, ad6t fizessen, és a törvény adta Iehet6ségekkel élve munkahelyeket biztosftson. M érdeklôdôközvéleményhez hasonlban e csoport is többet vâr a véllalatokt6l, mint ho> e hérom célnalt elegettegyenek, u> anakkor ez a réteg sokkal inkébb tudatâban van a véllalatokra nehezedô nyom âsnak.

A lakossâgjelenleg a vâllalatokat alkalmazottaikkal és beszéllft6ikkal szembeni bénâsmödjuk, illet-ve termékeilt és szolgéltatâsaik minôsége alapjén ftéli meg - az etikus és szociélisan felelis visel-kedész a környezekédelmi elkötelezettség, a nemzetgazdasâghoz valö hozzéjérulâs szintén fontos,de mésodlagos tényezôk. A helyes, illetve helytelen vâllalati viselkedés m érlegelése sorân a véle-ményformâlö csoport az ismérvek szélesebb skélâjét veszi alapul: a környezekédelmet vagy kör-nyezetkârosftâst, a gyérbezârésoliat, a jö figyelt tâmogatését (karimtfv tevékenységet, egyetemektémogatâsât, szakképzési hozzâjérulést), a nemzetgazdaségjavâra történô jelentôs adébetizetést.A törvénytisztelet, az alkalmazottak és a környezet megbecsiilése, illeke az adöfizetés ugyancsakfontos összetevôi a lrsadalmi szempontböl felelôs vâllalati viselkedésnek. Ugyanakkor ez a csoport

azt is elvérja a (multinacionâlis) véllalatoktöl, hogy példât mutassanak a többi véllalat széméra, svégsô soron jérujanalt hozzâ az orszâg életszfnvonalénakjavflséhoz.

egyetértés muGtkozik az alébbiakban: - a felelôs térsadalmi viselkedés j6 iizletfiloz6fia (79% Gtegyet); - a legsikeresebb véllalatok a térsadalmi szem pontbdl leginkébb felelôsek Iközé Grtoznak(700/0); - szémos nagyvâllalat vezetôje sok vezet; politikusnél felelôsségteljesebben viselkedik(64.0/4. Uqyanakkor a legtöbb vélem ény szerint a véllalatok nem tesznek eleget térsadalmi kötele-zettségeilmek, és a térsadalmilag felel6s viselkedés m ibenléte kevéssé ismert. A m eghalroz6többség (830/0) tigy véli, hog,y a véllalatok nagy többsége nem foglalkozik komolyan a térsadalmi-lag felelôs viselkedés kérdésével (csak beszél r6la, de érdemben nem cselekszih), s m ég ennél istöbben (880/0) hiszik azt hogy nem szerezhetnek tudomést arrbl, hogy eqy véllalat térsadalm i szem-pontbôl felelôs-e vagy sem. iltaléban megéllapfthatb, hoqy növeltvô igény van a téjéltozhatésraz sez legtöbb esetben mind a fûggetlen jelentéseket és minôsftést, mind pedig közvetleniil a véllala-toktöl szérmazö informécidkatjelenti.

Rendkfvikl fontos annakhangstilyozésa, hogy a fejlett orszégokvâllalatainak egy nem m eghalrozö, de nem is elhanyagolhatörészénél a térsadalm i-etikai követelm ények valöban interna-lizél6dtak - tehét nem mint a térsadalom e e e gesztfi#-f-élikm eg a 'Jelelôs véllalat'' szerepet' hanem m int norm âl flzleti te-vékenységflk egy olyan összetevôjét, amely elôsegfti a vâllalatisikert. A Tennta- rthat6 fetilôde's feltét - m tését tifo 'âk fel, mint a vâllalatjövôbeni körn- yezeti.és emberi erôfor-râsigénykneh.---çki l.....gé ftésébe történô bpx--fçlç-iç-t-knë. 'mdjâk és han-

. ;- 2;goztaték, hogy az ùzleti szfera van egyedfil abban a helyzet-ben' hogy kell6 szintû râfordftést tudjon mozgösftani a humânés az ökol6giai környezetet nem rombol6 fejlôdés érdekében.Mindehhez hozzâ kell tenni, hoqy a fentiek a fejlettvâllalataira vonatkoznak. A vilég elmaradottabb részének prob-Iémâi ha lehet, m ég stilyosabbak és m élyebben gyökereznek -ugyanakltor a globalizâciö követlteztében nem vâlaszthatö szét

orszégok

14.2 Il. A VMLALAT Iut,ye A TARSAOMMI Itraoszr,pkBr:pl

a két vilâg (a fejlettek és a kevésbé fejlettek) problémarendszere.A globalizéciö intézm ényrendszerében tfgy a W'ro-konferen-ciâkon vagy a környezetvédelm i csticstalélkoz6kon) ez épptigymegjelenik, mint a vilégkereskedelem vagy a globâlis vâllalatokmindennapjaiban.

Ajövô kilétésai nagymértéliben azon mtilnak, sikeriil-e az ikzle-ti élet szerves részévé tenni, azaz gazdasâgilag is ltifizetendôvétenni a térsadalmi felelôsséget tudatosan véllal6 magatartâst.Ne feledjiik, hogy a dolog még elvi sfkon sem tisztâzott: a vâl-lalatolt térsadalm i felelôsségével foglalkozö irodalom m ég ad6sazzal, hogy a gazdaségon belikli érveléssel adjon meggy6zôalétémasztést élléspontjâhoz, példéul bemutatva, hogy csök-Ken a stirlödési költség vagy a tranzakciös költség, vagy nô ajölét a felelôs magatartâs következtében. M erre vonatkoz6esélyek taglalésa a târsadalomfejlôdés alapkérdéseihez vezet, sm essze tûlm utat le nyvflnk keretein.

4.3.3. M etikus m agatartâs e*s az iizleti valoesa'g

A vâllalat Grsadalm i szerepér6l s ezzel összeffiggésben az fiz-leti etikéröl tehât elm életi és gyakorlati sfkon egyarént vita fo-lyik. Abban tetjes a nézetazonossâg, hogy a véllalatnak, illeNedöntéshozöinak felelôs, etikus mödon kell viselltednie. M akérdés, mit is jelent ez a vâllalat szémâra, s hogyan Kapcsolö-diK a felelôsségvéllalés és az etikus m agatartés a véllalati stra-tégiâhoz. A vâllalatnél felm erfil6 etikai problémâk osztélyozésa(Bounds-Lam b, 1998) m egfelelô kiindulö alap a Kérdés térgya-lésâhoz. lszerint a fls etikai roblém aforrâsok a le vetltez6k:

- érdeltk-o-nfl- tk-tus (pl. a véllalat és az alkalm azott között a kar-csûsftésb6l ad6d6 çl.hgçsâtés eseténl;

- nem becsfiletes m a atqr-tés (pl. hamis tplp-r-mâciök széndé-ljps tovébbftésa);

- i a ' alansâg (tészrehajlâs, nem egyenl6 bénâsm6d sze-mélyi flgyeltben).

M etikus ma atartésra a- p---é fllô véllqle -ytrate'çia e - alap-

bélyokat ad m eg a felmpgy-/'/lu problémék ltezçtlé-tç-c mâs-sza

reszf el a - fQ az -r(mq.AZO.11r- ..#..qg es am ikor anem -etik. lo m 4g/lpsrlté. . sh(J...l -a44.dwö Kppfliktushelyzet mér elôéllt.M alapszabélyokat sok, felelôsen gonciolltodö vbllalat etikaiködexben foglaja össze. M etikai ködexek éltalâban irânymu-+1st adnak a helyesnek tartott m ag/harté.pra nézve. A felelôsvéllalat sokszor az etikailag szokésosan elvérhatö m agatarté-son ttilm enô le vetelményeket is m egfogalmaz a térsadalm i fe-

It

l

;).

4. Tovâbbi kfilsd érintettek - a Jelel6s vâllalat'' koncepci6 14.5

lelôsség nevében. A térsadalmilN -ftl-ç-l#->- yé..ll#1@.tp4.k.,--,.-t#.h. .ât> ''.' - ''''''% ynégyszintû követelménvt- ko-ll .. .vnie'.

4 m inim umfeltétel a véllalat Mlqpyqtô. wW-ljj.twhu-t..çA yfll.pwahatékony. fhglçtvitel;a hatékony iizletvitelt flgy kell m egvalösftaniz hogy az meg-feleljen ajogszabélyi elôirâsoknak;

; ù - '''a döntéshozatalnal erv/nyesiklnie ltell a szokésos térsadalmietikai normâknpk;qdott esetekben pedig az elôzô ltritérium ok m egsértése nél-ltiil tlil is kell mennie ezen normâkon.

hapjaink gazdaségi viszonyai között qil)o -gqvkrtçlumfi empiri-ktus b izonyiték arraz hO% -J.)çl...ç. .411 çg.#.#.,.ç. 1)!-h.#l:#h-.l.7-#é- !.l.@J#t . GWZ. . .d.. .a..-.s.- i- - . . jz- ..-.. .. .. .- .a llaY'is flatèionyabb lenne. EZZCI egyiitt az elmtilt évtizedei@- R .. -... w ... . w-.m jx jj ssjxsa.fejleményellöie à'i azy mutaték, hogy p-çp-e. %..4.:: - .sabb emberi értékekre valö hivatkozés, hapem az iigleti. élçt bql-sô logikâja is az etikus magatartâsra ösztönöz, több okböl is:

elkeriiljiik a nem etikus magatartâsböl szârmaz6-k-ölaatyégeket(pl. ldqérftési perekl;erôsftjfik az tizleti partnerek bizalm: t ami lelcsönös gazda-ségi elônyökhöz, példéul a tranzakc.lps költségek csöltkené-séhez vezet;

erôsftjiik a véllalati kulttirât ami magasabb gazdasâgi telje-sitm ényekre ösztönözheti a m unkavâllalökat;

a vezet6k és munkatârsak ' -lelkiismqm tw.fel véllaljâk azflzleti megoldâsokat, ami ismét magasabb teljesitményekresarkall.

Nem szabad elfelejteni, hogy a véllalat érintettjei hozzéjérulnaka véllalat m fiködési feltételeinek kialakulâséhoz, nélkiilflk a vél-lalatnak sem értelme, sem sikerlehetôsége nem volna - jogostehât, hogy az érintettelmek maguknak is elvârâsaik legyenek avéllalat tevékenységével és annak eredm ényességével kapcso-latban. rnnelt belétésa azért fontos, m ert a kfilönböz6, az iizle-ti szférât gyakran bfrâl6 térsadalm i csoportok (antiglobalisték,ltörnyezetvédôk stb.) többnyire azért nem tudnak szöt érteni avâllalatvezetôltkel, m ert követelésflket, vélem ényfiket m integykfviilrôl fogalmazzâk m egz s azok nem vagy nehezen illeszthe-tôk be az fizleti vilég gondolatmenetébe (vcsak bfrélnalt, denem tudnalt megoldâst javasolni''). M elôz6 bekezdésben vâ-zolt ûzleti megfontolésoli alapjân az etikai elvérésok beépfthe-tôlt és be is épftendôk a véllalat ûzleti modeltjébez s fgy a stra-tégiânak is fontos épftôlevétjelentik.

144TZW.TT-CC' -UQ' ' -

Veszeelyben a film ipar

rorintban mérve gigantikus, tizenöt szémjegyfi veszteségre szémfthatnak az amerikai tilmsttidiök,ha nem sikeriil megfékezni az online filmtöltögetés terjedését.M elkövetkezô két évben az amerikai filmiparnak vérhatöan 4. m illiérd dolléros bevételkiesést okoz-nak majd az eqyre terjedô szélessévti internetes féllcserélô rendszerek, amelyekkel mér zeneszém-ok mellett teljes, DvD-minôségfi filmeket is le lehet tölteni a vilâghél6rtll. A veszélyre a Mâtrix-ojratöltve esete hfvta fel a szakemberek figyelmét, hiszen a haNanhérom orszégban egy id6benbem utatott tilm m ér a premier utén huszonnégy öréval letölthetô volt egyes honlapoltr6l.

A féjlcserélôk tij generécidja jelent meg az elmtilt hönapokban az interneten; az eDonkey és aBitR rrent legfôbb jellegzetessége, hogy elsôsorban nagyméretû féjlok gyors, hibamentes étvitelé-re lettek kialakfka. A szemffiles felhasznâlök ezért azonnal tilmeket kezdtek cserélgetni az flj P2&hélözatokon. A filmsttidi6k érgus szemekkel tirelik az tij veszélyforrâst.A jogvédôk köziil sokan vélekednek tigyz hogy ezek az tij eszközök mér felveszik a versenyt aNapster utx-ini fâjlcserél; generâcidval is. A Kazaa és a Morpheus még mindig hihetetleniil népsze-rfi: 2003 méjuséban a Kazaa telepftôjey a Download.com-on 229 milliö letöltéssel âWette a veze-tést az Ico-szoftver elôtt, fgy ez lett minden idôk legtöbbször letöltött szoftvere.

A sttidi6k eddig nem igazén féltek a féjlcserélô programoktöl, hiszen nagyon hosszti idôbe telt egytejes film élvezhetô minôségfi digillis Köpiéjét letöltetni. A szélessévti technol6giék növeltedésé-vel azonban egyre több ember tudja gm rsan és legfôképpen ingyen megszerezni a legfljabb holly-woodi alkotésokat. Pandora szelencéje nemsokéra kinyflik, és soha többé nem lehet majd vissza-zérni - nyilatkoztn a problémérdl Mark Endemano, a Deloitte Consulting médiaitgyekben jératosigazgatdja az angol quardiannek. A zeneipar sem tudott megoldést talélni a kialakult helyzetre -tette hozzâ -, ezért egyes szâmftésok szerint a kiadöknak 2O02-ben mér 2,6 milliérd dollér bevé-telkiesést okozmk az interneten terjed; kalözmésolatok.

II. A VALALAT IIPTLVZ A TARSADALMI IteploszeM eplN UU U .

,k1

èj(.

!

A filmipar azonban nem tesz semmit ajö min6ségfi filmeket tartalmazö fâjlok terjedése ellen. Csakvârjâk a végzetiiket - mondta lndemano -, Iegfetjebb a mésolt DVD- és videokazették ellen pröbél-nak meg fellépni, mivel ez a probléma mér most is évi 3 milliârd dolléros veszteséget okoz az ipar-âgnak.

M amerikai filmsttidi6k szövetsége (Motion Ficture M sociation of America, MPM ) képviselôi az tijféjlcserélôket is fiqyelemmel kfsérik. vrolyamatos fenyegetést jelentenek'' -, mondta Tom Temple,az MPM interne:ogi részlegének igazgatöja. Monban elôdjeikhez hasonlöan az tij rendszerekbenis azonosftani lehet a felhasznél6k Ip-cfmeit igy a hatöségok meg tudjék talélni a töltögetôket, ti-gyelm eztetett.

A nagy filmsttididk csak mostanéban kezdtek el foglalkozni a probléméval, az elôzetes vetftésekenpér hönapja mér fémdetektorokat és éjjellétö-szemflveggel felszerelkezett biztonségi ôröket alkal-maznak, hogy kisztirjék azokat aldk a sötétben digillis kamerâval pröbéljâk meg felvenni a filmet,de szakemberek szerint a köpiékat nem védik eléggé, ezért a hivamlos premier ut'in pér örévalszinte bérki készfthet digitélis m ésolatot bérmely szuperprodukciöröl.

Foltus; Index, 2003. jtinius

)'

j

5. .A vâllalati gazdâ/kodâs a m ûltban ës a m ai fizlcti vilâgban 14.5

5. A vâllalati gazdélkodâsa m ultban és a m ai iizletivilégban

Ezen alfejezet mintegy hidat ltfvén épfteni az elôzôekben tér-gyalt éltalânos elvek és a vâllalatok stratégiéjâval és mfiködésé-vel foglalkoz6 tovâbbi fejezetek között azzal, hogy étteltintjflllzhogyan alakult ki a mai értelem ben vett vâllalati gazdélkodâs,és melyek a legfUbb jövôbe mutatö tendenciâk.

i.5.1. A véllalati gazdâlkodâs fejl6déseA mai értelemben vett véllalati gazdélkodés az ipari forradalomXVIII. szâzadi fejleményeivel vette kezdetét amikor a technolö-gia fejl6dése megalapozta a gyéripar létrejöttét. snnek fô jel-Iemzôje az volt hogy a ltorâbbi, szétszörtan végzett termeléshelyett egy helyre hozték össze az em bereket anyagokat és agépeltet, ami lehetôvé tette a töm egtermelést és ezzel a méret-gazdaségossâg elônyeinek kihasznélését, valamint - am i mégezeknél is fontosabb volt - a m unkaerô specializâlödésât. Ezut6bbi lett az ûzleti vilég kifejlôdésének alapja.

A MX. szézadi gazdaség a szabad gazdaségfejlôdés alaissez-faire'' filoz6fiéjéra épiilt a legtöbbjelentôs orszégban, s elveze-tett az ipari nagyvéllalatok kialaldtéséhoz, a m odern térsaségiformék (ltöztiik a részvénytérsaségok) elterjedéséhez. M ezekszinte korlétlan lehetôségeib6l szérmaz6 monopolista helyze-tek felvetették a korrekciö igényét, s az éllamok sorra hoztâkmeg a véllalkozâsi szabadségot keretek Ie zé szorftö törvénye-ket - köztiik a leghfresebbet, a modern versenyszabélyozésalapjait képezô Sherman Antitrust Actet az lgyesfllt illamok-ban, 1890-ben.

A XX. szézad elejét a ',termelés korénak'' szokés nevezni.rrederic Taylor vtudoményos menedzsmentje'' (a hatékonysâg-növelés vegyetlen legjobb mödjânak'' végletes keresése), ésI'Ienry rord szerelôszalagja szimbolizélja a korszakot amikor avâllalati verseny fôként a termelékenység és a term elési haté-konység növelése terén folyt. A fô ikzletpolitikai kérdés az voltmit tud a cég mésoknâl hatékonyabban m egterm elni - a fo-gyaszt6 pedig vâlasszon abböl, amit kfnâlunk neki.

Nagyjéböl a mâsodik viléghébortit követ6 hiényid6szak utânjött el a marketing kora. M tizleti filozöfia középpontjâba a fo-

1,!!j#,

.

146. - -j- .' < L 2 - - - '. nv.. . - . V -.è

II. A VALLALAT tIILYPT A TARSADALMI Reploszeltsepl- u b.x =zzv....=Lu

gyaszt6 kerfllt s a vâllalatok kezdték mtiködésflltet ennek je-gyében m egszervezni. Miként az eddigi véltésok, ez is szervesfejlôdés eredménye: a termelési ltorszak létrehozta az éltalénosttillifnâlatot, am ikor mâr nem az volt a ltérdés, mit tudok m eg-termelni, hanem az, mit tudolt mésoknâl jobb feltételekkelpiacra vinni - hogy a fogyaszt6 engem vélasszon az érte folyöversenyben.

A verseny ilyen mödon történô kiterjedése vezetett el az1970-80-as éveltben a globalizéciö korâhoz: az orszéghalr-okon âtnytil6 kereskedelem terjedését (az ârupiacok globélissévélését) szûliségszerûen követte (term észetesen nem azonosfitemben) a tôlte és munkaerôpiac globalizél6désa. A globalizâ-ciö, miként az eltszô fejlôdési korok is, épftett a technikai fejlô-désre, mindenekelôtt az informatika és a logisztika fejlôdésére.

A ,'legtijabb kor'' eljöttét épp ezen technikai fejlôdés vâltotta ki:a XXl. szézad fordulöja az internetkorszak megnevezéssel illet-hetô, amelyben a Kereskedelem (m indezekb6l kûlönösen aszolgéltatâsok kereskedelme) m inden eddiginél nagm bb inten-zitésti lesz, megteremtve egyes âgazatoltban a majdnem töliéle-tes verseny feltételeit, lecsökkentve a belépési korlâtokat épp-tigy, m int a gazdasrigi folyamatok idôigényét s az ebbôl adödösflrl6désokat''.

ebben a korban mér benne vagyunk - tekintsûk ét, hogyanjel-lemezhetô napjainltban az ûzleti vilég fejlôdése! '

5.2. Az iizleti vilâg jellemz6inapjainkbanM iizleti vilég rendltfviil gyors véltozésokon esik ét napjaink-ban. E fejezetben röviden összefoglaljuk R4P--a-.- #--S-OK t j l séqç-lqqt,amelyek meghatérozö jellegllielî-ljprlmls-e'' tj-llç-té--b..qnwv, . (A qlq-b-âffi. ..- - -éwçt-ti-ièmâla szti-fiè'h az w jellemztslk közé tartozih. x tema-tikai célszertiség miatt târgyaltuk a 3.2.4. fejezetben.) lzek ajelenségek természetesen szorosan összefflggnek egyméssal,mind Iétrejöttfik okait mind pedig hatâsaikat teltinNe.1. szolgâltatâsgazdasâg

Régi tendencia, hogy a gazdasâgi értékek termelésében-q--q:h

gyomânyos termelô szféréy4.l e çm-ben-ewgyre i ' ep

a szoigétùu% 'k. E' mögött szémos ok sorahoztathatö fel;az-Wzieti szféra oldalén legmélyebbre altltor éshatunlt az alapo-kat Keresve, ha abböl indulunk l<i, hogy a fogyasztöi igényekdifferenciélödésénak és a Kielégftésflkre irânyul6 növekvô ver-senynek az egyflttes halséra a fogyasztöi igé

-py-q--h.k p-m-p.tmx

szemlélete ',megoldés'' keresése a 'fiàr à-éftö probléméjâra

5. A vâllalati gazdâlkodâs a m ûltban ës a m ai ilzleti vilâgban 14.7= ..u =

vâlik uralkodövé. Ugyanakkor a technolögiai fejl6dés Iehetôvétette a term elés olyan m értékti hatékonysâgem elését, hogy en-nek stilya az összigény-kielégftésben folyamatosan csökken.lm ellett em elkedik a fo% #J.4!#.h.. miptjségjglpsy.ç (hiszen a veze-tô, a vilégtrendeket meghatâroz6 orszégoltban a mennyiség-igények lényegében kielégitettnek tekinthetôk), am i m agévalhozza a term ékeket kfsér6 szolgâltatâsok irânti roham osan nö-vekvô igényt. A véllalatok közötti verseny terepe pedig sollszoréppen ez: a fizikai termékeli tulajdonségai között ma mér nemmindig tudnak versenyelônyt jelent6 kiilönbségeltet létrehozni.A versenyz6 cégek termékei mind tudjâlt a legfejlettebb techno-lögiéval elérhetô leqjobb tejesftményt produkâlni, s f% a versen-gés terepét a term ékelthez köt6dô szolgâlGtésokra helyezik ét.

2. Ax e-g da ég

8zlles lerfi hatéséra tekintettel kiemelendô az éltalénos tech-nikai fejlôdési tényezôk leziil az informatika fejlôdése, amelyalapvet6 befolyéssal van a gazdasâg egészére, fôleg azâltal,hogy a gazdaség m indkét alapvetô közegét a teret és az idôt ism integy vösszesfirfti. Itt m ost csak annyit em elfink ki véllalatiszem pontböl, hogy az informatikai forradalom '.

nagymértéliben megle nnyftette a piacra lépést és a piacrölvalö kilépést, iIy m 6don d.itpmi4#.-Jl'x-: . q.4,46!. #-e-âçot, soltkalgm rsabb adaptéci6t tesz lehetôvé;

a klasszikus szabad versenyhez közeli éllapotokat képes lét-rehozni az qlmpK. tçonikus piacjereken, nagyban csökkentve ez-

,; 7 * ' '*âltal a gazdasâg m tiködesenek ,,stirl6désaitv;

olyan széles körfi hél6zatépftést tesz lehet6vé, amely a- -gag-daségi kapcsolatok szçr-lke.zqt-llé çk korébban elképzelhetetle-iiI ors vâlt3iW a-hoz vezet ezzel is segîtve a véltozö körfll-n çlY-

ményekhez valö alkalm azkodâst.

I j ,- . -Atalakuloban a vegppar szerkezete

A Forrester Research szerint a veqyipari aukciös- és (cserelkereskedelmi webhelyek vilâgszerte je-lentôs âGlakulést idéztek elô a vegyipari termékek adésvételében.

A piackuGtö adaGi alapjén az Egyesfllt Alamok vegyipari piacén lebonyolödb 52B (Business to 5u-siness) keresltedelem 2OO3-ra akér a 128 milliérd dollârt is elérheti, aminek révén a vegyipar a har-madik legnagyobb internetes piaccé nôné ki magét, nem sokkal lemaradva az elektronikai/csflcs-technolögiai ipar és az autögyértés mögött.

A felmérés szerint a vegyiparhoz kötôdô elektronikus kereskedelemm el foglalkozö weboldalaknakkét véltozat,a van kialakulöban: az önâllöan keresked6, valamint a szâmos céggel karöltve, közösenkereskedô tin. 'third-party' (partner-, 'Aarmadik fél'') site-ok. A nagyobb vâllalatok az elosztö csa-tornéik irényéba történô eladésok hatékonyabbé tétele érdekében sajét webhelyeket éllftanak fel,mig a gyorsan fejlôdô 'third-party' véllalatok szémos kereskedô éltal közösen hasznélt online-auk-

l

148* % J 'LTLXQX 7 ' 2 '

ciös, illetve cserekereskedelmi site-okat létesitenelq M utöbbi csoportba tartozd webhelyek valösidejfi aukcids Környezetet biztosiGnak a vevôk és az eladök széméra, s azéltal, hogy élesebb ver-senyhelyzetet teremtenek az eladdk között, szâmottev6 ércsökkenést idéznek elô. Mésrészt sokkalhatékonyabbé teszik és jelentôsen leegyszerûsftik a beszerzési folyamatot.A Principia Partners vec ipari piackutat6 cég ',e-commerce in the Chemical Industry'' (Eleldroniltuskereskedelem a vegyiparban) cfmû beszémolöja szerint valamennyi vegyipari véllalatnak onlinestratégiét kell kidolgoznia ahhozs hogy sikeres legyen a vegyipar gm rsan véltozd vilégéban. A m i-nél szélesebb piacok elérése érdekében szâmos véllalat 'third-party' cserelieresked6 partnereketkeres magénak.

A technolögia hatésâra a hagyoményos iizleti tevékenységek szfntere egyre inkâbb a viléghélöra te-v6dik ét. M olyan alapfeladatokon 1:0 1, mint amilyen a vegyipari termékek szakirodalméhoz törté-nô hozzéférés biztosflsa, az összehasonlitd vésérlés vagy az érajânlatok megtétele, az interneteqyre meghatârozdbb szerepetjétszik az ipari elôâllftâsti vegyszerek eladési folyamatâban is.M internetes eladésok az ârakra gyakorolt csökkentô hatâson és a vegyipari cégek nagyobb ver-senyre történô kényszerftésén ttil az egész ipar értékesftési Környezetét is megvéltoztatjék. Nfg ko-rébban az iparégra bonyolult figyletkialaltfls és szoros, hosszti lejératti szerzôdések megltötésevoltjellemzô, addig az elektronikus kereskedelem hatéséra a Komplex térgyalési folyamatokat auk-ciöszerti, nyflt ârajânlat-tételi megoldâsok foqsk felvâlmni, s a megkötött szerz6dések érvényessé-gi ideje jelentôsen lerövidfll majd.

II. A VXLLALAT plel,ye A TARSADALMI Itrploszeltisr:pl7 . 7 L-

Foltus: httpi//- .ecommercetimes.com/

bonyolultabb, egyre több sze-nagyobb a jelentôsége az elôzô

pontban jelzett gm rs szerkezeti vâltoztatâsoknak. ez gazdagit-ja a véllalatközi Kapcsolatok tfpusait (emléltezzïink a piaci ésbfiroltratikus Koordinéciö le zött elhelyezked; soltféle vâllalat-Közi Kapcsolattfpusra s az ezek véltozatos alkalm azéséböl adö-d(5 elônyszerzési lehetôségre), illetve a szem élyek és véllalatokközötti Kommunikéciö forméit (gondoljunk a virtuélis véllalatokterjedô rendszereire). A hélözati gazdaségban verseny ..#>

; . 7 / i-- ' -- '--çr û mûködés tekesen goiRiomb-ln nei meq-c-q-vv -

seny td-bbnyire nem -fé véllalatok, hanem véll.4.l#i -!/-l(5h között

folyik, s réadésul egpegy vâllalat gyakran soldkle hél6ban ren-delkezik egyszerre érdekeltséggel.

3. A hâl6g--att.ge ewogsévm 'x.M

A gazdaségi kapcsolatolt egyrereplôs rendszerében mind

?4. Tudâs alapl azdasâgrwup , x

A gm rs technikai fejlôdés és az étfogö târsadalmi véltozésolt azelmtilt évtizedeltben oda vezettek, hogy napjainkra az emberiism eretek, a tu-d-és-vélt-mlegfontosabb târqndnl ' ' âgier6forréssâ. A term ékek és szolgéltatâsok tudâstnrtalm a egyrelyd, âà anyagi tartalom arénya vissgaszorul.

A tudés alapti târsadalomnak, csaktigy, mint a fejezetfinkbenemlitett legtöbb jelenség elterjedésénelt, ma még csalk a Kez-deteinél tartunk. Fontos leszögezni, ho> az inform éci6s techno-

5. .A vâllalati gazdâ/kodâs a m ûltban ës a m ai ilzleti vilâgbanXWJCX-LU-LVT-X=GDX R .2C.77Q=U =%wN=7VVXi=o2/N.7CW VA7;.7AW=U W = -N UH t.7=u>=z%v.v=R5Q'ïz=>' s-.='=.=-r '' . '

l6gia fejlôdése önmagéban nem Ienne elegendô a tudés alaptigazdaség kialakulâsâhoz - bâr el nem vélaszthat6k egym âstöl.A tudés alapti gazdaség és térsadalom t-igabb fogalomkört je-lent: m indaz a technikai és térsadalm i ism eret tiikrözôdik ben-ne, amelyet az emberiség méig összegyûjtött.A tudés alapti gazdaség âtrendezi a gazdasâgi tevélienységiâgak szerkezetét, egpnéshoz viszonyftott jelentôségét és kap-csolatait. Nasszfvan megerôsödik a vtudésiparv: a tudâs el6âllf-tésânak és közvetftésének szervezetei és tevékenységeik. (A fel-sôoktatési intézmények e gazdaségi keretben olyanjelentôség-re tehetnek szert, m int a nagybirtokok a feudalizm usban vagy anagy összeszerel6 véllalatok a Masszikus kapitalizmusban.)A véllalati szféréban megjelenik a tudésmençwdgsmerlt, és feliil-frja nemcsak az emberi werdrsfllr-lléA-qazdélkjldâA, hanem vala-mennyi hagm mânyos funkciö eddigi szerepét és m fiködését.

s. A felel6s gazdaség

A közgazdészok régen vitatkoznak a qtzdasâgntârsadalm i sze-

7;rqpérôl. Mâr a klasszikusok is létték. hogy az nem egyszerusft-hetô le az anyagijavak elfv llftésânak és elfogyasztâsénak folya-mataira. M azonban csak az ut6bbi ltét-hérom évtizedben véltvilégossé, hogy a gazdâlkodâs éltalunk ism ert gyakorlata egpszerûen veszélyes az emberiségjövôje szempontjâb6l: nem tel-jesfti a fenntarthatösâg feltételeit sem a természeti, sem a târ-sadalmi környezet szemponNéböl. évtizedek kellettek ahhoz is,hogy méra meg tudjuk fogalmazni'. a gazdasâgi növekedés, agazdaségi j6lét célrendszere nem ellentétes a természet és azem ber hosszti L,1W1 érdekeivel - vcsak'' a megfelelô egyenstilytliell m egtalâlni. Tény, hogy ezen egyenstily m ibenlétét illetôentâvolröl sem jutottunk el a megegyezésig. Nagm n tévolröl in-dultunk; am ikor az iizleti siker öncéltiségét hirdet6lt és a ,Ae-m ény'' környezetvédôli összecsapésait hallhattuk az elm tilt év-tizedekben, sokszor létszott reménytelennek m ég az eszm eitalâlkozâs is, hât m ég a gyakorlati.

Mâra lényegesen javult a helyzet azonban llâr lenne illtizi6ltattéplélni: az ellentétes rövid tévfl érdeltelt m a is fennéllnali. Deegyre vilégosabban kirajzol6dik a ,'felelôs gazdaség'' s benne afelelôs véllalat Képe, am ely a közvetlen gazdaségi érdek és an-nak környezeti következményei között harm6niét lesz képes te-remteni. Nem könnyû ez, hisz ne feledjfik, a vâllalkozést és apiacgazdasâgot épp e közvetlen gazdasâgi érdek hozta létre ésmûködteti - nem lâtszik azonban lehetetlennek a tégan értel-mezett etika korlétainak hangsûlyos m érlegelése az iizleti ésgazdasâgpolitikai döntéseknél.

149. ..=%).7U) =.ms/

150cG 7.WC-U-' ''. LJ-J--'

u.;- - .- .. . .. .r-... .a m aj tjzteti vigg

A mal gazdaség jellemzli Fô véllalati hatésSzolgéltatésgazdaség A véllalat nem terméket vagy sz01611t.a1st âllit elô/ad el, hanem

megoldést keres a fogyaszt6 valamilyen probléméjéra.s-gazdaség A véllalat igen nagy sebességgel reagél a piac és a környezet âlta-

lânos véltozésaira.

Iu lözati gazdaség A piacon a vâllalat nem egyediilz hanem a vele eqy hélözathoz t.ar-tozd vâllalatokkal egyfltt versenyez a fogyasztöért.

'mdés alapti gazdasâg A véllalat legfôbb erôforrâsa a felhalmozott ks aktivélhatö tudés.

Felelôs gazdaség A vâllalat döntései étm ennek a környezeti és lrsadalmi felelôsségszfirtién.

Cllobélis gazdaség A gazdaség szereplôi döntéseiknél az egész vilégon adödö lehetô-séget mérlegelik.

II. A VALLALAT plel,u A TARSADALMI RepfoszeRBepl. . => VVW . .w

összefoglalés

A térsadalm i m unkam egoszls sziikségképpen magâval hozza Ca tevékenységcsere és a koordinâciö igényét. Ennek a koordi- j

.1néciönak az alapvetô forméi a piaci, a szervezeti (bûrokratikus),az etikai és az agresszfv koordinâciö, am elyek Ieziil a m oderngazdaségokban az els6 Kettô bizonyult dom inénsnak és stabil-nak. A tranzakciös költség elmélete j6l hasznélhatö vâlaszt ad )arra a kérdésre, hogy egy adott gazdasâgban, illetve tevékeny- r).ségi lerben ezen mechanizmusok kiterjedése milyen mértékti, #tovébbé hoqy milyen szerepet Kap a véllalat a kétféle koordiné- lkciö Kom binâlâsâban.

A piac a m odern gazdaség legterm észetesebb koordinâci6sm echanizmusa, mivel ez közvetfti a fogyasztöi keresletet a vél-lalat mtiledésének mozgat6jât. A véllalat kûldetésének megfo-galmazâsâval nagy vonalakban kijelöli a szémâra relevâns pia-cot, s gazdaségossâgi megfontolésok, elsôsorban a jövedelmiés kockâzati kilâtésok alapjén dönt a piacra lépésrôl. e szândé-kât el kell fogadtatnia a mér piacon lévô szereplôltkel, le kellkûzdenie az adott piacon érvényesûlô belépési Korlâtokat. A pi-ac m ûködésénelt rugalmassâga és hatékonységa nagymérték-ben fiigg e belépési korlâtok erôsségétôl, befolyésotja azonbana kilépési korlâtok léte is.

A vâllalat nemcsak elad6ként szerepel a piacon' hanem vevô-ként is. M ârupiacok szâmâra értékesftési és beszerzési piacraoszlanak, és vevôként szerepel az egyéb erôforréspiacokon: atôke-, a munkaerô- és az informâciös piacon. e piacok egymés-

ôsszefoglalâs 1s1

sal kapcsolatban mfiködnek, egyfitt val6sftjâk meg a piaci ko-ordinéci6t. A véllalat harmadik szereptfpusa a piacon a verseny-térsi minôség. A verseny és a piac fogalm a elvâlaszthatatlan.A verseny lényege gazdasâgszervezô erejében van: ennek so-rén dôl el, hogy mely véllalatok tudjék kiildetésfiket eredmé-nyesebben megval6sftani. A verseny m ellett a piacon kialakul-nak az egyfittm fiködés kiilönböz6 form âi is (a negyedikmegjelenési lehetôség a véllalat széméra a piacon a kooperéci6sszerep), ezek köziil a versenykorlétozö jellegûek (ezeket azegyes orszâgok versenyszabélyai rendszerint tiltjék) és a közöspiacbôvftésre irânyulö kooperéciök az alapvetôek. A m oderngazdasâgban egy adott fogyasztöi igény ltielégftése rendszerintnem egy vâllalat iigye, hanem ebben véllalatok hélöszerûenösszekapcsol6d6 rendszere vesz részt. A hél6ban létrejövô ko-operâciö kiilönböz6 forméi köziil napjainkban nagyjelentôség-re tesznek szert az fizleti tevékenység meghatérozott részénekközös végzésére szervezôdô stratégiai szövetségek.

A piac kfilönbözô tulajdonsâgou aljellemezhetô, ez a piactfpu-sok meghalrozésénak alapja. A hatékony piac rugalmasan aI-kalm azkodik - f6leg az érm echanizmus révén - a kereslet és kf-nélat alakuléséhoz' ami az azonos, ill. hasonl6 kockézattalmegszerezhetôjövedelmek ltiegyenlftôdése felé hat. A keresletés ldnélat tartös, tijratermelôdd eltérése esetén jönnek Iétre anyomâsos (ttilkfnélattal jellemezhetô) és szfvésos (ttilkeresleti)piacok. Az el6bbin a vevô, az utöbbin az eladö erôfölénye hatx'i-rozza meg a mtiködés jellemzôit. A piaci er6viszonyokat a ke-reslet-kfnélat âltalénos nagysâgrendi kapcsolata mellett a piacvéllalatszerkezete befolyésolja, ami döntôen a piacon lévô sze-repl6k szâm âtöl és egymâshoz viszonyftott nagységât6l fûgg.A piacok földrajzi kiterjedése fontos csoportosftési ismérv, ahelyi, a körzetiz a nem zeti, a regionâlis és a globâlis piachoz el-térô szem pontok szerint kell közelftenie a véllalatnak.

A piacjelentôsége nem korlétozödik a gazdaségra, eredménye-sen vesz részt més térsadalmi szférék szabélyozéséban is.A gazdaségban és a térsadalom ban egyarânt szikkség van azon-ban a piaci logikét6l eltérô szempontok m érlegelésére, fgy akiilönbözô koordinéci6s m echanizm usok egytkttes alltalmazé-séra is. M éllam gazdaségi szerepvéllalésa az 6korba nytilik vis-sza, és napjainkban isjelentôs a szabâlyozö szerepe, kiterjed agazdaség szémos szférâjâra. A vâllalati mûködést egyrészt lez-vetlenfll (ad6k, témogatésok, elôirésok alkalm azéséval), més-részt a kapcsolödâsok szabâlyozâsâval (versenyszabâlyozés,környezetvédelmi elôfrâsok) befolyésolja. illami vâllalatok agazdaség szâmos szféréjéban mfiködnelt, a magânvâllalatoktölvalö lifllönbözôségiik mértéke az adott orszég gazdaségi viszo-nyainak fiiggvénye.

152& RUJ? 7 1

lI. A VALLALAT uel,vl h 'MRSADALMI ItepioszellsEpf. - (sl -.. . . ' '

A modern térsadalm akban növeltvô szerepet töltenek be az éI-lampolgéroknak az âllamt6l tekesen vagy részben ffiggetlenszervezôdései. lzek közfll a helyi közösségek és a ltfllönbözôönlténtes éllam polgâri csoportosulésok (fgy pl. a fogyasztöi & -deltvédelem szervezetei) vannak a véllalatokkal a legszorosabbkapcsolatban. Ez utöbbi csoportosulâsok le zfil Kfilönösen fon-tosak a term észetvédôlt - az elm tilt két-hârom évtized felisme-rése szerint ugyanis a vâllalati m ûle dés és a természeti környe-zet Kapcsolatât az elôbbi negatfv externâliâi hatârozzék m eg.Napjainkban a véllalatok környezetrombol6 tevéltenységét ezenexternâliék internalizélésâtöl a közvetlen éllam i beavatkozésigszâmos eszlezzel pröbéja féltezni a térsadalom és az éllam .Lényegében az ökolögiai katasztr6fa veszélye hozta létre az al-ternatfv közgazdaség megközelftéseit; az ökologizéciö és ahumanizéciö elvére épftve, a gazdaségon kivflli értékekre he-Iyezve a hangstilyt. E meglezelftés alapjân éll a lrsadalmilagés morâlisan felelôs vâllalat Koncepcifja, valamint az etikai lto-ordinéci6 elôtérbe kerfllése.

M iizleti vilâg fejlôdését meghatâroz6 fô trendek (a globalizâ-ciö, a szolgéltatésok elôtérbe keriilése, az elektronikus gazda-ség, a hél6zatokban gondolkodés, a tudâs legfôbb erôforrâssâvélésa, a târsadalm i felelôsség elôtérbe kerfllése) egyszerre cé-lozzék a fogyasztöiigény-kielégftés és a jövedelmezôség feltét-eleinekjavïtését.

Fogalm ak

koordinécit)s m echanizm ustranzakci6s költségekpiacrelevéns piacvéllalatm éretûzemm éretpiaci részesedésversenyvéllalati képességekkooperéciö

reléci6specifikus befektetéshatékony piacnormâl profitgazdaségpolitikagazdaségi m echanizmuséllam i véllalatglobalizéciöhelyi közösségekönkéntes éllam polgâricsoportosulésok

alternatfv Iezgazdaségtan

Ke- rd e- se k '

1. Miért van szfikség a târsadalm i ltoordinéciös m echanizm u-sok m tiködésére? '

2. Mi jellemzi az egyes koordinéciös mechanizmusokat? v

ôsszefoglalâs7:7.QV-- -=CTDADf E L:

3. Miért a tranzakciös leltségek alapjân alaltulnak ki a véllala-tok hatérai?

4.. Mi az oka a piaci és szervezeti koordinéci6 lezötti közbe-es6 egyfittmfiködési formâk megjelenésének?

S.Milyen el6nyös tulajdonsâgai révén tölthet be a piac domi-nâns szerepet a gazdasâgi folyamatok koordinâlâsâban?

G.pliért van szfikség a piac m ellett egyéb koordinéci6s formékegyidejû jelenlétére?

7.Nilyen akadélyai lehetnek a piacra valö be-, ill. kilépésnek?8. Milyen szempontok alapjén hatérozhat6 meg a relevâns piac?9. Miért lehet lényeges egy véllalatnak egy adott fogyasztöiigény ltielégftésére képzddô hélöhoz valö kapcsol6dâs?

1O. Mi ösztönözheti a piaci szereplôket verseny helyett egyiitt-m tiltödésre?

ll.Milyen szempontok alapjén ltfllönbözik az egyes gazdaségiszektorok kockâzata?

12. Milyen le zvetlen szabâlyozési formékkal és miért szöl beleaz éllam a véllalatok mfiltödésébe?

15. l'Iogyan értelm ezhetô a hatékony piac fogalm a, és m ilyentényezôk befolyâsotjék a kialakulâsét?

l#.Aliért hatékony piac a tôzsde?ls.Nilyen tényezôk vezethetnek eladöi, ill. vevôi piacok kiala-

kuléséhoz?16. Milyenjellemzôit tudja felsorolni a térbeli kiterjedésfik alap-

jân meghatârozott piactfpusoknak?17. Nelyek az âllam gazdasâgi szerepvâllalésânakjellemz6 ten-

denciâi napjainkban?1.8. Milyen érdekei fûz6dnek a véllalatnak a helyi közösségekkel

val6 kapcsolattartâshoz?19. Mi indokolhatja âllami véllalat alapftâsât?2O. Milyen ism érvek kiilönböztetik meg az âllami véllalatokat

az flzleti véllalkozésokt6l?21.Ni érdeltli a vhelyi gazdasâgpolitikét''?22. Ali ajelentôsége az externéliâk internalizâlésénak?23. Szimpatikus-e önnek a z,felelôs véllalat'' koncepci6? (Indo-

kolja meg vélaszétl)24.. Melyek a globalizéciö ismérvei, meqielenési forméi?

153

Feladatok -

1. frjon Ie röviden egy esetet - amellyel tijsâgban, tévében stb.talélltozott - arr6l, hogyan éltelt a term ékek m egkfllönböz-tetését szolgâlö eszköztérral a magyar piacon tij termék be-vezetésekor!

154H K Y ê ?

II. A VAI.LALAT PIeLYZ A TAtsAoMlvll ItlploszeltBeplz Q - . .. .

2. llozzon gyakorlati példâkat a relevâns piac le rfllfrâsâra!5. I'Iozzon fel pro és kontra érveket az âllam gazdaségi sze-repvâllalésâval kapcsolatban!

4. Sorotjon fel néhény szempontot a magyar és a nyugat-eu-röpai éllami véllalatok le zötti hasonlöségok és Kiilönbsé-gek szem léltetésére!

s.vézolja feI az alapvetô piactfpusok (âru-, tôke-, munkaer6-és informéciös piac) kapcsolatrendszerét!

6. Keressen az ikzleti sajtöban olyan eseteket, amikor a ver-senytérsak a versenyszabélyok âltal is m egengedett egyiitt-m fiködésben éllapodtak meg!

7. rogalm azzon m eg azonosségokat és kfllönbségeket azéru-, érték- és devizatôzsde között!

8. Soroljon fel példékat kockâzatkerûlô és liockézatpreferâl6ûzleti döntésekre!

9. Mondjon példâkat a mai magyar gazdaségban nyomésos ésszfvésos piacokra!

1O. slem ezze egy adott term éltle r helyi. körzeti, nem zeti, regi-onélis és globélis piacét!

11. lsmertesse a helyi lezösség és az ott m tiködô vâllalatok vi-szonyât sajât lalehelyén!

12. Keressen olyan eseteket a sajtöban, amikor a véllalatok él-lam i védettségért folyam odtak!

15. Sorotjon fel néhény olyan éllampolgéri csoportosulâstam ely ma Magyarorszégon befolyéssal van a véllalati m tikö-

désre! V1.4.. Ertelmezze a racionalitast a felel6s véllalat koncepci6jéban!18. Vesse össze Schum acher könyvének alapelveit a Véllalat-

gazdaségtan tanlenyv bevezetôjében felvâzolt elméleti hét-térrel!

l6.vesse össze a nyolcvanas évek elejének gazdasâgirényftâsiintézményi rendszerét a jelenlegivel!

17. Ism ertessen olyan eseteket, am ikor indokolt lehet az éllam iintézmények egyedi beavatkozésa a véllalati m ûle désbe!

18. érveljen a piaci Koordinéci6s mechanizmus ellen, figyelem-be véve a térsadalom nem gazdaségi szféréit is!

19. rejtse ki véleményét a multinacionélis véllalatok és a nem-zetâllamok kapcsolatér6l!

2o. Melyek az fizleti élet szém éra leginkébb fontos Korményza-ti töreltvések?

zl.lellemezze a gazdaségi globalizéciö legfôbb hajt6erejét!22. Keressen gyakorlati példékat az iizleti vilâg mai jellemzôi-

nek megjelenésére!

t

#-