1

Vagyoni, pénzügyi helyzet (1. előadás) Pénzfolyamatok BESZERZÉS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS Készletek készletek Információs folyamatok A vállalati működéshez megfelelő nagyságú vagyonra van szükség. A vagyon: anyagi és nem anyagi erőforrások összessége A vagyon nagyága és összetétele a vállalati beszámoló részeként készülő MÉRLEG-ből ismerhető meg. A Mérleg: Az üzleti év fordulónapjára vonatkoztatott vállalati dokumentum, amely előírt tagolásban, megfelelően értékelve, összevontan, értékben kifejezve mutatja be a vállalat vagyonát. Mérleg, 200X. december 31. A B C A Befektetett eszközök 60 40 50 I Immateriális javak II Tárgyi eszközök III Befektetett pénzügyi eszközök B Forgóeszközök I. Készletek 20 10 10 II. Követelések 10 20 15 III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök 10 30 25 C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen 100 100 100

2

D Saját tőke 30 40 50 Jegyzett tőke Tőketartalék ………….. Mérleg szerinti eredmény E Céltartalékok F Hosszú lejáratú kötelezettségek 40 40 25 G Rövid lejáratú kötelezettségek 30 20 25 H Passzív időbeli elhatárolások Források összesen. 100 100 100 Árbevétel 120 240 150 Üzemi (üzleti) eredmény 6 12 15 Hasonlítsuk össze a három, ugyanakkora nagyságú vagyonnal rendelkező vállalat vagyoni és pénzügyi helyzetét!

3

A likviditás Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek, ha működési bevételeiből képes folyamatosan fedezni működési kiadásait, azaz rövidtávú kötelezettségei kifizetésére likvid, vagy likviddé tehető forgóeszközökkel rendelkezik A likviditás mérésére használatos mutatók Likviditási ráta: Forgóeszközök/rövidlejáratú kötelezettségek Likviditási gyorsráta: Forgóeszközök – készletek/ rövidlejáratú kötelezettségek Dinamikus likviditási mutató: Működésből származó pénzeszközök/ röv.lej.köt. (pénzeszk., likvid értékpapírok, vevők) QR= 131,75/282,5=0,466 QR= 444,25/282,5=l,57 A „lazább” mutató alapján a cég likvid, jó helyzetben van, a készletek nélküli forgóeszköz állomány azonban csak a kötelezettségek mintegy felére elegendő. Az eszközgazdálkodás ésszerűsége Adott üzleti forgalom lebonyolításához meghatározott nagyságrendű és összetételű eszközállományra van szükség. Az eszközöket finanszírozni kell, nem mindegy, hogy azok milyen mértékben és mennyi idő alatt hasznosulnak. Az eszközgazdálkodás hatékonyságának megítélésére használatos mutatók Vevőkövetelések átlagos forgási sebessége= vevőállomány x 365 / éves árbevétel 81,5 x 365 / 900 = 33,05 nap

4

Forgóeszköz forgás = árbevétel/ átlagos forgóeszköz-állomány 900/444,25 =2,0258 /fordulat/ árbevétel/készlet = 900/267,5 = 3,364 Befektetett eszközök forgása = árbevétel/ befektetett eszközök = 900/295 = 3,05 Eszközhatékonyság = árbevétel/összes eszköz Az adósságkezelés mutatói A folyamatos fizetőképesség fenntartása mellett fontos, hogy a cég önfinanszírozási foka elég magas legyen, ne legyen eladósodva, megőrizve ezáltal is a stabilitást Egy cég akkor stabil, ha a befektetett eszközeit és a nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban saját forrásaival fedezi. Stabilitási mutató = saját tőke/befektetett eszközök + készletek 401,5 /607,5 = 66,09 Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg a saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. Eladósodottsági mérték = Saját tőke/hosszúlejáratú köt.= 406,25/45 = 9,02 /Tőkeellátottsági mutató/ A hitelezők a saját tőke 35 %-áig hajlandók hosszúlejáratú hitelt nyújtani. A bank szempontjából kockázatosnak számít az a cég, amelyik magas eladósodottsági rátával és a fix költségek magas arányával jellemezhető Adósságvállalásnál ügyelni kell arra, hogy

- egy cég mindaddig felvehet hosszúlejáratú hiteleket beruházás és tárgyieszköz lízing céljára, ameddig az így megnövelt tőkének nagyobb a hozama, mint amennyibe az adósság került

- ha egy cég finanszírozási forrásainak túl nagy hányadát teszik ki az adósságok, akkor a hitelezők bizalma és biztonságérzete megrendülhet

5

Vizsgálandó: a cég milyen mértékben adósodott el, valamint a nyereségből milyen mértékben tudja fizetni az adóssággal kapcsolatos fix kiadásait (kamatfizetés, esedékes törlesztőrészletek, kötvény-visszavásárlás – összefoglaló elnevezéssel: adósság-visszafizetés -, lízingdíjak) Az eladósodottság elfogadható mértéke részben a saját tőkéhez viszonyítható, részben ahhoz, hogy a kamatköltséget a kamat- és adózás előtti nyereségből (EBIT – nálunk: üzemi eredmény) hányszor lenne képes kifizetni. Az adósság-kezelés racionalitásának megítélésére alkalmas mutatók: Adósság és összes eszköz aránya: a saját eszközökkel arányos adósságvállalás mértéke: Összes adósság / összes eszköz = 55,5/749,8 = 0,074 A hitelezők szemszögéből előnyös, ha minél alacsonyabb ez az arány, mert ez számukra kisebb kockázattal jár. Adósság és saját vagyon aránya = hosszú lej. köt./ saját tőke = 45/401,5 = 0,112 Kamatfedezettség mutató = Üzleti eredmény/kamatköltség Saját vagyon megtérülési mutató = Adózott eredmény/saját tőke A hitelezők számára fontos még a hitelek és a működő tőke aránya : Közép- és hosszú lejáratú hitelek/működő töke Jövedelem- és hozamtermelő képesség elemzése A jövedelmezőséget sokféle vállalati döntés befolyásolja A jövedelmezőség tükrözi az eszközgazdálkodás hatékonyságát, az adósságkezelés racionalitását és a vállalati működés egyéb területeinek eredményességét A jövedelmezőségi mutatók összesített képet mutatnak a cégről, s mint ilyenek alkalmasak más vállalatokkal való összehasonlításra. Nyereséghányad = Adózott eredmény/Árbevétel = 32 – (32 x 0,18) / 900 = 0,029

6

Saját tőke hozama = Adózott eredmény/saját tőke átl. Állománya = 26,24/401,5 Alapjövedelmezőségi mutató = üzleti eredmény/saját tőke =32/401,5 =0,079. Semlegesíti az adózás hatását, kiküszöböli a tőkestruktúra hatását A tulajdonosok számára érdekes még a részvényvagyon hozama: ROE = Általános részvények tulajdonosi rendelkezésű hozama/ált. részvények Eredmény kategóriák: Üzemi eredmény - üzleti tevékenység bevételei és ráfordításai Pénzügyi eredmény – pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai Rendkívüli eredmény – rendkívüli bevételek és ráfordítások Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség /pozitív adóalap l8 %-a/ Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék - mérleg szerinti eredmény

7

A tőkelekötés hatékonysága A vállalati gazdálkodás alapfeltétele, hogy rendelkezzen a szükséges méretű és összetételű vagyonnal. Fontos, hogy a valóban szükséges mértékű vagyont kössék le, a befektetett vagyon ne álljon kihasználatlanul, a felszabaduló tőke kerüljön más befektetési lehetőségbe. A tőkelekötés hatékonyságának mérésére használják a ROI mutatót (Return on Investment), mely a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. Képletben: Üzemi eredmény ROI = ----------------------- Átlagos tőkelekötés A mutató alkalmas adott tőketömeg alternatív befektetési lehetőségeinek összehasonlítására, amennyiben a befektető számára fontos szempont a tőkelekötés hatékonysága. A ROI mutató több részmutató szorzataként is kifejezhető, amelyek további fontos információkkal szolgálnak a cég működéséről. Árbevétel Eszközforgás hatékonysága = ---------------------- Átlagos tőkelekötés Üzemi eredmény Jövedelmezőség = --------------------------- Árbevétel Árbevétel Üzemi eredmény ROI = -------------------------------- x ----------------------------------- Átlagos tőkelekötés Árbevétel Példánkban: 900 m Ft/440,5 m Ft = 2,04 (fordulat) A befektetett tőke évente kb. kétszer fordul meg.

8

32 m Ft/900 m Ft = 0,0355 A 3,5 %-os jövedelemtermelő képesség alacsonynak mondható. ROI = 2,04 x 0,0355 = 0,0726, 32/440,5 = 0,0726 Vállalati gazdaságtan 2003/04 /Tematika/

1. szept. 9-16. A vállalat lényege, funkciói. A vállalat, mint gazdálkodó egység, szervezeti egység, rendszer. A vállalat belső és külső érintettjei, céljai, formái. Az egyéni vállalkozás és a gazdasági társaságok sajátosságai

Tananyag: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan Aula Kiadó I fejezet

2. szept. 23-30. A vállalkozás indítása. A vállalkozások stratégiája és üzleti terve.. A

stratégia lényege, szintjei, típusai. A stratégia alkotás folyamata. Az üzleti terv lénye szerepe, felépítése. Az induló tőkeszükséglet meghatározása Tananyag: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan Aula Kiadó 1997. 15-57, 154-166, 463470, Vállalkozások gazdaságtana Perfekt kiadó 1997. 48-73

3. okt. 7-14. A vállalkozások vagyona. A vagyon szerkezete, finanszírozása. Stabilitás, hatékonyság, likviditás, jövedelmezőség. /előadás/ Előadás október 7-én, 14-én 18 – 20h-ig 1. előadó Tananyag: az eladás anyaga /segédanyag/

4. okt. 28. I. ZH A félév végi aláírás feltétele 50 % + 1 pont = 26 pont

5. nov. 4-11. befektetett eszközök, beruházások, befektetések gazdaságossági vizsgálata amortizáció; időarányos, teljesítményarányos leírási módok Tananyag: Vállalkozások gazdaságtana Perfekt Kiadó 125-140 Vállalkozás gazdaságtan BMF távoktatási jegyzet

6. nov. 18-25. Költségek, bevételek, a vállalati működés eredményessége. Kalkulációs módszerek, költség-elemzés Előadás: november 18-án és 25-én 18-20.ig 1. sz. előadó Tananyag: az előadásanyaga /segédanyag/

7. dec. 2-9. A termelő vállalat. A termelési folyamat sajátosságai. Tananyag: Vállalkozások gazdaságtana Perfekt kiadó 100-117 Chikán: Vállalatgazdaságtan 304-338

9

8. dec. 16. II. ZH írása 2 sikeres (2 db 26 pont feletti) ZH alapján jegymegajánlás Példák vállalatgazdaságtanból

1. Egy kirándulóbusz bruttó értéke 16 M Ft, tervezett élettartama 5 év. Évente 240

Munkanapot fut, napi 400 km átlagteljesítménnyel. a, A leírási mód megválasztásánál milyen szempontokat vesz figyelembe?

B, Számítsa ki kétféle módszerrel az évenkénti amortizáció összegét és indokolja meg, melyik leírási módot miért alkalmazná!

2. Egy 40 M Ft értékű beruházás révén várhatóan 10 éven át évente 8 M Ft nettó hozam keletkezne. a, Írja le a nettó hozam tartalmát! b, Érdemes- e megvalósítani a beruházást, ha az elvárt jövedelmezőség 15 %

c, Számítsa ki a beruházás kritikus értékét és a nettó hozam kritikus értékét! D, Hogyan alakulna a beruházás megítélése, ha jövedelmezőségi elvárás 12 % lenne?

3. Mekkora a kapacitása annak a berendezésnek, amelyik 40 %-os kihasználtság mellett évi 10 ezer db-ot termel? Mivel magyarázható a kapacitás-kihasználtság ilyen szintje? Tegyen javaslatot a kihasználatlan kapacitás megszűntetésére!

4. Egy KFT 2000-ben 50 M Ft-os átlagos készlet-állománnyal 1000 M Ft nettó árbevételt Realizált. Készletei 2001-ben 10 %-kal nőttek, nettó árbevétele 1200 M Ft-ra emelkedett. Elemezze a cég készletgazdálkodását!

5. A „Tortúra” KFT mérlegéből és eredménykimutatásából kiemelt alábbi adatok alapján

elemezze a KFT helyzetét jövedelmezőség, likviditás és a tőkelekötés hatékonysága szempontjából! Befektetett eszközök 40 M Ft Saját tőke 36 M Ft Készletek 16 M Ft H.lej. köt. 24 M Ft Követelések 8 M Ft R.lej. köt 20 M Ft Pénzeszközök 16 M Ft

Nettó árbevétel 50 M Ft Üzemi eredmény 8 M Ft ( A mérlegadatok átlagos értékek)

10

6. A„Tortúra” KFT a következő évben 10 %-kal szeretné növelni az eredményt. tegyen számításokkal alátámasztott javaslatot az eredmény növelésére! Megnevezés Tárgyévi adatok Árbevétel 100 M Ft Proporcionális ktg 40 M Ft Fedezeti összeg ……..

Fix ktg 32 M Ft Eredmény ……… 7. Egy 100 M Ft értékű beruházás révén 10 éven át évente12 M Ft nettó hozam ke- letkezne. A, Írja le a nettó hozam tartalmát B, Számítsa ki a kritikus beruházási összeget, ha az elvárt jövedelmezőség 10 % !

C, A kapott eredmény alapján milyennek ítéli a fenti beruházási akciót? 9. A „Tortúra” KFT 10 M Ft-ért vásárolt autóbuszának tervezett élettartama 5 év. Évente

240 munkanapot dolgozik napi 400 km átlagteljesítménnyel. Tényleges teljesítménye az első évben 120 e km, a 2. évben 80 e km, a 3. évben 130 e km, a 4. évben 100 e km, az 5.-ben 50 e km. Számítsa ki az évenként elszámolható értékcsökkenés összegét! Mutassa ki, milyen összegű eltérés adódik a degresszív leíráshoz képest!

9. Mekkora annak a berendezésnek a kapacitása, amelyik 75 %-os kihasználtság mellett 750 e db-ot termel?

Milyen információkra lenne még szüksége ahhoz, hogy a kihasználtságot elemezze, illetve javítására javaslatot tegyen?

10. Hallgató Márk, másodéves hallgató – ösztöndíját kiegészítendő – kizárólag ebédidőben

működő étterem nyitásán gondolkodik. Évi 2 millió Ft-ért kibérelhetné a főiskola egyik üresen álló helyiségét, amit 2 millió Ft-ért berendezhetne, ezt a berendezést 5

évig tudná rendeltetésszerűen használni. 1 millió Ft forgótőkével évi 6 millió Ft árbe- vételt érhetne el Nyersanyagok beszerzésére 2 millió Ft-ot, rezsire 400 ezer Ft-ot kellene költenie. Eddig reklámújságok kihordásával havi 50 ezret keresett, ezt abba kell hagynia. Az induláshoz szükséges pénzt szülei biztosítanák (kamatmentesen), jelenleg ezt az összeget bankban tartják 12 %-os kamat mellett. Érdemes-e Márknak az étteremnyitás gondolatával foglalkoznia? Mennyi pénzt kap szüleitől az induláshoz?

11. Infor Máté informatikus hallgató programozó iroda alapítását fontolgatja.

Évi 200 ezer Ft-ért iroda-helyiséget bérelhetne, aminek berendezése 600 ezer Ft-ba kerülne s ezt 5 évig használhatná. 1,4 M Ft-ért vehetne egy használt autót, ami szintén öt évig kiszolgálná. Rezsire az első évben 400 ezret, reprezentációra 600 ezret kellene költenie, ezzel szemben már az első évben 10 M Ft árbevételre tehetne szert. Jelenleg 1 M Ft-tal rendelkezik, de az induláshoz szükséges összeget kamat-mentesen össze tudná szedni szüleitől, rokonaitól, ismerőseitől. - Mennyi pénz hiányzik a vállalkozás beindításához? - Hogyan alakulnak a költségei? - Hogyan alakulnak a költségek, ha az induláshoz hiányzó pénz 20 %-os kamatra tudná felvenni? Ön melyiket választaná?

11

- Hogyan alakul a vállalkozás jövedelmezősége az első évben? - Érdemes-e a vállalkozást elindítani, ha a bankban 15 % -os kamatot, a tőzsdén forgatva 30 %-os hozamot érhetne el.? - Készítse el a vállalkozás üzleti tervét

12. Egy panziónak 20 szobája van. Szobánként naponta 10 ezer Ft árbevételt lehet elérni,

az egy szobára jutó állandó költség napi 1 ezer Ft, kiadott szobánként további 1 Ft költség merül fel. A nyereségadó 18 %. Hány szobát kell kiadni ahhoz, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat? Hány szobát kell kiadni ahhoz, hogy a beáramló kp egyenlő legyen a kiáramlóval?

13. Egy cég két üzemében azonos termékek előállítása folyik. Újabb kétezer db-os megrendelés érkezik, melyik üzem gyártsa, hogy a fel nem osztott költségek változatlansága mellett a vállalat eredménye a legkedvezőbb legyen?

Megnevezés I. üzem T II. üzem T Termelés, értékesítés db 8000 10000 5000 7000 Eladási ár Ft/db 500 500 500 500 Közvetlen költség Ft/db 350 350 320 320 Fel nem osztott költség E Ft 6db 720 (90) 72 1050 (210) 150 Eredmény Ft/db + 60 + 78 -30 +30 Összes költség 440 422 530 470 1. első számítás szerint az 1. üzemben érdemes 2. Határköltség alapján: eladási ár 500 500 közvetlen költség 350 320 fedezeti összeg 150 180 fedezeti hányad 150/500 = 30 % 180/500 = 36 % termelés db 8000 10000 5000 7000 árbevétel 4000 5000 2500 3500 ktlen ktg E Ft 2800 3500 1600 2240 fed. Ö. 1200 1500 900 1260 fel nem osztott 720 720 1050 1050 eredmény 480 780 -150 210 bázis eredmény: I. ü 480 II.ü -150 330 tervezett eredmény: I. üzem kapná 780-150 = 630, II. üzem kapná 480 + 210 = 690

14. Egy üzem adatai: termelés. 10000 db, proporcionális költség 128oo E FT, degresszív ktg 6000 e Ft (reagálási fok o,6), progresszív ktg 1000 E Ft (reagálás 1,2), fix költség 4800 E Ft ár 3800 Ft/db

1. számítsuk ki a bázis és a tervezett eredményt

12

2. számítsuk ki a rétegköltséget és a határköltséget 3. érdemes-e 1500 Ft/db áron további 1500 db-ra vonatkozó megrendelést elfogadni? 4. Mekkora az átlagos költségreagálási fok?

Változó költség fix költség Arányos 12800 - Degresszív 3600 (600x0,6) 2400 Progresszív 1200 (1000x1,2) - 200 Fix - 4800 Összesen 17600 7000 Volumennövekedés 11500/10000 = 115 % Változó költség a terv évben 17600 x 1,15 = 20240 Megnevezés bázis terv rétegtermelés Árbevétel 38000 43700 +5700 Arányos ktg 17600 20240 +2640 Fedezeti össz. 20400 23460 +3060 Fix 7000 7000 - Eredmény 13400 16460 +3060 2. rétegtermelés 1500 db rétegköltség 2640 E Ft/db határköltség 1760 E Ft (20240/1500) eladási ár 3800 Ft/db határnyereség 2040 Ft/db tervezett termelés összes nyeresége 3060 E Ft

15. Egy divatcikk gyártásához szükséges gép ára 7000 fabatka. A prognózisok szerint a

gépbeszerzés révén 3 év alatt évi 2500 fabatka nettó hozam érhető el A gép a 3. év végén 2ooo fabatkáért értékesíthető.

A, Gazdaságos-e a gépi beruházás, ha a kalkulatív kamatláb 1o %?

B, Mennyi a használt gépnek a 3. év végén minimálisan szükséges ára, ahhoz, hogy a beruházás gazdaságosnak minősülhessen?

C, Mennyi lenne a gépkritikus beruházási összege, ha a használt gép értékesítésével nem számolhatunk?

13

16. Egy 40 ezer € -s beruházás révén 6 éven át évi 8000 € nettó hozam keletkezne.

A, Határozza meg a diszkontált hozadékösszeget (DH), ha a kalkulatív kamatláb 8 %

B, Számítsa ki a belső kamatlábat!

C, Határozza meg a beruházás kritikus élettartamáta4

D, Számszerűsítse a nettó hozam kritikus értékét!

E, Határozza meg a kritikus beruházási összeget!

F, Mekkora lenne a kritikus beruházási összeg, ha az élettartam végtelen lenne?

G, Mekkora lenne a nettó hozam kritikus értéke végtelen élettartam esetén?

H, Végtelem élettartam esetén mekkora lenne a belső kamatláb?

17. Maximálisan mekkora összeg fektethető egy olyan gazdasági akcióba, melynek

eredményeként 4 éven át évente 50 M Ft nettó hozam keletkezik? ( A kalkulatív

kamatláb 10 %.

18. Egy gazdasági akció kiadási és bevételi sorai:

Évek kiadás bevétel

1. 1000 800

2. 800 7000

3. 7000 4000

4. 4000 8000

5. 8000 1763

A kiadások az év elején, a bevételek az év végén jelentkeznek

A, mekkora a belső kamatláb?

B, elemezze az akció gazdaságosságát 10 % -os kalkulatív kamatláb mellett!

14

Likviditás, jövedelmezőség, stabilitás (előadás vázlat)

A likviditás Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek, ha működési bevételeiből képes folyamatosan fedezni működési kiadásait, azaz rövidtávú kötelezettségei kifizetésére likvid, vagy likviddé tehető forgóeszközökkel rendelkezik A likviditás mérésére használatos mutatók Likviditási ráta: Forgóeszközök/rövidlejáratú kötelezettségek Likviditási gyorsráta: Forgóeszközök – készletek/ rövidlejáratú kötelezettségek Dinamikus likviditási mutató: Működésből származó pénzeszközök/ röv.lej.köt. (pénzeszk., likvid értékpapírok, vevők) QR= 131,75/282,5=0,466 QR= 444,25/282,5=l,57 A „lazább” mutató alapján a cég likvid, jó helyzetben van, a készletek nélküli forgóeszköz állomány azonban csak a kötelezettségek mintegy felére elegendő. Az eszközgazdálkodás ésszerűsége Adott üzleti forgalom lebonyolításához meghatározott nagyságrendű és összetételű eszközállományra van szükség. Az eszközöket finanszírozni kell, nem mindegy, hogy azok milyen mértékben és mennyi idő alatt hasznosulnak. Az eszközgazdálkodás hatékonyságának megítélésére használatos mutatók: Vevőkövetelések átlagos forgási sebessége= vevőállomány x 365 / éves árbevétel 81,5 x 365 / 900 = 33,05 nap

15

forgóeszköz forgás = árbevétel/ átlagos forgóeszköz-állomány 900/444,25 =2,0258 /fordulat/ árbevétel/készlet = 900/267,5 = 3,364 Befektetett eszközök forgása = árbevétel/ befektetett eszközök = 900/295 = 3,05 Eszközhatékonyság = árbevétel/összes eszköz Az adósságkezelés mutatói A folyamatos fizetőképesség fenntartása mellett fontos, hogy a cég önfinanszírozási foka elég magas legyen, ne legyen eladósodva, megőrizve ezáltal is a stabilitást Egy cég akkor stabil, ha a befektetett eszközeit és a nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban saját forrásaival fedezi. Stabilitási mutató = saját tőke/befektetett eszközök + készletek 401,5 /607,5 = 66,09 Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg a saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. Eladósodottsági mérték = Saját tőke/hosszúlejáratú köt.= 406,25/45 = 9,02 /Tőkeellátottsági mutató/ A hitelezők a saját tőke 35 %-áig hajlandók hosszúlejáratú hitelt nyújtani. A bank szempontjából kockázatosnak számít az a cég, amelyik magas eladósodottsági rátával és a fix költségek magas arányával jellemezhető Adósságvállalásnál ügyelni kell arra, hogy

- egy cég mindaddig felvehet hosszúlejáratú hiteleket beruházás és tárgyieszköz lízing céljára, ameddig az így megnövelt tőkének nagyobb a hozama, mint amennyibe az adósság került

- ha egy cég finanszírozási forrásainak túl nagy hányadát teszik ki az adósságok, akkor a hitelezők bizalma és biztonságérzete megrendülhet

Vizsgálandó: a cég milyen mértékben adósodott el, valamint a nyereségből milyen mértékben tudja fizetni az adóssággal kapcsolatos fix kiadásait (kamatfizetés, esedékes törlesztőrészletek, kötvény-visszavásárlás – összefoglaló elnevezéssel: adósság-visszafizetés -, lízingdíjak)

16

Az eladósodottság elfogadható mértéke részben a saját tőkéhez viszonyítható, részben ahhoz, hogy a kamatköltséget a kamat- és adózás előtti nyereségből (EBIT – nálunk: üzemi eredmény) hányszor lenne képes kifizetni. Az adósság-kezelés racionalitásának megítélésére alkalmas mutatók: Adósság és összes eszköz aránya: a saját eszközökkel arányos adósságvállalás mértéke: Összes adósság / összes eszköz = 55,5/749,8 = 0,074 A hitelezők szemszögéből előnyös, ha minél alacsonyabb ez az arány, mert ez számukra kisebb kockázattal jár. Adósság és saját vagyon aránya = hosszú lej. köt./ saját tőke = 45/401,5 = 0,112 Kamatfedezettség mutató = Üzleti eredmény/kamatköltség Saját vagyon megtérülési mutató = Adózott eredmény/saját tőke A hitelezők számára fontos még a hitelek és a működő tőke aránya : Közép- és hosszú lejáratú hitelek/működő töke Jövedelem- és hozamtermelő képesség elemzése A jövedelmezőséget sokféle vállalati döntés befolyásolja A jövedelmezőség tükrözi az eszközgazdálkodás hatékonyságát, az adósságkezelés racionalitását és a vállalati működés egyéb területeinek eredményességét A jövedelmezőségi mutatók összesített képet mutatnak a cégről, s mint ilyenek alkalmasak más vállalatokkal való összehasonlításra. Nyereséghányad = Adózott eredmény/Árbevétel = 32 – (32 x 0,18) / 900 = 0,029 Saját tőke hozama = Adózott eredmény/saját tőke átl. Állománya = 26,24/401,5

17

Alapjövedelmezőségi mutató = üzleti eredmény/saját tőke =32/401,5 =0,079. Semlegesíti az adózás hatását, kiküszöböli a tőkestruktúra hatását A tulajdonosok számára érdekes még a részvényvagyon hozama: ROE = Általános részvények tulajdonosi rendelkezésű hozama/általános részvények összértéke Eredmény kategóriák: Üzemi eredmény - üzleti tevékenység bevételei és ráfordításai Pénzügyi eredmény – pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai Rendkívüli eredmény – rendkívüli bevételek és ráfordítások Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség /pozitív adóalap l8 %-a/ Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék - mérleg szerinti eredmény A tőkelekötés hatékonysága A vállalati gazdálkodás alapfeltétele, hogy rendelkezzen a szükséges méretű és összetételű vagyonnal. Fontos, hogy a valóban szükséges mértékű vagyont kössék le, a befektetett vagyon ne álljon kihasználatlanul, a felszabaduló tőke kerüljön más befektetési lehetőségbe. A tőkelekötés hatékonyságának mérésére használják a ROI mutatót (Return on Investment), mely a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. Képletben: Üzemi eredmény ROI = ----------------------- Átlagos tőkelekötés

18

A mutató alkalmas adott tőketömeg alternatív befektetési lehetőségeinek összehasonlítására, amennyiben a befektető számára fontos szempont a tőkelekötés hatékonysága. A ROI mutató több részmutató szorzataként is kifejezhető, amelyek további fontos információkkal szolgálnak a cég működéséről. Árbevétel Eszközforgás hatékonysága = ---------------------- Átlagos tőkelekötés Üzemi eredmény Jövedelmezőség = --------------------------- Árbevétel Árbevétel Üzemi eredmény ROI = -------------------------------- x ----------------------------------- Átlagos tőkelekötés Árbevétel Példánkban: 900 m Ft/440,5 m Ft = 2,04 (fordulat) A befektetett tőke évente kb. kétszer fordul meg. 32 m Ft/900 m Ft = 0,0355 A 3,5 %-os jövedelemtermelő képesség alacsonynak mondható. ROI = 2,04 x 0,0355 = 0,0726, 32/440,5 = 0,0726

Kiegészítő informácik az előadás vázlathoz A BIT KFT beszámolójából kiemelt adatok Árbevétel 900 M FT Üzemi (üzleti) eredmény 32 M Ft ESZKÖZÖK 2001 2002

19

Immateriális javak 37 18 Tárgyi eszközök 240 295 Befektetett pénzügyi eszközök 4 8 Készletek 249 376 Követelések 115 48 Értékpapírok 0 0 Pénzeszközök 67,1 33,4 Aktív időbeli elhatárolások 8,3 1,2 Eszközök összesen 720,4 779,6 FORRÁSOK Jegyzett tőke és tőketartalék 300 353 Mérleg szerinti eredmény 53 97 Céltartalékok 0 21 Hosszú lejáratú kötelezettségek 37,4 52,6 Rövid lejáratú kötelezettségek 324 241 Passzív időbeli elhatárolások 6 15 Források összesen 720,4 779,6 (Átlagos tőkelekötés a mérlegben szereplő nyitó és záró értékek alapján számolva :440,5 M Ft) Eszköz oldalról közelítve: + Immat. javak 37+18/2= 27,5 + tárgyi eszsk 240+295/2 = 267,5 + készletek 249+376/2 = 312,5 + követelések 115+48/2 = 81,5 + pénzeszk 67,1+33,4/2 = 50,25 + aktív id.elh. 8,3+1,2/2 = 4,75 - céltart. – 10,5 - rövid lej. köt. 324+241/2 = 282,5 - passzív id.elh. 6+15/2 = 10,5 összesen: 440,5 Forrás oldalról kiindulva: + saját tőke 353+450/2 = 401,5 + hosszúlej.köt. 37,4+52,6/2 = 45 - bef. pü. eszk. 4+8/2 = 6 - értékpapírok összesen: 440,5 Eredménykategóriák. 1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Üzemi tevékenység árbevétele és bevételei – ráfordításai 2. Pénzügyi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei-ráfordításai

20

3. Rendkívüli eredmény Rendkívüli bevételek-ráfordítások

4. Adózás előtti eredmény - társasági adó (18 %)

5. Adózott eredmény → mérleg szerinti eredmény → osztalék

Nettó árbevétel: ÁFA nélküli árbevétel

Költséggazdálkodási fogalmak . Költség: A termelés, tevékenység érdekében történő ráfordítások pénzben kifejezett értéke. Időszakra és szervezeti egységre vonatkozik. (Ft/év/szervezeti egység) Ártényezö, jövedelmezőség meghatározója, lényeges szerepet játszik a gazdasági döntéseknél Ráfordítás: Meghatározott időszak eszközfelhasználásának mennyiségben és értékben kifejezett összege. Tágabb fogalom, mint a költség, olyan felhasználásokat is tartalmaz, amelyek nem számolhatók el költségként.

21

A ráfordítás lehet: - egyidejűleg költség is (pl. anyag-, bérfelhasználás) - átmenetileg nem költség (pl. aktív időbeli elhatárolás) - nem költség, mert eredményt terhel Általában a költség teljesítményhez (árbevételhez), a ráfordítás

hozamhoz (eredmény) kapcsolódó fogalom

Önköltség: Termékegységre : (tevékenység egységére) jutó költség Rétegköltség: A rétegtermelés (termelésváltozás) költsége Határköltség: A rétegtermelés egységére jutó rétegköltség ( rétegtermelés önköltsége ) Maradványköltség: (költségremanencia) Csökkenő felhasználás mellett sem csökken a felhasználás-csökkenésnek megfelelő mértékben, lényegében fix és degresszív költségek Költségszint: Az árbevétel és az összes költség viszonya : Összes költség/árbevétel Költséghányad: valamely költségfajta aránya az összes költségen belül: költségnem/összes költség Költségnemek: Az eszközfelhasználások elsődleges megjelenési formái A termelési költségek költségfajták szerinti csoportosítása Kimutatásuk az SZT szerint kötelező : - anyagi jellegű ráfordítások - személyi jellegű ráfordítás - értékcsökkenési leírás (amortizáció) Költségviselők: Adott termék vagy szolgáltatás, aminek érdekében a költség felmerült, A költségről a felmerülés pillanatában pontosan ismert, hogy mely terméket és milyen mértékben terhel - közvetlen költség Költséghely: Szervezeti egység, ahol a költség felmerül. Általában közvetett költségek, amelyekről a felmerülés időpontjában nem dönthető el egyértelműen, mely terméket, milyen mértékben terhel. Ezeket a költségeket költséghelyeken gyűjtik, innen osztják fel vagy vezetik át a költséghely szolgáltatásait igénybevevő termékre, illetve a fel nem osztott költségek csoportjaiba.

22

Állandó vagy fix költségek: A termelés volumenváltozására adott kapacitás-határon belül nem reagálnak Változó költségek: A termelés volumenváltozására reagálnak:

- arányosan (proporcionális költségek) - a termelés-változásnál kisebb mértékben változnak ( degresszív költségek) - a termelés-változásnál nagyobb mértékben változnak (progresszív

költségek) Az általános költségeket a szervezeti egységre jellemző vetítési alap szerint képzett pótlékkulcs segítségével osztják fel. Felosztandó összeg Pótlékkulcs = ---------------------------- Vetítési alap Kalkulációs eljárások Pótlékoló kalkuláció

Közvetlen költségek * közvetlen anyagköltség * közvetlen bérköltség * bérjárulékok (TB) * gyártási különköltség * értékesítési különköltség Közvetlen költségek (önköltség) összesen

• üzemi általános költségek • selejt a szűkített önköltség %-ában)

Szűkített önköltség

• központi irányítás általános költségei Elkülönített költségek (műszaki felj., garancia) Teljes önköltség

• nyereség ( az ár százalékában)

23

Termelői ár Egyszerű osztókalkuláció

Egyféle termék előállítása vagy forgalmazása esetén alkalmazható Pl. fuvarozás, szállítás, malomipar, ivóvízdíj, bányászat Önköltség = összes költség/mennyiség

Egyenértékszámos osztókalkuláció A vezértípus önköltségét számolják ki, majd az egyenértékszám (bonyolultsági szorzó) segítségével határozzák meg a többi termék önköltségét.

Előkalkuláció Ajánlatkérésre, fejlesztési elképzelésre készített előzetes ár. Mivel a termék még nincs kész, a már gyártott termék adataiból indulnak ki, a változtatások adatait számolják, becsülik.

Utókalkuláció

Elkészült termékek árának meghatározása

A költségszámításban érvényesülő fejlődési tendenciák A termelés jellegéből, az elszámolások technikai és egyéb sajátosságaiból adódóan először az utólagos költségelszámolás rendszere alakult ki. Ennek az a lényege, hogy a költségeket mind a termelési folyamat időszakára, mind teljesítményegységekre, mind a költséghelyekre csak utólagosan állapította meg. A költségtervezés bevezetésével előzetesen végzett számításokkal, megalapozottan lehetett gazdasági döntéseket előkészíteni illetve meghozni: a tervhez való viszonyítással folyamatos ellenőrzést lehetett biztosítani a költségalakulás felett. A normatív költséggazdálkodás esetén a vállalat valamennyi tevékenységének eszközfelhasználását normák, normatívák alapján irányozzák elő és az előirányzatokhoz folyamatosan mérik, hasonlítják a tényleges felhasználásokat. A költségek normalizálása egyrészt a költségek

24

értékelésénél alkalmazott árakra, bérekre, tarifákra, másrészt a felhasználási mennyiségekre vonatkozik.

Veszteségforrás: azon termelési tényezők, amelyek nem megfelelő felhasználásából, illetve kihasználásából a vállalatnak többletköltségei, veszteségei keletkeznek. Veszteségforrás minden olyan tevékenység is, amelynek hiányos szervezése, illetve nem megfelelő végrehajtása indokolatlan többletköltséget okoz. Ilyenek lehetnek pl. a tárgyi eszközök nem megfelelő kihasználása, a készletek magas szintje, célszerűtlen munkaerő-felhasználás, munka- és üzemszervezés hiányosságai, nem megfelelő marketing munka stb

Példa:

Egy adott üzletág termékeinek egyszerűsített pótlékoló kalkulációja, illetve ezek összesítése a következő:

A

B C D E ∑

Közvetlen anyag

200 100 200 150 250 900

Közvetlen bér

100 200 200 150 150 800

Üzemi ált. költs. 400%

(400) (800) (800) (600) (600) 3200

Gyári ált. költs. 200%

(200) (400) (400) (300) (300) 1600

Nyereség 200

-300 300 300 200 700

Árbevétel 1100 1200 1900 1500 1500 7200 A cégünk végül is jól áll. Több, mint 10% a nyereség. Szemet szúr viszont a B jelű termék. Gyártásának abbahagyása esetén elmaradnak a közvetlen költségek, az árbevétel. Az általános költségek viszont maradnak. Ezeket a többi terméknek kell viselni. Következmény: A

B C D E ∑

Közvetlen anyag

200 200 150 250 800

Közvetlen bér

100 200 150 150 600

Üzemi ált. (400) (800) (800) (600) (600) 3200

25

költs. 400% Gyári ált. költs 200%

(200) (400) (400) (300) (300) 1600

Nyereség

200 300 300 200 -200

Árbevétel

1100 1900 1500 1500 6000

Mivel az általános költségek maradnak, a cégünk nyeresége elszállt. Egy termék önköltségének kalkulációs adatai a következők: Közvetlen anyagköltség: 200 Ft/db Közvetlen bérköltség: 200 Ft/db Üzemi általános költség: 1000 % Vállalati általános költség: 200 % Nyereség: 800 Ft/db Egységár: (a ) 4000 Ft/db e

A vállalat 20 %-os béremeléssel szeretné a munkaerőt megőrizni. Emellett az energia költségek is 20 %-kal emelkednek. (Az energiaköltségek az általános költségek 20 %-át teszik ki). Kérdés: Milyen mértékű áremeléssel tudja a vállalat a termék 800 Ft/db nyereségét megőrizni? Megoldás: „teljes” kalkuláció: Közvetlen anyagköltség: 200 Ft/db Közvetlen bérköltség: 200 Ft/db Üzemi általános költség: 2000 Ft/db Vállalati általános költség: 800 Ft/db Nyereség: 800 Ft/db Egységár: 4000 Ft/db Ellenőrzés: a e = 4000 Ft/db k ö = 3200 Ft/db n = 800 Ft/db

26

Az energiaköltség változás hatása az általános költségekre: - Üzemi általános költségben:

Energiaköltség: 400 + 80 = 480 Ft/db Egyéb költség: 1600 Ft/db

Összesen: 2080 Ft/db

- Vállalati általános költségben: Energiaköltség: 160 + 32 = 192 Ft/db Egyéb költség: 640 Ft/db Összesen: 832 Ft/db

„Új” kalkuláció: Közvetlen anyagköltség: 200 Ft/db Közvetlen bérköltség: 240 Ft/db (+20%) Üzemi általános költség: 2080 Ft/db Vállalati általános költség: 832 Ft/db Összes költség: 3352 Ft/db Nyereség: 800 Ft/db Egységár: 4152 Ft/db

Befektetés-gazdaságossági számítások A beruházások gazdaságossága A beruházás a befektetések egyik válfaja, tárgyi eszközök létesítésére irányuló műszaki-gazdasági tevékenység. A beruházások gazdaságosságának megítéléséhez használatos statikus és dinamikus módszerek az időpreferencia kérdésében térnek el. /Statikus mutató: M/E=i, / Időpreferencia: a mai pénz többet ér a holnapinál (Az idő pénz!, Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok!)

27

Időtényezők: 1. kamatfaktor Kt = (1+i)t

Jelenlegi értéket (PV) a kamattényezővel megszorozva jövőbeni értékhez (FV) jutunk, kamatos kamat 2. diszkontfaktor Dt = 1/(1+i)t

Egy jövőben esedékes összeg mennyit ér ma? A t év múlva esedékes összeget elosztva a diszkont tényezővel megkapjuk annak jelenértékét i(1+i)n

3. törlesztő faktor qt = ____________ (1+i)n - 1 1/ΣDt

- A törlesztőfaktorral való szorzás adott összeget évi átlagossá alakít, miközben kamatot számít fel ( a kamatos kamat számítás módszerével) Több évre érvényes, egyszer felmerülő összeget szorozhatunk vele 1000 egység egyszeri befektetésnek 4 éves időtartam és 15 %os időpreferencia mellett évenként 1000 x 0,35 = 35o egység újra befektethető pénzeszközt kell eredményeznie (0,35 a törlesztőfaktor táblázat 4 év, 15 % sorában található) - A törlesztőfaktor segítségével egyetlen osztás révén ugyanazt a számot kapjuk, mintha ezt az értéket a vonatkozó évek száma szerint a diszkonttényezőkkel megszoroztuk volna, majd a diszkontált összegeket összegeztük volna. Több évre jellemző évenkénti azonos összegeket oszthatunk vele, az osztás révén ezek diszkontált összegét kapjuk. A 4 éven át 350 egység hozamot eredményező lehetőségért 15 % időpreferencia mellett max. 350/0,35 = 1000 egység adható. Ennél magasabb összeg már nem térülne meg, alacsonyabb összegért vásárolva 15 %-nál magasabb hozamot eredményezne - A törlesztőfaktor alkalmazható az időben egyenlőtlenül jelentkező összegek évi egyenletessé alakításának segédeszközeként is Egy befektetési akció során az 1. évben 100, a 2.-ban 200, a 3.-ban 300 egység kiadás merül fel. Határozzuk meg a kiadások éves gazdasági átlagát, ha a kalkulatív kamatláb 15 % ! 0,43798 x (100 x 0,86957 + 200 x 0,75614 + 300 x 0,65752) = 190,7 A dinamikus vizsgálatok alapján gazdaságosnak mondható egy beruházás, ha a hozamok diszkontált összege pozitív, ha a belső kamatláb nagyobb a piaci (vagy a

28

kalkulatív, elvárható) kamatlábnál, ha az éves nettó hozam nem kisebb az évi átlagos tőkeköltségnél. /Hozam: bevétel- összes kiadás: Ht = Pt - (Kt + Et). Nettó hozam: bevétel-nem befektetés jellegű kiadás: ht = Pt - kt Egyszerű számpélda. Egy 23 000 egység beruházással szemben 5 éven át évi 7000 egység nettó hozam keletkezik. 10 % kalkulatív kamatláb mellett határozzuk meg az akció gazdaságosságát! /Nettó hozam: bevétel-nem befektetés jellegű kiadás: h = P-K/ 1. DH szerint: -23000 +7000/2638 = 3535 egység, pozitív összeg 2. belső kamatláb keresés alapján: 7000/23000 = 0,304, ez 5év, 15 % >10 % 3. annuitás szerint:23000 x 0,2638 = 6067 egység átlagos tőkeköltség < 7000 Egy beruházással kapcsolatban az alábbi kiadási és bevételi összegek merülnek fel: Évek kiadás bevétel hozadék hozadék diszkontált összege 1 2283,2 - - 2283,2 -2283,2 2 - 1ooo 1000 869,6 3 - 1000 1000 756,1 4 - 1000 1000 657,5 összesen 0 A bevételek névértéken számított összege meghaladja a kiadás összegét, tehát nyereség keletkezett. A diszkontált hozadékösszeg 0, ez azt jelenti, hogy éppen a 15 %-os jövedelmezőségi követelmény teljesül. Ha ezt az összeget bankba tennénk: 2283,2 x 0,43798 = 1000, a három éven át keletkező 1000 egység bevétel éppen az egyösszegű kiadás névértéken való visszatérülésének és a mindenkori befektetési értékre felszámított 15 % -os nyereségkövetelménynek felel meg. Ha a kalkulatív kamatláb 15-nél nagyobb lenne, negatív, ha kisebb pozitív értékű diszkontált hozadékösszeget kapnánk.