I. évfolyam . Budap est, 1907. január 27-én. 4. szám.

CSENDŐRSÉGILAPOK Szerkes.zLi és kiadja a M. kiJ'. Csendő rségi Zsebkönyv szerkesztő-bizottsága.

ELÖFIZETÉSI ÁRA: F él évr e _ .. _ 6 korona.

Egész évr e 12 korona. N egyedévre 3 korona.

A csendőrök elmebajairól.

I rt .. : dr . Páiltly Kulmán .. lipótmezei m. kir. áll. elmegyógyító intézet föorvosa. (Folytatás.)

~4· . F . K. 26 éves, nőtlen csendőr, 1\J05·ben két hó­napig volt u á,lnnk. Gyógyultan távozot t.

Szabadságot nell! kapolt, ezé?'/ agy olI akc!1'ta magdt lőni, de a fegyvert elvették tőle. Nem iszik, nem dobá· nyos, luese állítólag nem volt. 8--10 nap óta zavart, nem eszik, nem alszi l!, feje fáj. 6i1!JyilkoN~á!Jot mell' három ízben. kisérlett meg, gondolkodása lassu , bamba, betegségébe b elátása nincs, tájékozatlan, nem tudja hány hónap, melyik esztendő van. Jobb fül ére rosszul hall, beBzéd közben szótagbotláB. Nyelve remeg, arczizmai petybüdtek, jobb faci aliB paret icu8, j obb pupilla tágabb B függő irányban ovalis, bal elJapult, mindkettő kiBsé renyhén reagál, behunyt szemmel inog, térdreflexei élénkek. állandóan szédül.

Baját a honvédkórházban paralysiBnek, nálunk tébo­lyodottságnak vették, de mivel a nagyfoku lelki hanyat. IltBt s dysarthriat itt is constatálták, képzelődések pedig felj egYllzve nincsenek, másrészt a llomaticus jelek orga­nikus, minden valószinüség szerint lueBes agybántalomra utalnak, a h onvédkórház diagnosisát tartom helyesnek.

25. Sz. Gy. 32 éves, nőtlen ez. csendőrörsvezető

1905-ben két hétig volt nálunk. 1901-hen szerezte a syphilisl, l ~J O:2·ben blennorrhreája

volt. Sokat ivott . Már 1902-ben ideguaja miatt Erdő­bényére küldték, itt a hat heti cura után nyugodtabb lett, de 1903 óta ismét feje fáj, aludni nem tud. 1904· ben három hónapig a honvédkórházban figyelték meg, innét az "alig észlelhető kezdetleges tünetek miatt" visszabocsájtottá.k a szolgá.latba, de örsén, mivel elme­baja köztudomásu lett, sokáig n em maradhatott, más állom áBra kellett áthelyezni. Megfigyeltetését megelőző­leg Rznbálytal!J,n fegyverhaBználatért a haditörvénYBzék három hóra itélte volt el. Az uj örsön társai a beteg idegességét látl'a, maguk is féllek, hogy ellenök, vagy más ell en ok nélkül fegyvert fog baBználni, ezért az öraparancAuolt kórházba kisértette.

A betegnek melJőztetés i , üldöztetési tévcszméi voltak, a k6rhá~ban jól tájékozódott, de helyzetét jól megbiráIni nem tudta, emlékezéBe biányos volt, gondolkodása von­tatott, s7.ótagbotlást 8 paralysisre jellemző iráshibáltat eAzlcllek nála. Jobb pupillája tágabb volt, renyhén re­agált. mindkettő szahálytalan, inreflexei fokozottak. Gyó­

gyul tan távozott.

SZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVA'I'AL

Budapest, IV. Egyetem-utcza 4 sz.

~6 . O. M. 31 éveB, nőtlen ez. cBendőrörsvezetö . 1906-ban négy hónapig volt nálunk, javultan távozott. ~2 3 év előtt luese volt. Időnként mult járól telj esen m'lgfe­ledkezett, irásban hibákat követett el B nem tudot!; be­Bzélni. A komáromi helyőrségi kórházban osizmáját bóna alá fogta éB meztelen kiszaladt az utczára. Egysze~ Bzé­dülése is volt. Télen nagy melegség jött reá, meztelenül nekiszaladt a lrutnak, hogy magát Ott lemossa. A kór­házban emlékező képességének és intelJigentiáj nak nagymérvü megfogyáBát észlelték, igen rosszul szá olt, az egyszeregyben sem volt biztos, képzelődése i vo ak s szótagbotlás nyomait észlelték.

Komáromban a beteg kéneső ·kurát végzett B ho~ ánk már nagyon javult állapotban érkezett, pupillái ki>zép­tágak voltak, bal Bzükebb és fényre nem reagált, :~ bal faciális középső ága pareticus volt, hangulatának bete­geB nyomottsága egéBz nálunk tartózkodása alatt meg­maradt.

27. Sz. l 31 éves, nőtlen csendőr három bétig volt nálunk, javultan távozott.

MáI' két izben volt a honvédkórházban, hol 1904 .. ben paralysist állapitottak meg nála.

::>yph-ilise volt két év előtt, ideges éB fel ejtős le h, lö­völdözött It kaszárnyci.ban, alako/wt látott. Kérdéseket nehezen fogta fel, azokra hiányosan válaszolt, testvérei nevét is alig tudta felsorolni. Az örsön éB a kórhá.zban is mérgeztetéBről képzelődött, gyikokat látott és kis tör­pék beszéltek hozzá. Éjjel a legcsekélyebb neszre fel­ébredt B egész testében reszketve elbujt. Pupillái közep­tágak, jobb szükebb, difformisak, lassan reagálnRk, II

jobb zygomaticus redő elsimult. szivmüködése hirtelen változik.

28, K. B. 43 éves, nős. polgári biztos, volt csendőr. lli év előtt ulctt~a volt, melyet kenő curával nem gyó­gyitottak, II évi házasság alatt feleBége négyszer .abor­tált, egy gyermekének fogzásánál görosei voltak. Beteg két éve, már idegbaj miatt fél évi szabadságon volt. Jelenleg kisebb foku dementia van nála, pupillái közép­tágak, bal szükebb, egyenetlen szélüek, fényre renyhón reagálnak.

Ez a 28 eset több szempontból tanulságos; mindenok­előtt felvilágositáBt nyujt a baj okáról. Kilenoz esetben erre nem volt ada.tom, a fenmaradó 18 közül 1,0 beteg­ről van feljegyezve, bogy mértéktelenül, egyről, bogy mérsekelten ivott, egy nem ivott, egy sem nem ivott, Bem dohányos nem volt, valószinüleg, hogy egyik-~násik beteg már a paralysis ki fejlődésével együtt épen ezért

OSENDŐRSÉG! LAPOK

lett iszákos. Egy betegllek apja is iszákos volt, másik· nak atyja agylágyulásban halt meg. anyja epileptika volt, 15-nek oolt biz/os, vagy vlllószinii syphilise. a /Jn 78"'0 -nak lel,,' me.q. Nem a1:arok bővebben kitérni ezen kérdésre, csak felemlitem, bogy évek bosszu sora óta tanulmányozom a paralysist, s meggyőződtem arról, hogy Ille.~ nélkül ninesen pamlysis s ig!J kizárv~ a luese~ekel a csendőrséghez 1"(I./ó leivéleiből ct ml IL

katonai batós:igok segitségével elég jól megoldbató fel· I\dat. másrészt elbocsájtva a csendőröktő! azt, a ki itt szerzett sypbilist, s más módon is a csendőrlegénység · nek sypbilistől való megóvására törekedve, a csendőrség intézményét ezen legsulyosnbb,legszomorubb végű, leg·

I veszedelmesebb elmebajtól meg lehetne menteni. Erre különben még visszatérek. Turlvalevő dolog, bogyaparalysis a lueses fertőzést

rendszerint 15-~0 év mulva követi, ezért szinte fel· tünő, hogy az aránylag fiatal koru caendőrlegénység között annyi paralyticust találtunk, de tényleg itt is inkáhb az idősebbeket érte baj. Csak négy paralyticus csendőr volt 30 evnél fiatalahb, mig 2t ennél idősebb .

Ezen fiatalabb egyéneknél valószinü, hogyaparalysis az infecti6t is korán követte. Igy a négy esetben két éHel a syphilis acquirálása után már fellépett a baj, a másik esetben (átlag a 20. életévet véve föl a syphilis acquini.lási idejének) szintén korán lépett fel a paraly· sis. Ilyen a sypbilist korán követő agysorvadás az idő­~ebbeknél is előfordul. Egy esetünkben a lneses fertő·

zést egy, két esetben 2-3, egy esetben öt, öt esetben 5-14. évvel követte a paralysis, a mi illnstrálja, hogy magáníLI a rSe/ldőrséynél szerzett Itl.es /IIég ebben a szolgálatban }Jawl!lsi.st okozhat. Máskor ezen baj akkOr lép fel az illetönél, mikor a csendőrséget mlir oda­hagyta (28·ik eset). Mindenesetre rl1eIwél -iclősebb ct

csel/dőr (uaIJ?J melltől 1"éyebúell szolgál) cwnál több a v(,lószilli;~ég a'rm, hOIJY pum/!lsisbclI é.~ nem más elmeb(/jba'l belegszi/; meg.

Vilagosan látni ezt n emcsak azon adatunkból, bogy az egy paralytikus csendőrhadnagyon kivül n yolcz beteg örmester vagy nyugalmazott őrmester, tehlit régebben szolgáló egyon volt., hanem épen abból, hogy a statisti · kám alapját képező 50 csendőr közt örsveze tőtől felfelé 1;] ő1'meMu .~ egy harlnogy kő;:.őtt csak 1ceUőlwk L'olt rnás Ú aja, a többi mind paralyticns volt, a mi 81 n/o ·nak felel meg. Ezzel sz.emben 20 CSendőr között csak hét a paralyticu B, l!J örsvezető között pedig cBak 10.

Ezen adat nemcsak nzért fontos. mert mutatja, hogy régebben szolgáló, magasabb állásban levő csendőröket

pusztitja a paralysis, hanem a nyugdijtel'heket illetőleg is figyelemre méltó s pedig annál illkább, mert kétség. telen, bogya paralY8i"t biz/osa)! ki lehet kerülni.

Fiatal paralyticus~imról megjegyzem azt, hogy ezek· nél azért is látszott a betegség a lu es acqllirálása után oly korán fellépettnek, mert a szigorú, kíválóan jó el· memüködést kiván6 csendörszolgálat nem engedi meg, hogy a kezdődő vagy már l{ifejezett bajjal sokáig szol·

gálhasson valaki. Ez természetesen nagy közbiztonsági s igazságügyi érdek is. Sajnos, ennek daczára eeeteim szerint sokszor későn történik a beavatkozás B elmebajos csendőrök még évekig szolgálatban maradnak.

Igy három esetben az idegrendszer syphilisének tünetei valósúnüleg 8 évvel a betég intézetbe vitele előtt kez­dődtek. másnak a paralysiAt j elző főfájása 3 évvel az intézetbe beszállitás előtt jelent meg. 22·ik esetemben K. S. fáradtnak érezte magát I1zért ismételten kért szabad· ságot, de nem kapott. 25 ·ik esetemben a beteget ideg­baja mi:\tt két éVEn át gyógyítgatták, a honvédkórházban is megfigyeltek s az alig észlelhető kezdetleges tünetek miatt '/lisSZCtbocsríjtotlrík a szolgá /a/úa, régi örsén féltek tőle, más örsre kellett áthelyezni, innét csskhamar ismét kórbázha került s most constatálták rajta a paralysist. Megfigyelése előtt jogtalan fegyverbasználatért 3 hóra lett elítélve. Egy má.sik (27·ik eset) a kórházba felvétele előtt már két évvel ideges és felejtős lett, alakokat lá· tott, lövöl dözött akaszárnyában.

A betegek sorsát illetőleg adataim igen szomorú véget mutatnak. A felvett 28 pRralyticus csendőr közül nálunk meghalt 14. Ez a 14 beteg nálunk 4 naptól 4 eszten· deig, átlag csak 9 hónapot élt. Egy beteget az Angyal· földre szállítottunk, hat javultan távozott, öt gyógyult, meddig tartott a gyógyulás, arról tudomásom nincs, de valósz inünek tartom, hogy mível a csendörök a fentem­lített oknál fogva az elmebaj fellépése után kevés idő

múl va már gyógyító intézetbe jutnak - johb a progIlosis, mint a nem cS 8ndőrök paralysisénél. Gyógyul6 eseteink mind kezdettől fogva enyhébb tünetekkel jártak.

A paralysis után legtöbb beteg ünk (hét csendőr) heveny zavm'odotlsáybcm szenvedett.

1. P. M. 30 éves, nőtlen ()s e.ndőr négy hónapig volt nálunk ; gyógyúlt.

Syphilist és iszákosságot tagad, két évig mint pinczér szolgált. A csendőrségtől kétszer megszökött, a mi elme. baj gyanuját keltette. Baja főfáj ással kezdődött, leban­golt lett, nem tudta gondolatait együtt tartani, néha tájékozatlan volt, pupillái jól reagáltak. Beteg félesztendőt a nagyszombati katonai tébolydában töltve, hozzánk már jelentékenyen javult állapotban erkezett,

2. B. T. T. 25 éves nőtlen csendőr 1897/98-ban egy evet töltö tt nálunk, gyógyúHan távozott.

Betegségének oka ismeretlen. A kassai katonai kór. há.zba történt beszállítás előtt feltünően nyugtalan lett, nem aludt, sirt, hangosan imádkozott, a szolgálattevő

csendőrnek az engedelmességet megtagadta, egyik tár­sára rárobant, hogy az miér t akarja őt elpusztitani. fiA kórházban ágya elő t,t számolt, azt mondta, hogy az egy polgár virágokkal diszítette fel, majd. hogy ő Magyar­ország ' kormányzója", majd teljesen megzavarodott. Pllpillái fényre prompt, később (a Lipótmezön) renyhén reagáltak.

3. R. A. 29 éves, nőtlen csendőr , 1903·ban bat hétig volt nálunk, gy6gyúltan bocsájtottuk el.

Állítása szerint csak mér tékletesen ivott, - a meg.

OSEN~~ÖRSÉGI LAPOK ,HJ --::=:-'_. --=--..::

betegedése el őtt és alatt történtekre nem emlékszik, a Ilórleirás szerint nagyon lehangolt volt, arról beszélt, hogy nem érdemes élni, heveny blennorrhceája volt. Betegsége okát kideríteni nem lehetet t.

4. 'r. I. 29 éves, nőtlen csendőr 1905-ben öt hó:napig volt a Lipótmezőn, javult állapotban hazavitték. hon­védkórház megfigyelési naplója szerint 1900-ban ka,tonai szolgálat után (élesz/enelőt a pozsonyi kórház elmegyógy­osztályán töltött. Innét elbocsájtva leét évvel kés6bb a csendő1'séghez vétette fe l magát. 1904·ben engedél: nél­kül elhagyva az örs öt, egy korcsmai tánczmulaj,ságra ment s ott állítólag a czigány okkal valami nóta miatt összeveszve, azok megver ték. Kardját is elvették tőle és kardh ü velyét összetörték. Ezután tartozázát kifizel,te, de az örsön csak két nap múlva jelentkezett . Elmondta, hogy mi történt vele, aztán mind jobban zavart lett, a falra akart mászni, leverte a képeket, templomoka szen­telt, misézett, imádkozott, takaróját harapd/Uta_ I. kór­hazi vizsgálat szerint fülei elfajultak, bal pupillaje vala­mivel tágabb, mindkettő renyhén reagal. inreflexe csök­kentek, állandóan látási és hallási káprázatai oltak. Nehézkóros rohamot a betegnél nem észlelték_ BI janak oka ismeretlen.

5. G. I. 30 éves, volt csend őr, öt év óta van az inté­zetben. Baj a kezdetéről "agy okáról semmi sem ' derít­hető ki. Megszakitásokkal kilencz évig volt katona, időn­ként zavart, letérdepel imádkozik, környezetét v~lri , -utóbbi időben hónapok óta csend es.

6. V. M. 30 éves, cz. csendőrörsvezető. Saját állit ása szerint baj a mértéktelen ivásból eredt, a csendőrségnél sokszor lett büntetve, két ízben öngyilkossági kisérletet követett el, a kórházban nem igen tudtllJ, hol van, :esz­ketett, félt, éjjel felijedt. Nálunk tartózkodása óta t eljesen nyugodt, értelmes, testi eltérése sincs, tagja az intézeti ivás ellenes egyesületnek.

7. lZ. I. 22 éves, nőtlen csendőrörsvezető , -. érett · ségit tett, a csendőrségnél tiszti vizsgara készült s ez kimerítette. Álmában két szellem jelent meg elő tte , spanyolul beszéltek hozzá, hogy keressék meg a tElstük~t. Ebbe a káprázlJ,tba a beteg telj esen bel ezavarodott, majd hét havi betegség után hirtelen megnyugodott, betegségébe teljes belátása lett s testileg is gYllJrapodva 1a91-ben gyógyúltan bocsaj tották el. Egy év . sem m~lt el,. sulyos bénulások tünetei között hozták VIssza, negy hét után meghalt, _ _ bonczolasnál az agyhidban diónyi dllJganatot

találtak. Ezen hét eset mind 28- 30 között levő fiatal. embe-

rekre vonatkozik, a beteg~ég okát csak a 6·ik esetben ismer: tük (iszákosság volt) a hetedikben lehet, hogy f! zell~ml túlterhelés. A 4-ik esetben érdekes az, hogy elm egyogy­intézetben 1- 2 évig tartó kezelés után II külömben el­fajulási jeleket is mutató embert valószinüleg elnézésből a csendőrséghez felvették. A hét beteg között csak egy

volt örsvezető. Öt pa1'anoiás (tébolyodott ) Qsendőrünk volt. .. L Sz. Sz. J . 25 éves, nőtlen csendőrt 1 8g5 -b~n vettuk

fel s 1885. deczember hó 21-én gyógyúltan bocsájtottuk el. Bete~s ége főfajassal kezdődött, azt állítja, hogy magas­rangu családból származott, Ő arra van hivatva, hogy megmentse a hazát, nagy örökséget fog kapni. Félre­ismel'hetetlen nála a gyengeelméjüség. Állit j a, hogy inni csak társaságban szokott. - Pupillai jól reagaltak.

2. P. S. 31 éves, nős csendörörsvezető 1890-!)2-ben két évig volt a Lipótmezön, javultan távozott.

Egy társának állitása szerint különös, nem katonanak való ember volt. Saját állitasa szerint nem igen ivott, képzelődött, hogy a legénység neki nem engedelmeske­dik - a kórházban felszólitja a főorvost, hogy az Isten megbizása fo ly tan bocsássa. szabadon az ősszes betegeket.

Bajának oka állitólag iszákosság volt. 3. K. S. 30 éves, nőtlen csendőrörsvezető, 1905-ben

két hónapot töltött nálunk - gyógyúltan távozott. Nem iszik, nem dohanyos, 1900· ban szolgalatközben

három méter magasságról leesett, fej én megsérült s ez­utan két hónapig kórhazban feküdt. Kibocsájtva a kór­házból egy éjjel fekete alakokat látott az ajtón bejönni, ezekTe 1'álőU, akkor nagyon ideges volt, magába vonult, társait kerülte, sóhajtozott. Ugyanezen időben vizsgára készült a IV-ik polgári osztályból, éjjel nappal tanult. Beteg a Uipótmezőn teljesen megnyugodott, baj ába be­látása volt, szorgalmasan dolgozott, reflexei is nOI'málisak voltak.

4. T. L. 40 éves, nőtlen cz. csendőrörsvezető, 189R óta van a Lipótmezőn.

Hat elemi iskolát végzett, nem volt elég szorgalmas, mészaros meA terséget tanult, syphilisben nem sZ(lDvedett. Állitólag csak mérsékelten ivott. 1898 ban büntetéstől való félelmében mellbe lőtte magát, még ugyanazon évben jobb mutató ujjat szecskavágó gépbe dugta s tőből le­vágta, majd a kórházban egy ablak keretben maradt üvegcseréppel akarta a nyakát elvágni, kiderült, hogy mindezt hanghallások és káprázatok hatása alatt tette. Krisztusnak mondta magát.

Az intézetben mindenről jól tájékozott, csőndes, ér­telmes, i dőnkint nyugtalan lesz, képzelődései kiújulnak. Gyógyúlasa nem várható.

5. Sch. E. 32 éves nőtlen, ez. csendőrörsvezető, három évig egy ferenczrendi kolostor tagja volt, két izben a távirónál volt alkalmazva, 1902-ben vallásos téboly tüne­teit vették nala észre. Isten és az apostoli kiraly fiának mondotta magat, időnkint telj esen zavart. Gyógyúlása nem várható.

Ezen öt eset közül csak egynél van feljegyezve, hogy baja iszákosságból származott (2). A 3. sz. beteg sulyos fej sérülést szenvedett, egyszersmind szellemileg is túl­erőltette magát (Polgári vizsgára készült). Az 1, 4, 5, esetben bajnknA.k minden magyarazata hiányzik, az 5. eset ugylatszik már a csendőrséghez belépése előtt is abnormis ember volt, foglalkozásat gyakran vált oztatta, barat volt, majd tavi ró lett, katona és végre csendőr . Általánosságban tudjuk fL paróniáról, bogy ha ezt a bajt uem iszákossag vagy syphilis okozta akkor rendszerint

40 CSENDŐRSÉGl LAPOK

1907. január ;27.

---.-

a sziilők voltak elmebajosok, abnormisok vagy ezeknek volt s hilisük. A paranoiát lehát a 'csendőröknél nem csak ~Phte.~esek és iszákosok lcikilszöbölésével, han.em azzal is lehelne kevesbíteni, ha ludva levőle~ elmebaJos, iszákos, lueses szülők gyeTmekeit, {őként pedtg olyanolc~t kik már a katonaság előtt, illetve pz alatt gyengeelrroe­jiiség, állhatatlan, kapkodó, rossz természel .ieleit mutat-lák, ezen szolgdiaiba nem vennék föl . . .... ..

A paranoiás csendől'ök életkorából semmi kulo.nos következtetést levonni nem lehet, a legfiatala.bb 25 eves volt, a megbetegedés kezdetén 32 évnél . idő~ebb egy sem volt. Egy csendőr kivételEivel a többi mlDd. vaJ~­ságos vagy czimzetes csendőrörsvezető volt. Kett~ gyo­gyúl, - egy javult, - kettőnél gyógyúlás nem varhat6.

(Vége köv.)

A gyanusitott és a tanú. Irta: Székely Vladim;,' államrendörAégi fonslmszó.

II. Még a teljesen elzüllött bünösfe is hatással van az ön­

érzetére, becsvágy ára vagy hiúságára való apellálás. Sobbelet, egy levélhordó gyilkosát Berlinben a következő

módon birták vallomástételre. - Maga jó katona volt. Egy katona. a ki a császár

kabátját hordta, nem lehet gyáva! Sobbet mélyen fellélel<zett, majd felemelkedett hirte­

len s feszes katonatartásban odaállt a rendőrtisztvis elő elé.

- Én voltam! - mondta szilárd hangon. Hiúság vette ki a szenzácziós Majláth-féle gyilkosság

egyik tettes éből, a hetyke Spanga Pálból is a beismerő vallomást. A vizsgálóbiró ugyanis többszöri érintkezésnél kitapasztalta, hogy szörnyen hiú a gyerek.

Megiratott tehát egy ponyvafüzetet, melyne-k rigmusai

a f~~Zs:~~~::e~el;~~á~~~o~b:: ~~~ko:~!~. büntál's volt ah ős. Spanga ellenben gyáva, alattomos, ukápcziher. betyár, a ki mindent társaira ken és árulkodik.

- No Pali! - mondja neki egyszer a biró -- nótát irtak az esete dről, olvasd el csak. Spanga olvassa ~ baJla­dát és elfehéredik.

- Én vagyok a gyáva, én vagyok az alattomos, ha­zudó betyár? No azért is megmutatom, hogy nem én vagyok az. Irja a tekintetes ur, mindent bevallok.

Es elmondta hiven a borzalmas tett részleteit. A. keclélyre való hatásban összpontosult igen gyakran

a szegedi kormány biztosnak : a betyárpu8ztitó Rádainak és hű segédjének Lau.csiknak vallatási rendszere is. Igaz, hogy kemények s kegyetlenek voltak. Nem min­tak épek, ámbátor igaz az is, hogy kemény legényekkel volt dolguk. A betyárvilág rettegett nagyerejű hőseivel. Egy Rózsa Sándorral, egy Fazekas Dáviddal szembe­szállni nem volt mindennapi feladat.

Lauesik kitapasztaJta, hogy az egyik betyár, a ki ma­kacsul tagadott, bár temérdek bűn nyomta a lelkét, vallásos és babonás.

Nosza . meg volt a terve. Éjjelenkint fehér lepedőt vett magára s lánczcsörgés, nehéz sóhajok és nyögések között sétáIta végig a folyós6t, melyre a betyár czellája nyilott. A babonás bünös mindig erre a kisél'teties lál'mára éb­redt fe l. Ez verte el szeméröl éjjelenkint az álmot. Kezdett lassankint rémlát6vá lenni.

Áldozatainak reszkető aJakjaijelentek m~g elő.tte, azok­nak sirását, nyögését hallotta folr,ton. V~gre l? egy ~I: sértetj árta éjszakán odavitte megtort testet- lelket .a biro elé s reszketve vallott be mindent. Tanutlanul elkove~e~t szörnyü tettek napvilágra került~k. Elvezette a ~))fot ama titkokhoz, melyekből áldozatama.k véres árnyal fel· jártak éjjelenkint.

Hát Rózsa Sándort, a nagy paras~tot, ~ogy vallatta ki Rádai? Felvitette magához, asztalaho.z ult~tte ~ p.o­harazott vel e. Koczingatás közben aprodonklD~ at.tert, a rabló tetteire. Az agyafurt "nagy parasztI! r emsege· sen kezdett hazudozni. . .

_ Nem szégyeled magadat, ~ándor ? ~ mondja nek! végre Ráday - vitéz hős v?ltál s most ugy hazudozol, mint a legutolsó kapczabetyar. . " ' .

Ezzel az egy szóval megütötte a lélek hurJ at. A bsse mámoros rablóbl1n fel ébredt a büszkeség s vallott.

Az öreg legénynek ezt a puhulás át mesterileg kihasz­nálta azután Lauesik uram.

Volt a betyárok között egy fiatal délczeg fiú: Renkó Kálmán. Elegáns, nagy uri haj l~mokkal fe lruházott .ga­vallér. Szerette magát rablófejedelemn ek n~VeZ?l s ugyancsak féltékeny volt Rózsa Sándorra, a ki szmtén ezt a czimet vindikálta magának.

Temérdek kegyetlen gyilkosság és rablás nyomta 11

lelkét. Ebben a két n em közönséges fen evad ban ébresz­

tette fel L a1tCsik a hetvenkedés ördögét, s odáig vitte őket, hogy legelrejtettebb bünüket is bevallották.

- No Kálmán fiam! -- szólítja meg egyszer Henkrí Kálmánt - az öreg ugyancsak derék ül viseli magát. Bevallott vagy hét rablógyilkosságot. Azt mondta, hogy különb legény ő nálatoknál. Mégis csak ő a betyár-fejedelem. .,

- Az ·e ? - - pattan t fel a fiatal haramIa - no hat megmutatom én, hogy ki a fejedelem, én-e vagy Ő. Ha ő hetet bevallott, bevallok én tizennégyet.

És csakugyan el őrántott ti zennégy rémes esetet, mely­nek mind ő volt a hőse.

Másnap az öreget fogta el a ravasz Lauesik, - Hej Sándor, mégis látom, hogy nem te vagy a

betyár fej edelem. Ez a Renkó Kálmán fránya egy gyerek. Nagyon lenézi az öreg legényt. Azt mondja, hogy már az semmire sem jó. Csak tegnap is róla-l beszéltünk.

Bevallott vagy tizennégy nehéz ügyet. Ezt csinálja meg az öreg, henczegett vele. - No, majd meglátjuk tekintetes uram! - mondja

dühösen a "nagy paraszt., Tessék csak feUrni, a mit mondok, aztán mondja meg,

hogy ki a betyárok fejedelme. Ráduplázott biz az Renkó Kálmánra. Meg sem állott

huszonnyolczig. Lauesik pedig csak fogyasztotta a papirost és a mar­

kába n evetett. Másnap megint a Renkó gyereket fogta elő .

. Igy tartott ez a versengés mindaddig, a mig a két bős emlékezete birta.

Egész légiója került napfényre az elrejtett bünöknek: részes gyilkosságok, kegyetlen rablások. . H?gy a ,furf,angos val!ató eldöntötte -e végre, hogy ki IS hat az IgazI bétyárfeJedelem, arról már nem szól a krónika.

Néha erélyes Fellépés, komolyság és rövidség szintén beismerő v~llomás:a birh~t , kivált a letartóztatás pilla­natáb!1n, mikor meg az iJ edelem első hatása alatt van a. dehkvens, s még nem talált időt hazt1g~ágok ldesze­lásére.

1907. január 27. OSENDŐRSÉGI LAPOK 41

}<~g ri Lsb'án ez. örsvezetö, Bajkó János ez.őrwester, Pisf1k Gábor volt csendőr_

Az 1896. év nyarán Budapesten a Ferenczvárosban l'ablógyilkosság törtéllt. Czibm Antal egy 17 éves suhancz ráébezett társa ünneplő ruhá,iára s három forint j ára. A Mátyás· u. 10. sz. a. paplanüzletben együtt, dolgozott Szabó János paplanmunkással. Egy nap ráakadtak a ltamrában, Szabó tengeri fűvel letakart holttestére.

MiRor a rendőri bizottság kivonult, Czill?'a is ott állt közönbösen, mint a ki távol áll mindentőL

Egyszerre hil"telen feléje fordult a nyomozást vezető ZSa?'11 ay rendőrtanácsos. -- Hol vetted, azt a kabá­tot, az nem a tied,

Nem. - Hát kié ? CZíU1'Il zavartan körülnézett, majd vállat vont. _ Hát ezé ... a ki ott fekszik: Szabó Jánosé. Lélekrázó je lenetek is megindithatják a bünös lelki-

ismeretét. A gy i lk'os áldozata holttesténél többnyire nyugodt, de elveszti lelki egyensulyát, ha közvetlen tanujává válik annak, a mi fájdalmat és szenvedést okozott.

Guillot párisi vizsgáló biró két makacstIl tagadó bünösnek megmutatta áldozatuk holttestét. A halott látása hidegen hagyta a két banditát, de egyszerre be­lépet,t a meggyilkolt édes anyja, egy derék pórasszony, a ki görcsösen zoko-gott, A tetem előtt térdre vetette magát.

_ Fiam, fiam ! - kiáltott fel fájdal­masan, összetette kezét és imádkozott, mialatt könnyei végigperegtek arczán.

Az egyik gyilkos elsápadt, mikor az öreg asszonyt imádkozni látta, s két nagy könny csordult ld szemébőL A vizs­gáló biró megértette a pi11anat jelen­tőségét és felszólitotta, "Vallja meg az igazat.

S a gyilkos megszólalt. Hangjának őszinte csengése volt.

__ Itt áll a gyilkos! - mondotta, s ezzel társára mutatott.

_ Nekem is elég volt e j elenetből ! -szólt a másik - igen, két dőfést adtam neki: de a harmadikat a pajtás adta bele ... aszivébe.

Erre aztán ez is vallott. A miket itt elmondottunk, ezek mind

sokszor titkai egy-egy beismerő .!vallo-m~snak, mely;t:e - ujTa hangsúlyoz-

zuk - kizán'ólag törekedni nem kell, melynek kéii­ségkivüli nagy jelentőségét azonban kicsinyelnünk sem szabad. Mert 'elvégre fő a titok felderitése s a beismerő vallomás már több a félsikernél.

,Egrebekben pedig a gyanusitottal szemben szolgáljon mmdIg követendő elvül részünkről a nyugalom és ÖrI­ti:alom megtartása. Mentől inkább meg van ez, anDltl bIztosabb a hatás, mert alkalmunk nyi lik ezzel a gya­nusitottat l~lki mivoltjában kiismerni s tanulmányozni, melyre a hIvatása magáslatán álló nyomozó nak mindig törekednie kelL

A nyomozás amolyan szellemi párviaskodás a bünös és ülclözöje között. Kézenfekvő, hogy csak úgy lehet részünkön a győzelem és a siker, ha az ellenfél erejét s ~yöng.~ it, erényeit s gyarlóslÍgait, szóval: öt magát ISmer] uk. (Vége kö,·.)

Három kitüntetett csendőr altiszt ünnepélyes feldiszitése.

Ö császári és apo~toli királyi Felsége mult évi no­vember hó 26·án Budapesten kelt 'legfelsőbb elhatáro­zásával: saját életük koczkáztatásával több emberélot­nek a t{izhaláltól való megmentéseért: Bajkó Já 08

czts_ ől'mesternek a koronás ezüst érdem keresztet, Egri István czts. örsvezetőnek és Pisák Gábor cse d­őrnek az ezüst érdemkeresztet legkegyelmesebben ad 0-

mányozni méltóztatott. A kitüntetettek feldiszitése lélekemelő ünnepélyessElg­

gel folyó hó l3-án a balassagyarmati m. kir. honvéd­gyalogsági laktanyában folyt le. Az ünnepélyre a balassa­gyarmati szárny területéről 44 altiszt és csendőr jött be önként, hogy bajtársaikna-k ezen örömüllnepében rél3zt

vegyenek. A. balassagyarmati szárny parancsnokának, Varga

Gusztáv századosnak jelentésére, Petrovics Száva őrnagy, balassagyarmati honvéd -állomás-parancsnok intézkedése folytán Gosztonyi Jenő honvéd százados parancsnok­sága alatt egy félszázad vonult ki az ünnepély szin-

A leldiszités pills.nata.

CSENDŐRSÉGI LAPOK

helyére, a balassagyarmati honvéd-laktanya udvarára_ A félszázad első szakaszát Havranek J'ános csendőr

hadnagy parancsnoksága alatt egy csendőr szakasz képezte.

Jelen voltak teljes diszben még az állomáson levő

összes tisztek is. A fogadás megtörténte után az arczvonal előtt fel­

állitott három kitüntetettnek edvei Illés Béla csendőr

főhadnagy hozta tudomására legfelsőbb kitüntetésüket és lelkeeitő beszédében önfeláldozó tevékenységük által szerzett érdemeiket méltatva, őket egyszersmind követendő példa gyanánt állitotta a bajtársak elé. -A beszéd elhangzása után a kitüntetési jelvényeket Petrovics Száva őrnagy sajátkezüleg tüzte fel a kitün­tetetteknek mellére, mit a félszázadnak a kitüntetettek előtt diszmenetben való elvonulása követett.

Délben a kitüntetettek tiszteletére ünnepélyes lakoma volt, a melyen a balassagyarmati honvédzászlóalj kép­viseletében Petrovics Száva őrnagy, Gosztonyi Jenő

százados és Szladek Albert hadnagy, a szárny tiszti­kara részéről pedig Varga Gusztáv százados, edv~i Illés Béla főhadnagy és Havranek János hadnagy vett részt.

A három kitüntetett arczképét és a feldiszités pilla­natát képeinkben is bemutatva, megjegyezzük, hogy Pisák Gábor, ki időközben a csendőrség kötelékéből ki­lépett s a honvédség tarlalékába helyeztetett át, az ünnepélyen honvéd egyenruhában vett részt.

A családi kör szentsége.

Elsötétül az éj : sivitó szél rázza meg Éden bokrait; nyöszörögve lapulnak a földre oroszlánok, tigrisek és párduczok; és a zugó virharban, csattanó villámok közt fut az Ur haragja el61 az első emberpár. Hajfürteik lobognak a szélben, testüket veri a zápor. Az arkangyal suhogó lángpallos~al kergeti őket Éden kapuján ki a viharba, a szenvedésbe, a nyomoruságba . _ . Hová men­jenek? Mihez fogjanak? Nélkülözést nem éreztek eddig, munkát nem tanultak. Az asszony gyönge teste reszketve simul a férfihez. Talán legjobb is volna befejezni az egész nyomoruságot, mielőtt megkezdődött 'l Csak egy ugrás arról a szikláról, le a mélységbe és egyszerre vége mindennek.

De a férfit hirtelen melegség hatja át a sir ó nő lát­tára. Érzi, hogy immár kötelessége szembeszállaní vésszel, viharral. Nem magáért. Azért a nőérl, a kit szeret. És azokért, a kiket szeretni fog még ezután.

S büszke önérzettel ragadja meg az első czölöpöt, melyet az uton talál, leveri a földbe és szól:

- Itt építem fel a házamat és ez lesz az otthonom. Itt fogunk élni, a hogy eddig éltünk, egymást szeretve, boldogan. Ha mindent elvett tőlünk az Ur, ezt a szere­tetet, mely bennünk lángol, nem vehette el. Daczolok haragjával s megvetem lábamat ezen a talpalat földön: a szeretet nevében ...

És ime, kiderült az ég és szivái'vany ragyogott a fel-

hők paJástján. Az ember elbukott, de lábra állott ismét. Megtalálta az igaz utat.

A bölcseség kiüzte az embel't a paradicsomból. A sze­retet uj paradicsomot szerzett neki.

Ez a paradicsom a család. A társadalom csak az em­berek kölcsönös érdekén alapul. Azért élünk nagy töme­gekben, mert szükségünk van egymásra. De a család

. tagjait csak a szeretet füzi egymáshoz. Hirnév, dicsőség, kincsek, uralom értéktelen dolgok volnának, ha az ember nem volna kapzsi, irigy, nagyravágyó. De hirnév, dicső­ség, kincsek és uralom nélkül is boldoggá teheti az embert a szeretet. A társadalom élete a harcz, gyülöl­ség, kufárkodás. A család élete szeretet, hüség, önfel­áldozás. Kérdezzétek meg 3.Z emberiség kimagasló fér­fiait, a szellemóriásokat és a csaták hőseit, melyek voltak életük boldog pillanatai? És ők elborult arczczal felelik: kevés olyan pillanatunk volt, mert kevés időt

töJthettünk családi körben. Nincs az a megnyert háboru, mely az embert olyan boldoggá tehetné, mint az első

csók a hitves ajkáról és nincs az a hódoló éljenzés, mely kedvesebb hangzásu lett volna annál az érthetetlen, ostoba kis gyügyögésnél, melyet egy csöppnyi emberke hallat, jókedvében. Ha nem volna családi élet, bizony­bizony nem volna érdemes küzdeni.

Voltak nagy férfiak, a kik a félvilágot megbóditolták, de boldogtalanok voltak, mert nem értek rá szeretni. A pillangó nem él, csak egy napig. A tiszavirág egy óráig. És vannak emberek, a kik szeretet nélkül élnek késő vénségig. És ha kérditek: ki élt tovább? Azt mondom : a virág s a pillangó. Mert ők szerettek s azok az emberek nem tudtak soha szeretni.

'f,

Zugjon künn a vibar, csapkodjanak a villámok : ezt fl, várat, a családi kÖT .~ze1! lséf{ét nem döntheti meg se vihar, se villám. A szeretet örökkévaló, mint az Isten. Azért az az ember a ki szeret, hasonló Istenhez. Össze­omolhatnak intézmények, államok, eszmék; átalakulhat a föld beosztása; felfordulhat a világ rendje - ez az egy dolog nem változik és örök forrása marad minden emberi jónak.

Képeinkhez. A budai királyi palota.

A mult száwunKl-an megj elent képek folytatásaként bemutatj uk még az ujraépitett királyi palota ragyogó termei közül a táncztermet és a Hunyadi-termet.

HIREK.

A fővárosi államrendőrség bünügyi osztályának és muzeumának: megtekintése. A csendőrségi tiszti ismétlő- és hadapródképző tanfolyam hallgatói parancs­nokuk, Oláh Ödön őrnagy vezetése alatt, kikhez Panajott

1907. janu

ár 27.

CSENDŐRSÉG! L

APO

K

43 -

---~-.;;-.....=---..;:;:

CSENDŐRSÉGI LAPOK

Sándor tábornok, csendőrségi felügyelő, Altorj ay Imre ezredes, kerületi parancsnok és több Budapesten állo­másozó csendőrtiszt részvételével, jan. 19-én délután a budapesti m. kir. államrendőrség . főkapitánysági' palo­tájában levő biínügyi nyilvántarlási osztályt tekintették meg. A látogatókat dr. Boda Dezső főkapitány és dr. Pekáry Ferencz főkapitttnyhelyettes kalauzolták, dr. Gábor Béla fogalmazó, a búnügyi nyi lvántartási osztály vezetője pedJg egy igen érdekes előadást tartott a ilactyloslwpiá­ról ós pélilákkal illustrálta ezen rendszernek, a személy­azonosság megá.llapítására nézve valóban meglepő és megbecsülhetetlen eredményeit; majd a biínügyi muzeum gazdag és tanulságos gyiíjteményét, valamint a pazn.nü bal'endezett és igen érdekes fényképészeti miítermet mutattak be a látogatóknak. kik - Panajott tábornok­nak a főkapitány és helyettesének. valamint az el őadó ­nak lekötel ező szivességükért kifejezett köszönete után - ­egy tapasztalatokban gazdag délután benyomásával hagy­ták el a palotát. A dactyloscopütnak a csendő rségnél bizonyos irányban való felhasználhatására később még rátérünk.

Gyászhir. Kemény Ödön hadnagy, kolozsvári oktató­tiszt január Hl-én. rövid szenveilés után, 26 éves ko rá­ban, Kolozsváron meghalt. Temetése, bajtársainak és a helyőrség tisztikal'ának nagy részvétele mellett, január 20-án ment végbe Kolozsváron. Elhunytáról az I. számu csenilőrkerül et tisztikara külön gyászjelentést adott ki, mi pedig e helyütt fejezzük ki korai halála fölött órzett őszinte részvétünket.

KÜLÖNFÉLÉK A világ körül 33 nap alat t. Az orosz közlekedésügyi

miniszter számitása szerint a nagy szibériai vasut tel­jes kiépitése után a világot 33 nap alatt körül lehet ntazni_ Kiindulási pontul Brémát vette. Brémától Szent­pétervárig vasuton l ' (. nap, Szentpétervárról Vladi vos­tollba vasuton, óránkint 4-8 km. gyorsaságot számítva, 10 nap ; Vladivostokból a Csendes-oczeánon át San­l!'ranciscolla 10 nap; San-Francisco-Newyork 4.'/, nap, Newyork- Bréma 7 mp, összesen 33 nap. Eddig a leg­rövidebb ut ez volt : ",ewyork-Southampton 6 nap; Soutbamptonból Párison át Brindisibe 3' i" nap ; Brindi­siMI a Suez-csatornán át J okobamába 42 nap ; Joko­hama- Sa[l-Fmnoisco 10 nap ; San·Francisco-Newyork 4' (~ nap. Ossz6sen 66 nap, tehát éppen a kétszerese.

A kőszén feltalál6j a. 1107 -ben. a miIiOr a fa és más tüzel.őszel· a mostani. Belgiumban igE·n drága volt, egy HullIoz ~evü llitticbi kovácsnak az a gondolatu támadt. ~ogy az altala ~alált fekete fö ldet fütésre basználja. Az o neve után hivJák a kőszen et fI'ancziául houille-nek. Belgiumban ezután nagy mértékben üzték a kőszén ­bállyászatot, mig másutt csak később fo lytatták.

"A v~ros kutyája~ Valparaiso lakossága bizonyos b~szkesegg?l mutogat)a az idegennek egyik különleges­segét : avaros kutyáJ át. Quatre Remosnak nevezik ezt az állatot, a melynek okosságáról csodadolgokat mesél­nek, csak akadjon, a ki mindezt elhiszi. Tény azonban, bogy Quat l'e Remos nem közönséges kutya. Pompasan

kifejlődött, büszke tartású mat, a melynek legnagyobb szenvedélye a tiizoltás körüli segédkezés. H a valahol tüzet jelentenek és a vészharang megkondul, a derék kutya nyilsebesen vágtat a városi fecskendőállomás elé, követi a tüzoltócsapatot és a tiíz szinhelyén a legnagyobb füstben is behatol az égő házba, meggyőződést szerzendő az iránt, vajjon nem maradt-e élő lény a ves70edelem tanyáján. Ha nem, akkor egyes tárgyakat boz ki szájá­ban és addig kerül, fordlü a házba, mig caak a beha­tolás lehetséges. A tüz szinhelyén összeverődő tömeg l'endeöen viharos tapsokkal kiséri a bátor mentő tevé­kenységét és szinte úgy látszik, míntIJa az elismerésnek ez a jele fokozottabb buzgóságra serkentené ezt az állatot. Egyébként koldulni iSJlzeret. Az emberek ismerik már ezt a szokását és egy-egy pénzdal'abot helyeznek szájá ba. Ezzel ft pénzdarabbal a mészároshoz, vagy a pékhez siet és annak rendje, módj a szerint megfizet az elfogyasztott táplálékért. Ha olyankor kap pénzt, a mikor nem éhes, egyszerüen elássa azt es csak később, mikor "vásárlási haj lamai' támadnak, nyul a· kincséhez. És csak rézpénzt fogad el, az ezüstpénz értékével nincs tisztában, azt egyszeriíen elveti. A ku tyának egyébként az egész vidéken nagy hire van és angol bajósok több­ször el akarták lopni, de a város közönsége ügyel - rá, hogy kedvenczének semmi baja ne essék_

Emberevő fa . Egy angol tiszt él'dekes czikket közöl egy londoni folyóirat ban. Uti tapasztalatairól számolván be, megemlíti, bogy Madagaszkárban egy sajátságos alaku fát talált, a melyet a benszülöttek bálványként tisztelnek. A fának olyan az alakj a. akár egy óriási ananászé. A nö­vény nyolcz nagyon hosszú és vastag levélből áll, a melyek egy üreges törzsből nőnek ki. Ez a fatörzs felső végében kiszélesedik és ívópohárhoz feltünően hasonlit. A törzsnek alsó végén bat fehérszinű ág emelkedik égnek, a melyeknek széle nagyon éles és mintegy védő­pajzsként veszik körül az egész n övényt. R a a benszülöt­tek ilyen n övény mellett elvonulnak, ábitattal leborul­nak előtte és imádkoznak hozzá. Minthogy pedíg az istenséget tisz telik benne, áldozatot is hoznak neki. Evégből folytonos ütlegelések közepette arra kény­szeritenek egy leányt, hogy a fatörzs tetejére mászszék föl és ott a növényből kiszivárgó édeskés, ragadós és kábítóan ható italból igyék. Alig szürcsölt a szegény leány ebből a folyadékból, dühöngeni kezd és a fatörzsbe kapaszkodva, őrülten gyors mozgásokat végez a fán, a mely - úgy látSzik - e mozgások hatása alatt életre kéL Az ágak és levelek mozogni kezdenek és kigyók módjára körülölelik a szerencsétlen leányt. Az éles szélű levelek belebatolnak az áldozat testébe és valóságos barázdákat vájnak belé. A jajveszékelő leány vére pedig összevegyül a növényi folyadékkal és a fát kőrülálló tömeg serlegekből issza ezt az utálatos italt_ Majd őrült tánczra perdülnek és éktelen lármával imádkoznak az emberevő fához, It melyik valósággal ltivégzi az áldozatul fe lajánlott leányt. .

A hosszu élet titka. Mecsnikov tanár, a párisi Pasteur-intézet igazgatója, érdekes nyilatkozatot tett egy hirlap iró előtt a hosszu élet titkáról. Eszerint legelső 801'ban is a táplálkozásra kell nagy sulyt helyezni. A leg­jobb és legegészségesebb ital, Mecsnikov véleménye sze­rint, a - forralt viz és azt állítja, hogy ha az em.ber hozzá­szokik, jobban ízlik, mint akár a bor, vag.V a sör. Tejet is csak forralt állapotban igyék aZ' ember. Különös gondot kell forditani a gyümölcs és főzelék él vezesénél és e tekintetben legajánlatosabbnak tartja, ha csak főtt gyü­mölcsöt s főzelé ket fogyasztunk. A legegészségtelenebb

1907. janu

ár 21. C

SE

ND

OR

SÉ

G! L

APO

K

45

(

CSE~D6RSÉGI LAPOK 1907. január 27.

gyümölcsök az orvostanár állítása szerint a. szamócza és a cseresnye. A szárnyasok husának semmiféle tápláló értéke nincs, az osztrigába tifuszbaczillusok vannak, a marha- és borjuhusblill óriMi mennyiségü mikroba talál­ható. A halhús egészségtelen voltáról mindenki meg van győződve. Egyedül a ló- és IIZ ürühús egészséges és a főtt tojas is nagyon tápláló.

A. nevetés . A nevetés hangj eleit egy angol bölosész e képen ismerteti: A nyiltszivű omber, ha nevet, túl­nyomólag 0.7. «a. betűt hangoztatja, a flegmatikus az .el) betüt az II i,,-vel kapcsolja egybe, a bőkezű az lia. betüt az ,o»-val egyesiti, a fösvény és kárörvendő: az (Ie» és m' betüt vegyiti nevetésébe ; azok, kik közül az egyik az "a> és .Ó.~betüt, a másik az "e" és "i. betüt han­goztatja: rokonszenveznek egymással és ha két kü[öIÍ­böző nemhez tartoznak: jó házasfelek lehetnek. A kövér emberek többet és jobbizüen nevetnek mint a soványak; a ki sohasem nevet, azt jó ke rülni, a magában való ne­vetés: a rosszakarat jele.

A. sör történetéből. A sör élvezete az egyptomi papi­rusok adatai szerint már több ezer esztendős; egyébiránt az egyiptomiak által él vezett szeszes italt csak annyiban nevezhetjük sörnek, amennyiben az is gabonafélékből és kölesből készült, de komló nélkül és nagyon kezdet­leges módon. Ilyet élveztek a régi rómaiak dodra elnevezés alatt, és a régi germánok Priscus Rhetor tudósítása szerint, ilyet fogyasztottak Attila udvarában is a lakomán, melyet szabajának és camumnak neveztek, sőt Oláh Miklós tudósítása szerint az őt belgrádi útjában kisérő kunok útközben kőlesből valami sörszerű italt főztek maguknak, s végül II. Lajos királyunk hagyatéká­ban egyebek között számos söröshordó maradt vissza, jeléül, hogy a sörfőzést nem későn tanultuk el a németek­től, de annak ismeretét jóformán Ázsiából hozták eleink, s azt a mostani hazában állandóan gyakorolták is.

HASZNOS TUDNIVALÓK. A szerszámok vasrészeinek rozsdásodása ellen

egy görlitzi gyál"OS a következő módon készitendő kenő­csöt ajánlja. 1 kilogramm szalonnából kiolvasztott zsirt 30 gramm kámforral és kevés grafittal jól összedörzsö­lünk. Az ezzel a kenőcs csel bedörzsölt v8.srészek aczél­kinézésüek lesznek és a rozsda hosszu ideig nem fogja azokat.

A. vöröshagyma. mint gyógyszer. Tyukszem és sze­mölcs ellen jó sikerrel alkalmazható a közönséges vörös­hagyma a következő módon; 4-5 óráig eczetben ázta­tunk egy hagymát, azután a középen kétfelé vágjuk s egyes rétegeit lefejt,jük. Egy ilyen réteget jó erősen a tyukszemre vagy börkeményedésre kötünk, a mit három­szor ismétlünk naponta. Nehány nap mulva megpuhul ~ kisebb· nagyobb mértékben le is válik a tyukszem, ugy, hogy aztán késsel könnyen és fájdalom nélkül eltávolitható lesz. A szemölcsök is eltünnek idővel ha naponta többször kétfelé vágott hagymát kötünk r~juk, valamint éjszakára is fölkötünk egy szeletet. A szunyog s egyéb rovarok csipése ellen is hasznos a hagyma, és h~ a megcsipett belyet egy hagymával bedörzsöljük, a fájdalom mindjárt megszünik s a csip és helye sem dagad meg. Keleten pedig a hajhullá! ellen hailználják

a hagymát már nagyon régi idő óta, olyanformán, hogy azon helyeket, a hol a haj ritkuln i kezd, kétfelé vágott hagymával naponkint kétszer· háromszor jól bedörzsölik. A makacs orrvérzések elállitására is sokszor kitünő szer a vöröshagyma s néha már pusztán megszagolása ele­gendő, hogy az orrverzést elállitsa, ha azonban ez sikerre nem vezetne, úgy meg kell zuzni vagy reszelni a hagymát, levét kifacsarni s ezt a levet eczettel keverve az orrba fö lszivni, mire a vérzés meg fog szünni .

L6pokróczok tisztogatása. Igen jó és olcsó pokrócz­tisztitószer a közönséges szalmiákszesz, melyből bizo­nyos mennyiséget egy kádba öntünk a kádra a pok­róczot ráteritjük, s ez után a pokrócz alatt a kádba forró vizet öntünk. A felszálló gőzök a gyapjurostokat átjárva a piszkot telj esen feloldj ák. A pokróczok~t az· tán jól összegyömöszöljük és pálczával erősen kiporol­juk. A porolás után meleg vizben kiöblitjük és száritás végett kiakaszt juk szellős helyre.

Lószerszámfesték készítése és használata. A ló · szerszámokat minden használat után angol nyereg­szappannal jól meg kell mosatni szivacs segitségével, azután őzbőrrel szárazra törülni, mire kenőkefével be­fest j ük. - A festéket következől eg lehet előállitani : Vegyünk 30 gramm c1 isznózsirt, 30 gramm mébviaszt. 240 gramm ele fántcsont feketét, ~40 gramm czukrot, 120 gramm lenmagot és 60-90 gramm vizet. Vagy 240 gramm mébviasz, 120 gramm elefántcsont fekete , 60 gramm porosz kék festék, 60 gramm terpentin, spiritus és 3ó gramm kopállak. Előbb megolvasztj uk a viaszt és aztán hozzákevel-jük a többi anyagokat. A meghülés után hengel·ekké gyurjuk és a mikor szűk­séges, felhasználjuk. Jó fekete festék még !.I kalaposok­nak a festéke is, valamint a következő vegyülék: 15 gramm kékfesték·kivonat, 6 gramm káli bichromát, mindakettőt együtt porrátörjük és 1·7 liter forró eső­vizben feloldjuk. Az elegy et jól összekeverjük, mig a por teljesen feloldódott; kihülés után palaczkokba tölt­jük, a melyben hosszu ideig eláll. Ezeket a festékeket kefével rákenjük a szerszámra és aztán heolajozzuk a szerszámot. Az olajt egy éjszakán át hagyjuk a hőrön és akkor aztán dörgöJjük le az egészet egy bőrdarab­bal s akkor igen szép fényes lesz a szerszám.

A. svábbogarak vagy muszkák kiirtására egyik leg­czélszerűbb eljárás az, ha valódi sweinfurti zöld fest.ékkel hüvelyknyi 8zélesen körül hint jük a faltövét. A negye­dik napon felseperjftk s ujm behint jük, mire a férgek végkép eltünnek.

Szerkesztői üzenetek. A szolgálattal kapcsolatos kérr16selue a szerkesztő­

ség nem vAlaszol. Tóth czts őrmester. Az özvegyi ny"gdij beszüntette tik,

ha az özvegy újból férjhez megy. Az újra férjhez mont özvegy· nek azonban férjhezmenetele napjától számitott egy évi határ­idő alatt jogában áll nyugdiját megváJtani, vagy azt újabb öz· ... gyoó" ••• ot'r. fentarto.ni. A meivMt4si ö ... ei .. mo"váltandó

l n07 . j anuár 9.7. . CSENDŐRSÉGI LAPOK 47 --==..::::::::=. .~-~-=- - -=-==-~-==-.::;;::;:::::: ......

n yugdijnaJ, leg felj ebb két évi össz.gében ál\api th~t6 m .g, de .. közh ató.ági orvos által igazolandó, h ogy az özv.gy egészségi áll apot ál109. képest, legalább még két évig élh. t. B a az újra i él-jhez m ent özvegy a n~1lgdij ltt nleg nem váltotta és má$Odik férj . után is özvegységre jut, ny<>gdij át, h a ti törvényes fe ltételek w ég mindjg meljvann ak, m ásodik fl'l',j . 'h alála ne.pj Mól kapja.

T e m eSi c~ell(lőr. Szolgálat i ügyet ériu!; for dnJjoD kérdé· sével sz(\k aszp arancsnokságáhóz.

H.i\·á n csi cscn«őr. Nyug,lijn os .. k '" t elj esen betöltö tt tiz é vi szolgále.t után van igénye. H a a tizecli k év botöltés •• lött lesz felühizsgálva, csupán végkielégitést kap, kivéve, ha szolgá· h, j,b.", szer zett sér ülés fol ytán lett szolgál.tk.ptel .nné~

B. J . es",u,liir. Kérdését n om értjük. Ha választ akar , irja .ol.;; értbotően , h ogy mit akar.

B . IC j árásől'mester. R alás György cs. és kir, vezórőrnagy. JlIh ú~z c~e l1 (hi l· . Kérjen f. lv:ilégositáat elűlj úró parancs·

nokától. IGlépő ' /ireg' " , nll{lá r . 1- 2. Kérd .... meg·a.lk almilag a sza·

k • • z.parancsJlo)üM. 3. Az új karabélyokat már gyárt,ják, h ogy mikor lasznek yc-le készen, llenl tudjuk. A szijazat La.ros. l esz. 4. Ezt is elő\i óró parau csnokától kérd.zze meg,

j.;rdekJéidő örs. SzolglÍ,lati ügybe!l nam adunk felvilágosí .

tást. JC 268 koron lÍ\. ~. (,. jál'á~ől'lII"ster neje. 1. 'Rég.n ter vbo "an "éva ; de

bogy mikor les7. rueg valósitva., azt m ég mo~t senki sem mond~ hatja meg. ~. Ft')rd uljon ez~_ü g:y bell a ~ ~aka.szpQ.-rancsDoksághoz, hizonyár a méltimyolni fogja.

M.gfojtési határidő: 1907 fobru!.r 2.

A megfejtöl, között egy értékes könyv I.sz kisorsolva.

iC

L apunk 2. számában közölt b.tür .jtvény h elyes megfejtése:

d f inden háznak van Irej·esztje .•

H ely.sen m.gfojtették: Ocskó Mihály csendőr, Dorog; m~. ",rb őJ1 ilrs; krasznahol'kru. csendőrörs ; Autal J őzsef csendőr

fettnik; kornai cs"n dőr ör.; Gergoly J . jörmester és neje,Kal· 16s A. C2, Ör El 'T. Dés; gyimesi örs; PI1Dajott EUlmy i Kajsza 61'­mester Nagysurwy, ldeteleki örs; sümegi örs i Sári ViDCZ.~ cs.ndőr OsákvlÍr; GroesJi Gyula pr. csendőr cz. örsv ••• to, Gödöll ő; Attyán szky M. Dubovácz; Ambrus I. csendőr Plugova; D . O., Sz . .T. Agradlna, Biró Ferencz örsvezető Dt1brovaj Debre­czeni Ön ll. Ratkó; BziTáki örs; Fekete J. örsv . B~rá.D~08 ; Szabó I stván IV. csendőr, Győr; Kovács örevezetöné Rl.kul,cza; T6th

őrsv •• etön é H ajJuszovát.

A kisoTsoll jtdalmat a sümegi csendőrörsnele elleül­

döt/ük.

HIVATALOS RÉSZ. SZEMÉLYI ÜGYEK

Legfelsőbb elbatáro~ás.

Ö császári és apostoli kircíbyi Felsége 1907. évi ja~l. hó 7 ·én Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával :

Fellmer Hemik, VL, és lvlajor J lbnos, IV. sz. csendőrkerületbeli törzsőrmeE,'

tereknek. hosszu és kö telességhű szolgálataikért 1), korondls ez.úsl. érdem/ce1'pszlel legkegyelm esebben adományozni méltóz tatott.

Kineveztetett ;

a m. kir. bonvédelmi minisz ter uxnak 1907 jan. 8· kelt II 'J,271 / 16.1906. sz. rendeletével . 1907. évi janu r l·ével Sche-ip Ií.~l'oly őrm ester a II. sz. csendőrk erül t ó,llományában, csendőr jál·llsőrmesterré .

OkiratiIng megdicsértett ek ;

a m. kir. honvédelmi miniszter úr részéről, Némel,h Dávid és Augu~zl Sándor VI., valamint

Bal's Kálmán III. sz. csendőrkerület allományába tartozó j árásőrmesterek, a közbiztonsági szolgálat terIÍn hosszu időn át teljesitett buzgó és eredményes szolgá­

lataikért. Jt.há.~z András járásőrmester és Rosenlhal Ignácz őrmester mindkettő az V. számu

csendőrkerület állományában, a közbiztonsági szolgál.at terén hosszu időn át teljesitett buzgó és eredményes szolgálataiért.

TábO?'szky István, m. kir. V. Sli. csendőrkerületbeli járásőrmester, a közbiztonsági szolgálat terén hosszabb időn át kifejtett kötelességhii és eredményes működé­

séért .

Áthelyeztetett ;

a m. kir. honvédelmi miniszter úrnak 1907 jan. ~·án 11 9,250/ 16. 1906. sz. rendeletével Juga András,!. ·sz . csendőrkerületbeli járásőrmester, nagyilondai járás:pa­rancsnok, hason minőségben, Kőhalomra.

Házasságrd léptek:

az I. sz. csendőrkerületnél : Szakács József örsvezető, Benke Idával 1906 nov.

12-én Csikszentmártonban; Pálmai Antal ez. őrmester Schuller Jozefinnel, 1907

január 7-én Kel'ilsden ; a IL sz. csendőrkerületnél : Kiss József őrmester, Kiss Máriával, 1906 deczl9m­

ber 26-án Romángladn~.

48 CSENDŐRSÉG! LAP~ ________ ~~~7-.:.

PÁLYÁZATOK.

Egy irnoki állás a szászkabányai kir. járásbiróság­nál. Fizetés pótlékkaJ 1400 korona. Lakpénz 360 kor. Magyar nyelv szóban és irásban, német és lehetől eg román nyelv birása. Négy középiskolai osztály. Telek­könyvi vizsga. Kérvények a fehértemplomi kir. törvény­szék elnökéhez 1907. évi február hó 2-ig.

Egy hivatalszolgai állás a biharujfalusi kir. járás­biróságnál. Fizetés 500 korona. Szabályszerü lakpénz. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a nagy-váradi kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi február hó 2-ig.

Egy írnoki állás a hatvani kir. járásbiróságnál. Fi­zetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 360 korona. Magyar nyelv szóban és irás ban. 3-6 hónapi próba­szolgálat. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények az egri kir. törvényszék elnökéhez 1908. évi

február hó 2- ig. Egy hivatalszolgai állás a kisujszállási kir. járás­

birósagnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pót­lékkal 160 korona, vagy természetbeni lakás. Ruha­illetmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a szolnoki kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi február hó 5-ig.

Egy hivatalszolgai állás a sátoraljaujhelyi kir. tör­vényszéknél. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 180 korona. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szóban és irásban. Tót nyelv bírása. Kérvények a sátoraljaujhelyi kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi február hó 20-ig.

A muraszombati közigazgatási fogházi5ri állás. Fizetés GOO korona. 'rermészetbeni lakás es ruházat. Magyar nyelv szóban és írásban. Kérvények Vusmegye alispánjához 1907. évi január hó 30-ig.

Egy vámoIói állás a budapesti állami hidaknál. Fi­zetés pótlékkal 1000 korona. Lakpénz pótlékkal 300 korona. Ruhailletmény 140 korona. Magyar nyelv szó­ban és írásban. Három havi próbaszolgá,lat. Kérvények a budapesti m. kir. állami hidak igazgat6ságához 1907. évi február hó 14-ig.

Egy hivatalszolgai állás a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknéL FizeMs pótlékkal 700 korona. Lak­pénz pótlékkal 300 korona, esetleg természetbeni lakás. Ruhailletmény 100 korona, illetve természetbéni ruhá­zat. Magyar nyelv szóban és irás ban. Kérvények a buda­pesti kereskedelmi és váltó törvényszék elnökéhez 1907. évi február hó 9·ig.

Egy hivataJszolgai állás a beregszászi kir. ügyész­ségnél. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz 180 kor. Ruhailletmény 100 kOl'ona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a beregszászi kir. ügyészhez 1907. évi február hó 2-ig.

Egy irnoki állá.s a técsői kir. járásbiróságnál. Fir-etés p6tlékkal l ··WO koron.l. Lakpénz 360 korona. Magyar

nyelv szóban és irásban. Ruthén nyelv ismerete. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. H at havi próba. szolgálat. Kénények a máramarosszigeti kir . törvény­szék elnökéhez 1907. évi február hó 12·ig.

Egy írnoki állás a gálszécsi kir. járásbiróságnál. Fi­zetés pótlékkal 1400 korona. Lakpénz 300 korona, esetleg természetbeni lakás. Magyar nyel v szóban és írásban. Négy középiskolai osztály. Telekkönyvi vizsga. Kérvények a sátoraljaujhelyi kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi február hó 9-ig.

Egy szolgai állás a kolozsvári tudományegyetem bel­gyógyászati klinikáján. Fizetés pótlékkal 600 kor. Lak­pénz pótlékkal 200 korona. Ruhailletmény 100 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a kolozs­vári tudományegyetem rektori hivatal á hoz 1907. évi február hó tO·ig.

Egy hivatalszolgai állás a hajdunánási kir. járás­biróságnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz 160 kOl·ona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a debreczeni kir. törvényszék elnökéhez 1907. évi február hó 10·ig.

Egy szolgai állás az aradi m. kir. ad6hivatalnál. Fizetés pótlékkal 600 korona. Lakpénz pótlékkal 20G kor. Ruhailletmény 60 kor. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények az aradi kir. pénzügyigazgatósághoz 1097. évi február hó 14-ig.

Egy fogházőrmesteri állás a pestvidéki kir . ügyész­ségnél. Fizetés pótlékkal 900 korona. Lakpénz pótlékkal 300 korona. Természetbeni ruházat. Magyar nyelv szó­ban és irásban. Kérvények a pestvidéki kir. ügyészség­hez Budapest IV., Semmelweis-utcza 6. sz.

Egy hivatalszolgai állás a nyiregyházai m. kír. pénzügyigazgatóságnál. Fizetés 600 korona. Lakpénz. 180 korona. R.uhailletmény 60 korona. Magyar nyelv szóban és irásban. Kérvények a nyiregyházai m. kir. pénzügyigazgutósághoz 1907. évi február hó 4·ig.

Egy hivatalszolgai állás a magyar folyam· és ten­gerhajózási részvénytársaságnál. Fizetés 800 korona. Lakpénz 300 korona. Szabályszerü rullailletmény. Ma­gyar nyelv szóban és iTásban, valamint a számtan elemeiben való jártassltg. Kérvények a magyar folyam­és tengerhajózási L-t. titkárságánál. Budapest, V., Mária Valéria-u. 14·, sz. 1907. éVl február hó bg.

Három hivatalszolgai állás a m. kir. államvasutak igazgatóságánál Budapesten. Fizetés 700 korona. Lak­pénz 300 korona. Természetbeni ruházat. Magyal' nyelv szóban és irásban. A katonaságt61 közvetlenül, a szol­gálat fol;vtonosságának megszakitása nélkül avasuti szolgálatba átlépő katonai altiszteknél véglegesitésük alkalmával, a katonai szolgálatban töltött idő az alap· szabályszerü ntánfizetés havi részletekben leendő be­fizetése mellett, nyugdijjogositó idejükbe beszámittatik. Kérvények a m. kir. állalllvasutak igazgaMságáho& 1907. évi január hó 31-ig.