csigahÁz egysÉges gyÓgypedagÓgiai, konduktÍv,...
TRANSCRIPT
CSIGAHÁZ EGYSÉGESGYÓGYPEDAGÓGIAI, KONDUKTÍV,
PEDAGÓGAI, MÓDSZERTANIINTÉZMÉNY, PEDAGÓGIAI
SZAKSZOLGÁLAT, FEJLESZTŐNEVELÉST- OKTATÁST VÉGZŐ
ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
KISVÁRDA, 2015 MÓDOSÍTVA: 2017.03.10. 2018.06.13. 2019.05.28.
2019.06.11.
Tartalomjegyzék
1. A KISVÁRDAI KORAI FEJLESZTŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ
TÁRSASÁG ALAPADATAI……………………………………………………………3
2. CSIGAHÁZ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI, KONDUKTÍV, PEDAGÓGIAI,MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT, FEJLESZTŐ
NEVELÉST-OKTATÁST VÉGZŐ
ISKOLA……………………………………………..3
2.1 Az Intézmény története…………………………………………………………….32.2 Az Intézmény alapadatai…………………………………………………………...5
3. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás………………………..6
3.1 A fejlesztő munka alapelvei, céljai, feladatai………………………………….63.2 A korai fejlesztő szolgáltatások………………………………………………..83.3 A fejlesztő munka dokumentálása………………………………………………103.4 A fejlesztést végző szakemberek……………………………………………….11
4. Fejlesztő nevelés-oktatás………………………………………………………...11
4.1 Jogszabályi alapok………………………………………………………………114.2 Fejlesztő nevelés- oktatásindokoltsága………………………………………..124.3 Fejlesztő nevelés- oktatás célja…………………………………………………144.4 Fejlesztő nevelés- oktatásfeladata……………………………………………..144.5 Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának legfontosabb területei és a fejlesztésfeladatai………………………………………………..164.6 Tanulói jogviszony nyomonkövetése…………………………………………..234.7 Csoportos és egyéni habilitációs foglalkozások időkerete……………………..234.8 Pedagógiai munkatervezése…………………………………………………....244.9 Fejlesztő nevelés- oktatás személyi és tárgyi feltételei…………………………274.10 Szülői kapcsolattartás módjai…………………………………………………..294.11 Fejlesztő nevelés- oktatáskapcsolatrendszere………………………………….304.12 Pedagógiai munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke…………………..30
2
5. ZÁRADÉKOK…………………………………………………………………..33
5.1 A pedagógiai programszabályozása……………………………………………..33
5.2 A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása…………………………………33
5.3 Nyilvánossá hozatal módja………………………………………………………345.4 Záradék…………………………………………………………………………..34
1. A KISVÁRDAI KORAI FEJLESZTŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPADATAI
Hivatalos név:Kisvárdai Korai Fejlesztő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Székhely:4600 Kisvárda, Árpád út 102.
Alapítás éve:2014.
Gazdasági jogállás: Nonprofit szervezet
A Kisvárdai Korai Fejlesztő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság azzal a céllal alakult,hogy a székhelyén és a vonzáskörzetében élő - bármilyen okból - mozgás, mentális, szociálisés egyéb képességeikben károsodott gyermekek komplex fejlesztése megvalósulhasson, ezzelledolgozhassák a betegségükből, állapotukból adódó hátrányukat, s felnőtt életükben atársadalom teljes jogú tagjai lehessenek.Céljai megvalósításának érdekében alapította meg a Csigaház Korai Fejlesztő Központ,Pedagógiai Szakszolgálatot.
2. Csigaház Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív, Pedagógiai Módszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, FejlesztőNevelést- Oktatást Végző Iskola
2.1Az Intézmény története
3
A Csigaház Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív, Pedagógiai Módszertani Intézmény,Pedagógiai Szakszolgálat, Fejlesztő Nevelést- Oktatást Végző Iskola, korábban CsigaházKorai Fejlesztő Központ, Pedagógiai Szakszolgálat szülői és szakmai együttműködéseredményeként jött létre, és kezdte meg működését 2015. szeptemberében.
Alapításának időpontjában az országos felmérések szerint a 0-5 éves életkorú gyermekek 15%-ának lett volna szüksége korai fejlesztésre, de Kisvárdán és vonzáskörzetében ehhez csak akisdedek 1%-a jutott hozzá. Ebből az következett, hogy Kisvárdán és az általa ellátottterületen 0-5 éves korig jelentős nagyságrendben vártak ellátásra kisgyermekek. A fejlesztőhelyek kapacitása lényegesen kisebb volt az ország más területeihez képest.
A statisztikai adatok és mindennapi tapasztalataink miatt hozta létre a Fenntartó a CsigaházEGYMI-t.
A jelenlegi intézményrendszer mellett is elérhetőek voltak bizonyos fejlesztő módszerek, de anagy gyermeklétszám miatt egyéni vagy kis csoportos formában a foglalkozások csak nagyonnehezen, korlátozott számban voltak megszervezhetőek. A speciális, főleg máshol is magánformában működő fejlesztések városunkban és a térségben nem voltak elérhetők.
2015 óta térítésmentesen érhetik el családjaink a terápiák széles körét, a kezdeti 23 főrőllétszámunk 60 főre emelkedett. Ez a létszám nem egyenlő a ténylegesen ellátott gyermekekszámával, hiszen nagy örömünkre sok kisgyermeket elengedhetünk azzal, hogy jelenleg márnincs szükségük fejlesztésre, illetve sokan kerülnek át más intézményekbe (pl. óvodákba). Amegalakulásunktól napjainkig közel 140 család részére biztosítottunk komplex egyéni illetvecsoportos terápiát.
Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a családok minél hamarabb kapjanak diagnózist, illetve,hogy minél hamarabb elkezdődhessen a korai intervenció. Intézményünkben a gyermekekéletkora a szolgáltatások igénybevételének kezdetekor egyre inkább tolódik az 1 éves korelőttre. Széles körű kapcsolatrendszerünknek (kiemelten a gyermekrehabilitáció, aneonatológia, a védőnői szolgálat és a szakértői bizottság) köszönhetően szoros a szakmaköziés a szakmán belüli együttműködés is.A védőnők és gyermek háziorvosok figyelmét különböző országos programokon keresztül azelmúlt években ráirányították a fejlődési problémák korai kiszűrésére. Így várhatóan egyretöbb csecsemő és kisgyermek számára válik szükségessé valamilyen fejlesztő terápiaalkalmazása.
Alapvető célkitűzésünk, hogy jelenleg fellelhető, bizonyítottan hatásos terápiák, fejlesztőmódszerek legszélesebb eszköztárát biztosítsuk, eljuttassuk a legszélesebb rétegekhez.Ennek érdekében támogatjuk munkatársaink folyamatos, minél szélesebb körű szakmaitovábbképzését.
Az EFOP-1.2.1-15 -2016-00357 Védőháló a családokért, A Kisvárdai Korai FejlesztőNonprofit Kft kisgyermekes családokat fejlesztő és támogató programjában tevékenyen
4
veszünk részt két tanéven keresztül, melynek során célunk a sajátos vagy nehézélethelyzetben lévő családok támogatása az önkormányzati családsegítő intézményektevékenységét kiegészítő segítő szolgáltatásokkal.
Rövid távú céljaink keretében foglalkozások, workshopok, tájékoztató napok, tanácsadások ésrendezvényes családi napjaink által családtámogató szolgáltatásokat nyújtó szervezettéválunk. A fokozottabb figyelmet igénylő gyermekek részére alkalmat biztosítunk aszükségszerű fejlesztésen túl az integrációra, a szülőknek az együttműködésre, toleranciára ésegymásra figyelésre.
Hosszú távú célunk, olyan „védőháló” kialakítása, mely a tevékenységi körünkbe illő,hasonlóan működő szervezetek láncolatába bekapcsolódással megmutatjuk, hogy a különbözőfejlesztő módszerek, terápiák nem egymás versenytársai, hanem időben, a fejlődési zavarnakmegfelelően alkalmazva, összehangoltan egymás tökéletes kiegészítői. Egy olyan műhelytszeretnénk létrehozni, működtetni, ahol szakemberek vállvetve, kommunikálva, szakmaivitákat folytatva dolgoznak gyermekeink, a leendő felnőttek boldogulásáért.
2.2Intézményi adatok, elérhetőségek
A hatályos köznevelési törvénynek megfelelően a Kisvárdai Korai Fejlesztő Nonprofit Kft.2019. május 23-i keltezéssel megalapította a Csigaház Egységes Gyógypedagógiai,Konduktív, Pedagógiai Módszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, Fejlesztő Nevelést-Oktatást Végző Iskolát, mint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési - oktatásiintézményt. Az intézmény működésének várható kezdete: 2019. szeptember 01.
Név: Csigaház Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív, Pedagógiai Módszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, Fejlesztő Nevelést- Oktatást Végző Iskola
Az intézmény székhelye:
4600 Kisvárda, Kölcsey u. 5.
Az intézmény telephelye, feladat ellátási helye:
4600 Kisvárda, Kölcsey u. 5.
Az intézmény típusa: gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási feladat, súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő nevelés-oktatási intézmény
OM azonosító: 203086
Alapító Okirat kelte: 2019.05.15.
Adószám: 18648678-1-15
Pénzforgalmi jelzőszáma: 10404436-50526778-78821002
Működési engedély száma: SZ-10/102/08637-7/2018
5
Törvényességi ellenőrző szerve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
Az intézmény alapfeladata:- pedagógiai szakszolgálati feladat - gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás- fejlesztő nevelés- oktatás
Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő feladatok:• az eltérő fejlődésű gyermekeket nevelő családok segítése, társadalmi esélyegyenlőség
elősegítése, információk átadása• módszertani feladatok • tudományos tevékenység, kutatás, tananyag készítése, kiadása• posztgraduális szakemberképzés• gyakorlati hely főiskolai, egyetemi hallgatók számára• kiadványok írása, átdolgozása, kiadása
A fenntartó által meghatározott legnagyobb létszám: 75 fő
3. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás
3.1 A fejlesztő munka alapelvei, céljai, feladatai
Célunk továbbra is, hogy Kisvárda és vonzáskörzetében a gyermekek ugyanolyan esélyekhezjussanak, mint egy nagyobb városban, és a bizonyítottan hatásos terápiák elérhetőek legyenekvárosunkban. A gyermekek optimális fejlesztése programozottan, az életkornak és a funkcióbelikárosodásnak megfelelően, a társszakmák együttműködésével időben és térbenösszerendezetten kell, hogy megvalósuljon.Szakembereink teljes körű, komplex, előre mutató módszerek együttes alkalmazásávalérhetnek el megfelelő eredményeket. Egy helyre koncentráljuk az oktatási, orvosi és szociálisfejlesztés, rehabilitáció eszközeit, szakembereit, egyénre szabott fejlesztési tervet kidolgozva.
Célunk a teljes körű korai intervenció, óvodai, iskolai integráció, az integráltan oktatottgyermekek speciális fejlesztése, a halmozottan fogyatékos, a pervazív fejlődési zavarral élőgyermekek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése.
A Csigaház EGYMI működési rendje megegyezik a 2011. évi CXC törvény, a NemzetiKöznevelési Törvényben meghatározottakkal. A korai fejlesztésben nyújtott szolgáltatásoktartalma, formája, időbeni eloszlása megegyezik a 15/2013.(II.26) EMMI rendeletbenmeghatározottakkal.
6
A 2011. évi CXC. köznevelési törvény 47. § (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „Asajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretébenállapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásbanrészesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különlegesbánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltakszerint kell biztosítani.”
A 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a „Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a)pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (a továbbiakban:korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex koragyermekkori prevenció, tanácsadás ésfejlesztés, az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermekfejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a családtársadalmi inklúziójának támogatása érdekében.
A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai, konduktívpedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségekfejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.”
• A célcsoport meghatározása
A korai fejlesztés és intervenció célcsoportjába 0-6 éves korú, eltérő fejlődésű, fogyatékos,illetve fejlődés szempontjából veszélyeztetett csecsemők, kisgyermekek és családjaiktartoznak.
A kora gyermekkori intervenció e gyermekek tervszerűen felépített fejlesztőprogramja.
Korai fejlesztésre, intervenciós szolgáltatásokra azok a gyermekek jogosultak, akik megfelelődifferenciáldiagnosztikai vizsgálómódszerrel elvégzett vizsgálat során elmaradást mutatnak amozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a kommunikáció, a beszédfejlődés, a szociális, érzelmifejlődés, a figyelem, magatartás és/vagy a látás, hallás területén. Emellett a korai fejlesztésszükségességét állapítjuk meg olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek következményenagy valószínűséggel fejlődési elmaradás lehet a későbbiekben.
• A fejlesztés időkerete
A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint acsalád terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete/15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 4. § (6)/
a) 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,b) 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra,c) 5-6 éves kor között legalább heti öt óra.
7
Megvalósulhat egyéni foglalkozás vagy legfeljebb hat gyermekből álló csoportos foglalkozáskeretében. A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg, és a fejlesztő szakember(ek)javaslata által, a bizottság beleegyezésével módosítható, ha szükséges.
• A korai fejlesztésre és gondozásba bekerülés feltételei
A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot. A szakértőibizottság a 18 hónapnál fiatalabb gyermek szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálatanélkül, jogszabályban meghatározott szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény ésterápiás javaslat alapján is elkészítheti. Ez kifejezetten fontos, hiszen ebben a korosztályban„minden perc számít”, a volt koraszülöttek, valamint veszélyeztetett csecsemők, kisdedekmegfelelő fejlesztése esetében nem lehet helye időveszteségnek.
18 hónapos kortól szakértői bizottság vizsgálata alapján vehető igénybe a korai fejlesztés ésgondozás. Ez a 3. életév betöltése után ez kiegészül azzal, hogy egy gyermek akkor jogosultkorai fejlesztésre, ha a szakértői bizottság döntése alapján nem kapcsolódhat be az óvodainevelésbe.
3.2 A korai fejlesztő szolgáltatások
Állapotfelmérés
Korai fejlesztésre intézményünkbe orvosi diagnózis, kivizsgálás, szakorvosi vizsgálatok,szakértői vélemény birtokában kerülnek a gyermekek.
Állapotfelmérésünk részei:
a) Felmérés:- anamnézis felvétele
orvosi szempontbólgyógytornász,konduktív szempontbólgyógypedagógiai szempontból
Az anamnézis kiterjed a prenatalis, postnatalisesményekre, a fejlődés mérföldköveire, anagymozgások, finommotorika, mentalis képességek, beszédfejlődés,szociálizáció,viselkedés,táplálkozás,játék tevékenység,önellátás és egyéb területeken. Rákérdezünk azeddigi terápiákra, fejlesztési módszerekre, azok eredményességére.
- orvosi vizsgálatAz anamnesztikus adatok alapján végezzük. Ha előtte részletes szakorvosi kivizsgálás történt,elhagyható.
- gyógytornász, illetve konduktor által végzett részletes mozgásvizsgálat
8
Ha az előzményekben, panaszokban szerepel a nagymozgások illetve a finommotorikafejlődésének zavara, késése.
- gyógypedagógiai vizsgálatAz anamnézis és a spontán viselkedés, játéktevékenység alapján azt a vizsgálati eszköztalkalmazva, mely az adott életkorban a legjobban megmutatja a fejlődési késés okait, hátterét.
- pszichológiai, logopédiai vizsgálatAmennyiben az előzmények és a vizsgálatok alapján felmerül a szükségességük.A szakembereink vizsgálati eredményeiket közösen összegzik, kialakítanak egy fejlődésidiagnózist, részletes, írásos véleményt készítenek a gyermek állapotáról, javaslatot tesznek afejlesztési módszerekre.
Igen fontosnak tartjuk a szülőkkel való nyílt, világos kommunikációt, ezért a javaslatotszóban, nyugodt körülmények között ismertetjük lehetőleg mindkét szülővel. A koraifejlesztés igazi csapatmunka, ahol a szülőkre gyakran nagyon sok munka hárul, fel kell őketkészíteni az otthoni teendőkre.b) A szülőkkel ismertetjük a felmérésünk eredményeit, közösen rövid és hosszú távú célokatfogalmazunk meg. A szülőket egyenrangú partnerekként kezeljük a gyermekük további sorsátérintő kérdésekben, szem előtt tartjuk azt, hogy a lehető legtöbb információt biztosítsukszámukra.
c) A vizsgálat alapján elkészítjük az egyéni fejlesztési tervet.
„ A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján,a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltakszerint kell végezni. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalábbkettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakemberhatározza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. Az egyéni fejlesztési tervszükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermekállapotától függően - a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, akognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés ésa pszichológiai segítségnyújtás feladatait.” /15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 5. § (1)
Kontrollvizsgálat legalább évente egyszer történik.
Terápiák, fejlesztő módszerek
- gyógytornaKatona-féle neuroterápia, aktív gyógytorna, Bobath, Vojta módszer, Dévény-féle speciálismanuális kezelés, vízben végzett gyógytorna neurohydroterápia, gyógymasszázs technikák,szenzomotoros integrációs terápiaCél: izomerő, állóképesség, aktivitás növelése, megfelelő mozgásminták kialakításaTörténhet egyéni és csoportos formában
9
- konduktív nevelésA pedagógiai és mozgásterápia összegzése, a mentális képességek kiaknázásával, aktívtanulással éri el a megfelelő funkciót, a megfelelő mozgásfejlődéstTörténhet egyéni és csoportos formában
- gyógypedagógiai fejlesztésKihasználva a gyermek erősségeit segíti a megkésett területeken való fejlődést különbözőgyógypedagógiai módszerekkel.Történhet egyéni és csoportos formában
- pszichoterápiaEgyéni, családterápia, csoportos foglalkozások keretében a problémának megfelelően
- logopédiaBeszédindítás megkésett beszédfejlődés esetén, logopédiai fejlesztés akadályozottbeszédfejlődésű vagy beszédhibás gyermekek esetén
- egyéb szükséges speciális fejlesztő technikák pl. zeneterápia, állat asszisztált terápia
Tanácsadás, információ átadás
Az információnyújtást kiemelten fontosnak tartjuk.Ide tartoznak a családok számára a gyermek fogyatékosságával, eltérő fejlődésévelösszefüggő egészségügyi, pszichológiai, nevelési és pedagógiai kérdésekkel, de azérdekérvényesítéssel kapcsolatos segítségnyújtás, tanácsadás is. Emellett a kora intervenciórészét képezi a gyermek jövőjének végiggondolása, a családoknak való segítségnyújtás agyermek számára legmegfelelőbb közösség, illetve további fejlesztési módszerek ésintézmények megtalálásában.
3.3 A fejlesztő munka dokumentálása
„ A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján,a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltakszerint kell végezni. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalábbkettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakemberhatározza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. Az egyéni fejlesztési tervszükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermekállapotától függően - a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, akognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés ésa pszichológiai segítségnyújtás feladatait.” /15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 5. § (1)A korai fejlesztést és gondozást végző szakember gyermekenként egyéni fejlesztési naplótvezet, és a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli. Az értékelési lap egy példányát átkell adni a szülőnek, egy példányát a megyei szakértői bizottságnak, egy példány a korai
10
fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad.”/15/2013. (II. 26.) EMMIrendelet 5. § (1) (2)/
A szolgáltatást igénybe vevő gyermekek személyi anyaga a nevelői szoba zárhatószekrényeiben névsor szerint van elhelyezve, figyelembe véve az adatvédelemről szólójogszabályok előírásait, illetve saját adatkezelési szabályzatunkat. A gyermekek személyianyaga tartalmazza:
- nyilvántartó lap a gyermek adataival- anamnézis nyomtatvány- felmérések nyomtatványai- orvosi zárójelentések másolatai- egyéni fejlesztési terv- pedagógiai jellemzések, értékelő lapok- szakértői vélemény- együttműködési megállapodás- utazási utalványok betétlapjai
3.4 A fejlesztést végző szakemberek
- gyógytornász- konduktor- gyógypedagógus- logopédus- pszichológus- gyermekrehabilitációs szakorvos- pedagógiai asszisztens
4. Fejlesztő nevelés-oktatás
Pedagógiai hitvallásunk:
„A gyermekeink akkor tanulják meg a szeretetet, amikor alanyi jogon érzik, hogy szeretvevannak, és nem csak a különleges teljesítményeikért, hanem pusztán önmagukért isszerethetők.” (Simon András)
4.1 Jogszabályi alapok
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló (Knt.) 26. §-a,
- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról 6. §-a,
- 2011.évi CXC. köznevelési törvény 47.§.
11
- a Nemzeti alaptantervről szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, illetve a keret-
tantervek kiadásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet és ennek mellékle-
tei,
- a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai okta-
tásának irányelve,
- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elő-
mozdításáról szóló törvény,
- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény,
- az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlősé-
gük biztosításáról,
- az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet,
- az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet,
- a gyermekek étkeztetésére a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes
gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátá-
sok térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kor-
mányrendelet
- 2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetéséi törvény 7. mel-
léklete
4.2 Fejlesztő nevelés - oktatás indokoltsága
A súlyos és halmozott fogyatékosság meghatározása
„ A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző,hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók - mint akommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés - minimálisan kétterületén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében azérintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, ígytevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősenkorlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a koraiéletszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. Afogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérőidőben jelenhetnek meg.
A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés,nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulókspeciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, adologi és természeti világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktívrészvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex
12
segítségére, támogatására utaltak; személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javításaérdekében nevelés-oktatásra van szükségük.”
(3. sz. melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelethez)
Sajátos nevelési igényű tanulókon belül a súlyos halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulókés családjaik az életük során számos egészségügyi, szociális szolgáltatást vesznek igénybe. Azegészség minden ember alapvető szükséglete. A normál életvitelhez egy szociálisan érzékenytársadalomnak az esélyegyenlőség biztosítása alapfeladata. A súlyos és halmozottanfogyatékos gyerekek, tanulók többségének egész életében emeltszintű egészségügyi ellátásravan szüksége az egészségmegőrzésük érdekében. Egyénenként változó emellett a fizikai,mentális segítségnyújtás valamint a szociális szolgáltatások (kedvezmények, juttatások)igénybevétele. A tankötelezettségi kort megelőzően a gyermekek egy része korai fejlesztésbenvagy jó esetben óvodai nevelésben részesül. Tankötelezettségi kort elérve a súlyosanhalmozottan sérült gyermekek is megkezdik az „iskolát”, mely képzés óraszáma heti 20 óra.
„A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától,amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti atankötelezettségét.” (2011. törvény a nemzeti köznevelésről 15§)
Mindez elősegíti a gyermekek hatékonyabb fejlődését, megkönnyíti a család életét, ezáltalelszigeteltségük oldódik. A közös élmények hozzájárulnak a család és a fejlesztő nevelés-oktatást végző iskola sikeres együttműködéséhez. A súlyos és halmozottan fogyatékosgyerekek, tanulók felé az elvárásunkat a fogyatékosság jellege, súlyosságának mértéke, atanuló terhelhetősége is meghatározza. A speciális nevelési szükséglethez, az életkorisajátosságokhoz igazodú támasznyújtással hozzájárulunk az érzelmi biztonság alakulásához.
A fejlesztő nevelés - oktatás megvalósulhat:
- csoportos formában, saját intézményben erre a célra létrehozott csoportban
- csoportos formában, abban az intézményben ahol a gyermek gondozását, ápolását
ellátják
- egyéni formában, saját intézményben
- egyéni formában, a gyermek állapotától függően családias környezetben, a saját
otthonában
A fejlesztő nevelés-oktatás alapdokumentuma A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulókfejlesztő nevelésének, oktatásnak irányelve (32/2012.(X.08.) EMMI rendelet), ami ajogszabályi keretekben rögzíti a tartalmi és formai elemeket. Ezt alapul véve, a helyilehetőségeket, célkitűzéseket, szülői elvárásokat feltérképezve készült el az intézményRehabilitációs Pedagógiai Programja. Ez az alapja a munkaterveknek és az egyéni fejlesztésiterveknek is. A Munkaterv egy olyan dokumentum, amelyben a tanév szintjén rögzítésrekerülnek a csoport fejlettségének megfelelő tanulási tartalmakat (témakör-téma, foglalkozásokanyaga, foglalkozásokhoz kapcsolódó fogalmak), így a jelentés- összefüggéseket elnyújtotttanulási folyamatban lassabb ütemben biztosítjuk a súlyosan-halmozottan fogyatékosgyermekeink, tanulóink részére. A munkaterv a csoportvezető gyógypedagógusok vagykonduktor végzettségű szakember részvételével, team munkában havi majd heti bontásbankészül. A fejlesztő nevelés-oktatása a tanév rendjéhez igazodik. A tanulók annak a tanévnekaz utolsó napjáig kötelesek részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, amelyben betöltik a 16.
13
életévüket, s annak a tanévnek az utolsó napjáig vehetnek részt, amelyben a 23. életévüketbetöltik. Ha a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a tanuló állapota miatt nem tudrészt venni a fejlesztő nevelő-oktatásban, a tankötelezettségét az iskola által szervezett egyénifejlesztés keretében is teljesítheti.
4.3 Fejlesztő nevelés - oktatás célja
Habilitáció: a veleszületett ok valamint fejlődési rendellenesség vagy betegség miattfejlődésben megzavart, közösségi életben jelentősen akadályozott személyek számára olyan, atársadalom által biztosított, szervezett tevékenységek és támogatások rendszere, amelyeksegítségével e személyeknek a közösségi életben való részvétele javítható, kiteljesíthető. Asúlyosan és halmozottan sérült gyermekek, tanulók iskolai körülmények közöttgyógypedagógus illetve konduktor irányításával ismerkedhetnek:
- a szűkebb és tágabb környezetükkel,
- mindeközben tevékenyebb részvételt biztosítva saját, mindennapi élményeik mé-
lyebb megéléséhez,
- az egyszerű társas kapcsolatok kialakításához, fenntartásához, összességében egy
jobb minőségi élethez, a társadalomba való minél teljesebb beilleszkedéshez.
Cél, hogy a tanulók szükségleteinek és fogyatékosságainak struktúrájának megfelelőfejlesztésben részesüljenek, az elvárások az egyéni teljesítőképességeknek megfelelően azegyéni fejlődés üteméhez igazodva kerülnek megfogalmazásra. Az alkalmazott módszerek,terápiák minden esetben igazodnak a gyermekek, tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi,mozgásos fejlettségéhez, kommunikációs szintjéhez, egyéni képességeihez és az adottszituációhoz.
4.4 Fejlesztő nevelés - oktatás feladata
A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a súlyosan éshalmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhetőek,hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességekés készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. Ennek során az alábbiakatszükséges figyelembe venni.
Tanulás
A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő nevelése-oktatása során a tanulásés tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A tanuló és a gyógypedagógus közöstanulási folyamaton megy keresztül, amelynek során egymás jelzéseit, kettejük személyesviszonyát, egymás megértésének lehetőségeit tanulják, és a másikat önmaguk jelzéseinekmegértésére, kifejezéseik helyes értelmezésére tanítják. Erre alapozva - ezzel párhuzamosan -válik lehetségessé a tanulás és tanítás olyan megközelítése is, amelynek célja az egyesképességek, funkciók fejlődésének elősegítése és adott tevékenységek megtanítása.
Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani:
- a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tétele-
it,
14
- a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságait.
A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételei:
- a tanulás és tanítás kezdeti lépéseinek a tanulók legalapvetőbb szintű értelmezése,
- tanuló és a gyógypedagógus közti partneri kapcsolat fokozatos kialakítása,
- következetes együttműködés,
- kommunikációs lehetőségeik kipuhatolása, feltárása és kiaknázása olyan fizikai
és szociális környezet kialakításával, mely engedi, támogatja és ösztönzi a tanuló-
kat a kommunikációra,
- mindennapi cselekvésekre alapozottság,
- az alapszükségleteik kielégítése is a tanulás része és színtere.
A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tanulási sajátosságai:
- kötődés a tárgyakhoz a jelenhez („testközeli” élmények),
- cselekvéses tanulás és a komplex (totális) kommunikációs beágyazottság,
- tevékenységtanulás kis lépésekben,
- tevékenységtanulás segítséggel – speciális irányítás és vezetés biztosítása a prob-
lémás a problémás tevékenységelem aktív végrehajtásához,
- a spontán tanulási szándék gyengesége (reális célok kitűzése, megfelelő tanulási
motiváció kialakítása).
Énkép, önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése
Kiemelt feladat az, hogy a súlyosan és halmozottan sérült tanulóink pozitív tapasztalatokatszerezzenek saját testükről, a szűkebb környezetről s a kettő közötti viszonyról. A tágabbemberi, dologi és kulturális jelenségekre tagolódó világ fokozatosan válik számukramegismerhetővé. A személyes élmények, tapasztalatok megléte a folyamatbanelengedhetetlen. A tanulókkal való interakció, a kapcsolatfelvétel, a válaszok kivárása,megértése, reagálása, hosszabb időt kíván a megszokottól. Az egyes tanítandó tartalmakatkoncentrikusan egymásra építve, egymásból kifejtve kell tanítani.
Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülésa felnőtt lét szerepeire
Az önállósodás, az autonóm döntéshozatal, a szociális kapcsolatok lehetőség szerintikiterjesztése a tanulók emberi jogai közé tartoznak. A kiszolgáltatottság mértéke egyénekéntis változhat éppen ezért fontos, hogy mindennapi élethelyzetekben biztosítsuk számukra azönálló döntéshozatal lehetőségét.
Testi és lelki egészség
15
A fejlesztő nevelés-oktatás egyik központi, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata azalapszükségletek kielégítése, a jó testi és lelki egészség megteremtése. Mindez magábafoglalja az elemi szükségletek megélését és differenciált kielégítését szolgáló alapfeltételekmegteremtését, kielégítésük kommunikatív, pedagógiai és terápiás elősegítését, az egészségeséletmód feladatainak (egészséges táplálkozás, személyi higiéné, mozgásigény kielégítése, testiképességek fejlesztése, baleset megelőzés, bántalmazás, erőszak megelőzése) programbaépítését.
Információs és kommunikációs kultúra
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók életvezetésében az információs éskommunikációs technikák megismerése és alkalmazásának tanítása egyre nagyobbjelentőséggel bír. Alapelv: a kommunikáció jog, nem kiváltság. A kommunikáció az emberikapcsolatok kulcsa, a kommunikációs szándéknak próbáljunk jelentést és megerősítést adni.A tanulóknak a mindennapi kommunikációban, a szabadidő eltöltés és művelődés terén,későbbi életük során egyaránt szükségük lehet kommunikációs eszközre. A hiányzókommunikációs készségek kompenzálása során a különösen nagy jelentősége van azalternatív és augmentatív kommunikációnak. Az egyénre szabott kommunikációt segítőeszközök (a legegyszerűbb megjelenési formától a bonyolultabbak alkalmazásáig – szükségszerint programozható kommunikátorok, mobileszközök), melyek segítik a mindennapiélethelyzetek és a tevékenységek minél hatékonyabb szervezését, önálló kivitelezését.
Hon- és népismeret - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra
A képzőművészeti alkotásokról, zeneművekről, irodalmi művekről szerezhető tapasztalatok afejlesztő nevelés-oktatás részét képezik. A kultúra alapvető fontosságú értékeit a súlyos éshalmozottan fogyatékos tanulók számára is közelségbe hozható részeit, hozzáférhetővé kelltenni (megismerés, megértés). A szűkebb és tágabb környezeti lehetőségeket kihasználva,biztosítva számukra az alapvető emberi jogokat. Fontos, hogy mindenki törekedjen ezekbetartására, megtapasztaltatására.
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének - oktatásának alapelvei
- A kommunikáció és az interakció elve
- A normalizáció és a participáció elve
- A komplexitás, személyközpontúság, a szükségletorientáltság, és a rehabilitáció elve
(A kooperáció és tudatosság elve, A differenciálás és individualizáció elve)
4.5 Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának leg-fontosabb területei és a fejlesztés feladatai
A fejlesztő nevelés-oktatásban a kiemelt területek csak didaktikai szempontból választhatóak el a nevelés, oktatás folyamatában egymást áthatva, komplexen érvényesülnek.
Kommunikáció
A kommunikáció mindig a másik emberrel való találkozás során jön létre akkor, ha a másikfél is kész erre. Elsődleges cél a gyermek és környezet közötti kapcsolat kialakítása,
16
kommunikációs lehetőségek feltárása és megteremtése. Kommunikációs repertoár fokozatoskiépítése, annak érdekében, hogy képesek legyenek kifejezésre juttatni szükségleteiket,igényeiket, kapcsolatba lépni más emberekkel.
Céljaink:
- kommunikációs igény felkeltése, beszédkésztetés erősítése, utánzóképesség fej-
lesztése
- beszédszervek ügyesítése, passzív tornáztatás, ajak, - nyelv és légző gyakorlatok
- hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése
- egyszerű verbális és nonverbális közlések alakítása
- beszédmegértése, verbális irányíthatóság kialakítása, saját névre való reagálás
- igen-nem jelzés kialakítása
- passzív és aktív szókincs bővítése
- a tanulók aktivizálása egyszerű beszéddel, mondókázással, énekkel, hangot adó esz-
közzel, zenehallgatással
- a hiányzó beszéd kiegészítése testjelekkel, gesztusokkal, AAK eszközökkel - egyénre
szabott kiválasztással (tárgyak, képek, mobileszközök)
A fejlesztő nevelés-oktatás egymásra épülő vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai:
1. Bármely megnyilvánulás és testi - akár valamely vegetatív funkcióval összefüggő- állapot értelmes közlésként való értelmezése, és annak a testi kommunikációeszközeivel való megválaszolása (a megnyilvánulások közlésként való értelmezése,az egészségi állapotban bekövetkező változások kommunikatív megközelítése, testikommunikáció)2. A tanulók és a gyógypedagógus közti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása,valamint a kommunikáció iránti igény felkeltése és megerősítése3. A tanulók szükségleteinek kommunikációval (hangdialógussal, beszéddel,jelekkel, tárgyakkal, gesztusokkal, testkontaktussal) kísért kielégítése, a gondozásifolyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése (fejlesztőgondozás)4. Az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapos rutinhelyzetekben való tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének felkínálása, azigen-nem elkülönítése és alkalmazása5. A nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába, ezzel a valóságnyelvi birtokbavételének, a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításánakelőkészítése6. Alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációseszköztár egyénre szabott kiválasztása7. A tanulók egymás közti kommunikációjának ösztönzése: egymás üdvözlése,közösen végzett feladatok és játékok alkalmazása, a csoportos foglalkozások során atanulók cselekvéseinek egymás számára is értelmezhetővé és hozzáférhetővé tétele, atársakkal való test-, szemkontaktus formáinak megtapasztaltatása
17
8. A tágabb - idegen - környezetben való kommunikáció megtanulása, a nagyobbönállóság és a szélesebb kulturális közösség életében való aktív részvétellehetőségének megteremtése
Mozgásnevelés
A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók nagy többségénél minőségi és mennyiségi eltérésmutatkozik a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék és a testséma zavarában. A mozgáskivitelezése gyakran pontatlan, a fejlődésből mozgásfázisok maradtak ki illetve kevésbégyakorlódtak be, hibásan rögzültek. A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és azönálló cselekvés ösztönzése a fejlesztő nevelés-oktatás folyamatában kiemelten fontos. Anevelés, oktatás, fejlesztés célja a mozgásszerv-rendszer optimális működésének biztosítása, akárosodott tartási és mozgási funkciók korrekciója, kompenzációja, az állapotromlásmegelőzése, és a mindennapos tevékenységek, valamint a tanulás, játék- ésmunkatevékenységek motoros feltételeinek kialakítása. Azoknál a tanulóknál, akiknél aközponti idegrendszeri (agyi) sérülés áll fent (súlyos fokban mozgáskorlátozottak) cél amozgásszerv-rendszer optimális működésének biztosítása, az állapotromlás megelőzésemellett a mozgás ürömének átélése, az önálló cselekvés ösztönzése. A súlyos fokbanmozgáskorlátozott tanulók számára a napi mozgásfejlesztési feladatokba szükség szerintgyógytornász és konduktor is segít.
Céljaink:
- saját test megélésének elősegítése
- általános erőnlét és állóképesség fokozása
- mozgástervezés és kivitelezés elősegítése
- spontán mozgásfejlődés támogatása
- alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes, célirányos mozgás kialakítása
- mozgásos gátlás oldása
- ritmusérzék fejlesztése
- mozgás és beszéd összekapcsolása
- utánzókészség fejlesztése
- biztos egyensúly kialakítása
- szenzoros ismeretszerzési lehetőségek teremtése
- manipulációs készség, vizuomotoros koordináció fejlesztése
- érző és mozgató funkciók sokoldalú fejlesztése
- mozgáskoordináció és szerialitás fejlesztése
- elemi mozgáskultúra alakítása a mozgásos tapasztalatszerzésre építve
- téri tájékozódás fejlesztése
- a mozgásos sikerélményre alapozva a tanulók önismeretének fejlesztése, önbizalmuk
növelése18
A fejlesztő nevelés-oktatás egymásra épülő vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai:
1. A szenzomotoros depriváció csökkentése, a szenzomotoros területen kialakultfejlődési elmaradások pótlása célzott ingerléssel, passzív mozgatással(mozgásérzékelés) és facilitált mozgások kiváltásával; az önindította mozgásokösztönzésével, a célirányos, akaratlagos mozgások optimális feltételeinekmegteremtése érdekében a testkép, testséma kialakítása és fejlesztése2. Pozicionálás, testhelyzet-korrekció, a helytelen testtartás és testhelyzetmegszüntetése, a kóros mozgásminták gátlása, a különböző tevékenységekhezszükséges stabil és biztonságos testhelyzetek kialakítása3. A mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával (afejkontrolltól a felállásig)4. A kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek javítása, kialakítása ésfejlesztése5. A kommunikáció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése
A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése. Az érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele
A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók számára kezdetben még az jelenti,amelyben otthon érzik magukat, észlelni képesek és uralni tudják. A fejlesztés feladata azészlelhető világ megnyitása, felfedeztetése, a valóságmegismerés tágítása a magasabb rendűkognitív folyamatok bekapcsolásával. A halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztőnevelés-oktatásának a cselekvéses tanulás az alapja. Az idegrendszer működését serkentik azérzékszervi ingerlések, az ingernyújtás módját az adott tanuló differenciáló készsége ésfiziológiai fejlődésmenete határozza meg. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulóktöbbsége három alapterületen közelíthetőek meg legkönnyebben: szomatikus, vesztibuláris ésakusztikus úton. Ezekre építjük a további ingereket melyek segítségével hatékonyabban ésfolyamatosabban biztosítjuk az érzékelés-észlelés fejlődését.
Céljaink:
- érzékelés-észlelés fejlesztése
- az ingerek értelmezésének, feldolgozásának elősegítése, szenzoros depriváció
csökkentése
- Bazális stimuláció, minden érzékelési terület bevonásával
- szenzomotoros funkciók megélése
- figyelem, megfigyelőkészség fejlesztése
- gondolkodási készségek fejlesztése
- emlékezet fejlesztése
Bazális stimuláció az anyaméhben megjelenő szomatikus, vesztibuláris és vibratorikusingerekre nyúl vissza. A fejlesztés a Bazális ingerek felkínálásával, megtapasztaltatásávaltörténik.
19
A fejlesztő nevelés-oktatás egymásra épülő vagy egymást kölcsönösen feltételezőfeladatai:
1. A valóság megragadásának segítése, a szenzomotoros funkciók fejlesztése2. A szemiotikai funkciók megjelenésének, a valóság ábrázolásának segítése3. Az elemi gondolkodási funkciók fejlesztése
Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés. Az emberi lét esztétikaidimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a műalkotások hozzáférhetővé tétele(zenei, mozgásos, irodalmi, képzőművészeti) és azok önálló létrehozása, és az ezekhez tartozófeladatok a fejlesztő nevelő-oktatáshoz szervesen hozzá tartozik.
Céljaink:
- utánzási készség alakítása
- alkotásvágy iránti igény alakítása
- alapszínek és egyszerű formák megismertetése
- színek differenciálása, színazonosítás
- tárgyak fixálása szín, forma és méret szerinti osztályozás
- látás, tapintás, mozgásérzet együttes szabályozása
- eszközök használatának és a fogásának tanítása, célzott manipulálás
- együttes játék és szabadidős tevékenység örömének felfedeztetése
- egymás melletti tevékenység támogatása
- népi játékok, mozgással kísért mondókák, énekes játékok segítségével elemi sza-
bályok megtanítása
- zenei hallás és a ritmusérzék fejlesztése a tevékenység során használt eszközök
segítségével örömforrás biztosítása
- speciális hangszereken hangszeres zenetanítása, egyszerű dallamok eljátszása
- beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése
- a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a kreativitás fejleszté-
se
- egyszerű ok-okozati összefüggések felismertetése
- önálló, elmélyült, kitartó játék illetve szabadidős tevékenységek segítése
- mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása
A fejlesztő nevelés-oktatás egymásra épülő vagy egymást kölcsönösen feltételező feladatai:
20
1. Az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészetitapasztalatok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való megtapasztalásánaksegítése2. Az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közöskreativitás élményének megtapasztalása
Érzelmi és szociális nevelés, az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösségfelé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása
A közösségben való részvétel, a megnyilvánulás ösztönzése, segítése az érzelmi és szociálisnevelés egyik legösszetettebb gyógypedagógiai feladata. A súlyosan és halmozottanfogyatékos tanulók számára a szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyiklegnehezebben teljesíthető feladat. Fontos a foglalkozásokhoz szükséges viselkedési normák,együttműködési készség, feladat és szabálytudat fejlesztése.
Céljaink:
A taníthatóságot megalapozó szociális készségek megtanítása:
- Más személyek jelenlétének felismerése és elfogadása.
- A pedagógus segítségének elfogadása.
- A csoport életének, elemi szabályainak, szokásainak elsajátítása.
- Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása
- Az utánzási készség fejlesztése.
Önmagáról való tudás tanítása:
- Személyi adatok megtanítása.
- Saját külső tulajdonságainak tanítása.
- Saját maga és más személyek elkülönítése (pl. önfelismerés tükörben).
- Elemi élménymegosztás tanítása.
- A gyermek, tanuló által gyakran végzett, megszokott tevékenység felsorolása
Kapcsolatteremtés, fenntartás:
- A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.
- Ismerős személyek felismerése, nevének megtanítása.
- Egyszerű szociális rítusok megtanítása (pl. köszönés, segítségkérés).
- Az információcsere szabályainak tanítása, kommunikációs interakció kezdemé-
nyezése, fenntartása, befejezése.
- Iskolán/intézményen belüli egyszerűbb szociális helyzetek viselkedési szabályai-
nak betartása.
- Elemi kooperáció felnőttel, gyermekkel.
21
A fejlesztő nevelés-oktatás egymásra épülő vagy egymást kölcsönösen feltételezőfeladatai:
1. Az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy valóságának ésegyediségének megtapasztalása: az anyáról való leválás kísérése, segítése, az emberiviszonyok kialakításának segítése, a különböző élethelyzetekre adott érzelmireakciók gazdagítása.2. Az „én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásánaktámogatása:minden megnyilvánulás megválaszolása, saját testiség megélése és az énmegtapasztalásának segítése, az én megélése az önindította mozgásban és a passzívmozgatás során keletkező élményekben.3. Kapcsolatfelvétel és közös tevékenység, a szociális kapcsolatok pozitív jellegénekmegélése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése: az örömteli szociáliskapcsolatok megtapasztalásának elősegítése, a spontán kapcsolatfelvétel alkalmainakmegteremtése, a szociálisan elfogadható jelzések megerősítése, a nem elfogadhatókleépítése,a tanulók egymás közötti kommunikációjának ösztönzése.4. A közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása: figyelemfelkeltéslehetőségének biztosítása, az üdvözlés formáinak tanítása, a kommunikációfenntartásának tanítása, az érzelmek megnyilvánulásának segítése, a konfliktusokkezelése, csoporton belüli aktivitás ösztönzése.5. A közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világkommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása: a közösségi alkalmakbanvaló aktív részvétel segítése, a megfelelő kapcsolatteremtés formáinak kialakítása, atágabb világban való viselkedés szabályainak elsajátítása.
Önkiszolgálásra, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátásképességének elsajátítása, az emberi szükséglet kielégítés kultúrájának
megismerése
Az önállóság és az önellátás szintjének emelése, valamint az emberi szükségletekkezelésének, kontrolljának és kulturált kielégítésének tanulása. Mindezek elősegítése alapvetőpedagógiai jelentőséggel bír, és nagymértékben hozzájárul a tanulók kommunikációjának,kognitív képességeinek - különösen az érzékelés és észlelés funkcióinak - fejlődéséhez. Afejlesztő gondozás megtervezése (testi higiénia biztosítása, az öltözés-vetkőzés, az étkezéssegítése) a gyógypedagógus és a szakmai team kompetenciája, míg gyakorlatimegvalósításában a személyi és/vagy (gyógy) pedagógiai asszisztensek is közreműködnek.
Céljaink:
- Önellátás szintjének növelése
- Verbális utasítások beszédmegértés, a figyelem, a gondolkodás, az emlékezet fej-
lesztése
- Speciális szükségleteknek megfelelően a komfortérzés kialakítása
- Szükségletek kontrolljának kulturált kielégítésének megtanulása
- Személyi függőség és kiszolgáltatottság csökkentése
22
- Együttműködési készség fejlesztése gondozás során
- Testséma fejlesztés, tájékozódás a saját testen
- Testrészek és ruhadarabok viszonyának felismerése
- A mindennapi élethez szükséges életvezetési ismeretek alkalmazása, elsajátítása
- Téri tájékozódás fejlesztése
A fejlesztő nevelés-oktatás egymásra épülő vagy egymást kölcsönösen feltételezőfeladatai:
1. A kiválasztási folyamatok érzékeltetése, együttműködés kialakítása az ehhezkapcsolódó tevékenységekben, szobatisztaságra nevelés. Megfelelő táplálék, étrendbiztosítása, pozicionálás és masszázs, a szobatisztaság előkészítése, alakítása.2. Alapvető tisztálkodási szokások kialakítása, a tisztálkodás helyzeteiben a testiérzékelés a dologi és az emberi világról szerzett tapasztalatok biztosítása. 3. Öltözés, vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása, önállóságranevelés.4. Étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása, önállóságra nevelés.5. Az egészséges életmódra való belső igény alakításának elősegítése. Azegészségtudatos tevékenységek előnyben részesítése. Az életkor előre haladtával,szexualitással kapcsolatos ismeretek elsajátítása.
4.6 Tanulói jogviszony nyomon követése
A bekerülés feltételei:
- A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői
Bizottság szakvéleményével
- Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével
(Mozgás, Beszéd, Hallás, Látás)
A tanulók továbbhaladása:
A tanulók továbbhaladása az éves tervben rögzített témakörök szerint történik. Az ismeretekévről évre koncentrikusan bővülnek, épülnek egymásra. A megfogalmazott célok, feladatokelsajátításában a tanulók egyéni tempójuknak megfelelően haladnak. A továbbhaladásautomatikus.
A tanulói jogviszony megszűnése:
A fejlesztő csoportból a gyermekek, tanulók csak szakértői bizottsági javaslatra vagy szülőikérésre kerülhetnek más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb esetekben, a köznevelésitörvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szűnik meg. „Fejlesztőnevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni,amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehetrészt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét.” (2011. éviCXC. törvény)
23
4.7 Csoportos és egyéni habilitációs foglalkozások időkerete
Az időkeretet a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről határozza meg, mely szerinta heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Ha a gyermek állapotaszükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Azt,hogy a fejlesztő nevelő-oktatásban részt vevő gyermek, tanulók egyéni a heti óraszámbólmilyen arányban tud részt venni egyéni és csoportos foglalkoztatásban az egyéni képesség- éskészségfejlődése határozza meg.
A kötelező heti óraszám 20 óra. A mozgásórák szerveződhetnek egyéni és csoportosformában is. Az intézményben lehetőség van Kutyaterápiás foglalkozásra mellyen szinténnem minden tanuló vesz részt. Az egyéni fejlesztő foglalkozások keretében – az Irányelvhezigazodva – a tanulóink speciális gyógypedagógiai és/vagy terápiás segítséget kapnak. Azegyéni foglalkozások óraszáma tanulónként két óra.
Ezek a következők lehetnek:
- Beszédfejlesztés, logopédia
- Alternatív és augmentatív kommunikáció fejlesztése
- Komplex gyógypedagógiai fejlesztés
- Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika
- Konduktív fejlesztő torna
- Vojta terápia
- Szenzoros integrációs terápia
- Zeneterápia
- Gyógytorna
Fejlesztő csoportos foglalkozások melyben minden tanuló részt vesz
Fejlesztőfoglalkozások
Reggeli kör Szűkebb éstágabbkörnyezet
Játék ésszabadidőstevékenység
Életvitel Ábrázolás-alakítás
Mozgás Összesen
Heti óraszám 5 3 3 2 2 3 18
4.8Pedagógiai munka tervezése
A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelési és terápiásszükségleteiből, igényeiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást sem a tananyag
24
struktúrája, sem tér- és időbeli elrendezése szempontjából egységesen kialakított szerkezetberendezni. A tervezés legfontosabb lépése a tanulók alapos ismerete. A pedagógiaidiagnosztikához számos eszköz áll rendelkezésre a súlyos és halmozottan fogyatékosgyermekek, tanulók képességstruktúrájának megismerésére, feltérképezése(fejlődési skálák,felmérő lapok, kérdőívek). A pedagógiai diagnosztika a súlyosan, halmozottan fogyatékostanulók esetében nem egyszeri vizsgálatot, hanem folyamat-diagnosztikát jelent, a korábbiéletszakaszra vonatkozó információk megismerése mellett 8-10 hetes megfigyelésiidőszaknak kell eltelnie az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez, a célok, feladatokmeghatározásához, a pedagógiai és terápiás módszerek, eljárások kiválasztásához. A tanulókdiagnosztikus értékelése minden esetben a pozitívumokra koncentrál, kiemeli a megmaradt,illetve a meg lévő képességeket, funkciókat, ugyanakkor számba veszi a gyermek képességstruktúrájában található hiányosságokat, funkciózavarokat. A terv kizárólag egy adottgyermek/tanuló fejlesztéséhez készül, annak egyéni sajátosságaihoz igazított, más gyermekrenem alkalmazható. Az egyéni fejlesztési terv időbeli hatálya 3 hónap (negyedév), 6 hónap(félév), 9 hónap (egy tanévre szóló) időtartamú egyaránt lehet.
Diagnosztikus munkához használható eljárások
- Anamnézis felvétel
- Célzott pedagógiai megfigyelések, a fejlesztő szakemberek által készített egyéb kér-
dőívek
- TARC Felmérő lap praktikusan képezhető értelmileg akadályozott gyermekek részé-
re
- Strassmeier fejlődési skála
- Nottingham Southerland Hause School Fejlődési kérdőíve autizmussal élő gyerme-
keknél
- Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek a felmérése
- Játékkal kapcsolatos érdeklődést vizsgáló kérdőív
- PAC szociális és személyiségfejlődés mérése
- Súlyosan fogyatékosok fejlődésdiagnosztikája
- Problémás viselkedés tényezőinek azonosítása (John Clements és Ewa Zarkowska)
A fejlesztő nevelés- oktatás pedagógiai szakaszai:
Bevezető szakasz: A súlyosan és halmozottan sérült 6-9 éves gyermekek és tanulókkészség és képességfejlesztésének kezdeti szakasza. A fejlesztési területekenkeresztül a szűkebb és tágabb természeti társadalmi környezet elemi szintűcselekvésbe ágyazott megtapasztaltatása. Fő célja a habilitáció,az elemi adaptívviselkedés kialakítása. A gyermekek, tanulók formális és informális megfigyelésénektapasztalataira alapozva, egyénre szabott hosszú, közép- és rövidtávú tervre épül.
Alapozó szakasz:A súlyosan és halmozottan sérült 10-13 éves gyermekek és tanulókkészség és képességfejlesztésének alapozó szakasza. A fejlesztési területekenkeresztül önálló cselekvésre ösztönzés, a szűkebb és tágabb természeti társadalmikörnyezet megismerését célozva. Célja, az elsajátított ismeretek bővítése és a
25
változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel intézményi, otthoni ésintézvényen kívüli környezetben.
Fejlesztő szakasz: A súlyosan és halmozottan sérült 14-16-(23) éves tanulókkészség és képességfejlesztésének fejlesztő szakasza. A fejlesztő foglalkozások és azegyéni fejlesztő terápiák/foglalkozások során megszerzett tapasztalatok és akoncentrikusan bővülő ismeretanyag beépül a tanulók mindennapjaiba. Mindezhozzájárul a minőségi élethez, a biztonságérzet kialakításához. Cél a felnőtt korbanegyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képességelérésének megalapozása.
Éves terv
- Alapja az intézményvezető éves terve
- A csoport tevékenységeit tartalmazza foglalkozásokra lebontva
- A szakmai team döntése alapján ez éves terv szükség szerint féléves, negyedéves
szakasztervekre is bontható
- Egy - egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben indokolt
- Új elemek, részterületek bevezetésekor a fokozatosság szem előtt tartása szüksé-
ges
- Az éves terv tartalmazza az ünnepségeket és az intézmény által - lehetőség sze-
rint a szülők bevonásával - szervezett közös programokat
Heti terv
- Tartalmazza a csoportos és egyéni foglalkozások rendjét
- A tematikus tervezés alapján kitűzött tartalmi egységek feldolgozását
- Kialakítását meghatározza a csoport napirendje, melyben egyes tevékenységek
(reggeli köszöntés, étkezések, a testápolás tevékenységei) rendszeresen ismétlőd-
nek
Napirend
- A naponta ismétlődő tevékenységeket tartalmazza.
Egyéni fejlesztési terv
- A tanuló pedagógiai diagnózisának eredményeiből, az egyéni célkitűzésekből,
valamint az egyes tartalmi egységek megvalósítása során alkalmazandó speciális
didaktikai- metodikai lépések konkrét megfogalmazásából áll
- összhangban áll a csoport számára kidolgozott éves-, és heti tervvel, csupán a
módszerek, eszközök tekintetében jelennek meg eltérések
A tanulók értékelése
- A gyermekek, tanulók tudásának mennyiségi gyarapodását26
- Tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását
- Önmagukhoz mért fejlődésüket
- A gyermekek, tanulók attitűdjét az ismeretszerzés területén.
- Folyamatosan értékelni kell a gyermekek, tanulók munkáját szóban és szimbólu-
mokkal.
- Az értékelés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai team egységbe foglalja ta-
pasztalatait, kontrollálja önmaga munkáját
- A gyermekek, tanulók állapotának és fejlődésének félévi és év végi írásbeli, szö-
veges értékelése tartalmazza az egyes fejlesztési területen elért eredményeiket és
nehézségeket
- A tanév végi értékelés egyben a tanuló bizonyítványaként is szolgál
A fejlesztő nevelés-oktatás dokumentációja, adminisztrációja
A fejlesztő nevelésben-oktatásban kötelező nyomtatványok
- A.TÜ.355.Forgalmi napló
- A. TÜ. 350. Egyéni fejlesztő napló
- A.TÜ.358. Csoportnapló
- A. TÜ. 352. Értékelési lap
Papír alapú adminisztráció mellett az elektronikus alapú adminisztráció a KRÉTA digitális napló vezetése.
4.9 Fejlesztő nevelő-oktatás személyi és tárgyi feltételei
A feladat ellátásban résztvevő szakemberek:
- gyógypedagógus
- konduktor
- terapeuták (kutyás, lovas)
- Dévény Speciális manuális technika – Gimnasztikai Módszer terapeutája
- HRG terapeuta
- Vojta terapeuta
- Szenzoros integrációs terapeuta
- logopédus
- pszichológus
- gyógypedagógiai asszisztens
- iskolaorvos
27
A munkát team végzi kiegészítve külső szakemberekkel. A team munka elengedhetetlen tagjaa szülő, gondviselő. A fejlesztő nevelés-oktatásban maximálisan felvehető tanulók létszáma: 6fő. Ehhez személyi feltétel 3 gyermekenként: 1 gyógypedagógus vagy konduktor, 6gyermekenként 1 gyógypedagógiai asszisztens. A csoportot az osztályfőnök (gyógypedagógusvagy konduktor) irányítja.
Az csoportvezető /osztályfőnök feladata:
- Alakítsa, fejlessze csoportja életét
- Fejlessze csoportja öntevékenységét
- Ismerje meg a gyermekek, tanulók személyiségét, segítse fejlődésüket, nevelésü-
ket
- Koordinálja a csoport munkájába bekapcsolódó egyéb terápiás szakemberek vala-
mint segítők munkáját
- Indokolt esetben végezzen családlátogatást
- A tanulókra vonatkozó észrevételeit írásban rögzítse az adatvédelmi törvénnyel
összhangban
- A tanulók mulasztásakor a Házirend előírásai, és a jogszabályok szerint járjon el
- A nevelő-oktató munka hatékonysága érdekében tartson szoros kapcsolatot a szü-
lőkkel
- Teremtsen lehetőséget a szülőkkel való személyes találkozásra
- Csoportközösség kialakítása és a művelődési igény fejlesztése érdekében szer-
vezzen programokat (ünnepségek, mozi, színház, hangverseny, kirándulás)
- Végezze el az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (utazási utalványok,
gyógypedagógiai vélemények, felülvizsgálati kérelmek),
- A munkarendben rögzített határidőkre végezze el az csoportnaplóval, a törzsla-
pokkal és az év végi értékelésekkel kapcsolatos teendőket
- Fejlessze tudását, olvasson pedagógiai szakirodalmat
A gyógypedagógiai asszisztens feladata:
- Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése
- A gyógypedagógus vagy konduktor iránymutatása szerint gondoskodik a gyer-
mekek/tanulók foglalkoztatásáról
- A gyógypedagógus vagy konduktor iránymutatása szerint gondoskodik a gyer-
mekek/tanulók testi szükségleteinek ellátásáról
- Fejlesztő foglalkozások alkalmával segít az eszközök előkészítésében, - elrakásá-
ban, a csoportszoba átrendezésében28
- Az egyes gyermeknek/tanulónak segítséget nyújt abban, hogy megfelelően tudjon
a különböző tevékenységekbe bekapcsolódni
- Esetenként a foglalkozásokat önállóan megtervezi és levezeti
- A gyógypedagógus vagy konduktor útmutatása alapján a megtanult fejlesztő terápiák
elemeit a gyermekkel/tanulóval gyakorolja,
- figyelemmel kíséri az osztályra/gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását
proaktívan segíti
- Ismeri az intézmény alapdokumentumait, munkáját az említett dokumentumok és a
pedagógus útmutatása szerint végzi
- A gyermekek fejlesztő iskolai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a
megfelelő pedagógushoz irányítja
- Részt vesz a tízórai, ebéd lebonyolításában
- Részt vesz a tanulók egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakításában
A fejlesztő nevelésben-oktatásban résztvevő súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekekegy foglalkoztató teremben kerülnek elhelyezésre. A terem a fejlesztéshez szükségeseszközökkel fel van szerelve, s az igényeknek megfelelően ezt saját erőből illetve pályázatilehetőségekből folyamatosan tudjuk bővíteni. Ezen kívül a terápiákhoz szükséges helyiségek(torna szoba, szenzoros integrációs terápiás szoba) és a vizesblokk az épületben rendelkezésreáll.
4.10 Szülői kapcsolattartás módjai
Családgondozás, családlátogatás
A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő család otthonában a személyesebbbeszélgetések sok-sok feszültséget oldanak a szülőkben. A találkozások során agyógypedagógusok illetve konduktorok megismerhetik a családban kialakult szokásokat,amelyeket a fejlesztések során figyelembe lehet venni. A szakmai team további feladata acsaládok gondozása, segítése. Az intézményünkben ezen kívül szükség esetén sor kerül aszülővel négyszemközti beszélgetésre, a közös gondolkodásra, a problémamegoldásra.
Szülői értekezletek
A pedagógiai munka színvonalasabb végzése érdekében félévente szülői értekezletet kerülmegszervezésre, ahol lehetőséget biztosítunk a szülők egymással és a szakemberekkel történőtapasztalat- és eszmecseréjére.
Fogadóóra
Igény szerint egyeztetett időpontban, a szülő és a szakember között, az év közben agyermekekkel kapcsolatban felmerülő nevelés-oktatási valamint egyéb ügyek szociális, jogi,törvényi hátteréről tájékoztatás nyújtása.
29
Ünnepek, rendezvények
Legfontosabb ünnepeink (Karácsony, az Anyák napja) amit közösen ünneplünk a szülőkkel.Célunk, hogy a gyermekek, tanulók a családjukkal és a szakemberekkel együtt, kötetlenüllehessenek jelen a csoportban. Ezen különlegesalkalmakra rövid műsorokkal készülünk,melyben képességének mindenki részt vesz.
Szülők tájékoztatatása
Aktualitásokról a Hirdetőtáblán, napi szinten, szóban illetve telefonon vagy elektronikusformában is történhet. Év végén a törvény által előírt nyomtatványon (Értékelő lap) agyermek, tanuló tanévi fejlődéséről.
4.11 Fejlesztő nevelő-oktatás kapcsolatrendszere
4.12 Pedagógiai munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke
tanulói székek, asztalok létszámnak, életkornak megfelelő méretben
nyitott polcok, zárható szekrények
szőnyeg
tükör
tárolók
digitális fényképezőgép
CD , DVD lejátszó
Érzékelés-észlelés fejlesztése:
30
- lámpák, forgó gömbök
- kockakirakó
- dominók
- memória játékok
- formakereső
- gyermekenként, tanulónként kommunikációs szintnek megfelelő tárgyi, illetve
vizuális segítség (fénykép, kép)
- esőcsináló
- szőrme, gyékény kesztyű
- hajszárító
- puha rongy, szivacs
- kefe, puha kefe, ecset
- masszírozó gépek
- harang
- száraz zuhany színes szalagokból
- borotvahab
- turkálás különböző anyagokkal töltött edényekbe
- plüssök melyek hangot adnak
- csuklóra köthető csengősor
- különböző hangszerek
- tapintójátékok
- érzékelő korongok
- hengerek
- zenélő világító játék
- lejtőn guruló autók
- kisméretű szenzoros kiegészítők (fényakvárium, zselés homokóra)
Nagymozgás fejlesztése
- egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések
- labdák (különböző méretben és anyagban)
- zsámolyok (különböző magasságban
- babzsák fotel
- golyófürdő
- Bobath - labda
31
- billenő deszka
- trambulin
- alagút
- tornapad
- gurulózsámoly
- bordásfal
- gyermek járművek
- karikák
- bóják
Kézfunkció fejlesztése
- kukoricazsák, babzsák
- nyugi labda
- marokerősítő
- csipeszek, csavarok
- különböző formák felfűzése fapálcákra
- fa fűzőcske, fűzhető formák
- gyöngyfűző
- színes golyók dróton
- szövőkeretek
Játéktevékenység fejlesztése
- ülőpárnák
- fogós puzzle
- építőjátékok
- babák
- autók különböző méretben
- játéktükör
- Montessori típusú játékok
- célba dobó játékok
- mágnese horgászjáték
- emberalakos formatábla
- állatos formatábla
- járműves formatábla
- gurulós, húzható játékok
32
- nagyméretű puzzle szivacsjátékok
Értelmi fejlesztés
- mesekönyvek, leporellók
- Logico Primo, Piccolo keretek és fejlesztő lapok
- tekergő mini ügyességi játékok
- képtörténetek
- bábok
- fapuzzle játékok
- mágnese kirakó játékok
- térbeli tájékozódást fejlesztő játékok
- Szó- kép-tár
- Szócsaládok
- Abakusz szett
- Radossza gyűrű
- társasjátékok
- beszélő kocka
- műanyag állatfigurák
- párosító edények fapálcák, korongok
- kreatív eszközök (olló, lyukasztó, ragasztó, ecset, festékek, gyurma, színes papír)
- csomagoló papírok, rajzlap, karton
- minden olyan eszköz, amiben a gyermekek, tanulók örömüket lelik
5. ZÁRADÉKOK
5.1 A pedagógiai program szabályozása
A pedagógiai program érvényessége 5év (2024. szeptember 1.)
Felülvizsgálatának ideje: 3 évente
Felülvizsgálatának módja: az intézmény szakemberei, felkért szakértőkkel, szülőkkel,fenntartóval való egyeztetést követően
Módosítás: a fenntartó kérésére, illetve egyéni kezdeményezés alapján
5.2 A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása
33
A Pedagógiai Programot a Csigaház Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív, PedagógiaiMódszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, Fejlesztő Nevelést- Oktatást Végző Iskoladolgozói nevelőtestületi értekezleten megismerik, megvitatják és elfogadják. Az elfogadónevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül.
A Kisvárdai Korai fejlesztő Nonprofit Kft, mint fenntartó ügyvezetője – a pedagógiaiprogrammal egyetért.
5.3 Nyilvánosságra hozatal módja
Az intézményben a szolgáltatást igénybe vevő szülők részére fenntartott helyiségbenmegtekinthető.
5.4 Záradékok
Fenntartói záradék
Kisvárdai Korai Fejlesztő Nonprofit Kft által fenntartott Csigaház Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív, Pedagógiai Módszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, Fejlesztő Nevelést- Oktatást Végző Iskola rehabilitációs pedagógiai programját elolvastam és jóváhagyom.
Dátum: Aláírás (fenntartó)
Nevelőtestületi záradék
Kisvárdai Korai Fejlesztő Nonprofit Kft által fenntartott Csigaház Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív, Pedagógiai Módszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, Fejlesztő Nevelést- Oktatást Végző Iskola rehabilitációs pedagógiaiprogramját a nevelőtestület elolvasta és jóváhagyta..
Dátum: Aláírás (intézményvezető)
Szülői záradék
Kisvárdai Korai Fejlesztő Nonprofit Kft által fenntartott Csigaház Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív, Pedagógiai Módszertani Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat, Fejlesztő Nevelést- Oktatást Végző Iskola rehabilitációs pedagógiai programját az intézményvezető a szülői érdekképviseleti fórumnak átolvasásra és jóváhagyásra átadta. A rehabilitációs pedagógiai programot a fórum tagjai elolvasták és jóváhagyták.
34
Dátum: Aláírás (szülői érd. aláírása)
35