Az ingázói egyezmény tapasztalatai;

a határtérség közlekedési tapasztalatai

EXPAK – Munkaügyi Együttműködési Fórum

Csizmár PéterSzombathely, 2014 június 2.

A külföldi munkavállalás háttere

• Tartósan külföldön élők száma 400-450 ezer fő között lehet, munkaképesek 4,4%-a

• A legképzettebbek és a legaktívabb korosztály, 15-39 év, ill. az 50-59 évesek

• Ausztriában 60-65 ezer fő (szezonalitás), 15-17 ezer ingázó• Kivándorlásnak lendületet a csatlakozás és a recesszió

adtak• Okai: főleg anyagi okok, DE tanulás, tapasztalatszerzés,

kalandvágy is szerepet játszik, állásvesztési félelem, • 60% a gazdasági helyzet romlását várja 2014-ben

Külföldi és magyar munkavállalók Ausztriában 2011-2014

2011 átlag 2014 január

Külföldi munkavállalók

(2009: 431ezer)

488.947 fő 559.676 fő

Magyar munkavállalók 29.088 fő 63.251 fő

Ebből ingázók Kb. 10.500 Kb. 15-17.000 fő

Az munkavállalói egyezmények tapasztalatai

• két államközi megállapodás, mindkettőt 1998-ban kötötte Magyarország és Ausztria

• "munkavállalók cseréjéről a szakmai és nyelvi ismeretek bővítése érdekében„ - 18-35 éves, szakképesítéssel rendelkezők egy évig;

• "határmenti térségekben történő foglalkoztatásról" - Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron naponta Ausztria Burgenland tartományába, illetve Bruck/Leitha körzetbe ingázó munkavállalóira vonatkozott egy évig;

• A kontingens 900 főről 2010-ben 2880 főre emelkedett, mindig teljes kihasználtság mellett;

• Ezen túlmenően még: határozott idejű foglalkoztatási engedély, szezonális vagy kontingens-engedély az idegenforgalomban vagy a mező- és erdőgazdaságban dolgozóknak, valamint a szüretkor segédkezőknek – „Erntehelferbewilligung”

• 52 hiányszakmában egyáltalán nem volt szükség a szokásos engedélyeztetési eljárás lefolytatására;

• 2004: 10 ezer főből 19% így talált munkát

Az ingázói egyezmény tapasztalatai

Az egyezmények sikerének okai: • a két keretegyezmény aktívan hozzájárult ahhoz,

hogy a migrációs nyomás csökkenjen a térségben – teljes munkaerő-piaci nyitás még távoli cél volt!

• a kontingens átlátható, jól kezelhető, irányítható és időben korlátozott eszközt jelentett a döntéshozók kezében

• hiányszakmák: az osztrák húzóágazatok igényeinek megfelelően, a munkaerő-igényes szektorokat kiszolgálva határozták meg a létszámot (turizmus, agrárium, feldolgozóipar).

• Ingázóknak lehetőség volt a határozatlan idejű engedély megszerzésére;

Azok a magyar munkavállalók, akik képesek és hajlandóak is voltak Ausztriában munkát vállalni már régen megtették;

A szakképzett munkaerő piaca már előzőleg is csaknem teljesen nyitott volt;

A hazai keresett szakmákhoz hasonlóan külföldön is csak a jól képzett szakemberekre tartottak igényt a munkáltatók - vendéglátás, idegenforgalom területéről; - a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén a mérnöki képesítésűek- építő-, a fém- és a húsiparban- szociális ágazatban (elsősorban házi betegápolóként), - gépgyártásban - informatikában

A munkaerőpiaci nyitás előtti tapasztalatok

Határon átnyúló ingázás a magyar határokon

Osztrák térségek elérhetősége a környező országok városi centrumainak környezetéből (Forrás: Statistik Austria, ÖIR Informationsdienste GMBH)

Az ingázók által „lefedett” célterület Ausztriában (30-90 perces ingázás)

Az osztrák-magyar határvidék közlekedési infrastruktúrája európai összehasonlításban viszonylag jól kiépítettnek nevezhető, de nagyok a hiányosságok!

Észak-dél eltérések: nagy kapacitású és magas színvonalú vs. rossz minőség, elérési nehézségek;

Ingázók 2/3-a GYMS megyéből ingázik, oka a közlekedés;

Vasúti hálózat sűrű, de terhelt és nem jó színvonalú; átkelők száma 6; sok a nemzetközi törzshálózati fővonal;

Közúti határátkelők: 6 ajánlott, 3 alkalmas; a kisebbek terheltek;

A közlekedési infrastruktúra jellemzői

Ingázó munkavállalók forgalma Nyugat-Magyarországról burgenlandi települések felé(Forrás: AMS 2009 és GreMoPannonia)

Személygépkocsival igénybe vehető határátkelők

A mobilitást gátló tényezők „szelektáló” hatása

Határátkelők forgalma 2008-2013

Köszönöm megtisztelőfigyelmüket!

Csizmár Pétercsizmar.peter@empirica.hu