BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁRPszichológia és Neveléstudományok Kar

Pszichológia Szak Távoktatási Központ

SALAT Annamária-Enikő

SPECIÁLIS NEVELÉSI SZÜKSÉGLETŰ GYEREKEK DIAGNOSZTIKÁJA

IV.Félév

Kolozsvár, 2OO3

Speciális nevelési szükségletű, "más " fogyatékos gyerekek diagnosztikája

"Más " fogyatékos az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

• átható (pervazív) fejlődési zavarral küzd (pl.autista) • pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai

teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscaléculia, mutizmus, kóros hyperaktivítás, figyelemzavar)

1.PERVAZÍV FEJLŐDÉSI ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA

1.1. Az autizmus: definíciója, tünetei, típusaiAz autizmus az emberi idegrendszer sajátos fejlődési zavara, amelyet viselkedéses jegyek alapján azonosítunk ( Gillberg és Coleman, 1992; Bailey, 1995; Volkmar, 1997). Tekintve, hogy fejlődési zavar, mely genetikai tényezők és agyi károsodások következménye, az autizmus nem tranziens jelenség: egész életen át jellemzi a személyt.A diagnózis alapja mindkét széles körben használt diagnosztikus rendszerben – ICD 10 (WHO, 1990) és a DSM-IV (APA, 1994)- az ún. Wing féle triász (Wing és Gould, 1979; Wing, 1996). Eszerint az autizmust definiáló jegyek olyan fejlődési zavarok amelyek a viselkedés három területén jelentkeznek:

1. a reciprok társas interakció2. a reciprok kommunikáció, illetve3. a rugalmas viselkedésszervezés és érdeklődés

A fejlődési zavarnak felismerhetően jelen kell lennie már három éves kort megelőzően, legalább egy területen (WHO, 1990).A reciprok társas interakciók zavara az autizmus legszembetűnőbb aspektusa, amelyre

különösen öt éves kor előtt jellemző a másokhoz fűződő személyes, érzelmileg színezett kötődés szinte teljes hiánya: a gyermek kerüli, legfeljebb elviseli a fizikai kontaktust, vagy éppen ellenkezőleg, minden szelektivítás nélkül bárkitől szívesen elfogadja; igen kevéssé vagy egyáltatlán nem törekszik arra, hogy élményeit megossza másokkal; az érzelmek észlelése és kifejezése gyakran súlyosan sérült; viselkedésében nem különbözteti meg családjának tagjait az idegenektőlannak ellenére, hogy felismeri őket; ha keresi mások társaságát, akkor ezt differenciálatlanul teszi , valamilyen nem személyhez kötött örömforrást keresve.Serdülő- és felnőttkorban sem alakítanak ki jól műkődő partneri viszonyokat, bár az érintett személyek egy részében felmerül az igény. A reciprok kommunikáció zavara területén a a legjellegzetesebb a nyelvi kommunikáció zavara, gyakran teljes hiánya; ugyanakkor a nyelvfejlődés megkésése diagnosztikus jelentősséggel bír. Számos megfigyelés arra utal, hogy a későbbi nyelvi zavar –az esetek többségében- már a preverbális kommunikációban megmutatkozik: hiányzik a gagyogás, a prodeklarartív mutatás. Az autizmus sajátossága, hogy a beszélt nyelv fogyatékosságait a személy látszólag nem igyekszik kompenzálnialternatív kommunikációs stratégiák révén( pl. fokozott gesztikulációval), ahogyan az más nyelvi zavarral járó szindrómák esetében

megfigyelhető. Az autistáknál a zavarok részben szemantikai téren ( mentális terminusok, a társas világra vonatkozó terminusok használatának nehézségei), részben és a legmarkánsabban pragmatikai téren jelentkeznek (nem szó szerinti jelentés kikövetkeztetése, társalgási szabályok alkalmazása stb.)Sajátos megnyilvánulása az autizmusnak a nyelvhasználat repetitív jellege mely a mások szavainak, mondatainak kevéssé funkcionális ismétlésében (echolália), a mereven rögzített mintázatok, gyakran visszatérő, erősen preferált fordulatok használatában nyilvánul meg. Minden esetben sérült a metakommunikációs eszközök –érzelemkifejező mimika, gesztusok stb) megfelelő használata.Merev, repetitív és sztereotip viselkedés valamint szűk körű érdeklődés egyaránt

velejárói az autizmusnak. A sztereotíp viselkedésmintázatok az egyszerű mozgásmintáktól a mindennapi élettel kapcsolatos összetettebb rutinokig terjednek. Ezzel összefüggésben gyakran mutatnak gyakran mutatnak merev, kényszeres jellegű ragaszkodást pl. közlekedési útvonalakhoz, az étel elrendezéséhez a tányéron stb.Minden esetben jellemző, hogy az érdeklődési terület szűkre szabott, erősen körülhatárolt valamint az ehhez a területhez tartozó jelenségek iránti intenzív érdeklődés és az ezen kívül eső jelenségekkel kapcsolatos közömbösség közötti kontraszt. Az autizmus viselkedéses reperoár nagyon változatos, ugyanis variál az életkor, az általános értelmi képességek, a tünetek súlyossága illetve az autizmushoz járuló zavarok (70 %-ban értelmi fogyatékosság, 40 %-ban epilepszia stb.) mentén. Wwing ennek a változatosságnak a megragadására vezette be az autisztikus spektrum illetve az autisztikusspektrum-zavar fogalmát ( autistic spectrum disorder-Wing és Gould, 1979).Ezutóbbi fogalom megértése érdekében, bemutatásra kerül két autista személy viselkedésmintázatainak összehasonlítása a három előbb már említett viselkedési terület mentén (lásd 1. táblázat)

táblázat. Az autisztikus spektrum illusztrációja két személy jellegzetes viselkedésmintázata alapján

A Wing féle triász területei

Súlyos értelmi fogyatékos, 10 éves, férfi

Átlagos értelmi képességű, 18 éves, férfi

Reciprok társas interakciókterülete

-teljes társas izoláltság-környezetében lévő személyek ignorálása

-túl formálisan, mereven vagy sztereotíp érdeklődési mentén kezdeményez társas interakciókat

Reciprok kommunikáció -nem beszél, gesztust nem, mi ikát alig használ-csak néhány jól ismert gesztussal, irányítással támogatott rövid utasítást követ

-formailag ép, nagyon pedáns beszéd-szinte érthetetlen artikuláció-bizarr hangszín és beszédsebesség

Sztereotíp és repetitívviselkedésmintázatok, szűk körű érdeklődés

-órákon át járkál, kezét nézegeti, szeme előtt mozgatja-szöszöket, hajszálakat

-egy adott mozi műsorfüzetének tartalma

gyűjt a szájába1.2. Gyerekkori autizmus (autismus infantilis)Az infantilis autizmus egy olyan három éves kor előtti károsodott fejlődés mely abnormális funkciókat mutat a szociális interakciók területén és megjelenési gyakorisága háromszor-négyszer nagyobb a fiúknál mint a lányoknál. Jellegzetességei: szüleivel nem keresi a kontaktust, nem képes érzelmi kapcsolateremtésre, idegen közeledésére félelemmel, vissuahúzódással illetve hisztériásan reagál. Diagnosztikus útmutatóA gyerekkori autizmust általában nem előzi meg normális fejlődési periódus, de ha igen akkor a rendellenesség három éves kor előtt válik nyilvánvalóvá. Annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy miért nem vesszük észre a tüneteket csecsemőkorban, két magyarázattal szolgálhatunk: először is két éves kor előtt a gyerek viselkedési mintázata nem elég a diagnózishoz, ha viszont értelmifogyatékossággal is küzd a gyerek akkor ez vonja el inkább a figyelmet; a diagnózis azért is késik mert a azok a szülők akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, gyakran nincsenek tudatában a fejlődésben megmutatkozó problémáknak aminek egyfajta következményeként jelenik meg a ″kifogja nőni″ jellegű attitűd. Minőségi károsodás észlelhető a reciprok szociális interakciók terén: a szocio-emocionális jelzések nem megfelelő értékelése miszerint nem válaszol mások érzelmi kifejezéseire; a szociális jelzéseket gyatrán használja, továbbá nem integrálja szociális, emocionális, kommunikációs viselkedését, nem modulálja viselkedését a szociális környezetnek megfelelően; a szocio-emocionális reciprocitás hiánya. A kommunikáció minőségi romlása is fellelhető: a társalgásban a szinkronitás, a kölcsönösség valamint a nyelvi rugalmasság hiánya. Gondolkodását gyenge kreativítás és sivár fantázia jellemzi.A verbális és nem verbális közeledést válasz nélkül hagyja, a kommunikációja ritmusát alig változtatja, gesztusvilága nagyon szegényes, hiányoznak a megdöbbenést illetve az együttérzést kifejező érzelmi gesztusok. Viselkedését, érdeklődését ismétlődő, korlátozott, sztereotíp sémák jellemzik; az új és régi cselekedeteiben egyaránt jelen vannak a rutin elemek, ragaszkodás a funkció nélküli rutinokhoz (dátumok, útvonalak elemzése), gzakoriak a motoros sztereotípiák és az esetek többségében ellenáll a rutinok megváltoztatásának.Kora gyermekkorban válik észlelhetővé a szokatlan, nem puha tárgyakhoz való kötődés.A gyerekkori autizmusban számos nem specifikus probléma is fellelhető: félkelmek, fóbiák, alvási és táplálkozási rendellenességek valamint dűhrohamok és önmaga felé forduló agresszió. Az önmaga megsértése -csukló harapása, fejének a falba verése-különösen akkor van jelen ha az autizmus mentális retardációval társul. A tünetek az életkorral változnak, de a deficitek hasonló formában felnőttkorban is megmaradnak.Elkülönítő diagnózis során a tünetegyüttes szempontjából figyelemre méltónak tartandóak: • a receptív beszéd specifikus fejlődési zavara, amelyhez a társuló szocio-emocionális

problémák másodlagos jellegűek• a reaktív kapcsolati zavar• mentális retardáció, amihez társul valamennyi emocionális és viselkedéses zavar• korai kezdetű szkizofrénia• Rett szindróma

1.2. Az autizmus és más pervazív zavarok differenciáldiagnózisa

Az autizmust, mint pervazív fejlődési zavart, a deficitek jellegzetes együttese alapján diagnosztizáljuk. A diagnózisnak lépésről, lépésre haladó folyamatnak kell lennie amelynek során meg kell határozni egyrészt, hogy mely viselkedéselemek tulajdoníthatóak alternatív okoknak (pl. értelmi fogyatékosságnak, süketségnek vagy súlyos elhanyagoltságnak), másrészt pedig azt, hogy a fennmaradó viselkedéselemek az autizmus kategóriájába vagy más rendellenességbe illeszthetőek be. Figyelembe kell venni az intellektuális szintet, a specifikus fejlődésbeli lemaradást, a pszichoszociális tényezőket illetve más lehetséges zavar lehetőségét.Az autizmus diagnózisának folyamatában hat szakaszt (lépést) javasolnak, a BNO-10 és a DSM-IV osztályozási rendszerek által felállított diagnosztikai kritériumok megsegítésére.

1. A gyermek kognitív szintjének vizsgálata amely magába foglalja a gyerek jelenlegi intellektuális szintjének meghatározását és a mentális kor becslését a verbális és nem verbális készségei alapján.

2. A gyermek nyelvi készségeinek meghatározása az expresszív és receptív nyelvi képességeinek felmérése által

3. Annak a mérlegelése, hogy a gyermek viselkedése valóban megfelel-e a kronológiai, nyelvi és mentális fejlettségének.A nagyon alacsony fejlődési szintnek megfelelő viselkedésformák megléte, még ha súlyos kommunikációs károsodással is társul nem vezet egyértelműen az autizmus diagnózisához. A repetitív viselkedés alapján felállított autizmus diagnózisa csak akkor indokolt ha a gyermek legmagasabb funkciós szintje bármely területen (kivéve a nagymotoros készségeket), meghaladja a 3-4 hónapos kornak megfelelő szintet. Hasonlóan a receptív és súlyos expresszív nyelvi zavarral küzdő gyermek, korlátozott nyelvi képességei miatt képtelen a beszélgetésre és nem azért mert autista. A legtöbb autista gyerek rendelkezik olyan sajátos viselkedéselemekkel amelyek egyetlen fejlettségi szintnek sem felelenek meg, kivéve a csecsmőkort.

4. Pszichiátriai -állapot lehetőségek mérlegelése a deviáns fejlődés okának feltárása céljából, abban az esetben ha a viselkedésdeficit nem tulajdonítható általános fejlődési lemaradásnak vagy specifikus nyelvi lemaradásnak.

5. Egészségügyi problémák feltérképezése az estleges pszichoszomatikus betegségek felderítése céljából 6. A releváns pszichoszociális tényezők mérlegelése

A differenciáldiagnózis lényege, az autizmus megkülönböztetése egyéb zavaroktól amelyek úgyszintén abnormalításokat mutatnak a reciprok társas interakciók, a nyelv és szociális viselkedés területein. Gyakran segítő támpontként szolgál az időrend illetve annak a kiderítése, hogy volt-e valaha a gyermek életében egy normális fejlődési szakasz – mert ha igen és a normális fejlődési szakasz fennmaradási időtartama minimum (legkevesebb) 2 év , akkor felmerül az elektív mutizmus, a dezintegrációs zavar és a gyerekkori szkizofrénia megjelenésének lehetősége.

Különös figyelmet igényel a kisgyermekkori diagnózis felállítása, különösen akkor ha súlyos mentális retardáció is jelen van, ugyanis nagyon alacsony fejlődési szint esetén nehéz megállapítani a szociális kapcsolatok, a kommunikáció és viselkedés devianciájának minőségét. A gondos, óvatos diagnózis szükségességét támasztja alá Gillberg(1990) és Lord(1991) utánkövetéses vizsgálatai melyek arról számolnak be, hogy sokszámú autisztikus kritériumnak megfelelő gyerek a későbbi idők folyamán már nem mutat autisztikus tüneteket.

1.2.1. Az elektív mutizmusAz elektív mutizmus diagnózisa a DSM-IV osztályozási rendszer szerint a következő diagnosztikai kritériumokat feltételezi:

• a gyerek annak ellenére, hogy tud beszélni nem beszél olyan helyzetekben amikor ezt elvárják tőle

• a zavar fennállásának időtartama minimum (legkevesebb) 1 hónap• nem áll fenn beszédzavar• nem mutathatók ki fejlődési vagy pszichiátriai rendellenességekmint pl.

autizmus, mentális retardáció, szkrizofréniaAz elektív mutizmus hasonlóságokat mutat az autizmussal a szociális visszahúzódás, a reagálási nehézségek területén. A különbségek a következő területeken mutatkoznak: az elektív mutizmusban nem léteznek az autizmusra jellemző nyelvi abnormalítások –kivételt képeznek a ritka, megkésett beszédfejlődés és az artikulációs problémák; az elektív mutizmus diagnózisával rendelkező gyerekek az autizmussal szemben megfelelő kötődést mutat, képes a spontán, kreatív játékra, normális verbális interakciót folytat családtagjaikkal, képes szociális kölcsönösséget teremteni, fizikailag egészséges és ép értelmű. A beszéd kialakul de idegenek jelenlétében nem használja –mint egy kóros védekezési mechanizmus eredményeként. Gakran jelenik meg szorongó, szégyenlős, rögeszmés, pánikos gyerekeknél (Joseph, 1999).

1.2.2. Rett szindrómaIsmeretlen erdetű, a lányoknál kialakuló zavar, mely elkülöníthető, jellegzetes kezdete, tünetei valamint lefolyása alapján. A normál fejlődést követően a 7.hónap és a 24. hónap között jelentkeznek a tünetek: az addig elsajátított beszéd és motoros készségek , kézhasználat részleges vagy teljes elvesztése, ezt követően a fej növekedésének a lelassulása. Jellegzetes a célirányos mozgások elveszítése, a hiperventilláció valamint a kézszorítási sztereotípiák jelenléte.A szociális- és játékfejlődés az első 2-3 évben érintett ugyanakkor a közösség iránti érdeklődés megvan. Négy éves kor körül gyakori a törzs ataxia, az apraxia és a scoliózis.Elkerülhetelennek bizonyul, mint szövődmény, a súlyos mentális retardáció. Aszociális érdeklődés nőhet a szellemi fogyatékosság keretein belül.A korai gyerekkorban mint szövődmény van jelen a súlyos mentális retardáció ugyanakkor görcsjelenségek is megfigyelhetőek.A Rett szindróma differenciáldiagnózisa 4-5 éves kor után nem jelent nehézséget a jellegzetes viselkedésbeli eltérések végett.

1.2.3. Dezintegrációs zavar (HELLER –kór)

A normálisan fejlődő gyerek 2 éves kora után hirtelen, néhány hónap alatt feltűnő viselkedésváltozásokat, fejlődési visszaesést mutat; koordoninációs zavarok és a belek, hólyagok működősi zavara lép fel. Bár sokszor nem létezik egyértelmű ok a zavar megjelenésére, mégis kapcsolatba hozható a kanyarós agyvelőgyulladással és egyéb neurológiai állapotokkal. Előfordul, hogy kezdetben a tünetek megjelenése mellett az orvosi vizsgálatok eredményei negatívak és néha a hisztérikus reakció diagnózisa merül fel. Ilyen esetekben, ha a gyerek állapota nem javul meg kell ismételni az orvosi vizsgálatokat.Az autizmussal mutatott hasonlóságai: szociális visszahúzódás, hangokra való csökkent reakció, teljes kommunikáció vesztés, rítusok kialakítása, sztereotíp kéz- és újjmozgásokA különbségek tekintetében, az autizmussal szemben a dezintegrációs zavart jellemzi a motoros és önkiszolgáló készségek elvesztése, a komplexebb viselkedés-sztereotípiák hiánya bár egyszerűbb motoros-sztereotípiák előfordulnak.

1.2.4.Gyermek vagy serdülőkorban kifejeződő szkizofrénia Általában nem okoz nehézséget az autizmusnak a szkizofréniától való megkülönböztetése, kivételt képez az olyan ritka "magasan funkcionáló" autista serdülők kategóriája akiknek szokatlan gondolatmenete néha érzékcsalódás benyomását kelti.Az autizmustól abban különböznek, hogy nincsenek nyelvi megértési nehézségeik illetve nem mutatnak nyelvi abnormalítást.

1.2.5. Receptív-expresszív nyelvi zavarokAzokban az esetekben amikor a fő panasz a megkésett nyelvi fejlődés de ezzel egyidejűleg létezik kölcsönösség a szociális viselkedésben és nem léteznek specifikus nonverbális tünetek, akkor többnyire kizárható az autizmus diagnózisa.Az autizmussal mutatott hasonlóságok: azonnali echolália, némi szociális károsodás , korlátozott fantázis játék , szokatlan érdeklődési kör és rituálék, a szemantikus-pragmatikus nyelvi hiányosságok egybeesnek az autizmusra jellemző kommunikációs problémákkal.A különbség abban mutatkozik, hogy a erceptív-expresszív nyelvi zavarokban létezik kölcsönös szociális interakció, fellelhetőek a családtagokkal illetve barátokkal való kapcsolatok formái, ugyanakkor az autistákkal szemben ,szélesebb érdeklődési körről tanúskodnak.

1.2.6.Asperger szindrómaAz Asperger szindróma egy bizonytalan kategóriát kévisel, tüneteiben megtalálható az autizmusra jellemző szociális interakciók minőségi abnormalítása, az érdeklődés és aktivitások korlátozott, sztereotíp repertoárja. Az autizmustól jelentősen megkülönbözteti az, hogy hiányzik a nyelvi és kognitív fejlődés késése vagy retardációja. Többségük általános inteligenciával rendelkezik e gyakran társul kifejezett ügyetlenséggel. Az Asperger szindróma megjelenési aránya a lányok javára a fiúkkal szemben 8-1.Néha úgy tűnik, hogy az autizmus enyhébb formáival állunk szemben bár ez nem bizonyítható.Határozott tendencia létezik arra, hogy az abnormalítások serdülőkorig illetve felnőttkorig fennmaradjanak. Fiatal felnőttkorban pszichotikus epizód társulhat a szindrómához.

A diagnózis alapját az kombináció kőpezi amelyből hiányzik a nyelvi illetve kognitív fejlődés késése vagy retardációja, de jelen van az autizmusra jellemző reciprok szociális interakciók minőségi abnormalítása amelyhez az érdeklődés és az aktivitások korlátozott, sztereotíp repertoárja társul. Az autizmushoz hasonló kommunikációs problémák létezhetnek, de a számottevő nyelvi retardáció kizárja a diagnózist.

1.2.7. Súlyosan hátrányos pszichoszociális helyzetű gyerekekA gyermek fejlődését illetően ha ez szokatlanul korai időszaktól fogva rendellenes, akkor figyelembe kell venni a korai, hátrányos körülményeket ugyanis az ingerszegény környezet illletve az élményhiány nem vezet autista tünetképződéshez. Azonban jelentkezhetnek az autizmushoz hasonló olyan tünetek mint : megkésett nelvi fejlődés, abnormális szociális viselkedés, szokatlan magatartás és jellegzetes, különleges szokások, motoros sztereotípiák.A hátrányos pszichoszociális helyzetű gyerekeknek, az autistákkal szemben viszont nemnincsenek nehézségei a nyelvi megértés terén, nem létezik általános kommunikációs abnormalítás, nyelvi készségeiket épesek kommunikációra használni és kapcsolatteremtéseikben jelen van a normális szociális reciprocitás.

Az autizmusnak a Wing triász mentén történő differenciál-diagnosztikájában nehézséget jelent a az olyan súlyosan retardált gyermekek osztályozása, akiknél még jelentkeznek autisztikus tünetek a nyelvi megértés, a szociális interakciók, a játék terén. Ugyanis a súlyosan retardáltaknál nehéz választ adni arra, hogy vajon készségeik egy bizonyos területen deviánsak vagy csupán erősen késik fejlődésük. A felmerülő nehézségeket azáltal próbálják megoldani, hogy a középsúlyos retardáltak és megkésett beszédfejlődésű gyerekek számára, az autistáknál is használt oktatási és kezelési stratégiákat alkalmaznak. A neurológiai kutatások súlyos kárát látják a pontatlan hibás diagnózisnak, a legjobb megoldás az, hogy az autizmus diagnózisát csak olyan gyerekekre korlátozzuk akik pontosan megfelelnek a dianosztikai kritériumoknak.

1.3. Skálák és kérdőívek a gyerekkori autizmusban: • E2 Rimland diagnosztikai kérdőív• Ruttenberg viselkedés-értékelő eszköz• Freeman féle viselkedés-megfigyelő skála (SOC)• Schopler féle értékelő skála

2. TANULÁSI ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA

2.1. Tanulási zavarok definíciójaA tanulási zavarok (learning disability) kifejezést először Samuel Kirk használta-mint egy általános, összefoglaló kifejezést a különböző képességdeficitekkel rendelkező heterogén csoport megjelölésére. A tanulási zavarok kategoriájába tartoznak, a figyelmi

funkciókban akadályozottak, a beszédkészség-, az olvasás-, írás-, számolás kialakulásában és elsajátításában akadályozottak, de nem sorolhatóak ide a képességhiányok hagyományos kategóriái, mint a süketség, vakság, fogyatékosság.Bár a tanulási zavar más deficitekkel (érzékszervi gyengeség, érzelmi zavarok) vagy negatív környezeti hatásokkal (hátrányos szocio-kulturális háttér, nem megfelelő oktatás) együtt is jelentkezhet, nem tekinthető azok egyenes következményének( Yewchuk és Lupárt, 1993).Egyes vizsgálatok alapján, ma minden tízedik gyermek valamilyen tanulási zavarral küzd. Jelenleg a tanulási zavarok megjelenési gyakoriságát a következő statisztikákra hivatkozva magyarázzák: a koraszülések száma egyre magasabb; az oktatás egyre gyorsabb tempót diktál (óvodában és iskolában egyaránt), s ez utóbbi termeli ki a problémás gyerekeket; a gyerekek ingerszegény környezete amelyben haaz ingerek mennyiségi aspektusával szemben az ingerek minőségi aspektusa hangsúlyozott. A gyerekeket, feltételezhetően egyoldalú ingerek érik (TV, számítógép), azonban harmónikus fejlődésükhöz nagy szükség volna a változatosságra.

2.2.A tanulási zavarok sajátosságai A tanulási zavarokat gyakran a szokásostól eltérő információ feldolgozási mód okozza. Az írás- olvasás-számolás megköveteli a szekvenciális feldolgozást, azaz a lépésről lépésre történő feldolgozást, amely a bal agyféltekéhez kötődik.Az a személy akinél ez a feldolgozási mód gyengébb, nehézségeket fog tapasztalni a tanulásban. A legtöbb esetben kiderül, hogy a tanulási zavar csak "egy oldalról" deficit ugyanis a jobb agyféltekéhez kapcsolódó egészleges, egyidejű, vizuális információ feldolgozása kiváló lehet és ez utóbbi kiemelkedő teljesítményekhez vezethet. Az iskolában azért vannak hátrányban mert az oktatás nem illik képességeikhez illetve sajátos információ feldolgozási módjukhoz. A tanulási zavarok az iskolához kötődnek és nem gyógyíthatóak abban az értelemben, hogy az egyént egész életen át egy sajátos információfeldolgozási mód jellemzi, ami sok hátránnyal de ugyanakkor előnnyel is jár. Azokon a területeken ahol az írás, olvasás fontos szerepet játszik ott sok nehézséggel találják magukat szembe a tanulási zavaros egyének. Másrészről viszont vizuális képességeik révén kreatív gondolkodásúak, újszerű látásmóddal és gazdag képzelettel rendelkeznek.

2.3.Tanulási zavarok és az intelligenciaAz idegrendszeri működészavar talaján létrejöhet egyrészt specifikus tanulási zavar, másrészt pedig értelmi fogyatékosság. A globális értelmi színvonal és az ennek alapján elvárható tanulási teljesítmény közötti lényeges diszkrepancia adja meg alapját azon specifikus tanulási zavar felismerésének amely nem a nevelési elhanyagoltság miatt jön létre. Tanulási zavarnak tekintik azt az intelligenciaszint alapján elvárható teljesítménynél gyengébb tanulási teljesítményt amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre és sajátos kognitív pszichológiai tünetekkel jellemezhető. A tanulási zavar társult tünetként is megjelenhet értelmi fogyatékosoknál, érzékszervi sérülés és beszédhiba esetében, ilyenkor specifikus tanulási zavar formáját ölti.

2.4. A tanulási zavarok diagnosztikája A tanulási zavarok diagnosztikai nehézségei abból adódnak, hogy kmplex tünegyüttes és különböző képességkiesésk mutatkoznak. Karvale és Nye (1986) nagyszámú mintán

nyert adatai alapján megállapítja, hogy a tanulási zavar nem egydimenziós hanem több deficitnek a keveréke, minek utána a diagnosztika első lépésének a különböző típusú tanulási zavarok osztályozását tartják amelyre épülhet a diagnosztikus lehetőségek keresése. A kutatók elsősorban tüneti szinten csoportosították a tanulási zavarokat. Shafrin és Siegel (1994) elkülönítenek verbális illetve nem verbális alcsoportokat, míg az iskolai teljesítmény szerinti felosztásukban a figyelemdeficit, olvasási deficit illetve írás –és számolási deficit (disz csoport) csoportjait határozzák meg.

2.4.1. Diszlexiás gyerekek diagnosztikájaA diszlexia nyelvre épülő tanulási zavar, amely gondot okoz a szótanulásban és olvasásban, átlagos vagy közel átlagos intelligencia, megfelelő motivációés nenelés valamint ép látás és hallás ellenére. Röviden: a diszlexia , a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttúl olvasási gyengeséget jelent.A diszlexiás gyermek az ép értelmi funkcióimegléte mellett, képességeihez mérten alulteljesít az olvasásban: nehezebben, lassabban szerez információt a az írott szövegből és kevesebb esélye van intelligenciájának kibontakoztatására minta hasonló korú társainak.A nemek közötti eloszlás tekintetében a fiúk érintettsége jóval magasabb a lányokénál. Gyakran társulhat írási, helyesírási gyengeséggel. Magatartászavarok is jelentkezhetnek a sok tanulási kudarc következtében fellépő pszichikai zavarok (szorongás, depresszió) következményeként.

A diszlexia tünetei kisiskoláskorra jellemzőek; ha óvodáskor előtt vagy első osztályban megfelelő segítséget kapnak, akkor problémáikat sikeresen lehet kezelni. Egyes felmérések szerint azonban, ha a harmadik osztályig nem történik meg a probléma felismeréseilletve a fejlesztés elkezdése akkor az olvasás nehézsége alapvető probléma marad a felsőbb osztályokban is és éreztetni fogja hatását a tanulás eredményességében.

A diszlexia tünetei háromdimenzió mentén követhetőek:A.-az olvasás pontossága, amely az ejtett hibák mennyiségi és minőségi aspektusára egyaránt vonatkozikB.-az olvasás tempójaC.-az olvasott szöveg megértése

A. Az olvasás pontosságának dimenziója Az olvasás pontsságának elsődleges kritériuma a helyesen kialakult fonéma-graféma kapcsolat-ez utóbbi a diszlexiában hiányosan alakul ki. A fonéma-graféma kapcsolat zavarai betűtévesztéshez vezetnek. A.1 - A betűtévesztés lehetséges okai a következők:

• a betűk vizuális hasonlósága (pl.f-t; h- n) ; egy longitudinális vizsgálat eredményei alapján ezt a jellegű hibát inkább a fiatal gyerekek követik el és ritkán marad fenn 4–ik osztályig minek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy betűtévesztés inkábba vizuális diszkrimináció terén mutatkozó gyakorlatlanság következménye.

• a betűkhöz tartozó fonémák artikulációs mozgássorának és a vele kapcsolatos proprioceptív emlékképek hasonlósága, a képzés helyét (f-v, t-n) illetve a képzés módját (sz-f, g-d) illetően

A.2. – a betűkihagyások, a szó leírt alakjának illetve az ezt kódoló artikulációs mozgássor pontatlan tagolásának következményei. Leggyakrabban a torlódó mássalhangzók ( pl.gyakran helyett gyakan) esetében fordul elő, de súlyosabb esetben a szó elején (nekem helyett ekem) vagy a végén is. Súlyosabbanak tekinthető a szótagkihagyás.

A.3. – betűbetoldások,hasonló tremészetűek mint a betűkihagyások ugyanis általában a torlódó mássalhangzókat választják el egy mellettük álló magánhangzó segítségével (pl. halk helyett halak).

A.4. – reverzió fogalmát használják betűk oldalirányú megfordítására (pl. b-d), inverzió megjelöléésre (pl. e-a, f-t) illetve a betűrend irányának megváltoztatására (pl. ló-ól, még-gém). A reverziót részben a téri tájékozódás zavarának tartják, amelynek során zavart szenved a betűk téri sorrendjének a hangok időbeli sorrendjévé való átalakítása

A.5.– hibás kombinációk létrejötte esetében a gyerek már nem a betűk egymásutáni sorolásával olvas hanem a szókép és néhány jellegzetes betű segítségével hívja elő a meglévő szókészletéből a szót. A normális olvasó, nagyobb gyerek és felnőtt és így olvas, ez viszont gazdag szókészletet feltételez. A diszlexiásoknál ezek a feltételek nem teljesülnek ezőrt a kombináció gyakran lesz hibás (pl.elárvult helyett elavult)

A.6.– elővételezés esetén a szóban előforduló különféle betűk között kettő azonossá válik oly formában, hogy a szó közepén lévő azonosul a szó végén levővel (pl. csőre-csere, püre-pere)

A.7. – perszeváció, akkor lép fel amikor a gyerek felüről olvas lefele (pl. egy szó oszlopot) miközben aegy fentebb olvasott szó egyik betűjét továbbviszi és téveszti vele a az alatta lévő, azonos helyen található betűt pl: játszik helyett játszik

labdázik jabdázik

A.8. - szóroncsról akkor beszélünk ha a betűk több mint 5 0%-át téveszti

A.9. –ismétlések az olvasás során

A.10. – a betűk összeolvasásának súlyos megkésése, mely leginkább első osztályban jelentkezik

A.11. – töredezett olvasás, amikor is a gyerek olvasás közben nem a szavak között hanem a hosszabb szavak közepén szünetel

MEGJEGYZÉSEK:

• A felsorolt tünetek nem olyan értelemben diszlexia specifikusak, hogya diszlexiások mindig elkövetik őket, a normál olvasók pedig nem. Ugyanis előfordulnak a normál olvasóknál is csak más hibaszámmal: a diszlexiások tízszeresen töbet hibáznak mint a normál olvasók.

• A hibás kombinációkba , a diszlexiás belevon értelmetlen vagy a szövegbe nem illő szavakat, a jól olvasó viszont nem, akinek hibás kombinációi révén nem változik meg az olvasottak értelme mert a kontextus irányítása alatt maradnak.

• A hibaszám dönti el végül is, hogy a gyereket diszlexiésnak diagnosztizáljuk vagy sem

• A hibák minőségi elemzése a terápiában nyújt segítséget

B. Az olvasás tempójaTekintve, hogy a diszlexiás gyerekek többségének olvasása lassú az olvasásvizsgálathoz időmérés szükségeltetik. Az igen magas olvasási idő önmagában is jelezhet diszlexiát. A részidők egymáshoz való viszonyából is további következtetések vonhatóak le: ha a szótag kiolvasási ideje és az izolált betű kiolvasási ideje között között különbségek észlelhetőek akor feltételezhető pl. ,ogya szótagot nem tudja egységként kezelni.

C. A szövegértésA szövegértés zavara előfordul az olvasási technika hibáihoz kapcsolódva, de teljesen önálló jelenségként is – így egymagában is a diszlexia jellegzetes tünetének tekinthető.

EGYÉB TÜNETEK:- az írásban megjelenő tünetek amelyeket három szinten vizsgálhatóak: a vonalvezetés

problémái, a fonológiai kódolási zavar, a helyesírás zavara- a beszédben megjelenő tünetek amelyeket fonetikai- fonológiai szinten, lexikális-,

szintaktikai- é sszemantikai szinten jelentkeznek- tér-idő orientációs zavarok- gyenge ritmusérzék- a finommozgások esetleg a nagymozgások koordinálatlansága- eltérések a látásban- magatartási tünetek a diszlexiások többségénél megtalálhatóak; elsődleges

magatartászavarról beszélünk ha az iskolai kudarcok előtt és ezektől függetlenül jelennek meg, a másodlagos magatartászavaroka kudarcok következtében jönnek létre ( pl.a kompenzálásból eredő bohóckodás , a szomatikus tünetek).

2.5 A REVERSAL TESZT

A Reversal tesztnek prediktív értéke van az olvasás és írás elsajátítására vonatkozóan. 1955-ben dolgozta ki Ake. W. Edfeldt svéd pszichológus.Az angol pszichológusok a "reading readness" tesztkategóriába sorolják ezáltal azt hangsúlyozván, hogy méri a gyerek azon képességét, mely által egy adott grafikus szerkezetben megkülönbözteti az azonosat a szimmetrikustól – ez viszont nélkülözhetetlen az olvasás és írás

elsajátításához. Tesztjének kidolgozásakor azokból a szichológiai rendellenességekből indult ki melyek velejárói a diszlexiának illetve diszgráfiának.Hipotézisei:

1. A gyermek észlelésének fejlődésében az inverziókra való tendencia, a grafikus szerkezetek észlelésében és felidézésében, aegy normális stádium, mely leginkább iskoláskor előtt lelehető fel és fokozatosan csökken az életkorral és az értelmi fejlődéssel.

2. A diszlexiás illetve diszgráfiás jellegű rendellenességet mutató gyerkenél sokkal erősebben, hangsúlyozottabban jelentkezik az inverziókra való tendencia

3. Ez a tendencia diagnosztikai és prognosztikai célt szolgálegy rövidebb időre az olvasási és írási képességre vonatkozólag

Edfeldt a Reversal teszttel mérte az inverzált és nem azonos elemek nehézségének felismerési fokát. Később (1969) r. Lepez kiegészíti Edfeldt hipotéziseit egy újabbal miszerint ez a képesség kapcsolatban van a testséma érettségi fokával, a lateralítással és a téri strukturálással. Míg Edfeldt ezta tendenciát 8-9 éves korban az észlelés fejlődési rendellenességének tulajdonítj, addig Lepez egy globális éretlenséget feltételez az én és a tér viszonyábanamelyhez egyfajta érzelni éretlenség is térsul.A Reversal teszt szerkezete: G. Santesmases elemezte és csoportosította a teszt ietemeket, miszerint a tesztet 84 darabfigura-pár alkotja: ebből 41 azonos pozi ciójú elemeket (figurákat) míg 43 nem azonos poziciójú figurákat tartalmaz. A 43 nem azonos figura-párból 22 jobb-bal (függőleleg tengely menti) szimmetriában elhelyezkedő elemeket tartalmaz (pl.d-b) ; 8 fenn-lenn (vízszintes tengely menti) szimmetriában elhelyezkedő elemeket tartalmaz (pl.d-q) ; 5 pedig egyidőben lenn-fenn és jobb-bal szimmetriában elhelyezkedő elemeket tartalmaz (pl. d és p ) ; míg a maradék 8 item nem semmiféle szimmetriát