Differenciálás pedagógiája

Önálló tudomány. Olyan gyermekek oktatásával és nevelésével foglalkozik, ahol

rendellenesség, fogyatékosság áll fenn.

A nevelés sajátosságai a gyermekek sajátosságival is magyarázhatóak. A sajátos

nevelési folyamat szervezője, irányítója, végrehajtója a gondozónő, óvónő,

gyógypedagógus és a szülő.

A sajátos nevelés körébe tartozó legszembetűnőbb vonása a szokásostól eltérő

rendellenes testi-lelki-szociális állapot – a fogyatékosság. Nem betegség, hanem

állapot.

Ebbe a körbe tartoznak:

- az értelmileg sérültek

- a gyengén látok és vakok (diflopedagógia)

- nagyot hallók és süketek

- mozgásukban korlátozottak

- beszédükben akadályozottak (logopédia)

- érzelmileg és akaratilag sérültek (oligofrém) (pszichopedagógia)

Az átlag népesség 2 %-a sérült.

Vannak álbetegségek, akiket a társadalom tett azzá. Főleg a szociálisan hátrányos

helyzetű gyerekek.

Más tudományokkal való kapcsolata:

- pedagógia

- pszichológia

- szociológia

- biológia

- orvostudomány

Nevelhetőséget segítő tényezők:

- társadalmi környezet (társadalom) hatalmi formák – tradícionális, racionális

(ez segíti), karizmatikus

Terhesség előtti, magzati, szülés, születés után.

- nevelés követelményei – pedagógia, nevelés

2/ Értelmileg sérültek (értelmi fogyatékos, értelmi képességében

akadályoztatott)

Fogalma: a neuroendokrin (idegrendszer) rendszer öröklött, magzati élet folyamán,

születéskor, vagy a legkorábbi gyermekkorban betegség következményeként

létrejött zavara, melynek következtében az egész személyiség fejlődése

különleges. A speciális személyiségfejlődés előterében a megismerő

tevékenység, az intelligencia, az elvonatkoztatás és az általánosítás (ok-

okozati összefüggés) állandósult zavara, amely nehezíti vagy lehetetlenné

teszi a társadalmi alkalmazkodást.

Biológiailag:

2

Az értelmi fogyatékosság nem betegség, hanem örökletes úton, vagy

valamilyen betegség következtében létrejött, visszamaradt, kóros állapot.

Pszichológiailag:

Országos Rehabilitáció Bizottság végezheti.

Annak a vizsgálata, hogy a megismerő tevékenység mennyire sérült? És hogy ez

mennyire tartós. Megállapítására intelligenciavizsgáló teszteket használunk.

Pl. Binét-Simon féle – általános tájékozottság, idő- és térlátás, ok-okozati

összefüggések meglátása, Loucher (lüser) féle – szín- és forma teszt, Weckler féle,

Bender féle, Raven féle – forma teszt

Intelligencia szint – intelligencia kvóciens – IQ.

Fogalma: a környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges megismerő

tevékenység legfontosabb funkcióit jelöli. (szubjektív)

Megkülönböztetünk:

- enyhe értelmi fogyatékosság IQ: 50-70 (debilitás)

- középsúlyos értelmi fogyatékosság IQ: 35-50 (imbecilitás)

- súlyos értelmi fogyatékosság IQ: 20-35 (súlyos inbecilitás, idiócia határa)

- legsúlyosabb értelmi fogyatékosság IQ: 20 alatt (idiócia)

Határeset: IQ 70-80

Társadalmi szempont: a társadalom formája, hatalmi megnyilvánulása.

Szemlélet, megítélés, anyagi javak. Milyen rsz-t fejleszt ki?

Okai: - agyvelő hibás fejlődése vagy más okból fellépő működési zavar – lehet

örökletes – kapott gének, kromoszómák (Down kór), örökletes

anyagcserezavar (fehérje, szénhidrát), fertőző betegségek – idült pl nemi

betegség; - heveny – rubeola; toxoplazmózis (élősködő) – alkohol, dohányzás,

drog

- szülési sérülések – elhúzódó szülés, szűk medence – agyvérzés,

oxigénhiány, koraszülöttség, szakadékony érrendszer (20-34 év között),

farfekvés, túlhordás, köldökzsinór nyakra való tekeredése, segédeszköz

(vákuum, fogó),

- újszülöttkori agykárosodást okozhat: sárgaság – vér összeférhetelenség,

agyhártyagyulladás, kanyaró, vízfejű – áramlása akadályozott, lázgörcs –

epilepszia, balesetek, és egyéb más betegségek (tüdőgyulladás, fertőző

betegségek, mérgek, tej, tápszer, zöldségek)

Értelmi fogyatékosok fejlődése:

- Középsúlyos értelmi fogyatékos IQ 35-50

Jellemzői: anomáliák figyelhetők meg alkatában – koponyadeformitás, arc-

és tekintet összbenyomása, mimikai szegénység, testsúly és testmagasság

rendellenesség, testtartás és járás, fejlődési zavar megjelenik a mozgásfejlődésében,

szenzomotoros (megismerő tevékenységek) funkciókban, szokáscselekvések

kialakulásában, beszédben, játéktevékenységben és a szociális kapcsolatokban.

3

- Enyhe értelmi fogyatékosság IQ: 50-70 (debilitás)

Debilis kisgyermekek fejldősi zavara nem olyan nyilvánvaló, mint imbecilis

kisgyermekeké. Óvodáskor előtt nehéz észrevenni. Testi fejlődésük,

magatartásformájuk, hasonló, mint az ép értelmű gyermekeké. A fejlődés zavara

csak a magasabb fejlettségi szinteken és a magasabb pszichés funkciókban

mutatkozik meg. A debilis gy. legtöbbször ép gy. benyomását kelti.

A debilitáshoz gyakran más fogyatékosság is társul, pl nagyotthallás, beszédzavar,

mozgászavar stb.

A debilis gy. értelmi fejlődési zavara főleg azokban a helyzetekben tűnik ki, ahol egy

csoporton belül ugyanazon követelményeknek kell megfelelnie, mint a csoport ép

tagjainak.

Fejlődésben mutatkozó zavarok:

1.) Beszédfejlődés: később jelennek meg a szavak és a mondatok. Az aktív

szókincs mellett a passzív szókincs is szegényes. Szűk a mesebeállítottság

– kevés ideig képes figyelni. És a rész-egész viszonyában csak a részt veszi

észre.

2.) Ismeretszerzési igény: nincs benne meg az igény, hogy tudni akarják a dolgok

miértjét. Nem mutat érdeklődést az ismeretlen iránt. Nehezen igazodik el

térben és időben, az emberi viszonylatokban. 2 éves korban megreked a

kettős parancs teljesítésénél.

3.) Számfogalom kialakulása: a 3 éves gy. mennyiség élménye az egy és a sok

differencálódására terjed ki. 7 évesen megreked a 3-as számfogalomnál.

4.) Játéktevékenység, rajzfejlődés: óvodás korra jut el a funkciójátékig. A

szerepjátékban lassan halad előre. 7 évesen sem jut el a szabályjáték

betartásáig. Játékában a mozgásos jellegű játék a domináns. Játékát nem

egészíti ki verbális elemekkel.

5.) Magatartás: felnőttekhez való viszonya kiegyensúlyozott. Kapcsolatkészsége

jó, de nem tartós. Infantilis magatartás figyelhető meg, pl. az idegenekkel

szembeni gátlástalanság. Félelmeit, szorongásait nehezen oldja. Gyakran

neurotikus tüneteket mutat: jaktálás – ringatózás; tickelés (szem-orr-száj

rángás)

Értelmi fogyatékosok családi nevelése: korán felismeri az imbecilis gy-t. Sok védőnő

és gyerekorvos mondja, hogy elnővi. A felismerést hosszú ideig tartó szorongások,

remények és elkeseredettség váltja egymást. A szülők nap, mint nap figyelik gy-ük

megnyilvánulását és azt összehasonlítják az ép gyerekekével. Gy. szempontjából az

a helyes, ha időben fordul a szülő orvoshoz és ha az orvos időben küldi a regionális

szakértői bizottsághoz. A fejlesztés attól az időponttól megilleti, amikortól a szakértői

és rehabilitációs bizottság a fogyatékosságot megállapította. A felismerés súlyos

és fájdalmas megrázkódtatásokkal jár együtt. A tények elfogadása vagy elutasítása

hangulati tényezőket hoz magával, amelyek hosszú időn keresztül hatnak a család

életére, befolyásolják a szülő, testvér kapcsolatát.

Ha korai fejlesztésben vesz részt, a gyógypedagógus szakember tanácsokat ad arra

vonatkozóan, hogy hogyan biztosítsák a szülők a biztonságos érzelmi légkört, illetve,

hogy mik azok a tárgyi feltételek, amivel a személyiségük fejleszthető.

Nem betegek ezek a gyerekek!

4

Szükségük van a társas környezetre.

Család feladata, hogy olyan szituációkat teremtsen, amelyben a gyermeket

mozgásra, beszédre és játékra ösztönzi. Alapjátékok elsajátíthatóak. Hosszú

időn keresztül szükséges a mondókák, énekek tanítása, gyakorlása. A szülőknek

lehetőséget kell keresni arra, hogy az értelmileg sérült kisgy. találkozzon, azonos

korú ép társakkal. Nem magányosodik el se a gyermek, sem a szülő.

Ép testvér kapcsolata a fogyatékos testvérhez: jó kapcsolatuk legyen, ép testvér ne

érezze, hogy háttérbe szorul.

Nagyon fontos a szokások kialakítása, a következetes napirend összeállítása, s meg

kell tanítani az alapvető önkiszolgálási feladatokra.

Akiknél a hallássérültség anomáliás állapotot von maga után, és emaittsajátos

nevelésre való ráutaltság alakul ki. Ált. beszéd hiányában jelentkezik. Kialakulhat

sérülés miatt, amelyik a külső- és a középfülben következik be. Ez javítható,

gyógyítható. A csigában, a hallóidegben és az agykárgi hallóközpontban keletkező

sérülések maradandóak.

A hallássérülés formái:

- siketség -> élettani szempontból teljes hangérzékelési hiány áll fenn

- nagyott hallás -> olyan hallásromlás, amikor a beszéd tagolt észlelését és hallás

útján történő elsajátítását valamilyen szinten, de az ép hallókhoz viszonyítottan

csökkent mértékben lehetővé teszi. 40-80 dB

- Látási (diflo) fogyatékosság

A látási analizátorok (szem látópályája, kérgi izmok) vmely részének különböző

kórokok hatására létrejött organikus vagy funkcionális elváltozása.

2 formája van: - súlyosabb a vakság -> látóképesség hiánya. A látóképesség

mértéke a látásélesség=vízusz (V)

-enyhébb a gyengénlátás -> a látóképesség csökkenését jelenti

4/ - Mozgásszervi fogyatékosság (szomatológia)

Azok, akiknél aktív vagy passzív mozgásszervi szervrendszeri, kóros elváltozás

következtében a helyzetváltoztatási és a manipulációs készség tartósan korlátozott.

3 csoportba oszthatjuk:

1.) veleszületett (méhen belül lehet örökletes eredetű, vagy káros hatások miatt) –

Első 3 hónap a legfontosabb. A mozgást beidegző idegrendszer ne sérüljön. (nagy

agy, agytörzs, gerincvelő, perifériás idegrendszer)

2.) szerzett – szülés közben, betegségből eredő

3.) baleset okozta

Megjelenési formája szerint:

5

1.) gerincdeformitás, gerincferdülés. -> Oka, hogy gyengén fejlődik a csont- és

izomrendszer, és ezt túlterhelik. (3 kg lehet csak a hátizsák!!)

2.) csípőficam -> Járás tanulás előtt szűrik, és prevencióval gyógyítható. A

combcsontok fejének rendellenes nagysága és annak illeszkedése. Jól javítható.

3.) izületi bántalmak ->gyakran a gyulladásos megbetegedések szövődménye

gyermekeknél. Gyakori a szívizomgyulladás. Jó eredménnyel szűrik. Kis szívzörej

esetén szakorvoshoz küldik.

4.) vérzékenység következtében kialakuló mozgásszervi fogyatékosság -> térd,

boka, könyök bevérzése, és elmeszesedhet egy idő után.

5.) agyhártyagyulladás utáni állapot -> görcsös bénulása izomzat

6.) Little kór-> idegrendszeri bénulás gyüjtőneve. Előfordulhat szülés közben, szülés

után is. Nagyobb a veszély, ha nagy a baba.

Gerincsérülések – veleszületett (nyitott hátgerinc), baleset következtében, gyulladás-

dagant következtében. Végtagok pettyhüdtek lesznek.

Izomsorvadásos gyermekek. - Gyakori az örökletesség. Óvodás korban felhívó jel

a fokozott fáradékonyság. Intézei elhelyezésük gyakori, mivel speciális fejlesztő

foglalkozások szükségesek. Emiatt korán izolálják a gyermekeket. Szurdopedagógus

és a konduktor (kognitív funkciók fejlesztése) sokat segítenek.

5/ - Beszédfogyatékosság

Beszéd megtanulásának feltételei:

- biológiai – ép beszédképző szervek, ép hallási és idegrendszeri működés

- pszichológiai - megfelelő érzelmi, gondolati életté

- szocializációs – megfelelő környezet

A beszédfejlődés: a beszéd nem velünk született képesség, hanem a fejlődés

eredménye.

Az újszülött első hangjai tagolatlanok. Kiáltások, sírós hangok, még nem kifejezettek.

Elmosódott a, e, u, k , r színezetűek. Általában kellemetlen érzéseiket fejezik ki az

újszülöttek. Ez a differenciált sírásban fejeződik ki. Kb 1 hónapos korig tart.

2. hónaptól az anyák el tudják különíteni a panaszjelző sírást a megelégedett

kiáltásoktól – magánhangzókat artikulál. Beszédhangra differenciáltan kezd el

figyelni.

3. hónapban kezdetét veszi a gagyogás. Megjelennek a mássalhangzók. Lényeges,

hogy a gagyogott hangok sokaságából emelkedik ki az anyanyelv hangbázisa. Kezdi

felhasználni gagyogását a felnőttekkel való kapcsolatteremtésre.

5-6 hónapos kortól a gagyogás fejlettebb szakaszba lép. Saját maga által kiadott

hangokat játékos formában ismételgeti.

8-9 hónapos korban szótagokat ismétel. (ba-ba, ma-ma, pa-pa, me-me).

Megerősítést kap a szülő által.

10 hónapos kor tájékán megjelenik az első értelmes szó, amikor tudatosan használja

a nyelvet. (baba, mama, memme, papa)

10-11 hónapos korra 4-5 szót tud mondani, szavakat utánozza. Megérti, végrehajtja

a szóbeli útmutatást.

1 éves korra 16 szava van már. Megérti a tiltást, alakul a beszédmegértése.

Megjelenik a szócsonkítás, szótorzítás, a szituatív beszéd (adott helyzetben érthető

csak a mondanivalója).

6

1 éves kor után, óvodás korra megjelennek a rövid tőmondatok és elindul egy

rendkívűl intenzív szógyarapodás. -> Hol, ki, mi ez?

Cselekedeteiket már szóval is jelölik, a különbségek felismerésének fejlődésével a

különböző tárgyak neveinek differenciálásával, annak elsajátításával kialakul a tárgyi

beszéd.

Óvodás kor végére a kontextusos (összeföggő) beszéd elsajátítása az elvárt. Fontos

a beszéd fejlődésének üteme sok, egyéni változást mutat. 3 éves korra meg kell

tanulni beszélni. Innentől számítják a beszédfejlődést.

Lányok beszédfejlődése gyorsabb, mint a fiúké.

Fejlődési (élettani) pöszeség – 3 éves kor alatt pontatlanul képez egyes hangokat;

dadogás – 3 éves kor alatt, 3 éve skor környékén a hangképzéshez szükséges

levegővel nem tud jól gazdálkodni, ezért megakad, és szótagokat ismétel;

hadarás – érzelmi túlfűtöttség vagy ha sok mindent szeretne elmesélni, elmondani.

Elharapja a szótagokat, hangokat. Javítani tilos! Nem szabad rászólni. Mintaadással

tud segíteni a nevelő. A gyereket oldja.

Beszédzavar: a beszédképesség rendellenességét értjük alatta. Amiatt alakul ki,

mert sérül a beszédmozgásokat vezérlő központi idegrendszeri terület.

Beszédhiba formái:

1.) beszédfejlődés zavarai – megkésett beszédfejlődésűek

2.) kiejtés zavarai – pöszeség, orrhangzós beszéd

3.) ritmuszavarok – dadogás, hadarás

1.) Megkésett beszédfejlődésűek

Akkor beszélünk, ha a gyermek 3 éves kora után tanul meg beszélni, vagy kezd el

beszélni. Megjelenési tünetei: beszédfélelem; alacsony szókincs; agrammatizmus

– ragokat, képzőket, toldalékokat helytelenül használja; szócsonkítás; makacs

pöszeség. Örökletes okai is lehetnek, és gyakran apai ágon öröklődik. Kialakulhat

akkor is, ha kemény szájpadon hasadék van. Kialakul magzati korban, szervi

fejlődési zavar vagy magzatfekvés miatt is.

2.) Pöszeség

Tünetei:

- torzítás (diszlália) - raccsolás

- helyettesítés-hangcsere (paralália) – amelyik hangot nem tudja kiejteni ott azt

mondja, amit ki tud pl. róta (róka)

- kihagyás (alália) – számára ki nem ejthető hangot kihagyja pl. asút (vasút)

Okai:

- fejlődési rendellenesség – nyelfék, fogak, szájpad, nyelv

- hallászavar

- értelmi fogyatékosság

- betegség stb.

2 féle pöszeség van:

- szenzoros -> akkusztikus figyelmetlenség

7

- motoros -> a nyelvi kivitelezés, beszédteljesítmény zavara

Orrhangzós beszéd

Amikor a hangrésen kiáramló levegő a garatba onnan a szájüregbe vagy az

orrüregbe kerül. Artikulációs zavarról van szó. Nazális hangokra érvényes (m, n, ny).

Lágy szájpad nem jól zár, ezért kerül az orrüregbe.

3 formája van:

- nyílt

- zárt

- vegyes

Foniáter vagy logopédus segítsége kell.

3.) Dadogás

Súlyos beszédhiba. Az esetek nagy többségében koragyermekkorban kezdődik. Sok

esetben a fiziológiás dadogás rögzül. Hátterében gyakran pszichés eredet húzódik.

Tüneti megjelenését illetően beszélünk:

- görcsös megakadás -> légzés során fellépő görcsök közül a hangszalagok és

rekeszizomgörcsök jelentkeznek. Általában a szó elején jelentkezik.

- ritmuszavar -> a hangsúlyos szavak szótagjaira esik a dadogás, a szótag közben

jelentkezik

- együttmozgás -> vmi mozgás is kíséri pl, ajakmozgás, pislogás, nyelvkiöltés,

mimikai izmok mozgása

- pszichés zavar -> dadogó átéli beszédhibáját és kialakul a beszédfélelme

Zárkózottak vagy agresszívak. Gyakori a kisebbrendűségi érzés.

Hadarás

Beszéd ritmusának és ütemének a zavara.

6/ Nevelési problémás vagy nehezen nevelhető gyermek

Kialakulásának okai:

- biológiai ártalmak – terhesség alatt (intrauterin) pl. vírusos fertőzés, szülés közbeni

(perinatális), szülés utáni (posztnatális) pl. lázgörcs, éhezés, kiszáradás

- pszichoszociális ártalmak

– környezeti ártalmakat 4 csoportba oszthatjuk:

1.) családi ártalmak (ingerszegény környezet, érzelemszegény

környezet, deviáló család) norma=törvény szegés

(bűnözés, garázdaság – súlyos agresszivitás; alkohol, drog,

öngyilkosság, lelki betegségek – egyén tudata nélkül okoz a társas

környezetében ártalmat -> hisztérikus, tudathasadásos) Pesszimista

a magyar társadalom.

2.) intézményi ártalmak,

8

3.) nevelőotthoni ártalmak, és

4.) társadalmi, közvetlen környezeti ártalmak

Megfigyelhetők mindenhol a nevelési ártalmak:

Brutális, túlvédő, következetlen és hazug légkörben való nevelés.

Tüneti megnyilvánulásai:

a.) érzelmi élet és indulati élet zavarai

b.) neurotikus megnyilvánulások

c.) disszociális magatartás

d.) értelmi fejlődés zavarai

a.) érzelmi élet és indulati élet zavarai

1.) Hospitalizmus (Harlow és Spitz kutatásai)

Kórházi ártalom: a gyermek fejlődésében igen nagy mértékben hátráltatott kóros,

pszichoszomatikus állapot alakul ki. Minden esetben megfigyelhető, hogy a

kisgyermekeknél érzelmi elhanyagoltság tapasztalható. Kezdetben kórházban

kényszerült kisgyermekeknél figyelték meg, hogy a fejlődésük súlyosan retardálódott,

mert a pszichés szükségletük kielégítetlen maradt. (anyával vagy anyahelyettessel

való érzelmi kapcsolat hiánya)

Tünetei:

- szomatikus fejlődési zavar -> lassú súlygyarapodás, rossz alvás, fertőzésekkel

szembeni ellenállás csökken, étvágytalanság

- pszichés és szociális fejlődési zavar -> olyan nagyfokú lehet, hogy az értelmi

fogyatékosság látszatát kelti. Megfigyelhető az érdektelenség, szomorúság,

szocializációjában magányosság, társtalanság. Általában ezek a gyerekek

ügyetlenebbek, gyakori a beszédhibájuk. Kapcsolati kötődéseik szertelenek,

szenvedélyesek, kötődésképtelenek. Ha serdülő korukban sem változik a

környezetük, akkor felnőttként agresszívek, gyakori skizoidok, gátlástalanok,

bűnözésre hajlamosak lesznek.

2.) Félelmek, szorongások, gátlások

A kisgyermek legalapvetőbb félelme, hogy édesanyja elhagyja, vagy megvonja tőle a

szeretetét, védelmét. A kóros félelem kiindulópontja, hogy a gyermek nem kapja meg

a szülőtől a szeretetet, biztonságot, magányosságba, bizonytalanságba taszítja.

Megnyilvánulási formái: családi viszály, megrázó élmények, fenyegetések, haláleset,

betegség.

A gyermek érzelmi elhanyagoltsága mellett félelmi és szorongásos állapotot okoz

a szülő/gondozó türelmetlensége, teljesíthetetlen követelményei, szigorú, durva,

aggodalmaskodó bánásmódja.

Szorongásos állapotában szorongását képzelt lényekre vetíti ki. Félhet háziállatoktól,

lepkétől, kutyától.

Általában nyugtalan alvásban, étvágytalanságban, körömrágásban, arcrángásban

nyilvánul meg. Szorongásos rohamok alakulnak ki, ha a szülő nem oldja. Pl.

halálfélelem, hipochondria, különböző neurotikus megnyilvánulások.

A szorongás a gyermek a társas kapcsolataiban és iskolai munkájában is

9

megnyilvánul.

Gátlásnak nevezzük a szorongás következtében fellépő figyelemösszpontosítási,

emlékezetbevésési és felidézési zavarokat. ->Rövidzárlat

Nevelési nehézséget okozó gyermekek

A személyiségfejlődésben biológiai éréssel összefonódó szocializációs folyamat a

konfliktusok sorozatából áll.

Általánosságban : a nevelési nehézség nem csak szocializációból eredhet, hanem

létrejöhet környezeti ártalomként is.

MCD (minimális celebrális diszfunkció)– problémák vezethetnek ide.

Előidézhetik biológiai és pszichoszociális ártalmak is. Ezek a biológiai ártalmak

hatnak intrauterin (életmód, fertőzés) életben, perinatális (oxigénhiány, vákum, fogó,

nehéz vagy elhúzódó szülés) és posztnatális (fertőzések, lázgörcs, baleset) életben.

Nevelési ártalmak:

- brutális nevelés

- túlféltő nevelés

- következetlen nevelés

- inkongruens nevelés (hazug légkörű)

Nevelési nehézségek megnyilvánulásában előforduló tünetek (fajtái):

1.) érzelmi és indulati élet zavarai

2.) neurotikus megnyilvánulások

3.) disszociális magatartás

4.) értelmi fejlődési zavarok, mentális retardáció, tanulási nehézségek

Érzelmi és indulati élet zavarai

1.) Hospitalizáció: hosszas kórházi tartózkodás esetén és állami nevelésű

gyerekek Anyától való elszakítás okoz a személyiségfejlődésben hasonlóan káros

tüneteket. Érzelmi elhanyagolás súlyos retardációkhoz vezetett. Az anyával vagy

az anyahelyettessel való érzelmi és szociális kapcsolat szükséglete kielégítetlen

maradt. A hospitalizációs tüneteket alátámasztotta Harlow majomkísérlete és Spitz

börtönanya kísérlete.

Tünetei

Szomatikus fejlődés zavara: lassú súlygyarapodás, rossz alvás, fertőzésekkel

szembeni ellenállása erősen csökkent, étvágytalanság,nemi identitás kialakulásának

zavara, ál értelmi fogyatékosság látszata érdektelenség, szomorúság,

beszédkészség zavara, interperszonális kapcsolat kiépítés zavara, szociális

kapcsolatok retardációja, szertelenség, kötődés képtelenség. Gyakori deviancia.

Kóros szoronságok, gátlások

A kóros félelmek kiindulópontja olyan nevelési helyzet, amikor a gyermek nem

kapja meg a szülői szeretet biztonságát. Legerősebb félelmkeltő környezeti ártalom

a gyermek érzelmi elhanyagolása, türelmetlenség, túlzott követelmények, durva

bánásmód. A tárgytalan félelem=szorongás. A kisgyermek szorongását képzelt

10

lényekre vetíti.

Gátlás

A szorongás következtében fellépő figyelemösszpontosítási zavar. Pl. fellépésre

készülés, iskolában verstanulás.

Dac, agresszió, indulati törés

3 éves kor körül a gy. fejlődése jelentős állomáshoz érkezik. Kialakul az éntudat.

Szeretne mindent egyedül csinálni, és igyekszik akaratát érvényesíteni, de nem

rendelkezik azokkal a technikákkal, amelyeket a környezete elvár, ezért konfliktus

alakul ki felnőtt és gyerek között. Ez általános, de nem kóros jelenség. Csak abban

az esetben lesz kóros, ha a felnőtt meg akarja törni a gy. akaratát és szigorúan

büntet az ellenszegülésért. Erre a gy. rövidzárlatos, heves és agresszív indulati

kitöréssel válaszol.

Az érzelmi élet zavarainak korrekcióját csak az agressziót kiváltó okok feltárása

alapján lehet megtervezni. A frusztráció mindig agressziót szül, az agresszió pedig

frusztrációt minden életszakaszban.

A hangulati labilitás, bohóckodás, szertelenség

Ha a környezet nem fogadja el a gy. egyéniségét, ha kiélezi a hibáit, megszégyenítik,

akkor kialakul a kisebbrendűség érzése, amiből a hangulati labilitás, szertelenség és

bohóckodás következik.

Hangulati labilitás megnyilvánulási formái:

- váltakozva éli át a bizonytalanságot, a kudarcot és a győzelmet.

- szenvedélyesen keresi azt a szerepet, amiben dícséretet kaphat, a figyelem

középpontjábakar kerülni, ezért hangosan beszél, kiabál, szeszélyeskedik.

Megszűntetésének legjobb eszköze az önérvényesítési törekvések.

2.) Neurotikus állapotok

Érzelmi élet zavarainak súlyosbodása következtében lépnek fel:

- éjszakai felriadás –> a gyermek alvásból hirtelen felriad, de nem ébred fel teljesen,

összefüggéstelenül kiabál, izgatottan dobálja magát, rémülten húzódik el szüleitől,

nem ismeri fel őket, néhány percig tartó roham után újból elalszik, és reggel nem

emlékszik semmire -> súlyos szorongásos megnyilvánulás.

A konfliktus egy részét saját akarata érvényesítése, másrészt az alkalmazkodás

vágya közötti állandó feszültségben tartja a gyermeket. Nappal agresszivitásukat

elfolytják.

- éjszakai ágybavizelés -> pszichés eredetű ágybavizelés abban nyilvánul meg,

hogy a hólyagkiürítési feltételes reflex helyébe a csecsemőkorra jellemző feltétlen

reflex működése lép. Majdnem minden éjszaka bevizel, és az előidéző okok

nem specifikusak. Általában szeretethiány, elhanyagolás, túlzott korlátozás, túl

szigoró elvárás, nagy önérvényesítési hajlam, harcolnak a szeretetért, gyakran

féltékenykednek testvéreikre, nagyon gyakori a hospitalizált eredetű

Elsősorban a gyermek konfliktusainak megoldása mozdítja elő. Kapjon

gyengédséget, bizalmat, biztatást a környezetétől. Az éjszakai felkeltés nagyon ritkán

11

vezet eredményre.

A gyógyszeres kezelés is csak részmegoldást jelent.

- ismétlődő túlmozgások -> fej vagy a test elalvás előtti himbálása, ujjszopás,

körömrágás, tick, szájharapdálás, hajtépés, ujjtördelés, lábrázás.

Körömrágás mögött gyakori félelmi állapot húzódik meg, ami rendszerint erősödik.

Izgalmi állapotában is rághatja.

Tick a legsúlyosabb ismétlődő túlmozgások. Az izomzat akaratlan és gyors

összehúzódásából keletkező arc- vagy testrángás. Rendszertelen jellegű

kényszermozgás, ami fintorban, pislogásban, krákogásban, görcsös fej-, láb- és

kézmozdulatokban nyilvánul meg.

- általános nyugtalanság, hipermotivitás -> csecsemőkorban megnyilvánuló tünetei

alvás és táplálkozási zavarok, sok sírás, hadonászó mozgás, lassú fejlődés ->

biztonságérzetet növelni kell. Fel kell venni a síró gyermeket.

Bölcsődés és óvodás korban: semmilyen munkában vagy játékban nem tud

elmerülni, céltalan izgés-mozgása állandósul. Figyelemösszpontosítási nehézségei

vannak.

Okai: krónikus, érzelmi konfliktus, kielégítlen mozgásszükséglet

Kezelés: megértő bánásmód, következetes napirend, sok mozgás

- öngyilkosság

Iskolás korában van már. Súlyos szorongása depressziót vált ki, érzelmileg leszakad

a környezetétől.

3.) Disszocialitás

Prepubertás vagy pubertás korban jelentkezik, mikor erkölcsileg megrendülnek.

Antiszociális környezetbe kerülnek, gyermekkorukban gyökértelenek, magányosak,

érzelmileg retardáltak voltak. Serdülőkorra az elfolytott sérelmek újobbakkal

összekapcsolódnak.

Előidéző pszichoszociális ártalmak:

1.) korai gyermekkorban rossz anya-gyerek kapcsolat

2.) rideg, brutális bánásmód

3.) szociális beilleszkedésre képtelen család

4.) érzelmi katasztrófa (pszichés trauma – váratlan válás, haláleset)

5.) deviancia

4.) Értelmi fejlődés zavarai, tanulási nehézségek

Értelmi vagy mentális retardáció: a korai gyermekkori hospitalizáció a későbbi

környezeti ártalmak, a hosszan tartó, ismétlődő betegeskedés, a koraszülöttség, az

intrauterin és a perinatális károsodások előidézhetnek lassúbb ütemű, szomatikus ill.

Pszichés fejlődésmenetet.

Nem téveszthető össze az idegrendszeri elváltozásokon alapuló értelmi

fogyatékosággal, mert a mentálisan retardált gy. személyiségszerkezete,

intelligencistruktúrája megegyezik a normális gy. pszichikus struktúrájával. Az

elmaradás ténye abban mutatkozik meg, hogy az új értelmi és szociális sajátosságok

az átlagos életkornál jelentősen később érlelődnek meg. Nem jelent egész életre

szóló hátrányos helyzetet, ha megkapják a szükséges pedagógiai, pszichológiai és

12

szociális segítséget.

7/ - Fogyatékkal élő kisgyermekek

bölcsődei gondozásának lehetőségei

1986 előtt fogyatékos kisgyermekkekl a gyógypedagógusok családban foglalkoztak.

1986-ban kezdték kísérleti jelleggel a bölcsődei gondozást gyógypedagógusok

bevonásával. A bölcsőde a fogyatékos gyerek elhelyezésével lehetőséget biztosít,

hogy a fogyatékos gyermeket nevelő családok rövidebb vagy hosszabb időre

segítséget kapnak a gyermekük fejlesztéséhez. A másik lehetőség, hogy a szülő

munkát vállalhat, ezáltal lehetőséget kap a társadalomba való visszailleszkedéshez.

A bölcsőde a fogyatékkal élő kisgyermekek számára optimális fejlesztést nyújtó

intézmény lett a gyógypedagógusokkal való szoros együttműködés révén.

A gyermek bölcsődei életének fejlődésmenetének megfigyelése lehetőséget biztosít

a gyógypedagógus számára a pontos diagnózis felállítására, valamint a gyermekek

rendszeres, folyamatos fejlesztéséhez.

Logopédus: beszédfejlesztő

Oligofrém pedagógus: pl. Down-os gyermekhez

Konduktor: mozgást fejleszti

Történetét tekintve 1989-ben BOMI (bölcsődék országos módszeretani intézménye)

elkészítette azt a módszertani anyagot film formájában, ami bemutatta a

fogyatékos kisgyermek bölcsődei gondozását és 1991-ben került szakanyagként a

bölcsődékhez.

1993-tól fogadják a bölcsődék a fogyatékkal élő kisgyermekeket.

A fejlesztési terv összeállításánál figyelembe kell venni:

- a gyógypedagógus útmutatását

- a fejlődés minőségében mutatkozó különbségeket

- a fő fogyatékosságból eredhető részfejlődési zavarokat

A kisgyermeknek akkor segítünk hatékonyan, ha bölcsődei gondozását minél

fiatalabb életkorban kezdjük, és adaptált fejlesztő programmal (a szakmai

programokat a gyermek egyéni fejlesztéséhez kell igazítani) fejlesztjük

személyiségét.

Fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek együttléte mindkét gyermekcsoportra

állandóan és kölcsönösen ható helyzeteket biztosít.

Fogyatékos gyermekek a bölcsődében

Bölcsődei csoportok illetve az ott gondozott gyermekek napközbeni életében

meghatározó jelentősége van a bölcsődei gondozást-nevelést segítő alapelveknek.

Ezáltal biztosítani kell a gyermek nyugalmát, aktivitását, játéktevékenységét és

önkiszolgálásának fejlesztését. Az egyik legfontosabb alapelv a saját gondozónői

rendszer biztosítása mivel a fogyatékos kisgyermek számára az új környezethez

való alkalmazkodás a megváltozott napirend megismerése, megszokása számára

megterhelő.

13

A bölcsőde érzelmi támaszt nyújtson a szülőnek, aki mindenben segíti. A

beszoktatáskor az adaptációs tünetek megjelenése és erőssége függ a gyermek

értelmi szintjétől. Minél nagyobb egy gyermek értelmi fejlődésbeni elmaradása

látszólag annál könnyebben zajlik le a beszoktatás, ami nem azt jelenti, hogy a

szülőkhöz kevésbé ragaszkodnak, hanem az, hogy könnyebben elfelejtik őket.

A fokozatos szülővel való beszoktatás a gondozónő számára jó lehetőség a

gyermekekkel illetve a szülővel való ismerkedésre. A gondozónőnek meg kell

ismernie a szülők és a gyermekek között kialakult kommunikációs formát. Mindezek

megismerésével a gondozónő a szülővel közösen kialakítja a gyermek fejlettségi

szintjének legmegfelelőbb kommunikációs formát (nonverbális kommunikáción van a

fő hangsúly egy Down-os kisgyermeknél).

A szülő számára új életformát jelent gyermekének bölcsődébe kerülése. Újra

szocializálódik, mert:

- lehetősége nyílik arra, hogy az addigi zárt környezetből kimozduljon.

- introvertált személyiségből extrovertált személyiséggé válik

- gondozónőkkel, szakemberekkel, szülőtársakkal való beszélgetés során

megerősítést, segítséget kaphat problémái megoldásához

(helyes napirend betartása)

Figyelemmel kísérheti és aktívan segítheti gyermeke beilleszkedését az új

környezetbe. Tapasztalhatja, hogy gyermekét minden megnyilvánulását fontosnak

tartják és másságát elfogadva egészséges gyermektársaihoz hasonló ellátásban

részesül.

Másság elfogadása:

- ép gyermekeknek

- szülőknek

- egész intézménynek

A napirend a beépülő gondozási helyzetekkel biztosítja a fogyatékos gyermek

fejelsztési lehetőségeit. A gondozási műveletek rendszeresen ismétlődve így a

gyermekek idő- és helyzetismerete könnyebben alakul ki, hiszen a családi élet több

szálon futó napirendjéhez képest a bölcsődei napirend könnyebben áttekinthető és

tanulható.

A gondozási műveletek során lehetősége adódik a gyermek tanulásának, önellátási

önkiszolgálási szintjének együttműködési készségének fejlesztésére, éntudatának

kialakulására, a beszédfejlődés segítésére és a finommozágások megfelelő

fejlesztésére is.

A pelenkázás és a kézmosás során megismerkedik testrészeivel, ruhadarabjaival,

amit adogathat, megtanulhatja a nevüket, tulajdonságait, használatát.

Az étkezés illetve annak előkészítése során is nagyon sok olyan szituáció, beszéddel

kísért mozdulatsor jelenik meg, ami a gyermek több irányú fejlődését segítheti.

Normál csoportban az étkezési-gondozási közti időszakot a játék tölti ki a szobában

illetve az udvaron. Speciális csoportban a délelőtt folyamán egyéni illetve csoportos

fejlesztő foglalkozások váltják egymást. A fogyatékos gy-ek a foglalkozások során

14

elfáradnak, ezért fontos számukra a szabad játék is, ahol lehetőségük van a

gyakorolt funkcióikat használni, önállóan játszani és felfedezni egymást.

A gondozónő figyelemmel kíséri a gyermekek tevékenységét, ha szükséges segítik

a játékot oly módon, hogy ez a gyermek saját ötleteinek megvalósítását tegye

lehetővé.

Speciális módszerek:

A figyelem felkeltése:

- a rágásra

- a nyelésre,

- az evőeszköz használatára,

- a pohár megfogására

- a folyamatos ivás megtanítására.

Ebben az esetben a gondozónőnek direktebb módszereket kell alkalmaznia.

Következetesebbnek kell lennie, nem megy el onnan amíg meg nem győződik arról,

hogy a gyerek folyamatosan tud inni.

Az ép értelmű gyerekeknél elég, a feltételek biztosítása a kanál megfogásához, a

merítéshez, a szájhoz emeléshez és hogy rágni kezdjen.

A fogyatékkal élő kisgyereknél szükség van minden mozzanat megtanítására,

apróbb mozdulatok rögzítésére, a figyelem, az érdeklődés állandó

fenntartására.

Minden esetben szükséges a verbális megerősítés annak érdekében, hogy a

gyermek számára minél előbb elérhetőbb legyen és megtanulható legyen, amit

kívánnak tőle.

A fogyatékkal élőkisgyerek egy asztalnál étkezzen az ép értelmű kisgyerekekkel . Így

lehetősége van az egymás megfigyelésére , az utánzásra és segíti az összetartozás

hangsúlyozását, a családias légkör megteremtését.

Étkezés során az alábbi funkciókat gyakorolhatjuk:

Nagymozgás fejlesztése:

- odamegy az asztalhoz

- leül és feláll az asztaltól

- kihúzza a széket, beteszi azt

A kéz finom mozgásainak fejlesztése:

- tányért fog

- pohár megfogása ( csak füles pohár lehet, két füllel)

- kanál helyes megfogása

- kanál felemelése a szájhoz ( szem-kéz koordinációt is fejleszti)

15

- A csíptetés begyakorlása (normális nagyságot törjön, ez már a ceruzafogás

előgyakorlata)

Nem szabad ott hagyni a gyereket!!!!!! ( direkt nevelés)

Figyelem és a beszédértés fejlesztése:

- Megismerő folyamatok fejlesztése. ( észlelés, érzékelés, figyelem, gondolkodás,

emlékezet, képzelet, tanulás)

- Minden egyes folyamatot, műveletet meg kell nevezni az étkezés elejétől a

befejezésig.

- Mindig nevén nevezzük a gyermeket.(Ez az Én-kép fejlődése miatt fontos.

A jelével nem nevezhetem meg, csak azért mondhatom a jelét hogy tájékozódni

tudjon a dolgai között.

10/ A foglalkozások:

Kétféle alapvető foglalkozás van :

1) egyéni

2.) csoportos

Egyéni foglalkozást csak szakember indíthat. A szakvélemény alapján tervezetet

dolgoz ki, felkészíti a gondozónőt, hogy mit kell fejlesztenie.

1.) Egyéni foglalkozás:

Minden fejlesztő , gyógypedagógiai diagnózis magában foglalja az útmutatást a

fogyatékkal élő gyerek egyéni fejlesztéséről.

Az útmutatás lefordítása és bemutatása a gyógypedagógus feladata, a

kivitelezésébe a gondozónőt is be kell vonni.

A gyermek egyéni fejlesztési területeinek összeállítása a gyógypedagógus bölcsődei

munkakörének legfontosabb része.

A fogyatékkal élő gyerekre vonatkozó fejlesztési terveknél meg kell állapítani:

- hogy a fejlődő funkció milyen szinten áll?

- a fejlesztéshez mire van szükség?

- Milyen eredményt szeretnénk elérni?

A terv tehát nem külső parancsként, hanem személyes feladattervként szerepel,

amely arra neveli a gyereket, hogy a meglévő és tanult ismeretekre hogyan

támaszkodhat az új ismeretek befogadásában. Amikor a gondozónő megérti és

megismeri a gyerek viselkedését, akkor segíti a legközelebb elvárható teljesítmény

felé.

2.) A csoportos fejlesztő foglalkozás lényege:

- hogy az együtt mozgással együtt járó játékos énekekkel, mondókákkal

kísért feladatokat végezzen együtt, a gondozónő a gyerekekkel. Ezeknek a

foglalkozásoknak jó hangulatúnak kell lenni annak érdekében , hogy segítse

16

az utánzást, azért, hogy az egyéni foglalkozás során figyelmet alig mutató

gyermek érdeklődését felkeltsük a környezete iránt.

A csoportos foglalkozás megszervezése is a szakember feladata.( aki egyes

fogyatékossági ágakra kiképzett)

- logopédus (beszéd)

- szurdopedagógus( mozgás)

- konduktor( komplex fogyatékosságot kezelő szenzomotoros és a kognitív funkciók

fejlesztése)

- origofrén pedagógus (

- pszichopedagógus ( indulatilag, akaratilag, érzelmileg sérültek)

- tiflopedagógus ( látás)

Fontos, hogy ezeknek a módszertani alapelveire, szerkezetére rámutasson, a gyerek

szintjére rátaláljon és ezeket a gondozónővel ismertesse.

Ő is először vizsgálni kezdi a gyereket, a teszt eredménye alapján kezdi el fejleszteni

a gyereket, kezd el dolgozni.

11/ Nevelési módszerek és alkalmazásuk:

Fogyatékkal élő gyerek nevelése során a direkt nevelési módszereket alkalmazzuk a

tevékenységben és a beszédben is.

Ha indokolt, akkor a gondozónő beszéde a megszokottól eltérő minőségi jegyeket

hordozhat:

- rövid és tömör gesztusok

- egyszerű szerkezetű mondatok

- a kéréseket és az utasításokat hangosabb és artikuláltabb

szövegmegformálással mondjuk

- mindaddig ugyan azokat a szavakat használja, amíg fokozatosan a gyerek

értelmi fejlődésének megfelelően nem tudja bővíteni

- a gondozónő leggyakrabban a kérést, felszólítást, tiltást használja

- csak ritkán tudják használni a megelőző figyelmeztetést, meggyőzést és a

választás felajánlását

- a gyermek számára a legnagyobb hajtóerő a további munkához a dicséret

és a taps.

(ritmikus tapsra a gyerek megnyugszik)

Gyakran szükség van a cselekvések közös kivitelezésére is.( megfogja a kezét, s

mutatja a mozdulatot)

Fogyatékos gyermek bölcsődei elhelyezésének lehetőségei:

1; Teljes integrációban

2; Részleges integrációban

3;Speciális csoportban

( integráció= behelyezés)

1;Teljes integráció:

17

Normál bölcsődei csoportban. Egy gondozónőre nyolc gyereket lehet számítani. Egy

csoportban nyolc ép értelmű és kettő fogyatékkal élő lehet.

A gyakorlatban saját csoportjukban részesülnek egyéni és csoportos foglalkozásban.

A saját csoport napirendje nem változik, a fejlesztést a gyógypedagógus jelenlétében

a napirendbe foglalva folyamatosan kell biztosítani.

2; Részleges integráció:

A fogyatékos gyermeket fejlesztő szobában helyezik el. A másik szobába, pedig az

ép gyerekek vannak. Akkor használják ezt, ha a fogyatékosság súlyosabb.

Itt egy gondozónőre három gyerek jut. A különválást délelőtt szervezik, a fürdőszobai

gondozás ebédeltetés, alvás, délutáni játék alatt vannak együtt a gyerekek. Mindez

azért van így, mert az utánzásra lehetőséget kell adni a gyereknek.

Nagyon körültekintő és pontos szervezés szükséges a napirend összeállításához,

hogy az egyéni és a csoportos foglalkozás hol kapjon helyet. Azért, hogy ép

értelműek számára ne legyen terhes a fogyatékkal élő jelenléte, az ép gyerek

fejlesztése ne szenvedjen kárt és biztosítani kell minden gyerek számára a

kibontakozás lehetőségét. Az integráció akkor sikeres, ha a bölcsőde minden

dolgozója elfogadja a speciális feladatot , és az ép értelmű gyerekek szülei

elfogadják, hogy fogyatékkal élő gyerek kerül a bölcsödébe.

3; Speciális csoport:

Elsősorban halmozottan károsodott gyerekeket gondoznak, nevelnek hat éves

korukig. A segítő szakemberek által javasolt egyéni és csoportos fejlesztő

foglalkozásokat a gondozónő napi rendszerességgel és önállóan végzi.

A gondozónő- gyerek arány 1:3

Fontos, hogy ne azonos súlyosságú gyerekek legyenek egy gondozónőnél. A súlyos

mellett legyen kevésbé súlyos is.

Milyen előnyei és hátrányai vannak a teljes és a részleges integrációnak?

Előny:

- mintakövetés ( könnyebb szocializáció)

- a szülő könnyebben elfogadja a gyermek fogyatékosságát

- a szülő látja az ép gyermek szüleinek magatartás mintáját

Hátrány:

- másság elfogadása

- a tárgyi feltételeket nehezebb biztosítani

- igen nagy szervezést kíván és tele van felelősséggel és rizikófaktorral(

előítélet, stigma, játszma, bizonyos fokú szorongás, bizonyos fokú

agresszió)

A speciális csoport előnye:

- olyan szakemberek fognak jelentkezni, akiknek az érdeklődése ráhangolt

- hatékonyabb fejlesztő foglalkozások szervezése

- kevesebb gyerek

18

Hátránya:

- nincs minta

- a stigma rögzül( manifesztálódik)

12/ Segítő szakemberek a bölcsődében

A fogyatékkal élő gyereket gondozó bölcsődék legfontosabb feladata, hogy felvegye

a kapcsolatot a tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs és szakértői bizottsággal

annak érdekében, hogy megállapítsák a fogyatékosságot, illetve kizárják azt.

Mindehhez a szülő engedélye kell!!!

A szakembereknek teamban kell dolgozni. ( különböző szakterületekről érkeznek a

szakemberek) Általában havonta egyszer üléseznek, ahol esetmegbeszélés során

kicserélik véleményüket és a gondozónővel közösen kialakítják a gyermeket fejlesztő

programot és azt a szülővel megbeszélik.

Szakemberek:

Gyógypedagógus, Konduktor, Gyógytornász

Feladatuk:

a.) A gyermek vizsgálata a felvétel előtt és a fejlesztő munka során.

b.) A fejlesztő munka tervezése.

c.) A fejlesztő munka irányítása.

d.) Kapcsolattartás a gondozónővel, a gyerekorvossal és a gyerek pszichológussal,

védőnővel, ifjúságvédelmi felelőssel.

e.) Kapcsolattartás a szülőkkel.

Gyermekorvos

Feladata:

a.) Az orvosi és pedagógiai anamnézis megismerése és kiegészítése az általa

végzett vizsgálatokkal.

b.) havonta kontrol vizsgálatot végez.

c.) kapcsolattartás a szülővel, háziorvossal, a speciális szakterület orvosával,

fejlesztő szakemberrel.

d.) különböző szakterületek javaslatainak összehangolása.

Pszichológus:

Feladata:

a.) A bölcsődei felvétel előtti pszichológiai vizsgálat elvégzése.

b.) A gyermek személyiségének nyomon követése, és a gyerek bölcsődei

19

beilleszkedésének nyomon követése.

c.) A gyerek családban nevelkedésének pszichés támogatása.

d.) Családterápia.

e.)A gondozónő pszichés támogatása.( pl. kiégés ellen)

13/ Fejlesztő munka a bölcsődében:

A gyermek fejlesztéséhez a csoportos és egyéni foglalkozások adnak lehetőséget.

Ezt a gondozónő végzi a segítő szakember irányításával. A fejlesztés átfogó, az

egész személyiségre ható, de fontos sérülésspecifikus szempontokat is figyelembe

vesz, amelyekben a gyerek speciális fejlesztési igényeinek megfelelően különböző

fogyatékossági területek szakemberei nyújtanak segítséget.

Oligofrém pedagógus – értelmileg sérült

Szurdo pedagógus – hallás sérült

tifló pedagógus – látás sérült

Szomatológus – mozgás sérült

Logopédus – beszéd

Pszichopedagógus – indulati élet zavarai

A gyógypedagógus egyéni fejlesztési tervet állít össze minden gyereknél, azt

megbeszéli a gondozónővel, megfigyeli a gondozónő által végzett fejlesztő

foglalkozásokat. Ellenőrzi és vezeti a szükséges dokumentációkat. Fejlesztő

foglalkozásoknak igazodni kell a bölcsőde napirendjéhez, szem előtt kell tartani a

gyerek személyiségét és óvakodni kell az egyoldalú fejlesztéstől.

Fejlesztést segítő eszközök és játékok:

A fejlesztő eszközöket játékokat úgy kell csoportban elhelyezni, hogy azok ne

okozzanak konfliktushelyzetet. Minden gyerek számára lehetőséget kell biztosítani,

hogy egyszer vagy rendszeresen kipróbálhassa.

Alap játékok és eszközök

Nagymozgást fejlesztő eszközök:

- bordásfal

- labdák

- zsámoly

- kötél létra

- guruló deszka

- torna pad

- torna szőnyeg

- bújó alagút

- ugrókötél

- járó korlát

- fizióball labda

- lépcső és lejtő

- egyensúlykorong

- tipróka

20

- falba épített kapaszkodók

- nagy méretű tükör

Finom mozgást fejlesztő eszközök:

- montessori torony

- pötyi

- legó, dupló

- gyurma

- vastag zsírkréták

- fűzős macik

- búgó csiga

- fakocka különböző méretben

- gyöngyök, műanyag zsinór

- poharak

- hallás és ritmusfejlesztő eszközök( dob, xilofon, furulya, cintányér, triangulum, síp

csörgő, csengő, tikk fa, csörgő labdák , magnó, lemezjátszó)

Természetes anyagok:

- babzsák ( érzékeléshez)

- rongylabda

- termések

- szappanbuborék fújó

- flakonok, dugó

- gyertya( fújáshoz)

Utánozó játékok:

- babák

- főző edények

? 14 Szülőkkel való kapcsolattartás:

A fogyatékos gyereket nevelő családoknál a család életvitelének megváltozása,

lelki trauma feldolgozása, a társadalom negatív reakciói következtében kialakult

elszigetelődés miatt a családokban válságok alakulhatnak ki. A fogyatékos

gyerekkel való foglalkozás, a különböző vizsgálatokra járás, a kezelések hatásai

megnehezítik a szülők helyzetét. Mindezek feldolgozásában segíthet a bölcsőde.

A gondozónőknek a gyermeken kívül figyelni kell a szülő problémájára is. Úgy kell

segítséget nyújtani, hogy azt érezzék, hogy komolyan vesszük a problémáikat, és a

bölcsőde mindent megtesz adott keretek között. A szülő a team-nek fontos tagja. A

gyerek fejlődéséről, a kilátásokról részletes tájékoztatást kell adni.

A gondozónő kompetenciája a szülővel kapcsolatban:

- Az önellátás és önkiszolgálás

- Kommunikáció

- A gondozási műveletek közbeni együttműködés alakulásáról

- Étkezésről és szobatisztaságról

21

Speciális tájékoztatást a fejlesztések hatásairól csak a speciális segítő

szakember adhat.

A szülőkkel való kapcsolatteremtés formái:

- családlátogatás

- reggeli átvételkor

- délutáni átadáskor beszélgetés

- szülő igénye szerint megfigyelési lehetőség (üvegfal) biztosítása és az ott látottak

megbeszélése

- szülő csoportos beszélgetés ( gondozónővel esetmegbeszélés általánosan a

problémáról)

- önsegítő csoport( azonos problémával küzdő szülők tréner segítségévek) =

(kibeszélés, mely hármas tagolásúnak kell, hogy legyen: bevezetés, téma, levezető

beszélgetés)

- családi délelőtt ( kirándulás, együtt játszás, a szülők, gondozónők , gyerekek

kötetlen formában együtt vannak)

Mikor kerülhet bölcsődébe egy fogyatékkal élő kisgyermek?

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye

kell hozzá.

Ez tartalmazza:

- személyes adatokat

- korelőzményt

- vizsgálatokat

- diagnózist

- IQ-t

- szülők beleegyezését

Erről a már többször módosított 1993-as 79. Közoktatási Törvény rendelkezik.

Fogyatékossági szint IQ alapján:

- 0-25: A legsúlyosabb értelmi fogyatékosság - idiócia. A szokásos pedagógiai módszerekkel nem

fejleszthető.

- 25-35: Súlyos értelmi fogyatékosság – súlyos imbecilitás. Szokásos pedagógiai módszerekkel

nehezen nevelhető.

- 35-50: Középsúlyos értelmi fogyatékosság – imbecilitás. Szokásos pedagógiai

módszerekkel még fejleszthető – foglalkoztató iskolában fogadják őket.

- 50-70: enyhe értelmi fogyatékosság – debilitás. Szokásos pedagógiai módszerekkel, sajátos

neveléssel fejleszthető – Kisegítő Speciális Általános Iskolák.

- 70-80: Határeset- áldebilitás: függhet a szociális helyzetétől.

- 75-85: Mentális retardáció

- 80-90: Alacsony.

- 90-120: Átlagos.

- 120-140: Magas

- 140 felett: Zseni.

21