diplomadolgozat hamza va kata sb1qnqphd.lib.uni-miskolc.hu/jadox_portlets/documents/document... ·...

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

NYILATKOZAT

Név:. Hamza Éva Kata

Képzés megnevezése: Terület- és településfejlesztési menedzser posztgraduális képzés

Szak: Terület- és településfejlesztési menedzser

Szakirány: Projektfinanszírozási

Fent nevezett kijelentem, hogy a szakdolgozatban foglaltak a saját munkám

eredménye, a dolgozat semmilyen formában nem tartalmazza korábbi

szakdolgozatom/diplomamunkám szakmai részeit.

Miskolc, 2010. január 30.

..………………………

Hamza Éva Kata

A Mátrai Erımő primer erıforrásokra vetített környezeti hatásainak modellezése

Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet

A Mátrai Er ımő primer erıforrásokra vetített

környezeti hatásainak modellezése

Hamza Éva Kata

2011


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS………………………………………………………….. 1

1. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ……………………………… 4

1.1. Energiaszükséglet és energiatermelés………………………………... 4

1.2. Fenntartható fejlıdés…………………………………………………. 7

1.3. Primer energiaforrások………………………………………………. 9

1.4. Biomassza, mint energiahordozó…………………………………….. 10

1.5. Az energiatermelés környezeti hatásai……………………………… 11

2. AZ EU ENERGIASTRATÉGIÁJA ÉS A HAZAI HELYZET……. 1 3

2.1. Kiotói Egyezmény…………………………………………………….. 13

2.1.1. Az Egyezmény elıélete………………………………………………... 14

2.1.2. Kiotó, 1997…………………………………………………………….. 15

2.1.3. Johannesburg, 2002…………………………………………………… 15

2.2. Európai Kibocsátási Rendszer……………………………………….. 15

2.2.1 A rendszer célja……………………………………………………….. 17

2.2.2. A rendszer szereplıi…………………………………………………... 17

2.2.3. A rendszer mőködése…………………………………………………. 18

2.2.4. Kiosztási alapelvek……………………………………………………. 18

2.3. A második Nemzeti Kibocsátási Terv (2008-2012)…………………. 19

2.4. A Nemzeti Kibocsátási Terv hatása a Mátrai Erımőre……………. 21

3. ERİFORRÁSOK ÉS ENERGIAPOLITIKAI KÉRDÉSEK……… 22

3.1. Az Európai Unió és Magyarország energiapolitikája………………. 23

3.1.1. A klíma- és energiacsomag…………………………………………… 25

3.1.2. Éghajlatvédelem Magyarországon………………………………….. 27

3.2. Az energiapolitika kihívásai………………………………………….. 29

4. ESETTANULMÁNY A MÁTRAI ER İMŐ GYAKORLATÁNAK

ELEMZÉSÉVEL………………………………………………………

31


4.1. A Mátrai Erımő Zrt. bemutatása……………………………………. 31

4.2. Villamosenergia-termelés……………………………………………… 35

4.3. Villamosenergia értékesítés…………………………………………... 36

4.4. Környezetvédelem……………………………………………………… 37

5. A KÖRNYEZETI HATÁS ELMÉLETI MODELLEZÉSE………... 38

5.1. Kibocsátás 2005-2007 között………………………………………….. 38

5.2. Kibocsátás 2008-2012 között…………………………………………... 40

6. JAVASLATTÉTEL……………………………………………………. 44

7. ÖSSZEFOGLALÁS……………………………………………………. 48

IRODALOMJEGYZÉK………………………………………………. 51

IDEGEN NYELV Ő ÖSSZEFOGLALÓ……………………………… 58

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE………………………………………… 60

ÁBRÁK JEGYZÉKE………………………………………………….. 61

MELLÉKLETEK……………………………………………………… 62


BEVEZETÉS

A Föld népességének növekedésével párhuzamosan nı az energiaszükséglet,

hiszen az élelmiszerellátás biztosításához és az életfenntartáshoz egyaránt energiára

van szükség. Tehát pusztán az emberi lét magán az energiafelhasználáson alapul. Az

emberiség minden tevékenységével igényli az energiát.

A Föld népességének egyötöde él a fejlett országokban, azonban részesedése közel

80% az összes energiafelhasználásából. Ez az aránytalanság a jelenlegi ipari és

fejlettségi szintekbıl fakadó aránytalanság tovább fokozódhat napjainkban.

A 21. században nagyon fontos kérdés, hogy képes lesz-e a környezetünk ezt a

megnövekedett energiaigényt kielégíteni? Ezt csak a jövıre vonatkozó feladatok

elvégzése utáni értékelésben és számbavételben lehet meghatározni. A jelen azonban

feladatokat tőz ki az emberiség számára.

A tudomány és technológia jelenlegi fejlettségét tekintve erre csak akkor lesz hatásos

megoldás, ha a kutatási és fejlesztési eredmények által eddig még nem használt, ipari

méretekben is alkalmazható energiaforrások kerülnek bevezetésre.

A másik nagy dilemma, hogy meg tudjuk-e akadályozni azt a környezeti katasztrófát,

mely a jelenlegi, folyamatosan növekvı energiafelhasználás miatt fenyeget? Ezt a

fejlett országok fogyasztásának egy fıre jutó mennyiségét csökkenteni szükséges, mely

egyik lehetséges alternatívája a termelés fajlagos energiafelhasználásának csökkentése.

Napjainkban minden energetikai fejlesztés egyik legfontosabb hosszú távú célja az

energiatakarékosság és a környezeti károk csökkentésének megvalósítása.

Ennek megfelelıen egyre inkább csökken a primer energiahordozók kitermelési

aránya és fokozódnak az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazási


arányainak növekedései. A jövı energiafelhasználásánál fontos, hogy az a legkisebb

mértékben károsítsa a környezetet.

Dolgozatomban a magyarországi és Európai Uniós szabályozóknak megfelelve

vizsgálom az Észak-Magyarországi régióban mőködı, a hazai energiaellátásban

kiemelkedı szerepet betöltı Mátrai Erımő Zártkörően Mőködı Részvénytársaságot.

Vizsgálatom alapja a vállalat által energiatermelésre használt primer energiaforrás, a

lignit környezeti hatásának elemzése.

Célom az, hogy az immár 40 éve hazai alapanyagból, lignitbıl villamos energiát

termelı társaságot bemutassam, magába foglalva tevékenységét, eredményei.

Mindezeken túl nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy bemutatásra kerüljenek azok az

erıfeszítések, melyeket a környezetvédelem és a megújulás, illetve az ezekhez

kapcsolódó fejlesztés területén tesz a Mátrai Erımő Zrt.

Végig szem elıtt tartottam, hogy a fejlett országokban a gazdaság versenyképessége és

a társadalom jóléte szempontjából alapvetı fontosságú és jelentıs befolyásoló erıt

képviselı ágazat a gazdaságpolitika, annak is az energiapolitikai szegmense.

Az energiapolitika szerves részévé vált a megújuló energiaforrások használatának

elısegítése, mely az Európai Uniós tagságunk óta egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ennek

több oka lehet, például az energiatakarékossághoz vezetı út keresése, az

energiafelhasználás okozta környezeti károk mérséklése, a nemzetközi egyezmények

betartása.

Mindezek ismeretében vizsgáltam a vállalat által termelt elektromos energia

technológiai környezeti hatását, az egyre nagyobb mértékő megújuló energiaforrások

alkalmazásának lehetıségét, a szennyezés mértékének lehetséges csökkentését.

Dolgozatomban számítást végzek a jelenleg a lignit mellett égetésre kerülı biomassza

környezeti hatásának elemzése érdekében. Ezt teszem abból a célból, hogy a


technológia által megengedett keverési arányra javaslatot tegyek, a legalacsonyabb

CO2 emisszió körüli elméleti érték meghatározására.

Diplomamunkámban a vizsgálatomat csak az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátásra

vonatkoztatva vizsgáltam. A környezeti modellezésbe minden szennyezı emisszió

beszámítandó, azonban terjedelmi korlátok miatt ilyen nagy volumenő elemzés nem

megvalósítható. Ezt a vizsgálati elemet azért vizsgáltam a dolgozatban, mert

véleményem szerint az alternatív erıforrások lehetséges bevezetésénél, a keverési

arány meghatározásánál elkerülhetetlenek és jövıbe mutató képet rajzolnak elı.

A dolgozat megírásakor a 2010. évre vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre,

hiszen minden évben áprilisi fordulóval kerülnek a termelési, villamos-energia átadási

és üzleti eredmények összesítésre, így a rendelkezésre álló 2009. évi adatok alapján

tudok dolgozni, elemzéseket készíteni.

Az adatok ismeretében arra keresem a választ, hogy milyen arányú lignit-biomassza

égetés eredményezné a Mátrai Erımő ZRt.-ben a lehetı legkisebb károsanyag

kibocsátást. A számítási modellek eredményeképpen kívánok javaslatot tenni – a

jogszabályi és technológiai háttér határain belül- a biomassza alapú energiatermelés

gazdaságos és környezetkímélı keverési arányára.

1. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ


Napjaink egyik gazdasági és társadalmi szinten is legfontosabb kérdése az

energiaszükséglet biztosítása és az energiaellátás megbízhatósága.

A nemzetközi gyakorlatban az energia ellátás szabályozatlan környezetében történı

megbízhatóságát két kategória szerint vizsgálhatjuk:

• a rendszer megfelelısége szerint és

• a rendszer biztonsága szerint. ( Vajda, 2004)

A rendszer megfelelısége nem más, mint az ellátó rendszer szabad kapacitása, mely a

megfelelı ellátás biztosítása érdekében kapacitás tartalékokat jelent és biztosít.

A rendszerbiztonság az így rendelkezésre álló tartalékok mozgósítását biztosítja,

figyelembe véve azt, hogy bármikor bekövetkezhet hirtelen üzemzavar, illetve

pillanatnyi terhelési többlet. A rendszerbiztonságnak ilyen esetben szabályozó

funkciója van a termelés és a fogyasztás egyensúlyának megzavarása nélkül.

Véleményem szerint mindezeket figyelembe kell venni egy problémamentes

rendszerüzemeltetéshez, sıt az ellátásbiztonságon túl a környezeti terhelés

legalacsonyabb szintjének biztosítása is elengedhetetlen. A következıkben ezeknek a

tényezıknek a jogszabályi, Európai Uniós elıírási és mőködtetési hátterét mutatom be.

1.1. Energiaszükséglet és energiatermelés

A villamosenergia mind a gazdaság, mind a háztartások életében nélkülözhetetlen

szerepet tölt be. Általános tendencia és tény, hogy Európa számos országában, köztük

Magyarországon is nagy a gazdaság import függısége energiaellátási szempontjából.

Az önellátás a hagyományos fosszilis nyersanyagok esetében nem megvalósítható, a

diverzifikálás hiánya pedig további kockázatokat jelent. (Szergényi, 2001)


1. táblázat

Magyarország fıbb fogyasztói csoportjai (2004-2008, GWh)

Megnevezés 2004 2005 2006 2007 2008

Háztartások 11032 11115 11251 10493 10572

Közvilágítás 231 221 218 194 -

Szállítás 2019 2014 2059 2208 2179

Építıipar 212 213 237 258 240

Feldolgozóipar 12549 13024 12691 12789 11542

Bányászat 387 376 617 421 516

Forrás: MVM Statisztikai évkönyv 2009 alapján saját szerkesztés

A táblázat adatai egyértelmően bizonyítják, hogy a felsorolt legfıbb fogyasztók

összességében fogyasztásukat a vizsgált öt év alatt nem csökkentették. A fogyasztás

mértékének ilyen mértékő hazai szintezése egyértelmően mutatja a folyamatos

energiaigényt, mely generálja a fogyasztás szintjének tartását is.

Fontosnak tartom itt is megjegyezni, hogy az energia elıállítás hagyományos formái

jelentıs mértékben hozzájárulnak a környezetterhelés szintjének egyre aggasztóbb

emelkedéséhez.

Véleményem szerint ez az állandó energiaszükséglet vetítette elıre annak

szükségességét, hogy a világ számos országa kiemelt stratégiai céllá vált a megújuló

energiatermelés összes termelésben jelentkezı arányának növelése.

Az Európai Unió 2020-ra uniós szintő, illetve tagállamokra is lebontott célértékeket

határozott meg a megújuló energiaforrások alkalmazására.

Ezeknek a célértékeknek a megvalósítását egyrészt számos ösztönzıvel segíti, másrészt

számon is kéri ennek fejében a megvalósítást. (Lukács, 2007)


1. ábra

A megújuló energiafelhasználás várható összetétele Magyarországon (2020,%)

Forrás: Kazai, 2009 alapján saját szerkesztés

Véleményem szerint Magyarország számára a megújuló energiatermelés olyan

feladatot jelent, mely kötelezı érvényő, azonban a megvalósítása többféle-

mérlegelésen alapuló- alternatívát teremt.

Lehetséges megoldások és várható eredményeik a piacra és a fogyasztókra gyakorolt

áttételes hatások figyelembe vételével:

• Állami beavatkozás, támogatás szükséges, hiszen a megújuló energiatermelés

technológiájából fakadóan magasabb költségekkel jár.


• Kapcsolt energiatermelés megvalósítása, mely során egységnyi főtıanyagból

több felhasználható energia keletkezik a hı és a villamos energia együttes

termelése révén.

• A kapcsolt energiatermeléssel nı az energiahatékonyság és csökken az

egységnyi termelésre jutó CO2 kibocsátás.

1.2. Fenntartható fejlıdés

Az emberi szükségleteket kielégítı természeti környezet a természeti

erıforrások részét képzik. A természeti erıforrások kimerülésének kézzelfogható

közelsége egyértelmő, mely által az emberiség számára a fenntartható fejlıdés

megvalósítása komoly kihívást jelent. ( Gács, 2006)

A következıkben a köztudatban a fenntartható fejlıdéssel összefüggı, gyakran

szinonimaként használt fogalmakat kívánom elkülöníteni. (Dinya, 2008)

• Fenntartható fejlıdés: „olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek szükségleteinek kielégítését "

Meglátásom szerint ez több, mint gazdasági növekedés, hiszen integrálja a

gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontokat egyaránt.

• Fenntartható energiagazdálkodás: „az energiatermelés – tárolás – szállítás –

felhasználás komplex folyamatának társadalmi – gazdasági – ökológiai

szempontokat integráló megvalósítása” Úgy látom, hogy a vizsgált témával is

összhangban ez az energiagazdálkodás fenntartható fejlıdésbe pontosan

illeszkedı átalakítása.


• Ökoenergetika: „a megújuló erıforrásokra alapuló energia-vertikum

tevékenységeinek rendszere” Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy csak a

megújuló és a megújítható energiaforrások sorolhatók ebbe a csoportba.

• Bioenergetika: „az élı szervezetekben történı energiaáramlás tanulmányozása”

Valamikor a biológia egy részterületeként jelent meg, azonban mára szerintem a

megújítható energiaforrásokra, mint a megújuló energiaforrások egy speciális

csoportjára vonatkozik.

2. ábra

A fenntartható fejlıdés rendszere

Forrás: Dinya, 2008

Mindezek alapján elmondható, hogy a fokozott energiafelhasználással kapcsolatban

egyre fenntarthatatlanabbá válik környezetünk. Ezek közül talán legkritikusabb az

Fenntartható fejl ıdés

Fenntartható

Ökoenerget ika

Bio energet ika

„O lyan f ej lıdés, amely k ie légí t i a je len

szükséglete i t , ané lkül , hogy veszélyeztetné a

jövı nemzedékek szükséglete inek

k ie légí tését "

„A fenntar tható fe j lıdés szempont ja i t érvényesí tı

energ iagazdálkodás”

„Megúju ló és megú jí tható energiaforrásokra

a lapu ló energ iatermelés” „Biomassza-alapú energiatermelés”


energiafelhasználás mértékének növekedésébıl adódó klimatikus változás és globális

felmelegedés. (Tóthné-Síposné, 2006) Tehát a fenntartható fejlıdés megvalósítása az

energiaszektorban nem kevésbé válik fontossá az energiatermelık számára, mint az

ellátás biztonsága, a környezeti hatások csökkentése és a fosszilis energiahordozók

arányának csökkentése.

1.3. Primer energiaforrások

A primer energiaforrásokat két nagy csoportba oszthatjuk. A primer

energiaforrások alkalmasak arra, hogy belılük szekunder energiahordozókat, azaz

üzemanyagot vagy villamos energiát nyerjünk ki különféle energiaátalakítási eljárások

eredményeként. (Tombor, 2006)

3. ábra

A primer energiahordozók rendszere

Forrás: Tombor, 2006 alapján saját szerkesztés

Primer energiaforrások

nem megújuló megújuló

szélenergia

napenergia

biomassza

vízenergia

szén, kıolaj, földgáz

hasadóanyagok

geotermikus energia


Annak érdekében, hogy a fenntartható fejlıdés megvalósítható legyen, az elızıek

szerint szükséges a fosszilis energiahordozókkal való takarékoskodás és a

megújulók felhasznált mennyiségi arányának növelése egyaránt.

1.4. Biomassza, mint energiahordozó

A biomassza tehát megújuló, de kimeríthetı primer energiaforrás. A biomassza

biológiai eredető szervesanyag-tömeg. (Bai, 2002)

2. táblázat

A biomassza osztályozása a termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján

Elsıdleges biomassza

erdı Másodlagos biomassza

rét gazdasági haszonállatok Harmadlagos biomassza

legelı állatvilág biológiai ipari termék

természetes vegetáció állattenyésztés fıtermékei biológiai melléktermék

kertészeti növények tenyésztés melléktermékei biológiai hulladékok

szántóföldi növények állattenyésztés hulladékai települési hulladék

Forrás: Bai, 2002 alapján saját szerkesztés

A biomassza hasznosításának fı irányai napjainkban:

• élelmiszertermelés,

• takarmányozás,

• energetikai hasznosítás,

• ipari termékek alapanyaggyártása.


A szerves hulladék energetikai hasznosításának negatív környezeti hatásai nincsenek,

ezáltal a környezetterhelést csökkenti. Mivel biohulladék a legtöbb gazdasági

ágazatban jelentıs mennyiségben és szinte folyamatosan keletkezik, így hasznosítása

sok elınnyel jár.

A szerves hulladék hasznosításának elınyei:

• a környezetszennyezés csökken,

• ráfordítást csak a kezelés igényel,

• folyamatosan rendelkezésre áll a többi megújuló energiaforrással szemben,

• csökkenthetı általuk az üvegházhatású gázok emissziója. ( Magonyi, 2008)

1.5. Az energiatermelés környezeti hatásai

A kibocsátott környezetszennyezı anyagok jelentıs része az energiatermeléshez

kapcsolódik, a szén-dioxid kibocsátás tekintetében ez az érték világméretekben

megközelíti az 50%-ot. A környezetet terhelı gázok jórészt üvegházhatást okoznak, és

klimatikus változásokat hoznak létre. Az üvegházhatású gázok nagy része fosszilis

energiahordozók felhasználása révén kerül a légkörbe.


4. ábra

A CO2 kibocsátás jelenlegi és várható alakulása a világban (%)

Forrás: MAVIR alapján saját szerkesztés

A környezeti hatást napjainkban az üvegházhatású gázok emissziója alapján ítélik meg.

(Tóthné-Síposné, 2006)

Fontos itt megjegyezni, hogy a fenntartható fejlıdés megvalósításához szükséges a

környezeti hatások csökkentése, mely magával hozza az ökohatékonyság javításának

szükségességét. Ennek értelmében már nem csak azt vizsgálják és mérik, hogy a bevitt

primer energiaforrások milyen hatásfokkal alakíthatóak villamosenergiává, hanem azt

is, hogy egységnyi energiamennyiség mekkora környezeti hatást gyakorol az élı

környezetre.


2. AZ EU ENERGIASTRATÉGIÁJA ÉS A HAZAI HELYZET

Az adott ország, térség gazdasági és társadalmi mőködésének alapvetı feltétele

az energiaellátás. Ez egyértelmően meghatározza az energiaellátás stratégiai súlyát.

Az energiastratégiát eltérı gyakorlatban használják a gazdasági és a külpolitikai

dokumentumokban. Így alakult ki offenzív és defenzív értelmezése is.

Offenzív értelmezést elsısorban azok az országok alkalmaznak, melyek bıvelkednek

szénhidrogén-forrásokban. Ilyen esetben az energiastratégia legfontosabb célja a

lehetséges felvevıpiacok felkutatásával a világpiacon a legnagyobb nyereség

biztosítása. Itt az ellátás biztosítása, a rendelkezésre állás következtében nem központi,

megoldandó kérdés.

Defenzív értelmezésnél legfontosabb kérdés az ellátás biztonságának megteremtése. Ez

az energiastratégia azokra az országokra jellemzı, melyek nem rendelkeznek jelentıs

energiaforrásokkal, ezáltal behozatalra szorulnak.

2.1. Kiotói Egyezmény

38 iparilag fejlett ország számszerősíthetı üvegházhatású gáz kibocsátásának

csökkentését vállalta. A kiotói egyezmény ezen országok részvételével, az ENSZ

gondozásában született. Az egyezményhez azonban a világ legnagyobb szennyezıi

nem csatlakoztak, azaz nem vállalt kötelezettséget az Egyesült Államok, Kína, India és

Brazília sem.

Az aláírók kibocsátás kereskedelmi rendszert hoztak létre, mely a megújuló

energiaforrások felhasználását ösztönzi.


A rendszer lényege, hogy ha valamely aláíró országban megvalósuló kibocsátást

csökkentı projekt, akkor a projekt által realizált kibocsátás-csökkentés értékesíthetı,

azt egy másik ország megvásárolhatja, kiváltva ezzel saját kibocsátás-csökkentési

kötelezettségét.

2.1.1. Az Egyezmény elıélete

Az Egyezmény elıélete 1972-re nyúlik vissza, amikor Stockholmban az ENSZ

konferenciát rendezett az Emberi Környezetrıl. A konferencián hangsúlyos figyelmet a

levegı szennyezıdése és az ahhoz kapcsolódó monitoring rendszer kialakítása kapott.

Javaslatként jelentkezett annak vizsgálata, hogy az erıforrások egyre növekvı mértékő

felhasználása milyen hatást gyakorol a meteorológiai folyamatokra. Vizsgálatát írta elı

a légköri szennyezıdések klimatikus változásokban való megjelenésének mértékét.

Ekkor még nem kerültek szóba az üvegházhatású gázok, a fenntarthat fejlıdés és a

globális klímaváltozás.

A Brundtland Bizottság 1984-1987 között már nyomatékosan foglalkozott a

fenntartható fejlıdéssel, mint egy olyan modell felállításával, mely foglalkozik a

gazdaságpolitikai, társadalmi és környezetpolitikai aspektusokkal is. A Bizottság által

megfogalmazott jelentés új szemléletként állította fel ezt a jövıre nézı, alapvetı

cselekvésprogramot. A jelentés már rámutatott, hogy a globális felmelegedéshez és a

klímaváltozáshoz egyértelmően hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátása, így

annak csökkentését javasolta.

Az 1992-ben, Rio de Janeiróban megrendezett ENSZ Konferencia a Környezetrıl és

Fejlıdésrıl nyilatkozatban rögzítette az elıvigyázatosság elvét. Ennek értelmében a

tudományos bizonyosság hiánya a környezetromlást meg nem akadályozó intézkedések

elmulasztása esetében nem elfogadható. Tehát javasolták az egyes országoknak a

szakmai és politikai támogatását a légköri folyamtokhoz kapcsolódó kutatások

kapcsán.


A Konferencián elfogadták az ENSZ Keretegyezményt az Éghajlatváltozásról címő,

jogilag kötelezı dokumentumot. A dokumentum konkrét számokat és határidıket nem

tartalmazott az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának csökkentése érdekében.

2.1.2. Kiotó, 1997

A Klímaváltozási Keretegyezményt sok bírálatot érte a kötelezettségek

megjelölésének hiánya miatt. Kiotóban, 1997-ben kompromisszumos megállapodás

történt, mely szerint 38 iparilag fejlett ország vállalta, hogy csökkenti az üvegházhatású

gázok kibocsátását 2012-ig. Nem csatlakoztak a legnagyobb kibocsátó országok, mint

ez Egyesült Államok, Kína, India és Brazília. Mindamellet az orosz vezetés hét évig

nem jelezte szándékát és csak 2004 ıszén csatlakozott a megállapodáshoz. Ily módon

jogilag csak 2005. február 16-án lépett életbe a Kiotói Jegyzıkönyv.

2.1.3. Johannesburg, 2002

A Johannesburgban, 2002-ben megtartott ENSZ Fenntartható Fejlıdésrıl szóló

Világtalálkozón a résztvevı kormányok megerısítették elkötelezettségüket az

üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának stabilizációjában. Ezt kiegészítendı

sürgették a Kiotói Jegyzıkönyv hatálybalépését és annak megvalósításaként az

üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

2.2. Európai kibocsátási rendszer

Az Európai Unió akkori 15 tagállama a Kiotói Jegyzıkönyvben vállalta, hogy az

üvegházhatású gázok 1990-es bázisévi kibocsátási szintjét a 2008-2012-es évek között

évente 8%-kal csökkenti. Ahhoz, hogy ezt a direktívát a legalacsonyabb gazdasági

teher mellett tudják teljesíteni, létrehoztak egy európai kibocsátás-kereskedelmi

rendszert.


A rendszer kötelezı résztvevıi az alábbi iparágak nagy kibocsátói:

• a villamosenergia termelés,

• a távhı termelés,

• a cukoripar,

• az olajfinomítás,

• a kokszolás,

• a fémipar,

• a cementipar,

• a mésztermelés,

• az üveg és kerámiaipar,

• a papír és cellulózgyártás. (Bessenyei, 2009)

Az egyes résztvevı országok ipari létesítményei évente meghatározott számú

kibocsátási jogosultsággal (EUA-val) gazdálkodhatnak. Egy EUA 1 tonna CO2

kibocsátására jogosít, mely egységek a részvényekhez hasonlóan napi áron cserélnek

gazdát. Amennyiben az éves kibocsátás meghaladja a kiosztott kvótát, további

egységeket kell vásárolni a piacon, míg fölösleg esetén a kvóta eladható. A kibocsátást

csökkentı projektek megvalósulásával piacképes kvótafelesleg keletkezik, mely

értékesíthetı. Az így keletkezı többletbevétel újabb kibocsátás csökkentı

beruházásokra ösztönzi a létesítményeket.

A rendszer ilyen formán azért hatékonyabb, mintha a létesítményeknek írnák elı a

csökkentést, mert a globális klímavédelem összköltsége így a legalacsonyabb. Ez azt

jelenti, hogy az 1 tonna szén-dioxidot csak nagy fajlagos költséggel csökkenteni tudó

létesítmények a kibocsátás-kereskedelem segítségével a költséges beruházás helyett a

piacon elérhetı legolcsóbb csökkentési beruházás fajlagos költségén vásárolhatják meg

ugyanazt a csökkentési mennyiséget.


Mivel a létesítmények által az államtól ingyenesen kapott egység mennyisége egyre

kevesebb, a szőkös rendelkezésre állással a jogosultságok árfolyama emelkedik, így

újabb és újabb kibocsátóknak téve megtérülıvé a környezetbarát beruházásokat.

Az egy-egy idıszakban, illetve éves szinten kiosztható egységek mennyiségét az egyes

országok Nemzeti Kiosztási Tervei tartalmazzák.

2.2.1. A rendszer célja

A rendszer célja a vállalatok ösztönözése az emisszió-csökkentési beruházások

végrehajtására. Mindez megvalósulhat olyan szabályozás révén, amely emisszió-

kereskedelem lehetısége nélkül határozná meg a kibocsátás megengedett felsı határát.

Mindezek mellett a kibocsátás-csökkentéseket minden érintett létesítménynek végre

kellene hajtani, amely csak magasabb költséggel lenne elérhetı. Ekképpen az EU

kibocsátás kereskedelmi rendszere segít csökkenteni a kibocsátás-csökkentés teljes

gazdasági költségét.

2.2.2. A rendszer szereplıi

Az üvegházhatású gázok fı kibocsátói az ipari létesítmények, a közlekedés, a

mezıgazdaság és a háztartások. Az EU kibocsátás kereskedelmi rendszer csak a

kibocsátáshoz legnagyobb mértékben hozzájáruló ipari ágazatokat szabályozza,

amelyek az összes emisszió 30-40%-át teszi ki. A háztartások kibocsátásai egyáltalán

nem, vagy csak nagyon nehezen mérhetıek, azonban nagy számuk és alacsony

kibocsátásuk révén a rendszerben való megjelenésük jelentısen növelné a mőködési

költségeket. Ezért nem kerülnek be, hiszen csak így érhetı el az, hogy a kibocsátás-

csökkentést alacsony költséggel mőködjön.

A rendszer a háztartások nélkül is a szektorokon belül hozzávetılegesen 15 ezer

létesítmény CO2 kibocsátását szabályozza.


2.2.3. A rendszer mőködése

A tagállamoknak meg kell határozniuk az érintett ipari létesítményeik összevont

széndioxid-kibocsátásának éves felsı határát. A megengedett összes kibocsátást

kibocsátási jogosultság egységek formájában szét kell osztani a létesítmények

üzemeltetıi között. Mindezt az ún. Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) szabályozza.

Egy kiosztott kvóta egy tonna CO2 kibocsátást engedélyez a létesítménynek.

Elszámoláskor a létesítményeknek minden évben az évi tényleges CO2

kibocsátásaiknak megfelelı mennyiségő kibocsátási egységet kell átadniuk az

államnak. A rendszerben szereplı teljes kvótamennyiséget ciklusonként csökkentik,

így szorítva vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az átadáshoz szükséges egység-mennyiség összegyőjtéséhez a létesítmények

vásárolhatnak egységeket. Amennyiben van tényleges kibocsátással nem fedett

egységük, azt értékesíthetik.

Az adott évben kiadott egységeket nem kötelezı abban az évben felhasználni, azok

tartalékolhatók, és késıbb is felhasználhatók az átadásra illetve értékesítésre.

2.2.4. Kiosztási alapelvek

A létesítmények számára juttatott kibocsátási jogosultságok a nemzeti összes

kibocsátásból levezetve kerülnek szétosztásra. A rendszer ún. sapkákat képez a

különbözı szintő összevont kibocsátásokra.


Szabályozott kibocsátási sapka

5. ábra

Kibocsátási alapelvek

Forrás: Bessenyei, 2009 alapján saját szerkesztés

A nemzeti kibocsátási sapka a teljes hazai kibocsátást foglalja magába.

A szabályozott kibocsátási sapkába a szabályozás hatálya alá tartozó szektorokból azon

létesítmények tartoznak, amelyek egy meghatározott kibocsátási potenciált

meghaladnak.

2.3. A második Nemzeti Kibocsátási Terv (2008-2012)

Magyarország második Nemzeti Kiosztási Tervét 2007 januárjában küldte el

jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz. A terv a 2008-12-es idıszakban évente 30,73

millió tonna szén-dioxid kvóta szétosztását irányozta elı.

Nemzeti kibocsátási sapka


6. ábra

Villamosenergia elıállítás Magyarországon

Forrás: Green Capital

A kibocsátási elırejelzések készítése során a Környezetvédelmi és Vízügyi

Minisztérium (KvVM) a Villamosenergia iparra az alábbi feltételezéseket alkalmazta:

- a 2005.évi hitelesített kibocsátási adatokat vette bázisnak

- számításba vette az ágazatok termelésének reálisan várható növekedését (MAVIR

éves növekedés az összes felhasználásban 2%)

- számításba vette a várható importarányt (MAVIR import (6TWh))

- Paks bıvítés 2040 MW-ra

- minden résztvevınél egy úgynevezett BAT (Best Available Technology - Legjobb

Hozzáférhetı Technológia) hatásfokkal számolt. (MAVIR)


2.4. A Nemzeti Kibocsátási Terv hatása a Mátrai Erımőre

A 2005-07 közötti periódusra a Mátrai Erımő számára évi 6 794 106 egységet

osztottak ki. A 2005-ös év még kísérleti év volt, mivel az Erımő ekkor kezdett el elég

magas arányban tüzelni biomasszákat, amik szén-dioxid szempontból semleges

anyagnak számítanak. Így abban az évben a kibocsátás alacsonyabb lett, mint az adott

évre rendelkezésre álló kvóták.

Jól látszódik, hogy a 2005-2007-es próbaidıszakban kvóta megtakarítás történt, viszont

a 2008-12-es idıszakra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) által

készített Nemzeti Kiosztási Tervben (NKT-2) a Mátrai Erımő részére sokkal kevesebb

a kvóta. Ez a csökkentés a 2006. évi kibocsátási szintet feltételezve meghaladja az évi

1,17 millió tonnát, amelynek piacon történı megvásárlása évente legalább 5-5,5

milliárd forint terhet róhat a Társaságra.

A várható kvóta-hiány okozta óriási költségek ellensúlyozására a Mátrai Erımőnek

olyan szén-dioxid stratégiát kell kidolgoznia, melynek segítségével továbbra is

piacképesen és környezettudatosan tud villamosenergiát termelni.


3. ERİFORRÁSOK ÉS ENERGIAPOLITIKAI KÉRDÉSEK

Az energiapolitikai kérdések felvetıdésénél elsıdleges megoldandó feladatként

jelentkezik az energiaellátás biztonságának megteremtése. Ez alapvetı kérdés, hiszen

életünk minden színterén nélkülözhetetlen az energia, a háztartástól a közvilágításon

keresztül az élelmiszerek elıállításáig. Az energiaigény folyamatos biztosítása

szükségessé vált a mai társadalomban, mely több megoldandó problémát is

eredményez.

Egyik ilyen sürgetıen megoldásra váró probléma a fosszilis primer energiahordozók

elapadásának ténye.

A másik feladat az éghajlatváltozás egyre gyorsuló ütemének fékezése, melyet az

eddigi fosszilis tüzelıanyagok égetése okozott, hiszen a káros környezeti hatás

megváltoztatta a légkör összetételét.

Fokozatosan került elıtérbe ezen problémák megoldási lehetıségeként a megújuló

energiaforrásokkal történı energiaszükséglet fedezés.

Magyarország számára is szükségszerővé vált- az Európai Unióval összhangban-

energiapolitikai stratégia kialakítása. Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy nemcsak

a termelési tényezık és technológiák szabályozásáról, hanem a fogyasztói

magatartásról és a környezettudatosságról is együttesen, rendszerben szükséges

intézkedni.


7. ábra

Nettó termelés Magyarországon (TWh, 2008)

Forrás: UCTE alapján saját szerkesztés

Az ábra adataiból jól látható, hogy a primer energiaforrások energetikai célú

felhasználásának mindössze 8%-át teszik ki a megújuló energiaforrások.

3.1. Az Európai Unió és Magyarország energiapolitikája

Az Európai Unió által hosszú távra kidolgozott energiapolitikájának célja, hogy

biztosítsa a tagállamok jólétét és a gazdaság megfelelı mőködését. Mindezekhez

elengedhetetlen az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutása a piacon.


8. ábra

Az energiatermékekhez való hozzájutás kapcsolt feltételrendszere

Forrás: Dinya, 2008 alapján saját szerkesztés

Az ábrából jól látható, hogy az energiapolitika feladata, hogy az energia rendelkezésre

álljon valamennyi fogyasztó számára a megfizethetı áron, úgy, hogy mindeközben

figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat és a fenntartható növekedés

irányába mutató elmozdulást.

Fenntar tható növekedés

Környezetvédelem

Megf izethetı á rak

Energiapol i t i


Az EU energiapolitikája által megoldandó legnagyobb problémák:

• az ellátás biztonsága minden fogyasztó felé,

• az energiapiacok megfeleltetése,

• a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele.

3.1.1. A klíma- és energiacsomag

Az európai uniós energia és környezetvédelmi politika célkitőzéseit az Európai

Tanács által 2007 márciusában fogadta el.

A három központi célkitőzése:

• versenyképesség,

• ellátásbiztonság,

• fenntarthatóság.

Az EU a program megvalósítása érdekében elkötelezte magát a „20-20-20”

kezdeményezés mellett.

A kezdeményezés azt jelenti, hogy 2020-ig a következı mutatószámokat irányozzák

elı:

• az üvegházhatású gázok csökkentése 20%-kal,

• az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 20%-

ra növelése a jelenlegi 8,5%-ról,

• az energiahatékonyság javítását 20%-kal.


A célként meghatározott mutatószámok megvalósítása érdekében az Európai Bizottság

2007 szeptemberében nyújtotta be a belsı energiapiacra vonatkozó intézkedések és

jogalkotási javaslatok csomagját. Mindez azért kiemelkedı fontosságú, mert a

versenyképes energiapiac csak a „20-20-20” kezdeményezés megvalósításával

valósulhat meg.

A versenyképes energiapiac megvalósításához szervesen hozzájárul a környezeti

hatások mérséklésén alapuló tehermegosztás. Ezt szem elıtt tartva 2008 januárjában a

Bizottság javaslatot nyújtott be a kibocsátás-kereskedelmi irányelvnek a 2013-2020

közötti idıszakra vonatkozó felülvizsgálatára. Ez a javaslat tartalmazott egy új

irányelvre mutató ajánlást, mely a megújuló forrásból elıállított energiákra

vonatkozott.

A klíma- és energiacsomagról az Európai Tanács 2008 decemberi csúcsán született

tagországi megállapodás, amelyet az Európai Parlament még abban az évben,

nagytöbbséggel megszavazott.

A csomag részét képzı jogszabályok:

• Az emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) módosítása,

• A tagállamok közötti erıfeszítések megosztása az ETS-en kívül esı

szektorokban,

• A megújuló energiaforrások elterjedésének elımozdítása,

• A széndioxid megkötés és geológiai tárolás ,

• A személyautók CO2-kibocsátásának csökkentése. (Dinya, 2008)

A döntés szerint az unión belüli üvegházgáz-kibocsátást 2020-ra 20 százalékkal, míg

ezt kibıvített nemzetközi megállapodás esetén 30 százalékkal kell csökkenteni.


A kibocsátás csökkentésének eszköze az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer

(EU Emission Trading System - ETS). Ebben a kereskedelmi rendszerben

meghatározzák a lehetséges maximális kibocsátást, melyben a fel nem használt

kvótákat értékesíteni lehet.

Az európai tanácsi megállapodás értelmében a korábbi szövegezéstıl eltérıen nem

2020-ig, hanem 2025-ig kellene elérni, hogy az összes kibocsátási egységet csak ehhez

kapcsolódó aukción lehessen megvásárolni. Ezen a kibocsátási aukción 2013-ig 20

százalék, 2020-ig 80 százalék az elérendı cél. Az energiaszektorra ez a szabályozás

már 2013-ban 100 százalék kell, hogy legyen.

3.1.2. Éghajlatvédelem Magyarországon

Az éghajlatvédelmi törvény megalkotásáról szóló Határozatot a Magyar

Köztársaság országgyőlése 2009. június 22-én fogadta el.

Az elfogadott Határozat hangsúlyozza, hogy az elkészülı törvénynek a hazai és

nemzetközi feltételeket is figyelembe véve kell választ adnia átfogóan az

éghajlatváltozással összefüggésbe hozható ökológiai, társadalmi és gazdasági

problémák okaira. Mindezt olyan eszközrendszer felállításával kívánja megvalósítani,

amely a fenntarthatóság keretei között biztosítja a magyar társadalom szükségleteinek

kielégítését.

2009 során a törvény megalkotása kapcsán komoly szakmai és civil tudományos

munka bontakozott ki. Ennek a munkának az eredménye, hogy a Nemzeti Fenntartható

Fejlıdési Tanács 2010. január 21-én elfogadta az éghajlatvédelmi törvény tervezetét.

Végül a törvény bekerült a parlament elé.


„ A törvény célja az, hogy a termelési, fogyasztási és életviteli szerkezet, a települési

szerkezet, az épített környezet és a területhasználat célirányos módosításával, a

környezettudatos szemlélet, mindenekelıtt a takarékos energia- és anyagfelhasználás

elımozdításával, továbbá az éghajlatváltozáshoz való társadalmi alkalmazkodás

feltételeinek megfelelı kialakításával hozzájáruljon az éghajlatváltozás lassításához,

hatásainak mérsékléséhez és a változásokhoz való alkalmazkodáshoz. A törvény

hatálya kiterjedne üvegházhatású gázok légköri kibocsátását eredményezı

tevékenységekre és folyamatokra, az üvegházhatású gázok légkörbıl történı

eltávolítására, az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodásra, az ezekhez kapcsolódó

társadalmi tevékenységekre és folyamatokra, különösen a társadalmi tudatosság

növelésére, az oktatásra, képzésre és a kutatás-fejlesztésre, valamint mindezek

finanszírozására.” (jogiforum.hu)

9. ábra

A tervezett klímatörvény alappillérei

Forrás: klimatorveny.hu alapján saját szerkesztés

Klímatörvény

I. alappi l lér

Erı forrás kvóta

I I . alappi l lér

Zöldpiac

I I I . alappi l lér

Visszatérülı Alap


Az Erıforrás kvóta biztosító-szabályozó eszköz, mely igazságos erıforrás- hozzáférést

biztosít és csökkenti a jelenlegi túlfogyasztást.

A Zöldpiac a hazai zöld vállalkozások és munkahelyek erısítésére hivatott úgy, hogy

megteremti a környezetbarát szolgáltatások és termékek piacát.

A Visszatérülı Alap mindenki számára elérhetı, 0% kamatozású támogatás, melyet

megújuló energia felhasználásával történı beruházásokba fektetnek, melyek során a

megtakarításokból adódóan garantált visszafizetést eredményeznek.

3.2. Az energiapolitika kihívásai

Tény, hogy Európa új energiapolitikája alapjaiban változtatja meg az Európai

Unió energiaügyi kilátásait. Az energiacsomagnak köszönhetıen az

energiafelhasználás 2020-ra akár 15%-kal csökkenhet, az energia-behozatal mértéke

pedig a „20-20-20” kezdeményezés elıtti szinthez képest akár 26%-kal mérséklıdhet.

Európa jelenleg 54%-ban támaszkodik energia-behozatalra.

Az energiaimport tagországonkénti arányát a 2. számú melléklet tartalmazza.

Annak ellenére, hogy az energiakereskedelem pozitív szerepet is betölt, az

energiarendszer teljes vertikumában szükséges lenne az üvegházhatást okozó gázok

kibocsátási mennyiségének csökkentése és az erıforrások diverzifikációja.

A „20-20-20” csomag elfogadásával az Unió bizonyította, hogy szükségesnek tart

olyan lépéseket tenni egy fenntarthatóbb, biztonságosabb és technológiailag fejlettebb

energiapolitika felé, amely egyértelmő gazdasági növekedést eredményez és ezáltal

munkahelyeket teremt.


Kiegészítı intézkedéseket kell a fentebbiek mellé tenni annak érdekében, hogy az EU

új energiapolitikájának alapvetı célkitőzései, a fenntarthatóság, a versenyképesség és

az ellátásbiztonság megvalósulhasson.

Az már körvonalazódni látszik, hogy a kıolaj, a szén és a földgáz tekintetében az EU

még hosszú évekig energia-behozatalra szorul. Európa önálló fosszilistüzelıanyag-

termelése az elmúlt évek során folyamatosan csökkent. Így annak behozatala 2020-ban

is közelítıleg a mai szinten lesz, annak ellenére is, hogy az EU éghajlat-változási és

energiapolitikája teljes mértékben megvalósul.

Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy az energiaellátás terén a tagállamok

mindegyike önmaga felelıs saját biztonságáért, az Európai Unió alapvetése emellett a

tagállamok közötti szolidaritás. Ez adódhat abból is, hogy a belsı energiapiacon a

nemzeti szintő megoldások gyakran kevésnek bizonyulnak. A közös, tagállamokon

túlnyúló cselekvés esetében a kockázatok megosztására és közös viselésére szolgáló

stratégiák alkalmazása hatásosnak és eredményre vezetınek bizonyul. Ezért vált a

tagállamok által közösen kezelt kérdéssé az energiaellátás biztonsága.

Ezen célok megvalósítása érdekében az Európai Uniónak együttmőködésre kell lépnie

a tranzitországokkal, szorgalmaznia kell az energiaracionalizálással kapcsolatos

nagyberuházásokat, meg kell valósítani az Unión kívül esı országokkal a közös

érdekeken alapuló együttmőködést.


4. ESETTANULMÁNY A MÁTRAI ER İMŐ GYAKORLATÁNAK

ELEMZÉSÉVEL

A Mátrai Erımő Zrt. a Paksi Atomerımő után az ország második legnagyobb

hálózatra szolgáltató villamosenergia termelıje. A társaság legfıbb hosszú távú

törekvése, hogy a belsı intézkedések, fejlesztések és beruházások révén hosszú távon,

gazdaságosan és versenyképes áron állítsa elı a villamos energiát.

3. táblázat

A Mátrai Erımő Zrt. energiamérlege (2009)

Megnevezés Mértékegység Mennyiség

Termelt villamos energia GWh 6294

Értékesített villamos energia GWh 5624

Fajlagos hıfogyasztás kJ/kWh 11370

Villamos energia tüzelıhı felhasználás PJ 63496

Értékesített hı PJ 170

Összes tüzelıhı felhasználás PJ 63864

Forrás: Üzleti jelentés, 2009

A villamos energia jellegébıl adódóan egy olyan energiahordozó, melynek elıállítását,

szállítását, felhasználását minden idıpontra vonatkozóan folyamatosan egyensúlyban

kell tartani.

4.1. A Mátrai Erımő ZRt. bemutatása

A magyarországi lignit- elıfordulások a földtani kutatások alapján viszonylag

jól ismertek. Az elızı évtizedek intenzív kutatásai és értékelései alapján kimondható,

hogy Magyarország jelentıs lignitvagyonnal rendelkezik.


A telepképzıdés adottságai miatt a lignit minıségét viszonylag alacsony főtıérték,

magas hamu- és nedvességtartalom jellemzi. A kísérı-meddı fıként szilikátokból és

agyagokból áll.

10. ábra

A magyarországi feketekıszén-, barnakıszén-, és lignit elıfordulások

Forrás: Gács, 2006

Az ábra alapján egyértelmően látszódik, hogy az észak-magyarországi

lignitvonulatban, fıként a Visonta-Karácsond térségi szénelıfordulás mellett jelenleg is

egymilliárd tonna gazdaságosan kitermelhetı ásványvagyont rejtenek a kápolnai és a

bükkábrányi területek is

A visontai telephelyő Mátrai Erımő ZRt. a magyar villamosenergia-rendszer

alapegysége. Fı tevékenysége a villamosenergia-termelés. A 950 MW összes beépített

teljesítménnyel rendelkezı Mátrai Erımő ZRt. az ország legnagyobb széntüzeléső

erımőve.


A társaság saját bányáiban, Bükkábrányban és Visontán külfejtéses technológiával

termelt lignitbıl állít elı villamos energiát. A társaság a magyar nemzetgazdaság

villamosenergia-fogyasztásának mintegy 13%-át termeli.

A cég biztos mőködéséhez alapot az Észak-Magyarországon végighúzódó közel 1

milliárd tonnás lignitvagyon nyújt.

A képen a Mátrai Erımő látható

Forrás: www.mert.hu

A Mátrai Erımő Rt. zártkörően mőködı részvénytársasági formában mőködı

gazdasági társaság, mely 1991. december 31-én alakult a Gagarin Hıerımő

jogutódjaként.


A dolgozat megírásakor a 2010. évre vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre,

mert minden évben áprilisi fordulóval kerülnek a termelési, villamos-energia átadási és

üzleti eredmények összesítésre, így a 2009. évi adatok alapján tudok dolgozni,

elemzéseket készíteni.

2008-ban a társaság kiegyensúlyozott üzletmenet megvalósításával 6 303 GWh

villamosenergia-, 8,0 M tonna széntermelés és 62,5 M m3 fedıkızet- letakarítás

értékeket valósított meg.

„Visontán és Bükkábrányban is a lignit kitermelése külszíni fejtéssel történik. A

külfejtéses bányászat technológiája szerint elıször el kell távolítani a lignittelepek

felett elhelyezkedı meddırétegeket (agyag, iszap, homok stb.), majd a

meddıanyagokat vissza kell tölteni a nyitott bányatérségbe. Ahogy az egyik külfejtés

kimerült, továbbhalad a bánya, és a kitermelt meddıanyagot az elızı terület gödrébe

töltik.

A bányászandó területen a széntermelést megelızıen három évvel megkezdıdik a

terület elıvíztelenítése. Ennek során a fedı és köztes víztároló rétegek vizét a mélyebb

víztároló képzıdményekbe vezetik, ahonnan a rétegvizeket a külfejtés szélére telepített

búvárszivattyús kutak a felszínre emelik. … A visontai bányákból szállítószalagon

érkezik a lignit a törısorra, majd az erımőbe. A Bükkábrányban üzemelı törımő képes

leválasztani a nagydarabos frakciót, így lehetıség van a lignit lakossági célú

felhasználására. A törımő után a tört lignit a vasúti feladást biztosító széntérre kerül,

ahonnan a szén beszállítása az erımőbe 55–60 tonnás vasúti kocsikkal történik. ”

( mert.hu)


11. ábra

A társaság széntermelése (Et, 2008,2009)

Forrás: Üzleti jelentés, 2009 alapján saját szerkesztés

A társaság árbevétele a 2007. évnél 25%-kal magasabban alakult, melynek oka a

villamosenergia- értékesítés mennyiségi növekedése, a magas gázárszint, a biomassza-

tüzelési részarány, a zöldáram termelési lehetıség növekedése, valamint a CO2-

költségek tervezettnél magasabb szintje.

4.2. Villamosenergia-termelés

A társaság fı tevékenysége a villamosenergia- termelés, melybıl árbevételének

96%-a származik. A villamosenergia elıállítás alapanyaga a saját bányákban

megtermelt lignit, valamint a vásárolt biomassza és a gáz. Ezen üzletág pozíciója

határozza meg a társaság helyét a villamosenergia piacon. A társaság a megtermelt

villamosenergiát a hazai villamosenergia kereskedı társaságoknak és a MAVIR

számára értékesíti.


A Mátrai Erımő ZRt. 2 db 100 MW-os, 1 db 220 MW-os 2 db 232 MW-os lignit és 2

db 33 MW-os gázüzemő energiatermelı blokkal rendelkezik. A blokkok fı egységei:

gızkazán, elekrofilter, gızturbina, generátor, fıtranszformátor, hőtırendszer.

A kazánok által szolgáltatott magas nyomású és hımérséklető gız energiáját a

turbógenerátor-gépcsoportok alakítják villamos energiává. A gızturbinák sátorban

helyezkednek el. A turbina vég-fokozatáról lejövı gız onnan kondenzátorokba kerül.

Az I-II-IV-V. blokkok kondenzátorainak hőtıvize Heller-Forgó féle zárt, léghőtéses

tornyokban, a III. sz. blokk hőtıvize pedig mesterséges huzatú, nyitott hőtıtornyokban

hől le.

2007-ben kezdte meg kereskedelmi üzemét a kettı darab 33 MW teljesítményő

gázturbinás gépegység, melyek bekapcsolódnak a IV. és V. számú lignitblokkokhoz,

ezáltal megnövelve azok hatásfokát, csökkentve a fajlagos környezeti terhelést.

Az erımő vízgazdálkodását a vízzel való takarékosság jellemzi. Mivel nagyobb

hozamú vízfolyás nincs a közelben, így a vízigény ellátása elsısorban recirkulációval

van megoldva, amely az erımő teljes vízfelhasználásának kb. 99%-át jelenti. Így az

erımő teljes vízhasználatához képest a frissvíz használat kevesebb, mint 1 százalék.

4.3. Villamosenergia értékesítés

„A Mátrai Erımő ZRt. üzembe helyezése óta a magyar villamosenergia rendszer

egyik legmeghatározóbb termelıegysége. A Mátra a VET értelmében a saját termeléső

villamos-energiát a Magyar Energia Hivatal 21/2003.sz. határozatával kiadott a

termelıi engedélyesként értékesíti.” (mert.hu)


Mivel az energiatermelés alapjául szolgáló lignitfelhasználás 95%-át saját termelésben

oldja meg a társaság, ezért a tüzelıanyag ellátás biztosítja azt, hogy az igényekhez és

piaci elvárásokhoz szükséges állandó háttérrel rendelkezzen.

A megvalósult projektek és beruházások hosszú távú elınyei:

• kiszámítható tüzelıanyagbázis beszerzési és piaci kockázatok nélkül,

• biomassza együttégetéssel CO2 semleges zöldáram termelése,

• a villamosenergia rendszer igényeihez alkalmazkodó rendszertartalék,

• hosszútávon elıre tervezhetı árak.

4.4. Környezetvédelem

A több mint 35 éve lignitbázison üzemelı Mátrai Erımő mindig nagy hangsúlyt

fektetett a környezetvédelemre. Az 1995-ben hatályba lépett új környezetvédelmi

törvény, Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozása és a nemzetközi

kötelezettségvállalások indokolták a füstgázkéntelenítı-rendszer megvalósítását. 1998-

2000. években az erımő megépítette a kibocsátandó füstgáz kéndioxid-tartalmának

csökkentését eredményezı leválasztó berendezést, a füstgáz-kéntelenítıt, mely a

nedves mészköves technológián alapul.

„A mosótornyokban a felfelé áramló 120-130°C-os füstgázba vizes mészkıpor-

szuszpenziót permeteznek be. A több szinten bepermetezett mészkı-szuszpenzió

hatására a forró füstgáz lehől, a kémiai reakciók eredményeként pedig a mészkı

megköti a kéndioxid gázt, miközben kalciumszulfittá alakul. A mosóberendezések

zsompjában összegyőlı szulfitiszapot állandó keverés közben, sőrített levegı

bevezetésével kalciumszulfáttá, azaz gipsszé oxidálják.” (mert.hu) Mátrai Erımő ZRt.

az energiatermeléssel összhangban, a melléktermékként elıállított (REA) gipszet is jól

tervezhetıen tudja értékesíteni. A termelés kb. 30-40 ezer tonna gipszet jelent havonta.


5. A KÖRNYEZETI HATÁS ELMÉLETI MODELLEZÉSE

Az üvegházhatás alapvetıen nem negatív fogalom, hisz a jelenléte tette lehetıvé

a földi élet kialakulását és fennmaradását.

A természetben a kibocsátott illetve az elnyelt széndioxid többé-kevésbé egyensúlyban

van, mivel a növények a fotoszintézis során, a napsugárzás energiáját felhasználva

cukorrá alakítják:

6CO2 + 6H2O → C6H12O6 + 6O2

A környezet számára a problémát az antropogén eredető üvegházhatású gázkibocsátás

okozza. Ez keletkezhet energiatermelésbıl, melynek egyik részvevıje a Mátrai Erımő

ZRt.

Az üvegházhatás erısödése globális problémákhoz vezet, melyeknek lehetséges hatásai

lehetnek:

• globális felmelegedés,

• idıjárási szélsıségek megjelenése,

• vízhiány,

• az egyes állatfajok kipusztulása,

• az óceánok vízszintemelkedése.

A következıkben modellezem a társaság kibocsátását, illetve javaslatot teszek a

megújuló energiaforrások felhasználásának mértékére.

5.1. Kibocsátás 2005-2007 között

A társaság a vizsgált idıszakban a Nemzeti Kibocsátási Tervben meghatározott,

elméleti értéken számított kibocsátási jogosultságot kapott. Ez a jogosultság erre az

idıszakra évente 31,7 millió EUA-t kapott.


1 EUA (kibocsátási jogosultság) 1 tonna CO2 kibocsátására jogosít.

A Nemzeti Kibocsátási Terv értelmében kezdte el a társaság a biomassza alapú

tüzelést, melyet jelenleg is folytat.

A társaság által felhasznált biomassza:

• faapríték,

• korpa,

• tönköly,

• maghéj,

• húsliszt. (Tóthné-Síposné, 2006)

A biomassza alapú tüzelés arányának a technológia által engedett legmagasabb

értékéig való növelése nagyon fontos környezeti és közgazdasági kérdés, hiszen az

CO2 kvóta mentes villamosenergia termelést eredményez.

4. táblázat

Kibocsátás és NKT I.

Év NKT I. elıírt maximum

(tonna CO2 )

Mért érték (tonna CO2) Biomassza arány

(%)

2004 - 6 268 093 0

2005 6 794 106 6 109 935 8

2006 6 794 106 6 243 791 3


A vizsgált idıszak 2007. évéhez adattal nem rendelkezem. A 2004. évet

összehasonlításként vizsgálom, hiszen akkor még biomassza felhasználás nem volt.


12. ábra

Az NKT I. által megengedett és mért kibocsátások (tonna, 2004-2006)


Az ábra is jól szemlélteti, hogy a kibocsátási értékek alul maradtak a Kibocsátási Terv

adott idıszakára vonatkozó maximális értékeihez képest. A mért kibocsátások

tekintetében jól látszik, hogy a biomassza keverése alacsonyabb kibocsátást

eredményezett ugyanazon hatásfok mellett.

A biomassza égetésének azon túl, hogy CO2 kvótát nem kell figyelembe venni az általa

elıállított villamosenergia terén, közgazdasági haszna is van, hiszen nem szükséges

kvótát vásárolni, illetve a fennmaradót értékesíteni lehet.

5.2. Kibocsátás 2008-2012 között

A második Nemzeti Kibocsátási Terv a 2008-2012 közötti idıszakra

vonatkozóan a Mátrai Erımő ZRt. számára éves szinten 5 072 888 EUA, azaz

5 072 888 tonna maximális CO2 kibocsátást határoz meg.


A vonatkozó idıszak 2008,2009 éveire mért adatokkal nem rendelkezem. Az elızı

évek és a 2012-ig elıttünk álló idıszakra vonatkozóan számításokat végzek a lignit

alapú villamosenergia termelés kibocsátási értékeinek meghatározására.

A modellben csak az üvegházhatású szén- dioxid kibocsátással foglalkoztam. A

környezeti modellezésbe minden szennyezı emisszió beszámítható.

A számításokhoz felhasznált és alkalmazott képletek:

Összes felhasznált szénhı:

Qsz [TJ]= Qfr [TJ/t] * msz[t]

ahol:

Qsz : összes felhasznált szénhı

Qfr : szén főtıértéke

msz : felhasznált szén mennyisége

Kibocsátási tényezı:

Ctr * MCO2/ MC

Et[tCO2/TJ]= Qf

r [TJ/t]

ahol:

Et : szén kibocsátási tényezı

Ctr : szén karbontartalma

MCO2: a CO2 relatív atomtömege


MC : C relatív atomtömege

Szén CO2 kibocsátás:

mCO2[t] = Qsz[TJ] * Et [TJ/t] * Qt

ahol:

mCO2 : kibocsátott CO2 tömege

Qt : oxidációs tényezı

A számításhoz rendelkezésre álló adatokat az Erımő elızı években mért adataiból,

illetve azok lignitre vetített irodalmi értékekkel végzem és hasonlítom össze.

5. táblázat

Alapadatok

Megnevezés Érték Mértékegység Forrás

Lignit főtıérték 0,00677 TJ/t mért adat, MERT

Felhasznált szén 8000000 t/év mért adat, MERT

Szén karbontartalma 63 % Irodalmi érték

CO2 relatív atomtömeg 44 g Irodalmi érték

C relatív atomtömeg 12 g Irodalmi érték

Oxidációs tényezı 0,99 Irodalmi érték

Forrás: Saját szerkesztés

Bessenyei, 2009 szerint 1 kWh villamos energia elıállítás közben körülbelül 0,5 kg

szén-dioxid kerül a légkörbe, lignit alapon.


Az általam számítás során kapott értékeket össze kívánom hasonlítani az irodalmi

értéken meghatározott kibocsátással.

Alapvetés az elmúlt évek termelési adatainak ismeretében, hogy a jelenlegi 950 MW

blokk mellé tervezett 440 MW beruházás teljesítményjavítást eredményez majd. Így a

vállalat üzleti tervében és stratégiájában a lignitbefogadás továbbra sem nı 8 millió

tonna fölé évente.

A számításaimmal arra szeretnék javaslatot tenni, hogy a kitermelt lignit felhasználása

mellett milyen mértékben alkalmazható biomassza keverés annak érdekében, hogy

megvalósuljon a kvótaelıírás mértékének betartása.

A számítás menetét és eredményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.


6. JAVASLATTÉTEL

A Mátrai Erımő Zrt. a 2005. év óta, bár akkor még próbaüzemként éget

biomasszát az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.

13. ábra

A Mátrai Erımő biomassza felhasználása (%)

Forrás: Üzleti jelentés alapján saját szerkesztés

Az ábrából jól látszik, hogy az elsı Nemzeti Kibocsátási Terv megjelenése óta egyre

növekvı biomassza felhasználás történik az Erımőben. Ez az arány a lignittel történı

együttégetéssel értendı, hiszen a felhasznált lignit mennyisége nem változik.

A biomassza alapon elıállított villamos energiáért nem kell szén-dioxid kvótát

vásárolnia a társaságnak.

A 272/2004 (IX.29.) Kormányrendelet egyes létesítmények üvegházhatású

gázkibocsátásának engedélyezésérıl és nyomon követésérıl tartalmazza, hogy a

biomassza szén-dioxid semleges. ennek magyarázata, hogy égetéskor csak annyi szén-

dioxid keletkezik, mint amennyit a növény a fotoszintézisnél felhasznál.


Mindezek értélmében dolgoztam ki javaslatomat, mellyel célom a keverési arány

meghatározásában az volt, hogy folyamatos lignitkiváltással hogyan valósítható meg az

elıírásoknak való megfelelés a technilógia figyelembe vételével.

Elméleti okfejtésem alapja, hogy a termelt villamosenergia mennyisége nem csökken,

hanem a rendszerigényekhez alkalmazkodva folyamatosan nı.

A második Nemzeti Kibocsátási Terv a Társaságnak a 2008-2012 évekre évi 5 072 888

tonna szén- dioxid kibocsátást ír elı.

6. táblázat

A II. Nemzeti Kibocsátási Terv elıírása

Év Elıirányzat (t CO2)

2008 5 072 888

2009 5 072 888

2010 5 072 888

2011 5 072 888

2012 5 072 888

Összesen 25 364 440

Forrás: Saját szerkesztés

Az öt év alatt összes kibocsátás esetén az volt a célom, hogy azt minél hamarabb elérje

a Társaság, és az általam javasolt keverési aránnyal azt, ha már nem is az elsı évben,

de összességében ne lépje túl.

Az általam, a 3. mellékletben látható számítással a 2008. évi lignitfelhasználásból

indultam ki.


7. táblázat

Biomassza keverési arány javaslat

Év Elıírt CO 2 kibocsátás

(t)

Számított CO2 kibocsátás Biomassza arány

(%)

2008 5 072 888 6 567 977 9,2

2009 5 072 888 6 436 617 11,4

2010 5 072 888 5 254 381 20,0

2011 5 072 888 4 925 983 25,0

2012 5 072 888 4 925 983 25,0

Forrás: Saját számítás alapján saját szerkesztés

Elméleti levezetésem eredményei jól láthatók a táblázat adatai alapján. Javaslom ezek

alapján, hogy a Kiosztási Tervben a 2012-ig tartó idıszakban, a technológia által

egyelıre maximális, 25%-os biomassza égetési és keverési arány alkalmazását.

Mivel a 2008-2010 idıszakra javaslatot tenni nem tudtam, ezért vált szükségessé a

következı évekre a maximális keverési kihasználási arány.

Az arány meghatározásánál fontos minden esetben szem elıtt tartani a technológia által

engedett határokat. Jelenleg az Erımő villamosenergia- termeléshez a maximális

biomassza bekeverési arány 25%.


14. ábra

Szén- dioxid kibocsátás (t, 2008-2012)

Forrás: Saját számítás alapján saját szerkesztés

Amennyiben a számításaim által meghatározott módon sikerül a szén-dioxid

kibocsátást mérsékelni, abban az esetben is közel 3 millió tonna elıírás átlépés lesz,

mely a társaságra már kevesebb gazdasági terhet ró, mint a jelenlegi kibocsásási szint.

Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy a kibocsátástúllépés jelentıs kvótavásárlási

terhet ró a vállalatra. Amennyiben a kibocsátást nem csökkentik legalább az általam

javasolt mértékben, abban az esetben folyamatos veszteséggel zárulnak az egyes üzleti

évek.


7. ÖSSZEFOGLALÁS

Folyamatosan erısödik világszerte a Föld éghajlatának változása iránt az

érdeklıdés. Ennek egyik oka, hogy minden környezettudatos földlakó számára ismertté

vált, hogy a jelenlegi éghajlati zónák elmozdulni látszanak, globális éghajlati

változások követik mindennapjainkat.

Ennek e folyamatnak az eredménye, hogy a környezettel foglalkozó szakemberek

szembekerültek egy új kihívással, aminek kapcsán egyértelmővé vált, hogy jelentıs

környezetpolitikai koncepcióváltásra van szükség.

Mindez elıre mutat arra, hogy a folyamatosan növekvı energiaigénybıl adódó ipari

produktum mellett az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének egyetlen járható

útja a kibocsátások termékegységre jutó fajlagos csökkentése. Ennek egyik

megvalósítási lehetısége az általam is bemutatott, melynek lényeges sarokpontja az

energiatakarékos technológiák fejlesztése, a termelések hatásfokának növelése illetve a

megújuló energiaforrások nagyobb kihasználása.

A 21. századra a technika fejlıdése olyan mértékben felgyorsult, hogy az emberiségnek

addig ismeretlen környezeti problémákkal kell szembesülnie. Ezek a problémák

alapvetıen a természet erıforrásainak túl gyors kiaknázásából, környezetszennyezı

technológiák alkalmazásából adódnak. Mindezek mellett jelentıs probléma, hogy ezek

a hatások ritkán maradnak meg lokális szinten, általában globálisan is jelentkeznek.

Az üvegházhatás jelensége már jó ideje ismert és vizsgált tényezı a Mátrai Erımőnél

is, de a jelenség erısödésével minden nap számolva, hosszú távú hatását a klímára

évrıl évre érzik a kibocsátók és a fogyasztók is.


8. táblázat

Megújuló energiahordozók felhasználása Magyarországon 2009-ben

Megnevezés Megújuló energiahordozó (PJ)

Vízierımővi villamos energia 0,8

Szélerımővi villamos energia 1,2

Geotermikus energia 4,0

Tüzifa 23,0

Egyéb szilárd hulladék 31,0

Napenergia 0,2

Biogáz 1,1

Bioüzemanyagok 6,9

Összesen 68,2

Belföldi energiafelhasználás 1040

Összes megújuló energia 66,3

A megújuló és a kommunális hulladék

részaránya az összes

energiafelhasználásból (%)

6,37

Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért egyéb szektorok mellett a villamosenergia ipar

is felelıs, legfıképp a fosszilis tüzelıanyagokkal tüzelı erımővek, melyek nagy

számban mőködnek még ma is hazánkban, úgy, mint Visontán. Az üvegházhatású

gázok kibocsátásának mérséklésére illetve szabályozására az Egyesült Nemzetek

Szervezetének keretében született a kiotói jegyzıkönyv, melyben a fejlett iparú

országok a történelem során elıször konkrét, számszerősített üvegházhatású gáz

kibocsátás-csökkentési kötelezettségeket vállaltak.


A kibocsátások mérséklésének legkisebb költséggel történı elérésére az aláíró

országok kibocsátás kereskedelmi rendszert hoztak létre, mely ösztönzi a megújuló

energiaforrások felhasználását és a technológiák hatásfokának növelését. A

villamosenergia ipar mint kiemelt terület szerepel a kibocsátás-csökkentési tervekben,

éppen ezért választottam kutatási alapul, hogy megvizsgálom és modellezem az

egyezmény hatásait erre a szektorra.

Vizsgálatom alapjaként számítással határoztam meg a jelenlegi szén- dioxid

kibocsátást, melyet összehasonlítottam a Nemzeti Kibocsátási Tervben az Erımő

számára meghatározott értékkel.

Mivel a vállalat jelenleg is foglalkozik biomassza tüzeléssel, így kézenfekvı volt annak

vizsgálata, hogy milyen arányú keverés szükséges a lehetı legalacsonyabb kibocsátás

megvalósulásához.

Modellezésem eredményeként a technológia figyelembe vételével meghatásoztam egy

folyamatosan növekvı, a 2011-2012 évekre vonatkozóan már maximális keverési

arányt.

Számításaim igazolták, hogy a biomassza 25%-os keverési arányával csökkenthetı a

kibocsátás, sıt az elıírt alá is lehet menni. Javaslom a maximális keverési arányt,

annak érdekében, hogy a vállalat hosszú távú gazdaságpolitikai céljai is

megvalósulhassanak.


IRODALOMJEGYZÉK

[1] Az Európai Parlament 2008. december 17-i jogalkotási állásfoglalása a megújuló

forrásokból elıállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi

irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0019 – C6-0046/2008 – 2008/0016(COD))

[2] Az Európai Parlament 2008. december 17-i jogalkotási állásfoglalása a 2003/87/EK

európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási

egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és

kiterjesztése tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi

irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008)0016 – C6-0043/2008 – 2008/0013(COD))

[3] Az európai unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai

szolidaritás terén

[4] A magyar villamosenergia rendszer 2008. évi statisztikai adatai, MVM ZRt.,

Budapest, 2009

[5] A magyar villamosenergia rendszer (VER) 2009. évi statisztikai adatai, MAVIR,

2009

[6] Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti idıszakra, GKM,

Miskolc, 2006.

[7] Bai Attila: Biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2002, 25-29

oldal


[8] Balogh János (szerk.): L’agriculture et l’indrustrie agroalimentaire hongroises en

chiffres, Magyar Mezıgazda Kiadó, Budapest, 2003, 6-8 oldal

[9] Barótfi István: Energiafelhasználói kézikönyv, Környezet-technika Szolgáltató Kft.,

Budapest, 1994, 927-929 oldal

[10] Bohoczki Ferenc: Megújuló energiaforrások terjedése Magyarországon, Ipari

Szemle, Budapest, 2000

[11] Bessenyei Tamás: Villamosenergia és CO2, Jegyzet, Power Consulting Kft, 2009

[12] BioÜzemanyagok, a MOL-csoport kiadványa, 2007

[13] Brian Milani (2008): Designing the Green Economy (Rowman & Littlefield,

Plymouth, UK)

[14] Büki Gábor: Energetika, Mőegyetem Kiadó, Budapest, 1997, 35-39 oldal

[15] Country Study on Political Framework and Availability of Biomass, Energy

Centre Non-Profit Kft, 2009

[16] Dinya László: Fenntartható energiagazdálkodás - ökoenergetika ,„Ma & Holnap”,

VII. évf., 2007/3. sz., 26-29. p.

[17] Dinya László: Fenntarthatósági kihívások és biomassza alapú energiatermelés,

Károly Róbert Fıiskola, Gyöngyös, 2008, 2-5 oldal

[18] Dobos Edina: Az energiaellátás biztonságának elméleti kérdései, Nemzet és

Biztonság, 2010. június


[19] Elırejelzési dokumentum a 2020-ig terjedı megújuló energiahordozó felhasználás

alakulásáról, Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, 2009. december

[20] European Commission: European energy and transport – Trends to 2030 –

Office for Official Publicatoins of the European Commission, Luxemburg, 2003.

[21] EU energy and transport in figures, Statistical Pocket book, 2009

[22] Gács Iván et al. (2006.): Magyarország primer energiahordozó struktúrájának

elemzése, alakításának stratégiai céljai (GKM, Budapest, 2006., 35-39. p.)

[23] Geschäftsbericht, Mátrai Erımő Zrt., 2001

[24] Geschäftsbericht, Mátrai Erımő Zrt., 2002

[25] Gyulai Iván:Környezetpolitikai döntések elısegítése- Döntéstámogató háttéranyag

az éghajlatvédelmi törvény megalkotásához, Ökológiai Intézet a Fenntartható

Fejlıdésért Alapítvány, Miskolc, 29, 6-8. oldal

[26] Hová tegyük a CO2-t?, Energiainfo, 2003. szeptember

[27] Nem fenntartható Magyarország jelenlegi villamosenergia-termelése és

fogyasztása, Sajtóközlemény, Green Capital, 2009.május 26.

[28] Greenpeace International: Energy (r)evolution, Published by Greenpeace

International and EREC, 2007, 91-96. p.

[29] IEA (2007.): Bioenergy Annual Report, International Energy Agency, 2006, Paris,

101-104. p.


[30] IPCC Fourth Assessment Report: Working Group III Report "Mitigation of

Climate Change", 2007

[31] Imre László: Megújuló energiaforrások, BME, Budapest,2000, 59-62 oldal

[32] Kaponyi László: Ásványi eredető természeti erıforrások rendszer- és

függvényszemlélete, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981, 6-9 oldal

[33] Kazai Zsolt: Áttekintés a megújuló energiaforrások alkalmazásáról az Európai

Unióban és Magyarországon, Elıadás, MKIK, 2009.

[34] Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai, Aula Kiadó, Budapest, 1998,

51-53 oldal

[35] Kerekes Sándor: Gazdasági útkeresés, Környezetvédelmi stratégiák, KJK,

Budapest, 1989, 45-48 oldal

[36] Lengyel Imre: Verseny és területi fejlıdés: térségek versenyképessége

Magyarországon, Jatepress, Szeged, 2003, 57-59 oldal

[37] Lukács Gergely Sándor: Zöldenergia kézikönyv, Szaktudás Kiadó, Budapest,

2007, 18-32 oldal

[38] Magda Róbert: A magyarországi természeti erıforrások gazdaságtana és

hasznosítása, Mezıgazda Kiadó, Budapest, 2001, 20-23 oldal

[39] Magonyi, András: Primer energiahordozók helyzete és ellátásbiztonsága

Magyarországon, BMF, Kandó Kálmán Fıiskola, Budapest, 2008, 3-5. oldal


[40] Mészáros Géza (szerk.): Vállalkozók Európában, Megújuló energiaforrások

Magyarországon és Európában, MKIK, Budapest, 2009, 25-31. oldal

[41] Michael Renner - Sean Sweeney - Jill Kubit: Green Jobs - Towards decent work in

a sustainable, low-carbon world, United Nations Environment Programme, September

2008

[42] Petznik Pál (szerk.): Megújuló energiaforrások, GMBSZ, Gödöllı, 2003

[43] Popp József – Potori Norbert (2008): Az élelmezés-, energia- és

környezetbiztonság összefüggései (Gazdálkodás, 52. évf. 6. sz., 528-544.)

[44] Posztor István: A nagymérető külszíni lignitfejtések rekultivációjánal és

újrahasznosításának gazdasági elemzése, különös tekintettel a Mátraaljára, Doktori

értekezés, Gödöllı, 2001

[45] P.W.Atkins: Fizikai kémia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, I. kötet, 23-

24 oldal

[46] Simon Tamás: A biomassza felhasználás jelene és jövıje, E-Gépész online

szaklap, 2010.09.10.

[47] Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére

2008-2020, Budapest, 2008.

[48] Szergényi I.: Új szempontok az európai energetikában I., Energiagazdálkodás 42

2001, 5. 10-15 oldal

[49] Szergényi I.: Új szempontok az európai energetikában II., Energiagazdálkodás


42, 2001, 11-16 oldal

[50] Tombor Antal: Primer energiaforrások, Mindentudás Egyeteme, Elıadás,

Budapest, 2006

[51] Towards a Eurpoean startegy for the security of energy supply - Zöld Könyv

DOC.-COM. (2000) 769 (EU)

[52] Tóthné Szita Klára., Síposné Molnár Tímea: Az energiatermelés

környezetterhelése összehasonlító életciklus vizsgálat alapján, Miskolc, 2006, 2-6.

oldal

[53] Üzleti jelentés, Mátrai Erımő Zrt., 2007



[56] Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, MTA Társadalomkutató központ,

Budapest, 2004

[57] Villamos energia- hazai alapanyagból, Mátrai Erımő Zrt., 2006

[58] World energy, technology and climate policy outlook 2030, WETO, European

Comission, 2003

[59] Zöld Könyv. DOC.-COM. (94) 599. (EU)

[60] 30 éve a villamosenergiáért, Mátrai Erımő Zrt., 1999


[61] https://www.entsoe.eu/resources/publications/former-associations/ucte/graphical-

statistics/

[62] http://www.jogiforum.hu/hirek/22558#ixzz1BtYf2aSE

[63] www.klimatorveny.hu

[64] www.jogiforum.hu

[65] www.mert.hu


IDEGEN NYELV Ő ÖSSZEFOGLALÓ

Le besoin d’énergie augmente paralèllement à la population de la Terre, étant

donné qu’on a besoin de l’énergie à la fois pour assurer l’approvisionnement de

nourriture et pour maintenir la vie. Donc l’existance humaine se base sur l’utilisation

d’énergie-même. L’humanité a besoin d’énergie pour chaqune de ses activités. Un sur

cinq de la population de la Terre vit dans les pays développés, cependant sa

participation de l’utilisation de l’énergie totale est de 80 %. Cette inégalité provenant

des différents niveaux industriels et de développement peuvent encore s’aggraver de

nos jours.

Au XXIème siècle, la question selon laquelle notre environnement sera capable ou pas

de satisfaire le besoin d’énergie augmenté, est très importante. On ne peut la définir

qu’après avoir accompli, évalué et fait la part les tâches concernant le futur. Le présent

cependant désigne des tâches pour l’humanité. En considérant le développement actuel

de la science et de la technologie, on aura une soluti

diplomadolgozat hamza va kata sb1qnqphd.lib.uni-miskolc.hu/jadox_portlets/documents/document... ·...

Documents