DISKURZUS 2.0Az élőszó metamorfózisa a 21. században,

különös tekintettel az oktatásra

Károlyi Renáta – Bakó Béla

Információs Társadalom. XII/ 3., 92-103.oldal

http://www.infonia.hu/infotars/arch_2012_3.html

Hipotézisek

A digitalizáció korában szükség van-e az emberek

közötti üzenet-visszacsatolás típusú kommunikációra?

Melyek ennek a megjelenési módjai az internet

világában?

Szükség van-e az ismeretek megszerzéséhez az emberi

kommunikációra a 21. század hajnalán?

A globális világháló digitalizált világában milyen szerep

jut az élőszónak az emberek közti interakcióban?

Iskola és oktatás reformja

tudás alapú társadalom megteremtése

IKT eszközök segítségével.

Élőszó jelentőségének csökkenése és okai.A negatív hatások hordozói:

a mediatizáció,

a 21.század kultúrájához való viszony,

globalizációs ártalmak,

az irodalom hattyúdala vagy

az oktatás és tudomány gondjai.

A két véglet

„Sokan vélik úgy, hogy az új kommunikációs formák valamilyen oknál fogva felmentést adnak az igényes és helyes

fogalmazásmód, valamint a helyesírás szabályai alól. Ez a szemlélet a magyar nyelv halálos ítélete” (Smitt 2010).

„Az emberiség történetében most először van lehetőségünk arra, hogy egyszerre embertársaink millióival

kommunikáljunk, és megvitassuk a nemzet problémáit és ügyeit” (Pogonyi 2006).

Mit érdemes megőrizni és mit kell átformálni az internet korának

diskurzus formáiban?

Egyén és diskurzus

Kommunikáció Dialógus

A diskurzusok az emberi megismerés legérzékenyebb

visszacsatolási mechanizmusai. Megteremtik a folyamatos

minőségellenőrzés lehetőségét és értékelik azt az új

tudást, amivel a régi gyarapodott.

Oktatás és nevelés

Gondolkodás

Az emberi gondolkodás fejlődése az egyén

gondolatvilága nélkül nem hordozza magában az újítást.

Közösség és diskurzus

Társadalom

Tudástárs. Információs társ. Polgári társ.

DIALÓGUS TÁRSADALMA (?)

(kommunikáló, problémamegoldó, gondolkodó, fejlődő)

Az alapok gyengébbek, a produktumokon (tudás, információ)van a hangsúly.

Tudásunk nagy része a társadalmi egyetértésen és bizalmon múlik.

Hétköznapi ismereteink főként közlésekből állnak, tudományos tudásunk pedig egészen.

Megvitatás = ahhoz, hogy valamit elfogadjunk, közösségi mechanizmusok szükségesek.

Olyan, emberek által létrehozott értékek, melyek áthatják és befolyásolják egy közösség életét.

Adott társadalom és tudományos közélet függ az adott kortól és tértől, amiben él.

A diskurzus szerepe az

oktatásbanA tudatosan oktatási módszerként alkalmazott diskurzus

kevesebb szerepet kap

Kritikusan gondolkodó, önálló véleményüket képviselni tudó, meggyőző kommunikációra képes, figyelmes, megértő felnőttek képzése egy EREDMÉNYES TÁRSADALOM érdekében.

Különbségek és hasonlóságok felismerése

Közösségi tevékenység(értelmi fejlődés elősegítése-Piaget)

Brainstorming irányzat

Problémák sokoldalú vizsgálata

Felszínre kerül a megértés vagy annak hiánya

Kollektív ismeretszerzés, mely fejleszti a kifejezőképességet

Megfelelő nyelvi tudatosság kialakítása

Értelmiség 2.0

Szubjektív fogalom, mely nem ragadható ki az

adott kor szellemének, kultúrájának

kontextusából

Értelmiségi = magas intellektuális

képességű/tanult/jó és gyors

felfogóképességű/művelt

Gondolkodás alkotó jellege=kreativitás

Emlékezés

Internet= személytelenség+véleménynyilvánítás

szabadsága diskurzus

társadalma(?)

A diskurzus társadalma

Tudásközlés és közvetítés új lehetőségei

Lexikális ismeretek helyett készségeket, gondolkodási képességeket igényel

Új kérdéseket feltenni

Posztindusztriális társadalmak magas IQ+ képzelet, motiváció, bátorság,energia, vállalkozóképesség, érzelmi intelligencia, kommunikációs tudás, improvizáció képesség, alkalmazkodás, köznapi bölcsesség = „kiművelt fők” (Palánkai 2007)

Tudás alapú társadalmak igénye => az oktatásból minél több önállóan gondolkodni tudó ember kerüljön ki.

DISKURZUS a legjobb módszer erre!

Köszönöm a figyelmet!