dömös jövıképe- ahogy én látom (4., befejezı rész) · 2010-10-26 · a turista vonzerı: a...

2008. MÁJUS 3. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM

2008. május Dömösi Élet 1

Kıhalmi József:

Dömös jövıképe - ahogy én látom (4., befejezı rész)

Megismétlem az elızı lapszámban megjelent cikkem utolsó mondatait:

„A tét tehát igen nagy. A jelenlegi realitásnak megfelelıen kicsiben gondolkodjunk, vagy merjünk a jövı érdekében nagyot álmodni?”

Szerintem – én így látom – az álmodozás ideje lejárt. Csak egyetlen megoldás van, a jövı érdekében azonnal, bátran tenni kell. Igen, tenni kell! A fejlıdéshez csak ez az út vezet. Elsı lépésként (mivel nincs szerkezeti tervünk) a teljes 600 hektárnyi kül- és belte-rületre el kell készíteni egy reális, hosszú távon megvalósítható, minden dömösi lakos jelenét és jövıjét szolgáló koncepciót, a falu „jövıképét”, övezeti rajzát és a beruházást segítı alapadat győjte-ményt.

Ezek a dokumentumok segíthetik a beruházókat addig, amíg a szerkezeti terv el nem készül.

A „jövıkép” elképzelést vázoló térképet – ahogy én látom – decemberben hivatalosan átadtam az önkormányzatnak, most elké-szítettem az övezeti rajzot is, és ennek alapján, röviden, címszavak-ban ismertetném az övezetenkénti fejlesztési elképzeléseimet.

1. övezet – Alsórét Falunk egyik legszebb, legértékesebb területe. Fejlesztés szem-

pontjából négy részre kell osztani. A volt Vasas üdülıbe olyan vállalkozót kell keresni, aki tevé-

kenységével, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerével támogatni tudja Dömös turisztikai fejlesztését. A Vasas üdülı alatt egy korsze-rő, 500-800 személygépkocsi elhelyezésére alkalmas parkolót kell kialakítani. Ez lenne a szıkeforrás-völgyi zöldfolyosó vendégfoga-dó része. Alapszolgáltatásként WC-k, pihenıpadok, irányítótáblák, szemétgyőjtık szükségesek. Természetesen vállalkozásban, ırzött fizetı parkolóként mőködne. Kiegészítı, szezonális, mobil vállalko-zás lehet: büfé, lángossütı, fagylaltos, zöldség-gyümölcs-virág árus, stb.. A parkoló alatti mintegy 10 hektáros területen sportcentrumot lehet kialakítani. Futball- és teniszakadémiát lehetne megvalósítani, ahol a 10-18 éves korosztály részére a rengeteg sportpályán és edzıtermen kívül kollégium és iskola is épülhetne. Ma erre igen nagy igény van. A Pásztor János utca feletti részt egyéni építkezé-sek részére kell kialakítani, integrálva a meglévı településrészhez.

2. övezet – Szıkeforrás völgye A bakancsos turisták számára a Szıkeforrás völgye nem att-rakció. A turista vonzerı: a Rám-szakadék, Szépcseres, Vad-álló-kövek, Hubertus, Prédikálószék, Dobogókı. A völgy csak fel- és levezeti a turistát. De hogy ez a szakasz ne üresjá-rat legyen, a völgyet vonzóvá kell tenni, be kell telepíteni úgy, hogy a turista észre se vegye a megtett 2 km-t. Ezt szolgálná a Pádvár-projekt, természetesen még kiegészítve igen sok lehetıséggel. A völgy üzemeltetését is vállalkozásban kellene végezni.

3. övezet – A jelenlegi belterület Fı cél a település hagyományos falusi karakterének, tájszerke-

zetének, hagyományainak megırzése úgy, hogy infrastruktúrában, életmódban, életszínvonalban városi szint alakuljon ki. Ennek anya-gi bázisát a még nem fejlesztett 470 hektár területnek kell megte-remtenie. A faluban nagy beruházás csak a falu jelenlegi arculatával összhangban valósulhat meg.

A legfontosabb fejlesztésnek a faluközpont kialakításának és az ehhez csatlakozó (az új 11-es út megvalósulása után) akár Pilismarótig kiépíthetı sétáló és vásárló utcának kell lennie. A falu-

központba tervezett „Vásártér” rendkívüli módon vonzóvá teheti Dömöst. Korszerősíteni, sıt átprofilírozni kell a kempinget. A Petı-fi-tér átépítése azért szükséges, mert a Kertek föle részen kialakítha-tó utca, amelyre sorház rendszerben 50 lakás építhetı, ide fog be-csatlakozni, és jelen állapotában nem alkalmas a forgalom részére.

A sorházak felett csodálatos panorámával egy, két akár három panzió is kialakítható. A romkertben – ha szakmailag egyáltalán engedélyezhetı – szintén elképzelhetı egy panzió, gyógyház.

A falu többi részén infrastrukturális, szépítı, korszerősítı fej-lesztéseket kell végezni.

4. övezet – Kertek föle A legproblémásabb terület. Vertel Józsi bácsiék ide ál-

modták, és terveztették meg a 80-as évek elején az ország legszebb üdülıterületét. 30 éven keresztül senki sem építhe-tett ide, mert mindegyik tanácsi csapat betartotta az alapsza-bályt, hogy hegyvidéken elıször utat, vizet, csatornát, vil-lanyt kell kiépíteni, és csak ezután jöhet a ház. Aztán történt valami. Idejött egy-két „törvényen kívüli”, és elkezdıdött a horror. Több mint 40 ház van elszórva a területen, hol rende-zetten, hol rendezetlenül. De úgy szétszórva, hogy ma már csak igen kompromisszumokkal lehet a területet rendezetté tenni.

A megyei rendezési terv kötelezıen elıírja a meglevı házaknak is öt éven belül a csatornázást, új épülethez pedig csakis a teljes infrastruktúra kiépítése után ad engedélyt az építési hatóság.

A terület zártkerti besorolása megszőnt, ma mezıgazda-sági kertes mőveléső területként szerepel. A készülı telepü-lésszerkezeti terv hétvégi házas üdülıterületként sorolja be, de csak teljes körő közmővesítés esetén. Kilátás szempontjá-ból az egyik legszebb terület, teljes körő fejlesztése feltétle-nül indokolt. Akkor van nagy esély ennek az övezetnek a rendbetételére, ha a fölötte lévı 5. övezet fejlesztése megva-lósul.

5. övezet – Prépost Itt eltőnik az „egyik” jelzı. Ez kétségtelenül a legszebb

terület. Körbe lehet látni az egész Dunakanyart, végiglátni a Szıkeforrás völgyét, látni a Vadálló köveket, a dobogókıi építményeket. a Prépost övezet csúcsa maga a természeti csoda. Ide egy csodálatos panorámaszálloda építhetı. Köny-nyen kiépíthetı a szállodához vezetı út, infrastruktúra. a hozzá tartozó erdı alatti részt nem szabad beépíteni, egy ha-talmas parkot kell itt kialakítani.

A Pádvár-projekt kilátóját ebben az esetben a csúcs felé feljebb kell megépíteni.

6. övezet – Szuha-dőlı, vöröshegyi szılık – Köves-patak teteje

Dömös egyik legnagyobb problémája a kicsisége, kevés a lakója. Ez a 100 hektáros terület alkalmas arra, hogy kor-szerő, részlegesen zárt lakóparkot alakítsanak ki rajta. Tu-dom, sokan idegenkednek a lakópark fogalmától, hisz annyi rossz példa van. De vannak jó példák is. Mi jó lakóparkot építsünk! A terület kiválóan alkalmas erre, szinte kertvárosi-as települést lehet itt létrehozni. Az itt lakók nagy része az új fejlesztésekben dolgozó, mind anyagilag, mind erkölcsileg problémamentes lenne. (folytatás a 3. oldalon)

Hirdetés

2 Dömösi Élet 2008. május

Közélet


8. övezet – Felsı hosszúföldek Ha az elızetes információk valósak, akkor ez a terület a

legalkalmasabb a termál fejlesztésre. Részleteiben nem érdemes gondolkodni, mert ha itt tényleg van melegvíz, a fejlesztés nagy-sága határtalan lehet.

9. övezet – Alsó hosszúföldek – Kertek alja A falu jelenlegi lakosainak, az itt letelepülni szándékozók-

nak, akik nem kívánnak lakóparki körülmények között élni, szintén biztosítani kell az egyéni építkezés lehetıségét. Ez az övezet arra szolgálna. Feltéve, hogy megépül a 11-es út elkerülı szakasza, és az út koronaszintjéig fel lesz töltve a terület. Hozzá-vetılegesen száz ház építhetı itt fel.

10. övezet – Tófenék – Dunapart az új 11-es út alatt A bakancsos turizmus és az egészségturizmus után a har-

madik lehetıség a víziturizmus, vízisport. A termál fejlesztéshez hasonlóan részleteiben nem érdemes

most foglalkozni ezzel az övezettel, mert megvalósíthatóság esetén korlátlan a fejlesztési lehetıség.

A Tófenékbe terveztem egy 10 hektáros öblöt, aminek megvalósítására nem sok esély van. ha igen, gyönyörően lehet integrálni a víziturizmus, vízisport elképzelésekhez.

Cikksorozatom címe „Dömös jövıképe – ahogy én látom”.

Amikor egy fél évvel ezelıtt belekezdtem ebbe a munkába, azt reméltem, hogy tevékenységem végére elérem, hogy az „én” helyére „mi” kerüljön, és a cím második része megváltozhasson: AHOGY MI LÁTJUK. Már említettem, hogy településfejlesz-tési kedvemet Vertel Józsi bácsi alapozta meg. A 80-as évek végéig sokat foglalkoztunk Dömös fejlesztésével, majd szá-momra is közel két évtizedes csend következett.

A jelenlegi képviselıtestület megalakulása után úgy láttam, most végre eljött az az idıszak, amikor nagyot lehet álmodni, érdemes sokat dolgozni, most tenni lehet, tenni kell. Csatlakoz-tam a csapathoz, megkezdtük a munkát. Gondolkodásomra a múltból hozott elképzelések voltak hatással, amikor megjelent a Hajas-csapat. A velük töltött falubejáró napon rádöbbentem, hogy a fejlesztésben van más út is, illetve igazi fejlesztést csakis egy átfogó rendezés hozhat. Régi ismerıseimmel konzultálva

meggyızıdtem arról, hogy lehet bátran gondolkodni, de csak akkor lesz eredmény, ha a falu mögé áll, és megkeressük a meg-felelı beruházó partnert, partnereket.

Közben elkészült a Hajas koncepció, amit én igen jó anyag-nak ítéltem meg, bár a „kényes” területeket, a 4., 9. és 10. öve-zeteket ez a terv nem érintette. De mindenben figyelembe vették az én és a többi dömösi lakos javaslatát is.

Kialakítottam a saját véleményemet, mely a Hajas projektre épült, kitöltöttem a fehér területeket, elkészítettem a jövıterve-met, és megkezdtem falujáró tevékenységemet. Célom nem az volt, hogy arról gyızzem meg a lakosságot, hogy csak ez az út járható, hanem egy vázként bemutatva jövıtervemet, mondják

el, írják le, szabják át, alakítsák ki saját elképzelésüket. November óta járom a falut, órákat beszélgetek az utcán az

emberekkel. nagyon sokan fogadtak, mondták el ıszinte véle-ményüket, sokan írásban is átadták gondolataikat. sokan segítet-tek, hogy munkám eredményes, sikeres legyen. De végül is ez a munka nem lett, és nem is lesz sikeres.

Tévedtem, igen tévedtem, és itt kérek elnézést mindenkitıl, akiben reményt ébresztettem a változások irányába, mert nem lesz változás. A község két legfontosabb szerve a képviselıtes-tület és az egyesület nem állt a projekt mögé, szerintük sem a politikai, sem a gazdasági környezet nem alkalmas ma egy ilyen nagy fejlesztés végrehajtásához, de leginkább azt nem tudják elképzelni, hogy létezik olyan „valódi” befektetı, aki ezt a pro-jektet felvállalná. Többségük szakmailag is alkalmatlannak tart-ja ezt az elképzelést, ık maradnának a csendes, jelenlegi falukép mellett.

A falu lakóit ık képviselik. Egészen biztos, hogy körülte-kintıen, alapos felmérések után hozták meg döntésüket, ezért ezt én elfogadom, és csak abban reménykedem, hogy nem fog egész Dömös a „Kertek föle” övezet sorsára jutni.

Álláshirdetés Visegrádi munkahelyre virágkötıt keresünk. Kezdés és bérezés megegyezés szerint.

Érdeklıdni lehet a 0620 328 0074 telefonszámon

Övezetek

Iskola


Schmidt Anna – Pauluszné Tóth Anna:

Az Áprily iskolában történt Március elsı napjaiban nyílt tanítási napra hívtuk meg a

szülıket, akik közül sokan éltek a lehetıséggel. Külön alkalmat biztosítottunk a gyermeküket beíratni készülı szülık számára. Az iskola iránt érdeklıdı anyukáknak- apukáknak az ovis szülıi értekezleten mutattuk be az Áprily Lajos Általános Iskolát, és tehették fel kérdéseiket. Márciusban iskolába hívogattuk a leen-dı iskolásokat, ezért a Gergely-járás hagyományát megelevenít-ve ellátogattunk az óvodákba, hogy megmutassuk az ovis gyere-keknek, mennyi mindent tudnak már az iskolába járók. A dömösi oviban az óvoda apraja-nagyja nagy szeretettel várt ben-nünket. Kis elıadásunk végén örömmel fogadtuk a szeretettel készített kis vendéglátást. Elmondták hazafelé az iskolások, hogy nagyon jó iskolásnak lenni, de igazán óvodásnak volt azért jó… Április 2-án és 3-án iratkoztak be a leendı elsısök, létszá-muk 26, a Kisoroszi Tagiskolában 8 kisgyermekkel indul a kö-vetkezı tanév. Már régen volt ilyen nagy létszámú osztályunk, köszönjük a szülık bizalmát! Szeretettel várjuk szeptemberben az újdonsült iskolásokat.

Tanulóink számára tovább folytatódtak a februárban meg-hirdetett tanulmányi versenyek. Német nyelvbıl, matematiká-ból, angol nyelvbıl házi versenyeket rendeztünk. Legeredmé-nyesebb tanulóink: német nemzetiségi nyelvbıl: Csehi Boglár-ka, Farkas Boglárka, Bene Márton, Paulusz Anna, Horváth Sá-ra, Harsányi Fanni, matematikából: Fekete Lídia, Vesszıs Ben-ce, Harsányi Fanni, Gerstmayer István, Lakatos Tamás, Fenyve-si Zsófia, és Domokos Iván. Angol nyelvbıl: Paulusz Anna, Bene Bálint, Horváth Sára és Fekete Lídia.

Sor került a megyei kiírású versenyek helyi fordulóira. Ter-mészetismeret témakörben a Teleki Pál földrajzi ill. a Kaán Kár-oly környezetvédelmi verseny feladatait oldották meg a gyere-kek – eredményük alapján sajnos nem jutottak tovább. Szép sikert értek el a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny résztve-vıi, hárman képviselik iskolánkat a megyei döntın. Két kis csapattal indultunk az Ópusztaszeri Nemzeti Park által meghir-detett Kerekemese vetélkedın. Az alsós komplex tanulmányi verseny megyei döntıjébe Paulusz Balázs és Farkas Boglárka jutott tovább, ahol 116 tanuló vett részt. Mindketten szép ered-ményt értek el. Szükség volt a gyerekek ügyességére az április elsejei területi katasztrófavédelmi versenyen is, ahol csapatunk 6. helyezést ért el a 25 induló közül. Szép sikert értek el a hato-dik osztályból tanulóink a Szent István Gimnázium által meghir-detett jubileumi vetélkedın, ahol a magyar nyelv és irodalom kategóriában mind az elsı három helyezést elhozták: Paulusz Anna, Bene Bálint és Bártfai Zsófia.

A rövid tavaszi szünet után csatlakoztunk a Turisztikai Egyesület felhívásához, március 28-án a szemét összeszedésével tettük szebbé az Áprily-parkot, a Duna-partot, az iskola közvet-len környékét, összesen15 zsák hulladékot győjtöttünk. Ilyen akciókat a Föld Napján is szoktunk tartani, idén április 22-én az

új focipálya környékét tettük rendbe. A sport is fontos szerephez jutott az elmúlt hetekben: mezei futóversenyen indultunk Szent-endrén és beneveztünk a területi futball bajnokságra. Mérkızé-seink voltak Szentendrén, Tahiban, Dunabogdányban, Vácott. A terem-labdarúgó kupában a 3-4. korcsoport 5., az 5-6.korcsoport szintén 5. és a félpályás körzeti bajnokságon az 5-6. korcsoport csapata 4. helyezést ért el. Judosaink nagy bemutatóra készültek április 11-én a Tahitótfalui Sportcsarnokban, ahol egyben felkö-szöntöttük a 70 éves Rácz Gábor bácsit is, hiszen az egész ren-dezvény ezt a sok évtizedes, önzetlen munkát volt hivatott meg-köszönni neki.

Készültünk a Dunakanyar Kulturális Seregszemlére, a helyi bemutató április 12-én szombaton 16 órától a visegrádi Moziban volt. Iskolánk képviseletében vers- és prózamondók, ifjú zené-szek léptek fel.

Zeneiskolai növendékeink 5 elıadásból álló koncertsoroza-ton vesznek részt a Mővészetek Palotájában. Az önkormányzat ifjúsági alapjából pályázati úton nyertünk hozzá támogatást. Utazásainkhoz a Sirály Étterem buszait béreltük, úgy mint már sok más alkalommal. Az Áprily Iskola nevelıi és tanulói nevé-ben köszönöm Zeller Tibor képviselı úrnak, hogy tiszteletdíját felajánlotta és így a gyerekek utazását finanszírozni tudtuk. A következı mősorokat tekintették, illetve tekintik meg a szolfézs-csoportok: januárban: Kocsis Zoltán hangversenyét, februárban: a népzene eredetét, áprilisban megismerkedtek a fúvós hangsze-rekkel, és májusban Smetana, Az eladott mennyasszony címő mővét tekintik meg.

Április 19-én Vácra, a Weöres Sándor Színjátszó Találko-zóra vittük el az Álom a vár alatt címő Áprily-darabot, ahol a gyerekek bronz minısítést kaptak. Ugyanezen a nap Szentend-rén a Református Gimnáziumban mondhattak Áprily-verseket diákjaink, ahonnan elhoztuk a dobogós érmeket. Az országos környezetvédelmi versenyen az elıkelı 4. helyet értük el.

Iskolai szintő koncertjeink mellett idén ismét vállalkoztunk az Ifjú Mővészek Találkozójának megrendezésére a környék zeneiskoláinak részvételével. Szeretettel hívtunk minden érdek-lıdıt 2008. április 26-án a Mátyás Király Múzeum Lovagtermé-be, ahol a reneszánsz jegyében rendeztük meg az idei találkozót. Ugyan pályázaton nem kaptunk rá pénzt, mégis úgy döntöttünk, hogy helyi támogatók (Visegrádi Ásványvíz Kft., Zeller Tibor, Kacsán György) és lelkes zenetanáraink segítségével mégis megrendezzük az immár hagyományosnak mondott rendezvé-nyünket. A találkozón nagyon sok tehetséges növendéket hall-hattunk.

Az iskolai évbıl hátra levı másfél hónap igen zsúfolt lesz. Sportban: atlétika verseny, floorball verseny, foci, Kihívás Nap-ja. Eredmény hirdetünk az egész éven átívelı 20 év 20 feladat elnevezéső iskolai tanulmányi versenyben, ahol eddig havonta az iskola tanulóinak fele oldotta meg a feladatokat havonta nyolc tantárgyból, tantárgyanként 2-3 feladattal. Ezek nem kö-tıdtek szorosan a tananyaghoz, mégis rengeget tanulhattak belı-le tanulóink. Az iskolai 1-3. helyezett ingyen mehet a szokásos Vi-Pa táborba, melynek során idén az erdélyi szászokat ismer-jük meg jobban.

A kompetenciamérés május második felében lesz, melyek eredménye immár publikus, hiszen –remélhetıleg – ez az objek-tív mérés hivatott arra, hogy mérje az iskolában folyó oktató munkát.

A tanévet az osztálykirándulások zárják. Szerencsések va-gyunk, hogy Visegrád Város Önkormányzata felvállalta, hogy minden tanulmányi kirándulás utazási- és szállásköltségét, vala-mint a belépık árát fedezi a szülık helyett. Nyugodtan mond-hatjuk, hogy ez példaértékő támogatás, hiszen a környékbeli iskolák közül mi vagyunk az egyetlenek, akik ezt elmondhatják. Köszönjük!

Iskola


Szilágyi Éva – Dávid Éva – Farkas Gabriella:

A pilismaróti Bozóky Mihály Általános Iskola hírei

Iskolánk április 17-én rendezte meg hagyományos szavaló-versenyét a polgármesteri hivatal nagytermében, ahonnan azt a helyi televízió egyenes adásban közvetítette is. A zsőri elnöke Szilágyi Gábor volt, a dömösi önkormányzat képviselıje, tagjai Pintér Zsuzsanna, a Mesevár Óvoda vezetıje, Sebık Istvánné, a dömösi Szivárvány Óvoda vezetıje, Fábiánné Gyimesi Lívia, a Bozóky Mihály Általános Iskola igazgatója, Volenszky István, Pilismarót község alpolgármestere, Májer-Kránitz László, a Heckenast Gusztáv Könyvtár vezetıje. 42 tanuló mondott ver-set, a Nyugat alapításának 100. évfordulója tiszteletére hirdetett versenyen. A zsőri értékelésében a felsısök teljesítményét emel-te ki, akik Kosztolányi Dezsı, Ady Endre, József Attila, Márai Sándor, Weöres Sándor verseit nagy átéléssel, meggyızıen, szép kiejtéssel adták elı. Valamennyi résztvevı csokoládét, és üdítıt, a díjazott gyerekek könyvjutalmat és oklevelet kaptak.

Díjazott tanulóink:

1-2. osztály I. Takács Luca, II. Bálint Alpár, III. Juhász Ádám, Külön-

díj: Bakó Kincsı, Loczky Márk

3-4. osztály I. Schmidt Máté, II. Kabai Tünde, III. Pónya Sára, Külön-

díj: Nagy Levente, Pacz Johanna

5-6. osztály I. Dubányi Dóra, II. Kabai Noémi, III. Poderka Zsófia, Kü-

löndíj: Szőcs Krisztina

7-8. osztály I. Banda Irén, II. Sztrapati Adrienn, III. Pónya Zsófia –

Pintér Ádám

Április 24-én második osztályosaink színházban jártak: a „Ribike” címő élı mesejátékot látták.

Április 25-én felsıs tanulóink Budapesten jártak. Tudták Önök, hogy most is egy jégkorszakban élünk? Délelıtt a Ma-gyar Természettudományi Múzeum „Jégkorszak” címő kiállítá-sán errıl gyızıdhettünk meg: „Napjainkban az Északi- és Déli-sark vidékét jégsapka borítja, a magas hegységekben pedig gleccserek húzódnak, azaz mi is egy jégkorszakban, a Jégkor-ban, ám annak egy felmelegedési szakaszában élünk. Ezt nevez-zük flandriai interglaciálisnak, amit feltehetıen néhány ezer év múlva egy újabb eljegesedési szakasz követ majd.”

A délutánt a Budavári Palotában töltöttük: megnéztük a reneszánsz év jegyében készült kiállítást Mátyás király öröksége címmel, és a Magyar Nemzeti Galéria magyar festészeti kincsei-ben gyönyörködtünk.

Április 26-án a szombati munkanapot kirándulással töltöt-tük. Három turnusban, külön busszal indultunk el az iskolából.

Az alsó tagozat úticélja Mogyoróhegy, a felsısöké a Fü-vészkert volt.

Az elı és második osztályosok barangolást tettek a vadvirá-gos réten, a harmadikosok vízbiológiai terepgyakorlaton, a ne-gyedikesek odútelep-vizsgálaton vettek részt. Levezetésként nagyot játszottunk a játszótéren.

A nagyok a Füvészkert látnivalóin kívül ügyességi és „okossági” vetélkedıkön mérték össze erejüket és tudásukat.

Átkeltünk egy patakon, kötélen mászva, farönkön egyensú-

lyozva, köveken ugrálva, jártunk gólyalábon, dobtunk célba, és húztunk kötelet. Kipróbáltuk a Füvészkert melletti játszótér minden játékát és persze elıkerült a röplabda is.

Védett növények és állatok neveit találtuk ki, keresztrejt-vényt fejtettünk és totót töltöttünk ki a hulladékgyőjtésrıl, így emlékezve a Föld Napjára is.

A kellemes tavaszi idıben mindenki nagyon jól érezte ma-gát.

A 2008. március 9-i szociális népszavazás eredménye Dömösön

Választópolgárok száma a névjegyzékben a szavazás befe-jezésekor: 963 fı

Szavazóként megjelent polgárok száma: 525 fı 1. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvıbeteg-gyógy-

intézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követı év január 1-jétıl ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?

Urnában lévı szavazatok száma: 525 db Érvénytelen szavazatok száma: 5 db Érvényes szavazatok száma: 520 db Érvényes szavazatok megoszlása: Igen: 425 db – Nem: 95 db – Rontott: 5 db 2. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátá-

sért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követı év január 1-jétıl ne kelljen vizitdíjat fizetni?

Urnában lévı szavazatok száma: 525 db Érvénytelen szavazatok száma: 3 db Érvényes szavazatok száma: 522 db Érvényes szavazatok megoszlása: Igen: 420 db – Nem: 102 db – Rontott: 3 db 3. kérdés: Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támoga-

tott felsıfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?

Urnában lévı szavazatok száma: 525 db Érvénytelen szavazatok száma: 4 db Érvényes szavazatok száma: 521 db Érvényes szavazatok megoszlása: Igen: 418 db – Nem: 103 db – Rontott: 4 db

Közélet


Novák Lajos:

A pályázatok kora

Manapság elborítanak bennünket a fogalmak: pályázat, pályázható, megnyílt ablak, megnyílt forrás, EU-s pályázat, pályázati lehetıségek, stb.

Az állami, központi forrásbiztosításnak ez a csodateremtı formája annyira beépült a mindennapjainkba, hogy mindenki, minden tekintetben a PÁLYÁZAT-ban látja a megoldást.

Sajnos az effajta megoldáskeresés nem teljesen önkéntes vállalása a közszolgáltatást, közfeladatokat ellátó önkormány-zatoknak, így nekünk sem.

Nem önkéntes, hiszen a szükség kényszerít rá bennünket. Az állami feladatok egy részének a biztosítása az önkor-

mányzaton keresztül történik csak az a bökkenı, hogy az azok-hoz szükséges források valahogy mindig, évrıl-évre csökkenek. Ma már 10 millió Ft-tal kevesebb pénzt kapunk a központi költ-ségvetéstıl, mint amennyibe az Óvoda fenntartása kerül. (Ahol iskola is van, mint például Pilismaróton, ott 40 millió Ft hiány-zik)

Ezért pályázunk! Pályázunk az oktatáshoz szükséges eszközök beszerzésére,

igaz csak 50%-os a támogatottság, de még az 50 % is jól jön. Pályázunk az óvodaépület felújítására, átépítésére, hiszen

szinte használhatatlan állapotban van. Tudjuk, hogy minden önkormányzat hasonló cipıben jár, ezért általában 10-20-szoros a beadott pályázatok száma, mint amennyi nyertes lehet. Például a „Közoktatási Infrastruktúrafejlesztési” pályázatnál már tudjuk, hogy a 127 beadott pályázatból csak 15-20 fog támogatást kap-ni.

Pályázunk az orvosi rendelı kialakítására is, talán már min-denki tudja, hogy a jelenlegi rendelıépület 6 éve már nem az önkormányzat tulajdona, ezért újat kell építeni. (Itt jegyzem meg, hogy a ravatalozó felújítására ebben az évben azért nem tudunk pályázni, mert a tulajdoni lapon egyáltalán nem szerepel az épület, így az önkormányzat tulajdonjogát nem lehet igazolni. Már folynak a tárgyalások az érsekséggel a helyzet megoldásá-ra.)

Nagy szerencse, hogy az év elején megjelent egy olyan pályázati kiírás, az „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése” címő, ahová ezzel a gondunkkal fordulni tudunk, persze ez sem olyan egyszerő, mert a kiírás önkormányzati tulajdonú rendelı felújítására vonatkozik – nekünk pedig nincs a tulajdonunkban ilyen. Másfél hónapig tartott, amíg a NFÜ munkatársával, az ÁNTSZ vezetıjével, a jegyzı úrral megtaláltuk a lehetıséget arra, hogy egyáltalán részt vehessünk a pályázaton.

A pályázat 520 milliós keretösszegre a régiónkban 401 település pályázhat és már a pályázati kiírás szerint is csak 14-18 nyertes lehet.

Az már csak a „pályázatosdi” szépsége, hogy a pályázati kiírás ebben az esetben is több száz oldal, amely az alábbiakból áll:

– Pályázati felhívás 12 oldal – Pályázati útmutató 57 oldal – Projekt Adatlap 27 oldal – Útmutató a Projekt Adatlap kitöltéséhez 16 oldal – Költségvetés szöveges magyarázata 3 oldal – Önéletrajz minta 5 oldal – Segédlet a komplex akadálymentesítéshez 28 oldal – Támogatási szerzıdés minta 20 oldal – Környezeti fenntarthatósági útmutató 53 oldal – Informatikai specifikáció 10 oldal – Építészeti ajánlás 6 oldal – Esélyegyenlıségi útmutató 38 oldal

– Megvalósíthatósági tanulmány szempontrendszere 8 oldal

– Megvalósíthatósági tanulmány 15-20 oldal – Tervezıi, fenntartói, tulajdonosi, humánerıforrás nyilat-kozatok

– Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv 26 oldal

– Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettsége 48 oldal A megvalósíthatósági tanulmány önmagában is érthetetlen,

hiszen mi csak egy orvosi rendelıt szeretnénk létrehozni az itt lakó 1200 ember egészségügyi ellátásának az érdekében.

Nem nagyon értem miért kell megvalósíthatósági tanul-mányt írni, a megadott 8 oldalnyi szempontrendszer szerint azon felül, hogy az embereknek erre az ellátásra szüksége van.

Ezen a ponton jön a következı kényszer. A fentiekbıl láthatóan olyan a pályázati rendszer, hogy azt

halandó ember ne is értse meg, ezért kénytelen-kelletlen pályá-zatíró céget kell megbíznunk.

Ebben az esetben ez 166.000.- Ft + Áfa lesz, amelyet sze-rencsénkre az Esztergomi Kistérség fog finanszírozni.

Az azonban elgondolkodtató, hogy a pályázó önkormány-zatok többségének, általában 70-90%-ának ez az összeg kido-bott pénz, hiszen a pályázati keretösszegbıl illetve az elırevetí-tett támogatottak számából sejthetı, hogy nem fog nyerni.

De pályázni mégis kell, és fizetni a tervezıt, a pályázat írót, a költségbecslıt, a tulajdoni lapot, térképmásolatot, stb.…

Pályáztunk a közfeladatok mellett nagyobb lélegzető, jövı-be mutató programmal is amelyre sok-sok határidı módosítás után, áprilisban kaptuk meg a választ:

„Tisztelt Pályázó! Sajnálattal tájékoztatom, hogy (a/az) Dömösi Önkormány-

zat által az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program 2007 június 1. és szeptember 24. között nyitva álló harmadik pályázati körére benyújtott 278. regisztrációs számú, „Pádvár Ökoturisztikai és Környezetismereti Zöld Központ megvalósítása” címő projekt-koncepciója a Projekt Döntıbi-zottság döntése alapján nem jutott tovább a következı forduló-ba.”

„…hozzávetılegesen 1500 db projekt-koncepciót nyújtot-tak be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez…”

„…a Projekt Döntıbizottság választotta ki azt a 150 pro-jekt-koncepciót, amelyek benyújtói lehetıséget kapnak arra, hogy a második szakaszban részletesen kidolgozott és doku-mentumokkal alátámasztott pályázati anyaggal pályázzanak.”

A munka most azoknak kezdıdik, akik a 10 %-ba, a máso-

dik fordulóba kerültek, és szeretnének a kb. 40 db végsı nyertes között lenni.

Ha azt tekintem, hogy 1500 pályázatból csak 40-en nyer-hetnek, hát bizony kicsit elkedvetlenítı.

Mégsem gondolom fölöslegesnek a munkánkat, hiszen birtokunkban van egy átgondolt fejlesztési koncepció, ami az iskolaépület közösségi célú hasznosításánál, a Szıkeforrás-völgy turisztikai fejlesztésénél kiinduló pont lehet.

Mi pedig pályázunk tovább, amire csak lehet. Többségében persze nem arra lehet, ami éppen kell. Most épp főkaszára lehet pályázni, de főnyíró kistraktorra

nem, pedig nekünk most az hiányzik, de nagyon.

Közélet – Kultúra


Fagyas Róbert:

A posztexpresszionista szobafestı-mővész kalandjai Dömösön

Nehéz a világban olyan lakhelyet találni, ahol a „mővész-

ember” meglelheti valódi, légmentesen zárt otthonát, ahol a különbözı rosszabbnál rosszabb ostoba népek nem zargatják „munka” közben, s ahol nemes családjával szentségben élheti a homo aestheticus lenyőgözıen nyugodt s békés életét.

Sajnos a jelek szerint Dömös sem ilyen hely. Még itt, a festıi (!) Dunakanyarban is akadnak vízdíjszedık, villanyszám-lások, munkájukat pénzért végzı vízvezeték-szerelık s deviáns kutyatulajdonosok is, ráadásul a feleség ideggyógyszerét sem ingyen adja a háziorvos.

A „mővész” ragyogó hétköznapjait a „falusi parasztok” között oly nehéz fáradságos munkája után a rövid hétvégeken kipihenni, hogy az a rengeteg zaj, mely az említett „tanulatlanok” életével jár, bizony jóval több, mint felháborító. Nehéz ez bizony, jaj de nehéz (gondoljunk csak Goda Gáborra, aki még a buszmegállót is kénytelen volt elköltöztetni háza elıl)!

A környezet sosem elég megértı, az emberek – nahát, most mit köntörfalazzunk?! – összeférhetetlenek, buták és „mővészetellenesek”. Ihletettnek lenni, amikor a szomszéd zenebonál, fúr-farag, újjáépíti a vihar által lerombolt gazdasági épületét zajjal-robbal, a kutyája meg folyamatosan ugat, ahe-lyett, hogy cincogna (tartana inkább némakacsát). Pedig a „mővész” mindent megpróbált, hogy meglelhesse a harmóniát: folyamatosan füstölt, verte és kínozta az azóta minden bizonnyal megboldogult, szép nagy kutyáját, motorozott az udvaron, tizen-nyolc órán keresztül nyírta három négyzetméternyi „pázsitját”, s valahogy még ez sem volt elég.

A buta szomszéd most meg éppen ül a felsıkertjében, és ostobán bámulja felhúzott szemöldökkel, ahogyan az egyébként rendszeresen köszönı, illemtudó „mővészcsemete” kellemes fejhangon ordít, mialatt rohangál a kertben, s azon morfondíro-zik, vajon mikor kerül elı a kényszerzubbony. Tényleg, az iste-nért! Mindent megpróbált ı, a „mővészember”, hogy békéje és nyugalma lehessen. Elment hát a hivatalba egy szép napon, s feljelentette az ugató kutyát.

Említeni sem érdemes – a hivatalos emberek is mind a „mővészet” ellenségei – kiderült, hogy pusztán ezért az embert nem lehet csak úgy megbüntetni, s még ha volna is rá lehetıség, a kutyát Sanyin kívül (ı a másik kutya) nem védhette volna senki állat, ám ı már régen visszavonult a jogi pályáról. Sebaj, ha az ugatás nem sért büntetıjogi szabályokat, majd azt hazud-juk, hogy az említett állat (nem Sanyi, hanem a másik!!) átjár az „ismert festımővész” birtokára. Ugye: nem véletlenül alakult így. Furcsa impressziói, asszonyának az övéhez hasonlatos pilla-natnyi benyomásai, s maga a legyızhetetlen, mindenek feletti fantázia együttes erıvel megszülték a vádat. Az már nem prob-léma, hogy ez csupán vádaskodás (melyre azonban már volna némi adathalmaza annak a bizonyos büntetıjogi törvénynek), bizonyíték nincs, senki sem látta még az „esetet”, s hogy a kerí-tése mindenütt hiányos, hát akármilyen kutya, macska, szarvas, vaddisznó, zsiráf, fóka is járhatott arra (talán még Sanyi is, aki meg van kötve), de nem baj: az a kutya a buta szomszéd kutyája volt és punktum!

Így legalább „kis füllentéssel” feljelenthette a szomszédait, akik – legbelül maga sem tudja igazán, miért – annyira ellen-szenvesek. Vagy talán mindenki, mindenhol ellenszenves...? Egyetlen fontos kérdés maradt megválaszolatlan a „mővész” számára, ezt onnan tudja e rövid szöveg írója, hogy nyitott szemmel zörög udvarán és a világban is javarészt, ha teheti: mit is jelent az pontosan, hogy nagy az Isten állatkertje?

Kedvenc verseinkKedvenc verseinkKedvenc verseinkKedvenc verseink

Válogatás Ady Endre, Áprily Lajos, Babits Mihály, Csoóri Sándor, T. S. Eliot, Erdélyi József,

Faludy György, Janikovszky Éva, József Attila, Rudyard Kipling, Nagy László, Petıfi Sándor,

Edgar Allan Poe, Radnóti Miklós, Sík Sándor, Szabó Lırinc,

Vörösmarty Mihály és más költık verseibıl.

Akik elıadják:

Dénes Kálmánné, Márkosi Kitti, Marton Róbertné, Pálmai József, ifj. Paulusz József, Szilágyi Gábor

és Varga Miklós

Helyszín: a Községháza Díszterme Idıpont: 2008. május 30. 18 óra. Mindenkit szeretettel várunk!

Dr. Szabó Attila, jegyzı:

Közterület-felügyelı Dömösön

Dömösön a megnövekedett turistaforgalom miatt hétvége-ken a szabálytalan helyen parkoló személygépkocsik – a Duna utcában, Bartók Béla utcában, Szent István utcában, valamint a Hısök terén – évek óta problémát jelentenek, ezért a közleke-dési gondok megoldására Dömös Község Önkormányzat Kép-viselı-testülete 2008. február 27.-én megtartott nyilvános ülé-sén 13/2008. számú Ök. határozatával felállította a közterület-felügyelıi szolgálatot.

A közterület-felügyelı fı feladata a Duna utca, Bartók Béla utca, Szent István utca, valamint a Hısök tere környékén szabálytalanul zöldfelületen parkoló személygépkocsik tulaj-donosainak felelısségre vonása. Ezen kívül feladatai között szerepel a Polgármesteri Hivatalnál lévı fizetıs parkolóban parkolójegy nélkül várakozó személygépkocsik tulajdonosai-nak parkolási pótdíj megfizetésére történı felszólítása, vala-mint „A helyi környezet védelmérıl, a közterületek és ingatla-nok rendjérıl, a település tisztaságáról” szóló 10/2001. (VI.22.) számú rendeletben foglalt tényállások elkövetıinek helyszíni bírság formájában történı felelısségre vonása.

A dömösi lakosok a különféle közlekedési szabálysértési esetekben Farkas Gergely közterület-felügyelıt 2008. május 1-tıl a szolgálat teljesítésének idejében hétvégeken és ünnepnap-okon a 30/999-2122-es mobil számon érhetik el, és kérhetnek tıle segítséget.

Közélet – Hitélet – Kultúra


Dobos Károly:

Cimbalom

Április hónapban több kulturális esemény volt községünk-ben, mely rendezvényeken szépszámú közönség gyönyörködhe-tett egyrészt József Attila ismert és kevésbé ismert, helyi lako-sok által elıadott költeményeiben, majd a következı hétvégén Balogh Kálmán cimbalommővész játékában, melyben népdalok, és klasszikus mővek feldolgozásai egyaránt szerepeltek.

Május elseje és Anyák napja alkalmával, most ezekrıl a napokról, illetve az alkotó munka szépségérıl, valamint az Édesanyák önfeláldozó életérıl egyaránt lehetne elmélkedni, de gondolom ezt majd hivatottabb személyek megteszik. Így aztán kiragadom azt a gondolatsort az események körébıl, mely en-gem további elmélkedésre késztetett.

„Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok” dúdoltuk együtt a muzsikával, ahogyan a mővész a mősorát elkezdte. Aztán az elsı dalciklus urán, rövid összekötı szöveg következett, mely-ben ki tudja miért egy vicc is belekerült. Mivel nem éreztem a zenéhez szükségesnek, talán jobban is elgondolkoztam rajta.

Így hangzott :”Egy ember felment a Mennyországba és kopogtat Szent Péter ajtaján. Néma csend és zárt ajtó fogadja, még csak az angyalok kórusának a hangjai sem szőrıdnek ki, és az ajtó nem nyílik ki.

Kis idı múlva ismét kopogtat és igyekszik bebocsátást kér-ni, de ismét nem sikerült. Némi várakozás után harmadszor is próbálkozik emberünk, s végre megnyílik az ajtó, és Szent Péter tárja ki azt.

Szent Atyám! Már háromszor kopogtattam, talán nem hal-latszott, hogy csak a harmadik kopogtatásra nyílt meg az ajtó? – kérdezte az ember. – Édes fiam nem tehettem, mert kétszer újra-élesztettek! – volt a válasz.”

Elgondolkoztam. A beteg embereket, vagy a balesetet szen-vedıket, valóban több esetben sikerül az elsısegélyt nyújtóknak orvosoknak újraéleszteni, visszahozni a majdnem halál állapotá-ból a földi létezésbe. Lenni vagy nem lenni! Élet vagy halál! Ki rendelkezik felettük?

A Vadálló kövek felé sétálgatva, gyönyörködtünk baráta-inkkal az egyre megújuló természet szépségében, friss üde szí-neiben. Reggelente rendszeresen felébredünk, újra tudatunknál vagyunk míg alvó állapotban nem tudjuk mi történik velünk. Mi az az Erı ami, vagy inkább Aki felébreszt megújít napról napra bennünket?. Az újraélesztı embereknek az eset után hálálko-dunk, megköszönjük azt amit értünk tettek. És reggelente? Hálát adunk-e az Úristennek? Vagy csak álmosan, néha morcosan kezdjük el a következı napokat?

Bizony a természet rendjét, az emberi szervezet és a galaxi-sok mőködését egyaránt a Mindenható irányítja. Akit mi Jézus Krisztus által Mennyei Atyánknak szólíthatunk. Aki feltámasz-totta egyszülött Fiát a testi halál állapotából, példát és reménysé-get adva nekünk a jövendırıl. Felvitte Fiát a mennybe, ahogyan olvashatjuk az Apostolok Cselekedeteibıl. 2008 a Biblia Éve. A mennybemenetel évfordulója Áldozócsütörtök most egybeesett május elsejével.

Az Apostoli Hitvallásban sokszor mondjuk, vagy ha nem is mondjuk, de hallhatjuk, hogy: „harmadnapon halottaiból feltá-madt, felment a Mennybe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbján: onnan jön el ítélni eleveneket és holtakat”. Gondolunk-e erre az eseményre? Eszünkbe jut egyáltalán?

Készülünk-e rá? Ma még lehet! Holnap? Ki tudja! ?

Pálmai József:

Széljegyzetek

Jólesı érzés, ha régi fényképeket néz az ember, mert azok általában valamilyen közösségi eseményhez kapcsolódnak. Ré-gen a dömösiek korosztálytól függetlenül tudtak maguknak kul-túrát teremteni, akár sportban, színjátszásban, majáliskor, vagy egyházi eseményeken, jeles napokon. Nyilván a szervezésben élen jártak a tanítók, akik mindenkit ismertek.

A bölcsek már az ókorban hirdették, hogy a jövı csak a múlt haladó hagyományaira épülhet. S ha a hagyományokat nem ápolják, akkor nem lesz jövı, legalábbis nem a korábbi közösséghez kapcsolódó. Ezért is figyeltem érdeklıdéssel az eddig három részes, alapos, statisztikai adatokkal is megtőzdelt, Kıhalmi úr által közreadott munkát, aminek címe a falu jövı-képét hordozza, és kíváncsian várom a folytatást.

Az is elismerést érdemel, hogy Kıhalmi úr kis csoportok részére tájékoztatókat, beszélgetéseket szervez, s amin én jelen voltam, jelen volt Fehér Norbert képviselı úr is a vendéglátó házigazda, Fabi Jánoséknál. Csakhogy ez nem elég. Okulni kel-lene végre a Tófenék példáján, az eltékozolt dömösi közterülete-ken, vagy a most lezárult pilismaróti földeladáson.

Korábban is említettem, rendkívül értékesek a helyi „rétegprogramok”, s frissítı elıadó estek, de ezeken kevés a dömösi gyermek, vagy az adófizetı helyi állampolgár – nekik ide kellene hozni a színházi elıadást. Lehet, sıt biztos, hogy a színházlátogatásra pénzük sincs, vagy más igényük van.

A négyes munkaszünet elıtt néztem a dicséretes hirdetıtáb-lákat, lesz-e a népnek valami program Dömösön, mint volt vagy tíz évnek elıtte? A pilismaróti Mazsorett-találkozón kívül más programot nem találtam. az is nagyon jó, csak nagyon kevés!

Tisztelt Faluvezetés! Tisztelt Egyesület! Szíveskedjenek megszervezni a község közmővelıdését, ne elégedjenek meg azzal, hogy máshol sincs több. Szükség van arra, hogy találkoz-zanak a szélrózsa minden irányába eljáró diákok, fiatalok, idı-sebbek ebben a számunkra pénztelen világban! Korábban voltak programok még a Polgármesteri Hivatal diófája alatt is. Meg kellene nyitni az iskola ajtóik a helyi ifjúság, s más korosztályok elıtt, a Faluvezetésnek pedig programokat, felügyeletet kellene biztosítani. Meg kellene vásárolni két-három pingpongasztalt, asztali játékokat, hogy ne csak a vendéglátó álljon készenlétben a pénznyelésre!

A mai Magyarországon az ötéves korosztály létszámának csak az 50%-a magyar nemzetiségő. Nagy feladat a lakosok szocializálása, hogy megismerjük, formáljuk egymás vélemé-nyét, hogy esetleg egy közös jövıkép is kialakulhasson, például a földeladás során, hogy ne veszekedés, összeveszés legyen az eredmény.

Javaslom a képviselıtestületnek, hogy ne csak másfél éven-te tartsanak falubejárást, a Dobogókıi útra akár hetenként is jöhetnének, mindig találnának újat! De vigyázzanak, mert fölül-rıl iszonyú büdös víz folyik alá, a dömösi sellı, ja, és a tizenöt méteres bekötı szakasz egy év óta még nem készült el, ezért ne autóval jöjjenek.

Viszont gyönyörő kiállítás nyílt Esztergomban a régi Me-gyeházán, jobbról a Városháza mögött, Munkácsy Mihály képe-ibıl.

Május 17-én a Dobó Gimnáziumban 19 órától „Tavaszi hangverseny” lesz Liszt Ferenc mőveibıl.

Színházlátogatás William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

Vígszínház 2008. május 31. szombat (indulás: 1710, a községháza elıtti parkolóból) Jegyárak: 2700 Ft (esetleg 2400 Ft), + buszköltség: 400 Ft, (a buszköltség felét ismét állja az Összefogás Dömösért Egyesület).

Jegyek elıjegyezhetık: Vanekné Vakán Anikónál, Pauluszné Tóth Annánál.

Hitélet – Közélet


Fülöp édesapja kis jegyzı és alkimista volt Firenzében. Amikor Fülöp öt éves volt, meghalt az édesanyja, de nevelıanyja is nagyon szerette. A kis „,Pippo buono” min-denki kedvence volt. Közvetlenség, dús fan-tázia, nagy lelkesedni tudás jellemezte. Rendkívüli érzéke volt a vidám, népies tré-fákhoz.

Elsı képzését szülıvárosának Szent Márk-konventjében, a dominikánusoktól kap-

ta. Ami jó van benne – vallotta késıbb – azt nekik köszönheti. 1533-ban édesapja San Germano-ba küldte, hogy ott élı

kereskedı nagybátyja mellett dolgozzon. Mivel a kisváros Montecassino közelében van, Fülöpnek alkalma volt gyakran ellátogatni a Szent Benedek iskolájába, ahol különösen a kiváló bencés szerzetestıl, Evoli Özsébtıl tanult sokat.

1536-ban már Rómába került, ahol megismerkedett Loyolai Ignáccal, akitıl megtanulta a „belsı imádságot”. Vele és rendtársaival együtt segítette 1538/39 ínséges telén a római éhezıket. Látogatta a betegeket a Szent Jakab-ispotályban, és megismerkedett alapítójával is, aki a híres laikus testvérülethez, az ,,Isteni Szeretet Oratóriumához'' tartozott. ,,Sola caritas - csak a szeretet számít!”, lett késıbb saját oratóriumának a jeligéje is.

Tanév közben elhatározta, hogy abbahagyja tanulmányait, eladta könyveit, és árukat a szegényeknek adta. Akkoriban azonban erre a radikális elhatározásra jutott a Megfeszített elıtt: ,,Aki Krisztuson kívül akar valamit, nem tudja, mit akar; aki Krisztuson kívül vágyik valamire, nem tudja, mire vágyik; aki Krisztuson kívül másvalakiért dolgozik, nem tudja, mit csinál.''

Napjai ettıl fogva az utcai apostolkodással teltek. Rendkívüli látomásokban és kegyelmekben is részesült. Az

a leghíresebb, amelyet 1544-ben a katakombákban kapott. Úgy látta, hogy tüzes golyó hatol be a száján, és leszáll a szívébe. Egy másik látomásban Keresztelı Szent János, Firenze védı-szentje kiszólította remeteéletébıl az apostoli munkába: ,,Isten akarata szerint a világba kell menned, és Rómában kell élned, de úgy, mint a sivatagban!” - hallotta egy bensı hang szavát.

Végül 36 éves fejjel 1551 májusában gyóntatóatyja rábe-szélésére fölvette a papi rendet. Hivatása közben rengeteg gyer-mekkel találkozott, kezdetben lelki beszélgetéseket és kirándulá-sokat szervezett számukra délutánonként. Késıbb, a hely szőke miatt oratóriumot (imaterem) alakított ki, ahol naponta a Bibliát tanulmányozta a gyermekekkel.

XIII. Gergely pápával jó kapcsolatot ápolt, így szinte teljes szabadságot kapott. Többek között átvette a firenzeiek római templomának vezetését, újjászervezte a Vallicella-templom oratóriumát.

1595. május 26-án halt meg. Szentté avatási eljárása már halála után két hónappal megkezdıdött. 1622-ben Loyolai Ig-náccal, Xavéri Ferenccel és Avilai Terézzel együtt avatták szentté.

Ünnepét 1625-ben vették föl a római kalendáriumba, május 26-ra.

A Legyetek jók, ha tudtok címő film egy csapásra ismertté

tette İt Magyarországon. A film természetesen számos fikciót tartalmaz, azonban a kortársak valóban jókedvő és tréfás ember-ként jellemezték a szentet.

Istenünk, ki hőséges szolgáidat szentjeid közé fölmagasz-

talod, kérünk, add, hogy a Szentlélek minket is gyújtson láng-

ra a szeretetnek azzal a tüzével, amely Néri Szent Fülöp szívét oly csodálatosan izzóvá tette!

Az elıttünk álló egyházközségi programok:

Baltás-Kapornai Szilvia:

NÉRI SZENT FÜLÖP (Firenze, 1515. -+Róma, 1595.)

Ünnepe: Május 26.

Május 4. (vasárnap) Az édesanyák köszöntése a szentmisében

Május 25. (vasárnap) Úrnapi körmenet

Május 30-31. Missziós hétvége

Június 1. (vasárnap) Missziós hétvége, Óvodás Te Deum

Novák Lajos:

Beadtuk az óvoda bıvítésére vonat-kozó pályázatunkat

A Dömösi Élet tavaly augusztusi számában már írtam az óvoda bıvítésének, újjáépítésének a tervérıl. Azóta kiírták a pályázatot, aminek megfelelıen elkezdtük összeállítani a be-nyújtandó pályázati dokumentációt.

Kétfordulós pályázatról van szó így a most összeállított 145 oldalnyi anyag csak a belépı, amennyiben a bírálók úgy dönte-nek, hogy a pályázatunk mehet tovább, akkor jön majd a máso-dik nekirugaszkodás és az újabb szempontok szerinti pályázati anyag összeszedése.

A beruházás összes bruttó költsége 154 millió Ft, ebbıl 95 millió Ft az épület felújítása, bıvítése, 20 millió Ft az udvar kiépítése, 20 millió Ft az eszközök, bútorok beszerzése. A fenn-maradó 19 millió Ft pedig a bonyolítói költségeket tartalmazza: mérnöki, szakértıi díjak, közbeszerzési eljárás költségei, könyv-vizsgálói díjak, menedzsment díjak, stb. Érdekességként meg kell említeni a „nyilvánosság biztosításának” a költségét is, jelen esetben ez 3,6 millió Ft. Ez kötelezı eleme a pályázatnak, ma-napság enélkül nem lehet pályázni. Be kell tervezni a sajtókölt-ségeket, honlap létrehozását, nyíltnap szervezését, emléktábla készítését, stb.

A pályázat 90 %-os támogatottságú így az Önkormányzat-nak 10 %-os önrészt azaz 15,4 millió Ft biztosítását kell vállal-nia. Ez a vállalás nem lehet kérdés, tekintettel arra, hogy ezért az összegért kapunk egy 414 m2 hasznos alapterülető, a jelenlegi-nél kétszer nagyobb korszerő épületet, ahol gyermekeink külön-külön helyiségekben tornázhatnak, étkezhetnek, játszhatnak, aludhatnak, tanulhatnak. Ma mindezen tevékenységek egy he-lyiségben történnek.

Ajánlom mindenki figyelmébe a Szczuka Attila által terve-zett épületet, és szorítsunk, lobbizzunk együtt a sikerért.

História


Kládek László:

Egyházak és iskolák Dömösön a XVIII–XIX. században (2. rész) Minden bizonnyal a templommal egy idıben készült el a

plébániaház is. 1+2+1 tengelyes homlokzatának középrésze kissé elıreugrik. A kert felıl hangulatos tornác látható.

Az 1744-ben emelt kis Mindenszentek-kápolna az elızı évi pestisjárvány emlékét ırzi. Építését négy dömösi lakos fogadta meg: Béres András, Horváth István, Kecskés Gábor és Ország István. Ha „az Isten a dögletességtıl megtartaná a helységet”, akkor „szombat napot megtartanák: minden munkától ma-gukat megtartóztatván.” A kis épületet a volt Szárnyaskerék üdülı kerítése veszi körül. Belseje keresztboltozatos, szentélye félköríves. Állítólag egy remete is élt ebben a kápolnában: bizonyos Kiss János, mégpe-dig érseki jóváhagyással.

Az alapos Nedeczky Gáspár még egy hajdani kálváriáról is tudósít, melyet 1767-ben építettek.

„Nagy István dömösi ispán, Sztancsik Jakab, akkori egy-házfi adakozásaikból, és a bírák által behajtott bírságokból = 5fból: a latrokra külön 8 fból összesen = 14 ftból állíttatott fel azon a helyen, mely ma szılıvel beültetve kálváriának nevezte-tik.”

A templom mellett az iskola volt a települések szellemi központja, és ez Dömösön is így volt. 1736-ban alapították, közelebbi helye ismeretlen, talán a plébánián mőködött. Viszont 1778-ban már Bertok György házában volt található, a késıbbi épület szomszédságában. Az 1752-es egyházlátogatási jegyzı-könyv szerint:

„Az iskolamester, Urbanovics György, beszél magyarul, tótul és németül. Készpénzjáradéka 12 frt, további búza 24 po-zsonyi szapuval és fél mázsa só. Nagyobb temetés után jár 25, kisebb után 15 dénár; énekes nagymiséért 50 dénár. A koleda és offertorium harmadát kapja.”

(Az offertorium ebben az esetben a hívek által összeadott pénzösszeg, a koleda pedig az újévi pénzgyőjtés neve. K. L.)

Nedeczky más tanítók nevét is feljegyezte: Antal Adalbert (1756-ban), Rácz János, Fellegi György, Doka Ignác. A Katoli-kus és karbeli kótás énekes könyvérıl nevezetes Bozóky Mihály 1773-ban falunkban munkálkodott, és innen ment Marótra 1776-ban.

Az iskolába 1788-ban hatvan gyermek járt, és az uradalom (az esztergomi fıkáptalan) tartotta fenn. A tanító a jegyzıi teen-dıket is ellátta, de javadalmazása így is csekély volt, pedig még Marótról is volt jövedelme.

Az iskolát – miután épülete leégett az 1823-as tőzvészben – a fıkáptalan építette újjá, sıt ki is bıvítette. Az utca felé két tanterem nézett, míg L alakban kapcsoló-dott hozzá a tanítói lakás, mellette jelentıs nagyságú kerttel. Amint ma is látható, szimmetrikus elrendezéső, kilenctengelyes épületként valósult meg. Ebben az idıben Adamka Albert a tanító akinek évi fizetése 170 forint 30 krajcár volt. Elvileg 140 gyereknek kellett volna elébe járulnia, és ebbıl 118 járt is rendesen.

1859-ben cseréppel fedték le az isko-laépületet, míg a tanítói lakást fazsindely-lyel borították. Ennek ellenére az 1868. szeptember 21-i tőzvészben (amikor 21 ház pusztult el) ismét megsérült. Az újjá-építés során már mindegyik épületrészt cseréppel fedték be.

Nedeczky Gáspár így vélekedett a dömösi iskoláról:

„... az 1868. 38 és 1876. 28 t. cz. szerint a n. mélt. magyar püspöki kar által kiadott szabályok értelmében szervezkedett. Van megválasztott iskolaszéke, jegyzıkönyve, szükségeihez mért költségvetése; és mégis minden jóakaratu törekvéseink mellett

méltán elmondhatja az iskola-szék maga felett, hogy az eredménnyel évrıl-évre nincs megelégedve ...

Dömösön különösen megérezzük a törvények elhanyagolását. Itt a nép nincs földjéhez kötve, mert nem csak ebbıl él, hanem hajózásból, favágásból és hordásból kıbányákból, ezeken kívül nagy közlekedése van a Dunán: ezen okoknál fogva a fel nem nıtt gyermekek is igénybe vétetnek a csalá-dok által, melyek gyakran a községen kívül szétszórt állapotban nem támogatják az

iskolát; magok az iskolaszék tagjai pedig nem képesek az ifjuságot iskolára szorítani; sıt minthogy Dömösön a nép kény-telen testi erejét különösen megfesziteni hogy elélhessen, az élet nem egyszer kineveti az iskolát, be nem látván, mi végre szüksé-ges az iskola ott, hol olyan munkára nem oktattatik az ifjuság, milyennel a nép mindennapi kenyerét keresi? Pedig épen Dömös azon község, mely közlekedéseinél fogva nagy hasznát vehetné azon oktatásoknak, melyeknek mások nem vehetik.”

Mint az 1701-es egyházvizsgálati jegyzıkönyvbıl kiderül, Dömös lakosságának fele református volt. A XVI. században elindult reformáció a törökök által elfoglalt országrészeken is elterjedt, de nem közvetlenül a hódoltság következményeként. A hódítók közömbösek voltak a vallási kérdések iránt, fıleg a védelmi és gazdasági szempontok vezérelték ıket, amikor egy-egy területet meghódítottak. A reformáció gyors terjedésében a korábbi magyar köz- és egyházi igazgatás visszahúzódása is szerepet játszott.

Valószínőleg a XVIII. század folyamán honosodtak meg Dömösön Kálvin János tanai. Az itteni gyülekezet tagjai minden bizonnyal Maróttal közösen tartották istentiszteleteiket, hiszen a szomszéd faluban már a török kor vége felé templomot emeltek a reformátusok.

A török kiőzése után az újjászervezıdı magyar hatóságok szigorúan léptek fel ellenük, és mindenféle módon nehezítették életüket. A XVIII. század elejétıl kezdve nem tőrtek meg Esz-tergomban református lelkészt, sıt 1731-tıl még az iskolameste-reket is eltiltották a prédikálástól. Ekkortól csak házaknál győl-

hettek össze, és ott tarthattak bibliaolva-sást.

1781-ben II. József kiadta türelmi rendeletét, amely biztosította reformátusok és az ortodox keresztények szabad vallás-gyakorlását és a magasabb hivatalok betöl-tését is lehetıvé tette számukra. Így ık is az ország javára fordíthatták képességeiket. Dömös és Marót korábban is egymásra utalt reformátusai 1787-tıl élvezhették a rendelet elınyeit. A két falu közös gyüle-kezetének Dienes Sámuel lett a vezetıje és Budai György a „rektora”, tanítója. Ugyan a dömösi reformátusok Kisoroszihoz tar-toztak volna, de a közlekedési nehézségek-bıl is következett a Maróthoz való tarto-zás:

„Nemes Vármegye! İ Felsége erre való nézve, hogy

Maróton és Dımısın mindöszve 441 lelket találtatnak, és a Dımısi gyülekezet önként akarja magát Marothoz affililáltatni. Mivel ennek az utolsóbb helységnek (azaz a me-gye szélén helyezkedik el, K. L.) az Isteni

História – Hirdetés – Impresszum


Dömösi Élet Felelıs szerkesztı/fıszerkesztı: Szilágyi Gábor

Szerkesztıség: Pauluszné Tóth Anna, Vanekné Vakán Anikó A szerkesztıség címe: 2027 Dömös, Táncsics M. u. 10. Telefon: 20-579-7829; E-mail: [email protected] Készült a GLOBEPRINT Nyomdában 500 példányban

Eng.sz.: 2.9/595-1/2006 Az újság összes eddig megjelent száma a

www.domos.hu internetes oldalon olvasható.

Gumiszerelés, centrírozás, javítás Visegrádon 06 20 661 7803

[email protected]

Várjuk olvasóink írásait! Aki úgy érzi, hogy közérdeklıdésre számot tartó mondanivalója

van, írja le, és küldje el nekünk. Bárkitıl elfogadunk cikket, ha az közlésre alkalmas, még akkor is,

ha mondandójával nem mindenben értünk egyet. Ilyen módon kívánunk fórumot biztosítani a különbözı véleményeknek.

A beküldött írások tartalmáért nem vállalunk felelısséget, azokat nem változtatjuk meg, csak az esetleges helyesírási hibákat javítjuk ki. Nem közlünk rasszista, kirekesztı, győlöletkeltésre alkalmas, a jó ízlést és az alapvetı emberi jogokat sértı vagy trágár, stb. írásokat.

tiszteletnek meg engedtetik, és amaz a Kis Oroszi, a Bogdányi-val edgyütt a már meg nyert szabadságban tovább is meg hagyatik. ... A melly Felséges Királyi engedelem a Nemes Vár-megyéhez küldettetik annak bé tellyesítése végett, és hogy adas-sék tudtukra azoknak akiknek engedtetett.

Adatott a felséges Királyi Helytartó Tanátstul Budán, 1787 február 13.

Révai Ferentz T. Nográd Vármegye Szolga bíró.” Dömösön Kapornai András lett a kurátor, míg „Öreg” Pin-

tér András, Pintér István, Szabó Márton és Fabi István a presbi-terek, és Kapornai Mihály egyházfi állt a gyülekezet élén.

Dömös lakóinak felekezeti különbözısége a lakóhelyvá-lasztásban is megnyilvánult. A reformátusok a falu Pilismarót felıli részét (felvég, azaz „fıvég”), míg a katolikusok a falu középsı részét (alvég) lakták.

Bár a dömösi reformátusok Pilismaróthoz tartoztak, azért igyekeztek maguknak megfelelı iskolát és templomot létesíteni. Ez irányú kérésüket a megyei küldöttség elutasította, kicsinek találva a gyülekezetet. A következı évben megromlott viszo-nyuk Maróttal, mivel sokallták az ottani templom bıvítésének költségeit. Ezért a nagymarosi anyaegyházhoz csatlakoztak, de a Helytartótanács visszautasította dömösi reformátusokat Maróthoz.

Végre 1851-ben iskolaépületet vettek Kapornai István és „öreg” Fabi András segítségével. 1862-tıl Csernák István lett a „mester”. Kezdetben itt alakították ki ideiglenes imaházukat is.

1873-ban a dömösi református gyülekezet elérte, hogy az 1868-as tagosítás során nekik juttatott területen templomot épít-senek Gegus Nándor lelkész segítségével, amit 1876 november 12-én szenteltek föl.

Építéséhez „İ Felsége (I. Ferenc József), 100 forintot, a ref. egyházkerület 100 ft, Heckenast Gusztáv 50 ft összeget adott. A szomszédos egyházak és a helyi római katolikusok segé-lyével együtt összesen 870 ft és 61 kr győlt össze. Az imaház került 3564 ft-ba.”

A templom egyszerő épületét nem lehet építészeti stílushoz kötni, de jellegzetes – fiatornyokkal díszített – tornyával, ame-lyet késıbb emeltek, hangsúlyos faluképi elem. Mivel Dömös korábbi beépített területének szélén áll, felkiáltójelként zárja vagy nyitja a falu házainak sorát.

Felhívás!

Az Összefogás Dömösért Egyesület nyári táborozást szervez, 6 fı, 10-14 éves általános iskolás, dömösi állan-dó lakhellyel rendelkezı gyermek részére.

A táborok idıpontjai, helyszínei: - Tőzoltó tábor, Süttı, június 23-28. (2 fı) - Kommandós tábor, Pilismarót, július 7-12. (2 fı) - Sporttábor, Bajót, július 21-26. (2 fı) A tábor részvételi költségét a Kistérségi Társulás

fedezi! Azok a szülık, akik szeretnék gyermekeiket ezekbe

a táborokba elengedni, az Önkormányzatnál elhelyezett győjtıládákba dobhatják jelentkezésüket.

A bedobott lapra írják fel gyermekük nevét, életko-rát, lakhelyét. Egy gyermek több táborba is jelentkezhet és egy családból több gyermeket is lehet nevezni.

Jelentkezési határidı: 2008. június 5. A jelentkezéseket Dr. Szabó Attila jegyzı jelenlé-

tében bontjuk fel és regisztráljuk. Ezután 2008. június 6-án jegyzınk és a kábeltévé

nyilvánossága elıtt a jelentkezık közül, táboronként, 2-2 + 1 tartalék név kerül kisorsolásra, ık mehetnek táboroz-ni! Mindenki csak egy táborozást nyerhet.

A gyermekek tábori ruházatát és tisztasági felszere-lését természetesen a szülı csomagolja össze.

Hirdetés


dömös jövıképe- ahogy én látom (4., befejezı rész) · 2010-10-26 · a turista vonzerı: a...

Documents