Fő célja:
• A zenei befogadókészség kialakítása
• Zenei élmény nyújtása
• Aktív, értő zenehallgatásra nevelés
További jelentősége:
• Az egyszólamú, vokális zenei világ kitágítása
• Hon- és népismeret
• Európai kulturális értékek megismerése
Követelmények a kerettanterv alapján:
• „A zeneértő és -érző képesség fejlesztésének követelménye többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajok, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének megfigyelése.”
• „A zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása.”
Fejlesztési célok
„Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekek tapasztalatokat szereznek a tudatos zenehallgatói tevékenységről.
A zenehallgatás során a tanulók spontán és tudatos élményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről, hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó-együttesekről, tempóról, dinamikáról és zenei formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetű zeneművekkel is.
A kiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz.”
Anyaga:
• Zajok, zörejek (?)
• Tanult dalokhoz kapcsolódó eredeti népi felvételek, feldolgozások
• Népzenei felvételek, feldolgozások
• Ünnepekhez, ünnepkörökhöz kapcsolódó népzenei felvételek, feldolgozások, műzenei szemelvények
• Karakterdarabok, táncok, cselekményes zeneművek
A mű kiválasztásának szempontjai:
• Befogadhatósága illeszkedjen az adott korosztály életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez
• Időtartama: fél perctől max. 3-3,5 perc, az életkortól függően.
• Sok tankönyvcsaládhoz tartozik javasolt zenehallgatási anyag CD felvételen, de a tanító ezeken kívül önállóan is választhat zeneművet.
A zenehallgatás formái:
• A zenei ismeretszerzést, képesség- (észlelés, emlékezet, gondolkodás) és készségfejlesztést célzó (időtartama 10-20 perc).
• Az órán tanított dalhoz kapcsolódik, elsősorban az élménynyújtás céljával.
• Élőzenei bemutató
• Más tantárgyak óráin (szemléltetésként vagy az élményszerűség fokozására, valamint a tantárgyi integráció lehetőségeinek kihasználására)
• Tanórán kívüli lehetőségek
Folyamata:
1. Érdeklődés felkeltése (az óra tartalmához illesztése)
2. A mű meghallgatása
3. Spontán megbeszélés
4. Megfigyelési szempont adása
5. Újabb (esetleg csak részlet) meghallgatás
6. Megbeszélés a megfigyelési szempontok alapján
7. Újabb megfigyelési szempontok adása-meghallgatás-megbeszélés a 4-6. pont szerint. Ez a folyamat harmadszor is végrehajtható.
8. A már ismerős mű ismételt meghallgatása
A megfigyelési szempontok vonatkozhatnak:
• Hangulat, karakter, szöveg
• Hangszín
• Zenei jelenségek (dallam, hangmagasság, együtthangzás, ritmus, ütemfajta, tempó, dinamika)
• Forma (ismétlődés, hasonlóság, különbözőség, zenei kérdés-felelet)
• Tánc, „együttjátszás”
Hány részre osztanád annak alapján, ahogyan váltakoznak a
hangszercsoportok?
1. rész 2. rész 3. rész 4. rész 5. rész
Vonós
Fúvós
Ütős