A tudatos zenehallgatás

Turmezeyné dr. Heller Erika

Fő célja:

• A zenei befogadókészség kialakítása

• Zenei élmény nyújtása

• Aktív, értő zenehallgatásra nevelés

További jelentősége:

• Az egyszólamú, vokális zenei világ kitágítása

• Hon- és népismeret

• Európai kulturális értékek megismerése

Követelmények a kerettanterv alapján:

• „A zeneértő és -érző képesség fejlesztésének követelménye többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajok, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének megfigyelése.”

• „A zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása.”

Fejlesztési célok

„Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekek tapasztalatokat szereznek a tudatos zenehallgatói tevékenységről.

A zenehallgatás során a tanulók spontán és tudatos élményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről, hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó-együttesekről, tempóról, dinamikáról és zenei formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetű zeneművekkel is.

A kiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz.”

Anyaga:

• Zajok, zörejek (?)

• Tanult dalokhoz kapcsolódó eredeti népi felvételek, feldolgozások

• Népzenei felvételek, feldolgozások

• Ünnepekhez, ünnepkörökhöz kapcsolódó népzenei felvételek, feldolgozások, műzenei szemelvények

• Karakterdarabok, táncok, cselekményes zeneművek

A mű kiválasztásának szempontjai:

• Befogadhatósága illeszkedjen az adott korosztály életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez

• Időtartama: fél perctől max. 3-3,5 perc, az életkortól függően.

• Sok tankönyvcsaládhoz tartozik javasolt zenehallgatási anyag CD felvételen, de a tanító ezeken kívül önállóan is választhat zeneművet.

A zenehallgatás formái:

• A zenei ismeretszerzést, képesség- (észlelés, emlékezet, gondolkodás) és készségfejlesztést célzó (időtartama 10-20 perc).

• Az órán tanított dalhoz kapcsolódik, elsősorban az élménynyújtás céljával.

• Élőzenei bemutató

• Más tantárgyak óráin (szemléltetésként vagy az élményszerűség fokozására, valamint a tantárgyi integráció lehetőségeinek kihasználására)

• Tanórán kívüli lehetőségek

Folyamata:

1. Érdeklődés felkeltése (az óra tartalmához illesztése)

2. A mű meghallgatása

3. Spontán megbeszélés

4. Megfigyelési szempont adása

5. Újabb (esetleg csak részlet) meghallgatás

6. Megbeszélés a megfigyelési szempontok alapján

7. Újabb megfigyelési szempontok adása-meghallgatás-megbeszélés a 4-6. pont szerint. Ez a folyamat harmadszor is végrehajtható.

8. A már ismerős mű ismételt meghallgatása

A megfigyelési szempontok vonatkozhatnak:

• Hangulat, karakter, szöveg

• Hangszín

• Zenei jelenségek (dallam, hangmagasság, együtthangzás, ritmus, ütemfajta, tempó, dinamika)

• Forma (ismétlődés, hasonlóság, különbözőség, zenei kérdés-felelet)

• Tánc, „együttjátszás”

Händel: Tüzijáték szvit – Örvendezés c. tétele

Hány részre osztanád annak alapján, ahogyan váltakoznak a

hangszercsoportok?

1. rész 2. rész 3. rész 4. rész 5. rész

Vonós

Fúvós

Ütős

1. rész

2. rész 3. rész 4. rész 5. rész

Vonós

Fúvós

Ütős

Taps

Comb

Dobbantás

Csettintés

APOR LÁZÁR TÁNCA (régi magyar tánc a 17. századból)

Szakirodalom:

• Tanítói kézikönyvek

• Beyer István: Zenetörténet, zeneirodalom. Pedellus, 2003.

• Laczó Zoltán: Zenehallgatás az általános iskola alsó tagozatán.

• Mendölyné Kiss Cecília: Ide hallgass! (Zenehallgatás alapfokon) FPI, 1999