-
10 KERESZTÉNY ÉLET EGYHÁZUNK ÉLETÉBÕL 2012. AUGUSZTUS 19–26.
A Szentlélek ecsetjévelBeszélgetés Szabó Zoltán pap-festõvel, mûvészettörténésszel
Tavaly volt az aranymiséje. Élete a lelkipásztori tevékenységben gazdagodott Gyõrszent-iván hívei közt, majd hosszú évek óta a külsõ-ferencvárosi Szent Kereszt-templomban, azÜllõi úton. Papi mûködésének, mûvészi tevékenységének – úgy érzi – a Szentlélek volt a se-gítõje. Öröm, hogy sok kitûnõ pap-költõt, muzsikus-szerzetest ismerhetünk. Ritkábbanképzõmûvészettel, festészettel foglalkozót.
– Hogyan alakult ki érdekes, „többszólamú”életpályája: pap, festõmûvész, restaurátor, mû-vészettörténész? A fociról nem is szólva…
– Falusi, földmûves család gyermeke voltam,Zsira községben születtem. Kiskoromtól kezdvea rajzolás, a festés mérhetetlenül érdekelt. Érez-tem, hogy a festészetnek van olyan szak-mai része, amit ha valaki nem tanul jólmeg, akkor mindig dilettáns marad. Asoproni gimnáziumban az egyik taná-runk festõmûvész volt, nagyon sokat se-gített, de tudtam, hogy ez kevés. Az ötve-nes évek elején, amikor érettségiztem,nem derülhetett ki rögtön, hogy pap sze-retnék lenni, ezért az állatorvosi egye-temre felvételiztem. A vizsga sikerült, deszerencsére helyette megkezdhettem ateológiát. Némi hátránnyal, mivel a sop-roni gimnáziumban mi nem tanultunk la-tinul. Elképzelhetõ, milyen terhet róttrám, hogy a latinul tartott filozófiai elõ-adásokat megértsem… A teológián PappKálmán püspök úr azt ígérte, hogy föl-szentelésem után valamilyen tanulási le-hetõséget adnak nekem a képzõmûvé-szetek terén is.
Röjtökmuzsaji káplán voltam, amikor BánkJózsef püspök úr fölhívatott Gyõrbe, hogy mu-tassam meg, miket rajzolok és festek. Így ke-rültem Borsa Antal mesterhez, aki mindjártírásos igazolást adott arról, hogy velem érde-mes foglalkozni. Fõpásztorom segítségével ésjóváhagyásával tíz évet tölthettem el Borsamûvész úr mellett. Festészetet, építészetet,szobrászatot is tanultam nála. De õ is figyel-meztetetett: elsõ a papi hivatás, ehhez kell har-monikusan társulnia a mûvészi munkának.Persze megmondta: egy nadrággal nehéz leszkét lovat megülni… És mivel gyermekei disz-szidálni kényszerültek, távol voltak, engemszinte gyermeküknek fogadtak. Szakmai tu-
dást, emberi tartást, szemléletet tanultam ott, amunkás évek alatt.
– A mûvészi tevékenység mellett sportolt is…– Amikor Gyõrszentivánra kerültem, ahol kö-
zel tíz évet töltöttem, szerencsére futballozhat-tam, szinte hivatásosan a Nemzeti Bajnokság-
ban. Játszhattam olykor Mészöly Kálmánékkal,a Vasas egykori, híres labdarúgóival is. És szer-vezhettem a papok, egyházmegyék bajnokságait.
– Mens sana, in corpore sano: ép testben,ép lélek…
– Már hosszú évek óta nem focizom, de a bu-dai domboldalakon mostanában is, hetvenhatévesen futok még! A fizikai erõnlét nagyon kel-lett a restaurátori munkához. Így a futball semcsak szórakozás volt az életemben, hanem erõ-forrás a lelki, szellemi munkához. Az egyetem„egy harmadik ló” volt az életemben, öt nyelvetkellett tanulni: angol, német (ezeken íródott aszakirodalom jelentõs része), aztán olasz, latin,és akkor még kötelezõ volt az orosz. Föltettem a
kérdést: nekem ezt miért kell csinálnom, öregfejjel? Gondviselésszerûen azért, mert az egyete-men pap nem nagyon volt. És mindenki figyeltengem. Volt olyan nap, hogy német-, orosz- ésangolóra következett egymás után, és sehol nem„éghettem le”. Az volt a szerencsém, hogy aSzent Kereszt Plébánián három jezsuita is volt,közülük az egyik, Könyves páter hét-nyolc nyel-ven tudott. Amikor nekem feladatul adták, hogyClairvaux-i Szent Bernátnak egyik írásábólegy-két oldalt le kell fordítani, én belerokkantamvolna, de Könyves páter kapásból fordított ne-
kem klasszikus latint. Ez is isteni gondvi-selés volt! Az egyetemen egyszer megje-lent két sötét szemüveges férfi: közöltéka tanszékvezetõ professzorral, hogy ezt apapot (másodéves voltam) innen valami-képpen el kell távolítani. Majdnem sike-rült: a professzor a legközelebbi vizsgá-mon azt kérdezte: a chartres-i székesegy-ház sok száz szobra közül, a nyugati ka-puzatnál, alulról fölfelé a harmadik sor-ban az ötödik szobor mit ábrázol? Utólagtudom: egy mosolygó angyalt… Azegész gótikus szobrászat tele van a ko-mor, aszkéta arcokkal. A következõ vizs-gámon már én is mosolyogtam: pótoltamminden hiányt. A velemi templom sek-restyéjében töltöttem a szabadságomat, acsomagtartómban tárolt hetvenkét szak-könyvet tanulmányoztam, amelyek kö-zül csak tizenhat volt magyar nyelvû.
Minden kérdésre azonnal tudtam a választ: ígyterelgetett utamon a Szentlélek.
– Úgy tudom, restaurátori munkát végzett aszekszárdi templomban is.
– A doktori disszertációm elkészítéséhez jár-nom kellett az országot: a modern templomépí-tészet mûvészeti kérdéseivel foglalkoztam. Pé-csett, a Postavölgyben épült egy modern temp-lom. Felhívtam a pécsi püspökséget, az akkorititkár, a jelenlegi tábori püspök és családrefe-rens, Bíró László vette fel a telefont. Az országlegnagyobb egyhajós barokk templomának res-taurálási problémáira hívta fel a figyelmemet.Mentem hát Szekszárdra! Agyakorlott restaurá-torok általában jól oldották meg az ornamentika
adta feladatokat, de nem volt jártasságuk a figu-rális kompozíciók újraalkotásában. Engem vi-szont a hosszú gyõri tanulóévek fölkészítettekerre. Persze nekem is nagy gondot okozott,hogy huszonhárom méter magasban, közelrõlnézve, festve a mennyezet alakjait, tárgyait, tá-jait: munkámat úgy készíthessem el, hogy azlentrõl, egészen más perspektívából hasson ter-mészetesnek, hitelesnek. A boltozat és a magas-ság megváltoztatja a perspektívát. Ehhez elégsok tapasztalatra van szükség. A mennyezet res-taurálása igen fárasztó munka, az embernek ha-mar megfájdul a dereka, a keze. Szerkesztettemegy olyan ülõalkalmatosságot, amelynek négylába van, és arra sínen ráhelyeztem egy 1600-asLada-ülést, amely dönthetõ volt a fejtámlávalegyütt. A négy lábra kéztartót szereltettem, ti-zenegy mûveletre volt képes ez a székágy, ésígy egész éjszakán át is tudtam dolgozni.
– Közben utazott országszerte, hogy a mo-dern templomépítészetrõl megírhassa doktoridisszertációját.
– Ehhez pénz kellett, autó és egyebek, ígykerültem abba a helyzetbe, hogy elvállaltam aMetró üzemnek egy mozaikfal megalkotását,amelynek mulatságos kényszerûségbõl a Ta-vasz és szerelem címet adtuk. A Szentlélek Úr-isten segítette bravúrosnak mondható vállalko-zásomat: egy éjszaka felraktuk a tizennyolc-ezer-hatszáz darabból álló mozaikot.
– Erõt kívánva további tevékenységeihez,várjuk kiállításait, az életmû bemutatását!
Simon Erika
A magasság megváltoztatja a perspektívát
Kiskoromtól érdekelt a festés
Beszédsorozat indul
ISTENÉLMÉNYcímmel, a hitükben
megújulni szándékozóknak:
szeptember 2-ától, vasárnaponként
a Bp.-Kassai téri Szentlélek-templomban,
a délelõtt fél 11 és este fél 7 órakor
kezdõdõ szentmisék keretében.
A sorozat szónoka: Pajor András atya
A templom megközelíthetõ a kisföldalattival,a 32-es busszal és az M3-as autópálya felõl.
Keresztény Kulturális Akadémia
A
felvételt hirdet Ifjúsági Tagozatába:– a felnõtt szekcióba 25 és 35 év közötti,
– a „nekifutó” szekcióba pedig 15 és 25 év közötti,hívõ és nemzeti elkötelezettségû fiataloknak.
Tájékoztató és felvételi ív kérhetõaz [email protected] címen.
A Zsámbéki PremontreiKeresztelõ Szent János Gimnázium
pótfelvételit hirdet a 9. évfolyamra
informatika, mûvészeti
és – elegendõ jelentkezés esetén – nyelvi tagozatra.
Jelentkezni az [email protected] címen lehet.
Felvételi beszélgetés augusztus 21–31. között telefonos
egyeztetés alapján (Tel.: 23/565–567).
Tájékozódási lehetõség a www.kszj.hu honlapunkon.
Szeretettel várunk megújuló iskolánkba, egy gyönyörû
környezetben!
