keresztÉny Élet egyhÁzunk ÉletÉbÕl a szentlélek ecsetjével · tassam meg, miket rajzolok...

1
10 KERESZTÉNY ÉLET EGYHÁZUNK ÉLETÉBÕL 2012. AUGUSZTUS 19–26. A Szentlélek ecsetjével Beszélgetés Szabó Zoltán pap-festõvel, mûvészettörténésszel Tavaly volt az aranymiséje. Élete a lelkipásztori tevékenységben gazdagodott Gyõrszent- iván hívei közt, majd hosszú évek óta a külsõ-ferencvárosi Szent Kereszt-templomban, az Üllõi úton. Papi mûködésének, mûvészi tevékenységének – úgy érzi – a Szentlélek volt a se- gítõje. Öröm, hogy sok kitûnõ pap-költõt, muzsikus-szerzetest ismerhetünk. Ritkábban képzõmûvészettel, festészettel foglalkozót. Hogyan alakult ki érdekes, „többszólamú” életpályája: pap, festõmûvész, restaurátor, mû- vészettörténész? A fociról nem is szólva… Falusi, földmûves család gyermeke voltam, Zsira községben születtem. Kiskoromtól kezdve a rajzolás, a festés mérhetetlenül érdekelt. Érez- tem, hogy a festészetnek van olyan szak- mai része, amit ha valaki nem tanul jól meg, akkor mindig dilettáns marad. A soproni gimnáziumban az egyik taná- runk festõmûvész volt, nagyon sokat se- gített, de tudtam, hogy ez kevés. Az ötve- nes évek elején, amikor érettségiztem, nem derülhetett ki rögtön, hogy pap sze- retnék lenni, ezé rt az állatorvosi egye- temre felvételiztem. A vizsga sikerült, de szerencsére helyette megkezdhettem a teológiát. Némi hátránnyal, mivel a sop- roni gimnáziumban mi nem tanultunk la- tinul. Elképzelhetõ, milyen terhet rótt rám, hogy a latinul tartott filozófiai elõ- adásokat megértsem… A teológián Papp Kálmán püspök úr azt ígérte, hogy föl- szentelésem után valamilyen tanulási le- hetõséget adnak nekem a képzõmûvé- szetek terén is. Röjtökmuzsaji káplán voltam, amikor Bánk József püspök úr fölhívatott Gyõrbe, hogy mu- tassam meg, miket rajzolok és festek. Így ke- rültem Borsa Antal mesterhez, aki mindjárt írásos igazolást adott arról, hogy velem érde- mes foglalkozni. Fõpásztorom segítségével és jóváhagyásával tíz évet tölthettem el Borsa mûvész úr mellett. Festészetet, építészetet, szobrászatot is tanultam nála. De õ is figyel- meztetetett: elsõ a papi hivatás, ehhez kell har- monikusan társulnia a mûvészi munkának. Persze megmondta: egy nadrággal nehéz lesz két lovat megülni… És mivel gyermekei disz- szidálni kényszerültek, távol voltak, engem szinte gyermeküknek fogadtak. Szakmai tu- dást, emberi tartást, szemléletet tanultam ott, a munkás évek alatt. A mûvészi tevékenység mellett sportolt is… – Amikor Gyõrszentivánra kerültem, ahol kö- zel tíz évet töltöttem, szerencsére futballozhat- tam, szinte hivatásosan a Nemzeti Bajnokság- ban. Játszhattam olykor Mészöly Kálmánékkal, a Vasas egykori, híres labdarúgóival is. És szer- vezhettem a papok, egyházmegyék bajnokságait. – Mens sana, in corpore sano: ép testben, ép lélek… – Már hosszú évek óta nem focizom, de a bu- dai domboldalakon mostanában is, hetvenhat évesen futok még! A fizikai erõnlét nagyon kel- lett a restaurátori munkához. Így a futball sem csak szórakozás volt az életemben, hanem erõ- forrás a lelki, szellemi munkához. Az egyetem „egy harmadik ló” volt az életemben, öt nyelvet kellett tanulni: angol, német (ezeken íródott a szakirodalom jelentõs része), aztán olasz, latin, és akkor még kötelezõ volt az orosz. Föltettem a kérdést: nekem ezt miért kell csinálnom, öreg fejjel? Gondviselésszerûen azért, mert az egyete- men pap nem nagyon volt. És mindenki figyelt engem. Volt olyan nap, hogy német-, orosz- és angolóra következett egymás után, és sehol nem „éghettem le”. Az volt a szerencsém, hogy a Szent Kereszt Plébánián három jezsuita is volt, közülük az egyik, Könyves páter hét-nyolc nyel- ven tudott. Amikor nekem feladatul adták, hogy Clairvaux-i Szent Bernátnak egyik írásából egy-két oldalt le kell fordítani, én belerokkantam volna, de Könyves páter kapásból fordított ne- kem klasszikus latint. Ez is isteni gondvi- selés volt! Az egyetemen egyszer megje- lent két sötét szemüveges férfi: közölték a tanszékvezetõ professzorral, hogy ezt a papot (másodéves voltam) innen valami- képpen el kell távolítani. Majdnem sike- rült: a professzor a legközelebbi vizsgá- mon azt kérdezte: a chartres-i székesegy- ház sok száz szobra közül, a nyugati ka- puzatnál, alulról fölfelé a harmadik sor- ban az ötödik szobor mit ábrázol? Utólag tudom: egy mosolygó angyalt… Az egész gótikus szobrászat tele van a ko- mor, aszkéta arcokkal. A következõ vizs- gámon már én is mosolyogtam: pótoltam minden hiányt. A velemi templom sek- restyéjében töltöttem a szabadságomat, a csomagtartómban tárolt hetvenkét szak- könyvet tanulmányoztam, amelyek kö- zül csak tizenhat volt magyar nyelvû. Minden kérdésre azonnal tudtam a választ: így terelgetett utamon a Szentlélek. – Úgy tudom, restaurátori munkát végzett a szekszárdi templomban is. – A doktori disszertációm elkészítéséhez jár- nom kellett az országot: a modern templomépí- tészet mûvészeti kérdéseivel foglalkoztam. Pé- csett, a Postavölgyben épült egy modern temp- lom. Felhívtam a pécsi püspökséget, az akkori titkár, a jelenlegi tábori püspök és családrefe- rens, Bíró László vette fel a telefont. Az ország legnagyobb egyhajós barokk templomának res- taurálási problémáira hívta fel a figyelmemet. Mentem hát Szekszárdra! A gyakorlott restaurá- torok általában jól oldották meg az ornamentika adta feladatokat, de nem volt jártasságuk a figu- rális kompozíciók újraalkotásában. Engem vi- szont a hosszú gyõri tanulóévek fölkészítettek erre. Persze nekem is nagy gondot okozott, hogy huszonhárom méter magasban, közelrõl nézve, festve a mennyezet alakjait, tárgyait, tá- jait: munkámat úgy készíthessem el, hogy az lentrõl, egészen más perspektívából hasson ter- mészetesnek, hitelesnek. A boltozat és a magas- ság megváltoztatja a perspektívát. Ehhez elég sok tapasztalatra van szükség. A mennyezet res- taurálása igen fárasztó munka, az embernek ha- mar megfájdul a dereka, a keze. Szerkesztettem egy olyan ülõalkalmatosságot, amelynek négy lába van, és arra sínen ráhelyeztem egy 1600-as Lada-ülést, amely dönthetõ volt a fejtámlával együtt. A négy lábra kéztartót szereltettem, ti- zenegy mûveletre volt képes ez a székágy, és így egész éjszakán át is tudtam dolgozni. – Közben utazott országszerte, hogy a mo- dern templomépítészetrõl megírhassa doktori disszertációját. – Ehhez pénz kellett, autó és egyebek, így kerültem abba a helyzetbe, hogy elvállaltam a Metró üzemnek egy mozaikfal megalkotását, amelynek mulatságos kényszerûségbõl a Ta- vasz és szerelem címet adtuk. A Szentlélek Úr- isten segítette bravúrosnak mondható vállalko- zásomat: egy éjszaka felraktuk a tizennyolc- ezer-hatszáz darabból álló mozaikot. – Erõt kívánva további tevékenységeihez, várjuk kiállításait, az életmû bemutatását! Simon Erika A magasság megváltoztatja a perspektívát Kiskoromtól érdekelt a festés Beszédsorozat indul ISTENÉLMÉNY címmel, a hitükben megújulni szándékozóknak: szeptember 2-ától, vasárnaponként a Bp.-Kassai téri Szentlélek-templomban, a délelõtt fél 11 és este fél 7 órakor kezdõdõ szentmisék keretében. A sorozat szónoka: Pajor András atya A templom megközelíthetõ a kisföldalattival, a 32-es busszal és az M3-as autópálya felõl. Keresztény Kulturális Akadémia A felvételt hirdet Ifjúsági Tagozatába: – a felnõtt szekcióba 25 és 35 év közötti, – a „nekifutó” szekcióba pedig 15 és 25 év közötti, hívõ és nemzeti elkötelezettségû fiataloknak. Tájékoztató és felvételi ív kérhetõ az [email protected] címen. A Zsámbéki Premontrei Keresztelõ Szent János Gimnázium pótfelvételit hirdet a 9. évfolyamra informatika, mûvészeti és – elegendõ jelentkezés esetén – nyelvi tagozatra. Jelentkezni az [email protected] címen lehet. Felvételi beszélgetés augusztus 21–31. között telefonos egyeztetés alapján (Tel.: 23/565–567). Tájékozódási lehetõség a www.kszj.hu honlapunkon. Szeretettel várunk megújuló iskolánkba, egy gyönyörû környezetben!

Upload: others

Post on 10-Feb-2021

0 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • 10 KERESZTÉNY ÉLET EGYHÁZUNK ÉLETÉBÕL 2012. AUGUSZTUS 19–26.

    A Szentlélek ecsetjévelBeszélgetés Szabó Zoltán pap-festõvel, mûvészettörténésszel

    Tavaly volt az aranymiséje. Élete a lelkipásztori tevékenységben gazdagodott Gyõrszent-iván hívei közt, majd hosszú évek óta a külsõ-ferencvárosi Szent Kereszt-templomban, azÜllõi úton. Papi mûködésének, mûvészi tevékenységének – úgy érzi – a Szentlélek volt a se-gítõje. Öröm, hogy sok kitûnõ pap-költõt, muzsikus-szerzetest ismerhetünk. Ritkábbanképzõmûvészettel, festészettel foglalkozót.

    – Hogyan alakult ki érdekes, „többszólamú”életpályája: pap, festõmûvész, restaurátor, mû-vészettörténész? A fociról nem is szólva…

    – Falusi, földmûves család gyermeke voltam,Zsira községben születtem. Kiskoromtól kezdvea rajzolás, a festés mérhetetlenül érdekelt. Érez-tem, hogy a festészetnek van olyan szak-mai része, amit ha valaki nem tanul jólmeg, akkor mindig dilettáns marad. Asoproni gimnáziumban az egyik taná-runk festõmûvész volt, nagyon sokat se-gített, de tudtam, hogy ez kevés. Az ötve-nes évek elején, amikor érettségiztem,nem derülhetett ki rögtön, hogy pap sze-retnék lenni, ezért az állatorvosi egye-temre felvételiztem. A vizsga sikerült, deszerencsére helyette megkezdhettem ateológiát. Némi hátránnyal, mivel a sop-roni gimnáziumban mi nem tanultunk la-tinul. Elképzelhetõ, milyen terhet róttrám, hogy a latinul tartott filozófiai elõ-adásokat megértsem… A teológián PappKálmán püspök úr azt ígérte, hogy föl-szentelésem után valamilyen tanulási le-hetõséget adnak nekem a képzõmûvé-szetek terén is.

    Röjtökmuzsaji káplán voltam, amikor BánkJózsef püspök úr fölhívatott Gyõrbe, hogy mu-tassam meg, miket rajzolok és festek. Így ke-rültem Borsa Antal mesterhez, aki mindjártírásos igazolást adott arról, hogy velem érde-mes foglalkozni. Fõpásztorom segítségével ésjóváhagyásával tíz évet tölthettem el Borsamûvész úr mellett. Festészetet, építészetet,szobrászatot is tanultam nála. De õ is figyel-meztetetett: elsõ a papi hivatás, ehhez kell har-monikusan társulnia a mûvészi munkának.Persze megmondta: egy nadrággal nehéz leszkét lovat megülni… És mivel gyermekei disz-szidálni kényszerültek, távol voltak, engemszinte gyermeküknek fogadtak. Szakmai tu-

    dást, emberi tartást, szemléletet tanultam ott, amunkás évek alatt.

    – A mûvészi tevékenység mellett sportolt is…– Amikor Gyõrszentivánra kerültem, ahol kö-

    zel tíz évet töltöttem, szerencsére futballozhat-tam, szinte hivatásosan a Nemzeti Bajnokság-

    ban. Játszhattam olykor Mészöly Kálmánékkal,a Vasas egykori, híres labdarúgóival is. És szer-vezhettem a papok, egyházmegyék bajnokságait.

    – Mens sana, in corpore sano: ép testben,ép lélek…

    – Már hosszú évek óta nem focizom, de a bu-dai domboldalakon mostanában is, hetvenhatévesen futok még! A fizikai erõnlét nagyon kel-lett a restaurátori munkához. Így a futball semcsak szórakozás volt az életemben, hanem erõ-forrás a lelki, szellemi munkához. Az egyetem„egy harmadik ló” volt az életemben, öt nyelvetkellett tanulni: angol, német (ezeken íródott aszakirodalom jelentõs része), aztán olasz, latin,és akkor még kötelezõ volt az orosz. Föltettem a

    kérdést: nekem ezt miért kell csinálnom, öregfejjel? Gondviselésszerûen azért, mert az egyete-men pap nem nagyon volt. És mindenki figyeltengem. Volt olyan nap, hogy német-, orosz- ésangolóra következett egymás után, és sehol nem„éghettem le”. Az volt a szerencsém, hogy aSzent Kereszt Plébánián három jezsuita is volt,közülük az egyik, Könyves páter hét-nyolc nyel-ven tudott. Amikor nekem feladatul adták, hogyClairvaux-i Szent Bernátnak egyik írásábólegy-két oldalt le kell fordítani, én belerokkantamvolna, de Könyves páter kapásból fordított ne-

    kem klasszikus latint. Ez is isteni gondvi-selés volt! Az egyetemen egyszer megje-lent két sötét szemüveges férfi: közöltéka tanszékvezetõ professzorral, hogy ezt apapot (másodéves voltam) innen valami-képpen el kell távolítani. Majdnem sike-rült: a professzor a legközelebbi vizsgá-mon azt kérdezte: a chartres-i székesegy-ház sok száz szobra közül, a nyugati ka-puzatnál, alulról fölfelé a harmadik sor-ban az ötödik szobor mit ábrázol? Utólagtudom: egy mosolygó angyalt… Azegész gótikus szobrászat tele van a ko-mor, aszkéta arcokkal. A következõ vizs-gámon már én is mosolyogtam: pótoltamminden hiányt. A velemi templom sek-restyéjében töltöttem a szabadságomat, acsomagtartómban tárolt hetvenkét szak-könyvet tanulmányoztam, amelyek kö-zül csak tizenhat volt magyar nyelvû.

    Minden kérdésre azonnal tudtam a választ: ígyterelgetett utamon a Szentlélek.

    – Úgy tudom, restaurátori munkát végzett aszekszárdi templomban is.

    – A doktori disszertációm elkészítéséhez jár-nom kellett az országot: a modern templomépí-tészet mûvészeti kérdéseivel foglalkoztam. Pé-csett, a Postavölgyben épült egy modern temp-lom. Felhívtam a pécsi püspökséget, az akkorititkár, a jelenlegi tábori püspök és családrefe-rens, Bíró László vette fel a telefont. Az országlegnagyobb egyhajós barokk templomának res-taurálási problémáira hívta fel a figyelmemet.Mentem hát Szekszárdra! Agyakorlott restaurá-torok általában jól oldották meg az ornamentika

    adta feladatokat, de nem volt jártasságuk a figu-rális kompozíciók újraalkotásában. Engem vi-szont a hosszú gyõri tanulóévek fölkészítettekerre. Persze nekem is nagy gondot okozott,hogy huszonhárom méter magasban, közelrõlnézve, festve a mennyezet alakjait, tárgyait, tá-jait: munkámat úgy készíthessem el, hogy azlentrõl, egészen más perspektívából hasson ter-mészetesnek, hitelesnek. A boltozat és a magas-ság megváltoztatja a perspektívát. Ehhez elégsok tapasztalatra van szükség. A mennyezet res-taurálása igen fárasztó munka, az embernek ha-mar megfájdul a dereka, a keze. Szerkesztettemegy olyan ülõalkalmatosságot, amelynek négylába van, és arra sínen ráhelyeztem egy 1600-asLada-ülést, amely dönthetõ volt a fejtámlávalegyütt. A négy lábra kéztartót szereltettem, ti-zenegy mûveletre volt képes ez a székágy, ésígy egész éjszakán át is tudtam dolgozni.

    – Közben utazott országszerte, hogy a mo-dern templomépítészetrõl megírhassa doktoridisszertációját.

    – Ehhez pénz kellett, autó és egyebek, ígykerültem abba a helyzetbe, hogy elvállaltam aMetró üzemnek egy mozaikfal megalkotását,amelynek mulatságos kényszerûségbõl a Ta-vasz és szerelem címet adtuk. A Szentlélek Úr-isten segítette bravúrosnak mondható vállalko-zásomat: egy éjszaka felraktuk a tizennyolc-ezer-hatszáz darabból álló mozaikot.

    – Erõt kívánva további tevékenységeihez,várjuk kiállításait, az életmû bemutatását!

    Simon Erika

    A magasság megváltoztatja a perspektívát

    Kiskoromtól érdekelt a festés

    Beszédsorozat indul

    ISTENÉLMÉNYcímmel, a hitükben

    megújulni szándékozóknak:

    szeptember 2-ától, vasárnaponként

    a Bp.-Kassai téri Szentlélek-templomban,

    a délelõtt fél 11 és este fél 7 órakor

    kezdõdõ szentmisék keretében.

    A sorozat szónoka: Pajor András atya

    A templom megközelíthetõ a kisföldalattival,a 32-es busszal és az M3-as autópálya felõl.

    Keresztény Kulturális Akadémia

    A

    felvételt hirdet Ifjúsági Tagozatába:– a felnõtt szekcióba 25 és 35 év közötti,

    – a „nekifutó” szekcióba pedig 15 és 25 év közötti,hívõ és nemzeti elkötelezettségû fiataloknak.

    Tájékoztató és felvételi ív kérhetõaz [email protected] címen.

    A Zsámbéki PremontreiKeresztelõ Szent János Gimnázium

    pótfelvételit hirdet a 9. évfolyamra

    informatika, mûvészeti

    és – elegendõ jelentkezés esetén – nyelvi tagozatra.

    Jelentkezni az [email protected] címen lehet.

    Felvételi beszélgetés augusztus 21–31. között telefonos

    egyeztetés alapján (Tel.: 23/565–567).

    Tájékozódási lehetõség a www.kszj.hu honlapunkon.

    Szeretettel várunk megújuló iskolánkba, egy gyönyörû

    környezetben!