KORSZERŰ PEDAGÓGIAI PARADIGMÁK TÁMOGATÁSA
SZÁMÍTÓGÉPES ESZKÖZÖKKEL
Hipertanulás – e-learningHipertanulás – e-learning Utópiák és víziók
1930-as évek: V. Bush: Memex, 1968-69-es tanulmányok, Tim-Berners Lee (1989)
„... ha a hálózat eszméje az oktatásban azoknak a reményteli elvárásoknak megfelelően alakul, amit sokan táplálnak, és ha az alkotó szellemek erre fogékonyak lesznek, akkor az új technológia áldásai az emberiség számára minden várakozást felül fognak múlni.” (Licklider és Taylor, 1968)
Válság - az iskola rossz, nem hatékony, hatástalan (Komenczi, 2002) Reformpedagógiai törekvések A számítógépes technológia lehetőségei
Digitális (számítógépes) írástudás (Seymour Papert, 1993) Médiakompetencia, információs társadalom kompetencia
Tanulási környezet
Konstruktív pedagógia mint az e-learning paradigma alapja
Komenczi, 2002
Komplementer ellentétpárok
Komenczi, 2002
Az e-learning technológiai elemei
intelligens számítógépes környezet hálózati kommunikációs infrastruktúra hipermediális prezentációs technika mesterséges intelligencia
(Perelmann, 1992)
IKT és a konstrukcionizmus
A szociális környezet fontos a tanulás folyamatában
a tanuló tudása, fogalmi keretrendszere a társakkal való interakció nyomán épül, bővül (Papert (1990), Stager (2001))
Internet-alapú kommunikáció Szinkrón: chat, IP-telefónia Aszinkron: e-mail, fórum , podcasting
Web 2.0 – a felhasználó, mint tartalomfejlesztő (blogok, wiki rendszerek, tartalommegosztó alkalmazások)
Pedagógiai innováció OECD CERI „IKT és a tanulás minősége” kutatás 25
ország részvételével, 1999-2002 az IKT katalizátora a pedagógiai innovációnak az IKT csak olyan iskolai környezetben tud elterjedni, ahol amúgy is
folyik pedagógiai innováció, a tanárok és a diákok nyitottak az új pedagógiai módszerek iránt
Az oktatási újítások elterjedési modellje (Rogers, 1995) itt is működött újítók (Innovators) - 2,5%, korai alkalmazók (Early Adopters) -
13,5%, korai többség (Early Majority) - 34%, késői alkalmazók (Late Adopters) és Visszamaradók (Laggards) – 50%.
„az iskolai felszereltségnek Magyarországon igen nagy szerepe volt, az eddigi pedagógiai reformoknál lényegesen kiterjedtebb innovációs folyamat beindításában. Azt is hangsúlyoztuk azonban, hogy a pedagógusok képzése alapvető, az infrastruktúra csak lehetőség a megújulásban.” (Kárpáti, 2003)
Az IKT hatása a pedagógiai gyakorlatra The ICT Impact Report - a review of studies of ICT impact on schools in
Europe, European Schoolnet, December 2006 17 tanulmány, kutatási jelentés alapján
Néhány megállapítás az OECD tagországokban összefüggés van az IKT-val töltött tanulási idő és a PISA
teszteken elért matematika eredmények között A tanárok 86%-a szerint a tanulók motiváltabbak, ha IKT-eszközöket használnak
(Empirica, 2006). Az IKT-eszközök használata az általános iskolásokat motiválja jobban az IKT nagymértékben segíti a differenciálást elsősorban általános iskolában a
nagyobb számú, testre szabható program miatt A diákok szívesebben végzik el a feladataikat számítógéppel Az iskolai IKT használat csökkenti a digitális szakadékot a különböző szociális hátterű
tanulók között (vö. Kárpáti, 2006) A tanulás egyéni útjainak az IKT több teret enged és könnyebbé teszi a tanítás/tanulás
szervezését Számos országban elterjedtek az ún. digitális portfóliók az értékelésben A tanulásmenedzsment rendszerek (LMS) és a virtuális tanulás környezetek (VLE)
nem terjedtek el széles körben a pedagógiai gyakorlatban A tanárok nem használják ki teljes mértékben az IKT lehetőségeit a tudás közös
építésében, a csopormunkában, aktív együttműködésekben, projektekben Néhány országban az oktatási rendszer, a kimeneti követelmények és a merev
értékelési struktúrák miatt az IKT még nem napi gyakorlat
SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT TANULÁSI ÉS
TANÍTÁSI RENDSZEREK
Információs társadalom az EU-ban
„e-Európa - információs társadalom mindenkinek”, 1999 e-learning program és akcióterv, 2000, 2001 Oktatás és képzés 2010 stratégia, Lisszabon, 2000
Digitális kompetencia, mint kulcskompetencia e-Európa 2002 akcióterv, 2000
digitális írástudás OM Közoktatási informatikai stratégia, 2004
Európai e-learning stratégia 2004-2006 Magyarország
Számítástechnika, informatika KIT, IKT IKT kompetencia, digitális kompetencia IST – az információs társadalom technológiái (NAT 2007) CECIL projekt OM, OKM >>> NFT, ÚMFT
E-learning
Számítógép-alapú helyett sokszor számítógéppel segített (pl. CAT, CSCL) A technológia, a pedagógia és a tudományos, művészeti ismeretek
párhuzamosan bővülnek, fejlődnek
WBTWBT
DLDL
CBTCBT
A tanulás/tanítás folyamatának IKT-eszközökkel támogatott formái az információs társadalomban
e-learninge-learning
Tanulási környezetek Konstruktivista pedagógiai alapok A hagyományos és az e-learning módszerek
együttes alkalmazása (eklektika) Új megközelítés: tanár, tanuló, tananyag,
módszertan, tanulás, értékelés E-learning rendszerek
Tanulásmenedzsment (LMS): A folyamat egészét kiszolgáló rendszerek: Moodle, SAP
LSO (Educatio LMS) Részfolyamatokat lefedő, céleszközök: FLE3, Synergeia,
iClass, LeMill Tartalommenedzsment (LCMS): SDT, LRE, Ariadne
Web 2.0 alapú technológia, kommunikáció blog, wiki, tartalommegosztás folkszonómia
E-learning tananyag
több kvázi-szabvány (pl. SCORM), egy elterjedt szabvány (LOM)
hiányzó definíciók: learning object (LO), learning asset, RLO stb.
újrafelhasználhatóság szerzői jogi kérdések (Creative Commons, DRM) épülő európai tananyagtár – Learning Resource
Exchange (lre.eun.org) jelenleg 40 ezer tananyagegység és 100 ezer elem Calibrate, MELT és Aspect projektek
Sulinet Digitális Tudásbázis Több mint 1 millió tananyagelem Előadás támogatása
webes lejátszó és lapszerkezet mentési lehetőség előadás-szerkesztő offline tananyaglejátszó publikus privát terület
Tanórai munkaformák támogatása kutatási feladat (egyéni, páros stb.) kísérletek támogatása Kollaboratív feladatok (fórum, chat)
Fogalmak fogalomjelölések fogalmi térképek fogalomkereső