MUNKAVÉDELEM az
Egészségügyben II. Munkaegészségügy
DE OEC
Dr. Terjék László PhD
A munkaegészségügy a munkavédelem fogalmi körébe tartozik, melynek jogszabályban foglalt definíciójában az egészségügy kifejezést pontosították munkaegészségügyre.
Munkaegészségügy alatt a meghatározás szerint a következőket értjük:
munkahigiénia és
foglalkozás-egészségügy.
Munkaegészségügy
A munkahelyi egészségvédelem tehát nem ellentéte, kiváltója a hagyományos munkavédelemnek, hanem kiegészíti azt, bővíti az egészséges munkahely megvalósításának lehetőségeit.
Munkaegészségügy
A munkaegészségtan által kialakított egészségügyi normatíváknak, követelményeknek a gyakorlatba való átültetését biztosító tevékenység.
Munkaegészségügy
Vizsgálja a munkakörnyezetet azoknak a betegségeknek a megelőzéséhez, amelyek a munkafolyamattal és a munkakörnyezettel függnek össze.
Munkaegészségügy
A munkaegészségügy feladata az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók speciális laboratóriumi vizsgálatainak elvégzése.
Szakmai irányítója az Orsz. Munka- és Üzem-egészségügyi Int.
Munkaegészségügy
Új munkahelyek létrehozása esetén az illetékes tiszti főorvosi szolgálat hatósági engedélye szükséges a használatbavételhez.
A főv.-i és megyei tiszti főorvosok munkahelyek látogatása és ellenőrzése során vizsgálják a munkaegészségügyi rendszabályok betartását.
Szabálytalanságok esetén bírságot szabnak ki, vagy súlyosabb esetben felfüggeszthetik a tevékenységet.
Munkaegészségügy
Munkahigiéné: az a tud., amely kutatja az ember és a munkakörnyezet kölcsönhatását, tanulmányozza az emberi szervezetnek a munkakörnyezethez és munkához való alkalmazkodóképességét.
Preventív tudomány, a munkafolyamatból és munkakörnyezetből származó ártalmak megelőzésével foglalkozik.
Felderíti a munkafolyamatok és munkakörülmények azon tényezőit, melyek károsan befolyásolhatják a dolgozók egészségi állapotát és munkateljesítményét (foglalkozási ártalmak), és kidolgozza a megelőzésükhöz szükséges intézkedéseket. Kutatja a munkafolyamatokat és a munkakörülmények hatására keletkező betegségek (foglalkozási betegségek) kifejlődését, lefolyását, gyógykezelését, megszabja az azok megelőzéséhez szükséges tennivalókat.
Meghatározza a munkafolyamatokkal kapcsolatos egészségügyi normatívákat, a műszaki elhárítással, balesetvédelemmel kapcsolatos egészségügyi követelményeket.
Épít a műszaki tud.-ok, a fizika, a kémia ismereteire, alkalmazza az élettan, biokémia, biofizika, kórtan s a klinikumok módszereit.
Munkaegészségügy
A munkaegészségtan az emberi szervezet funkcióinak változásait vizsgálja a fizikai és szellemi munka, valamint a munkakörnyezet hatására, és keresi a munkavégzés optimális feltételeit az egészséges munkakörülmények kialítására, a betegségek megelőzésére.
Munkaegészségügy
A munkaegészségtan feladatai
A szervezet és munkakörnyezet kölcsönhatásának tanulmányozása
A lehetséges károsító hatások felderítése és azok követelményeinek tisztázása
Egészségügyi normák kidolgozása A károsodások megelőzési lehetőségeinek
és módjainak keresése Ellenőrzési módszerek kidolgozása A munkára való alkalmasság vizsgálati
módszereinek kidolgozása
A munkaegészségtan területei
Általános munkaegészségtan: üzemek, munkahelyek telepítésének, elrendezésének általános kérdéseivel és az egyéni egészségvédelemmel foglalkozik
Részletes munkaegészségtan: az egyes károsító hatásokat, illetve hatáscsoportokat tárgyalja
Az üzemek, munkahelyek elrendezésének általános követelményei
Telepítés és elrendezetés:
Terület beépíthetőség: 40-60 %
Elrendezési terv, környezettanulmányok
Kibocsátási tényezők vizsgálata
Védőintézkedések, létesítmények
Módosítások Átadási terv
üzemi vízellátás Szennyvíz elvezetés
és/vagy tisztítás kezelés
Csapadékvíz elvezetés Levegő tisztaságának
megőrzése Védőtávolságok Hulladékkezelés Üzemi helyiségek
kialakítása Belő és külső úthálózat
Az emberi test állandó hőszabályozást végez: 36,5 °C
A hőérzetet befolyásoló tényezők:
Hő
Relatív páratartalom
Effektív hőmérséklet
Légsebesség
Sugárzás
A végzett munka nehézsége
Ruházat
Zárt téri munka, nyílt téri munka
Munkahelyi klíma
Munkahelyi klíma
Szükséges léghőmérséklet a munkák nehézsége szerint:
Szellemi munka: 20-22 °C
Könnyű fizikai munka: 18-20 °C
Közepes fizikai munka: 14-18 °C
Nehéz fizikai munka: 12-14 °C
Munkahelyi légszennyeződés
Légszennyeződés: az a káros folyamat, amely során a levegő összetétele, vagy összetevőinek aránya megváltozik.
MAK érték: a munkahelyi levegőnek egy 8 órás műszakra megengedett legnagyobb átlagos szennyeződése, amely általában még nem okoz foglalkozási betegléget, vagy ártalmat
CK-érték (csúcskoncentráció. Egy meghatározott rövid időre (általában 30 percre) megengedett legnagyobb szennyeződés, amely általában még nem okoz balesetet.
Munkahelyi légszennyeződés
Légszennyeződés: az a káros folyamat, amely során a levegő összetétele, vagy összetevőinek aránya megváltozik.
MAK érték: a munkahelyi levegőnek egy 8 órás műszakra megengedett legnagyobb átlagos szennyeződése, amely általában még nem okoz foglalkozási betegléget, vagy ártalmat
CK-érték (csúcskoncentráció. Egy meghatározott rövid időre (általában 30 percre) megengedett legnagyobb szennyeződés, amely általában még nem okoz balesetet.
Munkahelyek megvilágítása
Világítási klíma: azoknak az élettani hatásoknak az összessége, melyeket a megvilágított helyiségben a fény, a szín és a helyiség belsőkialakítása, alakja együttesen vált ki az ott tartózkodó emberben.
Munkahelyek megvilágítása
Természetes világítás: közvetett:az égboltból sugárzott szórt fény a másik helyiségből
Közvetlen: az ablakon át
Az ablak helyzete szerint:
Felső világítás
Oldal világítás
Kombinált világítás
Mesterséges világítás: annál jobb minél jobban hasonlít a természetes világításhoz
Munkahelyek megvilágítása a mesterséges világítás követelményei
Megvilágítás
Árnyékolás
Káprázás mentesség
Színhatás
Térbeli egyenletesség
Időbeli egyenletesség
A világítás rendeltetése
A világítás rendszere
Egészségügyi követelmények
Gazdaságosság
Karbantarthatóság
Munkahelyek megvilágítása
Stroboszkóp hatás: érzéki csalódás, amely abból áll, hogy a megfelelő frekvenciával váltakozó fénnyel megvilágított mozgó tárgyak tényleges mozgásuktól eltérő mozgást mutatnak. Szélsőséges esetben állni látszanak.
Részletes munkaegészségtan
Az egyes károsító harásokra vonatkozó ismeretekkel, az e harások okozta betegségek megelőzésével és leküzdésével foglalkozik.
Károsító hatások:
Fizikai hatások: sugár. Zaj-, rezgés-, villamos áram, hőhatások, időjárás
Porok
Vegyi anyagok
Fertőző anyagok
Természetes sugárzások
Infravörös
Ultra ibolya
Ionizáló
Rádió rövid hullámú sugárzás
Az élettani hatásuk, függ:
Intenzitástól:energia tartalom
Expozíciós időtől
A szervezet sajátosságaitól
Távolságtól
Árnyékolástól
Természetes sugárzások
A szervezetet ért sugárzás csökkenthető:
Expozíciós idő csökkentése
A sugárforrástól való távolság növelése
Árnyékolás
A hallás
A normális hallásterület
A hallás
A hallás szerve: a csiga (cochlea) tartalmazza a Corti szervet, amelyben a szőrsejtek helyet foglalnak.
Ez a hallás érzékelő-központja
A zaj
Zajnak a rendszerint több különböző frekvenciájú hangból összetett hangjelenséget nevezzük.
A hangoknak zajként történő megítélése nagymértékben függ az ember egyéni érzéseitől, illetve egyéb személyes tényezőktől
A zaj élettani hatásai lehetnek:
Vérnyomásra
Légzésre
Reakció időre
A fáradásra
Teljesítményre
Hallószervre
A zaj pszichés hatásai:
Ingerültség
Frusztráltság
Koncentrációs zavarok
A zaj
A zaj emberi szervezetre gyakorolt hatásainak problémáját jól érzékeltetik a következő példák:
alvás megzavarása (kb. 20-30 dB-től); pszichés terhelés (kb. 25-40 dB-től); beszédérthetőség romlása (kb. 40-50 dB-től); vegetatív idegrendszeri hatások (kb. 60-65 dB-től); halláskárosodás (rendszeres zajexpozíció esetén
kb. 85 dB-től, de egyszeri hatás esetén is felléphet kb. 120-130 dB-t elérő zaj esetén).
A zajforrások csoportosítása
A zajkeltés jellege szerint:
Áramlástechnikai zajok: nagy sebességgel áramló gáz, vagy folyadék
Mechanikai zajok: periódusos mozgást végző gépek hangja, szabálytalan mozgások zajai (ütögetés, anyagmozgatás stb.)
Áramlástechnikai zajok
Folyadékok és gázok áramlásakor zaj keletkezik
Az aerodinamikai zajforrások igen elterjedtek és a legnagyobb intenzitású zajforrások közé tartoznak
pl. szellőztető berendezések, gőz-és gáznyomáscsökkentők, kompresszorok, pneumatikus gépek, biztonsági szelepek, sugárhajtóművek, propellerek, különféle égők kazánokban, kemencékben stb.
Áramlástechnikai zajok
Áramlási akadály hatása a zajkeltésre Az akadálymentes áramlás gerjeszti a legkisebb zajt
Zaj és rezgésvédelem
A zaj- és rezgésvédelem módszertani alapelve és a megoldások prioritásbeli sorrendje a következő:
1. elsődleges a forrás (emisszió) csökkentése
2. másodlagos a terjedés (transzmisszió) csillapítása
3. harmadlagos a védett tér (immisszió) védelme
Zaj és rezgésvédelem
Ennek megfelelően az elsődleges cél a zajforrások által kibocsátott hangteljesítmény csökkentése, melyre a következő lehetőségek adódnak:
a zajforrás elsődleges forrására vonatkozó teljesítményének csökkentése
a zajforrások üzemidejének megváltoztatása mechanikai eredetű zajok csillapítása (karbantartás,
kiegyensúlyozás) szerkezeti rezonanciák elkerülése (testhang- és
rezgésszigetelés) áramlási zajforrások esetén a jellemző áramlási sebesség
csökkentése termikus eredetű zajforrásoknál egyenletes hőfelszabadulás
biztosítása
Zaj és rezgésvédelem
A másodlagos cél a hang terjedésének megakadályozása, melyre a következő megoldások adódnak:
környezeti problémáknál elsősorban a megfelelő védőtávolság megtartása
a zajforrás iránykarakterisztikájának megfelelő sugárzási irány megválasztása
zajvédő tokozás zajvédő fal falak, homlokzati szerkezetek és nyílászárók hanggátlásának
növelése légcsatornákban a terjedés megakadályozása, hangtompítók
alkalmazása aktív zajcsökkentés alkalmazása
Zaj és rezgésvédelem
A harmadlagos cél a védett teret és a védett személyeket érő immisszió csökkentése,
az esetek jelentős részében csak munkahelyi zajterhelés esetén valósítható meg
zajvédő gépfülkék, irányító fülkék, paravánok kialakítása, egyedi zajcsökkentési megoldások megvalósítása
Hiszen nem várható el a lakóktól, hogy éjszaka füldugóban aludjanak, vagy nagyobb hanggátlású nyílászárókat építsenek be a meglevők helyett.
Egyéni hallásvédő eszközök
A hallásvédő eszközök besorolása:
zajvédő füldugók,
zajvédő fültokok,
zajvédő sisakok.
Egyéni hallásvédő eszközök Melyiket válasszuk?
A hallásvédő eszközök esetében a kiválasztás legfontosabb szempontja a megfelelő zajcsillapítás.
Sok esetben az alkalmazott technológia vagy munkakörülmény dönti el, hogy füldugót vagy fültokot használjunk.
Alacsony zajterhelés esetén kis zajcsillapítású (22-25 dBA) védőeszközt kell biztosítani.
Közepes és nagy zajterhelés esetén 25-30 dBA ill. 30 dBA fölötti zajcsillapítású hallásvédő viselése szükséges.
Kollektív hallásvédő eszközök
Burkolatok
Védő falak
Védő fülkék
Terep átalakítások: védősánc
Egyéb hangszigetelés
A rezgés Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás
a) présgép „úsztatott”alapozása (1. rezgésszigetelő anyag; 2. „úszó” betonalap); b) szivattyú rezgéscsillapító elemekre való felállítása
A rezgés Csővezeték testhang-szigetelése
1. nem szigetelt csőszerelés;
2. helytelen testhangszigetelés acélrugóval;
3. csőbilincs rugalmas betéttel;
4. testhangszigetelés rugalmas felfüggesztéssel
Vibrációs ártalmak
A munkaeszközről a rezgés átterjed az emberi testre, vagy egy részére.
A vibráció nem csak arra a testrészre hat, melyet közvetlenül ér.
A test csillapítani akarja a rezgést: erre legkevésbé a nyakcsigolyák képesek
A vibráció káros hatásai:
Heveny és Akut: idegrendszeri tünetek, émelygés, hányás, szédülés, látóképesség-csökkenés vérkeringési elégtelenség
Idült, krónikus: csont ízületi, szív érrendszeri, emésztőszervi elváltozások,
Vibrációs ártalmak ellenni védekezés
Hő ártalom
Termális diszkomfort:
Hideg, meleg környezeti hatások
Hő leadás,Verejtékezés 5-6 liter/nap só pótlás, relatív páratartalom
Hideg hatás: 32 Co a minimum test hő károsodás nélkül
Vegyi ártalmak
A munkavégzés folyamán felhasználásra kerülő vegyi anyagok vegyi ártalmat, illetve foglalkozási eredetű mérgezést okozhatnak.
Behatolási kapuk: belégzéssel, szájon át, bőrön át
Vegyi anyagok csoportosítása:
Szerves, szervetlen
Halmazállapot szerint: Szilárd, folyékony, gáz
Oldhatóság szerint: vízben, zsírban (poláros, apoláros)
Hatásmechanizmus szerint: idegrendszeri hatás, emésztőrendszeri hatás, vérkeringésre gyakorolt hatás, légző szervere gyakorolt hatás, rákkeltő hatás stb. egyéb élettani hatás
Mérgezés időtartam szerint: heveny, akut (igen gyors) idült, krónikus (hosszú ideig tartó)
Vegyi ártalmak
Porártalom
Oka a nagymennyiségű por: szerves, szervetlen
Hatása: bőrre, nyálkahártyákra, tüdőre
Orr: leválasztja 10-20 μm-ig
Felső légutak: 5 μm-ig
5μm alattiak lejutnak a hólyagocskákba
Betegségek:
szervetlen: szilikózis, metallokózis, AZBESZT ártalom (hegesedéssel járó tüdőártalom, nehezített légzés stb.)
Szerves: gazdásztüdő, allergia, pamutláz, kenderláz
Porártalom elleni védekezés
Egyéni védőeszközök
Porártalom elleni védekezés
Kollektív védőeszközök