Önkormányzatok
Az állami kiadások a GDP %-ban kormányzati szintek szerint
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
2000
20
09
NZL GBR ISR IRL NOR EST AUS PRT CZE ISL GRC USA SVN HUN SVK LUX KOR SWE AUT FRA POL JPN ITA DNK NLD FIN CAN BEL ESP DEU CHE OECD31
Central government State government Local government Social security
%
Forrás: dx.doi.org/10.1787/888932389930
Változások szektorálisan a GDP %-ában
Szubnacionális szektor közkiadásai
Forrás: Dexia 2011
• A helyi önkormányzatok a demokratikus jogállam alappillérei
• Önrendelkezés joga
• Helyi lakosság érdekeit képviselő független politikai szervezet
• A központi hatalom helyi ellensúlyaként működnek, elkülönült hatalmi ágként
• Helyi közügyek intézői
• Decentralizáció és szubszidiaritás
• Gazdaságpolitikai rang:
• Életminőség befolyásolása
• Versenyképesség alakítása
• Az államháztartás egyik alrendszere
Az önkormányzatok kulcsszerepe
A politikai rendszer demokratikus jellege és a közpénzek felhasználásának transzparenciája jobban biztosítható az
önkormányzatiság által
Önkormányzatok száma az Európai Unió országaiban
Forrás: Dexia 2011
Lakosok átlagos száma önkormányzatonként
Forrás: Dexia 2012
Önkormányzatok tipizálása - Skandináv modell: jóléti kiadásokat
kezelik, nagy gazdasági és pénzügyi önállóság
- Germán modell: föderális felépítésű, erős jogi kötöttségek
- Angolszász modell: vagyoni adókon alapuló gazdálkodás, menedzsment szemlélet,
- Mediterrán modell: centralizált közigazgatás, jogszabályokon alapuló igazgatás
+ - Visegrádi országok (hasonló struktúra
és kihívások): a skandináv és a mediterrán modell nehezen összeegyeztethető jegyei
Forrás: Dexia 2011
Az önkormányzati kiadások súlya Európában
Forrás: Dexia 2012
• Szent István: Ezeréves történelmi megyerendszer alapjai (48 vármegye)
• Osztrák –Magyar Monarchia: ágazati szintű államigazgatás kialakítása, vármegyerendszer korszerűsítése
Történeti áttekintés
• Trianoni szerződéstől a második világháborúig centrális alárendeltség erősödött (43 vármegyéből 35-öt részben vagy egészben elcsatoltak)
• 1951-től a Tanácsrendszer alatt az államhatalom egységének elve érvényesült, 19 megye
1989: demokratikus önkormányzati igazgatás közel 3200 települési önkormányzattal
Önkormányzatok száma Magyarországon
Területi egység szerint 2007 Közép-Magyarország 211 Közép-Dunántúl 402 Nyugat-Dunántúl 658 Dél-Dunántúl 657 Észak-Magyarország 611 Észak-Alföld 392 Dél-Alföld 257 Ország összesen 3 188
Településtípus szerint Budapest 23 Megyei jogú város 23 Egyéb város 265 Község 2 857
Népességnagyság-kategória szerint 1 000 alatt 1 732 1 001– 3 000 935 3 001– 5 000 200 5 001– 10 000 136 10 001– 30 000 103 30 001– 50 000 20 50 001– 100 000 11 100 001– 200 000 7 200 001–1 000 000 1 1 000 000 felett 23
Települési Megyei
(területi)
•Község •Város
•Megye jogú város
•Főváros •Fővárosi kerület
•Területfejlesztés •Vidékfejlesztés •Területrendezés •Koordináció
• Csökkent a központi függőség
• Atomizálódott a települési önkormányzati szint, a megyei mezoszint kiürült
• A finanszírozási rendszer hiányosságai ellenére racionalizálódott a rendszer, de feladataiban lényegét tekintve nem változott
• (A vállalkozói készség, a szakértelem és a pénzeszközök hiánya jellemezte a szektort)
A rendszerváltozással kialakult új önkormányzati struktúra
Feladat- és hatáskörök
Helyi közügyek
• Lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása
• Közhatalom önkormányzati típusú gyakorlása
• + ezekhez szükséges feltételek megteremtése
Törvény által megállapított • Egészséges ivóvízellátás • Óvodai nevelés • Egészségügyi és szociális
alapellátás • Közvilágítás • Helyi közutak és köztemető
fenntartása • Nemzeti és etnikai
kisebbségek jogainak érvényesülése
Kötelező vagy fakultatív (önként vállalt)
Régiók NUTS rendszer
• NUTS I: 3-7 millió fő • NUTS II: 800 000 – 2 millió fő • NUTS III. 150 000- 800 000 fő • NUTS IV. - kistérségek • NUTS V. - községek
Regionális különbségek
• Önkormányzati tulajdon: • Volt állami tulajdonú
földek, rétek, erdők • Vízfolyások és azok medrei,
tavak • Helyi célú közterületek • Közművek építményei,
oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények vagyona
• Állami tulajdonú lakó- és középületek
• Volt tanácsi vállalatok egykori vagyona
Az önkormányzatok vagyona
A vagyon strukturális jellemzői: • Számvitel szerint
- tárgyi eszköz, befektetett pénzügyi eszköz, forgóeszköz, készletek, követelésállomány (2002-03 nagy növekedés)
• Önkormányzati kategóriák alapján - törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes), - szabad rendelkezésű vagyon
• Gazdálkodó szervezetek szerint - költségvetési intézmény, gazdasági társaság, önkormányzati hivatal, alapítvány
• Területi jellemzők alapján (településtípus és tájegység)
Az önkormányzatok vagyona
A vagyonstruktúra jelentős módosulása a rendszerváltozás óta A vagyonosodási folyamat nyertesei a nagyvárosok, vesztesei a megyék
• Saját bevételek
• Állami támogatások
Tendenciák: • Állami juttatások leépülése • Saját bevételek felértékelődése • Helyi adóbevételek gyarapodása, adóterhek növelése • Állami támogatások 4/5-e működési célú juttatás, a fejlesztési
célú támogatás kevés • Növekvő pályázati lehetőségek • Vagyontárgyakkal való gazdálkodás felértékelődése
(értékesítés, bérbeadás és koncesszió, saját vállalkozás, megbízásos vagyonkezelés, befektetési jellegű vagyonhasznosítás, holding típusú vagyonkezelés)
Bevételek
1. Helyi adók (kivethető, nem kötelező, nagy a szuverenitás foka)
• Vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó)
• Kommunális adók • Idegenforgalmi adó • Helyi iparűzési adó 2. Vállalkozásból
származó bevételek (osztalék, kamat, bérleti díj,
megosztott privatizációs bevételek)
3. Illetékek, bírságok 4. Átvett pénzeszközök (alapítványoktól,
államtól, civil és üzleti szervezetektől)
Saját bevételek
1. Átengedett források
• - SZJA (meghatározott része)
• - Gépjárműadó
2. Normatív központi hozzájárulás = céltámogatások
- A helyi végrehajtás költségeihez való hozzájárulás, kötelező feladatellátás minimális szinten történő biztosítása
3. Kiegészítő állami támogatások
• - Működésképtelen önkormányzatok támogatása (kiegészítő támogatások) céltámogatások
• +1. EU Önerő Alap
Állami támogatások
Forrás: portofolio.hu
Forrás: Halmosi, 2013
Forráshiány!!
Forrás: ÁSZ, 2009
• Csökkenő állami normatív támogatások (GFS hiány)
• 2007 novemberi tv. javaslat
• EU pályázatok előfinanszírozásának biztosízása (vitatott)
• Hitelfelvétel
• VAGY
• Kötvénykibocsátás: csak a nagyok tudnak kötvényt kibocsátani
Forrásbevonás: Hitelek, kötvények
Forrás: Vasvári, 2012
Forrásbevonás: Hitelek, kötvények
5 ezer fő feletti település (277db): 610 milliárd ft
5 ezer fő alatti (1710 település) 74 milliárd ft
~ 684m3 milliárd ft Maradék: kb. 400 milliárd ft jól gazdálkodó települések ???
Adósságrendezés
Szubnacionális közszektor bevételek
Önkormányzati szektor adóbevtéle
Forrás: Dexia, 2011
Átengedett források 2013-ban
• Átengedett bevételek: gépjárműadó 40%-a + ehhez kapcsolódó bírság 100%-a
• Termőföld bérbeadásából származó szja 100%-
• + jegyző általi környezetvédelmi bírság • Felügyelet környezetv. Természetvédelmi vízügyi
30%-a • Közterület felügyelet közlekedési bírság 100-%-a
• Központosított előirányzatok
Átengedett bevételek 2013-ban
Átengedés mértéke 2012-ben
(zárójelben a 2012. évi átengedés mértéke)
Az ágazati feladatokhoz
átrendezett mérték (zárójelben az
összeg)
Az általános támogatásba
átcsoportosított mérték
(zárójelben az összeg)
Átengedés mértéke 2013-ban
(zárójelben az összeg)
SZJA (8%) 4,1% (49,1 Mrd Ft) 3,9% (45,6 Mrd
Ft) 0
Illeték (100%) 100% (12,3 Mrd
Ft) 0 0
Gépjárműadó (100%) 45% (32,4 Mrd Ft) 15% (11,7 Mrd Ft) 40 % (29,4 Mrd
Ft)
Feladatfinanszírozás
• Normatív finanszírozás helyett feladatfinanszírozás – Önkormányzati hivatal működési támogatása
– Településüzemelés támogatása
– Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása
Változások 2013-ban
• Járások – 175 db + 23 kerületben – Okmányiroda, gyámügy, időskorúak járadéka,
ápolási díj stb. – Jegyzői államigazgatási feladatok átvétele
• Közös önkormányzati hivatal – Járáson belül < 2000 fő – Csatlakozhat 2000> fős település is – Min.2000 fő vagy min. 7 település