DR. MARJAI ZOLTÁN

Bővített újratermelés - genetikai megjavítás - mag.

A z erdészeti szakma lényegi ismérvei közü l a bővített újratermelés k i e m e l k e d ő jelentőségűinek tekinthető. Megvalósítására számos e szköz áll rendelkezésre, így pl. a fafaj politika, á l lományszerkezet , s i lvotech-nika, genetikai megjavítás. Ezek külön-kü­lön vagy közös eredményeként fokozódhat az erdőál lományok te l jes í tőképessége, állé­konysága , m e g f e l e l é s e a társadalmi igé ­nyeknek.

A továbbiakban csak a genetikai meg­javítással f og la lkozva , annak két módját különböztetjük m e g .

Az egyik a közvetlen, amelyik tulajdon­képpen erdőnevelés. Ennek során a már m e g l é v ő állományt javítjuk m e g - tisztítási és gyérítési beavatkozásokkal - szelekciót alkalmazva - , amikor az induló 5 -10 ezer darabos tőszámról a véghasználati 2-500-ra csökkentjük az egyedszámot .

A másik a közvetett megjavítás - é s a témát már csak erre szűkítjük le - , amikor induló ál lományról van szó és ennek kiin­dulási anyagát, a magot, mint „az öröklődő l ényeges tulajdonságok hordozóját", gene­tikailag javított minőségben használjuk fel. S z ű k e b b e n é r t e l m e z v e t u l a j d o n k é p p e n csak ezt szokás genet ikai megjavításnak nevezni .

( A megjavítás útja lehet ivartalan is, de ez a m ó d je len témánkon kívül esik, külö­n ö s k é p p e n , h o g y e r e d m é n y e többnyire n e m e r d ő á l l o m á n y - a m i b e n g o n d o l k o ­dunk - , hanem ültetvény.)

A Környezetgazdálkodási Intézet Természetvédelmi Szolgálata angol nyelvis­merettel rendelkező

erdőmérnököt keres szaktanácsadói mun­kakörbe. Jelentkezés és felvilágosí­tás dr. Temesi Géza osztály­vezetőnél, a KTM Termé­szetvédelmi Hivatalában (Telefon: 202-2530, 395-2604).

Ha a szóbanforgó megjavítást a cselek­vés oldaláról nézzük, három fő mozzanatra bonthatjuk fel:

1. tervezés, 2. k iv i te lezés , 3. e l lenőrzés .

1. T e r v e z é s

Tervezés alatt lényegében azt a tevé­kenységet értem, amelyik meghatározza a magforrások kritériumait, mesterséges ge­netikai beavatkozást végez és új kiinduló anyagot állít elő.

Ennek megfe le lően e z a funkció magá­ban foglalja a származáskutatásokat - egé ­szen a génháztartásig - , a honosítást (be­leértve az őshonosság és endemizmus dol­gát is), a nemesítés legkülönfélébb formáit, egészen a mesterségesen létesítendő mag­források (plantázsok) szerkezeti tervezésé­ig-

A tervezés tehát tulajdonképpen maga a szűken vett genetikai munka.

2. K i v i t e l e z é s

A tervezői vagy genetikai munka ered­ményének hordozója a mag. A z ezze l va ló bánás a kivi te lezés .

Ez áll a megjavított mag megtermelésé­ből (a kü lönböző magforrásokon), annak megvédéséből, hozamának fokozásából, begyűjtéséből, feldolgozásából, kezelésé-bál. tárolásából és forgalmazásából, vala­mint a mindezek szolgálatában álló mag­vizsgálatból.

A kivitelezés tehát maga a maggazdál­kodás, az erdészeti semenológia.

3 . E l l e n ő r z é s

Az ellenőrzés a kél műveletcsoport mun­káját hitelesíti, szavatolja. Egyrészt kont­rollálja a genetikai munkát (esetleg saját utódvizsgálat révén is), fajtagondozást vé­gez, másrész t f o l y a m a t o s a n ellenőrzi a maggazdálkodásban a megjavított mag út­jait, a megtermeléstől a felhasználásig (ill. m é g azontúl is. egészen az erdősítésig) .

Az ellenóizés regisztrálással, bizonyla­tolással stb. jár. így certifikációs munkának is nevezhetjük.

A genetikai megjavítás hármas tagozó­dása szerkezeti leg ábrázolható is:

genetikai munka (tervezés)

semenológiai munka (kivitelezés:

certifikációs munka (ellenőrzés)

Látható, hogy miközben a tevékenységi körök határozottan elkülönültek, egyúttal igen szoros kapcsolatban is állnak. Más szóval , amikor egyrészről autonóm, jól kö­rülhatárolható, megkülönböztethető szakte­rületek, másrészről egymás nélkül béna ka­pacitások ahhoz, hogy erdőállományaink tárgyalt megjav í tásához hozzájárulhatná­nak.

Az illetékességi körök megrajzolása. majd ennek egybevetése a valós helyzettel. alkalmat ad az esetleges aránytalanságok jelfedezésére és objektív korrigálására.

E meglehetősen elvont fejtegetés nem öncé lú és n e m befejezett. Egyrészről beve­zető az, egyik komponens, a maggazdálko­dás leendő reprezentásának. az. Erdészeti Magközpontnak a bemutatásához, másrész­ről utalás arra, hogy a hármas rendszert még ki kell tölteni tartalommal, összhang­ba hozni a szabályozó rendszerekkel, erdő-felügyelet i munkával, a hatékonyság egyéb feltételeivel v a g y i s programot kell kidol­gozni, majd véghezvinni!

AZ ÉV FÁJA

A kislevelű hárs botanikai jellemzése

N e v e z é k t a n a

A kis levelű és nagy leve lű hársa t L I N N É 1753-ban m e g ­jelent művében , a Species plantarum-bw még n e m válasz­totta el egymás tó l , rájuk a Tilia europaea nevet a lkalmazta . 1759-ben M I L L E R már külön fajként tárgyalja a k is levelű hársat, s Tilia cordata névvel illeti. Gyakor ibb , ma is hasz­nált sz inonim n e v e az E H R H A R D T - t ó l szá rmazó Tilia par-vifolia, i l le tve a S C O P O L I - f é l e Tilia ulmifolia. A tudo ­mányos nemze t ségnév a görög ptilon-bó\ veze the tő le, mely szárnyat jelent , s a virágzat megnyú l t murva leve lé re vonat­kozik. Az ókori latin nyelvben a tilia már a hársak neve volt. A t u d o m á n y o s fajnév, a latin e rede tű cordata szív ala­kút, szívest je lent , mely j e l l e m z ő leveleire uta l .

E l t e r j e d é s e

Európai el ter jedésű faj, áreája Írországtól Nyuga t -Sz ibé ­riáig húzódik . A legészakibb és legdél ibb területekról hi­ányzik, így n e m tenyész ik Spanyolország , Olaszország és a Balkán-félsziget déli részén . Érdekes , hogy elterjedési terü­letének keleti n y ú l v á n y a á tbukik a Közép-Ura lon , s egész az Irtis folyó völgyéig húzód ik . A z área súlypontja Kelet-Európában van, a Volga k ö z é p s ő és felső folyása mentén éri el op t imumát , ahol j e len tős ki ter jedésű - bár sokszor másodlagos - á l lományai ta lálhatók. Nyuga t - és Közép-Eu­rópában a kocsányta lan tö lgyesek, Kele t -Európában a ko­csányos tö lgyesek j e l l e m z ő elegyfája ( 1 . ábra) .

1. ábra A kislevelű hárs elterjedési területe

MEUSEL (1978) nyomán

Ha el ter jedésének vert ikál is tagolódását e lemezzük , m e g ­állapítható, hogy Közép -Európában e lsősorban szubmontán , azaz középhegység i e lem. A Balkán-félszigeten és az Al­pokban 1300 m tszf. magasság ig hatol fel. A Kárpá tok és a Kárpá t -medence v iszonyla tában j ó képet kaphatunk F E ­KETE L A J O S és B L A T T N Y T I B O R 1913-ban megjelent

„ A z erdészet i j e l en tő ségű fák és cserjék elterjedése a M a ­gyar Á l l a m terüle tén" c. nagyszabású könyvéből . Ebből ki­derül , hogy a k is leve lű hárs a Kárpátokban át lagosan 890 m tszf. magasság ig eme lked ik fel, l egmagasabb megjelené­se a Horvá t -Alpokban , a Pljesevicán található 1535 m-es rekordmagasságga l . A n a g y o b b tá jegységekre vonatkoztat­va át lagos és l egmagasabb tengerszint feletti előfordulásait a k ö v e t k e z ő táblázat mutatja.

A kislevelű hárs vertikális megjelenése

T á j e g y s é g Át lagos m e g j e l e n é s Legmagasabb T á j e g y s é g (m tszf.) m e g j e l e n é s (m tszf.)

Északnyugati-Kárpátok 700 712

Közép-Kárpátok 931 1130

Északkeleti-Kárpátok 711 962

Keleti-Kárpátok 910 1308

Déli-Kárpátok 900 1188

Dél-magyarországi hegyv idék 909 1121

Bihar-hegység 750 1030

Horvát-Alpok 1063 1535

Át lag 890 1308

Eló' fordulása

Jelenlegi hazai e lőfordulásáról az üzemterv i adatok alap­ján összeáll í tott térképből (2. ábra) kaphatunk képet . Esze­rint e lőfordulásának súlypont ja az Észak i - és Dunántú l i -kö­zéphegységben van, r i tkább Nyuga t - és Dél -Dunántú lon . Az Alföldről szinte teljes mér tékben h iányzik , szórványosan fel lelhető a Fe l ső-Duna , a Szatmár-Beregi-s ík , a Nyírség és a Körösök mentén . Az alföldperemi előfordulásokon kívül a kont inentál is k l ímaha tás alatt ál ló többi alföldi területről h iányzik .

2. ábra A kislevelű hárs magyarországi eló'fordulása

BARTHA-MÁTYÁS (1995) szerint

A kislevelű hárs hazánkban a gyer tyános-kocsányta lan tö lgyesek t ipikus elegyfája, ahol a szárazabb termelőhelye­ken a gyer tyánt teljesen hát térbe is szoríthatja. Ezenkívül meg je l en ik a b ü k k ö s ö k b e n , c se res - tö lgyesekben , szikla-, törmeléklej tő- és szurdokerdőkben , va lamint a mészke rü lő erdőkben és a mé lyebb t e rmőré tegű me legkedve lő tölgye­sekben is.

A l a k t a n a

Terme t és kor tekinte tében je len tős mére teke t érhet el a kislevelú' hárs . Zár t á l lományokban 30 m magas ra is m e g ­nőhet , ahol t öbbé -kevésbé e g y e n e s , jól felt isztuló, hengeres törzset nevel nyú lánk koronáva l , míg szabad állásban koro­nája kúpos , törzse sudar lós . A z idős korú egyedek törzse vastag, szabályta lan keresz tmetsze tű , gyakran dudoros , k o ­ronája el terülő, alsó ágai lehajtók. A nagyon idős egyedek földre l e k ö n y ö k l ő ágai meggyökeresedhe tnek , amit a nép nyelvén íjas-fias há r snak nevez . Hazánk l egnagyobb , l egyö­ke resedő ágú k is leve lű hársfája a Nyí rség északi részén Sza-bolcsbáka község ha tá rában egy szőlőkkel körülvet t d o m b ­tetőn található. E n n e k törzskerüle le 8 6 0 cm, 7 erőteljes ágá­ból 2 az utóbbi másfél év t izedben sajnos lehasadt. 500 c m -nél nagyobb törzskerü le tű fa áll a sopronhorpács i Széche­nyi-kastély parkjában, Ny í rká t a község ha tárában (Vörös -mar ty-hársak) és Őr iszentpé te r bel területén. Je lentős kort él­het meg, a leg idősebb egyedet , az angliai Bristol melletti Wes tonbi r t a rboré tumban 2 0 0 0 évesre becsül ik , mely lehet, hogy kissé túlzó érték. Mindenese t r e több százéves kisle­ve lű hársak Európa-szer te e lőfordulnak.

Kérge sokáig s ima, szürkésbarna , idősebb korban há ló ­zatosán repedezet t , sö té tszürke, háncsából korábban kötö­zőanyagot készí tet tek. Z e g z u g o s felépítésű hosszú hajtásai zöldesbarna sz ínűek és kopaszak , tojásdad rügyeit két rügy-pikkely borítja, me lyek közül a kü l ső öblös pikkely a rügy félhosszúságánál nagyobb . Kerekded , gyakran részarányta-lan levelei 4-6 c m hosszúak , vál luk - mint ahogy a tudo­m á n y o s fajnév is mutat ja - sz íves , csúcsuk hirtelen kihe­gyesedő . A levélszél é lesen fűrészes, a levé l lemez v iszony­lag vastag szövetű, felül sötétzöld, fonáka kékeszöld. A ha­tározáshoz leggyakrabban használ t bé lyeg a levélfonák ér-zuga iban található rozsdavörös szakál l , va lamint fontos bé­lyeg az is, hogy h a r m a d r e n d ű erei nem e m e l k e d n e k ki, há­lózatosán e g y m á s b a folynak. Virágai ál talában 5-7-esével á lernyőben nyí lnak, a murva leve lek nye lesek és csak 1/3 részben nőnek össze a virágzat i tengellyel . Sárgásfehér vi­rágai jún ius másod ik felében nyí lnak, b e n n ü k 30-40 porzó ­szál t a lá lha tó , m e l y e k a s z i rmokka l egyfo rma hosszúak . Szep temberben érő, de sokáig a fán maradó termései 5-7 m m h o s s z ú a k , s á r g á s b a r n á n m o l y h o s a k , ujjal k ö n n y e n összeroppan thatóak.

V á l t o z a t o s s á g a

A k i s l e v e l ű h á r s v á l t o z a t o s s á g a e l sősorban a l eve lek alakjában, nagyságában , sz ínében, va lamint a murva leve lek hosszában és a t e rmés alakjában, szőrözöt t ségében nyi lvá­nul m e g . Hazai a lakköré t W A G N E R J Á N O S , a budapest i t an í tóképző egykori igazgatója , kiváló bo tan ikus dolgozta fel a 30-as és 40 -es években . Eszer int 11 vál tozatot és 4 5 formát lehet ennél a fajnál hazánkban megkülönböz te tn i , alfaji differenciálódást v iszont áreáján belül n e m sikerült kimutatni .

A hársakná l köz ismer t h ibr id izá lódás i haj lam erre a fajra is j e l l emző . Leggyakor ibb és leg ismer tebb hibrid a hol land (európai) hárs (Tilia x vulgáris, szin.: T. x. europaea), mely elsősorban Európa nyugat i felében terjedt el, s szépségében és a lka lmazkodóképességében felülmúlja a szülőket . Gya­kori park- és sorfa. A z ezüst hárssal (T. tomentosa) alkotott h ibr id jé t S I M O N K A I L A J O S b o t a n i k u s u n k talál ta meg

3. ábra 1997-ben az év fája: a kislevelű hárs

(CSAPODY VERA rajza)

1886-ban Arad sétaterén, s J U R Á N Y I LAJOS-ró l , a pesti t udományegye t em botanikai professzoráról nevezte el Jurá­nyi-hársnak (T. x jurányiana). Később F E N D R I C H G U S Z ­T Á V erdész kalauzolásával az Arad megyei Punkoje hegy ger incén is megta lá l ta e hibr idet , me lye t e lőször az Erdé­szeti Lapok hasábjain mutatot t b e a szakközönségnek .

A harmadik , kertészeti cé lokra a leggyakrabban alkalma­zott hibrid a kr ími hárs (T. x euchlora), me lynek más ik szü­lőfaja a Krím-félsziget re l ik tum hársfája, a gyapjasbibeszálú hárs (T. x dasystyla). A krími hársat feltűnően fénylő levél­l e m e z é r ő l , s z á l k á s fű ré sz foga i ró l , k e s k e n y koronájáró l k ö n n y ű felismerni. E lőnyéhez soro landó, hogy a városok szárazabb, szennyezet t levegőjét is könnyen elviseli .

A k i s leve lű hárs szép a lakjával , bőséges vi rágpor- és nektár termelésével , jó árnyalóképességével , könnyen bomló és a tápanyagforga lmat javí tó alomjával , erős visszaszerző képességével az erdei ökosz i sz téma egyik fontos e leme.

Dr. Bartha Dénes

A Z E L K Ö V E T K E Z E N D Ő 50 ÉV E R D É S Z É N E K KÉ­P É T i g y e k e z t e k m e g h a t á r o z n i e g y n é m e t o r s z á g i e r d é ­sze t i f e l s ő i s k o l a 5 0 é v e s j u b i l e u m á n . A z e l h a n g z o t t a k s z e r i n t s z é l e s k ö r ű k o m p e t e n c i á v a l kell b írn ia a z e r d ő ö k o l ó g i á j á n a k tel jes e g é s z e t e r ü l e t é n , s ő t a z o n t ú l m e n ő e n is . A z e r d é s z a j ö v ő e r d ő - é s ö k o m e -n e d z s e r e . A z e d d i g i n é l s o k k a l n a g y o b b m é r t é k b e n kell b i z o n y í t a n i a h i v a t á s á t a k ö z ö n s é g s z o l g á l a t b a n , a z erdei-p e d a g ó g i á b a n é s k ö r n y e z e t v é d e l e m r e n e v e l é s b e n . U g y a n a k k o r fejlett ü z e m g a z d a s á g i g o n d o l k o d á s r ó l kell t a n ú s k o d n i a - m i n d e n e g y e s i n t é z k e d é s é v e l a l e h e t ő l e g k e d v e z ő b b g a z d a s á g i e r e d m é n y t ke l l e l é r n i e . A z ö k o l ó g i a i s z a k i r á n y o k i n t e g r á l á s á v a l , a t e r m é s z e t - é s k ö r n y e z e t v é d e l e m , v a l a m i n t f ö l d h a s z n o s í t á s é r t é k e s e g y e s í t é s é v e l m á r a z o k t a t á s b a n m e g ke l l a l a p o z n i a s z é ­l e s k ö r ű k o m p e t e n c i á n a k , h a t á r o z o t t i l l e t é k e s s é g n e k fel­téte le i t . A m e g f e l e l ő e r d ő g a z d a s á g i e s z k ö z ö k k e l e g y ü t t ­m ű k ö d é s r e a z á l l a m i e r d é s z e t áll r e n d e l k e z é s r e .

(AFZ/DW Í996. 25. Ref.: fémmé R.)

Erdészszemmel a mongól ia i pusztaszi l árnyékából N e m sok árnyékot ad a feltehetően géncentrumának, őshazájá­

nak tekinthető Mongól iában, de itt, ezen a fé le lmetes kiet lenségé-ben is megkapó vidéken m é g a kis árnyék is va lóságos oázist jelent.

Éppen negyed százada, h o g y e l s ő mongól ia i utam során m e g ­ismerkedtem vele, úgy tudom akkor m é g n e m hozták be Magyar­országra. Mert az Ulmus pumiláról, a nálunk először turkesztáni, majd pusztai szilnek keresztelt, szik- és homokfásításban alkalma­zott fafajról van szó . Akkori fe l jegyzése im szerint egy 1300 ki lo­méteres autózás alatt egyet len darabot láttunk belőle, egyedül ár­válkodott a Góbi kel lős közepén. Sehol egy másik példány, egy liget vagy facsoport, m e s s z e távolban csak a füves sztyepp, amed­dig a szem ellátott. Kérdéseim azonnal záporoztak a m o n g o l mun­katársak felé, de válaszuktól n e m sokkal lettem okosabb. Mi lyen fa ez, hogyan került ide, volt-e itt korábban belőle erdő, miként volt képes egyedül megmaradni és így tovább. Javarészt Irkutszk-ban végzett állattenyésztők és vadbiológusok voltak a helybel i kí­sérők, így a kérdések özönéből csak a nevére tudtak válaszolni . De arra is csak mongolul , orosz vagy pláne latin név nélkül. „Haj­iasz mod." A mod m é g csak kiderült valahogyan, hogy az fát jelent, de mi lehet a hajiasz. A fa törzse, kérge az öreg diófára emlékeztető v i lágos sárgásszürke, az e g é s z famagasság nem volt 4-5 méternél több, és szé l által nyomott 2-3 méteres törzsén egy összevissza gyűrt turbánra emlékezte tő koronát viselt. Levele i n e m voltak, mert április elején voltunk, nem sikerült még tippelnem sem a kilétére. A fővárosba visszaérve derült fény a nevére, hogy ez egy szil, az Ulmus purnila.

Azóta eltelt huszonöt év, a közelmúltban jártam kilencedszer Mongóliában, sok hajlaszt láttam egyedül , néhányad magával , sőt, ligeteket alkotva is, a kérdése im egy része azonban mind a mai napig megválaszolat lanok.

Mongól ia íé ls ivatagi és sztyeppéi zónájában él és ennek m e g ­felelően az oda átnyúló azonos adottságú területek folytán Kína szomszédos területein is előfordul. Élőhelyének meteorológiai vi­szonyai a tipikusan kontinentális k l ímaviszonyokat mutatva 100-200 mm éves csapadékkal és 6-16% relatív l égnedvességge l je l -lemezhetőek, az éves hőmérséklet i ingás közel 9 0 "C.

Talaja jóformán minden genetikai fejlődés nélküli felaprózott köves váztalaj, a felületen heverő, zúzalékra emlékezte tő éles apró kövek és lekerekített kav icsok közül a csaknem állandónak mond­ható erős szél messze hordja az apróbb porszemeket , hacsak nem fogja meg azokat e g y - e g y zsombékszerűen k i eme lkedő fűcsomó vagy vadhagyma-gyökér.

Sok hajlaszt láttam valóban egymagában a nagy Góbiban, n e m csak azt a b izonyos legelsőt . A z továbbra is rejtély, hogy a szél útján több tíz vagy száz kilométerről ide szállított kis sz i lmagból vagy magok ezreiből hogyan képes fe lnövekedni e g y - e g y fa annyi legelő háziállat és kóborló n ö v é n y e v ő vad jelenléte mellett. N é ­mileg vigasztaló, hogy n e m csak számomra talányos ez a dolog . A helybeliek sem tudnak rá választ adni, csupán annyit, hogy itt ebből a fafajból szerintük erdő soha n e m volt. Földtörténeti korok időmércéjén persze más a helyzet , mert a Góbiban több helyen történik felszíni szénbányászat és ez másra utal a feltárt dinosaurus leletekkel egyetemben. V a g y még i s voltak a mostani sivatag és sztyepp helyén hajiasz erdők? Talán a régmúlt jobban rekonstru­álható, mint azt a mai korunkkal ö s szekö tő időszak történései?

A mai állapotokra - mint arra már utaltam is korábban - n e m csak az egyedül álló fák a je l l emzőek . V í z m o s á s o k szegé lyében , azok szélárnyékos partján, a dombvonulatok síkság felé k iszé lese­dő oldalvölgyeinek „deltájában" több helyütt felfedezhetünk 3 -5 -10-20 hajlaszból álló facsoportokat. Ezek törzse már nem mindig olyan hajlott, mint a szabadon állóké, magasságuk is eléri a 6-8 métert, koronájuk azonban a legtöbb esetben változatlanul a már említett turbánt juttatja eszünkbe. Ezek a fakoronák ritkán üresek. A ragadozó madarak, só lymok, kányák és a mindenütt fe l le lhető

szép tollmintázatú pusztai ö lyvek (Buteo rufinus) előszeretettel rakják fészküket a farkas é s a róka által el n e m érhető fakorona girbegurba ágai közé . Itt talán egyedül a Góbiban é lő vadmacska, a manul (Felis mariul) e lől nincsenek biztonságban a ragadozó madarak tojásai és fiókái. Csak közbevető leg j e g y z e m meg , hogy azért ezek a fák vagy facsoportok o lyan ritkák és a ragadozó madár olyan sok, hogy számos fészek a földön található hevenyészett formában - és természetesen ott van a fészke a túzoknak, a daru­nak és a néhány apró énekesmadárnak is - . tehát a költési időben terített asztalt találnak a szőrmés ragadozók a kis termetű Góbi­rókától (Vulpus corsac) a mindig éhes farkasig.

Biztosan másfe lé is megtalálható a kisebb vízfolyások mellett - itt már erdőnek nevezhető - hajlasz-liget, nekem egyet sikerült látnom rövidnek igazán nem mondható, többezer kilométert k i tevő mongól ia i útjaim során. Délkelet -Mongól iában, a kínai határhoz köze l i C s o n o g o l (Farkaspatak) - mai nevén Erdencagan - járás területén, a névadó patak széles vö lgyében, közvetlenül a patak két oldalán. Egy közel i lámakolostor biológiai érdeklődéséről híres főpapja, a kis állatkertet is létesítő hajdani Jugzer Hotogt erdőt telepített azért, hogy ide a végte len pusztaságra szarvasokat tudjon hozatni. A ma üdülőházakat rejtő kis erdőcske helyneve is őrzi az enyhelyet adó fafaj nevét, mert a térkép is feltünteti Huntlar hajiasz néven. Néhány hektár az egész , de szemnyugtatóan szép zöld folt a környék sárga füvű domboldalai között .

Érdekes, hogy - valósz ínűleg a lassú növekedése miatt - a G ó -bi-beli járási központok (Mongól iában a falunak megfe l e lő tele­pülés ismeretlen, a magyar m e g y é n y i járások lakossága kb. 1000-2 0 0 0 fő és 80-90%-uk a központban él, a többiek állattenyésztő telepeken, vagy a Góbiban e g y e s jurtákban) a fásításukhoz csak igen e lvétve használják fel a hajlaszt. Inkább a gyorsabb növésű és nagyobb szé l fogó hatású vá l tozó leve lű nyár (Populus diversi-folia) a lakott helyek ligetfája. Ez utóbbi fiatalabb korban öntözést igényel .

H o g y miért szántam rá m a g a m ennek a rövid kis ismertetőnek a megírására, annak kettős oka van. Egyfe lő l a nálunk is alkalma­zott U lmus pumilával kapcsolatos szakmai ismereteket szerettem vo lna szerény tapasztalataim közreadásával bővíteni , másrészt kedvcsinálónak szántam írásomat. Pár évve l ezelőtt felvette a kap­csolatot az Országos Erdészeti Egyesülettel dr. D . Enhtuvsin Sop­ronban végzett és ugyanott doktorált m o n g o l erdőmérnök, a Mon­gol Erdészeti Egyesület veze tőség i tagja. Akkori e lmondása szerint olyan reménnyel tette ezt, h o g y talán szakmai tapasztalatokat kap­hat a m o n g o l fél a nagysikerű magyar szik-, homok- és kopárfá­sítási szakemberektől .

A z ügy alszik, de Csipkerózsika is felébreszthető volt a régi m e s e szerint.

Kép és szöveg: dr. Kónalmy Tamás

DR. MOLNÁR SÁNDOR

Pusztulnak-e az őserdők Malajziában? Malajzia erdő- és fagazdaságának bemutatása

B e v e z e t ő ü l e l ő r e b o c s á t o m , n e m k ívánok a trópusi őserdők pusztulásának ökológ ia i katasztrófát sejtető globális problémakö­rébe burkolózni. Két okból:

- az egyik ok: nem látok benne tisztán, a helyszínen teljesen másképp vetődnek fel a problémák, mint az európai országokból nézve ,

- a másik ok: n e m értek e g y e t a trópusi faanyagok bojkottjával. Miért ne termesszünk ott fát,.ahol a leggyorsabban nő, a legjobban termeszthető?

í g y most az ökológia i fejtegetések helyett kéthetes malajziai tanulmányutam néhány tapasztalatairól írnék.

R ö v i d e n M a l a j z i á r ó l

3 A 3 2 8 6 0 0 km" területű országnak kereken 20 mil l ió lé lekszá­

m ú a lakossága. A z 1995. évi G D P 118 milliárd maláj dollár volt (az e lmúlt é v e k b e n folyamatosan 8-9%-kal növekedett) . A nyers­anyagokban (olaj, ón, nyersgumi, pálmaolaj , fa stb.) igen gazdag országban dinamikusan fejlődik az ipar, az infrastruktúra pedig már m a is fejlettnek tekinthető. A z állam hivatalos vallása a m o ­hamedán. A fővárosban Kuala Lumpurban megépítették a világ legnagyobb mecsetjét és j e len leg épül a vi lág legnagyobb épüle­tének tervezett miniszterelnöki hivatal (472 emeletes ) .

A m a l a j z i a i e r d ő g a z d á l k o d á s

A z ország ös szesen 19,15 mil l ió ha (58,3%) erdővel rendelke­zik. Ebből a Maláj-félszigeten van 5 ,96 mil l ió ha, Sarawakban 8,75 mi l l ió ha, 4 ,44 mil l ió ha pedig Sabahban található (Sarawak és Sabah tartományok területileg e lkülönülve Borneo szigetén van­nak és különösen Sabah-ban nagyon erős a japán gazdasági befo­

lyás). Ha az 1,8

Vörös meranti és Nyatoh fák 15-18 éves korban 4 0 m magasságot is elérnek

Fotó: dr. Molnár Sándor

mil l ió ha gumi­fa- és a 2,2 mil­lió ha olajpálma­ü l t e tvényeke t is e r d ő n e k tekint ­jük, akkor az or­szág erdősültsé­ge 7 5 % .

A trópusi őserdőkre j e l l emzően rendkívüli a fajgazdagság: az eddig leírt 2 6 5 0 malajziai fafajból 4 0 8 fajnak van ipari, kereske­delmi je lentősége (Európában 40-45 fafajnak!). Tekintettel arra, hogy a terület rendkívül tagolt, k isebb-nagyobb hegyekkel , folyók­kal, mocsarakkal, tavakkal. Többezer kilométer a tengerpart. így az őserdőknek is több típusa alakult ki: sík- é s hegyvidéki örökzöld lomboserdők, mangrove erdők (a tengerparton), édesvízi mocsá­rerdők. Különleges helyet foglalnak el a „bambuszerdők'". Ezeket általában nem sorolják az erdők közé (a bambusz a fűfélékhez tartozik), de igen je lentős a kitermelésük (évi 250 ezer tonna, 13 faj) és nagyon sok célra felhasználhatók (építkezés, bútor stb.). A kúszópálmákhoz tartozó rattánt ma már ültetvényeken termesztik.

A z erdők 88%-a fafaji szempontból a Dipterocarpaceae-k csa­ládjába tartozik. A z ide tartozó sok faj közül nálunk ismert a Ke­rubig, a Kapur, a kü lönböző Merantik. a Mersawa, a Jelotung, a Sepetir, a Teák, a Ramin stb. Érdekes volt megfigyelni , hogy a Maláj-félszigeten erdeifenyő-ültetvények is voltak. Kiderült, hogy ezeket dr. Rácz József Sopronban végzett erdőmérnök irányításá­val telepítették (területük 4 0 - 5 0 0 0 0 ha).

Malajzia ma már egyaránt kiemelt f igyelmet fordít az erdei öko­sz isztémák é s a fajok védelmére. A z országban 120 őserdő rezer­vátum van, összesen 111 7 0 0 ha területen. A Kuala Lumpurt Er­dészeti Kutató Intézetet a vi lág legjobb intézetei között tartják szá­m o n . A tanulmányút során Penangban és Kuchingban védett őser­dőket (nemzeti parkokat) láttunk. Sarawak tartományban pedig részt vettünk e g y őserdőtúrán.

A z ösvényről lelépni a k ígyók miatt nagyon veszé lyes volt. A z általunk megtekintett részeken még a tankönyvekből megismert többszintes, a liánoktól áthatolhatatlan örökzöld erdőket láthattuk. Tele kü lönböző majmokkal, madarakkal. A z uralkodó szintben 6 0 -70 m magas fákkal.

A fakitermelés adatait részben sikerült megszereznünk: e g y rek­lám je l l egű információs anyagban 38 ,4 mill ió nettó m 3 szerepelt.

A maláj exportban a fa- é s fatermékek óriási szerepet játszanak: az éves kivitel 12 milliárd 4 7 8 mil l ió maláj dollár (kb. 620 milliárd Ft) volt 1993-ban. A faexport a kőolajtermékek után a második helyen van. A legnagyobb kereskedelmi partnerek: U S A , Japán, Tajvan, Singapur, Ausztrália, Kanada. A z európai országok trópusi fa igénye je lentősen csökkent. M é g m a is je lentős partner azonban Nagy-Britannia és Hollandia. Folyamatos az ország törekvése az exporttermékek készültségi fokának növelése terén.

A hatalmas rönköket amerikai, japán és svéd gépek vonszolják Fotó: külföldi képszolgálat

A hengeresfa exportot csak Sarawak és Sabah tartományokból engedélyezik. (E területen a legfontosabb partner Japán.) Sajnos az olyan értékes fafajok (pl. Ramin, Teák, Jelotung Seperi stb.) részaránya a fakitermelésben egyre csökken. A „nagyon kemény" fafajcsoportból jelentős menny i sége t csak a „Merbau" képvisel . A „közepesen kemény" fafajok közül fakereskedelmi je l entősége el­sősorban a „Keruing"-nek van (e fafaj különösen e lőnyös a vasúti talpfák gyártására), de megeml í the tő a „Kempas", a „Tualang" és a „Kapur" is. A „kevésbé k e m é n y " fafajok közül a legfontosabb a „sötétvörös Meranti", a „vörös Meranti és a Mersawa". Sajnos az esztétikus Ramin, Nyatoh, Sepetir menny i sége visszaesett . Fel kell hívni a f igyelmet arra, hogy a fakereskedelemben a hasonló fafajokat gyakran el s e m különítik, így léteznek i lyen ún. vegyes fafajú kategóriák, pl.: „Mixed l ight Hardwood". (Vegyes , kevésbé keményfák.)

Malajzia nagy f igyelmet fordít a szakszerű erdőgazdálkodásra, erdővédelemre és rendkívül sérelmezi a nyugat-európai országok trópusi faanyag embargóját. E területen k i eme lkedő szerepet ját­szik a „Trópusi Erdőgazdálkodók Nemzetköz i Szövetségében (IT-TO)". A z 53 országot tömörítő szervezet kint tartózkodásunk ide­jén ülésezett Kuchingban. A faexportban nagy szerepet betöltő Malajzia, Indonézia é s Ghána külön megál lapodásban is egyeztet­ték álláspontjaikat. Ezen országok elfogadják az erdők megőrzé ­sével, felújításával kapcsolatos nemzetközi állásfoglalásokat, de vé leményük szerint a tervszerű erdőhasználatot a trópusi országok­ban sem szabad korlátozni. S z e m é l y e s tapasztalataink szerint az őserdők mennyisége nem a tervszerű (felújításhoz kötött) fakiter­melések, hanem az út- és városépítések, valamint az ipari létesít­mények miatt csökken. Különösen feltűnőek voltak azok a hatal­mas munkálatok, amelyek a nehéz, köves , agyagos terepen az utak építésénél voltak megf igye lhetők .

A tanulmányút során megtekintet t erdőál lományok, ültetvé­nyek, botanikus kertek, nemzeti parkok (Penang, Sarawak) arról győztek m e g bennünket, hogy Malajzia kiemelt f igyelmet fordít a szakszerű erdőgazdálkodásra, sőt e g y e s tájakon az őserdő-rehabi­litációra is. A természetes erdők mellett dinamikusan növeksz ik a gumifaültetvényekből kitermelt faanyag ipari je lentősége is.

Ma már a 15-20 éves korban kitermelt gumifaültetvények (He-vea brasiliensis) képezik a nemzetközi bútorléckereskedelem alap­ját (a trópusi országok együttes forgalma cca. 20 mill ió m 7 é v szárított bútorléc).

Befejezésül - hogy ne legyen ennyire pozitív ez a kis tájékoz­tató: a fakitermelési munkák során csak az értékes I-II. koro-naszintbeli fákat vágják ki. A felújítást a dzsungel gyorsan el­végzi (így alakulnak ki az értéktelen bozóterdók). Jelentős ku­tatások folynak a tekintetben, hogy miként is rehabilitálható az őserdő. Hogyan „hozhatók fel" ismét az értékes javaí'ák? Ugyancsak nem megoldható több igen értékes fafaj ültetvény­ben való nevelése. Bár a klíma kiváló növekedést biztosít az ültetvényeknek, de az igazán értékes fafajok közül eddig csak a „teák" ültetvényezésénél pozitívak a tapasztalatok (az ültet­vényből származó fa azonban gyengébb minőségű). Tehát a fakitermelések eredményeként fajok tűnnek el, ezért is fordí­tanak nagy figyelmet a nemzeti parkokra.

A tanulmányút során több erdészeti é s faipari vezetővel talál­koztunk (miniszteri szintig) . Malajzia szorgalmazza az együttmű­ködések fejlesztését. í g y az erdészeti kutatásokhoz (őserdő-reha­bilitáció) és a bútoripari fej lesztésekhez sz ívesen fogadnának ma­gyar erdő- és faipari mérnököket is .

Pusztul-e az őserdő? Malajzia gazdag ország, tehát a szegény trópusi országokban dívó vándorló fö ldművelés , erdőégetés itt n e m létezik. A z erdősültség az építkezések (út, vasút, város) miatt meg valamelyest csökken, de ennek mértéke egyre kisebb lesz. A z őser­dő-pusztulás igazában n e m az erdősültség csökkenésében, hanem a fajgazdagság (több szintes erdők) mérséklődésében jelentkezhet .

SYLVESTER LAJOS

A kisvasút II. rész

És most adjuk át a szót dr. Kovács Jánosnak (Adatok a há-romszéki erdei szállítás történetéhez):

„(...) A korábban csupán pásztorok, erdészek, vadászok és más erdei emberek járta ősrengetegben, amely az Adriai-tenger szintje feletti 551.04-1071.40 méterek közötti magasságokban fekszik, hal­latlan erőfeszítésekre lehetett szükség az erdei utak. vasutak, kö­télpályák, úsztatócsalorncik. lakó- és fűrésztelepek építésében.

Az Országos Erdészeti Egyesület 1898. évi sepsiszentgyörgyi nyári közgyűlésén a résztvevők a rendezők figyelmességéből egy. az erdélyi erdőiparról szóló kis füzetet kaptak. Ebbe az első szö­vegoldal elé összehajtott. 1:150 000-es léptékű átnézeti térképet kötöttek. A rajz- és névanyag gondos (nagyítóval történő) tanul­mányozása során nyomon követhetjük az addig felépüli 54.3 km-es hosszúságú, gőzvontatású vasutat, amelyet 1888-ban Hosszúha­vastól az országhalárig még egy 2.7 km-es szakasszal készült bő­víteni a részvénytársaság, hogy a román területen lévő „Musa" fűrésztelep tennékeit is Háromszéken át szállíthassa el. Jó példa volt ez a két ország közötti akkori gazdasági és műszaki együtt­működésre.

Az Alsósikló fölött tarvágást végzett a vihar Fotó: Sylvester Zoltán

(...) Kezdetben három, később négy szakaszra osztott erdei vas­úton, melynek Térrét és Kovászna közötti szakasza 760 mm-es kes­keny nyomtávolságú közforgalmú helyiérdekű vasút volt, hat mozdony végezte a vontatást. Kovászna és Alsó sikló között egy három-csatlós; Felső sikló és József fűrész között három-három csatlós; „József"fűrész és Hosszúhavas között két-két csatlós gőz­mozdony volt forgalomban. E szakaszokhoz mellékvonalak és el­ágazások csatlakoztak. A tárgyalt időszak végére az Erdélyi Er­dőipar Rt. 760 mm nyomtávolságú vasutainak hossza közel 96 km volt. Azt is a vontatási színvonal jelentős fokmérőjének tekinthet­jük, hogy a lóvontatású vonalak hossza az, 1897. évi 32.5 km-ről 1908-ra 1.2 km-re csökkent. "

Háromszék első személyszemélyszállításra is használt vasútvonala

Horn Dávid vál lalkozásának dimenziói t Kádár Zsombor érzé­kelteti a legplasztikusabban:

.,(...) Tizennyolc év volt szükséges ahhoz, hogy a (Brassótól S.

L.) 32 ktn-re fekvő megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy vasutat kap­

jon és újabb 6 év. amíg a vonal eljutott Csíkszeredáig. Mennyivel

gyorsabban dolgozott Horn Dávid fakereskedő. Komandó megala­

pítója és az első háromszéki vasút (keskeny vágányú) létesítője

összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között." A Potsa-

féle monográfia szerint „nyomjelzése az uralkodó, könnyen el mál­

ló kőzetnél és a csuszamos. mély, homokos agyagtalajnál, nemkü­

lönben a hegyoldalakon eredő számos forrásnál fogva rendkívül

nehézségekkel járt (...) 20 km hosszúságban 178 áteresz, kisebb,

nagyobb áthidalás vált szükségessé... "

Dr. Kovács János: „A vasúton a nagy szintkülönbség miatt a

comando-gyulafalvi telepen egy gravitációs erővel működő külön­

leges siklót létesítettek. A N E V E Z E T E S M Ű A L K O T Á S M O ­

DELLJÉT A V Á L L A L A T A B U D A P E S T I E Z R E D É V E S KIÁL­

L Í T Á S R A ELKÉSZÍTETTE ÉS B E M U T A T T A . (Nagybetűs ki­

eme lé s tőlem. S. L.) A bécsi Th. Obach cégtől származó beren­

dezés négy főrészből: a siklópályából, a felső végponton elhelye­

zett, a kötéldobokat és fékkorongokat magába foglaló gépezetből,

a sikló kötélből és a kél állványkocsiból állt. Ezek közül az egyikre

tolták lenn az üres, másikra fenni a leli kocsit, s ez adta tömegével

az üres kocsi felhúzásához szükséges erőt. Az 1258 ni hosszú siklóm

naponta 50-55 vasúti kocsit eresztettek le. "

A Kovászna-Gyulafa lva iparvasút létesítése két évve l mege lőz ­

te a Brassó -Seps i szentgyörgy szé lesvágányú vasúti pályaszakasz

megépítését . Ez volt Háromszék e l ső . személyszáll í tásra is alkal­

mas vasúti vonala.

Dr. Kovács János: „Háromszéken kilenc fatennelőés -szállító

cég működött. Ezek közül a Hont Dávid budapesti fakereskedő

által alapított és 1897-ben a Groedel testvérek kezébe került Er­

délyi Erdőipar Rt. volt a legnagyobb és a legerősebb. Ezt az is

mutatja, hogy már két évvel a cég munkájának megindulása után.

1890-ben. a bécsi erdészeti kiállításon a háromszéki faipari ter­

mékek egyhangú bizottsági döntések alapján első díjai és állami

nagy arany-énnel nyertek.

(...) A Háromszéki Helyiérdekű Vasút Brassó és Sepsiszent­

györgy közötti szakaszát 1891. október 10-én. a Sepsiszentgyörgy

és Kézdivásárhely közötti pályát pedig 1891. november 30-án ad­

ták át a forgalomnak. "

Komandó dicsérete

A Siklót és a K o v á s z n a - K o m a n d ó közötti keskenyvágányú pá­

lyaszakaszt nem csak múltja miatt kell megőrizni . A j ö v ő évezred

turizmusa, az ipartelepítés, a szállítás a környezetk ímélő megoldá­

sokat kedvel i majd Erdélyben is . A szélszaggatta Kopac-hegy, a

Miske, a Siklól iegy büszke fenyvese i újra a Tündérvölgy fölött

strázsálnak majd. A kovásznai gyógyüdülők , szál lók ezreket von­

zanak. Aki arra jár, észrevehette, hogy a kirándulások, gyógyséták

egyet len útvonala a Sikló felé vezet , m é g az idős emberek is e l -

blattyognak a Felsős ikló magasságáig . Komandó nyaranként min­

denféle diáktábornak, sportolóknak biztosít szálláshelyet, télen, a

primitív s í fe lvonó el lenére is, síparadicsom. A hótörés után felfutó

fakitermelés és - fe ldolgozás esztendőkön át élénkíteni fogja az it­

teni életet. Ezt követik a csemeteültetések, az erdőgondozás esz ­

tendei. A komandói pisztrángos patakok híre, az őszi laskagomba

neve halhatatlan. A múlt év i íz letes vargányaínvázió a példa arra,

hogy jó szezonban százak, gyakorlatilag szinte az e g é s z Komandó

kenyere lehet a m e d v e - és rókagomba. A z erdei gyümölcsök, a

málna, a kokojza, szamóca, szeder, áfonya a komandói ízeket és

aromákat szédíti a nagyvilágba. Páratlanul gazdag a vadvilág. Mi­

óta e z a politikai adminisztráció megváltozása révén lehetetségessé

vált, a hétvégi házak tucatjai kuporodnak a Laur ligetes oldalainak

fenyőrokolyái mel lé .

Alább épül a Cseres víztározó, fe lső csücske megközel í t i Ko-

mandót. Ez a vízisportok és a pisztrángtenyészet hazájává válhat.

Magyari Lajos költő-szenátor a bukaresti parlamentben is in­

terpellált, hogy az erdőkárok következményei t is fel kell számolni.

A „következmények" közé tartozik az elöregedett, a széldöntéskor

súlyosan megrongált iparvasúti pálya és a Sikló is.

A Sikló é s a m é g m e g l é v ő keskenyvágányú pályaszakasz szá­

mára a mentőöv az állam, a gazdasági vállalkozások jószándékú

beavatkozása mellett e g y Sikló-Alapítvány azonnali létrehozása

lenne. Komandón és a Keleti-Kárpátokban, személyesen is szám­

talanszor tapasztaltam, hogy Erdély é s a tágabb térség é l ő erdészeti

é s faipartörténeti szabadtéri múzeumát lehetne létrehozni. A leg­

egyszerűbb szerszámoktól a legmodernebb fakitermelő, közel í tő

és szállító berendezésekig. Mikor fe leségem államvizsga dolgo­

zatának anyagát gyűjtöttük, fenn a havasok világában találkoztunk

a b a j n á l ó k á n n a l , akinek ... csak az a dóga. hogy az utal bajnájja

(román - locsolja, öntözze) , mert hanem a tregus (román - ki­

sebbfajta, nyálon használt, szánszerű csúszóalkalmatossag.

amel lyel a sárosra locsolt úton a rönköt ökrökkel vontatják. Tu­

lajdonképpen „húzó" eszköz , a „traktor" elődje. (Mindkettő hasz­

nálatban van még . )

A z történt egyébként , mint az erdélyi gazdasági életben általá­

ban: a Trianon után megrekedt fejlődés atavisztikusan konzerválta

a régi eszközöket , szokásokat. Ennek a je lenségnek és e g y család

két generációja megszállott ügyszeretetének, s természetesen a kül­

s ő támogatásnak köszönhető , hogy K o v á s z n a - K o m a n d ó térségétói

pár kilométernyire található Alsócsernátonban a Kelet-Európa ta­

lán legautentikusabb mezőgazdasági eszköz- , szerszám- és gép­

gyűjteménye, s ettől karnyújtásnyira Kézdivásárhely csodálatos

Céhmúzeuma.

A Sikló felújítása, személyszáll ításra is alkalmassá tétele újra

turistaparadicsomot varázsolna a tájra.

A z ezredfordulón és ezerszázesztendős múlttal, amelynek része

ez a sikló és a kedves vicinálispálya, se olyan szegények, se olyan

elesettek, se olyan ostobák nem lehetünk, hogy ne tudjuk m e g ­

menteni ezt a páratlan értéket.

C s o n k o l t , m a r a d é k f á k Fotó: Sylvester Zoltán