1

Dr. Szalontainé dr. Kovács Judit

Az egészségbiztosítási, családtámogatási

jogszabályváltozások 2018. január 1-jétől

Új közigazgatási eljárási törvény

Lakástámogatások bővülő rendszere

Nagycsaládosok gáz ártámogatása

Szervezeti változások 2017. november 1-jétől

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő

beolvadásához kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 311/2017. (X. 31.)

Korm. rendelet

Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1.§-a szerint

egészségbiztosítási szerv: 2017.11.01-től

a) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK),

b) az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

(kormányhivatal),

c) a kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró,

megyeszékhelyen működő járási hivatala, illetve a fővárosban Budapest Főváros

Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala (járási hivatal) és

d) az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Magyar Államkincstár központi

szerve (Központ).

A Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet szerint

A Kincstár a következő szervekből áll:

a) a központi szerv

b) a különös hatáskörű, országos illetékességű igazgatási szerv, Magyar Államkincstár

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és

c) a területi szervek.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt

módosító jogszabályok 1. az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017.

évi CLXXVIII. törvény,

2. az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017.

évi CLXXXVIII. törvény,

3. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról

szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017.

évi L. törvény, valamint

4. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő

törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény.

2

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletet módosító

jogszabályok 1. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendeletnek az egyes ellátások központi

folyósításával kapcsolatos módosításáról szóló 404/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet

2. az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes

kormányrendeletek módosításáról szóló 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

3. az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

szóló 507/2017. (XII.29.) Korm. rendelet

Hatáskör/Illetékesség változás 2018.01.01-jétől az egészségbiztosítási

feladatellátás során

Magyar Államkincstár országos illetékességgel jár el a következő feladatokban:

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében (hasonlóan a családtámogatási ellátások, nyugdíjhoz) központi folyósítás - Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

Igazolások kiadása

Bevallások benyújtása

Megtérítéssel, mérsékléssel, elengedéssel kapcsolatos feladatokat a kormányhivatalok helyett a Kincstár központ végzi

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.

évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tat.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép: A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj – ideértve a társadalombiztosítási

nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése alapján megállapított

öregségi nyugdíjat is –, a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott

méltányossági kifizetések, a nyugdíjprémium, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás

összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb

egyszeri juttatás fedezetére szolgál.

A Tat. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Az Egészségbiztosítási Alap az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a

csecsemőgondozási díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel

kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat,

a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli

ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott

egyszeri juttatás kiadásainak fedezetére szolgál.

A csecsemőgondozási díjat és a gyermekgondozási díjat érintő közös

változások

CSED, GYED 2017. decemberi előrehozott utalása

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.)

kormányrendelet 122/A. § (2) bekezdés c) pontja lehetőséget biztosít a csecsemőgondozási díj

és a gyermekgondozási díj megelőlegezésére. A Magyar Államkincstár Központ a felettes

irányító minisztériumokkal döntött az előrehozott utalásról.

3

Azon ügyfelek részére, akiknek 2018. január 10-éig lenne esedékes a következő (2017.

december) havi csed, illetve gyed folyósítása, a 2018. január hónapban esedékes ellátást még

2017. évben ki kell utalni a 2018-as évi költségvetés terhére. Az utalás december 22-ei

értéknappal terhelődik, de 2018. január 02-ára lesz rögzítve, hogy a bevallás és az

adókedvezmények 2018-ra legyenek rögzítve, így a 2018. évi adótáblát kell alkalmazni.

Ebtv.Vhr. 26. § pontosítása – álláskeresési támogatásban részesülők CSED, illetve

GYED összege Ha az Ebtv. 40. § (1) bekezdése alapján a csecsemőgondozási díj, illetve az Ebtv. 42/A. § (1)

bekezdése alapján a gyermekgondozási díj a Tbj. 5. § (1) bekezdés d) pontjában

meghatározott biztosított részére kerül megállapításra, úgy a csecsemőgondozási díj és a

gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell

megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az

álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

Ebtv. 42. § (2) bekezdés A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be

kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj,

gyermekgondozási díj - kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj -

folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje

folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Ebtv. 42/A. § (4) bekezdés c) pontja (4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási

időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig

folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Csecsemőgondozási díjat érintő változások

1. Az Ebtv.) 40. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: Az (1) bekezdésben foglaltakon túl csecsemőgondozási díjra – az (5) bekezdésben foglaltak

figyelembevételével – jogosult

„h) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga

megszűnt.”

2. Az Ebtv. 40. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: „e) a (4) bekezdés h) pontja szerinti esetben attól a naptól, amikortól a szülő nő felügyeleti

joga megszűnt.” [a gyermek születését követő 168. napig jár, ha a (4) bekezdés a)-g) pontja szerinti feltételek

bármelyikének bekövetkezése napján az (1) bekezdésben meghatározottak a (4) bekezdés

alapján jogosult személy tekintetében fennállnak.]

Szülői felügyeleti jog megszűnik – Ptk. alábbi rendelkezéseit kell alkalmazni

Ptk. 4:186. § Szülői felügyelet szünetelése

4

Szünetel a szülői felügyeleti jog, ha ….

d) a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet

ellátásában;

Ptk.4:193. § Szülői felügyeleti jog megszüntetése

A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, visszaállítása iránt bármelyik szülő

indíthat pert. Mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is.

A szülői felügyelet megszüntetése iránt a pert az ellen a szülő ellen kell megindítani, akinek

szülői felügyeletét meg kívánják szüntetni. Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene

indítani, már nem él, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

Ptk.4:191. § A szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése

A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha

a) a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy

erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti; vagy

b) a gyermeket más személynél helyezték el vagy nevelésbe vették, és az a szülő, akinek

szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó

magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából nem változtat.

Az apa csecsemőgondozási díjra úgy szerezhet jogosultságot, ha jogerős bírósági ítélet

született az anya szülői felügyeleti joga megszüntetése kérdésében. Az apa a bírósági eljárás

megindulásakor beadja a CSED iránti kérelmét, amelyet az Ákr. 48. § alapján az eljárást fel

kell függeszteni a bírósági döntésig.

Gyermekgondozási díjat, hallgatói GYED-et érintő változások

GYED maximum változása

A megállapított gyermekgondozási díj 2018. január 15-éig felülvizsgálatra kerül.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénynek

(továbbiakban: Ebtv.) a gyermekgondozási díj felső határára vonatkozó 42/D. §-a (1)

bekezdésének rendelkezése a következő:

A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a,

de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete 2.§ (1) bekezdés b) pontja szerint a teljes

munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb

összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér

alkalmazása esetén 138. 000 forint.

E rendelkezés alapján a gyermekgondozási díj felső határa 2018. január 1-jétől (a 138.000,- Ft

összegű minimálbért figyelembe véve) 193.200 Ft/hó.

Az Ebtv. 42/D. §-ának (4) bekezdése alapján:

„(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január

15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével

január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.”

5

A hivatkozott rendelkezésekre tekintettel a 2018. január 1-jét megelőző időponttól maximális

összegben megállapított és 2018. január 1-jét követően is folyósított gyermekgondozási

díjakat a 2018 . évre érvényes felső határ, havi 193.200,- Ft figyelembevételével át kell

számítani, azonban az újból megállapított összeg nem haladhatja meg az ellátás alapjául

szolgáló jövedelem 70 %-át.

A 2018. január hónapra járó, új összegben megállapított gyermekgondozási díj első ízben

2018. február hónapban kerül folyósításra.

Hallgatói gyed maximum

Az Ebtv. a gyermekgondozási díj felső határára vonatkozó 42/E. § (5) és (6) bekezdéseinek

rendelkezése az alábbi:

„(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj havi összege

a) a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben,

valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján

érvényes kötelező legkisebb munkabér,

b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő

hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka.

(6) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult személy a szülés

napján biztosított és a számítási időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi

jövedelemmel, az ellátás összegét a 48. § (1) és (2) bekezdése alapján kell kiszámítani azzal,

hogy az ellátás összege nem lehet kevesebb az (5) bekezdés a), illetve b) pontjában

meghatározott összegnél, valamint nem lehet magasabb havonta a minimálbér kétszeresének

70 százalékánál.”

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdés b)

pontja szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér

kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-

jétől havibér alkalmazása esetén 138.000 forint. A Rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontja

alapján a garantált bérminimum összege teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől

havibér alkalmazása esetén 180.500 forint.

Az Ebtv. 42/E. § (9) bekezdése szerint „az (5) és a (6) bekezdés alapján megállapított

gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a

tárgyévre érvényes kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum

figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.”

A hivatkozott rendelkezésekre tekintettel a 2018. január 1-jét megelőző időponttól az Ebtv.

42/E. §-a alapján megállapított és 2018. január 1-jét követően is folyósított gyermekgondozási

díjakat a 2018. évre érvényes minimálbér, garantált bérminimum figyelembevételével át kell

számítani.

Hallgatói GYED-et érintő változások

Az Ebtv. 42/E. § (2) bekezdésének módosítása : Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától

a gyermek 2 éves koráig jár.

6

Az Ebtv. 42/E. § (4) bekezdésének módosítása: A vér szerinti apa részére a gyermekgondozási díj a (2) bekezdésben meghatározott

jogosultsági időből igénybe nem vett időszakra jár, de legfeljebb a gyermek 2 éves koráig.”

Ebtv. új 82/N. § határozza meg, hogy mikortól kell alkalmazni az új szabályokat.

ÚJ Ebtv. 82/N. § (1) Az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017.

évi CLXXVIII. törvény által megállapított 42/E. § (2) és (4) bekezdésben foglaltakat

a) a 2017. december 31-ét követően a 42/E. § (1) és (3) bekezdése alapján megállapított

gyermekgondozási díjra kell alkalmazni,

b) a 2018. január 1-jét megelőzően a 42/E. § (1) és (3) bekezdése alapján megállapított

gyermekgondozási díjra abban az esetben kell alkalmazni, ha a gyermekgondozási díjra való

jogosultság 2017. december 31-én fennáll. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekgondozási

díj folyósításának időtartamát 2018. január 15-éig felül kell vizsgálni.

Ebtv. Vhr. 26/A. § pontosítása – A GYED-et nem ugyanazon személy igényli, mint aki a

CSED-ben részesült Ha az Ebtv. 42/A. §-a szerinti gyermekgondozási díjra jogosult kérelmének elbírálása során

megállapításra kerül, hogy ugyanazon gyermek jogán csecsemőgondozási díjat sem ő,

sem más személy nem vett igénybe, az Ebtv. 42/A. §-a szerinti gyermekgondozási díjra

jogosultság megállapításánál a csecsemőgondozási díjnak megfelelő időtartam kezdő

napjaként a gyermek születésének napját kell figyelembe venni.

Táppénzt érintő változások

A keresőképtelenség visszamenőleges igazolása

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi

elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

Indokolt esetben lehetőség van a keresőképtelenség kezdő napjának visszamenőleges

megállapítására is. A keresőképtelenség visszamenőleges igazolására jogosult továbbra is:

A háziorvos, házi gyermekorvos, kezelőorvos a vizsgálatra való jelentkezés időpontjától

eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg.

Keresőképtelenség igazolására vonatkozó szabályok változása 2018. január 1-jétől

Az Ebtv. 45. §-a ÚJ (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) Visszamenőleges keresőképtelenségi igazolás esetén, orvosi dokumentáció alapján a

kormányhivatal szakértő főorvosa – a 45. § (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – 30

napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget.

Vhr. 41. §-a ÚJ (2) bekezdéssel egészül ki A 41. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az Ebtv. 45. § (4) bekezdésében foglalt esetben

a keresőképtelenséget az orvosszakértői szerv szakvéleményével kell igazolni.

Az ellátás alapját érintő KATA változások

7

A főállású kisadózó ellátási alapja 94 400 forintra, a magasabb összegű tételes adót fizető

kisadózók ellátási alapja 158 400 forintra emelkedik.

Pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel kapcsolatos kérelem

benyújtására, elbírálására, folyósítására vonatkozó rendelkezések

változásai

Pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezés

pontosítása (Ebtv. 61. § (5) bek.) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási

díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján

közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a járási hivatalnál történt

regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus azonosítását követően elektronikus

úton nyújthatja be.

A kifizetőhelynek a következő esetben szükséges regisztrációt benyújtani:

Ebtv.Vhr. 37/A. § (3) bekezdésének pontosítása: Az Ebtv. 63. § (1) bekezdésének az alkalmazásakor a biztosított gyermekgondozási díj iránti

kérelme elbírálásához a foglalkoztató „Foglalkoztatói igazolást” állít ki, melyet a biztosított

által benyújtott igazolásokkal együtt a társadalombiztosítási kifizetőhely 5 napon belül az

Ebtv. 61. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően továbbít a foglalkoztató székhelye

szerint illetékes járási hivatalhoz.

A pénzellátási kérelem előterjesztése

Ebtv. 62. § (1) A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet

a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

(1a) A vér szerinti apa, valamint a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nő a

gyermekgondozási díj 42/E. § alapján történő megállapítása iránti kérelmet a lakóhelye

szerint illetékes egészségbiztosítóhoz nyújthatja be.

(2) A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet

a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

c) egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító

bírálja el.

(3) Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve a baleseti táppénz folyósítása

alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a (2c)

bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt

a biztosított foglalkoztatót vált, a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv folyósítja a

már megállapított ellátást.

Az Ebtv. 62. §-a ÚJ (2a)-(2c) bekezdésekkel egészül ki: (2a) Az utazási költségtérítés iránti kérelmet a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye

szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben az utazási költségtérítést az egészségbiztosító folyósítja.

(2c) A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat és a táppénzt

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kifizetőhely,

b) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egészségbiztosító

folyósítja.”

8

Mit kell tenni a biztosítottnak, kifizetőhelynek, ha a CSED, GYED ellátás folyósítása

alatt a biztosított munkáltatót vált (kifizetőhely/járási hivatal)

Biztosítási jogviszony megszűnése esetén az ellátás tovább folyósítása

Ebtv. 62. § (3) bekezdésének módosítása: Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve a baleseti táppénz folyósítása

alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a (2c)

bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt

a biztosított foglalkoztatót vált, a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv folyósítja a

már megállapított ellátást.

Baleset üzemiségének elbíráláshoz szükséges eljárásban történt változás

Ebtv.Vhr. 44. § (1) bekezdésének pontosítása – megbízási jogviszonyban állók esetén

bekövetkezett baleset kivizsgálása: A Tbj. 4. § e) pontjában, 5. § (1) bekezdés e), f), g) és i) pontjában, valamint 56/A. § (1)

bekezdésében meghatározott személy által elszenvedett balesetet - bejelentése alapján - a

balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal kivizsgálja, és felveszi

az „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-et. Szükség esetén a munkavégzés helye szerinti járási

hivatal a vizsgálatban közreműködik.

Ebtv. Vhr.42. § (1) A táppénz és baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő tizenöt

napon belül a táppénzt megállapító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost és a

biztosítottat értesíteni a biztosított táppénz, baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének

időpontjáról.

(2) Ha a biztosított részére a pénzbeli ellátást vagy baleseti táppénzt a járási hivatal állapította

meg, és a biztosítási jogviszony a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz folyósításának

időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles 8 napon belül értesíteni a járási hivatalt a

biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról.

Méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos változás

Ebtv.Vhr. 31/D. § (1) bekezdés kiegészítése A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A táppénz

folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, az orvosi

szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról, valamint az Ebtv. 50. § (3)

bekezdésben foglalt méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénzt kivéve a

méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a járási hivatal

azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult.

A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5

napon belül továbbítja a 38. § (1) bekezdése szerint a székhelye szerint illetékes

kormányhivatalhoz.

Ebtv.Vhr. ÚJ 31/D. § (3) bekezdés: A méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásról szóló döntést közölni kell a biztosítottal

és a foglalkoztatóval.

9

Jövedelemigazolás kiállítására vonatkozó kötelezettséget előíró rendelkezések hatályon

kívül helyezése

Hatályon kívül helyezésre kerül az Ebtv.Vhr.:

a 37/A. § (1)-(2) bekezdései,

a 38. § (9) bekezdés

a 38/B. § (7) bekezdés

Módosításra kerül az Ebtv.Vhr.:

a 37. § (1) bekezdés,

a 38. § (6) bekezdés

A jövedelemigazolás tömböket még 5 évig meg kell őrizni, de

Kifizetőhelyi elszámolás

Ebtv.Vhr. 38/A. § (3) bekezdés pontosítása Ha a kifizetőhely elszámolása nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a

kormányhivatal azonnal megvizsgálja a bejelentett adatokat. A kormányhivatal a vizsgálat

befejezését követően hozott határozat alapján intézkedik a megállapított összeg utalására. Az

elszámolás adatait a kormányhivatal nem módosítja. Ha az eltérés összege a 100 forintot nem

éri el, az elszámolt számszakilag helyes összeget kell átutalni.

Eljárási szabályok 2018. január 1-jétől Az általános közigazgatási

rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)

A közigazgatási perekre vonatkozóan is új szabályozás született: a közigazgatási

perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.)

Mindkét jogszabály alkalmazására vonatkozó szabályozás: hatálybalépés 2018.01.01., a

követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Az Ebtv. és az Ákr. viszonya

•A Ket.-től eltérően (Ket. 13. § (2) bekezdés i) pont) a kivételként nem említett közigazgatási

hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok az Ákr. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el,

ha azt az Ákr. megengedi.

•Kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg jogszabály - Az Ebtv. tartalmaz az Ákr.-

hez képest kiegészítő, különös eljárási szabályokat (Pl.: Ebtv. 39/B. §, 39/C. §)

Eljárás megindítása, kérelemre induló eljárások esetén

A pénzbeli ellátásokkal kapcsolatban továbbra is főszabály, hogy az eljárás az ügyfél

kérelmére indul; (kivételes hivatalból induló eljárásaink pl. a táppénz hozzájárulással

kapcsolatos, baleset során az egészségügyi szolgáltatásért kifizetett összeg megtérítése,

valamint a visszafizetésre kötelező eljárásaink).

A táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj kérelmek

kizárólag kérelemre induló eljárások. Kérelem nélkül nincs eljárás.

Kérelem (Ákr. 15. §): az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását,

illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében.

10

Kérelem előterjesztése Ákr.: Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a

kérelmet a hatósághoz írásban vagy személyesen lehet előterjeszteni.

Pénzbeli ellátások, baleseti táppénz iránti kérelem előterjesztése (Ebtv. 62. § (1) bekezdés: A

csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a

Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

Ebtv. 61. § (5) bekezdés: A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási

díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az

egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a járási

hivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus azonosítását követően

elektronikus úton nyújthatja be.

Kérelem visszautasítása (Ákr. 46. § (2) bek.): A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt

nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt

formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy

a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt

az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani.

Hiányos kérelem: Az Ákr. szerinti hiánypótlási eljárást (Ákr. 20. §) kell lefolytatni (pl.:

táppénz kérelemhez nem csatolja az orvosi igazolást, nem az előírt nyomtatvány

benyújtásával kér csecsemőgondozási díjat stb.) – de csak egy ízben lehetséges Ügyfél

rendelkezési joga: Az ügyfél kérelmével az ügy tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig

rendelkezhet. (Ákr. 35. §)

Ki lehet ügyfél? Ákr. – új ügyfél fogalom (Ákr. 10. §) Ügyfél az a természetes vagy jogi

személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül

érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet)

hatósági ellenőrzés alá vontak. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában

megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél

fogva ügyfélnek minősülnek.

1. táppénz – keresőképtelen „biztosított” – nem minősül ügyfélnek a foglalkoztató (táppénz

harmad!)

2. baleseti táppénz, üzemi baleset – balesetet szenvedett biztosított – nem minősül

ügyfélnek a foglalkoztató

3. csecsemőgondozási díj – elsősorban az anya, egyéb speciális esetben, aki a gyermekre

tekintettel az ellátást kéri (örökbefogadó, apa, stb.)

4. gyermekgondozási díj – aki a gyermekre tekintettel az ellátást kéri

(Joghatóság), hatáskör, illetékesség vizsgálata Ákr. 17.§

1. Ákr.- Joghatóság vizsgálatáról nem rendelkezik, külön törvény jelent meg az egyes

jogviszonyban a magyar joghatóságra vonatkozó szabályozásról, illetve a nemzetközi

szerződések, EU-szabályok határozzák meg az egyes eljárások nemzetközi vonatkozását.

2. Hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból kell vizsgálni. (A

biztosítási jogviszony megszűnésénél, többes jogviszony a GYED-nél, stb.)

3. Ha a hatóság valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben

hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a

kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti. A kérelem speciális áttételének

formáját írja elő egészségbiztosítási jogszabály a GYED többes jogviszony elbírálásánál.

11

4. Eljárás illetékességi területen kívül (Ákr. 19. §), társadalombiztosítási kifizetőhelyek

esetében az egészségbiztosítási jogszabály nem említ erre lehetőséget.

A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a

kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató

székhelye szerint illetékes egészségbiztosító (Ebtv. 62. § (2) bekezdés) bírálja el.

Egészségbiztosító: az ellátások elbírálása tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal

egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi

kerületi) hivatala, illetve a fővárosban a XIII. Kerületi Hivatal Az ellátások folyósítása:

Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága Egyidejűleg fennálló több

biztosítási jogviszony esetén a GYED iránti kérelmet a foglalkoztató székhelye szerinti

Járási hivatal bírálja el (kifizetőhely esetén is). Abban az esetben is, ha mind a két

jogviszonya ugyanazon kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónál áll fenn.

Hiánypótlás (Ákr. 44.§) Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek - nem felel

meg, vagy - megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az

szükséges, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire

történő figyelmeztetés mellett - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -

egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Hiánypótlásra csak az ügyfél (kérelmező)

szólítható fel, a végzés rendelkező része tartalmazza a pótolható iratot, nyilatkozatot. A

végzésben meg kell jelölni a hiánypótlásra a határnapot, és jogkövetkezményekre történő

figyelmeztetést.

Ebtv. 80. § (3) Az ellátásban részesülő˝ - ha a jogszabály kivételt nem tesz - köteles 15 napon

belül az egészségbiztosítónak bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az

ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.

Ákr. 44. § [A hiánypótlás]

Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek

a) nem felel meg, vagy

b) megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az

eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő

figyelmeztetés mellett - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - egy

ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

Eljárás felfüggesztése – Ákr. 48. §

A hatóság felfüggeszti (kötelező) az eljárást, ha - az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy

- az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.

Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe

tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági

döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt a hatóság

megfelelő határidő tűzése mellett felhívja.

A hatóság az eljárás felfüggesztéséről szóló végzését a bírósággal, vagy más – fent említett -

szervvel is közli azzal, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa (eljárás folytatása)

12

Kérelem visszautasítása (Ákr. 46. §)

A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény

ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy

b) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben

már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.

A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő.

Ha a kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság

az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor

előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő

naptól kell számítani.

Ha az ügyfél ismételten előterjeszti kérelmét, és a jogszabály határidőt vagy határnapot

állapít meg, a kérelem előterjesztése szempontjából a határidő és a határnap megtartottnak

tekintendő. Az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való

lemondásnak, illetve visszavonásának minősül.

Eljárás megszüntetése (Ákr. 47. §)

A hatóság az eljárást megszünteti, ha

a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,

a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem

nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja,

az eljárás okafogyottá vált,

az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,

az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve

ahhoz az ellenérdekű ügyfelek hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,

a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság kijelölésére került sor, vagy

az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az eljárás

megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.

Megkeresés (Ákr. 25. §) (Ket. szerinti belföldi jogsegély) 45

A hatóság - legalább ötnapos határidő tűzésével - más szervet vagy személyt kereshet

meg, ha

az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy

az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik. A megkeresett szerv a

megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem

illetékes. Megkeresésről végzés hozatala szükséges.

Annak a szervnek címezve kell végzést meghozni, akitől az adatot kéri a Hatóság. Más

hatósággal, szervvel a kapcsolattartás kizárólagosan elektronikusan.

Ebtv. 80. § (2) Az egészségbiztosító felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához

szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

13

Ügyintézési határidő Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának

napján kezdődik. Eljárás megindul: Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő

megérkezését követő napon indul

Az ügyintézési határidő

automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,

sommás eljárásban nyolc nap,

teljes eljárásban hatvan nap.

Ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről

nem rendelkezik: a hatóság, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb

nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést

meghozza. Soron kívül kell elvégezni azon eljárási cselekményeket, ha határidőből kevesebb

mint tizenöt nap van hátra.

Eljárás megindulása, ügyintézési határidő kezdő napjának szabályozása az Ebtv.-ben

• Csecsemőgondozási díj Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható

időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására

vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik (Ebtv. 40. §

(3) bekezdés).

• Gyermekgondozási díj Amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelem a szülési

szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a

kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak

megfelelő időtartam lejártát követő nap (Ebtv. 42/B. § (4) bekezdés).

• Baleseti táppénz Ha a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a

baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására

vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja: a baleset üzemisége tárgyában hozott döntés

véglegessé válását követő nap (Ebtv. 65. § (3a) bekezdés).

Ügyintézési határidő az Ebtv.-ben, az Ákr.-hez képest különös (kiegészítő) eljárási

szabály Ebtv. 39/B. § (1) bekezdés: Ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való

jogosultság megállapítása során az ellátás összege - az Ákr. 50. § (5) bekezdésében

meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával - huszonöt napon belül azért nem

állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az

adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az

ellátást.

Az ügyintézési határidő számítása az Ákr. szerint (50. §):

•A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó

cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény

kifüggesztésének és levételének, valamint a közhírré tétel napja.

•A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely

számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a

hónap utolsó napján.

•Az órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első percében

kezdődik.

•Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a

határidő - az ügyintézési határidő kivételével - a következő munkanapon jár le.

14

• A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A

határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása

vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.

Nem számít be az ügyintézési határidőbe:

az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és

ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye - az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is

intézkedni kell. Határidő túllépése (Ákr. 51. §) Ha a hatóság

határidőben nem hoz függő hatályú döntést,

az ügyintézési határidőt túllépi - és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye -,vagy

az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul

mellőzi, az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek

hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási

költségek megfizetése alól is.

Ebtv. 39/B. § (1) Ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása

során az ellátás összege - az Ákr 50. (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen

kívül hagyásával - huszonegy huszonöt napon belül azért nem állapítható meg, mert nem

került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a

rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást.

Hatályon kívül helyezett szöveg: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3)

Ebtv. 52/A. § (1)Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya

miatt - az Ákr. 50. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyásával -

huszonöt napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő

táppénzre jogosult, az igénylő részére táppénz kerül megállapításra.

Ákr. 50. § (5) bekezdésében sorolja fel, az ügyintézési időből kieső időket.

Igényérvényesítési, elévülési idő speciális alkalmazás

Ebtv. 61. §

(2a) Ha a pénzbeli ellátás, illetve a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálására indított eljárás

a) olyan előkérdéstől függ, amelynek elbírálása más szerv hatáskörébe tartozik, vagy

ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül

megalapozottan nem dönthető el, és

b) az a) bekezdésben meghatározottak miatt a kérelem visszautasításra vagy az eljárás

megszüntetésre került, úgy az ugyanazon ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn

túl, de az előkérdés elbírálásában hozott döntés véglegessé válásának a napjától számított hat

hónapon belül ismételten benyújtott pénzbeli ellátás, baleseti táppénz iránti igényt határidőben

benyújtottnak kell tekinteni és érdemben el kell bírálni. Az ismételten benyújtott kérelem

érdemi elbírálásának az első kérelem visszautasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről szóló

végzés véglegessé válását követő öt éven belül van helye. E határidő elmulasztása miatt

igazolásnak helye nincs.

15

Határidő elmulasztása

Ákr. 53. § [Az igazolási kérelem előterjesztése]

(1) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási

kérelmet terjeszthet elő.

(2) Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A

jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a

jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el.

(3) Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését

követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított,

az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de

legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni.

(4) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az

elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak.

(5) Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény

határidejének elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

Jelentősen lecsökkent az igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló idő, ezzel a

jogbiztonságot elősegítő intézkedést tettek.

Az igazolási kérelem elfogadásának joghatása: Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt

ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a

döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.

Sommás eljárásnak (Ákr. 41. ) van helye, ha

a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és

nincs ellenérdekű ügyfél. Ha a hatóság megállapítja, hogy (a fenti) bármely feltétel nem

áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy az Ákr. a 43.

§ (7) vagy (13) bekezdésében meghatározott valamely döntést hoz.

Teljes eljárás (Ákr. 42. )

Az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes

eljárásban bírálja el.

Ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti

kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.

Függő hatályú döntés (Ákr. 43. )

Az eljárás megindításától számított 8 napon belül kell meghozni, ha a sommás eljárás

feltételei nem állnak fenn

A függő hatályú döntésben kell rendelkezni arról: o az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény

szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások

igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek

16

hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére

megfizetni,

o a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,

o a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti (kivéve azon eljárásokban, ahol

az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől, vagy tényállás tisztásától függő

összeget kell meghatározni (Ákr. 43. § (3) bek d) pont).)

Akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határidő elteltével a hatóság a hatósági

ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A felfüggesztést elrendelő

vagy szünetelést megállapító döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez joghatás

nem kapcsolódik.

A függő hatályú döntés meghozatalát mellőzi a hatóság, ha az eljárás megindításától

számított nyolc napon belül

a kérelmet visszautasítja,

az eljárást megszünteti,

érdemben dönt,

az eljárást felfüggeszti vagy a beadvány elintézését függőben tartja,

az eljárás szünetel.

Hatályon kívül helyezve: Ebtv. 62. § (4) A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés

iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj és

gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről, valamint a szünetelés

megszüntetéséről nem kell határozatot hozni.

Helyette: Ákr. jogszerű hallgatás intézménye – Ebtv. Vhr. 39. § (1) – lásd később

Eljárás szünetelése (Ákr. 49. §)

Eljárás szünetel: ha azt az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik.

•Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell.

•Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik.

•A megszűnés tényéről a hatóság értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné – nincs

döntéshozatal.

I. fokú döntés (Ákr. 80. §)

A döntés határozat vagy végzés.

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések

végzések. Hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott

jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre

történő emelésére irányul. A pénzbeli ellátások közül ilyen a GYED évenkénti emelése.

Ákr. 80. § (4) Ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának

mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul, a

hatóság mellőzi a határozathozatalt.

Kérelemtől függetlenül a döntést tulajdonképpen a jogalkotó hozza meg.

Döntés jellegű jogi megoldás

A pénzbeli juttatáshoz való jog megállapítása már megtörtént.

Pénzbeli juttatás automatikus felemelése

17

Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn

belül mellőzi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás).

Jogszerű hallgatásnak van helye, ha 1. automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet

nem zárja ki,

2. sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik (80.

§ (2) bek. b) pont),

3. teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, továbbá nincs helye

függő hatályú döntés meghozatalának, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az

ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél

részére másolatot ad ki.

A jogszerű hallgatás összefoglalva:

Sommás eljárás esetén

Feltételek: 1. Hiánytalan kérelem mellékletekkel

2. Tisztázott tényállás

3. Nincs ellenérdekű ügyfél

4. Adott ügytípusban van pozitív felhatalmazás

Teljes eljárás esetén

Feltételek: 1. Pozitív törvényi vagy Kormányrendeletben lévő felhatalmazás

2. Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának

3. Nincs ellenérdekű ügyfél

Ebtv.Vhr. 39. § (1) bekezdés: A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti

kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj és

gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetése, valamint a szünetelés megszüntetése

iránti kérelem teljesítésekor az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.

törvény 80. § (2) bekezdés b) pontja (csak sommás eljárás!) alapján a hatóság az

ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.

Felhívom a figyelmet, hogy akkor lehet mellőzni a határozathozatalt, ha sommás

eljárásban döntöttem, tehát a kérelem beérkezését követő 8 napon belül sor kerül az

ellátás kiutalására. A 8 nap számításánál a hétvége, munkaszüneti nap beleszámít, így a

határidő lejárta előtt kell utalnom, ha erre az időszakra esik a 8. nap.

A döntés tartalmazza (Ákr. 81. §):

az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot,

a rendelkező részt –

a hatóság döntésével,

a szakhatóság állásfoglalásával,

a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással

a felmerült eljárási költséggel -,

az indokolást

a megállapított tényállást,

18

a bizonyítékokat,

a szakhatósági állásfoglalás indokolását,

a mérlegelés és a döntés indokait,

a megalapozó jogszabályhelyek megjelölését

Egyszerűsített döntés (Ákr. 80. § (2) bek.): jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az

indokolásban pedig csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazza

Egyszerűsített határozatot hozhat a hatóság: 1. ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű

ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti

2. az egyezség jóváhagyásáról.

Egyszerűsített végzést (Ákr. 81. § (3) bek.) hozhat a hatóság Az indokolásban csak az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó

egyszerűsített döntés hozható az önállóan nem fellebbezhető végzésről. Ilyen a megkeresés,

a hiánypótló végzés, az áttételről rendelkező végzés.

Döntés közlése (Ákr. 85. §)

A határozatot a hatóság közli az ügyféllel, azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz,

az ügyben eljárt szakhatósággal.

A végzést a hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a

jogát vagy jogos érdekét érinti. A hatóság az ügyfél kérelmére egy ízben, külön illeték

vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről.

A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-

ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.

Döntés közlésének napja: a. az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy

b. a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik nap.

A hivatalos irat:

2012. évi CLIX. tv. (Postatv.) 2. § 18. pontja

„az állami vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb

szervek vagy személyek jogszabályban meghatározott eljárásában papír alapon, elektronikus

adathordozón vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével feladott vagy ilyen módon kézbesített, könyvelt postai küldemény, amelynek feladásához vagy kézbesítéséhez

(illetve a kézbesítés megkísérléséhez), vagy azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt

fűz, illetve amely jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál,

továbbá amit jogszabály hivatalos iratnak minősít”

Döntés kézbesítése (Ákr. 86. §)

1. A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek

kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.

2. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő

lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz

3. „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének

napját,

4. „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés

megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni

19

Döntés véglegessége (A Ket. a jogerő fogalmát használta) (Ákr. 82. §)

A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már nem változtathatja meg. A véglegesség a

döntés közlésével áll be.

Ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé

válik, ha

ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,

a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy

a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével.

Különbség a Ket és az Ákr. által alkalmazott fogalmak között:

Ket.: jogerő

alaki jogerő: megtámadhatatlanság = ellene rendes jogorvoslat nem vehető igénybe

anyagi jogerő: megváltoztathatatlanság = sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslattal

nem támadható meg

végrehajthatóság Ákr.: véglegesség

alaki jogerőt váltja fel

anyagi jogerő kizárólag a bírósági döntéshez kapcsolódhat

A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a

döntés

az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,

az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való

megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi

fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.

A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság fellebbezéssel támadható elsőfokú

döntése a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válásának napján

válik véglegessé.

A döntés kijavítása és kiegészítése (Ákr. 90. §)

Kijavítás

1. kijavításra szoruló döntés

2. jelentős revízió nincs

3. elírás, számítási hiba esetén

4. nem hat ki az ügy érdemére

5. rávezetés vagy kicserélés

6. ugyanolyan jogorvoslatnak van helye

Kiegészítés

1. hiányos döntés

2. kötelező tartalmi elem hiányzik

3. az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés

4. kicserélés

5. ugyanolyan jogorvoslatnak van helye a kiegészített résszel szemben

20

JOGORVOSLAT (Ákr. 112. §, 113. §)

A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást

megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

Kérelemre induló jogorvoslati eljárások:

a közigazgatási per,

a fellebbezési eljárás.

Hivatalból induló jogorvoslati eljárások:

a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében,

a felügyeleti eljárás,

az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.

FELLEBBEZÉS (Ákr. 116. §)

Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor

fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.

Határozat esetén fellebbezésnek van helye, ha a határozatot 1. járási (kerületi) hivatal vezetője vagy - a képviselő testület kivételével - helyi

önkormányzat szerve,

2. rendvédelmi szerv helyi szerve

3. társadalombiztosítási kifizetőhely (Ebtv. 76. §) hozta

Ebtv. 76. § A társadalombiztosítási kifizetőhelynek az egészségbiztosítás pénzbeli

ellátásaival, a baleset üzemiségének elbírálásával, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban

hozott döntése ellen fellebbezésnek van helye.

Az Ebtv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői

szervhez.

(2) A méltányossági jogkörben hozott döntést kizárólag semmisségére hivatkozva lehet

megtámadni.

(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, üzemi balesettel, baleseti táppénzzel és utazási

költségtérítéssel kapcsolatos többfokú közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert az

első fokon eljárt hatóság ellen kell megindítani, ha az elsőfokú döntést a megyeszékhely

szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal hozta.”

Fellebbezés elbírálására jogosult hatóság:

1. Kifizetőhely által hozott döntés ellen

a. Kormányhivatal, Tbj. 5/D. §-a szerinti szervek, mint kifizetőhely – Magyar

Államkincstár Központ

b. Egyéb kifizetőhely – Foglalkoztató székhely szerinti Kormányhivatal

2. Járási Hivatal által hozott döntés ellen – Budapest Főváros Kormányhivatala 3. Kormányhivatal határozata ellen kereset, DE!

a. Ebtv. 80. § (6) bekezdés szerinti mulasztási bírság – Magyar Államkincstár

Központ

21

b. Ákr. 116. § (3) bekezdése szerinti végzések – 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet

5. § (4) bekezdése alapján szakmai irányító miniszter

Fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van (Ákr. 117.§), ha a hatóság a

döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak

Megállapító határozatok esetén azonnali végrehajtás kimondása, az Ákr. 84. § c) pontja

alapján. A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha a döntés valakinek a

tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik

Fellebbezés benyújtása (Ákr. 118. ):

A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat.

A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre

vonatkozó szabályok az irányadóak.

Fellebbezni csak

a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve

csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni,

amelyről

az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy

arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

Döntés módosítása, visszavonása a fellebbezésre (Ákr. 119. §)

Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja

vagy visszavonja.

Ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a

nem jogszabálysértő döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak

megfelelően módosíthatja.

Ha a hatóság a fellebbezésre tekintettel a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve

a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a

hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a -

jogszabályban kijelölt - másodfokú hatósághoz.

Döntés saját hatáskörben történő módosítása, visszavonása (Ákr. 120. §)

1. Ebtv. 74. § hatályon kívül helyezése

2. Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a

közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak

közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.

Ebtv. 74. § Ha a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást nyer,

hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem

bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás

22

összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a hatóság a határozat

közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja.

Ebtv. 39/C. § - NEM jogszabálysértő döntés módosítása Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás tárgyában érdemi döntés

született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül a

jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra

vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek, a módosított jövedelemadatok

alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során

az ellátást megállapító szerv - a módosulásról történő tudomásszerzésétől számított 30 napon

belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon

belül - korábbi döntését módosíthatja vagy visszavonhatja.

Ebtv. 81. §-a szerinti ellenőrzés, felügyeleti intézkedés az Ákr. 121. § alapján. o Ellenőrzés (egyszerűsített ellenőrzés)

o Hatósági ellenőrzés (Ákr. 98. §, 2010. évi CXXVI. tv, 66/2015. (III.30.)

Korm.rendelet, 2017. évi CLXXIX. törvény)

o Felügyeleti ellenőrzés(Ákr. 121. §)

Felhívom a társadalombiztosítási kifizetőhelyek figyelmét, hogy a döntés meghozatalát

követően egy éven túl még az ellenőrzés időtartama alatt sem módosíthatják döntésüket.

Az ellenőrzést végző kormányhivatal felügyeleti intézkedésként fogja határozattal

módosítani a helytelenül megállapított ellátásra vonatkozó döntést.

Ebtv. 39/B. § (1) Ha a pénzbeli ellátásra, baleseti táppénzre való jogosultság megállapítása

során az ellátás összege - az Ákr. 50. § (5) bekezdésében meghatározott időtartam figyelmen

kívül hagyásával - huszonöt napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a

biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre

álló adatok alapján kell megállapítani az ellátást.

(3) Ha a biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag benyújtásra kerül, az ellátást

megállapító szerv a korábban az (1) bekezdés alapján hozott határozatát módosítja vagy

visszavonja, és a bevallott jövedelem adatok alapján állapítja meg a pénzbeli ellátást, illetve a

baleseti táppénzt.

(4) Amennyiben az igénylő a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelmét

visszavonja, a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre

kötelező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(5) Amennyiben az ellátást megállapító szerv megállapítja, hogy az igénylő a korábban az

(1) bekezdés alapján megállapított pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre nem jogosult,

az igénylő köteles a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre

kötelező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül visszafizetni.

(6) Amennyiben az ellátást megállapító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére az (1)

bekezdés alapján korábban megállapított pénzbeli ellátás, baleseti táppénz összegénél

alacsonyabb összeg jár és az a már megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az

igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező

határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül visszafizetni.

Ebtv. 39/C. § Ha a korábban bevallott jövedelemadatok alapján a pénzbeli ellátás

tárgyában érdemi döntés született, azonban az ellátásra való jogosultság kezdő napjától

számított egy éven belül a jövedelemadatok az ellátás összegének megállapításakor

figyelembe vett számítási időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál módosításra

kerülnek, a módosított jövedelemadatok alapján az ellátás összegét újra el kell bírálni. Az

ellátás összegének ismételt elbírálása során az ellátást megállapító szerv - a módosulásról

23

történő tudomásszerzésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való

jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül - korábbi döntését módosíthatja

vagy visszavonhatja.

II. fokú döntés (Ákr. 119. §)

A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el

A fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.

Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú

hatóság tisztázza a tényállást és meghozza a döntést.

Ha valamennyi fellebbező visszavonta a fellebbezését, a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti.

KÖZIGAZGATÁSI PER (Ákr. 114. §)

Az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé

vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.

Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra

jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Ha a keresetlevél alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja.

Ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben

foglaltaknak megfelelően módosíthatja.

A döntést visszavonni, módosítani egy ízben lehet.

Perképviselet:

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, üzemi balesettel, baleseti táppénzzel és utazási

költségtérítéssel kapcsolatos többfokú közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási

pert az első fokon eljárt hatóság ellen kell megindítani, ha az elsőfokú döntést a

megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal hozta. (Ebtv. 77.§ (3) bek.)

Társadalombiztosítási kifizetőhely által hozott döntések esetén, a Kp. 18. § (1) bekezdése alapján, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási

szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet

megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a

közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv, azaz

a Kormányhivatal.

A jogalap nélkül kifizetett pénzbeli ellátások végrehajtásának szabályai

Ebtv. 70. § (1) Az egészségbiztosító a követelését

a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetve megtérítésre kötelező fizetési

meghagyással,

b) a 67-68. § szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

c) a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal

érvényesíti. A fizetési meghagyás hatósági határozat, a kiadására irányuló eljárásban hozott

döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

24

Ebtv. 71. § (1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés véglegessé

válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az

egészségbiztosítási szerv a követelését

a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,

b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb

rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti cselekmények nem vezetnek eredményre, a fennmaradó

tartozás végrehajtását az Ákr. 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.

(3) A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti

táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát

nem haladhatja meg. (4) A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő

alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(5) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az örökség

erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási

ellátásból - ide nem értve a jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a

hozzátartozónak járó ellátást - a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani

nem lehet.

Ákr. 134. § [A végrehajtás foganatosításának általános szabályai]

(1) A végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi

önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja.

2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról 29. § (1) A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:

g) az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság

megkeresésének mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés - ide értve a

meghatározott cselekmény végrehajtását is -,

Családtámogatási ellátásokra vonatkozó szabályváltozások.

Külföldön született gyermekek után igényelhető anyasági támogatás.

Anyasági támogatásra jogosultak körének bővítése

Új jogosulti kör (Cst. tv. 2. § c) pont) – a gyermek születésétől számított 6 hónapon belüli

igényérvényesítés ezen személyi kör esetében is feltétel

- külföldön született – hazai anyakönyvezett - magyar állampolgárságú gyermek vér szerinti

anyja, - örökbefogadó szülője vagy gyámja

- külföldön született „Magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek vérszerinti anyja,

örökbefogadó szülője vagy gyámja, feltéve, hogy a gyermek lakóhelye szerinti szomszédos

állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár (ukrán, szlovák)

A kérelem (Cst. vhr. 24. § (1) bek) új nyomtatvány: Kérelem anyasági támogatás

megállapítására külföldön született magyar/nem magyar állampolgárságú „Magyar

igazolvánnyal” rendelkező gyermek esetén

25

Mellékletek:

- a kérelmező személyazonosságának általános szabályok szerinti igazolására szolgáló

okmány másolata,

- magyar állampolgárságú gyermek esetében, amennyiben a hazai anyakönyvezése

megtörtént, és van magyar anyakönyvi kivonat, a magyar anyakönyvi kivonat másolata,

- nem magyar állampolgárságú gyermek esetén a külföldi anyakönyvi kivonat, valamint a

gyermek nevére szóló „Magyar igazolvány” másolata;

- örökbefogadott gyermek esetében az örökbefogadást engedélyező véglegessé vált határozat

(azt igazoló irat) másolata;

- a gyám rendelésről szóló véglegessé vált határozat (azt igazoló irat) másolata.

NEM KELL A VÁRANDÓSGONDOZÁSON VALÓ RÉSZVÉTELRŐL IGAZOLÁST

CSATOLNI!

Kérelem benyújtása - általános szabályok szerint → személyesen vagy postai úton járási (fővárosi kerület) hivatal,

kormányablak, elektronikusan (MÁK eÜgyfél)

- postai úton a Magyar Államkincstárnál (1081 Budapest, Fiumei út 19/a, vagy 1919

Budapest)

- magyar konzulátusokon hivatásos konzuli tisztviselőnél.

Kérelem elbírálására kizárólagos illetékességgel

a Magyar Államkincstár Központja rendelkezik.

Külföldön született magyar állampolgárságú gyermek esetében, amennyiben a gyermek

külföldön történő születésének hazai anyakönyvezése még nem történt meg, az eljárás során

az Ákr. (2016. évi CL. törvény) kapcsolódó eljárásra vonatkozó szabályai érvényesülnek

(az anyasági támogatás elbírálására jogosult hatóság keresi meg a hazai anyakönyvezésre

illetékes hatóságot, mint megelőző eljárás lefolytatására jogosultat, és az anyasági támogatás

iránti eljárás megindításának időpontja a hazai anyakönyvezést végző hatóság döntésének

megérkezését követő napon indul, az ügyintézési határidő ettől az időponttól számítódik)

Kifizetés - forintban

- pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (ennek hiányában postai

kézbesítés útján)

- határidő: a megállapító döntés meghozatalát követő naptól számított 8 napon belül ( ez

a szabály általános az anyasági támogatásra vonatkozóan)

Származékos jogosultság - fiatalok életkezdési támogatása (Babakötvény) – az anyasági támogatásra való jogosultság

megállapítása eredményezi, kivéve ha a kérelmező erre vonatkozó nyilatkozatot tesz az

anyasági támogatás megállapítása iránti nyomtatványon

Egyéb rendelkezések a családtámogatás területén

Anyasági támogatás kérelem előterjesztési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem már

nem nyújtható be, mivel hatályon kívül helyezték a Cst. 32. § második mondatát, amely erről

rendelkezett.

26

Cst.32. § Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat hónapon

belül lehet benyújtani. A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem

benyújtásának van helye.

Az anyasági támogatásról való döntést 2017. december 31-ig kötelezően sommás eljárásban

kellett meghozni. A jogszabály változás alapján már hiányzó irat esetén lehet hiánypótlást

kiadni, és teljes eljárásban elbírálni a kérelmet. A folyósítását azonban a döntés kiadását

követő 8 napon belül kell megtenni.

Cst. Vhr. 4/C. § (5) A megállapított anyasági támogatást a megállapító döntés meghozatalát

követő naptól számított nyolc napon belül kell folyósítani.

Cst. Vhr. 24. § (5a) bekezdése alapján az anyasági támogatás iránti kérelem elektronikus

úton történő benyújtása esetén (Ügyfélkapu)– amennyiben az Ákr. szerinti feltételek

teljesülnek – az eljárás lefolytatása automatikus döntéshozatal útján történik (FONTOS!

az automatikus döntéshozatal csak a határozat meghozatalára vonatkozik, az ellátás

kifizetésére nem); 24 órán belül gép által készített döntés, amelyet elektronikus úton

kézbesítenek.

Cst. (2) c) pontja alapján kibővült a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek fogalma:

Saját háztartásban gondozott, nevelt gyermeknek kell tekinteni azt is, aki a szülő kérelmére,

vagy beleegyezésével a Gyvt, szerint meghatározott átmeneti gondozásban részesül;

Ákr. 63. § [Az ügyfél nyilatkozata]

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre

hívhatja fel.

Ákr. 64. § [Az ügyfél nyilatkozatának kiemelt szerepe]

(1) Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot,

ha annak beszerzése nem lehetséges.

Cst. 36. § A családtámogatási ellátással kapcsolatos eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél

nyilatkozatával nem pótolható.

Cst. 50/D. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a

közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények

módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított

rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt

eljárásokban kell alkalmazni.

Az iskoláztatási támogatás szüneteléséről hozott határozat elleni fellebbezést 2017.

december 31-ig 8 napon belül lehetett benyújtani. Hatályon kívül helyezték ezt a rendelkezést,

így az általános fellebbezési határidő, 15 nap vonatkozik erre az esetre is.

Cst. Vhr. 5. § (6b) Ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről hozott határozat elleni

fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy

számát vitatják, Budapest Főváros Kormányhivatala - a járási hivatal útján - megkeresi a

köznevelési intézmény igazgatóját, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon a kérdésben.

27

Hatályon kívül helyezték

Cst. Vhr. 5. § (9) A Cst. 37. § (9) bekezdésének alkalmazásában az iskoláztatási támogatás

szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezés hónapja az a hónap, amelyben a

kezdeményezést kiadmányozták.

Ez azt jelenti, hogy a szünetelés megszüntetésének kezdeményezésére irányuló határozatban

kell kimondani, hogy mely hónaptól kell újra folyósítani az ellátást.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek orvosi igazolás benyújtása változott,

már elegendő másolatban benyújtani. Erre a jogszabály módosításra azért volt szükség, mivel

2017. április hónaptól a határozatok központi postázása történik, így az eredeti igazolást nem

tudja a megállapító szerv visszaküldeni.

Cst. Vhr. 9. § (1) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a

magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi

pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolás

másolatát. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának

ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás

másolatának benyújtásával a járási hivatalnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben

történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

ÚJ SZABÁLYOZÁS

Cst. Vhr. 9. § (1f) Ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után folyósított

magasabb összegű családi pótlék alapjául szolgáló orvosi igazolás érvényessége lejár, és a

jogosult az orvosi igazolás érvényességének lejárta előtt tájékoztatja az igényelbíráló szervet

arról, hogy az újabb orvosi igazolás kiadásához szükséges orvosi vizsgálaton a gyermek - az

egészségügyi szerv által igazoltan - egy későbbi, meghatározott időpontban tud megjelenni, a

magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot a korábbi igazolás lejártát követő

hónaptól kell felülvizsgálni.

Cst. Vhr. 9. § (1g) Az (1b) bekezdés szerinti szakkérdés vizsgálata során a kérelmező

személyes megjelenésre kötelezése esetén az idézésben a személyes megjelenésre a kérelem

benyújtását követő 15 napon belüli időpontot kell kitűzni.

Cst. Vhr. 9. § (1h) Ha a kérelmező az (1b) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálata céljából

elrendelt személyes vizsgálaton nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét

visszavonta, és a járási hivatal az eljárást megszünteti.

Cst. Vhr. 19. § (11) Ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó

gyermekgondozást segítő ellátás alapjául szolgáló orvosi igazolás érvényessége lejár, és a

jogosult az orvosi igazolás érvényességének lejárta előtt tájékoztatja az igényelbíráló szervet

arról, hogy az újabb orvosi igazolás kiadásához szükséges orvosi vizsgálaton a gyermek - az

egészségügyi szerv által igazoltan - egy későbbi, meghatározott időpontban tud megjelenni, a

gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a korábbi igazolás lejártát követő naptól

kell felülvizsgálni.

Az Eu szabályi hatálya alá tartozó családi ellátások

EP és Tanács rendeletei alapján állapítjuk meg a joghatóságot. 883/2004/EK (A),

987/2009/EK (Vhr)

28

Magyar jogszabály alapján a következő ellátások tartoznak a hatálya alá: csp/gyes/gyet,

anyasági támogatás

Közösségi jogszabályok szerint: csp/gyes/gyet, GYED (CSED különleges helyzete a

származékos jog gyakorlása során)

Alaprendelet 1.cikk z/: minden olyan természetben és pénzbeli ellátás, amelynek célja a

családi kiadások fedezése – különleges szülési juttatások és örökbefogadási ellátások

kivételével, valamint a tartásdíj megelőlegezése)

EU/EGT tagállamok (továbbiakban: EGT tagállamok):

Az Európai Unió tagállamai,

Izland,

Liechtenstein,

Norvégia és

Svájc

Illetékes intézmény: Magyarországon a Fővárosi Kormányhivatal VIII. kerületi Hivatala,

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, Vas Megyei

Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala, Fővárosi Kormányhivatal, Országos

Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság – a VII. pont szerinti bontásban.

Állandó hatáskörű szerv: családtámogatási és fogyatékossági támogatás tárgykörben elsőfokú

hatóságként a megyék székhelyén működő járási hivatalok, Budapesti lakosok esetén a

Fővárosi KH VIII. kerületi Hivatala, Pest Megyei lakosok esetén a Pest Megyei KH Váci

Járási Hivatala.

Értelmező fogalmak

Lakóhely: a személy szokásos tartózkodási helye.

Biztosítási idő: 1997.évi LXXX tv (Tbj.) 5 § szerinti biztosítási jogviszonyok.

Kiküldetés: A munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére munkavégzés

céljából kiküld.

Főellátás: Az elsődleges joghatóság által R.68.c.(1) bek. szerint családi ellátás tárgyában

hozott döntés.

Kiegészítés: Másodlagos joghatóság által – kérelemre vagy hivatalból - családi ellátás

tárgyában R. 68. c (2) bek. szerint hozott döntés.

Megtérítés: Azon pénzügyi igény más tagállammal szemben, amelyet ideiglenesen vagy

egyéb okból olyan tagállam hatósága folyósított, amelyet közösségi jog alapján nem neki

kellett volna.

Családtag: házastárs, kiskorú gyermek, nagykorú eltartott gyermek, ha

biztosított személlyel közös háztartásban él (biztosított személy eltartja). Származékos

jogosultsága van.

Legfontosabb közösségi szabályok a családi ellátások tekintetében

7.cikk: mentesség a lakóhelyre vonatkozó szabályok alól. Nem vonható vissza, nem

függeszthető fel családi ellátás azon az alapon, hogy a jogosult vagy családtagja nem az

ellátások nyújtásáért felelős hatóság szerinti tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

29

10.cikk: halmozódás tilalma (Eu Bíróság ítélete Laurin-Effing ügy). Ugyanazon biztosítási

jogviszony alapján azonos jellegű ellátáshoz való jog nem tartható fenn. (kiegészítés)

11.cikk: Koordináció lényege, alkalmazandó jogszabályok:

- családi ellátások vonatkozásában: elsődleges-másodlagos jogosultság állhat fenn.

- egy tagállamban biztosított (ezzel összefüggő pénzbeli ellátásban részesülő) - ezen

állam joghatósága érvényes ( speciális szabályok: Ktv, munkanélküliek, fegyveres testületek,

különleges jogállású EU szervek pl.: EKB)

- lakóhely – halmozódás sérelme nélkül

- kiküldetés 24 hónap

- egy személy két v több tagállamban folytat tevékenységet: vagy a lakóhely szerinti

állam, ha tevékenysége nagyobb része ott folyik, vagy a munkáltató székhelye szerinti, ha

tevékenységét nem lakóhely szerinti tagállamban folyatja nagyobb arányban.

Családi ellátásokra vonatkozó elsőbbségi szabályok

A pozitív és negatív összeütközésből adódóan ugyanazon időszak és családtagok tekintetében

elsőbbségi szabályokat kell felállítani, jogalapok

1/ Munkavállalói (biztosítási) alapon keletkező jogosultságok

2/Nyugdíj jogosultságon alapuló jogosultságok

3/Lakóhelyen alapuló jogosultságok

Azonos jogalapok esetén

• gyermek lakóhelye + kiegészítés legmagasabb összegig

Különleges eset: árvák részére folyósított ellátások

A kiegészítés

Mikor jöhet szóba kiegészítés? Azonos munkavállalási alapon keletkező jogalapok esetén.

Másodlagos jogosultság.

A halmozódás elleni szabály értelmében a foglakoztatás és gyermek lakóhelye szerinti állam

szabályai elsőbbséget élveznek a másik foglalkoztatás szerinti tagállam jogszabályaihoz

képest.

Kiszámítás módja lehet:

• gyermekenként

• ellátás típusonként

• fix- jövedelempótló ellátásonként

• bruttó összegben.

Kiegészítés érvényesítése: kérelem (benyújtható: első- másodlagos hatóságnál) havonta,

évente.

Mit kell tenni, ha az egész család külföldre költözik?

Amennyiben az egész család EGT tagállam valamelyikébe költözik, akkor a családi ellátást le

kell mondani. A lemondásnak tartalmazni kell a külföldre költözés pontos dátumát, célját (pl.:

munkavégzés, családegyesítés,) és az érintett országot. Külföldre költöznek, tehát az ellátás

megszüntetésre kerül.

30

Mi a teendő, ha a másik szülő külföldön EGT tagállamban vállal munkát?

Amennyiben csak az egyik szülő dolgozik EGT tagállamban és a család Magyarországon él

tovább, akkor ezt a tényt be kell jelenteni a folyósító szervnek.

Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden

olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.

Családi ellátások igazolására szolgáló nyomtatványok

E401 családtagi összetételre vonatkozó igazolás, népesség nyilvántartó tölti ki

E402 tanulói, hallgatói jogviszony igazolása

E404, E407 tartós betegség,szakorvosi igazolás

Hatósági bizonyítványt külföldön történő felhasználáshoz nem állít ki a magyar folyósító

szerv.

Ha külföldön szeretné igényelni a családi ellátást, milyen nyomtatványt, igazolást kell

becsatolni a kérelemhez, ami igazolja a magyarországi ellátás folyósítását?

Az E411-es nyomtatvány, egy uniós formanyomtatvány - az Unió valamennyi nyelvén

elfogadható -, amely az EU /EGT tagállamok közötti adatcserére vonatkozik. A tagállamok az

ügyfelek családtámogatási ellátásokra való jogosultságáról és annak összegéről közölnek és

igazolnak egymás felé adatokat.

Amennyiben adott tagállamnál a kérelem benyújtása megtörtént, az adott tagállam

illetékes hivatala kér hivatalos formában, lepecsételt E411-es nyomtatványon igazolást a

folyósító vagy folyósított szervtől.

2017. január 1-től az Európai Unió jogának alkalmazásával elbírált családi ellátás tárgyú

ügyek a Budapest Főváros Kormányhivatalától az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,

mint speciális hatáskörű szerv feladatkörébe került át. Ilyen feladat az E411 tagállami

megkeresések kitöltése, válasz adása.

A három- vagy többgyermekes családok

lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló

337/2017. (XI. 14.) Kormányrendelet

A támogatás rendeltetése:

A harmadik vagy további gyermek születésére tekintettel a rendeletben meghatározott

feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe

a Magyarország területén lévő lakást, lakóházat, tanyát vagy birtokközpontot terhelő

lakáscélú jelzáloghitel-tartozás csökkentése érdekében.

A támogatás elsősorban az igénylő lakáscélú jelzáloghitel-szerződéséből eredő tőketartozása

csökkentésére használható fel.

Ha a tőketartozás összege nem éri el a támogatás összegét, úgy a támogatás a tőketartozás

járulékai – ide nem értve a késedelmi kamatot − csökkentésére használható fel.

31

Az igénylő, az együttes igénylés:

Igénylő: A lakáscélú jelzáloghitel-szerződés adósa, továbbá a házastársa vagy élettársa, aki a

járási hivatalnál kérelmet nyújt be.

Házastársak és élettársak – ideértve azt az esetet is, ha a lakáscélú jelzáloghitel-szerződésnek

kizárólag az egyik fél az alanya − a támogatást kizárólag együttesen igényelhetik.

Együttes igénylés esetén az igénylési feltételeket mindkét igénylőnek teljesítenie kell, és a

nyilatkozatokat mindkét igénylőnek meg kell tennie.

Ha együttes igénylés esetén az igénylők egyike nem adósa a jelzáloghitel-szerződésnek, az

igénylőn kívül más adós a jelzáloghitel-szerződésben nem szerepelhet.

Lakáscélú jelzáloghitel:

A rendelet kihirdetését megelőzően kötött szerződés alapján folyósított olyan forint alapú

jelzáloghitel, amelynek fedezete Magyarország területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban

lakás, lakóház, tanya vagy birtokközpont megjelöléssel nyilvántartott ingatlan.

A rendelet kihirdetését követően kötött, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6. § (1) bekezdés 76. pontja szerinti forint alapú

lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés.

(76. lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az

önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy

kölcsönszerződés,

a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése,

korszerűsítése, felújítása, vagy

b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és

ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti

hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és

költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget.)

A támogatás nyújtásának alapvető feltétele:

A támogatásra való jogosultság feltétele az igénylőnek, vagy együttes igénylés esetén az

igénylők egyikének a rendelet hatálybalépését követően született vér szerinti, vagy

örökbefogadott gyermeke, valamint a kérelem benyújtásának időpontjában a várandósság

legalább 12. hetét betöltött magzata.

A támogatás nyújtásának további feltételei:

• A támogatás a kérelem benyújtásának időpontjában, és a már megszületett gyermekre tekintettel történő igénylés esetén a gyermek születésének időpontjában fennálló, fel

nem mondott lakáscélú jelzáloghitel-szerződés esetén igényelhető.

• A lakáscélú jelzáloghitel fedezetét képező lakásban az igénylőnek − együttes igénylés

esetén az igénylőknek összesen − legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-

nyilvántartásban bejegyzett tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.

32

A támogatás igénylésének feltételei:

Az igénylő büntetőjogi felelősségét a bíróság az Újcsokr. 1. melléklete szerinti

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem állapította meg, vagy megállapította, de a

támogatás igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a

büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült.

Az igénylőnek az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása.

Az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratban tudomásul veszi, hogy a más személy által

igényelt támogatásnál már számításba vett gyermek a támogatás igénylésénél nem vehető

figyelembe.

A kérelem benyújtásának napja, a támogatott személy, a támogatás mértéke:

A kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az igénylési

feltételek igazolásához szükséges iratokat hiánytalanul benyújtja a járási hivatal részére vagy

a kormányablaknál.

Azon igénylő, akinek a járási hivatal véglegessé vált hatósági határozatával a támogatásra

való jogosultságát és a támogatás összegét megállapította, valamint az állami igény

érvényesítése tekintetében a károsult állammal szemben a büntetőbíróság által jogerősen

megállapított felelősséget viselő terhelt.

A támogatás összege a harmadik és minden egyes további gyermek esetén 1 millió forint. Ha

a kérelem benyújtásának időpontjában a lakáscélú jelzáloghitel tőketartozása és annak

járulékai összege alacsonyabb az igénybe vehető támogatás összegénél, az igénylő legfeljebb

a tőketartozás és annak járulékai összegének megfelelő támogatásra jogosult. Ez esetben az

igénybevett támogatás és az 1 millió forint különbözetének igénylésére a támogatott személy

későbbi időpontban nem jogosult.

A Kormányablak feladata a Jtcsr. 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint:

„12. § (1) A kérelmet a járási hivatalnál kell benyújtani. A támogatásra való jogosultság

feltételeit igazoló dokumentumok hiánytalan meglétét a járási hivatal, illetve - ha a kérelmet a

kormányablaknál nyújtották be - a kormányablak ellenőrzi.

A kormányablak a kérelmet mellékleteivel együtt a benyújtást követő napon továbbítja a

járási hivatalnak. A járási hivatal vagy - ha a kérelmet a kormányablaknál nyújtották be - a

kormányablak a kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az

igénylőnek.”

Az igénylők a TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSI NYOMTATVÁNY IGÉNYLŐK RÉSZÉRE

elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és az ahhoz csatolandó iratokkal, dokumentumokkal

terjeszthetik elő igénylésüket a Magyarország területén lévő lakást, lakóházat, tanyát vagy

birtokközpontot (a továbbiakban: lakás) terhelő lakáscélú jelzáloghitellel érintett lakás

fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál

vagy a kormányablaknál.

33

Az ügyintéző az „Igazolás a 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján igényelhető – a

három- vagy többgyerekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentésére

nyújtott – támogatás kapcsán benyújtott iratok átvételéről” elnevezésű nyomtatvány egy

példányának igénylő (k) részére történő átadásával igazolja, hogy milyen iratokat vett át a

támogatás igényléséhez.

A Jtcsr. 12. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak szerint:

„(2) A támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeket a kérelem benyújtásának

időpontjában kell teljesíteni.

(4) A támogatásra való jogosultság szempontjából a kérelem benyújtásának napja az a nap,

amikor az igénylő a kérelmet és az igénylési feltételek igazolásához szükséges

dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a járási hivatal részére vagy a kormányablaknál.”

A fentiek értelmében kiemelten fontos, hogy a bevett igénylőlapban feltüntetett adatokat

igazoló dokumentumokat a kormányablak hiánytalanul átvegye.

Felhívjuk a KAB figyelmét arra, hogy az igénylőlap hátoldalán feltüntettek szerint az

igényléshez csatolt dokumentumok eredeti példányáról másolati példányt kell készíteni és azt

az ügyintézőnek aláírásával kell hitelesíteni.

Az igénylési és igazolási nyomtatványok jelen formáját az NGM 2017. 12. 08. napján küldte

meg észrevételezésre. Az észrevételeket és indokolással ellátott javaslatokat 2017. 12. 13.

napján munkaidő végéig kell megküldeni. Tehát a fent hivatkozott és csatolt nyomtatványok

még nem alkalmazhatóak.

A szakmai irányítás az észrevételezés után a járási hivatalt tájékoztatni fogja és a végleges

nyomtatványokat megküldi a járási hivatal feladatát érintő iratmintákkal együtt.

Az igényléssel kapcsolatos tájékoztatás is elérhető az NGM honlapján.

A nagycsaládos gázártámogatás felülvizsgálata,

a 494/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

a nagycsaládosokat megillető földgáz árkedvezményről

7. § (1) A járási hivatal a jogosultság feltételeinek a fennállására vonatkozóan ellenőrzést

végezhet az igénylőnél és a jogosultnál. Ha az ellenőrzés megtartását az igénylő vagy a

jogosult neki felróható okból akadályozza, a járási hivatal a nagycsaládos kedvezményre való

jogosultság megállapítására irányuló eljárást megszünteti vagy megvonja a fennálló

jogosultságot.

(2) A járási hivatal minden év december 31-ig - a november 15-én hatályos adatok alapján -

felülvizsgálja jogosultak a 4. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő adatait a

jogosultság fennállása szempontjából.

(3) Ha a jogosultság feltételei nem állnak fenn, a járási hivatal a nagycsaládos kedvezményre vonatkozó jogosultságot megvonja, amelyről az egyetemes szolgáltatót és fogyasztói

közösség képviselőjét a határozat véglegessé válását követő 5 napon belül értesíti.

(4) A nagycsaládos kedvezményt jogosulatlanul igénybevevő az 5. § a) pontja szerinti esetben

a kedvezményes mennyiség ellenértékének és a fogyasztott mennyiség kedvezmény nélkül

számított ellenértékének az általános forgalmi adóval és a törvényes késedelmi kamattal

növelt különbözetét, az 5. § b) pont szerinti esetben a nagycsaládos kedvezmény általános

34

forgalmi adóval és a törvényes késedelmi kamattal növelt összegét 30 napon belül köteles az

egyetemes szolgáltatónak megfizetni.

(5) Ha a nagycsaládos kedvezmény jogosulatlan igénybevételére az igénybevevőnek felróható

okból került sor, a jogosulatlan igénybevevő a (4) bekezdés szerinti különbözet vagy a

kedvezmény összegét a határozathozatal napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével

növelten köteles az egyetemes szolgáltatónak 30 napon belül megfizetni.

Bejelentési kötelezettsége van a gáz ártámogatásban részesülő személynek, amennyiben a

jogosultsági feltételekben változás történik. Ezt a bejelentést nem váltja ki, ha a

családtámogatási szervnek bejelenti a gyermekszám változását, vagy pl. a tanulói jogviszony

megszűnését, amelyek miatt már nem minősül nagycsaládosnak.