e-pentagram 2014/11

LECTORIUM ROSICRUCIANUMAZ ARANY RÓZSAKERESZT SZELLEMI ISKOLÁJA

2014/11. 2. évf./11. szám

magazin

AZ ÖT ÉRZÉKSZERVEN TÚLI ÉRZÉKELÉS

Számok, életszabályokés kompetencia

Johannes Amos Comenius:a VILÁG ÚTVESZTõJEÉS A SZÍV PARADICSOMA

Az Arany Rózsakereszt filozófiájába bevezetőinternetes tanfolyam

Létezik egy aranyfonal, egy „királyi út” amely megtört valóságunk labirin-tusából az Igazság felé vezet. Az a célunk, hogy segítsünk megtalálni ezt az ösvényt, és élő kapcsolatban bejárni azt. A tanfolyam anyagait, regisztráció után 7 levélben küldjük el Önnek. Feltett kérdéseire igyekszünk a lehető legrövidebb idő alatt válaszolni.

Az Arany Rózsakereszt út, a transzfiguráció ösvényeEzt a ragyogó fonalat szeretetből, bölcsességből, ismeretből (gnózisból) és cselekedetből fonták. Mindenekelőtt azonban egy ösvényről van szó, ame-lyet ténylegesen járni lehet, és amelyet a maga eredeti formájában minden vallás megmutatott. Sem mester, sem beavatott nem adhatja át az Igazságot másvalakinek.Mindenkinek a saját erőfeszítése árán kell hozzá áttörni, kitartással leküzdve minden ellenállást és nehézséget, amivel az úton szembetalálkozik. Ezt pedig csak egy belső átalakulási folyamaton keresztül lehet elérni, amelyet „lélek-újjászületésnek” vagy „transzfigurációnak” nevezünk. A Szellemi Iskola megmutatja tanulóinak az ösvényt, és megtanít arra, hogyan kell azt bejárni. Célunk, hogy minél széleskörűbb módon tájékoztassuk arról a „királyi út”-ról, a transzfiguráció gnosztikus ösvényéről.

http://tanfolyam.lectorium.hu/

http://rendezvenyek.lectorium.hu

3 e-pentagram 2014/10 www.lectorium.hu

TARTALOMprogramajánló Decemberi programok.... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 Fényfia Aquarius Találkozó.... . . . . . . . . . . . . . .3

cikkek A hatodik érzék keresése... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4

Világosságról világosságra.... . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Spirálmenet és rezgés... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12

A szellem tiszta szeretet... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16

Előbb hinnünk kell, csak azután láthatunk.... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Azonos-e az éteri vagy a tisztánlátás a szellemi látással?... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

kiadvány ajánló

Naptárak.... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31

IMPRESSZUM

Lectorium Rosicrucianumhttp://lectorium.huhttp://lectoriumrosicrucianum.org

Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület

2528 Úny, Pelikán Konferenciahelyhttp://e-pentagram.hu

Elérhetőség:[email protected]

Érzékszerveink kora reggeltől késő estig az ingerek áradatának vannak kitéve: képeknek, beszéd-nek, zajoknak, zenének, mígnem szó szerint szemünk, szánk eláll, s csillagokat látunk. Majdnem az történik velünk, mint egy libával, melynek erőszakkal tö-mik a torkába a kukoricát: töb-bé-kevésbé önkéntesen hagyjuk mi is magunkat ezerféle érzék-darabbal „hízlalni”...

Lehet-e egyáltalán ellenállni en-nek az érzéki mámornak?

Mit tehetünk azért, hogy meg-óvjuk magunkat tőle?

Ha többé nem hagyjuk, hogy az érzékek és ezzel együtt a vi-lág minden ámítása uralkodjon felettünk, akkor fokozatosan fel-ismerhetjük egy másik, teljesen más világ létezését, mely az öt érzékszerv egyikével sem ész-lelhető.

mailto:[email protected]

http://e-pentagram.hu

http://lectoriumrosicrucianum.org

http://lectorium.hu

PROGRAMAJÁNLÓ


2014.12.10. A mikrokozmosz tana19 óra Budapest, Lectorium Rosicrucianum Centruma VI. kerület, Rózsa utca 95.

2014.12.10. Reinkarnáció, újjászületés18 óra KOMÁRNO – Komárom, Szlovákia, Nyugdíjasok Klubja Kossuth tér 3.

2014.12.10. A Szellemi Iskola erőtere 19 óra Szeged, Sándor u. 10. 2014.12.10. A vízöntő-energiák hatásai életünkben16.30 óra Miskolc, Tüzér utca 10.

2014.12.13. Az ember misztériumai – Halandó és halhatatlan útjaink18 óra Győr, Bástya utca 54.

2014.12.17. A transzfiguráció tana19 óra Budapest, Lectorium Rosicrucianum Centruma, VI. kerület, Rózsa utca 95.

2014.12.17. A rózsakereszt ma19 óra Szeged, Sándor u. 10.

2014.12.17. Az ember – egy mikrokozmosz16.30 óra Miskolc, Tüzér utca 10.

2014.12.19. FÉNYFIA – Aquarius Találkozó18 óra Budapest, MagNet Közösségi Ház Andrássy út 98.

DECEMBER

http://rendezvenyek.lectorium.hu


FÉNYFIAAquarius TalálkozóHelyszín: MagNet Közösségi Ház Budapest, VI. Andrássy út 98.Időpont: 2014. 12. 19. péntek 18:00 órától Előadó, házigazda: Ferkai Tibor Belépőjegy: 1500 Ft teljes árú, 800 Ft diák/nyugdíjas jegy Bővebb információ és regisztráció: http://aquariuskincsei.hu/esemenyek

– Hányféle fény van jelen miben-

nünk és a világban?

– Miért ünnep a Fény születése?

– Mit jelent a Fény gyermekeivé válni?

– A „Fényfia” című mese segítségével, keljünk belső vándorútra, mely a sötétségből a Lélek világosságá-

ba vezet. Járj szerencsével!

A téli napforduló előtt néhány nappal beszélge-

tésre hívunk! Megismerhetitek Fer-Kai: Fényfia című meséjét, és

beszélgethettek a szerzővel belső vándorutakról, melyekre ilyenkor,

az év legsötétebb napjaiban vetülhet fény.

e-pentagram 2014/11 www.lectorium.hu4

A HATODIK ÉRZÉK KERESÉSE

Érzékszervek nélkül nem létezne a Földön magasabb fejlettségű élet. Érzékeink mégis nagyon megbízhatatlanok. Egy teljesen új érzékszerv kifejlesztése függetlenné teszi az embert a másik öt érzékszervétől, s ennélfogva a mindennapi élet tolakodó ingeráradatától is.

5

Miért vagyunk képesek, és miért kell egyáltalán észlelni?

E Föld minden élőlénye érzékszervekkel rendelkezik, hogy a környezeti be-folyásokra reagálni tudjon, és a dialektikus értelemben vett tudatossághoz eljuthasson. A virágok érzékelik a hőmérsékletkülönbséget, kiválasztják tápanyagaikat, a Napra irányulnak, s még hangrezgésekre is reagálnak.Az állatok észlelési képessége részben felülmúlja az emberét, elegendő pl. a sas szemére vagy a kutya orrára utalnunk. A környezet érzékek általi szüntelen ellenőrzése és mindenekelőtt a változásokra való célszerű reagálás jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket.A természettörténeti fejlődés folyamán – a fő em-lősökkel bezárólag – egyre kifinomultabb, tökéle-tesebb érzékszervek jöttek létre. Téridőrendi vi-lágunk teljesen elképzelhetetlen érzékszervek nélkül.

Érzékszerveink, bármennyire létfontosságúak is, környezetünk valóságának csupán kis részét észlelik, és még ezt is meghamisítják. Szüntelenül megtévesztenek bennünket. Vegyük csak a híres délibábot, vagy gondoljunk a lélektan érzéki csalódásokkal foglalkozó területére.Maga az érzék szó többféle értelemben használa-tos. Anyagi, éteri síkon öt érzékről beszélünk: látásról, hallásról, szaglásról, ízlelésről és tapintásról. Ezek a külvilágban lejátszódó dolgokat közvetítik számunkra. Az érzéki fogalmán érzéki benyo-másokon alapuló érzelemszerű asztrális mozgalmasságot értünk. Van emel-lett valóságérzékünk, amely földi életünknek értelmet kölcsönöz. Enélkül nem bírnánk ki. Ez pedig a mentális síkon történik.

Tapasztalatból tudjuk, mennyire lóvá tehetnek bennünket a külvilág jelzései. Tulajdonképpen magunkat csapjuk be a külvilágról alkotott képzeteinkkel. Hogy ez milyen messzire mehet, azt a következő újsághír igen jól érzékelteti.Egy munkásnak vasúti mélyhűtőkocsiban volt dolga, és véletlenül bezár-ta magát. Kétségbeesetten dörömbölt a vastag, szigetelt falakon, de hiába. Idővel megadta magát sorsának, miszerint most meg kell fagynia. Talált vala-mi íróeszközt, és a hátralévő órákban részletesen feljegyezte a megfagyás szakaszait. Másnap holtan találták meg a fagyhalál minden jelével. A történet különös tragikuma, hogy a mélyhűtő berendezés nem is volt üzemben, s ő csak beképzelte magának a hideget!

A hatodik érzék keresése


Milyen gyakran esnek meg velünk hasonló történetek a hétköznapok során, ha kevésbé tragikus következményekkel is! Hogyan lehetséges ez? Miért csúsznak be újra meg újra ilyen tévedések? Hagyatkozhatunk-e ezek után az

érzékeinkre? Vagy mégis érzékszervi észleleteink képeznék a valóságot!? Mégis csak az az ésszerű és igaz szá-munkra, amit észlelünk, az eszünkkel lelünk, s így igaznak fogadunk el?

Az én értelmezi az érzéki benyo má-sokat

Az érzékszervek a központi idegrend-szerrel függenek össze az összes gerin-ces állatnál és az embernél is. A látás, a hallás funkciói nagy egyeztető teljesít-ményeket igényelnek, ezért közvetlenül az aggyal vannak kapcsolatban. Más ingerválasz minták – a reflexek – nem futnak át az agyon. Saját személyének, mint önálló lénynek, mint énnek a tudatosodása az ember fejlődésében szorosan összefügg az érzékekkel. Az én a gyermekkorban alakul ki a túlélés fölérendelt műszereként, mely külső, belső impulzusokat fog fel, sorol be, és visszajelzéseket vált ki vagy nyom el ezekre. Így minden megváltoztatja közérzetünket, ami csak ingerli ér-

zékeinket. A szép zene vágyakozást kelt. Egy szörnyű kép szemlélése közben kellemetlenül érezzük magunkat. A konyhából jövő finom illatok várakozás-teli hangulatba hoznak minket stb. Ha az érzékeket keresed, elveszíted az értelmet. Ha az értelmet keresed, elveszíted a bűnt.Az én feladata, hogy lehetőleg csak ismert és a mindenkori kedélyállapotnak kellemes dolgokat engedjen be a tudatba, szűrjön ki és mellőzzön minden kellemetlen és idegen dolgot, vagy pedig reagáljon rájuk az élet védelmére. Ezért idomítja a valóságot szüntelenül az örökölt, ősi, kollektív képeinkhez. Nagyon merev, önműködően lefutó programokról van itt szó, melyekhez sem jóindulattal, sem elfojtással nem lehet hozzáférni. Az én rá van tehát utal-va az érzékszervekre. Ezek tökéletlensége miatt nem kell azon csodálkozni,

A hatodik érzék keresése 7

hogy minden embernek megvannak a maga saját elképzelései, látásmódjai és valóságai. Az érzékletes csalóka képek félrevezetnek bennünket, vagy ahogyan Jakob Böhme mondja: hagyjuk, hogy érzékszerveink mint ökrök vonszol-janak minket a sáron át.

A hatodik érzék

Az öt érzék képessé teszi az embert arra, hogy a téridő világában kiigazodjon; de pontosan ugyanezek az érzékek veszik el az „eszét”. A mai ember egyre inkább érzéki bódulatba merül, teljesen kiszolgáltatván magát öt érzékének. Azonban, ha többé nem hagyjuk, hogy az érzékek és ezzel együtt a világ min den ámítása uralkodjon felettünk, akkor fokozatosan felismerhetjük egy másik, teljesen más világ létezését, mely az öt érzékszerv egyikével sem észlelhető. Ezt az új észlelést egy nagyon régi kép ábrázolja, melyen szem látható egy szívben. A szem távcsövön keresztül a magasba, az égbe tekint. A szívünkben lévő, s az igazság és a szeretet fényét észlelő új »szemmel« láthatjuk meg az új világot. Az új észlelést hatodik érzékként határozhatjuk meg. Ez az, ami számunkra az igazi érzék, értelemkitöltést meghozza. Ez a belső élet által nyílik meg nekünk. Az élet értelmének keresése, a hatodik ér-zék megtalálása és fejlesztése számunkra a legnagyobb jelentőséggel bír. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szemellenzővel és füldugóval kellene a világ-ban járnunk, mert annak sok mondanivalója van számunkra. Mégis azon kell fáradoznunk, hogy amilyen gyakran csak lehetséges, visszavonuljunk a csöndbe. Megkérdőjelezhetjük mindannak a hátterét, amit látunk és hallunk. Tudatára ébredhetünk érzékeink önműködő jellegének. Újból és újból fülel-hetünk magunkban: lelkiismeretünk, az eredeti fény még gyenge visszfénye, továbbsegít majd bennünket, és új belátással ajándékoz meg.

A csend hangja azt mondja:

„Ha biztosítva akarsz lenni az ellen-séggel szemben, akkor olvaszd minden érzékedet egyetlen érzékké. Az agyad barlangjában fekszik elrejtve, s lelked homályos szeme számára egyedül ezen keresztül nyilatkozhat meg a meredek ösvény, mely téged mestered elé vezet.”

Emlékezz, és szabadulj meg ér zékeidtől! Az érzékek meglopják az ér telmet, feledést hoznak, észlelik azt, ami soha sem volt. Kimeszelik az árnyékokat, kifestik a fájdalmat, szabadságot zsákmányolnak, kínozzák a szívet. Emlékezz, és szabadulj meg érzékeidtől! Lásd át az érzékek és bűnök játékát! Emlékezz!


VILÁGOSSÁGRÓL VILÁGOSSÁGRA

Az embert joggal nevezhetjük csodálatos teremtménynek, hiszen megadatott számára a legalacsonyabbtól a legma-gasságosabbig való fejlődés lehetősége. Sötét Földünk felszínétől egészen a Nap-testig, vagyis Vulkánuszig, a Nap mögötti NAP lángoló szívéig hatolhat.

Világosságról világosságra

Ehhez az úthoz minden szükségeset megkaptunk minden dolog Atyjától: egy szervezetet, amely szervek által kötődik a világhoz, és amely érzékszerveivel észleli a világot. Ezek valóban eszközök, melyekkel környezetünket mintegy tükörben érzékelhetjük.

Tapintással, ízleléssel, hallással, látással és ösztönnel tanul és tapasztal a fiatal lélek, mint a természet minden más teremtménye. Azonban az ember egyúttal azzal a lélekkel is munkálkodik, ami az évek során formálódik és alakul benne. Nemcsak a környezet, hanem a kőfaragó vésője is meghagyja rajta a maga nyo-mait. Mindemellett és mindezen túl, néha csendes, fényes felhőként bennünk vagy körülöttünk él még valami más, valami megfoghatatlan is.Ez az élet útján vagy megmarad halvány sejtelemnek, miközben az életerő ela-pad, a személyiség meghal, és a lélek kialszik, vagy… egyszer csak feltör egy sóvárgás, egy vágy valami „megfoghatat-lan” után.Ez a határozatlan sóvárgás vonzza és meg-találja a magához valót, a hasonlót. Ez fel-kelti a világosságra való emlékezést, és egy eljövendő hajnalpír lehetőségét, mellyel az érthetetlen sürgetésből hit ébred, és a megfoghatatlan közelebb kerül. Ezzel új érzékszervek alakulnak ki, amelyek észlel-hetnek valamit e világosságból. Ezt talán intuíciónak, a „csend hangjának”, vagy ins-pirációnak, „a szív szemeinek” nevezzük, vagy más, hasonló szavakat és jelzőket ta-lálunk rá.Ezért a keresők, akik e világosságból akar-nak élni, mintegy úton vannak feléje, de ők maguk még semmi esetre sem világosságok. A keresés valódi és örömmel jár, ez bizonyos, de az ember sorshoz kötött része is szüntelenül a tudatba tódul. Goethe ezt így fejezi ki a Faustban: „Két lélek lakozik, oh a keblemben.” Minden testi szervünk kapcsolatban áll a lelkünk-kel, és ezek képezik lelkesültségünk túlnyomó részét. Ezért természetléleknek is nevezzük.

A belső érzékszervek

Ahol természetes érzékeinkkel már nem tudunk a sötét anyag mélyére hatolni és kikutatni, ott folytonosan új technikai eszközöket találunk fel, melyekkel az-tán egyre inkább beleveszünk a világegyetem végtelenségébe és az anyagba.

9


Vajon így találunk-e valaha is olyan válaszokat, amelyek kielégítenek minket? Hiszen ezek csak külső eszközök, amelyek értelmünket magyarázatokra és okoskodásra sarkallják. Ha semmilyen pozitív megismerés nem keletkezik, akkor a teljesületlen vágyakozás továbbra is megmarad, és egyre erősebbé, gyötrőbbé válik. Ki ne ismerné ezt? Milyen gyakran hoznak minket izga-lomba képzetek, hangok és illatok! Milyen elkerülhetetlenül reagálnak rájuk a gondolataink, a pszichénk, és – a hormonok által – a testünk is! A vér tehetet-lensége milyen hamar elárasztja újra a törékeny sejtelmet, a Másikat?!

Mégis ott van mindig a nagy honvágy, egy tisztább élet utáni néma vágyakozás. Las-sanként megtanuljuk a külső érzékszer-veinknél többre becsülni a belső érzékeinket, melyek a világosságból valók és arról tesznek tanúbizonyságot. Míg végül már nem bírjuk, és nem is akarjuk tovább elviselni a honvágy és a természetlélek ösztönzése közötti ellen-tét feszültségét és fájdalmát! Így hát válság alakul ki, amit magunk okozunk, a bennük lévő világosság, amellyel olykor-olykor dol-gozunk is. Ez a válság az a pillanat, amikor választás elé kerülünk, és tökéletes „igent” kell mondanunk. A határozatlan ma ga tar-tás ezzel a háttérbe szorul, csökken, majd végül teljesen abbamarad. Azonban épp-olyan végleges „nemet” is mondhatunk a világosságra. Ekkor többnyire a világosság iránti érdeklődésünket is elveszítjük. Nem

a jócselekedetek által válunk éretté az ösvényre. Ez illúzió, mégpedig az ezoterikus világ egyik legnagyobb félrevezetése. Az egyetlen lényeges, az a szívünkből, a belsőnkből jövő őszinte „igen”.Ekkor minden készen áll arra, hogy a külső érzékek elsődleges belső érzékké alakuljanak át. Ez az önismeret világossága, saját helyzetünk ismerete, melyből belátás keletkezik.E belátás első eredménye a hála, amely az egész létet örömteli, finom izzással tölti ki, az élettel szembeni hálával, és annak a tudatával, hogy – mint mindig – szerény de mégis fontos részünk lehet benne. A folyamat előrehaladásának mértékében új akarat születik. Ezzel az erős és tiszta akarattal tudunk együttműködni a művel, amit a világosság transzfigurálóan véghezvisz ben-nünk. Nem mi magunk visszük végbe. A mi dolgunk csupán az, hogy tökéle-tesen és nagyon intelligensen szolgáljunk, ahol csak lehetséges.

11Világosságról világosságra

Így válik láthatóvá az eredmény. Minél világosabban fénylik a cél, annál job-ban figyelünk rá, és figyelmünk egyre erősödik. A vándor egyre konkrétabban tapasztalja ezt a valóságot, amit eddig csak bizonytalan sejtelemnek vélt, és amit a keresztény misztériumok „a nem evilági békében járásnak” neveznek. Ez tehát a „világosságban járás”.

Mikhail Naimy írja a Mirdad Könyve 9. fejezetében:

„Íme az út, amely az aggodalmaktól és a szen ve dé sektől való megszabaduláshoz vezet:Úgy gondolkodjatok, mintha minden gondolatotok lángoló betűkkel lenne az égre írva, ahol minden és mindenki láthatja azokat. És ez valóban így is van. Úgy beszéljetek, mintha az egész világ egyetlen fül lenne, amely hallani szeretné, amit mondotok. És ez valóban így is van. Úgy cselekedjetek, mintha minden tettetek a saját fejetekre szállna vissza. És ez valóban így is van. Úgy kívánjatok, mintha ti magatok volnátok a kívánság. És valóban azok is vagytok.”

Mikhail Naimy, Mirdad Könyve, magyar kiadás, 2001.


SPIRÁLMENET ÉS REZGÉS

Bizonyára tudják, hogy szerveink érzékelé-sének egész területe teljesen rezgésektől függ. A modern természettudomány egyre mélyebbre hatol a rezgések tanába, s így – ha tétován is – egyre közeledik az Egye-temes Tan anyagi nézetéhez.

15 e-pentagram 2014/10 www.lectorium.huSpirálmenet és rezgés

Hallás, látás, tapintás és más szervi benyomás, a szaglás és ízlelés észlelése és minden erkölcsi és szellemi benyomás is éterrezgések következtében jön létre, melyek viszont a légköri anyag erőiben, állapotaiban és nézeteiben folytatódnak tovább.

Minden rezgéshullám mögött egy ötlet, egy mozgató szellemi elv áll, mely meghatározza a rezgés lényegét, tulajdonságát és sebességét, valamint a rezgéshullámmal együtt ható természeti törvények fellépését. Például az összetartóerő törvényére, a kohézióra gondolunk. Az ötlet rezgést kelt az ősanyagban, a rezgés pedig fajtájának megfelelő jelenségeket hoz létre, amelyek bizonyos ideig megmaradnak, attól függően, hogy a teremtő ötlet és a rezgés mennyi ideig tudja működtetni az összetartóerő törvényét. Ezért mondják a gnosztikusok, hogy minden élet egy ősképen alapul, s hogy egy ősképnek bizonyos életereje van. Amikor pedig ez az életerő elhasználódik, akkor az őskép kifejeződése, a jelenség megszűnik. Ezenkívül arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy minden rezgéshullám nyilván dupla spirálist, egy középponttól távolodó és egy középpont felé törekvő csavarmenetet ír le, tehát a tágulás és a zsugorodás hatását mutatja. A spirálmenet és a rezgés ezen jelenségeit itt nem akarjuk részletesen tudományosan kifejteni, csak a figyelmüket akarjuk a kozmikus működésnek erre az alapjára felhívni, hogy néhány elutasíthatatlan következtetést vonhassunk le belőle. Először is azt kell ebből megtanulniuk, hogy a világmindenségben minden teremtmény abban a környezetben él és tevékeny, amelyet alkotott magának – tehát amelyet megérdemel. Másodszor meg kell érteniük, hogy az előállított eredmény tökéletesen megfelel a létrehozó ötletnek. Harmadszor logikus, hogy ha az előállított eredmény mint jelenség, megszűnik, azért az ötlet megmarad, és szellemi eredete miatt újra meg kell nyilvánulnia. A tudati elv állandóan úton van váltakozó irányban az ötlet és a jelenség között. A középpontból kifelé ható erő a tudati elvet a formamegnyilvánulásba hajtja, míg a középpontot kereső erő miatt a tudatot felveszi az ötlet. Sok ezoterikus beszél a tudatnak erről a spirálisalakú utazásáról az ötletből a formába és a formából az ötletbe. Továbbá egyesek azt is mondják, hogy az ilyen rezgési örvényben raboskodó tudatnak két nézetét lehet megkülönböztetni. Beszélnek a természetemberről és a szellememberről, a dialektikus énről és a mennyei énről, vagy az alénről

13


és a fő-énről (amelyet világosan meg kell különböztetni a dialektikus felettes éntől, az aurikus lénytől). Ez azt fejezi ki, hogy az egyik tudat – szerkezete és eredete miatt – lényegében különbözik a rezgési örvénytől, amelyben tartózkodik, míg a másik tudati állapot teljesen összekapcsolható a rezgési örvénnyel, és abból magyarázható. A fő-én, a szellemi tudat tehát fogoly, míg az alantas én, a természetember a rezgésörvény természetes „szíve”.

Ahogyan egy bolygót vagy más égitestet le lehet taszítani a pályájáról, s az így másik rendszerbe kerülhet, és emiatt elvesztheti eredeti természetét, úgy jutott bizonyos lények (akikhez legbensőbb lényünkkel mi is tartozunk) fő-énje az ősidőkben eredeti spirálisáról, eredeti pályájáról egy másikra; egy másik vette fel és a fő-én így elaludt. Ebből a dialektikus természetből másik tudat keletkezett, mely most állandóan, ösztönszerűen csapong az ötlet és a forma között. Alantas természetünk mi-att itt teljesen otthon vagyunk, és összpontosított érdeklődéssel mozgunk, természetes ösztöneink szerint. Magasabb rendű természetünk szerint viszont Isten elveszett gyermekei vagyunk, akiket kiűztek eredeti hazájukból.

A Szellemi Iskolában azok tudnak minket megér-teni, akik belsőleg tudnak erről. Olyan em-berek ezek, akikben a megkötözött, fogva tartott

és alvó fő-én a tudat gyenge jeleit mutatja, akik az eredeti hazára vágynak, és ennek következtében felismerik, hogy fogságban vannak a számukra természettörvényszerűen idegen környezetben. Ezt a jelenséget az eredeti életterület sugárzó, ébresztő rezgése, az eredeti haza hívása okozza. Ez a hívás spirális pályán szeli át a teret, és mindenütt hat, ahol valaki vagy valami meg-egyezik lényével. Az ember tehát akkor áll és jár a helyes ösvényen, ha az kitérők nélkül Isten szent csarnokaihoz vezeti, és a megszabadulás pályájának ritmusa veszi őt körül. Mint valami dal, mint lágyan susogó vagy hangosan zúgó melódia: mint az Isten-áramlat hömpölygése az örök városban.

Egy lélegzet – egy szívverés. Ennek a lélegzetnek kell az élő vért áthajtania az ereken, s így, lélegzetről-lélegzetre érti meg az ember a mindenségi tudattal való kapcsolatát. Teljesen belemerül, s már csakis a mindenséget éltető akarás az, ami magával ragadja, továbbhajtja.

Spirálmenet és rezgés 15

Így lép be – mintegy magától értetődően – egy új érzékszervi képességbe, szervileg érzékelhető térségbe. Megtanul megkülönböztetni. Megtanulja látni és megvizsgálni az isteni éteranyag bolygói étereit. Ha pedig belép ebbe az észlelésbe, térbe, akkor nem tehet mást, minthogy ebből éljen, s ennek követ-kezményei mindenütt megjelennek. Az isteni lény tükröződik ebben a külö-nös zarándokban. Az összefüggés erői a szeme láttára bebizonyosodnak. Aho-gyan a gránitkő atomjait tartja össze az összetartóerő, a kohézió törvénye, úgy illeszti össze ugyanaz az isteni törvény a törekvő ember új lényét nagyszerű dicsőséggé.

A SZELLEM TISZTA SZERETET

A spirituálisan érdeklődő emberek az érzékszerveket illetően két síkot képzelnek el. A megszokott öt érzéken kívül létezik a lelki szem, amellyel a magasabb lélekélet észlelhető, a belső fül, amely a szív hangját fogja fel, és a magasabb szaglás-, ízlelés- és tapintásérzék. A világirodalomban sok utalás található mindkét síkra. Mi konkrétnak és absztraktnak nevezzük őket.


A szellem tiszta szeretet

A megszokott öt érzékből a hallás és a látás bizonyos mértékben objektív, vagyis némi erőfeszítéssel rövid időre megakadályozhatjuk a szem és a fül észleleteire adott szubjektív reakciókat. Ezt fejezik ki az olyan szófordulatok, mint például: „szemet hunyni valami felett – valami süket fülekre talál – nincs szeme rá – vagy nem hallgat valakire”. Az érzéssel más a helyzet. A fájdalommal szemben, amit például fejfájáskor, vagy lábficam esetén érzünk, tehát a fizikai érzéssel szemben nem védekezhetünk. A lelki érzések esetében még képesek vagyunk bizonyos mértékben elhatárolódni, amikor egy légkört, egy hangulatot, vagy annak szükségességét érezzük, amit éppen akkor tennünk kell. A szomorúság, a félelem és a nyugtalanság azonban nagyon szubjektívek, és nem, vagy csak alig hagyhatók figyelmen kívül. Az ízlelés végül olyan közvetlen észleleteket ad, hogy könnyen elfeledjük azt, hogy ez is egy érzékszerv. Sőt, még belső fejlődésünk ismérvének, mércéjének is tekinthetjük. A „jó ízlés” általánosan megbecsült tulajdonság, de gyakran erősen alakítja környezetünk is.

Az ízlelés magasabb síkja

Különös műszer a testünk, ugyanis megtalálható benne az a lehetőség, hogy „két úrnak szolgálhat”. A szervek ugyanis természetes funkciójukon kívül a felettes természetből jövő impulzusok érintkezési pontjai is, vagyis bejáratot képeznek azon erők számára, melyekből földi természetünk magyarázható. Nagymértékben érvényes ez az érzésre, a szaglásra, de leginkább az ízlelésre. Az ízlelés, ahogy mondtuk, létállapotunk indikátora. Itt nem az ínyencekre gondolunk, de arra sem, amit a „gyengédség” vagy „tapintat” fogalmával írnak körül. Hiszen ez még a test és a lélek területére tartozik. Az íz(le)lésnél spirituális létállapotunkra gondolunk.

Testi síkunkra és lelki színvonalunkra általában egyaránt érvényes az, hogy aminek megnyitjuk magunkat, vagyis, ami a rendszerünkbe bejön, okozza azt, amik vagyunk. Amit ezzel teszünk, ahogyan ezt feldolgozzuk, megmutatja azt, amik vagyunk. Még ez a megmutatkozás is részben az ellenőrzésünk alatt áll. Bizonyos fokig képesek vagyunk másnak feltüntetni magunkat, mint amilyenek vagyunk.

17

e-pentagram 2014/11 www.lectorium.hu

A külvilág előtt mindenesetre ez gyakran sike rül is. De önmagunk előtt is? Létálla-potunk záróvizsgája az emberlét mélyebb rétegeiben, a szellem területén rejlik, és ez a szeretet. A szeretet úgyszólván egy ízlelő szerv, amely lényünk legutolsó zugaiba is „belekóstol”.

„Isten szeretet”, ez volt a katárok szerzeté-nek hitvallása. A spirituális élet eme köz-ponti gondolatának az elsajátítása még ma is ahhoz a legmagasabb állapothoz tartozik, melyet a régi tudat még elérhet, mielőtt egy magasabb tudatban olvadna fel. Isten szeretet. A mindent beborító egység tiszta életterébe vezető út melyik pontján állunk? A magasabb sík ízlelőszerve ad majd erre választ: „Nem az fertőzteti meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert.” (Máté 15,11)

Nem figyelemreméltó-e, hogy a beszé-det lehetővé tévő nyelven helyezkednek el ugyanakkor az ízlelőbimbók is? Min-den kimondott szóról számot kell adnunk: „édes”-e az íze, amikor szeretetteljesen

18

21 e-pentagram 2014/10 www.lectorium.hu 19A szellem tiszta szeretet

elfogadunk egy másik embert –, „keserű”-e, amikor a saját egónkon, vagy másén ejt sebet –, vagy „savanyú” utóíze van-e, amikor tapin-tatlanul, vagy illetlenül zavar meg egy kapcso-latot?

Mennél inkább Isten szeretetének egységéhez fordulunk és rábízzuk magunkat, annál ér-zékenyebbé, finomabbá és konkrétabbá válik az ízlelésünk. Az ízlelőszerv már nem korlá-tozódik többé a szájra és a nyelvre. A transz-mutált benső is megvizsgál és irányít minden egyes szót, gondolatot és tettet.Így lesz minden, ami bejön a rendszerbe – jó és rossz egyaránt – a szellem által bennünk tiszta szeretetté változtatva és kisugározva. Hiszen a szellem tiszta szeretet, az a szeretet, melyben nincsenek már ellentétek, ahol minden ítélet megszűnik, és csak az Egyedül-Jó marad fenn valóságként.

Ebben az értelemben tanúskodik a szellem mindenen keresztül, ami a „szájból kijön”. És a 34. zsoltár költője így szól a 9. szakaszban: „Ízleljétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki Őbenne bízik.”

ELŐBB HINNÜNK KELL, CSAK AZUTÁN LÁTHATUNK

„Isten az embernek azt a megbízást adta, hogy halandó életében az örök életre irányuljon, és mulandó formájában fedezze fel az örök életet.”

Edith Mikeleitis: A rejtett képmás (Regény Jakob Böhméről)


Előbb hinnünk kell, csak azután láthatunk

A hit révén az emberben egy másfajta látás fejlődik ki, egy egészen más rendre irányuló érzékszerv. Ezért mondhatjuk, hogy a „hívő” olyan em-ber, akinek tudomása van egy másik valóságról, mivel látta azt, és keresi az oda vezető utat, ezért minden képessége erre irányul.Ezt a „látást” itt az új-érzékszervi észlelés összességének kell érteni. Az „észlelés” ugyanis valami más, mint a szokásos látás, hallás vagy felis-merés. Az igazság észlelése, „az igazság felvevése”, éberséget jelent, vala-mint a rendszerünkbe beáramló benyomások állandó figyelését. Ez kritikus ellenőrzés alatt végzett tudatos megfigyelést jelent, az említett „bemenet” szakadatlan vizsgálatát, és ráhangolódást az „Ige” rezgésére, a világító útjelzőre, amely ugyanakkor mintegy testileg is összeköt minket a „másik parttal”. E ráhangolódás neve a vágyakozás.

Ne illúziókat teremtsünk, hanem valóságot

Az említett vágyakozás olyan fogékonyságot hoz létre, amelyre a jól ismert népi bölcsesség azt mondja, hogy „hallani, látni és hallgatni” – de most a sorrend megfordul. Ha az egymást kergető benyomások nyugalmi állapotba kerül-nek, a formák és ötletek oly végtelen örvényén át újra megtaláljuk „az utat, az igazságot és az életet”.Elemző értelmünk számára ez mindennek az összege, amely információnak használható. A lélek számára ez azt jelenti, hogy újra hely-reállíttatott az eredeti birodalommal való kap-csolat. Ezáltal mindkét világ egymásba olvad-hat, és így egyre kevésbé beszélünk észlelésről – bármely formában történjék is ez –, hanem egyre inkább az „eredeti létezésről”. Ez az út nem valamiféle vészkijárat, nem menekülést vagy megszabadulást jelent, mert ez a Föld útja volna, amely áttekinthetetlen ívet követve újra és újra hozzánk vezetne vissza, és börtönünket még erősebben lezárná. A menny útja a nagy megbékélés útja, a mennyei és a földi rezgés egyesülése.A személyiség számára, amelyet azért hoztak létre, hogy a teremtett vi-lág vonatkozásában érzékszervként szolgáljon, minden bizonnyal nem könnyű feladat, hogy ezt a világot ne tekintse többé elsődleges életcélnak. Azonban, oly mértékben, ahogy a „hit”, az új lelkesítés hangja, visszhangot kelt a személyiségben, és ennek vágyakozása növekszik, a választás egyre könnyebb lesz, míg végül egyáltalán nem kell már választania.

21

Ne ringassuk magunkat illúziók-ba: a helyes választás nem hullik senkinek az ölébe. Mindaddig, amíg ezen a földön tévelygünk, a föld megköveteli a jogait, mert nagyon is sokat tud nyújtani. Valójában az a helyzet, hogy két hang beszél bennünk: egyszer a föld erős hangjára, máskor újra a mennyek halk suttogására fi-gyelünk. És ez jól is van így. Pon-tosan emiatt fognak a csalódások és csalatkozások utat nyitni bennünk egy új érzékelő rend-szer számára. Ez pedig azzal a képességgel kezdődik, amellyel különb séget tudunk tenni az álom és a valóság között. Hiszen életünk egy álom, amelyet át kell élnünk, és át kell tekintenünk. Átmenetileg még ide-oda sodró-dunk a remény és a félelem, a jó és a gonosz között, az ellentétek rabjaiként.

Ha azonban mégis sikerül bizo-nyos mértékű higgadtságra szert tennünk, akkor lelkünk rezgése a hiten és önátadáson keresztül közeledni kezd a világossághoz, a „nulla-vonalhoz”. A szellemi látás számára kibontakozik az eredeti áramlat, az a hely, ahol valóban élhetünk: az eredeti élet-területünk. Az eredeti életbe való felmenetel következményeit nem lehet áttekinteni, de nagyon is világosan megfogalmazhatóak: olyanok, mint egy erőről-erőre és dicsőségről-dicsőségre vezető út.



Ingyenesen letölthetõ

spirituális könyvekaz Aquarius Könyvtár Facebookalkalmazásból

https://www.facebook.com/aquariuskincsei/app_261463080590982

AZONOSE AZ ÉTERI VAGY A TISZTÁNLÁTÁS A SZELLEMI LÁTÁSSAL?

A látásról beszélve az első dolog, ami eszünkbe jut, a szemhasználat. Az is nyilvánvaló, hogy a látáshoz fényre van szükségünk. A köznyelv-ben azonban különböző szófordulatok érzékeltetik, hogy a látásnak máséle értelme is van. Amikor valaki azt mondja: „nem látja a lé-nyeget”, olyankor a „látni” az „érteni” kifejezésnek felel meg. „Nem érti, hová akarunk kilyukadni.”24 e-pentagram 2014/11 www.lectorium.hu

Azonos-e az éteri vagy a tisztánlátás a szellemi látással?

A szemünkkel látunk. De mindenkivel előfordult már életében legalább egyszer, hogy „az orra után ment”. Ha mondjuk elmegyünk bevásárolni a másik nem valamely képviselőjével, rájövünk, hogy nem ugyanazt látjuk. Azt ugyanis, hogy mire figyelünk fel, az érdeklődési körünk határozza meg. S az észlelés nemcsak látásból, hanem hallásból, szaglásból, ízlelésből, tapintásból és tudomásul vételből is áll. Ha valaki egy hangversenyen hall egy hamis hangot, akkor érzékeli a hibát. Azt is meg tudja állapítani, hogy a zenész szívvel-lélekkel játszik-e vagy sem. A megfigyelés ennek folytán tapasztalattá válik. Továbbá ott van a belelátás, mikor az illető úgy képes megvizsgálni valamit, hogy szinte behatol annak lényébe, keresztüllát raj-ta, bizonyságot tesz róla. A próféta például belelát a jövőbe. A belelátás általában inkább már a vallással és misztikával kapcsolatos.A megfigyelés is az érzékelés egy fajtája, de nem azonos a látással. Ha például valaki megfigyel egy másik embert, akkor látja, hogy az illető miként viselkedik egy-egy helyzetben. Megbirkózik-e a munkájával járó stresszel? Hogyan viselkedik társaságban? Alkalmas-e a beosz-tására? Vannak-e vezetői képes-ségei?Ez azt mutatja, hogy a „látást” sok-féleképpen értelmezhetjük. Emellett a nézés és a látás az agy fejlettségétől és a szív közreműködésétől is függ. Tapasztalata és belátása következté-ben a felnőtt máshogy látja a dolgo-kat, mint a gyermek, és fordítva, a gyer mek – nyitottságának kö-szön hetően – gyakran mélyebben és tisztábban észleli a dolgokat a felnőttnél.

Egyszerre észlelni a kül- és belvilágot

Az orvosi szakkönyvek részletesen leírják az anyagi szem működését. A fizikai szemen kívül olyan szervek is léteznek, amelyek az úgynevezett fi-nomabb létsíkok észlelésére alkalmasak. Az éteri látással például a fizikai testben és körülötte végbemenő életfolyamatok figyelhetők meg. Az éter-test egy finomanyagi eszköz, amely áthatja és körülveszi a Föld, valamint az emberek, állatok és növények fizikai testét. Aki éteri látással rendel-kezik, az megfigyelheti mondjuk azt, hogy hogyan szívódnak fel az éltető nedvek a növénybe, hogyan keringenek, táplálva azt, majd hogyan térnek

25


vissza a gyökérzetbe. Ezalatt az illető a növénynek mintegy a holisztikus képét (egészét) látja. Színét és fonákját, belsejét és külsejét egyidejűleg észleli.A „tisztánlátás” viszont a Föld, az emberek és az állatok asztrális tes-tére vonatkozik. Ez a test nagyobb, mint az étertest, ezt minden oldal-

ról körülveszi és áthatja. A tisztánlátó azonban nem mindig képes észlelni az ebben a testben végbemenő folyamatokat és az itt áramló erőt. Összpontosítania kell rá, de az is előfordulhat, hogy ez a tisztánlátás váratlanul jön elő. A „tisz-tánlátóknak” gyakran eltérő a véleményük ar-ról, mit is látnak. Ez különösen a jövendölésekre vonatkozik. Ráadásul azt, amit látnak, gyakran csak részben, vagy egyáltalán nem értik. A látó ezt sem tudja befolyásolni.Az asztrális síkon minden mozgásban van. A „forma” állandóan változó rezgésmintákból áll össze. Ezért nehéz helyes következtetést levon-ni – a hétköznapi és személyes esetekben talán nem annyira, de a mikrokozmosz, kozmosz és makrokozmosz folyamatait illetően egészen bizonyosan. Csak egy beavatott juthat tiszta észleletekhez ezen a síkon, de még ő is tudja, hogy tévedhet. Ezért nagyon óvatosan von le

következtetéseket, megállapításaihoz pedig többnyire hozzáfűzi: „Már amennyire felfedetett a számomra.”

Gondolatolvasás és az érzések „látása”

Az átlagos látnok nem képes tudatosan használni adottságát: az vagy je-lentkezik, vagy nem. A gyerekek életük első éveiben általában tisztán-látók. De melyik szülő ismeri ezt föl? Számos állat is érzékeli az asztrális mozgást. A kutya például megugathat egy olyan „jelenséget”, melyet raj-ta kívül senki sem érzékel, emellett „olvas” gazdája gondolataiban, ér-zelmeiben is.Az éteri látás sok természeti népnél ma is előfordul, de az egyéniesedett, anyagias emberből gyakorlatilag kihalt. Az ilyen képesség gyakran a mik-rokozmosz korábbi megtestesüléseiben lezajlott fejlődés eredménye. Az egyetemes bölcsesség utal rá, hogy az isteni gondviselés egy adott pilla-nattól kezdve elzárja az effajta képességeket az ember elől, hogy az illető inkább az éppen előtte álló feladatra összpontosíthassa a figyelmét.

A tűzmadárMinako Ota festménye

27Azonos-e az éteri vagy a tisztánlátás a szellemi látással?

Fontos megértenünk, hogy az éteri és tisztánlátás a dialektikus élet ha-tárain belül marad. A tiszta szellemi látás csak azután fejlődhet ki, miután a mikrokozmosz mágneses égboltja megújult. A hermetikus filozófiában ezt a képességet „pimanderi tudatnak” nevezik. Ezt a tudatot nem a hetedik kozmikus terület élteti, hanem a hatodik kozmikus területről származó gyógyító és megújító erők.

A negyedik dimenzió már jelen van

A holisztikus világkép, melyet a tudomány új felfedezések és számítások alapján épített ki, nagyszámú, eddig ismeretlen dimenziót feltételez. A kvantumelmélet például legalább 10 millió dimenziót említ! Mégis úgy tűnik, hogy ez az összes dimenzió még mindig belefér a fentebb leírt „ne-gyedik dimenzióba”. „Az ember három kiterjedést ismer: hosszúságot, szélességet és ma-gasságot. E három dimenzió segítségével tapasztaljuk meg életterünket. Bármilyen nagynak képzeljük is ezt a háromdimenziós teret, mindig

Mikrokozmosz

Mikrokozmosz (rövidített formájában mikrosz): az ember, mint minutus mundus, azaz kis világ, egy rendkívül összetett, gömb alakú életrendszer, amelyben belülről kifelé haladva megkülönböztethetjük a személyiséget, a megnyilvánulási teret, az aurikus lényt és egy hétséges, mágneses szellemteret. A mikrokozmoszon azonban a valódi embert kell érteni. Amit ezen a világon embernek neveznek, az csak egy elkorcsosult mikrokozmosz súlyosan csonkult személyisége. Mai tudatunk csak személyiségtudat (azaz testtudat), s így csak annak a létterületnek van tudatában, amelyhez tartozik. A mikrokozmosz firmamentuma (l. aurikus lény) jelenít meg minden olyan erőt, értéket és kötöttséget, amely a mikrokozmoszban régebben megnyilvánult különböző személyiségek élete következtében bekerült a rendszerbe. Ezek közösen alkotják mikrokozmikus égboltunk fényeit, csillagait. E fények tulajdonképpen vonzótaszító hatású fókuszok, erőközpontok, amelyek jellegükhöz igazítva meghatározzák a mágneses szellemtér természetét, vagyis az erők és anyagok fajtáját, amiket ez a légkörből magához vonzva felvesz a mikrokozmoszba és ezzel a személyiségbe. Így tehát e fények milyensége határozza meg a személyiséget! Azaz a személyiség tényleges megváltozását a firmamentum – a fények – lényegi átalakulásának kell megelőznie, és ez csak az énlény önfeláldozása, a teljes énfeloszlatás árán lehetséges. A megnyilvánulási térség vagy lélegzőtér az az erőtér, amelyben a személyiség élete lezajlik. Ez az aurikus lényt és a személyiséget összekötő kapocs, amelyben a személyiség fenntartását szolgáló erő és anyagcsere lezajlik.

lesznek határai, korlátai, és mindig fogságot jelent. Azt, hogy e fogságot nem tudatosan bár, de érzékeljük, például onnan vehetjük észre, hogy – mivel Földünket háromdimenziós szempontból már teljesen ismerni véljük – a tudomány más bolygók felfedezésére törekszik. Az evolúciónak az emberiségre gyakorolt fékezhetetlen nyomása következtében a három dimenzió túl szűkké, túl nyomasztóvá válik. A tudomány erre a nyomásra háromdimenziós módon reagál, megpróbálva a lehető legjobban kitágíta-ni a háromdimenziós teret.

Világos, hogy a szóban forgó nehézségek azonnal megszűnnének, ha létezne egy negyedik dimenzió, és ezt a tudomány valóságként tapasztalhatná meg. Márpedig ez a negyedik dimenzió létezik! Ez az a di-menzió, amelyet a tökéletesen átjárhatónak nevezhetünk. Mi a mindenhol-jelenlét va ló-ságának szeretnénk nevezni. Ez az a dimen-zió, amely teljes mértékben nélkülözi az idő, a távolság, a múlt, jelen és jövő, a most és majd fogalmát.Ha az emberiség birtokolná ezt a negyedik dimenziót, akkor egyáltalán nem lenne szük-sége elutazni mondjuk a Holdra, Marsra, Vénuszra vagy Merkúrra, mert pl. a Hold-ról való elmélkedés a negyedik dimenzióban azt jelentené, hogy ott vagyunk a Holdon. Röviden azt mondhatjuk, hogy a negyedik dimenzió a mindenütt-jelenlét képessége.A három dimenzióban tudatos ember számára nagyon furcsa elképzelni ezt a képességet. Pedig a negyedik dimenzió csak az ötödik, hatodik és hetedik dimenzióhoz

vezető ajtó. Ez a hét dimenzió szolgál a hét nézetű atom alapjául is. Ezért aztán az emberi lény, mivel atomokból épül fel, alapvetően mindenütt-je-lenvaló, csakhogy ennek nincs tudatában, mivel tudata és jelenlegi képes-ségei háromdimenziósak.A mindenütt-jelenvaló tudat azzal a lehetőséggel ajándékozza meg az em-bert, hogy tudatilag bárhol lehet, ahol csak akar, anélkül hogy helyéről el-mozdulna. Az intuíció az ehhez vezető kapu. Az új látás pedig a negyedik dimenzió megvalósításának a kezdete.”

(Catharose de Petri: Az élő Ige)


29Azonos-e az éteri vagy a tisztánlátás a szellemi látással?

A Szent Szellemhez közeledni

A tiszta szellemi avagy mindenütt-jelenvaló látást azok kapják majd meg, akik a transzmutáció és transzfiguráció (a test-lélek-szellem újjászületés) útját akarják járni. Erről a „látásról” az anyagember számára csak kevés tárul fel, mert meghaladja a közönséges érzékszervi észlelést. A földi tudat nem képes felfogni. E képesség akkor jelenik meg, amikor a lélek elér te azt a szintet, amelyen Isten szelleme megközelítheti, egybeolvadhat vele, taníthatja és megvilágosíthatja. Akkor a lélek belsőleg „láthatja” és a szel-lemi sugallatokat.Ezt a látást hívják a „harmadik szem látásának”. A Buddha-ábrázolásokon ezt a képességet gyakran a fejtetőn lévő félkörrel jelképezik: ez a koro-nacsakra, amely a tobozmiriggyel áll kapcsolatban. Gyakran díszítik sze-mekkel, a mindenütt-jelenvaló látást jelezve. A csakrák tulajdonképpen tölcsér alakúak, de Buddhánál a koronacsakra félgömbként jelenik meg, lánggal a tetején, mely azt jelzi, hogy ez a képesség a szellem és a lélek to-bozmirigyben végbemenő egyesülése révén jön létre. A hermészi bölcse-letben ezt a lángot Pimandernek nevezik. Pimander, azaz a szellemi látás olyan ütemben kap erőre, ahogy a transzfiguráció folyamata előrehalad.

A negyedik dimenzió észlelése

A negyedik dimenzióban való érzé-kelést mindenütt-jelenlévő tudatnak nevezik, mert amit általa észlelünk, az teljesen, minden nézetében lát-ható, és teljességként tapasztalható. A teljes mikro- és makrokozmikus élet úgy ne vezett felfogását „a negye-dik dimenzióbeli látásnak” avagy a „tökéletes átlátás” képességének nevezik. Az ezen a szinten való ér-zékelés során a látnok számára az okoz nehézséget, hogy amit lát, az azonnal teljes jelentőségében megmutatkozik neki, s ezáltal úgy elárasztja a nézetek sokasága, hogy azt sem tudja, hol kezdje a magyarázatot.Ez az oka annak, hogy oly sok nagy szellem küzdött azzal, hogyan is önt-se pontos szavakba a látottakat. A közvetített kép persze sohasem lehet teljes. Jakob Böhme ezt így fejezi ki: „Az isteni világosság kihuny a szavak-ban.” Ráadásul az olvasó vagy hallgató rendszerint még nem emelkedett a látásnak erre a szintjére. Így aztán az isteni üzenet hirdetői időnként

na gyon szomorúak és csaló-dottak voltak, amikor nem sikerült olyan szavakkal ki-fe jezniük azt, amit láttak, amelyek fellebbentették vol-na az igazságkeresők szeme elől a káprázat fátylát. Újabb és újabb kifejezésekkel és jelképekkel próbálták mások számára érthetővé tenni azt, amit ők maguk oly tisztán láttak.Az Újszövetség azt, amikor valaki megkapja a minde-nütt-jelenvalóság tudatát, Krisztus újra eljövetelé-nek nevezi. „Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higgyétek. [...] Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higgyétek.” (Máté 24: 23, 26)

Krisztus újra eljövetelét tehát nem kívül kell keresnünk, hanem önmagunkban. A Krisztus-erő ugyanis az egyén mikrokozmikus egén megjelenő világosságerőként válik hatékonnyá, amikor pedig eljön az ideje, akkor a kozmoszban, Földünkön is megjelenik majd.


KIADVÁNY AJÁNLÓ

DECEMBERCONFESSIO FRATERNITATIS PLAKÁTNAPTÁR, 2015

A Rózsakereszt szerzetének hitvallását, azaz a Confessio Fraterni-tatist 1615-ben tették közzé. Ezt az eseményt idézi fel a 2015-re készített naptár, melynek központi képe fontos szimbólumok-ból áll.

„A Confessio óriási prófétai munka, hatalmas jövendölés... Ha a kereső megtalálja és alkalmazza ennek az ősbölcsességnek a kulcsát, akkor a bölcsesség mindent átható áradatának lenyűgöző hatalma tárul fel szemei előtt.” Jan van Rijckenborgh

Ennek a kulcsnak a megtalálásához visz közelebb a naptár motí-vumkincse, amely a Kárpát-medence díszítőkultúráját idézi.

Alapeleme a madár, amely ősidők óta kifejezője a léleknek és a szellemnek.

CSEND HAIKU-NAPTÁR, 2015

A haiku egy ősi japán versforma, mely az utóbbi száz évben gyö-ke ret vert a nyugati irodalomban is. A haiku szűkszavúságával közel áll a csendhez – belőle születik, mint minden élő gondolat. A ráérzés, élményszerű felismerés, ihlet sugallta gondolkodás

gyümölcse, nem az önérvényesítő intellektus agyszüleménye. A buddhista koanokhoz, jézusi mondásokhoz hasonlóan gyakran paradoxont rejt magában. Műfaji, terjedelmi korlátai – hogy össze-sen 17 szótag, három sorban, 5-7-5 szótagos soronkénti bontásban – nem akadályok, hanem egy szellemi rendhez való kapcsolódás lehetőségei. A naptár használata közben, az egymáshoz tartozó szövegek és képek – pillanatfelvételek – segíthetnek abban, hogy az idő világában megidézzük az Örökkévalót.Méret: 30x60 cm – kinyitvaKivitel: 12 havi naptár – ünnepnapok, névnapok valamint a hold-fázisok jelölésével. Továbbá tartalmaz egy egyoldalas egészéves 2015-ös naptároldalt is.

A Confessio Fraternitatis plakátnaptár 900 forintos,a Csend Haiku-Naptár 1900 forintos áron elérhető az weboldalon.

víztükör fölötthegyet gondol a felhőés felhőt a hegy

http://AQUARIUSKINCSEI.HU

Az emberi lény két kiindulási pont között in gadozik. Egyfelől ő egy még meg nem szül etett Isten, és ez arra ösztönzi, hogy keresse isteni eredetét; másfelől viszont földi szemé lyiség, amelyet a Föld táplál. Ez a kétféle jelleg összezavarja. Egyik pil-lanatban úgy érzi, hogy Isten szelleme vonzza, a másikban meg vis szasüllyed az anyagba. E két erő közt húzódik az ösvény azok számára, akik most tanulják, hogyan lehet különbséget tenni a világosság és a sötétség között. Nekik megnyílik ez az út.

Az első lépés megtétele a lényeg, amely a mindenütt-jelenvalóság tudatához és a hozzá tartozó látáshoz vezet. Ez az új, szel-lemi látás sokak számára valósággá válhat a közeljövőben.

e-pentagram 2014/11

Documents