Egészségnevelés

Egészségi állapot

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Biológiai adottságok 27% (öröklés, genetikai tényezők)

Környezeti hatások 19%

Életmód 43%

Egészségügyi ellátás 11%

Az egyén egészségi állapotát befolyásoló tényezők:

Alkoholfogyasztás

Dohányzás

Droghasználat / gyógyszerhasználat

Autóvezetés

Mozgásszegény életmód

Egészségtelen táplálkozás

Stressz

Magyarország lakosságának egészségi állapota

A népesség egészségi állapotát kifejezi:

Születéskor várható élettartam

Halálozási arányszám

Betegségek előfordulása, gyakorisága

Életmód-korlátozottság, fogyatékosság

népességszintű aránya

A lakosság minősítése saját egészségi állapotáról

Táppénzes napok száma

Magyarország lakosságának egészségi állapota

A lakosság lélekszáma évről évre csökken

Oka: élve születések száma csökken,

halálozások száma nő

A második világháború óta a fertőző betegségekben elhunytak száma negyedére csökkent – javult a közegészségügyi helyzet, antibiotikumok, védőoltások bevezetése

Csökkent a csecsemőhalandóság

1960 óta elégtelenné vált az egészségügyi ellátás – hálapénz, műszaki állapot, személyi állomány megbecsültsége

Férfiak és nők születéskor várható élettartama csökken

Magyarország lakosságának egészségi állapota

Halálozások okai:

Szív és érrendszeri betegségek 50 %

Daganatos betegségek 22 %

Erőszakos halálokok 9 %

Tüdő és légzőszervi betegségek 4 %

Májzsugorodás 4 %

Városban és falvakban élők között nagy eltérések mutatkoznak

Öngyilkosságok száma magas

A betegségek okai

Helytelen táplálkozás, kevés mozgás,

stressz

Alkoholizmus

Dohányzás

Környezeti ártalmak

Szegénység, rossz életkörülmények

Az egészségügy rossz helyzete

A megelőzés elégtelensége

Szűréseken való alacsony részvétel

Drogfogyasztás

fiatalabb korcsoportok és a budapesti lakosok körében jelent problémát az illegális drogfogyasztás.

az egyik legveszélyeztetettebb csoport a középiskolások populációja.

nőtt a fogyasztás intenzitása, és csökkent az első drogfogyasztás életkori átlaga.

Alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás káros hatásának egyik elfogadott mutatója a krónikus májbetegség és májcirrózis okozta halálozás.

8-10% alkoholfüggő,

éves alkoholfogyasztás 10-11 liter/fő

A felnőtt lakosság túlnyomó többsége életében legalább egyszer ivott alkoholt és több mint a 50 % részeg is volt.

Férfi túlsúly a jellemző, mind az alkoholfogyasztók, mind a nagyivók körében.

Nők száma is egyre növekszik

A magasabb iskolai végzettség sem jelent feltétlenül mérsékeltebb alkoholfogyasztást

9-10. évfolyamra járó középiskolások túlnyomó többsége ivott már alkoholt, közel kétharmaduk részeg is volt

Az ember és környezete viszonya

Természeti környezet: Minden olyan tényező, mely körülvesz bennünket és befolyásolja életünket, pl. ivóvíz, éghajlat

Fontos ezért ezek védelme, tehát a környezetvédelem kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon életünkben.

Társadalmi környezet

Gazdasági körülmények

Szociális körülmények

Emberi kapcsolatok

Család helyzete

Érzelmi kapcsolatok

Egészségmegőrzés

Egészségmegőrzés: az egészség

megteremtéséhez szükséges feltételek és

lehetőségek ismerete és megvalósítása.

Az egészségmegőrzés (health promotion) :

olyan aktív folyamatot feltételez, amelynek során

az egészséges emberek fokozottabban, figyelnek

egészségük megőrzésére, mindent megtesznek

annak érdekében, hogy környezetüket e cél

érdekében pozitív irányban tudják alakítani vagy

megváltoztatni.

Az egészség megőrzése

1. az alkalmazkodás fokozása

2. a károsító tényezők csökkentése

A megelőzés szintjei:

1. Primer prevenció:

- az egészséges emberekre irányul

- az egészségkultúra kialakítása, egészségnevelés

- a./ egészségvédelem - előadás, egészségmegőrzési program, egészséges életmód

- b./ specifikus védelem - közművesítés, oltások, allergén kerülése, foglalkozási ártalmak kivédése

2. Szekunder prevenció:

Célja a rizikótényezőknek kitett csoportok/egyének felkutatása, a betegek és a betegségek korai felismerése; gyors, hatékony kezelése

a munkaképtelenség időtartamának csökkentése

pl. szűrés, adekvát terápia

3. Tercier prevenció:

- a további állapotromlás megelőzése, a szövődmények kialakulásának késleltetése

- a megmaradt képességek legmaximálisabb kihasználása - rehabilitáció

Egészség - magatartás

Az egészségről alkotott elképzelések, szokások, nézetek, és ezek kapcsolata

Az előnyös:

- megőrzi az egészségi állapotot

- megelőzi a betegséget

- megkönnyíti az egészséghez történő visszatérést

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

A lakosság egészségi állapotát jellemzi:

Születéskor várható élettartam

Megbetegedésekre

Kórházi ápolásra

Halálozásra vonatkozó adatok

Testi fejlettségre

Táppénzes eseteknek

Rokkantságra

Reprodukcióra

Egészségnevelés

Az egészségnevelés célja:

olyan emberek nevelése, akik felelősséget tudnak vállalni önmaguk és társaik sorsa felett a pozitív egészségkép kialakításában, az egyén és a közösség egészségének megtartása, megvédése, visszaszerzése érdekében.

A családban kezdődik.

Már a születés pillanatában elkezdődik. Csak hitelesen adhatjuk át ismereteinket: példamutatással A szocializációval már az élet első pillanatától elkezdődik. Ekkor kiemelkedő feladata van a szülőknek, családnak.

Később a nevelés helye részben áttevődik a különböző intézményekbe, pl. bőlcsöde, óvoda, iskola.

Ekkor intézményes szocializációról beszélünk.

Az egészségnevelés célja

Az egészségkultúráltság kialakítása, ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteket önmaga kielégítse.

Tartalma alapvetően egészségtudományi, de különbözik az egészségügy szakmai tartalmától.

Fő célja az egészséget fenntartó, megőrző, visszaállító életmód, életvitel kialakítása, az ahhoz szükséges ismeretek átadása, elsajátítása, interiorizációja.

A szűrővizsgálatok jelentősége

Mai rohanó világunkban az emberek

fokozott pszichés terhelésnek vannak

kitéve.

A mozgásszegény életmód, az ülő-

foglalkozás, a pszichés stressz mind

olyan tényezők, melyek bizonyos

megbetegedések kialakulásának

kockázatát növelik.

Magyarország népességének egészségi állapota

Magyarország népességének egészségi állapota közismerten rossz, és az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedő.

Ezért nem kis részben a daganatos betegségek kirívóan magas előfordulása felelős: minden negyedik haláleset daganatos betegség miatt következeik be.

A megbetegedések és a halálozás aránya arra mutat, hogy a daganatos betegek többsége előrehaladott állapotban kerül az egészségügyi ellátórendszerbe, amikor még kezelhető ugyan, de eredményes gyógyításának a kilátásai már korlátozottak.

Szervezett lakosságszűrés

Miben különbözik a hagyományos szűréstől?

A szűrés egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket.

Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz.

Alkalomszerű és szervezett szűrés

A szűrés (nemcsak a tüdőszűrés) nem új keletű orvosi tevékenység. Az alakalomszerű, azaz más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódó, vagy egyes munkahelyeken kezdeményezett, esetleg a spontán részvételre épülő kampány-szerű rákszűrés, például, évtizedek óta meghonosodott a hazai gyakorlatban is.

Ennek a gyakorlatnak az a gyengéje, hogy egyesek azok, akiknek szokásává lett a szűrésre járás szükségtelen gyakorisággal részesülnek szűrővizsgálatban, míg a lakosság nagyobb, és a tapasztalat szerint rászorultabb hányada pedig sohasem. Ez az oka annak, hogy az eredmények nem mutatkoznak a népesség egészségi állapotában.

A szervezett szűrés A szervezett szűrés népegészségügyi méretű, azaz nagy lakosságcsoportokra kiterjedő tevékenység. Az alkalomszerű szűréstől abban különbözik, hogy azt az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi, és adminisztratív eszköz alkalmazásával: a szűrésre rászorulók személyes meghívása és követése útján igyekszik elősegíteni, hogy a veszélyeztetett életkorban lévők minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton.

A szervezett szűrés feltétele

Szervezett személyes meghíváson alapuló szűrést csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha annak eredményességére már van tudományos bizonyíték: csökkenti a célbetegségből származó halálozást a népességben. Az emlőszűrés, méhnyakszűrés és vastagbélszűrés megfelel ennek a feltételnek.

Leggyakoribb szűrővizsgálatok

Allergia- és túlérzékenységi tesztek

Arteriográfia (érfalirugalmasság-vizsgálat)

Bőrgyógyászati bőrdiagnosztika

Csontsűrűség-vizsgálat

Daganatszűrések: bőrrákszűrés (komputeres anyajegyszűrés is),

fül-orr-gégészeti rákok szűrése,

hasi daganatok szűrése,

méhnyakrák-, mellrák-, prosztatarákszűrés

Érelmeszesedés- és infarktushajlam-szűrés

Hajanalízis (mikrokamerás hajgyökérvizsgálat)

Ízületiállapot-vizsgálat

Légzésfunkciós vizsgálat

Menedzserszűrések

Terhességi szűrések: a baba fejlődésének vizsgálata, genetikai

fejlődési rendellenességek komplex szűrése a londoni modell szerint

24 órás vérnyomás-monitorozás

Szűrővizsgálatok 20-40 év között

A felnőttkor elérése után 25 éves korig érdemes legalább évente egy alkalommal látásvizsgálatra, kétévente vérnyomásszűrésre elmenni, valamint vizeletből kivizsgáltatni a veseműködést, az esetleges húgyúti fertőzéseket és a cukorbetegséget, még akkor is, ha egyébként tünetek nem tapasztalhatók.

Szintén fiatal felnőttkorban ajánlott feltárni az életmódbeli rizikótényezőket is, hogy a megfelelő szűrővizsgálatokat időben elkezdhessük.

Szűrővizsgálatok 25 és 45 év között évente szükség lehet a szív- és érrendszeri megbetegedések kiszűrésére, a vérnyomás figyelemmel kísérésére, főleg azoknál, akiknek a családjában már előfordultak hasonló megbetegedések.

Ebben az életkorban fontos a testtartás elemzése, a gerinc funkcionális vizsgálata és biomechanikus mérése. A derék-, hát- és nyaki panaszok az elváltozások feltárásával megelőzhetőek vagy megszüntethetőek. Ergonómiai tanácsadás szükséges ahhoz, hogy a munkahelyi tevékenység ne okozzon gerinc-, alsó vagy felső végtagi problémát. A lábboltozatok vizsgálata a lúdtalp és a harántboltozat süllyedésének megelőzésére minden felnőttnek javasolt. A megfelelő időben alkalmazott korrekció csökkenti a hosszabb állás és járás következtében kialakuló fáradságérzetet és ízületi panaszokat.

Szűrővizsgálatok 40 éves kor felett

45 év felett a férfiak és a nők számára is megszaporodnak a rendszeresen, évente vagy legalább kétévente ajánlott vizsgálatok.

Továbbra is ajánlott az szív- és érrendszeri megbetegedések évenkénti szűrése.

A vérnyomás emelkedése az életkor előrehaladtával természetes élettani folyamat. Bizonyos emberek azonban fokozottan hajlamosak a magas vérnyomásra. Ez nem mindig jár tünetekkel, viszont sok más betegség kockázatát növeli. Ha a magas vérnyomást korán felismerik, a megfelelő kezeléssel az összes rizikótényező kiküszöbölhető, csökkenthető.

Érdemes részt venni a nőknek a nőgyógyászati rákszűrésen, különös tekintettel a méhnyak-elváltozásokra, 55 év felett azonban mindezt elegendő kétévente elvégeztetni, ahogy az emlő röntgenvizsgálatát is. A mammográfiára ebben a periódusban kétévente küld behívólevelet az ÁNTSZ.

Szűrővizsgálatok 40 éves kor felett

Ajánlott évente a cukorbetegség szűrése vizeletből és vérvizsgálatból.

Férfiaknak, ha tünetmentesek, kétévente érdemes elvégeztetni a prosztataszűrést. A prosztata az öregedéssel élettanilag is megnagyobbodik, arra hajlamos emberekben ez azonban daganatképződéshez is vezethet. Vérvizsgálattal, a speciális prosztata antigének szintjéből lehet következtetni a prosztata állapotára, a rák valószínűségére. Ötvenéves kor felett ajánlatos minden évben elvégeztetni ezt a vizsgálatot urológussal.

Szintén minden második évben ajánlott a gyomor- és bélrendszer eredetű vérzés vizsgálata. A vastagbélrák szűrésére is csak azokban a megyékben fognak meghívólevelet küldeni, ahol az átlagosnál gyakoribb a megbetegedés.

Szűrővizsgálatok 65 éves kor felett

az előbbiek mellett érdemes figyelni a

veseműködésre, a húgyúti fertőzésekre, valamint az

időskori cukorbetegség esetleges kialakulására.

Ebben az életkorban nem elhanyagolhatóak az

érzékszervi problémák sem. Ezért ajánlott

ellenőriztetni a látást, mivel a szem dioptriája 40 év

felett kétévente egy dioptriát romlik, ezt szemüveggel,

kontaktlencsével könnyen lehet korrigálni, akár közel-,

akár távollátás a probléma. A szemészek azonban

nemcsak ezt vizsgálják, hanem a szürke és zöld

hályogot is, mivel mindkettő idősebb korban gyakoribb,

és jól kezelhető betegség.

Szűrővizsgálatok 65 éves kor felett szem és látás állapotát nagyban befolyásolja a cukorbetegség és a magas vérnyomás, így ezek a problémák akár egy rutin szemvizsgálaton is kiderülhetnek, illetve, ha valaki ezekben a betegségekben szenved, mindenképpen szükséges évente legalább egyszer szemvizsgálatot végeztetnie, még ha nincs is szemüvege.

A hallásra is érdemes figyelmet szentelni, hiszen ezen funkció gyengülése a társas életre is hatással lehet. 70 éves kor felett az emberek több mint felénél már kialakul valamilyen szintű hallásromlás, főleg a háttérzajokat, zenét hallják rosszabbul. Nem könnyű a halláscsökkenés mérése, mert lassan, fokozatosan fejlődik ki. A hallásvizsgálat azonban kimutathatja, ha esetleg hallókészülékre van szüksége a betegnek.

BMI

A testtömegindex-kalkulátor segítségével megtudhatja, hogy a testsúlya ideális, vagy elhízott, esetleg túl sovány-e. Léteznek az elhízás mértékét meghatározó más számítási módok, de a táplálkozási szakemberek jelenleg ezt a számítást tartják az egyik legmegbízhatóbb módszernek.

Magasság:cm

Testsúly:kg

soványság illetve elhízás megállapítása a TTI( BMI) alapján, felnőttekre vonatkoztatva (a WHO szerint):

Testtömegindex (kg/m² Testsúlyosztályozás

< 16 súlyos soványság

16 – 16,99 mérsékelt soványság

17 – 18,49 enyhe soványság

18,5 – 24,99 normális testsúly

25 – 29,99 túlsúlyos

30 – 34,99 I. fokú elhízás

35 – 39,99 II. fokú elhízás

≥ 40 III. fokú (súlyos) elhízás

A TTI-t sokszor táblázatos formában teszik közzé, melyben a függőleges tengely a magasságot, míg a vízszintes a testtömeget mutatja, az egyes kategóriákat pedig különböző színű sávokkal jelölik.

A betegségek elkerülését célzó magatartás

Egészséges táplálkozás:

Magyarországon többnyire zsíros, fűszeres ételeket fogyasztunk.

Ráadásul ezeket is rendszertelenül.

Köztudott, hogy a napot bőséges, egészséges reggelivel kell kezdeni, majd a nap folyamán még legalább ötször kell táplálkozni, akkor is leginkább könnyű, egészséges ételeket kell fogyasztani, mint pl. zöldségek, gyümölcsök, színhúsok fogyasztása.

Kerüljük a sertés húsok fogyasztását, hiszen a sertéshús jó egy napig van a gyomrunkban és addig hát elnézést a kifejezésért, de addig ott rohad a gyomrunkban. Tehát kerüljük a nehezen emészthető táplálékokat.

Az egészséges életmód szempontjából fontos figyelnünk arra, hogy testünket egészséges tápértékű élelmiszerekkel lássuk el, hiszen a testünket egy egész életre kapjuk. A cél nem az, hogy tönkretegyük, hanem hogy megfelelő táplálékkal tápláljuk, hogy a testünk a megfelelő egészséges szervezettel, testtel szolgálni tudjon bennünket.

Egészséges életmód

Rendszeres pihenés, rendszeres sport, mindezt jó levegőn:

A szervezet számára nagyon fontos a napi átlagos 8

óra alvás, de ettől függetlenül természetesen ez is emberfüggő, tehát ha valaki a napi 10 óra alváshoz van szokva, akkor bizony 10 órát kell aludni.

Az alvásigényünket nagyon könnyen fel tudjuk mérni, teszteljük magunkat, egy héten át feküdjünk le különböző időpontokban és keljünk fel mindig az átlagos időben. Így a fáradtsági szintünkből ki tudjuk tapasztalni, hogy körülbelül, mennyi az az idő amire szüksége van szervezetünknek a megfelelő alvásmennyiségre.

Egészséges életmód Rendszeres pihenés, rendszeres sport, mindezt jó

levegőn: Rendszeres sport: Függően testalkatunktól, mozgási

szokásainktól figyeljük meg, hogy mi az a testmozgás és annak mennyisége, ami szükséges ahhoz, hogy fittek legyünk. A testmozgás érdekes módon ahelyett, hogy energiát venne el, ha egészséges formában űzzük, pont hogy az ellentétjét érjük el. Ha annyit mozgunk, amennyire szüksége van a testünknek, akkor nagyon energikusak leszünk és nem fáradtak

Fontos a jó levegő is, hiszen az oxigén szükséges a sejtek oxigéncseréjéhez, az agy frissítéséhez, ezért ha lehetséges mindig jó levegőn sportoljunk, és ha alszunk előtt szellőztessünk is ki. Napjába többször pedig menjünk ki a friss levegőre még a munkaidő alatt is.

Szellemi-lelki egészség

A betegségek, vagy a fáradékonyság, stressz többnyire lelki-pszichés problémákra vezethető vissza, ezt már tudományos adatokkal is bizonyították.

Ha betegek leszünk, akkor nem kell egyből orvoshoz szaladni, hanem inkább vegyünk igénybe alternatív gyógymódokat, melyek nem a testet kezelik, hanem leginkább a lelket.

Súlyos betegségek esetében fontos a párhuzamos gyógyítás elve, mely szerint egyazon időben kezeltetjük a lelkünket-szellemünket és a testünket.

Mértékletesség az életben

Sokszor halljuk másoktól, hogy túl sokat dohányzol, túl sokat kávézol, túl sok vitamint eszel, túl sok gyógyszert szedsz, túl sok kenyeret eszel, stb.

A mértékletesség azt jelenti, hogy pont annyit teszünk valamit, amire épp, hogy szükségünk van, és nem vagyunk túl végletesek, hogy vagy semmit sem csinálunk vagy túlzásba esünk.

Evésnél együnk annyit, ami elveszi az éhséget.Igyunk annyit, ami eloltja a szomjunkat, tehát mindenből annyit vegyünk magunkhoz, ami épp jól esik.

Ha dohányzunk, akkor csak akkor gyújtsunk rá, amikor úgy érezzük, hogy tényleg rá akarunk gyújtani, ha csak azért gyújtunk rá, mert unatkozunk, akkor inkább keressünk valami elfoglaltságot.

Egy szervezet addig tud egészséges lenni, amíg a szervezet által kért testi szükségleteket kielégítjük. Ha ezen felül teszünk valamit a testünkkel, az már nem egészséges.

Az alkoholfogyasztás, az evés, a dohányzás, a gyógyszerszedés, a vitaminszedés addig nincs káros hatással az egészségünkre, amíg azt nem visszük túlzásba. A lényeg, hogy annyit együnk, aludjunk, sportoljunk, dohányozzunk, igyunk, stb. amíg az még jólesik.

Megfelelő mennyiségű víz fogyasztása

A víz számos egészséges hatásról tett már

tanúbizonyságot.

Ezért is nagyon fontos, hogy rendszeresen napi 2 l

folyadékot fogyasszunk.

Testünket folyamatosan szoktassuk rá a napi min 2 l víz

fogyasztására.

Alkohol fogyasztás

A WHO a következőképpen fogalmazza meg az alkoholfogyasztók szociális mintáját:

absztinensek, akik nem fogyasztanak alkoholos italokat;

szociális ivók, akik főleg társaságban isznak, az ivás célja nem a részegség, bár időnként ez is előfordul;

nagyivók, akik rendszeresen és sokat isznak, gyakran lerészegednek; közéjük tartoznak a "probléma-ivók", akik nem rendszeresen, de önkontroll nélkül isznak, hogy gondjaiktól megszabaduljanak (ők gyakran válnak alkoholbetegekké);

alkoholbetegek, akiknek tevékenységük, gondolataik az alkohol megszerzése körül forognak, kezelésük esetén elvonási tünetek alakulnak ki, ami mindenképpen orvosi ellátást igényel.

Alkohol fogyasztás

1975-1994 között Magyarországon a tiszta szeszesital fogyasztás folyamatosan meghaladta a 10 l/fő/év értéket.

Az Európai Unióban a szeszesital fogyasztás 1980 óta csökkenő tendenciát mutat, s Magyarországon is 1990 óta csökken a szeszesital fogyasztás (1990: 11,5 l/fő/év, 1996: 9,5 l/fő/év).

A szeszesital fogyasztásra vonatkozó adatok ellenére azonban komoly aggodalomra ad okot, hogy 1995-re a 0-64 éves férfiak körében 1970-hez képest kilencszeresére, az ugyanezen korosztályba tartozó nők körében nyolcszorosára növekedett a krónikus májbetegség és májzsugor okozta halálozás

Alkohol fogyasztás

A túlzott alkoholfogyasztás az egyik legsúlyosabb egészség- és társadalomromboló tényező, amely azonban a szeszes italok gyártása és eladása révén az államháztartás számára 100 milliárdos nagyságrendű bevételi forrást jelent. Az egészségkárosító hatása azonban többszöröse az adóbevételnek (betegség, idő előtti halál, termelésből való kiesés).

Az alkoholizmus okozta népegészségügyi, illetve társadalmi probléma szempontjából Magyarország az európai országok között vezető helyet foglal el.

Ezt támasztja alá az a szomorú tény, hogy a májzsugorban elhaltak számát tekintve Magyarország nemzetközi összehasonlításban évtizedek óta kiemelkedik.

Alkohol fogyasztás

A szeszesital fogyasztással közvetlenül összefüggő

betegségek száma is növekszik, elsősorban a

krónikus májbetegség és májzsugor, de a nagy

mennyiségű rendszeres szeszesital fogyasztás

megnöveli a szív- érrendszeri megbetegedések

kockázatát is.

A 35 éven aluliak körében az szeszesital fogyasztás

jelentősen növeli az erőszakos halálozás (sérülés,

baleset) kockázatát.

Alkohol fogyasztás

A túlzott szeszesital fogyasztásnak jól ismertek a

társadalmi hatásai is, melyeknek leginkább a családok

szeszes ital okozta szétesése révén az ilyen családokban

élő gyerekek vannak kitéve.

Bár egyre nagyobb hangsúlyt kap a genetikai

meghatározottság, bizonyított tény, hogy alkoholista

környezetben az örökbefogadott gyermekek is 3-4 szer

gyakrabban lesznek alkoholisták, mint azok, akiknek szülei

nem isznak. Egyértelmű tehát, hogy a genetikai tényezők

mellett az alkoholizmus kialakulásában a környezet is

meghatározó szerepet játszik.