EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ÉS ANTIDISZKRIMNÁCIÓ

4. előadás2012. október 3.

Állam-Jog –

Hatékonyság-Kultúra

Uszkiewicz Erik

Problémafelvetés

Amíg az állam egyik oldalról küzd az ellen, hogy a társadalom diszkriminációs hajlandósága magas, addig a másik oldalról ő maga is a diszkrimináció előidézője, eltűrője.

Jogalkotás

Már önmagában az is problematikus amikor a többségi társadalom normákat, szabályokat absztrakt módon fogalmaz meg, mert már ez közvetett módon diszkriminál.

Hogyan?

Jogalkalmazás

objektív tényezők szubjektív tényezők

A nyilvánosság előtti igazolást szolgáló indokok

A döntés nyilvánosságra nem

kerülő okai

A döntés nyilvánosságra nem

kerülő okai

jogszabályok, korábbi bírói döntések,

értelmezési technikák, szakmai szabályok,

stb.

igazoló elvek, értékek (igazságosság, jogbiztonság,

szakszerűség, stb.)

a bíró fizikai, biológiai, szociális környezete (társas

kapcsolatok, társadalmi háttér,

politikai, kulturális viszonyok)

a döntés pszichológiai okai (emlékek,

viszony a különböző értékekhez, a többi

emberhez, személyiségi vonások,

hangulat, érzelmek, stb.)

elsősorban a tételes jogtudományok

vizsgálódásainak a tárgyai

elsősorban a jogelméleti

vizsgálódások tárgyai

elsősorban a jogszociológiai

vizsgálódások tárgyai

a jogalkalmazás szociológiai és pszichológiai

vizsgálatának tárgyát képezhetik

A tiszaeszlári vérvád (1882)

Diszkriminatív eljárások a hatósági eljárásbanSzigorúan ellenőrzött iratok (Magyar Helsinki Bizottság,

Budapest, 2008.)

• az igazoltatások száma aránytalanul magas

• az igazoltatás (mint intézkedés) hatékonysága alacsony

• aránytalanul érinti a roma lakosságot

• nincs érdemi különbség a romák és a nem romák igazoltatásának eredményessége között

Diszkriminatív jellegű eljárások az elkövetők sérelmére („Pusoma-jelenség”)

Mellemare, Finlayson: Report on the Prevention of Miscarriages of Justice (2007. április 6.)

A hibás döntésekhez vezető okok:

- közvetett okok- közvetlen okok

A hibás döntésekhez vezető közvetett okok

• közvélemény nyomása

• a vádlott valamilyen népszerűtlen kisebbségi csoporthoz tartozik

• a kontradiktórius per „játszmává válása”: az igazság feltárása helyett a cél az ügyészség győzelme, a másik fél minden áron való legyőzése

• „a jó szándékú korrumpálódás”

A hibás döntésekhez vezető közvetlen körülmények

• szemtanú általi téves felismerés• a rendőrség hibái (szakmai, technikai), illetve

törvénysértései• az ügyész eljárási hibái (bizonyítékok kirekesztésének

elmulasztása)• kétes, megbízhatatlan, vagy nem szilárd tudományos alapon

álló szakértői vélemények• bűnözők (börtönügynökök) tanúvallomásának felhasználása• hiányos, vagy hibás védői munka• hamis beismerő vallomás• félrevezető közvetett bizonyítékok

Erőszakos bűncselekmények áldozataival kapcsolatos előítéletek: nemi erőszak, családon belüli erőszak

Rendszerbe zárva (NaNe – Patent, Budapest, 2009.)

• a családon belüli erőszak láthatatlanná tétele, jogalkalmazói elfogultságok, előítéletek és az áldozat hibáztatása

• a nemi erőszak áldozataival szembeni megalázó bánásmód

• kihívó magatartás értékelése – az áldozat hibáztatása: enyhítő körülmény a büntetéskiszabás során

• felfogásbeli torzulás: a jogalkalmazásban jelen van egy meglehetősen furcsa, negatív megítélés

A „cigány per”Loss Sándor – H. Szilágyi István: A „cigány per”

(Beszélő, 2001/4., 31-41.o.)

• a peres felek foglalkozása, iskolai végzettsége, szociális helyzete hatással van a bíró tárgyalási stílusára

• a cigány pereknél észlelt eltérések is elsősorban ezeknek a tényezőknek tudhatók be, mintsem származásuknak, nemzetiségüknek

• a bírák pervezetési stílusa és az eljárásjogi szabályok betartása is jelentős eltéréseket mutat a fenti szempontok függvényében, de eltérés mutatkozik akár már a peres felek megszólításában is

• a nyelvhasználatban megmutatkozó nehézségek oka is a felek alacsony iskolázottsága, melynek kiküszöbölésére és áthidalására sajátos megoldások alakulhatnak ki a tárgyalás folyamán

• a bírák a személyes tapasztalataik alapján a romákról kialakult véleményüket minden körülmények között háttérbe tudták szorítani.

Plessy v. Ferguson163 U.S. 537 (1896)

„Separate but equal”

Brown v. Board of Education347 U.S. 483 (1954)

Az ítélet megtiltotta az iskolai szegregációt: alkotmányellenesnek minősítve minden olyan állami intézkedést, ami a fehér és fekete gyerekeket külön iskolába kényszeríti.

Gerald N. Rosenberg: The Hollow Hope: Can Courts Bring About Social

Change?

A jog hatékonysága nem szép deklarációktól függ, hanem hatékony állami intézkedésekre van szükség. A deklaráció önmagában nem lesz elegendő és hatékony.

• a beadványok nagy része nem egyénektől, hanem civil szervezetektől érkezik

• a Hivatal nem csak befogadója, hanem katalizátora a civilek tevékenységének

• a hatóság a sikeres jogérvényesítésről tájékoztat

• a hatékony perlés érdekében érveket szolgáltat• “szociológiai radar”, amely feltárja a

diszkrimináció mintázatait

• A joggyakorlat összegyűjtése és közzététele: jogi iránymutatások, segítő eszközök publikálása.

• A munkáltatók gyakorlatának befolyásolása (megelőzés).

• Amicus curiae levelek: a joggyakorlat fejlesztése, a bíróságokat is segítő legal guidelines.

• A hatóság elemző eszközeivel kilépés a diszkrimináció formális értelmezéséből.

• Perlés mellett kiegészítő tevékenységek: nyilvánosságra hozás, nyilvános meghallgatások, elemzés, szocializációs szerep.

• a hátrányos megkülönböztetéseket kiegyenlítő program nem csak top‐down logikák működtetését kívánja, hanem bottom‐up típusú erőfeszítéseket is, amelyek a szereplőket, intézményeket erősítik

• az egyenlő bánásmód érvényesítésére létrehozott hatóság a formális gyengesége ellenére képes volt a szükséges források rendezésére, motiválásra, de nem a hagyományos command‐and‐control eszközökkel.

• állami hatalom és magán erőforrások. A demokrácia feltétele az állami hatalom monopolizáló hatása, de a magán intenzív bevonásának jótékony hatása. (az állami hatalom diszperziója, újraelosztása növelni tudja a hatékonyságot)

Köszönöm a figyelmet!

uszerik@gmail.com