~",1II····,·'.".'~ ~.. ~ .. ~ .. '-

TANULMÁNYOK

KODÁCSY-SIMON ESZTER

Az egyházi iskolamint a párbeszéd modelljeMinden tanár álma, hogy olyan diákokat búcsúztasson elérettségi után, akik később nemcsak a focimeccsekre és anagy szerelmekre emlékeznek vissza, s akiknek az éveksorán nemcsak lexikális tudásuk gyarapodott, de olyanéletfelfogással és szemléletmóddal is gazdagodtak, ame-lyet egész életükön át használni tudnak, és amelyre évekmúltán is büszkén emlékeznek vissza. Hasonlóan ahhoz,ahogyan Wigner jenő Nobel-díjas fizikus emlékezettvissza iskolájára évtizedekkel késöbb az atommag szerke-zetéről írott könyvében: "Sok-sok víz folyt le a Dunán, mi-óta utoljára fürödtem benne. Az idő azonban nem mostale a hálaérzetemet születésem helye iránt. Nem felejtem el,hogy bölcsöm volt, hogy sokáig éltetett, hogy ott szerez-tem meg tudásom alapjait. Ritkán mulasztok el hasonlóalkalmat, hogy kifejezzem hálámat tanítóimnak és az in-tézetnek, a fasori evangélikus gimnáziumnak, amelynekannyit köszönhetek. Soha nem fogom elfelejteni régi taná-raimat. .. Élénken élnek szívemben a versek is, amelyeketa fasori gimnáziumban tanultam, és még ma is sok újszépséget fedezek fel bennük." 1

Wigner [enő, Neumann János, Harsányi János, Herzl Ti-vadar, Szent-Györgyi Albert, Oláh György, Hevesy György,Bay Zoltán, Lánczos Kornél vagy Szebehely Viktor mun-kásságát sokan ismerjük, s eredményeikre méltán va-gyunk büszkék. Azonban kevésbé ismert, hogy mind-annyian valamely egyházi gimnáziumban folytatták ta-nulmányaikat: Wigner, Neumann, Herzl és Harsányi a Fa-sori Evangélikus Gimnáziumban, Szent-Györgyi a Buda-pesti Református Gimnáziumban, Hevesy és Oláh a piaris-ta rend középiskolájában, Bay a Debreceni ReformátusKollégiumban, Lánczos és Szebehely pedig a ciszterci rendgimnáziumában végezte tanulmányait.

Hogyan tudta egy egyházi iskola kiépíteni és fejleszteniaz érdeklődésüket a természettudomány valamely ágairánt? Volt-e valamilyen hatása az egyházi légkörnek aszakmai fejlődésre, vagy ez kizárólag egy-egy meghatáro-zó személyiségű, szakmájában kiváló tanár munkájának

I Dobos K. - Gazda 1.- Kovács L.: A Fasori csoda. Országos PedagógiaiKönyvtár és Múzeum, Budapest, 2002. 83. o.

eredménye volt? Hogyan tudta az iskola egyszerre tovább·adni az évezredes vallási tanítások iránti tiszteletet és alegújabb tudományos eredmények iránti érdeklődést?

Az emIített tudósok mind szeretettel emlékeztek iskoláikra, s az általuk kiemelt azon néhány szempontra szeret·ném felhívni a figyelmet, amelyek számukra oly meghatározóak voltak a középiskolai tanulás során.

PSZICHOLÓGW HÁTTÉR

Az ember élete során talán a legérzékenyebb - slehet,hogy érzelmileg a legmélyebb - időszaka a tizenéves kor;ez az a néhány év, amelynek során az ember kiépíti sajátértékrendszerét. Az oktatás azért fontos ezekben az évek.ben, mert ebben az idöszakban sajátítja el a diák a toleraneia és a párbeszéd képességét, valamint a széles látókörre való igényét és ígényességét. Gyakran nem a szak-mai ismeretek azok, amelyek segítik a diákot a fejlődésben, hanem a tanítás módszertana, a személyes kapcso-latok és beszélgetések adják meg azt az útravalót, ame-lyet a diák beépít mind személyiségébe, mind szakmaikarriérjébe.

Lánczos Kornél, a kvantummechanika világhírű tudósa- egy ideig Albert Einstein matematikai asszisztense - akövetkezöképpen foglalta össze a ciszterci rend székesfe-hérvári gimnáziumában szerzett tapasztalatait: .Glmnázlumi nevelte ésünk magas színvonalú volt. Nem arra gon-dolok, amit megtanultunk, hanem arra az attitűdre, amiéletre szólóan kifejlődött bennünk. Csodálatos érzés volt,amikor kitettek mindazon ideák hatásának, amiket az em-beriség alkotott. A pubertás éveiben erősen hatott ez az ér-zelmi megközelítés ... Humán neveltetésünk sokfelé tártfel ajtókat, ezeken át elindultunk a költészet, a művészet,a fizika felé. "2 Bay Zoltán, az elméleti fizika professzora aDebreceni Református Kollégiumban töltött éveit jellemez-te így: "Ha arra akarok válaszolni, miért vagyok hálás adebreceni iskolának, röviden ezt mondhatom: mert felölel

2 Lánczos Kornél munkássága. Fizikai Szemle, 1993/3.

te az emberiamely nélküliszépnek (műv

Szárnos pS2tapasztalatok]tanuló hite éslödnek továbbtatásnak, vallkapcsolatokn'sának kialakínak. ugyanitönként hozzlás során smindig a korkedésmotiváomint a belső

Erik Eriksozalom nem trán - akár túányából fakaselkedést fognek, veszélyelfoglalt sa]fogja érezni.

Bár más II

fiatalok hel~az előbb vázzenévesekgetlenül -pontból, ho.ha nem tanső világ, aségi célokés hosszúskizoid" áll'a misztikusvalószínűleannak tudaszen biztosaz élet küldde legalább

Feln6ttkoéletkérdésefel az és ésgedik megmelletti hakezőképpe]lógia közödó téma, ri

3 Marx Gy.:166. o.

4 Németh Dkérdései. Lelj

5 Németh,:

te az emberi szellemnek azt a hármas tevékenységét ,amelynélkül nem ember az ember: az értelmet (tudást), aszépnek(művészetnek) a szeretetét és az erkölcsöt. "3

Számos pszichológus szerint a tanulás során szerzetttapasztalatoknak mélyebb hatása van arra nézve, hogy atanulóhite és személyes meggyőződései mely irányba fej-lődnektovább, mint az öröklött tulajdonságoknak. Az ok-tatásnak, valamint a tanár- és diáktársakkal való primerkapcsolatoknak nagyobb hatása van a tanuló magatartá-sánakkialakításában, mint a veleszületett tulajdonságok-nak.Ugyanis míg a velünk született tulajdonságok ösz-tönkénthozzák létre a viselkedésmotivációt, addig a tanu-lás során szerzett benyomások valamilyen értelembenmindiga korábbi félelmekhez kapcsolódnak, s így a visel-kedésmotivációtsokkal nagyobb mértékben befolyásolják,minta belső tulajdonságok."

ErikErikson szerint ha a fizikai világ iránti alapvető bi-zalomnem tudott megfelelően kiépül ni a gyermekkor so-rán- akár túlzott mértékű inger hatására, vagy annak hi-ányábólfakadóan -, akkor a gyermek később skizoid vi-selkedéstfog mutatni. Az őt körülvevő világot félelmetes-nek,veszélyesnek és idegennek fogja találni, és a világbanelfoglaltsaját helyét védtelennek és kiszolgáltatottnakfogjaérezni.

Bármás mértékben és más aspektusban, de a tizenévesfiatalokhelyzete bizonyos szempontból nagyon hasonlóazelőbb vázolt esethez a pszichológusok szerint is. A ti-zenévesek- a gyermekkorban szerzett tapasztalattól füg-getlenül- különösen "veszélyeztetettek" abból a szem-pontból,hogy egy .pszeudoskízoíd" állapot jöhet létre,"hanemtanulnak meg különbséget tenni a külső és a bel-sővilág,a valóság és a fantázia, a személyes és a közös-ségicélokközött, s ha nem tanulnak meg egyszerre rövidéshosszú távon gondolkodni és élni. Ebben a "pszeudo-skizoid"állapotban nagyon vonzónak fogja találni a diákamisztikus,titkos, ezoterikus - sőt fanatikus - világot, ésvalószínűlegteljesen el fogja utasítani a valós világot ésannaktudományosan empirikus megközelítését. És egé-szenbiztos, hogy az ilyen fiatal nem lesz képes arra, hogyazéletkülönböző területei között egészséges összhangot,e legalábbispárbeszédet képzeljen el.Felnőttkorbanaz ilyen "meghasonlott" személyeknél az

letkérdésekmindig döntésre való késztetésként merülnek1azés és a vagy kötőszó között, és szinte soha nem en-

ik meg a két kötőszó kontextusfüggő, esetleg egymásellettihasználatát. Wesley J. Wildman teológus a követ-zőképpenfogalmaz: "A természettudományok és a teo-'a közöttikapcsolat részben azért olyan magával raga-téma,mert sűrítve fejezi ki azt a skizofrén aggodalmat,

Marx Gy.: A marslakók érkezése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000..0.

NémethD.:A szektás lelkület jellemzői és lelkigondozói feladatainakései, Lelkészegyesület, 1995/3. 56. o.

Németh,57. o.

amely a mai nyugati világot jellemzi: Hogyan lehetséges,hogy egyszerre gondolko4Junk tudományosan és cseleked-

jünk teológiai modon, legyünk kritikusak, de ugyanakkoristen tisztelők, élfünk a technológiával, de etikusan? Ezt ameghasonlott magatartást és kérdés feltevést már bizonyá-ra mindannyian számtalanszor körüljártuk különbözö fó-rumokon. Nem is nagyon szeretem a »skízofrénía« fogal-mát a jelenség leírására, de a hasonlatnak mégis van va-lami előnye. Az orvosi pszichológiában a skizofrénia a va-lóságtól való elszakadást jelenti. Hétköznapi értelmébenpedig a részekre szakadt személyiséget jelenti, akinél bel-ső szakadozottságról van szó, nem külsőről. A pszicholó-gusok ezt nevezik többszörös személyiségzavarnak. A ket-tő nem teljesen független egymástól, hiszen a valóságtólvaló elszakadás gyakran annak a próbálkozásnak az ered-ménye, amely megpróbálja elkerülni a belső feszültségvagy törés tudatosítását; és fordítva. "6

A pszeudoskizoid állapot elkerülése csakúgy, mint akényszeres személyiségjegyek megerősítésének elkerülésekülönösen fontos ahhoz, hogy a világot teljes változatos-ságában tudjuk felfogni, de a kutatómunkának is legalábbolyannyira lényeges eleme. Oláh György kémiai Nobel-dí-jas tudós visszaemlékezései szerint a piarista rend gimná-ziuma nyitott szemlélettel oktatott: "A magamfajta magá-nyos kutatók ... azért kutatnak, mert működik ... az isko-lában beléjük oltott kíváncsiság. A váratla nt szeretnékmegtalálni. Ha még azt is megtapasztalják, hogy a mun-kájuk hozzájárul az emberi társadalom fölemelkedéséhez,az jóleső ráadás. "7

Wigner Jenő is hasonló szemléletű oktatásra emlékezettvissza: "Vannak jelenségek, amelyeket a fizika nem képesleírni. Ilyen dolog az élet, az értelem, a tudat. Ebbe beletö-rődni olyan, mintha nem vennénk figyelembe a gravitáci-ót. De a gravitáció létezik, és élet létezik. Itt vagyok, örö-möt és vágyat érzek. Azt szokták mondani, hogy a fizikatörvényei az emberre is vonatkoznak, az érzelmek pedigérdektelenek. Ezt nem tudom elfogadni! Meg vagyok győ-ződve, hogy az események menetét a tudat éppúgy befo-lyásolhatja, mint a gravitációs erő. Ekkor pedig létezik va-lami, amivel a fizika nem törődik, mint ahogy nem érde-kelték az atomok sem száz évvel ezelött.:"

Az oktatásnak tehát fel kell ébresztenie a diákokban akíváncsiságot, a váratlan táni vágyat, és motivációkkalteljes hátteret kell biztosítania a leszűkítő világkép he-lyett, nemcsak a szakmai kiteljesedés érdekében, hanemaz egészséges lelkiállapot megőrzése céljából is.

6 Wildman, W J.: The Quest for Harmony. An Interpretation of Contern-porary Theology and Science. In: Richardson, W M. - Wesley, J. W (ed.):Religion and Science. Routledge, New York, 1996.41-42. o.

7 Marx, 380. o.8 Marx, 240. o.

. ......•• '- '-...•.....••. q -'u ••

i 43

----------~ -------- -

OKOS ÉS BŐLCS

Az egyházi iskolák szerepét leggyakrabban az erkölcs éséletvitel, hit és bizalom fejlődésének területére teszik.Azonban az okosság és a bölcsesség fogalmának megkü-lönböztetésével és értékeinek felismertetésével részben ki-fejezhető az a többlet, amellyel egy egyházi iskola rendel-kezhet az oktatás terén is.

Végh László atomfizikus fogalmait használva." az okosés a bölcs tulajdonságok nem csupán két különböző fogal-mat jelölnek, de egy ember életében különböző funkciókatis látnak el.

Okosnak lenni azt jelenti, hogy valaki képes ok és okozatösszefüggésében gondolkodni, amint ezt maga a szó is ki-fejezi: ok-os. Ez a fajta gondolkodásmód rövid távú a hatá-sok, okozatok értelmében, és elengedhetetlen az élet mín-dennapos problémáinak leküzdéséhez. azokhoz a problé-mákhoz, amelyek a világ, az élet egy-egy szeletét érintik.

Bölcsnek lenni azt jelenti, hogy az illető képes bizonyosszituációk elemzésére, összetett, bonyolult rendszerekmegértésére, számos különféle szempont felállítására, va-lamint a tapasztalatok összegzésére, s ezek fényében egyúj jelenség magyarázatára. Ehhez a fajta gondolkodáshozszükség van az alkotás, megértés és modellalkalmazás ké-pességére. A bölcs ember nemcsak nagy tudással, de azítélőképesség erejével is rendelkezik.

Az okos ellentéte a buta, aki nem látja, hogy következ-ményeinek milyen tettei lesznek, s nem tudja, hogy az ál-tala megtapasztalt dolgoknak mi a kiváltó oka. Lehet,hogy gondol a jövőre, de mivel nem látja át a mai napotsem, ezért a jövőre is csak aggodalmaskodva tud gondol-ni. A bölcs ellentéte viszont a bolond, aki lehet, hogy ké-pes az összefüggések meglátására, de kizárólag a mánakél, és semmiben sem gondol a holnapra.

A középiskolai oktatásban a tanároknak a különféleproblémamegoldó feladatokon keresztül meg kell tanítani-uk .a diákokat az okosság képességére, csakúgy, amintmeg kell mutatniuk a bölcsesség jellemzőit is. Az egyestanóráknak különböző szerepük van abban, hogy mindkétértéket, az élethez elengedhetetlenül szükséges mindkéttulajdonságot megismertesse a diákokkal.• A matematika a logikus gondolkodást, a logika haszná-

latát tudja megtanítani a diákoknak.• Az irodalom az olvasáson keresztül a megértésnek, az

értelmezésnek, az összehasonlításnak és a különbözőjelenségek összekapcsolásának a képességét közvetíti.

• Fizikaórán a modellek készítésének és használatánakkészségét, valamint a lényeges és lényegtelen dolgokmegkülönböztetésének módját lehet elsajátítani.

• A történelem a társadalmi jelenségek, valamint egy kö-zösség életének időbeli értelmezését mutatja meg.

9 Elhangzott a "Látlelet az ifjúságról" konferencián 2005. február11-13. között, Végh László "A piac és az iskola" című előadásában. L. to-vábbá Végh L.: Természettudomány és valláso Kálvin Kiadó, Budapest,2002.191-221. O.

• A biológia és aflldrqjz tanórák megismertetik a diákokkal, hogyan kell rendszerbe illeszteni a jelenségeket, hogyan lehet egy adott rendszerben következetesen gondolkodni.

• A hittan- ésjilozijiaórák pedig megtanítanak a másholtanult dolgoknak egy adott szempont szerinti értékelé-sére, valamint a különböző területek és szemléletmódokösszekapcsolására.

A felsorolás véletlenszerű, és lehet, hogy megkövetel bizonyos időbeli sorrendiséget, de értékelést semmiképpensem jelent. Ugyanis a matematikai logika vagy számosirodalmi mű tökéletes ismerete nem sokat ér, ha a diáknem tudja egy adott rendszerbe beépíteni, saját értékrendszerének kialakítása során felhasználni. S adott szempontszerint sem lehet rendszerezni - ha nincs mit.

A tizenéves korosztály számára nagyon fontos ennek akiegészítő kölcsönösségnek a nyilvánvalóvá tétele, amelyet- talán elsősorban - a tanárok gondolkodásának személyespéldája mutathat meg. Ezek azok az évek egy ember életében, amikor életkori sajátosságaiból adódóan mindezeket aszempontokat már képes megérteni, de még nem zárult leafigyelme egy - esetleg néhány - tárgy irányában. S ha ebben a korban képes az iskola a diákoknak megmutatni,hogy a világban az egész és a részei között kölcsönös összefüggés áll fenn, akkor képes lesz a diákok nyitottságát nemcsak felkelteni, de egész életen át megtartani. Erre a nyitott·ságra, erre a szemléletre pedig mindenkinek szüksége vanaz életben való tájékozódáshoz, a szakmájában való kitelje-sedéshez és egy egészséges, felnőtt hit kialakításához.

Az egyházi iskolák rendelkeznek azzal az előnnyel,hogy mindezeket a tárgyakat tanítják. Azokban az isko-lákban, ahol nincs hittanoktatás, jó esetben egy fílozófia-vagy etikaóra pótolhatja azt az értékelés- és rendszer-szemléletet, amelyet egy - jól felépített - hittanóra megad.Ebben az esetben viszont az szükséges, hogy a fílozófía-óra ne csak a filozófia történet tanításából álljon; ahogyantermészetesen a hittanóra sem csak bibliaismeretet és egy-háztörténetet kell hogy jelentsen.

Rátz László - aki számos híres természettudós matema-tikatanára volt a Fasori gimnáziumban - mondta a mate-matika és a többi tárgy kapcsolatáról a következőket: ..Aztakarjuk, hogy a középiskolából kikerülő tanuló tudomá-nyos fokú matematikai iskolázottságot vigyen az életbe ...A tanulónak látnia kell, hogy a matematika mennyi szál-lal van összekapcsolva a gyakorlati élettel, a tudományok-kal és egész világfelfogásunkkal... Meggyőződésünk,hogy a tanítás ily irányú módosítása szükséges ahhoz,hogy a modern kultúra főbb vonásaiban meg legyen érthe-tő ... Az első osztálytói kezdve céltudatosan kell a tanulókszemléletmódját alakítani, függvényszerű gondolkodásu-kat fejleszteni. ..10 A függvényszerű gondolkodás, amelykizárja a tanításban és a tanulásban az egyetlen fókusz-pont lehetőségét, nagyon jól kifejezi azt a szemléletmódot,

10 Dobos, 43. O.

amelyet ő aemint például

Az ilyen SZl

is, hogy Handíjas tudósuqgimnáziumigimnáziu mbhumán tárg)'!szász iskolargazdászokat,muk sincs, runagyon jók.latint, mate

DOGMATIZ

Az egyházi ihívás: hogyadogmák és ekenjen? Ad,ne találná foteles) tudást,dolkodást. alszemlélet, altoztathatatladig, mindenA kanti meelvekből és fgálná, mi m

A dogmatisére nézve ledésében is gugyanúgy alés Lánczoshiányánakról is, hogy ,órákon is szpedig feszte1kívánta memegjegyzésenár nehezteza. Reformákül tanítottkat önképztadásokat tara. Távol tutói, hiszentuk meg eg]azt a tapasihet megkö

11 Marx, 167.12 Marx, 166.13 Marx, 172.

Azegyházi iskolák előtt azonban mindig van egy nagy ki-hívás:hogyan lehet a dogmatizmust úgy elkerülni, hogy adogmák és egyházi tanítások értéke és szerepe ne csök-kenjen?A dogmatizmus nem olyan megközelítés, amelynetalálná fontosnak és eredményesnek a dogmatikus (té-teles)tudást, a tételek elfogadását és az ezek szerinti gon-dolkodást, az elméleti ismereteket. A dogmatizmus az aszemlélet, amely az egyszer elfogadott tételeket megvál-toztathatatlannak tekinti, amelynek gondolkodása min-dig,minden kontextusban azonos formulák szerint zajlik.Akanti megfogalmazás szerint a dogmatizmus kizárólagelvekbőlés fogalmakból indul ki, anélkül, hogy megvizs-gálná, mi módon és milyen jogon tett szert ezekre.

A dogmatizmus nemcsak az ember hitéletének fejlődé-sérenézve lehet káros, hanem későbbi szakmai kiteljese-désében is problémákat okozhat; s elkerülése szükségesugyanúgy az értelmi, mint a lelki fejlődéshez. Bay Zoltánés Lánczos Kornél így emlékezett vissza a dogmatizmushiányának fontosságára: "Néhány szót kell szólnom ar-rólis, hogy az iskola milyen szabadelvű volt. Még vallás-órákon is szabad volt vitatkozni a tanárral, egyéb órákonpedigfesztelen viták indultak. A tanári tekintély csak aztkívánta meg, hogy a diák nem tehetett rosszindulatúmegjegyzéseket, nem gúnyolódhatott, de különben a ta-nár neheztelés nélkül elismerte, ha a tanulónak volt iga-za.Református iskola volt, mely hittételek kényszere nél-kül tanított és nevelt.v'? "Intellektuális kalandozásain-kat önképzőkörben beszéltük meg. Esszéket írtunk, elő-adásokat tartottunk. Elménk ráérzett e viták fontosságá-ra. Távol tudtunk maradni a dogmatikus gondolkodás-tól,hiszen egy-egy téma különböző aspektusait tárgyal-tuk meg egymással. Már a gimnáziumban elsajátítottukazt a tapasztalatot, hogy ugyanazt többféle irányból le-het megközelíteni." 13

amelyet ő adott tovább később oly sikeres diákjainak,mintpéldául Neumann Jánosnak vagy Wigner Jenőnek.

Azilyen szemléletű tanításnak lehetett az eredménye azis, hogy Harsányi János közgazdaság-tudományi Nobel-díjas tudósunk röviden így fogalmazott, szintén a Fasorigimnáziumi tanulmányairól: "Nagyon boldog voltam agimnáziumban, kiváló nevelést kaptam. Az iskolában ahumán tárgyak is, a matematika is érdekelt. .. Az angol-szász iskolarendszer túlspecializált. Ismerek kiváló köz-gazdászokat, és megdöbbentett, amikor kiderült: fogal-muksincs, mire való a máj és a vese ... A magyar iskoláknagyonjók. Amikor iskolába jártam, mindenkinek kellettlatint, matematikát és fizikát tanulnia." 11

DOGMATIZMUS

11 Marx, 167. o.

12 Marx, 166. o.13 Marx, 172. o.

A dogmatizmussal azt a "párbeszédes megközelítést"állítanám szembe, amelyben a különbözö tudományok,tanulmányi területek dialógust folytatnak egymással. Eznem jelenti azt, hogy az egyes területeken ne kellene előbbaz alapismereteket megtanítani; ellenkezőleg, a különbö-ző tudományokat csak akkor tudjuk párbeszédbe vonniegymással, ha előbb saját alapjaikat, módszereiket, kér-désfeltevéseiket és határaikat megismertetjük a diákokkal.

Milyen módon segítheti a párbeszédes megközelítés aszemélyiség fejlődésének kiteljesedését? Az emlí tett termé-szettudósok, illetve pszichológusok szerint a párbeszédo fejleszti a fiatalokat körülvevő világ iránti bizalmat,o segít a belső és a külső világ megkülönböztetésében,o ismeretelméletüket nem szűkíti le egy kizárólagos

szempontra,o kiterjedt tudást és szemléletmódot ad,o fejleszti a párbeszéd- és vitakészséget,o segít kialakítani a döntések meghozatalának és kialakí-

tásának készségét,o egészséges világkép felépítését mozdítja elő, amelyben a

hit és a tudás, a vallás és az élet más területei nem áll-nak ellentétben egymással,

o így segít abban, hogy kevesebb .pszeudoskízoíd" sze-mélyiség hagyja el a középiskolákat.

A már említett természettudósok, de további társaik is eze-ket a szempontokat vitték át későbbi munkájukba ésegész életükbe, és így könnyen el tudták kerülni az értel-metlen konfliktusokat és a hitéleti vagy szakmabeli zsák-utcákat. Oláh György kémiaprofesszor szerint ,,[a tjudo-mányos pályához legfontosabb a jó megalapozás, amirekésöbb ráépíthető a folyamatosan gyűjtött tudás. A két vi-lágháború közt nőttem fel. Iskolámnak szigorú és elvárótanterve volt, ami a humaniórákat is hangsúlyozta, latin,német, francia kötelezö volt. Nagyon érdekelt az irodalomés a történelem. Ma is szeretek olvasni, azt hiszem, eztszéleskörű iskolai neveltetésemnek köszönhetem.vl!

EGY HASONLAT

Természetesen a kérdés megmarad: szükséges-e a "párbe-szédes megközelítés", vagy ez csupán egy lehetséges, "ki-egészítő" szemlélet, amely segített ugyan néhány termé-szettudóst az életben való eligazodásban és a szakmai ki-teljesedésben, de nem szükségszerű modell?

A párbeszédes megközelítés szükségességét egy olyantudomány történeti analógián keresztül mutatom be,amely hasonló vonásokat mutat a fiatalok személyiségfej-lödésével,

Ha az újkor előtt élt tudósok írásait olvassuk, nem ne-héz szembeötlő különbségeket találni a 20. századi tudó-sok írásaival összehasonlítva. A középkorig a kutatók szá-mára a tudományok és a vallás nemcsak egymás melletti

14 Marx, 177. o.

\ ~_1.§.." .

békességben, de együtt, a közös cél eléréséért tudott mű-ködni. A legkorábbi természettudósok egyszerre foglalkez-tak teológiával is, és a középkorban legtöbben valamelyszerzetesrend tagjaként végezték kutatásaikat. Még a16-17. században élt tudósok is könnyen összeegyeztet-ték hitüket és tudásukat. [ohannes Keplert idézve: "Azasztronómia (csillagászat) müvelése. olvasás Isten gondo-lataiban." Vagy Kopernikusz szavaival: "Állandó megfi-gyelés, valamint a világ szerkezetének isteni bölcs rendjé-vel fenntartott értelmi kapcsolat következtében ki ne cso-dálkoznék el mindenek Teremtőjének nagyságán?" IsaacNewton szerint pedig "... a Kozmosz csodálatos elrendezé-se és harmóniája csak egy mindenható lény tervében szü-lethetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem. "Végül Galileo Galilei azt mondja- "A természet útjai nemkevésbé segítenek bennünket abban, hogy Istent megtalál-juk, mint a Szentírás szavaí.r "

Hosszan lehetne sorolni azokat a társadalmi, politikai,kulturális, tudományos, vallási és egyéb változásokat,amelyek Newton és Kepler kortársainak korát és a 20. szá-zadot elválasztották egymástól. A felvilágosodás "eredmé-nyeit" azonban Arthur Koestler röviden így fogalmaztameg: "A reneszánsz óta a »végsö ok« az égből az atom-magba helyeződött át."

Szerencsére azonban a 20. századra sem váltak teljesenismeretlenné azok az álláspontok, amelyeket néhány szá-zaddal korábbi szerzők írtak le - noha valami jelentősenmegváltozott. Ernest Rutherford például a következökép-pen fogalmazott: "Azok az emberek, akik nem tudományosmunkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tu-dósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannakkell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebbvisz bennünket." Max Planck szavaival élve mondhatjuk,hogy "a hívők számára Isten van a kezdetben, a fizikusokszámára ő van minden megfontolás végén".

A felvilágosodás pesszimizmusával ellentétben a tudo-mány és a vallás mégis megtalálta a párbeszéd útját a 20.században is.

Hasonló történik a diákok életében a középiskolai évekalatt, mint a tudomány történetben az utóbbi évszázadoksorán. Ez alatt a néhány év alatt a diákok számos érzelmiés lelki .forradalmon" mennek keresztül, több értelmi éshitbeli "felvilágosodást" élve át. Lezajlik néhány kulturá-lis és tudományos forradalom előttük - és bennük -, szá-mos szociális és gazdasági válság megy végbe, a vallási ésracionális fellendüléseket és mélypontokat nem is említve.

15 Az idézeteket 1. Simonyi K.: Afizika ku!túrtöténete. Akadémiai Kiadó,Budapest, 1998. 119-133. o.

A középiskola nem hagyhatja figyelmen kívül ezeketajelenségeket, ahogyan a tudósok sem feledkezhetnek mega technikai forradalomról. Az a mód, ahogyan ezekben azévekben megtanulják kezelni a kríziseiket és a - sokszorigen mély válsághoz vezető - kérdéseiket, egész életükremeghatározó lesz. Ha szó nélkül megyünk el mellettük,ugyanúgy nem segítünk, mintha a dogmatizmusnak méga kérdésfelvetés előtt megalkotott válaszaival zárjuk rö·vidre a problémát. Nem szabad hagyni, hogy a diákok aszemélyiségfejlődés reneszánszában véglegesen elveszít·sék annak lehetöségét, hogy életük végső okát ne csak azatommagban és az anyagi világban, de a lelkükben is keressék.

A középiskola ebben az értelemben a "védőoltás" szerepét játssza: fel kell készítenie a diákokat annyi lehetségesértelmi, érzelmi és lelki krízisre, amennyire lehetséges - determészetesen a megoldáshoz vezető lehetséges utak bemutatásával. Hiba lenne a krízisek takargatása, hiszenezek azok az évek, amikor még .védőhálóval'' próbálgat·hatják a diákok a szárnyaikat, s ha elesnek, van, aki se-gítse őket továbbindulni.

Ebben az értelemben a középiskolának - és különösenaz egyházi iskolának - a párbeszéd modelljeként kell léteznie. Párbeszéd a fizika és a költészet, a matematika ésaz irodalom, a biológia és a történelem, a természettudo-mányok és a teológia között.

Modellként kell állnia a diákok előtt, hiszen ezek lesz-nek azok az évek, amelyekhez felnőtt életük során gyak-ran fognak segítségért fordulni, ha a hit vagy az értelemterületét érintő kríziseik lesznek. Az a problémakezelésimód, amelyet ezekben az években megtapasztalnak, egészéletükre meghatározó lesz.

A magyar oktatási rendszerben a középiskolás évek azutolsók, amikor egy embernek egyszerre több, teljesen kü-lönbözö tudományággal kell foglalkoznia, és azokról szá-mot adnia. Ekkor érezhet valaki késztetést, hogy különbö-ző területeket összekapcsoljon, és a világot sokszínűen, deegységként lássa. Ha nem akarunk szűk látókörű keresz-tényeket vagy ateista értelmiségieket nevelni, akkor szük-séges a párbeszédre törekedni.

Így valósulhat meg az a különleges szemléletű oktatástfeltételező kutatás, amelyet Szent-Györgyi Albert, a Buda-pesti Református Gimnázium egykori diákja így írt le: "Atudományos kutatás lényege abban áll, hogy azt lássuk,amit mindenki más lát, de arra gondoljunk, amire senkimás nem gondolt."16

16 http://nobelprize.org

•IS

A PILL

Megnyuzias gonkus iskakus Zsi~a 2007.den oly]mint 30latot. E,zonyárténylegsvábbgoínem éri]

Az ellkodás shúzódóevangéliSkolánlkezd mkialakukolai k~

Termdéseikenek enilet? Miher azlaszt jaKinek 1tágabbkult éskészi ~Ide taregy okrendbe

Har'hogy aszolgálkérdezlban, II!

induljamábaformanyokis, és 'illető

· .

TartalomMÉCSES A TE IGÉD

SZABÓNÉ MÁTRAl MARIANNA / Mozart-év van 41

TANULMÁNYOK

KODÁCSY-SIMON ESZTER / Az egyházi iskolamint a párbeszéd modellje

SZABÓ LAJOS / Tájékozódást segítő gondolatokaz iskolalelkészi szolgálat bevezetése előtt

DIETER BERGMAYR / Az internetnek iskolára van szüksége

42

4752

FIGYELŐ

HAFENSCHER KÁROLY / Evangélikus istentisztelet -Liturgikus könyv

SZABÓNÉ MÁTRAl MARIANNA / Isten szeretetének ünnepeWAGNER SZILÁRD / Markus Mühling. Isten és a világ NarniábanMISSURA TIBOR / Molnár Gyula: A reformáció nyomai

Esztergomban és környékénLABORCZI GÉZA / Egyre többen vannak

ebből a nemzedékbőlodaát. ..

555859

60

64

FÓRUM

HARMATI BÉLA / Ecclesia semper reformandaCSEPREGI ZOLTÁN / Az egyházi törvények szelleme,

avagy Montesquieu árnyéka

65 •69

AZ IGEHIRDETŐ MŰHELYE

SCHERMANN GÁBOR / Hetvened vasárnapKOVÁCS LÁSZLÓ / Hatvanad vasárnapGERŐ Fl GYULÁNÉ / Ötvened vasárnap (Esto mihi)TUBÁN JÓZSEF / Böjt 1. vasárnapja (Invocavit)

71737577

Mindig sztók Rádióicsolok m~ért. véletkválasztommegválogahallgatok,mire figyeli

Válogathdelemből is.rősömmé. ~nek, az érzételen dallamröm a hírek!hogy elszabsdorjon. Vannéletnek és m:nyei, beszédtzel magambrAzzal viszontember felelősért. Ez nem jtmák elől, vagkal. Azt ViSZOlérzéseim mél,kárörömöt, deszétáradnak aszorítják azt aamit nemcsak G

letüket és továrFulbert Steffl

könyvében idéléneket. A kirá]fény birodalmáldalma felé tart.találnia az igaz,ahogy Nyugat filbulat birodalmavaszságának. Ez