teljes parenterális táplálás nehézségei csecsemő és ... · ezekben az esetekben a...
TRANSCRIPT
Pécsi Tudományegyetem
Gyógyszerésztudományi Kar
Gyógyszerészeti Intézet
Teljes parenterális táplálás nehézségei
csecsemő- és gyermekkorban
Vaspótlás
Szakdolgozat
Írta: Kispál Julianna
Konzulens: Szabóné Dr. Schirm Szilvia
Pécs, 2016.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés .................................................................................................................. 1
2. A parenterális táplálásról általánosságban .......................................................... 2
2.1.Csecsemők és gyermekek parenterális táplálása ................................................ 4
2.1.1.Vaspótlás nehézségei és a hátterében álló problémák .............................. 6
2.1.2. Vaspótlás jelentősége és lehetőségei ....................................................... 7
3. Kísérletes munka .................................................................................................... 8
3.1.Célkitűzés ........................................................................................................... 8
3.2.Vizsgálati módszer bemutatása, elméleti háttér, készülék bemutatása ............ 11
3.3. Mintainfúziók aszeptikus készítése ................................................................. 14
3.4. Mintavételezés módja, időpontjai .................................................................... 15
3.5. Vizsgálati eredmények bemutatása ................................................................. 16
3.5.1. Átlagos cseppméret és polidiszperzitás ................................................ 16
3.5.2. Maximális cseppméret .......................................................................... 21
3.5.3. pH ......................................................................................................... 26
3.6. Eredmények kiértékelése, következtetések ..................................................... 28
3.6.1. Átlagos cseppméret és polidiszperzitás ................................................ 28
3.6.2. Maximális cseppméret .......................................................................... 29
3.6.3. pH ......................................................................................................... 30
3.6.4. Konklúzió ............................................................................................. 30
4. Összefoglalás ......................................................................................................... 31
5. Köszönetnyilvánítás .............................................................................................. 33
6. Irodalomjegyzék ................................................................................................... 34
1
1. Bevezetés
A gyógyulásban szerepet játszó egyik legfontosabb tényező a megfelelő
táplálkozás. Minden betegség esetén megfigyelhető, hogy az egészségesen táplálkozó
betegek hamarabb felépülnek, könnyebben vészelik át a betegségük újbóli fellángolását.
Gyógyszerészként is rendkívül fontos ennek a jelentőségét felismernünk. Hivatásunk során
a táplálásterápia kapcsán szembesülünk a megfelelő energiaszükséglet fedezésének
fontosságával. A klinikai táplálás egy olyan gyakorlati tudományág, amely a megfelelő
mennyiségű és minőségű tápanyag bevitelével, ennek felszívódásával és eliminációjával
foglalkozik. Rendkívül összetett feladatról van szó. A tápanyagok megfelelő mennyisége
és minősége mellett az elemek egyénileg meghatározott arányának figyelembevétele is
elengedhetetlen. A szervezet tápanyag ellátottsága kapcsán az optimális arányhoz képest
legkisebb mennyiségben jelenlevő komponens határozza meg a többi hasznosulásának
mértékét. Ezenfelül a gyermekek esetén a gyors növekedés miatt egy fokozott igényről is
beszélhetünk. Az energiaháztartás könnyebben kibillenthető egyensúlyából. Komoly
problémákat okozhat a gyermekek fejlődése során egy olyan hosszabb időszak, mely alatt
a szervezet táplálék igénye és ellátottsága nem kiegyenlített. Példának említhetők a
vashiány okozta anémia mellett az elégtelen vitamin bevitel esetén kialakuló
hipovitaminózisok. Ha hagyományos úton nem képes a beteg megfelelően táplálkozni,
akkor az egészségügyi ellátórendszer hivatott ebben segíteni. Elsőként az enterális táplálás
preferálandó, hiszen nyilvánvalóan az a célunk, hogy a természetes folyamatokhoz minél
inkább közelítő eljárást válasszunk. Amennyiben ez nem lehetséges, parenterális táplálás a
megoldás. Az előbbihez hasonlítva drágább, nehezebben kivitelezhető és több
szövődménnyel jár, de bizonyos helyzetekben ez jelenti az életet.
Néhány mondatban a témához kapcsolódó személyes kötődésemet is szeretném
megemlíteni. Mindig is rendkívül érdekelt a gyógyszerészeti szakirányok közül a klinikai
vonal. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a családom több tagja is orvosként
klinikán dolgozott. Szüleim munkahelyeként is ezt ismertem meg, így sok délutánt
töltöttem a kórházban illetve a laboratóriumokban. Akkoriban még, mint „játszótérre”
tekintettem az ott lévő helyiségekre és berendezésekre. Ezért is maradtak meg bennem jó
emlékként az ott töltött órák. Ennek köszönhetően mindenképp a Gyógyszerészeti
Intézetben szerettem volna a szakdolgozatomat megírni, hogy ezáltal jobban beleláthassak
a klinikai gyógyszerészet világába.
2
Az injekciók és infúziók témakörét érdekesnek találtam, amely sok lehetőséget
és kihívást rejt magában. Inkompatibilitásuk vizsgálatát nagyon fontosnak tartom, hiszen
egyre nagyobb szerepet kap az egyénre szabott terápia. Nyilvánvaló cél ismereteink
bővítése a különböző anyagok egymásra hatása terén. Örültem, amikor rátaláltam a Pécsi
Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának honlapján erre a szakdolgozati
témára. Témavezetőmmel történő konzultáció után már biztos voltam benne, hogy a
leginkább hozzám illő területet választottam.
A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság (MMTT) 2014. évi kongresszusán
problémaként merült fel a csecsemők és gyermekek all-in-one terápiája során a vaspótlás
megoldatlansága. Felvettük a kapcsolatot a Semmelweis Egyetem I. számú
Gyermekgyógyászati Klinika gyógyszerészével, Dr. Turmezeiné dr. Horváth Judittal.
Megbeszéltük, hogy beleegyezésével és segítségével szívesen górcső alá vennénk a
problémát és megpróbálnánk megoldást találni rá. Együttműködésével nekiálltunk a téma
feldolgozásának. Ez a munka még inkább közel állt a szívemhez, mivel édesapám a vas-
kén fehérjék bioszintézisével, és ezen folyamat zavara okozta betegségek
pathomechanizmusának vizsgálatával foglalkozott a Pécsi Tudományegyetem Általános
Orvostudományi Karának Kémiai és Biokémiai Intézetében. Ebben a kutatási témában
szerezte professzori címét is. Így örömmel vágtam bele az előttünk álló kutatásba.
2. A parenterális táplálásról általánosságban [1], [2], [3]
„A mesterséges táplálás egyes betegeknek rövidebb ápolási időt,
másoknak magát az életet jelenti.”[1]
Minden élő szervezet számára létfontosságú a homeosztázis és sejtjei
működésének fenntartása. Ehhez elengedhetetlen gondoskodnunk a megfelelő
tápanyagmennyiség utánpótlásáról. Sejtjeink és egész szervezetünk a táplálkozás során
elfogyasztott anyagok oxidációjából képes energiát nyerni. Energiaszükségletünk fedezését
a tápanyagok háromféle csoportjával érhetjük el, amelyek a következők: szénhidrátok,
zsírok és fehérjék. Emellett rendkívül fontos a különböző elektrolitok, nyomelemek és
vitaminok pótlása is. Ha nem megfelelő mértékben, illetve arányban visszük be
szervezetünkbe a tápanyagokat, akkor alakulhat ki az úgynevezett malnutríció. Ez alatt egy
3
kóros állapotot értünk, amely egy vagy több létfontosságú tápanyag relatív vagy abszolút
hiányának vagy többletének talaján alakul ki. Ennek létrejötte több tényezőnek a
következménye is lehet: például a táplálék felvételének (erősen csökkent étvágy, éhezés,
stb.), felszívódásának zavara; krónikus hasmenés illetve befolyásolhatatlan hányás;
táplálkozási képtelenség. Ilyenkor a tápláltsági állapot helyreállítása rendkívül fontos nem
csak az élettani állapotok fenntartása, hanem a szervezet védekezőképességének
visszaszerzése miatt is.
A mesterséges táplálásnak két fajtáját különböztetjük meg: az enterális és a
parenterális táplálást. Részletesebben az utóbbit fejtem ki, amely során infúziós
készítményekkel folyik a terápia. Ezekben az esetekben a gasztrointesztinális traktus nem
alkalmas az enterális mesterséges táplálásra, melyet az angolirodalom „intestinal failure”-
nek nevez. Ilyenkor a gyomor-bélrendszer emésztő-, felszívóképessége szenved zavart,
például műtét során eltávolításra került egy-egy szakasz miatt (lásd rövidbél szindróma).
Parenterális táplálás kivitelezése két módon történhet: perifériás vagy centrális
vénán keresztül. A beadási mód megválasztása a táplálóelegy ozmolaritásának függvénye.
Ha a tápanyagigény olyan nagy, hogy csak 900 mOsm/l feletti töménységű összetételek
formájában készíthető el, akkor feltétlenül centrális vénán keresztül kell táplálni a beteget.
A centrális kanült leggyakrabban a vena subclavia vagy vena jugularis interna punkciója
után a vena cava superiorba vezetik. Ha erre nincs lehetőség, akkor a vena femoralis
kanülálása választható, melynél a szövődmények aránya a punkciós hely tisztán tartásának
nehézsége miatt magasabb. Perifériás vénán keresztül általában rövid idejű táplálás
történik. Perifériás vénába kerülő magas ozmolaritású elegy flebitiszt okozhat. A
parenterális tápoldatok összetételük alapján az alábbi csoportokra oszthatók:
Monokomponens-tápoldatok (multiplebottle system), amelyek minden összetevőt (zsírok,
fehérjék, szénhidrátok) külön palackozva tartalmaznak. Ezenkívül léteznek kétkamrás és
háromkamrás infúziós zsákok. Előbbi aminosavat és glükózt tartalmaz külön rekeszben,
utóbbi harmadik komponense a lipid emulzió. Forgalomban vannak úgynevezett „all-in-
one” („minden egy tartályban”) teljes értékű keverékoldatok is, amelyekkel egyidejűleg a
vitaminok és nyomelemek pótlása is megoldható. Részletesebben az utóbbival
foglalkozom.
4
2.1. Csecsemők és gyermekek parenterális táplálása
A gyermekek táplálékfüggősége sokkal nagyobb, mint a felnőtteké. A
megfelelő táplálás így akár beteg, akár egészséges gyermek esetében rendkívül fontos.
Mesterséges táplálásuk esetén figyelembe kell venni, hogy nem kis felnőttekről van szó.
Víztereik arányai mások, szerveik működése még kevésbé kifinomult, immunrendszerük is
különbözik az idősebbekétől. Újszülöttek testsúly egységre számított átlagos víztartalma
magasabb, mint a felnőtteké. Sőt a napi vízforgalmuk is a többszöröse, mint idősebb
korban. Ezért a folyadékfelvétel illetve leadás egyensúlyának megbomlása nagyon súlyos
állapotokhoz vezethet. Emellett a gyermekek kalóriaigénye is magasabb, hiszen az
alapanyagcsere és a mozgás mellett a növekedésükre, testtömeg gyarapításukra és
fejlődésükre is rengeteg energiát kell fordítaniuk.
„A súlyosan beteg gyermekek táplálási szükségleteinek megítélésénél, tehát
nem az a kérdés, hogy tápláljunk-e, hanem az, hogy hogyan.”[2] Csecsemők és gyermekek
parenterális táplálása esetén fontos alapelv, hogy a minimális enterális bevitelt biztosítsuk.
Ez a gasztrointesztinális nyálkahártya funkciójának megőrzése érdekében lényeges.
Törekedni kell a tápanyagigény kielégítésére, amelynek fontos elemei az energiaigény, víz
és elektrolit szükséglet, szénhidrátok, fehérjék, lipidek, vitaminok és végül, de nem
utolsósorban a nyomelemek. Létfontosságú a megfelelő kalóriabevitel elérése. Az I.
táblázat mutatja a parenterális táplálásban részesülő gyermekek energiaigényét.
I. táblázat: Parenterális táplálásban részesülő gyermekek kalóriaigénye [2]
Kalória igény
Újszülött Enterális táplálás esetén 105-120kcal/kg/nap
Parenterális táplálás esetén 85-100kcal/kg/nap
Csecsemő-gyerek
1-10kg 100-120kcal/kg/nap
10-20 kg 1000+50kcal/kg/nap (minden 10 kg feletti kg-ra)
>20kg
1500+20kcal/kg/nap (minden 20kg feletti kg-ra)
vagy 1500-
1700kcal/m2/nap
Folyadékigényük életkoruktól és a környezeti tényezőktől nagymértékben
függ. Emellett fontos megemlíteni, hogy az intravénásan táplált újszülöttek viszonylag
nagy mennyiségű kalciumot és foszfort igényelnek. Ez veszélyforrás lehet, hiszen
5
csökkentve a folyadék mennyiséget a kalcium koncentráció megnövekedése kicsapódást
okozhat az infúziós elegyben. Csecsemők és gyermekek napi elektrolit szükségletét a II.
táblázat mutatja.
II. táblázat: Csecsemők és gyermekek napi elektrolit szükséglete [2]
Koraszülött Újszülött Csecsemő-
gyermek
Nátrium (mmol/kg/nap) 2-5 2-3 (egy hetes kortól) 2-4
Kálium (mmol/kg/nap) 2-4 2 2-3
Klorid (mmol/kg/nap) 2-3 3-4 2-3
Kalcium (mEq/kg/nap) 1-2 0,5-1 0,5-2
Foszfor (mmol/kg/nap) 0,5-2 1-3 1-3
Magnézium (mEq/kg/nap) 0,25-0,5 0,25-0,5 0,25-0,5
A következőkben a gyermekek nyomelem szükségletéről írok részletesebben.
Ezek összmennyisége csupán a testsúly kb. 0,01%-át teszi ki, ám annál fontosabbak. Két
hétnél rövidebb terápia esetén csak cink adása szükséges. Hosszabb ideig tartó intravénás
táplálás esetén 1mg/ttkg/nap jód adása is ajánlott.[2] Nem megfelelően összeállított
parenterális elegy esetén a vas felhalmozódhat a szervezetben, amely növeli infekciók
kialakulásának esélyét. Csecsemők és gyerekek napi nyomelem szükségletét a III. táblázat
mutatja.
III. táblázat: Csecsemők és gyermekek napi nyomelem szükséglete [2]
Koraszülött Újszülött Csecsemő-gyermek
Vas (mg/kg/nap) 1,0-2,0 0,1-0,2 0,1-0,2
Jód (µg/kg/nap) 3-5 3-5 3-5
Cink (µg/kg/nap) 300-500 100 100
Réz (µg/kg/nap) 20-60 20 20
Króm (µg/kg/nap) 0,14-0,2 0,14-0,2 20
Mangán (µg/kg/nap) 2-10 2-10 2-10
Szelén (µg/kg/nap) 2-3 2-3 1-2
6
2.1.1. Vaspótlás nehézségei és a hátterében álló problémák
A nyomelemek közül a vas szervezetünk egyik legfontosabb eleme. Számos
molekula és enzim építőköve, legfontosabb szerepe az oxigéntranszportban van. Szállítása
transzferrinhez kötve történik, míg tárolásáért a ferritin illetve hemosziderin fehérjék
felelősek. A vashomeosztázis legfőbb szabályozója a gasztrointesztinális rendszer.
Naponta csak csekély mennyiségű vas ürül ki a szervezetből. Akut vasvesztésről általában
csak vérzések kapcsán beszélhetünk. A ferritin értékekből tudunk következtetni a szervezet
vastartalékaira. Több mint egy hónapon át tartó mesterséges táplálás esetén a dózist a
szérum vasszintjéhez és a vaskötő kapacitáshoz kell igazítani.
All-in-one terápia során zsíremulziók formájában oldjuk meg az amúgy vizes
közegbe történő lipidek (mint tápanyag építőkövek) beadását. Olaj a vízben (o/v) típusú
emulziókkal találkozunk. Ezeknek az infúzióknak a stabilitása elsősorban a
zsírkomponenstől függ. A zsíremulziók megengedett cseppmérete nem érheti el az 5
mikrométert. Ez a mérethatár a kapillárisok átmérőjéből származtatható, amely 4 és 7
mikrométer közötti.[4] A gyári zsíremulziók cseppmérete legtöbbször, 90%-ban
1mikrométer alatti. Ez a mérettartomány a zsírembólia veszélyét kizárja. Az elegyek
stabilitása a nagy asszociációs-képességű zsírcseppek miatt kritikus lehet. Ennek a diszperz
rendszernek a stabilitása leginkább az elegy kémhatásától, ionerősségétől, viszkozitásától
és hőmérsékletétől függ. Szakdolgozatomban a többértékű kationok által kialakuló
stabilitás csökkenésről írok. Ezek és az emulgensek (általában foszfolipidek) határozzák
meg az egyes felületek között kialakuló határfelületi hatásokat. A kétértékű kationok
sokkal erősebben kötődnek a határfelületi réteghez, mint az anionok vagy az egyértékű
kationok. Ezzel a tulajdonságukkal csökkentik a zsírcseppek zéta-potenciálját. A zéta-
potenciál a cseppek határfelületén kialakuló negatív töltés, amely megakadályozza a
cseppek összeolvadását. Így a csökkent potenciál - a cseppek koaleszcenciája révén -
zsírembóliához vezethet. Tápoldatkeverékek készítésekor a bevitt kationok töltésemelő
tulajdonsága összegződik. Ezért is problémás az összetételhez vas tartalmú készítményt
keverni.
7
2.1.2. Vaspótlás jelentősége és lehetőségei
A vaspótlás témakörében fontos pont az is, hogy mikor érdemes egyáltalán ezt
a nyomelemet pótolni. Mivel a vas homeosztázisa egy dinamikus rendszer, emellett pedig
igen keveset vesztünk belőle naponta, sokszor nem is érdemes naponta adagolni. A
szakdolgozati témámban, a teljes parenterális táplálásban (TPN) részesülő gyermekek
esetén viszont fontos az időszakonként történő vaspótlás. Ezek a gyermekek legtöbbször
nem tudnak enterális formában tápanyagokat hasznosítani (például rövidbél szindróma
esetén), ezen felül vérzések is előfordulhatnak. Ilyenkor rendkívül fontos a vashiányos
anémia megelőzése érdekében a nyomelem visszapótlása. A veszély abban rejlik, ha
hosszú ideig részesül magas vastartalmú teljes parenterális ellátásban. Ilyenkor túladagolás
alakulhat ki, amire a gyerekek még érzékenyebbek, mint a felnőtt betegek. Véres hányást,
hasmenést, súlyosabb esetben májnekrózist és gasztrointesztinális hegesedéseket okozhat.
Rendkívül fontos a folyamatos vérvétellel történő labordiagnosztika, ezen belül a vas
szérumszintjének és a szervezet vaskötő kapacitásának ellenőrzése.
A vasat háromértékű ferri-ion formájában tudja hasznosítani, illetve tárolni
szervezetünk. A tápcsatornából viszont kétértékű ferro-ion formájában tud felszívódni.
Mivel a szakdolgozatomban az intravénás adásmódot vizsgálom, ezért a ferri-ionról írok a
továbbiakban. Mivel háromértékű kationról van szó, a feljebb említett módon stabilitás
csökkenést, illetve az emulzió „megtörését” okozhatja. Ezért fontos a cseppméret
vizsgálata, amelyet a „Kísérletes munka” című fejezetben írok le. Ferri-ion pótlására több
gyári injekció is forgalomban van Magyarországon, amelyek különböző vegyületekkel
való kötésben tartalmazzák a vasat. Ilyenek a HMW (high molecular weight) vas-dextrán,
LMW (low molecular weight) vas-dextrán, vas-szacharóz, vas-glukonát. Ezek közül a
HMW vas-dextrán már nem használatos súlyos szövődménye, az anafilaxiás sokk miatt.
Az egyik legbiztonságosabbnak a vas-szacharóz bizonyult.[5] Hazánkban forgalomban
lévő intravénás vaskészítmények például: Ferrlecit® 12,5mg/ml-es oldatos injekció (vas-
glukonát), Ferinject® 50mg/ml oldatos injekció (vas-karboximaltóz), Ferrologic® 20mg/ml
oldatos injekció (vas-oxid szacharózzal) és Diafer® (vas-izomaltóz). E készítmények
indikációjában nem szerepelnek a csecsemők, valamint a legtöbbnél a gyermekek sem.
Mivel velük nem végeznek humán klinikai vizsgálatokat, ezért az évek során gyűjtött
tapasztalat szerint alkalmazzák ezeket ebben a korcsoportban. Alkalmazásuk úgynevezett
off-label (indikáción túli) terápiás használatot kíván meg. Ez újabb nehézsége a TPN-re
szoruló gyermekek ellátásának.[6][7][8]
8
3. Kísérletes munka
3.1. Célkitűzés
A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság 2014. évi kongresszusán a
Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika munkatársai által tartott
előadásban merült fel a probléma, amellyel szakdolgozatomban foglalkozom. A
gyermekek számára rendelkezésre álló parenterális tápoldatokból hiányzik a vas. Ebből a
helyzetből az következik, hogy a bélelégtelenségben szenvedő teljes parenterális
táplálásban részesülő gyermekek esetén többször előfordult mikrociter anémia annak
ellenére, hogy teljes értékű infúzióval kezelték őket. Ezt vashiány következményeként
értékelve transzfúzióval oldották meg.[9]
Célom az volt, hogy kiindulópontként különböző vizsgálatokat elvégezve, egy
alapot illetve forrást tudjak nyújtani e problémával szembesülő klinikai
gyógyszerészeknek. Emellett egy biztonsággal alkalmazható és a vasszükségletekhez
igazodó parenterális emulzió elkészítését terveztem. Felvettük a kapcsolatot Dr.
Turmezeiné dr. Horváth Judit, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati
Klinika gyógyszerészével és segítségével elkezdtük a vizsgálatok tervezését és
kivitelezését. A klinika által használt csecsemő és gyermek infúziós tápoldatok receptjeit
megkaptuk, amelyek alapján összeállítottam vizsgálataimhoz a mintainfúziókat. Ezekbe
különböző mennyiségben hozzáadtam a vasat, majd emulziós cseppméret meghatározással
ellenőriztem az elegyek megfelelőségét.
A rendelkezésemre álló hat receptből kiválasztottam egy csecsemők számára és
egy gyermekek számára összeállított infúziót. Ezekhez annyi vasat tettem, amely napi
adagolás esetén fedezi szükségletüket. A vasszükséglet kielégítésére alkalmas
mennyiségeket a III. táblázat szerint mértem hozzá az elegyekhez. A csecsemő és a
gyermek recept esetén is ugyanazt a négy különböző vasmennyiséget használtam.
Készítettem egy-egy vakoldatot, emellett pedig 0,1 mg/ttkg/nap, 0,15 mg/ttkg/nap és 0,2
mg/ttkg/nap tartalmú mintaelegyeket. (Megjegyzem, hogy a gyermekre vonatkozó
összetételben szerepel az Addamel N® nyomelem pótlásra használt koncentrátum, amely
tartalmaz vasat. Mivel ennek mennyisége elhanyagolható a hozzáadott vashoz képest, ezért
számításaim során nem vettem figyelembe. Alkalmazási előirata szerint 15 kg alatti
gyermekeknek nem adható.[6] Infúzióimban a Ferrlecit® 12,5 mg/ml-es oldatos injekciót
alkalmaztam a megfelelő hígításban és mennyiségben. A hígítás mértéke 100x-os volt.
9
Azért esett erre a választásom, mert ez az egyetlen vastartalmú injekció, amelynek
alkalmazási előirata már 3 éves kortól megengedi felhasználását.[6] Míg a többi
készítmény esetén 14, illetve 16 éves kortól szerepelnek a fiatalok az indikációban.
Ezenfelül - tapasztalatai alapján - Dr. Turmezeiné dr. Horváth Judit is ezt az injekciót
ajánlotta. Úgy gondolom, érdemes megemlítenem, hogy munkám indulása óta az Országos
Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet 2015 szeptemberében engedélyeztetett
két gyermekek részére szánt kétrekeszes oldatos infúziót (egyik tartály aminosavakat
tartalmaz, míg a másik glükózt, elektrolitokat és nyomelemeket). Az egyik készítmény a
Pediaven® Start-Up oldatos infúzió, amely bár vastartalommal nem rendelkezik, de már 2
napos kortól adható. A másik készítmény a Pediaven® G 15% oldatos infúzió, amely 1
hónapos kortól adható. Vas(II)-szulfát-heptahidrát formájában vasat is tartalmaz.[6] A
mintainfúziók összetételét a IV. és V. táblázatban tüntettem fel. Az összetételek egy napi
TPN adagot takarnak. A mintaelegyeket elneveztük a könnyebb azonosítás érdekében,
ezeket zöld színnel jelöltem. A szám magára a mintainfúzióra, a betű a tárolási
hőmérséklettartományra utal.
IV. táblázat: Csecsemő parenterális tápoldat összetétele növekvő mennyiségű
vastartalommal
1 a/b FeIII0,1mg/ttkg/nap 2 a/b FeIII 0,15mg/ttkg/nap
Gyógyszernév
Komponens mennyisége
100 ml mintainfúzióban
(ml) Gyógyszernév
Komponens mennyisége
100 ml mintainfúzióban
(ml)
Glukóz TEVA 20 % oldatos infúzió 61,5 Glukóz TEVA 20 % oldatos infúzió 61,2
Aminoven Infant 10 % oldatos
infúzió 19,2
Aminoven Infant 10 % oldatos
infúzió 19,1
SMOFlipid 200mg/ml emulziós
infúzió 11,5
SMOFlipid 200mg/ml emulziós
infúzió 11,5
Natrium Chloratum TEVA 10 %
oldatos injekció 1,1
Natrium Chloratum TEVA 10 %
oldatos injekció 1,1
Kalium Chloratum 10%”Pm”
koncentrátum oldatos infúzióhoz 0,5
Kalium Chloratum 10%”Pm”
koncentrátum oldatos infúzióhoz 0,5
Calcimusc 100 mg/ml oldatos
injekció 0,8
Calcimusc 100 mg/ml oldatos
injekció 0,8
Panangin Liquid 452 mg /400 mg
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,5
Panangin Liquid 452 mg /400 mg
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,5
Glükóz-1-Foszfát Fresenius 1 mólos
koncentrátum oldatos infúzióhoz 0,8
Glükóz-1-Foszfát Fresenius 1 mólos
koncentrátum oldatos infúzióhoz 0,8
Peditrace koncentrátum oldatos
infúzióhoz 0,8
Peditrace koncentrátum oldatos
infúzióhoz 0,8
Vitalipid Infant emulziós infúzió 0,8 Vitalipid Infant emulziós infúzió 0,8
Soluvit por oldatos infúzióhoz való
koncentrátumhoz 0,9
Soluvit por oldatos infúzióhoz való
koncentrátumhoz 0,9
Ferrlecit 12,5mg/ml oldatos injekció 0,7 Ferrlecit 12,5mg/ml oldatos injekció 1,1
10
3 a/b FeIII 0,2mg/ttkg/nap 4 a/b Negatív kontroll (vakoldat)
Gyógyszernév
Komponens mennyisége
100 ml mintainfúzióban (ml)
Gyógyszernév
Komponens mennyisége
100 ml mintainfúzióban (ml)
Glukóz TEVA 20 % oldatos infúzió 61,0 Glukóz TEVA 20 % oldatos infúzió 61,9
Aminoven Infant 10 % oldatos
infúzió 19,1
Aminoven Infant 10 % oldatos
infúzió 19,3
SMOFlipid 200mg/ml emulziós
infúzió 11,4
SMOFlipid 200mg/ml emulziós
infúzió 11,6
Natrium Chloratum TEVA 10 %
oldatos injekció 1,1
Natrium Chloratum TEVA 10 %
oldatos injekció 1,1
Kalium Chloratum 10%”Pm”
koncentrátum oldatos infúzióhoz 0,5
Kalium Chloratum 10%”Pm”
koncentrátum oldatos infúzióhoz 0,5
Calcimusc 100 mg/ml oldatos
injekció 0,8
Calcimusc 100 mg/ml oldatos
injekció 0,8
Panangin Liquid 452 mg /400 mg
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,5
Panangin Liquid 452 mg /400 mg
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,5
Glükóz-1-Foszfát Fresenius 1 mólos
koncentrátum oldatos infúzióhoz 0,8
Glükóz-1-Foszfát Fresenius 1 mólos
koncentrátum oldatos infúzióhoz 0,8
Peditrace koncentrátum oldatos
infúzióhoz 0,8
Peditrace koncentrátum oldatos
infúzióhoz 0,8
Vitalipid Infant emulziós infúzió 0,8 Vitalipid Infant emulziós infúzió 0,8
Soluvit por oldatos infúzióhoz való
koncentrátumhoz 0,9
Soluvit por oldatos infúzióhoz való
koncentrátumhoz 0,9
Ferrlecit 12,5mg/ml oldatos injekció 1,5 Ferrlecit 12,5mg/ml oldatos injekció 0,0
V. táblázat: Gyermek parenterális tápoldat összetétel növekvő mennyiségű
vastartalommal
5 a/b FeIII0,1mg/ttkg/nap 6 a/b FeIII 0,15mg/ttkg/nap
Gyógyszernév
Komponens mennyisége
100 ml mintainfúzióban (ml)
Gyógyszernév
Komponens mennyisége
100 ml mintainfúzióban (ml)
Glukóz TEVA 40 % oldatos infúzió 44,9 Glukóz TEVA 40 % oldatos infúzió 44,5
Aminoven Infant 10 % oldatos
infúzió 22,4 Aminoven Infant 10 % oldatos infúzió 22,2
SMOFlipid 200mg/ml emulziós
infúzió 11,2
SMOFlipid 200mg/ml emulziós
infúzió 11,1
Natrium Chloratum TEVA 10 %
oldatos injekció 7,9
Natrium Chloratum TEVA 10 %
oldatos injekció 7,8
Kalium Chloratum 10%”Pm”
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,7
Kalium Chloratum 10%”Pm”
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,7
Calcimusc 100 mg/ml oldatos
injekció 3,4 Calcimusc 100 mg/ml oldatos injekció 3,3
Panangin Liquid 452 mg /400 mg
koncentrátum oldatos infúzióhoz 3,4
Panangin Liquid 452 mg /400 mg
koncentrátum oldatos infúzióhoz 3,3
Glükóz-1-Foszfát Fresenius 1 mólos
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,3
Glükóz-1-Foszfát Fresenius 1 mólos
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,3
Addamel N koncentrátum oldatos
infúzióhoz 0,2
Addamel N koncentrátum oldatos
infúzióhoz 0,2
Vitalipid Infant emulziós infúzió 0,9 Vitalipid Infant emulziós infúzió 0,9
Soluvit por oldatos infúzióhoz való
koncentrátumhoz 0,9
Soluvit por oldatos infúzióhoz való
koncentrátumhoz 0,9
Ferrlecit 12,5mg/ml oldatos injekció 1,8 Ferrlecit 12,5mg/ml oldatos injekció 2,7
11
7 a/b FeIII 0,2mg/ttkg/nap 8 a/b Negatív kontroll
Gyógyszernév
Komponens mennyisége
100 ml mintainfúzióban
(ml) Gyógyszernév
Komponens mennyisége
100 ml mintainfúzióban
(ml)
Glukóz TEVA 40 % oldatos infúzió 44,1 Glukóz TEVA 40 % oldatos infúzió 45,7
Aminoven Infant 10 % oldatos
infúzió 22,1 Aminoven Infant 10 % oldatos infúzió 22,9
SMOFlipid 200mg/ml emulziós
infúzió 11
SMOFlipid 200mg/ml emulziós
infúzió 11,4
Natrium Chloratum TEVA 10 %
oldatos injekció 7,7
Natrium Chloratum TEVA 10 %
oldatos injekció 8
Kalium Chloratum 10%”Pm”
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,7
Kalium Chloratum 10%”Pm”
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,7
Calcimusc 100 mg/ml oldatos
injekció 3,3 Calcimusc 100 mg/ml oldatos injekció 3,4
Panangin Liquid 452 mg /400 mg
koncentrátum oldatos infúzióhoz 3,3
Panangin Liquid 452 mg /400 mg
koncentrátum oldatos infúzióhoz 3,4
Glükóz-1-Foszfát Fresenius 1 mólos
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,3
Glükóz-1-Foszfát Fresenius 1 mólos
koncentrátum oldatos infúzióhoz 1,4
Addamel N koncentrátum oldatos
infúzióhoz 0,2
Addamel N koncentrátum oldatos
infúzióhoz 0,2
Vitalipid Infant emulziós infúzió 0,9 Vitalipid Infant emulziós infúzió 0,9
Soluvit por oldatos infúzióhoz való
koncentrátumhoz 0,9
Soluvit por oldatos infúzióhoz való
koncentrátumhoz 0,9
Ferrlecit 12,5mg/ml oldatos injekció 3,5 Ferrlecit 12,5mg/ml oldatos injekció 0
A receptekhez részletes kórtörténetet és a beteg állapotáról történő
beszámolókat is kaptam. Bélbetegségekben szenvedő páciensekről van szó, ezen belül
ileusz, intesztinális miopátia és rövidbél szindróma szerepel a legtöbbször. A majdnem egy
literes infúziók helyett arányaiban és összetételében megegyező 100 milliliteres
mintaelegyeket terveztem. Az elegysorozatokat szobahőmérsékleten (a jelű sorozat) és
hűtőben (2-8°C) (b jelű sorozat) tárolva is megvizsgáltam. Ezzel célom volt megfigyelni,
hogy a tárolás hőmérséklete ebben az esetben befolyásolja-e az infúzió stabilitását. Így
összesen 16 darab mintát vizsgáltam.
3.2. Vizsgálati módszer bemutatása, elméleti háttér,
készülék bemutatása [10][11][12]
Az összeállított tápoldat keverékek o/v emulziók, amely azt jelenti, hogy olaj a
diszpergált fázis és víz a diszperziós közeg. Ezek az elegyek tartalmaznak lipideket,
aminosavakat, szénhidrátokat, vitaminokat, ionokat és nyomelemeket, amelyek
lipofilitásuk szerint oldódnak vagy a vizes, vagy az olajos fázisban. Mivel az emulziók
kolloidkémiai szempontból instabil elegyek, nagyon fontos a megfelelő összetétel
kiválasztása. A már fent (2.3. fejezet) említett okok miatt a vastartalom az infúzió
stabilitásának megbomlását okozhatja. Intravénás beadás során az infúzió emulziós
cseppméretének igen nagy jelentősége van. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv nem határoz
12
meg konkrét cseppméret tartományokat. „A diszpergált részecskéket tartalmazó infúziók
előállítása során biztosítani kell a felhasználás szempontjából megfelelő és ellenőrzött
részecskeméretet.”[13] Így a maximalizált cseppméretet a legkisebb kapillárisok
paramétereihez viszonyítjuk. Emulziós infúziók esetén 5 mikrométernél nem lehetnek
nagyobb cseppek.
Infúziók változásokkal szemben irányuló képességeik alapján többféle
stabilitásról beszélhetünk. Ezek a kémiai, fizikai, mikrobiológiai, terápiai és toxikológiai
stabilitás.[14] A munkám során ezek közül részletesen a fizikai stabilitással és ebből
kifolyólag a terápiás stabilitással foglalkoztam. A mintakeverékeim stabilitását emulziós
cseppméret meghatározásával és pH mérésével vizsgáltam.
Cseppméret meghatározásával kapcsolatban a Gyógyszertechnológiai és
Biofarmáciai Intézet munkatársaihoz fordultunk, mivel a Gyógyszerkönyv nem említ
emulziós infúziók előállítása, vagy vizsgálata kapcsán konkrét stabilitás meghatározó
módszert. Segítségükkel ismerhettem meg a Zetasizer dinamikus fényszóródás (DLS -
dinamiclightscattering) elvén működő műszert, amellyel vizsgálataimat elvégeztem.
Ezzel a módszerrel feltérképezhettem a minták átlagos cseppméreteit és ezeknek
eloszlását, illetve a maximális cseppméreteket. A készülék pontos elnevezése: Malvern
Zetasizer Nano S. Előnye abban rejlik, hogy viszonylag gyors és pontos részecskeméret-
analízist tesz lehetővé. Mérési tartománya 0,3 nanométer és 5 mikrométer közé esik. Ebben
a mérettartományban jelentős Brown mozgás figyelhető meg. A részecskék mérete és a
1. hátsó panel
2. státusz kijelző
3. fedél nyitó gomb
4. küvetta
elhelyezkedése
(fedél alatt)
5. küvetta tartó
6. küvetta típusok
1. ábra: Zetasizer Nano S készülék sematikus rajza [11]
13
Brown mozgás közti összefüggés a dinamikus fényszóródás alapelve. A jelenséget leíró
képlet a Stokes-Einstein összefüggés, amely így írható le:
D=(KB*T)/(6πµr)
Ahol:
D-diffúziós állandó
KB- Boltzmann állandó
T - hőmérséklet (K)
µ-diszperziós közeg viszkozitása
r-részecskék sugara
A képletből látszik, hogy a részecskék diffúziós állandója fordítottan arányos a részecskék
sugarával. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb egy szemcse, annál lassabban mozog.
Emellett rendkívül fontos a pontosan ismert és állandó hőmérséklet és közeg-viszkozitás
biztosítása, mert enélkül hamis eredményekre juthatunk. Nagy jelentőségű a diszperziós
közeg ionerősségének megfelelő beállítása is. Nagy ionerősségű közeg alkalmazása
előnyösebb, hiszen ilyenkor a részecske elektromos kettős rétegében nem történik olyan
változás, amely fals eredményeket okozna. A műszer a mintára lézerfényt bocsát ki.
Ezután méri a fény szemcsékről történő szóródásának intenzitás-változását az idő
függvényében. Majd ezekből az adatokból lehet következtetni a részecskék méretére.
A műszer érzékeny a szennyeződésekre,
ezért érdemes szűrt vízzel dolgozni használata során. Így
méréseim során 1 cseppet vettem a mintainfúzióimból,
amihez 5 milliliter injekcióhoz való desztillált vizet
adtam. Ezt vortex keverővel összekevertem, majd
műanyag küvettában 25°C-on mértem meg a
Zetasizerrel. Standardként lemértem a SMOFlipid®
200mg/ml-es infúzióhoz való emulzió cseppméreteit,
amely egy megfelelő minőségű gyári készítmény. Így ez
útmutatásként szolgált a cseppméretek
megfelelőségében.
A pH mérésében is a Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet volt a
segítségemre. Digitális pH mérővel dolgoztam.
2. ábra: Vortex keverő [15]
14
3.3. Mintainfúziók aszeptikus készítése [16][17][19]
„Az infúziók steril, vizes oldatok vagy o/v típusú emulziók; általában a vérrel
izotóniásak. Az infúziókat többnyire nagy térfogatban alkalmazzák."[13] Ennél a
gyógyszerformánál a sterilitás és pirogén mentesség alapvető követelmény. A
mintainfúziókat aszeptikus környezetben és steril eszközökkel, összetevőkkel készítettük
konzulensem segítségével.
A munkafolyamat a bemosakodással és beöltözéssel kezdődik. Az infúziók
elkészítését az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján
elérhető keverékinfúziók előállításáról szóló módszertani levél szerint végeztük.[19] Külön
kialakított öltözőben át kell húzni az aszeptikus gyógyszerkészítéshez alkalmas
védőköpenyt, nadrágot és a steril, egyszer használatos lábzsákot, szájmaszkot és sapkát. A
zónákat, melyeket ilyenkor kialakítanak, fehér, szürke és fekete zónáknak szokás
elnevezni. Ezt a megengedett csíraszám alapján osztják be. Ahol felvesszük a megfelelő
ruházatot, még szürke öltözőnek nevezzük, majd ahol már a bemosakodás zajlik, az a fehér
öltöző területe. Alapos kézmosás után óvatosan leitattuk a felesleges vizet és
lefertőtlenítettük a kezeinket. A fertőtlenítő szer használata során rendkívül fontos a
behatási idő kivárása, amelyet a csomagolásán pontosan feltüntetnek. Ez az idő általában
néhány percet jelent. Ezt nem szabad törülközővel letörölni, és a kezeket felfelé kell
tartani, hogy az esetleges szennyeződések a könyök területéről ne mosódjanak a kézfejre.
Ezután beléphetünk az infúzió készítésére szolgáló helyiségbe. Az elegyek letöltését
Laminar Air Flow (LAF) bokszban végeztük. A beépített HEPA légszűrőknek
köszönhetően közel steril munkakörülményeket biztosít. Ezenfelül horizontális
légáramlásuk és a bennük kialakított pozitív nyomás megvédi a készítményeket a munka
során. A boksz munkafelületét is át kell törölni a megfelelő dezinficienssel és megvárni a
behatási időt, amíg az összes jelenlevő mikroorganizmust el nem pusztítja.
15
A gumikesztyű felvétele után elkezdtük az infúziók elkészítését. Elősterilezett
infúziós tartályokba töltöttük a megfelelő steril gyári készítményeket. Különböző
fecskendő kezelési technikák elsajátítása
után már gyorsabban haladtunk a
munkával. Tápoldatok készítése során
pontosan meghatározott a keverési
sorrend, amelyet figyelembe vettünk és
aszerint állítottuk elő mintaelegyeinket.
Ennek az egyik legfontosabb eleme, hogy
a zsír komponens a legvégén kerüljön bele
az infúzióba. Az elegyeket megjelöltük az
üvegen, hogy pontosan be tudjuk
azonosítani a későbbiekben. Miután elkészültünk lezártuk a palackokat, és a megfelelő
hőmérsékletű tároló szekrényekbe helyeztük el őket. A mintavételeket is az aszeptikus
szabályokat betartva végeztem.
3.4. Mintavételezés módja, időpontjai
A mintainfúziókat két hetes intervallumban vizsgáltam. Az „a” sorozatot
szobahőmérsékleten tartottam, míg a „b” sorozatot hűtőben (2-8°C). A mintavételezés
fecskendővel történt a következő időpontokban: egy nap után, két nap után, egy hét után és
két hét után. A hűtőben tároltak esetében egy nap után még nem történt mintavétel. A 100
milliliteres infúziós palackokból 10 milliliteres gumidugóval zárható üvegampullákba
töltöttem át a mintát az adott időpontokban és vittem át a másik intézetbe a mérések
elvégzéséhez. Az időpontokat azért jelöltem ki így, hogy rövidebb távú tárolásról is
kapjunk információt. 1-2 napig mindenképp felhasználhatónak kell lennie egy elkészített
all-in-one elegynek. Ezenfelül pedig szerettem volna, ha a hosszabb távú eltartás
eshetőségéről is kapunk eredményeket. Stabilitás szempontjából fel lehet-e egyáltalán
használni ezeket ennyi idő után? Gyakorlati szempontból fontos ez, hiszen egy többnapos
ünnep esetén is lefedendő az ellátási ciklus.
A 10 milliliteres üvegampullákból 1 cseppet vizsgáltam 5 milliliter injekcióhoz
való desztillált vízzel, amelyet vortex-szel összekeverve mértem meg. A pH méréshez az
üvegampullában maradt majdnem tíz milliliternyi elegyet használtam.
3. ábra: LAF boksz alatt történő aszeptikus
munkavégzés [18]
16
4. ábra: Zetasizer Nano S által kijelzett mérési eredmény grafikusan
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a mintavételek során organoleptikusan is
ellenőriztem az elegyek minőségét. Tehát mindig tüzetesen ellenőriztem, hogy nincs-e
szemmel látható szennyeződés a palackokban és ampullákban. Ezenfelül a színüket is
figyeltem, hogy nem változott-e meg.
3.5. Vizsgálati eredmények bemutatása
3.5.1. Átlagos cseppméret és polidiszperzitás
Zetasizer Nano S típusú fényszóródáson alapuló szemcseméret meghatározó
műszerrel mért eredményeimet grafikusan ábrázoltam. A műszer által kijelzett diagram és
adatok a 4. ábrán láthatóak. Pirossal írja ki az átlag szemcseméretet és a hozzá tartozó
polidiszperzitás értéket, amelyről később írnék részletesen. Már említésre került, hogy a
műszer rendkívül érzékeny szennyeződésekre. Maga is ellenőrzi és rangsorolja a minta
illetve a mérés minőségét. Ezt zöld színnel láthatjuk a 4. ábrán a „Good” felirat példáján. A
további méréseim esetén is „Good”, tehát jól mérhető mintákkal dolgoztam. A fényképet a
saját vizsgálataim során készítettem. A mérés során kapott „Z average” értékeket az 1-4.
diagramon ábrázoltam, amelyek átlag cseppméretet jelölnek.
17
1. diagram: Csecsemő infúziós elegyek Zetasizerrel mért átlagos cseppméretei 2 hetes
intervallumban, nem hűtött minták esetén
2. diagram: Gyermek infúziós elegyek Zetasizerrel mért átlagos cseppméretei 2 hetes
intervallumban, nem hűtött minták esetén
34
0,6
30
9,1
31
3,5
40
5,3
30
6,2
30
4,5
37
8,1
37
5,5
30
2,9
30
5,6
31
1,3 3
54
,7
31
1,7
30
3,6
31
3,4
30
5,4
1 N A P U T Á N 2 N A P U T Á N 1 H É T U T Á N 2 H É T U T Á N
Átl
ago
s cs
epp
mér
et (
nm
)
GYERMEK TPN INFÚZIÓ ÁTLAGOS
CSEPPMÉRETE/NEM HŰTÖTT MINTA/
5a 6a 7a 8a
31
0,3
31
7,4
34
6,8
31
2
30
6,3
31
6,2
31
5,8
39
2,6
31
2,8
39
4,6
31
5,3
33
5,5
43
0,4
31
4,7
30
6,9
31
7,6
1 N A P U T Á N 2 N A P U T Á N 1 H É T U T Á N 2 H É T U T Á N
Átl
ago
s cs
epp
mér
et (
nm
)
CSECSEMŐ TPN INFÚZIÓ ÁTLAGOS
CSEPPMÉRETE/NEM HŰTÖTT MINTA/
1a 2a 3a 4a
18
3. diagram: Csecsemő infúziós elegyek Zetasizerrel mért átlagos cseppméretei 2 hetes
intervallumban, hűtött minták esetén
4. diagram: Gyermek infúziós elegyek Zetasizerrel mért átlagos cseppméretei 2 hetes
intervallumban, hűtött minták esetén
31
3,1
43
6,4
32
3,7
30
6,4 34
6,9
30
4,2
44
2,5
31
1
31
7,2
30
8
30
6,4
32
8,4
2 N A P U T Á N 1 H É T U T Á N 2 H É T U T Á N
Átl
ago
s cs
epp
mér
et (
nm
)
CSECSEMŐ TPN INFÚZIÓ ÁTLAGOS
CSEPPMÉRETE/HŰTÖTT MINTA/
1b 2b 3b 4b
37
6,1
30
3,7
47
1,9
32
2,2
30
6,2 34
6,9
30
4,3
31
4,6
32
6,2
30
7,6
40
6,1 43
8,1
2 N A P U T Á N 1 H É T U T Á N 2 H É T U T Á N
Átl
ago
s cs
epp
mér
et (
nm
)
GYERMEK TPN INFÚZIÓ ÁTLAGOS
CSEPPMÉRETE/HŰTÖTT MINTA/
5b 6b 7b 8b
19
VI. táblázat: Átlag szemcseméretek 2 hetes intervallumban mérve, hűtött és nem hűtött
minták esetén
Az átlag cseppméretek 302,9 nanométer és 471,9 nanométer között találhatóak.
A SMOFlipid® standard Z értéke pedig 352 nanométernél van. Ezek az értékek bőven 1
mikrométer alatt vannak, ahogy az infúziókhoz használt zsíremulziók esetén elvárható. A
SMOFlipid® értékétől sem különböznek nagymértékben. Kiszámoltam a Z értékek átlagát
is, amelyekből azt lehet leolvasni a nem hűtött minták esetén, hogy 1a-3a-ig növekedést
mutat, amely várható is volt, hiszen egyre magasabb koncentrációban tartalmaz vasat. 5a-
tól 7a felé viszont csökkenést látunk, ami nem lenne magyarázható, viszont az értékek
között olyan minimális különbség van, ami nem számottevő. A 8a elegyben a legkisebb az
átlag, hiszen ez nem tartalmaz Ferrlecit®-et. Ami meglepő, hogy a 4a összetétel, amiben
szintén nem szerepel a vas, adja a legmagasabb cseppméretet, bár ez sem üt el
számottevően a többi értéktől. A hűtött minták esetén eléggé váltakozó értékeket kaptunk
1b-3b-ig és 5b-7b-ig. Itt a 4b-nél látjuk a legkisebb értéket, ebben nem található vas. 8b-nél
viszont magasabb cseppméret szerepel. A szórás értékeknél hasonló összehasonlításokat
tudunk elvégezni, mint az átlagok esetén. Amit még érdekes összehasonlítani, a nem hűtött
Z értékek (Átlag cseppméret) (nm)
1 nap 2 nap 1 hét 2 hét Átlag Szórás
1a 310,3 317,4 346,8 312 321,6 17,1
2a 306,3 316,2 315,8 392,6 332,7 40,2
3a 312,8 394,6 315,3 335,5 339,6 38,1
4a 430,4 314,7 306,9 317,6 342,4 58,8
5a 340,6 309,1 313,5 405,3 342,1 44,4
6a 306,2 304,5 378,1 375,5 341,1 41,3
7a 302,9 305,6 311,3 354,7 318,6 24,3
8a 311,7 303,6 313,4 305,4 308,5 4,8
Összesített szórás
(nem hűtött): 35,0
1b - 313,1 436,4 323,7 357,7 68,3
2b - 306,4 346,9 304,2 319,2 24,0
3b - 442,5 311 317,2 356,9 74,2
4b - 308 306,4 328,4 314,3 12,3
5b - 376,1 303,7 471,9 383,9 84,4
6b - 322,2 306,2 346,9 325,1 20,5
7b - 304,3 314,6 326,2 315,0 10,9
8b - 307,6 406,1 438,1 383,9 68,0
Összesített
szórás (hűtött): 53,2
Smoflipid® 352
20
és hűtött minták együttes szórás értékei. A nem hűtött elegyeké 35, míg a hűtött
összetételek esetén 53. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a hűtőben tárolás nem
nyújtott plusz előnyt a stabilitás fenntartásában.
Az átlag szemcsemérethez szorosan kapcsolódó érték a polidiszperzitás
(PDI=polydispersity). Ez az érték mutatja meg a mért szemcseméretek eloszlását. Ha az
érték 0, akkor az egész elegyben ugyanakkora szemcsék találhatóak, tehát monodiszperz a
rendszer. Jelen esetben annál jobb az emulzió stabilitása, minél kisebb ez az érték. A
valóságban azonban szinte kivétel nélkül polidiszperz rendszerekről beszélhetünk, tehát a
rendszert nem jellemezhetjük kielégítően egy mérettel.[20] A PDI értékeket egy
táblázatban adtam meg. (VII. táblázat)
VII. táblázat: Átlag szemcseméretek polidiszperzitás értékei 2 hetes intervallumban,
hűtött és nem hűtött minták esetén
PDI értékek
1nap 2nap 1hét 2hét Átlag Szórás
1a 0,151 0,131 0,230 0,164 0,169 0,043
2a 0,170 0,109 0,173 0,240 0,173 0,054
3a 0,120 0,275 0,151 0,251 0,199 0,075
4a 0,320 0,160 0,193 0,190 0,216 0,071
5a 0,226 0,133 0,175 0,229 0,191 0,046
6a 0,130 0,138 0,288 0,273 0,207 0,085
7a 0,144 0,125 0,153 0,227 0,162 0,045
8a 0,132 0,151 0,149 0,178 0,153 0,019
Összesített szórás
(nem hűtött): 0,056
1b — 0,197 0,281 0,126 0,201 0,078
2b — 0,182 0,309 0,115 0,202 0,099
3b — 0,290 0,179 0,215 0,228 0,057
4b — 0,166 0,151 0,209 0,175 0,030
5b — 0,269 0,133 0,263 0,222 0,077
6b — 0,199 0,146 0,149 0,165 0,030
7b — 0,131 0,126 0,250 0,169 0,070
8b — 0,231 0,280 0,360 0,290 0,065
Összesített szórás
(hűtött): 0,068
Smoflipid® 0,222
A polidiszperzitás értékei 0,109 és 0,360 között mozognak. A standard PDI
értéke 0,222. Hasonlóan elmondható itt is, hogy 1a-3a-ig növekszik és 4a mutatkozott a
21
legkevésbé monodiszperznek. Az 5a-7a-ig az átlag váltakozóan alakult, és ellentétben a
csecsemő összetétellel a Ferrlecit®-et nem tartalmazó elegyben a legkisebb a PDI. A hűtött
minták esetén az 1-4 sorozat az elvártnak megfelelően változik, míg az 5-8 sorozat fluktuál
és 8b a legnagyobb érték köztük. Abszolút értékben viszont egyáltalán nincs nagy
különbség a standard és többi érték között, tehát nem figyelhető meg stabilitásbeli kiugrás.
A nem hűtött és hűtött minták szórás értékei hasonlóan alakulnak, míg a Z átlagok esetén a
nem hűtött elegyeknél kisebb a szórás.
3.5.2. Maximális cseppméret
A maximális részecskeméreteket és ezek százalékos előfordulását is
megkaptam a műszer segítségével. A kapott adatokat a VIII. táblázatban és az 5-11.
diagramokon tüntettem fel.
VIII. táblázat: Maximális cseppméretek és százalékos eloszlásuk 2 hetes intervallumban,
hűtött és nem hűtött minták esetén
Minta 1 nap 2 nap 1 hét 2 hét
Cseppméret
(nm)
%-os
aránya
Cseppméret
(nm)
%-os
aránya
Cseppméret
(nm)
%-os
aránya
Cseppméret
(nm)
%-os
aránya
1a 1937,0 11,3 355,4 100,0 774,9 29,1 347,5 100,0
2a 1521,0 15,5 313,5 100,0 358,2 100,0 637,2 55,2
3a 450,3 46,3 833,7 57,0 377,2 85,2 601,5 41,4
4a 903,5 60,0 391,4 100,0 4633,0 6,0 328,8 100,0
5a 1020,0 23,9 373,0 87,5 343,7 100,0 523,1 76,8
6a 371,3 88,9 335,4 100,0 1016,0 45,7 409,9 83,2
7a 5318,0 1,3 363,5 100,0 397,0 85,0 385,8 90,5
8a 324,8 100,0 313,2 100,0 390,1 86,2 450,0 67,9
1b — — 623,1 26,4 834,1 64,4 369,7 92,4
2b — — 893,7 2,7 381,9 81,3 311,2 100,0
3b — — 578,6 81,2 316,3 100,0 1248,0 7,7
4b — — 330,4 100,0 442,1 56,7 1123,0 15,2
5b — — 806,5 55,1 323,5 100,0 790,7 72,9
6b — — 414,3 67,9 391,2 82,2 403,0 93,0
7b — — 1091,0 13,2 350,4 100,0 1295,0 9,0
8b — — 2352,0 16,9 853,7 52,6 957,4 60,9 Smof-
lipid® 827,4 40,4
22
5. diagram: Maximális cseppméret és ennek százalékos eloszlása 1 nap után, nem hűtött
minták esetén
6. diagram: Maximális cseppméret és ennek százalékos eloszlása 2 nap után, nem hűtött
minták esetén
1a
2a
3a
4a5a
6a
7a
8a
0,0
1000,0
2000,0
3000,0
4000,0
5000,0
6000,0
1 2
355,4100,0
313,5 100,0
833,7
57,0
391,4100,0
373,087,5
335,4100,0
363,5100,0
313,2 100,0
Min
ták
Max
imál
is c
sep
pm
éret
(n
m)
1. Maximális cseppméret 2. Maximális cseppméret százalékos előfordulása a mintában
Maximális cseppméret és ennek százalékos eloszlása 2 nap után
(nem hűtött minták)
1a 2a 3a 4a 5a 6a 7a 8a
1a2a
3a4a
5a6a
7a8a
0,0
1000,0
2000,0
3000,0
4000,0
5000,0
6000,0
1 2
1937,0
11,3
1521,0
15,5
450,346,3
903,5
60,0
1020,0
23,9
371,388,9
5318,0
1,3
324,8 100,0
Min
ták
Max
imál
is c
sep
pm
éret
(n
m)
1. Maximális cseppméret 2. Maximális cseppméret százalékos előfordulása a mintában
Maximális cseppméret és ennek százalékos eloszlása 1 nap után
(nem hűtött minták)
1a 2a 3a 4a 5a 6a 7a 8a
23
7. diagram: Maximális cseppméret és ennek eloszlása 1 hét után, nem hűtött minták esetén
8. diagram: Maximális cseppméret és ennek százalékos eloszlása 2 hét után, nem hűtött
minták esetén
1a
2a
3a
4a
5a
6a
7a
8a
0,0
1000,0
2000,0
3000,0
4000,0
5000,0
6000,0
1 2
774,9
29,1
358,2100,0
377,285,2
4633,0
6,0
343,7100,0
1016,0
45,7
397,085,0
390,186,2
Min
ták
Max
imál
is c
sep
pm
éret
(n
m)
1. Maximális cseppméret 2. Maximális cseppméret százalékos előfordulása a mintában
Maximális cseppméret és ennek százalékos eloszlása 1 hét után
(nem hűtött minták)
1a 2a 3a 4a 5a 6a 7a 8a
1a
2a
3a
4a
5a
6a
7a
8a
0,0
1000,0
2000,0
3000,0
4000,0
5000,0
6000,0
1 2
347,5100,0
637,2
55,2
601,5
41,4
328,8100,0
523,176,8
409,983,2
385,890,5
450,067,9
Min
ták
Max
imál
is c
sep
pm
éret
(n
m)
1. Maximális cseppméret 2. Maximális cseppméret százalékos előfordulása a mintában
Maximális cseppméret és ennek százalékos eloszlása 2 hét után
(nem hűtött minták)
1a 2a 3a 4a 5a 6a 7a 8a
24
Egy nap után a nem hűtött minták esetén váltakozó méreteket kaptunk. A
legkisebb szemcseméret 324,8 nanométer volt a 8a mintában, míg a legnagyobb 5318
nanométer a 7a mintában. Igaz, hogy ez csak 1,3 százalékban fordult elő, de ez a méret már
veszélyt jelenthetne a gyermekekre. Az összes mérés közül ez volt a legnagyobb érték, ami
előfordult. Két nap után a 3a-ban volt a legnagyobb csúcs 833 nanométerrel, amely 57
százalékban fordult elő. A többi érték 300 és 400 nanométer között ingadozott. 1 hét után a
4a mintában mértem a legnagyobb értéket: 6 százalékban fordultak elő 4633 nanométeres
cseppek. Ami meglepő, hiszen a 4a mintám nem tartalmazott vasat. Esetleg mérési hiba
történhetett. Az 5a (1016 nanométer) esetén is kiugró értéket láthatunk, amely viszont a
határértéket nem éri el. Így a zsírembólia veszélyét nem növeli. 2 hét után az értékek 300
és 700 nanométer között alakultak. Meglepő tény, hogy 2 hét után kevesebb kiugró értéket
kaptunk, mint a korábbi mintavételek esetén.
9. diagram: Maximális cseppméret és ennek eloszlása 2 nap után, hűtött minták esetén
1b
2b
3b
4b
5b
6b
7b
8b
0,0
1000,0
2000,0
3000,0
4000,0
5000,0
6000,0
1 2
623,1
26,4
893,7
2,7
578,6
81,2
330,4100,0
806,5
55,1
414,367,9
1091,0
13,2
2352,0
16,9
Min
ták
Max
imál
is c
sep
pm
éret
(n
m)
1. Maximális cseppméret 2. Maximális cseppméret százalékos előfordulása a mintában
Maximális cseppméret és ennek százalékos eloszlása 2 nap után
(hűtött minták)
1b 2b 3b 4b 5b 6b 7b 8b
25
10. diagram: Maximális cseppméret és ennek eloszlása 1 hét után, hűtött minták esetén
11. diagram: Maximális cseppméret és ennek eloszlása 2 hét után, hűtött minták esetén
A hűtött minták esetén két nap után a legnagyobb cseppméretet a 8b mintában
tapasztaltam, amelynek értéke 2352 nanométer volt. A 7b is magas értéket mutatott (1091
1b
2b
3b
4b
5b
6b
7b
8b
0,0
1000,0
2000,0
3000,0
4000,0
5000,0
6000,0
1 2
834,1
64,4
381,981,3
316,3 100,0
442,156,7
323,5100,0
391,282,2
350,4100,0
853,7
52,6
Min
ták
Max
imál
is c
sep
pm
éret
(n
m)
1. Maximális cseppméret 2. Maximális cseppméret százalékos előfordulása a mintában
Maximális cseppméret és ennek százalékos eloszlása 1 hét után
(hűtött minták)
1b 2b 3b 4b 5b 6b 7b 8b
1b2b
3b4b
5b6b
7b8b
0,0
1000,0
2000,0
3000,0
4000,0
5000,0
6000,0
1 2
369,792,4
311,2 100,0
1248,0
7,7
1123,0
15,2
790,7
72,9
403,093,0
1295,0
9,0
957,4
60,9
Min
ták
Max
imál
is c
sep
pm
éret
(n
m)
1. Maximális cseppméret 2. Maximális cseppméret százalékos előfordulása a mintában
Maximális cseppméret és ennek százalékos eloszlása 2 hét után
(hűtött minták)
1b 2b 3b 4b 5b 6b 7b 8b
26
nanométer), míg a többi minta esetén az 1 mikrométert nem haladták meg az adatok. 1 hét
után nem volt olyan elegy, amelynek cseppmérete az 1 mikrométeres tartományon kívül
esett volna. 2 hét után a 7b mintában volt a legmagasabb a szemcseméret, 1295 nanométer.
Alig kisebb értékekkel rendelkeztek sorrendben a 3b, 4b és 8b. Egyértelműen
megállapítható, hogy a hűtött minták esetén nem találkozhatunk feltűnően kiugró
értékekkel.
3.5.3. pH
Digitális pH mérő segítségével enyhén savas értékeket kaptam, amelyeket
grafikusan ábrázoltam (12-15. diagram). Ezek a pH értékek egy kivételével a VII. Magyar
Gyógyszerkönyvben előírt pH tartományon (pH5-7) belül vannak, tehát megfelelőek.[21]
12. diagram: Csecsemő infúziós elegyek pH változásának követése 2 hetes
intervallumban, nem hűtött minták esetén
6,0
14
6,0
07
5,9
88
5,9
15
6,0
12
6,0
06
5,6
32
4,5
57
6,0
30
5,9
97
5,9
79
5,1
18
6,0
64
5,9
98
5,9
89
5,5
80
1 N A P U T Á N 2 N A P U T Á N 1 H É T U T Á N 2 H É T U T Á N
PH
CSECSEMŐ TPN INFÚZIÓ PH VÁLTOZÁSÁNAK
KÖVETÉSE 2 HETES INTERVALLUMBAN/NEM HŰTÖTT/
1a 2a 3a 4a
27
13. diagram: Gyermek infúziós elegyek pH változásának követése 2 hetes intervallumban,
nem hűtött minták esetén
14. diagram: Csecsemő infúziós elegyek pH változásának követése 2 hetes
intervallumban, hűtött minták esetén
5,9
52
5,9
36
5,8
96
4,9
25
5,9
92
5,9
51
5,8
95
5,7
65
5,9
84
5,9
50
5,8
98
5,7
97
5,9
73
5,9
48
5,8
99
5,8
34
1 N A P U T Á N 2 N A P U T Á N 1 H É T U T Á N 2 H É T U T Á N
PH
GYERMEK TPN INFÚZIÓ PH VÁLTOZÁSÁNAK
KÖVETÉSE 2 HETES INTERVALLUMBAN/NEM HŰTÖTT/
5a 6a 7a 8a
6,0
51
6,0
49
5,9
72
6,0
41
6,0
22
5,9
69
6,0
93
6,0
44
6,0
00
6,0
69
6,0
48
6,0
00
2 N A P U T Á N 1 H É T U T Á N 2 H É T U T Á N
PH
CSECSEMŐ TPN INFÚZIÓ PH VÁLTOZÁSÁNAK
KÖVETÉSE 2 HETES INTERVALLUMBAN/HŰTÖTT/
1b 2b 3b 4b
28
15. diagram: Gyermek infúziós elegyek pH változásának követése 2 hetes intervallumban,
hűtött minták esetén
Eredményeimet a műszer által kijelzett 3 tizedes pontossággal tüntettem fel. A
használhatóság szempontjából nincs értelme ilyen pontosságot megadni, mivel
gyógyszerkönyvi követelményként is csak kerek egész számokra határolja be a
megengedett pH tartományt. Azonban megtartottam a 3 tizedes jegyet, hiszen ez alkalmat
ad a tárolás során bekövetkező kis eltérések követésére is.
3.6. Eredmények kiértékelése, következtetések
3.6.1. Átlagos cseppméret és polidiszperzitás
Az átlag cseppméretek értékei jóval 1 mikrométer alatt vannak, ahogy az
infúziókhoz használt zsíremulziók esetén ez elvárható. A SMOFlipid® értékétől sem
különböznek nagymértékben. A nem hűtött minták közül a csecsemőnek szánt
összetételben a vastartalommal lineárisan növekszik a cseppméretek átlaga is. A vakoldat
viszont - nem számottevő mértékben -magasabb értéket mutat. A gyermek részére készült
összetétel esetén a cseppméretek fordított arányban állnak a vastartalommal. Mivel itt is
kismértékű különbség van, akár stagnálásnak is értékelhetjük. A hűtött minták esetén
eléggé váltakozó értékeket kaptunk 1b-3b-ig és 5b-7b-ig, a különbség itt is csak néhány 10
5,9
74
5,9
40
5,9
28
5,9
83
5,9
40
5,9
39
5,9
77
5,9
40
5,9
47
6,0
02
5,9
48
5,9
45
2 N A P U T Á N 1 H É T U T Á N 2 H É T U T Á N
PH
GYERMEK TPN INFÚZIÓ PH VÁLTOZÁSÁNAK
KÖVETÉSE 2 HETES INTERVALLUMBAN/HŰTÖTT/
5b 6b 7b 8b
29
nanométerben mérhető. A nem hűtött és hűtött elegyek átlag cseppméreteinek összesített
szórásából arra lehet következtetni, hogy a hűtőben tárolás nem nyújtottelőnyt a stabilitás
fenntartásában.
A polidiszperzitás értékek szorosan összefüggenek a „Z average” értékekkel,
amit már a „Vizsgálati eredmények bemutatása” című fejezetben leírtam. Értékei 0,109 és
0,360 között mozognak. A standard PDI értéke 0,222. A tendenciák hasonlóan alakulnak
az átlag cseppméretek eredményeivel.
Összegezve az átlag cseppméretek messze a meghatározott határérték alatt
maradtak, ami pozitív eredményként értelmezhető.
3.6.2. Maximális cseppméret
Egy nap után a nem hűtött minták esetén váltakozó méreteket kaptunk. A
legnagyobb csúcs 5318 nanométer volt a 7a mintában. Ez nem lenne elfogadható méret,
ám a többi mintavétel esetén kisebb cseppméreteket mutatott ugyanez az infúzió. Így
valószínűleg mérési hiba történhetett, amely miatt ilyen kiugró értéket kaptam. A többi
érték nem haladta meg az1 mikrométert. 1 hét után a 4a elegyben (vakoldat) mértem a
legnagyobb értéket: 6 százalékban fordultak elő 4633 nanométeres cseppek. Ugyanez az
elegy a többi mintavételi napon kisebb csúcsot mutatott. Ennek kapcsán is mérési hibáról
beszélhetünk. Az 5a (1016 nanométer) esetén is viszonylag kiugró értéket láthatunk,
amely viszont az 5 mikrométeres határértéket nem éri el. Így a zsírembólia veszélyét nem
növeli. 2 hét után az értékek 300 és 700 nanométer között alakultak.
Összességében elmondható, hogy a nagyobb cseppméretek átlagban kisebb
százalékban fordultak elő, mint a kisebb szemcsék. A két mintát, amelyek egy-egy
mintavétel során megközelítették az 5 mikrométeres értéket, elvetettem. Mivel a többi
mérés során jóval 1 mikrométer alatti értéket mutattak, így valószínűleg az adott nap csak
mérési hiba történhetett.
Az összes hűtött elegy közül két nap után látható legnagyobb cseppméret a
8b mintában (2352 nanométer). 2 hét után figyelhető meg több minta, melyben 1 és 1, 5
mikrométer közötti a cseppméret. A többi érték ezeknél jóval alacsonyabb volt.
Összességében a cseppméretek alacsonyabb értékeket mutatnak, mint a nem
hűtött minták esetén. A hűtött minták így közelebb állnak a standard szemcseméretéhez
(827,4 nanométer).
30
3.6.3. pH
A pH mérések során 4,557 és 6,093 közötti értékeket láthatunk. A SMOFlipid®
értéke 5,6 volt. Ezek enyhén savas értékek. A vér pH-jához képest is savasabb értékek, de
ez nem okoz problémát a beadás során. Cseppinfúzióként adva ezek nem okoznak a
szervezetben pH eltolódást, hiszen hígítódnak a vérben. A VII. Magyar Gyógyszerkönyv
által infúziókra megadott pH intervallum 5-7 közötti, de elfogadhatónak írja le a pH 3-8-ig
tartó tartományt is.[21] Így megállapítható, hogy a pH kapcsán megfelelőek a
mintaelegyek.
3.6.4. Konklúzió
Vizsgálataim során többször váltakozó értékeket kaptam. A mérések eltérései,
lehetséges mérési hibákból is eredhetnek. De legfőbb oka az emulziók dinamikus
egyensúlya által okozott ingadozás lehet. A cseppek összeolvadnak, majd szétválnak. A
lényeg, hogy olyan közeget teremtsünk, hogy még a cseppek összeolvadása esetén se érjék
el a kritikus cseppméretet. A méréseim között egy mintavétel esetén láthatunk
5mikrométer feletti szemcseméretet, amely már nem elfogadható. Ez a minta a
későbbiekben kisebb cseppméreteket mutatott, így a nem megfelelő érték valószínűleg
mérési hibából adódott. Így elmondható, hogy kis mennyiségű vas hozzáadása – méréseim
alapján - nem befolyásolja számottevően a TPN elegyek biztonságosságát.
A statisztikai elemzéseim során átlagokat és szórásokat számoltam.
Bonyolultabb statisztikai elemzéseket nem készíthettem, mivel a mintáim darabszáma nem
érte el a 30-at. Ez az a minimum elemszám, amellyel elkészíthető lenne egy mélyrehatóbb
értékelés. A Közgazdaságtudományi Kar statisztikus munkatársaival konzultálva, ezeket a
számításokat ajánlották.
31
4. Összefoglalás
A különböző infúziók elkészítése egy összetett és sok tényezőtől függő
tevékenység. „A keverékinfúziók magisztrális gyógyszerkészítmények, így elkészítésük
gyógyszerkészítésnek minősül, szakszerű és biztonságos elkészítésük gyógyszerészi
feladat.”[3] Egy parenterális beadásra szánt tápoldat elkészítése nem csupán két vagy több
oldat összeöntését jelenti. Az előállítása során a körülményeknek, berendezéseknek és az
előállítás minden fázisának egy meghatározott koncepcióval rendelkező rendszert kell
alkotnia. Ez a művelet egy speciális rendszerelméletet igényel. Két alapvető elvárás az
individuális összetétel és a megbízható minőség. A komponenseknek sterilnek kell lenniük,
aszeptikus körülmények biztosítandók az előállítás során. Az összetevőknek kompatibilis
közeg szükséges és cél a megfelelő stabilitás elérése. A tápoldatok készítése esetén a
mindenkor érvényben lévő Magyar Gyógyszerkönyv előírásai követendők, mivel az
extempore készített parenterális keverékek minőségének meghatározására nincs a világon
egy egységes követelményrendszer. Igen nagy jelentőségű a szakszerű előkészítés,
infúziókészítés, ellenőrzés, tárolás és felhasználás elvégzése, hiszen a parenterálisan bevitt
gyógyszerek kockázata messze felülmúlja a per os vagy lokálisan alkalmazott
készítményekét. Kutatásom során törekedtem a szakszerű és a szabványoknak megfelelő
laboratóriumi munkára.
Célom a szakdolgozatommal az volt, hogy egy olyan teljes értékű,
gyermekeknek szánt tápláló infúziót készítsek el, amelyben szerepel a vas, és a fiatal
szervezetekbe biztonságosan beadható napi pótlására alkalmas mennyiségben. Ezen belül
egy támpontot szerettem volna nyújtani azoknak, akiknek a mindennapi rutin része, hogy
teljes parenterális táplálásra szoruló anémiás gyermekek gyógyításával foglalkoznak.
Méréseim kapcsán megállapítható, hogy a vas a parenterális emulziókba bizonyos határon
belül biztonsággal belekeverhető. Ám ezeken a méréseken kívül még több szemszögből is
meg kellene vizsgálni a problémát. Időhiány miatt, ezeket a vizsgálatokat még nem tudtuk
elvégezni. Nagyon fontos lenne megállapítani a vas kicsapási pontját, hogy melyik az a
koncentráció, amely esetén már megjelennek az 5 mikrométer feletti szemcsék. Ezen felül
mindenképp ellenőrizni kellene egy összetétel vizsgálat során, hogy a ferri-ion az elegyben
nem oxidálja-e a többi komponenst. A C-vitaminnal való reakciója során ez sajnos
elképzelhető. Emellett pedig még javasolnám a nagyobb mintaszámmal történő munkát,
hogy a gyermekek a lehető legbiztosabb terápiát kaphassák. Tehát ahhoz, hogy nagy
bizonyossággal kimondhassuk, hogy a vas a teljes parenterális táplálásra szánt elegyekbe
32
belekeverhető a megfelelő koncentrációban, még ezeket a vizsgálatokat, nagy
elemszámmal el kellene végezni.
Szakdolgozatom elkészítéséhez szükséges kutatásaim során rendkívül sokat
tanulhattam a klinikai gyógyszerészeti szakirányról, ezen belül pedig a parenterális tápláló
elegyek fogalmáról és jelentőségéről. Beleláthattam a tudományos cikkek hatalmas
tárházába, a nehezen átlátható szakirodalmi bázisokba. Ezeket elemezve elsajátíthattam a
tömörítés művészetét és a lényeg meglátásának képességét. Nagyon érdekesek voltak
számomra a gyakorlati műveletek is a mintainfúziók elkészítése és elemzése során.
Megismerhettem az aszeptikus munkával járó szabályokat és munkarendet.
Begyakorolhattam a fecskendők használatát, amely során egyre gyorsabban és
magabiztosabban készíthettem el a mintának szánt elegyeket. Emellett elsajátíthattam a
Zetasizer cseppméret meghatározására alkalmas műszer kezelését.
Összefoglalva elmondható, hogy rengeteget tanulhattam a szakdolgozatom
elkészítése során, amely az elkövetkezendő évtizedeimben biztosan megkönnyíti majd a
gyógyszerészként rám váró feladatok elvégzését. Remélem, hogy méréseim segítségével
megadhattam azt az alapot, amely a teljes parenterális táplálásban részesülő gyermekeket
kezelő orvosok és tápoldatukat elkészítő gyógyszerészek munkáját segíti. Ezen felül
további kutatásaikat kiegészítve, hozzájárulhattam a betegek megfelelő terápiájához.
33
5. Köszönetnyilvánítás
Szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Szabóné Dr. Schirm
Szilviának a dolgozat elkészítésében nyújtott segítségéért, értékes tanácsaiért és türelméért.
Köszönetet mondok továbbá Prof. Dr. Botz Lajosnak, a Gyógyszerészeti Intézet
vezetőjének, hogy lehetőséget biztosított munkám sikeres elvégzéséhez.
Hálás vagyok Dr. Turmezeiné dr. Horváth Judit, a Semmelweis Egyetem I.
számú Gyermekgyógyászati Klinika intézeti gyógyszerészének a vizsgálatok elindítását
megkönnyítő összetételek elküldéséért és tanácsaiért. Köszönöm Dr. Pál Szilárdnak, a
Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet adjunktusának a méréseim során végzett
áldozatos munkáját. Továbbá szeretném megköszönni Kiss Viktornak, a
Közgazdaságtudományi Kar tanársegédjének a statisztikai kérdésekben nyújtott segítségét.
Végül, de nem utolsó sorban hálámat szeretném kifejezni a Gyógyszerészeti
Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár és a Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai
Intézet munkatársai felé, akik idejüket nem sajnálva támogattak abban, hogy
elkészülhessen a szakdolgozatom.
34
6. Irodalomjegyzék
o [1] Mohr T. és Vimláti L.: Infúzió készítés-infúziós terápia; Gyógyszerészek és
orvosok részére, A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Kórházi Gyógyszerészeti
Szervezete, Budapest (1989)
o [2] Varga P.: A klinikai táplálás elmélete és gyakorlata; Az enterális és parenterális
mesterséges táplálás ABC-je, Melania Kiadói Kft., Budapest (1998)
o [3] Télessy I.: Táplálásterápia parenterális tápoldatkeverékekkel, Medicina Kiadó,
Budapest (1997)
o [4] Fonyó A. és Ligeti E. : Az orvosi élettan tankönyve. Medicina Könyvkiadó,
Budapest (2008) 209.
o [5] Crary S. E. , HallK. és Buchanan G. R.:Intravenous Iron Sucrose for Children
with Iron Deficiency Failing to Respond to Oral Iron Therapy, Pediatr Blood
Cancer. (2011 Apr) ; 56(4):615-9
o [6]Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet,
gyógyszerkészítmények alkalmazási előiratai
https://www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis/ (megjelenítve 2016 február)
o [7] www.pharmindex-online.hu (megjelenítve 2016 február)
o [8] www.stabilis.org (megjelenítve 2015 február)
o [9] Müller K., Cseh Á., Veres G. és mtsai: Teljes parenterális táplálás-minden
részletében teljes? ; Orvosi Hetilap (2014) 155.évfolyam, 45.szám, 1807.old.
o [10] Pál Sz., Mayer K. és Dévay A. : Részecskeméret-meghatározás a dinamikus
fényszóródás módszerével; Acta Pharmaceutica Hungarica (2005), 75., 23-29
35
o [11] Wilczura-Wachnik H.: Manual for experiment: Dynamic Light Scattering
application in size detection of molecules and molecular aggregates; University of
Warsaw, Faculty of Chemistry, Chemical Technology Division
o [12] PTE GYTK Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet előadása:
Szemcseméret jelentősége a gyógyszertechnológiában, Pál Szilárd, 2014
o [13] Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, IV. A kötet, 01/2008:0520, 5163.,
Medicina Könyvkiadó, Budapest (2003)
o [14] PTE GYTK Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet előadása:
Gyógyszerek stabilitása, Pál Szilárd, 2015
o [15] A 2. ábra forrása: http://www.labex.hu/scilogex_mx_e_vortex_mixer_446
(megjelenítve 2016 február)
o [16] Dévay Attila: A gyógyszertechnológia alapjai, Egyetemi tankönyv, Pécsi
Tudományegyetem, Pécs (2013)
o [17] Détári G. : Gyártáshigiéniés követelmények kialakítása az ellenőrzött
gyógyszergyártásban, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest (1987)
o [18] A 3. ábra forrása: Gyógyszerészeti Intézet, Szabóné Dr. Schirm Szilvia
archívuma, 2012
o [19] Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet,
Gyógyszerészeti módszertan, OGYI-P-63-2007/2012 módszertani levél
https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/P63_2012_Keverekinfuziok.pdf (megjelenítve
2016 február)
o [20] Szántó F.: A kolloidkémia alapjai, Gondolat Kiadó, Budapest(1987)
o [21] Magyar Gyógyszerkönyv VII. kiadás, I. kötet, 447-449. oldal; Medicina
Könyvkiadó, Budapest (1992)