Magyarország – kilenc másik európai országgal együtt – 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Az EU jelentős beruházásokat hajtott végre az új tagállamokban kohéziós politikája révén, valamint 2014 óta az európai beruházási terven, a Juncker-terven keresztül annak érdekében, hogy elősegítse az uniós átlaghoz való felzárkózásukat a növekedés és a jövedelem tekintetében. Nemcsak az uniós finanszírozásnak köszönhető, hogy a beruházások nagyon pozitív, kézzelfogható eredményekkel jártak, hanem annak is, hogy ezek a tagállamok reformokat hajtottak végre, valamint erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy vonzó környezetet biztosítsanak a befektetők és a vállalkozások számára a letelepedéshez és a növekedéshez.

EGYÜTT NÖVEKSZÜNK: A MAGYARORSZÁGNAK NYÚJTOTT UNIÓS TÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA 2004 ÓTA

100EU-28

Hungary - GDP/head (PPS), index EU-28=100

0

Hungary

201720162015201420132012201120102009200820072006200520042003

Konvergencia: 2003 óta Magyarországon az egy főre jutó GDP 7 százalékponttal nőtt az uniós átlaghoz képest.

55,2 milliárd euró értékű beruházás valósult meg Magyarországon 2004 és 2020 között az európai strukturális és beruházási alapok keretein belül

2,5 milliárd euróértékben pedig a Juncker-terv mozgósított további beruházásokat Magyarországon 2014 óta

A Juncker-Bizottság 2014-es megalakulása óta az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a Juncker-terv révén 28 820 magyar kis- és középvállalkozás jutott támogatáshoz.

Növekedés: Magyarországon az egy főre jutó GDP 57%-kal nőtt 2003 és 2017 között.

„A 2004-ben további 10 európai ország befogadásáról született döntés kontinensünk számára fontos, és egyben a történelem egésze szempontjából is jelentős pillanat volt. A közép- és kelet-európai országok csatlakozása, valamint az a bátorság, amelyet az emberek a csatlakozásra való felkészülés során tanúsítottak, lehetővé tette számunkra, hogy összeegyeztessük kontinensünk történelmét annak földrajzával. A mai napig a bővítés lelkes híve vagyok.”

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, 2019. április 29.

A strukturális finanszírozásra fordított uniós beruházások magyar állampolgáronként 2532

eurót jelentenek.

A Magyarországon megvalósuló kohéziós projektek költségeinek 85%-át az EU állja.strukturális

támogatást nyújt.

A kohéziós beruházások legfontosabb

eredményei az elmúlt évtizedben

115 000 új munkahely

A víz- és szennyvízhálózathoz való

hozzáférés javítása 3,5 millió ember

3724 km-nyi útszakasz építése

vagy korszerűsítése

415 km-nyi vasúti pálya építése vagy

korszerűsítése

2014 óta az EU az összes magyarországi állami beruházás 43%-ának megfelelő összegű

A szolnoki RepTár interaktív légi közlekedési múzeum a repüléstörténet különleges emlékeit mutatja be a látogatóknak, létrejöttéhez pedig az uniós támogatás is hozzájárult. A beruházás új lendületet adott a korábban elhanyagolt környéknek is, ahol azóta új üzletek és kávézók nyíltak.

A családi vállalkozásként alapított Balogh Tészta Magyarország egyik legnagyobb tésztaforgalmazójává nőtte ki magát. A cég uniós finanszírozásból telepített egy új gyártósort, mellyel ma a tiszakécskei üzemében óránként 2250 kg tésztát állít elő.

A szegedi ELI-ALPS lézerkutató központ a legnagyobb kutatás-fejlesztési projekt ma Magyarországon. Ez az EU által társfinanszírozott központ képes előállítani a legintenzívebb fényimpulzusokat a világon.

KIVÁLÓSÁG A KUTATÁS ÉS AZ INNOVÁCIÓ TERÉN

Magyarország 228,9 millió euró összegű támogatást kapott a Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs program keretében. A Horizont 2020 alá tartozik „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése” elnevezésű program is, amely az egyetemek és a kutatási szervezetek kapacitásépítésére irányul. E programnak köszönhetően minden olyan tagállam, amely 2004 után csatlakozott az EU-hoz, pénzügyi támogatást kaphat, partnerségeket hozhat létre Európa-szerte, és kutatási központokat építhet ki. Magyarország erre a célra 22,9 millió euró támogatásban részesült.

Az EU bővítése mindenki számára előnyökkel jár. Az egységes piac kiterjesztése révén új piacok nyílnak meg mind a régi, mind pedig a csatlakozó tagállamok vállalatai számára. Mivel az uniós beruházásoknak köszönhetően növekszik a jövedelem az új tagállamokban, egyre több kereskedelmi és beruházási lehetőség jön létre az EU egész területén. A csatlakozó országokban végrehajtott uniós fejlesztések közvetlen módon is hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez a többi tagállamban azáltal, hogy a vállalatok határokon átnyúló, uniós finanszírozású projektekben vehetnek részt.

A becslések szerint például a kohéziós politika által Németország GDP-jére gyakorolt hatás közel egyharmada a más tagállamokban végrehajtott finanszírozási programokból származik.

Végül pedig a növekvő egységes piac világszerte nagyobb vonzerőt jelent a befektetők számára: a csatlakozás óta az Unióba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetés a GDP százalékában kifejezve több mint a kétszeresére, a 2004. évi GDP 15,2%-áról a 2017. évi GDP 40,9%-ára nőtt.