1.a) Határozza meg a pénzügyi ellenőrzés fogalmát és célját, valamint mutassa be a vállalati és intézményi belső kontrollrendszer felépítését, funkcióját, helyét a vállalkozás, illetve az intézmény szervezetében, azonosítsa továbbá a belső kontrollrendszeren belül a függetlenített belső ellenőrzés szerepét.

vállalkozásoknál, költségvetési szerveknél lefolytatott olyan hivatalos vizsgálat, melynek során a könyvvezetés, pénzügyi kimutatások, dokumentumok, belső irányítási rendszer, információs technológia megbízhatóságáról, pontosságáról, valódiságáról, az erőforrások felhasználásának észszerűségéről nyilvánítanak véleményt. A pénzügyi ellenőrzés kapcsolódhat tulajdonosi és hatósági érdekhez egyaránt.A vállalkozások világa, a kereskedelem nem létezhet szervezett társadalmi vizsonyok, államháztartási kapcsolatok nélkül. s maga a szervezett termelőtevékenység, a vállakozások, a közösségi feladatok ellátása, még a legprimitívebbek is ellenőrzési funkciókat követelnek. A pénz megjelenésével, a munkamegosztás és a technika fejlődésével önálló elemmé váltak, specializálódtak. Így alakultak ki a belső és külső kontrollfunkciók, melyeket ma is az osztályozás kiindulásaként vehetünk, melyek a szervezeti működés belső irányításához, vezetéséhez, illetve a külső kapcsolatok biztonságához, társadalmi működéséhez szükséges közterhek teljesítéséhez kapcsolódnak. A pénzügyi ellenőrzésnek ma Magyarországon nincsen egységesen elfogadott definíciója. A különféle jogszabályok ebben a körben az alábbiakat használják: államháztartási ellenőrzés, számvevőszéki ellenőrzés, költségvetési ellenőrzés, felügyeleti, költségvetési ellenőrzés, könyvvizsgálat, belső ellenőrzés, belső pénzügyi audit, illetve belső kontrollrendszer. Egy technikai, eljárás alapú megközelítés, mely az ellenőrzött szervezet elszámolásainak törvényességét, szabályszerűségét ítéli meg és/vagy az ellenőrzött feladat, tevékenység, szolgáltatás, funkció ellátásának, gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét minősíti. Pénzügyi ellenőrzés célja: a közfinanszírozás, a gazdálkodás biztonságának a szolgálata, erősítése. Képet ad arról, hogy a társadalmi működés pénzügyi folyamatai miként alakulnak biztonságos e a működés. A pénzügyi ellenőrzés mindig hatalmi – vezetési – irányítási rendszerekhez kapcsolódik.

PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSEK fogalma tágabb értelemben: Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének : olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz és

tanácsadói tevékenység, amely értéket ad a szervezet működéséhez és javítja annak minőségét. Értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll és az irányítási folyamatok hatékonyságát.

Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége : a gazdálkodó szervezet kiszolgálására a gazdálkodó szervezeteken belül létrehozott értékelő tevékenység. Feladata: számviteli és belső irányítási és szabályozási rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálata, figyelemmel kísérése és értékelése.

Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete (Állami Számvevőszékek): funkcionális eszköz, amely révén egy szervezet biztosítékot kaphat arra vonatkozóan, hogy a belső folyamatok oly módon működnek, hogy minimálisra csökkentik a csalások, hibák, szabálytalanságok vagy gazdaságtalan és nem hatékony eljárások valószínűségét.

Szűkebb értelemben: egy szervezet, program pénzügyi elszámolásainak, és az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartásoknak az ellenőrzése.

Célja: pénzügyi dokumentumokban, beszámolókban szereplő információk helyességének megállapítása.Vizsgálja: pénzügyi kimutatások a valóságnak megfelelően mutatják-e a pénzügyi helyzetet, a tevékenységek vagyonra és felhasználásokra gyakorolt hatását, és a beszámolók hatályos számviteli elveknek, szabályoknak megfelelően készült-e.Előnye: képet ad a pénz felhasználásának szabályszerűségérőlHátránya: nem vizsgálja, hogy a pénzeszközöket mennyire jól használták fel és hogy a célok teljesültek-eCsoportosítása:

Pozitív bizonyosságot nyújtó ellenőrzés: ellenőr arról nyilatkozik, hogy az elvégzett vizsgálat révén ésszerű szintű (95%os) bizonyosságot szerzett, hogy a beszámoló a jogszabályoknak, előírásoknak, standardoknak megfelel-e

Negatív bizonyosságot nyújtó ellenőrzés: ellenőr arról nyilatkozik, hogy az elvégzett vizsgálat során semmi sem jutott a tudomására, ami arra utalna, hogy a beszámoló ne felelne meg a jogszabályoknak, előírásoknak, standardoknak (= korlátozott bizonyosság)

BELSŐ KONTROLLRENDSZER:Pl. a vállalatok működéséhez kapcsolható szakmai és pénzügyi kontroll vagy a kormányzati ellenőrzés a „hagyományos” ex-post vizsgálatokat vizsgálatokat végző belső ellenőrzés, a monitoringtevékenyésg, amunkafolyamatba épített termék-végellenőrzés , humánpolitikai vizsgálatok, a kifizetéshez kapcsolható

1

teljesítések ellenőrzése. Az ellenőrzött szervezeteknek az ellenőrzött szservezettől való függetlensége – elhelyezkedése – dönti el, hogy melyik ellenőrzési formáról van szó. KONTROLLRENDSZER: részletesen dokumentálják a kontrollok céljait, a megvalósításukhoz szükséges eszközöket, a kontroll folyamat lépéseit, és az esetleges hiányosságok nyilvánosságra hozatalának módszereit. Segítséget nyújtanak a belső irányítási és ellenőrzési rendszerek szervezeti kialakításához és ellenőrizhetőségéhez. Nemzetközileg leginkább elterjedt a COSO modellCOSO modell: megfelelő kontrollok kiépítését 5 lépésre bontja. Célja: a belső kontrollokkal kapcsolatos definíciókat, módszereket és a vezetői feladatokat egységes rendszerbe foglalja. Belső kontrollt folyamatként alakítják ki úgy, hogy ésszerű biztosítékot nyerjenek a szervezeti célok elérésében, aminek az alábbi kategóriák

működés eredményessége, hatékonysága pénzügyi jelentések megbízhatósága, megfelelés az alkalmazott törvényeknek és előírásoknak, etikai szempontok.

Egységbe foglalja a Miért? Ki? Mit? Hogyan? kérdésekre a válaszokat.Elemei:1) Kontrollkörnyezet: egy szervezet felső szintű, az egész szervezetre kiható hozzáállását adja meg. Alapja a belső kontrollok összes többi elemének, amely biztosítja a fegyelmet és a rendet a szervezetben. Összetevői: feladat- és felelősségi körök kijelölése, vezetés filozófiája és stílusa, szervezeti felépítés, HR-politika és gyakorlat, elkötelezettség a szakértelem iránt, felső vezetés és audit bizottság.

2) Kockázatértékelés és kezelés:Kockázat: a vállalkozás, szervezet működése tekintetében mindazon események bekövetkezésének valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a vállalkozás működését, céljainak elérését. Csoportosítása: Kiváltó oka szerint:

külső környezetből eredő kockázatok, tevékenységi kockázatok, emberi erőforrás kockázatok.

Felmerülés folyamatbeli helye szerint: Eredendő: azoknak a tevékenységeknek a természetes velejárói, amelyek a szervezet végez céljai

megvalósítása érdekében. Alapvetően: emberi hibával, mulasztással, tévedéssel függ össze. Belső kontroll kockázata: a szervezet belső kontrollrendszere nem jelzi, nem előzi meg, vagy nem javítja

ki a lényeges hibát, szabálytalanságot. Megmaradó kockázat: az a kockázat, ami fennmarad a vezetés által megtett intézkedések után is. Fel nem

ismert, azonosított és értékelt, vmint elviselt kockázat. Kockázatértékelés: mechanizmusokra épül, amelyek lehetővé teszik a szervezeti célokat érintő negatív hatások, vagy elszalasztott lehetőségek felismerését, elemzését és kezelését.Feltétele: ismertek legyenek a szervezeti célok3) Kontrolltevékenységek: előírásokat és eljárásokat tartalmaznak. Vezetés, tulajdonosok iránymutatási és instrukciói a célokra ható kockázatok kezelésével kapcsolatban végrehajtásra kerülnek. Kockázatok kezelésének eszköze.

2

4) Információ és kommunikáció: biztosítja a vállalkozáson, szervezeten belül a fentről lefelé történő kommunikációt (pl: célok, elvárások kommunikálása) és az alulról felfelé történő információáramlást (pl: kockázatok azonosítása, hiányosságok)Elvárás: minden adat és információ megjelenjen és feldolgozásra kerüljönBiztosítani kell a következőket:

beosztottak kellően ismerik az ellátandó feladatokat vezetés nyitott az alulról jövő javaslatokra kommunikációs csatornák hatékonyan működnek és nyitottak az ügyfelek, a vevők felé külső érintettek hozzáférnek a szervezet etikai kódexéhez belső és külső érintettekkel folytatott kommunikáció által megkövetelt esetekben a vezetés időben

reagál1) Monitoring: szervezet kontrollrendszere rugalmasan tud reagálni a változó külső és belső körülményekhez. Magába foglalja: a működési folyamatokba épített folyamatos, mindennapi szokásos monitoringot, napi értékeléseket, az elkülönített nem mindennapos értékeléseket, a külső, független véleményeket is, vmint a hiányosságok feltárását és jelentését.

FÜGGETLENÍTETT BELSŐ ELLENŐRZÉS: a vállalkozás céljainak elérését, azoknak az érdekében a vállalkozások belső kontrollrendszerét segítő eszköz.Vizsgálja és értékeli: a belső kontrollrendszerek eredményességét és hatékonyságát, rendszeresen és szabályozott módszerrel értékeli és javítja a kockázatkezelést, az ellenőrzési és irányítási eljárások hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósítását. Különböző elemzéseket készít, értékel, ajánlásokat tesz, tanácsokat és információkat ad a vállalkozás vezetése számára.Része magának a belső kontrollrendszernek és maga a belső kontrollrendszer legfőbb értékmérője is.

A függetlenített belső ellenőrzés közvetlenül a felső vezetés vagy a Felügyelő Bizottság irányítása alatt működik a jogszabályi előírásoknak, vagy a belső szabályozásnak megfelelően. A vezetés céljainak elérését, munkájának alátámasztását, döntéseinek megalapozottságát segíti. Külön függetlenített belső ellenőrzési funkcióra azért van szükség, mert a sokrétű irányítási feladatok mellett a felső szintű vezetés képtelen minden ellenőrzési feladatot saját személyében ellátni. A függetlenített belső ellenőrzésnek többek között afelett is őrködnie kell, hogy a közép- és alsó szintű vezetők ellenőrzése, valamint a munkafolyamatokba épített ellenőrzés megfelelően szervezett és jól működik-e. Komplex szemléletre és szintetizált értékelésre csak függetlenített, az egész szervezetet áttekinteni tudó személy képes. A függetlenített belső ellenőrzés azonban csak akkor állítható való-ban a felső vezetés szolgálatába, ha élesen elhatárolják a tevékenységek folyamatába épített ellenőr-zés minden formájától, vagyis nem a függetlenített belső ellenőrzéssel kívánják pótolni a folyama-tokba épített ellenőrzések hiányát. A függetlenített belső ellenőrzéssel szemben alapkövetelmény, hogy a legfelső vezető közvetlen felügyelete alá rendelve működjék. A közvetlen felügyelet azt jelenti, hogy a függetlenített belső ellenőrzés önállóan, és nem valamely más részleg keretében végzi munkáját. A függetlenített belső ellenőrzés első számú vezető általi közvetlen irányítása nem jelenti azt, hogy a vezető helyetteseit is a belső ellenőrökkel ellenőriztesse. Természetesen kiterjed az ellenőrzés a helyettesek alá tartozó területekre. Az első számú vezető akkor jár el helyesen, ha a helyettesek ellenőrzési igényeinek érvényesítési lehetősége, valamint a felső vezetők közötti jó együttműködés érdekében bevonja helyetteseit a függetlenített belső ellenőrzés irányításába.A hatékony működés érdekében szükséges, hogy a vezetés és a belső ellenőrzés között kölcsönösen egymást segítő kapcsolat alakuljon ki. A függetlenített belső ellenőrzés feladatai az irányított szervezeti egységek tevékenysége szabályszerűségének és hatékonyságának vizsgálatára egyaránt kiterjednek. Részleteiben a következő főbb területeket, feladatokat, témákat lehet megjelölni egy vállalkozásnál ellenőrzési feladatként:

a piaci igények megállapítása, a fizetőképes kereslet mennyiségi és minőségi kielégítése

a termelési tényezők gazdaságos felhasználása; a távlati, fejlesztési tevékenység megalapozása

a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés valódisága

a minőségvédelem, a hatékonyság alakulása, a bizonylati rend, okmányfegyelem

a vagyon védelme, a pénzügyi fegyelem, stb.

3

A függetlenített belső ellenőrzés a felső vezetés döntéseinek, utasításainak végrehajtását, a tevékenység gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét, a tevékenység és az elszámolások szabályszerűségét, a vagyon védelmét egy-egy szervezeti egység átfogó ellenőrzése, témavizsgálat, célellenőrzés, valamint utóvizsgálat keretében, az adott helyen és időben előtérbe kerülő fő feladatok kiemelésével, munkaterv alapján ellenőrzi.A függetlenített belső ellenőrzés általában éves munkaterv alapján végzi munkáját. A munkatervre ő tesz javaslatot, és azt az első számú vezető hagyja jóvá. A komplex ellenőrzési feladatok meg-oldása szükségessé teheti, hogy a vizsgálatban az ellenőrzési szakemberek mellett különböző szak-területek dolgozói is közreműködjenek. A vállalkozás önrevíziós tevékenységének szakmai erősítése érdekében az adóbevallások felülvizsgálatára indokolt a belső ellenőrzést igénybe venni, amely ellenőrzésével hozzájárulhat a bevallások hibátlan elkészítéséhez.A belső ellenőrzés az egyre növekvő követelményeknek csak akkor tud megfelelni, ha az első számú vezető kiemelt figyelmet fordít a belső ellenőrök és vezetőjük megválasztására. A szakmai képzettség mellett az ellenőröknek olyan emberi tulajdonságokkal és magatartással kell rendelkeznie, amely alkalmassá teszi mások munkájának megítélésére, bírálatára.

http://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1315%3A30atetel&catid=247&Itemid=355

http://users3.ml.mindenkilapja.hu/users/merlegkepes/uploads/Az_ellenorzes_rendszere_es_modszertana.pdf

http://www.soterline.hu/tetelek/2151-06%20Ellen%C5%91rz%C3%A9si%20ismeretek%20alkalmaz%C3%A1sapdf.pdf

http://web.kvif.bgf.hu/upload/subject/doc/20080923130558J_Ea1-5.pdf

http://www.ebit.porta.hu/site/images/stories/doksik/ellenorzes_rendszere.pdf

http://www.perfekt.hu/c/document_library/get_file?uuid=235f176c-f01e-43a5-8a17-de66686ab1fa&groupId=10804

4

1.b) Mutassa be a humánerőforrás gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, beleértve az állományi létszám és az állományba nem tartozók nagyságának és összetételének ellenőrzését. Ősmertesse, hogy milyen módszerekkel lehet ellenőrizni a munkaidő kihasználtságot és a munkatermelékenységet.Létszámgazdálkodás ellen ő rzése ▪ a tervezett létszámszükséglet mennyire áll összhangban a gyártott termékösszetétellel és a technológiai struktúrával, valamint ezek változásaival, a műszaki fejlesztéssel (amely nagymértékben érintheti a létszámot és a szakmai összetétel belső arányait),▪ melyek a megfelelő munkaerő biztosításának nehézségei, amelyek általában a kvalifikált, a jól képzett és nagy gyakorlattal rendelkező munkaerő biztosításánál és a nehéz fizikai, egészségre ártalmas,időjárásnak kitett munkakörök betöltésénél mutatkoznak. (Az ország egyes részein a munkanélküliség eltérő mértékű és jelentős, főleg a nem keresett szakmákra és a képzetlen munkaerőre jellemző.)

Szellemi létszám ellenőrzése:Vizsgálni kell, hogy gondoskodtak-e: a műszaki és ügyviteli dolgozók képzettségi színvonalának emelésére szervezett továbbképzésről, az ügyvitel hatékonyabbá tétele érdekében korszerű irodai felszerelésekről, gépesítésről, a munkaerő- szükségleti normatívák képzéséről, megfelelő kialakításáról, a munkaidő elfogadható kihasználásáról, a munkaerő célszerű felhasználásáról (teljes munkaidővel, részmunkaidővel, osztott munkaidővel).

Fizikai létszám ellenőrzése: pontosan történt-e (időben és területileg) a termelés (szolgáltatás) munkaidő-szükségletének megállapítása, a munkaerő-állomány tervezett szakmai és minőségi összetétele megfelel-e a technológiai, technikai

színvonal követelményeinek, megfelelő munkaidő-kihasználását irányozták-e elő, mindezek biztosítják-e a termelési (szolgáltatási) feladat teljesítését és a munka termelékenységének

növelését, vagyis indokolt-e a foglalkoztatott létszám.

Rendelkezésre álló munkaidőalap kihasználásának ellenőrzése: A fizetett szabadság és egyéb igazolt távollét (pl. tanulmányi kedvezmény) miatt kieső munkanapok

ellenőrzése- szúrópróbaszerűen – a jogszabályi előírások (és – ha van – a kollektív szerződés,) alapján, időszakonként szabályszerűségi szempontból is indokolt,

Ellenőrizni kell a szabadságolási tervek és a tényleges szabadságok alakulásának összhangját, valamint e tervek és a termelési programok összefüggéseit. Eltérést okozhat, ha tervet felületesen állították össze,vagy a munkások állományában lényeges változás következett be.

A betegség miatti hiányzásokkal kapcsolatos kiemelt ellenőrzési feladat az esteleges munkaköri egészségi ártalmak mértékének, gyakoriságának feltárása, amely egészségvédelmi hiányosságokra is utalhat.

A munkaidő kihasználtságot és a munkatermelékenységet a közvetlen és közvetett termelői létszám megoszlásában helyes vizsgálni. A munkaidőalap kihasználását a munkaidőmérlegeken keresztül vizsgálhatjuk, feltárhatjuk a látszólagos munkaerőhiány okait, az indokolatlan többletlétszámot a létszám aránytalan eloszlását.

Termelékenység vizsgálata: egységnyi élőmunka-felhasználással mekkora hozam érhető elA termelékenység növekedése a termék és a technológia fejlesztésével, jobb minőségű, célszerűbb anyagok használatával, jobb létszámgazdálkodással érhető el. Ezért kell elkülöníteni: a létszám és munkaidő felhasználása, milyen módon és mértékben törekednek az élőmunkának gépi eszközökkel való hatékony kiváltására.

Munkaidő felhasználása két részből áll: idő, amikor a munkás termelőmunkát végez és veszteségidő, amikor nem termel pl: gépállás, munka-, szerszám-, vagy anyaghiány.Célszerű értékelni, hogy a dolgozókat milyen feltételek mellett alkalmazzák: teljesítménytől függő vagy fix bér; mennyire ösztönző a bérezési rendszerVizsgálandó: mennyire megalapozottak a normák, felülvizsgálják-e A műszaki fejlesztés, a beruházások, az újítások, a szervezési intézkedések eredményeként a munkanormák

indokolt helyesbítését elvégezték-e, A begyakorlottság eredményeként fellazult normák az érintett gyártmányok (termékek) esetében

felülvizsgálták-e és gondoskodtak-e rendezésükről.

5

2.a) Ismertesse a nemzetközi ellenőrzési normák (standardok) rendszerét és szerepét. Mutassa be az IIA (Nemzetközi Belső Ellenőrzési Standardok) felépítését, főbb tartalmi elemeit.

Nemzetközi ellenőrzési elvárásokat meghatározó szervezetek:

Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége – IFAC (1977): a magánszektor vállalatainak pénzügyi beszámolóit hitelesítő, könyvvizsgálati munkát szabályozó szervezet.Célja: világszerte harmonizálja a könyvvizsgálók szakmai munkájátNemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület – PSC: a szervezet nevében a közszférát érintő hivatalos számviteli, könyvvizsgálati és jelentéskészítési nyilatkozatokat adjon ki, és a közszféra számára standardokat tegyen közzéNemzetközi Könyvvizsgálati Standardok célja:

pénzügyi beszámolók a nemzetközi számviteli standardok - IAS – szerint készüljenek a beszámolók ellenőrzése a nemzetközi könyvvizsgálati standardok - ISA - szerint történjenek

Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete – INTOSAI (1953): az államháztartási szektor ellenőrzésének nemzetközileg elismert vezető szereplője, magyar tagja Állami SzámvevőszékCélja: a legfőbb ellenőrzési intézmények között a közpénzek ellenőrzésével kapcsolatos gondolat- és tapasztalatcsere támogatásaA standardok nem kötelező érvényűek, de a legjobb ellenőrzési gyakorlatokat tükrözik.

Belső Ellenőrök Szervezetének Európai Szövetsége – ECIIA: az európai IIA szervezeteket tömöríti, kb 31 tagszervezete vanCélja: a belső ellenőrzés európai támogatása, kutatások végzése, a belső ellenőrzés gyakorlatát érintő állásfoglalások kiadása, vmint az ECIIA Bizottságok szakértői segítése.

Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete – IIA (1941): kezdetben 25 taggal, mára 249 tagszervezete és 114 775 taggal rendelkezikCélja: a belső ellenőrzési szakma fejlesztéseKüldetése: a nemzetközi belső ellenőrzési szakma nemzetközi hangja és ezen keresztül képviselője legyenTevékenységei:

belső ellenőrzés által nyújtott értékek hirdetése, terjesztése, szakmai fejlődést biztosító lehetőségek nyújtása, standardok kiadása, vizsgaprogramok szervezése, vezető szerepet tölt be a belső ellenőrzési ismeretekben, belső ellenőrzés legjobb gyakorlatainak terjesztése, lehetőségek biztosítása a belső ellenőrök közötti tapasztalatcserére.

Belső ellenőrzés nemzetközi standardjai - IIA normák: a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete által kiadott normák, amelyek segítik meghatározni a belső ellenőrzés céljai eléréséhez szükséges tevékenységeket és eljárásokat, vmint viszonyítási alapot adnak a belső ellenőrzési tevékenység eredményeinek értékeléséhez.

alapvető normák: belső ellenőrzési tevékenységet végző szervezetek és szakemberek jellemzőit határozzák meg

végrehajtási normák: ellenőrzési tevékenység sajátosságait írják le és meghatározzák azokat a minőségi kritériumokat, amelyek alapján e tevékenység teljesítménye értékelhető

megvalósítási normák: a bizonyosságot adó tevékenységre és a tanácsadó tevékenységre dolgozták kiAlapvető és a végrehajtási normákat vmennyi belső ellenőrzési szolgáltatás esetében, míg a megvalósításit csak bizonyos típusú ellenőrzési feladat esetében.

Részét képezi a Nemzetközi Szakmai Gyakorlat Keretrendszerének, amely tartalmazza: belső ellenőrzés definícióját, etikai kódexet, IIA normákat és más utasításokat.

IIA NORMÁK FŐBB TARTALMI ELEMEI:Alapkövetelményeket leíró és végrehajtási standardjait attól függően kell alkalmazni a mindennapi munkavégzés során, hogy a belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséről, irányításáról, minőségbiztosításáról, vagy tervezéséről, végrehajtásáról, ill az elvégzett ellenőrzések eredményeiről történő beszámoltatásról van-e szó.

Megvalósítási normák: az alapvető és végrehajtási normákon belül tovább specifikálják a belső ellenőrzési tevékenység végzése során követendő irányelveket, attól függően, hogy

6

bizonyosságot adó belső ellenőrzési szolgáltatások: belső ellenőrök objektíven értékelik a tényeket, és ennek alapján független véleményt formálnak, vagy következtetéseket vonnak le egy szervezetre, műveletre, folyamatra, ill az ellenőrzés egyéb tárgyára vonatkozóan. Vizsgálat jellegét, hatókörét a belső ellenőr határozza megÉrdekeltek:

szervezetben, műveletben, rendszerben, vagy a vizsgálat egyéb tárgyában közvetlenül érintett személy/csoport

belső ellenőrök értékelést felhasználó személy/csoport

tanácsadó jellegű tevékenység: konzultációs tevékenység, amelyet egy megbízó konkrét felkérése alapján végzik. Vizsgálat jellegét, hatókörét a megbízóval egyeztetve határozzák meg.

Érdekeltek: belső ellenőrök, megbízó

Etikai kódex: a megfogalmazott alapelvek és viselkedési szabályok a következők: tisztesség, tárgyilagosság, bizalmasság és illetékesség.

Alapvető normák 1000-es sorozat foglalja magába: meghatározza a független belső ellenőrzési tevékenységet végző személyek vagy szakemberek jellemzőit.Elsődleges célja, meghatározni

a belső ellenőrzés célját, hatáskörét, feladatát; a belső ellenőrzés függetlenségére és tárgyilagosságára vonatkozó követelményeket; a belső ellenőr szakértelmére és kellő szakmai gondosságára vonatkozó elvárásokat; a belső ellenőrzés minőségbiztosítására, belső/külső értékelésére, vmint a normáknak való megfelelésre

vonatkozó irányelveket.

Végrehajtási normákat a 2000-es sorozat foglalja össze: a független belső ellenőrzési tevékenység sajátosságait írják le, és meghatározzák a minőségi szempontokat, amelyek alapján e tevékenység teljesítménye mérhető. Elsődleges célja, meghatározni

a belső ellenőrzési tevékenység (tervezés, szabályozás, beszámolás) irányítására vonatkozó irányelveket; az ellenőrzési munka jellegére és a megbízások tervezésére vonatkozó ajánlásokat; az ellenőrzés végrehajtására és az eredményekről való tájékoztatásra, vmint a nyomon követésre

vonatkozó irányelveket.

7

2.b) Ismertesse a humánerőforrás gazdálkodással kapcsolatos költségek, ráfordítások, a bérgazdálkodás ellenőrzésének lépéseit, technikáit.A bérgazdálkodás ellenőrzésének feladata annak vizsgálata, hogy bérezési és ösztönzési rendszer alkalmas-e arra, hogy: A személyes képességek minél teljesebb kifejtésével növelje az egyéni teljesítményeket, javítsa a munka

hatékonyságát, Olyan jövedelmezési rendet alakítson ki, amely összhangban van a végzett munka mennyiségével,

minőségével, szakképzettségi igényével és a munkakörülményekkel, Biztosítsa az összhangot az elért eredmény és annak megteremtésében résztvevők személyi jövedelme

között. fizikai dolgozóknál a besorolások kielégítően biztosítják-e a szakmai képzettség, a gyakorlati idő, a fizikai

megterhelés, a kedvezőbb, ill kedvezőtlenebb munkakörülmények és a végzett munka színvonala, minősége szerinti differenciálást,

időbéres megoldást csak ott alkalmazzák-e, ahol a teljesítménynormák megállapításának nincs megfelelően számítható alapja,

a feladatokat előre és egyértelműen meghatározták-e

Mintavételesen érdemes ellenőrizni az alapórabér-emelések szabályozottságát, a teljesítményt és az új felvételű dolgozók alapbérének nagyságát, a régebbi dolgozókéval való összehasonlítását is. Szellemi dolgozók besorolása történhet munkakör jellege, kreativitás, felelősség, munkakörülmények, szakmai végzettség, nyelvtudás alapján.

Bérelszámolás vizsgálata: megfelel-e a kialakított bérszámfejtési rendszer a SZJA-előleg levonására, a bérek, prémiumok, jutalmak

összesített nyilvántartására vonatkozó előírásoknak; teljes körűen rendelkezésre állnak-e az alkalmazási okmányok (megbízások, munkaszerződés) és az iskolát,

szakmai végzettséget, nyelvtudást igazoló okmányok; a változásokat (felvétel, kilépés, betegség) teljes körűen dokumentálják-e; bérfizetéseknél a kifizetés előtt a számfejtés adatait megfelelően, teljes körűen ellenőrizték-e dolgozók esetleges tartozásait pontosan nyilvántartják-e; a levonások az előírásoknak megfelelően, időben megtörténtek-e

Személyi jellegű egyéb kifizetések ellenőrzése: Itt számolták-e el munkavállalóknak nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett elszámolt összeget természetbeni juttatás és a személyi jellegű egyéb kifizetések után a vállalkozó által fizetendő szja

összegét az étkezési hozzájárulást, a tanulmányi díjat és a kapcsolatos közreműködési díjat, szerzői és szerzői

jogvédelmet élvező munkák díját, egészségvédelmi kártérítés címén fizetett havi járulékot, könyvvizsgálói megbízást, reprezentációs költségeket, vmint a tisztségviselőknek a tiszteletdíját;

az állományba tartozó munkavállalók részére a jubileumi jutalmat, betegszabadságot, végkielégítést, és a munkáltató által átvállalt költségeket pl: munkaruha, szerszámhasználat, üdülési térítés

Bérezési és anyagi ösztönzési rendszer a vállalkozásnál kialakított bérgazdálkodási rendszer mennyire alkalmas a munkavállalók ösztönzésére, és

mennyire motiválja a hatékonyabb munkavégzésre, összhangban van-e a bérezés az elvégzett munka és teljesítmény arányával, alkalmaz-e a vállalkozás az alapbéren kívüli teljesítményarányos bérezést, a hatékonyabb munkavégzés

ösztönzésére, vizsgálta-e a vállalkozás, hogy melyik bérezési forma a hatékonyabb, kifizeti-e a vállalkozása dolgozók részére a túlmunkadíjat, vagy többletidőt biztosít szabadság

formájában, biztosít-e a vállalkozás a dolgozók részére béren kívüli juttatások keretében étkezési hozzájárulást,

kihasználja-e a cafetéria rendszer nyújtotta előnyöket, alkalmaz-e a vállalkozás a jól teljesítő dolgozók részére jutalmazást, fizet-e prémiumot, és milyen feltétellel

8

3a) Határozza meg a kontrolltevékenységek lehetséges csoportjait, mondjon példát valamennyi csoporton belül az egyes kontroll típusokra. Ismertesse a függetlenített belső ellenőrzés típusait és mutassa be a belső ellenőrzés szerepét a vállalkozások és az államháztartási szervezetek kontrollrendszere működésének ellenőrzésében.

A KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK felölelik mindazokat az eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a vezetés által megfogalmazott célok és elvárások végrehajtásra kerüljenek, az azokat veszélyeztető kockázatok a tevékenység során a szervezet kezelje. A kontrolltevékenységek tehát a kockázatok kezelésének eszközei. A kontrolltevékenységek a szervezeti hierarchia minden szintjén és minden működési területén megjelennek. Minden szervezet sajátos célokkal, folyamatokkal és kockázatokkal rendelkezik, ezért a kontrolltevékenységek is specifikusakká válnak.

A kontrolltevékenységek elemei lehetnek például: Előzetes, utólagos és vezetői kontrollok (pl. elszámolások, utalások ellenőrzése) Kijelölések (pl. vezetői, felülvizsgálati feladatokra) Jóváhagyások (pl. szerződések, utalások, tranzakciók, stb.) Jogosultságok (pl. hozzáférési és döntési jogosultságok) Igazolások Egyeztetések (pl. terv és tényadatok egyeztetése) Működési tevékenység áttekintése (pl. folyamatelemzés) Eszközök védelme (pl. fizikai védelem) Hozzáférési jogosultságok (pl. informatikai rendszerekhez) Feladatkörök szétválasztása (pl. utalványozó, ellenjegyző, jóváhagyó) Rendszerek biztonsága és integritása

Amennyiben egy szervezet a kockázat kezelése mellett dönt, a következő típusú kontrolltevékenységek közül választhat (de arányban kell, hogy legyen a kockázat mértékével): Megelőző kontrollok: Ezek a kontrollok korlátozzák egy nem kívánt következménnyel járó kockázat realizálódásának lehetőségét. A szervezeten belül működő belső kontrollok többsége ehhez a kategóriához tartozik. pl.:

Bizonyos feladatok szétválasztása (például az a személy, aki a számlák kifizetését hagyja jóvá különbözik attól, aki az árut vagy szolgáltatást megrendeli – ilyen módon megakadályozható, hogy valaki közpénzen saját hasznára tevékenykedjen).

Hozzáférési és döntési jogosultságok kijelölése, egyes tevékenységek ellátására csak meghatározott személyek felhatalmazása (például megfelelően képzett, felkészített és ezáltal a sajtóval való kapcsolattartásra felhatalmazott személy kijelölése megelőzi a veszélyét annak, hogy nem megfelelő nyilatkozat jelenik meg a szervezetről a médiában).

Eszközök védelme. Rendszerek biztonságának és integritásának biztosítása.

Iránymutató kontrollok: Ezek a kontrollok egy bizonyos, kívánt következmény elérését biztosítják. Általában egy tevékenység vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, időbeni ütemezésüket tartalmazzák. Hasznos lehet a szervezet korábbi, hasonló tevékenységekből nyert tapasztalatainak beépítése az ilyen jellegű kontrollokba, amely ugyancsak biztosítékként szolgálhat a kívánt cél eléréséhez. pl.: eljárásrendek, előírások, vezetői utasítások. Korrekciós kontrollok: Ezek a kontrollok a realizálódott, nem kívánt kockázat következményeit korrigálják, úgy, hogy kisegítő megoldást nyújtanak a kár vagy veszteség csökkentésére. pl.: Olyan szerződési feltételek kikötése, amelyek védik a feleket esetleges veszteség esetén Felderítő kontrollok: Ezek a kontrollok azt a célt szolgálják, hogy fényt derítsenek olyan esetekre, amikor nem kívánt események következtek be. Mivel csak az esemény bekövetkezése után fejtik ki hatásukat, ezért csak abban az esetben használhatók, amennyiben lehetőség van a kár vagy veszteség elfogadására. pl.:

Utólagos és vezetői ellenőrzések (pl. elszámolások, utalások ellenőrzése, készletellenőrzések – voltak-e, engedély nélküli kivételezések).

Egyeztetések (pl. terv és tényadatok egyeztetése, készletegyeztetések – voltak-e engedély nélküli tranzakciók),

Működési tevékenységek vagy egyes projektek megvalósításáról szóló áttekintések, monitoring jelentések (folyamatelemzések, projektek tapasztalatai, amelyek a későbbiekben is felhasználhatók)

FÜGGETLENÍTETT BELSŐ ELLENŐRZÉS: a vállalkozás céljainak elérését, azoknak az érdekében a vállalkozások belső kontrollrendszerét segítő eszköz.

9

VIZSGÁLJA ÉS ÉRTÉKELI: a belső kontrollrendszerek eredményességének és hatékonyságát, rendszeresen és szabályozott módszerrel értékeli és javítja a kockázatkezelés, az ellenőrzési és irányítási eljárások hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósítását. Különböző elemzéseket készít, értékel, ajánlásokat tesz, tanácsokat és információkat ad a vállalkozás vezetése számára.Része magának a belső kontrollrendszernek és maga a belső kontrollrendszer legfőbb értékmérője is.SZEREPKÖRE: olyan vezetést támogató funkciók gyakorlása, melyek egy vállalkozás, szervezet céljainak elérését segítik a belső kontrollrendszerek, működési folyamatok rendszeres átvilágításával, az esetleges hiányosságok feltárásával és a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok megfogalmazásával

FELADATKÖREI:

Bizonyosságot nyújtó ellenőrzési tevékenység : egy ésszerű bizonyosságot (95%) jelent, hogy a vállalkozás működési és gazdálkodási folyamatai, kockázatkezelési és kontrolltevékenysége megfelelően működik, képes a szervezeti célok elérését támogatni, a célok elérésében felmerülő kockázatokat felismerni, minimalizálni, ill hatékonyan és gazdaságosan kezelni, ill amennyiben ezen folyamatok vmelyike hiányosságot eltérést mutat, akkor a belső ellenőrzés javaslatokat fogalmaz meg, ezek javítására.A vizsgálat iránya és módszere szerint az ellenőrzéstípusok az alábbiak lehetnek:

Rendszerellenőrzés: a belső kontrollrendszer egyes elemeinek vizsgálata a szervezet egészére vagy egyes szervezeti egységeire vonatkozóan a törvényi megfelelés, a működési hatékonyság és a pénzügyi megfelelés szempontjából.Célja: meggyőződni a belső kontrollrendszer megfelelőségéről, a szervezeten belül működő kontrollok meglétéről, teljességéről, eredményes működésérőlVizsgálati eljárások: belső kontroll kérdőívek, kontrollok tesztelése és megfelelőségi vizsgálata, és a rendszerek összehasonlító előzetes vizsgálata

Teljesítmény-ellenőrzés: az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, ill a forrásfelhasználás gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálata.Fő vizsgálati területei: erőforrások, végtermékek, eredmények és hatások

Pénzügyi ellenőrzés: az adott vállalkozás, szervezet, program pénzügyi elszámolásainak, vmint ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzéseCélja: a pénzügyi dokumentumokban, beszámolókban szereplő információk helyessége

Szabályszerűségi ellenőrzés: az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, ill tevékenysége megfelelően szabályozott-e, érvényesülnek a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok, és vezetői rendelkezések előírásai.Célja: megállapítása, hogy a külső jogszabályok által előírt belső szabályzatok határidőben elkészültek-e, a már meglévő szabályzatok felülvizsgálata megtörtént-e, összhangban vannak-e a vonatkozó jogszabályokkal, érvényesítésük, alkalmazásuk hogyan alakul, az adott egység működése, ill tevékenysége megfelelően szabályozott-eIde tartoznak:megbízhatósági ellenőrzések, államháztartás és pénzintézetek bizonyos területei

Informatikai rendszerek ellenőrzése: a vállalkozásnál, szervezetnél működő informatikai rendszerek megbízhatóságának, vmint a rendszerben tárolt adatok teljességének, megfelelőségének, szabályosságának és védelmének vizsgálata. Több területre terjed ki: technikai ellenőrzés, alkalmazások ellenőrzése, biztonság, fizikai védelem vezetés ellenőrzési eljárásainak vizsgálata

Tanácsadói tevékenység : a belső ellenőrök által nyújtott szolgáltatások, amelyek jellegét és hatókörét az ügyféllel kötött megállapodás határozza meg és amelyek hozzáadott értéket eredményeznek és javítják a szervezet irányítási, kockázatkezelési és kontrollfolyamatait anélkül, hogy a belső ellenőr operatív felelősséget vállalna át.

10

3.b) Ismertesse a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás ellenőrzési feladatait a tárgyieszköz-állomány összetételének, kapacitáskihasználtságának ellenőrzésére vonatkozóan. Mutassa be az értékcsökkenés elszámolásának ellenőrzését.

Tárgyi eszközök ellenőrzése: A számviteli politikában meghatározták-e

az eszközök besorolási rendjét, a maradványértéket, a hasznos élettartamot, terv szerinti ÉCS leírás módszerét, a vállalkozás alkalmazza-e az értékhelyesbítést, a számviteli elszámolás szempontjából, mi minősül tartósnak és jelentősnek.

A tárgy évi nyitó és az előző évi záró adatok megegyeznek-e, A tárgyi eszközök bekerülési értékébe helyesen csak az üzembe helyezésig felmerülő költségeket szerepeltette-e, A bekerülési értéket csökkentették-e a vásárlás során kapott engedménnyel, a beruházásra adott előleg után kapott kamattal, a külföldről vásárolt tárgyi eszköz esetében keletkezett árfolyam különbözet nyereségével, a próbaüzemelés során előállított termék értékével, A használatba vett tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapjait folyamatosan vezetik-e, azok minden lényeges adatot pontosan tartalmaznak-e, Alátámasztották-e a megfelelő okmánnyal az aktiválást, üzembe helyezést, Az értéknövelő beruházásnak, felújításnak minősülő munkák értékével növelték-e az adott eszköz értékét, Ide számolták-e el a beruházásra adott előlegeket

Tárgyieszköz-állomány átfogó vizsgálata: meglévő állomány összetételének elemzését jelenti a termelésben betöltött szerep alapján. milyen tényezők okozták a változásokat és annak milyen hatásai voltak, az állományváltozás hogyan hat a termelés költségeire, kiemelten az ÉCSre

Tárgyi eszköz állagának, elhasználódásának vizsgálata: az eszközállomány összetételének vizsgálatát jelenti használhatósági szempontból milyen az állomány átlagos élettartama, korösszetétele, a piacon korszerűbb, termelékenyebb gép kapható-e, és az ilyen gépek üzembe állítása javítaná-e a

minőséget, a termék keresettségét, jövedelmezőségét, szabályos-e az értékhelyesbítések megállapítása és indokoltsága.

Tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzése: a vállalkozás nagy értéket köt le a tárgyi eszközökkel, így érdeke minél jobb kihasználtság és minél gyorsabb megtérülés biztosítása tárgyi eszköz állománya hogyan kerül hasznosításra, milyen azok kapacitáskihasználtsága, kapacitáskihasználásnak milyen hatása van a termelés volumenére és a tevékenysége költségeire, használaton kívüli, ill nem működő gépek, berendezések esetében, melyek a hasznosítás elmaradásának

okai, tárgyi eszközök színvonala megfelelő-e, vállalkozás által kidolgozott kapacitásadatok helyesek, reálisak, pontosak-e

Kieső veszteségidők megállapításához ellenőrizni kell: a kapacitás kihasználását milyen tényezők befolyásolják, hogyan alakul a kieső idő aránya, létszámszükségletet gazdaságosan lehet-e biztosítani, nem jár-e a költségek aránytalan növekedésével,

eredményromlással, megfelelő-e a műszaki színvonal, technikai felszereltség és szervezettség, időkieséseket mi okozta, az üzem, műhely haladéktalanul intézkedett-e az akadályok elhárításáról, ill a kiesés és a keletkezett kár

csökkentéséről.

ÉCS elszámolásának ellenőrzése: a számviteli politikában megfelelően szabályozott-e az ÉCS elszámolásának módszere és az megfelel-e a

számviteli törvény előírásainak, a vállalkozás előre meghatározta-e azokat az éveket, amelyek során az egyedi tárgyi eszköz beszerzési ill

előállítási értékét amortizálják, kellő pontossággal állapították-e meg a maradványértéket, maradványértékre leírt eszközöket kivezették-e a nyilvántartásból.

Terv szerinti ÉCS esetén vizsgálni kell: az ÉCS kialakított formája összhangban van-e az adott egyedi tárgyi eszköz elhasználódási idejével és a

megállapított maradványértékkel,

11

évenként elszámolt összeget naprakészen rögzítették-e a nyilvántartásban, értéknövelést az üzembe helyezés idejétől számolták-e, ÉCS-t a költségek között számolta-e el a vállalkozó.

Terven felüli ÉCS esetén vizsgálni kell: tárgyi eszköz értéke tartósan és jelentősen csökken, a tevékenység változása miatt feleslegessé válik, tárgyi eszköz, beruházás megrongálódott, megsemmisült, tárgyi eszköz rendeltetésének megfelelően már nem használható, hiányzik-e, a nyilvántartásból kivezették-e a megsemmisült, kiselejtezett, hiányzó eszközt, ha terven felüli ÉCS elszámolása után a könyv sz. érték tartósan és jelentősen alacsonyabb a piaci

értékénél, akkor rendezték-e a visszaírást.

12

4.a) Értelmezze, hogy mit jelent az ellenőrzés célja, tárgya, hatóköre, módszere / technikája, az ellenőrzési időszak. Fejtse ki és példákkal támassza alá, hogy mit jelent a munkafolyamatba épített ellenőrzések során a négy szem elve és a vezetői ellenőrzés, továbbá hogyan kell dokumentálni azok elvégzését.

Az ellenőrzések végrehajtását megelőzően meg kell határozni az adott vizsgálat vonatkozásában a következőket: az ellenőrzés célja, tárgya, hatóköre, módszere és időszaka. Belső ellenőrzési vezetőnek meg kell győződnie arról, hogy az ellenőrzés célját és tárgyát meghatározták-e, a megfelelő ellenőrzési erőforrások rendelkezésre állnak-e.Első lépésként össze kell gyűjteni az ellenőrzéssel kapcsolatos háttér-információkat, ezek forrásai elsősorban az alábbiak lehetnek:

kockázatelemzés és az ellenőrzés tervezése során az egyes folyamatok vonatkozásában azonosított kockázatok,

vonatkozó jogszabályi, belső szabályozási előírások, vezetői útmutatások, működési kézikönyvek… folyamatleírások, munkaköri leírások, vállalkozás/szervezet stratégiai céljai, feladattervei, az ellenőrizendő folyamatokat, tevékenységeket érintő elemzések, értékelések, más szervek által végzett ellenőrzések jelentései, jegyzőkönyvek.

ELLENŐRZÉS CÉLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA:Megfogalmazza mire irányul az ellenőrzés. Az ellenőrzési céloknak a kockázatelemzés során azonosított kockázatok jellegzetességeit kell figyelembe venniük. pl: a vállalkozás működési költségei hatékony előrejelzésének vizsgálata

ELLENŐRZÉS TÁRGYÁNAK MEGHATÁROZÁSA:Az ellenőrzés mit foglaljon magába, mely fő- és alfolyamatokra, tevékenységelemekre irányuljon az ellenőrzés. Ez a kockázatelemzés során nyert folyamatismeret, a háttér-információk és az ellenőrzési cél segítségével határozhatók meg. Meghatározása, akkor megfelelő, ha biztosítja, hogy az ellenőr az azonosított kockázatokat kezelni hivatott kontrollok megfelelőségéről megalapozott véleményt tud alkotni, és ahhoz kapcsolódóan megfelelő bizonyítékot tud szolgáltatni. pl: a vállalkozás működési költségei hatékony előrejelzésének vizsgálata során a releváns tervezési folyamat és kontrollok minden egyes lépése a végső tervszámok elfogadásáig.

ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE:Úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen a vizsgálat célkitűzéseinek a teljesítéséhez. Figyelembe kell venni az érintett rendszereket, nyilvántartásokat, személyi és tárgyi eszközöket, beleértve azokat is, amelyek esetleg nem a vállalkozás, hanem harmadik fél felügyelete alatt állnak. Ha a belső ellenőrök azt tapasztalják, hogy vmilyen tényező korlátozza az ellenőrzés hatókörének kijelölését, akkor ezeket meg kell beszélniük a megbízást adó vezetőkkel és csak a korlátozások tisztázása után dönthetnek az ellenőrzés megkezdéséről.

ELLENŐRIZENDŐ IDŐSZAK MEGHATÁROZÁSA:Az ellenőrzés végrehajtásának tervezése során ki kell jelölni, hogy az adott időszak mekkora időszakot ölel fel. Figyelemmel kell lenni az adott ellenőrizendő folyamat, tevékenység azonosított kockázataira, hiszen ezek jellemzői és mértéke határozzák meg, hogy mekkora időszakot szükséges átfognia az ellenőrzésnek. Tágabb időszak kijelölése magasabb bizonyosságot nyújt egy-egy folyamat, tevékenység megfelelőségéről, ugyanakkor jelentősen több ellenőrzési erőforrást is igényel.

ELLENŐRZÉS MÓDSZERÉNEK (TECHNIKÁJÁNAK) MEGHATÁROZÁSA:Az ellenőrzés során lefolytatott,ill alkalmazott vizsgálati technikák, eljárások, melyek az ellenőrzés célkitűzéseinek, tárgyának, típusának, továbbá a rendelkezésre álló erőforrásoknak megfelelően kerülnek kiválasztásra. Az ellenőrzési módszerek kiválasztását a tervezés során lefolytatott kockázatelemzés eredményeihez kell igazítani és figyelemmel kell lenni, hogy egyes ellenőrzési módszerek magasabb ellenőrzési bizonyítékot eredményeznek, míg másikak inkább a kontrollok működésének átfogó ellenőrzésére alkalmasak. Következők lehetnek:

eljárások és rendszerek szabályzatainak elemzése, értékelése, pénzügyi, számviteli és statisztikai adatok, költségvetés, beszámolók, szerződések, programok elemzése,

értékelése folyamatok és rendszerek működésének tesztelése, dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata, közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés (interjú, rovancsolás, szemle, kísérlet, mintavétel),

13

informatikai rendszertesztelési eljárások.

4 SZEM ELVE: a munkafolyamatba épített ellenőrzéseken belül a kockázatok csökkentésének egyik módszere. Az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy teljes körűen felülvizsgálja. pl: egy kifizetési bizonylaton történő elírásnak közvetlen anyagi következménye lenne.

VEZETŐI ELLENŐRZÉS:A vezetők által, napi tevékenységük során különböző módszerekkel végzett felügyelet és felülvizsgálat, vmint a költségvetés és teljesítmény összehasonlítására szolgáló átfogó információs lehetőségek, a rendes és rendkívüli jelentések, elszámoltatások felhasználása, elemzése, és a belső ellenőrzés tapasztalatainak felhasználása, a kapcsolódó felelősség érvényesítésével együtt.3 szinten valósul meg:

felső, közép, alsó szintű vezetési ellenőrzés.

Következő közvetlen eszközökkel végzik: Aláírási jóváhagyási jogkör gyakorlásával: hatáskörileg felhatalmazott vezetők engedélyezési,

utalványozási, ellenjegyzési jogköröket gyakorolnak, vizsgálják a jóváhagyásra kerülő irat, kapcsolódó gazdasági esemény és bizonylat tartalmi és alaki megfelelőségét

Vezetői utasításokkal és beszámoltatással: a vezető közvetlenül, előzetesen is beavatkozik az egyes gazdasági folyamatokba, ill utólagosan közvetlenül beszámoltat a kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról. Történhet formális, informális, esetleg üzleti értekezlet formájában

Vezetői információs és kontrolling rendszerek alkalmazásával: lényegük az automatizmusban rejlik, az információs technológiák által támogatott eszközökkel a vezetők pénzügyi, számviteli, statisztikai ill más tartalmú, egyrészt a vezetői döntés-előkészítést, másrészt a folyamatok végrehatásáról történő beszámoltatást támogató információkhoz jutnak, rendszeretett módon, különböző lekérdezési lehetőségek alkalmazásával.

Folyamatba épített vezető ellenőrzések: helyszíni ellenőrzés Információk ellenőrzésével: Hálótervek végrehajtásának figyelemmel kísérésével: naprakész információk biztosítása Meghatározott teljesítmények alakulásának ellenőrzésével: mennyiségi és minőségi, vmint fajlagos

mutatók Összehasonlítással (benchmarking): más, azonos feladatot ellátó szervek, egységek adataival,

gyakorlatával, eredményeivel Intézkedések nyomon követésével: önbeszámolók bekérése, belső ellenőrök megbízása

14

4.b) Mutassa be a beruházások, felújítások ellenőrzését.

B eruházás: tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, vagy a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű használatba vételig végzett tevékenység

BERUHÁZÁSOK ELLENŐRZÉSEVizsgálni kell:

szabályozott-e a beruházás rendje, a beruházási döntések megalapozottak-e, a beruházások megvalósulását és hatékonyságát, az előkészítés általános ellenőrzése keretében vizsgálni kell a pályáztatást, a különféle előtanulmányokat,

hatásvizsgálatokat, környezetvédelmi vizsgálatokat, a beruházási javaslatot és a beruházási program kidolgozását, a

területkijelölést és a területbiztosítást, a hatósági engedélyek beszerzését és egyeztetését, a lakossági véleményeket,

a megvalósítás szakaszában a területrendezést, az építőipar felvonulását, az építési kivitelezést, a gépek, berendezések megrendelését és átvételét, a technológiai szerelést, a kivitelezők levonulását, az egyes járulékos létesítmények (utak, környezetrendezés, környezetvédelem) megvalósulását

ellenőrizni kell a gépek- berendezések kiválasztását, a technológiai és az építési tervezést és a szerződéskötéseket,

Előkészítési munkák ellenőrzése piaci oldalról megfelelően vizsgálták és értékelték-e a beruházás szükségességét, pénzügyi előfeltételeit, a piaci igények, a felhasználók szükségletének várható alakulása és összetétele milyen és mekkora

beruházást indokol, hogyan alakul a gyártandó termék várható mennyisége és ára, a piacok várható bővülése, a piaci

részesedés, az importált azonos áruk aránya, a konkurencia, hosszú távon hogyan biztosított a beruházás hatékonysága és megtérülési ideje, a rendelkezésre álló termelési kapacitások jobb kihasználásával, átcsoportosításával, használaton kívül

gépek, berendezések beállításával, gépek, berendezések bérletével vagy lízingelésével, további műszakkal, műszaki fejlesztéssel, a kívánt cél beruházás nélkül vagy kisebb ráfordítással nem volna-e elérhető,

megfelelőek-e a beruházás műszaki feltételei, a kiválasztott technológia színvonala, korszerűsége, továbbá a

költségek alakulása biztosítja-e a versenyképességet, illetve a jövedelmezőséget, biztosított-e a megvalósítási szabadalom, a licencvásárlás, megfelelő-e a szervezési megoldás, mekkora

az igény a kiegészítő beruházásokra és van-e lehetőség ezek megvalósítására, mennyire biztosított az új beruházás kapacitásának kihasználása, a munkaerő, annak szakmai összetétele

és az anyagellátás, ahol kötelező, ott volt-e pályáztatás, a szükséges hatósági jogosító engedélyeket megfelelő időben beszerezték-e, biztosított volt-e a beruházás tervellátottsága, a tervezői kapacitás biztosítása, a tervezések átfutási ideje,

továbbá, hogy megalapozott elképzeléseket, pontos adatokat, igényeket tudtak-e a tervezővel közölni, a tervezési megbízás időpontjában tisztázottak voltak-e a gyártandó termék műszaki jellemzői, a termelés mennyisége, kidolgozták-e a pontos technológiát, kiválasztották-e a gépeket és berendezéseket.

Megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzéseEllenőrizni kell, hogy:

A kivitelezés tervezett ütemét a beruházó folyamatosan figyelemmel kísérte-e, észrevételeit a kivitelezőkkel közölte-e, a kivitelező ezt elfogadta-e, ha nem, akkor mi volt annak az oka,

A kivitelezést műszakilag a tervező bevonásával is ellenőrizték-e (a műszaki ellenőrzés megállapításait az építési naplók alapján vizsgálhatjuk),

A vállalkozó (beruházó) műszaki ellenőre a hiba észlelését követően reagált-e, az észrevételezett hiányosságok kijavítását a műszaki ellenőr a naplóban rögzítette-e,

a beruházás és a meglévő termelési kapacitások összhangját megteremtették-e, a kapcsolódó mellék- és kiegészítő létesítmények, berendezések időre elkészültek-e, a folyamatos gyártás előfeltételeit az üzembe helyezés időpontjára megteremtették-e.

15

Beruházások aktiválásának vizsgálata: beszerzett, ill előállított eszköz megfelel-e a tárgyi eszköz fogalmának, az üzembe helyezés időpontja megfelelő dokumentumokkal alátámasztott milyen költségeket, kiadásokat akarnak elszámolni a tárgyi eszköz bekerülési értékébe, elszámolható-e,

bizonylattal alátámasztható-e

FELÚJÍTÁS: Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amelynek következménye lehet, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, és az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul → gazdasági előnyök származnakVizsgálni kell, hogy

a kiadásokat alátámasztó bizonylatokban leírt tevékenységek megfelelnek-e a számviteli törvény felújítás fogalmának (karbantartás nem felel meg)

a felújítás befejezése után a tárgyi eszközre ráaktiválták-e a felújítási kiadásokat, a felújítást követően az analitikus nyilvántartásokban a tárgyi eszközök paramétereit megváltoztatták-e, a

bruttó értéket megnövelték-e

16

5.a) Vázolja fel egy középvállalkozásnál a belső ellenőrzési funkció megszervezésének feltételeit (pl. szükséges szakértelem, erőforrások rendelkezésre állása, belső ellenőrzési funkciók, belső ellenőrzés szervezete, stb.), valamint mutassa be, hogy milyen feladatok tartoznak a belső ellenőrzés irányításához (beleértve a minőségbiztosítást is). Fejtse ki, hogy milyen tartalmi részeket kell magában foglalnia a vállalkozás belső ellenőrzési szabályzatának.

BELSŐ ELLENŐRZÉS IRÁNYÍTÁSA:A belső ellenőrzési vezetőnek az irányítási feladatai:

belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése, a kockázatelemzéssel alátámasztott ellenőrzési tervek összeállítása, vezetői jóváhagyás után a

végrehajtása, vmint megvalósításuknak nyomon követése, a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása, az ellenőrzések összehangolása, ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, ill fegyelmi eljárás megindítására okot adó

cselekményt tár fel a belső ellenőrzés, akkor a szükséges lépesek megtétele, gondoskodni az ellenőrzési jelentések elkészítéséről, egyeztetéséről, a jelentések lezárásáról, az ellenőrzésekhez kapcsolódó beszámolási kötelezettségek végrehajtása, belső ellenőrzés szabályozásának elkészítése, gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítésre és a belső ellenőrzési tevékenység

során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások, gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, vmint az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett

megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti

BELSŐ ELLENŐRZÉSI FUNKCIÓK MEGSZERVEZÉSE:

Kapacitásfelmérés: mekkora és milyen humán és tárgyi erőforrás szükséges ahhoz, hogy a belső ellenőrzés megfelelő bizonyosságot tudjon nyújtani a vállalkozás vezetői számára a vizsgált folyamatok megfelelősége vonatkozásában. Az éves ellenőrzési tervek előrehaladtával, ill esetleges módosulásával összhangban rendszeres időközönként aktualizálni kell. A felmérés eredményeképpen a belső ellenőrzési vezető meg tudja határozni, hogy a rendelkezésre álló humánerőforrás elégséges-e a tervezett munka elvégzésére, vagy további erőforrásokat kell bevonni.

Kiválasztási folyamat: a humánerőforrás-politikának az operatív része, célja: megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása. Az összeférhetetlenségi szabályok betartására figyelmet kell fordítani. Akkor lehet eredményes a kiválasztás, ha még az eljárás tervezése során egyértelműen meghatározzák az elvárt kompetenciákat új ellenőröktől megkövetelt

szakmai tapasztalatot, gyakorlatot, szükséges szakértelmet, kommunikációs képességeket és motivációját az ellenőrzési pozícióra.

Feladatmegosztás kialakítása: belső ellenőrök közötti munkamegosztást és együttműködést szabályozza. Munkakörök szerint írja elő az egyes ellenőrzést végző személyek, ill a vállalkozások vezetőjének végrehajtási, jóváhagyói és közreműködői felelősségeit. Kialakítása a belső ellenőrzési vezető feladata. Komplexebb szervezet, vállalkozás esetén a belső ellenőrök 3 csoportba sorolhatók:

belső ellenőrzési vezető, vizsgálatvezető, belső ellenőrzési munkatárs.

Egy fő is elláthatja. Az egyes kategóriákba sorolás az elvárt szaktudás függvénye.

A belső ellenőrzési csoport kompetenciája: a független belső ellenőrzési tevékenységet végzőknek kollektíven rendelkezniük kell, vagy meg kell szerezniük mindazt a szaktudást, gyakorlatot és egyéb ismereteket, mely a feladatok ellátásához szükséges. A belső ellenőrzési vezető a szükséges szakértelmet külső szolgáltató igénybevételével, vagy új belső ellenőrök felvételével tudja pótolni.

Kompetenciafejlesztés: célja az ismereteknek, tudásnak, készségeknek, személyiségjegyeknek és tehetségelemeknek a folyamatos fejlesztése, mivel ezek gyakorlati alkalmazása révén nő az ellenőrök célorientáltsága és a teljes rendszer hatékonysága, ezáltal nő a szervezet eredményessége. Része a rendszeres továbbképzés, mely lehetőséget biztosít a folyamatos fejlődésre. Kiemelt képzési területeknek kell tekinteni:

17

speciális szakmai ismeretek megszerzése pl: informatikailag támogatott ellenőrzési technikák kommunikációs képességek javítását pl: interjú vezetői kompetenciák fejlesztését pl: delegálási képességek

Teljesítményértékelés: belső ellenőrzési vezető felelős azért, hogy a belső ellenőrök számára folyamatos visszacsatolást és értékelést adjon teljesítményükről. Magába foglalja a következőket:

előző évi fejlesztési terv felülvizsgálatát az előre meghatározott, fejlesztésre irányuló lépések teljesítésének értékelése érdekében;

szakértelmének értékelését a fejlesztési terv aktuális kitöltése során; az egyeztetett fejlesztési lépéseket, amelyek az egyéni képzési szükségletek megállapításának alapjául

szolgálnak; az ellenőrzéseket követő felmérések eredményeinek összegzését és elemzését.

BELSŐ ELLENŐRZÉSŐ TEVÉKENYSÉG MŐNŐSÉGBIZTOSÍTÁSA:Elsősorban a következőkre kell kiterjedniük:

a standardoknak és az etikai kódexnek való megfelelés, a belső ellenőrzési tevékenység alapszabályának, céljainak, célkitűzéseinek, szabályzatainak és

eljárásainak megfelelősége, hozzájárulás a vállalkozás, szervezet belső kontrollrendszerének fejlesztéséhez, az alkalmazandó jogszabályok és egyéb előírások betartása, a legjobb gyakorlatok elfogadása és alkalmazása, összességében annak értékelése, hogy a belső ellenőrzési tevékenység ad-e hozzáadott értéket és

fejleszti-e a szervezet működését.

Legjellemzőbb eszközei:

Folyamatos minőségbiztosítás: mindennapi belső ellenőrzési folyamatokba beépülő rutin jellegű tevékenységgé kell, hogy váljon.

Célja: a belső ellenőrzési tevékenység végzésére mindenkor a vonatkozó standardok, jogszabályok, szabályzatok és legjobb gyakorlatok alapján kerüljön sor. Elsődleges eszköze: ellenőrzési listák: az ellenőrzési tevékenység során a jogszabályokban és a kézikönyvekben előírt eljárásoknak megfelelően járnak-e el az ellenőrök, megtették-e a szükséges lépéseket.

A belső ellenőrök teljesítményeinek értékelése

Rendszeres időközönként végzett önértékelések: egyfajta teljesítményértékelés. A belső ellenőrzés éves munkájáról, annak elkészítéséhez a belső ellenőrzési vezető felhasználhatja az ellenőrzött területtől, szervezeti egységtől érkező, a belső ellenőrzés tevékenységére vonatkozó visszajelzéseket és véleményeket, ill a minőségbiztosítási ellenőrzési listákat, vmint a szükség szerint a teljesítményértékelés egyéb munkaanyagait.

Külső minőségértékelés: úgy kell elvégezni, hogy ennek alapján a belső ellenőrzési tevékenység és a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezet standardjainak és gyakorlati útmutatóinak összhangjáról véleményt lehessen alkotni.

Belső ellenőrzési kézikönyv elemei: bizonyosságot adó és tanácsadói tevékenységre vonatkozó eljárási szabályok, etikai kódex, tervezés megalapozásához alkalmazott kockázatelemzési módszertan leírását, az ellenőrzések tervezésének eljárásrendjét, az ellenőrzések végrehajtásának szabályait, az ellenőrzési jelentések elkészítésének, egyeztetésének szabályait, az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, az alkalmazott iratmintákat és a dokumentumok

kezelési és megőrzési rendjét, az ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követését.

18

5.b)Mutassa be a készletgazdálkodással, anyagfelhasználással kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

KÉSZLETGAZDÁLKODÁS Feladata: a termeléshez és egyéb tevékenységekhez a szükséges anyag, termék és áru a megfelelő helyen, mennyiségben, minőségben, összetételben, vmint időben a legkisebb tőkelekötés és költségráfordítás mellett rendelkezésre álljon

Készletgazdálkodás ellenőrzése: meghatározta és figyeli-e a vállalkozás az optimális készletnagyságot és a készletek nagysága

összhangban van-e a forgalommal és a vevői igényekkel, gazdálkodó készletei mennyire térnek el az optimálistól és az eltérésnek mi az oka, figyelemmel kíséri a vállalkozása a lejárt szavatossági idejű árukat, rendelkezik-e a vállalkozás selejtezési szabályzattal, és a készletek selejtezése szabályszerűen történik-e

Raktárak ellenőrzése: Rendelkezik-e a raktár a készletek megfelelő tárolásához és mozgatásához szükséges berendezésekkel,

eszközökkel, A szakszerű, az állagvédelmet biztosító tárolás megoldott-e, Megfelelő-e a raktár kihasználása, Meghatároztak-e optimális készletnagyságot, a készletek nagysága összhangban van-e a forgalommal és a

vásárlói igényekkel, A kialakított készletmozgatás módszere kíméli-e a készleteket, a kialakított módszer nem okoz-e

többletköltséget, Megfelelően szervezett-e a raktári ügyvitel, az információs rendszer, Naprakész és pontos-a a raktári nyilvántartások vezetése, Megfelelően bizonylatolják-e az készletek mozgatását,

Az anyagszükséglet meghatározásának ellenőrzése: Rendelkezik-e a vállalkozás anyaggazdálkodási szabályzattal, A szabályzatban meghatározták-e az anyaggazdálkodással kapcsolatos feladatköröket és felelősséget, az

anyaggazdálkodással kapcsolatos legfontosabb mutatókat, (anyagkészlet: átlagos tárolási idő (nap)*1 napi anyagfelhasználás),

A mutatók meghatározásánál figyelembe vették-e a vállalkozás sajátosságait, Az anyagok nyilvántartásának naprakészsége biztosított-e a raktározás során, Rendelkeznek-e az anyagszükséglet tervezéséhez szükséges nyilvántartásokról (anyagkihozatali norma,

forgási idő, forgási sebesség), Megfelelően (mennyiségben, minőségben, összetételben) biztosított-e az anyagszükséglet, Megfelelő-e az anyaggazdálkodás információs rendszere, Az anyagszükséglet tervezése során naprakész információval rendelkezik-e a beszerzési részleg a

termeléstől,Anyagmegrendelés ellenőrzése:

Vezetnek-e nyilvántartást a megrendelésekről, A megrendeléseket kellő gonddal készítették-e el, tartalmaz-e minden fontos feltételt, A rendelések során figyelembe veszik-e a raktári kapacitás kihasználtságot, Összhangban van-e a megrendelések ciklussága a termelés folyamatával, Az anyagbeszerzéseket az arra jogosult személy rendelte-e meg, Meghatározták-e az anyagokkal szembeni minőségi követelményeket, Állandó szállítókat alkalmaz, vagy eseti szállítókat is foglalkoztat a vállalkozás, Kértek-e be árajánlatokat és a legoptimálisabbat választották-e, Készültek-e megfelelő szállítói szerződések, a cég érdekei biztosítottak-e, Az anyagrendelés során vizsgálták-e a fuvardíj miatti többletköltségeket (árengedmény, kötbér),

Anyagbeszállítás és fuvarozás ellenőrzése: A beszerzett anyagot saját vagy külső fuvarral szállítják, A legkedvezőbb szállítóeszközt veszik-e igénybe, A beszállításokat a legrövidebb útvonalon bonyolítják-e, Vannak-e rendkívüli fuvarok és mekkora azok többletköltsége, Az arra jogosult személy vette-e át az anyagot, a szállítólevelek a beszállítás során leadásra kerültek-e, Biztonságosan történik-e a készletek (mennyiségi – minőségi) átvétele, Eleget tettek-e a dokumentálási, bizonylatolási kötelezettségének az anyagbeszerzésnél és raktári

bevételezésnél,

19

Vásárolt anyagok értékelésének ellenőrzése: bekerülési értékük megfelel-e az értékelési szabályzat előírásainak, tartalmazza-e mindazon költségeket,

amelyek a beszerzéssel kapcsolatban ténylegesen felmerültek és a készlet beszerzésével szoros kapcsolatban vannak,

az évközi mozgásokat a számviteli politikában meghatározott áron számolják-e el, szállítótól utólag kapott engedmények elszámolása helyes-e, elszámolták-e a számviteli törvény szerinti csökkent értékű, megrongálódott, meghibásodott, elfekvő,

felesleges anyagkészletek értékvesztéseit és indokolt esetben visszaírásait.

Saját termelésű készletek raktárra vételének ellenőrzése: raktárra vétel szabályszerűen történt-e, érvényesül-e a bizonylati és nyilvántartási fegyelem, helyesen

sorolták-e be a készleteket, minőségi ellenőrzést teljes körűen elvégezték-e, nyilvántartják-e a bevételezés időpontját termékenként, analitikus és főkönyvi nyilvántartások ellenőrzése.

Értékesítés és kiszállítások ellenőrzése: raktárak időben és megfelelően felkészülnek-e a késztermék befogadására és átvételére

20

6.a) Ismertesse a függetlenített belső ellenőrzés során a belső ellenőrök és az ellenőrzöttek jogait és kötelességeit. Mutassa be, hogy milyen etikai elvárásokat támaszthat egy vállalkozás az ellenőrzési tevékenységet végzőkkel szemben.

A belső ellenőrzést végző személyek a munkájukat a vonatkozó jogszabályok alapján kötelesek végezni.

Ellenőrzöttek jogai: az ellenőr személyéről, felhatalmazásáról meggyőződni, ennek keretében az ellenőrzést végző személytől a

személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, ill megbízólevelének bemutatását kérhetik; az ellenőrzés folyamatában, ill annak lezárását követően a vizsgálat megállapításainak megismerése, azokra

észrevételek tevése, és az észrevételekre válasz kapása.

Ellenőrzöttek kötelességei: az ellenőrzések lefolytatásának támogatása, elősegítése, az ellenőrzést végzőkkel való szakmai

együttműködés, az ellenőr részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a

dokumentációkba betekintést biztosítani; kérés esetén az eredeti dokumentumokat (másolat és átvételi elismervény ellenében) az ellenőrnek a

megadott határidőre átadni; a saját hatáskörükbe tartozóan az ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a végrehajtásért felelősöket

és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani, továbbá arról az ellenőrzést végző szerv, ill szervezeti egység belső ellenőrzési vezetőjét tájékoztatni;

az ellenőrök számára megfelelő körülményeket kell biztosítani a feladatuk végrehajtásához.

Ellenőrök jogai: az ellenőrzött szervezet munkahelyiségeibe beléphessenek, de minden esetben figyelemmel kell lenniük az

ellenőrzött szervezet biztonsági előírásaira, munkarendjére; az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó üzleti titkot, bizonyos szervezetek esetében államtitkot, szolgálati titkot

tartalmazó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinthetnek, ill az adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, ill tanúsítvány készíthetnek;

indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett (átvételi elismervény ellenében) átvegyék (pl: súlyos szabálysértés, csalás gyanúja esetén)

az ellenőrzött szervezet vezetőjétől és bmely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni, szükség szerint az ellenőrzött szervezet működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervezetektől, és indokolt esetben szakértő bevonását kezdeményezheti.

Ellenőrök kötelességei: a feladatellátásra vonatkozó megbízás szerint eljárni, az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani; az ellenőrzötteket előzetesen tájékoztatni az ellenőrzés céljáról, felhatalmazás alapjáról és, hogy mikor

végzik (kivéve pl: helyszíni ellenőrzés); az objektív véleményük kialakításához elengedhetetlen vmennyi dokumentumot és körülményt

megvizsgálni, majd azok alapján az ellenőrzési megállapításokat tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és megfelelő, elegendő bizonyítékkal alátámasztani;

minden elvégzett vizsgálatról ellenőrzési jelentést kell készíteni, tervezetét az ellenőrzött szervezettel egyeztetni kell, majd az esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket tisztázni kell. (egyeztetés után fennmaradó eltérő álláspontokat a jelentésben rögzíteni kell);

ha összeférhetetlenségi szabályokba ütközik a megbízás teljesítése, jelentést kell tenni a megbízó felé; az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul vissza kell szolgáltatni; törekedniük kell, hogy az általuk folytatott vizsgálattal a lehető legkisebb, de még szükséges mértékű

leterhelést okozzák csak az ellenőrzöttnek; az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában meg kell őrizniük

úgy, ha egy 3. fél átnézi, akkor az ellenőrzési jelentést megalapozó megállapításokat, javaslatokat, ok-okozati összefüggéseket a háttér-dokumentációból megállapíthassa.

IIA ETIKAI KÓDEX:Alapelveit minden ellenőrzést végző személynek be kell tartania, az ellenőrök munkájának és magatartásának mindenkor és minden körülmények között feddhetetlennek kell lennie. Legfontosabb alapelvek és viselkedési szabályok:

Tisztesség: megalapozza a bizalmat, amely alapján elfogadják a megítéléseiket. Belső ellenőrök:

becsületesen, gondosan és felelősségteljesen végzik munkájukat;

21

betartják a jogszabályokat, információt csak jogi és szakmai kötelezettségek alapján adnak ki; tudatosan nem vállalnak részt jogszerűtlen tevékenységben, nem követnek el semmi olyat, ami méltatlan

a belső ellenőrzési szakmához; szem előtt tartják szervezetük törvényességi és etikai célkitűzéseit és elősegítik azok teljesítését

Tárgyilagosság: kiegyensúlyozottan kell értékelniükBelső ellenőrök:

minden körülményt, es álláspontjuk kialakításakor nem befolyásolhatják őket sem egyéni érdekeik, sem más személyek.

nem vállalnak reszt semmiféle tevékenységben vagy kapcsolatban, ami csorbíthatja vagy feltételezhetően csorbítana elfogulatlanságukat. Ez vonatkozik azokra a tevékenységekre vagy kapcsolatokra is, amelyek összeférhetetlenek lehetnek a szervezetük érdekeivel.

nem fogadnak el semmi olyat, ami csorbíthatja vagy feltételezhetően csorbítana szakmai megítéléseiket. feltárnak minden olyan tudomásukra jutott érdemi tényt, amelynek rejtve maradása torzítana a vizsgált

tevékenységről szóló beszámolót.

Bizalmasság az információt nem hozzák nyilvánosságra a megfelelő felhatalmazás nélkül, hacsak nincs erre törvényes vagy szakmai kötelezettségük

Belső ellenőrök: a tőluk elvárható gondossággal használjak es védik a feladataik végrehajtása során tudomásukra jutott

információkat. nem használnak fel semmiféle információt személyes haszonszerzésre, jogellenes módon vagy úgy, hogy

az karosan befolyásolja szervezetük törvényességi es etikai célkitűzéseit.

Illetékesség megfelelő ismerettel, szaktudással es tapasztalattal rendelkezve hajtják végre a belső ellenőrzési feladatokatBelső ellenőrök:

csak olyan megbízást vállalnak el, amelynek végrehajtásához rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, szakértelemmel es tapasztalattal.

a belső ellenőrzési szolgáltatást a Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normái alapján végzik.

folyamatosan fejlesztik szaktudásukat, valamint szolgáltatásaik hatékonyságát és minőségét.

22

6.b) Ismertesse a termelési költségek elszámolásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Mutassa be, hogyan segíti az információ technológia alapú (szoftverekkel támogatott) vezetői információs rendszer az ellenőrzéseket.

Költségszámítások magukba foglalják a költségek tervezését, elszámolását, elemzését, és elszámolásának ellenőrzését. A termelési költségek elszámolásával, elemzésével és ellenőrzésével kapcsolatod kérdések a vállalkozás számviteli politikájában és kapcsolódó szabályzatokban is rögzítésre kerülnek.

Költséggazdálkodással kapcsolatos ellenőrzések jellemző formái: folyamatba épített ellenőrzés, funkcionális szervezeti egységek általi ellenőrzés, ellenőrző személyek, szervezetek útján történő ellenőrzés.

Termelési költségek elszámolásának ellenőrzése: a vállalkozások a szviteli törvény előírásainak megfelelően gyűjtik-e a költségeket; a költségeket kizárólagosan az 5.szlaosztályban, elsődlegesen az 5.szlaosztályban és másodlagosan 6-

7.szlaosztályban, vagy fordítva gyűjtik-e; év végével átvezetik-e a 8.szlaosztályba vmennyi elsődlegesen vezetett költségszlán lévő egyenleget; 5.szlaosztályban a szviteli törvény előírásaival összhangban jelennek-e meg az anyagjellegű, a személyi

jellegű ráfordítások és a terv szerinti ÉCS leírás; alkalmazza-e a költségnem átvezetési szlát, ha igen, alkalmazása összhangban van-e a szviteli törvény

előírásaival.

Ha kizárólagosan 5.szlaosztályban vezeti a költségeket, vizsgálni kell: a költségnemek szlaosztály tartalmazza-e: költségek felmerülése, saját előállítású készletek aktiválása,

saját termelésű készletek készletre vétele és állománycsökkenése, átvezetések az eredménykimutatáshoz, ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értékének elszámolása, vmint záró tételek

vezetik-e a saját termelésű készletekről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást; saját termelésű készletek év végi állományát azok évközbeni mennyiségi és értékbeni nyilvántartástól

függően, vmint a folyamatos nyilvántartásnál alkalmazott elszámolási egységár és tényleges önköltségre történő módosításának választásától függően állapítja-e meg;

Ha elsődlegesen 5., másodlagosan 6/7.szlaosztályban vezeti költségeit, vizsgálni kell: az elemi költségek elsődlegesen az 5.költségnemek szlaosztályban jelennek-e meg, másodlagosan a

6.költséghelyek (általános költségek) és a 7.tevékenységek költségei szlaosztályba kerülnek; a saját előállítású eszközök aktiválandó értékét elsődlegesen és másodlagosan is folyamatosan elszámolja-e a saját előállítású készletek változását év közben elszámolási egységáron folyamatosan elszámolják-e, ill év

végén módosítják-e az értéket a 7. tevékenységek költségei szlaosztályban gyűjtött közvetlen költségek alapján

Ha elsődlegesen 6/7, másodlagosan 5.szlaosztályban vezeti költségeit, vizsgálni kell: az elemi költségek elsődlegesen a 6. költséghelyek, általános költségek s a 7.tevékenységek költségei

szlaosztályokba kerülnek, majd másodlagosan az 5.költségnemek szlaosztályba; a közvetlen és közvetett költségeket zárt rendszerben elkülönítik-e egymástól és a szviteli törvényben előírt

költségnem részletezését az 5.szlaosztályban végzik-e el rendelkezésre állnak-e a szükséges adatok az eredménykimutatás elkészítéséhez.

A közvetlen és közvetett költségeket a vállalkozás a szviteli törvény előírásai alapján, az önköltségszámítási szabályzatban és a számlarendjében szabályozza.

KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK ellenőrzése : közvetlen ktg-ként számolták-e el a kalkulációs egységekre utalványozható, elszámolható, a termelésre felosztható:

közvetlen anyagktg-et, közvetlen bérktg-et (prémium, jutalék, osztalék itt került-e elszámolásra, helyesen számolták-e el), bérek járulékait, gyártási különktg-eket (itt számolták-e el mintáknak, találmányoknak, szakértői díjaknak az összegét), értékesítési különktg-eket (szabályszerűen számolták-e el a szórólapok, csomagolás ktgeit), egyéb közvetlen ktg-eket (itt számolták-e el a bérleti és kölcsönzési díjakat, gépek energiaktgeit).

KÖZVETETT KÖLTSÉGEK a vállalkozás egészének és szervezeti egységeinek működésével, üzemeltetésével és irányításával kapcsolatban merülnek fel. Vizsgálni kell:

igazgatási ktg címén a személyi és anyagi jellegű ktg-eket, az egyéb általános ktg-eket, melyek nem tartoznak az értékesítési, igazgatási ktg-ek közé,

23

a kutatás-fejlesztés aktiválásra nem került ktg-eit, a garanciális javítás ktg-eit és minden fel nem sorolt általános ktg-et.

KÖLTSÉGNEMEK ellenőrzésénél a számviteli tv-ben és a belső szabályzatokban foglaltakból kell kiindulni. Vizsgálni kell:

anyag jellegű ráfordításokat:anyagktgek, igénybevett anyagjellegű szolgáltatások értékét (utazási, szállítási, kölcsönzési, bérleti díj)e, egyéb szolgáltatások értékét (hatósági igazgatási díjak)

személyi jellegű ráfordításokat: bérktget, személyi jellegű kifizetéseket, bérjárulékokat értékcsökkenési leírást: elszámolt összeg helyességét, és az elszámolás szabályszerűségét

VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZEREKA jól kialakított rendszerek a szviteli és pü-i rendszerekben található adatokkal, azok automatikus elemzésével, kimutatások készítésével, alapbizonylatok összehasonlításával támogatják az ellenőrzési funkciók ellátását.Vezetői információs rendszereknél vizsgálni kell,

ktgalakulás megtervezését; tervezett és ténylegesen felmerült ktgek összhangját; ktgek nyilvántartását; közvetett és közvetlen ktgek elszámolását; önktgszámítás megfelelőségét;

ktggazdálkodás ésszerűségét; szviteli rendszer teljességét és zártságát.

24

7.a) Mutassa be egy rövid példán keresztül az ellenőrzési terveket megalapozó kockázatelemzés szerepét, valamint a kockázat fogalmát. Ismertesse, hogy milyen alapvető információkat kell tartalmaznia az ellenőrzési tervnek.

KOCKÁZATELEMZÉSen alapuló tervezés az adott vállalkozás célkitűzéseiből indul ki, és az ellenőrzési tevékenység hatékonyságának növelése, vmint a rendelkezésre álló belső ellenőrzési források hatékony elosztása érdekében, az ellenőrzést azokra a tevékenységekre, folyamatokra fókuszálja, amelyek leginkább veszélyeztetik a célok elérését.

Kockázatelemzést megelőző lépések, belső ellenőrzése feladatai:1) meg kell vitatnia és értelmeznie kell a vállalkozása éves célkitűzéseit és elvárásait: milyen kérdésköröket, feladatokat illetően számít a belső ellenőrzés bizonyosságot adó, ill tanácsadói tevékenységre;2) elemeznie kell a vállalkozás külső és belső kontrollkörnyezetét: összegyűjti és elemzi a szervezet működési környezetéről és folyamatairól, ill azok változásairól rendelkezésre álló információkat pl: jogszabályi változások, tulajdonosi döntések3) fel kell vázolnia a vállalkozás folyamatait annak érdekében, hogy a kockázatelemzést le tudja folytatni

Kockázat: mindazon elemek és események bekövetkezésének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a vállalkozás működését. Két jellemzője:

bekövetkezésének valószínűsége bekövetkezés esetén annak hatása

Kockázatelemzés elsődleges célja: az egyes folyamatokban rejlő kockázatokat, vagyis a kedvezőtlen és nem kívánt esemény bekövetkezésének valószínűségét mérlegelje és valószínűsítse, ezek ugyanis veszélyeztethetik a működés célkitűzéseit, vagy a teljesítménykritériumok elérését.

Kockázati tényezők: egy terület tényleges vagy potenciális kockázatának értékeléséhez véleményt kell alkotni az adott terület kulcsfontosságú tényezőinek meghatározása és mérlegelése alapján, amelyek az elvégzett tevékenységekkel, a létező kontroll rendszerekkel, múltbéli és valószínűsíthető jövőbeli eseményekkel, a működési környezettel stb. kapcsolatosak. Ezek lehetnek: pénzügyi kockázatok: bevétel volumene, kiadások, készpénz összege, likviditás és forgó- illetve

tőkeeszközök értéke, egyéb befektetett erőforrások értéke, a művelet értéke a szervezet számára. belső kontrollhoz kapcsolódó kockázatok: a problémák megelőzésére, észlelésére és korrigálására, a

rendszerek gyengeségeinek kiemelésére és kijavítására, a kellemetlen események kezelésére és a célkitűzések elérésének elősegítésére tervezett belső kontrollok megléte és eredményessége.

működési kockázatok: műveletek mérete, komplexitása, műszaki jellege, láthatósága, érzékenysége, stabilitása; változás mértéke és valószínűsége (a műveletekben, munkatársak személyében és folyamatokban); rejlő inherens kockázat; elhelyezkedés, delegálás

Kockázat értékelése: a kockázat értékelése alapvetően a fent említett, különféle tényezők kvalitatív minősítésére alapul, amely a tapasztalatokra és a rendelkezésre álló információkra támaszkodó megítélést eredményez. A felső vezetés, ill a vezető testület véleménye, megítélése határozza meg, hogy mely területeket kell magas kockázatúnak tekinteni. Az értékelést a bekövetkezés valószínűsége és hatása alapján kell elvégezni. Történhet:

számszerű skálával pl: 1-5ig terjedő minőségi értékelési kritériumokkal pl: alacsony – közepes - magas

KOCKÁZAT LEFOLYTATÁSA PÉLDA:1) Vagyongazdálkodás esetén az alábbi kockázati tényezők azonosíthatók:

VÁLLALKOZÁS VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK FOLYAMATA

Kockázati tényezőkValószínűség

(1-3)Hatás (1-3)

Együttes mérték(valószínűség * hatás)

Infrastruktúra elégtelensége 2 3 6Ktgvetési forrás csökkenése 3 3 9Biztosítás hiánya 1 3 3Elegendő munkaerő és szakértelem hiánya 1 2 2Nincs vezetői döntés a szükséges technológiai fejlesztésről

2 2 4

2) A vállalkozás minden folyamatára le kell vezetni az elemzést, amelyeket a tervezést megelőző lépések során kulcsfontosságú folyamatnak minősítettek, vagy a vezetőség elvárása azok kiemelten történő kezelése.

25

3) A folyamatokhoz tartozó egyedi kockázatokat összesíteni kell, és ez megadja a vállalkozás kockázati térképét. Kockázati térkép megmutatja, hogy a felmért, kiértékelt folyamatok egymáshoz viszonyítva milyen kockázati besorolást kaptak az elemzés időszakában. A magas kockázatúnak minősített folyamatokat kell először ellenőrizni és mindazokat addig kell vizsgálni, ameddig a kockázati besorolásuk magas.

STRATÉGIAI (ELLENŐRZÉSI) TERV: előre meghatározott intervallumra vonatkozó hosszú távú ellenőrzési terv, amely meghatározza a belső ellenőrzés irányait és súlypontjait, a feladat ellátásához szükséges erőforrásokat, vmint a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket. hosszú távra határozza meg a belső ellenőrzés céljait, vmint tevékenységének és fejlesztésének irányát; segít, hogy a belső ellenőrzési célok eléréséhez szükséges feltételeket előre átgondoltan megteremtse; rendelkezésre álló információk rendszerezése és a kockázatelemzés révén lehetővé válik az erőforrások

optimális tervezése, elosztása, ill az ellenőrzési célkitűzések hatékonyabb meghatározása; hozzájárul a belső ellenőrzés céljainak eléréséhez, eredményességéhez; lehetővé teszi a belső ellenőrzés tevékenységének, céljának jobb megértését a szervezet számára; az éves ellenőrzési terv alapját képezni.

Belső ellenőrzési vezető készíti el 3-5 éves időtávra.

ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV: olyan munkaterv, amely egy éves időtartamot ölel fel és konkrét ellenőrzési feladatokat tartalmaz, megjelölve a következő időszakra tervezett vizsgálatok főbb jellemzőit. Kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon kell alapulnia, elkészítése a belső ellenőrzés feladata, jóváhagyása a vállalkozás vezetőjét terheli.

Tartalma: az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, különös tekintettel a kockázatelemzésre, a tervezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzések célját, az ellenőrizendő időszakot, a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását, az ellenőrzések típusát és módszereit, az ellenőrzések ütemezését, az ellenőrzött szerv, ill szervezeti egységek megnevezését.

Fel kell tüntetni a bizonyosságot adó és a tanácsadói tevékenységeket is.

Ellenőrzési terv összeállításának főbb szempontjai: a stratégiai és az éves ellenőrzési terv összhangjának megteremtése; az ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzés bemutatása; az ellenőrzések tudatos egymásra épülésének erősítése, az ellenőrzési célok és irányok összehangolása; a belső ellenőrzési kézikönyvben írtaknak megfelelően az ellenőrzési prioritások meghatározása,

tematikus felsorolása; az ellenőrzési lefedettség növelése; az ellenőrzések hozzáadott értékének növelése a rendszer- és teljesítmény-ellenőrzések arányának

növelésével; soron kívüli ellenőrzések elvégzésére rendelkezésre álló éves ellenőrzési erőforrás tapasztalati

hányadának elkülönítése; az ellenőrzési kapacitás, a tanácsadói szerepkör, a képzés és az egyéb tevékenységek tervezése

kapacitásigény és a rendelkezésre álló kapacitás szempontjából.

26

7.b) Mutassa be egy vállalkozás belső ellenőrzésének szerepét az adózás ellenőrzésében (adóbevallási és adófizetési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ellenőrzési feladatok).

Adókötelezettség vizsgálata: az adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségét teljesítette-e az adózó, ill vmennyi adattartalmat

magába foglal-e; az adózó bejelentette-e az adóhatóság felé a bankszlaszámát; könyvvezetés módjának megválasztása megfelelő-e; ÁFA megállapításának módja megfelelő-e, változásokat bejelentette-e; a vállalkozó bejelentett és ténylegesen folytatott tevékenységi köre egybeesik-e, a bejelentett módon

folytatja-e Az adózó benyújtotta-e az összesítő nyilatkozatot, adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett-e;

Adóbevallás és az adó megfizetésének ellenőrzése: a vállalkozás elkészítette-e adóbevallását és az tartalmaz-e minden az adózó azonosításához, az adóalap, az

adómentességek, az adókedvezmények, az adó, a ktgvetési támogatás alapjának és összegének megállapításához szükséges adatot;

az adóbevallást az arra rendszeresített űrlap kitöltésével teljesítette-e; az adóbevallás alapját képező gazdasági eseményekről a bizonylatok rendelkezésre állnak-e; vállalkozó eleget tett-e az adóelőleg bevallására vonatkozó kötelezettségének; a főkönyvi könyvelés és az adóbevallás között egyezőség áll-e fenn; az adófizetési kötelezettségeket határidőben teljesítette-e a vállalkozó; adófizetési kötelezettség megállapítása a bevallási időszakra vonatkozott-e; adófizetési kötelezettségét pontos összegben teljesítette-e az adózó.

Adónemenkénti ellenőrzés keretében vizsgálandó az adó: alanya, tárgya, alapja, mértéke, alapját korrigáló tételek (csökkentő, növelő) adókedvezmények, mentességek, adóbevallás helyessége, adó, adóelőleg megfizetése.

ÁFA ellenőrzése: Alapja: a vonatkozó adóbevallás, összesítő nyilatkozat, alapbizonylatok, szerződések, teljesítésigazolások, szállítói és vevői analitikák, főkönyvi bizonylatok, naplófőkönyv, pénztárkönyv, vámhatósági jegyzőkönyvek, fuvarlevelek.

Vizsgálni kell: az adólevonási jog gyakorlásának feltételei fennállnak-e, az adó alapját, az adó mértékét helyesen állapították-e meg, adóbevallási időszakot helyesen állapították-e meg, tételesen elkülönítve szerepel-e a nyilvántartásban a levonható és le nem vonható áfa, vezetnek-e külön nyilvántartást azon előzetesen felszámított ÁFA összegekről, amelyek utólag a bevétel

arányában kerülnek megosztásra a levonható és nem levonható részekre, a fizetendő ÁFA nyilvántartása tartalmazza-e az adófizetési kötelezettség keletkezését igazoló bizonylat

adatait, a felszámított, fizetendő adó összegét, adókulcsok szerinti bontásban,

Szja és TB járulék ellenőrzése: Alapja: szja-bevallás, kifizetői és munkáltatói adatszolgáltatás; adózás tárgyával összefüggő bizonylatok, szerződések, kifizetői és munkáltatói igazolások; nyilvántartások, analitikák, pénztárfőkönyv és naplófőkönyv egyezősége (EVnél)

Vizsgálni kell: az adóbevallás szabályszerűen lett-e kitöltve; a bizonylatok alakilag, és tartalmilag megfelelnek-e; bizonylatok valódiak-e; összevont adóalap adójának számítása helyes-e; adóelőleg megfizetése megtörtént-e, és az összeg számszakilag helyes-e;

27

EV esetén a bevétel, ktg, jövedelem helyesen lett-e megállapítva, és alapbizonylatokkal alátámasztották-e, vmint a bevételt növelő és csökkentő tételeket, adókedvezményeket jogosan vették-e igénybe;

TB esetén a járulékbevallási és befizetési kötelezettségnek eleget tettek-e, vmint a tb-nyilvántartó felé a bejelentési kötelezettséget teljesítették-e

biztosítási jogviszony fennáll-e, és az azt alátámasztó bizonylatokkal tudják igazolni

Adózás előtti eredmény, TAO ellenőrzése: Alapja: az adóalany gazdasági tevékenysége, a vállalkozás tulajdonosi szerkezete, az éves beszámoló és szviteli politika alapján.

TAO ellenőrzés alapját képezi az adózás előtti eredmény ellenőrzése, melynek kapcsán vizsgálni kell: az eszközöket, a ktgelszámolásokat, a ráfordításokat, a bevételeket és az időbeli elhatárolásokat.Vizsgálni kell: eszközök könyvelése és elszámolása, állománycsökkenés esetén a nyilvántartásból való kivezetése és az

ÉCS elszámolása helyesen történt-e; bevételek, ráfordítások és ktgek elszámolásának teljessége, szabályszerűsége, nyilvántartása; céltartalékok képzése szabályszerűen történt-e adóalapot növelő ill csökkentő tételek helyessége a nyilvántartások alapján, és az adókedvezmények

igénybevétele jogos-e osztalékadó megállapítása, kifizetése adóelőleg bevallása, teljesítése, és az adófizetési kötelezettség teljesítése.

28

8.a) Ismertesse, hogy melyek az ellenőrzés előkészítésének és végrehajtásának munkaszakaszai, külön térjen ki a helyszíni ellenőrzés szerepére. Mutassa be a függetlenített belső ellenőr megbízólevelének tartalmai elemeit.

Az időszakot ellenőrző tevékenység több egymás után következő, egymástól elhatárolható, de egymással összefüggő, egymásra épülő munkaszakaszból áll, melyek a következők lehetnek:

az adott ellenőrzés megtervezése, előkészítése az ellenőrzésre való felkészülés a helyszíni ellenőrzés végrehajtása a megállapítások írásba foglalása az ellenőrzés minőségbiztosítása a megállapítások hasznosítása

Az ellenőrzések során minden egyes munkaszakasznak meghatározott célja van. Az előző munkaszakasz kitűzött céljainak elérése feltétele a következő munkaszakasz eredményességének, mivel az egyes munkaszakaszok között kölcsönös és szoros összefüggés van.

Az ellenőrzés előkészítése, tervezéseAz ellenőrzés tervezése, előkészítése munkaszakasz célja, hogy gondos információgyűjtő és tervező munka alapján biztosítsák a helyszíni ellenőrzés eredményes lefolytatásához szükséges dokumentumokat.Az ellenőrzés tervezése, előkészítése, több logikai lépést foglal magában, így kiterjed: a szükséges információk összegyűjtésére és tanulmányozására, az ellenőrizendő szervezet, tevékenység

megismerésére az ellenőrzési cél kijelölésére, pontos megfogalmazására és a konkrét ellenőrzési feladatok kialakítására az ellenőrizendő egységek, részegységek, területek, témák kijelölésére az ellenőrizendő időszak meghatározására az ellenőrzési kockázat felmérésére, becslésére az ellenőrzési megközelítés, az ellenőrzési eljárások, módszerek és alkalmazandó eszközök

meghatározására szükség esetén elővizsgálat végrehajtására az ellenőrzés időbeosztására az ellenőrzéshez szükséges ellenőrök, szakértők kiválasztására az ellenőrzésre vonatkozó tervezési dokumentum és az ellenőrzési program összeállítására az esetlegesen szükséges próbavizsgálat lebonyolítására a megbízólevél kiadására

Az előkészítés eredményeként, termékeként számos dokumentum készül el. Ezek közül az ellenőrzési program kiemelkedő jelentőségű, hiszen ez az ellenőrzés végrehajtásához készített utasításként érvényesülő útmutató. Az ellenőrzési programhoz kapcsolódó követelmény, a programfegyelem megtartása az ellenőrök számára szem előtt tartandó szabály.Felkészülés az ellenőrzésreAz első munkaszakasz eredményeként kialakult a lefolytatni kívánt ellenőrzés célkitűzése, programja. A felkészülés egy gyakran ezzel párhuzamosan végzett feladat, melynek célja mindazon speciális ismereteknek a megszerzése, melyek a vizsgálati feladatok eredményes megoldásához szükségesek.A felkészülés a vizsgálandó területekre vonatkozó, részletekbe menő és időszerű kérdések megismerésére irányul.

Az ellenőrzési programot is el kell készíteni, következő információkat kell tartalmaznia: az ellenőrzés célkitűzése; ellenőrzés tárgya; az ellenőrizendő szervezet, szervezeti egység; ellenőrizendő időszak; ellenőrzés erőforrás szükséglete; az ellenőrzés lefogytatásához szükséges kapacitás és szakértelem; az ellenőrök neve, azonosításukra alkalmas adatok; ellenőrzés lefolytatására felhatalmazó információk (pl: vezetői utasítás); az ellenőrzés módszerei (technikái); az ellenőrzés részletes feladata (vizsgálati lépések); ellenőrzés időtartama; jelentés elkészítésének határideje.

29

A helyszíni ellenőrzés végrehajtásaA helyszíni vizsgálat célja, hogy az előkészítés és a felkészülés tapasztalataira támaszkodva a helyszínen végrehajtsák a programban kijelölt vizsgálati feladatokat.A helyszíni ellenőrzés több érdemi és technikai jellegű lépésből áll. Az ellenőrző szervezetnek feladata az ellenőrzött előzetes értesítése az ellenőrzésről, az ellenőrzés megkezdéséről. Ennek az a jelentősége, hogy az ellenőrizendő szervezetnek tájékozódnia kell a az ellenőrzésről, annak tartalmáról, mely alapján fel tud készülni az ellenőrzésben való közreműködésre, ki tudja alakítani saját tevékenységének további zökkenőmentes végrehajtását, folytatását. Előfordulhatnak ugyanakkor olyan ellenőrzések, melyeknek az ellenőrzés céljának elérése érdekében váratlannak, meglepetésszerűnek kell lenniük, azaz az ellenőrzés végrehajthatósága érdekében nem lehet előzetesen bejelenteni.A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőröknek be kell jelentkezniük az ellenőrzött szervezet vezetőjénél. A helyszíni ellenőrzést indító megbeszélés alkalmával be kell mutatni megbízólevelünket, ismertetnünk kell az ellenőrzés célját, feladatait, és fel kell kérni az ellenőrzöttet az ellenőrzés zavartalan és eredményes lefolytatásához szükséges együttműködésre.A vizsgálat helyszínének megismerése az előkészítés-felkészülés munkaszakaszaiban szerzett ismeretek céltudatos kiegészítését vagy megismerését célozza.Az ellenőrzés lefolytatása a vizsgálati program szerint történik, melynek megvalósítását elősegítik a helyszíni ellenőrzés előbb említett lépései.

Az ellenőrök a vizsgálat során alkalmazzák a korábban meghatározott ellenőrzési megközelítéseket, ellenőrzési eljárásokat és

eszközöket, s így megállapítják a tényhelyzetet megállapításokat, következtetéseket tesznek folyamatosan bizonyítékokat gyűjtenek a megállapításaik, következtetéseik alátámasztására az ellenőrzés folyamatáról dokumentációt vezetnek szükség esetén megállapítják a feltárt hibák, hiányosságok felelőseit

A megállapítások írásba foglalásaAz ellenőrzés során tett megállapításokat az ellenőröknek minden esetben írásos formában kell ismertetniük. Az írásban foglalás célja, hogy lehetővé tegye az ellenőrzés eredményeinek megismerését, és intézkedésre alkalmas módon értékelje az ellenőrzött szervezetet, illetve annak vizsgált tevékenységét. A megállapítások írásba foglalásának formája alapvetően kétféle lehet: jelentés és jegyzőkönyv.A jelentés a vizsgálat tárgyával összefüggő tényközlést, az ok-okozati kapcsolatok ismertetését, valamint a területtel összefüggő javaslatokat tartalmazza. A jegyzőkönyv ezzel szemben a hibákat, mulasztásokat, a jogszabályba ütköző eseményeket tartalmazza és jellemzően nem tér ki a kedvező jelenségekre, pozitív változásokra.

Megbízólevél tartalmazza: az ellenőrzést végzők nevét, azonosításra alkalmas adataikat; az ellenőrök vizsgálatban betöltött szerepét, feladatmegosztását; az ellenőrizendő szervezet megnevezését; az ellenőrzés tárgyát, célját; az ellenőrzésre vonatkozó felhatalmazást; az ellenőrzés idejét, a megbízólevél érvényességi idejét.

30

8.b) Ismertesse a belkereskedelmi áruforgalom ellenőrzésének módjait figyelemmel az áruforgalom jellemző szakaszaira. Vázolja fel, hogyan támogatják a különböző mutatók, viszonyszámok az értékesítési forgalom ellenőrzését.

A belkereskedelem sajátosságaiA kereskedelem az a tevékenység, melynek során a fogyasztási cikk eljut a termelőtől a végső fogyasztóig. A gazdálkodó szervezetek saját nevükben és kockázatukra, nyereség- és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen végeznek szolgáltató tevékenységet, a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében. A kereskedelem két részre bontható: bel- és külkereskedelme.

Az árubeszerzés ellenőrzése biztosítottak-e a beszerzés szervezeti feltételei, hatékony-e a piackutatás, helyesen történt-e a döntési hatáskörök kialakítása, megfelelő szempontok alapján választották-e ki a beszerzési forrásokat, megalapozottak-e a beszerzések, megfelelő-e az áruátvétel szervezettsége, végrehajtása, a szállítási szerződésben rögzített időpontokban érkezett-e meg az áru. a beszerzési előirányzatok megvalósulását, a szállítási késedelmek előfordulási gyakoriságát.

Beszerzések megalapozottsága: hogyan alakult a vállalakozásnál az értékesítés és a beszerzés aránya; a beszerzési tevékenység során a szállítópartner kiválasztása megfelelő módon történt-e; a beszerzett áruféleségek választéka igazodik-e a vásárlói igényekhez, a fizetőképes kereslethez; indokolt-e az árubeszerzések növelés vagy csökkentése az értékesítési előirányzat tükrében; biztosított-e az értékesítés árufedezete; minőségi elvárásoknak megfelel-e a beszerezett árukészlet; szállítási szerződésekben rögzített időpontoktól való eltérés miként hatott az átlagkészlet nagyságára.

Az áruátvétel ellenőrzése: a beszerzési tevékenység utolsó mozzanata, főleg technikai lépések sorozata

az áruátvételi folyamatnak és a szlalikvidáció szabályozottságának vizsgálata: belső szabályzatokban rögzítették-e az áruátvétel rendjét; kidolgozták-e az áruátvétel során figyelembe veendő minőségi szempontokat; rögzítették-e az áruátvételi folyamat dokumentálási rendjét; megfelelően szabályozta-e a vállalkozás a beérkező nyilvántartásba vételét, az utalványozási

jogköröket, a kifizetések rendjét.

az áruátvétel folyamatát: mennyiségi átvételkor tételesen ellenőrzik-e a beérkezett áruk mennyiségét az árukísérő okmányok

alapján; hibás termékeket a belső szabályzatoknak megfelelően kezelik-e; az áruátvétellel foglalkozók betartják-e az előírásokat, nem felületes-e a mennyiségi és minőségi

átvétel; esetleges hiányosságokról, hibákról készült-e jegyzőkönyv.

megrendelések és teljesítések összhangjának ellenőrzése: a leszállított áru mennyiségben és minőségben megfelel-e a szerződésben rögzített feltételeknek; szállítási határidőket betartotta-e a partner; megfelelő-e az összhang a szállítási szerződésekben rögzített ütemezés a tényleges árubeszerzéssel; előfordult-e, hogy késedelmes áruátvétel miatt nem érvényesíthető az egyébként jogos minőségi és

mennyiségi reklamáció a szállító felé.

szlalikvidáció folyamatának vizsgálata: szlán szereplő mennyiség ténylegesen beérkezett-e; áruk bevételezése, bevételi bizonylatok kiállítása a szabályzatban rögzítetteknek megfelelően történt-e könyvelési feladatok helyességét.

Az áruforgalmi folyamat végső célja, a kereskedelmi vállalkozás legfontosabb feladata az értékesítés lebonyolítása. A belkereskedelmi tevékenység ellenőrzéséhez segítséget nyújthatnak egyes mérőszámok, viszonyszámok. Ezek segítenek:

az egyes időszakok közötti eltérések

31

átlagok számításában, melyek eredményéből következtetéseket vonhatunk le az ellenőrzés során a vizsgált folyamat megfelelőségére, hibáira.

Dinamikus viszonyszámok: forgalom alakulásának jellemzésére a legáltalánosabban használt mutatók a bázis- és láncviszonyszámok. Relatív változást tükröznek, ezért alkalmasak arra, hogy időszakról időszakra tájékoztassanak a fejlődésről.

a bázisviszonyszámok az idősor egy adott, bázisul választott tagjához képest fejezik ki a bekövetkezett változást,

a láncviszonyszámok az idősor szomszédos adatainak egymáshoz való arányát, ütemességét szemléltetik.

A fejlődés átlagos mértéke számtani átlaggal határozható meg, mely arra ad választ, hogy mennyivel nőtt vagy csökkent a forgalom.

A fejlődés átlagos üteme mértani átlaggal határozható meg, mely azt tükrözi, hogy az idősorra átlagosan milyen relatív változás a jellemző.

32

9.a. Mutassa be , hogy az ellenőrzés végrehajtásának szakaszában milyen lehetséges vizsgálati módszerek alkalmazhatók, továbbá hogyan hasznosíthatóak az egyes vizsgálati módszerekben az elektronikus alkalmazások!

Az ellenőröknek meg kell ismerniük, elemezniük, értékelniük az ellenőrzés céljához, tárgyához kapcsolódó körülményeket, követelményeket. Ennek eszközei az ellenőrzési módszerek, technikák.Az ellenőrzés tárgyával érintett tényhelyzet megismerése két alapvető megközelítésben történhet: rendszerorientált megközelítés és közvetlen részletes vizsgálat.

RENDSZERORIENTÁLT MEGKÖZELÍTÉSI MÓD: leginkább jellemző vizsgálati technikája a belső kontrollrendszer, illetve a kontrollok tesztelése – a szükséges ellenőrzési bizonyosság megszerzéséhez az ellenőr az ellenőrzött belső kontrollrendszere, kontrolleljárásai megbízhatóságának vizsgálatára és értékelésére támaszkodik, és csak a minimálisan szükséges közvetlen, részletes vizsgálatokat végzi el.Alkalmazása általában a következő lépéseken keresztül történik: belső kontrollfunkciók azonosítása és mélyreható vizsgálata, értékelése kulcsfontosságú kontrolleszközök vizsgálata annak megállapításához, hogy azok a vizsgált időszak egészében eredményesen működtek-e kulcsfontosságú kontrolleszközök vizsgálata eredményének kiértékelése annak megállapításához, hogy a tapasztalt megbízhatósági szint elfogadható-e meghatározott számú, mintavétellel kiválasztott tranzakció részletes vizsgálata

KÖZVETLEN VIZSGÁLATI MEGKÖZELÍTÉS, amikor nem lehetséges az ellenőrzés céljainak elérése kontrollrendszerek vizsgálatára való támaszkodással.

Direkt módszerű ellenőrzési technikákAz ellenőrzés időpontjában közvetlenül a helyszínen meglévő állapotok és az ellenőrjelenlétében végbemenő folyamatok vizsgálatára alkalmas. Tételes tesztelés : az ellenőrzött szervezet kimutatásaiban, könyvelésében összesített egyedi adatok, tranzakciók súlypontozott ellenőrzési kritériumok szerinti vizsgálatát jelenti. Az ellenőr arról bizonyosodik meg, hogy a gazdasági, pénzügyi műveleteket szabályosan hajtották-e végre, és helyesen vették-e nyilvántartásba. Pl.: a pénzügyi tranzakciók, a könyvelési műveletek, a vagyonelemek, a feladatmutatókhoz és a teljesítményekhez kapcsolódó elemi adatok. Bizonylatolás (dokumentumok átvizsgálása ): a tételek végigkövetése az alapdokumentumig a kontrolleljárások működésének bizonyításához. Számítás (átszámítás, újraszámítás): az alapbizonylatok és a könyvelési nyilvántartások számszaki felülvizsgálatából áll, vagy pedig önálló számítások elvégzését jelenti. Ez a részletes ellenőrzési eljárások egyik legfőbb módszere Analitikus eljárások : a felhasznált adatokra való rákérdezés technikája. Használható trendek, statisztikai irányvonalak meghatározására, hatáselemzésre és a minta kiválasztáshoz. Szemle (szemrevételezés): irányulhat dokumentumra, bizonylatra, nyilvántartásra vagy egyéb tárgyiasult eszközökre Rovancsolás : az ellenőrzést végző személy jelenlétében a felelős személy valamit megszámlál. Legtipikusabb példája a pénztárrovancs. Kísérlet : valamilyen mesterséges folyamat tudatos előidézése ellenőrzési célból. Műszaki jellegű ellenőrzéseknél jellemző. Mintavételi eljárások

Indirekt módszerű ellenőrzési technikákElemző eljárások alkalmazása: adatok közötti összefüggések tanulmányozására szolgálnak, azt vizsgálva, hogy az összefüggések valósak, vagyis reálisak, elfogadhatók-e. A leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési technikák közé tartoznak. Az adatok vizsgálata abból a szempontból, hogy azok visszaigazolják-e az ellenőrzött szervezetről, tevékenységeiről szerzett ismereteket.Elemzésekkel lehet megvalósítani pl.: a költségvetés, üzleti terv, beszámoló stb. adatainak összehasonlítását az évközi adatok vagy részösszegek alapján várt eredményekkel; a költségvetés, üzleti terv, illetve a beszámoló stb. adatai belső összefüggéseinek tanulmányozását több évre vonatkozóan; a normatívák, teljesítménymutatók és a tényleges adatok alakulása közötti összefüggések tanulmányozását;

33

Legfontosabb lépései: az ellenőrzendő adatokra ható tényezők azonosítása; megbizonyosodni a megfelelő adatok megszerezhetőségéről; kialakítani az ellenőrzendő adatra egy várt értéket (hipotézis felállítás); összehasonlítani a várt értéket az ellenőrzött értékkel; magyarázatot kérni a tolerálható eltérést meghaladó különbségekre; megvizsgálni a magyarázatot levonni a következtetést.Elemző eljárások például: dokumentumok vizsgálata, elemzése, esettanulmányok feldolgozása. összehasonlító elemzés, költség-haszon elemzés.

Újraértékelés: a meglévő kontrolleljárások újbóli értékelése, az ellenőrzés eredményeinek, illetve az alkalmazottak által elért eredmények és a vezetők által megtett intézkedések összehasonlítása.Visszaigazolás: az ellenőrzött szervezet nyilvántartásaiban található információk megerősítésére szolgál. Például az ellenőr a követelések visszaigazolását kéri az adósokkal történő közvetlen kommunikáció útján. Folyamatábrák elemzése: egy szervezeten belül konkrét folyamatokról vagy tevékenységekről gyűjthető információ. Segítik például annak eldöntését, hogy melyek a folyamat kritikus (kockázatos), kontrollokat igénylő elemei, és hogy ezeket vizsgálva alkalmazzon-e a belső ellenőr például felmérést vagy összehasonlító módszereket.Statisztikai elemzés: pl. amikor idősorok vizsgálatához, tendenciák meghatározásához vagy összehasonlításokhoz, különböző adatok közötti, a véletlen által is befolyásolt összefüggések kimutatásához szükséges az adatok elemzése. A sokaságból vett egy vagy több minta adatainak elemzése alapján fogalmazhatunk meg a sokaság egészére vonatkozóan is ésszerű bizonyossággal érvényes állításokat vagy hipotéziseket.

Más megközelítési felosztása:Direkt módszerű vizsgálati eszközök :

rovancsolás, szemle, mintavételezés, kísérlet, személyes megkérdezés, próbavásárlás.

Indirekt módszerű vizsgálati eszközök: nyilvántartások, dokumentumok felülvizsgálata, újrakalkulálás, egyeztetés. visszaigazolás (megerősítés).

Számítógéppel támogatott ellenőrzési technikákA helyszíni ellenőrzés keretében a belső kontrollrendszer tesztelésére, és egyúttal a direkt módszerű vizsgálati eljárások támogatására célszerű a számítógéppel támogatott ellenőrzési technikákat (CAAT) alkalmazni. Olyan adatbázis-kezelő program használatára utal, amely lehetővé teszi bizonyos ismérvekkel rendelkező és részletesebb vizsgálatra érdemes tranzakciók kiszűrését, csoportosítását vagy elvégzi a mintavételt és az eredmények kiértékelését.Alkalmazhatók például: hibás értékek, eltérő értékek kiszűrésére; tranzakciók feladásának vagy összesítésének vizsgálatára; számítógépes adatfeldolgozások (pl. konverziók) megismétlésére; különálló állományok adatainak összehasonlítására; adatok időrend (pl. számlák lejárat) szerinti elemzésére; rétegezésre.

34

9. b. Mutassa be a külkereskedelmi tevékenységi sajátosságok ellenőrzését!

A külkereskedelem vagy nemzetközi kereskedelem az országok közötti kereskedelem. Lehetővé teszi a nemzetközi munkamegosztást és így a gazdaságok szakosodását. természetes piacai felé irányul-e a vállalkozás forgalma, megfelelő-e a termékösszetétel; meghatározták-e, hogy a termelési, a piaci, vagy a kereskedelmi tevékenységben rejlő okok hátráltatják-e a forgalom növekedését illetve okozzák-e csökkenését; a termékek korszerűek-e; jól választotta-e meg a vállalkozás a külföldi partnereit (fizetőképesség).Az exporttevékenység vizsgálata: nem dolgozik-e a vállalkozás indokolatlanul sok piaccal; nem dolgozik-e a vállalkozás túl sok vevővel, vagy nincs-e kiszolgáltatva kevés nagy, de befolyásos vevőjének; figyelemmel van-e az áruk meghatározásánál a távolságból eredő fuvarköltség-növekményre megfelelő-e a raktárkészletek szintje; feltárták-e a forgalom emelkedésétAz exporttevékenység első lépése a piackutatás: megfelelő piackutatási módszert alkalmaztak-e; felmérte-e a vállalkozás a konkurenciát; megalapozottak-e a kiküldött ajánlatok; megfelelő célközönségnek szólnak-e az ajánlatok; az ajánlott árak reálisak-e; keresi-e a sikertelenség okait, törekszik-e azok kiküszöbölésére; vizsgálta-e a vállalkozás a piackutatás során az alábbi tényezőket: környezeti tényezőkés piaci igények, minőséggel szemben támasztott igények; értékesítési csatornákat felmérték-e;Külföldi piaci szervezet eredményességének ellenőrzése: nagy forgalmú, jelentős piacokon telepítette-e irodáit, létszámuk arányban áll-e feladatukkal; kellően kézben tartja-e a vállalkozás kiküldöttei tevékenységét és pénzügyi elszámoltatásuk megfelelő-e megfelelő forgalmat bonyolítanak-e az ügynökök.Az exportforgalom áruösszetétel szerinti alakulásának ellenőrzése: mely áruknál csökkent a forgalom nagysága, szűnt meg, illetve növekedett az értékesítés; fel kell tárni a forgalom pozitív változását gátló tényezőket. Meg kell határozni azt, hogy termelési, piaci vagy kereskedelmi tevékenységben rejlő okok hátráltatják-e a forgalom emelkedését; a raktárkészletek szintje miként alakult relációnként és cikkenként célszerű elvégezni a korszerűségi vonatkozások vizsgálatátExportforgalom vizsgálata a forgalom iránya szerint: kiemelten és elkülönítetten kell vizsgálni azokat a relációkat (országokat, illetve régiókat), ahol megszűnt a forgalom; a társaság értékesítése a természetes piacok felé irányulnak-e; nem dolgozik-e a vállalkozás indokolatlanul sok piaccal; a társaság nem dolgozik-e túlzottan sok vevővel vagy nincs-e kiszolgáltatva kevés nagy, de befolyásos vevőjének stb.Az értékesítési tevékenység vizsgálata annak érdekében történik, hogy javító szándékú javaslatokat fogalmazhassunk meg a vállalkozás eladási tevékenységének területén.Fel kell tárni az okokat, amelyek esetleg hibát okoztak, vagy az értékesítési tevékenység fejlődését akadályozzák. Néhány általános ellenőrzési szempont: milyen körülmények akadályozták a meghatározott feladatok teljesítését, melyek az export fokozása ellen ható gátló tényezők viszonylatonként, áruféleségenként, a lemaradás termelési vagy értékesítési okokra vezethető vissza, megfelelő volt-e a termelő és értékesítő részleg közötti együttműködés, megfelelően kiépített volt-e a piaci szervezet, mik voltak a késedelmes szállítás okai, miért funkcionál a vállalkozás értékesítési tevékenysége azokon a piacokon, amelyeken visszaesés mutatható, vizsgálta-e a vállalkozás az ajánlati tevékenység sikertelenségének okait a visszaeső cikkek és a csökkenést mutató relációk vonatkozásában.A vállalkozás de vizagazdálkodásának vizsgálata: Általában megfelelő-e a deviza-kinnlevőségek forgási sebessége. A forgási sebesség növekedését milyen körülmények akadályozzák.

35

A vevők tartozása hány napi eladási forgalomnak felel meg. megfelelőek-e az eladási és beszerzési kondíciók. Beszerzésnél a fizetés időpontja milyen mértékben és milyen irányban tér el az áru szállításának időpontjától. Figyelembe vették-e a kamat nagyságát hitel igénybevételekor. A devizakieséseket mennyiben okozták a vállalkozás hibái, mulasztásai (visszáru, hitelezési veszteség, kötbér, kártérítés, engedmények) A devizagazdálkodás szabályozottságának ellenőrzése:

o a számviteli politikában, valamint a pénzkezelési, értékelési, bizonylati szabályzatban meghatározták-e a devizaműveletek bizonylatolását és a devizák értékelési eljárását,o rögzítették-e a szervezeti és működési szabályzatban a számviteli és a pénzügyi terület dolgozói részére a devizagazdálkodásra vonatkozó feladatait, hatáskörüket és ellenőrzési kötelezettségüket;

A társaság árügyleteinek ellenőrzése:o exportügyletek vizsgálata keretében: a kimenő számlákra kialakított számlázási rend megfelelő-e, az exportügyletek devizaszámláit szabályszerűen állították-e ki;o importügyletek vizsgálata keretében: vizsgálni kell a bejövő számlák iktatásának, ellenőrzésének, nyilvántartásának rendjét, importügyletek beszerzési árainak ellenőrzése megtörtént-e, megtörtént-e a teljesítések felülvizsgálata, illetve vizsgálták-e a késedelmes szállítások okait, következményeit.

36

10.a. Mutasson be legalább 2 ellenőrzési technikát, amelyek alkalmasak az ellenőrzési eredmények kivetítésére, illetve az ellenőrzött tranzakciókban fellelhető hibák számszerűsítésére! Példákon keresztül mutassa be a dokumentumalapú és a helyszíni ellenőrzés végrehajtását, valamint az ellenőrzési munkalapok funkcióját, szerepét!

A statisztikai és nem statisztikai mintavételi eljárások során az ellenőr megtervezi és kiválasztja az ellenőrzési mintát, lefolytatja az ellenőrzési eljárásokat és kiértékeli a mintavétel eredményét annak érdekében, hogy elegendő, megbízható, releváns és hasznos ellenőrzési bizonyítékot nyerjen. A statisztikai mintavételezés olyan technikák használatát jelenti, amelyekből matematikailag megalkotott következtetéseket lehet levonni a populációra vonatkozóan.A nem statisztikai alapú mintavételezés eredményei nem vetíthetők ki a populációra, mivel a minta nem valószínű, hogy reprezentálja a populációt.A mintavételezés alapvető lépései

A tesztelés céljának meghatározása. A populáció meghatározása: a mintavételi egység meghatározása a populáció teljességének

figyelembevételével. A mintavételi kockázat elfogadható szintjének meghatározása (pl. 5% vagy 10%). Kétféle mintavételi kockázat létezik:

- A helytelen elfogadás kockázata - annak kockázata, hogy a lényeges hibás állítást valószínűtlennek értékeli, mikor a valóságban a populációban lényeges hibás állítások vannak.- A helytelen elutasítás kockázata - annak kockázata, hogy a lényeges hibás állítást valószínűnek értékelik, mikor a valóságban a populációban nincs lényeges hibás állítás.

Az elfogadható hiba az a maximális hiba a populációban, melyet az ellenőrök még hajlandóak elfogadni úgy, hogy az ellenőrzési célt elértnek tekintik.

A minta összetételének és méretének meghatározása táblázatok és képletek alkalmazásával. Az alkalmazandó mintavételi eljárás és az értékelendő mintaelemek kiválasztása. A mintavételi eredmények értékelése. Mintavételezési eljárás dokumentálása.

A statisztikai mintavételi eljárások alapvetően az alábbi két típusba sorolhatók:

Véletlen mintavétel : biztosítja, hogy a populációban lévő mintavételi egységek valamennyi kombinációjának ugyanakkora esélye van a kiválasztásra.

Szisztematikus mintavétel : a mintavételi egységek kiválasztása fix intervallumok között történik, az első intervallumot véletlenszerűen indítják.

A mintavételezés gyakorlati alkalmazása a belső ellenőrzési tevékenységben

A jellemzők alapján történő mintavétel alkalmas a sokaság arányaira, megoszlására, vagy a valamilyen jellemző szerint osztályba sorolható, valamely sajátosságot mutató elemek teljes számára vonatkozó következtetések levonására.

Példa a bizonylatolás ellenőrzési pontjainak megfelelőségi vizsgálata, új állóeszközök nyilvántartásba vételére vonatkozó ellenőrzési pontok megfelelése, és azon felmérések, amelyek demográfiai információkat szolgáltatnak, vagy „igen/nem” kérdésekre válaszolnak.

A változók szerinti mintavételezés egy minta aktuális és nyilvántartott értéke közötti különbség kiszámítását, illetve e különbség sokaságra való kivetítését foglalja magában. Arról ad információt, hogy vajon a nyilvántartott érték, például a követelések értéke, lényegesen eltér-e az aktuálistól.

Példa a leltári mennyiségek tesztelése, és felmérések, amelyek rangsorokat vagy bizonyos intervallumban mozgó adatokat gyűjtenek össze.

A változókon alapuló mintavétel specifikus esete a monetáris egység alapú mintavétel (Monetary Unit Sampling -MUS).Egy pénzegységet használ fel mintavételi egységként, de a pénzegységet tartalmazó egyedet választja ki vizsgálat céljára. A MUS olyan számlaegyenlegek esetén megfelelő, melyek csupán néhány túlértékelt tételt (pl. kinnlevőségek) tartalmazhatnak.

A fix intervallumos mintavétel statisztikai mintavételt jelent fix intervallumot használva.

A cellaalapú mintavétel statisztikai mintavétel véletlenszerű kiválasztással egy intervallumon belül. Cellás MUS esetén az átlagos mintavételi intervallum kétszeresével egyenlő, vagy annál magasabb értékű összes számla kiválasztásra kerül.

37

Példa egy mintavételezésre.

a) A tesztelés céljának meghatározása A tesztelés célja az ellenőrzési program alapján a következő: annak megállapítása, hogy a vállalkozás által

kötött vállalkozói és megbízási szerződések megalapozottak és indokoltak-e, a megkötött szerződéseknek milyen hatása van a gazdálkodás teljességére, a szerződések alaki és tartalmi kellékei megfelelőek-e, továbbá a kiszervezett feladatok folyamatossága biztosított-e. Mivel a vállalkozás magas számú szerződést köt és ezen szerződések teljesítésének kockázata eltérő, célszerű egy kockázatelemzéssel kiválasztott mintán keresztül részletesebben megvizsgálni a kockázatosabb szerződéseket az alábbi szempontok alapján:

az egyes szerződéskötéseknél a jogok, hatáskörök érvényesülése, kötelezettségvállalások megalapozottsága;

a közbeszerzési előírásoknak való megfelelőség, belső szabályzati előírások, döntések (értékhatár, árajánlat);

a kötelezettségek nyilvántartása, adott előirányzatok figyelemmel kísérése, alkalomszerű és egyszeri megbízások, valamint hosszabb távú szerződések.

b) A populáció meghatározása: az ellenőrzési programnak megfelelően a vállalkozás által kötött vállalkozói és megbízási szerződések, amelyeknek alapvetően két típusuk lehet a szerződések állapotát figyelembe véve:o folyamatban lévő szerződések - 89 db,o lejárt szerződések - 15 db.

c) A minta összetételének és méretének meghatározása : mivel a sokaság nem kiugróan nagy tételszámú, azonban heterogén szerződéseket tartalmaz, a minta kiválasztása szisztematikus módon történik, pl. az ellenőr kiválaszt minden 20 000 Ft feletti szerződést.

d) Az értékelendő mintaelemek kiválasztása : a fenti szempontokat figyelembe véve összesen 24 db szerződés került kiválasztásra, amely a sokaság 23%-ának, illetve a szerződések értékét tekintve a leszerződött érték 68%-ának felel meg.

e) A mintavételi eredmények értékelése : a kiválasztott minta (24 db) ellenőrzésének eredményei (egyes szerződések több hiányosságban is érintetlek):

2 szerződés esetén az iratanyag mellékletként nem tartalmazza a szerződéskötést megalapozó háttérszámításokat;

5 szerződés esetén nem egyértelműen állapítható meg a díjszámítás alapja; 3 szerződés esetén a szerződés pontos megkötésének dátuma nincs feltüntetve, il letve az sem, hogy

mikortól lép életbe, továbbá mikor kezdődik a teljesítés; 15 szerződés esetén a szerződés tartalmi elemei, aláírások megfelelőek, azonban egyéb árajánlat nem

található.f) Mindezekre alapozva az alábbi következtetést lehet levonni: A szerződések igen nagy számánál nem

lelhető fel több árajánlat, így nem állapítható meg azok pénzügyi megalapozottsága. Több szerződés esetében nem állapítható meg a fizetési határidő, a díjszámítás alapja, továbbá a teljesítés igazolásának feltétele. Mindezek magas pénzügyi kockázatot hordoznak a megkötött vállalkozási, megbízási szerződéseknél, holott egyes feladatok kiszervezésének elsődleges célja a költséghatékonyabb, ered-ményesebb és gazdaságosabb feladatmegoldás.

A dokumentumalapú és a helyszíni ellenőrzések végrehajtása az ellenőrzési program végrehajtását jelenti a vizsgálat céljához és tárgyához igazodó ellenőrzési technikák alkalmazásával.

Bármelyik ellenőrzési technikát alkalmazza szem előtt kell tartania az ellenőrzési program szerinti célokat, fel-adatokat és azt, hogy a vizsgálat lefolytatása során tapasztaltakat, a levonható következtetéseket folyamatosan dokumentálni kell.

A dokumentálás legalkalmasabb módja az ellenőrzési munkalapok használata. Elsődleges célja az ellenőrzési jelentésben foglalt megállapítások és következtetések alátámasztása. A munkalapok az ellenőrzés kezdetétől annak végéig az ellenőr által elvégzett munka dokumentációjaként szolgálnak. Egyértelműen tanúsítják a lefolytatott vizsgálati eljárásokat, az elvégzett teszteket, illetve azok forrását, a vizsgálat megállapításait és a levont következtetéseket, továbbá a bizonyítékok listáját.

38

10.b. Ismertesse az állattenyésztéssel kapcsolatban az állatállomány vizsgálatának, az állattenyésztés produktivitásának , az állattenyésztés költségeinek és a takar mánygazdálkodásnak az ellenőrzését!

Az állattenyésztéssel kapcsolatos ellenőrzés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a számvitel a tenyészállatokat a tárgyi eszközök között, a növendék-, hízó- és egyéb állatokat a készletek között tartja nyilván.Számosállat: állattenyésztés-statisztikai valamint üzemtervezési mértékegység, 500 kg élőtömegű állat vagy állatcsoport.Az állatlétszám nagyságának és összetételének vizsgálataAz állatlétszám az állattenyésztési ágazatok termelésének alapja. Ellenőrzéséhez az adatokat az állományváltozási tervek szolgáltatják, melyekhez az állatállomány csoportjai számbeli változásának előzetes meghatározását jelentik. Az állatállomány változását: faj, fajta, kor, nem és hasznosítási irány szerinti részletezésben vizsgálhatjuk. Változása lehet növekedés vagy csökkenés. Az állatlétszám és változásának ellenőrzéséhez a főkönyvi, analitikus nyilvántartások szolgálhatnak alapul. Állatállomány összetétel: az állatok fajtánkénti számát és arányát is mutatja.Az állatlétszám változásának hatása megmutatkozik:

takarmányszükséglet és -felhasználás alakulásában. férőhelyszükséglet és -kihasználás változásában, az állatállomány növekedésében vagy csökkenésében, a szaporulati tervek teljesítésének függvényében, az értékesítési tervek teljesítésében.

Az állattenyésztés ellenőrzését az alábbi ellenőrzési kérdésekkel célszerű kezdeni: rendelkezik-e a vállalkozás állattartási, állattenyésztési szabályzattal; meghatározták-e a szaporulatok számát; az állattartás körülményeinél figyelembe veszik-e az uniós előírásokat; megfelelő-e a vállalkozás állategészségügyi helyzete, megfelelőek-e a tartási körülmények; biztosított-e a folyamatos állatorvosi vizsgálat; gondoskodnak-e a beteg, illetve sérült állatok elkülönítéséről; megfelelő-e az állatállomány összetétele a terv teljesítéséhez; az állatállomány összetételének megfelelő-e a hozamok alakulása és a szaporulati terv teljesül-e megfelelően határozták-e meg az állatok takarmány- és férőhelyszükségletét;

Az állattenyésztési ágazatok produktivitásának ellenőrzéseSzükséges az állatállomány újratermelésének vizsgálata is, ahol az anyaállományból kell kiindulni. A produktivitást kifejező mutatók a következők: szaporulati mutatószámok, amelyek kifejezik az anyaállatok kihasználásának mértékét, termelékenységi mutatószámok, elhullást kifejező mutatószámok, az állati termékek termelésével összefüggő mutatószámok.

Az állattenyésztés produktivitásának ellenőrzése szorosan összefügg a következő kérdések megválaszolásával: az állatállomány produktivitása megfelelő-e; milyen az élő- és a holtszaporulat aránya; mekkora az átlagos tejhozam; mekkora veszteséget okoz a kényszervágás, illetve az elhullás, gondoskodtak-e ezek minél jobb

hasznosításáról (állat bőre, biztosító intézet térítése); megfelelő-e a vállalkozás állategészségügyi helyzete, megfelelőek-e a tartási körülmények; van-e a vállalkozásnak állomány változási terve, megfelelő-e az állatállomány összetétele a terv

teljesítéséhez; az állatállomány összetételének megfelelő-e a hozamok alakulása és a szaporulati terv teljesül-e; megfelelően határozták-e meg az állatok takarmány- és férőhelyszükségletét; megfelelő-e a mennyiségben, minőségben és összetételben az állatok takarmányozása;

A produktivitást szorosan befolyásolja a kapacitáskihasználás: megfelelő-e a kapacitáskihasználás, a férőhelyek kihasználása megfelelnek-e a technológiai előírásoknak, az alkalmazott tenyésztési és tartási eljárásokkal megteremtik-e a férőhelyek hasznosítását, megfelelőek-e az állattartás feltételei pl. vízellátás, rendelkeznek-e megfelelő épületekkel, létesítményekkel, készítettek-e állományváltozási tervet, takarmányozási naplót, hogyan változott az állatállomány a bázishoz képest, megfelelő-e az alkalmazott tartásmód, takarmányozási és a belő technika.

39

A takarmánygazdálkodás ellenőrzéseA takarmánygazdálkodás a gazdasági állatok táplálóanyag-szükségletével, takarmányával, valamint ezek termelésével, tartósításával, tárolásával, takarmányozásra való előkészítésével foglalkozik. Színvonala leginkább azzal minősíthető, hogy az egységnyi állati termékre mennyi takarmányköltség jut. A takarmánygazdálkodás vizsgálatával kapcsolatos ellenőrzési feladatok: készítettek-e takarmánymérleget, a takarmányszükséglet egyensúlyban van-e a fedezettel, a takarmányszükségletet a tartandó, illetve a meglévő állatok takarmányozási előirányzatai alapján

állapították-e meg, meghatározták-e külön-külön az életfenntartás és a termelés tápanyagszükségletét, számítottak-e takarmány-értékesülési mutatókat, megállapították-e az 1 kg tömeggyarapodáshoz felhasznált abrakot, keményítőértéket és emészthető

nyersfehérjét, meghatározták-e, hogy egységnyi állati termékre mennyi takarmányköltség jut, megállapították-e az állatok takarmányértékesítő képességét.

A takarmányozással összefügg az élőállat-ellátás, melynek ellenőrzése kapcsán a legfőbb kérdések: van-e takarmányozási szabályzat és ha igen, akkor a szabályzat kellően részletes-e; tartalmaz-e a szabályzat a takarmánymérleg összeállításának kötelezettségét (állatok összetétele száma kor

szerint, mit eszik, mikor); előírja-e a szabályzat az uniós előírásokban való megfelelést; figyelembe veszik-e az élőállomány mennyiségét, összetételét a takarmánymérleg előállításánál;

Az állattenyésztési ágazatok költségeinek ellenőrzéseAz állattenyésztési ágazatok közvetlen költségeként kell elszámolni az állatok tartásával, takarmányozásával, gondozásával, hízlalásával, tenyésztésével, elletésével kapcsolatos költségeket. A költségek között kell elszámolni a tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenési leírását is. A termelési költségek vizsgálata során az alábbi kérdéseket kell megválaszolni:

mi okozta a költségek változását (mennyiségek változása, árak, önköltség változása), a termelési költségeket kiszámolták-e termelési ciklusokra is, a változó költségek összege hogyan változott, kiszámolták-e az élőtömeg önköltségét, illetve a tömeggyarapodás önköltségét, megfelelő-e a takarmányok beszerzése, felhasználása, az ágazat eredményességét milyen tényezők, milyen mértékben befolyásolták, szabályszerűek-e a költség elszámolások.

40

11a. Ismertesse, hogy mi a szerepe az ellenőrzési bizonyítékoknak és mutassa be a bizo nyítékok lehetséges fajtáit! Mi a szerepe az ellenőrzési munkalapoknak a bizonyí tékok rendszerezésében?

Ellenőrzési bizonyíték: lehet minden adat, információ, amely a belső ellenőrzés megállapításait, következtetéseit, javaslatait alátámasztja. Forrása a megszerzett ellenőrzési bizonyíték eredetét jelenti. Az ellenőrzési bizonyítékokat a belső ellenőr összegyűjtheti közvetlenül, megszerezheti az ellenőrzött szervezeti egységtől vagy harmadik féltől. Jellege szerint lehet dokumentált vagy írásos ellenőrzési bizonyítéknak három főbb kategóriája létezik:

harmadik fél által készített és tulajdonát képező írásba foglalt ellenőrzési bizonyíték; harmadik fél által készített és az ellenőrzött szervezetnél lévő, írásba foglalt ellenőrzési bizonyíték (pl. szállítólevelek, számlák); a szervezet által készített és őrzött, írásba foglalt ellenőrzési bizonyíték (pl. bérlisták, pénztári bevételi és kiadási bizonylatok).

vizuális ellenőrzési bizonyíték (fénykép, videofelvétel) eszközök, vagyontárgyak meglétének, állapotuk rögzítésének ellenőrzéséhez hiteles bizonyíték, nem használható azonban a tulajdonos vagy az érték bizonyításához. szóbeli ellenőrzési bizonyíték. A belső ellenőrnek lehetőség szerint be kell szereznie a szóbeli ellenőrzési bizonyíték dokumentált visszaigazolását (pl. az interjúkról készült emlékeztetők, jegyzőkönyvek elfogadtatását). Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására általában az alábbiakat használják az ellenőrök: az eredeti okirat, a gazdasági esemény elsődleges okirata (bizonylata); a másolat, az eredeti okirat szöveghű, hitelesített másolata, hitelesítésnél a „másolat" szó feltüntetése mellett utalni kell arra, hogy a másolat az eredeti okirattal mindenben megegyezik; a kivonat, az eredeti okirat meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata; a tanúsítvány, több eredeti okiratnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza; a közös jegyzőkönyv, olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb okirat; fénykép, videofelvétel vagy más kép-, hang- és adatrögzítő eszköz; a szakértői vélemény; a nyilatkozat, az ellenőrzött szervezet alkalmazottjának olyan írásbeli vagy szóbeli kijelentése, amely okirat hiányában vagy meglévő okirattal ellentétesen vmilyen tényállást közöl; a többes nyilatkozat, több személynek külön-külön vagy együttesen tett nyilatkozata uazon tényállásról.

A másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy az általa megbízott személynek kell hitelesítenie. Az ellenőrzési munkalapok alkalmazásaElsődleges célja a belső ellenőrzési jelentésben foglalt megállapítások és következtetések dokumentálása és alátámasztása. Az ellenőrzés kezdetétől annak végéig a belső ellenőr által elvégzett munka dokumentációjaként szolgálnak, egyértelműen tanúsítják az elvégzett munkajellegét és hatókörét, a lefolytatott eljárásokat, az elvégzett teszteket és a levont következtetéseket. A munkalapok tartalmazzák az összegyűjtött információkat, az elemzéseket, és alapul szolgálnak az ellenőrzési jelentés megállapításaihoz és a jelentésekben megfogalmazott ajánlásokhoz.Az ellenőrzési munkalapok általában: az ellenőrzés során folytatott kommunikáció alapjai; az- ellenőrzött személyekkel való megbeszélések alapját képezik; alapul szolgálnak az ellenőrzés folyamatának és elvégzésének felülvizsgálatához; segítséget nyújtanak az ellenőrzések megtervezésében, végrehajtásában és felülvizsgálatában; dokumentálják, hogy az ellenőrzési célokat elérték-e; fontos alapját képezik a belső ellenőrök teljesítményértékelésének; Ellenőrzési munkalápként gyakran használt dokumentumok a következők lehetnek: az ellenőrzött szervezet által a vizsgálat tárgyát képező eljárásra vagy feladatra vonatkozóan kialakított vagy alkalmazott bizonylat, eredeti okmány (vagy másolat); korábbi ellenőrzések dokumentumai; az ellenőrzött személyekkel folytatott tárgyalásról készült jegyzőkönyv; az ellenőrzött szervezet működésének folyamatleírása vagy folyamatábrája; a belső ellenőrzés által végzett tesztelés leírása, ideértve a teszteredményeket is; a belső ellenőrzés által készített kérdőívek; az ellenőrzött szervezet által alkalmazott írásbeli irányelvek és eljárások.Az ellenőrzési munkalapok többek között tartalmazhatják: a tervezés dokumentációját és az ellenőrzési programokat; a belső kontroll kérdőíveket, folyamatábrákat, ellenőrzési listákat és leírásokat; az interjúk során készített feljegyzéseket és emlékeztetőket;

41

a szervezeti adatokat, mint például szervezeti ábrákat és munkaköri leírásokat; a fontos szerződések és megállapodások másolatait; a működési és pénzügyi szabályzatokról szóló információkat; a kontrollfolyamatok értékelésének eredményeit; az igazoló és képviseleti dokumentumokat; a műveletek, folyamatok és számlaegyenlegek elemzését és tesztelését; az analitikus ellenőrzési eljárások eredményeit; a belső ellenőrzési feladat végső kommunikációját és a vezetés erre tett észrevételeit; az ellenőrzés során folytatott levelezéseket, ha azok dokumentálják a levont következtetéseket.

Az elkészített munkalapnak általában az alábbiakat kell tartalmaznia: fejléc; az ellenőrzési lépés, a munkalap célja; a megszerzett információ forrása; az elvégzett vizsgálati eljárások leírása, az ellenőrzési megállapítások; összegzések és következtetések; javaslatok; bizonyítékok listája; egyéb megjegyzések; felülvizsgálat során tett megjegyzések; dátum és aláírások.

42

11.b. Ismertesse a növénytermesztés ellenőrzésének feladatait a földterület-hasznosítás, a művelési ág változtatások, a talajhasznosulás színvonala és a szántóterület kihasz nálása vonatkozásában!

A földterület hasznosításának ellenőrzése, a szántóegység, a művelési ágak ellenőrzéseA növénytermelés ellenőrzése során azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozó mennyiben tudta hasznosítani az alapvető termelőeszközt, a termőföldet. A földterület nagyságát általában hektárban (ha), a föld termőértékét aranykorona-értékével fejezzük ki. A szántó, kert, gyümölcsös, a szőlő és a gyepterület adja a mezőgazdasági területet, ha ehhez hozzáadjuk az erdő, a nádas és halastavak területét, akkor a termőterü let nagyságát kapjuk meg. Az összes terület és a termőterület különbözete pedig a művelés alól kivett terület nagyságát mutatja.A földterület hasznosításának ellenőrzésével kapcsolatban az alábbiakat vizsgáljuk: a gazdaság a rendelkezésére álló földterületét milyen intenzitású művelési ágakkal hasznosítja, milyen a földterület művelési ágak szerinti megoszlása, a földterület hasznosítási módja hogyan változott, a földkihasználás változásával miként alakult a vállalkozás jövedelmezősége, a talajhasználat megfelel-e a természeti és közgazdasági tényezőknek, a talajhasznosulás optimálisnak tekinthető-e, a növényi sorrend megfelel-e a jövedelmezőségi és technológiai szempontoknak, hogyan növelhető a talajhasznosulás színvonala.A földterület hasznosításának ellenőrzése keretében kell elvégezni a talajerő-gazdálko dás vizsgálatát: Szerves trágyázás ellenőrzése:

rendelkeznek-e szerves trágyázási tervvel és az megfelelő-e; megfelelő-e a szerves trágya kezelése, szállítása; a szerves trágyázott terület aránya az összes termő, vagy szántóterülethez viszonyítva megfelelően alakult-e a trágyázott területen hány tonna szerves trágyát használtak fel; milyen az állatállomány és a szervestrágya-szükséglet aránya;

Műtrágyázás ellenőrzése: a vállalkozás rendelkezik-e megfelelő részletezettségű, talajvizsgálaton alapuló műtrágyázási tervvel; a műtrágyaszükséglet meghatározása a terv alapján történt-e; a műtrágya beszerzése ésszerű-e; megfelelő-e a rendelkezésre álló műtrágya tárolása, kezelése, veszteség elkerülése; megfelelő-e a műtrágya felhasználás módja;

Fentiek mellett az ellenőrzés kiterjedhet a növénytermelési folyamatok végrehajtásának vizsgálatára a vállalkozás vetésterülete mennyiben tekinthető optimálisnak (pl. a gépkapacitással összefüggésben); milyen az ágazat helye a növényi sorrendben; mennyiben optimális a vetési sorrend (vetésforgó hatásának vizsgálata); időben és jó minőségben készült-e el a talaj előkészítés; optimális időtartamon belül, a technológiai előírásoknak megfelelően végezték-e el a vetést; megtörtént-e időben a betakarításra ütemezett géppark javítása; készült-e betakarítási ütemterv;A művelési ágak ellenőrzéseGyakran szükség van a különböző művelési ágak közös nevezőre hozására, a gyakorlatban erre a szántóegység szolgál. A szántóegység a mezőgazdaságilag hasznosított földterület közös egysége. Ennek alapján vizsgáljuk a földkihasználás alakulását is, amely azt fejezi ki, hogy a gazdaság a rendelkezésre álló földterületet milyen intenzitású művelési ágakkal hasznosítja. A művelési ágak megváltoztatásuk lehetőségét tekintve lehetnek: feltétlen művelési ágak (a terület hasznosítási módja korlátozott, kockázatos) és feltételes művelési ágak (a hasznosítás lehetősége sokoldalú). Feltétlen művelési ágak esetén a természeti viszonyok nagy hatása miatt a művelési ág változása csak nagy beruházással valósulhat meg. Feltételes művelési ágnak tekinthetők azok a területek, ahol a hasznosítás lehetősége, sokoldalú, elméletileg bármilyen művelési ágakon folytatható termelés.A talajhasznosulás színvonalának mérése és ellenőrzéseA talajhasznosulás színvonalának mérésével és ellenőrzésével minősíthető a földhasználat milyensége. A talajhasznosulás a talajhasználat függvénye. Az ellenőrzéshez a következő mutatók kiszámítása javasolható: 1 ha vetésterületre jutó termelési érték, munkaórák száma, jövedelmezőségi ráta, munkatermelékenységi mutatók.Az ellenőrzés során azt vizsgáljuk, hogy a talajhasználat megfelel-e a természeti és gazdasági tényezőknek. A használt mutató:

termelési érték vagy jövedelem (%) terület(%)

További mutatók: pl. 1 ha vetésterületre jutó termelési érték, 1 ha vetésterületre jutó termelési költség, i ha vetésterületre jutó megtermelt eredményjövedelmezőségi ráta, költségszint mutató, 1 ha vetésterületre jutó

43

eszköz- ellátottság, eszközhatékonysági mutató, 1 ha vetésterületre jutó munkaórák száma, mun-katermelékenységi mutató. Célszerű még vizsgálni az alábbiakat: az állatellátottság és a szervestrágya-szükséglet arányait, az istállótrágyák tárolásának szakszerűségét, a kezelési módszereket; mennyire használják ki a zöldtrágyázást, illetve a szerves trágyán kívül mennyi műtrágyát használnak; a műtrágya-ráfordítás hatékonysága hogyan alakul.A szántóterület kihasználásának ellenőrzéseA szántóterület kihasználását a vetésállomány alapján ellenőrizzük. Ellenőrizni kell a vetésterveket, azok teljesítését, az eltéréseket, a vetésállományt. A szántóterület kihasználásának ellenőrzése során a következő kérdésekre keressük a választ: hogyan alakult a vetésállomány, különösen a fővetésű növények vetésterülete; milyen az aránya az elő- és utóvetések területének, ill. hatásuk a szántóterület kihasználására; milyen a szántóterület hasznosítási foka; nem gátolta-e az utóvetés az őszi munkákat pl. a talaj vízkészletének felhasználásával; figyelembe vették-e a munkaerő- és az eszközállományra gyakorolt hatását; vizsgálták-e a kipusztult részeket és azok okait; vizsgálni kell az áru- és takarmánytermelés arányát; mekkora az áru- és takarmányterület nagysága és aránya; biztosított-e az állatállomány takarmányszükséglete;

44

12.a. Mutassa be példákon keresztül a munkafolyamatba épített ellenőrzési (kontroll) tevékenységek dokumentálásának lehetséges módjait! Ismertesse a függetlenített belső ellenőrzés eredményei dokumentálásának módjait {jegyzőkönyv ; jelentés) és mutassa be az ellenőrzési megállapítások, következtetések, javaslatok közötti össze függéseket!

A munkafolyamatba épített ellenőrzések dokumentálása: konkrét eszközei a folyamat jellegétől és tartalmától függnek. A folyamatokba épített kontrollok szerepe, hogy megakadályozzák a felismert kockázatok bekövetkezését, illetve mérsékeljék azoknak a vállalkozásra, szervezetre gyakorolt hatását. A kontrollok lehetnek aktívak, amikor a folyamatban résztvevő konkrét ellenőrző tevékenységet végez és lehetnek passzívak, amelyek nem engedik, hogy adott folyamatban arra illetéktelen részt vegyen.

A kontrollok megjelenési, alkalmazási formájuk, tartalmuk, beavatkozási módjuk szerint lehetnek:

Szervezeti kontrollok: Pl. egy komplex beszerzési eljárás pályázati felhívásának elkészítése során a szakmaspecifikus követelményeket a szakmailag illetékes terület állítja össze, a jogi kérdésekkel viszont a jogászoknak kell foglalkozniuk. Az egymással összefüggő tevékenységeket különválasztva kell végrehajtani, és minden résztvevő felelősséggel tartozik az általa végzett munkáért.

Személyi (személyzeti) kontrollok: Pl. egy adott képzési formában részt vevő munkatárs által elsajátított ismeretekről való meggyőződés vizsgáztatással, vagy munkavégzésének megfigyelésével.

Vezetői ellenőrzés: Pl. a munkanap elején kiadott feladatok elvégzéséről a munkanap végén beszámol-tatással, vagy helyszíni ellenőrzéssel történő meggyőződés.

Jóváhagyási, engedélyezési kontrollok: Pl. értékhatárhoz kötötten, adott eszköz beszerzésére csak az adhat engedélyt, akit erre írásban felhatalmaztak, de ilyen kontrollok működnek a kifizetések indításánál is.

Működési (teljességi és pontossági) kontrollok: Pl. a megrendelések számlákkal való egyeztetése, a dokumentumok könyvelése, az összesítő számlák, valamint főkönyvi kivonatok megőrzése, vagy a foglalkoztatott létszám és a bérhelyzet összehasonlítása.

Hozzáférési (fizikai) kontrollok: Pl. a számítógépes programokhoz való hozzáférés biztosítása annak használatára feljogosított személy részére jelszó alkalmazásával, a költségvetési szerv tulajdonában lévő személygépkocsi használatának engedélyezése.

A működési folytonosság megszakításának, helyreállításának kontrolljai: Pl. a tűzvédelmi szabályzatban előírt követelmények betartása (kit kell értesíteni, mit kell elsődlegesen védeni stb.)

Rendszerfejlesztési kontrollok Pl. az új vezetői információs rendszer bevezetésekor a részletes eljárási rendet tartalmazó folyamatleírás és a tényleges gyakorlat Összehasonlítása.

Dokumentációs kontrollok Pl. a beérkező számlák előírt útvonalon történő mozgásának nyomon követése, (érkeztetés - iktatás - teljesítésigazolás - kifizetés-jóváhagyás - pénzügyi teljesítés - könyvelés).

Megállapítások, következtetések, javaslatok közötti összefüggésekA belső ellenőrök a folyamatok szabályosságát, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva, a belső ellenőrzési folyamat legfontosabb termékeként, megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmaznak meg a vállalkozás vezetője. Az ellenőrzési megállapítások olyan megfigyelések, tapasztalatok, észrevételek, melyek a vizsgált folyamatok, tevékenységének működésére, a működés „mikéntjére” vonatkoznak. Mindig az ellenőrzési kritériumokkal, ellenőrzési feladatokkal összefüggésben kell leírni. A következtetések levonása során a feltárt tényeket (megállapításokat) vetjük össze az elvárásokkal (pl. célok, célkitűzések, jogszabály, eljárásrend, útmutató stb.). A javaslatok megfogalmazásához szükséges a tények és az elvárások közötti eltérések okainak feltárása. A megfelelően alátámasztott megállapításokból levont következtetések alapján kell megfogalmazni.

A megállapításoknak, a következtetéseknek és a javaslatoknak egymásra kell épülniük. Az ellenőrzési jelentésben foglalt megállapításoknak és javaslatoknak a következőknek kell megfelelniük: kritérium - mi kellene, hogy legyen; valós feltételek -mi van; ok -miért van eltérés; hatás - az eltérés hatása.

Az ellenőrzések eredményeinek dokumentálása

45

A megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat írásba kell foglalni. Formája a belső ellenőrzési jelentés, esetleg jegyzőkönyv. Az ellenőrzési jelentésben a megállapításokat úgy kell megfogalmazni, hogy: az ellenőrzött szervezet egészének működése, gazdálkodása vagy az ellenőrzött tevékenység objektiven értékelhető legyen; vegye figyelembe a működéssel, gazdálkodással, tevékenységgel kapcsolatos előnyös és hátrányos összefüggéseket.Minden ügyet, megállapítást és következtetést meg kell beszélni az ellenőrzött terület vezetőivel, mielőtt az ellenőrzési jelentés lezárásra kerül. A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést is kell adni, és ajánlásokat, javaslatokat kell megfogalmazni a hiányosságok felszámolása, illetve a folyamatok hatékonyabb, eredményesebb működése érdekében.

A belső ellenőröknek kommunikálniuk kell a megbízás eredményeit. ->Tartalmaznia kell a megbízás célkitűzé-seit és hatókörét, valamint a hasznosítható következtetéseket, ajánlásokat és intézkedési terveket. Az ellenőrzési jelentés elkészítéséért a vizsgálatvezető, a megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért a vizsgálatot végzők felelősek.

A belső ellenőrzési jelentés tartalmaznia kell a következőket: az ellenőrzést végzők megnevezését; az ellenőrzöttek megnevezését; az ellenőrzésre vonatkozó felhatalmazás megjelölését; az ellenőrzés tárgyát; az ellenőrzött időszakot; a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét; az ellenőrzés célját, feladatait; az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat; az ellenőrzési megállapításokat az ellenőrzési programnak megfelelően; a következtetéseket és javaslatokat; az ellenőrzött időszakban a vezetők nevét, beosztását; a jelentés dátumát és az ellenőrök aláírását.

Az ellenőrzési jelentést az alábbi pontok szerint célszerű felépíteni: kísérőlevél, amely az ellenőrzés alapadatainak megadásával tájékoztatja a címzetteket az ellenőrzés végrehajtási szakaszának lezárásáról, az ellenőrzési jelentés elkészítéséről és megküldéséről; az ellenőrzés alapadatai (az ellenőrzési programnak megfelelően); vezetői összefoglaló - főbb megállapítások, következtetések és javaslatok a megállapítások, következtetések és javaslatok részletes ismertetése

Amennyiben a belső ellenőrzési jelentésben foglalt megállapítások indokolják, a belső ellenőrzés az ellenőrzési jelentését alátámaszthatja ún. teljességi nyilatkozat bekérésével is - az ellenőrzött szervezet vezetőjétől kell kérni.A belső ellenőrzési vezető a jelentés tervezetét egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének, illetve annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz.Amennyiben az ellenőrzött szervezet részéről a megállapításokat vitatják, az észrevétel kézhezvételét követően záró (egyeztető) megbeszélést kell tartani. Az ellenőrzési jelentés lezárt, végleges változatának aláírásáért és kiadásáért a belső ellenőrzési vezető felel.

46

12.b Ismertesse az árukészletek nyilvántartásának és forgalmának ellenőrzését!

Az áruforgalom átfogó ellenőrzéseAz árukészletek ellenőrzését az áruforgalom átfogó ellenőrzésével célszerű kezdeni, ennek legfontosabb eszköze az áruforgalmi mérlegsor.Nyitó készlet + Beszerzés + Egyéb készletnövekedés = Értékesítés + Egyéb készletcsökkenés + Zárókészlet

Ez az egyenlet az áruforgalmi folyamat egyensúlyát tükrözi. Az áruforgalmi mérlegsor segítségével ellenőrizhető az áruforgalom kiegyensúlyozottsága. Vizsgálandók az alábbiak:

az értékesítés és a beszerzés viszonya, az áruforgalom egyensúlya, az értékesítés árufedezete. a beszerzés és az értékesítés készletekre gyakorolt hatása.

Az időszak árualapja (a meglévő készletek mellett) a beszerzési tevékenység által bizto sítható. Ellenőrizni kell: biztosítottak-e a beszerzés szervezeti feltételei, hatékony-e a piackutatás, helyesen történt-e a döntési hatáskörök kialakítása, megfelelő szempontok alapján választották-e ki a beszerzési forrásokat, megalapozottak-e a beszerzések, megfelelő-e az áruátvétel szervezettsége, végrehajtása, a szállítási szerződésben rögzített időpontokban érkezett-e meg az áru.

Ellenőrizni kell az alábbiakat: az áru beérkezését, az áruátvétel folyamatát, a szállítói számla és az átvett árukészlet értékének azonosságát, az esetleges eltérések elszámolását. az átutalás engedélyezésének szabályszerűségét, a könyvelési feladatok helyességét.

A készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzéseA készletgazdálkodás a beszerzés és értékesítés időben és térben elkülönült szakaszait köti össze. Az ellenőrzés során az alábbi fontosabb kérdésekre keressük a választ: meghatározták-e, és figyelik-e az optimális készletnagyságot, a készletek nagysága összhangban van-e a forgalommal, figyelik-e az adott áruféleségekből a minimális készleteket, a kisebb készlet akadályozza-e az értékesítési forgalom lebonyolítását, a készletek változása indokolt-e, megfelelő-e a készletek raktározása, figyelemmel kísérik-e az áruk szavatossági idejét.Az ellenőrzés számított mutatók és helyszíni vizsgálatok alapján végezhető el. A termékek raktárra vételével kapcsolatban elsődleges ellenőrzési feladat azt megvizsgálni, hogy azok minőségi ellenőrzését maradéktalanul elvégezték-e. Az árukészlet forgalmával, szállításával kapcsolatos ellenőrzési tevékenységek során az alábbi szakaszok vonatkozásában kell a vizsgálatainkat elvégezni.A kiszállítások előkészítésének megfelelősége: alkalmaznak-e a csomagolás, kiszerelés gépesítését A szállítási tevékenység ellenőrzése: a leggazdaságosabb megoldás érdekében a szállítás és rakodási igényeket előre pontosan felmérték, megtervezték, megszervezték-e: a szállítási igényeket időben felmérték-e, ill. kielégítették-e; a kiválasztott szállítóeszköz megfelelő-e az áru fizikai állapotához mérten, a válasz tott fuvareszköz a leggazdaságosabb-e; saját fuvareszközöknél a menetlevelek alapján vizsgálják-e a tényleges terhelést rendszeresen ellenőrzik-e a gépkocsipark állapotátA kiszállított áruk bizonylatolásának és számlázásának ellenőrzése: az értékesítési folyamat rendszere zárt-e, biztosítja-e minden tétel hiánytalan és időben történő számlázását; a szállított áru leszámlázása és ellenértékének beszedése megtörtént-e; a raktári nyilvántartás és az árukönyvelés adatai alapján egyezetni kell: a kiment számlákat, a számlák számszerű helyességét, árak helyességét a felárakat, engedményeket.

47

13. a. M utassa be, hogy milyen eljárási kötelezettsége van az ellenőrnek, illetve az ellen- őrzöttnek abban az esetben, ha az ellenőrzés súlyos (pénzügyi kihatással járó vagy bűncselekményt felvető) szabálytalanság gyanúját állapítja meg! Ismertesse az intéz kedési tervek szerepét, szükséges tartalmi elemeit!

Súlyos hiányosságot vagy szabálytalanságot feltételez, amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárására kerül sor. Szabálytalanság: valamely létező szabálytól (jogszabályi rendelkezés, belső szabály, szabályzati előírás stb.) való eltérés. A szabálytalanságok tekintetében két csoportot különböztethetünk meg: szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, visszaélés, csalás, korrupció stb.). nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenség, hanyag magatartás stb.).A szabálytalanságok megakadályozása érdekében a legfontosabb teendő a vállalkozás belső kontrollrendszerének kiépítése és működtetése. A szervezet vezetőjének a szabálytalansá gok megakadályozására tett erőfeszítéseinek támogatása érdekében a belső ellenőrök nek értékelniük kell, hogy: a vállalkozási környezet elősegíti-e a tudatos kontrolltevékenységeket, valamint a belső ellenőrzést; reális szervezeti célokat és célkitűzéseket állítottak-e fel; léteznek-e írott eljárásrendek; a tranzakciók jóváhagyására vonatkozó eljárásrendet kialakították-e és betartják-e; léteznek-e irányelvek, eljárások, jelentési rendszerek és egyéb mechanizmusok a tevékenységek nyomon követésére és az eszközök megóvására; az információs csatornák ellátják-e a vezetést megfelelő és megbízható információval; működnek-e költséghatékony kontrollok a jogellenes tevékenységek megakadályozására:A belső ellenőrnek a szándékos szabálytalanságok az alábbiakban bemutatott kiemelkedően súlyos eseteit, illetve azok bekövetkezésének lehetőségét kell felismernie és megkülönböztetnie: Személy elleni bűncselekmények pl: magántitok megsértése; visszaélés személyes adattal; visszaélés közérdekű adattal; levéltitok megsértése; rágalmazás; becsületsértés. Üzleti bűncselekmények pl: üzleti titokkal való visszaélés, vesztegetés stb. Közrend elleni bűncselekmények pl: közokirat-hamisítás; magánokirat-hamisítás; visszaélés okirattal; hamis statisztikai adatszolgáltatás. Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények pl: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése; a számvitel rendjének megsértése; pénzmosás. Vagyon elleni bűncselekmények pl:: lopás; sikkasztás; csalás; hűtlen kezelés.Általános elvárások a belső ellenőrökkel szemben a szabálytalanság megelőzésének folyamatában A belső ellenőröknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a szabálytalanságokon belül a csalások elkövetésére utaló jelekre.A belső ellenőrzés a kontrollrendszerek megfelelő működésének és hatékonyságának vizsgálata által segíti elő a csalások és szabálytalanságok kiküszöbölését. A csalások és szabálytalanságok megakadályozása érdekében a legfontosabb teendő a hatékony és eredményes belső kontrollrendszer kiépítése és működtetése, melynek elsődleges felelőssége a vállalkozás vezetőit terheli.Súlyos hiányosság gyanúját rögzítő jegyzőkönyvHa a belső ellenőr vizsgálata során olyan súlyos hiányosság gyanúját észleli, haladéktalanul kezdeményeznie kell a folyamatgazdánál a szükséges intézkedések megtételét, illetve a vállalkozás vezetőjét késlekedés nélkül informálnia kell, illetve amennyiben szükséges, akkor az illetékes hatóságoknál a szükséges bejelentési kötelezettségeket meg kell tenni. Súlyos hiányosság gyanújának észlelése esetén a belső ellenőröknek célszerű azonnal jegyzőkönyvet felvennie, melynek általános tartalmi elemei az alábbiak: ellenőrzést végzők megnevezése; ellenőrzöttek megnevezése; a jegyzőkönyv készítésekor jelenlévők neve, beosztása; az ellenőrzés megnevezése, amelynek keretében az ellenőrzési jegyzőkönyv készül; a tényállás rögzítése; a megsértett (jog)szabályi rendelkezések megjelölése; felelősök megnevezése - amennyiben megállapítható; mellékletként a tényállást alátámasztó bizonylatok, dokumentumok (bizonylatok) csatolása.Ilyen súlyos hiányosságok többek között a gazdálkodási rendet sértő mulasztások, személyi és/vagy anyagi felelősség megállapítása alapjául szolgáló mulasztások, szabálytalanságok, károkozások, egyéb jogsértő cselekmények gyanúja.

48

Az intézkedési tervek szerepeA lezárt ellenőrzési jelentésben megfogalmazott javaslatok alapján az ellenőrzött szervezetnek el kell készítenie az intézkedési tervét. az intézkedési tervnek átlátható, mérhető, számon kérhető indikátorokat kell tartalmaznia, melyekre már a belső ellenőr is javaslatot tehet az ajánlásokban. az elkészített intézkedési tervet az ellenőrzött szerv vezetőjének véleményezésre meg kell küldenie az ellenőrzést végzők részére. a vitás kérdések egyeztetését követően le kell zárni az intézkedési tervet és azt a szervezet vezetőjének jóvá kell hagynia. A szervezet vezetője felelős az intézkedési terv végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért.A vállalkozás vezetőjének ki kell alakítania és működtetnie kell egy olyan nyilvántar tási rendszert , amellyel az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti.A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az alábbiakat: ellenőrzési jelentések azonosítása (cím, iktatószám), ellenőrzést végzők megnevezése, ellenőrzési jelentésben rögzített javaslatok, a javaslatok alapján előírt intézkedések, az intézkedés felelőse, az intézkedés végrehajtásának határideje, az intézkedési tervet jóváhagyó vezető neve és aláírása, az intézkedés teljesítésének dátuma vagy folyamatban lévő intézkedésre való hivatkozás, a határidőben vagy egyáltalán nem végrehajtott intézkedések oka, a nem teljesülés kapcsán tett lépések.

49

13.b Mutassa az értékesítési tevékenység, azon belül az ajánlatok, rendelésállomány és az értékesítés összetétele ellenőrzésének lépéseit, módját!

Az értékesítési tevékenység átfogó ellenőrzését a következő területekre kell kon centrálni: Az értékesítés szabályozottságának és gyakorlatban történő betartásának vizsgálata:

megfelelő-e a vállalkozás szervezeti és működési szabályzata és konkrétan tartalmazza-e az értékesítéssel, áruszállítással foglalkozó dolgozóinak a feladatkörét, meghatározták-e a jogköröket;

biztosított-e az értékesítés folyamatában a vezetői ellenőrzés; a megrendelések felvételét folyamatba építetten kontrollálják-e; áruszállítást végző szervezetet előzetesen kontrollálják-e; a számlázás vonatkozásban: szabályozott-e a számlázáshoz szükséges adatok útja, minden szükséges adat rendelkezésre áll-e a számla kiállításához;

helyszíni ellenőrzést végeznek-e a szabályzatok betartásának vizsgálatára. Az árucikk tárolására, árukiadásra vonatkozó vizsgálatok:

szabályozott-e a tárolás, raktározás rendje; biztosított-e az áru minőségének megóvása a raktározás, szállítás során; szabályozták-e a szavatossági idők vizsgálatát, a lejárt szavatosságú áruk kezelését; megtörténik-e, szabályozott-e az árukiadás mennyiségi minőségi ellenőrzése.

A reklamációk kezelésére vonatkozó vizsgálatok: írásban rögzítik-e a vevői reklamációkat. elemzik-e a reklamációkat, hoznak-e intézkedéseket a további reklamációk megelőzése érdekében.

Az értékesítési rendszer dokumentáltságának ellenőrzése, azaz kellően dokumentált-e: a rendelések, a visszaigazolások rendszere, a rendelésmódosítások kezelése, a raktári nyilvántartások, az árukiadás folyamata, a belső információáramlás szabályozása.

Az ajánlatok vizsgálata kapcsán az alábbi kérdésekre kell fókuszálni: a vállalkozás valamennyi beérkezett ajánlatkérést megválaszol-e; a vállalkozás által kiküldött ajánlatok közül mennyit fogadtak el az ajánlatkérők; az el nem fogadott ajánlatok aránya mekkora az összes ajánlattételhez képest az elutasított ajánlatok visszavezethetők-e az ajánlattal kapcsolóiul minőségi hiányokra, mulasztásokra, határidők be nem tartására; az elutasított ajánlatok megalapozottak voltak-e.

A rendelésállomány ellenőrzése kapcsán az alábbi kérdésekre kell koncentrálni: a vállalkozás teljesítőképességének mekkora hányada került lekötésre rendelésekkel; amennyiben a teljes kapacitás nincs lekötve, annak mi lehet az oka; az élő rendelésállomány teljesítése eléri-e a vállalkozás fedezeti pontját; a megrendelések összhangban vannak-e a vállalkozás jövedelmezőségi elvárásaival; a kihasználatlan kapacitások mekkora veszteségeket okoznak a vállalkozásnak; a már beérkezett rendelések teljesítése mekkora időkapacitást köt le a vállalkozásnál; a szállítás során betartja-e a vállalkozás a szerződésben rögzített feltételeket.

Az értékesítési összetétel és volumen alakulásának ellenőrzése során az alábbi kérdésekre kell helyezni a vizsgálat fókuszát: az értékesítés összetételének alakulása egy adott időszakban, kimutathatóak-e jelentős változások az értékesítési összetétel és volumen tekintetében hogyan alakult a vállalkozásnál a jövedelmező és kevésbé jövedelmező termékek részaránya.

50

14.a. Ismertesse az ellenőrzési eredmények hasznosítása nyomon követésének lehetségesmódjait! Mutassa be az ellenőrzésekkel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeket

Ellenőrzések nyomon követése: az a folyamat, melynek keretében a belső ellenőrzés értékeli, hogy az ellenőrzött terület vezetői által az ellenőrzési jelentésben foglalt megállapítások, következtetések és javaslatok kapcsán végrehajtott intézkedései mennyire voltak megfelelőek, hatékonyak és időszerűek. Elsődleges eszközei: az intézkedési terv végrehajtásának figyelemmel kísérése és az utóvizsgálat.A belső ellenőrzési vezető: ki kell alakítania és működtetnie kell egy olyan rendszert, amellyel figyelemmel kísérhetők a vezetés felé kommunikált eredményekkel összefüggő intézkedések, kell alakítania egy nyomon követő folyamatot, amellyel figyelemmel kísérhető a vezetői intézkedések végrehajtása.A belső és külső (pl. hatóságok) ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról az ellenőrzött szervezet vezetője beszámolót készít a belső ellenőrök felé.Az intézkedések végrehajtásának figyelemmel kísérése az ellenőrzött szervezet vezetőjének beszámolója alapján történik.Az utóvizsgálatra azt követően kerül sor, amikor az intézkedési tervben foglalt utolsó határidő lejár. Célja, hogy a belső ellenőrzés megbizonyosodhasson az elfogadott intézkedések megfelelő végrehajtásáról.(Hasonlít a hagyományos ellenőrzésre, azonban az ellenőrzési célok és az ellenőrzés tárgya szűkebb). Ugyanazt a tervezési, végrehajtási és jelentési eljárást kell követni egy utóvizsgálat elvégzése során, mint bármely más ellenőrzés során, figyelembe véve az alábbiakat: az alapellenőrzés jelentésének megállapításait, következtetéseit és javaslatait át kell tekinteni annak meghatározása érdekében, hogy az utóvizsgálat mire terjedjen ki: szükség szerint helyszíni ellenőrzést kell végezni, és az elvégzett ellenőrzési munkát dokumentálni kell; a végrehajtás esedékességi dátumát igazolni kell, és ha szükséges, felül kell vizsgálni; utóvizsgálati jelentést keli készíteni.Utóellenőrzést csak akkor kell lefolytatni, ha az alapvizsgálat megállapításai, vagy az intézkedések végrehajtásának figyelemmel kísérése alapján indokolt, ill ha személyi felelősség kérdése is felmerült.

Az ellenőrzések nyilvántartására vonatkozó követelményekA belső ellenőrzési vezető köteles nyilvántartást vezetni az elvégzett ellenőrzésekről és gondoskodni az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről (legalább 10 évig). A belső ellenőrzési vezetőnek ki kell dolgoznia a megbízás dokumentációjának megőrzésére vonatkozó követelményeket.Minden ellenőrzési dokumentumot, nyilvántartást vagy az állandó vagy az adott ellenőrzésre vonatkozó mappába vagy mindkét mappába le kell fűzni.A belső ellenőrzés az ellenőrzési dokumentumokat ún. ellenőrzési mappákban tárolja. Két fajtája: adott ellen-őrzésre vonatkozó mappa, és az állandó mappa.

1) Az adott ellenőrzésre vonatkozó mappái az összes munkalap és, az adott ellenőrzés vonatkozó minden dokumentumának lefűzésére kell használni. Az ellenőrzési munkalapok a belső ellenőrök birtokában vannak és legalább a következőket kell tartalmaznia: az ellenőrzés tervezésének, előkészítésének dokumentumai; értesítő levelek és megbízó levelek; ellenőrzési program; az ellenőrzési munkalapok; megbeszélések jegyzőkönyvei, kivonatai; az elvégzett tesztek és igazolások munkalapjai; a belső ellenőrzési jelentés (tervezet, érkezett észrevételek, végleges); az intézkedési terv és az intézkedések nyilvántartó táblázata.

2) Az állandó mappa olyan kronológiai sorrendbe rendezett általános érvényű szervezési, pénzügyi és jogi dokumentumokat, nyilvántartásokat tartalmaz, amelyek a későbbi ellenőrzések, illetve az éves tervezési időszak során is hasznosíthatók (háttér-információval szolgál az ellenőrnek a meghatározott szervről). Minden évben felül kell vizsgálni és aktualizálni. Tartalmi elemei a következők lehetnek: a belső ellenőrzés munkaköri leírásai, képzési tervei; szerződések, együttműködési dokumentumok; a szervezet tevékenységeinek, folyamatainak leírása; adminisztratív és kontrollelemek, ellenőrzési nyomvonal, folyamatábrák, számviteli eljárások szabályai;

51

szervezeti ábra a felelős személyek beosztásának és neveinek megjelölésével, valamint a felelősségi körök bemutatásával; korábbi ellenőrzési jelentések; hasznos adminisztratív információk.A belső ellenőrzési vezetőnek ki kell dolgoznia az ellenőrzések nyilvántartásának eljárásrendjét és struktúráját. E llenőrzésenként, évekre bontva célszerű tartalmaznia az alábbiakat: ellenőrzés száma, iktatószám, ellenőrzés címe, tervezett vagy soron kívüli ellenőrzés, ellenőrzött szervezet megnevezése, vizsgálatvezető és belső ellenőrök megnevezése, ellenőrzések típusa, ellenőrzés kezdete (terv és tény), értesítő levél kiküldése, nyitó megbeszélés dátuma, helyszíni ellenőrzés kezdete (terv és tény), helyszíni ellenőrzés befejezése (terv és tény), a helyszíni ellenőrzést határidőre befejezték-e (igen/nem), ha nem, késedelmes napok száma, belső ellenőrzési jelentéstervezet kiküldése (terv és tény), a helyszíni ellenőrzés befejezése és az ellenőrzési jelentéstervezet elkészítése között eltelt napok száma, belső ellenőrzési jelentés lezárása és megküldése (terv és tény). a helyszíni ellenőrzés befejezése és az ellenőrzési jelentés lezárása között eltelt napok száma, a belső ellenőrzési vezető adott ellenőrzéssel töltött ideje (munkanap), a vizsgálat vezető adott ellenőrzéssel töltött ideje (munkanap), a belső ellenőr(ök) adott ellenőrzéssel töltött ideje (munkanap). az adott ellenőrzéssel eltöltött összes idő (embernap), (terv és tény), a megállapítások összes száma. a jelentős megállapítások összes száma. feltárt szabálytalanságok/csalások száma, a jelentés címzettje visszaküldte-e egyeztetésre a belső ellenőrzési jelentést (igen/nem), az ellenőrzést követő felmérő lap átlagos pontszáma, elfogadott intézkedések száma, végrehajtott intézkedések száma, le nem járt határidejű intézkedések száma, lejárt határidejű, még végre nem hajtott intézkedések száma.

Az ellenőrzési iratokhoz való hozzáférés, adat- és titokvédelem A belső ellenőr bizalmasan kezel a belső ellenőrzés során tudomására jutott minden adatot és információt. a tevékenysége során tudomására jutott információkat körültekintően kezeli, gondoskodik azok megfelelő védelméről; a tudomására jutott adatokat, információkat személyes célokra, haszonszerzésre, a jogszabályi előírásokkal ellentétes módon, más intézmények, illetve személyek javára vagy kárára, az ellenőrzött szervezet érdekeit és a közérdeket sértő módon nem használhatja fel.A belső ellenőrzési vezetőnek gondoskodnia kell az adat- és titokvédelemről.A belső ellenőrzés iratai a vállalkozás tulajdonát képezik. Biztosítani kell a külső ellenőrök számára a belső ellenőrök programjaihoz és ellenőrzési munkalapjaihoz való hozzáférést. A külső ellenőrök hozzáférését az ellenőrzési munkalapokhoz, a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá. A belső ellenőrzési vezetőnek a belső ellenőrzési kézikönyvben kell szabályoznia, hogy ki felelős a belső ellenőrzés dokumentumai kezelésének és védelmének biztosításáért. A belső ellenőrzési kézi könyvben az alábbiakat kell szabályozni:

az egyes dokumentumokhoz való hozzáférés szabályait; az egyes dokumentumok típusokra vonatkozó általános elosztási rendet (kinek kell kapnia az elkészült

dokumentumokból), a hozzáférési jogosultságot, a jogosultságok kiosztásának szabályait, a hozzáférés engedélyezését, a hozzáférés módját.

52

14. b. Mutassa be a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés ellenőrzési feladatait!

A kiegészítő melléklet az éves beszámoló része, mely a vállalkozás teljesebb bemutatásához és a megbízható, valós kép kialakításához részletes, számszerű adatokkal és szöveges résszel járul hozzá.Formai ellenőrzésének feladataiVizsgálni kell, hogy a kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat vették-e fel, amelyeket a számviteli törvény, illetve egyéb más jogszabály előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára szükségesek. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos információkat. Ellenőrizni kell, hogy a kiegészítő mellékletet az alábbi részekre tagolva készítették-e el és tartalmában megfelel-e az alábbiaknak: Az általános részben szerepeltetik-e:

a tevékenységi kört (tömören), a számviteli politika lényeges részeit, tartalmát, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásának elemzését tartalmazó mutatószámokat és azok értékelését.

A specifikus részben szerepeltetik-e: egyrészt a mérleghez, másrészt az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítéseket.

A tájékoztató rész azokat az információkat tartalmazza-e, amelyek a mérlegből és az eredménykimutatásból, ill azok kiegészítéseiből nem állapíthatók meg, de a vállalkozó helyzetének megítéléséhez szükségesek.

A kiegészítő melléklet tartalmi követelményeivel kapcsolatos ellenőrzési feladatok1. ÁLTALÁNOS RÉSZHEZ tartozó kiegészítéseknél szerepelnek-e a következő kötelezően előírt kiegészítések: értékelték-e a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását; ismertették-e a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának a számviteli politikában meghatározott módszerét, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását. bemutatták-e az ellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre gyakorolt hatását. A specifikus részben tartalmazzák-e a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának a jelentősebb összegeit, továbbá azok időbeli alakulását. Szerepeltetik-e: a zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek teljes összegét, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját; azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a jövőbeni nyugdíjakra, végkielégítésre; a lekötött tartalékokat jogcímek szerint bontva. az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, az átsorolásokat; az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban: terv szerinti értékcsökkenés lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel, illetve terven felüli értékcsökkenési leírás. befektetett pénzügyi eszközök, a készletek, a követelések mérleg fordulónapi értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését. saját tőke üzleti éven belüli változását, annak indokolását.Az eredménykimutatás kiegészítéseinél ellenőrizni kell, hogy a kiegészítő melléklet tartalmazza-e a cash flow kimutatást, továbbá az exportértékesítés árbevételét a földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban, az értékesítés nettó árbevételét tevékenységenkénti megbontásban, a támogatott export árbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek összegét, a támogatási program keretében kapott, folyósított összeget, támogatásonként a kapott összeg felhasználását.

2. A TÁJÉKOZTATÓ RÉSZBEN vizsgálandó, hogy a vállalkozás kiegészítő mellékletei tartalmazzák-e a jelentős befolyással, a többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag nevét, székhelyét, szavazatainak arányát. Bemutatták-e : a gazdasági társaság igazgatóságának, üzletvezetésének és felügyelőbizottsági tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét, a folyósított előlegek és kölcsönök összegét a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű kifizetéseit;

53

részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvénytípusonként csoportosítva; azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapí tásánál módosító tételt jelentenek; a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását. bemutatták-e a kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekről a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.Az üzleti jelentés ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e az alábbiakat: a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket, a várható fejlődést, K+F-re vonatkozó információkat, a telephelyek bemutatását, a vállalkozás által folytatott foglalkoztatáspolitikát, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét, a környezetvédelemi fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat, a vállalkozó által alkalmazott környezetvédelmi politikát, környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a pénzügyi instrumentumok hasznosítását, a kockázatkezelési- és fedezeti ügylet politikát, ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash flow kockázatot.

54

15a. Mutassa be az államháztartás pénzügyi ellenőrzési rendszerének felépítését és intézményrendszerét (külső és belső ellenőrzési rendszer)! Ismertesse a hazai belső kontroll standardok felépítését, főbb tartalmi elemeit!

Az államháztartási kontrollrendszer 2011. január 1-jét követően az alábbiak szerint épül fel (Áht. fogalmazza meg):1) ÁLLAMHÁZTARTÁSI KÜLSŐ ELLENŐRZÉS : fő jellemzője az ellenőrzött szervtől való függetlensége, az ellenőrzést az Állami Számvevőszék látja el, amely a közpénzek ellenőrzésére létrehozott független szervezet, az állam pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének legfőbb szerve

2) KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉS : Kormány által erre a célra kijelölt szerv tevékenysége útján látja el. Fő szabályait az Áht. határozza meg.A kormányzati ellenőrzést végző szerv (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) jogköre az alábbiakra terjed ki: a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére; a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére, a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások és az említett szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére; a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik; a Kormány, a Kormány tagja, illetve az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére; állami kezességvállalás és -beváltás jogosságának ellenőrzésére.Fontos, új szabály, hogy a kormányzati ellenőrzés során az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv vezetője, illetve alkalmazottja bírsággal sújtható. A bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki.

3) ÁLLAMHÁZTARTÁS BELSŐ KONTROLLRENDSZERE A kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy egy közpénzekből gazdálkodó költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat: a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan/hatékonyan, eredményesen hajtsa végre; teljesítse az elszámolási kötelezettségeket; és megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.A belső kontrollrendszer eredményes működtetése érdekében a legnagyobb mértékben érvényesülnie kell az alábbi követelményeknek: az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen (gazdaságosság), az előállított termékek, nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat (hatékonyság) a kitűzött célok megvalósuljanak (eredményesség).

A belső kontrollrendszer öt eleme:1. megfelelő kontrollkörnyezet, 2. kockázatkezelési rendszer, 3. kontrolltevékenységek, 4. információs és kommunikációs rendszer és 5. monitoring rendszer.

A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

Az államháztartás belső kontrollrendszerének biztosítania kell, hogy: a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre A belső kontrollrendszer egyes elemeinek tartalmát külön kormányrendelet szabályozza.

A kontrolltevékenység részeként biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE) az alábbiak vonatkozásában: a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése;

55

a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága; a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése; a gazdasági események elszámolása kontrollja.

A hazai belső kontroll standardok felépítése, főbb tartalmi elemeiA belső kontrollrendszer a legtágabb fogalom, folyamatrendszer, ami magában foglalja a kockázatértékelési és kezelési tevékenységeket, a kontrolltevékenységeket és annak részeli ként a folyamatba épített és vezetői ellenőrzéseket, továbbá a függetlenített belső ellenőrzést is, azonban több mindezeknél, mivel nemcsak szigorúan vett pénzügyi ellenőrzéseket jelent, hanem korszerű szervezetirányítási, vezetési (menedzselési) elemeket is.

A belső kontroll standardokat tartalmazó irányelv jogi iránymutatásnak tekinthető, amely ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére.A magyarországi standardok kidolgozásánál a COSO, INTOSAI szervezetek által használt megközelítés került alapulvételre - csak fő irányvonalakat határoznak meg, a gyakorlati megvalósítás részletei szervezetről szervezetre változnak.

A standardok kidolgozásának két fő célja volt: rendszerbe foglalni a belső kontrollokkal kapcsolatos kötelezettségeket, elvárásokat, javaslatokat; megerősíteni egyes, az államháztartási rendszerekben már meglévő kötelezettségeket.A rendszer egyes elemein belül a kontrollok mennyiségének, minőségének, szigorúságának meghatározása a költségvetési szerv vezetőjének joga és kötelezettsége. A kontrollok lényege, hogy nem egyszeri ellenőrzési tevékenységet jelentenek, hanem folyamatokat, „kontrollpontok” alkalmazását előzetes, folyamatba épített és utólagos jelleggel.

Az államháztartási belső kontroll standardok az alábbi fő elemeket tartalmazzák.

1. Kontrollkörnyezet1.1. Célok és szervezeti felépítés1.2. Belső szabályzatok1.3. Feladat-, és felelősségi körök1.4. A folyamatok meghatározása és dokumentálása1.5. Humánerőforrás1.6. Etikai értékek és integritás

2. Kockázatkezelés2.1. A kockázatok meghatározása és felmérése2.2. A kockázatok elemzése2.3. A kockázatok kezelése2.4. A kockázatkezelés teljes folyamatának felülvizsgálata2.5. Csalás, korrupció

3. Kontrolltevékenységek3.1. Kontroll stratégiák és módszerek3.2. Feladatkörök szétválasztása3.3. A feladatvégzés folytonossága

4. Információ és kommunikáció4.1. Információ és kommunikáció4.2. Iktatási rendszer4.3. Hiányosságok, szabálytalanságok, korrupció jelentése

5. Monitoring5.1. A szervezeti célok megvalósításának monitoringja5.2. A belső kontrollok értékelése

56

15.b. Ismertesse az immateriális javak értékelésének, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékelésének ellenőrzését, példákkal alátámasztva!

Az immateriális javak: alapítás, átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek, üzleti vagy cégérték, az immateriális javakra adott előlegek, illetve az immateriális javak értékhelyesbítése.Az immateriális javak nyilvántartásával és értékelésével kapcsolatban a következő ellenőrzési feladatokra kell fókuszálni: vezet-e a vállalkozás egyedi nyilvántartó lapot és a nyilvántartásból egyértelműen megállapíthatóak-e az alábbiak:

egyedi eszköz megnevezése és jellemzői, illetve azonosításhoz szükséges adatok, bekerülési érték, használatba vétel időpontja, várható megtérülési idő, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja, mértéke, az elszámolt értékcsökkenés tárgyévi és halmozott összege, a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának és visszaírásának okai, értéke, az eszköz nettó értéke.

Ha a vagyoni értékű jogok, illetve szellemi termékek közül az egyedi eszközt piaci értéken mutatja ki a vállalkozás, akkor az analitikus nyilvántartás tartalmazza-e az alábbiakat:

az eszköz piaci értéke és annak változásai, az értékhelyesbítés nyitó egyenlege, az értékhelyesbítés tárgyévi növekedése, csökkenése, az értékhelyesbítés záró egyenlege.

Értékbeni nyilvántartást vezet-e Év végén egyedenként értékeli-e a vállalkozás az immateriális javakat, az értékelés az analitikus nyilvántartások alapján történt-e. Az éves beszámoló kiegészítő melléklete tartalmaz-e részletező adatokat és szöveges értékelést az immateriális javakról. Az immateriális javak a mérlegben nettó értéken kertültek-e kimutatásra és a nettó értéket helyesen számolták-e ki:

az értékcsökkenés terv szerinti összegének meghatározásánál a beszerzési, illetve az előállítási költségből indultak-e ki; az értékcsökkenést akkor is elszámolta-e a vállalkozás, ha ez által a tárgyévi eredménye veszteségessé vált; a kis értékű szellemi termékeket, vagyoni értékű jogokat a használatbavételkor egy összegben leírták-e; a terv szerinti értékcsökkenés meghatározásánál a maradványértéket is számításba vették-e; a terv szerinti értékcsökkenési leírásra vonatkozó, kötelező időkorlátokat figyelembe vették-e, amennyiben összköltség eljárással készült az eredménykimutatás, akkor a tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenést a költségek között szerepeltették-e; amennyiben forgalmi költség eljárással készült az eredménykimutatás, akkor az immateriális javak értékcsökkenése beépítésre került-e a hasznosításával előállított termék, szolgáltatás közvetlen önköltségébe vagy az általános költségekbe; a számviteli törvény által előírt esetekben elszámolták-e a terven felüli értékcsökkenési leírást; a terven felüli értékcsökkenés egyéb ráfordításként került-e elszámolásra; amennyiben szükségessé vált. a vállalkozás alkalmazta-e a visszaírást.

Befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben: tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, egyéb tartós részesedés, tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, egyéb tartósan adott kölcsön, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése, befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete.A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatban első lépésként az alábbiakat kell ellen őrizni: az ide besorolt pénzügyi eszközök valóban éven túl szolgálják-e a vállalkozás tevékenységét; a befektetett pénzügyi eszközök minősítését a mérlegkészítéskor elvégezték-e; a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket a mérlegben csak a már kiegyenlített összegben szerepeltették-e az értékesített részesedéseket kivezették-e az állományból; az adott kölcsönök között mutatták-e ki azon hosszú lejáratú bankbetéteknek az összegét is. amelyeket a vállalkozó tartós lekötéssel helyezett el valamelyik hitelintézetnél; ha csökkent a piaci érték, az értékhelyesbítést csak annak nyitóállománya mértékéig csökkentették-eA befektetett pénzügyi eszközök értékelésével kapcsolatban az alábbiakat kell vizsgálni: a befektetett pénzügyi eszközöket bekerülési értéken vették-e nyilvántartásba.

57

amennyiben a befektetett pénzügyi eszközre a valós értéken történő értékelést alkalmazza a vállalkozás, akkor megállapították-e az értékkülönbözetet és a nyilvántartási érteket valós értékre módosították-e. az alábbi esetekben nem alkalmazott-e a vállalkozás valós értéken történő értékelést:

lejáratig tartott csoportba sorolt pénzügyi eszközök, a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsönkövetelések, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések,

a bekerülési érték meghatározásakor a számviteli törvény szerint járt-e el a vállalkozás, a devizában kifejezett eszközöket az árfolyamváltozás szempontjából értékelték-e; az értékvesztés elszámolásánál mérlegtételenként figyelembe vették-e a számviteli törvény előírásait; a fordulónapon devizában, valutában fennálló értékpapír-, adott kölcsön-, bankbetét követelés összege után a forintra átszámítás árfolyamnyereségét vagy -veszteségét elszámolták-e.

58

16.a. Ismertesse a Magyar Köztársaság területén működő államhatalmi ellenőrző szerve két! Fejtse ki az Országgyűlés és a köztársasági elnök ellenőrzési feladatait! Ismertesse, hogy az Alkotmánybíróságnak milyen ellenőrzési szerepköre van, továbbámelyek az ügyészség törvényességi ellenőrzési feladatai!

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 2012. január 1. napjától Magyarország Alaptörvényét tekintjük.Az Alkotmány az alábbi államhatalmi szerveket sorolja fel, amelyeknek tág értelemben ellenőrzési jogköre is van:

- Országgyűlés,- országgyűlési biztosok,- bíróság, cégbíróság,- Legfelsőbb Bíróság,- Alkotmánybíróság,- köztársasági elnök,- legfőbb ügyész, ügyészség,- kormány.

További ellenőrző szervezetek, melyek alapvető szabályait az Alkotmány tartalmazza:- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,- Magyar Nemzeti Bank,- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb gazdasági-pénzügyi ellenőrző szerve

Az ORSZÁGGYŰLÉS ellenőrzési feladatai A Magyar Köztársaság legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés által végzett ellenőrzések célja a törvényhozás alkotmányos és törvényi előírásoknak megfelelő működésének érvényesítése; ellenőrzései jellemzően törvényességi, szabályszerűségi ellenőrzések. Évente beszámoltatja az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal Elnökét, a Közbeszerzések Tanácsa Elnökét, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztosokat, az adatvédelmi biztost. Egyes kijelölt kérdésekben tájékoztatást kér a kormánytól a költségvetési politika kérdéseiről, a Magyar Nemzeti Bank elnökétől a monetáris politikai kérdésekről, a Központi Statisztikai Hivatal elnökétől egyes - az országra jellemző - statisztikai adatokról. Rendszeresen beszámoltatja a kormányt.Az Országgyűlés Alkotmányból eredő feladatait, így az ellenőrzéssel összefüggő egyes feladatokat is jogalkotással, törvényalkotással - megfelelő hatáskörrel és meghatározott illetékességi területtel rendelkező intézményeknek delegálja: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, illetve az Állami Számvevőszék. Az Országgyűlés az Alkotmány alapján „ombudsmani” hálózatot működtet tovább, amelyek az alábbiak: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.Az ombudsman jogosult kivizsgálni/kivizsgáltatni az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat.Az Országgyűlés további biztosi intézményeket is működtet, pl. a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, illetve az adatvédelmi biztos. Az Országgyűlés állandó bizottságokat is működtet, amelyek ellenőrzési szerepkörrel bírnak. Pl. a Számvevőszéki és Költségvetési Bizottság, amelynek fő feladata a kormányzati munka ellenőrzése a költségvetés végrehajtásával összefüggésben.

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ellenőrzési feladatai A köztársasági elnök Magyarország államfője, kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az Országgyűlés választja 5 évre, egy alkalommal választható újra. Közjogi méltóság.Ellenőrzési jogköre az Országgyűlés törvényalkotásával összefüggő viszonylag gyenge „vétójogra”korlátozódik.Előzetes „normakontroll” keretében jogosult az Országgyűlés által megszavazott törvényeket még a kihirdetés előtt az Országgyűlés részére 15 napon belül észrevételeivel együtt „megfontolásra” visszaküldeni, vagy az Alkotmánybíróság részére véleményezésre megküldheti, ha vmely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. A Köztársasági Elnök az Országgyűlés törvényalkotásának első „szűrője”, korlátozott jogkörrel rendelkezik, részben politikai, részben alkotmányos kontroll az Országgyűlés felett.

59

Az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ellenőrzési szerepköre Feladatait az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény részletezi, az alkotmányvédelem legfőbb szerve.Felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Amennyiben megállapítja egy jogszabály alkotmányellenességét, akkor az adott jogszabályt megsemmisíti. Tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a tagokat 12 évre választják.Az Alkotmánybíróság ellenőrzési hatásköre az alábbiakra terjed ki: előzetes normakontroll: ha az Alkotmánybíróság előzetesen megállapítja egy törvény alkotmányellenességét, akkor a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti. utólagos normakontrol: ha az Alkotmánybíróság megállapítja egy jogszabály alkotmányellenességét, akkor a jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisíti. Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata. Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása (bárki kérheti). Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése (bárki kérheti). hatásköri összeütközés megszüntetése akár állami szervek, akár önkormányzatok között.Ténylegesen a jogszabályokat, közjogi aktusokat vizsgálja alkotmányossági szempontból, erős alkotmányos jogkörrel rendelkezik az ún. „negatív jogalkotás terén”. Kérelem, megkeresés alapján jár el.

A BÍRÓSÁGOK ellenőrzési feladatai A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatás intézményrendszerét az alábbiak alkotják:

Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, ítélőtáblák, megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság, városi és kerületi bíróságok, munkaügyi bíróság.

A bíráknak függetlennek kell lenniük, a bíróságok feladata a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése is.

A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol valamennyi bírói működés felett. Sajátos ellenőrzési szerepe van a cégbíróságoknak, a cég társasági szerződése, alapító okirata megfelel-e a jogszabályoknak, a társaság belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak.Vizsgálják a cégjegyzékbe bejegyzett adatok törvénysértő jellegét, cégjegyzékben szereplő adatok teljességét.FONTOS! Az új Alaptörvény alapján: megszűnik a Legfelsőbb Bíróság, helyette a legfőbb bírósági szerv a Kúria lesz.

Az ÜGYÉSZSÉG törvényességi ellenőrzési feladatai Feladatait a Magyar Köztársaság ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény részletezi.A legfőbb ügyész és ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.Felügyeleti jogokat gyakorol nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.A törvényességi felügyelettel összefüggőjogköre a kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra terjed ki. E feladatának ellátása során óvást emelhet Alkotmánnyal, vagy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes közjogi szervezetszabályozó eszköz ellen.Ellenőrizheti a körözési nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok megtartását.Megtekintheti az ügyészi törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tarthat.Az ügyészség ellátja a rendőrség törvényességi felügyeletét is.A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős.

60

16.b. Mutassa be a követelések nyilvántartásának, értékelésének és a követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeknek az ellenőrzését!

A követelések szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek teljesített és elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak.

A követelésekkel kapcsolatban kell vizsgálni: A mérlegben megfelelő mérlegsoron szerepelnek-e a követelések:

a befektetett eszközök között szerepelnek-e az immateriális javakra, a beruházásra adott előlegek, az egy éven túli lejárattal adott kölcsönök; a forgóeszközök között mutatták-e ki a készletre adott előlegeket, továbbá az egy éven belüli követeléseket; a forrás oldalon, a saját tőke elemeinél levonásként került-e kimutatásra a jegyzett, de még be nem fizetett tőke.

A vevők, adósok a kimutatott követelést elismerték-e. Az elismert, de még ki nem fizetett követeléseket tartalmazza-e a mérleg. Az árfolyam-különbözetek elszámolása szabályos-e. Az adott előlegeket figyelemmel kísérik-e. A kétes követelésekre számoltak-e el értékvesztést, indokolt esetben visszaírást. A behajthatatlan követelést elszámolták-e hitelezési veszteségként. A behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés összegét a rendkívüli ráfordítások között elszámolták-e.

A követelések egyes csoportjainak ellenőrzése: Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők): itt mutattak-e ki minden olyan, a vállalkozó által már teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely olyan vállalkozóval szemben áll fenn, amellyel semmiféle tulajdonosi kapcsolata nincs a vállalkozásnak; Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: itt számolták-e el azokat a követeléseket, amelyek kapcsolt vállalkozással szemben állnak fenn; Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben; Váltókövetelés: a vállalkozás váltókövetelésként csak a részesedési viszonyban nem lévő adóssal szembeni váltókövetelést mutatták-e ki, továbbá a váltóköveteléseket a kiváltott követelés összegében számolták-e el (alapösszegen). Egyéb követelések: itt számolták-e el azokat a követeléseket, amelyeket az előző mérlegtételekbe nem lehetett besorolni, pl. munkavállalókkal, költségvetéssel, önkormányzattal. más vállalkozóval szembeni követelések.

A vevőkövetelésekkel kapcsolatos vizsgálat: vevőkövetelések között nem mutattak-e ki kapcsolt, illetve egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak történt értékesítésből származó követelést; tárgyévi nyitó és előző évi záró érték egyezősége fennáll-e; a vevők kimutatott követelését elismerték-e; a devizás vevőket a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon vették-e állományba; a vevők mérlegtétel az áfát tartalmazza-e; a vevőktől kapott előlegek szerepelnek-e; a behajthatatlan vevőköveteléseket szerepeltetik-e a mérlegben; a visszaküldéseket figyelembe vették-e; figyelembe vettek-e minden eseményt, ami a vevőkkel kapcsolatban a mérlegkészítésig a vállalkozás tudomására jutott.

Az egyéb követelések vizsgálata: ezen a mérlegsoron mutatta-e ki a vállalkozás a munkavállalókkal szembeni követeléseket; ezen a soron szerepelteti-e a vállalkozás a költségvetési kiutalási igényeket; a rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök között számolta-e el a vállalkozás a rövid lejáratú kölcsönök, valamint a tartósan adott kölcsönökből átsorolt követelések összegét; itt mutatja-e ki a vállalkozás a részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követeléseket; itt mutatja-e ki a vállalkozás a barterügylet elszámolási számla értékét; itt szerepelteti-e az árfolyam-különbözetek elszámolási számlát, és annak értékét; ezen a soron került-e kimutatásra az egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása;

61

Követelések értékelésének ellenőrzése: aktiválásuk a szerződés teljesítéskori forintértéken történt-e; a devizás követeléseket a számviteli politika szerinti választott árfolyamon értékelték-e: az állományból történő kivonáskor a könyv szerinti értéken értékeltek-e; a mérlegérték megállapítása helyesen történt-e. az év végi könyv szerinti érték megállapításánál figyelembe vették-e a behajthatatlan követeléseket, az értékvesztést és annak visszaírását, módosító tételek.

Követelések bizonylatolásának ellenőrzése: a vállalkozás megfelelő nyilvántartásokat vezet-e a követelésekről; a nyilvántartások tartalmazzák-e az alábbiakat: sorszám, vevő neve, számla kelte, számla száma, követelés összege, fizetési határidő, pénzügyi teljesítés ideje; külföldi vevőkről külön nyilvántartást vezetnek-e; minden váltókövetelésről külön nyilvántartó kartont vezetnek-e a váltókövetelésekről vezetett nyilvántartás tartalmazza-e az alábbiakat: sorszám, váltókibocsátó neve, váltó alapösszege, kamat, váltó dátuma, elfogadásának napja, lejárat napja, teljesítés dátuma; vezet-e nyilvántartást a vállalkozás az adott előlegekről, továbbá külön-külön analitikus nyilvántartást vezetnek-e az immateriális javakra adott, a beruházásra adott és a készletekre adott előlegekről.

62

17.a. Mutassa be, hogy mely ellenőrző szervek és milyen eszközökkel védik a gazdasági verseny tisztaságát, valamint a közbeszerzések törvényességét! Ismertesse a hatásellenőrzések funkcióját és a hatósági ellenőrzéseket (fogyasztóvédelem, munkává delem) ellátó intézményeket!

A versenyfelügyeleti eljárás indulhat: kérelemre: alapvetően az összefonódások engedélyezésére irányulna „hivatalból”: fogyasztói (vagy versenytársi, civil szervezettől érkező, stb.) jelzések vagy a hivatal saját

észlelései alapján Indításának feltétele :

a valószínűsíthető jogsértés versenytörvény esetében a közérdek hatékony védelme is indokolja.

Ha a vizsgálat elrendelésének tényét nyilvánosságra hozzák → a vizsgálat eredményéről is tájékoztatni kell a nyilvánosságot.Ha vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárást végzésével nem szünteti meg, az ügy iratai a vizsgálati jelentéssel a hivatal döntéshozó szervéhez, a V ersenytanácshoz kerülnek , aki a kézhezvételt követően:

a versenyfelügyeleti eljárást megszüntetheti, az aktát a vizsgálónak visszaadhatja további vizsgálat vagy az eljárás kiterjesztése érdekében. ideiglenes intézkedéssel élhet.

A Vizsgáló Bizottság megküldi az álláspontját az ügyfélnek, aki kérheti tárgyalás tartását. Az eljáró versenytanács határozatában: dönt az összefonódással kapcsolatos kérelemről (engedélyezheti vagy nem) megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését;

elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését; megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását; kötelezettséget írhat elő; kérheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét;

megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe; korábbi határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja.

A tanács kérhet adatokat, nyilatkozatokat, amit köteles a Gazdasági Versenyhivatalnak megküldeni, vmint szakértő kirendeltetését is kérheti.Nem indítható vizsgálat:Üzletfelek megtévesztése, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, jogsértő összehasonlító reklám, illetve megtévesztő reklám esetén, ha az elkövetés óta három év eltelt.Versenykorlátozó megállapodás, erőfölénnyel való visszaélés, ill összefonódási engedély iránti kérelem elmulasztása esetén az elévülési idő öt év.

KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSEKözbeszerzések intézménye foglalkozik vele. Törvény alapján az ajánlattevő biztosítja a verseny tisztaságát, nyilvánosságát, az eljárás során az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmódot. Az ajánlatkérőnek tervet kell készítenie, pályázat útján választ, minden egyes szakaszt dokumentál.

A beruházást közbeszerzési törvény eltérő szabályokhoz köti a közbeszerzés értékétől és tárgyától függően: az európai közösségi értékhatárt elérő, az európai közösségi értékhatár alatti, a nemzeti értékhatárt elérő, illetve a nemzeti értékhatár alatti beszerzéseket.Hazánkban a Közbeszerzések Tanácsa rendelkezik a közbeszerzésekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörökkel, míg az Európai Unió szintjén az Európai Bizottság látja el ugyanezen feladatokat.A Közbeszerzési Tanács feladatai: véleményezi a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabálytervezeteket, szükség szerint kezdeményezi azok módosítását; figyelemmel kísérni a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok érvényesülését: vezeti a közbeszerzési tanácsadók hivatalos névjegyzékét, a minősített ajánlattevők jegyzékét, a békéltetők jegyzékét; figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását, teljesítését; nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről, a közbeszerzésekről, illetve azok ellenértékéről.Közbeszerzési Döntőbizottság feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértő, ill vitás ügyek miatti jogorvoslati eljárás lefolytatása. Hivatalból is indíthat eljárást, pl. törvényben meghatározott szervek, személyek kezdeményezésére, ha azok a feladatkörük ellátása során a törvénybe ütköző magatartást, mulasztást észleltek.A Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult:

63

a közbeszerzési eljárást felfüggeszteni, a még meg nem kötött szerződés megkötését megtiltani, az ajánlatkérőt bizonyos cselekményekre felhívni (pl. a közbeszerzési eljárásba kizárt kérelmezőt vonjon be), megsemmisítheti a már meghozott döntést, illetve további szankciókat alkalmazhat (pl. ajánlattevőt 5 évre eltilthatja az ajánlattételtől). Az Európai Unióban az Európai Bizottság (EB) ellenőrzi a közbeszerzési eljárásokat, Az EB csak a tagállami szinten is jelentősebb ügyekkel.Az Európai Közösségek Bírósága ellenőrzi, hogy megfelelően ültetik-e át a tagállamok az irányelveket. Ha nem így történt, akkor ún. kötelezettségszegési eljárást indítanak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkársága a központi beszerzések felett gyakorol ellenőrzést, (pl. jóváhagyja egy adott minisztérium közbeszerzési tervét).

HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEKTárgya

vagy a jogszabályban foglaltak, vagy a jogerős hatósági határozatban megállapított kötelezettségek teljesítésének vizsgálata.

Vagy megelőzi az elsőfokú eljárást, vagy a jogerős hatósági döntés meghozatalát követően kerül rá sor.A felügyeleti ellenőrzés fajtái:

törvényességi felügyeleti ellenőrzés: a szervezet jogszerű működésére irányul szakmai felügyeleti ellenőrzés piac- vagy versenyfelügyeleti ellenőrzés, munkaügyi felügyeleti ellenőrzés, pénzügyi-gazdasági felügyeleti ellenőrzés,

A felügyeletek tevékenysége közül az alábbi szerveket szükséges kiemelni: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF): pü-i szervezetek szabályozottsága Gazdasági Versenyhivatal: versenyfelügyelet Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, + a regionális felügyelőségek: a fogyasztóvédelmi felügyelet Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség + területi felügyelőségek Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség + területi felügyelőségek:

környezetvédelmi felügyelőségek Nemzeti Közlekedési Hatóság, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ): közegészségügyi felügyelet

Fogyasztóvédelem Célja: egyensúlyi helyzetet teremtsen a fogyasztó és a terméket értékesítő között annak érdekében, hogy a fogyasztó jogai a legteljesebben érvényesüljenek. Fogyasztónak a mai viszonylatban az a természetes személy tekinthető, aki az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében jár el, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi: az áru fogyasztók számára való értékesítését; a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségét, összetételét, csomagolását, megfelelőségét. megfelelőségi

jelölését; a fogyasztóknak értékesítésre szánt, ill értékesített áru mérését, hatósági árát vagy egyébként kötelezően

megállapított árát; a fogyasztói panaszok intézését; a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézését; a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményét; továbbá a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. a fogyasztói szerződések megkötésénél alkalmazott általános szerződési feltételeket, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, és a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések

Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Munkavédelmi és –ügyi felügyelőségek ellenőrzik: a munkanélküli ellátásokra jogosultságokat; foglalkoztatással kapcsolatos hátrányos megkülönböztetések tilalmának betartását; pihenőidők biztosítását; munkaerő-kölcsönzés szabályosságát; külföldi munkavállalók alkalmazási feltételeit; egészséget óvó munkaügyi szabályok betartását; munkaerő-piaci programok, támogatások felhasználását.

64

17. b. Mutassa be a saját tőke Összetevői ellenőrzésének lépéseit!

A saját tőke a tulajdonosok által a vállalkozás részére idő megkötöttség nélkül rendelkezésre bocsátott, szabadon felhasználható saját forrás, ideértve az adózott eredményből a vállalkozásnál hagyott összeget is. Saját tőkeként kell kimutatni az értékhelyesbítésekkel azonos összegű értékelési tartalékot is.Jegyzett tőke ellenőrzéseA jegyzett tőke ellenőrzése során mindenekelőtt meg kell győződni arról, hogy itt mu tatták-e ki : a RT és a KFT esetében, illetve egyéb vállalkozónál a cégbíróságon bejegyzett tőkét, a létesítő okiratban meghatározott összegben; más gazdálkodónál a jegyzett tőkét a létesítő okiratban meghatározott, vagy a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott összegben, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozó által a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott vagyont.Tőketartalék ellenőrzéseVizsgálni kell, hogy a tőketartalék növekedéseként számolták-e el: a RT-nél a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőke emeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet; az előző bekezdésen kívüli vállalkozónál a tulajdonosok (tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét; a jegyzett tőke leszámítását a tőketartalékkal szemben; a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét; a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, az átvett eszközök értékét a pénzmozgással, ill az eszközmozgással egy időben.Ellenőrizni kell, hogy a tőketartalék csökkenéseként számolták-e el: a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék kivonásának összegét, a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, a jogszabály alapján a tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, ill az eszközmozgással egyidejűleg.Negatív egyenlege soha nem lehet. A tőketartalékot tételes módszerrel célszerű vizsgálni!!!!!!!!!!!!Eredménytartalék ellenőrzéseEllenőrizni kell, hogy az eredménytartalék növekedéseként számolták-e el: az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségét, ideértve az ellenőrzés során feltárt, az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítást is; a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben; a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot; az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét; a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges, de korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét; a jogszabály alapján az eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, illetve az átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egy időben.Ellenőrizni kell továbbá, hogy az eredménytartalék csökkenéseként számolták-e el: az előző üzleti év mérleg szerinti veszteségével, ideértve az ellenőrzés előző év eredményeit csökkentő módosításokat is; a jegyzett tőke emelésére felhasznált szabad eredménytartalékot; az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részese- désre, kamatra, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg, a tőkekivonással megvalósított jegyzettőke-leszállításához kapcsolódó eredménytartalék-kivonás összegét, a jogszabály alapján az eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközöket, illetve az eszközök értékét, ha a pénzmozgás, illetve az eszközmozgás megtörtént.Lekötött tartalék ellenőrzéseA tőketartalékból átvezették-e a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, ill a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot.

65

Az eredménytartalékból átvezették-e: a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek névértékét, ill a visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több; az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál a vagyon felértékelése miatt, ill az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt megfizetendő társasági adónak megfelelő összeget; az alapítás, átszervezés aktivált értékéből, és a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget; az aktív időbeli elhatárolásként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és a kapcsolt céltartalék különbözetének összegét; a lekötendő tartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet; a gazdasági társaság tulajdonosainál a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés összegét; a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot. lekötött tartalékként számolták-e el a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetések összegét, továbbá a fejlesztési célra a nyereségből adómentesen képzett alapot.Mérleg szerinti eredmény ellenőrzéseAz osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamataira igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamatozó részvény kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény a mérleg szerinti eredmény. Az ellenőrzés során vizsgálandó: az elszámolás helyessége, összege megegyezik-e az eredmény kimutatásban megállapított összeggel, évnyitás után átvezetésre került-e a mérleg szerinti eredmény összege az eredmény- tartalékba.

66

18.a. Mutassa be a Magyarország területén működő adóhatósági funkciókat ellátó intézményeket, azok hatáskörét, illetékességét és feladatkörét! Ismertesse az adóhatósági ellenőrzések alapvető eljárási szabályait! Külön térjen ki a szervezetileg, integrálódott vámhatósági ellenőrzésekre is!

Magyarországon az adózás rendjéről törvény határozza meg az adóhatóságokat, melyek az alábbiak: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság; a NAV vámszerve, mint vámhatóság, az önkormányzat jegyzője.A NAV, mint állami adóhatóság és vámhatóság államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal; önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, önálló fejezet a központi költségvetésben; feladatait központi, középfokú és alsó fokú szervei útján látja el.A NAV felügyeletét jelenleg a nemzetgazdasági miniszter látja el.Az állami adóhatóság hatásköre adó, költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, -visszatérítés, állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelés^., adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása. az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásba tartozó követelések tekintetében hitelezőként az állami adóhatóság jár el. A lakáscélú állami az állami adóhatóság ellenőrzi.A vámhatóság hatásköre: a regisztrációs adó, a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adója, a jövedéki adó, az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelő általános forgalmi adó, az energiaadó, az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelő adó, egyes esetekben a termékimportot terhelő általános forgalmi adó, új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, ill regisztrációs adóköteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén az általános forgalmi adó, a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás lefolytatását.Önkormányzati adóhatóság hatásköre a helyi adók, a belföldi rendszámú gépjárművek adója, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ide értve a földjáradékot is) adózta- . tása, törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozások ügyében.AZ ELLENŐRZÉS FAJTÁI a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ide értve az egyszerűsített ellenőrzést is; az állami garancia beváltásához kapcsolódó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel valósítja meg.Kötelező az ellenőrzést lefolytatni: a vállalkozónál, ha felszámolását vagy végelszámolását rendelték el, kivéve, ha a hi telezői követelés bejelentését az adóhatóság mellőzte; az Állami Számvevőszék elnökének felhívására; az adópolitikáért felelős miniszter utasítására; az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján.

HATÁRIDŐK AZ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSBANAz ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja, az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, további 20 nappal, míg az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben további 120 nappal Az ellenőrzés befejezésének határideje 30 nap.

67

AZ ADÓHATÓSÁG JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSBAN Az adóellenőr köteles adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani; AZ ADÓELLENŐR AZ ELLENŐRZÉS SORÁN: üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet; a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat; iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg; az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet; tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét; próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet; próbagyártást rendelhet el; az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet; más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését.

AZ ADÓZÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSBANAz adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.AZ ELLENŐRZÉS BEFEJEZÉSEAz adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalj, mely tartalmazza a megállapítások., az ellenőrzés a postára adás napjával zárul.Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át.Próbavásárlás esetén a jelenlevőkkel ismereti. A kiegészítő ellenőrzésre nyitva álló határidőt a felettes szerv az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére egyszer, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A másodfokú adóhatóság felettes szerve az ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben egyszer, további 15 nappal meghosszabbíthatja. A jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó ellenőrzésével kapcsolatban hozott jogerős és fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot nem kell közzétenni.VÁMELLENŐRZÉSA közösségi vámjog végrehajtásáról Vámtörvényben foglaltak szerint a vámmal összefüggő szabályozás kifejezetten része az európai közösségi jogharmonizációnak. Vámhatósági intézkedés során az érintett személyről, a környezetről, illetve a vámhatósági intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvétel készülhet. Az utólagos vámellenőrzés lehet: átfogó vizsgálat esetében a vizsgált időszak egésze vonatkozásában, célvizsgálat esetén kizárólag az ellenőrzés célja tekintetében keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél: ha vámtartozása áll fenn és felszámolását, végelszámolását rendelték el, az Állami Számvevőszék elnökének felhívására. az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének rendelkezése alapján. ha tanácsi rendelet szerinti vizsgálatot a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli, ha azt a külföldi vámhatóság nemzetközi megállapodáson alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé.A fentiek kivételével az utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell meghatározni.

68

18.b. Ismertesse a vállalkozás eredménye megállapításának ellenőrzését! Mutassa be egy vállalkozás árbevétel, költség és eredmény ellenőrzésének sajátosságait!

Tekintettel arra, hogy a vállalkozások célja az eredményes gazdálkodás biztosítása, így az eredmény megállapításának ellenőrzése is lényeges vizsgálati terület a vállalkozások gazdálkodásának témakörében.Az eredmény megállapításának ellenőrzése során a legelső lépés annak vizsgálata, hogy a mérleg szerinti eredmény gyarapodást vagy csökkenést mutat-e és csökkenés esetén annak mi lehet az oka. A vállalkozás eredménye megállapításának ellenőrzése során célszerű vizsgálni az alábbiakat: Milyen eljárással készült az eredménykimutatás, a választott módszer megfelel-e a számviteli törvény és a vállalkozás számviteli politikájában foglalt előírásoknak. Az éves jövedelmezőségre a vizsgált időszakban milyen tényezők hatottak és ezen tényezőknek milyen következményei lettek, ennek kertében célszerű vizsgálni az alábbiakat:

az értékesítés volumenének változása, az értékesített termékek árszínvonalának változása, az értékesített termékek közvetlen önköltségének és a közvetett költségek változása, az értékesítés összetételének változása, az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása, a pénzügyi műveletek eredményének változása, rendkívüli eredmény változása.

A vállalkozás helyesen, a számviteli törvény szerinti tartalomnak megfelelően állapította-e meg az eredménykategóriákat A tevékenységek fedezeti összegét helyesen állapította-e meg a vállalkozás, ahol szükséges a felosztás módszerével élni, ott a felosztást célszerűen alakította-e ki. A vállalkozás milyen módon és mértékben élt az osztalékfizetés lehetőségével és az összhangban volt-e a számviteli törvény és az adótörvények előírásaival. A vállalkozás az osztalékfizetés felső határának megállapítása során figyelemmel volt-e a jogszabályi korlátokra Amennyiben a vállalkozás adózás előtti eredménye nem volt elegendő az osztalékfizetési igények kielégítésére, a vállalkozás milyen módon éli a kiegészítés lehetőségéivel. A vállalkozás saját tőkéjének lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkal csökkentett összege nem csökkent-e a jegyzett tőke alá. A vállalkozás a tárgyévi adózás előtti eredményt a törvényben meghatározott adóalap-csökkentő, illetve növelő tételekkel módosította-e. amennyiben a tárgyévi mérleg szerinti eredmény negatív, akkor évnyitás után átvezetésre került-e az eredménytartalékba, továbbá a negatív adóalapot mint elhatárolható veszteséget külön is nyilvántartja-e a vállalkozás. A vállalkozás sajátosságaira figyelemmel vizsgálható az elért vállalkozási eredmény az egyes tulajdonosi, vezetői, dolgozói anyagi érdekeltség rendszerében.

Az értékesítés nettó árbevételének ellenőrzéseVizsgálandó, hogy az értékesítés nettó árbevételeként mutatták-e ki: szerződés szerinti teljesítés időszakában a termékek, anyagok, áruk, szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. A belföldi értékesítés árbevételénél számolták-e el a belföldön értékesített vásárolt és saját termelésű készletek és a belföldön teljesített szolgáltatások értékét. Az exportértékesítés árbevételénél számolták-e el a vásárolt és saját előállítású készletek stb. külföldre, ill. külföldön történő értékesítésének az értékét. Az árbevétel ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy a vevő a teljesítést, az ellenértéket elfogadta, elismerte-e; a vevő által el nem ismert és peresített követelés összegét csak akkor állították-e be az eredménykimutatásba, ha annak pénzügyi teljesítése legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént.Az árrés alakulásának ellenőrzése: a termékenkénti árrések fedezetet biztosították-e a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó ELÁBÉ-n kívüli költségekre, továbbá biztosította-e a vállalkozás érdekeltségi viszonyaihoz mérten az eredmény elérését; megfelelően alakította-e ki a vállalkozás a termékenkénti haszonkulcsát, az biztosítja-e a költség- és nyereségfedezetet; amennyiben hatósági áras egy termék, akkor betartotta-e a vállalkozás a hatósági árképzésre vonatkozó előírásokat:

69

amennyiben a vállalkozás alkalmaz valamilyen árdifferenciálást (pl. vevőnként, mennyiség alapján stb.), akkor az árdifferenciálási politika célszerűen kerül-e kialakításra; a vállalkozás megfelelően választotta-e meg beszerzési forrásait.A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó költségek vizsgálata: hogyan alakult a vizsgált időszakban a vállalkozás kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó költségszerkezete a forgalomba hozatal költségei, milyen tételekből épültek fel a vizsgáit időszakban, milyen összetételű és mértékű állandó és változó költségek merültek fel a vizsgáit időszakban; a költségek emelkedése hogyan befolyásolta a vállalkozás eredményét; az árak emelése mekkora forgalomcsökkenést képes ellensúlyozni a jövedelmezőségi követelmények változatlan szinten történő teljesítése mellett; költségcsökkentési intézkedések milyen eredménnyel jártak.

70

19.a. Ismertesse az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, valamint a Magyar Államkincstár ellenőrzési feladatait , továbbá helyezze el ezen intézményét az államháztartás ellenőrzési rendszerében!

Az államháztartás kontrollrendszere 2011. január l-jét követően az alábbiak szerint épül fel (Áht tv. szerint): külső ellenőrzés (Állami Számvevőszék), amelynek fő jellemzője az ellenőrzött szervtől való függetlensége kormányzati ellenőrzés (KEHI). államháztartási belső kontrollrendszerek.ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK (ÁSZ)Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, mely kizárólag az Országgyűlésnek és a jogszabályoknak van alárendelve. Az államháztartás forrásainak, azok felhasználásának és a vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését végzi.Fontos kiemelni, hogy 2011. július l-től hatályos az új ÁSZ törvény a 2011. évi LXV1. törvény. Küldetése: értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és ezzel járuljon hozzá a „jó kormányzáshoz” Tanácsadó és segítő szerepe: ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját. Aktív szerepvállalását a nemzetközi ellenőr zés-szakmai közéletben: részt vesz a nemzetközi ellenőrzési tapasztalatok cseréjében, és erősíti együttműködését a nemzeti számvevőszékekkel és a nemzetközi szervezetekkel.Számvevőszék elnökének megkeresésére a megtett intézkedésekről, illetőleg a kezdeményezett eljárások lefolytatásának eredményéről a megkeresett szervnek minden esetben visszajelzést kell adnia az elnöknek.A közpénzek felhasználásával és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok a nyilvánosság számára megismerhetőnek kell lennie. Az új törvény alapján az ÁSZ ellenőrzi: az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat megalapozottságát; a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét; az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét.Az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi: a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok, továbbá ezek társulásai gazdálkodását.Az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi: A központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket). Az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását:

a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), köztestületeknél, közhasznú szervezeteknél, gazdálkodó szervezeteknél, társadalmi szervezeteknél, alapítványoknál egyéb kedvezményezett szervezeteknél.

A nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében: vizsgálja az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását; ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását.Ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadásra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a pénzügyi beszámolójára, valamint az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásról készített zárszámadásra.Továbbá ellenőrzi: az állami adóhatóság és a helyi Önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, vmint a vámhatóság tevékenységét;

71

MNB gazdálkodását és az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét; a pártok gazdálkodását törvényességét, a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználásának törvényességét, az egyházak részére, továbbá az általuk fenntartott, illetve működtetett intézmények és szervezetek részére az államháztartásból juttatott normatív és meghatározott célra biztosított támogatás felhasználását, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret-felhasználására vonatkozó adatait.

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL (KEHI)A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló Korm. rendelet határozza meg a Hivatal feladatát, hatáskörét és szervezetét. A Hivatal ellátja a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv feladatait, vmint a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzését.Az Áht. tartalmazza, hogy mire terjed ki az ellenőrzési jogköre: a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére; a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére; a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és a pártok kivételével a szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére; a tartósan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok (kivétel az MNB) a kormány, a kormány tagjai, illetve az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költ ségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére; az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ide értve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának őrzését a fenti pontokban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.A KEHI belső ellenőrzési hatásköre nem terjed ki:

az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék,

a bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal, a MTA fejezetekre, valamint a MNB ellenőrzésére.

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR (MÁK)Ellenőrzési tevékenységének legfontosabb területét a költségvetés végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátásában foglalt ellenőrzési funkciók jelentik, úgymint: Nyilvántartja a költségvetésre vonatkozó fői irányzatokat, azok változását és teljesülését, Ellátja a költségvetési előirányzatok felhasználásához, a folyamatok végrehajtásához kapcsolódó pénzforgalmi műveletek előkészítését; Végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat. (a kiadásokhoz kötődően likviditási fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez) Elvégzi az előirányzati és likviditási fedezet meglétére vonatkozó ellenőrzéseket, továbbá a feladatfinanszírozás körében és a hazai és az uniós támogatások lebonyolítása keretében ellátott ellenőrzési funkciókat. Végzi a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat. Ellátja a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat. Jogszabályban meghatározott egyéb ellenőrzési feladatokat végez.Az európai uniós támogatások tekintetében irányító hatósági feladatokat ellátó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el. A következő feltételek teljesülését vizsgálja: a közreműködő szervezet a vonatkozó jogszabályokban, a működési kézikönyvben és módszertani útmutatókban meghatározott ellenőrzési tevékenységet elvégezte-e; a megfelelő szintű jóváhagyások megtörténtek-e és azok dokumentáltak-e, a tranzakciók a közreműködő szervezet által szabályosan és teljes körűen rögzítésre kerültek-e az ún. Egységes Monitoring Információs Rendszerben (EMIR)Aktívan részt vesz a szociális ágazat egyes ellenőrzési feladataiban: helyszíni ellenőrzési feladatok: személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények; szolgáltatás egyházi és nem állami fenntartóját megillető normatív állami hozzájárulások;

72

normatív, kötött felhasználású támogatások; egyházi fenntartókat megillető kiegészítő támogatások.Az ellenőrzések célja: igénylések jogszerűen történtek-e, az elszámolások szabályszerűek-e.Az oktatási ágazat ellenőrzési feladatai: helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja a nem állami, nem helyi ön- kormányzati közoktatási intézmények fenntartóit megillető normatív állami hozzájárulások és kötött felhasználású támogatások igénylésének jogszerűségét, az elszámolások megfelelőségét.Mindezek mellett a Kincstár gondoskodik: a finanszírozási műveletek elvégzéséről, a készpénzgazdálkodásról, az államadósság kezeléséről és az azzal való gazdálkodásról, az államadósság törlesztéséről és megújításáról, az állam által vállalt kezességek, az állam által nyújtott hitelek nyilvántartásáról, a kötelezettségek teljesítéséről, a követelések érvényesítéséről.

73

19.b. Mutassa be a számviteli politika és annak keretében elkészített szabályzatok tartal mának ellenőrzését!

Ellenőrzés során elsődleges kérdés, hogy van-e a gazdálkodó szervezetnek érvényes, jóváhagyott számviteli politikája. a szervezet képviseletére jogosult személy aláírta-e, dátummal, hatályba lépési idővel ellátta-e. S zervezeti sajátosságoktól függetlenül minden gazdálkodónak meg kell jelenítnie : beszámolási forma megválasztása, konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség megállapítása; a mérleg választott formája, további tagolása; az eredménykimutatás választott formája, további tagolása; a beszámoló-/mérlegkészítés időpontjának meghatározása; a kiegészítő melléklet tartalmának meghatározása; az éves beszámoló nyilvánosságra hozatalának rendje, a könyvviteli zárlat gyakoriságának és időpontjának meghatározása; a könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok, a „jelentős” és „lényeges” kritériumok feltételeinek meghatározása; a költségelszámolás választott módszere; az eszközök besorolásának elvei; az értékcsökkenési leírás választott módszerei és kulcsai; az értékvesztések számítási módjai; az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék elszámolása; a készletek elszámolásának és értékelésének módjai, az előállítási költség meghatározásának módszere; a külföldi pénznemben fennálló követelések és kötelezettségek elszámolásának és forintérték meghatározásának módja; céltartalék-képzés szabályai; az aktív és passzív időbeli elhatárolások meghatározása, elszámolásai; az alapítás- átszervezés költségeinek aktiválása; a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása; a pénzügyi és a vezetői számvitel kapcsolata; az ellenőrzés és az önellenőrzés hatásainak bemutatása és elszámolása; az értékpapírok forgóeszközként, illetve pénzügyi befektetésként történő elszámolásának feltételrendszere; a kockázatok becslésének, számításának rendje. megjelenítette-e a vállalkozás a számviteli alapelveket, illetve azok érvényre juttatását a tevékenység során.

A számviteli politika keretében el kell készíteni: eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, tartalmazza-e:

a leltár fordulónapjának meghatározását, a leltározandó eszközök és források, meghatározását, a leltározás gyakoriságát, a tételes mennyiségi felvétel gyakoriságát az egyes eszközök és források vonatkozásában, a leltározás során alkalmazott nyomtatványok körét, azok szabályos javításának módját, a leltározás elrendelésének és lebonyolításának eljárásrendjét, a leltáreltérések esetén alkalmazandó eljárásokat.

selejtezési és hasznosítási szabályzatot, tartalmának vizsgálata meghatározták-e a selejtezések gyakoriságát, a selejtté válás okait, az alkalmazott nyomtatványok körét, a selejtezett eszközök megsemmisítésének és hasznosításának eljárásrendjét.

eszközök és források értékelési szabályzatát, rögzítették-e: az értékelés fogalmát, az eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározási módját, nyilvántartását, a

nyilvántartási értékek csökkenésének és növekedésének eseteit, az eszközök és források év végi értékelésének módszerét, az állományból való kivezetés feltételeinek meghatározását, az értékelések alapjául szolgáló

nyomtatványok és dokumentumok körét. önköltségszámítás rendjének szabályzatát, rögzíti-e:

a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások önköltségének meghatározási módszerét, a kalkuláció módját, a költségfelosztás elveit és egységeit.

74

pénzkezelési szabályzatot, tartalmazza-e: a bankszámlákra és a pénztárra vonatkozó szabályozó elemeket, a pénzszállítás módját, a bankszámlához kapcsolódó bankkártyák és készpénzcsekkek használatának szabályait, a pénztárosra vonatkozó személyi követelményeket, a pénztáros helyettesítésének eljárásrendjét, az összeférhetetlenségi szabályokat, a pénztárkulcsok őrzésének rendjét, a pénztárzárlat gyakoriságát, a pénztárban zárás után tartható maximális készpénz összegét,

bizonylati rend szabályzatát: le kell fektetni az alkalmazott bizonylatok körét, a bizonylatok tárolásának és megőrzésének szabályait, a bizonylatok útjának leírását, a szigorú számadás alá vont bizonylatok körét és nyilvántartási módját.

számlarendjét: a vállalkozás elkészítette-e az egységes számlakeretből kiindulva a gazdálkodó számlatükrét, tartalmazza-e emelkedő számlaszám szerint a főkönyvi számlákat vmint a szöveges számlarendet,

amely az egyes főkönyvi számlák tartalmát, más főkönyvi számlákkal való kapcsolatát, a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát írja le.

75

20.a. Mutassa be a helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerét! Mutassa be az Állami Számvevőszék, a Pénzügyi Bizottság, a kormányhivatalok és a könyvvizsgálók sze repét az önkormányzatok ellenőrzési rendszerében! Vázolja fel, hogyan épül fel az önkormányzati költségvetési szervek belső kontrollrendszere!

Jelen kézirat készítésekor még hatályos Alkotmány helyett, 2012. január 1. napjától Magyarország új alaptörvénye lesz hatályos.A helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerét az önkormányzati törvény szabályozza, és ELEMEI1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzését az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei végzik.2) A helyi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó (külső) ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el.Ellenőrzések típusai:

szabályszerűségi ellenőrzések, teljesítmény-ellenőrzések átfogó ellenőrzések.

ÁSZ ellenőrzi: a normatív állami költségvetési hozzájárulás, a céltámogatás, a címzett támogatás és egyéb, az államháztartás más alrendszerétől kapott támogatás igénybevételét, azok felhasználása törvényességét, eredményességét és célszerűségét. a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét. költségvetés tervezésének és végrehajtásának szabályszerűségét, a költségvetési gazdálkodás törvényességét, a gazdálkodás színvonalát. egyes kiemelt önkormányzati feladatok ellátásának, teljesítményeinek és ráfordításainak összhangját önkormányzati feladatellátást és a költségvetési beszámoló megfelelőségét, megbízhatóságát. projektek, tevékenységek végrehajtásának hatékonyságát, gazdaságosságát, eredményességét. hivatali és intézményi szervezeti struktúra megfelelőségét. hivatal létszám és az ellátott feladatok összhangját. belső szabályozottság rendjét és megfelelőségét.A könyvvizsgálók ellenőrzési szerepköre az önkormányzatoknálKépviselőtestület köteles költségvetési minősítésű könyvvizsgálót megbízni és a mérlegét évente felülvizsgáltatni és közzétenni, ha az előző évben a teljesített kiadásai > 300 millió forint és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel. Nem lehet könyvvizsgáló

a helyi önkormányzat polgármestere, képviselő-testületének tagja, költségvetési szervének dolgozója és ezek közeli hozzátartozója (pozíció megszűnésétől három évig)

Könyvvizsgáló feladatai: betekinthet a helyi önkormányzat könyveibe, a polgármestertől és az önkormányzat költségvetési szerveinek dolgozóitól felvilágosítást kérhet. a helyi önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata. 3) Az önkormányzati költségvetési szervek belső kontrollrendszere : négyszintű „szabályozási piramis”:felülről lefelé haladva, egyre bővebben kerülnek kibontásra a kontrollelemek Törvényi szint: a helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján biztosítja. Kormányrendeleti szint: az államháztartási törvény rendelkezéseihez kapcsolódva konkrétabban fogalmazzák meg a belső kontrollrendszer kiépítésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat. Standardok szintje: szabályzatok kialakítása nem minden esetben jelenti, hogy az önkormányzatnak újakat kell létrehozni, ez sok esetben már megvan vmilyen formában, akár önállóan akár dokumentumba építve az, hogy a további elemeket hová és milyen formában illesztik be, a jegyző döntése. Útmutatók szintje: A Belső Kontroll Kézikönyv minta az államháztartásért felelős miniszter által kiadott a belső kontroll standardokat részletesen kifejtő dokumentum. Segíti:

a törvényi és egyéb jogszabályi előírások helyes értelmezését, a rugalmas alkalmazkodást, színvonalasabb munkavégzést.

Pénzügyi Bizottság: képviselő-testület a gazdálkodás biztonságának, a polgármester a gazdálkodás szabályszerűségének megteremtésében támaszkodhat a Pénzügyi Bizottságra.2000 fő < lakosú településen a helyi önkormányzat képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságot választ.

76

A pénzügyi bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél: véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; vizsgálja a költségvetési bevételek alakulását, értékeli a változást előidéző okokat; vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

KORMÁNYHIVATALOK TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSEBelügyminiszter a kormányhivatalok útján vizsgálhatja a helyi önkormányzatok döntéseinek jogszerűségét, és javasolhatja az Alkotmánnyal ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását az Országgyűlésnél.A kormányhivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkor mányzat: szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, döntései (rendelete, határozata), bizottsága, részönkormányzata, polgármestere által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak.Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a kormányhivatal kezdeményezheti: az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését; a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát; a képviselő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítását.

FONTOS!Várható, hogy a törvényességi ellenőrzést a jövőben törvényességi felügyelet fogja felváltani, ami az önkormányzatok által hozott döntések sokkal szigorúbb kontrollját jelenti, konkrét végrehajtási korlátokat kíván a jogalkotó beépíteni.Kincstár ellenőrzi: az önkormányzati normatív és egyéb támogatások igénylésének, felhasználásának, elszámolásának felülvizsgálata. a feladatmutatók alakulását, a normatívák igénylésének megalapozottságát, a nem normatív támogatási igények szabályszerűségét, az elszámolások megfelelőségét. Az ellenőrzés mind dokumentumalapú (nyilvántartások, igénylések, elszámolások ellenőrzése), mind helyszíni ellenőrzési ellenőrzést magában foglalhat.

77

20.b. Ismertesse a vagyonvédelem, pénz- és értékvédelem ellenőrzési feladatait! Mutassa be a házipénztár-forgalom és a kapcsolódó bizonylatok ellenőrzését!

A vállalkozás vagyonának védelme a károk megelőzését, a visszaélések megakadályozását, az elkövetett hibák, hiányosságok megállapítását és okainak feltárását, az esetleges anyagi és erkölcsi felelősség megállapítását jelenti. A vagyon védelmét szolgálja általánosságban a szabályozottság, a szervezettség, a jól képzett dolgozók, a bizonylati rend és fegyelem biztosítása, az összeférhetetlenségi esetek kiküszöbölése, a műszaki feltételek biztosítása, a felelősség pontos rögzítése, az ellenőrzés következetessége.A vagyonvédelem fontosabb területei: a készletek szállítása, a készletraktárak biztonsága; a felesleges vagyontárgyak (tárgyi eszközök, immateriális javak, készletek) bérbeadása, átadása, értékesítése: a felesleges és használhatatlan vagyontárgyak selejtezése; a vásárolt szolgáltatások árajánlatának, a megrendeléseknek és a szerződéseknek az ellenőrzése; a javítások, felújítások, egyéb vásárolt szolgáltatások során elvégzett munkák átvétele; a vásárolt szolgáltatások elvégzett munkáinak kifizetése.A pénz- és értékvédelem formáját és feladatait a vállalkozó pénzkezelési szabályzatában rögzíteni kell. Ellenőrzéskor meg kell győződni a tényleges állapot és a szabályozás összhangjáról, értékelni kell a helyszínen tapasztaltak megfelelőségét.A házipénztárral kapcsolatos ellenőrzés: a pénztáros és a pénz fizikai védelme megfelelően biztosított-e a pénztárhelyiség elkülönített-e más irodai helyiségektől, vagy ha ez nem megoldható, akkor a szabályzatban előírt biztonsági követelményeket betartják-e. pénztárban csak az arra jogosultak tartózkodhatnak-e, illetve a pénztárhoz csak az arra jogosult személyek férhetnek-e hozzá a pénztárba való illetéktelen bejutást lehetőség szerint az ablakokon és az ajtón lévő ráccsal megakadályozzák-e, a pénztárost ügyfélablakkal vagy más módon elválasztják-e a ki- és befizetőktől, a helyiséget vagy az egész épületet védi-e riasztó (pl. pánik gomb rendelkezésre áll-e). a pénz elhelyezése páncélszekrényben történik-e. a pénztáros betartja-e az értékvédelmi szabályokat (pl. a pénztár ajtaja nem lehet nyitva, kazetták, páncélszekrények huzamosabb ideig ne legyenek nyitva). ha a pénztár csak belső pénztárként működik, tehát csak a dolgozók ki- és befizetéseit kezelik itt, akkor megfelelően lett-e elhelyezve (pl. a bejárattói kellő távolságra). a pénztáros munkaköre lehetővé teszi-e a fenti biztonsági előírások betartását, pl. lehetőség szerint a pénztáros ne osztott munkakörben dolgozzon, vagy ha osztott munkakörben is dolgozik, a pénztárat ne kelljen pénztári órák alatt elhagynia. a pénztárkulcsokat megfelelően tárolják-e. A kulcsok első példányait általában a pénztáros őrzi, a másodpéldányokat viszont sok esetben mások számára is elérhető módon tárolják. A másodpéldányokat lehetőleg vezetői páncélszekrényben, lezárt, a pénztáros által a ragasztáson aláírt borítékban kell tárolni, erről az ellenőrzés során meg kell győződni. előírták-e a pénzkezelési szabályzatban a pénzszállításának módját a pénztáros büntetlen előéletű személy-e, amit a felvétel, illetve megbízás előtt a munkáltatónak vizsgálni kell. a pénztáros munkaköri kötelességei írásban rögzítésre kerültek-e, illetve aláírt-e a pénztáros anyagi felelősségvállalási nyilatkozatot, aláírásával igazolta-e a pénzkezelési szabályzat megismerését.A házipénztár forgalmának ellenőrzése során a pénzkezelési szabályzatból kell kiindulni. Ellenőrizni kell a kiadási pénztárbizonylatot, a bevételi pénztárbizonylatot, a napi/időszaki pénztárjelentést. a vállalkozó alkalmaz-e pénztárprogramot, vagy csak papíralapú nyomtatványokat használ, ezt a szabályzatában rögzítenie kell. Mivel a kiadási pénztárbizonylatok, a bevételi pénztárbizonylatok, a napi/időszaki pénztárjelentések szigorú számadású nyomtatványoknak minősülnek, ezért papíralapú nyomtatványoknál az üres és a betelt tömbök tárolását és nyilvántartását is ellenőrizni kell. a nyomtatványtömböket zárt helyen, illetéktelenek számára hozzá nem férhető módon tárolják-e; a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása tartalmazza-e

a nyomtatvány fajtáját, a beszerzés időpontját, a szállító megnevezését és adószámát, a nyomtatvány -tól -ig sorszámát,

78

a kiadás időpontját, az átvevő aláírását, a visszavétel dátumát, a visszavevő aláírását.

a házipénztár pénzforgalmát alátámasztó alapbizonylatokat csatolták-e a kiadási, illetve bevételi pénztári bizonylatokhoz, az alapbizonylatok eredetiek-e. A bevételi pénztárbizonylatokon ellenőrizni kell, hogy a bizonylaton szerepel-e

a befizetés dátuma, a befizető neve, a befizetett összeg.

a könyvelés bizonylata és a tőpéldány egyezőségét.A kiadási pénztárbizonylatokon ellenőrizni kell, hogy a bizonylaton szerepel-e

a kifizetés dátuma, a jogosult neve, a kifizetett összeg.

a könyvelés bizonylata és a tőpéldány egyezőségét.A pénztárzárlat gyakoriságát a pénzkezelési szabályzatban rögzíteni kell, ellenőrzéskor össze kell vetni a gyakorlatot a szabályozással.

79

21.a. Mutassa be a nonprofit szervezetek ellenőrzésének jellemző sajátosságait, ismertesse az ilyen típusú szervezetek felett ellenőrzési feladatokat ellátó intézményeket!

A nonprofit szektorba tartozó szervezetek tevékenysége széles skálán mozog, jelentős bevétellel és némelyikük jelentős vagyonnal is rendelkezik. A civil szférához tartozó szervezetek jelentős állami és pályázati támogatásokban is részesülhetnek, éppen ezért a működésük és gazdálkodásuk ellenőrzésére fokozott figyelem irányul. A civil szervezetek gazdálkodásának és a működésének ellenőrzésére különböző jogi megoldások születtek az elmúlt években, attól függően, hogy a szervezet milyen típusú civil szervezetnek minősül (pl. közhasznú jogállású-e), mekkora bevétellel rendelkezik, illetve, hogy mennyire áll közel a kormányzati szektorhoz.A nonprofit szférában egyre inkább két pólus alakul ki: a hagyományos civil szféra, az egyesületek és az alapítványok (ezek nagyobb számban vannak ugyan, de vagyonuk, erőforrásuk nagyságrendekkel szerényebb); és az állami, önkormányzati szektorhoz kötődő néhány száz szervezet, amelyek jelentős állami forrásból származó pénzeszközzel rendelkező intézményrendszert alkotnak.

Ellenőrzési kötelezettségek:A közhasznú szervezetekről szóló törvény: ha a közhasznú szervezet éves bevétele > 5 millió Ft, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem állna fenn. A nonprofit szervezetek többségénél nincs szabályozva a felügyelő szerv összetétele, hatásköre, üléseinek gyakorisága, felelőssége, ami jelentős ellenőrzési kockázatot jelenthet.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvény: az ÁSZ ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó intézményeket, az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az alapítványoknál, a társadalmi és egyéb szervezeteknél, bármely nonprofit szervezetnél, mely állami támogatásban részesült, az ellenőrzés viszont kizárólag az állami támogatás felhasználására korlátozódik, és nem terjed ki a gazdálkodás egészére. ↔ A polgári törvénykönyv: az Országgyűlés és a kormány által alapított közalapítvány esetében az ellenőrzés kiterjed a teljes gazdálkodásra is, ez a jogosítvány viszont nem érvényes az önkormányzatok által létrehozott közalapítványokra.

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi: a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások és a szervezetek részére az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását; a kormány, a kormány tagja, ill az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványokat, közalapítványokat.Az egyes ellenőrzést végző szervezetek a vizsgálataik során elsősorban az alábbi kérdé sekre fókuszálnak: az alapító okiratok megléte és megfelelősége; a társadalmi szervezet működésének összhangja az alapító okirattal; a társadalmi szervezetek bevételeinek összetétele (költségvetési források, támogatások, saját bevételek aránya), a bevételek és kiadások összhangja; a társadalmi szervezetnek nyújtott támogatások és a felhasználás alapítói összhangja; költségvetési támogatások hozzájárulásának mértéke a társadalmi szervezet működőképességéhez; támogatási források célhoz kötött felhasználása, támogatási szerződés és a támogatásokkal való elszámolás összhangja, többszörös elszámolás elkerülésének vizsgálata; köztartozás-mentesség ellenőrzése; a társadalmi szervezet által végzett vállalkozási tevékenység nem veszélyezteti-e a működést és az alapfeladat ellátását; a társadalmi szervezet által végzett hitelezési tevékenység veszélyezteti-e a működést és az alapfeladat ellátását és a szervezet fizetőképességét; társadalmi szervezeteknek juttatott költségvetési és pályázati támogatások felhasználása, főként a jogszabályok betartása, a beszámoltatás, a nyilvántartás és a szabályos elszámolás szempontjából; a társadalmi szervezetek vonatkozásában a hatékony és eredményes forráselosztás ellenőrzése; a társadalmi szervezetek vagyongazdálkodása, vagyonkezelése; a társadalmi szervezetek által végzett tevékenységek közérdekűségének vizsgálata; a vagyongazdálkodás és a társadalmi szervezet célmegvalósításának összhangja; a befektetett vagyon jövedelmezőségének ellenőrzése: a társadalmi szervezet működés feltételeinek biztosítottsága; kuratóriumi működés szabályossága; kuratóriumi tagok díjazásának vizsgálata:

80

összeférhetetlenségi szabályok betartása; korrupciós kockázatok kezelése; a társadalmi szervezet belső kontrollrendszerének működése, ahol szükséges, felügyelőbizottság működtetése, a függetlenített belső ellenőrzés, illetve ellenőrző bizottságok működése; a nyilvánosság követelményeinek betartása, a beszámolók megléte, szabályossága, nyilvánosságra hozása.

Ügyészségek: a társadalmi szervezetek működésének törvényességi felügyeletét látják el, ellenőrzik: a vezető és képviselő szervek üléseinek megtartását; a határozatképességre, a létesítő okirat határozatok meghozatalára vonatkozó rendelkezéseinek érvényesülését; a működés dokumentáltságát; a kitűzött céloknak, a jogszabályoknak, a létesítő okirat egyéb rendelkezéseinek megfelelő tevékenységet; a jogszabályi kötelezettségek teljesítését (könyvvezetés, mérlegkészítés, adófizetési kötelezettség teljesítése).

A közhasznú jogállású nonprofit szervezet törvényes működése körében az ügyészségek vizsgálják még azoknak a rendelkezéseknek helyes alkalmazását amelyek: a közhasznú tevékenység végzésére, a vállalkozási tevékenység kizárólagosan a közhasznú célok megvalósítása érdekében történő folytatására, gazdálkodás során elért eredmény felosztására, a közvetlen politikai tevékenység folytatása tilalmának érvényesülésére, a közhasznúsági jelentések készítésére, a működésre, valamint a működés nyilvánosságának biztosítására vonatkoznak.A közhasznú szervezetek működése törvényességének vizsgálata: betartják-e a közhasznú szervezetekről szóló törvény működésre, gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseit; hogyan érvényesülnek a gyakorlatban az adománygyűjtésre, a befektetési tevékenységre, a hitelfelvételre vonatkozó rendelkezések; az érintett szervezetek elkészítik-e közhasznúsági jelentéseiket; a ténylegesen nem működő szervezetek kiszűrése - a megszüntetésük iránti keresetek benyújtása - az ügyészségi tevékenység egyik kiemelt feladata.

81

21. b. Mutassa be a selejtezéssel és a leltározással kapcsolatos ellenőrzési feladatokat! Mutassa be a leltározási szabályzat tartalmát!

A számviteli törvény alapján a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan LELTÁRt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit mennyiségben és értékben.Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor: a leltárba bekerülő adatok valódiságáról leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, ill a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.A mérleg alátámasztásának, a valódiság igazolásának legfontosabb okmánya a leltár. A leltárkészítési és leltározási szabályzat a számviteli politika keretében kötelezően elkészítendő szabályzatok közé tartozik, tartalmaznia kell a következőket: a leltározandó eszközök és források meghatározását.; a tételes mennyiségi felvétel gyakoriságát az egyes eszközök és források vonatkozásában; a leltározás során alkalmazott nyomtatványok körét (például leltárfelvételi ív, leltárösszesítő), a nyomtatványok szabályos javításának módját; a leltározás elrendelésének eljárásrendjét, leltárutasítás, leltározási ütemterv formáját és tartalmát; jegyzőkönyv-készítési kötelezettséget a leltározás megkezdéséről, valamint befejezéséről, a jegyzőkönyvek tartalmi követelményeit; leltárkiértékelési kötelezettséget és a leltárkiértékelés formáját; a leltáreltérések esetén alkalmazandó eljárásokat.Az ellenőrzés lehet utólagos, dokumentumalapú, ez a leggyakoribb forma, ki kell térni azok teljes körűségére. meghatározta-e a kötelezően használandó nyomtatványok és dokumentumok körét a leltározást a szabályzatnak megfelelően hajtották-e végre a leltározáskor a megfelelő nyomtatványok és jegyzőkönyvek kitöltésre kerültek-eA leltározások végrehajtásában előforduló hiba, hogy a folyamatot nem viszik végig, csak a meglévő eszközök felvétele történik meg, a leltárkiértékelést nem végzik el.A leltárkiértékelés nagyon fontos a feladat végrehajtásában, mivel ennek során alakul ki a hiány-többlet lista, a leltáreltérésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A leltározási folyamat vizsgálata során ellenőrizni kell, hogy az analitikus nyilvántartásokban megtörtént-e a leltáreltérések lekönyvelése, azok dokumentumait csatolták-e a leltározási anyaghoz.Leltározás helyszíni ellenőrzésekor vizsgálni kell: a nyomtatványok és dokumentumok teljes körű kitöltését a leltárfelvételi ívekre felvett mennyiségek és a ténylegesen meglévő mennyiségek egyezőségét a leltározásban az arra jogosult személyek vesznek-e részt, a leltározandó eszközök előkészítése megfelelő volt-e.SELEJTEZÉSEK ELLENŐRZÉSE a vállalkozónak van-e selejtezési szabályzata, a selejtezés a szabályzatnak megfelelő lett-e végrehajtva a selejtezett eszközöket az analitikus nyilvántartásban szereplő, beazonosítható módon rögzítették-e a jegyzőkönyvön, az egyedi azonosítókat feltüntették-e. milyen okból kerül sor a selejtezett eszközök selejtezésére. az adott eszközöket az állományból kivezették-e. Selejtezés helyszíni ellenőrzése során vizsgálni kell a nyomtatványok és dokumentumok helyes kitöltéséta selejtezendő eszközök meglétét, állapotát, azonosíthatóságát is. Immateriális javak leltározásának vizsgálata (tételes ellenőrzés): a megfelelően vezetett analitikus nyilvántartásokkal egyeznek-e a fordulónapon az elkészített leltárak, a vállalkozás az egyeztetést és az azonosítást elvégezte-e, és ennek megtörténtét dokumentálta-e, a mérlegben szereplő adatok teljes körűen megegyeznek-e a leltárakkal és az analitikus nyilvántartásokkal, eltérés esetén az eltérést még zárlat előtt kivizsgálták és számvitelileg rendezték-e.

Tárgyi eszközök leltározásának ellenőrzése: a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása pontosan és teljes körűen tartalmazza-e nyilvántartott eszközök valamennyi szükséges adatát; ingatlanoknál teljes körűek és rendezettek-e a tulajdoni lapok; csoportos nyilvántartás esetén a nyilvántartásból megállapítható-e az évenkénti növekedés és csökkenés mennyisége és érteke;

82

valamennyi tárgyi eszközt leleltároztak-e, és a leltározott mennyiség és érték megegyezik-e az analitikus nyilvántartással és a főkönyvvel.

Értékpapírok leltározásának ellenőrzése: részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyilvántartással való egyeztetése; tőzsdén jegyzett, letétbe helyezett értékpapír: letétkezelő végzi, az ellenőrzés során egyeztetni kell a nyilvántartással; dematerializált értékpapírok ellenőrzése egyeztetéssel; a vizsgálat során meg kell győződi arról, hogy az összesített értékadatok megegyeznek-e az analitikus és főkönyvi számlákkal és az érintett mérlegsorokkal.

Vásárolt készletek leltározásának ellenőrzése, jellemzően mintavételesen: minden olyan készletet mennyiségi felvétellel leltároztak-e a mérlegkészítés fordulónapjával, amelyről nem vezettek folyamatosan mennyiségi és értéknyilvántartást, vagy csak értéknyilvántartást vezettek; folyamatosan vezetett nyilvántartás esetén a leltározást minden vásárolt készletre kiterjedően, a leltározási szabályzatnak megfelelően hajtották-e végre; úton vagy idegen helyen lévő készleteket a mérleg fordulónapjával leltározták-e a számla vagy egyéb bizonylat alapján; a készletek leltáraiban az árukészletet tételesen, beszerzési értékkel szerepeltetik-e és azt a fordulónapra érvényesítették-e; a saját termelésű készleteket az üzleti év fordulónapjával leltározták-e, a befejezetlen termelést a feltalálás helyén, a készültségi fokának megfelelően leltároztak-e és az értékelési szabályzatnak megfelelően állapították-e meg az értékét; saját bolti értékesítés esetén elkülönítetten mutatják-e ki ezeket a készleteket.

Pénzeszközök leltározásának ellenőrzése a készpénzt közvetlen felvétel módszerével az üzleti év fordulónapjával leltároz ták-e; a pénztárban kimutatott készpénz ténylegesen megvolt-e, és annak leltározását megfelelően dokumentálták-e; a bankszámlapénz esetén a bankértesítéseket kell egyeztetni a kapcsolatos könyv szerinti nyilvántartásokkal és az eredményt okmánnyal dokumentálni kell.

Követelések leltározásának ellenőrzése: vevőkkel szembeni követelések: számlák, egyenlegközlő levelek és azokra adott válaszok alapján; hitelintézetekkel szembeni követelések: mérleg fordulónapra vonatkozó bankszámlakivonatok alapján; munkavállalókkal szembeni követelések: analitikus nyilvántartásoknak a könyvviteli számlákkal való összevetésével; adóhatósággal szembeni követelések: adóhatóságtól lekért folyószámla-kivonat, valamint a bevallások összehasonlítása alapján; ha különbözet mutatkozik, akkor 30 napon belül rendezni kell, illetve a különbözet értékét és okait jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Kötelezettségek leltározásának ellenőrzése: szállítókkal, munkavállalókkal, adóhatósággal szembeni kötelezettségek, ld. fent, hitelintézetekkel szembeni-kötelezettségek: a hitel- és kölcsönszerződések, valamint a mérleg fordulónapjára vonatkozó bankszámlakivonatok alapján.

83

22.a. Ismertesse a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel ügyeletének az ellenőrzési funkcióit!

MAGYAR NEMZETI BANK (MNB) A Magyar Köztársaság Alkotmánya hozta létre, és a Magyar Köztársaság központi bankjaFelelős a monetáris politikáért; Elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. MNB feladatkörében rendeletet bocsáthat ki. amely törvénnyel nem lehet ellentétes.RT formájában működik, legfőbb szervei a közgyűlés, a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság.Elsődleges célja , alapvető feladata: az árstabilitás elérése és fenntartása, ennek veszélyeztetése nélkül a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját; a monetáris politika meghatározása és megvalósítása; bankjegy- és érmekibocsátás; hivatalos deviza- és aranytartalék-képzés.Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. pénzforgalmi számláját. Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.Az MNB elnöke az Országgyűlés előtt évente beszámol tevékenységéről és monetáris politikájáról köteles tájékoztatást adni.Ellenőrzési tevékenysége: pénzforgalmi feladataihoz kapcsolódóan jóváhagyja és ellenőrzi a pénzforgalmi elszámolóház üzletszabályzatát, ill annak módosítását. a hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezések, vmint a jegybank elnöke rendeleteinek megtartása megtörtént-e a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások vonatkozásában. pénzkibocsátó funkciója kapcsán ellátja és ellenőrzi a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelemmel kapcsolatos feladatokat. az MNB tv. rendelkezéseinek megtartásának elősegítése; a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezései megtartásának vizsgálata; a pénzmosás megakadályozása; a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást előíró jogszabály rendelkezései betartásának ösztönzése; az MNB elnök rendeletei betartásának elősegítése; az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtásának, valamint a tőkepiacokról és hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján kiszervezett tevékenységet végzőknek az ellenőrzése.

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE (PSZÁF)Elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, évente beszámol az Országgyűlésnek Rendeletet bocsájt ki, amely az MNB elnökének rendeletével, törvénnyel, vmint kormányrendelettel nem lehet ellentétes.Számára feladatot csak jogszabály írhat elő, a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható. Feladatai ellátása során rendszerint együttműködik

a Gazdasági Versenyhivatallal, a Magyar Nemzeti Bankkal, más, ellenőrzést végző hatóságokkal.

Feladatkörének ellátására lefolytathat Engedélyezési eljárás: a hatáskörébe tartozó pénzügyi szervezetekkel összefüggő engedély kiadása iránt eljárást folytat le.

a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

Ellenőrzési eljárás: a hatáskörébe tartozó, jogszabályban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart. A határozatok végrehajtását ellenőrizheti

utóvizsgálat, adatszolgáltatás keretében.

Legalább háromévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le

84

banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál viszontbiztosítónál.

Legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le: szövetkezeti hitelintézetnél, összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi intézménynél, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél, és ennek keretében helyszíni

ellenőrzést is tart.Jogosult a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni és jogosult a hatáskörébe tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, illetőleg a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.Bírságot szabhat ki: 100ezer – 2 mrd Ft, felső határa a megállapított éves felügyeleti díj 200%-áig terjedhet

Fogyasztóvédelmi ellenőrzés: ellenőrzi a hatáskörébe tartozó szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító rendelkezések betartását, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, a gazdasági reklámtevékenységgel, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal, ill a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettséggel összefüggő jogszabályok betartását.Bírságot szabhat ki: 15ezer – 2 mrd Ft

Piacfelügyeleti eljárás: eljárást indít: felügyeleti engedély nélkül, vagy bejelentés hiányában végzett:

pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység;

bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén; a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából.

Engedély nélkül és bejelentés hiányában végzett tevékenység megállapítása esetén: megtiltja a tevékenység végzését, hatósági intézkedést alkalmaz bírságot szab ki: 100ezer – 500m Ft

85

22.b. Mutassa be az egyes értékelési eljárások (bekerülési érték, előállítási érték, könyv szerinti érték, piaci érték és valós érték) ellenőrzését

A számviteli törvény előírásának, az egyedi értékelés elvének megfelelően az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell értékelni. Az értékelési eljárásokra jellemző szabályait a számviteli politika részeként írásban kell elkészíteni.

Az értékelési szabályzat ellenőrzése: elkészített-e az értékelési szabályzatát és írásba foglalta-e az eszközök és források, vállalkozásra jellemző, kötelező értékelésének módját. a szabályzat előírásai összhangban vannak-e a számviteli törvény előírásaival, elegendő és egyértelmű útmutatást nyújtanak-e az értékelési eljárások végrehajtásához. Tartalmazza-e az alábbiakat:

a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték tartalmát; bekerülési érték, piaci érték, értékvesztés és visszaírás meghatározásának módját; a bekerülési értékre ható változások elszámolási módját: értékcsökkenés, értékvesztés, visszaírás, piaci és valós értéken való értékelési eljárás; külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek értékének Ft-ra történő átszámításának módját; befektetett, illetve forgóeszközök minősítésének szempontjait; egyedi értékhatár alatti beszerzéseket; követelések elismertetésének követelményeit, minősítésének szempontjait, adósok minősítésének szempontjait; követelések értékelési szempontú minősítése, a valós értéken értékelhetők valós értékének megállapítási módját; milyen módszerrel számolják el a valuta-, illetve devizaszámlákon történt pénzmozgásokat; kötelezettségek elismerésének feltételeit; a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek nyilvántartásba vételkori értékelésének módját; kötelezettségek értékelési szempontú besorolását.

Az értékelési eljárások ellenőrzése során általában az alábbiakat keli vizsgálni: az eszközök állományának változásakor figyelembe vették-e, hogy a vállalkozás folyamatosan, mennyiségben és értékben is vezeti a nyilvántartásait, vagy sem; az üzleti év végén megvizsgálja-e a vállalkozás, hogy a pénzértékben kifejezett eszközök és források nyilvántartási értékét módosítani kell-e a vállalkozás gazdálkodásában bekövetkezett változások miatt; a vállalkozás csak akkor változtat-e az értékelési elvein, ha a változást előidéző tényezők valóban tartósan jelentkeznek; bemutatja-e a vállalkozás a kiegészítő mellékletben a változások eredményre gyakorolt hatását;

a mérlegbe kerülő eszközök értékelésénél érvényesíti-e a vállalkozás az óvatosság és a valódiság elvét,

a vállalkozás betartja-e az értékelési szabályzat szerinti egyedi értékelési eljárásra vonatkozó előírásokat; alkalmaz-e a vállalkozás cikkcsoportos nyilvántartást és az indokolt-e, a cikkcsoportba bevont vásárolt készletek azonos készletfajtához tartoznak-e; ha indokolt, elszámol-e a vállalkozás árfolyamnyereséget, illetve veszteséget és azt az előírásokkal összhangban alkalmazza-e azokat; a vállalkozás él-e a befektetett eszközök esetében a piaci értéken való értékelés elvével és az értékhelyesbítés elszámolása összhangban van-e a számviteli törvény előírásaival; a vállalkozás év közben is értékeli-e az eszközeit és a kötelezettségeit, amennyiben az a számviteli törvény előírásai alapján szükséges.

A bekerülési érték ellenőrzése: mindazon tételeket figyelembe veszi-e, amelyek az adott eszköz beszerzése, előállítása érdekében felmerültek (kivéve a levonható áfát); figyelembe vette-e a vállalkozás a bekerülési érték meghatározásakor, hogy az adott eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig milyen bizonylatok, dokumentumok álltak rendelkezésre; a könyv szerinti értéket helyesen határozta-e a meg a vállalkozás; a beszerzési érték meghatározásakor figyelembe vették-e az eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó vételárat, a járulékos költségeket, a pótlólagos beszerzési költségeket, valamint a kapcsolódó speciális kiadásokat; az eszközök bekerüléséhez egyedileg kapcsolódó tételeket a felmerüléskor, illetve üzembe helyezéskor a számlázott vagy kivetett összegben vették-e számításba.

86

Az előállítási érték ellenőrzése: a saját termelésű készletek, saját teljesítményként nyújtott szolgáltatások és saját előállítású eszközök előállítási értékét a közvetlen önköltségen határozta-e meg a vállalkozás; a közvetlen önköltség megállapításakor figyelembe vette-e a vállalkozás a saját termelésű készletre utalványozható (közvetlenül felmerült), azzal bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő, illetve arra a megfelelő mutatók segítségével felosztható valamennyi költséget; a saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított vagy felhasznált saját előállítású termékek bekerülési értékének meghatározásakor (a bekerülési érték részeként) a vállalkozás figyelembe vette-e a forgalmi érték után fizetendő adó, járulék, termékdíj összegét; az előállítási érték számításakor figyelembe vette-e a vállalkozás a számviteli törvény előírásait

A könyv szerinti értéken való értékelés vizsgálata: alkalmazzák a vállalkozás könyv szerinti érték meghatározásakor az óvatosság elvét; ha adott eszköz tartós árváltozáson esett át, akkor ennek megfelelően csökkentette vagy növelte-e a vállalkozás az eszköz könyv szerinti értékét; a vállalkozás a mérlegébe csak a leltárba felvett, ténylegesen meglévő eszközöket és kötelezettségeket állította-e be; az eszközök könyv szerinti értékének meghatározásakor figyelembe vette-e a vállalkozás a számviteli politikában rögzített, választott nyilvántartási módot, illetve a könyv szerinti érték megállapításának célját figyelembe vette-e a vállalkozás, hogy az eszközöket beszerzési, illetve előállítási költségüknél magasabb értéken nem szabad a mérlegbe felvenni; figyelembe vette-e a vállalkozás az eszközök bekerülési értékét módosító tételeket és a számviteli törvény előírásait a módosító tételekre vonatkozóan, ilyen módosító tételek: az értékcsökkenés, az értékvesztés, a visszaírás, a hitelezési veszteségként való leírás, az árfolyam-különbözet elszámolása, hozzáírás (pl. pótlólagos beruházás esetén), utólag kapott árengedmény; könyv szerinti értéken mutatta-e ki a vállalkozás a mérlegében a saját tőkét, a céltar talékot, a kötelezettségeket, passzív időbeli elhatárolásukat.

A piaci értéken való értékelés vizsgálata: a piaci értéken való értékeléssel kizárólag a következő esetekben élt-e a vállalkozó: vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, aktivált tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök közül a részesedések; a vállalkozás eleget tesz-e évente az újraértékelési kötelezettségének a már átértékelt eszközök esetében; értékhelyesbítés elszámolásakor, amennyiben szükséges, elvégzi-e a vállalkozás a visszaírást, továbbá amennyiben a visszaírással korrigált könyv szerinti érték tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a piaci értéken alapuló értékelésbe bevonható eszköz piaci értéke, akkor értékhelyesbítésként mutatja-e ki a vállalkozás a különbözetét; ha az értékhelyesbítés során a különbözet elszámolása pozitív, akkor az eszközök között a különbözet értékhelyesbítésként - könyv szerinti értéktől elkülönítetten kimutatásra került-e, továbbá a források között értékelési tartalékként elszámolásra került-e; ha az egyedi eszköz kivezetésre került a nyilvántartásokból, akkor az egyedi eszközhöz kapcsolódó értékhelyesbítést is kivezették-e; az értékhelyesbítést bemutatta-e a vállalkozás a kiegészítő mellékletben; a vállalkozó által választott értékhelyesbítés módszere összhangban van-e az értékelési szabályzattal, továbbá a vállalkozás érdekeivel; az értékhelyesbítés összege leltárral alátámasztásra került-e; az értékelés helyességét hitelesített-e a vállalkozás könyvvizsgálóval.

87

23.a. Vázolja fel a tulajdonosi ellenőrzés lehetséges módjait egy nagyvállalat, illetve egy kis- és középvállalkozás esetében! Ismertesse, hogy milyen szerepe lehet a felügye lőbizottságnak, illetve az audit bizottságnak a tulajdonosi ellenőrzés gyakorlásában!

TULAJDONOSI ELLENŐRZÉS a vállalkozói szférában a vállalkozás tulajdonosai, tagjai, a részvényesek érdekeinek képviseletében végzett ellenőrzés. Elsősorban arra irányul, hogy a vállalkozás vezetése hatékonyan, eredményesen és gazdaságosan látja-e el a vállalkozás irányítását. A tulajdonost az érdekli, hogy az általa kinevezett vagy választott vezető milyen hatékonyan, eredményesen gazdálkodik a rábízott eszközökkel, alkalmas-e a megfelelő tartós jövedelmezőség elérésére.

Tartalmuk alapján lehetnek: az alapszabályon, alapító okiraton alapuló ellenőrzések (ezek inkább átfogó jellegű vizsgálatok), a szerződéseken alapuló, a tulajdonhoz kapcsolódó eseti érdekeket védő ellenőrzések a kellő szakmai gondosság ellenőrzése.

Irányultsága alapján lehet: 1) GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK TULAJDONOSI ELLENŐRZÉSE Komplexebb, nagyobb vállalkozások esetében jellemzően elválik a tulajdonosok személye a vállalkozás vezetőitől, az ügyvezetést a vállalkozás profiljának megfelelően felkészült és szakképzett személy látja-e el. Tulajdonosi ellenőrzés célja: a feladat- és szerepkörök szétválásának lényéből ered, azaz a tulajdonosok szeretnének bizonyosságot szerezni arról, hogy az általuk megbízott vezető (illetve vezető testület) megfelelően látja-e el a munkáját, védi-e a tulajdonosi érdekeket. Természetesen a tulajdonosi ellenőrzés és a függetlenített ellenőrzés között szoros kapcsolat van, ugyanakkor a tulajdonosi ellenőrzés az operatív szervezet feletti, kifejezetten vezetői szint ellenőrzésére irányul, míg a belső ellenőrzés sokkal inkább az operatív feladatellátás és gazdálkodás megfelelőségét vizsgálja. A vállalkozás mérete, komplexitása és a vonatkozó jogszabályi előírások alapján a tulajdonosi ellenőrzés ellátásának módja lehet: Középvállalkozások esetében az ügyvezető feletti ellenőrzést, ilyen esetben a felsővezetőket is a tulajdonosok jelölik ki, nincsenek önálló bizottságok. Nagyobb vállalkozások esetében a tulajdonosok vállalkozás működését, tevékenységet, ezért egyes ellenőrzési funkciókat bizottságokra, testületekre delegálnak. természetesen azzal, hogy ezen testületek tagjai kizárólag szakmailag felkészült, kompetens személyek lehetnek. A bizottságok munkája nem öncélú, hanem a tulajdonosi érdekek védelmében tevékenykednek.A tulajdonosok a tulajdonosi ellenőrzés gyakorlásával összefüggő feladataikat az alábbiakon keresztül gyakorolják: a vállalkozás alapszabályának megállapítása, módosítása; az alapszabály szerinti előírások betartása és betartatása; a vállalkozás igazgatóságának, vezetőségének, felügyelőbizottságának, könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása; a beszámoló jóváhagyása; üzleti jelentés elfogadása; javadalmazási döntések meghozatala stb.Az igazgatóság (szakmailag kompetens külső és operatív tagokból áll) ellenőrzési feladatai: a vállalkozás stratégiai és operatív céljainak meghatározása és a végrehajtás folyamatos monitoringja; a vállalatirányítás eredményességének és hatékonyságának vizsgálata; vezetői elszámoltathatóság keretében a szükséges nyilatkozatok, jelentések elkészítése; a vállalkozás transzparens működésének és gazdálkodásának biztosítása; etikai elvárások betartatása, összeférhetetlenségi esetek kezelése; belső kontrollrendszer kiépítése, működtetése (szabályozása), ezen belül a kockázat- kezelés-, a kontrolltevékenységek és a szabálytalanságkezelés gyakorlatának kialakítása; a pénzügyi-számviteli jelentések jogszabályi megfelelőségének biztosítása és közzététele; teljesítményértékelési rendszer működtetése; az operatív menedzsment ellenőrzése.Az ellenőrzés tevékenysége bármely működési folyamat értékelésére kiterjednek, melyek összhangba hozhatók bármilyen módon egy vállalkozás tevékenységével és az azzal összefüggő gazdálkodási sajátosságokkal, valamint az alapítói dokumentumoknak megfelelő szabályossági és az etikai elvárásokkal.A belső ellenőrzés maga is a tulajdonosi érdekek egyik fontos védelmezője, hiszen független belső szervezeti egységként, objektív vizsgálatai során rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, kontroll és irányítási eljárásainak hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósítását.

88

FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ELLENŐRZÉSI SZEREPKÖRE A vállalkozás legfőbb szervének ellenőrző szerve, tagjait általában a vállalkozás legfőbb szerve választja. Létrehozásáról a társaság tulajdonosai döntenek, azonban bizonyos esetekben kötelező a létrehozása, úgymint: a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén; zártkörűen működő részvénytársaság esetén, amennyiben azt a szavazati jogok legalább 5%-ával rendelkező tulajdonosok kérik; azon vállalkozások esetében, amelyek éves átlagos munkavállalói létszáma meghaladja a 200 főt; ha azt jogszabály kifejezetten előírja.Alapvető feladatai: jóváhagyni a vállalkozás éves jelentését (jóváhagyás nélkül nem terjeszthető fel az éves jelentés a vállalkozás legfőbb szerve felé), a beszámoló írásbeli véleményezése, összehívja a vállalkozás legfőbb szervét, ha azt tapasztalja, hogy a vállalkozás igazgatóságának tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, tulajdonosi határozatokba ütközik, vagy éppen sérti a tulajdonosok érdekeit. tanácskozási joggal részt venni a legfőbb szerv ülésén.A felügyelőbizottság saját maga állapítja meg ügyrendjét, amit a vállalkozás legfőbb irányító szerve hagy jóvá. A bizottság tagjai maguk közül elnököt és elnökhelyettest választanak, az elnök feladata összehívni és levezetni a bizottság üléseit. A bizottság tagjai a feladataik ellátása során személyesen és önállóan kötelesek eljárni, a bizottságot e minőségükben a vállalkozás tagjai, illetve a munkáltatójuk nem utasíthatja. A felügyelőbizottság az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármelyik tagját megbízhatja, ill az ellenőrzési feladatokat megoszthatja állandó jelleggel a tagok között. A bizottság tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a vállalkozásnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért

AUDIT BIZOTTSÁG FELADATKÖRE Az igazgatóság és a felügyelőbizottság számára felügyeli a vállalkozás kockázatkezelési rendszerének hatékonyságát, a belső kontrollrendszer működését és a belső ellenőrzés tevékenységét, szerepköre tehát speciális, jellemzően az igazgatóság ellenőrzési feladatköréhez kapcsolódik. Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében kötelező az audit bizottság létrehozása az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság független tagjaiból (legalább 3 tag jelölésével). Ahol nem hoznak létre külön audit bizottságot, ott a feladatok nagy részét a felügyelőbizottság látja el.Feladatköre: a pénzügyi jelentések, a számviteli és a kontrolling rendszer, a független könyvvizsgálói jelentések, a jogi és etikai megfelelés ellenőrzése, javaslattétel a szükséges továbbfejlesztésre.. nagyobb és jellemzően tőzsdére bevezetett vállalkozások esetében vizsgálja a jogi és etikai normáknak való megfelelést is. a függetlenített belső ellenőrzéssel és a könyvvizsgálóval szakmai kapcsolatot tart és egyfajta koordináló szerepköre is van az ellenőrzésekkel kapcsolatban. Koordináló szerepkörében, többek között rajta keresztül juthatnak el a döntések az igazgatóság felé. A belső ellenőrzés felett egyfajta irányítási feladatkört is elláthat, pl. felhatalmazást adhat a belső ellenőrzési alapszabályon keresztül az ellenőrzések lefolytatására, hozzáférést biztosít az ellenőrzési munka eredményes elvégzéséhez szükséges iratokhoz, információkhoz, véleményezi a belső ellenőrzés ellenőrzési terveit, beszámolóit.

2) ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ VÁLLALKOZÁSOK ELLENŐRZÉSE Az állami tulajdonban lévő vagyon kezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Egyszemélyes részvénytársaság, részvénye névre szóló és forgalomképtelen.A kormány évente köteles az Országgyűlésnek beszámolni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenységéről. A beszámoló mellékletét képezi az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenységéről.Igazgatósága legalább kéthetente egyszer ülést tart. Elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a kormány nevezi ki és menti fel. Az ellenőrzés alapvetően a 11 tagból álló felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. A beszámolót választott könyvvizsgáló ellenőrzi. A felügyelőbizottság: Ellenőrzi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának, illetve ügyvezetésének tevékenységét. Megvizsgálja a Zrt. üzleti könyveit és iratait, melyhez szakértőt is igénybe vehet. Véleményezi a Zrt. üzletpolitikájáról szóló éves jelentést,-az éves beszámolót és a vagyonáról, vagyonkimutatásáról készült jelentéseket. Ellenőrzi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által lefolytatott versenyeztetési eljárások szabályszerűségét. Elősegíti az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységét.

89

23.b. Mutassa be az időbeli elhatárolások ellenőrzésének módját!

Az időbeli elhatárolás elvét a számviteli törvény rögzíti, ez alapján időbeli elhatárolásnak nevezzük olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.Cél: a több évet érintő gazdasági események eredményre gyakorolt hatása a felmerüléssel arányosan kerüljön megosztásra az évek között (összemérés elve). Az aktív időbeli elhatárolás az eredményre növelő (költség, ráfordítás csökken vagy bevétel, hozam nő) a passzív időbeli elhatárolás az eredményre csökkentő (költség, ráfordítás nő vagy bevétel, hozam csökken) hatást gyakorol.Aktív időbeli elhatárolások ellenőrzéseItt számolták-e el: az üzleti év fordulónapja előtt felmerült olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el (pl. szaklap előre történő fizetése); az olyan járó árbevételeket, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el (utólag lehet számlázni); a ténylegesen csak a mérleg fordulónapja után megjelenő pénzbevételeket, melyek az elszámolási időszakot illetik meg (pl. utólag esedékes bérleti díj); az olyan kötelezettségeknél, amelyeknél a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél (pl. váltónál) a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti éve(ke)t terhelő összeget; a kamatbevételekkel szemben elszámolt, a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont és hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki; a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt jellegű különbözetből az időarányosan a tárgyévre jutó részt; a forgóeszközök között kimutatott értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett, a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, ill a vásárolt vételi opció díjának összegét, ha az számottevő és az értékeléskor várhatóan megtérül; a tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt, szerződés szerinti összegét (halasztott ráfordításként kimutatva); a devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérleg fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításként elszámolt árfolyamveszteség teljes összegét (a nem realizált árfolyamveszteséget).Passzív időbeli elhatárolások ellenőrzéseItt mutatták-e ki: a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételt képezi (pl. előre űzetett bérleti díj); a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban vált ismertté, vagy kerül számlázásra (pl. posta, villanyszámla); a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget; a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként még ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járadékát; a kötelezettségek ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott pénzügyileg rendezett támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget; a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti veszteség jellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget.A halasztott bevételként mutatták-e ki a rendkívüli bevételként elszámolt: fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét; elengedett, valamint harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettségek terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik; térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.A passzív időbeli elszámolásokat teljes körű, tételes módszerrel indokolt ellenőrizni.

90

24. a. Mutassa be a könyvvizsgálat szerepét, funkcióját a vállalkozások ellenőrzési rend szerében! Ismertesse a kötelező könyvvizsgálattal kapcsolatos jogszabályi előíráso kat! Egy példán keresztül mutassa be a könyvelők, könyvvizsgálók és a belső ellen őrök együttműködési lehetőségeit!

A KÖNYVVIZSGÁLÓI ELLENŐRZÉS CÉLJA A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a vállalkozók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről tárgyszerű, megbízható, valós információkat hozzanak nyilvánosságra. A könyvvizsgálat tág értelemben a piac szereplőinek érdekeit szolgálja.A könyvvizsgálói tevékenység folytatásának kereteit, szabályait és tartalmát alapvetően a könyvvizsgálói kamarai törvény határozza meg. A könyvvizsgálói kamarai törvény rendelkezik a kamara feladatairól, a kamarai tagsági viszonyról, a könyvvizsgáló jogairól és kötelezettségeiről, a könyvvizsgálói tevékenységről és a könyvvizsgálók felelősségi szabályairól.A könyvvizsgálói ellenőrzés része a magyar ellenőrzési rendszernek, természetesen nem önálló ellenőrzési intézményként, hanem mint egyfajta jogintézmény.A könyvvizsgálat elsődleges feladata a vállalkozás által az adott üzleti év gazdálkodásáról készített számviteli beszámoló értékelése, felülvizsgálata, véleményezése. A könyvvizsgálói vélemény keretében nyilatkozni kell arról, hogy a beszámolók a számviteli törvény előírásai szerint készültek-e, megbízható és való képet nyújtanak-e a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről, továbbá a beszámolók és az üzleti je -lentések adatainak összhangjáról.

A könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményekKönyvvizsgálat keretébe tartozó tevékenységet az végezhet, aki tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. A Kamara tagja lehet az a természetes személy aki: okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, büntetlen előéletű, munkaviszonyban nem áll, hároméves szakmai gyakorlatot igazol, felelősségbiztosítással rendelkezik, a kamara alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri és a kamarai tagdíj megfizetését vállalja és teljesíti.A könyvvizsgálót a véleményalkotásában megbízója vagy munkáltatója nem utasíthatja, és senki nem befolyásolhatja. Ha a könyvvizsgáló olyan megbízást vállal, amely a fő tevékenységévei összeférhetetlen, illetve nem egyeztethető össze, akkor kezdeményeznie kell a kamarai tagság szüneteltetését. A könyvvizsgálónak feladatellátása során fokozott figyelmet kell fordítania a függetlenségének, objektivitásának és pártatlanságának megőrzésére.

A könyvvizsgáló feladataiA könyvvizsgáló feladatait, a könyvvizsgáló által ellátható és ellátandó tevékenységek körét a kapcsolatos törvények a következők szerint határozzák meg: A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A gazdasági társaságok, szövetkezetetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényben előírt értékelési, ellenőrzési záradékolási feladatok ellátása. A gazdálkodó szervezetek alapításával, átalakulásával meghatározott vagyonelem értékhelyesbítésével, megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás. A könyvvizsgálók más törvényben meghatározott feladatainak elvégzése.A választott könyvvizsgáló legfontosabb feladata tehát a társaságoknál a beszámoló véleményezése és záradékolása, valamint a közgyűlés, taggyűlés elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentés vizsgálata abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

A számviteli törvény az alábbi nevesített esetekben teszi kötelezővé a könyvvizsgálatot: minden olyan kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál, ahol a könyvvizsgálatot más törvény írja elő; konszolidálásba bevont vállalkozásoknál; a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél; valamint a konszolidált éves beszámolónál. minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja előtt kamarai tag könyvvizsgálót, kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaságot megbízni, külön törvény szerint könyvvizsgálót választani.

91

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A gazdasági táraságokról szóló törvény további speciális esetekben is előírja könyvvizs gáló megbízását , feladata alapvetően eltér a folyamatos működés vizsgálatától, mivel itt egy konkrét gazdasági jelenség ellenőrzését kell elvégeznie. E tekintetben feladatát képezik az alábbiak: az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegének ellenőrzése, felszámolással vagy végelszámolással megszűnő gazdasági társaságok felszámolási, végelszámolási zárómérlegének felülvizsgálata, minden olyan tőkeemelés hitelesítése, amikor az nem pénzbeli betéttel, hanem apporttal történik.A könyvvizsgálót határozott időtartamra, legfeljebb 5 évre a társaság legfőbb szerve választja. A megválasztott könyvvizsgáló újraválasztható.

Nem lehet könyvvizsgáló a gazdaság alapítója, illetve tagja. a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, gazdasági társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.

A könyvvizsgáló jogai betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőtől, a felügyelőbizottság tagjaitól, ill a társaság munkavállalóitól, megvizsgálhatja a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, vmint szerződéseit. közreműködőt (könyvvizsgálói asszisztenst) vehet igénybe, ha ahhoz a megbízó hozzájárul.

A könyvvizsgálói jelentés tartalma: a könyvvizsgálói jelentés címe, címzettjei; a könyvvizsgálat tárgyát képező beszámolók azonosító adatai, a beszámolási szabályrendszer megjelölése; az alkalmazott könyvvizsgálati standardoknak a leírása; a könyvvizsgálat hatóköre; az elvégzett vizsgálatok jellegének bemutatása és összefoglalása; a könyvvizsgáló egyértelmű véleménye a beszámoló elfogadásáról vagy elutasításáról, továbbá arról, hogy a beszámoló megfelel-e a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok előírásainak; a hitelesítő, korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék vagy a záradék megadásának elutasítása, az esetleges figyelemfelhívó megjegyzések, a beszámolók és az üzleti jelentés összhangja, a felelős könyvvizsgáló neve, kamarai nyilvántartási száma, aláírása; a könyvvizsgálói jelentés keltezése.

A KÖNYVVIZSGÁLAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA A kamarai törvény a könyvvizsgálat minőségbiztosítását:

felügyeleti jellegű ellenőrzésként értelmezi belső, kamarai hatósági eljárásként értelmezi.

A közfelügyeleti rendszer elsődleges célja, hogy a könyvvizsgálói tevékenység átlátható és számonkérhető legyen, a vizsgálat fókuszában az alábbiak állnak: könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése, kamarai nyilvántartások vezetése; etikai standardok, könyvvizsgálati normák, belső minőségbiztosításra vonatkozó normák (standardok) betartása; fegyelmi eljárások ellenőrzése; szakmai továbbképzések teljesítésének vizsgálata.A könyvvizsgálói tevékenység jogszabályi előírásoknak megfelelő ellátását a Kamara is ellenőrzi.

Kamara Minőségellenőrzési Bizottságának elsődleges feladatai: ellenőrzi, hogy a könyvvizsgálati tevékenység a nemzeti standardok alapján történik-e vizsgálja, hogy a függetlenséggel kapcsolatos szabályok betartásra kerülnek-e.A kamarai tag könyvvizsgálóknál legalább 6 évente minőségellenőrzést kell lefolytatni.

92

24.b. Mutassa be a mérleggel kapcsolatos ellenőrzés és önellenőrzés szabályait, a szám viteli törvénynek a vonatkozó rendelkezéseit!

Az éves beszámoló részei: mérleg, eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. Az éves beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni az üzleti jelentést is. Az éves beszámoló mérlegének tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget, amelyek a gazdálkodó valós vagyoni és pénzügyi helyzetének bemutatásához szükségesek.A mérleg általános ellenőrzése keretében vizsgálni kell az alábbiakat: A mérlegben megfelelően szerepel-e valamennyi vagyontárgy, követelés és kötelezettség. Az eszközöket és a kötelezettségeket alátámasztották-e leltárral. Bruttó módon vették-e fel a mérlegbe az eszközöket és a forrásokat. Betartották-e az értékelésnél a valódiság és az óvatosság elvét, és elszámolták-e az értékvesztéseket, értékcsökkenést, visszaírásokat. Betartották-e a mérlegfolytonosság, lényegesség és következetesség elvét.BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ELLENŐRZÉSE Az immateriális javak ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy: A tárgyévi nyitó és az előző évi záró érték megegyezik-e. A vásárolt immateriális javak nyilvántartásba vett értéke megegyezik-e a beszerzési értékkel, a saját előállítású immateriális javak értéke közvetlen önköltségen került-e a könyvekbe felvételre. Az immateriális javakat leltárral egyeztették-e.Ide számolták-e el: az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával kapcsolatosan felmerült tételeket; a vagyoni értékű jogokat, amelyek nem tartoznak a szellemi termékek közé (pl. bérleti jog, használati jog); a szellemi termékeket (pl. találmányt, szabadalmat); az üzleti vagy cégértéket; az immateriális javakra adott előlegeket.A tárgyi eszközök ellenőrzése keretében vizsgálni kell. hogy: a tárgyévi nyitó és az előző évi záró adatok megegyeznek-e; a használatba vett tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapjait folyamatosan vezetik-e; ide számolták-e el az ingatlanokat, műszaki berendezéseket, a tenyészállatokat, beruházásra adott előlegeket megfelelő okmánnyal alátámasztották-e az aktiválást, az üzembe helyezést, illetve időben aktiválták-e az összes kapcsolatos költséget, amely a tárgyi eszköz értékébe beszámítandó. a tervezett értékcsökkenési leírás megfelel-e a számviteli politika előírásainak, a maradványértéket helyesen állapították-e meg, az amortizációt az üzembe helyezéstől számolták-e el. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatban vizsgálandó, hogy: besorolásuk (tartós vagy rövid lejáratú) megfelelő-e; a részesedéseket, a kölcsönöket és az értékpapírokat beszerzési értéken vették-e nyilvántartásba; fordulónapon - ha az érték tartósan és jelentősen csökken - a mérlegben a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken értékelték-e, az értékvesztést, ill. a visszaírást elszámolták-e.FORGÓESZKÖZÖK ELLENŐRZÉSE Készletek (vásárolt és saját előállítású készletek) ellenőrzésénél vizsgálni kell, hogy: megtörtént-e a mérlegben kimutatott készletek leltározása, a készletértékek a leltárak értékeit tükrözik-e; szabályszerű volt-e az értékelés és a kiértékelés: az eltérések (hiányok, többletek) elszámolása megfelel-e a számviteli törvény előírásainak. elszámolták-e az értékvesztéseket, ill a visszaírásokat; ellenőrizték-e a munkahelyre kiadott és a dolgozóknál lévő eszközök meglétét, megegyeznek-e a leltárak, az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés adatai stb.SAJÁT TŐKE ELLENŐRZÉSE A jegyzett tőke ellenőrzése során meg kell győződni arról, hogy itt mutatták-e ki: a RT-nél, KFT-nél, egyéb vállalkozónál a cégbíróságon bejegyzett tőkét, a létesítő okiratban meghatározott összegben; más gazdálkodónál a jegyzett tőkét a létesítő okiratban meghatározott, vagy a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott összegben; a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozó által a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott vagyont. itt mutatták-e ki az alapításkor, ill a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét jegyzett tőkeként.

93

A tőketartalék növekedéseként számolták-e el: RTnél a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet; az előző bekezdésen kívüli vállalkozónál a tulajdonosok (tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét; a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben; a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét;Csökkenéseként számolták-e el: a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalékkivonás összegét, a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,Eredménytartalék növekedéseként számolták-e el: az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségét, ideértve az ellenőrzés során feltárt, az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítást is; a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben; a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot; az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét;Csökkenéseként számolták-e el: az előző üzleti év mérleg szerinti veszteségét, ideértve az ellenőrzés előző év(ek) eredményeit csökkentő módosításokat is; a jegyzett tőke emelésére felhasznált szabad eredménytartalékot; az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét; az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatra, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget;Lekötött tartalék ellenőrzéseA tőketartalékból átvezették-e: a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, illetve a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot. Az eredménytartalékból átvezették-e: a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek névértékét, illetve a visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több; az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál a vagyon felértékelése miatt, illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt megfizetendő társasági adónak megfelelő összeget; a lekötendő tartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet; a gazdasági társaság tulajdonosainál a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés összegét; illetve más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot.Értékelési tartalék vizsgálata az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés kizárólag egymással szemben és azonos összegben változott-e. Mérleg szerinti eredmény ellenőrzése Az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamataira igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamatozó részvény kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény a mérleg szerinti eredmény.KÖTELEZETTSÉGEK ELLENŐRZÉSE Vizsgálandó, hogy hosszú lejáratú kötelezettségként mutatták-e ki: a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönt és hitelt a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával; a pénzügyi lízing miatti kötelezettséget és az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket.Vizsgálandó, hogy rövid lejáratú kötelezettségként mutatták-e ki az egy évnél rövidebb ideig fennálló kötelezettségek a rövid lejáratú kölcsönök, hitelek, ide értve a hosszú lejáratú kötelezettségekből az egy éven belül esedékes törlesztőrészleteket ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, akkor a visszafizetendő összeget a kötvénykibocsátások, egyéb kötelezettségek vagy váltótartozások között mutatták-e ki; áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, áfát is tartalmazó kötelezettséget az elismert, számlázott összegben mutatták-e ki, amíg a kötelezettséget pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással ki nem egyenlítették a váltótartozásokat a fizetendő forintösszegben mutatják-e ki; a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintértéken vették-e fel a könyvekbe. Az egyéb kötelezettségek közül a költségvetéssel szembeni tartozásokat kell részletesebben megvizsgálni: személyi jövedelemadót, általános forgalmi adót, fogyasztási adót, társasági adót, a munkaadói- és

94

munkavállalói járulékot, továbbá az önkormányzatoknak fizetendő helyi adókat, valamint a központi alapokba történő befizetéseket

95

25.a. Mutassa be az európai uniós támogatások ellenőrzési rendszerét, külön térjen ki az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság szerepkörére! Ismertesse, hogy milyen ellenőrzési hatásköre van a tagállamokban az Európai Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek!

A hatályos törvényi szabályozás (az államháztartásról szóló tv, Aht.) speciális rendelkezéseket tartalmaz a költségvetési, vmint az európai uniós támogatásokból származó támogatások ellenőrzésére vonatkozóan. Az Aht. szerint a költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatást nyújtó szerv, ill szervezeti egység kötelessége a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetekkel és a kedvezményezettekkel együttműködni.A támogatások lebonyolításában részt vevő szervezet, ill a kedvezményezett köteles az ellenőrzés érdekében: az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, ill az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban az irányító hatóságok, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési hatóság képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is - a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, ill a fizikai vizsgálatában - segíteni.Az államháztartás külső és belső pénzügyi ellenőrzését ellátó szervek az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) együttműködnek.A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának előírása szerint az irányító hatóságok belső ellenőrzését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) belső ellenőrzési egysége látja el. A közreműködő szervezetek, ill az Igazoló Hatóság (IgH) működésének belső ellenőrzését ugyancsak biztosítani kell, melyet a közreműködő szervezetet működtető jogi személy, illetve az IgH funkcionálisan független, kizárólag ezen feladatok végrehajtására kialakított belső ellenőrzési részlege lát el. Speciális szabályok az uniós támogatásokat lebonyolító szervezetek belső ellenőr zése vonatkozásában: Az NFÜ belső ellenőrzési egysége, vmint a közreműködő szervezetek, ill az IgH belső ellenőrzési részlegei az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit haladéktalanul kötelesek megküldeni az EH részére. A lebonyolításban érintett szervezet az általa az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit a lezárását követő 15 napon belül megküldik az IgH részére. A közreműködő szervezetek és az IgH belső ellenőrzési részlegei minden év november 15-éig, az NFÜ belső ellenőrzési egysége minden év december 15-éig megküldik éves ellenőrzési tervüket - az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt - az államháztartásért felelős miniszter és az ellenőrzési hatóság részére. A közreműködő szervezetek az éves ellenőrzési tervüket minden év november 15-éig az NFÜ részére is megküldik.Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF): Kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások (nem belső!!!) ellenőrzésére kijelölt szerv 2010-től az. Az Ellenőrzési Hatóság funkcióját látja el. A KEHI-ből vált ki, de a kormányzati ellenőrzési feladatokat továbbra is a KEHI látja el. EUTAF ellenőrzési jogköre kiterjed a külön kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre: a lebonyolításban érintett intézményeknél, a támogatásban részesülő jogi személyeknél, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél és természetes személyeknél, a támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

Ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások Kormány által meghatározott ellenőrzési feladatait, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezési, beszámolási, illetve zárónyilatkozat-kiadási feladatokat, így elvégzi különösen: a 2004-2006 közötti programozási időszak tekintetében a strukturális alapokkal, a Kohéziós Alappal és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés programmal kapcsolatos ellenőrzéseket; az európai uniós előcsatlakozási eszközök és Átmeneti Támogatás felhasználásának ellenőrzését; a Schengen Alaptámogatásai felhasználásának ellenőrzését és a költségnyilatkozatok igazolását; az INTERREGIII Közösségi Kezdeményezés programokkal kapcsolatos ellenőrzéseket; az európai területi együttműködési programokkal kapcsolatos ellenőrzéseket; a Norvég Finanszírozási Mechanizmussal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos ellenőrzéseket; a Svájci-Magyar Együttműködési Programmal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

96

Az EURÓPAI BIZOTTSÁG ellenőrzési hatásköre Az Európai Unió minden olyan tevékenység, projekt ellenőrzésére jogosult, amelyek elvégzése, megvalósítása során akár csak 1 eurócent EU támogatás is felhasználásra kerül. A támogatások felhasználásának jogszerű és szabályszerű lebonyolítása, a kontrollok megléte, a „négy szem” elvének biztosítása, ill az előírásoknak megfelelő dokumentáltság a korrekciót nem javasló uniós auditvélemény elsődleges feltételeit jelentik. Rendszerellenőrzés: az uniós támogatások lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő intézmények működésének, és az általuk működtetett irányítási és ellenőrzési rendszemek a vizsgálatára kerül sor.

1.lépés: az ellenőrzött teljes mértékig tisztában legyen a saját intézményének feladataival, ill a vizsgált operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerével. 2.lépés: fel kell tárni az elvárt és a "tényleges helyzet közötti különbségeket, az intézményeken belül működő belső kontrollrendszerekből kell kiindulni, ami szintén az uniós audit tárgya, így annak megfelelő működtetése kettős célt szolgál;

a pénzügyi és szakmai feladatellátás szabályozottságának, eredményességének, hatékonyságának, gazdaságosságának biztosítását;

a belső kontrollrendszer uniós auditnak való megfelelését.Közbeszerzések ellenőrzése: A közbeszerzési eljárás során szintén az alapul szolgáló jogszabályokból, irányelvekből, illetve útmutatókból kell kiindulni, hogy az megfeleljen egy esetleges uniós audit elvárásainak. A közbeszerzési folyamat lebonyolítása során az alábbi pontokra érdemes kiemelt figyelmet fordítani: megfelelő eljárás kiválasztása; a felhívásban szereplő határidők betartása; személyi összeférhetetlenségek elkerülése; a közbeszerzési felhívásban szereplő kritériumok meghatározásánál elkerülendő az olyan túl szigorú

követelményrendszer, amely eleve több potenciális pályázó kizárásával jár; a pályázó kiválasztásánál az ár-érték arány maximális figyelembevétele; minden tevékenység dokumentálása.

Uniós forrásból társfinanszírozott projektek helyszíni ellenőrzése: Egy uniós audit során a vizsgálandó projektek kiválasztása legtöbb esetben a helyszínen történik, ezért ezekre felkészülni csak korlátozott mértékben lehet. Fontos, hogy a szükséges tájékoztatást minél előbb,, de legkésőbb a támogatási szerződés megkötésekor meg kell adni a kedvezményezettek számára. így már a projektek induló szakaszában tisztában lehetnek a betartandó szabályokkal, illetve azokkal a területekkel, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítaniuk.

Az EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ellenőrzési hatásköre Az Európai Számvevőszék az uniós pénzügyek ellenőrzésével foglalkozik. Feladata az EU pénzügyi irányításának fejlesztése és a közpénzek felhasználásáról történő jelentésté tel. Az intézményt 1975-ben hozták létre, székhelye Luxembourgban van.A Számvevőszéknek jogában áll minden olyan személyt vagy szervezetet ellenőrizni (auditálni), aki vagy amely uniós forrásokat kezel. A Számvevőszék gyakran végez helyszíni ellenőrzést. Megállapításairól jelentést nyújt be a Bizottságnak és az EU tagállami kormányainak. A Számvevőszéknek magának jogi hatásköre nincs. Amennyiben ellenőrei csalást vagy szabálytalanságot tárnak fel, erről tájékoztatják az OLAF-ot.Az Európai Számvevőszék ellenőrzési feladatai az alábbiak: Ellenőrzi az Európai Unió, vmint az EU által létrehozott vmennyi szerv összes bevételi és kiadási elszámolását. Megvizsgálja, hogy az európai uniós pénzeszközök minden bevételezése és kiadása törvényes és szabályos módon történt-e, és hogy hatékony volt-e a pénzügyi gazdálkodás Éves jelentés benyújtása az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előző pénzügyi évről Észrevételeket tehet bármely általa választott időpontban, főleg speciális jelentések formájában. Jelzi az ellenőrzési munkája során észlelt szabálytalanságokat és feltételezhető csalásokat. Hivatalosan véleményez minden pénzügyi jellegű EU-jogszabálytervezetet. Tanáccsal szolgál a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos bármely javasolt intézkedésről. Ellenőrzési jelentései és véleményei közzétételével segíti az Európai Parlamentet

Alapvetően két típusú ellenőrzést végez: pénzügyi ellenőrzés az elszámolások megbízhatóságára, jogszerűségére és szabályszerűségére terjed ki. teljesítmény-ellenőrzés a megfelelő teljesítmény vizsgálatára irányul (gazdaságosan, hatékonyan és

eredményesen bántak-e a közpénzzel).Jellemző a rendszeralapú ellenőrzés: az ügyletekből vett mintát vetik alá tételes vizsgálatnak, hogy szert tegyenek a szükséges bizonyítékokra. Rendszeralapú megközelítés első lépéseként részletesen vizsgálják éstesztelik az ellenőrzött szerv belső kontrollmechanizmusainak felépítését és működését, hogy képet alkothassanak azok eredményességéről. Ha a vizsgálat tanúsága szerint a rendszereket jól építették ki és eredményesen működtetik, akkor az ellenőrzési célok eléréséhez szükséges tételes vizsgálatok száma

97

csökkenthető. A rendszeralapú megközelítést mind a pénzügyi ellenőrzésben, mind a teljesítmény- ellenőrzésben használják.

98

25. b. Ismertesse, hogy milyen típusú eredmény kimutatásokat ismer és vázolja fel az egyes eredménykategóriák tartalmával kapcsolatos ellenőrzéseket!

EREDMÉNYKIMUTATÁS a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.Mérleg szerinti eredmény = üzemi, üzleti tevékenység eredménye + a pénzügyi műveletek eredménye + a rendkívüli eredmény - (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség - az eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel csökkentettAz eredménykimutatás készíthető :

A forgalmi költség eljárással: az értékesítés érdekében a tárgyidőszakban közvetlenül vagy közvetetten felmerült költségeket veszi számba és ezt veti össze az értékesítés árbevételével és egyéb bevételekkel.

Az összköltség eljárással: az üzleti évben felmerült összes elemi költség gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza, és ennek összegét veti össze az árbevétel, az egyéb bevétel valamint az aktivált saját teljesítmények értékével.

Mindkét eljárásnak lehet „A” és „B” változata Az esetleges áttérést a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A választott formát a számviteli politikában kell meghatározni.AZ ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYÉVEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI FELADATOKÉrtékesítés nettő árbevételénél mutatták-e ki a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a termékek, áruk, szolgáltatások általános forgalmi

adót nem tartalmazó ellenértékét. a belföldi értékesítés árbevételénél számolták-e el a belföldön értékesített vásárolt és saját termelésű

készletek és a belföldön teljesített szolgáltatások értékét. az exportértékesítés árbevételénél a vásárolt és saját előállítású, készletek stb.-külföldre, illetve külföldön

történő értékesítésének az értékét itt számolták-e el. a vevő a teljesítést, az ellenértéket elfogadta, elismerte-e, illetve a vevő által el nem ismert és peresített

követelés összegét csak akkor állították-e be az eredménykimutatásba, ha annak pénzügyi teljesítése legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént.

Aktivált saját teljesítmények itt mutatták-e ki a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítményeket

(pl. tárgyi eszközök, immateriális javak), a tenyészállattá átminősített növendék állatokat. a saját termelésű készletek üzleti év végi záró állományának és üzleti év eleji nyitó állományának

különbözetét állományváltozásként vették-e figyelembe.Anyagjellegű ráfordítások itt mutatták-e ki a vásárolt anyagok felhasználásának értékét, az igénybevett szolgáltatások, le nem vonható

általános forgalmi adót is magába foglaló értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

Személyi jellegű ráfordítások : A bérköltségnél ellenőrizni kell, hogy itt számolták-e el: a munkavállalóknak, tagoknak, alkalmazottaknak a tárgyidőszakra bérként számfejtett elszámolt

(jóváhagyott) béreit; a bérnek minősülő természetes juttatásokat; a természetes személy, tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegeket bruttó

módon. teljes körűen megtörtént-e a jubileumi jutalmak, a végkielégítés, az étkezési hozzájárulás, az egyenruha, a

reprezentációs költségek elszámolása, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját is, illetve a vállalkozó által fizetett (fizetendő) személyi jövedelemadó összegének stb. elszámolása.

A bérjárulékok között: a fizetendő egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást ide számolták-e

el teljes körűen.Értékcsökkenési leírás ellenőrzése: itt számolták-e el költségként az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv szerinti ÉCS leírását.

Egyéb ráfordítások ellenőrzése: itt számolták-e el az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül, vagy közvetetten nem kapcsolódó

kifizetéseket és más veszteségeket, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem minő-sülnek a pénzügyi műveletek ráfordításainak, illetve rendkívüli ráfordításnak.

Értékesítés közvetlen költségének ellenőrzése: itt mutatták-e ki az értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt

költségeit, az eladott áruk beszerzési értékét, illetve az eladott szolgáltatások értékét.Értékesítés közvetett költségeinek ellenőrzése:

99

itt számolták-e el az értékesítés és forgalmazás költségeit, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket.

PÉNZÜGYI MŰVELETEKKEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI FELADATOK pénzügyi műveletek bevételei között számolták-e el a kapott osztalékot és részesedést, a részesedések

értékesítésének árfolyamnyereségét, az egyéb kapott kamatokat és kamatjellegű bevételeket; pénzügyi műveletek ráfordításai között számolták-e el a fizetendő kamatokat és kamatjellegű

ráfordításokat, a részesedések értékesítésének árfolyamveszteségét, értékpapírok értékesítésének árfolyamveszteségét.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ELLENŐRZÉSI FELADATAI a rendkívüli bevételek között számolta-e el: a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak

létesítő okiratban meghatározott értékét, a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén a névértéket stb.

a rendkívüli ráfordítások között került-e elszámolásra pl. a térítés nélküli átadott eszközök nyilvántartási értéke, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és véglegesen átadott pénzeszköz összege stb.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ELLENŐRZÉSI FELADATAI az osztalék, részesedés kamat kiegészítésére igénybevett eredménytartalék elszámolása és a lekötött tartalék

figyelembevétele a vonatkozó előírásoknak megfelelően és szabályosan történt-e.

100