első előadás
DESCRIPTION
Első előadás. A fejlődéslélektan tárgya. Kötelező irodalom:. A pszichológiai fejlődés 5-11. oldal. Ajánlott irodalom:. A fejlődéslélektan :. a pszichikum kialakulását és fejlődését vizsgálja, leírja az életkori sajátosságokat, kutatja a fejlődés törvény-szerűségeit. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Első előadásElső előadás
A fejlődéslélektanA fejlődéslélektan tárgyatárgya
Kötelező irodalom:Kötelező irodalom:
A pszichológiai fejlődés 5-11. oldal
Ajánlott irodalom:Ajánlott irodalom:
A fejlődéslélektanA fejlődéslélektan:
• a pszichikum kialakulását és a pszichikum kialakulását és fejlődését vizsgálja,fejlődését vizsgálja,
• leírja az életkori sajátosságokat,leírja az életkori sajátosságokat,
• kutatja a fejlődés törvény-kutatja a fejlődés törvény-szerűségeitszerűségeit.
Fontos területe a gyermeklélektan, mely a kibontakozó személyiség
fejlődésmenetével, és annak törvényszerűségeivel foglalkozik.
Rövid történeti áttekintésRövid történeti áttekintés:
• ErasmusErasmus (1469-1536): a nevelés során fontos a (1469-1536): a nevelés során fontos a gyermek természetéhez való alkalmazkodás!gyermek természetéhez való alkalmazkodás!
• PlatónPlatón (i.e. 427-347): (i.e. 427-347): mikor mivel jobb foglalkozni?mikor mivel jobb foglalkozni?• ComeniusComenius (1592-1670): a pedagógiai munkában (1592-1670): a pedagógiai munkában
fontos az életkori változások figyelembe vétele!fontos az életkori változások figyelembe vétele!• Rousseau Rousseau (1712-1778): a gyermeki természethez (1712-1778): a gyermeki természethez
igazodó nevelés szükségességét hangsúlyozza.igazodó nevelés szükségességét hangsúlyozza.
Szakirodalmi háttér:Szakirodalmi háttér:• Preyer Preyer (1841-1897): A gyermek lelke című munkájá-(1841-1897): A gyermek lelke című munkájá-
ban jelennek meg az első empirikus elemzések az ban jelennek meg az első empirikus elemzések az értelmi fejlődéséről és a gyermeknyelvről.értelmi fejlődéséről és a gyermeknyelvről.
• Nagy László (1857-1931): A gyermek érdeklődésének Nagy László (1857-1931): A gyermek érdeklődésének lélektana és a Gyermektanulmány című műveiben a lélektana és a Gyermektanulmány című műveiben a pedagógiai munka pszichológiai alapjait emeli ki.pedagógiai munka pszichológiai alapjait emeli ki.
• PiagetPiaget (1896-1980) Új megközelítésben tekinti át az (1896-1980) Új megközelítésben tekinti át az értelmi fejlődés menetét. Hangsúlyozza, hogy a tanár értelmi fejlődés menetét. Hangsúlyozza, hogy a tanár szerepe nem az ismeretátadás, hanem a felfedező szerepe nem az ismeretátadás, hanem a felfedező ismeretszerzés serkentése és irányítása.ismeretszerzés serkentése és irányítása.
A fejlődéslélektan későbbi A fejlődéslélektan későbbi jelentősebb magyar képviselői:jelentősebb magyar képviselői:
• Mérei Ferenc• Ranschburg Jenő• Kiss Tihamér• Salamon Jenő
MódszereiMódszerei
Két jellemző megközelítési mód:Két jellemző megközelítési mód: • statikusstatikus (Wundt) - pillanatnyi állapotot ír le
(milyen az adott pszichikum?)• folyamatfolyamat (Piaget) - az előzmény és követ-
kezmény feltárása (folyamatában milyen?)
A vizsgálati eljárások irányai:A vizsgálati eljárások irányai:
• keresztmetszeti keresztmetszeti ésés
• hosszmetszeti hosszmetszeti megközelítések.megközelítések.
Alapmódszerek:Alapmódszerek:
• megfigyelés (közvetlen, közvetett),• kísérlet (természetes, laboratóriumi),• beszélgetés (spontán, célzott, klinikai),• tesztek (projektív, IQ, teljesítmény),• módszerkombinációk (pl.: világjáték).
Világjáték tesztVilágjáték teszt
BábtesztBábteszt
A fejlődés fogalmaA fejlődés fogalma
• Mennyiségi és minőségi változás, amikor az új állapot magasabbrendű az előzőnél.
• A fejlődés eredményeként a valóságtükrözés és a cselekvésszabályozás differenciáltabban és integráltabban működik, ami az alkalmazkodás magasabb szintjében jelenik meg.
A fejlődés iránya tehát:A fejlődés iránya tehát:
• differenciálódás, differenciálódás, melynek során a pszichés melynek során a pszichés működések egyre tagoltabb, szabályozottabb, fino-működések egyre tagoltabb, szabályozottabb, fino-mabb működésű részfolyamatokban jelennek meg mabb működésű részfolyamatokban jelennek meg (pl.: a tanult félelem),(pl.: a tanult félelem),
• integrálódás, integrálódás, melyben a részfolyamatok melyben a részfolyamatok egységbe, rendszerbe szerveződnek, és egységes egységbe, rendszerbe szerveződnek, és egységes működésűvé válnak (pl.: megfigyelés).működésűvé válnak (pl.: megfigyelés).
Meghatározói:Meghatározói:
• öröklés (genetikai program),öröklés (genetikai program),
• környezet (közvetlen hatások).környezet (közvetlen hatások).
Fejlődéselméletek:Fejlődéselméletek:
» preformizmus,
» szociológiai elmélet,
» konvergencia elmélet.
Formái:Formái:
a). érésa). érés• elsősorban endogén folyamat,elsősorban endogén folyamat,
• a gyorsasága fajtajellemző,a gyorsasága fajtajellemző,
• biológiai és pszichés érés,biológiai és pszichés érés,
• jelentős életkori eltérések lehetnek.jelentős életkori eltérések lehetnek.
b). tanulásb). tanulás
• exogén folyamat - tapasztalatszerzés,exogén folyamat - tapasztalatszerzés,
• gyorsasága egyedspecifikus,gyorsasága egyedspecifikus,
• erőteljesen környezetfüggő,erőteljesen környezetfüggő,
• főbb formái: - szociális tanulás,főbb formái: - szociális tanulás,
- iskolai tanulás.- iskolai tanulás.
Életkori sajátosságok:Életkori sajátosságok:
• a testi és pszichés fejlődés egy adott életkorra általánosan jellemző szintjei, amelyek egyben kifejezik a kor legjellemzőbb tulajdonságait (pl.: dackorszak, serdülés).
Életkori szakaszokÉletkori szakaszok
• intrauterin szakasz intrauterin szakasz (-9 hó - 0):(-9 hó - 0): - csiraszakasz (0-2 hét),csiraszakasz (0-2 hét), - embrionális szakasz (2-8 - embrionális szakasz (2-8
hét),hét), - fötális szakasz (8-38 hét). - fötális szakasz (8-38 hét).
extrauterin szakasz extrauterin szakasz (0 - ?):(0 - ?):• 0-1 év – csecsemőkor,0-1 év – csecsemőkor,• 1-3 év – kisgyermekkor,1-3 év – kisgyermekkor,• 3-6 év – óvodáskor,3-6 év – óvodáskor,• 6-10 év - kisiskolás kor6-10 év - kisiskolás kor,• 10-18 év – serdülőkor, 10-18 év – serdülőkor, • 18-24 év – ifjúkor,18-24 év – ifjúkor,• 24-60 év – felnőttkor,24-60 év – felnőttkor,• 60-? év – öregkor,60-? év – öregkor,
Piaget szerintPiaget szerint• 0-2 éves korig: szenzomotoros intelligencia
szakasza a külvilágnak nincs tartós belső reprezentációja,
• 2-7 éves korig: preoperatív intelligencia szakasza a külvilágnak képi reprezentációja van,
• 7-14 éves korig: operatív intelligencia szakasza a külvilágnak fogalmi reprezentációja van (7-10 évig konkrét fokon, 10-14 évig absztrakt fokon).
Köszönöm a figyelmüket!Köszönöm a figyelmüket!