Előszó

A Szolnoki Főiskola hallgatói számára készítettem ezt a jegyzetet,

féléves könyvtári kutatómunka eredményeként.

Kormos tanár úrtól a Debreceni Egyetem Informatika Tanszék

vezetőjétől, kiváló minősítést kaptam, publikálás esetére vállalta a lektori

feladatot.

2003-ban egyszer került a hallgatók számára bemutatásra az anyag,

kérésükre közlöm honlapunkon.

A felhasznált szakirodalom kiadványainak legnagyobb részét

könyvtárunkban megtalálhatják.

Szívesen fogadnám észrevételeiket, beszámolójukat a

felkészülésükkel kapcsolatban. Címem: soltz@szolf.hu.

Gyakorlati oktatás keretében a hallgatók megismerték a Windows

XP operációs rendszert, a táblázat- és adatbázis kezelést.

A bonyolult fogalmakat leegyszerűsítve tárgyalom a gyakorlatiasság

elvét követve. Egyetlen részterületre sem jutott elegendő idő, féléves

keretben, de színvonalas, hasznos, korszerű ismereteket kívánok nyújtani.

Rövid és világos áttekintést tartalmaz a jegyzet, és reményeim szerint

már napjaink informatikáját tükrözi.

Megalapozza a szakkönyvek megértését és a további

szakinformatikai elméleti és gyakorlati képzést.

Gazdasági oktatásban ez a tárgy a legfontosabbak közé tartozik.

Olyan alapismereteket oktatunk, amelyekre később is építeni lehet és

szükséges, hiszen ennek a tudománynak a dinamikus fejlődése folyamatban

van.

Sikeres tanulást, hasznos munkát kívánok mint szerző és oktató.

1

Bevezetés

A tudományokat feladatuk szerint elméleti vagy alkalmazott

jellemzővel illetjük. Az elméleti tudományok alapvető törvényszerűségeket,

összefüggéseket vizsgálnak meg, az alkalmazott tudományok pedig az

elméleti tudományok által feltárt általános törvényszerűségeket használják

fel és alkalmazzák az egyes konkrét területeken, miközben lehetőséget

teremtenek az elméleti általánosítás számára és feltárják folyamatosan a

megoldandó újabb elméleti feladatokat.

Az informatika és azon belül a számítástechnika felhasználja több

más tudományág eredményeit, ugyanakkor kiemelt jelentőségű eszközként

szolgál szinte minden tudomány fejlődésében.

Önálló tudományként alapfogalmakkal, törvényekkel,

mértékegységekkel stb. rendelkezik. Éppen olyan alaptudomány, mint a

fizika, energetika, stb. Egyaránt elméleti és alkalmazott tudománynak

tekinthető.

Feladatunk az alkalmazott informatika ismertetése, felsőfokú

közgazdászképzésben.

Az informatika kétszeresen interdiszciplináris tudomány:

a kutatás, a fejlesztés és a hardware eszközök gyártása, valamint software

termékeinek folyamatos fejlesztése egyre több tudományág és fejlesztési,

termelési tevékenység bonyolult összefonódásának eredménye,

alkalmazása egyre szélesebb körben terjed el, egyre újabb és újabb

feladatok ellátására használják fel nemcsak a különféle tudományok, a

különböző termelési területek, hanem a termelő és nem termelő

infrastruktúra szinte valamennyi területén.

Az informatika eszközeit tekintve a természettudományok-, kifejtett

hatásai szerint, pedig a társadalomtudományok közé tartozik.

2

Az informatikai eszközök, módszerek és alkalmazások minden eddig

ismert technikánál jelentősebb társadalmi, szociológiai és pszihológiai

hatásokat fejtenek ki az egyes emberekre és a társadalomra egyaránt. Az

információ technológia alapvetően befolyásolja mindennapi életünket, annak

minőségét javítva.

Képességeket szeretnénk fejleszteni az új információk elérésére,

befogadására, alkalmazására. A mai szakembereknek a helytálláshoz

tájékozódniuk kell egy hatalmas információ tömegben (beleértve az új

technológiákat is), mely szinte teljes egészében hasznos, szükséges és

alapjában véve hozzáférhető. A nagy mennyiségből következően a hatékony

elsajátításnak is új módját kell alkalmazni, ez pedig ennek a szellemi

tevékenységnek az automatizálásával valósítható meg.

Az Információs Társadalom, a gazdaság különböző területein, az

informatikában jártas szakembereket követel. Ezért alapvetően fontos az

általános informatikai ismeretek elsajátítása, az informatikai eszközök

használata, az információs rendszerek és szolgáltatások ismerete, kialakítása,

fejlesztése, az informatika gondolkodásmódjának megértése.

Az első fejezet a huszadik század információs forradalmáról szól, és

a vállság kezelését biztosító informatikai megoldásokról.

A második fejezet az információelmélet alapfogalmait ismerteti.

A harmadik fejezet az elektronikus számítógépekről összefoglaló

áttekintés. Néhány konkrét példán keresztül bemutat a hardver- és

szoftverfejlesztéseket kiváltó eseményeket. Minden gazdasági szakember

számára fontos, hogy ne csak felületes ismeretei legyenek ezen a téren,

hanem értse is a működési alapelveket, hiszen pályafutása során,

valószínűleg többször is döntenie kell majd információs fejlesztésekről,

beruházásokról, megtörténhet, hogy részt vesz információs rendszerek

adaptációjában, implementációjában.

3

A negyedik fejezet a számítógépek széleskörű felhasználásába nyújt

eligazítást. Az eddig szerzett ismereteik összefoglalva, rendszerezve,

kiegészítve segítenek komplex alkalmazások megértéséhez.

Az ötödik fejezet teljes egészében az Internettel kapcsolatos. Az

információszerzés és kommunikációlétesítés eddigi leghatékonyabb

technikai eszköze az elektronikus világháló, nagy fejlődésen megy keresztül,

főleg abból a célból, hogy a felhasználhatósága egyszerűbb legyen. Az

említésre kerülő vírusfertőzés példája arra is szolgál, hogy megértsük,

milyen nagy sebességgel jut el az információ a világ legtávolabbi pontjaira

is. Szükség van a tudatos felhasználásra, felelősségvállalásra. Az

információszerzés a felzárkózódásban segíti a gazdasági okok miatt elmaradt

térségeket. A távmunka szellemi munkában, kutatásban nagy lehetőségeket

biztosít már a közeljövőben is. A távoktatás, mint a szakmai továbbképzés

Internetes módszere, egyre alacsonyabb áron lesz elérhető a világ minden

tájáról.

A hatodik fejezet az információs rendszerek és irányítás rendszerek

rövid ismertetését tartalmazza. Az integrált vállalatirányítási rendszerekbe

betekintést nyújt. A Szakinformatika tematikájába betekintést nyújt.

Az utolsó fejezet, a jelen gondjairól tesz említést, egy kis betekintést

nyújt a fejlesztési irányra.

A Szakkifejezések címszó alatt az informatikához és

számítástechnikához kapcsolódó, a jegyzetben alkalmazott szakkifejezések

értelmezését tartalmazza.

Az Szakirodalom az anyag szerkesztésében felhasznált forrásanyag,

és egyben az egyes témakörök iránt jobban érdeklődők számára ajánlott

kiadványok.

4

I. Fejezet Bevezetés az alkalmazott informatikába

Élet nincs, és nem is volt információszerzés nélkül. Az emberi

társadalom története szorosan összefonódik az információk szerzésére,

tárolására, feldolgozására és továbbítására kialakított technikai eszközök

fejlesztésével.

Az információszerzés folytonos, rekurzív folyamat, melynek során az

új ismeretek előzőekre épülnek.

A XX. században szinte kezelhetetlen jelenség az a nagymennyiségű,

hasznos és szükséges információáradat mellyel a társadalom szembesült.

Naponta 6000-7000 tudományos közlemény lát napvilágot. Körülbelül

három és fél esztendő alatt a tudományos információk mennyisége

megduplázódik. Ez a periódus csökkenő tendenciát mutat. Ennek a valóságos

információs forradalomnak az egyik következménye a nagymértékű

szakosodás. Egyre szűkebb területre kiterjedő tudományágakra képzettek a

szakértők. Számos területen komoly rálátásra van szükség egy egész

rendszerre kiterjedően. Ezt az emberi képességet meghaladó feladatot magas

szinten rendszerezett, tárolt, feldolgozott és könnyen hozzáférhető

számítógépes információkezeléssel lehet ellátni.

A műszaki jellegű tudományok oktatásában az elavuló ismeretek

felhalmozása helyett, a követelmény újfajta gondolkodásmódok,

információszerzési módszerek, készségek kialakítására irányul.

Az emberiség történelmében az információ továbbítás és rögzítés

területén bekövetkezett változásoknak nagy jelentőségük volt. Felsorolunk

néhány kiemelkedő eseményt: a beszéd kialakulása, az írás megjelenése, a

távközlés feltalálása, a képrögzítés, hangrögzítés, stb.

5

Az informatika általános értelmezésben az információ tudománya,

szűkebb értelemben pedig az adatok automatikus számítógépes

feldolgozásának tudománya.

Az alkalmazott informatika a következő tudományágak együttes

fejlődésének eredményeként jött létre:

a számítógép tudománya (computer science);

műszaki ágazat (pl. a mikroelektronika, stb.), célja a különböző

típusú számítógépek létrehozása és tökéletesítése;

a programtervezés (software alkotás), mely a számítógépek

alkalmazását teszi lehetővé;

a mesterséges intelligencia, automaták segítségével modellezi az

emberi gondolkodást;

a logika, a következtetések szabályaival segít a kiindulási adatokból

ítéletek alkotására.

a matematikai modellezés, matematikai összefüggésekkel

(függvényekkel) írja le a legkülönbözőbb rendszerek feladatköreit

(beleértve a biológiai rendszereket is);

a statisztika, nagy adathalmazokból csoportosítás és mintavétel útján nyer

újabb információkat.

a döntéselmélet, matematikai-logikai alapokra helyezi a döntéshozatalt,

minden területen, ahol felmerül ennek szükségessége.

6

Kibernetikai alapfogalmak

A rendszer egy szervezett vagy összetett egész. A rendszer

elemekből áll, ezek lehetnek tárgyak, fogalmak, személyek, alkatrészek,

adatok, stb.

A rendszer elemei egymással interaktív kapcsolatban állnak, ez a

kölcsönhatás egy jól körülírható cél irányába mutat.

A rendszer rendezettségi fokáról beszélünk, mely a rendezettség

teljes hiányától a teljes rendezettségig terjedhet. Elméletileg egy rendszer

lehet zárt vagy nyílt. A nyílt rendszer környezetével kölcsönhatásban áll. A

zárt rendszer elvonatkoztatást jelent a környezeti hatásoktól.

A mindennapi életből felsorolhatunk példákat: beszélünk

emésztőrendszerről, idegrendszerről, keringési rendszerről, hegyrendszerről,

információs rendszerről, társadalmi rendszerről, stb.

Már Arisztotelész is foglalkozott a rendszer fogalmával.

A XX. században az általános rendszerelmélet megalapítója Bertalanffy.

Minden tudomány alapjának tekinthető, hiszen eszközt és módszert adott a

társadalom kezébe, mellyel a különböző tudományterületek

törvényszerűségeit és összefüggéseit határozta meg.

A tudósok minden tudományban alkalmazható általános és közös

alapelveket kerestek, az élő és élettelen rendszerek vizsgálatára. Ennek a

kutatásnak eredményeként született meg a kibernetika.

Norbert Wiener-t tekintik a kibernetika egyik szülőatyjának. 1948-

ban közzé tett tanulmányának címe: „Kibernetika vagy az irányítás és

kommunikáció tudománya élő szervezetekben és gépekben”.

Az információ elmélet, úttörője Claude Shannon, aki szintén 1948-

ban közölte „A kommunikáció matematikai elmélete” című művét.

7

W. R. Ashby szerint az új szemlélet, melyet a kibernetika hozott azt

jelenti, hogy nem azt tanulmányozza, hogy mi egy gép, csak azt, hogy mi az,

amit elvégez.

A kibernetika definíciója, a Francia Akadémia meghatározása

alapján, a következőképen fogalmazható meg: az a tudományág, mely

absztrakt struktúrák felismerésével, elemzésével, összehasonlításával

foglalkozik, valamint olyan funkcionális összefüggésekkel, melyeknek főleg

irányító és szabályozó szerepük van, komplex élő vagy élettelen közegekben,

eltekintve anyagi hátterüktől.

A kibernetika tárgya tehát a kapcsolatok, a vezérlés és az irányítás

tanulmányozása az információ továbbítás és feldolgozás szempontjából a

műszaki és élő rendszerekben.

A kibernetikai rendszer, valós anyagi rendszert jelent, mely alkalmas

meghatározott tevékenységek végrehajtására és ugyanakkor képes válaszolni

a reáirányuló külső hatásokra.

A kibernetika kutatási módszerei az absztraktizálás (elvonatkoztatás)

és modellálás.

Elvonatkoztat a vizsgált rendszert alkotó elemek legtöbb

tulajdonságától, csak a következő elemek jönnek számításba:

a vázlatos szerkezet, modulok az ún. „fekete dobozok”, egymásközti kapcsolata és betöltendő szerepük,

a bemeneti és kimeneti paraméterek, melyek közül a második az elsőből következik alkalmazva rá egy függvényt, az ún. továbbítási függvényt,

továbbítási függvény: összefüggés, mely tulajdon képen kifejezi a rendszer működésének célját. Ennek a függvénynek ismeretében, követhetők a rendszer fejlődési állapotai környezete hatásának következtében.

8

modellezi a rendszert, melyet tanulmányozni kíván. A modell egy

olyan rendszer, mely bizonyos szempontokból és bizonyos

körülmények között azonos módon viselkedik az eredeti

rendszerrel. Megemlítjük a következő két modell típust:

A matematikai modell a rendszer függvényeinek

matematikai leírását, programozhatóságát jelenti.

A kibernetikai modell a rendszer működésének logikai

elemzését teszi lehetővé.

A hatékony irányítás és kommunikáció annyira fontos, hogy

valamilyen formában minden tudomány kapcsolódik a kibernetikához.

Megjegyzés: A számítástechnika része az informatikának, az pedig a

kibernetikának.

Informatikai alapfogalmak

Az informatikát, mint tudományt az a felismerés alapozta meg, hogy

a rendszert, akár rendszerelméleti, akár műszaki, akár biológiai értelemben

tekintjük, az alkotóelemei közötti állandó információcsere tesz szervezetté.

Az informatika a rendszerek (az élő és életteleneket is beleértve)

információs struktúrájával, a rendszerben zajló információcserékkel

foglalkozik.

9

Az anyag alapfogalom. Minden, ami létezik anyag, állandó

mozgásban van, végtelenül sokféle a megjelenési formája. Az anyagra a

megmaradási törvény érvényes: csak átalakul, sem előállítani, sem

megszüntetni nem lehet. Az anyag legfontosabb ismérve az energiatartalma.

A különböző megjelenési formájú anyagok egymásra kölcsönösen hatást

gyakorolnak az energia-megmaradás törvénye alapján. A nagyobb

energiatartalmú anyag munkát végez a kisebb energiatartalmú anyagon,

miközben a rendszer teljes energiatartalma, változatlan marad. Bármely élő

vagy élettelen szervezet csak folyamatos energiafogyasztással képes

fennmaradni.

A természetben lejátszódó folyamatok mindig abban az irányban

hatnak, hogy a bennük résztvevő anyagok rendezetlensége -entrópiája

növekedjék. A termodinamika II törvénye mondja ezt ki minden zárt

rendszerre vonatkozóan. Vagyis a rendezetlenség magától sohasem csökken.

Azok a folyamatok, amelyek ellenkező irányba hatnak, vagyis a

rendezettség felé, mindig energia vagy információközlés útján haladnak.

Az élővilágból említsünk egy kézzel fekvő példát, a tojás kevésbé

rendezett, mint a kikelt csibe.

A rendszer információs hálózata képes a termodinamika

törvényének ellenszegülni, és a rendszer elemeit szervezetté összefogni. Ez

az információs rendszer valósítja meg az elemek közötti információáramlást.

10

Egy szervezet addig képes fennmaradni, illetve fejlődni, ameddig az

információs rendszere ép. Éppen az információs rendszerek különbözősége

alapján létezik a szervezetek (rendszerek) sokfélesége. Az informatika, az a

tudomány, mely a szervezetek információs rendszereivel foglalkozik. Az

informatikának az alapfogalma az információ. Az információ az élet

kialakulásának és fennmaradásának egyik feltétele. Az élő anyagnak nagyon

fejlett információtároló rendszere van, a DNS. A génekben tárolt

információmennyiséggel születünk. A sejtek szintjén is csak úgy létezik

fennmaradás, ha a környezetük változásaihoz alkalmazkodnak. Az

információtól megfosztott élőlény elpusztul. Minél bonyolultabb az

élőrendszer, annál több információt kell kezelnie fennmaradása és fejlődése

céljából. Az információ előállításához, tárolásához, és feldolgozásához

mindig energiára van szükség.

11

Az információ általános értelemben ismeret, mely egy adott

jelenséggel vagy folyamattal kapcsolatos bizonytalanságot csökkenti, olyan

hír vagy „jel”, amelynek újdonság jellege van, új ismeretet szolgáltat.

InformációszerzésAz érzékelés az információszerzés legősibb formája. Az ember

érzékszervein túl az általa folyamatosan fejlesztett eszközöket és

módszereket használja információszerzésre.

Az általa létrehozott rendszerek működését úgy biztosítja, hogy

közben szüksége van információkra a rendszer belső állapotáról, a

környezeti hatásokról, a kimenetről. Csak ezen információk birtokában tud

helyesen beavatkozni a folyamatba (irányítástechnika), gondoskodva annak

célszerű irányáról.

Az információszerzés során számítani kell az esetleges mérési

hibákra. Megfelelő mérési módszerek és eszközök használatával ez a

probléma kezelhető illetve korrigálható. Például a statisztikában az

információszerzés fő forrása a mintavétel, melynek többféle módszerét

dolgozták ki.

Az információszerzés ma az Internettel nagyméretű fejlődésnek

indult. Jelentőségéhez mérten kiemelten tárgyaljuk külön fejezetben.

A felsőfokú képzés ideje alatt a szakkönyvek, tudományos

kiadványok, könyvtárak használatának készségét is megalapozzuk. Az

elektronikus nyomdának köszönhetően a kéziratoktól a megjelenésig terjedő

időszak elhanyagolható lett. A szakirodalomból felsorolt alkotások időszerű,

hasznos ismereteket tartalmaznak.

12

InformációtárolásÁltalában az információszerzés és felhasználás időpontja eltérnek.

Az információ kiemelt jellemzője, hogy a vele szemben támasztott

igény és szolgáltatásának értékei nem egyenlők.

Az információtárolásról az ember valamilyen formában mindig

gondoskodott.

Megjegyzés: a részletes történeti áttekintést mellőzzük.

A nyomtatott szó, melyet 1454-ben Gutenberg gépesített, a mai napig

az információ tárolás és továbbítás elsőrendű eszköze. A kép és hangrögzítés

is forradalmasította az információtárolást, napjainkig minőségi fejlődésen

megy át.

A modern technika az információtárolást elektronikai rendszerekkel

fejlesztette, mágneses, optikai, elektromechanikai eszközök segítségével.

A számítógépes információtárolással foglalkozunk bővebben a

későbbiek során.

Információtovábbítás.Az információ forrásának és feldolgozásának helye általában

különböző. Az információ továbbítás hatásfokát fejlesztések során javították.

Sok technikai problémát sikerült megoldani, melyek az információ

veszteséget vagy torzulásokat kiküszöbölték. A kommunikáció (beszéd,

írás), mint az információtovábbítás eszköze, az ember egyik legrégebbi

tevékenysége.

Csatornának nevezik azt a közeget, mely az információtovábbítást

lehetővé teszi. A csatornakapacitás az információelmélet fogalmai közé

tartozik, az elemként („betűnként”) átvihető információ mennyiségét jelenti.

13

Egy kommunikációs modell a következő elemeket tartalmazza:

egy adót, az információ forrását,

egy üzenetet,

egy címzettet vagy vevőt (receptort),

egy kódot, amely az üzenetet a csatornán való továbbításra

alkalmassá teszi, s amely lehetővé teszi az üzenet visszaállítását,

dekódolását is.

Nyílt szövegnek nevezzük az üzenetet, akkor, ha az elvileg bárki

számára elérhető. Rejtjelező eljárás segítségével, elérhetjük, hogy már ne

legyen mindenki számára elérhető. Rejtjeles szöveget eredményez a nyílt

szövegre alkalmazott rejtjelezés.

Megjegyzés: a rejtjelezéssel az algoritmusos adatvédelem

tárgyalásánál foglalkozunk ismét.

Írott szöveg rejtjelezésére néhány régebbről ismert módszer:

a nyílt szöveg betűinek sorrendjét valamilyen szabály alapján

összekeverjük,

a nyílt szöveg betűit vagy betűcsoportjait (szavakat) valamilyen

szabály alapján más jellel vagy jelcsoporttal helyettesítjük,

a fenti két eljárást együttesen is alkalmazhatjuk.

Az itt felsorolt módszerek alapját képezik a mai korszerű

eljárásoknak. A rejtjelezés lényege az, hogy eltüntessük az üzenetben levő

nyelvi, statisztikai, stb. törvényszerűségeket.

Érdekességként említést teszünk néhány még régebbi titkosítási eljárásról.

14

Aeneas görög író, Hérodotosz történelmi munkáinak feldolgozása során, állítólag

a következő két rejtjelező eljárást alkalmazta:

A különböző magánhangzókat különböző pontokkal helyettesítette. Például:

az α egy pont, az ω hét pont.

Az ún. pontozásos rendszer esetében, segédletként valamilyen iratot vagy

könyvet használtak, és azon a titkos üzenet betűivel megegyező betűket

húztak alá vagy jelöltek meg az eredeti sorrendben. Ezt az eljárást bizonyos

módosítással még a II világháborúban is használták.

Ötletes megoldás fűződik Polübios nevéhez is. Az ábécé betűit négyzettáblázatba

rendezte, majd sorait és oszlopait jobbról balra, illetve felülről lefele a természetes

számokkal növekvő sorrendbe megszámozta. Ilyen módon a betűk jelölésére mindenkor

két számjegyet lehetett használni. A sorszámnak megfelelő számú fáklyát a jobb, az

oszlopnak megfelelő számút a bal kézben kellett tartani.

Július Caesar rejtjelezési módszere abban állt, hogy az ábécé betűit egymáshoz

viszonyítva balról jobbra négy betűvel ciklikusan eltolta. Ezt a módszert az eltolás

nagyságától függetlenül „cézár” eljárásnak nevezik.

A fennmaradt példák sorát folytathatnánk időrendi sorrendben, de nem tesszük.

Az újabb és újabb rejtjelezési eljárásokat hosszabb-rövidebb idő alatt

megfejtették. Szükségessé vált olyan elmélet kidolgozása, mely tudományos

pontossággal megvizsgálja a kriptorendszerek megbízhatóságát.

Ekkor született a hírközlés matematikai elmélete (1949). Az alapok

megteremtése Shannon nevéhez fűződik. Bebizonyította, hogy létezik elvileg

megfejthetetlen rejtjelezés. Shannon információelméletére más fejezetben is

hivatkozunk. Objektív mérőszámot adott meg, amellyel a nyílt szövegek

csoportosíthatók aszerint, hogy milyen nehéz megfejteni őket ugyanazon

rejtjelező eljárások alkalmazása mellett. A mérőszám neve „entrópia” (más

megközelítésből is foglalkozunk vele). Egyúttal az is mérhető, hogy az adott

típusú szöveg milyen mértékben tömöríthető az egyértelmű visszaállíthatóság

megkövetelése mellett.

15

Shannon, az információelmélet egyik úttörője, megfogalmazta és

bebizonyította az információelmélet egyik alaptételét: megvalósítható a

hibátlan (pontosabban előírhatóan kis hibavalószínűségű)

információtovábbítás, ha sebessége kisebb a csatornakapacitásnál.

Az információtovábbítás gyakorlati faladata a költségek csökkentése

mellett a minőség javítása. Ez a probléma is aktuális, folyamatos

fejlesztéseken megy keresztül. Ugyancsak ide tartozik a továbbítás

biztonságos jellege, az adatbiztonságra kitérünk a továbbiak során.

A Föld körüli pályára juttatott műholdak, mérföldkövet jelentettek az

információtovábbítás technikai fejlesztésében. Önműködő technikai

rendszerekről van szó. A műholdak egyik feladata rádióhullámok útján

biztosított információtovábbítás (kapcsolattartás). Az informatikai

hálózatban működő műholdak feladata a közlekedési hálózatok kiszolgálása,

a távolsági kép-, hang- és üzenettovábbítás, műsorszórás.

16

1948-ra tehető az egy antennáról vett jellel egyszerre több televíziós

készülék működtetése. A mai kábeltelevízió az információtovábbítás egyik

modern eszköze. A vevőkészülék nem közvetlenül saját antennájáról, hanem

egy szélessávú elosztóhálózat segítségével kapja a képanyagot. Műholdas és

földfelszíni jeleket juttatnak hozzánk a körzeti elosztó hálózatokon át.

Koaxiális hálózatot alkalmazva hozzávetőleg 25 tv-csatorna jelei

továbbíthatók. 80-100 csatorna kielégítésére a fényvezetős hálózatok

alkalmasak. Optikai kábeles hálózat is létezik, mely akár 500 tv-csatorna

közvetítésére is felhasználható. Az ISDN (Integrated Services Digital

Network) integrált szolgáltatású digitális hálózat az 1980-as években jelent

meg. Minden információ átvitelére alkalmas központok jelentek meg,

egyetlen közös átviteli hálózat alkalmazásával. Az ISDN összekapcsolja a

digitális távbeszélő hálózatot, a kábeltelevízió-rendszert és a közösségi

antenna-hálózatot. A videokonferencia szervezése például az ISDN-nek

köszönhetően valósítató meg.

InformációfeldolgozásAz információfeldolgozás egy folyamat, melynek során korábban

megszerzett információkból, meghatározott cél érdekében újabb információk

nyerhetők. Minden tanulási, döntési folyamat információfeldolgozás.

Az ember ebben a tevékenységében is felhasználja kora tudományos és

technikai vívmányait. Szűkebb és tágabb környezetünk bővelkedik

példákban:

a statisztika nagy adathalmazokból mintavétel útján nyer újabb

információkat.

17

Valóságos információgazdálkodást tett lehetővé az informatikai

rendszerek bevezetése. A számítógépes információfeldolgozás célja

valamely rendszerről információk szerzése, esetleg meglévők újakkal való

kiegészítése. A célrendszer (az a rendszer melynek az információit

feldolgozzuk) lehet oktatási, termelési, kereskedelmi, kutatási, pénzforgalmi,

közlekedési, távközlési, stb.

A feldolgozásnak három összetevője van: az adatok, az összefüggések

és az elvégzendő műveletek. A mai adatfeldolgozás leghatékonyabb eszköze

a számítógép. A Excel táblázatkezelő program, az Access adatbázis-kezelő

program ismert a Számítástechnika tárgyból.

Az Informatikai rendszerek összetett információfeldolgozást

végeznek, rövid ismertetésük során még foglalkozunk a témával.

Információ felhasználásMinden élő szervezet információkat használ fel magatartásának

kialakítására. Az ember feladatait, a birtokában levő információk alapján

oldja meg.

Minden egyes szakma elsajátítása információk, felhasználását jelenti.

Foglalkozásunk során tapasztalatokra teszünk szert, vagyis felhasználjuk a

már rendelkezésünkre álló információkat.

A kereskedő sokféle információ alapján dönt a beszerzésekről, az

árak kialakításáról. Az információ-felhasználás gazdasági-, technikai-,

kulturális-, etikai- vonatkozású lehet.

Az országgyűlés adatvédelmi kormánybiztost választ a személyes

adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való

alkotmányos jog védelme érdekében.

18

Összetett problémák megoldásánál szükséges a lehetőségek és

korlátok ismerete. A szakértői rendszerek segítik a döntéshozatalt,

kiegészítik az emberi gondolkodást, de nem helyettesítik azt. Olyan

feladatok megoldására használhatók, amelyeknél az adott esetre érvényes

tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a megfelelőt.

Információ felhasználásra épül a bankkártya használatának

gyakorlata. A névre szóló, titkosított mágneskártya biztonságos fizetési

eszköz.

A kártya beolvasásával egy időben az illetékes banktól információk

érkeznek, ha létezik számlánkon a vásárláshoz szüksége fedezet, az átutalás

is megvalósul az eladó cég számlaszámlájára.

Végezetül Szűcs professzor úr definícióját idézzük, mely szerint az

informatika lényegében „a csúcstechnika szintjén álló információtechnika”,

gyűjtőfogalma mindazon eszközöknek, módszereknek, ismereteknek, amelyek

az információk szerzéséhez, kódolásához, dekódolásához, továbbításához,

tárolásához, feldolgozásához és felhasználásához szükségesek.

19

II. Fejezet. Bevezetés az információelméletbe

Alapfogalmak

A kísérlet egy rendszer fejlődését jelenti egy végső állapot felé

(általában nem lényeges a kiindulási állapot).

Az elemi esemény a kísérlet egyik kimenetele a sok lehetséges

kimenetel közül. Az esemény az elemi események halmazának tetszőleges

részhalmaza.

Egy Ei esemény valószínűségét a pi-t a kedvező események száma ki

és a lehetséges események száma n hányadosaként határozzuk meg.

Vagyis pi = , feltételezve a kimenetelek egyenlő valószínűségét.

A fentiekből következik, hogy egy esemény valószínűsége 0 és 1

közötti értékeket vehet fel. A biztos esemény valószínűsége 1 (egy kedvező

eset egy lehetségesből). A lehetetlen esemény valószínűsége 0 (egyetlen

kedvező eset sincs a lehetséges kimenetelek között). Ha egy kísérlet

lehetséges kimeneteleinek száma n a kimenetelek valószínűségeinek összege

1.

Ezek a képletek nem mindig alkalmazhatók, mivel ismernünk kéne

pontosan a lehetséges kimenetelek számát és a kedvező esetek számát,

általában az egyenlő valószínűség feltétele sem teljesül.

A gyakorlatban egy esemény valószínűségének megállapításához a

kísérletet nagyon nagy számban ismételik meg, így az Ei esemény, ni

gyakoriságát állapítják meg.

pi =

20

Az információ, mint fogalom nehezen meghatározható. Néhány

közismert értelmezés szerint:

értelmezhető adat, jellegétől függetlenül;

egy strukturált rendszer valamely elemének leírása;

egy rendszer valamely állapotának minőségi jellemzője.

Információ akkor jelenik meg, amikor egy kísérlet elvégzése során,

egy lehetséges esemény bekövetkezik, feltételezve a kimenetel

véletlenszerűségét. Legjellemzőbb ismérve, hogy megszüntet egy

bizonytalanságot, egy kísérlet kimenetelére vonatkozóan. Mindig adó (a

forrás) és vevő közötti kölcsönhatás eredménye. Az információ nem anyag,

sem energia, de a továbbításához, befogadásához és tárolásához anyagi

háttérre és energiafogyasztásra van szükség.

Az információt alapfogalomnak tekintjük. Elemi információkból

logikai műveletek során összetett információk származnak. Az információra

nem érvényes megmaradási törvény.

A jel szintén alapfogalom, az információ hordozója. Az emberrel

való kölcsönhatásában, felhasználásának értelmezése során kap információ

tartalmat. A jel és jelenség értelmezését már rendelkezésünkre álló

információkkal tudjuk megfogalmazni. A következő értelmezéseket is

megtaláljuk a szakirodalomban.

Az informatika az elektronikus információkezeléssel és

feldolgozással kapcsolatos tudományterületek összefoglaló neve.

Az információ mennyiség, mely egy elemi esemény során keletkezik

függvénykapcsolatban áll az esemény valószínűségével. Annál nagyobb,

minél nagyobb mértékű bizonytalanságcsökkentést okoz, a bekövetkezett

esemény a kísérletre vonatkozóan. Más szóval, az információ mennyiség

annál nagyobb, minél kisebb az esemény valószínűsége.

21

Rendelkezésünkre áll Shannon által felállított összefüggés, az

információ mennyiségre kiszámítására vonatkozóan:

Ii = log2(1/pi) = - log2 pi , az Ei esemény Ii

információmennyiséget képvisel.

A képletből következik, hogy a biztos esemény 0 mennyiségű

információt produkál (előre tudjuk, hogy biztosan megvalósul, tehát

egyetlen bizonytalanságot sem csökkent). Egy lehetetlen esemény viszont

végtelen mennyiségű információt hordoz ( ).

Tehát elméletileg Ii vagyis az információ mennyiség, mely

egy esemény megvalósulásakor keletkezhet 0 és + közötti értéket vehet fel.

Egy kísérlet, melynek során pontosan két egyenlő valószínűségű

esemény következhet be ( valószínűséggel) adja az információ

mértékegységét, neve bit (a binary digit kifejezés rövidítése, mely 2-es

számrendszerbeli számjegyet jelent értéke 0 vagy 1).

1 bit = -log2(1/pi) = log22 = 1; i = 1;2

Formailag azt állíthatjuk, hogy 1 bit az, az információ mennyiség,

melyet egy olyan kérdésre adott válasz esetén kapunk, amikor a lehetséges

válasz igen vagy nem, ez a legkisebb információ.

Az információ fogalmát kiterjesztjük azokra az eseményekre is,

melyek valószínűsége nem egyenlő. Ennek érdekében Shannon bevezette az

információs entrópia fogalmát.

Entrópia: a bizonytalanságnak a kapott információkkal csökkenő

arányszáma.

Információs entrópia egy rendszer bizonytalansági állapotának

mérőszáma.

22

Ilyen módon minél kevesebbet tudunk egy rendszerről, vagyis minél

nagyobb egy rendszer állapotának bizonytalansági foka, az entrópiája annál

nagyobb.

Az információs entrópia H azt a teljes információ mennyiséget

képviseli, mely szükséges egy rendszer bizonytalanságának megszüntetéséhez

(teljesen rendbe tenni, teljesen megismerni).

Ha feltételezzük, hogy a rendszer lehetséges állapotainak száma n,

a megfelelő p1,p2,…,pn különböző valószínűségekkel, minden lehetséges

állapot 1/n-ed részben járul hozzá a bizonytalansághoz, a következő képletet

kapjuk:

(1/n)log2n = -(1/n)log2(1/n) = -pilog2pi

Ebben a helyzetben a rendszer entrópiája H összegként jelentkezik,

az n lehetséges állapot hozzájárulásaként, vagyis:

H =

Könnyen ellenőrizhetjük a képlet helyességét a sajátos esetekre.

Ha egy állapothoz a pi = 1 valószínűséget rendeljük (a biztos

esemény, mely a többi lehetőséget kizárja), azt kapjuk, hogy log21 = 0, tehát

0 entrópia. Ha viszont a pi valószínűségek egyenlők (minden esemény

egyenlően valószínű), az entrópia maximális, és annál nagyobb minél

nagyobb az állapotok száma.

23

Számrendszerek

A számok az információ mennyiségének talán legősibb jelei.

Valószínűleg ezek a jelek mértékegység illetve megszámlálás kifejezésére

szolgáltak.

Mértékegységként- a hosszúság, szélesség, stb. kifejezésére,

ebben az esetben mindig csak megközelítő pontosságot fejeznek

ki a számok, folytonos valószínűségi változókról van szó.

Megszámlálás eredményeként (akár a tíz újra is gondolhatunk), a

szám pontos értéket képvisel, diszkrét valószínűségi változókról

beszélünk.

Kezdetben a természetes számok jelentek meg, melyek tárgyak,

élőlények megszámlálására szolgáltak majd, mint tudjuk, bővült a

számhalmazok köre. Egy szám, bármelyik halmaznak eleme, írásban, több

alakban kifejezhető számjegyekkel. A számjegyek helyzete a szám írásában

fontos, minden számjegy helyzete más értéket képvisel. A számrendszerek,

ezen helyértékek alapján jöttek létre. Mindennapi életünkben a tízes

számrendszert használjuk. Egy három számjegyből álló szám, százasokat,

tízeseket és egyeseket határoz meg. Pl. 285 értéke a következőképpen

számítható ki: 2x100+8x10+5=285. Tízes számrendszerben, helyesen felírva

a szám: . A tízes számrendszer 10 különböző jelet, számjegyet

használ.

A számítógépes adatok tárolása szempontjából a kettes, a nyolcas és

a tizenhatos számrendszer fontos, ennek megfelelően 2; 8; illetve 16 jelet

használnak. (a 16 jel 10 számjegyet és 6 számjegyeket helyettesítő betűt

tartalmaz, A-tól F-ig).

Mint bevezettük, a bit információegység, az elektronikus tárolás

alapegysége is egyben.

24

Két értéket vehet fel, melyek a 0 és 1. A kettes számrendszer evvel a

két számjeggyel bármilyen számot kifejezhet.

1001112=3910

A 8 bit hosszúságú információ a byt (bájt) az informatikában egy

karakter tárolására szükséges egység. A bájt decimális (tízes

számrendszerbeli) értéke 0 és 255 között változhat, mivel =256.

A számítógépek kettes számrendszer alapján működnek, ezért a

tárolóterületek mértékét, a kettes számrendszerben kerek számok adják.

Ezért egy kilóbájt 1024 bájtot jelent (és nem 1000), mert .

További mértékegységek:

1 kilobájt = 1024 bájt

1 megabájt = bájt

1 gigabájt = bájt

1 terabájt = bájt

Az információ kódolása

Mint már említettük az információ hasznos értéket akkor vesz fel,

amikor egy olyan rendszerbe kerül, mely értelmezni tudja, megfelelő vevő a

befogadó.

A jel fogalmát már bevezettük. A jelek egy kombinációja

értelmezhető üzeneteket alkot, ha adott szabályoknak megfelel. A szabályok

összessége a szintaxist alkotja.

25

A jelek vagy üzenetek bármilyen véletlenszerű, szabályozatlan,

ismeretlen módosulását torzulásnak nevezzük, ha részben vagy teljes

mértékben információ veszteséget okozhat.

Az információ továbbítása legtöbb esetben az őt képviselő jelek,

átalakítását teszi szükségessé, a torzulások csökkentése érdekében, valamint

a továbbításra felhasznált csatorna paramétereihez való alkalmazkodás

érdekében. Kódolás és dekódolás a neve ezeknek az átalakításoknak.

A szöveges dokumentumok betűket, számjegyeket, írásjeleket és

egyéb speciális jeleket tartalmaznak, ezeket a jeleket az informatikában

közös néven karaktereknek nevezik. A digitális számítógép nemcsak

numerikus adatokkal képes dolgozni, hanem szöveges információ

feldolgozására is alkalmas. A számítógép a karaktereket is bináris (kettes

számrendszer) számokkal tárolja. Minden egyes karakternek egy bináris

számkód felel meg. A megfeleltetés módját különféle kódolási szabványok

rögzítik.

Kódolásnak-dekódolásnak nevezzük a használni kívánt

karakterhalmaz kölcsönösen egyértelmű hozzárendelését bitsorozatokból

álló halmazhoz.

Az ASCII (American Standard Code for Information Intershange) a

legelterjedtebb szövegkódolási szabvány, amely egy karaktert egy byt-on

kódol. Pl. a „Hello.” szó ASCII kódban kifejezve:

Mind az Ószövetség, mind az Újszövetség eredeti nyelvének, azaz a héber és a

görög ábécé minden betűjének számértéke van. Így minden leírt szónak és mondatnak a

közvetlen jelentésén túlmenően számértéke is van, amit a betűk számértékének

összeadásával kaphatunk meg a régiek szokása szerint. Ez a technikai jellegű alapja az

ókori és a keresztény számmisztikának is.

26

III. Fejezet. Az elektronikus számítógépek

A számítógépes rendszerek fejlődése

Mint az informatika alkalmazói, legközelebb a számítógépek

felhasználása áll hozzánk. A történelmi áttekintés alkalmazói szemszögből is

nagyon érdekes. A fejlesztés minden esetben gyakorlati alkalmazás céljából

történt. Egy-egy probléma megoldása esetén összehasonlítva az emberi

erőforrás felhasználását, és a számítógépes alkalmazást, felbecsülhetetlen

eszköznek érezzük a technika eme vívmányát. Számos kiadvány, az

idézettek közül is néhány, tartalmazza részletesen ennek a fejlődésnek a

történetét.

Szemléltetésül a fent mondottakra csak egy-két példát ragadunk ki.

J. Nepier (1550-1617), a logaritmus felfedezője egy egész életen át, dolgozott

(számolt), hogy elkészítse a tudományos társadalom számára mai napig oly fontos

táblázatokat. Rendkívül egyszerű algoritmusra épülő program segítségével, a számítógép

rövid idő alatt elvégzi ezt a nagy munkát.

A XIX. században, az amerikai népszámlálás adatainak statisztikai feldolgozása

éveket vett igénybe. 1880-ban történt az utolsó adatfeldolgozás számítógép nélkül.

Hét évet vett igénybe ez a tevékenység. 500 ember végezte el az 55 millió polgár

adatainak feldolgozását.

1890-ben H. Hollerith (1860-18929) amerikai statisztikus pályázaton megnyerte

a népszámlálási adatok számítógépes feldolgozásának jogát. Hollerith módszere abban

állt, hogy bizonyos algoritmus szerint, lyukkártyákon rögzítették az adatokat. A

lyukkártyára tehát kódolt információ került. A feldolgozást, vagyis a szükséges

matematikai számításokat, az erre a feladatra készített mechanikus számítógép végezte el,

előre felállított algoritmus alapján. A lyukkártyák osztályozása is a gép végezte el. Négy

hét alatt elkészült a feldolgozás.

27

A Neumann elvek

A számítógépek fejlesztésének irányát 1948-tól hosszú időre

meghatározták a magyar származású Neumann János amerikai matematikus

által megfogalmazott alapelvek, melyek a tudós nevét viselik.

Összefoglalva, a következőképpen értelmezhetők ezek az elvárások

az elektronikus digitális számítógépekkel szemben:

a számítógép teljesen elektronikus legyen,

a gép a 2-es számrendszert használja alapként,

mind az adatok, mind pedig a program a gép belső

tárolójában helyezkedjenek el,

a vezérlőegység emberi beavatkozás nélkül értelmezze és

hajtsa végre az utasításokat (ez a belső vezérlés elve),

a számítógép tartalmazzon egy olyan számolóművet, amely

képes elvégezni az alapvető logikai műveleteket is (bármely

számítási feladat elvégzése elemi matematikai és logikai

műveletekből áll).

Csak a korszerű számítógépek felépítését, működési elvét, hardver és

szoftver szempontból való osztályozását foglaljuk össze röviden, alkalmazó

igényeknek megfelelően.

A számítógépek felépítése

Az elektronikus számítógépek felépítése rendkívül összetett. Egy mai

számítógép összeszerelésére több tízmillió aktív és passzív elektronikus

elemet használnak fel. (ellenállásokat, kondenzátorokat, tranzisztorokat,

diódákat, stb.), mindez nagyon kicsi térfogatba építve. Nem szándékozunk

részleteiben tárgyalni ezt a bonyolult szerkezetet. Ha a számítógéppel

dolgozunk, tulajdon képen a szoftverrel kommunikálunk.

28

A hardver csak annyiban érdekel bennünket, hogy a szoftver

zavartalan működését biztosítsa. Számítástechnikából szerzett ismereteket

csak kiegészíteni szeretnénk, bizonyos fogalmakat pontosítani.

Mint alkalmazó egy közgazdász digitális számítógépekkel találkozik,

az információ, melyet feldolgoz numerikusa kódolt.

Még pontosabban személyi számítógépekkel ismerkedünk meg.

A személyi számítógépek a legelterjedtebbek manapság. Felhasználóik

legnagyobb része nem számítógépes szakember. Ezért az utóbbi idők

fejlesztéseinek célja az ún. felhasználó barát környezet kialakítása. A

grafikus felhasználói felület hardver igénye jelentős, a feldolgozás sebessége

kisebb. Viszont minimális elméleti ismeretekkel is nagyon hasznos munkát

tudunk végezni.

A személyi számítógép egy felhasználós (egyszerre csak egy ember

használhatja), egy processzoros, a mikroszámítógépek családjának tagja.

Teljesítménytől függően a legkülönbözőbb felhasználói

alkalmazások futtatására alkalmasak. Nagyon sok szoftver termék (program,

programcsomag) készül ezeken a gépeken, illetve a rajtuk való futtatásra.

Viszonylag alacsony áron beszerezhetőek, méretük folytán kevés helyen

üzemeltethetőek, minden alkatrészük lecserélhető, további hardver

egységekkel kiegészíthetőek, egyes elemek kapacitása bővíthető.

Négy egymástól jól elkülöníthető egységből áll a személyi

számítógép: az alapgép, a monitor, a billentyűzet és az egér. Ezt az

összetételt minimális konfigurációnak nevezik. Az alapgép további

részegységekből tevődik össze.

A számítógépházban van az alapgép és a tápegység. A tápegység

látja el árammal a gépházon belüli alkatrészeket, és esetenként a monitort.

29

A gépházon belül a legfontosabb alkatrész az alaplap, a ráépített

processzor- és memóriafoglalattal, az adatátvitel vezérlőegységeivel és a

különböző külső egységek részére kiépített csatlakozási helyekkel.

Ugyanitt kapnak általában helyet az adattárolás és adatátvitel különböző

részegységei. Minden nem az alaplapra integrált egység a számítógép

perifériája. Önálló berendezések is csatlakoztathatók a számítógépekhez,

mint pl. nyomtató, modem, szkenner, plotter.

A számítógép teljesítményét, sebességét a mikroprocesszor

sebessége, valamint az ütemadó óra frekvenciája határozza meg.

Az alaplapon helyezkedik el az ütemadó óra. Minden a

számítógépben lezajló művelet, órajel-ütemre működik. Két azonos típusú

processzor közül az nyújt nagyobb teljesítményt, amelyikhez nagyobb

frekvenciájú ütemadó óra tartozik. Az első processzorok kb. 2 MHZ

frekvencián dolgoztak, a manapság elérik az 500 MHZ-et.

Az alaplap központi egysége a VLSI logikai áramkör, minden

művelet végrehajtását és minden adatcsatornán történő kommunikációt

irányít. Az alaplapon található a billentyűzet csatlakozó foglalata. Továbbá

szintén az alaplap tartalmazza az input/output kommunikáció legfontosabb

csatlakozási helyeit. Utóbbiak behelyezhető nyomtatott áramkörök, ilyen

módon az alaplap felhasználhatósága növelhető, vagyis a számítógép

bővíthető. Az alaplap a processzor és a memóriamodulok foglalatait is

tartalmazza (a memória modulok száma is könnyen növelhető).

A processzor vagy processzorlapka összetevői: a vezérlő, az

aritmetikai és logikai egységek, az operatív tár, valamint a be- és kimeneteli

egységek.

A processzor sebessége nagyon fontos, mert a processzor feladata az

alaplapra kapcsolt valamennyi egység adatellátása. Esetenként a processzor

vezérli közvetlenül ezeket az egységeket.

30

A processzor dolgozza fel minden bemeneti (input) eszköz adatait és

utasítja a kiadási (output) eszközöket az általa kiszámított eredmények

fogadására.

Az input/output egységek a megszakítás-vezérlőn keresztül

kommunikálnak.

A processzor alapvető feladata az utasítások végrehajtása. A

processzor csak azokat az utasításokat képes végrehajtani, amelyek áramköri

megfelelői rá lettek ültetve az eszköz szilíciumlapkáira (beégetésnek is

nevezik szaknyelven). Ez az utasításkészlet a számítógép belső

utasításkészlete. A gépi kódú programozás ezekre az utasításokra hivatkozik

közvetlenül.

A személyi számítógép vázlatos felépítése a következő:

A memória-modulok, a gép operatív tárát alkotják. Két féle

memóriával rendelkeznek a számítógépek: belső és külső memóriával.

Mindkét esetben két fontos paramétert kell megemlítenünk:

a tárolási kapacitás, a maximálisan tárolható

információmennyiségre vonatkozik,

a hozzáférési idő, az adatok írására vagy olvasására fordított

idő.

31

Külső memória

Belső memória

Bemeneti egységek Kimeneti egységek MikroprocesszorVezérlőegység

Aritmetikai és logikai egység

A belső memória, integrált áramkörökkel megvalósított

elektronikus memória. Három féle: RAM, ROM és CACHE.

A RAM memória (Random Access Memory- véletlen hozzáférésű

memória), benne találhatók azok az információk, amelyekkel a számítógép

éppen dolgozik. Véletlen a hozzáférése, mert a számítógép bármikor

használhatja írásra vagy olvasásra, szükség szerint. Addig képes tárolni az

adatokat, ameddig áramkörei feszültség alatt vannak.

A kiolvasott memóriacellák tartalmának esetleges hibáit úgy ellenőrzik, hogy

egy plusz bitet generálnak minden nyolc bit mellé, amivel ellenőrizni lehet, hogy a

kiolvasott bitcsoport hány egyest tartalmazott. Ha páros számban fordultak elő, akkor

ennek a bitnek az értéke nulla, ha páratlan, akkor egy. Ez a bit az ún. paritásbit.

A ROM memória (Read-Only-Memory csak olvasható) olyan tároló

hely, amelybe adatok nem írhatók. A gyártás során kerülnek ide olyan

információk, melyek a számítógép indításához szükségesek.

A CACHE memória RAM típusú, de a hozzáférési sebessége

különösen nagy. Feladata a rendszerteljesítmény növelése. Nagyon drága.

Tároló kapacitása, sokkal kisebb mint a RAM típusú memóriáé. A

számítógép a műveletek végzése során itt tárolja a rész adatokat és

részeredményeket. A CACHE memória kapacitásának ajánlott legkisebb

érték a 256 KB, optimális értéknek pedig az 512 KB.

A külső memória, különböző tárolási egységeket jelent. Ide

soroljuk a merevlemezt (winchestert), a floppyt, CD-t (már

beszéltünk róluk). Az adatok (hosszú távú) tárolását végző

perifériák.

32

A digitális számítógépekben elvégzendő tennivalókat utasítások

sorozataként adjuk meg, ez a program. A program egyes utasításait a gép

központi feldolgozó egysége (CPU) olvassa ki a memóriából (belső

programvezérlés), majd értelmezi és végrehajtja. Ezekért a feladatokért

felelős a processzor. A billentyűzet, parancsok és adatok betáplálásához

szükséges eszköz. Az alapkonfigurációhoz tartozó bemeneti egység.

Kiterjesztési lehetőségek:

a videokártya tartalmazza a grafikus alrendszert,

a hangkártya, programozható módon akusztikai jelek előállítására

képes. Ha audiójel bemenettel is rendelkezik, hangdigitalizálásra

is alkalmazható.

A modem-kártya segítségével a számítógép a telefonhálózatra

kapcsolható. Faxolásra használható, ezáltal a számítógép vagy az

Internet hozzáférést biztosíthatja.

A hálózati kártya segítségével a számítógép nagysebességű

kapcsolatot alakíthat ki a hálózatba kapcsolt többi géppel. Ez a sebesség a

modemmel elérhető sebesség több-százszorosa lehet.

Az algoritmus egymást követő lépésekből felépülő eljárás, adott

feladat megoldására. Az algoritmus alapján valamilyen programozási

nyelven elkészül a számítógép részére a program.

Mivel a bevitt program futása alatt, az operatív tárban található, a

vezérlőegység rendszeresen az operatív tárhoz fordul, és onnan egy vagy

több programutasítást olvas ki. A vezérlőegység értelmezi az utasításokat,

majd a megadott műveletet végrehajtatja az aritmetikai-logikai egységgel.

33

Ugyancsak a vezérlőegység feladata, hogy megállapítsa, valamely

utasítás végrehajtása előtt szükség van-e programmegszakításra.

Programmegszakításra azért van szükség, hogy a futás alatt is biztosítsuk a

programmal való kommunikációt bizonyos események kapcsán. Ilyen

esemény például az input/output művelet, a programhiba stb., amikor a

számítógépnek intézkednie kell ezen események megfelelő kezeléséről.

A csatornarendszer kisebb vezérlőegységekből áll, feladata csupán

az input/output (bemeneti/kimeneti) műveletek lebonyolítása.

A perifériák egy mindkét végén illesztő áramkörrel ellátott

szabványos kábelen keresztül csatlakoznak a csatorna áramköreire. Ezt

nevezzük illesztő egységnek (interfész). Az interfészen haladnak az olvasott

vagy kiírandó byt-ok (8 bit-nyi információ), különféle kódok, ellenőrző

villamos jelek stb. Adatátvitel közben a csatorna állandó kapcsolatban áll a

perifériával, és minden egyes adat a kísérő és a megérkezést nyugtázó

jelekkel együtt halad át az interfészen. Erre azért van szükség, hogy növeljük

az input/output műveletek biztonságát, és elkerüljük az adatvesztést,

adattorzulást.

A fenti leegyszerűsített ismertetéssel, csak az információ áramlását

szándékoztunk érzékeltetni, számítógépes feldolgozás alkalmából.

A számítógép közvetlenül csak gépi kódú programot tud

végrehajtani, magasabb szintű programok végrehajtásához interpréter vagy

kompillátor (fordítóprogram) szükséges.

A programfejlesztők programozási nyelveket használnak, ezek között

vannak assembly (számítógépes kódközeli) nyelvek, kompillátorok és

interpréterek.

34

A programozási nyelv adott szabályok (szintaxis) szerint felépülő

leíró rendszer, amely számítógéppel végzendő feladatok megfogalmazására

szolgál.

Korszerű programozási nyelvek

Két programozási módszer terjedt el az egyik a strukturált a másik az

objektum orientált.

A Delphi mindössze kilencéves múltra tekint vissza. Gyors sikert ért

el. Számos alkalmazói program készült el alkalmazásával. A Borland cég

fejlesztette ki, a Borland Pascal-on és a Borland C++ nyelveken alapszik.

Jellemző tulajdonságai a következők:

könnyen elsajátítható, gyors fejlesztést tesz lehetővé,

látványos a létrehozott termék,

objektum orientált,

jó a kapcsolati lehetősége az adatbázis-kezelőrendszerekkel.

A Java 1996-tól egyre szélesebb körben alkalmazzák a felhasználók

és az informatikusok is elégedettek vele. A Java az Internet programozás

vezető nyelve lett. A WWW első szoftverei 1991-ben jelentek meg. A

HTML (Hyper Text Makup Language) alkalmazása az Internetes

dokumentumkezelés egyszerű eszköze lett; grafikus interfészen keresztül

megkönnyítve a felhasználók munkáját.

A Java programozás két részre osztható:

Applet létrehozása, mely az adott HTML alatt fut,

önálló programok.

35

Alkalmas a rendszer arra, hogy segítségével egyszerű Internetes

honlapot hozzunk létre, s egyben megfelelő lehetőségekkel rendelkezik

professzionális alkalmazások létrehozására is.

Egy jól felépített programozási nyelvnek eleget kell tennie a

következő igényeknek:

moduláris felépítés (részelemekből épüljön fel), a részelemek funkciójukban, felépítésükben jól definiáltak,

világos felépítésűek.

A strukturált programozás a fenti követelményeknek gyakorlatilag

úgy tesz eleget, hogy három alapstruktúrát definiál:

szekvencia,

döntés,

ciklus.

Mindegyik struktúra úgy épül fel, hogy annak egyetlen bemenő és

egyetlen kimenő pontja van. A program ilyen építőelemekből áll.

Az objektum orientált (Object Oriented Programing) programozás

fejlettebb, inkább felhasználóbarát, az általános gondolkodásmódhoz

közelítő feladat-meghatározást valósít meg. Az objektumok képezik a

központi kategóriát, megteremtve az adatok és eljárások olyan egységét,

melyre a korábbi programfejlesztési módszerek nem voltak képesek.

A C++programozási nyelv a 90-es évekre jött létre, elődje a még

nem objektum orientált C-ből a Borland cég fejlesztésében. Az alapelemeket

ismertetjük csupán.

36

Az objektum-orientált programelemek objektumokra épülő

programstruktúrát valósítanak meg. Az objektum-orientált elemek a

következők:

Objektum: Minden obejtum a hozzá tartozó adatstruktúrával,

valamint eljárásstruktúrával jellemezhető. Az obejtumok kommunikációját

jól definiált felületeken keresztül valósítjuk meg.

Elem, osztály: Az objektum elemei határozzák meg annak adat-

struktúráját. Az osztály egy felhasználóbarát adatstruktúra, melyben a

hozzátartozó elemek védettek a nem megengedett hozzáféréstől. Adott

osztályon belül, a program igényeinek megfelelően, szerepelhetnek

különböző hozzáférési specifikációval rendelkező elemek. A hozzáférést a

private, public vagy protected megadásával biztosítjuk.

Eljárások (módszerek): Az eljárásokban az adatok feldolgozásának

módját írjuk le. Member- vagy friend függvényeket használhatunk.

Üzenet: A különböző objektumok közötti információcserét

üzenetekkel valósítjuk meg.

Az informatikai rendszerek, tárgyát képezik ennek a jegyzetnek,

általában nagy kapacitású, mainframes számítógépekkel dolgoznak.

Jellemző rájuk több processzor párhuzamos működtetése. Szerkezetileg

előfordul, hogy egy központi egységhez kapcsolnak billentyűzettel ellátott

terminálokat.

A szuperszámítógépekről is említést teszünk, ezek a legnagyobb

sebességűek, nagyon drágák, nagy számú mikroprocesszorral rendelkeznek,

melyek párhuzamosan dolgoznak.

A számítógépes vírusok

37

Röviden tárgyaljuk a számítástechnika egyik legkorszerűbb

problémáját. Egy alkalmazóknak szánt jegyzetnek tartalmaznia kell az

olvasó helyes tájékoztatását egy gyakori nagy kellemetlenséget okozható

jelenségről.

Előre bocsátjuk, hogy egy informatikai vírus tulajdonképpen egy

számítógépes program.

38

Általában a következő jellemzőkkel rendelkezik egy számítógépes

vírus:

mérete nagyon kicsi,

önálló állományként, nem jelenik meg a tárolón (winchester,

floppy),

rejtett működésű, beépül a programfájlokba vagy a

mágneslemezek ún. botszektorába,

önmaga lemásolására képes. Ezáltal tud szaporodni, terjedni

egyik állományról a másikra, egyik gépről a másikra,

hatása csak adott körülmények között jelentkezik, a

fertőzéshez képest késleltetve.

A biológiai vírusokhoz hasonlóan fertőzni és szaporodni képesek. A

matematikusok és informatikusok komoly kutatásokat végeztek annak a

mechanizmusnak a feltárására, melynek alapján ezek a programok

szaporodnak, és önmagukat lemásolják.

Az informatikában a „vírus” elnevezést először Fred Cohen, a

Kaliforniai Southern Egyetem kutatója használta doktorátusi értekezésével

kapcsolatos tanulmányában, melynek címe: Computer Viruses, Theory and

Experiment.

Felhívta a figyelmet bizonyos programokra, melyeknek két

legfontosabb tulajdonságaként a következőket említi:

képesek arra, hogy önmagukról másolatokat készíteni, és

más programokat megfertőzni, beépülve, saját

működésükhöz felhasználva azokat,

képesek véghezvinni egy jól meghatározott tevékenységet

(pl. tönkretenni más programokat, adatokat stb.)

39

Vírus készítéséhez komoly szaktudásra van szükség, az adott

operációs rendszer belső működésének ismeretére. A vírus alapvetően

károkozás céljából készül. Megemlítünk itt még egy elfogadható indoklást is.

Szoftverfejlesztő cégek termékeik jogosulatlan felhasználóival szemben

védekezésül hoznak létre hasonló programokat.

Vírusölő szoftvertermékek fejlesztése szükségessé vált. Ritkán

jelennek meg olyan vírusok, melyeket forgalomban levő vírusölők ne

tudnának hatástalanítani. Az Internet használata megnehezítette a

vírusfertőzés elkerülését.

A szakirodalom legismertebb, a világhálón nagy kárt okozott „Clausthal

karácsonyfa” nevű vírust érdemes megemlítenünk.

Ez a bizonyos program tulajdon képen nem volt igazi vírus, gyakorlatilag

semmit sem tett tönkre. A szerző egyetemista volt a Clausthal-i Műszaki Egyetemen, csak

karácsonyi üdvözletet bocsátott útjára a világhálón. A „vírus” 100 byte hosszúságú volt, a

feladata karácsonyfa rajzolása volt minden képernyőre, mely a hálózatban működött.

A hallgató nem tudta, hogy az egyetem az EARN-BIT-NET hálóhoz csatolt,

mely egyetemeket és kutatóintézeteket foglal magába.

Abban a pillanatban körülbelül 500 európai, 1500 amerikai, 2000 japán, ausztrál

és kanadai számítógép működött a hálón.

A vírus terjedése december 8-án 12óra 43 perckor indult útjára. A következő

észlelési adatok kerültek nyilvánosságra:

12:43 Houston University

12:44 Utah State University

Katholieke Universiteir Nijmegen

Southern California University

National University of Singapore

12:45 City University New York

Monterrey Institute of Technology

40

12:46 Technical University Denmark

Weizmann Institute Izrael

Southwest Missouri State University

12:47 Louisiana State University Computer Center

Az adatok gyors ellenőrizetlen sokszorozódása következtében a hálózat részben

lebénult. Este felé már érkeztek a figyelmeztetések és a segítségkérések az USA-ból.

December 11.-re az IBM cég is hatalmas veszteségeket szenvedett. Soha nem közölték a

bekövetkezett károk számszerűsítését.

Összefoglaljuk a gyakorlati tudnivalókat az informatikai vírusokkal

kapcsolatban. Egy számítógépes rendszerben nem jelenhet meg vírus, csak

két féle módon, vagy egy fertőzött lemezről, vagy hálózatban működtetve,

másik gépről. A mai statisztikai adatokból kiderül, hogy a vírusok 90%-ban a

játékprogramokkal terjednek. A vírus csak akkor aktivizálódik, ha a fertőzött

programot futtatjuk, vagy a fertőzött adatállományt megnyitjuk. Az első

észlelhető következmény, aktivizálódás esetén, egyre több program

(állomány) fertőződése. Egy programot a vírus csak egyszer fertőz meg,

elhelyezi a saját azonosítóját (aláírását). Természetesen, egyazon programot

többféle vírus is megfertőzhet. A vírus kártékony hatása úgy is jelentkezhet,

hogy torzít vagy töröl adatokat, a számítógép szokatlanul kezd viselkedni

(például egyes utasítások végrehajtásának ideje megnő, lefagyások, stb.). A

vírusölő programok éppen az azonosítók alapján működnek, így csak azokat

a vírusokat hatástalanítják, melyeket felismernek, azonosítani tudnak.

Újabban a vírusölő programok azonosítókat tartalmazó tára kiegészíthető

folyamatosan, nem kell újabb és újabb programokat írni.

Memóriarezidens módszer is használatban van már, melynek

lényege, hogy állandó szűrését végzi a bejövő adatoknak, azonosítva a

vírusokat, mielőtt fertőzést okozhatnának.

41

Programok kezelési módjai

Ebben a fejezetben ismerős fogalmakkal találkozunk, csak

összefoglaljuk az eddig használt ismereteket.

A legtöbb alkalmazói program futtatása során párbeszédes

kapcsolatban áll a felhasználóval.

A parancsvezérelt rendszereket felváltották a menüvezérelt, majd az

ablakos rendszerek.

A parancsvezérelt program, informatikában jártas szakembert igényel.

Komplex vezérlési lehetőséget kínál, mivel a programot vezérlő

parancskészlet sajátos számítógépes nyelvet alkot.

Menüvezérlés esetén, a választható funkciók „menük” formájában

választási lehetőséget nyújtanak. A menük típusai a következők:

fejléc menü-a képernyő felső részén megjelenő menüsor,

legördülő menü-a fejléc menü egy eleméből nyíló almenü,

helyi menü-a képernyő azon pontján jelenik meg, ahova az egér

jobb gombjával kattintunk,

dialógusablak- a kívánt funkció kiválasztására, adatok

bevitelére, paraméterek beállítására szolgál.

Ablakos vezérlés ( windows ) ez a módszer teljes mértékben ismert,

hiszen a Word, Excel, Access programok alkalmazása a

számítástechnika tárgyát képezték.

42

Az adatszervezés újdonságai

Szótárak vagy lexikonok olvasásakor egyes szavak értelmezésében

más szavakra történik utalás. Ennek a keresési módszernek a számítógépes

adatazonosításban a hypertext felel meg.

Egy olyan számítógépen tárolt dokumentációt jelent, melynek részei

tartalmilag hivatkozási kapcsolatban állnak más részekkel.

A dokumentum kapcsolómezőket tartalmaz. Szavakról,

szövegrészekről van szó, amelyek aláhúzva, vagy színezve láthatók a

képernyőn.

Egérrel rájuk kattintva megjelenik egy újabb dokumentum rész,

éspedig az, mely tartalmilag a kapcsoló által azonosított. Ez a módszer

lehetőséget nyújt arra, hogy nagyméretű dokumentációban keresgéljünk

könnyen és gyorsan.

Ez a lehetőség valószínűleg mindenki számára ismerős, hiszen az

Internetes weblapokon találkoztak vele.

A Súgóban elhelyezett dokumentációt is hypertext elven

szerkesztették.

A szöveges dokumentációhoz kapcsolhatunk fájlokat, melyek

digitális képeket, hanganyagot, videofelvételt, stb. tartalmazhatnak. Az ilyen

lehetőséget nyújtó hardver-szoftver egységet multimédia-rendszernek

nevezzük.

Ha egy multimédia-elemeket tartalmazó dokumentum hypertext

elven készült hypermédia-dokumentumról beszélünk. A World Wide Web

(röviden www vagy web), az Internet legáltalánosabban használt információs

rendszere, hyper-média-rendszer.

43

IV. Fejezet. A számítógépek felhasználása

Számítógépes információszerzés.Az Internet manapság az információszerzés leghatékonyabb eszköze.

Külön fejezetben sok hasznos tudnivalót foglaltunk össze ebben a

témában.

InformációtárolásCsak a három leggyakrabban használt tároló eszközt említjük.

Minden számítógépben megtaláljuk a merevlemezt, a winchestert.

Megbízható kényelmesen kezelhető, gyors adatátvitelt tesz lehetővé. A

fájlkezelést (információkezelést) számítástechnikából ismerjük.

A floppy lemezt használjuk talán leggyakrabban, melynek anyaga

műanyag. A megfelelő meghajtóegységbe helyezve olvasható, illetve

tárolásra használható, jelentős előnye a hordozhatóság. Többszöri írásra

olvasásra alkalmas. Ez a tárolási mód azonban hosszútávon nem biztonságos.

A forgalomban létezik ennél jobb minőségű, biztonságosabb,

nagyobb kapacitású tároló eszköz, a CD (Compact Disc) lemez. A szoftver

termékek forgalmazása ma CD-n történik. A CD digitális „optikai” tároló

eszköz. Hang-, kép- és program tárolására egyaránt alkalmas.

A CD lemezek több típusa ismeretes:

a hagyományos CD-ROM. Gyárilag tárolt információt tartalmazó, csak

olvasható,

CD-MO (Magneto-Optical) a felhasználó által korlátozás nélkül írható és

olvasható,

CD-R (Recordable)-a felhasználó által csak egyszer írható.

44

A CD-ről a jeleket lézersugárral kell leolvasni. A CD a mai

felhasználói igényeket kielégíti. Egy-egy lemezen többkötetes lexikonok,

címjegyzékek (telefonkönyvek), irodalmi művek, képtárak, térképek

tárolhatók.

Ma már az is természetes, hogy a tárolás tömörített formában

történjen. A tömörítés lényege: átkódolás kisebb méretre, információvesztés

nélkül. A fájlon tárolt információ rendszerint több-kevesebb ismétlődő,

azonos vagy hasonló részletet tartalmaz, szövegfájlok és adatfájlok esetében

egyaránt. Ez az ún. redundancia teszi lehetővé, hogy alkalmas kódolási

eljárás segítségével az információt tömörebb formában tároljuk, így a

legtöbb állomány mérete 20%-tól, akár 80%-kal is csökkenthető. A tömörítő

programok az állományok visszaállítását is elvégzik. Becsomagolásról és

kicsomagolásról beszélünk tehát.

A tömörítő programok közös jellemzője, hogy több kódolt fájlt

egyetlen közös fájlban, ún. archívumban helyeznek el. Ilyenkör a tömörítő

program az együtt tárolt fájlok nyilvántartását is elvégzi, és biztosítja azok

külön-külön dekódolhatóságát is. Ezen a téren is egyszerűsítések jöttek létre.

Tömörítéskor EXE típusú állomány jön létre, kicsomagolásnál, csak ezt a

programot kell futtatni, tehát nem kell a kitömörítés helyén kicsomagoló

programról gondoskodni.

Az állomány megnyitása alkalmából a kitömörítés automatikusan

megtörténik. A tömörítőprogram, melynek használata rendkívül egyszerű, az

operációs rendszer velejáró része. Az operációs rendszerünket, az alkalmazói

programjainkat CD lemezen vásároljuk, tároljuk.

45

A CD alkalmas a multimédia rendszerek tárolására. Ezek ún.

felhasználóbarát, interaktív rendszerek. Használatuk számítástechnikai

ismereteket egyáltalán nem igényel. Számítógépre alkalmazott

ismeretterjesztő rendszerek, melyek auditív és vizuális csatornákon keresztül

kombinálják a nyomtatott szöveget, grafikát, álló- és mozgóképeket, zenét és

hangokat.

Az információtárolásnak legkorszerűbb technikai megoldását a

hyper-média dokumentum valósítja meg. A későbbiek során rátérünk

részletes ismertetésére.

A már jól ismert alkalmazói programok használata kapcsán egyik

legfontosabb feladat a biztos állománykezelés.

A tárolás szükségszerűsége magától étetődik. Az elektronikus

tárolóeszközök leggyakrabban használt típusai a következők: a CD lemezek,

a winchesterek, a floppy lemezek. Olvasni és írni is tudunk ezekre az

adathordozókra. Az információ digitálisan tárolt, numerikusa kódolt. Mint

felhasználók, az állománykezelés eléggé egységes gyakorlatát

alkalmazhatjuk.

A szövegszerkesztést a tárolás papírra történő módjához használjuk.

A táblázatkészítés már a rendszerezett rögzítést teszi lehetővé.

A táblázatokban tárolt információk a hatékony felhasználás

lehetőségét biztosítják.

Az adatbázis-kezelők rendkívül összetett adatfeldolgozást tesznek

lehetővé.

Ezeknek a software termékeknek újabb tökéletesített változatai

születnek, a hardware fejlesztések lehetőségeit felhasználva.

Alkalmazói programokként tárolási és adatfeldolgozási funkciókat is

képviselnek.

46

InformációtovábbításA továbbítás a közelmúltban a már említett tárolókon történt. A

gyors, biztonságos továbbítás ma a hálózaton zajlik. Külön fejezetben

tárgyaljuk a felhasználható hálózattal kapcsolatos hardver és szoftver

termékeket.

47

Információ feldolgozásSzámítógépes információfeldolgozásról, Számítógépes információs

rendszerekről, Informatikai rendszerekről, a Vállalati rendszerekről,

Irányítási rendszerekről fogunk beszélni.

Adatfeldolgozásról beszélhetünk valamely már említett alkalmazói

program alkalmazása esetén vagy informatikai rendszerek kapcsán.

Az információ feldolgozása olyan folyamat, amelynek során

valamely korábban szerzett információhalmazból, újabb információk

nyerhetők. Ez a folyamat pontosan meghatározott cél érdekében történik.

Rendkívül széles értelmezési skáláról szólhatunk. Minden döntési fogamat

szintén információ feldolgozásnak tekinthető. Maga a tanulási folyamat is az,

nyitott a változó világra.

A számítógépes információfeldolgozás célja valamely rendszerről

információk szerzése, esetleg kiegészítése újabbakkal.

Az ún. célrendszer (a feldolgozás tárgyát képező rendszer) sokféle

lehet:

termelési,

kommunikációs,

oktatási,

kereskedelmi,

közlekedési,

pénzforgalmi, stb.

A feldolgozásnak három fő része van: az adatok, a relációk és a műveletek.

Az informatikai rendszerekkel külön fejezetben foglalkozunk.

48

Algoritmusos adatvédelem

A Kriptográfiai Kutatások Nemzetközi Szervezete (IACR)

előrejelzése a 90-es évek európai helyzetére :„Az évtized végére

gyakorlatilag mindenkinek lesz és mindenki használ kriptográfiai alapú

azonosító kártyákat: bank automaták, készpénz nélküli vásárlások,

hozzáférési jogosultságot ellenőrző eszközök (telefon, telefax, adatbankok,

…) igénybevételekor”. Mint láthatjuk ez az előrejelzés helyesnek bizonyult.

Az adatvédelem iránti igény a magán szférában is elterjedt. Nagy jelentőségű

információkat távközlési csatornákon továbbítanak, hálózatban működő

számítógépes memóriákban tárolnak. Vannak olyan információk, melyeknek

a jogtalan megszerzése súlyos anyagi és erkölcsi károkat okozhatnak.

A rejtjelezés három különböző tevékenységet foglal magába:

a rejtjelező eszköz (algoritmus) elkészítése,

a titkosítás (rejtjelezés) gyakorlati elvégzése,

a rejtjelfejtő tevékenység.

Rejtjelezés helyett az angol kriptológia szó, használatos.

A kriptológia a titkos, illetve védett kommunikáció tudománya.

A kriptológia két ága:

a kriptográfia, olyan módszerekkel foglalkozik, amelyek biztosítják az

üzenetek (tárolt vagy továbbított információk) titkosságát, védettségét

vagy hitelességét,

a kriptoanalízis, az ún. titok megfejtésére keres megoldásokat,

eljárásokat.

49

Az elektronikus aláírás

A kialakuló információs társadalom, a növekvő elektronikus

infrastruktúra, a számítógépes hálózatok által kínált egyre több szolgáltatás

vezetett az elektronikus aláírás megjelenéséhez. Ez a fogalom igen tág. Az

elektronikus aláírás olyan, technológiafüggetlen adat vagy dokumentum,

amely az alig valószínűtől a teljes bizonyosságig utal legalább az aláíró

személyre, de sok esetben a dokumentum tartalmára is és az elektronikusan

előállított adathalmazhoz logikailag van hozzárendelve és azzal

elválaszthatatlanul össze - kapcsolva van (def. 1999/93/EK alapján).

Az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott irányelv kötelezi

a tagállamokat, hogy legkésőbb 2001. Július. 19.-ig szabályozzák az

elektronikus aláírások használatát.

Az elektronikus aláírásnál szűkebb fogalom a fokozott biztonságú

elektronikus aláírás, és még ennél is szűkebb a minősített elektronikus

aláírás. A fentiek alapján az elektronikusan aláírt dokumentum szintén

három, egyre szűkülő kategóriába soroltak: elektronikus dokumentum,

elektronikus irat és elektronikus okirat.

Az ún. időbélyegző olyan technikai megoldás, amely csak egy

dátumot tüntet fel a dokumentumon. Az időbélyegzőnek arra is alkalmasnak

kell lennie, hogy a dokumentum időbélyegzés utáni módosításait kimutassa.

Az elektronikus dokumentum olyan, elektronikus eszköz útján

értelmezhető adat, amely elektronikus aláírással van ellátva. Ilyen esetben az

elektronikus aláírás arra szolgál, hogy egyértelműen azonosítsa a

dokumentum készítőjének személyét. Például képet, hangot, adatbázist

azonosít a készítő alapján. A szerzői jogvédelem kezdete is fontos lehet, erre

az időbélyegző használata a megoldás.

50

Az elektronikus irat szűkebb fogalom: olyan elektronikus

dokumentum, „amelynek funkciója szöveg betűkkel való közlése, és a

szövegen kívül az olvasó számára érzékelhetően kizárólag olyan egyéb

adatokat foglal magában, melyek a szöveggel szorosan összefüggnek, annak

azonosítását (pl. fejléc), illetve könnyebb megértését (pl. ábra) szolgálják.”

Az elektronikus okirat pedig „olyan elektronikus irat, mely

nyilatkozattételt, illetőleg nyilatkozat elfogadását vagy nyilatkozat

kötelezőnek elismerését foglalja magában”.

Közigazgatási szolgáltatások a tele-házaknál

A tele-házak kiemelkedő funkciója a közigazgatás-szervezési

teendők átvállalása. Segítik az ügyfeleket a kényelmesebb és racionálisabb

ügyintézésben, másrészt lehetőséget biztosítanak az államigazgatási

szerveknek arra, hogy azonos témák alapján, nagyobb mennyiségben

rendszerezve továbbítsák. Hazánkban a következő periódus kiemelkedően

fontos infrastrukturális fejlesztés része.

Elektronikus adatcsere (EDI)

Modern kapcsolatrendszer eszköze az EDI. A kapcsolódás típusaira

és az adatok struktúrájára nézve nemzetközi szabványoknak megfelel.

Az alkalmazott számítástechnikai eszközöktől függetlenül teszi

lehetővé az információcserét különböző informatikai rendszerek között.

Beilleszkedést tesz lehetővé a mind nagyobb tömegű információ (adat) cserét

jelentő nemzetközi kapcsolatrendszerbe.

Az EDI rendszerek összeköttetésére távközlési vonalakat és

hozzáadott értékű szolgáltatókat lehet alkalmazni. Az EDI nagyrészt

független az operációs rendszertől.

51

Az EDI szoftverek három kategóriába sorolhatók:

az EDI szerverek, gatewayek kategóriája, ami ellátja az adott környezet EDI feladatait (szerver) és csatlakoztatja a környezet EDI –üzeneteit az inhouse (házi) formátumhoz, az EDI szervezetekhez kapcsolódó EDI kliensek, EDI munkaállomások, amelyek általában a nem integrált vagy számítógépes adatfeldolgozás környezetét csatlakoztatják az EDI világhoz, EWB EDI, olyan szerverszolgáltatások tartoznak ide, amelyek szintén ezt a környezetet kezelik, de a munkaállomás felületet a WEB EDI szerveren alakítják ki.

52

V. Fejezet A számítógépes hálózatok

Fő szolgáltatásai: információszerzés, közlés, továbbítás,

kommunikációmegvalósítás, számítógépek erőforrásainak megosztása.

A hálózati protokoll kommunikációs szabványrendszer, szabályzat.

Biztosítja, hogy hardver és szoftver tekintetében különböző gépek is

zavartalanul tudjanak együttműködni.

Számítógép-hálózatokHa több számítógépet összekapcsolva működtetünk, azok hálózatot

alkotnak, egymáskőzött, folyamatos információ cserét végezhetnek, ezáltal

minőségileg új szolgáltatásokra képesek. Használhatják egymás erőforrásait,

software és hardware téren egyaránt.

Kezdetben csak helyi hálózatokat építettek ki, irodák, iskolák kisebb

számítógépeit kötötték össze egy központi nagyobb teljesítményű géppel. Az

alkalmazók egymásnak üzeneteket küldhettek, egymástól programokat,

adatokat kaphattak, de mindenekelőtt, hogy használhassák a központi gép

szolgáltatásait, egy nagyobb winchester, nyomtató, plotter, illetve egy közös

adatbázist, melyet ily módon, csak egy helyen kellett tárolni, stb.

Számos gyakorlati példát említhetnénk mindennapjainkból. Egy

korház osztályain a laboratóriumban született leletek lekérdezhető, vagy a

gyógyszertár raktárkészlete. A kereskedelemben a pénztárgépektől kapott

információval folyamatos leltározás folyik, illetve a megrendelések reális

kereslet alapján történnek.

A hálózatba kapcsolt gépek hardware és software tekintetében

különbözők lehetnek.

Zavartalan együttműködésüket biztosítják a hálózati protokollok,

amelyek egyfajta kommunikációs szabályrendszert valósítanak meg.

53

A leggyakrabban használt hálózati protokoll csomag a TCP/IP

(Transmission Control Protocol, IP Internet Protocol)

A hálózatba kapcsolt gépek lehetnek egyenrangúak, de gyakoribb a

szerver-kliens hálózat. A második esetben vannak kiszolgáló, szerver gépek,

és szolgáltatásokat igénybevevő, kliens gépek. Általában a nagyobb

teljesítményű gépek a szerverek. Terminálnak nevezzük az olyan gépet,

mely csak kliensként használható. Ennek minimális konfigurációja is lehet,

akár csak monitor és a billentyűzet, ilyenkor hálózaton keresztül más

számítógépre kapcsolódhatunk, és azon dolgozhatunk.

Hálózat alakítható ki egymástól akár öt kilométerre levő gépek között

is. Ilyenkor lokális hálózatról beszélünk, LAN (Local Area Network).

Nagyon sok hasznos alkalmazási lehetőségük ismeretes (előnye például a

vírusfertőzés teljes mértékű kiküszöbölése).

A következő lépcsőfok a LAN-ok összekapcsolásával jött létre,

távolsági hálózat a WAN (Wide Area Network) már országrészeket,

földrészeket kapcsol össze. Az áthidalt távolság bármekkora lehet.

Egyik leghamarább kialakított távolsági hálózat, a vasúti

csomópontokat kapcsolta össze.

Ha egy cég az Internet eszközrendszerét használja belső hálózatának

kiépítésére, intranetről beszélünk. Abban az esetben is, ha a cég telephelyei

nagy távolságra vannak egymástól. Az intranet gépei rendszerint a világháló

gépeivel is kapcsolatban állnak, ilyenkor a belső adatok védelmére az ún.

tűzfalat szokták alkalmazni.

54

Hálózati hardwareHa számítógépünket alkalmassá kívánjuk tenni hálózati kapcsolatra,

egy hálózati csatolókártyát kell a gépbe helyezni, melyre aztán kívülről

kapcsolódik a hálózati kábel.

A kapcsolat általában koaxiális vagy üvegszálas kábelen történik, de

telefonvonalon, akár a műholdas megoldás is használatos.

Ma már, külön erre a célra kiépített, vezetékek ún. optikai kábelek,

nagyobb biztonsággal és sebességgel biztosítják az adat továbbítást. A kor

nagy vívmánya pedig a műholdas információközvetítés.

A hálózatban működő gépek egyedi azonosítóval rendelkeznek.

Leggyakrabban a következő szolgáltatásokkal találkozunk:

fájl átvitele. Az információt állományok formájában egyik gépről

továbbítjuk egy másikra. Ilyen feladatot lát el az ftp nevű szoftver.

Állomány továbbítás történik a levelezés során is, vagy a faxolás

esetében,

távoli gép winchesterének használata. Ez a szolgáltatás, jellemző a

Novell Net Ware hálózati operációs rendszerre,

távoli periférikus eszköz elérése. Például több gép közös nyomtatót

üzemeltet,

távoli gépre bejelentkezés.

Bejelentkezhetünk egy többfelhasználós operációs rendszerrel

működő gépre, és azon a gépen dolgozhatunk. Erre szolgál a Telnet nevű

software. Ez a program a TCP/IP protokollcsomag részét képezi.

55

A különböző hardware és software platformok és protokollok

világában az OSI-modell (Open System Interconnection) rendszabályoz.

Az Internet

A szakmai kiadványok szerint 1969.01.02. tekinthető az Internet

születésnapjának. A számítógépes hálózatok fejlesztésének az Internethez

vezető fejlesztése kezdődött. A kutatást az USA egyik nemzetvédelmi

kutatócsoportja végezte. Szükségessé vált egy, az ország egész területére

kiterjedő hálózatra, mely esetleges háború esetén hadügyi utasításokat

biztonságosan és gyorsan továbbítson.

Tehát a feladat azt is jelentette, hogy a hálózatnak működnie kell

abban az esetben is, ha akár egy nagyobb része tönkremegy.

A több ezer számítógép összekapcsolása rövid idő alatt csak a

meglévő telefonhálózattal történhetett, a software megoldás mai napig is

alapját képezi a világháló működtetésének.

Ekkor született az ötlet, hogy „adatcsomag”-okra bontva

továbbítsanak állományokat a számítógépes hálózaton.

Röviden összefoglalva, a következő módon történt az adattovábbítás.

Tegyük fel, hogy egy A számítógéptől elküldenek egy adatokat

tartalmazó állományt B számítógép felé. Az állományt pontos algoritmus

szerint több „csomag”-ra bontják. Ezek a csomagok az állomány egy-egy

részét tartalmazzák, valamint információkat a célállomással, és az

újraegyesítéssel kapcsolatban. A csomagok továbbításának útját egy

bizonyos algoritmus alapján készült program határozza meg. Ez a program

mindég azt az útvonalat választja két közbeeső állomás között, mely a

legrövidebb időt veszi igénybe, amely legkevésbé terhelt. Ilyen módon a

sérült vonalakat is kiküszöbölik.

56

Technikailag megmagyarázható, hogy azokban a rendszerekben, ahol

az üzenetek mérete adott a továbbítás sokkalnagyobb sebességgel történik.

Ha a célállomás hiányt vagy sérülést tapasztal, jelzést küld a

forráshelyre, melyben a csomag újraküldését kérelmezi. A részállományokra

bontás részben biztonsági intézkedésnek is tekinthető.

Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy több ezer számítógép

küldhet ugyanabban az időben a hálózat bármelyik gépe felé csomagokat,

feltétel nélkül, közös irányítás nélkül, csodával határosnak tűnik a XX

század eme technikai vívmánya.

A szakértők körében sem volt előrelátható ez az eredmény.

Az ilyen rendszereket csomagkapcsolt hálózatoknak is nevezik

(Packet Swiching) és kiválóan alkalmasak az interaktív kommunikáció

lebonyolítására.

Mivel a hibajavításra és forgalomszabályozásra sem kell időt

fordítani, ez is hozzájárul az információtovábbítás nagy sebességéhez.

Anekdotába illő történetek sora ismeretes a tudományos felfedezések

kapcsán. Az elméleti kutatások mindég gyakorlati feladatok megoldására

irányultak, legtöbb esetben általánosítási lehetőségeket nyújtva.

Volt úgy, hogy a problémák feltűnése, máskor a megoldás, fűződött

váratlan vagy véletlen eseményekhez.

A fenti egyszerűsített leírás az ARPANet, létrehozatalát ismerteti.

A civil szakemberek körében nagy sikert aratott a hálózati

kommunikáció lehetősége, ezért 1983-ban két hálózati rendszert hoztak létre

az Egyesült Államokban. Az ARPANet civil hálót, a MILNet pedig a

honvédség szolgálatában állt.

57

A két rendszer közötti kapcsolat kapta az Internet elnevezést.

(Internetwork system)

A 80-as évek elején új hálózati rendszerek kezdtek megjelenni a

szerzett tapasztalatok alapján.

Nagyobb jelentőségű a CSNet (Computer Science Network) az

informatikában tevékenykedő kutatókat kapcsolta hálózatba.

Európában is megjelentek hálózatok, eleinte függetlenül működve,

később csatlakozva az Internetwork systemhez. Az első interkontinentális

kapcsolatok a SATNET és a WIDEBAND nevű műholdak segítségével

jöttek létre.

Nagyon sok megoldásra váró feladat jelentkezett. 1986-ban a

világháló szolgáltatásai minőségileg sokat fejlődtek, amikor ugyanis a

Tudományokért Nemzeti Alapítvány (National Science Foundation) az egész

USA területén támogatott kutatást, öt nagygépes, mainframe központot

kapcsolt a hálózatra, felépítve az NSFNet rendszert.

Az NSFNet gerincét alkotja a világhálós rendszernek. Az Internet

napjainkban körülbelül 100000 hálózatot foglal magába, mintegy 20 millió

számítógép van állandóan rákapcsolva.

A világon második helyet foglalja el a hálózati infrastruktúrák között

a kanadai rendszer, mely több mint egymillió számítógépnek szolgáltatja az

Internetes hozzáférést.

Az Internetet egyetlen intézmény sem irányítja, egymástól független

hálózatok együttműködését jelenti. A fejlődését felügyelő fórum az ISOC

(Internet Society)

Az ISOC nagyszerű szakértők önkéntes tagságán alapuló szervezet,

célja a szabad információáramlás az Internet technológiái alapján.

58

Az ISOC kapcsolatban áll az IAB (Internet Architecture Board)

szervezettel, melynek felelőssége az Internet technikai ügyintézése.

A találmányok és újítások az Internetes technológiával kapcsolatban

az ISOC szervezeten belül működő IETF (Internet Engineering Task Force)

társasághoz kerülnek, melynek szakértői a hálón felmerülő technikai

problémák megoldásában érdekeltek.

Egyedülálló jelenség a világon, hogy az Internet, mely hatalmas

értéket képvisel, senkinek sem áll a tulajdonában, nincs vezetője.

Eddig bemutattunk egy „hálózatok hálózatát” az Internetet, mely az

egész világot összekapcsolja számítógépein keresztül.

A továbbiakban felhasználói szinten, ismertetjük az egyéni

számítógép rákapcsolásának lehetőségét és az információ elérésnek módját.

A kapcsolódásnak egy direkt útja használatos, illetve egy modem

közvetítésével telefonvonalon keresztül, szolgáltató igénybevételével. A

felhasználó hozzáférése az Internet szolgáltatásaihoz különböző mértékben

lehet korlátozott.

Az a weblap, amely az Internetes szörfprogramok beindításakor

alapbeállításként jelenik meg a képernyőn, a nyitóoldal elnevezést kapta.

Ez legtöbb esetben az adott lokális Internet-szolgáltató cég honlapja.

Ez az oldal kizárólag az előfizetéssel, illetve az ahhoz kapcsolódó

szolgáltatásokkal kecsegtet.

Érdemesebb nyitóoldalnak olyat szerkeszteni, amely tematikus,

„ugródeszkaként” szolgál az Internetes szörfözésre.

A portálok:- a Yahoo!, a Netscape Netcenter, vagy a Microsoft

Network (MSN), illetve a magyarországi vonatkozású Startlap és Origo

weboldalak általános igényeknek igyekeznek megfelelni, hiszen a világ

összes jelenségét tematikus skatulyákba zárva tálalják a szörfözők elé.

59

A portálok másodsorban keresőgépeket is üzemeltetnek. A

céltárgyhoz többféle módon juthatunk el. Említésre méltók a matematikus-

logikus leszűkítések útján való keresés, a kulcsszavas, illetve tárgyszavas

lehetőségek.

Az általános szempontok szerint kategorizált címtáron és

keresőfunkción kívül a portálok kínálata kiterjed az e-mail regisztrációra, az

on-line vásárlásra, az elektronikus csevegésre, stb.

A legnagyobb látogatottságnak az információs portálok örvendenek.

A három vezető sztár a portálok között az AOL (America Online), a Yahoo!

és az MSN.

Az AOL vállalat részvényeinek összértékét több százmilliárd dollárra

becsülik.

Az Internet szolgáltatók a nagyobb hasznot a reklámbevételekből

nem pedig az előfizetésekből teremtik elő.

A Web-portálok történetéből is közismert egy mesébe illő kedves

történet.

Jerry Yang David Filo, egy lakókocsiban berendezett irodában

kísérletezett először a Web-oldalak egy tematikus adattárának létrehozásával

és az abban való kereséssel.

Ez lett a későbbi Yahoo! portál. 1993-ban a Stanford Egyetem

szerverein vezették be. A szolgáltatás nagy népszerűségre tett szert rövid

időn belül, és a projekt hamarosan támogatókra talált. A vállalkozást már

1996-ban a tőzsdén jegyezték, a becsült értéke ebben az évben már 300

millió dollár volt.

A Yahoo! magas tőzsdei értéke mögött elsősorban az Internet

jövőjébe vetett hit rejlett.

60

A Web elterjedése lavinaszerű változásokat hozott. Az Internetezők

száma exponenciálisan növekedett, következésképen a portálok szerepe

megnőtt és erre az időre tehető a szolgáltatások jelentős bővítése.

Az egyszerű keresőprogramok sokoldalú portálokká alakultak át.

Az adatbázisok keresőket telepítettek, világhíreket közöltek, csevegő

fórumokat biztosítottak, stb.

A portálok használatához szükséges tudnivalókat a következőkben

foglalhatjuk össze:

Szükséges megemlítenünk az általános portálokat. Ebbe a

kategóriába tartoznak a nagy tömegeket megcélzó népszerű portálok.

Piacvezetők, a már említett AOL, a Yahoo!, és a Microsoft Network.

Jellemző szolgáltatásaik közé tartoznak a következők: az ingyenes e-mail,

saját honlap készítésének lehetősége, On-line aukciók, csevegő fórumok, stb.

Egy másik kategóriát képeznek a vállalati portálok. Ezek a portálok

többek között On-line tájékozódást, testre szabott céges megoldásokat

kínálnak.

A világhálón nyilvántartott címtárak nagyméretű adatbázisokat

alkotnak. Web-tárakról beszélünk. 1994-ben elsőként a Yahoo! Web-tár jött

létre, mai napig a legelterjedtebb.

A portálok alapszolgáltatásai a felhasználók számára egyelőre

ingyenesek. Vagyis ingyenes az Internetes postafiók levelezési lehetőséggel,

a csevegő fórumok, stb. Az üzletág nagyjai, köztük a Yahoo! is előfizetési

díjak bevezetését fontolgatják. Pénzbe kerül már most is a látható felületeken

elhelyezett hirdetés, a „kiemelt státusz” egy-egy kulcs- vagy tárgyszavas

keresés biztosítása, vagy az elektronikus szórólap alkalmazás.

61

VI. Fejezet Informatikai rendszerek

AlapismeretekÁltalánosságban egy rendszer egymással interaktív kapcsolatban

álló, alkotóelemek halmaza, amelyek valamilyen jól definiált cél, szándék

vagy feladat megvalósítására együttműködnek.

A továbbiakban valamilyen üzleti, vállalati, gazdasági,

önkormányzati szervezeten belül működő rendszereket vizsgálunk. Az üzlet

szó általános értelemben itt gyűjtőfogalomként szerepel. A rendszerek belső

életében a komponensek külön-külön vagy kölcsönhatásaikban vizsgálhatók.

A külső elemzés arra vonatkozik, hogy a rendszer hogyan kapcsolódik a

környezetéhez, a kapott jeleket mivé alakítja a kibocsátás előtt. A gazdasági

szakemberek általában tevékenységekkel kapcsolatos folyamatokat

vizsgálnak. Ezeknek a folyamatoknak a résztvevői emberek, akik például

folyószámla egyenlegét számítják és bocsátják ki, egy raktárkészlet pótlására

rendelést állítanak össze. A rendszerek komponenseit részrendszereknek

vagy helyesebben alrendszereknek nevezzük. Az informatikai rendszerek

általában valamely nagyobb üzleti rendszer részeiként szolgálnak.

Az informatikai rendszerek olyan rendszerek, amelyek egy szervezet

különféle (üzleti, vállalati) folyamataiban az információs technológia

felhasználásával információkat gyűjtenek, továbbítanak, tárolnak,

visszakeresnek, feldolgoznak, átalakítanak és megjelenítenek. Minden

társadalmi illetve technikai rendszerhez informatikai rendszer kapcsolódik.

Az Internet új módszereket és technikákat hozott. Az egyik

legjelentősebb változás a gazdasági életben, az integrált vállalatirányítási

információs rendszerek széleskörű bevezetése.

62

A funkciók széles körét tartalmazó magas fokon integrált, standard,

készen megvásárolható, majd adaptálható információs rendszerekről van szó.

Minden közgazdász pályája során nagy valószínűséggel kapcsolatba

kerül majd informatikai rendszerekkel. Ez a kapcsolat többféle lehet, ennek

alapján több-kevesebb tájékozottságra lesz szüksége. Az informatikai

rendszerek tervezésében, megvalósításában, kiépítésében, karbantartásában,

üzemeltetésében, továbbfejlesztésében, vagy lecserélésében, szükség van

szakképzett közgazdász részvételére. Az ajánlott szakirodalom minden

kérdésben tartalmaz tudományosan megalapozott ismereteket.

Választ kapunk többek között a következő kérdésekre:

Általában mit foglal magában egy integrált információs rendszer?

Mit kell tudni a vállalatirányítási rendszerekről?

Miben áll a vezetői információs és döntés-támogató rendszer?

Mit jelent az üzleti intelligencia-rendszer?

Milyen szempontok alapján választja ki egy adott szervezet a számára

legkedvezőbb megoldást jelentő rendszert?

Milyen feladatokat kell megoldanunk egy információs rendszer

bevezetése során?

Miben áll az információs rendszer üzemeltetése?

Sok alkalmazásban levő informatikai rendszert ismerhetünk meg. Azt is

megtudhatjuk mely vállalatok, szervezetek alkalmazzák ezeket. Talán

ez a legértékesebbnek tekinthető publikáció informatikából hitelessége

felülmúlja az összes eddigit.

63

És még folytathatnánk a sort. Például nagyon hasznos a

számítástechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó tájékoztatás. Meg

kívánjuk jegyezni, viszont, hogy ez az ismeretanyag most aktuális, a várható

fejlesztések követése nem lesz nehéz ilyen megalapozott felkészültség

mellett.

Integrált vállalatirányítási információs rendszerek

Integrált vállalatirányítási információs rendszer alatt az adott vállalat

valamennyi feldolgozását megvalósító, egységes információs rendszert

értjük. Az integráció tehát az egész vállalatra való kiterjesztést jelenti.

A gazdasági élet minden területére kiterjed ezeknek a rendszereknek

az alkalmazása, hogy csak néhányat említsünk: gyártóipari, kereskedelmi,

bankok, biztosító társaságok, média-ipar, egészségügy, olajipar.

Az integráció azt is jelenti, hogy ezek a rendszerek feldolgozzák az

üzleti tranzakciók mind szélesebb körét, megtervezik a vállalatok

erőforrásait, ellátják a különböző vezetői szinteket a döntéseikhez szükséges

információkkal, a döntések meghozatalában is támogatást nyújtanak.

A vállalatoknál vertikális (függőleges) és horizontális (vízszintes)

munkamegosztás érvényesül. Az informatikai rendszerek ezeknek

megfelelően funkcionális részekre oszlanak.

A vertikális vállalati munkamegosztásnak felel meg a vezetői

információs és döntés-támogató funkciókra, valamint a tranzakció-

feldolgozási funkciókra történő felosztás.

A horizontális munkamegosztást követi a vállalatirányítási

információs rendszerek funkcionális modulokra történő felbontása.

Ezen rendszereken belül pénzügyi, számviteli, kontrolling, tárgyi-

eszköz gazdálkodási, termelésirányítási, készletgazdálkodási, kereskedelmi,

humánerőforrás-gazdálkodási és egyéb modulokat különböztetünk meg.

64

Fontos követelmény, ezen rendszerekkel szemben, hogy az egyes

alrendszerek ugyanazon adatokat használják. Egységes vállalati adatmodellre

épülő egységes adatbázisnak használata szükséges.

Az integráció kiterjedhet az irodaautomatizálási rendszerek

használatára, az elektronikus adatcsere (EDI) rendszerek, az Internet

használatára, árukatalógusok megtekintése, levelezés, rendelések felvétele, a

fizetést is, magába foglaló elektronikus kereskedelem vonatkozásában is. Az

új fejlődési iránya körülbelül ez lesz.

Üzleti intelligencia rendszerek

Létkérdés a vállalatok életében az üzleti információkhoz jutás, és

annak felhasználása. A probléma megoldását jelentik az ún. üzleti

intelligencia rendszerek. Ezek a rendszerek a technológiák és termékek

széles választékát nyújtják, hogy ellássák a felhasználókat az összes

információval, amelyre szükségük van ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a

felmerülő üzleti kérdésekre, és meg tudják hozni a szüksége taktikai és

stratégiai döntéseket.

Az üzleti intelligencia rendszerek (Business Intelligence Systems)

jelenthetik a vállalatirányítási információs rendszerek integrációjának

legmagasabb szintjét.

Világraszóló integrálódást, az adattárház (Data Ware-house) alapú

rendszerek, illetve a Web-alapú rendszerek hoztak.

Bevezetés a logisztikába

A logisztika az anyag- és információáramlási folyamatok célszerű

megszervezése.

65

A rendszerszemléletű megszervezés révén lehetővé válik a felesleges

mozgások és várakozási idők kiküszöbölése; a legkedvezőbb utak feltárása; a

készletek kezelésével kapcsolatos átfutási idők, felmerülő költségek és

kockázatok csökkentése.

A logisztikai szolgáltatások színvonalának emelése a gazdasági

versenyben nagy jelentőséggel bír.

Tulajdonképpen összetett optimalizálási feladatok megoldásáról van

szó.

A termelő és a szolgáltató vállalatok tevékenységének nagy része

logisztikai jellegű.

Az ellátási logisztika a termelési (szolgáltatási) rendszerek anyagi

bemeneteleit kezeli;

A termelési logisztika az alapfolyamatokkal foglalkozik;

Az elosztási logisztika a késztermék gazdálkodását biztosítja;

A hulladékkezelési logisztika, az elhasznált termékek, a feleslegessé vált

csomagoló anyagok és eszközök kezelését, újrahasznosítását végzi.

A logisztikai folyamatok optimális megszervezése ily módon a

vállalati és a vállalatok közötti tevékenységek integrációját elősegíti.

Ezek a feladatok tehát kiterjednek az anyagmozgatásra (vállalaton

belül és kívül) szállítása, rakódásra, raktározásra, beszerzésre, értékesítésre,

stb.

Az integrált vállalatirányítási rendszerek logisztikai funkciókkal is

rendelkeznek.

A magyar szoftver piacon fellelhető integrált vállalatirányítási

rendszerek közül háromról teszünk említést.

Az SAP R/3 rendszer ismertetése.

66

A németországi SAP AG cég fejleszti 1972 óta. A cég Európa

legnagyobb szoftver háza, világviszonylatban az ötödik legnagyobb

szoftvercégként tartják számon. Megalakulása óta egyetlen termékcsalád

fejlesztésével foglalkoznak, amely egy a multinacionális cégek igényeire

tervezett, minden vállalati folyamatot lefedő programcsomag. A SAP R/3

1992-ben jelent meg.

Az SAP (System Advansed Product) integrált adatbázis kezelésen

alapuló vállalati gazdálkodási, nyilvántartási, tervező és operatív logisztikai

irányítási rendszer.

Általános jellemzői között van a rugalmas struktúra és a valósidejű

adatfeldolgozás.

Az adatfeldolgozást három szinten valósítja meg:

adatbázis szerver: a központi számítógép valamennyi adatbázis kezelési

feladatot elvégez,

alkalmazás szerver: az adatbázis szerverhez kapcsolódva a felhasználói

programokat futtatja,

megjelenítés szerver: munkaállomások, személyi számítógépek. Az

alkalmazás szerverhez kapcsolódnak, az adatok bevitelére és az

eredmények megjelenítésére, kibocsátására szolgálnak.

A rendszert alkotó modulok a számítástechnikai erőforrások

optimális kihasználtságát biztosítják.

Az R/3 rendszer legfontosabb előnyei:

integrált valós idejű feldolgozás,

grafikus felhasználói felület,

a relációs adatbázis kezelési modell optimalizálja az adattárolást és

lerövidíti a válaszadási időket.

67

68

Az SAP logisztikai moduljaiEzek a modulok logisztikai folyamatok kezelését végzik. Egymással

igen szoros kapcsolatban vannak, folyamatos kommunikációban állnak a

pénzügyi, az emberi erőforrás, a projekt rendszer és a munkafolyamat

modullal.

Az SAP rendszer részét képező logisztikai modulok az alábbi

funkciókat töltik be:

Az anyaggazdálkodási modul (MM-Materials Menegment) felelős a

beszerzés, szállítóértékelés, készletgazdálkodás, számlaellenőrzés,

anyag-bevételezés szervezésének és lebonyolításának támogatásáért.

A termelésirányítási modulban (PP-Production Planning) találhatók a

hosszú és rövidtávú termeléstervezés; a szükséglettervezést, nagyvonalú

és részletes ütemezést, erőforrás-tervezést, gyártásvezérlést támogató

funkciók.

Az értékesítési modul (SD-Sales and Distribution) funkciói a

rendelésfelvételt, kiszállítást, számlázást támogatják.

A karbantartási modul (PM-Plant Maintenance) felelős a munkahelyek,

munkaeszközök karbantartásának szervezéséért és lebonyolításáért, az

értékesített termékek szervízszolgáltatásának menedzseléséért.

A minőségellenőrzési modul (QM-Quality Manegement) a többi modullal

szoros kapcsolatban lehetőséget biztosít a teljes körű

minőségbiztosításra. Ide tartozik a minőségtervezés, minőségvizsgálat

és a minőséganalízis.

Az anyaggazdálkodási modult, melyet alrendszerként tekinthetünk,

vázlatosan ismertetjük.

69

Az anyaggazdálkodási alrendszerAz MM (MATERIALS Management) alrendszer a napi üzletvitellel

kapcsolatos műveleteket hajtja végre. Célja az anyagszükséglet tervezés, a

raktárgazdálkodás, a készletgazdálkodás és az anyagszükséglet területén

felmerülő feladatok megoldása.

Az anyagellátás tervezés a fogyasztás adatbázisán alapul és az új

rendelések feladását a jelentésköteles készlet vagy előrejelzések alapján

végzi.

Figyelembe veszi továbbá, a pillanatnyi igényeket és átutalja szokat a

beszerzési oldalon kijelölt beszállítók felé. Meghatározza a megfelelő

rendelési tételnagyságokat.

70

A beszerzés feladatai közé tartozik többek között a megrendelések

feladása és a szerződések kinyomtatása. A beszerzési döntések

előkészítéséhez kérdőíves rendszert használ. A megrendeléseket

megfelelő méretű adatbázisok esetén automatikusan is elő tudja állítani,

és át is utalja azokat a beszállítók felé. Továbbá alkalmas a beszállítók

kiértékelésére is, és képes a megrendelésekkel kapcsolatos események

követésére.

A beépített funkciók lehetővé teszik az anyagszükséglet tervezők

számára a készletszintekről, a rendelkezésre álló készletekről, a

beszállítókról, a szállítási adatokról és a megrendelés alatt álló

tételekről a szükséges információk gyűjtését.

A raktérgazdálkodás a raktározással kapcsolatos szervezési, irányítási

feladatokat oldja meg. A tárolási stratégiák célkitűzése a tároló a

tárolóterület optimális kihasználása valamint a be- és kirakódási

folyamatok optimalizálása.

A készletgazdálkodás program minden olyan műveletet kezel, amely a

készletszintek változásával, az áruk átvételével, a visszaküldemények-

kel, a tervezett és nem tervezett visszautasításokkal, a készlet

átutalásokkal, a tartalékokkal és a szabályozással kapcsolatos. A valós

idejű adatbázisok alapján az árumozgások ellenőrzése és a folyamatos

beavatkozás igénye, az adatok utólagos frissítése, a hibákból származó

készletek nagysága a minimálisra szorítható vissza. Az áruk átvételekor

valamennyi, a szállítólevélen található fontos adatot kezel. Valamennyi

árumozgásnak a készletszintre gyakorolt hatását követi. A

készletnagyságokat automatikusan számlázza.

Az információs rendszer kiválasztása

71

A rendszerek értékelése, kiválasztása különböző módszerek,

értékelési pontrendszerek stb. segítségével lehetséges.

A legfontosabb kiválasztási szempont az informatikai stratégiában

rögzített stratégiai cél, illetve az annak való megfelelés, vagyis hogy az adott

rendszerszolgáltatásai mennyire felelnek meg az adott szervezet igényeinek.

A döntést meghatározó szempont lehet még a felmerülő költségek

megteremtése. Ide tartozik a szükséges hardver, szoftver, hálózati és egyéb

eszközök ára, valamint az üzemeltetés várható költségei.

A rendszer korszerűsége is nagyon fontos paraméter, de ez a

szempont nem előzheti meg az adott szervezet (vállalat) igényeinek

kielégítését, erőforrásait, valamint a rendszerhez tartozó felhasználó-

támogatást sem.

A nagyvállalati gyakorlatban egyre szélesebb körben terjed a SAP R/3 és az

ORACLE APPLICATIONS rendszer.

A magyar ügyviteli gyakorlatban pedig, a LIBRA4GA 4. generációs

integrált rendszerrel találkozunk sok esetben.

72

Utószó

Az informatikát is jelentős mértékben érintette a recesszió. Egy év

alatt az USA-ban közel ezer újonnan alakított Internetvállalat ment csődbe, a

tendencia is hanyatlásra utal, mert ez a számadat kilencszerese az előző évi

adatnak. Az okokat vizsgálva, igaz, hogy legtöbbjük elektronikus

kereskedelemmel foglalkozott, kevesebben tartalomszolgálattal.

Vegyük figyelembe, hogy negyven évvel ezelőtt került kereskedelmi

forgalomba az első számítógép. Talán túlzottak voltak az elvárások. Az

informatika térhódítása nem állt meg. A számítástechnika nagyban segíti a

gazdaság termelékenységét, de nem tudja döntően befolyásolni azt.

Az elektronikus (hálózati) gazdaság dinamikusan változtatja a

közgazdaságtan és az üzleti gazdaságtan eddig ismert törvényszerűségeit.

Erről az új alkalmazási területről a pontban idézett szakkönyv minden

szükséges ismeretet tartalmaz.

Az Internet sem csodafegyver. Rendkívüli lehetőséget jelent csupán.

Jelenlegi hasznosításával távolról sem megelégedett a szakma. Ezen a téren

történik jelenleg a legtöbb informatikai fejlesztés. A Web alig hat éve van

jelen életünkben. Az informatikai cégek válságát a gazdaság természetes

szelekciójaként értelmezzük.

A folyamat hasonlít a járműipar XX. század elejei történetéhez.

1906-ban született meg az iparág, 1908-ban 240 cég profilja lett, 1910-re

csak kettő maradt belőlük, a General Motors és a Ford.

A mai informatikai vállság okai a következőkben is keresendők.

A jelen becslések szerint, 380 millió embert hálózatba kapcsoló világháló

többnyire csak kész szövegeket és képeket továbbít egyik számítógépről a

másikra.

73

Többek között Hans Hoffmann, híres genfi fizikus is felvetett egy

fontos problémát. Szerinte az emberek sokkal többet kihozhatnának a

számítástechnikából, mint az e-mailt, a híreket és a pornográfiát, ha éjjel

nappal szolgálatukba állítanák ezeket a gépeket. Ebből a megfontolásból

hozták létre az ún. Adat Rácsot (DRID/DTF).

Az Adat Rács megalkotói arra törekednek, hogy az új hálózat

felülemelkedjen a már meglévő korlátjain, és egy teljesen új megközelítésű

tudomány kibontakozását tegye lehetővé, a számítástechnikát az élet minden

területén alapvetően fontos infrastrukturális szolgáltatássá emelje.

Az EU által az elkövetkező három évben 9,8 millió euro-val

támogatott hálózat lelke egy teljesen új adatstruktúra, amelyben a szövegek,

képek, nevek, keresési eredmények, kereszthivatkozások stb. formátuma

szigorúan meg lesz határozva. Az adatok kívánt részeit (ma még meg nem

írt) számítógépes programok fogják alaposan kiszűrni, külön választani.

Ezeket a nyílt forráskódúnak szánt programokat a „rács” építésében részt

vevő szakemberek fogják megírni, és alkalmazásba venni.

Egy másik aktuális probléma, hogy a világhálón rengeteg az olyan

adat, amely számunkra csak azért nem használható, mert a kezelhetősége túl

bonyolult. A túl nagy mennyiségű adatba belefulladunk, és nem tudjuk elérni

a megfelelő információt. Jelenleg, ha Internetes keresőnkbe egy bizonyos

témára utaló azonosítót beírunk, több százezer találatot kapunk, és itt

feladjuk szinte minden alkalommal.

Az adatrács az általa képviselt technikai lehetőségek révén, az

Internet „információtemető” jellegét felváltva, képes lesz valódi

információszerzésre alkalmas eszközzé válni. Ezen a kutatási területen,

Budai Balázs rendkívül értékes magyar eredményekről is említést tesz.

74

Használt szakkifejezések szótára

Adaptáció: alkalmazkodás

Alapértelmezés (default): a rendszer minden programhoz adott értékekkel,

paraméter készletet rendel. Ezt az ún. alapértéket módosíthatjuk a program alkalmazása

során

Alaplap (motherboard): a rendszer képességeit meghatározó hardware elem. A

processzor és a memóriamodulok foglalatai mellett, a busvezérlő áramköröket valamint a

szabványos csatlakozókat tartalmazza

Algoritmus: valamely feladat megoldásának lépésenkénti meghatározása. Az

algoritmus alapján készül a számítógépes program

Alkalmazói program: egy jól meghatározott, összetett felhasználói igény

kielégítő programrendszer. Szöveg-szerkesztő, táblázat-kezelő, adatbázis-kezelő,

műszaki-tervező stb. programok az ismertebbek

Analóg: folyamatosan változó vagy változtatható fizikai mennyiségek

Analóg jel: olyan jel, mely egy tartományon belül bármilyen értéket felvehet

(folytonos valószínűségi változó)

Analóg számítógép: analóg jelek formájában tárolja és dolgozza fel az

információt. Ezek a számítógépek valósidejű (real time) feldolgozást tesznek lehetővé

ASCII (America Standard Code for Information Interchange) kód:

szövegkódolási szabvány. Egy karakter egy byt-on kódol

Backup: egy állomány biztonsági másolata

Batch üzemmód: kötegelt feldolgozás

Belső programvezérlés: a számítógép memóriája tárolja a programokat,

melyek alapján működik a gép. A Neumann alapelvek egyike. Minden általunk használt

számítógép belsővezérlésű

75

BIOS (Basic Input-Output System): a személyi számítógépek perifériáit kezelő

alapvető programok együttese. A ROM tárolja, a memóriának a csak olvasható

összetevője

Byte: nyolc bit, azaz nyolcjegyű 2-es számrendszerbeli szám. Digitális értéke 0-

tól 255-ig terjed

Boot: az a folyamat, melynek során az operációs rendszer betöltődik a

memóriába, és elvégzi az alapbeállításokat

Bővítőkártya: az alaplapra illeszkedő, kiegészítő-funkciókat megvalósító

áramköri kártya

Browser (böngésző): program, melynek segítségével valamely információs

rendszerben keresgélni lehet. Általában az Internet hálózat World Wide Web rendszerénél

használnak ilyen programokat

Bus-rendszer: vezetékek és jel erősítő áramkörök rendszere. A rendszert

alkotó modulok kapcsolatát biztosítja, csatlakozási felületet (interfész) biztosítva. A

számítógép működése során cím-, adat- és vezérlőjelek áramlanak, ennek megfelelően

cím-busról, adatbus-ról és vezérlőbus-ról beszélünk

CD-lemez: optikai elven működő, lézersugaras leolvasású adattároló. Felépítése

megegyezik a CD hanglemezével

Chip (lapka): zárt tokban elhelyezett mikró-áramkör, más néven integrált

áramkör.

CPU (Central Processor Unit): központi egység

Csúcstechnika: azon technikai rendszerek (eszközök) összessége, amelyekkel

(az adott kor átlag színvonalához képest) különösen magas szintű termelési vagy

fogyasztási igényeket lehet kielégíteni, és amelyiktől az emberiség számára lényeges,

meghatározó fejlődés várható. Magával húzza nemcsak a többi eszköz fejlesztését, hanem

az egész társadalom fejlődését is

DBMS (Database Management System): adatbázis-kezelő rendszer

Default: alapértelmezés

Desktop gép: asztali számítógép, amely nem hordozható kivitelezésű

76

Dialógusablak (dialóg boksz, párbeszédpanel): a képernyőn téglalap alakú

bekeretezett elkülönített terület, amely funkciók kiválasztására, adatok bevitelére,

paraméterek értékeinek beállítására szolgál

Directory: könyvtár

Display: monitor

Domain név: egy Internetre kapcsolt számítógép azonosítója. Bináris

megfelelője az IP cím

Drive: meghajtóegység

Driver: a meghajtóegységet vezérlő, működtető program

Egér: kurzor-pozicionáló hardware egység

Egy-felhasználós operációs rendszer: a számítógépen egyszerre csak egy

felhasználó dolgozhat. (nincs lehetőség több terminál rákapcsolására)

Egy-taskos operációs-rendszer: az operáció rendszer egy időben csak egy

programot futtat

Hangkártya: az akusztikus jelek előállítását. Ha audió-jel bemenettel is

rendelkezik, hangdigitalizálásra is alkalmas

Hálózati-kártya: a hálózati működtetés lehetőségét valósítja meg. A

modemmel elérhető adatátviteli sebesség több százszorosát teszi lehetővé

Implementáció: működésbe helyezés, beiktatás

Információ: lat, tájékoztatás, felvilágosítás

Információelmélet: inf. mat. a hírtovábbítás matematikai elmélete;

az információ mennyiségének számszerűmérésével és terjedésének

kérdéseivel foglalkozó tudomány

Információtechnológia: inf. tudománynak és technikának az, az ága,

amely információfeldolgozással foglalkozik

Informál: tájékoztat, felvilágosít, értesít, tudósít

77

Informatika: adatok, szövegek elektronikus jelekké (információvá)

való átalakításával, ezek szerkezetével, tárolásával, rendezésével és

feldolgozásával foglalkozó elmélet és ennek gyakorlati alkalmazása

Kommunikáció: tájékoztatás, (hír) közlés, információk kölcsönös közlése

emberek között

Meghajtóprogram: Driver

Memória: elektronikus tárolóeszköz. Megcímezhető rekeszek sorozatából áll.

Egy rekesz 1 byt tárolására alkalmas

Memória-modulok: a gép operatív tárát alkotják. Az alaplap megfelelő

csatlakozójába helyezhetők el (egyszerűen valósítható meg a memóriabővítés)

Menüvezérlés: az elvégezhető funkciók a képernyőn felsorolva jelennek meg,

egérrel vagy pozicionáló billentyűkkel választhatunk

Modem-kártya: kapcsolódást valósít meg a telefonhálózatra. Az Internet

hozzáférés egyik lehetséges megoldása. Modemen keresztül hívjuk fel a szolgáltató

számítógépet

Multi-taskos operációsrendszer: több program (task) egyidejű futtatása

lehetséges. Valóban itt a párhuzamosan futtatott programok bizonyos algoritmusok

alapján váltakozva kapnak hozzáférést a rendszer erőforrásaihoz. A holtidők

kiküszöbölése a gazdaságos üzemeltetést növeli

Parancsvezérlés: a program egy jellegzetes ún. prompttal jelentkezik be,

amely után a rendszer vezérlő parancs gépelhető be. A DOS és a UNIX operációs

rendszerek parancsvezérlésűek

Párbeszédes üzemmód (interaktív): a felhasználó és a rendszer közvetlen

kapcsolatáról van szó. Rögtön, folyamatosan válaszolnak egymás lépéseire

Password: jelszó

78

Processzorlapka: ezt az egységet az alaplap megfelelő foglalatába kell

helyezni. A processzorokba integrálják a központi vezérlőt és az aritmetikai-logikai

egységet. A modern processzorok speciális vezérlőáramkörei is itt kapnak helyet, ezek

általában különleges gyorsítási eljárásra alkalmasak

Telepítés (installálás): a gyári floppy- vagy CD-lemezen tárolt felhasználói

program felmásolása a merevlemezre, futtatható formában

Többfelhasználós operációs rendszer (multi-user): több személy

egyidejű, egymástól független munkáját teszi lehetővé a számítógép. (természetesen

mindenki saját terminállal rendelkezik). Ilyen a Windows NT és a UNIX

User: felhasználó

Videokártya: a grafikus alrendszert tartalmazza, melyet a monitor számára

egy grafikus célprocesszor értelmez és alakít át videojelekké

World Wide Web (röviden www vagy web): az Internet legáltalánosabban

használt információs rendszere. Hypertext elven épül fel, digitális kép- és hanganyagot is

tartalmaz (hipermédia rendszer)

79

Szakirodalom

Licskó-Nagy-Pór Informatika, 1998 a Kereskedelmi Vendéglátóipari és

Idegenforgalmi Főiskola

Nemetz Tibor-Vajda István Algoritmusos adatvédelem. Akadémiai

kiadó Budapest 1991.

Szűcs Ervin: Informatikai alapismeretek. Távoktatás 1999

Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Szolnok

Csala Péter-Csetényi Arthur-Tarlós Béla: Informatika alapjai.

ComputerBooks, 2001

Katona Endre: Bevezetés az Informatikába. Panem, 2000.

Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek

Magyarországon. ComputerBooks, 1999

Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek

Magyarországon 2. ComputerBooks, 2000.

Hetyei József: Pénzintézetek és állami intézmények információs

rendszerei Magyarországon. ComputerBooks, 2002

Prezenszki József: Logisztika II. Logisztikai Fejlesztési Központ, 1999.

Lengyel Veronika, Pásztor Miklós, Tétényi István: Az Internet világa.

ComputerBooks, 1996.

Joe Kraynak: Easy Internet. Fourth Edition, 2000.

Paczona Zoltán: HTML technikák a gyakorlatban. Computer

Panoráma Kiadó, 2001.

Tózs István: A térinformatika alkalmazása. AULA, 2001.

Kápolnai András-Nemeslaki András-Pataki Róbert: eBUSINESS

stratégia vállalati felsővezetőknek. AULA, 2002.

Budai Balázs Benjámin: E-GOVERNMENT avagy kormányzati és

önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. AULA, 2002.

80

Busa Csaba-Csonka Béla György: Számítástechnikai és programozási

ismeretek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1992.

Soltész Ernő: Gazdasági informatika I. Távoktatási jegyzet. Szolnoki

Főiskola, 2002.

Dúl Imre: Adatbáziskezelés-Access. Szolnok, 2001.

Heinz Peter Reidmacher: EXCEL közgazdászoknak. AULA, 1999.

B.Kröpfl-W.Peschek-E.Schneider-A.Schönlieb: Alkalmazott

statisztika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000.

Tom Grant: Teach Yourself Oracle Power Objects in 21 Days. 1996

by Sams Publishing.

Jack L. Hursch-Carolyn J. Hursch: DBASE IV SQL. Novotrade

Kiadó, 1992.

Alain Neibauer: ACCESS. Panem-McGraw-Hill, 1997.

81

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó............................................................................................................1Bevezetés......................................................................................................2

I. Fejezet Bevezetés az alkalmazott informatikába..........................................5Kibernetikai alapfogalmak............................................................................7Informatikai alapfogalmak............................................................................9

Információszerzés....................................................................................11Információtárolás.....................................................................................12Információtovábbítás...............................................................................12Információfeldolgozás.............................................................................16Információ felhasználás...........................................................................16

II. Fejezet. Bevezetés az információelméletbe..............................................18Alapfogalmak..............................................................................................18Számrendszerek..........................................................................................22Az információ kódolása..............................................................................23

III. Fejezet. Az elektronikus számítógépek...................................................25A számítógépes rendszerek fejlődése.........................................................25A Neumann elvek.......................................................................................26A számítógépek felépítése..........................................................................26Korszerű programozási nyelvek.................................................................32A számítógépes vírusok..............................................................................35Programok kezelési módjai.........................................................................39Az adatszervezés újdonságai......................................................................40

IV. Fejezet. A számítógépek felhasználása...................................................41Számítógépes információszerzés.............................................................41Információtárolás.....................................................................................41Információtovábbítás...............................................................................43Információ feldolgozás............................................................................44

Algoritmusos adatvédelem.........................................................................45Az elektronikus aláírás................................................................................46Közigazgatási szolgáltatások a tele-házaknál.............................................47Elektronikus adatcsere (EDI)......................................................................47

V. Fejezet A számítógépes hálózatok............................................................49Számítógép-hálózatok..............................................................................49Hálózati hardware....................................................................................51

Az Internet..................................................................................................52VI. Fejezet Informatikai rendszerek..............................................................58

Alapismeretek..........................................................................................58Integrált vállalatirányítási információs rendszerek.....................................60Üzleti intelligencia rendszerek....................................................................61Bevezetés a logisztikába.............................................................................61Az SAP R/3 rendszer ismertetése...............................................................62

82

Az SAP logisztikai moduljai....................................................................64Az anyaggazdálkodási alrendszer............................................................65

Az információs rendszer kiválasztása.........................................................66Utószó.........................................................................................................68Használt szakkifejezések szótára................................................................70Szakirodalom..............................................................................................75

83