emberek vagyunk a csillagok földjén

1
Az írásom január elején kerül az olvasók kezébe annak ellenére, hogy ma, amikor elkezdem, javában decembert mutat a naptár. Tizenharmadika és pén- tek: amennyiben babonás lennék, el sem kezdeném az év utolsó krónikáját, de hál'Isten, nem vagyok az, ezért nyugodtan hozzá- foghatok. Karácsonyig még van néhány nap hátra, ez lesz a második ünnepünk Las Vegasban, az elsõt 2011- ben tartottuk az unokahú- gomnál, aki akkor már ma- gában hordta a súlyos has- nyálmirigyrákot. Mind- annyian tudtuk, hogy a betegség végzetes, de mindezek dacára nagyon jó volt együtt lenni, csak a fiunk hiányzott, aki elfog- laltsága miatt Chicagóban maradt. Las Vegasban biztosan nem lesz fehér Karácso- nyunk, a tévében láttuk, hogy öt évvel ezelõtt, de- cember 17-én volt utoljára mérhetõ havazás a kör- nyéken, de néhány nap múlva elolvadt. Reméljük, ezentúl kimaradunk az ef- fajta téli „örömökbõl”, volt benne részünk Chica- góban elégszer, nem hi- ányzik, bár bizonyára az itteni életnek is lesznek negatív oldalai. A pozitív az, hogy a benzinárak lefelé menõ tendenciát mutatnak, az interneten azt olvasom, hogy hamarosan három dollár alatt lesz az egy gal- lon üzemanyag ára. Jelen- leg a legolcsóbb itt a város- ban 3 dollár 15 cent körül forog, de Oklahomában és Texasban már három dol- lár alá esett. Az új autók kevesebbet is fogyasztanak, mint a ré- giek, és az emberek is re- dukálták a kocsihasznála- tot. Mindezek hozzájárul- hatnak az olcsóbb benzin- költségekhez, aminek ki- fejezetten örülünk, mert az esetenkénti 40-50 dollá- ros töltés alaposan kiüti az egyensúlyából a havi bü- dzsét. A nyugdíjasoknál ez sokat számít, és éppen itt az ideje, hogy megtörtén- jen a régóta ígért és várt árcsökkentés. Olvasom, hogy Amerika manapság élen jár az olaj kitermelé- sében, azonban az olajpa- la, angolul – shale oil – és az olajhomokból nyert olaj elõállítása, kitermelé- se sokkal drágább, mint a kõolaj felszínre hozatala. Miután az olajárak az évek folyamán emelkede- tek, ezért manapság már a drágább módszer is meg- felel, csak ne kelljen az arabok kezében lenni. Ne- kik nem érdekük az olcsó olaj, ami végül a benzin- árakat is korlátozza. A benzinárak csökke- nése mellett jó hír, hogy a New York-i tõzsde Dow- Jones mutatója 16,221 fe- letti csúcsra ért, annak el- lenére, hogy a Federal Reserve Bank elnöke a nem várt döntést hozta a napokban. Vélhetõen zu- hanni kellett volna a tõzs- dének, ehelyett csúcsra emelkedett. E percben örülök, bár talán nagy árat fizetünk érte, hiszen Clin- ton elnöksége alatt történt utoljára ilyen arányú emelkedés. Sokszor az orrom alá dörzsölik demokratapárti ismerõseim, amikor emle- getik az akkori jó idõket, csak elfelejtik, hogy Bill Clinton elnöksége egybe- esett a komputerforrada- lommal. Akkoriban min- den emelkedett, azután 2008-ban hatalmas ár- csökkenés – tõzsdekrach – következett. A komputerforradalom egybeesett Bill Clinton el- nökségével, bár neki sem- mi köze nem volt az egészhez. Feleségével az állami betegbiztosítás rendszerét akarták beve- zetni, de azután rájöttek, hogy ha valami jól mûkö- dik, azon nem kell változ- tatni. Most Barack Obama elnök próbálkozik egész- ségügyi reformmal, hogy sikerrel jár, vagy sem, azt az idõ fogja eldönteni. Obama elnöknek soha nem volt ilyen alacsony a népszerûségi mutatója, mint manapság, bár ez is attól függ, hogy melyik kutatócsoport eredmé- nyét nézzük. Egyre keve- sebben tartják pozitívnak az elnök munkásságát, és egyre kevesebben tartják eredményesnek mûködé- sét. A napokban publikált 43 százalékos népszerûsé- gi mutató az utóbbi éveket nézve a leggyengébb, elõ- de, George W. Bush is job- ban állt öt éves kormány- zás után. Egy héttel Karácsony elõtt váratlan csomag ér- kezett Chicagóból, Fekete Pista barátom küldte két legújabb könyvét. A puha- kötésû Emberek vagyunk c. kötet a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2013-ban, s az Utolsó Ka- rácsony mellett a szerzõ más elbeszéléseit olvas- hatjuk benne. A csomag az elõbb em- lített kötet mellett a bará- tom másik, A csillagok földjén címû új, szintén ez évben megjelent könyvét tartalmazta, amely ke- mény fedõlappal, a Zenit könyvek égisze alatt látott napvilágot. A hátsó olda- lon egy fanyarul mosoly- gó idõs úr fotója látható, akivel kapcsolatban a szerzõ a következõket írta az egyik belsõ oldalon: „Gyerekek – mellette a felkiáltójel helyett egy ha- talmas szív látható. – Ti tudjátok, hogy életben sokkal szebb vagyok. El sem tudom képzelni, hogy a könyv hátlapján lévõ agg, dagadt gorilla vajon ki lehet? Perelni fogom a kiadót!” Mellette egy kerek, mo- solygós arc, két ponttal a szem helyén, ami közöt- tünk Öcsi családi és köze- li barátok körében hasz- nált becenevét jelenti. A képhez ragasztott kemény jelzõk enyhén szólva túl- zottak. 1948 vagy 1949 óta ismerjük egymást, tehát pontosan tudom, hogy né- zett ki - mennyi is? - 64, 65 évvel ezelõtt. Nem mon- dom, volt egy kis változás, de a kegyetlenül kemény jelzõ azért túlzás. El kell fogadni, hogy el- járt felettünk az idõ, és bi- zony mindketten megöre- gedtünk. Számomra a tény elfogadható, míg a barátom állandóan küzd ellene. Nemrég, az októ- ber 19-én megjelent Ma- gyarságban közöltem egy képet rólunk, amely 1959 nyarán készült Montreal- ban, amint éppen „bok- szolunk”. Aki emlékszik, láthatta, hogy az 54 évvel ezelõtti fotón mindketten sötét hajjal „villogtunk”, és vidám, jóképû srácok voltunk. Mondanom sem kell, hogy amennyire büszke vagyok barátom irodalmi sikerére, egyben a sárga irigység is gyötör, ha arra gondolok, ez lassan a hu- szadik könyve, amit Ma- gyarországon kiadtak a rendszerváltozás óta. Nincs még egy külföl- dön élõ magyar író, aki eb- ben az idõszakban megkö- zelítõleg ilyen hatalmas eredményt produkált. Való- színûnek tartom, hogy ott- hon sincs senki. Ez termé- szetesen nem jelent külön- leges rangot, annyit azon- ban elmond: ifj. Fekete Ist- ván sokat dolgozik, és a könyvei megjelenése is biz- tosítva van. Telefonon köszöntem meg neki a küldeményt, majd ugyanazt kérdez- tem, amit 2008-ban, az USA, USA, USA... te cso- dás?! c. könyve megjele- nése után is feltettem. A szöveg nem a sajátom, Molnár Ferenc írta a Játék a kastélyban címû nagy- szerû vígjátéka második felvonásában. Turai, a szerzõ a kas- télyban töltött éjszaka vé- gén beszélget a Dvorni- csek nevû inassal, aki a bõséges reggelit hozza a szobába. Turai észreve- szi, hogy az inas a kezé- KÖZÉLET – 9. oldal 2013. december 28. – 52/A. szám – AMERIKAI KRÓNIKA KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY Harmath István CHICAGÓI PROGRAMELŐZETES December 31-én kedden, este 6 órakor hálaadó szentmi- se, utána 7 órakor évzáró, Szilveszteri zenés családi va- csora és bál. A Szent István Király templom és az egyház keretében mûködõ Szent István Iskola közös redezése. ben újságot tart, mire kér- dezi: – Milyen újság van ma- gánál? – A legfrissebb pesti lap, nagyságos uram. – Maga olvasta már? – kérdi Turai. Igen, nagyságos uram, olvastam – feleli az inas. – És mondja, elõfordu- lok én benne? Nem válaszol Dvornicsek –, a nagyságos úr nem fordul elõ benne. – Akkor nem kell az új- ság! Ezt mi is mindig el- játsszuk, amikor új ifj. Fe- kete István-könyvet ka- pok. Ezúttal a 42. oldalon fordulok elõ A csillagok földjén – Amerika magyar hangja címû novelláskö- tetben, míg a fent említett, 2008-ban megjelent könyvben a 80. oldalon ta- láltam rá a nevemre. Így lassan én is hírne- vessé válhatok, bár úgy ér- zem magam, mint Ros- tand drámájában Cyrano, aki az erkély alatt hallgatja Roxán és Christian csóko- lózását, miközben híres monológját mondja: „Ajaj!...Görcs van a szí- vem táján, Lázár vagyok a csókok lakomáján!” Egykoron, az '50-es években, még a forrada- lom elõtt, a Néphadsereg Színházában láttam a da- rabot, Szabó Sándor ját- szotta Cyrano szerepét, Benkõ Gyula volt Chris- tian. A darab, akár Shaw Szent Johannája, örökre emlékemben maradt, bár nem biztos, hogy a sze- replõket is pontosan fel tudnám sorolni. Kicsit eltértem az erede- ti témától, de sebaj, majd a jövõ héten folytatom. A karácsonyi történetek sem fértek be ebbe a számba, sem az új Nemzeti Válasz- tási Irodától kapott szava- zási lehetõség leírása. Ez pedig fontos lehet mind- azok számára, akik ma- gyar állampolgárok és részt szeretnének venni a 2014-es magyar választá- sokon. A levél útján történõ szavazáshoz regisztrálni kell magát az embernek a Nemzeti Választási Irodá- nál. A regisztrálás nem au- tomatikus, formalapot kell kitölteni és postázni Buda- pestre. Ezeken kívül írni sze- retnék egy nagyszerû Falstaff-operaelõadásról, amelyet a helyi moziban láttunk, a közvetítés Metropolitan Opera élõ adását mutatta. Továbbá a Las Vegas-i Magyar Refor- mátus Egyház karácsonyi találkozása is szóba kerül- het, ezért úgy érzem, lesz dolgom a következõ he- tekben is. Feleségem szeretne megnézni egy-két Las Vegas-i showt, és az egye- dülálló újévi tûzijátékról sem akarunk lemaradni. Hallom, a kaszinók már este 10 óra után bezárják a kapukat, csak a hotelban lakókat engedik be, miu- tán nem akarják, hogy az utcán ácsorgó tömegbõl bejöjjenek a WC-ét hasz- nálni. Idén több mint három- százezer vendéget várnak a városba, barátaim mondják, amennyiben élõben szeretnénk látni a fantasztikus tûzijátékot, akkor már este 8-9 felé ki kell menni, hogy jó helyet kapjunk. Nekünk jó lesz itthon is, a tévében min- dent láthatunk, a szokásos pezsgõ mellett a magyar Himnuszt is énekelhetjük. Amennyiben az egy kicsit hamisan hangzik, nem baj, miután csak mi hall- juk a fals hangokat! Emberek vagyunk a csillagok földjén! Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára! Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!

Upload: arany-tibor

Post on 22-Nov-2014

283 views

Category:

News & Politics


5 download

DESCRIPTION

 

TRANSCRIPT

Page 1: Emberek vagyunk a csillagok földjén

Az írásom január elejénkerül az olvasók kezébeannak ellenére, hogy ma,amikor elkezdem, javábandecembert mutat a naptár.Tizenharmadika és pén-tek: amennyiben babonáslennék, el sem kezdenémaz év utolsó krónikáját, dehál'Isten, nem vagyok az,ezért nyugodtan hozzá-foghatok.

Karácsonyig még vannéhány nap hátra, ez lesza második ünnepünk LasVegasban, az elsõt 2011-ben tartottuk az unokahú-gomnál, aki akkor már ma-gában hordta a súlyos has-nyálmirigyrákot. Mind-annyian tudtuk, hogy abetegség végzetes, demindezek dacára nagyonjó volt együtt lenni, csak afiunk hiányzott, aki elfog-laltsága miatt Chicagóbanmaradt.

Las Vegasban biztosannem lesz fehér Karácso-nyunk, a tévében láttuk,hogy öt évvel ezelõtt, de-cember 17-én volt utoljáramérhetõ havazás a kör-nyéken, de néhány napmúlva elolvadt. Reméljük,ezentúl kimaradunk az ef-fajta téli „örömökbõl”,volt benne részünk Chica-góban elégszer, nem hi-ányzik, bár bizonyára azitteni életnek is leszneknegatív oldalai.

A pozitív az, hogy abenzinárak lefelé menõtendenciát mutatnak, azinterneten azt olvasom,hogy hamarosan háromdollár alatt lesz az egy gal-lon üzemanyag ára. Jelen-leg a legolcsóbb itt a város-ban 3 dollár 15 cent körülforog, de Oklahomában ésTexasban már három dol-lár alá esett.

Az új autók kevesebbetis fogyasztanak, mint a ré-giek, és az emberek is re-dukálták a kocsihasznála-tot. Mindezek hozzájárul-hatnak az olcsóbb benzin-költségekhez, aminek ki-fejezetten örülünk, mertaz esetenkénti 40-50 dollá-ros töltés alaposan kiüti azegyensúlyából a havi bü-dzsét.

A nyugdíjasoknál ezsokat számít, és éppen ittaz ideje, hogy megtörtén-jen a régóta ígért és vártárcsökkentés. Olvasom,

hogy Amerika manapságélen jár az olaj kitermelé-sében, azonban az olajpa-la, angolul – shale oil – ésaz olajhomokból nyertolaj elõállítása, kitermelé-se sokkal drágább, mint akõolaj felszínre hozatala.Miután az olajárak azévek folyamán emelkede-tek, ezért manapság már adrágább módszer is meg-felel, csak ne kelljen azarabok kezében lenni. Ne-kik nem érdekük az olcsóolaj, ami végül a benzin-árakat is korlátozza.

A benzinárak csökke-nése mellett jó hír, hogy aNew York-i tõzsde Dow-Jones mutatója 16,221 fe-letti csúcsra ért, annak el-lenére, hogy a FederalReserve Bank elnöke anem várt döntést hozta anapokban. Vélhetõen zu-hanni kellett volna a tõzs-dének, ehelyett csúcsraemelkedett. E percbenörülök, bár talán nagy áratfizetünk érte, hiszen Clin-ton elnöksége alatt történtutoljára ilyen arányúemelkedés.

Sokszor az orrom aládörzsölik demokratapártiismerõseim, amikor emle-getik az akkori jó idõket,csak elfelejtik, hogy BillClinton elnöksége egybe-esett a komputerforrada-lommal. Akkoriban min-den emelkedett, azután2008-ban hatalmas ár-csökkenés – tõzsdekrach –következett.

A komputerforradalomegybeesett Bill Clinton el-nökségével, bár neki sem-mi köze nem volt azegészhez. Feleségével azállami betegbiztosításrendszerét akarták beve-zetni, de azután rájöttek,

hogy ha valami jól mûkö-dik, azon nem kell változ-tatni. Most Barack Obamaelnök próbálkozik egész-ségügyi reformmal, hogysikerrel jár, vagy sem, aztaz idõ fogja eldönteni.

Obama elnöknek sohanem volt ilyen alacsony anépszerûségi mutatója,mint manapság, bár ez isattól függ, hogy melyikkutatócsoport eredmé-nyét nézzük. Egyre keve-sebben tartják pozitívnakaz elnök munkásságát, ésegyre kevesebben tartjákeredményesnek mûködé-sét. A napokban publikált43 százalékos népszerûsé-gi mutató az utóbbi éveketnézve a leggyengébb, elõ-de, George W. Bush is job-ban állt öt éves kormány-zás után.

Egy héttel Karácsonyelõtt váratlan csomag ér-kezett Chicagóból, FeketePista barátom küldte kétlegújabb könyvét. A puha-kötésû Emberek vagyunkc. kötet a Kairosz Kiadógondozásában jelent meg2013-ban, s az Utolsó Ka-rácsony mellett a szerzõmás elbeszéléseit olvas-hatjuk benne.

A csomag az elõbb em-lített kötet mellett a bará-tom másik, A csillagokföldjén címû új, szintén ezévben megjelent könyvéttartalmazta, amely ke-mény fedõlappal, a Zenitkönyvek égisze alatt látottnapvilágot. A hátsó olda-lon egy fanyarul mosoly-gó idõs úr fotója látható,akivel kapcsolatban aszerzõ a következõket írtaaz egyik belsõ oldalon:

„Gyerekek – mellette afelkiáltójel helyett egy ha-talmas szív látható. – Ti

tudjátok, hogy életbensokkal szebb vagyok. Elsem tudom képzelni, hogya könyv hátlapján lévõagg, dagadt gorilla vajonki lehet? Perelni fogom akiadót!”

Mellette egy kerek, mo-solygós arc, két ponttal aszem helyén, ami közöt-tünk Öcsi családi és köze-li barátok körében hasz-nált becenevét jelenti. Aképhez ragasztott keményjelzõk enyhén szólva túl-zottak. 1948 vagy 1949 ótaismerjük egymást, tehátpontosan tudom, hogy né-zett ki - mennyi is? - 64, 65évvel ezelõtt. Nem mon-dom, volt egy kis változás,de a kegyetlenül keményjelzõ azért túlzás.

El kell fogadni, hogy el-járt felettünk az idõ, és bi-zony mindketten megöre-gedtünk. Számomra atény elfogadható, míg abarátom állandóan küzdellene. Nemrég, az októ-ber 19-én megjelent Ma-gyarságban közöltem egyképet rólunk, amely 1959nyarán készült Montreal-ban, amint éppen „bok-szolunk”. Aki emlékszik,láthatta, hogy az 54 évvelezelõtti fotón mindkettensötét hajjal „villogtunk”,és vidám, jóképû srácokvoltunk.

Mondanom sem kell,hogy amennyire büszkevagyok barátom irodalmisikerére, egyben a sárgairigység is gyötör, ha arragondolok, ez lassan a hu-szadik könyve, amit Ma-gyarországon kiadtak arendszerváltozás óta.

Nincs még egy külföl-dön élõ magyar író, aki eb-ben az idõszakban megkö-zelítõleg ilyen hatalmaseredményt produkált. Való-színûnek tartom, hogy ott-hon sincs senki. Ez termé-szetesen nem jelent külön-leges rangot, annyit azon-ban elmond: ifj. Fekete Ist-ván sokat dolgozik, és akönyvei megjelenése is biz-tosítva van.

Telefonon köszöntemmeg neki a küldeményt,majd ugyanazt kérdez-tem, amit 2008-ban, azUSA, USA, USA... te cso-dás?! c. könyve megjele-nése után is feltettem. Aszöveg nem a sajátom,Molnár Ferenc írta a Játéka kastélyban címû nagy-szerû vígjátéka másodikfelvonásában.

Turai, a szerzõ a kas-télyban töltött éjszaka vé-gén beszélget a Dvorni-csek nevû inassal, aki abõséges reggelit hozza aszobába. Turai észreve-szi, hogy az inas a kezé-

K Ö Z É L E T – 9. oldal2013. december 28. – 52/A. szám –

AMERIKAI KRÓNIKA

KÖZÉRDEKŰ BÉRMENTES KÖZLEMÉNY

Harmath István

CHICAGÓI PROGRAMELŐZETESDecember 31-én kedden, este 6 órakor hálaadó szentmi-

se, utána 7 órakor évzáró, Szilveszteri zenés családi va-csora és bál. A Szent István Király templom és az egyházkeretében mûködõ Szent István Iskola közös redezése.

ben újságot tart, mire kér-dezi:

– Milyen újság van ma-gánál?

– A legfrissebb pestilap, nagyságos uram.

– Maga olvasta már? –kérdi Turai.

– Igen, nagyságosuram, olvastam – feleli azinas.

– És mondja, elõfordu-lok én benne?

– Nem – válaszolDvornicsek –, a nagyságosúr nem fordul elõ benne.

– Akkor nem kell az új-ság!

Ezt mi is mindig el-játsszuk, amikor új ifj. Fe-kete István-könyvet ka-pok. Ezúttal a 42. oldalonfordulok elõ A csillagokföldjén – Amerika magyarhangja címû novelláskö-tetben, míg a fent említett,2008-ban megjelentkönyvben a 80. oldalon ta-láltam rá a nevemre.

Így lassan én is hírne-vessé válhatok, bár úgy ér-zem magam, mint Ros-tand drámájában Cyrano,aki az erkély alatt hallgatjaRoxán és Christian csóko-lózását, miközben híresmonológját mondja:„Ajaj!...Görcs van a szí-vem táján, Lázár vagyok acsókok lakomáján!”

Egykoron, az '50-esévekben, még a forrada-lom elõtt, a NéphadseregSzínházában láttam a da-rabot, Szabó Sándor ját-szotta Cyrano szerepét,Benkõ Gyula volt Chris-tian. A darab, akár ShawSzent Johannája, örökreemlékemben maradt, bárnem biztos, hogy a sze-replõket is pontosan feltudnám sorolni.

Kicsit eltértem az erede-ti témától, de sebaj, majd ajövõ héten folytatom. Akarácsonyi történetek semfértek be ebbe a számba,sem az új Nemzeti Válasz-

tási Irodától kapott szava-zási lehetõség leírása. Ezpedig fontos lehet mind-azok számára, akik ma-gyar állampolgárok ésrészt szeretnének venni a2014-es magyar választá-sokon.

A levél útján történõszavazáshoz regisztrálnikell magát az embernek aNemzeti Választási Irodá-nál. A regisztrálás nem au-tomatikus, formalapot kellkitölteni és postázni Buda-pestre.

Ezeken kívül írni sze-retnék egy nagyszerûFalstaff-operaelõadásról,amelyet a helyi mozibanláttunk, a közvetítésMetropolitan Opera élõadását mutatta. Továbbá aLas Vegas-i Magyar Refor-mátus Egyház karácsonyitalálkozása is szóba kerül-het, ezért úgy érzem, leszdolgom a következõ he-tekben is.

Feleségem szeretnemegnézni egy-két LasVegas-i showt, és az egye-dülálló újévi tûzijátékrólsem akarunk lemaradni.Hallom, a kaszinók máreste 10 óra után bezárják akapukat, csak a hotelbanlakókat engedik be, miu-tán nem akarják, hogy azutcán ácsorgó tömegbõlbejöjjenek a WC-ét hasz-nálni.

Idén több mint három-százezer vendéget várnaka városba, barátaimmondják, amennyibenélõben szeretnénk látni afantasztikus tûzijátékot,akkor már este 8-9 felé kikell menni, hogy jó helyetkapjunk. Nekünk jó leszitthon is, a tévében min-dent láthatunk, a szokásospezsgõ mellett a magyarHimnuszt is énekelhetjük.Amennyiben az egy kicsithamisan hangzik, nembaj, miután csak mi hall-juk a fals hangokat!

Emberek vagyunk a csillagok földjén!

Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!

Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!