épületek hasznos és meteorológiai terhei az · pdf filemsz en...

ÉPÜLETEK HASZNOS ÉS METEOROLÓGIAI TERHEI AZ EUROCODE SZERINT

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 2

Eurocode 1MSZ EN 1991-1-1 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-1. rész: Általános hatások – Sűrűség, önsúly és az épületek hasznos terheiMSZ EN 1991-1-2 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-2. rész: A tűznek kitett tartószerkezeteket érő hatásokMSZ EN 1991-1-3 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-3. rész: HóteherMSZ EN 1991-1-4 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-4. rész: SzélhatásMSZ EN 1991-1-5 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-5. rész: Hőmérsékleti hatásokMSZ EN 1991-1-6 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-6. rész: Hatások a megvalósítás soránMSZ EN 1991-1-7 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 1-7. rész: Rendkívüli hatásokMSZ EN 1991-2 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 2. rész : Hidak forgalmi terheiMSZ EN 1991-3 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 3. rész : Gépek és daruk által okozott hatásokMSZ EN 1991-4 Eurocode 1: A tartószerkezeteket terhelő hatások. 4. rész : Silók és tartályok

ÉPÜLETEK HASZNOS TERHEI AZ EUROCODE 1 ALAPJÁN

MSZ EN 1991-1-1

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 4


01/12/2006 EC- 1, EC- 2 5

Témakörök

A tartószerkezetek önsúlyaÉpületek hasznos terhei

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 6

Tervezési állapotok és kombinációs szabályok

ÖnsúlyEgyetlen hatásként kell kezelni a hatáskombinációkban.Különleges esetek

mozgatható szerkezeti elemek (válaszfalak)a tárolt anyagok nedvességtartalma változikvíznyomásból származó állandó teher (vízszintingadozás)

Hasznos terhekA tetőkön a hasznos terhet nem kell egyidejűnek tekinteni a hóteherrel és a szélhatással.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 7

Tervezési értékekÖnsúly

Gd = (γG,inf or γG,sup)Gk vagy (γG,infGk,inf or γG,supGk,sup)

Gk, Gk,inf, Gk,sup: az önsúly karakterisztikus értékeiGk: 50%-os kvantilis (várható érték, átlagos sűrűségek és névleges geometriai méretek alapján)Gk,inf, Gk,sup : 5%-os és 95%-os kvantilis (közelítően: Gk,inf ≈0,95Gk; Gk,sup ≈ 1,05Gk)

γG,inf, γG,sup: alsó és felső parciális tényezőkEQU: γG,inf=0,9 és γG,sup = 1,1STR/GEO: γG,inf=1,0 és γG,sup = 1,35

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 8

Tervezési értékek

Hasznos teher

Qd = γQ Qk vagy qd = γQ qk

Qk és qk: a hasznos tehet karakterisztikus értékei, a födémterület-osztálytól függően,γQ: a hasznos teher parciális tényezője

EQU és STR/GEO: γQ=1,5

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 9

1. ÖnsúlyÁltalában

Gk (névleges méretek (ak) és átlagos sűrűség (ρk) v. térfogatsúly(γk) alapján).

megadott táblázatok ρk és γk értékeire

Kiegészítő szabályok hidak eseténρk,inf⇒Gk,inf és ρk,sup⇒Gk,sup

a használat során konszolidálódó, kiszáradó anyagok (feltöltések, ágyazatok) esetén

ak,inf⇒Gk,inf and ak,inf⇒Gk,supvasúti hidak ágyazata esetén ±30%vízszigetelés, burkolatok és egyéb bevonatok esetén ±20%

Gk,inf és Gk,supelektromos és csővezetékek, és egyéb átvezetések esetén ±20%.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 10

2. Épületek hasznos terhei2.1. A hasznos terhek leírása

A hasznos terhek származhatnak:a szokásos használatból;a felszerelések és a bútorzat, valamint a mozgatható tárgyak (pl. válaszfalak, ideiglenesen tárolt anyagok) súlyából; járművek súlyából; ritkán előforduló, de várható körülmények következményeként, (emberek vagy a bútorzat felhalmozódása pl. átépítés v. felújítás során).

nem származhatnak:speciális, nehéz gépek v. berendezések súlyából (pl. ipari konyhák, stb.)

A hasznos terhek eloszlásaegyenletesen megoszló (UDL), qk (csak a kedvezőtlen területen kell működtetni)vonal menti teher (különleges esetekben)koncentrált teher, Qk (lokális vizsgálatokhoz, nem egyidejű az UDL-lel)a fentiek kombinációja.

A hasznos terhek intenzitása a használati-osztálytól függ.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 11

2.2. Lakó-, szociális, kereskedelmiés irodai födémterületek

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 12

Karakterisztikus értékek

4,07,0

4,04,04,07,04,5

4,5

2,03,03,02,0

HU NA

4,05,0

3,04,05,05,05,0

3,0

2,03,03,01,5

HU NA

A - Födémek- Lépcsők- Erkélyek- Padlások

3,5-7,0 (4,0) 3,5-7,0

4,0-5,0 4,0-5,0

D - D1 - D2

3,0-4,02,5-7,0 (4,0)

4,0-7,0 3,5-7,0 3,5-4,5

2,0-3,03,0-4,03,0-5,04,5-5,05,0-7,5

C - C1 - C2 - C3 - C4 - C5

1,5-4,5 2,0-3,0 B

2,0-3,0 2,0-4,0 2,0-3,0

1,5-2,02,0-4,0 2,5-4,0

ECEC

Qk [kN] qk [kN/m2] Osztály

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 13

(Mozgatható) válaszfalak≤1,0 kN/m falteher esetén: qk =0,5 kN/m2;≤ 2,0 kN/m falteher: qk =0,8 kN/m2;≤ 3,0 kN/m falteher: qk =1,2 kN/m2

>3,0 kN/m falteher: a pozíció és az eloszlás pontos figyelembevétele szükséges.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 14

Alapterület szerinti csökkentő tényező, αA

Vízszintes teherviselő szerkezetek esetén (lemezek, gerendák és tetők)(A-E használati osztályok)

αA csökkentő tényező

(αA≥0,6 C és D osztály esetén)

ahol:ψ0 – a hasznos teher kombinációs tényezője (ψ0=0,7 (1,0 E osztály))A0=10,0 m2

A – terhelt terület

0,175 0

0 ≤+Ψ=αAA

A

10 20 30 40 50 60 70 80 90 1000.4

0.6

0.8

1

1.2

Födémterület [m2]

Csö

kken

tõ té

nyez

õα

Acs

ökk

entő

ténye

ző

Födémterület [m2]

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 15

Szintszám szerinti csökkentő tényező, αn

Vízszintes teherviselő szerkezetek esetén (oszlopok és falak) (A-D használati osztályok)

αn csökkentő tényező

ahol:ψ0 – a hasznos teher kombinációs tényezője (ψ0=0,7 (1,0) E osztály)n – a terhelt szerk. elem feletti, azonos használati osztályú szintek száma (>2)

( )nn

n022 ψ−+

=α

5 10 15 200.6

0.7

0.8

0.9

1

1.1

Szintek száma

Csö

kken

tõ té

nyez

õα

ncs

ökk

entő

ténye

ző

A szintek száma

A ψ0 kombinációs tényező és az αn csökkentő tényező nem alkalmazható egyidejűleg (ha a hasznos teher nem kiemelt).

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 16

2.3. Tárolási és ipari célú födémterületek

7,0

HU NA

7,5

HU NA

E1 7,07,5

ECEC


Karakterisztikus értékek:

Az E2 használati osztály esetén a hasznos terhet a tervezett használatnak megfelelően kell felvenni.

Pl: állattartási épületekben (HU NA):kisméretű állatok (≤ 0,25 kN/each ): qk=1,5 kN/m2

egyéb állatok: qk=5,0 kN/m2.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 17

TargoncákTargoncák osztályozása

5,10 2,30 1,80 80 110 FL 6

4,60 1,90 1,50 60 90 FL 5

4,00 1,40 1,20 40 60 FL 4

3,30 1,20 1,00 25 44 FL 3

3,00 1,10 0,95 15 31 FL 2

2,60 1,00 0,85 10 21 FL 1

Targonca

Teljes hosszl [m]

Teljes szélesség

b [m]

Keréktáva [m]

Szállított súly[kN]

Önsúly[kN]

Tengelyterhek

170 FL 6

140 FL 5

90 FL 4

63 FL 3

40 FL 2

26 FL 1

TengelyteherQk [kN] Targonca- osztály

Qdyn=ϕQk (függőleges)ϕ=1,4 (gumikerekes)ϕ=2,0 (tömör kerekes)

Qh=0,3Qk (vízszintes – gyorsítás és fékezés)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 18

2.4. Parkolóházak és járműforgalommal terhelt födémek (a hidak kivételével)

10- 20(HU: 20)

40- 90(HU: 90)

1,5- 2,5(HU: 2,5)

5,0

F Teljes járműsúly: ≤ 30 kN

G 30 kN < teljes járműsúly ≤ 160 kN



a=100 mm (F osztály)

a=200 mm (G osztály)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 19

2.5. Tetők

0,9- 1,5 (1,0)(HU: 1,0 ha a tetőhajlás ≤100

0,0 ha a tetőhajlás ≥200)

0,0- 1,0 (0,4)(HU: 0,4 ha a tetőhajlás ≤100

0,0 ha a tetőhajlás ≥200)

H


ϕ=1,4 0,2×0,20,3×0,3

Qk = 20 kNQk = 60 kN

Q ≤ 20 kN20 kN <Q≤ 60 kN

HC1 HC2

KTerhelt terület[m×m]

A leszállási teher karakterisztikus értéke, Qk és din. tényezője, ϕ

A helikopter leszállási terhe, Q


01/12/2006 EC- 1, EC- 2 20

2.6. Korlátok vízszintes terhei

0,2- 1,0 (0,5) HU: 0,5

0,2- 1,0 (0,5) HU: 0,5

0,8- 1,0 HU: 1,0

3,0- 5,0 HU: 3,0

0,8- 2,0 HU: 2,0

A

B és C1

C2- C4 és D

C5

E

F

G

qk [kN/m], Fk[kN]Födémterületqk – vonal menti teher a korlát tetején v. max. 1,2 m

magasságbanFk – 1,5 m hosszon a lökhárító magasságában működő

koncentrált erő.


F és G osztály:

ahol:m – a jármű teljes súlya [kg] v – a jármű sebessége [m/s] a korlátra merőlegesenδc – a jármű alakváltozása [mm] δb – a korlát alakváltozása [mm]

bck

mvFδ+δ

=25,0

bck

mvFδ+δ

=25,0

ÉPÜLETEK HÓTERHE AZ EUROCODE 1 ALAPJÁN

MSZ EN 1991-1-3

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 22


01/12/2006 EC- 1, EC- 2 23

Témakörök

Szokásos és rendkívüli körülményekFelszíni hóteherTetők hóterhei

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 24

Épületek és egyéb építőmérnöki szerkezetek hóterhei, kivéve:magasabb tetőről leeső hóból származó hatások;a hó miatt megváltozó tetőalakra ható többlet szélhatáshóteher a teljes évben hóval borított területeken;jégteher;hidak hóterhei.

Nem vonatkozik >1500 m tengerszint feletti területekre

Tárgyalt hóterhek és körülményekszokásos körülmények:

felszíni hóteherhófelhalmozódás

rendkívüli körülményekrendkívüli felszíni hóteherrendkívüli hófelhalmozódás

Alkalmazási terület

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 25

Tervezési állapotokSzokásos körülmények esetén, a

felszíni hóteher és/vagyhófelhalmozódás

vagy kiemelt vagy egyidejű esetleges tehertartós/ideiglenes tervezési állapotban.

Rendkívüli körülmények esetén, arendkívüli felszíni hóteherrendkívüli hófelhalmozódás

rendkívüli esetleges teher rendkívüli tervezési állapotban.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 26

1. Felszíni hóteherKarakterisztikus érték (sk)

Meghaladási valószínűségvisszatérési időszak: egy évmeghaladási valószínűség : 0,02 (visszatérési időszak 50 év)

terepszintre vonatkozikfüggőleges irányban hat, vízszintes vetületre vonatkozikNemzetileg meghatározott paraméter (NDP)

európai hótérképekHU: sk=0,25(1+A/100)≥1,25 kN/m2

A – mAf. [m]

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 27

Éghajlati területek

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 28

Alpesi terület

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 29

Európai hótérképek

U K , Íro rszág

S vé d o rszág, F inno rszág

K özé p-N yuga t

Med iterrán terület

Ib é ria i-fé lsziget

G örögo rszág

K özé p-K elet

A lpesi terület

Characteristic value of the snow load on the ground, sk [kN/m2]

Climatic region

( )⎥⎥⎦

⎤

⎢⎢⎣

⎡⎟⎠⎞

⎜⎝⎛++=

2

7281009,0642,0 AZs k

( )⎥⎥⎦

⎤

⎢⎢⎣

⎡⎟⎠⎞

⎜⎝⎛+−=

2

2561002,0264,0 AZsk

( )⎥⎥⎦

⎤

⎢⎢⎣

⎡⎟⎠⎞

⎜⎝⎛+−=

2

9171030,0420,0 AZsk

( )⎥⎥⎦

⎤

⎢⎢⎣

⎡⎟⎠⎞

⎜⎝⎛+−=

2

5241095,0190,0 AZsk

( )⎥⎥⎦

⎤

⎢⎢⎣

⎡⎟⎠⎞

⎜⎝⎛+−=

2

4521209,0498,0 AZsk

966082,0164,0 AZs k +−=

336375,0790,0 AZsk ++=

5011,0140,0 AZsk +−=

A - tengerszint feletti magasság[m]

Z - zónaszám a hótérképen

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 30

Tervezési értékek

Felszíni hóteher sd = γs sk

γs – a hóteher parciális tényezőjeEQU és STR/GEO: γs=1,5

sk – a felszíni hóteher karakterisztikus értéke

Rendkívüli hóterheksAd = Ceslsk

Cesl=2,0

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 31

2. Tetők hóterheA tetők hóterhe (sr) különbözik a felszíni hótehertől (s), a következők miatt:

tető alakja,a tető hőtani jellemzői;a tető felszíni érdessége;a tető alatt keletkező hő mennyisége;a szomszédos épületek távolsága;a környező terepviszonyok;a helyi meteorológiai viszonyok.

Függőleges irányú és a tető vízszintes vetületére vonatkozik.

Két teherelrendezést kell figyelembe venni:hóteher felhalmozódás nélkülhóteher felhalmozódással együtt.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 32

A tetők hóterhének számításaTartós és ideiglenes tervezési állapot

sr,d=µiCeCtsdRendkívüli tervezési állapot

rendkívüli hóteher eseténsr,Ad=µiCeCtsAd

rendkívüli hófelhalmozódás eseténsr,Ad=µisd

ahol:µi – a hóteher alaki tényezőjeCe – kitettségi tényező, (a szél hatása)

Ce=0,8 szeles terepCe=1,0 szokásos terepCe=1,2 védett terep

Ct – hőmérsékleti tényezőCt=1,0 szokásos tetőkCt<1,0 nagy hőátbocsátású tetők (>1,0 W/m2K)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 33

Tervezési állapotok és teherelrendezések

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 34

Alaki tényezők (a rendkívüli hófelhalmozódás kivételével)

lapostetők

hófelhalmozódás nélkül éshófelhalmozódással

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 35


nyeregtetők

hófelhalmozódás nélkül

hófelhalmozódással


Ha a hó leesését akadály gátolja (pl. hófogó v. attika): µi=0,8.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 36


összekapcsolódó nyeregtetők



01/12/2006 EC- 1, EC- 2 37


donga alakú tetők

β>600 µ3 = 0 β≤600 µ3 = 0,2+10h/b

µ3,max



01/12/2006 EC- 1, EC- 2 38


magasabb szerkezethez csatlakkozó v. ahhoz közeli tetők


µ1=0,8

µ2= µs+ µw

ls=2h

5m ≤ ls ≤15m

µs – alaki tényező a magasabb tetőről leesőhó figyelembevételére

α≤150 µs = 0 α>150 µs (50% hóteher-többlet a

magasabb tetőn)

µw – alaki tényező a szél hatásának figyelembevételére

µw=(b1+b2)/2h ≤ γh/sk, (γ=2,0 kN/m3)

0,8 ≤ µw≤ 4


01/12/2006 EC- 1, EC- 2 39

Lokális hóterhektartós tervezési állapotban

a) Hófelhalmozódás kiálló részek és akadályok mögött

b) A tető szélén túlnyúló hó

µ1=0,8; µ2=γh/sk,

(γ=2,0 kN/m3); 0,8≤µ2≤2,0

ls=2h; 5m ≤ ls ≤15m

only for sites >800 m a.s.l.

se=ks2/γ (γ=2,0 kN/m3)

k=3/d and k ≤ dγ (d [m])

c) Hófogók és akadályok hóterhei

Fs= s b sinα

b – distance between guards

ÉPÜLETEK SZÉLTERHE AZ EUROCODE 1 ALAPJÁN

MSZ EN 1991-1-4

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 41


01/12/2006 EC- 1, EC- 2 42

Témakörök

A szélhatások meghatározásaSzélhatások épületeken

Nyomási tényezőkSúrlódási tényezőkerőtényezők

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 43

Szélhatásoka teljes szerkezeten (épületek és egyéb építőmérnöki szerkezetek) tartószerkezeti elemeka szerkezethez rögzített nem tartószerkezeti elemek (pl. burkolatok, zajvédő falak, stb.)

továbbáa szél dinamikus hatásainak meghatározása.

Nem vonatkozik:helyi hőmérsékleti hatások, (pl. kürtőhatás, tornádók)nem párhuzamos övű rácsos szerkezetekre ható szélhatásokkihorgonyzott árbocokra és kéményekre ható szélhatásokszél miatti csavarási rezgések, (pl. magasépületek központi merevítő maggal)hídfelszerkezetek rezgései keresztirányú szélörvények miattkábelhidak olyan rezgések, ahol az alaprezgésnél magasabb sajátrezgések is jelentősek.

Alkalmazható≤200 m épületek és egyéb építőmérnöki szerkezetek esetén≤200 m támaszközű hidak

Nemzetileg meghatározott paraméterek (NDP)meteorológiai adatokbeépítettségi jellemzőkdomborzati viszonyok


01/12/2006 EC- 1, EC- 2 44

A szélhatás leírásaA szélhatás modellje

időben fluktuálómodellezés szélnyomásokkal vagy szélerőkkel

zárt szerkezetek: közvetlen nyomás a külső felületen és közvetett nyomás a belső felületeken (a külső felületek áteresztőképessége miatt)nyitott szerkezetek: közvetett nyomás a külső és a belső felületeken

a szélteher irányaa felületre merőleges (szélnyomás)a felülettel párhuzamos (szélsúrlódás)

A szélhatás számításaáltalában:

torlónyomás (qp) alapján, alaki tényezők (cpi) és a szerkezet dinamikai viselkedésének (cscd) figyelembevételével

rezgésre érzékeny szerkezetek (karcsú szerkezetek, pl. kábelok, árbocok, kémények, hidak) és számottevő örvénylés esetén:

teljes dinamikai vizsgálattal

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 45

Tervezési állapotok

A szélhatást rendkívüli teherként (rendkívüli szélhatás) általában nem kell figyelembe venni.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 46

1. A szélhatás meghatározásaA szélhatás összetevői:

átlagos összetevő (átlagos szél)fluktuáló összetevő (szélörvény)

1.1. Átlagos szélsebesség, vm(z)

vm(z)=cr(z)co(z)vbahol:

vb – a szélsebesség alapértékecr(z) – érdességi tényező, mely figyelembe veszi a szélsebesség változását a

terepszinttől mért magasság függvényébena szélirányba eső terep érdességének függvényében

co(z) – domborzati tényező (általában =1,0; >1,0 dombok, sziklafalak esetén)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 47

A szélsebesség alapértéke, vb

A szélsebesség alapértéke, vbvb=cdircseasonvb,0

ahol:vb,0 – a szélsebesség kiindulási alapértéke (HU: vb,0=20 m/s)

a 10 perces átlagos szélsebesség karakterisztikus értéke,a széliránytól és az évszaktól független, a terepszint felett 10 m magasságbannyílt terepen (II. beépítettségi osztály)

cdir - iránytényező, a szélirány szélsebességre gyakorolt hatása (=1,0 általában)cseason - évszaktényező, az évszak szélsebességre gyakorolt hatása (=1,0 általában, ≠1,0 pl. ideiglenes szerkezetek esetén)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 48

Érdességi tényező, cr(z)

Érdességi tényező, cr(z)magasság menti változás (z)terep-érdesség szélirányban a széltámadta oldalon (0-IV beépítettségi osztályok)kisméretű (<10%), eltérő érdességű területek figyelmen kívül hagyhatók

( )

( ) ( ) minmin

maxmin0

07,0

,0

ln19,0

zzifzczc

zzzifzz

zzzc

rr

IIr

<=

≤≤⎟⎟⎠

⎞⎜⎜⎝

⎛⎟⎟⎠

⎞⎜⎜⎝

⎛=

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 49

Beépítettségi osztályok

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 50

Domborzati tényező, co(z)

Domborzati tényező, co(z)Hirtelen domborzati változások (dombok, sziklafalak, stb.) hatása a szélsebességre≤3% terepesés figyelmen kívül hagyható

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 51

Szélörvény, Iv(z)

Szélörvény, Iv(z)fluktuáló összetevő (várható érték: 0, szórás: σv)Def.:

Iv(z)=σv/vm(z) if zmin≤ z ≤ zmax

Iv(z)=Iv(zmin) if z < zmin

szórás: σv=0,19(z0/z0,II)0,07 vb kl

kl – örvénylési tényező (=1,0 általában)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 52

1.2. A torlónyomás csúcsértéke, qp(z)

Az átlagos szélsebesség (vm(z)) és a szélörvény (Iv(z)) egyaránt tartalmazza

qp(z)=[1+7Iv(z)]0,5ρvm2(z)=ce(z)qb

ahol:ρ=1,25 kg/m3 – a levegő sűrűségeqb=0,5ρvb

2 – a torlónyomás alapértékece(z) – kitettségi tényező

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 53

Kitettségi tényező, ce(z)

sík terep esetén:co(z)=1,0

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 54

2. SzélhatásokA szélhatások lehetnek

szélnyomások (általában zárt. sík felületekkel határolt szerkezetek, pl. épületek esetén) vagyszélerők (komplex felülettel rendelkező szerkezetek, pl. hidak esetén)

A szélhatások irányavagy merőleges a felületre (szélnyomás)

szélnyomás (pozitív)szélszívás (negatív)

vagy párhuzamos a felülettel (szélsúrlódás)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 55

Karakterisztikus és tervezési érték

Karakterisztikus érték (w, Fw)referencia időszak: egy évmeghaladási valószínűség: 0,02 (visszatérési időszak: 50 év)

Tervezési értékwd = γw w vagy Fw,d= γw Fw

γw – a szélhatás parciális tényezőjeEQU és STR/GEO: γw=1,5

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 56

2.1. Felületi szélnyomások, w

Külső felületekenwe=qp(ze)cpe

Belső felületekenwi=qp(zi)cpi

ahol:qp(ze) – a torlónyomás csúcsértékeze,zi – referenciamagasságcpe,cpi – külső/belső nyomási tényezők

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 57

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 58

2.2. Szélerők, FW

Erőtényezők alapjánFw=cscd Σcf qp(ze) Aref

Felületi szélnyomások alapjánkülső szélerők: Fw,e=cscd Σwe Arefbelső szélerők : Fw,i=cscd Σwi Arefsúrlódási szélerők: Ffr=cfr qp(ze) Afr

A szélsúrlódás elhanyagolható, ha a széliránnyal párhuzamos összfelület kisebb, mint a szélirányra merőleges összfelület 4-szerese (széltámadta és szélvédett oldal együttesen).

ahol:cscd – szerkezeti tényezőcf – erőtényezőAref - referencia felületcfr – súrlódási tényezőAfr - a széliránnyal párhuzamos külső felület

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 59

Szerkezeti tényező, cscd

Figyelembe veszia szélnyomások csúcsértékeinek nem egyidejű előfordulását (cs)a szerkezet szélörvény miatti rezgéseit (cd)

Meghatározhatóközelítő eljárássalrészletes eljárással

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 60

Szerkezeti tényező, cscd

cscd~1,0 a) < 15 m magasságú épületek eseténb) homlokzati és tetőelemek esetén, ahol az első

önrezgésszám >5 Hzc) keretszerkezetű, merevítőfalas, <100 m magasságú

épületek esetén, melyek magassága kisebb, mint a szélirányú alaprajzi méret 4-szerese.

d) kör km-ű kémények, melyek magassága < 60 m és < 6,5D

Részletes eljárást kell alkalmaznimás építőmérnöki szerkezetek (hidak kivételével)egyéb típusú kémények

esetén.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 61

2.3. Nyomási tényezők (cp) és erőtényezők (cf)Általában

nyomási tényezőket célszerű alkalmazniépületekkörhengerek

hasznos nyomási tényezőket célszerű alkalmazniszabadon álló tetőkszabadon álló falak, mellvédek és kerítések

súrlódási tényezőket kell meghatároznifalak és egyéb felületek esetén

erőtényezőket célszerű alkalmaznijelzőtábláktéglalap km-ű szerkezeti elemek eseténéles szélű szerkezeti elemek eseténszabályos sokszög km-ű szerkezeti elemek eseténkörhengerek eseténgömbök eseténrácsos szerkezetek és állványzatok eseténzászlók esetén

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 62

Nyomási tényezőkÉpületek

Nyomási tényezők lokális (cpe,1) és globális (cpe,10) vizsgálatokhoz

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 63

Referencia magasság, ze

Külső nyomási tényezőkTéglalap alaprajzú felületek függőleges falai

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 64

Zónabeosztás

Külső nyomási tényezők

Külső nyomási tényezőkTéglalap alaprajzú épületek függőleges falai

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 65

Külső nyomási tényezőkLapostetők

Zónabeosztás


01/12/2006 EC- 1, EC- 2 66

Külső nyomási tényezőkFélnyereg-tetők

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 67

Külső nyomási tényezőkNyeregtetők

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 68


Külső nyomási tényezők további szerkezetekre

Kontyolt nyeregtetőkÖsszekapcsolódó (többhajós) tetőkDonga alakú tetők és kupolák

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 69

Belső nyomási tényezőkA belső szélnyomás a külső felületeken lévő nyílások miatt jön létre.Dominéns oldalfelület (épület esetén)

Anyílás,dom≥2Anyílás,többi

Egy domináns oldalfelület esetén:cpi=0,75cpe if Anyílás,dom=2Anyílás,többi

cpi=0,90cpe if Anyílás,dom>3Anyílás,többi

közben: lineáris interpolációDomináns oldalfelülettel nem rendelkező épületek esetén: 0,5 ≤ cpi ≤ 0,4

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 70

Nyomási tényezőktöbbrétegű falak és tetők

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 71

Hasznos nyomási tényezőkszabadon álló tetők

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 72

Hasznos nyomási tényezőkszabadon álló falak és mellvédek

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 73

Hasznos nyomási tényezőkjelzőtáblák

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 74

Súrlódási tényezőképületek

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 75

ErőtényezőkTéglalap km-ű szerkezeti elemek

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 76

ErőtényezőkÉles szélű szerkezeti elemek

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 77

ErőtényezőkSzabályos sokszög km-ű szerkezeti elemek

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 78

ErőtényezőkKörhengerek

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 79

ErőtényezőkRácsos szerkezetek és állványzatok

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 80

ErőtényezőkZászlók

HŐMÉRSÉKLETI HATÁSOK AZ EUROCODE 1 ALAPJÁN

MSZ EN 1991-1-5

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 82


01/12/2006 EC- 1, EC- 2 83

Témakörök

Hőmérséklet-eloszlás, hőmérséklet-változási összetevőkÉpületek hőmérsékleti terheiHidak hőmérsékleti terheiSpeciális építőmérnöki szerkezetek hőmérsékleti terhei

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 84

Hőmérsékleti hatásoképületeken, hidakonegyéb építőmérnöki szerkezeteken (ipari kémények, csővezetékek, silók, tartályok, hűtőtornyok)

A hőmérsékleti hatások éghajlati hatásból származónapi ésévszakos

hőmérséklet-változások (∆T) formájában vannak definiálva.

Ha a szerkezet napi és/vagy évszakos hőmérséklet-változásnak nincs kitéve, akkor hőmérsékleti hatást nem kell figyelembe venni.


01/12/2006 EC- 1, EC- 2 85

Tervezési állapotok

Éghajlati hatásból származó rendkívüli hőmérsékleti hatást nem kell figyelembe venni (a tűzteher nem éghajlati hatásból származik).

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 86

1. A hőmérsékleti hatások leírása

A szerkezeti elem hőmérséklet-eloszlása(hőmérsékleti profil) függ

az árnyékban mért léghőmérséklettőla nap- és egyéb háttérsugárzástól.

A hőmérsékleti hatások intenzitása függa (napi és évszakos) éghajlati viszonyoktóla szerkezet tájolásátóla szerkezet teljes tömegétől, a szerkezet burkolataitól (pl. épületek falburkolatai), a fűtési és szellőztető rendszertőlaz alkalmazott hőszigeteléstől.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 87

Hőmérsékleti profilEgy szerkezeti elem hőmérsékleti profiljának összetevői:

a) egyenletes hőmérséklet-változási összetevő, ∆TUb) az y-y tengely mentén lineárisan változó, lineáris

hőmérséklet-változási összetevő, ∆TMYc) a z-z tengely mentén lineárisan változó, lineáris

hőmérséklet-változási összetevő, ∆TMZd) nemlineáris hőmérséklet-változási összetevő, ∆TE

(sajátfeszültségi állapotot eredményez)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 88

A hőmérsékleti hatás karakterisztikus értéke (∆T)

A hatás definíciója:a hőmérsékleti profil szerinti hőmérséklet-változási összetevőkkel(∆TU, ∆TMY, ∆TMZ, ∆TE)szomszédos szerkezeti elemek közötti lokális hőmérséklet-különbségekkel, ∆Tp

Meghaladási valószínűségreferencia-időszak: egy évmeghaladási valószínűség: 0,02 (visszatérési időszak: 50 év)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 89

2. Épületek hőmérséklet-változási összetevői

Általábana) az egyenletes hőmérséklet-változási összetevőt, ∆TU=T-

T0

b) a y-y tengely mentén lineárisan változó, lineáris hőmérséklet-változási összetevőt, ∆TMY

c) az z-z tengely mentén lineárisan változó, lineáris hőmérséklet-változási összetevő, ∆TMZ

kell figyelembe venni.

A szerkezeti elem hőmérsékleti profilja függaz átlagos hőmérséklettől (T)(a megvalósítás során érvényes) a kezdeti hőmérséklettől (T0). (egyéb adat hiányában T0=100C)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 90

Átlagos hőmérséklet (T) „Pontos” megoldás: Hőterjedési elmélet alapján. Közelítően:

ahol:Tin – belső környezeti hőmérséklet (belső hőmérséklet)

Tout – külső környezeti hőmérséklet (külső hőmérséklet)

2outin TTT +

=

T2=250C (HU:25)T é l

T1=200C (H U : 20)N yár

Tin [0C]Évsza k

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 91

Árnyékban mért léghőmérséklet(Tmax és Tmin)

Árnyékban mért léghőmérsékletekTmin – legkisebb árnyékban mért léghőmérsékletTmax – legnagyobb árnyékban mért léghőmérséklet

HU: az Adriai tenger szintjén: Tmax=350C Tmin=-150C

Tengerszint feletti magasságtól függő módosító tényező:

≤200 mAf: Tmax és Tmin érvényes.>200 mAf:

1,00C/100 m csökkentés a Tmax esetén0,50C/100 m csökkentés a Tmin esetén

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 92

Külső hőmérséklet (Tout)

> 1,0 m T9 (=-30C (H U :-3))Tél

T8 (=-50C (H U :-5))≤ 1,0 m

T7 (=50C (H U :5))> 1,0 m

T6 (=80C (H U :8))≤ 1,0 mNyár

Tout [0C] (45oN és 55oN szélességi fokok között)Mélység a terepszint alattÉvszak

Terepszint alatti szerkezetek esetén:TminTél

Tmax + T5(T 5=40C (H U :4) ÉK tájo lású függőleges felületek )(T 5=420C (H U :30) D N Y tájo lású függőleges é s a z összes vízszintes felület)

Sötét felület

Tmax + T4 (T 4=20C (H U :2) ÉK tájo lású függőleges felületek )(T 4=300C (H U :30) D N Y tájo lású függőleges é s a z összes vízszintes felület)

Világos, színes felület

Tmax + T3(T 3=00C (H U :0) ÉK tájo lású függőleges felületek )(T 3=180C (H U :18) D N Y tájo lású függőleges é s a z összes vízszintes felület)

Világos, fényes felület

Nyár

Tout [0C] (45oN és 55oN szélességi fokok között)A felület színeÉvszak

Terepszint feletti szerkezetek esetén:

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 93

3. Hidak hőmérséklet-változási összetevői

A híd-felszerkezetek osztályozása1. típus: acél felszerkezet

acél szekrénytartórácsos vagy gerinclemezes acéltartó

2. típus: Együttdolgozó felszerkezet3. típus: beton felszerkezet

betonlemezbeton gerendaszerkezetbeton szekrénytartó

Általábana) az egyenletes hőmérséklet-változási összetevőt, ∆TNb) a függőleges síkban lineárisan változó, lineáris hőmérséklet-

változási összetevőt, ∆TM,vés ha szükséges, akkor a c) a vízszintes síkban lineárisan változó, lineáris hőmérséklet-

változási összetevőt, ∆TM,hkell figyelembe venni.

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 94

Legkisebb és legnagyobb híd-hőmérsékletek, Te,min és Te,max

Tmin – legkisebb árnyékban mért léghőmérséklet

Tmax – legnagyobb árnyékban mért léghőmérséklet

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 95

Egyenletes hőmérséklet-változási összetevő, ∆TN (∆TN,con, ∆TN,exp)

Egyenletes hőmérséklet-változási összetevőLegnagyobb összehúzódás

∆TN,con=T0-Te.minLegnagyobb tágulás

∆TN,con=Te.max-T0Teljes egyenletes hőmérséklet-változási összetevő

∆TN=Te.max-Te.minahol:

Te,min – a legkisebb hídhőmérsékletTe,max – a legnagyobb hídhőmérséklet

Támaszok és dilatációk esetén:ha a beállításhoz T0 nincs előírva: ∆TN,con= ∆TN,exp=200Cha a beállításhoz T0 elő van írva : ∆TN,con= ∆TN,exp=100C

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 96

Függőleges hőmérséklet-változási összetevő, ∆TM,v (∆TM,heat, ∆TM,cool)

Közúti és vasúti hidaknál 50 mm burkolatvastagság esetén:

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 97

Vertical temperature difference components, ∆TM,v (∆TM,heat, ∆TM,cool)

Módosító tényező (ksur) a ∆TM,heat és ∆TM,cool meghatározásához >50 mmburkolatvastagság esetén:

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 98

Az egyenletes és a lineárisan változó hőmérséklet-változási összetevők egyidejűsége

A következő esetek közül a kedvezőtlenebbik:

∆TM,heat (or ∆TM,cool) + ωN ∆TN,exp (or ∆TN,con)

ωM ∆TM,heat (or ∆TM,cool) + ∆TN,exp (or ∆TN,con)

ahol: ωN=0,35 ωM=0,75

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 99

Különleges esetekVízszintes hőmérséklet-változási összetevő, ∆TM,h

csak akkor, ha a felszerkezet egyik oldala a másikhoz képest sokkal nagyobb mértékben ki van téve a napsugárzásnak(∆TM,h=50C)

Szekrénytartók falainak külső és belső felülete közötti hőmérséklet-különbség (∆TM=150C)Eltérő egyenletes hőmérséklet-változási összetevők szomszédos szerkezeti elemek között (hőmérsékleti lépcső)

150C főtartó szerkezeti elemek között (pl. függesztőkábel és ív között)100C és 200C világos és sötét színű függesztő/ferdekábel és pályszerkezet/pilon között.

Hídpillérekbeton hídpillérek (tömör vagy üreges): lineáris hőmérséklet-változás a szemben lévő felületek között (∆TM,h=50C)üreges betonpillérek esetén: lineáris hőmérséklet-különbség a falak külső és a belső felületei között (∆TM=150C).

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 100

4. Speciális építőmérnöki szerkezetek hőmérséklet-változási összetevői

A szerkezettől eltérő hőmérsékletű gázzal, folyadékkal vagy szilárd anyaggal érintkező szerkezetek:

ipari kémények, csővezetékek, silók, tartályokhűtőtornyok.

A hőmérsékleti hatások származnakéghajlati hatásokból (az árnyékban mért léghőmérséklet és a napsugárzás változásai miatt)az üzemszerű működés során kialakuló hőmérséklet-különbségekből a tartószerkezet és a szállított anyag hőmérséklet-változások miatti alakváltozásának a gátlása a kölcsönhatás következében (pl. a szerkezet felmelegedés v. lehűlés miatti alakváltozását a benne lévő szilárd anyag gátolja, a szerkezetben lévő szilárd anyag felmelegedés v. lehűlés miatti alakváltozását a tartószerkezet gátolja)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 101

Hőmérséklet-változási összetevők

egyenletes hőmérséklet-változási összetevő, ∆TN

(éghajlati hatások)lineárisan változó hőmérséklet-változási összetevő, ∆TM

(funkció+éghajlati hatások)lépcsős hőmérséklet-különbség, ∆Tst (napsugárzás)

BETONSZERKEZETEK MÉRETEZÉSE AZ EUROCODE 2 ALAPJÁN

MSZ EN 1992-1-1

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 103

Eurocode 2MSZ EN 1992-1-1 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános elvek és az épületekre vonatkozó szabályokMSZ EN 1992-1-2 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-2. rész: Tervezés tűzhatásraMSZ EN 1992-2 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 2. rész: Beton hidak. Tervezési és szerkesztési szabályokMSZ EN 1992-3 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 3. rész: Folyadéktároló szerkezetek és tartályok

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 104

Témakörök

1. Anyagok2. Erőtani számítás3. Határállapotok vizsgálata

Teherbírási határállapotokHajlításKülpontos nyomásNyírásCsavarásÁtszúródás

Használhatósági határállapotok

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 105

MSZ és Eurocode összehasonlításaAzonosságok - hasonlóságok

Méretezés elve és módszereHatárállapot-koncepció (teherbírási és használhatósági határállapotok) osztott biztonsági (EC: parciális) tényezős méretezési eljárás

A számítási módszerek elvei és alapfeltevései teherbírási határállapot – képlékeny elven történő számításhasználhatósági határállapotok – rugalmas számítás

Különbségek az EC-ben az MSZ-hez képestNemzetileg maghatározott paraméterek (NDP)

biztonsági szint,használhatósági követelmények, számítási eljárások részletei

A tervezés és a megvalósítás körülményei figyelembe vehetők az ellenállás oldali biztonsági szintben (az EC szerint)A tartósság kiemelt szerepet kap (környezeti osztályok, használhatósági követelmények)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 106

1. AnyagokBetonacél

Duktilitási osztályok: A – (ft/fy)k ≥ 1,05 pl. S500A

B – (ft/fy)k ≥ 1,08 pl. S500B

c – (ft/fy)k ≥ 1,15 pl. S500C

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 107

Relaxációs osztályok:

•1. osztály: huzalok, pászmák): szokásos mértékű relaxáció

•2. osztály (huzalok, pászmák):alacsony mértékű relaxáció

•3. osztály (feszítőrudak):szokásos mértékű relaxáció

Feszítőacél

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 108

BetonMegnevezés: C50/60–XF4–16–F3

Szilárdsági osztályok C16/20 - C90/105

Tartóssági követelményekkörnyezeti osztályokminimális betonszilárdsági osztályokminimális betonfedés

Időtől függő anyagjellemzőkszilárdságok kialakulásazsugorodáskúszás

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 109

Szilárdsági osztályok

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 110

Tartósság - környezeti osztályok

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 111

Tartósság - környezeti osztályok (HU)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 112

Tartósság - minimális betonszilárdsági osztályok

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 113

Tartósság - minimális betonfedés

cmin = max(cmin,b; cmin,d)

cmin,b - lehorgonyzódás miatt szükséges betonfedés, f(φ)cmin,d- tartósság miatt szükséges betonfedés, a

környezeti osztály függvénye

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 114

Időtől függő tulajdonságok

Zsugorodásεcs(t) = εca(t) + εcd(t)

εca(t) – ülepedési zsugorodásεcd(t) – száradási zsugorodás

Kúszás (lineáris)ϕ(t,t0) = ϕ0 βc(t,t0)

ϕ0 – a kúszás végértékeβc(t,t0) - időfüggvény

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 115

2. Erőtani számításErőtani számítás elve

Használhatósági határállapotbanigénybevételek meghatározása lineárisan rugalmas elvenlineáris σ-ε diagramok

Teherbírási határállapotokbanigénybevételek meghatározása

lineárisan rugalmas elven lineárisan rugalmas elven, korlátozott igénybevétel-átrendeződés figyelembevételévelképlékeny elven

képlékeny szakaszt tartalmazó σ-ε diagramok

Feszített szerkezetekFeszített szerkezetek feszültségveszteségeiA feszítési hatás figyelembevétele

teherbírási határállapotban: Pk=Pm(t), ∆σp,ULShasználhatósági határállapotban: Pk,inf=rinfPm(t); Pk,sup=rsupPm(t)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 116

3. Határállapotok vizsgálata3.1. Teherbírási határállapotok

HajlításKülpontos nyomásNyírásCsavarásÁtszúródás

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 117

3.1.1. Hajlítás

Idealizált σ-ε diagramok - beton

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 118

Idealizált σ-ε diagramok – betonacél és feszítőacél

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 119

A szilárdságok tervezési értékeiBeton

fcd = αccfck/γc αcc=1,0 vagy 0,85(hidak)fctd = αctfctk,0,05/γc αct=1,0αcc=αct=0,8 (vasalatlan v. gyengén vasalt szerkezet)

Betonacélfyd = fyk/γs

Feszítőacélfpd = fp0,1k/γs

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 120

Anyagi parciális tényezők

Csökkentett anyagi parciális tényezőkMegfelelő minőségellenőrzési rendszer és csökkentett tűrések alkalmazása

γs=1,1 és γc=1,5 ha a km-i méretek és az acélbetétek elhelyezési pontossága megadott tűréseken belül vanγs=1,1 és γc=1,4 ha a fentieken túl νc<10%

Csökkentett, vagy a megvalósult geometriai méreteken alapuló számítás

γs=1,05 és γc=1,45 ha az erőtani számítás megadott tűrésekkel csökkentett, vagy valós geometriai mérteken alapulγs=1,05 és γc=1,35 ha a fentieken túl νc<10%

Megvalósult szerkezeten mért betonszilárdsági adatok alkalmazásakor: γc≥1,3

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 121

3.1.2. Külpontos nyomásZömök elemek (2-rendű hatás elhanyagolható)

A – kúszás hatásaB – acélhányad hatásaC – az elsőrendű nyomatékok eloszlásának hatásan – fajlagos normálerő

Módszerek (2-rendű hatás figyelembevétele)Általános módszer (nemlineáris másodrendű elmélet - geometriai és anyagi nemlinearitás)Közelítő módszerek

névleges merevségen alapuló eljárás (elkülönített oszlopra és szerkezetre)néveges görbületen alapuló eljárás - külpontosság-növekmények módszere (elsősorban elkülönített oszlopra)

nABC20

lim =< λλ

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 122

Kihajlási hossz (λ=ℓ0/i)egyértelmű befogási viszonyokrészleges befogások

fix csomópontú oszlop

elmozduló csomópontú oszlop

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 123

Névleges merevségen alapuló eljárás

Karcsú nyomott elem névleges merevségeEI=KcEcdIc+KsEsIs

Hajlítónyomaték tervezési értéke

ME0d – elsőrendű nyomatékβ - a kihajlási alakra jellemző (állandó km.: β=π2/c0)NB – kihajláshoz tartozó normálerő a névleges merevség alapjánNEd – az ME0d-vel egyidejű normálerő tervezési értéke

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 124

Hajlítónyomaték tervezési értéke

M2=NEde2

1/r – görbület (kúszás, normálerő-szint)

l0 – kihajlási hosszc – kihalási alak (≅π2)

Névleges görbületen alapuló eljárás

Elkülönített oszlop módszer

cr

e20

21 l

=

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 125

Ferde külpontos nyomás

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 126

3.1.3. Nyírás

Követelmények

Méretezett nyírási vasalás nem szükséges, ha:

a km. nyírási teherbírása

ferde nyomási teherbírás

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 127

A nyíróerő redukciójaVáltozó magasságú km. esetén

Támasz közelében

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 128

Méretezett nyírási vasalást nem igénylő keresztmetszetek (VEd≤VRd,c)

Nyírása vasalatlan v. gyengén vasalt szakasz (ρw<ρw,min)

Hajlításra berepedt szakasz (ρw≥ρw,min) (σEd>fctd)

Hajlításra repedésmentes szakasz (ρw≥ρw,min) (σEd≤fctd)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 129

Méretezett nyírási vasalást igénylő keresztmetszetek (VEd>VRd,c)

Változó dőlésű rácsrúd módszer

A km. nyírási teherbírása:

α=900 esetén

Ferde nyomási teherbírás:

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 130

Speciális nyírási problémákAz övek a gerinc közötti nyírás

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 131

Speciális nyírási problémákKülönböző időpontban betonozott elemek együttdolgozása

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 132

3.1.4. Csavarásegyenértékű falvastagság:

nyírófolyam:

nyíróerő/fal:

Egyidejű nyírás és csavarás:

hosszvasalás:

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 133

3.1.5. Átszúródás

A km. nyírási teherbírása:

Ferde nyomási teherbírás:

Nem szükséges átszúródási vasalás, ha:

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 134

3.2. Használhatósági határállapotok

Normálfeszültségek korlátozása (irreverzilibilishatárállapotok megelőzése) – karakterisztikus komb.

képlékeny alakváltozások megelőzése az acélokbantúlzott nyomófeszültségek miatti hosszirányú repedések megelőzése a betonban

Repedésmentesség, dekompresszió vagy rep.korlátozás- gyakori v. kvázi-állandó kombináció

megfelelő tartósságvizuális megjelenés

Alakváltozások korlátozása – kvázi-állandó komb.csatlakozó szerkezetek károsodásának megelőzésevizuális megjelenésfenntartási problémák megelőzése (pl. vízelvezetés)

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 135

3.2.1. Normálfeszültségek korlátozása

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 136

3.2.2. Repedéskorlátozás

Igazolás a repedés-tágasság számítása nélkül:

Követelmények:

Igazolás a repedés-tágasság számításával:

01/12/2006 EC- 1, EC- 2 137

3.2.3. Alakváltozások korlátozásaAjánlott követelmények (kvázi-állandó igénybevétel szinten)

L/250a vasbeton szerkezetek funkciója, a szerkezeti elemek megfelelő működése, a kedvezőtlen megjelenés elkerülése

L/500a csatlakozó elemek károsodásának megelőzése

Alakváltozások közelítő számítása a repedezettség figyelembevételével:

A húzott betonzóna a merevítő hatása:

épületek hasznos és meteorológiai terhei az · pdf filemsz en...

Documents