erdős péterné dr. 2009. február 03

Erdős Péterné dr.

2009. február 03.

A Termékdíj munkacsoport 4. ülésére

AZ EGYUTAS ITALCSOMAGOLÁSOK

HASZNOSÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE

ÁRUHÁZI VISSZAVÉTELI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA RÉVÉN

Hazai helyzetkép az egyutas italcsomagolások területén

Az áruházi visszavétel alkalmazhatóságát és hatékonyságát befolyásoló tényezők

Első hazai tapasztalatok az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételével

Kérdések és dilemmák az egyutas italcsomagolások áruházi visszavétel révén történő hasznosításának ösztönzése kapcsán

Tartalom


Évente mintegy 3-4 Mrd db italcsomagolás (forrás: KvVM)

Tömeg szerinti megoszlás

Üveg13%

PET75%

Alumínium1%

Italoskarton11%

Térfogat szerinti megoszlás

Üveg1%

PET86%

Alumínium1%

Italoskarton12%

CSOMAGOLÁS TÍPUSA

EGYUTAS CSOMAGOLÁS KIBOCSÁTÁS

Üveg, kg 8 000 000

liter

27 000 000

PET, kg 47 400 000

liter

1 576 000 000

Alumínium, kg 600 000

liter

13 000 000

Italoskarton, kg 6 840 000

liter

220 000 000

(A táblázat és diagramok adatai az ÉFOSZ által

összesített, 2006. évi gyártói adatok)


A csomagolási hulladékok évente keletkező, illetve hasznosított mennyiségei (forrás: ÖKO-Pannon Kht.)

A jelenlegi szabályozás hatékonyságát minden eszközzel növelni kell – egyik lehetséges eszköz az áruházi visszavételi rendszer

Az egyutas italcsomagolások áruházi visszavételi Rendszerét befolyásoló tényezők

Új EU irányelvi kötelezettség begyűjtési rendszerek kialakítására – a Rendszert befogadó szabályozási környezet

A betétdíjas és visszavételi díjas rendszerek önállóan egyik tagállamban sem voltak életképesek* - indirekt ösztönzés: mennyiségarányos hulladékkezelési díjkonstrukció, hulladéklerakást terhelő adó, stb.

Betétdíj: a fogyasztói árra rakódik rá összegszerűen visszajáró tételként, forrását a termék fogyasztói árának növelése teremti meg

Visszavételi díj: a fogyasztói ár része, forrását a gyártók és forgalmazók kapcsolódó kötelezettsége (pl. a hasznosítás esetén igénybe vehető - termékdíj, vagy más típusú - öko-adó kedvezmény), valamint a hasznosító rendszerek gyártói-kereskedői finanszírozása teremti meg

* Forrás: A betétdíjas rendszer működése az Európai Unió tagállamaiban, 2002.


A szereplők közötti koordináció, az elszámolás és az egyéb adminisztráció biztosítására intézményi háttér szükséges (clearing house)

A gazdasági recesszió hatása:• a csomagolási hulladékok mennyisége a GDP csökkenésével várhatóan

csökken,• erősebb motiváció a háztartásokban a csomagolási hulladék értékesítésére,• a begyűjtő rendszerek hatékonyságának növelése elkerülhetetlenné válik,• a hulladékhasznosítás mértékének növelése munkahelyek megőrzését, új

munkahelyek teremtését teszi lehetővé

Az egyutas italcsomagolások – keletkezésük helyéhez minél közelebb történő – térfogatcsökkentése a begyűjtés hatékonyságának egyik kulcskérdése, mind környezetvédelmi, mind költséghatékonysági szempontból

Darab alapon meghatározott öko-adó, illetve visszavétel hasznosításra, szükségtelenné teszi az egyutas csomagolások egyedi azonosítását


LÉTSZÁM, fő LÉTSZÁMARÁNY, % ÁRBEVÉTEL ARÁNY, %

0-9 fő 95,0 17,8

Ebből: 0-4 fő 87,0 12,6

10-49 fő 4,0 9,3

50-249 fő 0,8 10,9

250 főtől 0,2 62,0

A hazai élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem erősen koncentrált

A hazai élelmiszer-kiskereskedelem bevételéből majdnem minden harmadik forint az Auchan, Cora, Interspar vagy Tesco pénztárába kerül

(Forrás: ACNielsen Piackutató Kft., 2008.)

A hiper- és szupermarketek, valamint diszkont áruházak száma összesen 1000 körüli, míg az egyéb (döntően mikro-vállalkozásként működtetett) üzletek száma kb. 21 000.

Forrás: KSH, 2003; KvVM


Magyarországon elsőként a Cora vezette be 2008. december 15-én:

• budakalászi és törökbálinti áruházaiban, PET palackokra, modell kísérletként

• Thermo Press elektromos palackzsugorító berendezésre, inverz begyűjtési és hasznosítási rendszerre alapozva

• térfogatcsökkentés 1/12-re

• 3% idegenanyag tartalmú, újra-palack gyártásra is alkalmas minőségű másodnyersanyag

• 1-3 Ft/db visszavételi díj (háztartási Thermo Press készülékkel otthon zsugorított formában történő visszavétel esetén 3 Ft/db)

• lehetőség alumínium italos dobozok tömörítésére


A Tesco 2009. január 23-án vezette be:

• 37 áruházában, PET palackokra és alumínium italos dobozokra

• a HUKE-vel közösen bevezetett rendszerre – szelektálás, bálázás, hasznosítás - alapozva, egy áruházban visszaváltó automata és mechanikus kézi prés telepítésével

• térfogatcsökkentés 1/9-re

• kb. 15% idegenanyag tartalmú, speciális tisztítást követően újra-palack gyártásra is alkalmas minőségű másodnyersanyag

• 1-2 Ft/db visszavételi díj (1 Ft/db PET palackra, 2 Ft/db alumínium italos dobozra)


A Cora-ban működő visszavétel első hónapja a várakozásokat meghaladó eredményt hozott:

Helyszín1,5l alatti egész PET

palack, db

1,5l-es és feletti

egész PET palack, db

Otthon zsugorított

PET palack, dbÖsszes, db

Törökbálint 332 6061 10 410 16 803

Budakalász 278 2427 6122 8827

Összes, db 610 8488 16 532 25 630

05000

1000015000200002500030000

1,5l alattiPET

1,5l ésfeletti PET

Otthonzsugorított

PET

Összes, db

CORA kimutatás

Törökbálint Budakalász Összes, db

Visszavett palackok megoszlása2%

33%

65%

1,5l alatti PET 1,5l és feletti PET Otthon zsugorított PET

Kérdések, dilemmák

1. A munkacsoport tagjainak megítélése szerint elősegítheti-e országos léptékben is az áruházi visszavételi rendszer az egyutas italcsomagolások hasznosítási mértékének növekedését?

2. Hogyan hat a Rendszer a gyűjtőszigetes, és a házhoz menő szelektív gyűjtés kialakult és fejlesztés alatt lévő kapacitásaira, anyagáramaira?

3. Betétdíjas, vagy visszavételi díjas rendszerben célszerűbb-e gondolkodni?

4. A Rendszer kialakítását és működtetését célszerű-e kötelező jelleggel előírni? Esetleg csak a kb. 1000 „nagy” számára?

5. Fenntartható-e, és milyen forrásokból finanszírozható a Rendszer?

6. A meglévő intézményi háttér (koordináló szervezetek) tudná kezelni a Rendszerhez kapcsolódó feladatokat? Kötelező tagság?

Kérdések, dilemmák

8. Milyen forgatókönyvek rajzolódnak ki a recesszió – és ezzel együtt a másodnyersanyagok értékesíthetőségi problémáinak - elhúzódása esetén?

9. A Rendszer egyedi azonosító nélkül történő működtetése esetén számolnunk kell-e számottevő hulladék „import”-tal a környező országokból?

10. ……….?

11. .............?

12. ………..?

erdős péterné dr. 2009. február 03

Documents